EIB-35/2007.
(EIB-65/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2007. november 6-án, kedden, 10 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék*
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívott*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat*
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai az elhangzottakra*
Egyeztetési eljárás - A Tanács irányelve a személygépkocsikra vonatkozó adókról*
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások*
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra*
Egyeztetési eljárás - A Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról*
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) szóbeli tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások*
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a belső piaci fizetési szolgáltatásokról, valamint a 97/7/EK, a 2002/12/EK és a 2002/65/EK irányelv módosításáról.*
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) szóbeli tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások*
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra*
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Pénzügyminisztérium
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Pénzügyminisztérium
(Tájékoztató tanácsi döntésről)
Előterjesztő: Pénzügyminisztérium
(Zárt ülés)
Elnököl: Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Dr. Csapody Miklós (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Dr. Botka László (MSZP) Tasnádi Péternek (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP) Szűcs Erikának (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP) megérkezéséig Káli Sándornak (MSZP)
Veress József (MSZP) megérkezéséig Varga Zoltánnak (MSZP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz) dr. Braun Mártonnak (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) Firtl Mátyásnak (KDNP)
Banai Péter főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 02 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottsági Tagok! Kedves Vendégeink! Üdvözlök mindenkit. Úgy látom, hogy elkezdhetjük a munkát. Elsőként szeretném, ha a napirendben megállapodnánk. A napirendet előzetesen kiküldtük, azon nem kívánunk változtatni. Kérdezem, hogy a napirenddel kapcsolatban bárkinek van-e hozzászólása, kérdése? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megkérdezem, hogy elfogadható-e a napirend a bizottság számára. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Szeretném a jegyzőkönyv számára rögzíteni a helyettesítéseket, miszerint Eörsi Mátyás urat én helyettesítem, Molnár Csaba képviselő urat Legény Zsolt helyettesíti, Veress József képviselő urat Varga Zoltán helyettesíti, Hörcsik Richárd képviselő urat Ivanics Ferenc képviselőtársunk helyettesíti, mint ahogy Pelczné Gáll Ildikót Firtl Mátyás alelnök úr helyettesíti, valamint Manninger Jenő képviselőtársunkat pedig Ékes József fogja helyettesíteni a mai ülésen.
További helyettesítésekről is szeretnék beszámolni. A legfrissebb információk szerint Botka László képviselő urat Tasnádi Péter képviselő és polgármester úr helyettesíti, továbbá Szűcs Erika képviselő asszonyt Káli Sándor polgármester úr és képviselő úr helyettesíti. Egyelőre ennyi a helyettesítések rendje, és úgy látom, hogy a bizottság teljesen határozatképes, munkára készen állunk.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Ezért az első napirendi pont tárgyalása nyitányaként, amely a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványok megvitatása, megadom a szót az előterjesztő képviselőjének, Banai Péter főosztályvezető-helyettes úrnak. Parancsoljon, főosztályvezető-helyettes úr!
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A költségvetési törvényjavaslathoz a korábbi évhez hasonló mennyiségű, 500 módosító javaslatot meghaladó javaslat érkezett be. A kormány áttekintette a javaslatokat, külön a kormány részére egy előterjesztés készült a támogatásra javasolt, támogatásra nem javasolt módosító javaslatokról. Köszönettel megkaptam a bizottság által megtárgyalandó módosító javaslatokat.
Kérdezem elnök urat, hogy ezekről mondjak-e egy összegzést a kormányzati álláspontot összegzően, vagy pedig egyesével menjünk végig az egyes módosító javaslatokon?
ELNÖK: Úgy érzem a bizottsági tagok metakommunikációs jelzéseiből, hogy az lesz a célszerű és a gyors eljárás, hogy ha a módosító indítványokon végigmegyünk, és a főosztályvezető-helyettes úr azt jelzi, hogy az előterjesztő támogatja-e vagy sem a módosító indítványt. Amennyiben jelen van a módosító indítvány előterjesztője vagy annak valamely képviselője, akkor ő igényelheti azt, hogy a főosztályvezető-helyettes úr megindokolja az álláspontját. Ellenkező esetben erre nem tartunk igényt. Tehát azt javaslom, hogy kezdjük is el.
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Az első javaslat a 13-as ajánlási pontban. A kormány nem ért egyet a javaslattal, azonban szakértői egyeztetések jelenleg folynak, úgyhogy a későbbiekben a kormányzati álláspont változhat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés, bármiféle hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatják-e Godó Lajos módosító indítványát. (Nincs jelzés.) A bizottság tagjainak egyharmada sem támogatja a módosító indítványt.
Következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 314-es ajánlási pont, Nagy Sándor képviselő úr javaslata. A kormány nem ért egyet a javaslattal.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 tagja támogatja. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 tagja nem támogatja. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
A bizottság nem támogatja a módosító indítványt.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 315-ös ajánlási pont, Áder János képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja Áder János úr módosító indítványát.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 316-os ajánlási pont, Gógl Árpád képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatja.
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Kérdésem lenne. Kimondottan az élelmiszerbiztonságra vonatkozna Gógl Árpád javaslata. A schengeni határnyitással kapcsolatosan meg fog növekedni az élelmiszerbiztonsági kérdés, tehát további esetleges illegális termékek fognak bekerülni. Tehát nem értem, hogy akkor adott esetben hogyan fogjuk növelni és fokozni az élelmiszerbiztonság hatósági eljárásainak kérdését.
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány azért nem ért egyet a javaslattal, mert az az ÖTM-fejezeten belül a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működésétől vonna el forrásokat. Mivel a tanácsokra, munkaszervezeteikre telepített feladatok végrehajtása elsődleges, és ezek között uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok is vannak, gondoljunk a regionális fejlesztési ügynökségekre, ezért a forrásoldal szükséglete miatt nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm. Tudomásul vettük az érvelést. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem.
Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a módosító indítványt.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 389-es javaslat, Turi-Kovács Béla és Kékkői Zoltán képviselő urak javaslata. A kormány nem támogatja.
Alelnök úr, ha a tisztelt bizottság megengedi, itt annyi kiegészítést tennék, hogy a szándék az "Igyál tejet!" program, ami részben uniós, részben hazai finanszírozású program, ennek a forrásainak a növelését támogatja a javaslat. Tehát a szándékkal, hogy az iskolatej program rendesen menjen, ezzel a kormány egyetért, az eddigi keretek eddig sem kerültek kihasználásra, és a javaslat, ami az "Igyál tejet!" program növelését szolgálná, az év közben lehetséges.
Tehát ha a költségvetésben lévő forrásnál nagyobb társfinanszírozásra van szükség, akkor az fejezeti hatáskörben átcsoportosítható.
ELNÖK: Ezzel az indoklással együtt kérdezem, hogy ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 403-as ajánlási pont, Simon Miklós képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 404-es ajánlási pont, Pokorni Zoltán és képviselőtársai javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nem.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 405-ös ajánlási pont, Pokorni Zoltán és képviselőtársai javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nem.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 451-es javaslat, Tóth András képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Egyharmad támogatást sem élvez a módosító indítvány.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 714-es ajánlási pont alatt Németh Zsolt, Balla Mihály és dr. Gruber Attila képviselő urak javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem, hogy ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 715-ös ajánlási pont, Nógrádi Zoltán és dr. Braun Márton képviselő urak javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdése van Braun Márton képviselő úrnak.
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Képviselőtársaim! Itt az látszik az előterjesztésből, hogy honnan vennénk el pénzt, a cél nem. A cél az, hogy a kis- és középvállalkozások támogatására fordítanánk ezt az összeget, és gyakorlatilag egy adminisztrációs költséget csökkentenénk a másik oldalon. Ezért kérem a támogatásukat. Köszönöm.
ELNÖK: Úgy érzékelem, hogy a főosztályvezető-helyettes úr szeretne erre valamit mondani.
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A forráselvonás az I. Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjából történne. Két ok miatt nem támogatja a kormány ezt a javaslatot.
Az egyik ok az, hogy a társfinanszírozást vonnánk el, így értelemszerűen a közösségi forrást sem tudnánk felhasználni, és az, hogy erre a célra kell és lehet felhasználni a forrást, azt az Európai Bizottság által jóváhagyott operatív program rögzíti. A tartalmi indok pedig az, hogy a technikai segítségnyújtás a program lebonyolításával kapcsolatos kiadásokat tartalmazza. Tehát ezek a kiadások magukba foglalják az intézményrendszer működtetését, ami talán a legjelentősebb rész, a tájékoztatási, kommunikációs kiadásokat. Amire én a hangsúlyt helyezném itt, ez az intézményrendszer működtetése. Tehát az elvonás az egész operatív program megvalósítását veszélyeztetné meglátásunk szerint, ezért nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Mindezek alapján kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Ennek ellenére 8-an támogatják. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
A bizottság sajnos, nem támogatja ezt a módosító indítványt.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 716-os ajánlási pont, Pelczné dr. Gáll Ildikó képviselő asszony javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Úgy látom, hogy Firtl alelnök úr kíván szólni.
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Igen, csak szeretnék részletesebb indoklást kérni, hiszen erről nagy polémia folyik jelenleg ma az országban, amit alelnök asszony módosítóként beadott. Mi a kormány álláspontja, miért nem, hiszen párhuzamosan működő rendszereket szüntetne meg, és egy átláthatóbb rendszer kialakítását javasolja, olcsóbb megoldásban.
ELNÖK: Ékes képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A tegnapi napon Pelczné Gáll Ildikó kérdést tett fel Bajnai Gordon miniszter úrnak, és ő is úgy foglalt állást, hogy helyesnek tartja azt az indítványt, hogy a három különböző térségi megbízotti rendszerből adott esetben egyet csináljanak, és azt is pályáztatás útján. Tehát úgy érzem, ha most ebben a kérdésben így döntünk, vagy esetleg a kormányoldal leszavazza és holnapután mégiscsak egy olyan egyezség születik kormányzati szinten, hogy három helyett egy fog működni, tehát itt a kistérségi megbízottakból, a vidékfejlesztési megbízottakból és a különböző, most induló megbízotti hálózatból egyet csinálnak, akkor tulajdonképpen nem biztos, hogy jól foglalunk állást ebben a kérdésben.
Azt javasolnám, hogy ennek olyan hihetetlenül nagymértékű anyagiforrás-vonzata nincsen, tehát ezt a kérdést le kellene venni addig, amíg Bajnai Gordon ebben a kérdésben nem nyilatkozik. (Megérkezik Szűcs Erika.)
Tegnap így foglalt ő is állást a parlament ülésén.
ELNÖK: Kérdezem, hogy van-e további kérdés vagy észrevétel ehhez a módosító indítványhoz? (Nincs jelzés.) Bár látom, hogy nagyon mély aggodalmak gyötrik a képviselőtársaimat, de ezt a kérdést most meg kell tárgyalnunk, és valamilyen döntésre kell jutnunk, egyébként függetlenül attól, hogy milyen más folyamatok zajlanak, amelyek érintik ezt az ügyet. Főosztályvezető-helyettes úr, öné a szó!
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Talán jobb lett volna, ha ehhez a ponthoz is mondok az elején kiegészítést. Ha megengedik, ezt most megteszem. Tehát azzal a szándékkal, amit képviselő urak említettek, a kormányzat egyetért. Tehát a három meglévő rendszer között jelenleg is van egy koordinációs mechanizmus, erről már év elején egy külön kormány-előterjesztés készült. Azonban a kormányzat is úgy látja, hogy a három szervezet működését jobban össze lehetne hangolni. Tehát a szándékkal a kormányzat is egyetért.
Úgy tudom, hogy 9 órától Bajnai Gordon miniszter úr is részt vett azon a bizottsági megbeszélésen, ahol az egyik napirendi téma pont a kistérségi hálózatok működésének optimalizálása volt. A probléma a javaslattal az, hogy jelenleg a szándék szintjén áll a dolog, illetőleg az első kormányzati dokumentumok elkészültek, de a folyamat még nincsen olyan stádiumban, hogy végleges döntést tudjunk hozni a forráselvonásról, illetőleg -áthelyezésről. Ha ez a folyamat lezárul, akkor az államháztartási törvény értelmében a fejezetek közötti forrásátcsoportosítással az átrendezést meg lehet csinálni. Azt azonban még nem tudjuk, hogy mekkora források átrendezésére kerülne sor.
Még egy formai észrevételt tennék, ami miatt sem támogatható ez a javaslat. A 716-os ajánláspont úgy szól, hogy ezt a koordinátori hálózatot mintegy 3,1 milliárd forinttal az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program részeként működtetnénk. Erről az operatív program nem szól, tehát operatív program keretében nem is lehetséges ennek a szervezetnek a működtetése.
Mindezen indokok alapján jelenleg nem támogatja a kormány, a későbbiekben a szándék megvalósítása lehetséges. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm én is. Szűcs Erika képviselő asszony közben megérkezett, így természetesen nem helyettesíti őt senki, nem is helyettesíthető, ha itt van. Megadom neki a szót.
SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Csak tájékoztatni szeretném a bizottságot, éppen az eseti bizottság üléséről jöttem, hogy ott egy fordított megoldásban is konszenzus alakult ki a két fél között. Tehát nem az agrár- és vidékfejlesztési hálózathoz kerül a területi koordinátori hálózat, hanem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fennhatósága alatt a kistérségi koordinátori hálózat a tanácsadó hálózatba fog beolvadni, és így lesz.
Elnök asszony feltette ezt a kérdést, hogy képviselőtársunk be is adott egy módosító indítványt, miniszter úr azt mondta, hogy a pontos számok kidolgozása most van folyamatban, és hogy milyen összegű lesz a végleges - ami biztos, hogy kevesebb lesz, hiszen a jelenlegi 380 fővel szemben egy 270-300 fős hálózatot prognosztizálnak -, ezt a bizottsággal meg fogja osztani.
Tehát azt szerettem volna jelezni, hogy kvázi okafogyottá válik, bár elnök asszony nevében én nem nyilatkozhatom, de egy másik megoldásban úgy néz ki, hogy konszenzus lesz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm én is mindannyiunk nevében. Összesen egy kommentárt tennék hozzá, hogy azért ebben az esetben felvetődik a kérdés, hogy jó megoldás-e a parlament szervezetében az, hogy egyébként egy eseti bizottság tárgyal olyan kérdésekről, amely kérdések egyébként szerves részét képezik egy másik állandó bizottság - mondjuk így - portfoliójának. Ezt csak csendesen jegyeztem meg, hogy ellenzéki képviselőtársaim is gondolkodjanak el ezen, hogy ha lesz rá idejük a hétvégén. Viszont megadom a szót főosztályvezető-helyettes úrnak.
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): a kormányzat tehát úgy látja, hogy jelen formájában nem támogatható a javaslat. A későbbiekben a cél végrehajtható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Ez esetben 9 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem.
A bizottság nem támogatja a módosító indítványt.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 718-as ajánlási pont, Spiák Ibolya képviselő asszony javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nem.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 711-es ajánlási pont alatt Czira Szabolcs képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nem. A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 723-as ajánlási pont, Babák Mihály és Domokos László képviselő urak javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 726-os ajánlási pont, Domokos László képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nem.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Domokos László, Babák Mihály és Latorcai János képviselő urak javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 993-as ajánlási pont, Révész Máriusz és képviselőtársai javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem.
A bizottság nem támogatja.
A következő?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Az 1125-ös ajánlási pont alatt Bányai Gábor képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nem.
A bizottság nem támogatja.
A következő, és egyben utolsó?
BANAI PÉTER főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Navracsics Tibor és a Fidesz-képviselőcsoport, illetőleg Semjén Zsolt és a KDNP-képviselőcsoport javaslata. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A jelentős támogatás ellenére a bizottság nem támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
Ezzel úgy látom, hogy a módosító indítványok végére érkeztünk. Köszönöm főosztályvezető-helyettes úrnak a mással nem pótolható segítségét.
Következő napirendi pontunkra térnénk rá, amely egyben zárt ülés is. (Dr. Juhász László: Nem zárt ülés.) Nem zárt. Akkor elgépelték a forgatókönyvet. Megváltozott a forgatókönyv. Akkor viszont kérek mindenkit, hogy foglalja el a helyét a nyílt ülés folytatásához.
A következő a napirendi pontunk az én olvasatom szerint egy egyeztetési eljárás az Európai Parlament és a Tanács irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról. Megadom a szót az előterjesztőnek.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Idejekorán érkeztünk ide ezzel az irányelvtervezettel, amelyik a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szól. Minden elem lényeges, harmadik országok állampolgárai jöhetnek szóba, és abban az esetben kerülnének sorra szankciók, hogy ha jogszerűtlenül tartózkodik az illető az adott tagállamban. Erre vonatkozóan a munkáltató számára lenne kötelezettség az érvényes tartózkodási jogosultság megállapítása, az ehhez szükséges iratok bemutatása, másolása, és így tovább.
Ahol tart ez az anyag, hiszen nagyjából egy fél évet futott eddig az európai uniós döntéshozatalban, az az, hogy rengeteg probléma és kétely vetődött fel, elsősorban a tekintetben, hogy több tanács álláspontját is össze kell hangolni. Tehát a szociális ügyek, illetve a bel- és igazságügyek egyfajta összehangolására lenne szükség. A magyar jog szempontjából pedig néhány olyan megfogalmazás is van, amit a mi jogrendszerünk egyelőre nem ismer. Ezek közül talán azt emelném ki, hogy büntetőjogi szankcióval kívánnák sújtani a foglalkoztatót, ami egy nagyon erős szankció volna ezekben az esetekben.
Itt az is felvetődött, hogy a feketemunkával kapcsolatban szükség volna egy összeurópai irányvonal megteremtésére, és ennek keretén belül kellene rendezni ezt a kérdést, hiszen ez látszólag egy részletkérdés, de mégis rendkívül fontos. Ebben a félévben annyit tudunk ennek az ügynek a sorsáról, hogy várhatóan még december hónapban abban lesz szakmai egyeztetés, hogy hogyan alakuljon ennek az irányelvnek a jövőbeni sorsa. Tehát a szociális, illetve a bel- és igazságügyi terület hogyan tudja összeegyeztetni a saját álláspontját, és kidolgozni egy olyan irányelvtervezetet, amit legkorábban csak jövőre tudnak tárgyalásba venni.
Ha bármilyen kérdésük van, akkor szívesen állunk rendelkezésükre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm szakállamtitkár úr kiegészítését. Kérdezem, hogy a raportőrök közül itt most csak Szűcs Erika képviselő asszony van jelen, van-e kérdése vagy bármi hozzászólnivalója a mostani állapot szerint, amit úgy minősített szakállamtitkár úr, hogy egy kicsit idejekorán vettük elő. Tehát nagyon az elején tart ez a dolog ebben a fázisban. Parancsoljon!
SZŰCS ERIKA (MSZP): Annyi megjegyzésem volna, hogy valóban ez egy nagyon bonyolult dolog, és minél jobban belegondol az ember, annál inkább bonyolulttá válik. Az egyértelmű, hogy Magyarországon az illegális munkavállalás vagy a feketefoglalkoztatás izgalmasabb és érzékenyebb kérdés, mint az illegális migráns, hiszen Magyarország nem ebben, hanem a másikban érintett, és a magyar munkavállalók számára a másik a nagyobb akadály.
Megérthető, hogy a jelenlegi állapot szerint ezt csak a szűkebb tartalommal lehet szabályozni, azonban teljesen egyértelmű, hogy miközben ennek az elképzelésnek azok a vonatkozásai, hogy alapvetően a foglalkoztatókra fókuszál, és náluk próbálja ezt a problémát megfogni, és az illegális migránsnak a védelme tulajdonképpen ebből a dologból kirajzolódik. Az is elfogadható logika, amit éppen egy sajtóhírben olvastam, és éppen Orbán miniszterelnök úr fogalmazta meg, hogy abban az esetben, ha az illegális migráció ellen az Európai Unióban nagyon határozott fellépés van, akkor lehet, hogy ez a magyarországi határkörnyéki területeken okozhat problémát.
Tehát csak azt szeretném jelezni, hogy idejekorán van, de talán mégse idejekorán abban az értelemben, hogy a dolog bonyolultságát és összetettségét érzékelni tudjuk. Igazából azt gondolom, hogy mindenképpen helyes a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy szorgalmazza, hogy a feketemunkával, a nem jogszerű munkavállalással kapcsolatosan határozottabb elképzelések, intézkedések és közösségi fellépés történjen meg. Ebben a dologban pedig az óvatosság fontos, amely a magyar álláspontban a büntetőjogi eszközöknek az óvatos kezelése, illetve mindenképpen a fogalmak tisztázásával a jogalkalmazás lehetőségét és a pontos lehetőségét kívánja biztosítani, ennek a feltételeit. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy támogatható kérdés.
Elolvasva a helyzetet, őszintén szólva nem igazán látom azt ma kivitelezhetőnek, hogy túlságosan hamar ebből valami európai szintű jogi norma legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e bárkinek még a bizottság tagjai közül kérdése, hozzászólása? Ékes képviselő úr, parancsoljon!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): A Fidesz részéről ezzel a kérdéssel én foglalkozom. Én is helyesnek tartom egyébként magát az egész rendszerirányelv kialakítását, de tényleg én is abba az irányba hajlok, és azt javaslom mindenképpen, hogy Magyarország az egységes irányelv kidolgozása mellett tegye le a voksát.
A másik ilyen dolog, amit ki szeretnék hangsúlyozni, hiszen az alkotmányügyi bizottság is tárgyalta magát a témakört, és aggályok merültek fel a büntetőjogi kérdéskörben. Tehát úgy érzem, hogy nekünk nem kell mindenáron ahhoz törvényt módosítani, hiszen azért a munkajogi szabályozás területén is vannak, a bevándorlás, a migráció területén is vannak különböző törvényeink. Úgy érzem, hogy egységesíteni kellene nagyon keményen az Európai Unión belül, másrészt az Európai Unióban is úgy érzem, hogy ettől fogva fel fog gyorsulni, hiszen óriási gondot jelent a harmadik országbeli területről származó feketén való foglalkoztatás. Itt a szankciókat igenis, szigorítani kell.
Amit még ki szeretnék hangsúlyozni, hogy jelenleg Magyarországon sajnos, a hatósági feladatkörben a létszám adottságai nem megfelelőek, mert az a 300 fő, akik tulajdonképpen ezeket tudják ellenőrizni, ha országosan vetítjük, akkor nem elég hozzá, hogy valóban hatékonyan ki tudják szűrni a feketén való foglalkoztatást, tehát harmadik országbeli feketén való foglalkoztatást.
Mindenképpen azt javaslom, hogy ebbe az irányba menjünk, a másik pedig az, hogy az alkotmányügyi bizottság döntését szeretném, ha államtitkár úr is kiegészítené, mert a mi álláspontunk az, hogy nem kell külön jogszabályt vagy törvényt alkotni ebből adódóan, hiszen az eljárási rendjeinkben ezek azért megtalálhatók.
ELNÖK: Ha nincs további hozzászólás, és az alelnök úr sem a tárgyhoz szól most hozzá, akkor visszaadnám a szót a szakállamtitkár úrnak.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai az elhangzottakra
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót és a vitában elhangzottakat. Az kirajzolódott, ahogy képviselő asszony is említette, hogy ebből nagyon soká lesz még elfogadott irányelv, tehát ez abszolút így van. Az egységes irányelv megteremtéséért síkra szállunk értelem szerint, hiszen ez lenne az a komplex megközelítés, ami ennek a tárgykörnek Magyarország szempontjából is értelmes kifejtését eredményezné.
Ismerjük az alkotmányügyi bizottság álláspontját, hiszen tegnap ott voltunk a bizottsági ülésen. Egyetértek abban Ékes képviselő úrral, hogy az igazgatási szankciók rendben vannak, nyilván ott lehet még, ha szükséges további lépéseket tenni, ennek az egésznek az adminisztratív kezelése, hogy az irányelvtervezetben van, a kötelező 10 százalékos ellenőrzés, elég vadnak tűnik, és kevésbé hatékonynak. Tehát nyilván finomításra szorul. Talán annyit mondanék még az elhangzottakra, hogy az irányelvtervezet egyik fogyatékossága éppen az, hogy a legálisan tartózkodókkal nem foglalkozik. Tehát a legálisan tartózkodó, ha a tartózkodása célja teljesen más típusú, akkor is, még ha engedély nélkül vagy jogszerűtlenül végez tevékenységet, akkor sem kerül az irányelvtervezet hatálya alá. Tehát ez egy olyan paradoxon, ami úgy tűnik, hogy egy bármilyen engedély birtokában, akár egy vízum birtokában is lehet illegális foglalkoztatásra jutni, és ez nem kerül szankcionálásra ezen irányelvtervezet alapján. Tehát ez mégis elég furcsának tűnik.
Azért a képviselők megnyugtatására annyit mondanék, hogy azok az intézmények, mint a nemzeti vízum vagy a kishatárforgalmi egyezmények alapján kiadott kishatárforgalmi engedély megteremti a legális tartózkodást. Tehát ezen irányelvtervezet alapján ebből probléma nem származhat. Az más kérdés, hogy ha az egységes irányelv kerül kialakításra, akkor nyilván ez a válasz nem lesz helytálló, mert akkor komplexen az egész rendszert érinti. Az eddigi magyar idegenrendészeti gyakorlatban a célhoz kötött felhasználás volt az elsődleges, tehát hiába van valakinek mondjuk látogatási célú vízuma vagy tartózkodási engedélye, azzal nem végezhet munkát.
Tehát a célhoz kötött vízum, illetve tartózkodási jogosultság eljárás volt eddig rendszerszerű, ezen mi úgy kifejezetten nem szeretnénk változtatni, tehát az uniós tervezet kialakításakor próbáljuk a magyar álláspontot ekként érvényesíteni, ahogy megfogalmazták. Köszönjük az észrevételeiket.
ELNÖK: Köszönöm én is szakállamtitkár úrnak mindazt, amit hozzáfűzött, amiből az derült ki, hogy úgy tűnik, nem pusztán arról van szó, hogy egy kicsit idő előtt vettük napirendre, hanem arról is, hogy egy kicsit arányaiban többet foglalkozunk vele pillanatnyilag, mint amennyi esetleg a jelentősége a dolognak. Annak pedig külön örülök, hogy kitért az utolsó fejtegetéseiben arra, hogy egyébként ez hogyan érinti azokat a lehetséges magyarországi munkavállalókat, akik olyan területekről jönnek, amihez minket szorosabb viszony fűz. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy bárkinek van-e még hozzászólnivalója? Ékes úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak annyit az államtitkár úrhoz, hogy maximálisan helyesnek tartjuk azt, hogy a magyar álláspont ebben a kérdésben abba az irányba haladjon, hogy tényleg egy egységes álláspont tudjon kialakulni.
A migrációtörvényünk adott, illegálisan tulajdonképpen senki nem tartózkodhat Magyarországon, tehát főleg a schengeni határ megnyitásával ez fokozottabban előtérbe fog kerülni. Ha valaki vízummal és tartózkodási engedéllyel tartózkodik Magyarországon, az egy legális tartózkodás. Abból adódóan, hogy ha mellette feketén dolgozik, akkor igenis, ebben legyen egy egységes álláspontja az Európai Uniónak, mert a problémák tulajdonképpen itt jelentkeznek elsődlegesen. Egyébként illegálisan nem is szabadna sehol tartózkodni.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a célunk.
ELNÖK: Akkor ezzel az egyetértéssel akár le is zárhatnánk a napirendet. Köszönöm szépen, akkor le is zárom. Köszönöm szakállamtitkár úrnak és a minisztérium képviselőinek. Akkor folytatjuk a munkánkat a harmadik napirendi ponttal, ami szintén egy egyeztetési eljárás, de innentől kezdve a kormányt tudomásom szerint Tátrai Miklós államtitkár úr képviseli (Megérkezik Tátrai Miklós.), aki meg is érkezett a terembe. Üdvözlöm, kérem, foglaljon helyet itt mellettem.
Egyeztetési eljárás - A Tanács irányelve a személygépkocsikra vonatkozó adókról
Egyeztetési eljárás keretében egy tájékoztatót hallgatunk meg az aktuális helyzetről, mégpedig "a Tanács irányelve a személygépkocsikra vonatkozó adókról" című joganyaggal kapcsolatban. Megadom a szót Tátrai Miklós államtitkár úrnak.
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
TÁTRAI MIKLÓS államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! Azzal hadd kezdjem, hogy az eredeti javaslat mi volt, hiszen a mai helyzet értékelése azért abból vezethető le, hogy hogyan is jutottunk idáig.
Az első javaslat, amelyet a Tanács készített a gépjárművek adózásának egyes kérdéseivel kapcsolatban, annak a lényege az volt, hogy egy tízéves átmeneti időszak alatt mindazok a tagállamok, amelyek nemcsak éves forgalomban tartási adó típusú közterhet, hanem az első forgalomba helyezéshez kötődő közterhet is alkalmaznak, strukturálják át az autók adóztatását oly módon, hogy csak a forgalomban tartási típusú adók maradjanak érvényben, tehát a tízéves átmeneti idő után. Az ilyen típusú adóztatásból eredő tagállami bevételnek 2008-ig - hiszen 2006 lett volna az eredeti hatálybalépés időpontja - 25 százaléka, 2010-ig pedig 50 százaléka a szén-dioxid-kibocsátástól függő differenciálás alapján keletkezzen.
A jelenlegi helyzet, a jelenlegi kompromisszumos javaslat, amely a hosszú viták eredményeként vagy legalábbis köztes eredményeként az asztalon van, a következő elemekből áll, illetve a következő eltérések vannak az eredetihez képest. A Tanács kivette a javaslatból a regisztrációs adó kötelező megszüntetését. Az irányelv hatálybalépése 2010. december 31-e lenne, az ezt követően bármely tagállam területén először újonnan forgalomba helyezendő gépjárművekre terjedne ki az irányelv.
Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján bekerült a javaslatba az, hogy a tagállamoknak jogukban áll a területükön tartósan használt gépjárműveket nyilvántartásba-vétel nélkül is megadóztatni, a korábbi javaslatban ez a nyilvántartásba-vételhez lett volna kötve.
Az emiatt előforduló vagy esetlegesen előforduló kettős adóztatást a nyilvántartó tagállam kötelességeként kétoldalú megállapodásokban kell rendezni, mármint a kettős adóztatás elkerülését. A javaslatból a jelenlegi formájában kimarad a 25, illetve 50 százalékos szén-dioxid-kibocsátáshoz kötődő elem is, és az adódifferenciálás tekintetében nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé a jelenlegi szabályozási javaslat, miszerint a szén-dioxid-kibocsátási mutató mellett, illetve ahelyett az üzemanyag-fogyasztás vagy más olyan mutatók is figyelembe vehetők, amelyek a szén-dioxid-kibocsátásra hatással vannak. De nem önmagában és nem kimondottan csak a szén-dioxid emisszió, a differenciálás pedig akár az adóalapban, akár az adó százalékos mértékében, akár az adótételben érvényesíthető.
A magyar álláspont a szabályozás jelenlegi változatával kapcsolatban az, hogy az eredeti javaslathoz képesti változtatásokat támogatjuk, elfogadjuk, sok tagállammal együtt mi is javasoltuk ezeket a változtatásokat.
Tulajdonképpen két területen van még további egyeztetnivaló, további probléma. Az egyik a mi meglátásunk szerint az, hogy az irányelv csak azon tagállamok számára írna elő kötelezettséget, ahol egyáltalán van legalább az egyik adónem ebből a kettőből, ahol ma egyik sincs, arra nem vonatkozik tulajdonképpen semmilyen szabályozási vagy változtatási kötelezettség. Ez semmiképpen nem helyes, miközben a célok elérését elméletileg fontosnak tartjuk, akkor az lenne jó, ha minden tagállamban azonos szabályok lennének életben.
A másik pedig, hogy ezt a bizonyos szén-dioxid emissziót, illetve annak a mérési módjait mindenképpen tovább kell finomítani. Magyarországon a gépjárműállomány jelentős részére nem rendelkezünk szén-dioxid kibocsátási adatokkal, hiszen a korábbi forgalomba-helyezéseknél nem volt ilyen kötelezettség, hogy ilyen adatok álljanak rendelkezésre. Nyilván az a fajta liberalizálása ennek a részszabálynak, amely jelenleg az asztalon fekszik, az már egy sokkal elfogadhatóbb javaslat, nevezetesen hogy más mutatók is alkalmazhatók, más mérőszámok is lehetségesek. Ebben kell még szakértői szinten egyeztetni. Egyebekben pedig az előbb elmondott jelenlegi kompromisszumos javaslatot a kormány támogatja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Itt van az ügynek mind a két raportőre, egyrészt Szűcs Erika, másrészt Ivanics Ferenc. Kérdezem elsősorban őket, hogy van-e hozzászólnivalójuk vagy kérdésük. Szűcs Erika, parancsoljon!
SZŰCS ERIKA (MSZP): Igen, kérdés és vélemény is. Valóban az az egész ügy alfája és omegája, hogy ha csak azokra az országokra vonatkozik, ahol legalább az egyikfajta adó van, akkor mégis mi az értelme? Tehát regulázom azokat, akik ilyenfajta szabályozási eszközzel már éltek, és akkor az a fajta eredeti célkitűzés, hogy ne legyen kettős adóztatás, és hogy a környezetvédelmi szempontokat erőteljesebben érvényesítsük a gépkocsihasználatban, így az egészet túlságosan nem tudom értelmezni, őszintén megmondom, mert akkor köszönjük szépen. Ráadásul annyira - hogy mondjam - felpuhult az eredeti elképzelés, hogy értem, hogy ha már az lesz a többségi álláspont, hogy aki ilyen típusú eszközöket alkalmaz, azokat szabályozzuk, az viszont már olyan szabadságot jelent számunkra, hogy tulajdonképpen lehet is. De akkor ilyen módon minek egy irányelv?
Innentől kezdve tehát azt mondom, hogy legyünk kompromisszumkészek, de talán ennek az egésznek a faramuciságát fel kellene vetni, hogy így egyáltalán van-e értelme a dolognak, mert szerintem igenis, fontosak a célkitűzések, és nem ahhoz jutunk el, amit szerettünk volna, hanem nevetségessé tesszük az egész kísérletet.
Tehát valahol azt javasolnám, hogy lehet, hogy valami egészen más alapról kellene a dolgot megközelíteni, mert így nem sok értelme van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ivanics képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Hasonlóan gondolkodunk erről a kérdésről, mi is azt érezzük, hogy tulajdonképpen nem pontosan látni, hogy egyrészről mit is akar az Európai Unió, másrészről nem pontosan világos számunkra, hogy hol húzódnak az erővonalak, harmadsorban pedig nem értjük, hogy milyen cél felé tartunk.
Tehát ha ezeket a kérdéseket vizsgáljuk, akkor elsősorban a magyar oldalról azt tudjuk mondani, hogy a regisztrációs adó a jelenlegi helyzetben akkora tétel a költségvetésben, amely tétel kikerülése komoly gondot okozna a magyar költségvetésben. Bár a regisztrációs adó megléte sok vitát kavart, és azt gondolom, hogy tényleg rendezni kell, és lehet valamilyen módon egységesíteni, de ez a fajta változtatás számunkra szerencsésen alakult. Azt nem értem, és innen jön az én kérdésem, és így kapcsolódom képviselőtársamhoz, hogy akinél nem volt, az most mennyire tartja ezt fontosnak? Tehát azt nem értem, hogy honnan jön maga ez a szabályozási kezdeményezés, ha vannak olyan országok, amelyeknél ez nem marginális?
A második kérdés már egyfajta jövőkép, hogy akkor hogyan is tervezzük tulajdonképpen ezt a szabályozást. A szén-dioxid-kibocsátáshoz egy alapvető kérdésem lenne, azt nem értem, itt elhangzott a szóbeli tájékoztatóban, hogy nincsenek adataink a szén-dioxid-kibocsátásról. Úgy tudom, hogy a zöldkártya elkészítésénél azt mérik, tehát annak valamilyen összegzése elvileg kéznél kell, hogy legyen, és ez már elég sok éve megvan. Tehát nem értem ezt a részét, hogy ez itt hogy nem jön össze, nem látunk világosan ebben a kérdésben. De azt gondoljuk, hogy környezetvédelmi szempontokból akár egy differenciáltabb szabályozás egészséges változást jelenthetne.
Így kapcsolódik mindez a harmadik mondandómhoz. Számomra nem derült ki ebből az anyagból, hogy akár európai, akár magyarországi szinten van-e valamiféle elképzelés arról, hogy milyen gépparkot szeretnénk? Lehet tudni, hogy a '90-es évek végén megváltozott a gépkocsigyártás logikája. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az eldobható gépkocsik gyártása kezdődött el. Valamikor a '90-es évek második felétől arra koncentrálnak a gyártók, hogy az autójuk 3-5 évet működjön, és utána lehetőleg cserélni kelljen ezt a kocsit.
Magyarországon viszont, ahogyan hallhattuk az államtitkár úrtól is, a használt gépkocsik száma nagy, és gondolom, hogy ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a most csatlakozott országoknál is, ha az ember átmegy a határon, akkor ezt a képet látja. Tehát van-e az Európai Uniónak ezzel kapcsolatosan valamilyen jövőképe? Ez átgondolásra került-e ennek az irányelvnek a megfogalmazásánál? A kérdés zárásaképpen pedig: Magyarországon is létezik-e ilyen program vagy elképzelés, a kormánynak van-e elképzelése arról, hogy itt mondjuk tíz éven belül, öt éven belül milyen gépkocsiparkkal kellene rendelkeznünk?
Itt egy alapvető kérdés húzódik meg a háttérben a regisztrációs adónál, hogy most az új autók vásárlását vagy a használt autók lecserélését támogassuk-e. Tehát ha valaki lecserél egy 15 éves Trabantot egy újabb kocsira, egy használt, 4-5 éves autóra, akkor az elvileg minőségi cserét jelent, ezt viszont az adószabályozás nem feltétlenül támogatja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm én is. Nem véletlenül vártam meg a két raportőrt, mert úgy tűnt az előzmények alapján, hogy itt van valamiféle nézetazonosság, ahogyan nézzük ezt. Megadom a szót államtitkár úrnak, és ha valakinek utána még van hozzáfűznivalója, szót adok, de szeretném, ha belátható időn belül úrrá tudnánk lenni ezen a napirenden. Köszönöm.
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra
TÁTRAI MIKLÓS államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Nemcsak a két raportőr között, hanem a kormánnyal is egyetértés van a tekintetben, hogy nem nagyon látszik már az eredeti cél, és ugyan kárt nem okoz mondjuk Magyarország tekintetében ez a szabályozás, de az eredeti célokat is korlátozottan fogja megvalósítani.
A dolog onnan indult, hogy az áruk szabad áramlását a regisztrációs adó típusú szabályozások egyes nézetek szerint veszélyeztették. Nem környezetvédelmi és nem szűken vett adózási kérdés, hanem az áruk szabad áramlása típusú probléma vetődött fel. Ennek kapcsán tekintette át a Tanács azt, egyrészt, hogy egyáltalán milyen típusú adók vannak, másrészt, hogy ha nem mindenhol van regisztrációs adó típusú, akkor az gátolhatja az áruk szabad áramlását. A legegyszerűbb az, hogy ha sehol nem lesz, de nyilván a bevételi oldalra pedig oda kell figyelni.
De még egyszer hangsúlyozom: azt gondolja a kormány is, hogy a dolognak akkor lenne igazán értelme - és ezt képviseltük eddig is, és ezt fogjuk a következő tárgyalásokon is képviselni -, hogy ha valamennyi tagállamra kiterjedő kötelező szabályozás jönne, jöhetne létre ennek a tárgyalássorozatnak a kapcsán.
Ami Ivanics képviselő úr felvetéseit illeti, zöldkártya kapcsán azt mondják a kollégák, hogy a 2001 előtti forgalomba helyezésekre nincsenek meg a szükséges adatok, és a zöldkártyánál szén-monoxid kibocsátást, nem pedig szén-dioxid kibocsátást mérnek.
Az pedig, hogy milyen gépparkot szeretnénk, jobb-e a nyugati használt, mint az öreg keleti, persze, hogy jobb. Egy jogszabály van az én emlékeim szerint, de ez nem pénzügyminisztériumi kompetencia, hanem környezetvédelmi, illetve közlekedési minisztériumi kompetencia, amely lényegében a Trabantok, Wartburgok, tehát a kétütemű motorok forgalomból kivonási határidejét határozza meg. Én most meg nem mondom, hogy melyik év, de körülbelül két év múlva érkezik el a határidő, ha jók az emlékeim. Ez egyértelmű és világos cél. Egyébként pedig szabad piac van, ha ezeket a szabályokat is lebontjuk közösségi szinten is, akkor semmilyen módon nem lesz különbség politikai értelemben vagy gazdaságpolitikai értelemben használt és új között. Nyilván árban lesz, és ha a szabályozás abba az irányba megy, akár az uniós, akár a magyar, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényesítése hangsúlyosabban meg kell hogy jelenjen, mint a jelenlegi szabályozásban, akkor ez nyilván egyes használtautó-típusokat érinthet, másokat pedig nem. Vannak most is olyan használtak, amelyeknek jobb a kibocsátási értékei, mint egyes újaknak. Tehát ez magyarul: nem használt és új közötti különbségtétel, hanem mondjuk levegőminőség-védelmi szempontoknak, érdekeknek az érvényesítése. Ez pedig, ha szabad így fogalmazni, egy örök harc lesz a környezetvédelmi tárca, illetve mondjuk a gazdasági tárca között abban az értelemben, hogy drágítja az autók forgalomba helyezését, a megvásárlását, ha túl kemény szabályok vannak, ha pedig túl enyhék, akkor nyilván az pedig környezetvédelmi, illetve egészségügyi szempontból nem jó. Meg kell találni az okos kompromisszumokat.
Logikailag, rendszerbelileg a regisztrációs adó kapcsán azt gondolom, hogy ez sikerült, tehát bármi lesz is a végső eredménye ennek a mostani szabályozásnak, azt az elvet, azt a logikát, amit ma működtetünk, életben tartunk, azt a kormány fenn kívánja tartani majd az új helyzetben is. Köszönöm.
ELNÖK: Ivanics képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm, csak az elnöki intelmeknek megfelelően nagyon rövid kérdésem van. Várhatóan mikor lesz döntés körüli helyzetben ez az irányelv? Köszönöm.
ELNÖK: Ez egy nagyon jó kérdés volt. Tessék parancsolni!
TÁTRAI MIKLÓS államtitkár (Pénzügyminisztérium): Nem zárható az ki - most a pontos dátumot keresem, november 13-ára emlékszem -, hogy a portugál elnökség a november 13-ai tanácsülésre ezt beviszi, de nincs erről ma pontos információ, tehát hivatalosan nem tudjuk, vannak ilyen hírek.
ELNÖK: Ha mindenki a kérdéseire úgy, ahogy azért választ kapott, akkor ebben az állapotban, ahogy ez most lehetséges, lezárnánk ezt a napirendet.
Áttérnénk a következőre, amelyik szintén egy irányelv, a Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról címet viseli. Államtitkár úr, öné a szó!
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) szóbeli tájékoztatója
TÁTRAI MIKLÓS államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy megint a jelenleg hatályos irányelvből induljak ki a rövid bevezetőben.
Az üzemanyagok adózására jelenleg a következő szabályok vannak érvényben. A legkisebb kivetendő adó benzinre 359 euró/1000 liter. Minden euróban van megadva, most az egyszerűség kedvéért hadd mondjam ezt forintban és literre. Tehát 90 forint körüli literenként, a gázolajnál 75 forint körüli literenként, de már a hatályos irányelv szerint is ez az utóbbi, tehát a gázolajra kivetendő adó 2010-től 82 forintra emelkedne.
Az adóminimumokra az eredeti szabályozás elfogadásakor, a 2003-as irányelv elfogadásakor több tagállam derogációt kapott. Más tagállamokban viszont már akkor is, illetve ma is az adószintek jelentősen meghaladják ezeket a minimumokat.
A kereskedelmi gázolajra a tagállamok eltérő, alacsonyabb adómértékeket vezethetnek be, azonban ez nem lehet kisebb, mint a 2003. január 1-jén alkalmazott adómérték, tehát az irányelv hatálybalépésekor érvényes adómérték. Csak akkor csökkenthető ez alá a kereskedelmi gázolaj adóterhe, ha az adott tagállam úthasználati díjat alkalmaz, és a 2003. január 1-jei adómérték eléri az EU-s minimum kétszeresét. Ez a jelenlegi helyzet, a jelenleg hatályos szabályozás.
A bizottsági javaslat, amelyről most tárgyalunk, a következő változtatásokat javasolja. A gázolaj adóminimuma 2012-től 359 euró/1000 liter lenne, tehát a mai benzin adóteherszintre emelkedne. Ez 9 százalékos emelés, ami durván 6 forintos.
2014-től a benzin és a gázolaj adótartalma egyformán 380 euró/1000 literre emelkedne, ez újabb 6 százalékos emelés. Az új adóminimumokra automatikusan fennmaradnának azok a derogációk, amelyeket az eredeti irányelv elfogadásakor a tagállamok kaptak. A kereskedelmi gázolaj eltérő adóztatására pedig nagyobb lehetőséget teremtene a javaslat azzal, hogy az úthasználati díjat alkalmazó tagállamoknál eltörlésre kerülne az a feltétel, hogy az adóminimum legalább kétszeresének megfelelő adómérték alkalmazása esetén lehet csak a korábbi adószintet csökkenteni.
A bizottság javaslatának az a célja, hogy a benzin és a gázolaj adóminimumának emelésével a környezetvédelmi szempontokat fokozottabban érvényesítse mind az egységesítés, mind a 2014-es egységes 6 százalékos emelés ezt a célt szolgálja. A kereskedelmi gázolajra vonatkozó változtatásokkal pedig a nemzetközi árufuvarozásban kialakult kedvezőtlen hatásokat kívánja csökkenteni, a versenytorzító hatást, a környezetkárosító hatást, illetve a magas adómértékű tagállamok adóbevétel-kiesését. Ez megint arról szól, hogy ha nem egyforma a szabályozás a különböző tagállamokban, akkor nyilván nem környezetvédelmi szempontok szerint optimalizálnak a fuvarozók, hanem anyagi szempontok szerint, és az optimálistól és a normálistól, a beavatkozás nélkülitől eltérő fuvarozói magatartásokat generál ez a jelenlegi helyzet, amely tehát a versenyt torzítja.
Magyar szempontból a javaslatot egyértelműen támogatjuk. A benzin adómértéke jelenleg is meghaladja a 2014-től javasolt új adóminimumot, tehát emelésre emiatt nincsen szükség. A gázolaj esetében a mai szinthez képest, ami nyilván emelkedni fog, hiszen ez egy tételes mérték és az inflációval bizonyos időközönként indexálni szoktuk, tehát a mai mértékhez képest 2012-ben és 2014-ben 5-5 forintos emelés válna szükségessé, amit vélhetően addig el fogunk érni egyébként is.
Az üzemanyagok adóminimumának emelése révén javulna a magyar költségvetés helyzete is, ha szabad ezt szempontként említeni a környező országokhoz képest, hiszen ott jelentősebben kell emelni. Közelíteni fognak az üzemanyag-árszintek, fogyasztói árszintek egymáshoz. A kereskedelmi gázolaj eltérő adóztatási lehetőségeinek a kiigazítása pedig a használati díjjal, sok mindennel összefüggésben növeli azt a mozgásteret, amellyel a magyar kormány rendelkezik.
Egy eleme vitatott általunk a javaslatnak, ez éppen a 2003-as állapot szerinti derogációk további fenntartása, lényegében kiterjesztése, ami megint arról szól, hogy lényegében a tagállamok egy jelentős része számára nem lenne kötelező szabályozás, vagy a szabályozásnak nem minden eleme lenne kötelező, és éppen a szándékolt célokat korlátozottan tudnánk csak érvényesíteni, hogy ha ezek a kivételek hosszú távon fennmaradnak.
Megelőzve a kérdést, hogy mikor lesz döntés a javaslattal kapcsolatban, a Tanács adózási munkacsoportja már több ízben tárgyalta a javaslatot. A portugál elnökségnek a napirendjén jelenlegi ismereteink szerint nem szerepel, tehát ebben az évben nem várható különösebb fejlemény ezzel kapcsolatban. A jövő év első félévében elképzelhető, hogy döntésre fog tudni jutni a Tanács. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. A helyzet most is az, hogy igazából a dologban raportőri szerepet vállaló képviselőt kérdezem, hogy kíván-e valamit hozzátenni. Ez esetben szerencsés a bizottság, mert az ügy raportőre én magam vagyok, én pedig az önmérséklet útjára lépvén, példát kívánok mutatni képviselőtársaimnak, minthogy szinte minden kérdést, ami felvethető volt, azt államtitkár úr önmagának már feltette. Igazából itt egy olyan kérdés van, ami még érdekes lehet, mármint abból a szempontból, hogy egyáltalán a jövő év első félévében lehet-e ebből döntés: ez pedig az, hogy igazából a tagállami álláspontok közötti törésvonal hol fogható meg, vagy mi jellemzi ezt, illetve hogy a mostani helyzetből mi ragadhatná ki a tárgyalások menetét? Tehát milyen olyan feltétel látható, amitől egyébként érdemben folytatódhatnának vagy felgyorsulhatnának a sikert ígérő tárgyalások, az érdemi tárgyalások a dologban?
Amúgy pedig az álláspontunk az, hogy tulajdonképpen ez magyar szempontból jó, hiszen amit a versenyképességi szempontból államtitkár úr mondott, az úgy vetődik fel, hogy a környező országok, ahová felvetődhet egyáltalán üzemanyag-turizmus kérdése Magyarországról, az gyakorlatilag azt az utat járja be, ami nekünk előnyös ebből a szempontból. Tehát mi támogathatónak tartjuk ezt helyből, az másik kérdés, hogy egyébként a dolog realitása hogyan néz ki.
Ha Ivanics képviselőtársamnak ehhez hozzáfűznivalója van, szívesen meghallgatnánk, és akkor visszaadnám majd a szót államtitkár úrnak. Köszönöm.
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr kedvességét. Részint egyetértek, részint azért vannak gondjaink, ugyanis mi azt gondoljuk, hogy ez az egész szabályozás látható módon, arról beszélünk, hogy a szomszédos országokban is adóemelés fog bekövetkezni, és a kérdés részére szorítkozom: mennyiben befolyásolhatja ez Európa versenyképességét? Tudjuk, hogy a nagy és erős országoknál mondjuk ez az adószint meglehetősen magasan van, akár Németországról beszélünk, és van olyan ország, talán Anglia, ahol úgy tudom, hogy a gázolaj 1,5 eurót is meghaladó árat bír, tehát jóval a benzin ára fölött van. Tehát óriási differenciák vannak. Láthatóan az erősebb országoknál magasabb, az a kérdés, hogy ez a kisebb országok versenyképességére milyen hatással van. Belátva azt, hogy Magyarországon mi már ezt a lépést megtettük, nyögi is eléggé az ország, és nyilván ezért mennek át a határon túlra az emberek tankolni. Mi ott a nyugati határ mellett megértük többször azt, hogy olcsóbb volt Ausztriában a benzin, mint Magyarországon, és elég sokan ezt igénybe is vették.
Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen kérdés meglehetősen komoly hatást jelenthet Európára. Ezért fontosnak gondoljuk a versenyképességi szempontok vizsgálatát, azt, hogy ez milyen inflációs problémákat jelenthet európai szinten. A másik kérdésem, hogy ez ment-e keresztül valamilyen egyeztetésen Magyarországon? Tehát milyen szakmai szervezetekkel egyeztettek, amikor a magyar álláspontot kialakították?
A harmadik egy veszélyhelyzet, ezt már pedzegettem az előbb, de most konkrét kérdés formájában mondanám el: a minimum meghatározásával, és azzal, hogy az erős európai országoknál jóval magasabb ez a határ, az várható, hogy esetlegesen ezek az erősebb országok a minimumszintet folyamatosan emelni akarják. Ez jelenthet komoly problémát. Van-e olyan elképzelés, elhangzott olyan valami, hogy legyen egy maximumhatár is ebben a kérdésben, lehetséges-e, hogy valamiféle szempont alapján vagy a maximum felé is elmozduljon a szabályozás? Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr, parancsoljon!
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra
TÁTRAI MIKLÓS államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Kik vannak ellene, kik vannak mellette? Ez szorosan összefügg a versenyképességgel, nem uniós szinten, ahogy Ivanics képviselő úr kérdezte, hanem tagállami szinten. Azok vannak ellene, ahol most alacsonyabb a tervezett küszöbnél, és azok vannak mellette, ahol pedig nem alacsonyabb. De mondom szívesen a példákat. Jelenleg a gázolajnál 76 forint az EU-s minimum, alatta van a nem az uniós GDP többségét előállító tagállamok csoportja, Litvánia, Észtország, Ciprus, Lettország, Románia, Bulgária, Görögország, Luxemburg és Lengyelország, mint legnagyobb ebben a csoportban. Mindenki más fölötte, Magyarország mondjuk ennek az átlag fölöttinek az alsó harmadában van a maga 85 forintjával, és 180 forint Nagy-Britanniában, ez csak az adómérték a gázolajban literenként. Ez egy kiugró, mondjuk 100-120 forint között van néhány tagállam, utána jön Nagy-Britannia ezzel az extrém magas mértékkel.
Ezekből a tényekből persze, az is következik, hogy az uniós versenyképességre a szabályozásnak marginális hatása lenne finoman szólva, mert Ciprus gazdasági súlyát az Unió gazdasági súlyához nyilván egyformán ítéljük meg. A kérdés sokkal inkább versenyképességi szempontból az, hogy minden költséget figyelembe véve, aminek persze, ez csak egy eleme, a közúti fuvarozás és a vasúti fuvarozás idő- és költségráfordítása hogyan viszonyul a közúthoz. Ez egy más típusú versenyképességi probléma, de ez a gyakorlati kérdés valószínűleg, amire mindenképpen oda kell figyelni, és ez már összefügg az Unió egészének versenyképességével is persze.
Magyarországon egyeztettünk természetesen a szokásos körben a közigazgatási szereplőkkel, minisztériumokkal, társadalmi szervezetekkel nem, hiszen nem jelentene változást a jelenlegi helyzethez képest ez a szabályozás Magyarországon, úgyhogy ennek nem láttuk szükségét, nem változván ugyanis a pozíciója a fuvarozóknak vagy bármilyen szervezeteknek a szabályozás elfogadása kapcsán.
Még elnök úr kérdésére kiegészítésként annyit hadd tegyek hozzá, hogy ellene van a szabályozás kereskedelmi célú gázolajokra vonatkozó - ha szabad ezt mondani - liberalizálásának Ausztria, például az ő speciális érdekei miatt a tranzittal kapcsolatban.
Maximum értéknek, határnak az alkalmazása az én tudomásom szerint nem vetődött fel a hivatalos tárgyalásokon. Ennek őszintén szólva nem látom nagy jelentőségét, hogy ha ilyen lenne, attól más tagállamoknak nem lenne jobb, hogy az egyikben az adóbevétel csökken, ők ezt vagy beszednék más módon, vagy kevesebb lenne a kiadás, de a többi tagállam pozícióját előnyösen biztosan nem érintené egy ilyen plafonnak az alkalmazása. Tehát nem tudok arról, hogy ez felvetődött volna. Köszönöm.
ELNÖK: Mi is köszönjük. Ha nincs újabb kérdés és hozzáfűznivaló, akkor megkísérlem lezárni a napirendet, ha ezzel egyetértenek képviselőtársaim. Köszönöm szépen.
Áttérünk a következőre: Egyeztetési eljárás az Európai Parlament és a Tanács irányelve a belső piaci fizetési szolgáltatásokról, valamint a 97/7/EK, a 2002/12/EK és a 2002/65/EK irányelv módosításáról.
Újra államtitkár úré a szó.
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) szóbeli tájékoztatója
TÁTRAI MIKLÓS államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Ebben a témában - ha jól emlékszem - két alkalommal volt már lehetőségem vendégszerepelni itt, a bizottság előtt, úgyhogy az előzményektől most megkímélném önöket. Ahhoz képest, mint amiről az elmúlt két alkalommal beszéltünk, néhány jelentős sikert el tudtunk érni a magyar álláspont képviseletében. Így az elmúlt hónapokban beépítésre került az irányelvbe a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos magyar álláspont, és a minimumtőke-követelmény a fizetési intézményeknél, mármint az ezzel kapcsolatos magyar álláspont, és beépítésre került az ügyfélpénzek elhatárolt kezelésére vonatkozó, erre, mint kötelezettségre vonatkozó magyar álláspont is.
Egy olyan pontja van a jelenlegi tervezetnek, amellyel még érdemi vitánk van, de ebben is kedvező elmozdulás volt már tapasztalható, ez pedig az, hogy az irányelvtervezetben a Bizottság kérésére és a tagállamok egy részének támogatásával egy olyan szabályozási elv került kialakításra, amely szerint a megbízó személyének fizetési szolgáltatást nyújtó intézmény felelőssége addig tart, amíg a kedvezményezett személynek a fizetési szolgáltatást nyújtó intézménye a kedvezményezett számlájára jóvá nem írja az átutalt összeget.
Ez pedig a mi meglátásunk szerint azért okoz problémát, mert egy megbízás során a megbízó és az általa kiválasztott intézmény között jön létre egy szerződés, amely jogokat és kötelezettségeket kettőjük között teremt. Ebben tehát továbbra is fenntartjuk azt az álláspontot, amelyet az előző alkalommal a bizottság előtt részletesen ismertettem, és a további egyeztetések során mindent meg fogunk tenni azért, hogy ebben a témában is a magyar álláspont beépítésre kerüljön az irányelvbe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a kérdés raportőreit, hogy van-e hozzáfűznivalójuk, kérdésük? Elsősorban Veress Józsefet és Braun Márton képviselő urat.
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem feltétlenül szükséges, de ha van, akkor...
VERESS JÓZSEF (MSZP): Nem ragaszkodom hozzá, köszönöm.
ELNÖK: Braun képviselő úr!
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Nem konkrétan a témához kapcsolódóan, de államtitkár úr jelenlétét hadd használjam ki, hogy tényleg elmondjam. A magyarországi bankok, pénzintézetek nyeresége, jövedelmezősége Európában a legmagasabb. Nyilvánvalóan a lakosságtól, tehát az ügyfeleiktől szedik be ezt a bizonyos nyereséget. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnál kevesebb jövedelem marad, a vállalkozóktól pénz megy el. Gondolkodnak-e azon, hogy valamilyen szinten visszaszorítani ezeket az extra jövedelmeket a bankoknál? Nyilvánvalóan nem arra gondolok, hogy egy extra adót kivetni a bankokra, hogy ne járjanak annyira jól, hanem olyan intézkedéseket kellene véghez vinni, hogy egyszerűen csökkentsék a szolgáltatásaik árát, mert azok, ami borzasztóan magasak Magyarországon. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm én is. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor államtitkár úr, parancsoljon!
Tátrai Miklós államtitkár (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra
TÁTRAI MIKLÓS államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Akkor már csak félig tudok visszalőni, hogy tetszettek volna tegnap máshogy szavazni, képviselő úr, de ennél nyilván komolyabb kérdésről van szó.
Persze, hogy foglalkozik ezzel a kormány, külön munkacsoport jött létre a lakossági banki szolgáltatások átvilágítására és az esetleges anomáliák feltárására. Egy intézkedési terv készült, ami felügyeleti típusú és szabályozási típusú javaslatokat is megfogalmazott a kormány és az Országgyűlés számára, ami ebből olyan, ami parlamenti döntést igényel, azoknak egy része már a jelenleg a Ház előtt lévő törvényjavaslatokba beépítésre került, és a kormány elő fog állni a további szabályozási javaslatokkal is. Nyilván a felügyeletnek pedig megfelelő módon el kell látnia a feladatát és érvényesítenie kell a lakosságnak, az ügyfeleknek az érdekeit, merem mondani, hogy fokozottabban, mint amennyire ezt eddig sikerült. Markáns áttörésre biztosan nem lehet számítani, tehát egy drasztikus beavatkozás bizonyosan visszaütne és semmi jóra nem vezetne, a kis lépések taktikája, amelyet követünk - és az elmúlt hónapok egyeztetései azt mutatják, hogy ennek van eredménye -, az középtávon, hosszabb távon már remélhetőleg elvezet minket a képviselő úr által is javasoltnak vagy jónak tartott irányba.
ELNÖK: Ékes képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Egy állampolgár keresett meg, és ez egy nagyon érdekes szituáció. Tehát amikor ő hitelt vesz fel, és nem fizeti ki a hitelt, akkor abban a pillanatban záros határidőn belül megy a szankció vele szemben. Volt egy állampolgár, aki külföldön tartózkodott hosszú éveken keresztül, volt a bankban 30 ezer forintja, és a 30 ezer forintot öt év alatt úgy lefogyasztotta a bank, hogy havonta küldtek kezelési költséget, holott nem volt rajta pénzmozgás. Nem volt tartós lekötése, de a bank szisztematikusan minden hónapban 250 forintjával azt lehet mondani, hogy lefogyasztotta a pénzét, és a végén ment egy levél az illetőnek, hogy amennyiben ezt nem rendezi, akkor felteszik a BAR-listára. Tehát 6-700 forintos eltéréssel. Elfogyott a pénze.
Úgy tudom, hogy ebben a kérdésben is Magyarországon már ebből voltak problémák, a kezelési költségek magas szintjéről, és ezt a kérdést is valamilyen úton-módon rendezni kellene. Ha nincs pénzmozgás, akkor a banknak havonta 250 forintjával nem lehet lefogyasztania a pénzt.
TÁTRAI MIKLÓS államtitkár (Pénzügyminisztérium): Akkor csak egy nagyon rövid reakció, hogy persze, ez biztosan nem jó, hogy így van, de ez a bank és az ügyfél közötti szerződés alapján van így vagy nincs így. Nem gondolom, hogy a bankok többségénél elfogyna az ember pénze, hogy ha ezt megfelelő módon elhelyezi. Egyrészt az az összeg kamatozhat, ha nem folyószámlán tartja az ügyfél, másrészt amennyire tudom, az én bankomban például nincs ilyen típusú magatartás, tehát az pedig az ügyfél felelőssége persze, hogy megnézze, hogy milyen szolgáltatóhoz fordul.
Ezzel együtt a helyzet értékelésében abszolút egyetértünk.
ELNÖK: Államtitkár úr, köszönöm a mai közreműködését, a pénzügyi tanácsadást is beleértve, amit részünkre megtett. Egyben akkor ezeket a napirendeket lezárva, folytatjuk egy zárt üléssel, egy nagyköveti meghallgatással. Köszönöm.
(A bizottság 11.13 órától zárt ülésen folytatja és fejezi be munkáját. A zárt ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv tartalmazza.)
(A nyílt ülés végének időpontja: 11 óra 13 perc)
|
|
Kocsi László |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva