EIB-26/2007.
(EIB-56/2006-2010)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2007. szeptember 10-én, hétfőn, 12 óra 4 perces kezdettel
a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó h*
A napirend elfogadása *
A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/3660. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Győri Enikő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
1. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3660. szám) (Általános vita)
Elnököl: Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Dr. Csapody Miklós (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Káli Sándor (MSZP) dr. Molnár Csabának (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz) dr. Hörcsik Richárdnak (Fidesz)
Dr. Győri Enikő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 4 perc)
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel és örömmel köszöntöm képviselőtársaimmal és kedves vendégeinket. Azt javaslom, hogy kezdjük el a mai ülésünket. A mai ülésünkre egyetlenegy napirendi pontot javasoltunk, mégpedig a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/3660. számú törvényjavaslatot, amelyről annyit szeretnék elmondani, hogy ha a mai napon a Házbizottság úgy dönt, akkor a mai délutánon sorra kerül ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája, és a bizottság véleményét a plenáris ülésen egy képviselőtársunknak ismertetnie kell. Hogy kinek, arra én most még nem kérek választ, viszont mielőtt befejezzük az ülést, tudnunk kellene, hogy ki lesz az a képviselőtársunk. Kérdezem, hogy a javasolt napirendet a bizottság elfogadja-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Ezek alapján megadom a szót a kormány képviselőjének. Tessék parancsolni!
Dr. Győri Enikő (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! Győri Enikő, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője vagyok. A törvényjavaslattal összefüggésben egy rövid ismertetést szeretnék mondani, amely kiemelné talán a legfontosabb rendelkezéseket.
A törvényjavaslat célja az - mint arra az indokolás is kitér -, hogy a jelenleginél átláthatóbbá tegye a nyilvános vételi ajánlattal összefüggő hazai szabályozást, illetve a stratégiai jelentőségű társaságnak minősíthető társaságok tekintetében biztosítsa ezeknél az eljárásoknál a folyamatos működtetés fenntarthatóságát, és erősítse a tulajdonosok döntési szabadságát.
A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések két területen hoznak változtatást. Az egyik, kisebb terjedelmű módosítás az energetikai szektorra vonatkozik: itt lényegében a már hatályos szabályozás pontosítására kerül sor, illetve két kérdésben történik elmozdulás. Ezek a módosítások nincsenek tekintettel arra, hogy ezek a cégek tőzsdei cégek-e vagy nem, hanem az a lényeges, hogy stratégiai jelentőségű energetikai cégeknek minősüljenek. A törvényjavaslat másik része a ténylegesen és széles értelemben vett tőkepiaci szabályokat érinti - ezek viszont arra nincsenek tekintettel, hogy az érintett cég az energetikai szektorban működik-e vagy nem, itt annak van jelentősége, hogy a cég tőzsdei cég vagy sem. Fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat nem tesz különbséget a között, hogy a felvásárló társaság belföldi vagy külföldi, így a honosság tekintetében nincsen eltérés, azonos szabályok érvényesülnek a felvásárlók kapcsán.
Bár számos módosítást találunk a törvényjavaslatban, és erősítődik a céltársaság tulajdonosainak a döntési szabadsága, nem állíthatjuk azonban, hogy aránytalan vagy indokolatlan korlátokat állítanak fel a törvényjavaslat, különösen arra figyelemmel, hogy minden rendelkezése összhangban áll a közösségi joggal, sem tételes jogi közösségi szabályba, sem pedig a Római Szerződésből levezethető jogelvekkel nem ütközik.
Ebben a körben talán két módosításra fontos utalni. Az egyik, hogy a közelmúltban elfogadott 2. számú társasági jogi irányelv módosítása lehetővé teszi azt, hogy a társasági törvénynek a saját részvény tulajdonlására vonatkozó 10 százalékos korlátja eltörlésre kerüljön - itt kifejezetten az elmúlt időszakban történt közösségi jogszabályváltozások tettek lehetővé tehát egy nagyobb mozgásteret a tagállam számára. Illetve például a céltársaság menedzsmentjének a mozgásterét illetően a nyilvános vételi ajánlat tekintetében szintén az irányelvi szabályozás, a 13-as irányelv ad lehetőséget a tagállamnak arra, hogy eldöntse, hogy tiltja-e a menedzsment védekezését a nyilvános vételi ajánlattal szemben, vagy pedig a cég tulajdonosaira bízza ezt a törvény. A törvényjavaslatban foglalt módosítás a nyilvános vételi ajánlattal szembeni menedzsmentfellépésben egyébként nagyon közelít a német felvásárlási törvényhez.
Egy elemet emelnék még ki: a stratégiai cégek tekintetében érvényesülő nyilvános vételi ajánlatnál a törvény egyetlenegy speciális kivételről rendelkezik, mégpedig arról, hogy ha a céltársaság stratégiai jellegű társaságnak minősül, akkor a rá vonatkozó nyilvános vételi ajánlat benyújtását megelőzően a felvásárló társaság köteles a későbbi üzleti tervét nem csupán a menedzsmenttel, hanem a felvásárló társaság tulajdonosaival is elfogadtatni, tehát legfőbb szervi hozzájárulás szükséges. Ez a kérdéskör kívül esik a közösségi jogi szabályozási területen, így tagállami kompetenciának tekinthető, és annyiban arányos és indokolt is ez a korlátozás, hogy egy stratégiai jellegű cég felvásárlása tekintetében nyilvánvalóan mind a cég működése, mind a cég munkavállalói, mind a biztonságos működés, mind pedig a cég szolgáltatásait igénybe vevő nagyszámú állampolgárok tájékoztatása és biztonsága érdekében szükséges, hogy még a vételi ajánlat megtétele előtt megtörténjen az arról való tájékoztatás, hogy milyen módon képzeli el a felvásárló társaság a későbbi működtetést. Fontos kiemelni, hogy ez nem minden tőzsdei cégnél bevezetett korlátozás, kizárólag a stratégiai jelentőségű társaságokat érinti.
A törvényjavaslat visszamenőleges hatályú rendelkezést nem tartalmaz, tehát minden előírása a jövőre nézve alkalmazandó, így semmilyen hátrányos jogkövetkezményt nem okoz az esetleg most nyilvános vételi ajánlatot tevő társaságokkal kapcsolatosan.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm Győri Enikőnek a rendkívül értékes és részletes kiegészítést. Most a kérdések és a vélemények megfogalmazására van mód. Képviselőtársaimé a szó. (Ékes József jelentkezik.) Úgy látom, Ékes József képviselő úr kezdi. Parancsoljon!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Számomra meglepetés, hisz a magyar parlamentben is és bizottsági ülésen is nagyon sok alkalommal elmondtuk már, hogy Magyarországnak hasonlóképpen kellene eljárnia, mint ahogy más nemzetek is, amelyek kőkeményen megfogalmazzák, mi az a stratégiai érdek, és mi a stratégiai ágazat. Ilyennel még nem találkoztunk, hogy egy előterjesztésben és a szóbeli kiegészítésben is, ahogy a hölgy is fogalmazott, stratégiai ágazat szerepelt volna. Nagyon helyes egyébként, ezt már rég meg kellett volna tenni, számos alkalommal felhívtuk rá a figyelmet. Ilyen az energiaszolgáltatás, a gázszolgáltatás, ilyenek a vízbázisaink és a stratégiailag kiemelkedő gazdasági társaságok.
Örülök annak, hogy eljutottunk odáig ebben az országban, hogy ezt így megfogalmaztuk. Sajnálom azt, hogy a Mol esetében merült fel ez a kérdés, hisz a Mol veszélybe került az osztrák felvásárlási láz következtében, de ennek az országnak, magyar parlamentnek és a kormánynak is - és itt üzenem a kormánynak is - kőkeményen el kell gondolkodnia azon, hogy jelenleg folyik a parlamenten belüli vita, hisz a köztársasági elnök visszaadta magát a vagyonértékesítési törvénnyel kapcsolatos fejezetet, illetve törvényt, amelyet a parlament elfogadott, kormányzati többséggel fogadott el, amit újra kellene gondolni, hisz abban nagyon keményen benne van, hogy értékesíteni kívánjuk a regionális vízbázisainkat is. Ha egy kiemelkedő céget kiemelünk, vagyis törvény adta lehetőséggel tulajdonképpen egyfajta védelmet biztosítunk a részére, függetlenül attól, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdei cégről van szó, akkor ugyanúgy végig kellene gondolnia ennek az országnak és a kormánynak, hogy mit nevezünk stratégiának.
Tessék belegondolni a globális felmelegedésbe, hogy milyen következményei vannak az afrikai országokban, ahol milliók pusztulnak el, és ölik egymást az emberek a vízért! Képviselőtársaimnak is mondom: ha esetleg mondjuk francia vagy nem tudom milyen náció kezébe kerülnek mondjuk a magyarországi vízbázisok, tíz év múlva azt fogják majd mondani: ti magyarok majd akkor isztok és annyiért, amikor és amennyiért mi adjuk. Ugyanez a helyzet a MÁV Cargóval kapcsolatban is. Nem veszteséges cégről van szó. Kik jelentkeztek rá? Németek és románok. Tessék megnézni, Romániában mikor építettek utoljára vasutat, vagy mikor építettek először vasutat, és román állami vállalat jelentkezik a MÁV Cargóra. Ezeket is végig kellene gondolni.
Mindenképpen azt szeretném kérni, és azt szeretném javasolni önnek is és minden képviselőtársamnak, hogy ma, amikor a vagyonértékesítés fölött vitatkozunk majd, azt le kellene venni a napirendről. Újra kellene gondolni, hogy mit nevezünk ma Magyarországon stratégiai ágazatnak a jövő szempontjából és a jövő érdekében. És igenis, ahogy Franciaország vagy Németország tartományi szinten vagy kormányzati szinten megteszi a lépéseket annak érdekében, hogy a saját, nagyon fontos, stratégiai cégeit kiemelten kezeli, és törvényileg biztosítja, hogy azok ne kerülhessenek külföldi vagy adott esetben nemzetközi magánkézbe, ugyanúgy meg kell tennie ezt a lépést Magyarországnak is.
Támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot, de ez önmagában kevés; önmagában kevés, ezt ki kellene terjeszteni a többi, hasonló sorsú gazdasági társaságra és stratégiai ágazatokra is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm én is. Nyilván mélyen megfontolandónak tartjuk képviselőtársunk szavait, éppúgy, mint általában, de most konkrétan is. Hogyha a kormány képviselőjének van hozzáfűznivalója vagy kiegészítenivalója az elhangzottak után, akkor megadom neki a szót. (Dr. Győri Enikő: Nincs, köszönöm.) Nincs.
Akkor viszont megkérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e még kérdés vagy vélemény. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a határozathozatalra kerül sor.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Megkérdezem, hogy a tisztelt bizottság általános vitára alkalmasnak tartja-e a javaslatot. Aki így gondolja, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Ki szavazott nemmel? (Szavazás.) Senki, köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a törvényjavaslat napirendrevételét.
A jegyzőkönyv kedvéért megállapítom, hogy Braun Márton képviselőtársunk Hörcsik Richárd képviselőtársunkat, Káli Sándor Molnár Csabát bízta meg, Eörsi Mátyás elnök úr pedig, mint az látható, engem bízott meg a helyettesítésével, amit nagy örömmel tettem meg.
A bizottsági előadó kijelölése
Még annyit fűznék hozzá a mai ülésünkhöz, hogy mint azt az ülésünk elején jeleztem, a plenáris ülésen egy képviselőtársunk ismertetni fogja a bizottság álláspontját: ez a képviselőtársunk Molnár Csaba.
Köszönöm szépen, legközelebb 17-én, 12 órakor fogunk ülést tartani.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 17 perc)
Kocsi László
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese