EIB-16/2007.
(EIB-46/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2007. május 8-án, kedden 10 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék *

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívott *

Elnöki bevezető *

April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének tájékoztatója a 2007. április 30-ai Európai Unió - USA csúcstalálkozó eredményeiről *

April H. Foley beszámolója *

Kérdések, hozzászólások *

April H. Foley válaszai a vitában elhangzottakra *

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat *

Dr. Zachar Balázs (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat *

Dr. Zachar Balázs (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások, reagálások *

Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat *

Márton Réka (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások, reagálások *

Határozat az általános vitára alkalmasságról *


Napirendi javaslat

  1. April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének tájékoztatója a 2007. április 30-ai Európai Unió - USA csúcstalálkozó eredményeiről
  2. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2908. szám)
    Általános vita
    Előterjesztő: Dr. Zachar Balázs (Miniszterelnöki Hivatal)
  3. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat (T/2909. szám)
    Általános vita
    Előterjesztő: Dr. Zachar Balázs (Miniszterelnöki Hivatal)
  4. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/2917. szám)
    Általános vita
    Első helyen kijelölt bizottságként
    Előterjesztő: Márton Réka tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke

Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Ékes József (Fidesz
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Dr. Csapody Miklós (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Firtl Mátyás (KDNP) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Dr. Botka László (MSZP) dr. Molnár Csabának (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP) megérkezéséig dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP) megérkezéséig Tasnádi Péternek (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP) megérkezéséig Kocsi Lászlónak (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP) megérkezéséig Veress Józsefnek (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz) dr. Hörcsik Richárdnak (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)

Meghívott

April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete
Dr. Zachar Balázs (Miniszterelnöki Hivatal)
Márton Réka (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 01 perc.)

Elnöki bevezető

DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm mindenekelőtt kedves vendégünket, April Foley nagykövet asszonyt, mint mindig, a bizottság tagjait, megjelent vendégeinket. Napirendi javaslatot tettünk, javaslom a bizottságnak, hogy a napirendet támogassa, de ha valakinek van észrevétele, tegye meg. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a napirendünket? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.

Rá is térhetünk első számú napirendi pontunkra, ez pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetének egy tájékoztatója az Európai Unió és az Egyesült Államok április 30-ai csúcstalálkozójáról amerikai szemmel. Azért mondom, hogy amerikai szemmel, mert európai szemmel természetesen Magyarország, mint az Európai Unió tagja, többé-kevésbé számos releváns információ birtokában van, de rendkívül fontos számunkra megtudni, hogy hogyan látják a csúcstalálkozót az amerikaiak. Hadd tegyem hozzá, hogy nemcsak az április 30-ai csúcstalálkozó releváns európai és amerikai kapcsolatok szempontjából, hanem a most vasárnapi francia elnökválasztás is, ahol most már tudjuk, hogy Nicolas Sarkozy elnökké vált, és ő arról beszélt, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti kapcsolatokat, amiben az én megítélésem szerint egy pozitív előrelépést lehet tapasztalni a korábbi francia külpolitikához képest.

Közép-Európa, ezen belül Magyarország mindig egy eltérő színt képviselt az Európai Unión belül a transzatlanti kapcsolatok vonatkozásában. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek nagyon érthető történelmi okai vannak. Úgy látom, hogy a rendszerváltáskor és azt követően az európai térség problematikus vidékein mintha az Egyesült Államok elkötelezettebb lenne, mint számos európai hatalom, de mindenképpen hatékonyabb. Ezt láttuk akár a koszovói válság rendezésekor, és számos példát lehetne mondani, ami azt a történelmi tapasztalatot, hogy Európa Amerika nélkül egy bénázó kacsa, ezt inkább csak megerősíti.

Nagyon röviden azt szoktam mondani, hogy ha Magyarországot ne adj' isten valamilyen veszély fenyegetné, míg néhány európai fővárosban gondolkodnának újabb és újabb diplomáciai lehetőségekről, csak azt látom, hogy az F16-osok Avianóról felrepülnek, mást nem nagyon látok ebben a pillanatban.

Ez egy érdekalapú megközelítés, de azok az értékek, amelyeket az Egyesült Államok képvisel, már évszázadok óta meghatározóak a magyar rendszerváltásra és meghatározóak azóta is az országunk fejlődésére. Éppen ezért vitáink is vannak, akár az emberi jogok helyzete az elmúlt időszakban, Guantanamóra gondolok és ehhez hasonló vitákra Európa és az Egyesült Államok között, vagy akár a kiotói egyezményhez való csatlakozásra gondolok. Tehát vannak közöttünk viták, de csak barátok között lehetnek viták, és ezek mind-mind olyan kérdések, amelyek úgy gondolom, hogy minden magyar képviselő számára alapvető fontossággal bírnak.

Nagykövet asszony, még egyszer köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Örömömre szolgálhat, hogy sikerült itt a magyar parlament öreg téglái közé behozni a világpolitikát, amennyiben az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolatáról beszélgethetünk. Örömmel halljuk.

April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének tájékoztatója a 2007. április 30-ai Európai Unió - USA csúcstalálkozó eredményeiről

April H. Foley beszámolója

APRIL H. FOLEY: Nagyon szépen köszönöm, és nagyon szépen köszönöm azt a kedves meghívást, amelynek eredményeképpen itt lehetek ebben a bizottságban és valóban örülök, hogy beszámolhatok erről az európai uniós és amerikai csúcstalálkozóról, itt elsősorban a transzatlanti kapcsolatok gondolnék, hiszen ez az egész világon nagyon nagy hatással van.

Úgy gondolom, hogy a csúcstalálkozó az USA szempontjából rendkívül pozitív volt, egy nagyon meleg, nagyon ünnepélyes aktus volt, és nagyon sikeres is volt, és tovább terjesztheti a mi stratégiai partnerségünket, és újra meg tudja erősíteni a mi közös értékeinket.

Különös szempontból, ahogy ön is már hallotta, közösen osztozunk az elkötelezettségben a béke, a prosperitás és a demokrácia irányában, és azt a meggyőződést is osztjuk, hogy ezek csak az egyéni szabadságjogokon, az emberi jogokon alapulhatnak, a gazdasági szabadságon, illetve a jogállam segítségével valósulhatnak meg. Ez a partnerség az EU és az USA között nagyon sok mindent ért el az elmúlt évek során, és ilyen módon tudjuk a jelen legnagyobb kihívásait kezelni. Az Európai Unióban működő amerikai nagykövettel is beszéltem, aki szintén rendkívül pozitívan állt ehhez az egész eseményhez, és valóban minden oka meg is van erre, hiszen a német elnökség alatt az USA és az EU jelentős hosszú távú eredményeket, előrehaladást tudott elérni.

Először is a transzatlanti gazdasági integrációról aláírtunk egy keretmegállapodást, és ez a gazdasági csomag egy nagyon hosszú távú alapot ad arra, amire egy még nagyobb és még integráltabb transzatlanti gazdaságot lehet majd építeni. Ez elsősorban arra koncentrál, hogy a szabályozási terheket csökkentse és a korlátozásokat, pillanatnyilag az USA és az EU 760 milliárd dollár forgalmat bonyolít le, és 1000 milliárd dollárt fektettek be már egymás gazdaságába, 12-14 millió embert alkalmazunk, amely ezt a 3 milliárdot megtermeli. Tehát gyakorlatilag ezek a számok is folyamatosan növekednek, de a legérdekesebb ebben az, hogy még sokkal több lehetőséget tudnánk kiaknázni.

A csúcs elsősorban a kereskedelmi klíma még további fejlesztésére koncentrált, és arra, hogy még szorosabb együttműködés történjen meg a szabályozási politika területén, a szellemi jogok területén, a befektetések, az értékpapír-kereskedelem, a pénzügyi piacok, illetve az innovációk terén. Ezek mind olyan témák voltak, amelyeket mindannyiunknak, tehát mind az EU egyes országainak, illetve az USA-nak is nemzeti szinten kezelnie kell.

Az energiabiztonság megint csak egy nagyon fontos téma volt. A csúcson megállapodtunk abban, mármint az USA és az EU, hogy a mi stratégiai energia-kooperációnkat, együttműködésünket megerősítjük azért, hogy ez támogatni tudja az energiaforrások diverzifikációját és az energiaellátást is.

Abban is egyetértettünk, hogy az energia-infrastruktúrát biztonságossá tesszük és ezt a piaci alapú energiapolitika megvalósításával érjük el. Az alacsonyabb szennyeződés, illetve a szénalapú kibocsátott anyagok csökkentésével is próbáljuk ezt elérni, de ugyanakkor a megújuló energiaforrások, illetve a tiszta szén témája is napirendre került.

Egy másik nagyon fontos eredménye volt a csúcsnak az, hogy a légiközlekedési megállapodást is aláírtuk. Ez egy óriási lépés történelmi szempontból is előre, hiszen ez már a transzatlanti légiforgalom liberalizációját jelenti, és ez mindenféleképpen a fogyasztóknak és a légitársaságoknak fog nagyon nagy segítséget jelenteni az Atlanti óceán mindkét országában. Ez a megállapodás felszámolja a restriktív kötelezettségeket, és ilyen módon mind az USA, mind pedig az EU légitársaságok számára lehetővé teszi, hogy az Európai Unió minden városa és az USA minden városa között repüljenek. A járatszám korlátozása, a desztinációk, illetve az utasok számát nem is kell figyelembe venniük.

Ez azért is fontos, mert a transzatlanti utasok száma ilyen módon 25 millió fővel fog nőni, ami 15 milliárd dollárt fog a fogyasztói haszon szempontjából hozni, és ez körülbelül 80 ezer új munkahelyet fog teremteni. Tehát ez már csak ebből a szempontból is nagyon jelentős megállapodás volt.

Ami a szellemi tulajdonjogokat jelenti, itt az USA-EU akció-stratégia nagyon fokozottabban ügyel arra, hogy a szellemi tulajdont és az ehhez kapcsolódó jogokat őrizze. Ilyen módon bizonyos, a gyanús témákban történő információcsere rendkívül fontossá válik, hiszen ezeknek a nem megfelelő használata óriási veszélyt jelent az innováció-alapú gazdaságban. Az innováció rendkívül fontos mind az EU, mint pedig az USA gazdasága szempontjából. Ilyen módon ahhoz, hogy ezt tovább tudjuk stimulálni, az USA és az EU megállapodtak abban, hogy intenzívebbé teszik a tárgyalásokat azon legjobb gyakorlatokkal kapcsolatosan, amelyek az innovációt még jobban elősegítik, különösen a most megjelenő technológiák, mint a nanotechnológia és a biotechnológia.

Tehát ilyen módon a transzatlanti klíma az üzleti és a gazdasági vállalkozások számára is egyre jobbá lesz.

Az üzleti terület nemcsak az egyetlen témája volt a kapcsolatoknak. Nagyon tudom, hogy mennyire fontos a vízumkérdések rendezése minden magyar számára, és azt is tudom, hogy mindenki, aki idejár Magyarországra, hallotta ezt az üzenetet és nagyon jól hallotta a hangos magyar üzenetet. Nagyon jól tudjuk, hogy az USA azon van, hogy az USA és az EU-állampolgárok vízum nélkül tudjanak utazni egymáshoz, és ilyen módon a vízummentességi program valószínűleg kiterjeszthető. Éppen ezért ez a mozgásszabadságot is elő tudná segíteni a két kontinens között.

Az USA javaslat az, hogy még jobban megpróbáljuk ezt a vízummentes utazás kiterjeszteni, és az egyes országok, amelyek már megfelelnek a mi előfeltételeinknek, követelményeknek, azok fontos szerepet fognak játszani abban, hogy ez valóban még jobban fejlődjön.

Közös érdekeinket egy politikai és biztonsági kérdéseken alapuló deklarációval is kifejeztük. A belpolitikai és biztonsági deklarációban ismét újra hangoztattuk, hogy mennyire fontosak közös értékeink és az országspecifikus kérdéseket és a többoldalú kérdéseket is tárgyaltuk ebben.

Hadd említsek meg egy párat, ami a közös értékeket illeti. Az USA és az Európai Unió nagyon mély meggyőződéssel rendelkezik abban, hogy a béke és az emberi fejlődés, az emberi szabadság, az emberi jogok a gazdasági jogok, illetve az erős demokratikus társadalomfejlesztés alapján nyugszik. Ezek voltak tulajdonképpen az alapvető tárgyalási megközelítéseink, aminek eredményeképpen egységes eredményekre tudtunk jutni. Az országspecifikusság szempontjából azért azt is kell tudni, hogy nincsen olyan terület, amelyben nem osztanánk meg érdekeinket. Pillanatnyilag most már globális érdekeink vannak, együttesen vagyunk elkötelezve konkrét akciók felé, amelyek a szabadságot, a prosperitást, a biztonságot, a békét és az emberi jogokat tudják védelmezni. (Pelczné dr. Gáll Ildikó megérkezik az ülésre.)

A konkrét területekre rátérve, a Nyugat-Balkán az egyik legakutabb kérdés volt a csúcson. Mindannyian tudjuk, hogy a Nyugat-Balkán egy nagyon fontos csomópont a legsürgősebb Koszovó státuszának rendezése. Az EU és az USA támogatja a Martti Ahtisaari, az ENSZ külön megbízottjának tevékenységét, mert neki volt egy javaslata, amely egy új biztonsági tanácsi rendelet megszületésével csúcsosodott ki, és az USA is támogatja azt, hogy ez megfelelően megtörténjen. Ilyen módon a koszovói stabilitás a teljes régió biztonságához járulna hozzá.

Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos Magyarország számára, és Magyarország is rendkívül fontos szerepet tud játszani a saját tapasztalatai hozzáadásával mind a gazdasági, mind pedig a politikai béke megteremtésében. A prosperáló és békés Oroszország is nagyon fontos mindannyiunk számára, éppen ezért Oroszország és az Európai Unió így együtt, és az USA-val próbál meg olyan fontos értékeket, mint a politikai pluralizmus, a jogállam, az emberi jogok, a szabad gyülekezési jog, a szabad médiák joga, illetve a szabad vélemény-nyilvánítás, ez mind olyan fontos, amelyben mi is szeretnénk együttdolgozni Oroszországgal a közös érdeklődésre számot tartó területeken, úgy, mint például az egymás meg nem támadásának a törvénye, illetve a regionális megoldások a pillanatnyilag nagyon konfliktusos területeken felmerülnek, továbbá rakétavédelem, amelyet az USA feltétlenül a tényekre alapozva szeretne majd folytatni, és nemcsak elméleti alapokon.

Az USA és az EU tovább fog működni a WTO tevékenységének elősegítése és a szabad kereskedelem előremozdítása ügyében. Az EU és az USA az afgán népet szeretné támogatni abban, hogy olyan államot építenek ki, amely figyelembe veszi az állampolgárainak az érdekeit. Magyarország, ahogy önök is tudják, továbbra is alapvető fontosságú szerepet játszik Afganisztánban, és igazán nagyon nagyra tartom az önök erőfeszítéseit, amelyet Afganisztánban tesznek, hiszen egy stabil és demokratikus Afganisztán lehetetlenné teszi azt, hogy az extrém, a szélsőségesek ott találjanak végül is menekülési helyet a tevékenységeikhez.

Az USA és az EU hozzá fog járulni a bizalom, a párbeszéd kialakításához Afganisztánban és Afganisztán szomszédjaival, elsősorban Pakisztánnal. A nemzetközi katonai jelenlét szükséges, de a katonai erőfeszítések egyedül nem mozdítják elő azt a békés demokratikus jövőt, amelyet az afgán nép megérdemel. Éppen ezért az EU és az USA folytatni fogja a civil újjáépítési segítséget, tehát a magyar PRT megint csak rendkívül fontos szerepet fog játszani a polgári újraépítési tevékenységekben, és ez nagyon jó összhangban fog működni a többi USA és EU erőfeszítéssel.

Ami Iránt illeti, az USA és az EU a továbbiakban is elkötelezett marad a nemzetközi közösség azon szándéka iránt, hogy megelőzze az iráni atomtevékenységek további fejlesztését. Az USA és az EU együttesen dolgoznak számos éven keresztül már azért, hogy egy megállapodás jöjjön létre Iránnal. Éppen ezért Iránnak nagyon sok javaslatot adtunk, amely lehetővé tenné, hogy Irán egy polgári nukleáris energiaprogramot hozzon létre, és ilyen módon biztosítani tudná a nemzetközi közösség felé is, hogy mik a szándékai.

Az USA-t és az EU-t mélységesen aggasztják azok a negatív tények, amelyek Irán politikájában láthatók a régióban, elsősorban Libanonban és Irakban. Aggaszt minket a negatív szerep is, amelyet ez az ország a közel-keleti békefolyamatban játszik, illetve az emberi jogok, amelyek szintén nem pozitívak Iránban. Az EU és az USA a továbbiakban is ki fogja terjeszteni kapcsolatait az iráni polgári társadalommal, éppen ezért tudományos, kulturális és üzleti csereprogramok keretében megpróbáljuk majd ilyen módon is az eredményességünket elérni az iráni társadalomban, és megpróbáljuk azt is elérni, hogy a nemzetközi szervezetek próbáljanak meg elérni konszenzust abban, hogy elítélik Irán cselekményeit, illetve a holokauszt-tagadás terén is.

Az iraki demokratikusan választott kormánnyal kapcsolatosan együttműködünk az ENSZ-szel, illetve a Világbankkal, hogy ezek a szerepeiket még jobban növelhessék Iránban, és tovább mélyítjük a diplomáciai kapcsolatokat. Segítünk Irak kapacitás-kiépítésében abban, hogy egy önirányító állam legyen és egy jogállam. Az USA támogatja Irán szomszédait is ezen tevékenységben történő részvételben.

Ha megint csak konkrét országokra térhetek rá, akkor fontos megemlíteni a multilaterális és a többoldalú kapcsolatokat. Az ENSZ-et illetően a globális fenyegetettségnél mindig nagyon jók a többoldalú rendszerek, amelyek ilyen módon segíteni tudnak az ENSZ-nek és fel tudják készíteni az ENSZ-et arra, hogy a globális érdekek alapján tevékenykedjen. Ilyen módon azokkal az országokkal szemben kell hogy az ENSZ fellépjen, amelyek megsértik az emberi jogokat. Mi az ENSZ-szel együtt dolgozunk a nemzetközi lefegyverzési, békefenntartási, emberi jogi és egyéb fejlesztési kérdésekben.

Ami a dohai találkozót illeti: nagyon hatékony gazdasági szankciókat kell foganatosítani, ebben az USA és az EU együtt dolgoznak a dohai tárgyalások sikeres végrehajtása érdekében. Ez mind az EU, mind az USA számára - mint kiderült - rendkívül fontos.

A terrorizmus a következő téma. Az elmúlt évek terrorista megnyilvánulásai figyelmeztettek mindannyiunkat, hogy az együttes munkánkat intenzívebbé kell tenni a terrorizmus elleni fellépésben az országokon átívelő bűnözés és korrupció megállítása miatt, továbbá a terrorista tevékenységek finanszírozása, illetve a pénzmosás ellen is fel kell lépnünk. Ez az a terület, ahol mi úgy tekintünk Magyarországra, hogy nemcsak egy partnerünk, hanem mint egy vezető ország ezen a területen.

A szervezett bűnözés és a korrupció: az USA és az EU együtt fognak dolgozni abban, hogy fellépjenek ezen területek ellen, hiszen úgy látjuk, hogy ez rendkívüli módon lassítja és gátolja a gazdasági fejlődést és a demokráciát. Az USA-konvenció a transznacionális szervezett bűnözés elleni fellépésnél, hogy a korrupció-ellenességet teljes mértékben meg kell valósítani, éppen ezért a transzparencia kialakítása minden kormány, vállalat és állampolgár számára is egyaránt fontos.

A klímaváltozás: az Egyesült Államok és az EU közösen osztoznak az energiabiztosítás és a globális felmelegedés területén. Merkel asszony és Barroso úr is egy közös megállapodást írtak alá az energiabiztonság és a klímaváltozás témájában, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke. A megengedhető és tiszta energiaforrásoknak a mielőbbi elterjesztését, illetve a klímaváltozás kezelését is ilyen módon bevették ebbe a megállapodásba.

Ami a fejlett technológiákat illeti, itt megint csak a bioüzemanyagok elterjesztése, a tiszta üzemanyag, energiahatékonyság és az energiatechnológia, az ezzel kapcsolatos tárgyalások már eredményeket is mutattak fel, és ez nagyon ígéretes. Ugyanúgy ígéretes az is, hogy az EU és az USA közötti környezetvédelmi megállapodások egyre erősebbek, és egyre biztosabb alapokon állnak.

Még egy dolgot hadd hangsúlyozzak ki, hogy annak ellenére, hogy ahogy ön is korábban említette, bár mindig vannak olyan problémák, amelyek megosztanak minket, amikor viszont arra gondolok, hogy mennyi dolog merült fel, téma merült fel ezen a csúcson is, amiről sikerült megállapodást kötnünk, úgy látjuk, hogy sokkal-sokkal több azon kérdések köre, amely összeköt minket. Tehát éppen ezért ezek el is homályosítják az esetleges különbözőségeket.

Tehát arra érdemes koncentrálni, amelyek összekötnek minket. Az USA-EU közösség egy rendkívül erős és rendkívül pozitív erő a világon. Nagyon szépen köszönöm még egyszer a kedves meghívást és hogy ezt elmondhattam.

ELNÖK: Köszönöm szépen nagykövet asszonynak ezt a beszámolót. Nemcsak a részleteket, hanem ezt a kifejezetten pozitív, optimista befejezést. Ahogy ezt megszoktuk, ilyenkor a képviselő hölgyek és urak észrevételeket, kérdéseket tesznek fel, ki-ki belátása szerint. Azt javaslom, hogy térjünk vissza arra a hagyományra, hogy nagykövet asszony a végén foglalná össze észrevételeit az elhangzottakhoz képest.

Először Ékes József képviselő úr, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség.

Kérdések, hozzászólások

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Asszony! Ismert Putyin elég határozott kijelentése a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatosan. Tudvalévő, hogy a NATO és az Egyesült Államok Lengyelország, Csehország, Románia, Bulgária esetében szeretné kiterjeszteni a rakétarendszerek telepítését, és itt az orosz fél részéről elég kemény megfogalmazás került napvilágra.

Ez szóba került-e a csúcsértekezleten? Ez lenne az egyik kérdésem.

A másik pedig, amit én magam az Európai Parlamentben is decemberben érvként felvetettem, hogy ha az Európai Unió nem tudja rendezni viszonyát Oroszországgal politikai síkon, és ez vonatkozik az Egyesült Államokra is, ismerve Kína gazdasági helyzetét, erejét és annak fejlődését, óriási energiaigénnyel bír, hogy esetleg ha nem tudjuk rendezni Oroszországgal a viszonyainkat, akkor nem félő-e az, hogy Kína irányába löködjük el Oroszországot, adott esetben gazdaságilag és politikailag is?

ELNÖK: További kérdések? Ivanics képvisleő úr!

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Nagykövet Asszony! Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagy örömömre szolgált, hogy az EU és az USA csúcs keretén belül az energia diverzifikációja mellett foglaltak állást. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon úgy látszik - nyilván ön is ezt érzékeli, hiszen itt él közöttünk -, hogy ez most meglehetősen hangsúlyos kérdés.

Jelen pillanatban azt látjuk, hogy egymásnak ellentmondó nyilatkozatok születnek. Amikor Szekeres Imre legutóbb az USA-ban találkozott Robert Gates amerikai védelmi miniszterrel, akkor a következőket mondta. "Magyarország arra törekszik, hogy az energiaszolgáltatást tekintve se függjön senkitől, és diverzifikálja az energiahordozók beszerzéseit. Ha választani kell, akkor a közös európai energiaszolgáltatást választja, amely ebben az esetben a Nabucco."

Ezt követően a magyar kormányszóvivői iroda azonnal kiadott egy nyilatkozatot, hogy Magyarország továbbra sem kötelezte el magát sem a Kék Áramlat, sem pedig a Nabucco vezeték mellett.

Az a kérdésem, hogy jelenleg hogyan értékeli Magyarország álláspontját az energiaellátással kapcsolatban? Ez azért érdekes, mert amikor Putyin elnökkel találkozik Gyurcsány miniszterelnök úr, akkor abban a helyzetben inkább a Kék Áramlatot támogatja a Nabucco-val szemben. Mi úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió álláspontja a helyes, és az, amiben az Amerikai Egyesült Államok és az Unió tulajdonképpen közösen megegyezett vagy közös nyilatkozatot tettek. Ez azt jelenti, hogy különösen a Kaszpi-térség és Közép-Ázsia kőolaj- és földgázkészleteinek hasznosítását célzó új infrastruktúrák kialakítása szükséges.

Hogyan látja a közös európai energiapolitika és a Nabucco-projekt jövőjét, és hogyan tud ehhez a sikerhez az USA hozzájárulni? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. További kérdés? Hörcsik képviselő úr!

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Asszony! Az energia és a klímavédelem bennünket is érintő, fontos dolog. Nagyon örülünk annak, hogy ez napirendi pont volt az EU-USA csúcson. Örömmel láttuk azt, hogy nagykövet asszony említette, hogy közös nyilatkozatot fogadtak el az energiáról és a klímavédelemről, azonban arról is tudomásunk van, hogy mégsem sikerült abban száz százalékosan megegyezni, hogy miképpen lépjenek fel közösen a globális klímaváltozás kihívásaival szemben, mivel az Egyesült Államok addig nem hajlandó radikálisan csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását, amíg Kína és India ugyanezt nem teszi.

Nem gondolja-e nagykövet asszony, hogy az Egyesült Államoknak esetleg Európához hasonlóan példát kellene mutatnia, és élen kellene járni a Föld éghajlatának megóvása érdekében? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm, képviselő úr. Veress képviselő úr, MSZP.

VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Nagykövet asszony, itt elhangzott néhány kérdés az energetikai ügyek kapcsán. '98-ban még voltak olyan amerikai nagyvállalatok, amelyek magánbefektetés keretében gondolkodtak bizonyos alternatív gáz- és egyéb vezetékek kialakításában. (Dr. Csapody Miklós megérkezik az ülésre.) Érdeklődnék, hogy tud-e hasonló jellegű amerikai magánbefektetői tervekről esetleg, ami sokat segíthetne ennek a térségnek az energiabiztonságában, természetesen profitalapon.

A másik kérdésem az lenne: az ország számára egy gazdasági átalakítás folyamatában óriási szerepe volt korábban is az amerikai befektetéseknek. Szeretném megkérdezni az ön véleményét, várható-e az, hogy a következő időszakban ez a befektetési kedv fennmarad, esetleg növelhető? Önhöz érkeznek-e olyan jelzések amerikai cégek részéről, amelyek ezt a befektetési kedvet növelhetnék, és ha igen, akkor milyen jellegű felvetésekről hallott?

A harmadik kérdésem: a kutatásfejlesztési együttműködés kapcsán szeretném megkérdezni, mivel az Egyesült Államok nyilván a tudásalapú gazdaság irányába óriási lépésekkel halad, vannak bizonyos keretek, amelyek ismertek, lát-e arra lehetőséget, hogy az eddiginél lényegesen hatékonyabb és főleg a mindkét fél számára kedvező gyakorlati megvalósítással járó kutatásfejlesztésben érdemi előrelépés történhessen, és az ön megítélése szerint milyen lépésekre lenne szükség Magyarország részéről ehhez? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tessék parancsolni!

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Köszönjük szépen a tájékoztatást. Egy nagyon rövid kérdésem lenne. Mi is szeretnénk az amerikaiakhoz hasonlóan mondjuk vízummentesen utazni a világban és átmenni EU-állampolgárként az Atlanti óceán túlsó partjára. Tárgya volt-e ez a megbeszélésnek és lát-e erre esélyt? Ha igen, akkor milyen időtávon belül várhatjuk a kérdés tisztázását és rendezését?

ELNÖK: Mielőtt megadnám a további szót, azért megemlítem a bizottság tagjainak, hogy akik későn jönnek és nem hallják az előttük elhangzottakat... (Pelczné dr. Gáll Ildikó: Elnézést kérek.)... ez egy probléma tényleg, mert erről az elemről nagykövet asszony részletesen beszámolt.

Több érdeklődést nem látok, ezért engedjenek meg részemről is két kérdést. Mind a kettő az előadással kapcsolatban egy-egy "hogyan".

Az egyik Oroszország. Nagykövet asszony elmondta, hogy hol látnak problémát az orosz demokráciával kapcsolatban. Én ezeket osztom. A kérdésem az, hogy hogyan lehet ebben egy egységesebb európai-amerikai fellépés, ahol senki nem játssza ki a másikat vélt vagy valós gazdasági előnyök érdekében, és a kérdést megfordítva: ha ebben nem tudunk egységesen fellépni, akkor nem tartunk-e attól, hogy az oroszországi demokrácia állapota tovább fog romlani? Talán csak a választásokig, mert az eddigi tapasztalat mondatja velem, hogy az elnökválasztásokat megelőzően többnyire sűrűsödnek a problémák Oroszországban.

A második "hogyan" Irak. Nagykövet asszony kifejtette, hogy a cél az, hogy az iraki emberek saját kezükbe vegyék az ország irányítását. Ezzel nyilván mindannyian egyetértünk. Én magam a magyar parlamentben az első pillanattól támogattam a katonai megoldást is, de kétségkívül van egy elbizonytalanodás még a támogatók között is, hogy ezt a kívánatos célt hogyan kívánjuk elérni, mert a mögöttünk álló időszak mondjuk túl optimistává őszintén szólva nem tesz bennünket.

Tehát ha erre a két "hogyan"-ra kaphatnék választ, azt megköszönném. Közben képviselőtársaim még gondolkodhattak, hogy valakinek van-e még kérdése. (Nincs jelzés.) Amennyiben ilyen nincs, nagykövet asszonynak adom meg a szót. Köszönjük a türelmét.

April H. Foley válaszai a vitában elhangzottakra

APRIL H. FOLEY, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete: Az USA már nagyon régóta azon dolgozik és azt próbálja kommunikálni, hogy a rakétavédelmi tevékenységei, mármint az Európai Unió és az európai országok irányába, illetve Oroszországgal kapcsolatosan, erről már nagyon sok értekezlet volt, találkozó, az oroszokat is meghívtuk, megmutattuk a mi létesítményeinket. Ez egy defenzív rendszer, tehát nem egy offenzív rendszer pusztán, ezt tudni kell. Ugyanakkor az is jól látható, hogy az oroszok pontosan ismerik a tényeket, de nem veszik ezeket figyelembe pillanatnyilag, és azt gondolom, hogy az Európai Unió is megérti, hogy most pillanatnyilag ez a helyzet.

Úgy gondolom, hogy általánosságban elmondható az is, hogy a NATO úgy látja, hogy ez a rendszer pozitívan járul hozzá az Európai Unió biztonságához és biztonságosságához. Nekünk az USA-ban és itt az Európai Unióban elkötelezetteknek kell lennünk az irányba, hogy valóban feltárjuk, hogy mik is a valós tények, és egységesnek kell maradnunk ezen a területen, hiszen ez a mi közös érdekünk.

Ami Kínát és az energiát és azt, hogy az oroszok még több energiát szállítsanak esetleg Kínának, ebből a szempontból az EU és az USA támogatják a szabadpiaci elveket, már ami az energiát illeti, és mi úgy gondoljuk, hogy az USA és az Európai Unió tagjainak is mind versenyképes energiaellátással kell rendelkezniük. Tehát azok az országok, amelyek energiát szállítanak, az energiadonor országok, azoknak számos csatorna kell hogy rendelkezésre álljon, ahol értékesíthetik az energiáikat.

Tehát úgy gondolom, hogy ezen többszörös vagy több szállítási lehetőség gyakorlatilag a szabadpiaci gazdaság alapjain nyugszik, és ez Oroszországban is így van.

Ami az energia biztosítását illeti, az Egyesült Államok pillanatnyilag már új energia-diverzifikációt vizsgál meg, hiszen náluk is az energia a mi térségünkből jön, amit mi használunk, Amerikából, de persze jön Szaúd-Arábiából jön, de próbálunk most esetleg Európából is energiát beszerezni. Ebből a szempontból Észak-Európa, illetve Oroszország is nagyon ígéretesnek tűnik, hogy szállíthatna az USA-ba.

Az USA és az Európai Unió pillanatnyilag olyan energiával kapcsolatos álláspontot képvisel, amely nagyon közel áll egymáshoz, és ez nagyon jól támogatja Magyarországot is, hogy Magyarország is diverzifikálhatja energiaforrásait.

Az európai biztos nem olyan régen itt volt Magyarországon, de Washingtonban is volt, és az egyik téma, amit megvitattak, az az, hogy mi hogyan tudunk együttműködni, mi, mármint hogy az Európai Unió és az USA hogyan tudunk együttműködni, hogy még jobban elősegítsük a Nabucco vezeték létrehozását.

A Nabucco vezeték, amelynek az a célja, hogy az energiát a Kaszpi-térségből szállítsa, hiszen ez egy nagyon fontos új energiaforrás lenne Magyarország részére is, és ez egy nagyon versenyképes forrás is lenne reményeink szerint, merthogy ez nem Oroszországból jön. Tehát éppen ezért Magyarország is egy alkupozícióban van, áralku-pozícióban lehetne. Pillanatnyilag Magyarország egy hátrányos helyzetben van, mert csak egy beszállítója van alapvetően, éppen ezért rendkívüli mértékben függ Oroszországtól. Éppen ezért nagyon nagy árat fizet ezért, a legnagyobb árat szinte Európában, ami egy versenyképes piac, globális piac alapján pedig nem kellene hogy így legyen, hiszen nem is engedhetik meg maguknak, hogy ilyen nagy árat fizessenek. Tehát éppen ezért egy egészségesebb gazdasági helyzet alakulhatna ki.

Tehát mind a Kék Áramlat, mind a Nabucco pillanatnyilag még úgy gondolom, hogy nagyon korai fejlesztési stádiumban vannak. Mind a kettőt nagyon szorosan nyomon fogjuk majd követni, de az USA az EU-val együtt feltétlenül olyan módokat fog teremteni, amely a diverzifikációt elősegíti, elsősorban a Kaszpi-térségre vonatkozólag.

Ami a klímaváltozást illeti: úgy gondolom, hogy elmondhatom, hogy rendkívüli módon egyetértek azzal a nyilatkozattal, ami született. Mindannyian tudjuk, hogy az USA nem írta alá a kiotói egyezményt, és számos oka van ennek. Az egyik az, hogy az USA szilárdan hisz abban, hogy a klímaváltozási politika lehetővé tegye, hogy tovább folyjék a gazdasági fejlődés. Tehát azt nem mondhatjuk, hogy nem fogunk tovább növekedni, ezt nem lehet kijelenteni. Nincs ilyen ország, amelyik kijelenthetné, hogy én gazdaságilag már nem szeretnék növekedni. Tulajdonképpen ezért egy olyan energiapolitikára van szükség, amely támogatja a világ gazdasági fejlődését, de úgy, hogy az egyben védi és javítja is a klímát, és a globális felmelegedés problémáit is kezeli.

A másik célkitűzés, amely Kiotóval kapcsolatosan problémaként felmerült: úgy gondolták, hogy a kiotói megállapodás nagyon sok gyártót az irányba terel, hogy Indiába és Kínába vigye át a tevékenységét, mert ott kevésbé ellenőrizték a szén-dioxid kibocsátását. Ilyen módon a problémát Európából és az USA-ból áttették volna Kínába és Indiába. Tehát ez igazán nem oldotta volna meg a világ problémáját.

Minket érdekel az, hogy egy olyan megoldásunk legyen, amely a klímaváltozásra egy olyan megoldást ad, amely magába foglalja Kínát és Indiát is, hiszen ezek óriási kibocsátást termelők. Sokan úgy látják, hogy az USA nincs elkötelezve a klímaváltozás irányába, de ez nagyon messze van az igazságtól. Mi igenis nagyon elköteleződtünk, bár nem írtuk alá a kiotói egyezményt, de ennek ellenére rendkívül sok olyan programunk van, amely a környezetvédelem jobbítására törekszik. 35 milliárd dollárt költött Bush elnök a környezetvédelemre, a klímaváltozás problémáira, az innováció, illetve a technológiai fejlesztésekre, amelyek a környezetet védik, jobbá teszik. Nagyon ambiciózus céljai voltak, amelyről itt is beszélt. Például tíz év múlva 10 százalékkal csökkenne a szén-dioxid tartalmú kibocsátás, tehát az USA már nagyon jó eredményeket mutat abban, hogy ezt meg is tudja valósítani.

Tulajdonképpen ha megnézzük a teljesítménymutatókat az USA-ban, 2000-2004 között mondjuk erről már napvilágot láttak a statisztikák, ha megnézzük az energia-intenzitást a GDP egységére rávetítve, vagyis hogy mennyi energiát használunk egy egységnyi GDP-re, akkor azt látjuk, hogy az USA jelentős javulást ért el. Vagyis 7,5 százalékkal csökkentette az egységnyi GDP-re jutó energia-felhasználást. Tehát ez egy rendkívül jó eredmény. Az Európai Unióban is 4,5 százalékkal csökkent, de az USA-ban 7,5 százalékkal csökkent ez.

Tehát az USA mindenféleképpen megpróbálja az innovációt hadrendbe állítani azért, hogy innovatív elképzelések, innovatív technológiák is létrejöhessenek, amivel aztán védeni lehet a klímát, de úgy, hogy ez egyben lehetővé tegye a gazdasági növekedést is.

Az USA-nak nagyon nagy a gazdasága, annak ellenére, hogy a lakossága a világ 5 százalékát teszi ki, de a világ GDP-jének 25 százalékát termeli az USA. Tehát a tény az, hogy igen, az USA-ban nagy a szén-dioxid alapú kibocsátás, de nekünk a gazdaságunk is nagyobb. Tehát azok a lépések a mi gazdaságunkat nem szeretnénk, ha megállásra ösztönözné, hanem azt szeretnénk, hogy nagyon magas szinten köteleződjünk el a tiszta környezet irányába, és ebben a jelenlegi Bush-kormányzat is rendkívüli eredményeket ér el.

Ami a magán gázhálózatoknak Magyarországra történő jövetelét illeti, most pillanatnyilag nem tudok ilyenekről, ez persze nem jelenti azt, hogy ez nincsen vagy nem fog megtörténni. Ami pedig a Magyarországra történő befektetéseket illeti, Magyarországra az USA 9 milliárd dollárt fektetett be. Magyarország a mai napig is nagyon vonzó célország az USA-vállalatok szemszögéből nézve, és vannak olyanok, amelyek 3-5 millió dolláros befektetésekben gondolkodnak itt, Magyarországon. Azok a cégek, amelyek már itt vannak, például a General Electric, IBM, ezek közül nagyon sokat meglátogattam, és majdnem mindegyik érdeklődik az iránt, hogy még tovább növelje befektetéseit, beruházásait itt. Tehát az új befektetők szempontjából két lehetőség van, mármint az USA-ból Magyarországra.

A legkönnyebb az, hogy akik már itt vannak a magyar földön, azok növeljék üzleti tevékenységeiket, illetve az ő révükön valósuljanak meg újabb beruházások. De azoknak, akik még nem voltak itt, egy kicsit nehezebb egy ilyen zöldmezős beruházás megvalósítása. Úgy gondolom, hogy mindenféleképpen vannak olyan módozatok, olyan lépések, amelyeket Magyarország is meg tud tenni az üzleti klíma javítása érdekében. Úgy gondolom, hogy a versenyképesség szempontjából Magyarország versenyképessége az, amit önök, mint parlamenti képviselők nagyon fontos, hogy mindig szem előtt tartsanak, hiszen ez valóban egy kompetitív versenyképes piac, ami a befektetéseket illeti, de ami Szlovákiát illeti, legalábbis úgy hallottam, az egy főre jutó bevétel, illetve az egy főre jutó GDP Szlovákiában nagyobb lesz, mint Magyarországon, tehát felül fogja múlni Magyarországot.

Tehát ez mindenféleképpen az önök számára már egy figyelmeztető jel kell hogy legyen, egy piros fény, hiszen Szlovákia gazdasága gyorsabban nő. Miért is nő gyorsabban? Azért, tehát ennek az egyik oka az, hogy vannak olyan cégek, amelyek úgy látják, hogy Szlovákia egy még versenyképesebb üzleti klímát tudott kialakítani, amely például az adózási rendszerében is nagyon jól látszik. Az amerikai vállalatok, amelyek már itt vannak, csak hogy érzékeltessem itt a dolgokat, amiről ők panaszkodnak nekem, az első az, hogy nagyon bonyolult adórendszer van itt Magyarországon, és nagyon magas az adók szintje.

Ahogy tudjuk, még tavaly ősztől kezdve az adók növekedtek is, nem is volt olyan nagyon nagy figyelmeztetés előzetesen, és ezt a cégek, a vállalatok nem nagyon szeretik, meg kell mondani, éppen ezért az adószint csökkentése, az ország versenyképesebbé tétele nagyon jó lenne a vállalatok számára, és biztos, hogy még több befektetés, beruházás jönne ide.

A másik pedig, amire szeretném felhívni a figyelmet, a transzparencia, az átláthatóság, illetve inkább ennek a hiánya. Magyarország - és én tudom, hogy Kóka miniszter úrnak vannak tervei, hogy ezen a területen ezzel is foglalkozzon, de tegnap volt az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamarának egy ülése, ott is felmerült a transzparencia kérdése, és tudom, hogy a Fidesz is foglalkozik ezzel. Azok a nagykövetek, akik ott voltak és akik a közvetlen külföldről jövő tőkebefektetések 80 százalékát képviselik, azt beszéltük meg, hogy bizonyos konkrét lépésekre lenne szükség, aminek eredményeként Magyarországon a transzparencia javulhatna. Ez mindenféleképpen jól elősegítené azt, hogy Magyarország még versenyképesebb legyen.

Ami a vízumkérdést illeti: ez egy nehéz kérdés. Bush elnök nagyon szilárdan elkötelezett az irányba, hogy itt is előrehaladás történjen, eredmények legyenek. Azok a magyarok, akik meglátogatták az USA-t, nagyon hangosan említették, Simonyi nagykövet úr is mindig, amikor lehetősége van, megemlíti a kongresszusi tagokkal beszélve, én is egy üzleti delegációt hívtam meg, akik nagyon hangosan hallatnák hangjukat a vízumkérdés ügyében. A kongresszusban, én csak reménykedni tudok, azt nem lehet mindig előre tudni, hogy a kongresszus hogyan fog viselkedni, tehát nem kiszámítható...

ELNÖK: Ugyanúgy, mint itt Magyarországon.

APRIL H. FOLEY, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete:... ugyanúgy, mint itt Magyarországon - tette hozzá Eörsi úr. De én tudom, hogy remélhetőleg lesz eredménye ennek a kongresszuson belül is.

Az Oroszországgal ápolt kapcsolatokat illetően: úgy gondolom, hogy ez egy nagyon érzékeny téma mindannyiunk számára. Az USA és az Európai Unió - ahogy láthattuk is ezen a találkozón -, minket aggasztanak a demokráciával kapcsolatos problémák, illetve azok a változások és fejlemények, amelyek Oroszországban történtek, és amelyek nem voltak feltétlenül pozitívak. Nekünk ugyanakkor nagyon pozitív és nagyon előremutató módon kellene dolgoznunk, hogy a demokrácia intézményeit megerősítsük, illetve a szabadpiac fejlesztését is elő tudjuk segíteni.

Ez egy nagyon mozgalmas kapcsolat, és például itt a rakétavédelem terén, amiről itt hallottunk is, mi úgy gondoljuk, hogy akikkel mi találkoztunk, nagyon pontosan értik is, hogy milyen problémák vannak itt. A retorika viszont más szintről érkezik. Ez nem feltétlenül azt tükrözi, ami a realitás, de mi úgy gondoljuk, hogy ők tudják, hogy mi a realitás. Mi ezen tovább is fogunk dolgozni, és persze vannak azért olyan pozitív kapcsolatok is, amelyeket az EU és az USA ápol, például a meg nem támadási megállapodás, a terrorizmus elleni harc. Tehát ezeken a területeken nagyon termékenyen tudunk előrehaladni, és ezt szeretnénk hangsúlyozni, és ezt a pozitív munkakapcsolatot, hiszen ez valóban eddig számunkra nagyon termékeny volt.

Irak kérdése. Irak önrendelkezési joga, ez egy nagyon kemény kérdés, hogy hogyan tudjuk ezt mi elősegíteni. Ahogy önök is tudják, önök is a NATO-ban vannak, Afganisztánban van egy újjáépítési csapatuk, és egyre inkább fogunk ilyen PRT-ket használni, tartományi újjáépítési csapatokat, azért, hogy a dolgok mozduljanak előre. Ugyanakkor fontos az ilyen országok, mint Magyarország vagy más európai ország kötelezettség-vállalását a polgári újraépítésben is a demokrácia intézményei, a civil szervezetek segítségével elősegíteni, és ez például Afganisztánban is termékenyen megtörténhetne. Ennyit szerettem volna mondani.

ELNÖK: Tisztelt Nagykövet Asszony! Kedves April! Nem volt még ilyen példa mögöttünk, hogy az Egyesült Államok nagykövete az Európai ügyek bizottságánál járt volna. Azt hiszem, ez egy nagyon jól sikerült kezdeményezés volt. Azt javaslom, hogy folytassuk a jövőben is, hogy évi rendszerességgel vagy kétévenként, majd meglátjuk, de úgy gondolom, hogy ez egy jó formula. A legteljesebb mértékig egyetértek azzal az értékeléssel, hogy sokkal több minden köt bennünket össze, mint amennyi vitánk van. És mégis, a politika természete olyan, hogy azokról beszélünk, ahol éppen mást gondolunk egy-két dologról. De ez viszi előre a dolgokat, ettől jutunk nagyobb egyetértésre.

Azt tudom önnek mondani, hogy szeretném, ha a Magyar Országgyűlés nevében mondhatnám, de erre nincs jogom. Szeretném, ha a bizottság egésze nevében mondhatnám, de arra sincs jogom, de a saját nevemben mindenképpen, hogy mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió, ezen belül az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatait a lehető legjobbá tegyük, a lehető legtöbbet kihozzuk belőle, hogy Európán belül és Európán kívül fellépjünk mindenfajta Amerika-ellenes érzelmekre épített politikával szemben, és dolgozzunk azon, ami végül is érdekeinkben és értékeinkben is összeköt bennünket, és úgy gondolom, hogy a nehézségek arra valók, hogy legyőzzük őket és újabb nehézségeket támasszunk magunknak, hogy aztán azokat is megint legyőzzük.

Köszönöm szépen még egyszer, hogy eljött hozzánk.

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Egy ügyrendi javaslatom lenne, elnök úr, feloldandó azt, hogy a saját nevében nyilatkozzon. Tegye fel szavazásra ezt a kérdést, és valamennyien támogatjuk ezt a javaslatot, és mindjárt egy bizottság áll ön mögött, megerősítve.

ELNÖK: Ez egy szenzációs javaslat. Nem tudom, hogy kell-e szavazás, de ha egy ilyen közfelkiáltással az Európai ügyek bizottságának tagjai jelzik elkötelezettségüket, hogy ezen az úton maradjunk, akkor nagyon szépen köszönöm ezt a nagyon konstruktív javaslatot. Íme, az üzenetünk Budapestről Washingtonba, hogy az egész parlament lényegében az elkötelezettség mögé áll. Köszönöm szépen az észrevételt. (April H. Foley távozik az ülésteremből. - Rövid szünet.)

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat

ELNÖK: Tisztelt Hölgyek és Urak! A bizottság határozatképességével átmeneti problémák léptek fel, de nem baj, tanácskozó képességünk van, legfeljebb határozatképességünk nincsen. Esetleg a kormányfőt megkérjük, hogy szálljon be. (Derültség, közbeszólások.)

A következő napirendi pontunk: A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat, röviden médiatörvény, az annyiak által régóta kiátkozott médiatörvény, és nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy most sem a hivatkozás okául szolgáló okot szüntetjük meg, hanem ennél lényegesen felszínesebb dolgokat fogunk érinteni. De megadnám a szót dr. Zachar Balázsnak a Miniszterelnöki Hivatalból.

Dr. Zachar Balázs (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése

DR. ZACHAR BALÁZS (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Valóban, ahogy elnök úr is mondta, a mostani médiatörvény-módosítás, amely a tisztelt Ház előtt fekszik, pusztán jogharmonizációs célokat szolgál, és ez a következő napirendi pontnál ki fog derülni. Elindult egy olyan folyamat, amelynek révén talán remény van arra, hogy a médiatörvény átfogó módosítására, mi több, egy új médiaszabályozási reformra is sor kerüljön, de ez már - mint mondtam - a digitális átállással összefüggő törvényjavaslathoz kapcsolódik.

Ami ide tartozik, ez pusztán tehát jogharmonizációs célú módosítás. A törvényjavaslat három fő kérdésben célozza meg ezt a bizonyos jogharmonizációt. Az egyik az úgynevezett vételkörzet-korlátozás, vagyis a műsorterjesztőket, a kábeles műsorelosztókat érintő vételkörzet-korlátozás feloldása, megszüntetése, a második nagy csoport a médiatörvényben lévő, az országos műsorszolgáltatókra vonatkozó állampolgársági megkülönböztetés megszüntetése, illetve ennek módosítása, illetve a harmadik nagy csoport a fogyasztóvédelmi közösségi jogi rendelkezések átültetése a médiatörvénybe, amellyel még adós volt a kormány, illetve az Országgyűlés.

Ezek közül csak az első ponthoz mondanék néhány dolgot, hiszen azt gondolom, hogy ez a legfontosabb, de nyilván ha lesz kérdés, akkor a többire is szívesen válaszolok. A vételkörzet-korlátozás kapcsán ugyanis az Európai Bíróság előtt kötelességszegési eljárás indult a magyar kormány ellen, amelynek kimenetele az ehhez értő szakértők szerint nem kétséges. Nagy valószínűséggel, ha nem kerülne módosításra a médiatörvény, akkor a Magyar Köztársaságot elmarasztalná az Európai Bíróság, amelynek bírság formájában szankciót is megállapítana.

Ez a korlátozás, amely az Európai Unió hírközlésre vonatkozó versenyirányelvét és az engedélyezési irányelvét is sérti, tehát csak ennek a módosításával szüntethető meg, és ebben az esetben érhető el az, hogy az Európai Bíróság előtt a Bizottság visszavonja a keresetet.

Az egyéb jogharmonizációs kérdéseket érintően tehát - mint mondtam - korábbi, szintén elmaradásokat kell pótolni, hiszen az állampolgársági kritérium esetében megállapítást nyert, hogy ez a fajta megkülönböztetés az országos médiumok vonatkozásában, nevezetesen hogy meg van szabva, hogy a szavazati jogok hány százalékát kell birtokolni a magyar állampolgároknak, ez szintén már régóta ütközik az Európai Unió alapelvével, illetve mint mondtam, a fogyasztóvédelmi szabályok átemelése szintén régóta esedékes. Ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha megengedi, hadd tegyek a jegyzőkönyv számára egy korrekciót. Az Európai Bizottság nem a magyar kormánnyal szemben indított eljárást, hanem a Magyar Köztársasággal szemben, amelyet képvisel a magyar kormány, azt hiszem, hogy ez egy jelentős különbség.

Kérdezném, hogy ne tegyünk-e közös előterjesztést a 2. és a 3. napirendi pontról, és akkor érdemes lenne tartalmában összefogni a vitát, amely ígérem, hosszadalmas lesz és nagyon kontroverziális, de végül is azt javaslom, hogy térjünk rá a következő napirendre.

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat

Dr. Zachar Balázs (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése

DR. ZACHAR BALÁZS (Miniszterelnöki Hivatal): A következő törvényjavaslat a műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat, amelynek elsődleges jelentősége az, hogy az Európai Bizottság ide vonatkozó közleménye szerint az Európai Unióban 2012. január 1-jéig meg kell szüntetni az analóg földfelszíni műsorterjesztést. Ezen túlmenően azonban a digitalizációnak természetesen egy sokkal átfogóbb, hosszabb távú jelentősége is van, és a törvényjavaslat célja éppen az, hogy Magyarország lehetőség szerint minél jobban kihasználja a digitalizáció előnyeit, lehetőségeit, illetve erősítse a versenyt a hírközlés, ezen belül a műsorterjesztés területén, méghozzá egy új platform, a földfelszíni sugárzású digitális műsorterjesztés beindításával.

Ennek a törvényjavaslatnak a legfontosabb célja az, hogy egyrészt a műsorterjesztést technológiasemleges módon szabályozza, ilyen módon a hírközlési elemeket - amelyek eddig a médiatörvényben szerepeltek, hiszen eddig ott került szabályozásra a műsorterjesztés - átemeli ebbe a törvénybe, ezen kívül pedig szabályozza az úgynevezett multiplex pályáztatást, vagyis a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetési jogának pályáztatását, aminek a lényege az, hogy parlamenti ellenőrzés alá helyezi ennek a pályáztatásnak a lebonyolítását. Többek között ez tette lehetővé azt, hogy jelenleg négypárti konszenzussal került az Országgyűlés elé ennek a törvényjavaslatnak a szövege. Ez azért volt fontos, mert ez a törvényjavaslat is jó néhány ponton érinti a médiatörvényt, tehát kétharmados elemeket tartalmaz.

A pályáztatás módjával kapcsolatban csak annyit szeretnék elmondani, hogy egyrészt nagyon fontos a tervezetben a közszolgálatiság, mint cél preferálása, vagyis az, hogy ezen az új digitális platformon is kiemelt szerepet kapjanak a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint egyéb hír és közeli tartalmak sugárzására is lehetőség nyílik, hiszen a pályáztatási feltételek között olyan preferenciák vannak, amelyek az ilyen tartalmú műsorszolgáltatókat előnyben részesíti. Ily módon a pályázat célja az, hogy egy új országos kereskedelmi, általános tematikájú műsorszolgáltató is elindulhasson ezen a platformon a jelenlegi kettő mellett, vagyis ezt is célul tűzte ki az előterjesztő.

Ezen kívül a pályáztatás legfontosabb elemei között említeném még azt, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság bonyolítja le magát a pályázatot, de mint mondtam, egy parlamenti eseti bizottság felügyeletével, amely egyfajta szakhatóságként eljárva, lényegében dönt a legfontosabb kérdésekben, nevezetesen a pályázat kérdésében.

Végül még kiemelném a médiapluralizmust biztosító rendelkezéseket a törvényjavaslatból, nevezetesen a médiapolitikailag meghatározó műsorterjesztő fogalmát, amely azt hivatott biztosítani, hogy a műsorterjesztési piacon jelenleg kialakult vagy kialakulóban lévő monopóliumokat vagy monopolközeli helyzeteket valamilyen módon kezelje. Hiszen azáltal, hogy a médiatörvényből reményeink szerint eltörlésre kerül az előbb említett vételkörzet-korlátozás, a másik oldalon itt, ebben a törvényben szeretnénk biztosítani azt, hogy ugyanakkor a műsorterjesztési oldalon is a vélemények sokszínűsége, a tartalmak sokszínűsége érvényesüljön, és ezt valamennyi műsorterjesztőnek, műsorelosztónak, kábelszolgáltatónak figyelembe kelljen vennie, tehát tiszteletben kelljen tartania. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm én is. Ígértem önnek egy hosszan tartó, kontroverziális és tartalmas vitát. Kérem képviselőtársaimat, ne hagyjanak cserben! Tessék, Ivanics képviselő úr!

Kérdések, hozzászólások, reagálások

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy jó, hogy ez a törvény idekerül. Ha a nyitó részében, tehát első hozzászólóként szólalnék meg, akkor úgy kezdeném a hozzászólásomat, hogy "kezdődik, kezdődik, kezdődik!" Gyakorlatilag erről a világról szól, hogy az ismert reklámot egy picit visszaidézzem, a digitális műsorszolgáltatás kapcsán ezt a lehetőséget hozza.

Visszatérve a parlamenti menetrendbe, azt gondolom, hogy az a törvényjavaslat, ami 2005 decemberében végül is nem került kétharmados elfogadásra, az a többpárti, ötpárti tárgyalások folyamán letisztult törvénytervezet, és ilyen módon az elfogadásra alkalmas tud lenni, és végre megoldódhat az a helyzet, amelyben a Magyar Köztársaság kényelmetlen helyzetbe kerülne az Európai Unión belül. Tehát az a potyautas-törvény, ami akkor volt, megváltozott hál' istennek, és tényleg most már csak jogharmonizációs célú módosítások szerepelnek itt. Ez számunkra kimondottan fontos, és ezt mindenképpen üdvözöljük, és azt gondoljuk, hogy ez elégséges.

Egy kérdésem lenne a médiatörvénnyel kapcsolatban. Ha jól értettem, ahogy olvastam a törvény szövegét - lehet, hogy rosszul olvastam -, nem kimondottan csak a digitális műsorszórásra vonatkozik a vételkörzet-korlátozás, hanem általában fogalmazza meg. Tehát ha ez a része minden műsorszolgáltatásra vonatkozik, tehát minden technikai feltétel adott hozzá, akkor ez gyakorlatilag a most sugárzó helyi rádiókat, televíziókat is érinti-e? Ez a kérdésem. Továbbá a digitális televíziózásról szóló átállást támogatjuk, ez szerepelt itt korábban egyeztetési eljárásban a bizottság előtt is, bocsánat, hasonló témában az Európai Unióval kapcsolatban. Tehát úgy gondoljuk, hogy fontos kérdésekről van szó, és ideje lépést tartanunk az Európai Unióval és a világgal. Köszönöm.

DR. ZACHAR BALÁZS (Miniszterelnöki Hivatal): Akkor röviden erről. Az a pont, amely a médiatörvényben most a jogharmonizációs célú módosításban hatályon kívül helyezésre kerülne, nevezetesen a 115. § (4) bekezdése, az a hatályos médiatörvényben kifejezetten csak a műsorelosztó hálózatra, tehát a kábeles elosztóra vonatkozott. Egyéb más tilalom, tehát akár rádiókra, vagy másokra nem volt ilyen értelemben a törvényben, tehát a törvényben csak a kábelesekre vonatkozóan szerepelt ilyen korlátozás. Ez kerül most eltörlésre ebben a javaslatban. A digitális törvényben természetesen a műsorterjesztés szélesebb értelemben értendő, mind az analóg, mind a digitális típusú műsorterjesztőkre vonatkozik, és ott már új módon kerül szabályozásra.

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm. Ez egy tisztázó megjegyzés. Tehát akkor ez azt jelenti, hogy a most, jelenleg működő műsorszolgáltatók, a földközeli műsorszolgáltatók nem tudják a vételkörzetüket növelni ennek a törvénynek a kapcsán?

DR. ZACHAR BALÁZS (Miniszterelnöki Hivatal): A műsorszolgáltatók vételkörzetét ez olyan módon nem befolyásolja. Ez kifejezetten - még egyszer mondom - a kábelhálózatokra vonatkozott, vagyis arra, hogy egy kábelszolgáltatónak hány előfizetője lehet. Eddig volt ennek egy maximuma, a lakosság egyhatodában volt meghatározva, illetve később ez növekedett, de ezt igazából el kell törölni. Most ez eltörlésre kerül. A másik oldalon azonban, pont, hogy meg legyen akadályozva az, hogy lényegében ezáltal, a korlátozás feloldása által teljes mértékben kontroll nélkül maradjanak lényegében a műsorterjesztők a tekintetben, hogy milyen műsorokat fogadnak be a hálózatukba, ezért kerülnek a digitális törvénybe bizonyos vélemény-pluralizmust szolgáló rendelkezések - többek között ez is része volt a négypárti megállapodásnak -, és ez az egyensúly hivatott tehát biztosítani azt, hogy valamilyen módon maradjon bizonyos korlátozás. Köszönöm.

ELNÖK: Megütötte a fülemet az előterjesztésnek egy szófüzére, hogy létrejön egy parlamenti bizottság, nyilván valamilyen ad hoc jelleggel, amelyet úgy fogalmazott, hogy hatósági jogkörökkel döntéseket fog hozni. Erre szeretnék rákérdezni. Nem azért, mert csípőset reggeliztem, csak mert megígértem, hogy legyen valamilyen kontroverzia. Most azt nem tudom hirtelen megítélni, hogy ez most tételesen alkotmányos-e, de hogy általában az alkotmányos felfogásunkkal ellentétes, hogy ha egy bizottság ilyen különböző koncepciókat vagy nem tudom miket ad, hatósági szerepben - mert ez a szó elhangzott - lép fel, az biztos, de vajon, hogyan fog ez működni? Mi ennek a részlete?

DR. ZACHAR BALÁZS (Miniszterelnöki Hivatal): Valóban a szakhatóság kifejezést használtam, ami igazából egy magyarázó kifejezés, ezt próbálta kifejezni. Nem arról van szó természetesen, hogy parlamenti bizottság, még ha eseti bizottság is, szakhatóságként jár el, hanem arról, hogy meg kellene találni egy olyan alkotmányos koncepciót, amelyben a Nemzeti Hírközlési Hatóság, mint kormány alá rendelt, hírközlési piacot felügyelő hatóság egyrészt önállóan, a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően el tud járni egy pályázati eljárásban. Ugyanakkor viszont bizonyos médiapolitikai kérdéseket illetően egy parlamenti bizottság, ha úgy tetszik, a pályázati eljárás során bizonyos döntésekben kötelező érvénnyel hozhat állásfoglalásokat, amelyek egyébként kötik bizonyos határok között a hatóságot is, oly módon, hogy természetesen amennyiben az eseti bizottság mégsem jár el oly módon, ahogy a törvényben meg van határozva, az nem akasztja meg az eljárást, amelyet a Nemzeti Hírközlési Hatóság folytat, illetve le kell folytatnia.

Tehát igazából egy ilyen médiapolitikai döntéshozatalban van szerepe ennek az eseti bizottságnak.

ELNÖK: Nem tudom, emlékeznek-e képviselőtársaim arra, jó régen volt, teljesen mindegy már, hogy melyik kormány volt, amikor azt hiszem, a parlament hozott egy döntést kormányzati előterjesztés alapján, hogy mennyi az adó, de ez alól kivétel, és ott le volt egy specifikáció írva, ami kizárólag egyetlenegy Ford kisteherautóra volt igaz. Ebből hihetetlen balhé volt egyébként, és azért hozom fel ezt a dolgot, mert lehet eljátszani, hogy normatívak vagyunk, amikor a dolog nagyon le van szabva, hogy végül is milyen célokat akarunk elérni. Ha az eseti bizottság állásfoglalása szükséges a pályázati kiírási dokumentáció elfogadásához, az érvényességhez való döntéshez, akkor nekem az jutott eszembe, hogy ezek úgy lesznek kiírva, hogy meglesznek a nyertesek körülbelül, és én körülbelül érteni vélem, hogy ez szükséges volt ahhoz, hogy ezt mindegyik nagy párt elfogadja. Lehettek itt olyan aggodalmak az ellenzék részéről, hogy ha ez kormányzati hatáskörben marad, akkor nem tudom, milyen mutyi lesz, most akkor egy amolyan mutyi lesz. Én tudomásul veszem, nemcsak mint koalíciós partner, hanem mint kis párt is, ha ez az ára annak, hogy előre lehessen lépni, csak szeretném jelezni, hogy itt nagyon komoly alkotmányossági aggályok vannak egyébként, azáltal, hogy itt a parlament magyarán nem ellenőrzi, hanem gyakorlatilag utasítást fog adni egy állami szervnek ad hoc döntésekkel, és ennek az egész háttere nekem ilyen nagyon közép-európai és szakbalkáni. De lehet, hogy rosszul látom ezt a dolgot, csak ez a benyomásom, ezért osztottam ezt meg a bizottsággal és a kormány képviselőjével.

DR. ZACHAR BALÁZS (Miniszterelnöki Hivatal): Erre csak nagyon röviden annyit, hogy egyrészt a pályázati eljárás során mindvégig a törvény ezt úgy szabályozza, hogy az eljárásban meghatározott és az abban kialakított pontrendszer szerint kell az eljárási szabályokat követni, illetve magát az eljárást lefolytatni. Tehát nyilvánvalóan valóban egyrészt a pályázati kiírás során, amiben a bizottság szintén véleményt nyilvánít, illetve állást foglal, természetesen van lehetőség arra, hogy ebben mozgástérrel rendelkezik és bizonyos döntéseket hoz, azonban az egyszer meghatározott pályázati kiíráshoz képest a későbbiekben nem térhet el, és nyilvánvalóan minden esetben az ebben meghozott vagy megállapított pontszámokhoz kell tartania magát.

Tehát ilyen értelemben minden pályázati kiírásban vannak szubjektív elemek, azonban nyilvánvalóan az egyszer már meghatározott kiírásban foglaltakat mindvégig követnie kell mind a bizottságnak, mind pedig a hatóságnak.

ELNÖK: Azt akartam volna kérdezni, hogy megengedi-e a bizottság, hogy még egyszer szóljak, mert egyébként nem lenne jogom, de ha nem, akkor nem. (Közbeszólások: De, nyugodtan! - Pelczné dr. Gáll Ildikó: Lassan orvost kell hívni!) Orvost kell hívni lassan, egyetértek. A 40. § (3) bekezdés: "A bizottság tagjai a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő szavazattal rendelkeznek."

Borzasztó! Nekem csak az jut eszembe, mert már elég régi motoros vagyok, hogy annak idején hoztunk egy médiatörvényt, amit mindenki utált úgy, ahogy volt, és akkor nem lehetett jobbat elérni, ezért végül ez volt a kompromisszum, elfogadtuk, és azóta állandóan felelősek vagyunk azért, aminél nem lehet jobbat elérni. Tehát csak a rossz érzéseimet szeretném megosztani. Alelnök úr!

KOCSI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Igazából most látom be, hogy miért ígérte elnök úr a maga nevében, hogy itt egy viharos kontroverzális és alapos vita lesz. Én ehhez nem akarok hozzájárulni most különösebb mértékben, csak azt javaslom, hogy ha a helyzet az, hogy itt tulajdonképpen egy négypárti egyeztetéssel megszületett javaslatról van szó, és most a bizottságban nekünk arról kell dönteni, hogy egyébként ez a törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e vagy sem, akkor valószínű, hogy ezeket a kérdéseket, amelyeket elnök úr egyébként teljesen jogosan felvetett, nem itt kellene megvívnunk.

Tehát azt javaslom, hogy akár felháborodással, akár meglepetéssel, jó vagy rossz meglepetéssel, igen, konstatáljuk, hogy vannak ebben ilyen pontok, egyébként pedig nézzünk várakozóan elébe annak az izgalmas parlamenti vitának, ami majd ki fog bontakozni. Ez az egyik.

A másik pedig az, hogy ugyanakkor azt látom, hogy azért azt is meg kell fontolni, hogy vagy azt az utat járjuk, hogy egy kormány alá rendelt hatóság fogja egyébként az összes pályázati szempontot és mindenfélét előírni és ellenőrizni, vagy pedig nem, hanem beiktatunk egy olyan lépcsőt, amelyikben a parlament egyéb erői is - bizonyos, valóban erőviszonyok által kialakított arányban - részt vehetnek.

Én az első megoldásnál valamivel jobbnak tartom, vagy kevésbé tartom rossznak a másodikat, az egy másik kérdés, hogy van-e egy harmadik, ennél optimálisabb kérdés. Ha optimista vagyok, akkor azt mondom, hogy igen, van esélyünk erre, hogy találjunk ilyet, ha pedig realista vagyok, akkor azt mondom, hogy ha a négy párt eddig nem talált, akkor módfelett nehéz dolgunk lesz nekünk ezt elérni. Mindazonáltal azt javaslom, hogy miután konstatáltuk, hogy ez egy nagyon nehéz és fogas kérdés, azt vegyük tudomásul, hogy ha a négy párt, amelyik frakcióval rendelkezik a parlamentben, alkalmasnak tartotta a javaslatot arra, hogy az asztalunkra tegye és a parlamenthez benyújtsa, akkor ne akadályozzuk meg, hogy ezt a parlament egyébként megtárgyalja, és ha úgy látja, akkor fogadja el. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Négy párt, amely öt frakcióval rendelkezik a parlamentben, de igaza van, alelnök úr. Nyilván szavazni fogunk, én magam is meg fogom támogatni az általános vitát. De azért azt, hogy egy előzetes véleménycsere ezekről a problémákról lesz, remélem, hogy nem kifogásolja.

Ivanics képviselő úr!

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm. Annyit hozzátennék itt a többpárti vitához, hogy a KDNP volt az, amely nem írta alá magát a megállapodást és a KDNP sem ezt a pontot kifogásolta ezzel kapcsolatban, hanem olyan kifogása volt, amely azt mondta, hogy a médiatörvény miért nem előbb került be a parlamentbe, a másik pedig a különböző monopolhelyzetek kialakulásának a lehetőségét látja ebben a javaslatban. Tehát az előbb említett arányokat egy másik kis párt sem zavarja. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert mind az MDF, mind az SZDSZ aláírta, és a KDNP sem az elnök úr által megemlített ponttal volt gondban.

Tehát én is azt gondolom, hogy általános vitára alkalmas ez a törvény, ha tudunk, csináljunk jobbat, de eddig ez a legjobbnak tűnő. Köszönöm.

Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm szépen. És azt is köszönöm, hogy képviselő úr nem vonja kétségbe azt, hogy ebben a dologban aggályaimnak hangot adjak. (Ivanics Ferenc: Nekem ez nem szokásom! - Derültség.) Annak ellenére, hogy a pártom aláírta.

További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincsen. Ki támogatja az általános vita megkezdését? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.

Soha nem felejtjük el ezt a nagyon izgalmas, értékes vitát és előterjesztést.

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat

Jó napot kívánok! Bizonyos értelemben a legelső napirendi pontunknak egy folytatása a következő, más eszközökkel, Tehát itt az Európai Közösség és az Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás következik. Emlékeznek képviselőtársaim, hogy itt komoly adatvédelmi problémák voltak, amelyek nem tudom, hogy most megoldódtak-e. Legjobb, ha öntől megtudjuk. Tessék parancsolni!

MÁRTON RÉKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az egy kicsit más aspektus.

ELNÖK: Kérem, akkor segítsen nekünk! Tessék parancsolni! Márton Réka tanácsos.

Márton Réka (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése

MÁRTON RÉKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tehát az előterjesztés célja egy felhatalmazás kérése egyrészről az Európai Közösség, illetve az Európai Közösség és tagállamai, illetve az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséhez. Ez egy átfogó légiközlekedési megállapodás, azt kell róla tudnunk, hogy a nemzetközi légügyi kapcsolatokat a tagállamok hagyományosan kétoldalú megállapodásokban rendezték. Az Európai Bíróság 2002-ben hozott egy ítéletet, amelyben kimondta, hogy ezek a kétoldalú légügyi megállapodások sértik a közösségi jogot. Ezért a Tanács 2003 júniusában felhatalmazást adott a Bizottságnak, hogy tárgyalásokat folytasson átfogó légiközlekedési megállapodások megkötésére.

Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. Ezért számunkra is fontos volt, illetve a tárgyalások során Magyarország mindig támogatta ennek a megállapodásnak a megkötését. Hosszú egyeztetések eredménye ez a megállapodás. 2007. március 2-án mutatta be a Bizottság a megtárgyalt, átfogó megállapodás szövegét. A Közlekedési Miniszterek Tanácsa 2007. március 22-én hagyta jóvá, 2007. április 30-án pedig aláírták a felek, tehát az Európai Közösség és az Egyesült Államok a megállapodást.

A megállapodás tartalmaz egy 25. cikket, amelyben az szerepel, hogy a hatálybalépés előtt, 2008. március 30-ától kezdődően ideiglenesen alkalmazni kell a megállapodásban foglalt rendelkezéseket. A megállapodás törvényhozási tárgykört érint, kiemelt fontosságú nemzetközi szerződésnek minősül. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény szerint a kihirdető törvényben az ideiglenes alkalmazást is jóvá kell hagyni.

Bevezetőnek ennyit szerettem volna mondani.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük az előterjesztést és részben az én kiigazításomat. Erről lényegében beszélt nagykövet asszony is, nem tudom, hogy ön itt volt-e már, és ez egy nagyszerű dolog. Képviselő hölgyek és urak, parancsoljanak! Hörcsik képviselő úr!

Kérdések, hozzászólások, reagálások

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban ez egy fontos megállapodás. Mindnyájan szeretünk repülni, elsősorban az Egyesült Államok és Európa között, éppen ezért a bizottságunk képviselői nagy aktivitással olvasták ezt a megállapodást, és örömmel hallottuk, hogy ezt nagykövet asszony is megemlítette.

Valóban - komolyra fordítva szót - egy hosszú tárgyalási sorozaton vagyunk túl, amelyek 2003-ban kezdődtek, és amit bizony, 11 kemény forduló követett, és ezt március 2-án - ahogy az előadó említette - zárták le.

Úgy hiszem, hogy mindenféleképpen egy pozitív eredmény, hogy a megállapodás elismeri a közösségi légitársaság koncepcióját, és lehetővé teszi az európai légitársaságok számára, hogy az Európai Unió bármelyik pontjáról járatokat indítsanak az Egyesült Államokba. Ez az egyezmény tehát nagyon lényeges, főleg a liberálisoknak, hogy minden korlátozást eltöröl az EU és az USA közötti transzatlanti útvonalakon és azokon túl is.

Azonban ahogy fürkésztük itt a megállapodást, néhány megjegyzést azért engedjen meg elnök úr ezzel kapcsolatban. Tehát a megállapodás értelmében a jövőben amerikai légitársaságok repülhetnek két európai célpont között, ugyanakkor ez a jog teljes egészében nem adatik meg egyelőre az európai légitársaságoknak Amerikába. Ugyancsak aszimmetrikus az egyezmény a légitársaságok fölötti ellenőrzés és a tulajdonjogszerzés tekintetében, miközben az amerikai cégek akár 50 százalékos részesedést is szerezhetnek az európai légitársaságokban, az európaiak ugyan 49,9 százalékig szerezhetnek tulajdont vagy vásárolhatnak maguknak az amerikai légitársaságokban, de csak a tulajdonrész 25 százaléka után rendelkezhetnek szavazati joggal.

A majdani második tárgyalási fordulóban éppen ezért ezt az egyenlőtlenséget szeretnénk mi, magyarok és természetesen az Európai Unió is kiküszöbölni, de elemzők szerint meglehetősen kétséges ennek a kimenetele, hogy az amerikai kongresszus kész lesz módosítani az amerikai légitársaságokban való külföldi tulajdonlást korlátozó törvényt. Tehát mi mindenféleképpen előrelépésnek tartjuk ezt az egyezményt, mint az Európai Bizottság is megállapítja, a transzatlanti légiforgalom liberalizálása szélesíteni fogja a kínálatot az új utasok számára, és reményeink szerint leviszi - és ez a parlamenti képviselőket leginkább érdeklő dolog - a jegyárakat. Ez nagyon lényeges. Brüsszel becslése szerint öt év alatt mintegy 50 millióról 76 millióra nőhet a megállapodás eredményeképpen az éves transzatlanti utasforgalom. A transzatlanti piac a globális légiforgalom 60 százalékát teszi ki egyébként.

Úgy véljük, hogy a megállapodás minden hiányossága ellenére is pozitív előrelépés, mint ahogy az Európai Parlamentben az Európai Néppárt képviselői támogatták, így a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is üdvözli ezt, és reméljük, hogy az új megállapodás erősíti és intenzívebbé teszi az euroatlanti együttműködést, így annak elfogadása Magyarország elemi érdeke. Köszönjük szépen, elnök úr.

ELNÖK: Hatalmas kő gördült le a szívemről. Köszönöm szépen. Kocsi alelnök úr!

KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke: Elnök Úr! Csak szeretném kifejezni azt a véleményünket, és örömmel, hogy e kérdésben úgy tűnik, hogy még a Fidesszel is egyet tudunk érteni. Úgyhogy ez egy rendkívül biztató mozzanata a mai parlamenti napomnak, én köszönöm Hörcsik alelnök - bocsánat - képviselő úrnak, hogy ehhez hozzájuttatott, és azt gondolom, hogy ehhez a nemzetinek tűnő, bár azért a kritikai elemeket sem nélkülöző konszenzushoz remélem, hogy a liberálisok és a magyar demokraták is tudnak csatlakozni.

ELNÖK: Ezt ők meg fogják alaposan gondolni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a francia protokoll szabályai szerint Hörcsik képviselő urat lehet alelnöknek hívni, mert ezek egy életre szólóak. Megadom a szót Ékes képviselő úrnak. (Ivanics Ferenc: Bocsánat, elnöknek is, mert ő alapította a bizottságot!) Na, azért ennyire ne menjünk vissza, keressük a kompromisszumokat. (Derültség.) Ékes képviselő úr!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Nagyon köszönöm a szót. Talán most félretéve a viccet és az előző napirendi pontnál is átéreztem és megértettem elnök úr aggályait. Lehet együtt szavazni, és talán érdemes lenne megnézni, hogy az elmúlt időszakban a magyar parlamenten belül hány alkalommal szavaztunk tulajdonképpen együtt. Azért csodálkozom Kocsi László alelnök úr kijelentésén, hogy na végre, üdvözöljük a Fidesz hozzáállását.

Azt hiszem, hogy nagyon sok kérdésben azonos volt a véleményünk és azonosan is szavaztunk. De ezt talán mondjuk a sajtó irányába is ugyanígy kellene elmondani. Köszönöm.

ELNÖK: Úgy értem, hogy ha ma a Fidesz tart egy sajtótájékoztatót és ezt bejelenti, nem fogjuk cáfolni erről az oldalról. Ki kíván még szólni? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen. Kíván válaszolni a vitában elhangzottakra?

MÁRTON RÉKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Csak egy mondatot szeretnék a képviselő úr felvetésére válaszolni, hogy a megállapodás tartalmaz egyfajta garanciát az előrehaladáshoz, ugyanis beszél a tárgyalások második szakaszáról, hogy az ideiglenes alkalmazást követően meg kell kezdeni a tárgyalások második fordulóját. Amennyiben lényeges előrehaladás 12 hónapon belül nem következik be, akkor fel lehet függeszteni az egyezményben biztosított forgalmi jogokat.

Tehát azt mondhatom, hogy a reményeink pozitívak.

Határozat az általános vitára alkalmasságról

ELNÖK: Tetszenek látni, hogy milyen megfontoltan járunk el ezekben az ügyekben. Kérdezem a bizottságot, hogy kik támogatják a törvényjavaslatot? (Szavazás.) Egyhangú. Javaslom, hogy a bizottság előadója Hörcsik alelnök úr legyen. Támogatható? Köszönöm szépen, akkor ezt is elfogadtuk.

Köszönöm szépen a vitában való hasznos részvételt. Ebédszünetet rendelek el, ami nem jelenti azt, hogy ebédelni kötelező. 13 óra 30-kor folytatjuk a munkánkat. Jó étvágyat kívánok!

(A ülés befejezésének időpontja: 11 óra 36 perc.)

 

Dr. Eörsi Mátyás
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné