EIB-15/2007.
(EIB-45/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2007. május 7-én, hétfőn 11.45 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék *
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívott *
Elnöki bevezető *
A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat *
Szabó Endre (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Határozat az általános vitára alkalmasságról *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról *
Kovács Kálmán államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Baranyai Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) kiegészítése *
Észrevételek, hozzászólások, reagálások *
Elnököl: Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Dr. Csapody Miklós (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz) megérkezéséig Ékes Józsefnek (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) megérkezéséig dr. Hörcsik Richárdnak (Fidesz)
Dr. Kondorosi Ferenc államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kovács Kálmán államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Baranyai Gábor főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Szabó Endre (Külügyminisztérium)
Garai Borbála (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Krausz Zsuzsa (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Gyenge Anikó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 47 perc.)
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Jó napot kívánok, kedves képviselőtársaim és vendégeink! Azt javaslom, hogy kezdjük el a mai ülésen a munkát. Úgy tűnik számomra a kirajzolódó külsődleges jegyekből, hogy tulajdonképpen ennek nincs akadálya, mert határozatképes a bizottság. Javaslatot teszek a napirendi pontokra, ami ugyanaz, mint amit írásban kiküldtek a kollégák. Kérdezem a képviselőtársaimat, elfogadják-e az ülés napirendjéül az előzetesen kiküldött javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Nincs jelzés.) Ellenvélemény? (Nincs jelzés.) Nem volt.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag a napirendet elfogadta. (Dr. Csapody Miklós megérkezik az ülésre.)
Szeretném előre jelezni, hogy néhány perc múlva, majd ha a kollégák eleget tesznek a technikai kérésemnek, akkor a helyettesítések konkrét rendjét be tudom jelenteni, egyben üdvözlöm Csapody képviselőtársamat is, és kérem, hogy foglaljon helyet.
Azt a jegyzőkönyv rögzíteni tudja, hogy a helyettesítésekkel konkrétan hogyan dolgozunk. De ez egyébként nincsen érdemi hatással a munkánk további menetére, meggyőződésem, hogy a határozatképességet fenn tudjuk tartani, úgyhogy javaslom, hogy kezdjük el a munkát.
A mai ülésünk első napirendi pontja a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. Egyben üdvözlöm a Külügyminisztérium részéről az ülésünkön jelen lévő Szabó Endre osztályvezető urat, és át is adom neki a szót, minthogy az előterjesztő a Külügyminisztérium. Parancsoljon!
Szabó Endre (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZABÓ ENDRE (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Szeretném mindenekelőtt megköszönni konstruktív hozzáállásukat és támogatásukat, amely lehetővé tette, hogy néhány héttel ezelőtt az Országgyűlés elfogadta a jelenlegivel megegyező tárgyú, a Magyar Köztársaság és Ausztria között kötött megállapodást.
Magyarország a schengeni csatlakozásra készülve, több EU-tagállammal kíván megállapodást kötni a vízumkiadás átadásáról-átvételéről. Ez a második ilyen jellegű megállapodás, amelynek a viszonylag korai megszületését Chişinău-ban, a közös kérelemátvevő központban megvalósuló együttműködés beindításának az igénye mozdította elő.
A hatósági jogkör átadására a magyar jog szerint törvényi felhatalmazás alapján van lehetőség. Ez teszi elengedhetetlenné, hogy a nemzetközi megállapodást, jelen megállapodást az Országgyűlés szentesítse.
A megállapodás keretet ad az együttműködésnek, szabályozza annak az alapelveit, rendelkezik arról, hogy a felek külügyminisztériumai végrehajtási megállapodásban jelölik ki az együttműködés konkrét helyszíneit, szabályozza a megállapodás a technikai és a pénzügyi részleteket.
A megállapodás tartalmi elemeit nem kívánom most felsorolni, hiszen azok betűről-betűre megegyeznek az említett és önök által jóváhagyott magyar-osztrák megállapodás tartalmi elemeivel.
Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna bevezetésként mondani, és amennyiben kérdéseik vannak, nagyon szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen a bizottság nevében. Egyben jelezném, hogy minthogy most az általános vitára való alkalmasságáról kell a javaslatnak dönteni, illetve amikor befejeztük a napirend tárgyalását, vagy azt megelőzően el kell döntenünk, hogy a plenáris ülésen a bizottság véleményét ki képviselje majd, hiszen kell állítanunk, első helyen kijelölt bizottságként egy képviselőt, aki a bizottság álláspontját ismerteti.
Egyben egy mondatot szeretnék mondani. Én jelen voltam Chişinăuban, amikor ezt a közös központot átadtuk, és jó érzés volt látni, hogy a magyar kormány, a magyar Külügyminisztérium ebben a tekintetben rendkívül hatékony aktivitással vette kézbe, szervezte meg és bonyolította a dolgot, egészen a mostani megnyitásig, és remélem, hogy a működés is hasonló tapasztalatokat ad majd.
Határozat az általános vitára alkalmasságról
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván hozzászólni, kinek van kérdése. (Nincs jelzés.) Ha ilyen nincs, és más sem kívánja méltatni egyébként az előterjesztést, illetve a gyakorlatot, amit ez lehetővé tesz, akkor arra teszek javaslatot, hogy a bizottság támogassa az általános vitára alkalmasságot. Kérdezem képviselőtársaimat, támogatják-e. (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy 14 igennel, egyhangú szavazással támogatja a bizottság az előterjesztést, általános vitára alkalmasnak tartja.
Egyben azt is javaslom, hogy erről az álláspontunkról a plenáris ülést Molnár Csaba képviselő úr tájékoztassa. Köszönöm szépen.
A második napirendi pontunkkal egy olyan három napirendi pontból álló blokkot nyitunk meg, amelynek az előterjesztője immár Kondorosi Ferenc államtitkár úr, illetve kolléganője. Egyben ez a blokk zárt ülést is jelent. Tehát megkérek mindenkit, hogy akinek oka van rá, az hagyja el az üléstermet. (Derültség.) Ha a zárt ülés tényéből kifolyólag létezik ilyen ok, akkor esetleg ezt tegye meg - ezzel egészíteném ki. Köszönöm szépen. (A zárt ülésen részt venni nem jogosultak elhagyják az üléstermet.)
(A bizottság 11.53 órától zárt ülésen folytatja munkáját. A zárt ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv tartalmazza.)
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról
ELNÖK: Áttérünk az 5. napirendi pontra, és engedve itt a metakommunikatív jeleknek, elbúcsúzom Kondorosi államtitkár úrtól. Köszönjük szépen. (Dr. Kondorosi Ferenc: Köszönöm szépen, további jó munkát!) Köszönöm, önnek is és összes kolléganőjének is a velünk való szoros együttműködést. (Dr. Kondorosi Ferenc távozik az ülésteremből.)
Akkor azt javaslom, hogy amennyiben a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára itt van, akkor jöjjön be. Ez az a pillanat egyébként, amikor konstatálom immár hangosan is Botka László udvarias gesztusát, amelyben átadta a helyét Harangozó Gábor európai parlamenti képviselőtársunknak, akit egyébként szívből üdvözlök az asztalnál. (Derültség. - Kovács Kálmán megérkezik az ülésre.)
Üdvözlöm, államtitkár úr, parancsoljon! (Kovács Kálmán helyet foglal.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégeink! Folytatjuk a munkát, amit az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról, népszerű nevén a hulladék-irányelv tárgyában fogunk folytatni. Ezen a napirenden tisztelettel köszöntöm Kovács Kálmán államtitkár urat és kollégáit.
Megadom a szót az előterjesztőnek, illetve örömmel konstatálom azt is, hogy Varga Zoltán és Ékes József raportőr urak is jelen vannak a bizottsági ülésen, az előterjesztők után őket illeti meg a szó. Államtitkár úr, parancsoljon!
Kovács Kálmán államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Kollégák, Képviselőtársak! Engedjék meg először is, hogy Baranyai Gábor főosztályvezető urat bemutassam, akit megkértem, hogy egészítse ki az én néhány gondolatomat.
Tehát a Bizottság 2005 decemberében tette közzé a hulladékirányelvre vonatkozó javaslatát, amelynek az a célja, hogy a harminc évvel azelőtt elfogadott, a nagyjából 1975-ben elfogadott keretirányelvet vizsgálja felül.
Ez az új irányelvtervezet, amely most pillanatnyilag a Tanácsban tárgyalás alatt áll, valóban egy sor kérdésben, legalábbis részleges paradigmaváltást jelent. Szeretnék ebből néhányat kiemelni, és utána majd nyilván a bizottság részletes véleménye mellett majd még további kiegészítést tenni.
Az első a hulladékgazdálkodási hierarchia. A korábbi háromlépcsős helyett egy ötlépcsős hierarchia elfogadását javasolja a bizottság, amely legelső prioritásnak a megelőzést, azaz a kevesebb hulladék, illetve a hulladék-elhelyezés megelőzési kérdéseit helyezi, a másodikra teszi, de még mindig erős prioritással az újrahasználatra való előkészítést, a harmadikként magát az újrafeldolgozást, és ezek után jönne csak az egyéb hasznosítás, tehát akár az energiahasznosítás, illetve végül utolsó elemként érkezne el a hulladék elhelyezése.
Ez azért fontos, mert így ezekkel az elvekkel általában véve és ezzel az öt lépcsővel, mint fokozattal nagyjából egyet szokott érteni a szélesebb közvélemény is, ugyanakkor amikor egy égetőmű megjelenik, akkor természetesen mindenki már másként reagál. De ez a komoly dilemma és ez a komoly kérdéskör ebben az első hulladékgazdálkodási hierarchia kérdéskörben rendezendő, hogy valóban az Európai Unió is ezt mérlegelve, a korábbi egyszerűsített vagy egyszerűbb felosztás, hogy tudniillik valamilyen újrahasznosítás vagy energiahasznosítás és végül tárolás helyett újabb két elemet betett még olyan céllal, hogy az energiahasznosítás és a tárolás kisebb arányt képviseljen. Ezért került be a megelőzés, az újrahasználatra való előkészítés és végül az újrafeldolgozás.
A másik nagyon fontos, az irányelvben történő változtatás a definíciók terén történő előrelépés. Itt a hulladéktermelésben - tehát hogy mi minősül hulladéknak, illetve kik minősülnek hulladéktermelőknek - van egyfajta nagyon komoly tisztázás, hiszen legtöbbször azt tapasztaljuk, különösen az illegális hulladék ide-oda vándorlása során, hogy a vita abból ered, hogy ez most hulladék vagy nyersanyag és így tovább, és ezeket a kérdéseket bizony, csak nagyon pontos definiálással lehet jól szétválasztani.
Önálló cikk foglalkozik a melléktermékek és a hulladék elhatárolásával, és ezzel a bizonyos másodlagos nyersanyaggá vagy másodnyersanyaggá minősítéssel. A felelősségre vonatkozó szabályok pontosítása, erről most esett egyébként már különben is szó, hiszen a parlament előtt lévő másik törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet ezeket a felelősségi kérdéseket már szerintem az Európai Unió irányelveit meghaladó módon is tisztázta.
A következő két nagy terület még a hulladékolajok és a biohulladék kérdése. Mindkettőnél tulajdonképpen azt lehet mondani, különösen a biohulladék szabályozásában, hogy egy célkitűzés van arra nézve, hogy a jövőben - lehetőleg 2008 végéig, 2009 elejéig - készüljön el a biohulladékra vonatkozó szabályozás.
Végül még két dolgot szeretnék említeni vagy aláhúzni: a szankcionálás kérdését. Ebben időközben az Európai Unió lépett is, hiszen részben ennek köszönhetően az Európai Unió is azt javasolja, amit mi korábban már két évvel ezelőtt a magyar jogba beillesztettünk, hogy a szankcionálás területén a büntetőjogi kategória is jelenjen meg. Ez most egy általános uniós irányelvvé válik.
Végül a hulladékégetés kérdése, erre még egyszer vissza szeretnék térni. Ezzel külön foglalkozik az irányelv. Tulajdonképpen egy megfelelő szintű, meghatározott mértékű energiahatékonyság elérése esetén ezt hasznosításnak minősítené a jövőben az Európai Unió. Tehát viszonylag pozitív az égetéshez való hozzáállása az Uniónak abban az esetben, hogy ha ott megfelelő hatékonyságú az újrahasznosítása az így keletkező hőnek. A dolog logikája valahol annak a mentén halad, hogy egyrészt az együttégetés megvalósítása technikailag, technológiailag is egy célszerű művelet, másrészt egy fontos kérdésnek tartja az Európai Unió azt, hogy a fosszilis energia kiváltása esetén, ha nem tudjuk elkerülni az ilyen típusú kiváltást, akkor ebben részlegesen jelenjen meg a hulladékégetés.
Tehát azt hiszem, hogy a korlátozott erőforrással való gazdálkodás logikájába illeszkedve a hulladék megfelelő minőségű és meghatározott, tehát magas hatékonyságú hasznosítása esetén történő égetése beleilleszkedik abba a logikába, amit az Európai Unió jelenleg követ.
Ennyit kívántam elmondani. Természetesen vannak vitatott kérdések, és ebben külön megjelenik egy-két magyar érdek is, ezt talán külön lehetne hangsúlyozni, hogy a Bizottságban mi már nemcsak passzívan veszünk részt, hanem aktívan is, tehát a hazai viszonyokhoz igazítottan is kívánunk az új irányelv kidolgozásában részt venni. Ilyen például, hogy mi nagyon hangsúlyozzuk ennek a hulladéktermelő fogalmának a pontosítását. Úgy ítéljük meg, hogy Magyarország ilyen szempontból egy "veszélyeztetett" területen van, éppen ezért nagyon fontos lenne számunkra, hogy teljesen egyértelművé váljon az elsődleges, a tényleges termelő és a hulladék átalakítását végző másodlagos termelő szétválasztása.
Még egyszer hangsúlyozom: nyilván a hulladék újrahasznosítása során újra keletkezik hulladék, de nem mindegy, hogy ezt azonosan kezeljük-e az elsővel. Ez számunkra egy fontos kérdés, és az előkezelési tevékenység megkülönböztetése, az elválasztása a végső kezeléstől, a tényleges hasznosítástól vagy ártalmatlanítástól szintén érdekünkben áll. Nem szeretnénk egy ilyen részpiac célállomásává válni, tehát ezek azok a kérdések, amelyeket a magyar delegáció szorgalmaz többek között.
Ennyit kívántam elmondani, de még megkérem főosztályvezető urat, hogy ha van olyan, amit kifelejtettem, akkor ha megengedi a bizottság, ebben még kiegészítene. Köszönöm szépen.
Baranyai Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) kiegészítése
BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak néhány szót mondanék a tárgyalás menetéről. Ez egy meglehetősen nagy horderejű javaslat, meglehetősen komoly műszaki tartalommal, ahogy államtitkár úr említette, egyfajta paradigmaváltást kíván végrehajtani az európai hulladékpolitikában és szabályozásban. Ennek megfelelően első olvasatban a Tanács már rendkívül hosszú ideje tárgyalja, a német elnökség rendkívül komoly energiákat fektetett ennek a befejezésébe, és rendkívül eltökéltek az irányba, hogy a június végi környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén az úgynevezett első olvasati politikai megállapodás a tagállamok között megszülessék.
Ennek az a hozadéka, hogy ahhoz, hogy ez a miniszterek elé kerülhessen, a nagykövetek állandó tanácsának, a COREPER-nek ezt tárgyalnia kell, és már ez a COREPER-tárgyalás, tehát a magas szintű úgymond politikai tárgyalás megkezdődött, ami számunkra azzal a következménnyel jár, hogy most már meglehetősen kevés ügyben van csak mozgástér általában a tagállamok számára, ezen belül Magyarország számára abban a néhány kérdésben, ahol úgymond lábjegyzet szintjén is korábban exponálta magát és mind a mai napig fenntartja az álláspontját.
Amennyiben megszületik ez az első olvasatú politikai megállapodás, akkor az Európai Parlament várhatóan az év második felében fog erről ismételten véleményt mondani, és mivel meglehetősen komoly koncepcionális és érdekkülönbségek vannak a különböző szereplők között, tehát mind a tagállamok között, mind pedig a tagállamok és az Európai Parlament között, várható, hogy egy harmadik fázis, ez az egyeztetési eljárás is be fog következni e téren.
Tehát várhatóan maga a keretirányelv 2008 első féléve előtt szövegszerűen nem fog megszületni, és ehhez képest még lesz egy kétéves felkészülés, illetve transzpozíciós határidő. Tehát annak ellenére, hogy még a formális elfogadási eljárásnak látszólag az elején járunk, a legtöbb érdemi kérdés várhatóan el fog dőlni idén júniusban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm a bizottság nevében. Át fogom adni a szót azonnal a raportőröknek, amennyiben ezt igénylik, de szeretnék előtte talán egy kicsit szubjektív kérést megfogalmazni. 13 órakor kezdődik a plenáris ülés, és az a helyzet állt elő, hogy az az államtitkár ül itt, akinek a leendő minisztere teszi le az esküt. Szeretnék ahhoz valami segítséget vagy együttműködést kérni, hogy az államtitkár úr odaérhessen az ülésterembe 13 órára, tehát mindenki a maga mondanivalóját - ha lehet - úgy rakja össze, hiszen elképzelhető, hogy képviselőtársaim is szeretnének jelen lenni ennél az aktusnál. De azt mindenképpen jogos kérésnek tartom az államtitkár úr részéről, hogy ebben segítsük őt, hogy legalább ő odaérjen.
Ennek fényében adom meg a szót a raportőr uraknak, elsőként Varga Zoltánnak. Parancsoljon!
Észrevételek, hozzászólások, reagálások
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és megértettem a figyelmeztetést, a célzást is. Azt gondolom, és mondhatom a szocialista csoport nevében is, hogy ez tényleg egy nagyon korszakalkotó irányelv-módosítás, amit államtitkár úr és főosztályvezető úr elmondott, azzal mi egyet tudunk érteni.
Két dologra szeretném a figyelmet felhívni. Az egyik az, hogy ebbe az irányelvbe be fog épülni a veszélyes hulladék irányelv is, ami idáig egy önálló irányelv volt. Nem tudom, mennyi mozgástér van, mert azt megértettem, amit a főosztályvezető úr mondott, de az ilyen típusú beépülések mindig abba az irányba mennek el, hogy bizonyos mértékű lazítása történik ezeknek a dolgoknak. Szeretném, ha megnyugtatna főosztályvezető úr, hogy a veszélyes hulladékok tekintetében ez mondjuk nem fordul elő.
A másik, ami az égetést illeti, amit államtitkár úr is mondott. Nyilvánvalóan nem kerülhető el az égetés. Én különböző anyagokban olvastam, hogy 2015-2020-ra gyakorlatilag az újrahasznosítható anyagok lerakását tiltani fogja az Unió. A másik pedig az, hogy az égetésnek megfelelő gazdasági hatékonyságon kell alapulnia, ami teljesen logikus. Ez el fogja indítani Európán belül a hulladékok mozgását nyilvánvalóan, és ebben azért megfelelő szabályozás kell, hogy az ominózus magyar események és más események kapcsán ne fordulhasson elő az, hogy ezek a hulladékok ellenőrizetlenül fognak ide-oda mozogni, nyilvánvalóan most már az Európai Unión belül.
Alapvetően fontos az, hogy egyszerűsödik ez az eljárási dolog, tehát ezt támogatjuk, de azért ezeknek a veszélyére szerettük volna felhívni a figyelmet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ékes képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Üdvözlöm államtitkár urat. Az számomra és számunkra egy kicsikét furcsa, hogy ezt a témakört most már harmadszor tárgyaljuk, hiszen utoljára Persányi miniszter úr is itt volt. Mi is végső soron egyetértünk vele, nekünk az aggályunk és a problémánk ott van, hogy a végrehajtás területén nem tudjuk azt a tempót tartani, mint amit adott esetben sok esetben maga a parlament is megfogalmaz.
Én itt ki szeretném emelni, és talán egy tapasztalat: az olasz parlament 1997 óta nem fogadta el magának az Európai Uniónak az álláspontját, vagyis törvényét, hiszen az olasz törvények kimondják azt, hogy minden, ami újrahasznosítható, az nem hulladék. Tehát ha partnert keresünk, akkor ne az olaszokat keressük az esetleges magyar javaslatokhoz.
Én is szeretném megerősíteni, és talán államtitkár úrnak is javasolni, hogy számos olyan területen, ahol a magyar jogszabályok végrehajtása területén akár forrásoldalról, vagy akár jogszabályi oldalról annak a következetességéről szólunk, azt erőteljesebben felül kellene vizsgálni, és itt csak egyetlenegy példát szeretnék mondani. Hulladéknak számít maga a természetvédelemből kikerülő, tehát az erdőgazdaságból kikerülő faapríték is, és azért ma Magyarországon az erdeink lerablása következik be, vagyis van folyamatban itt a különböző biomassza-erőművek ténykedése kapcsán. Ezt egy komolyabb vizsgálatnak kellene mindenképpen alátámasztania.
Én is szeretném kihangsúlyozni, hogy a hulladékégetésnél eltér az Európai Unió az eredeti terveitől, hiszen annak idején kimondta azt, hogy 10 százaléknál több nem lehet a hőenergiává hasznosítható anyag, hanem újra kell hasznosítani mindent. Tehát itt egy eltérés, egy puhítás van. Szeretném következetesen Magyarország számára ezt a kérdéskört úgy törvényekben is rögzíteni, hogy az újrahasznosítás végfázisáig el kell tudni menni, mielőtt az adott esetben égetésre kerülne.
Ismerjük, hogy a lakosság milyen mértékű ellenállása fogalmazódik meg ebben a kérdésben, ismerjük az osztrák-magyar határon létesítendő hulladékégető esetleges jogi következményeit a két ország között. Tehát mindenképpen szeretném, ha Magyarország következetes tudna maradni ezekben a kérdésekben, és a következő időszakban a költségvetésben pedig sokkal nagyobb költségvetési fejezeti forrást tudna elérni a szakminisztérium annak érdekében, hogy a végrehajtás területén valóban utolérjük magunkat.
A legnagyobb problémát ugyanis én itt látom, hogy vannak törvények, vannak törvényeink, de a végrehajtás területén sajnos, hihetetlen mértékben le vagyunk maradva.
Még egy dolog: hulladéknak számít az is, ami a talajba megy le, tehát a tisztítás nélkül a talajba jutható különböző szennyvizek esetében szeretném kihangsúlyozni, hogy meg kellene fogalmaztatni az Európai Unióval és újragondolni a 2000 fő lakos egyenérték kérdését, és itt kiemelten kezeltetni az Unió törvényében is a hulladékkezelés területén, hogy a vízbázisvédelem legyen az elsődleges cél. Ne a lakosságarány, ne a lakosságszám, hanem a vízbázisvédelem, mert szerintem az a legfontosabb.
És amit szeretnék még mondani, ezt majd Göncz Kinga miniszter asszonynak is el fogom mondani, úgy érzem, hogy az Európai Unión belül maga a Misszió sem tud kellőképpen lobbizni különböző bizottsági szinteken, hiszen a környezetvédelem maximum egy emberre van testálva, és ha a bizottságok úgy üléseznek, hogy van, ahol a vízgazdálkodással foglalkoznak, van, ahol az agrár-környezetvédelemmel foglalkoznak, egy időben történő ülés esetében, akkor a magyar minisztérium szakképviselője tulajdonképpen a bizottsági üléseken nem tud részt venni. Elszórt információk vannak és ebből adódóan önálló magyar javaslatok sem tudnak adott esetben megfogalmazódni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úrnak ezt a segítséget. Megadom a szót az előterjesztőnek.
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, és köszönöm szépen a jó szándékú javaslatokat. Azt szeretném mind a két úrnak alapvetően hangsúlyozni, azt az állításunkat, hogy a magyar kormány tényleg mindent megpróbál a kinti részvételen keresztül is, érdekképviseletben is végrehajtani. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Tanácsban két személy van a minisztérium részéről kint, és a bizottsági ülésekre pedig állandóan kiutaznak a kollégák, már csak azért is, mert ennek a döntő részét a Bizottság maga, illetve Brüsszel fizeti. Tehát ez inkább csak egy fizikai terhelés, vagy hogy mondjam, egy időbeli terhelés és nem anyagi a magyar fél számára. De köszönjük, és azt gondoljuk, hogy minden típusú diplomácia ezen a területen Magyarország számára fontos. Csak azt akartam hangsúlyozni, hogy tényleg mi is mindent elkövetünk.
A második a hulladékhasznosítás kérdése. Abszolút egyetértek mindkét képviselő úrral, hogy ez a kulcskérdés. Csak a hulladékhasznosításnak - ahogy ön is mondta - akkor lenne jó, ha gyakorlatilag minden, ami elvileg újrahasznosítható, az újrahasznosításra kerülne, és egyáltalán nem kerülne mondjuk égetésre, pláne nem lerakásra. De ennek alapfeltétele, hogy elválasztódjanak ezek az anyagok, tehát a szelektív hulladékgyűjtés és még azelőtt a megelőzés. Azaz a kevesebb hulladék keletkeztetése.
Tehát igazából nem véletlen, hogy én azzal a bizonyos hulladékgazdálkodási hierarchiával kezdtem, tehát hogy két újabb pont bekerült a rendszer elé, mert ahhoz, hogy a rendszerben érvényre jusson végre az újrahasznosítás prioritása, ahhoz részben a szelekciót kell megvalósítani, részben pedig egy olyan megelőző eljárás kell, amikor arra törekszünk, hogy ne direkt hulladék keletkezzen, hanem olyan anyagokat használjunk csomagolásban, egyebekben, amelyek újrahasznosíthatóak. Tehát azért a megelőzési fázisra is hangsúlyt kell fektetnünk, ezek azonban nagyon komoly költségeket jelentenek.
Tehát szeretném azért azt mondani, hogy a gazdaság számára, nemcsak a lakosság számára ezek komoly költségek, ezzel együtt kell ezt mindig végiggondolnunk.
A harmadik pedig, hogy a veszélyes hulladék beépülése, itt azt hiszem, inkább a főosztályvezető úrnak adnám meg a szót.
BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A veszélyes hulladék irányelv, amely eredetileg 1991-ben született, az maga egy furcsa jogalkotási termék volt, ugyanis a '75-ös keretirányelvet egészítette ki félmondatokkal. Tehát önmagában nem is volt olvasható.
Most nagyjából az egész rendszer teljes mértékben érdemi változtatás nélkül belekerül saját fejezetként a hulladék keretirányelvbe. Igazából ebből a szempontból csak egy újrakodifikációról van szó, semmiféle tartalmi, és főleg nem lazítása, átdolgozása nem lett, illetve nincs tervbe véve.
A másik kérdésére, a hulladékégetés, illetve a hulladékok mozgása Európán belül, ez nyilván egy meglehetősen akut kérdés, főleg a Németország körül elhelyezkedő tagállamokban, mind Csehországnak, mind pedig Dániának meglehetősen nagy égetési kapacitásaik vannak, és főleg a csatlakozás után beindult egy meglehetősen jelentős, ökodömpingnek keresztelt folyamat, amikor hasznosítási céllal égetésre átviszik ezekbe az országokba.
Az irányelvnek van egy cikke, ami kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozik, ami egyrészt az égetés, mint hasznosítás, azaz egy környezetileg preferált kategória körül forog, másrészt pedig az úgynevezett önellátás elve körül, ami lehetővé teszi azt, hogy a tagállamok megakadályozzák a hulladék beáramlását akkor, amikor ez már a nemzeti körben keletkezett hulladék ártalmatlanítását, illetve a hasznosítását veszélyeztetné.
Tehát egy kicsit visszaállítja a szuverenitását az országoknak a nemzeti kapacitások védelme érdekében. E körül amúgy jelenleg is folyik egy aktív vita, Magyarország azon a párton van, és igazából a jelenlegi elnökségi tervezet is ezt tartalmazza, ami egy meglehetősen széles beavatkozási lehetőséget biztosít a tagállamok részére, hogy ezeket a hulladékokat visszafordítsák.
Ez azért nagyon fontos, mert az Európai Unió anno még az áruk szabad áramlásának elvére jött létre, ez egy folyamatos gyakorlati korlátja a környezetvédelem ilyen típusú szabályozásainak. Tehát itt jelenleg van egy előrelépés, amit mi pozitívnak tapasztalunk.
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Egyetlenegy mondatot azért még muszáj ehhez hozzátennem, hogy ugyanakkor régiókban gondolkodunk. Tehát ha nem is egész Európában célszerű, hogy idehozzák mondjuk a szemetet, de azt azért gondoljuk meg, hogy amikor egy feladat regionálisan jobban megoldható és az államhatár útban van, akkor azért ez egy regionális pozitívumot is jelenthet. Azért Európa a régiók Európája, tehát lehet, hogy ha Ausztriában nem is a határ mellett, de egy kicsit arrébb jön létre egy ekkora kapacitású égetőmű, az nem is lehet, hanem egészen biztos, hogy Nyugat-Dunántúl jelentős részének hulladékát ott fogják égetni.
Tehát ki fog innen menni oda a hulladék. Ezt csak úgy szeretném mondani. Ez gazdasági érdek lesz. Nem a miénk, az érintett szereplőké. Tehát régiókban kell azért gondolkodni, mindazonáltal teljesen egyetértek, hogy célországként pedig nem szabad hulladéktemetővé válni.
ELNÖK: Firtl alelnök úré a szó.
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Csak egy mondatot és nem húzva az időt: akkor arra kérjük államtitkár urat, hogy azért harcoljon, hogy valóban ne a határon épüljön meg az a szemétégető, hanem akkor épüljön meg Stájermarkon vagy Burgenlandon belül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szerintem valamennyien konstatáltuk alelnök úrnak a szemétégetővel kapcsolatos álláspontját. Mindenkinek köszönöm az együttműködését a mai napon. Egyben jelzem, hogy holnap 10 órakor találkozunk ugyanitt. Mindenkinek szép napot kívánok. Köszönöm szépen.
(A ülés befejezésének időpontja: 12 óra 56 perc.)
|
|
Kocsi László |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné