EIB-37/2007.
(EIB-67/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2007. november 20-án, kedden, 9 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék *
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívott *
Elnöki megnyitó, napirendi javaslat *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megtárgyalása *
Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztatója a Schengen Alap felhasználásáról *
Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reflexiók *
Elnöki zárszó *
1. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása
2. Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztatója a Schengen Alap felhasználásáról
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Szűcs Erika (MSZP) dr. Botka Lászlónak (MSZP)
Veress József (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz) dr. Braun Mártonnak (Fidesz)
Banai Péter (Pénzügyminisztérium)
Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 04 perc.)
Elnöki megnyitó, napirendi javaslat
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az európai ügyek bizottságának megjelent tagjait, tisztelettel köszöntöm a kormány képviselőit. Napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel összhangban tartom fent.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a napirendi javaslattal kapcsolatban van-e észrevétel a bizottság részéről. (Nincs ilyen jelzés.)
Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottságot, kik támogatják a mai napirendünket. (Szavazás.)
Ez egyhangú, köszönöm szépen.
Az első napirendünk a költségvetési törvényjavaslat. Tisztelettel köszöntöm Banai Péter főosztályvezető-helyettes urat a Pénzügyminisztériumból. Két darab javaslat tartozik a bizottság kompetenciájába.
Az első a 345/1. számú, amelyet Jakab István, Font Sándor és képviselőtársai terjesztettek elő. Az előterjesztők nevében kíván-e valaki szólni? (Nincs ilyen jelzés.)
Ilyen jelzést nem látok. Kérdezem a kormány álláspontját a javaslattal kapcsolatban.
BANAI PÉTER (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni ehhez az élénk vitához. (Nincs ilyen jelzés.)
Ilyet nem látok. A vitát berekesztem.
Kérdezem a bizottságot, kik támogatják a javaslatot. (Szavazás.) Hét igen szavazat. Kik nem támogatják? (Szavazás.) Kilencen nem támogatják. A bizottság nem támogatta.
986/1. sorszám alatt Domokos László képviselő úr javaslata szerepel. Az előterjesztő, illetőleg a képviseletében kíván-e valaki szólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván.
Kérdezem a kormány álláspontját.
BANAI PÉTER (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.)
Ezúttal sem kíván hozzászólni senki.
Kik támogatják a javaslatot? (Szavazás.) Heten támogatják. Kik nem támogatják? (Szavazás.) Nem támogatják kilencen.
Nagyon fontos munkát végeztünk, képviselőtársaim! Köszönöm szépen a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztatója a Schengen Alap felhasználásáról
Áttérünk a második napirendi pontunkra, amely várhatóan több verbális vitát fog kiváltani, mint az előző téma. Tisztelettel köszöntöm Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter urat.
Emlékeztetném a bizottságot arra, hogy amikor a miniszter úr meghallgatására sor került, akkor ennek a bizottsági meghallgatásnak az egyik nem jelentéktelen eleme volt az a körülmény, hogy a kormányzat a Schengen Alap terhére milyen megrendeléseket eszközölt, ezeknek melyek voltak a jogi, illetőleg a politikai megalapozottságai. Ez alkalommal a miniszter úr - akkor talán még miniszterjelölt úr - ígéretet tett arra, hogy ebben a konkrét dologban a bizottság rendelkezésére fog állni belátható időn belül. Ez most megtörtént. Megadom a szót a miniszter úrnak.
Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter szóbeli kiegészítése
DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A költségvetési és pénzügyi tárgyú beszámolót folytatnám, most is erről lesz szó. Szeretnék tájékoztatást adni a Schengen Alap működéséről, felhasználásáról.
Összességében azt szeretném mondani, egyben bevezetőként is, hogy ez a pénzforrás teremtett lehetőséget arra, hogy a magyar rendőrség és a magyar határőrség eddigi legnagyobb integrált, célirányos fejlesztése valósulhatott meg.
2004-ben az Európai Unió a csatlakozott államok számára létesítette ezt a Schengen Alapot, és 2006 végéig volt lehetőség ennek a forrásait különféle célokra felhasználni. Ennek a Schengen Alapnak a felhasználása során Magyarország nettó 165,8 millió euró egy összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesült. Ennek a támogatásnak a kedvezményezett szervei a Belügyminisztérium, illetőleg jogutódja, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium voltak.
Az alap felhasználásának lényeges eleme a célkitűzések meghatározása, hogy milyen feladatokat finanszíroznak majd ebből a meglehetősen nagy összegből. Magyarország az úgynevezett indikatív programban négy alapvető célkitűzést fogalmazott meg. Ezek közül az első a külső határok őrizetével kapcsolatos fejlesztések. Itt a határátkelőhelyek infrastruktúrájának javítására, a konzulátusok elektromos hírközlési eszközökkel való felszerelésére, a határrendészeti kirendeltségek korszerűsítésére, átépítésére kell elsősorban gondolni.
A második fő célkitűzés az adatszolgáltatási képesség növelése, amelynek fő célja - és erre majd néhány mondat erejéig még vissza fogok térni - a schengeni információs rendszer második generációjához, a SIS II-höz történő csatlakozás feltételeinek megteremtése. Ez tehát egy nagyon komoly számítástechnikai infrastrukturális beruházás.
A harmadik fő célkitűzése a Schengen Alapnak a mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelése. Ez a szárazföldi, a vízi és a légi közlekedési útvonalakra egyaránt irányult.
A negyedik pedig a nemzetközi bűnügyi együttműködési képesség fejlesztését szolgáló beruházások, amelyek elsősorban az együttműködő, a felderítő és a nyomozati munkát, valamint az összekötő tiszti hálózat fejlesztését célozták. A Schengen Alap működésével kapcsolatban néhány szót szeretnék szólni arról a szervezeti struktúráról, amely működtette a pénzeszközök felhasználását.
A felelős hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt, amelynek fő feladata az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás a Schengen Alap ügyeiben. Második fontos szervezetként szeretném megemlíteni a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságot, amely a legmagasabb szintű egyeztető és szakmai döntés-előkészítő fórum. A konkrét programok kidolgozásában, végrehajtásában játszott szerepet. Harmadik szervezeti elemként említeném a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységet, amelynek a közbeszerzések lebonyolítása volt a fő feladata. Nem utolsósorban negyedikként a szakmai projektfelelősöket, az érintett tárcáknak a külön erre a célra létrehozott szerveit szeretném megemlíteni. A kedvezményezettek között szerepel a határőrség, a rendőrség, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala.
Ezekre a szervezeti egységekre tekintettel arról tudok beszámolni, hogy a legnagyobb támogatást, a legnagyobb kedvezményt a határőrség kapta, összesen 24,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. A rendőrség 8,7 milliárdos, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 650 milliós, az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 4,5 milliárdos, a Külügyminisztérium pedig 1 milliárd forintos összegben részesült. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium mint szakmai projektfelelős három fő területen végzett tevékenységet, ezek pedig az informatikai beszerzések, beruházások, másodjára az eszközbeszerzések és építési beruházások, harmadrészt pedig az oktatási projektek. E három fő csoporton belül közel 200 eljárás zajlott le, amelynek eredményeként a rendelkezésre álló keret felhasználásra került.
Ami a beszerzések megvalósítását illeti, arról azt szeretném elmondani, hogy az alappal kapcsolatos szerződéskötési határidők 2006. december 31-ével lejártak, új projektet indítani nem lehet. Természetesen vannak olyan beszerzések, olyan beruházások, amelyek még jelenleg is folyamatban vannak, de mindezek alapvetően az előzetesen meghatározott ütemterveknek megfelelően zajlanak. (Ékes József és Ivanics Ferenc megérkezik az ülésre.)
Ami a megvalósítás egyes elemeit illeti: szeretnék utalni arra, hogy elhúzódik és bizonyos pénzügyi problémát is fog jelenteni a SIS II. központi elemének teljes körű kifejlesztése. Ebben a csúszásban nem Magyarország, hanem az Európai Unió a hibás. A problémát az jelenti, hogy miután a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos szerződéskötési határidő lezárul, tehát újabb projekteket indítani nem lehet, valószínű, sőt szinte biztos, hogy a SIS II. végleges fejlesztésének lesznek olyan elemei, amelyek a Schengen Alapból már nem lesznek finanszírozhatók. Jelenleg is zajlik az egyeztetés, hogy az önhibánkon kívüli, viszonylag nehéz helyzetnek az áthidalásához az EU milyen támogatást tud nyújtani. Valószínűleg, ha nem is a Schengen Alap terhére, de további támogatásra e tekintetben lehet számítani.
A meg nem valósult, elhúzódó projektek között kell megemlíteni az ORFK-nak egy építési beruházását, ahol a kivitelező likviditási problémái miatt van bizonyos csúszás. Összességében jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a Schengen Alapot minimális veszteségekkel sikerült fölhasználni. A rendelkezésemre álló adatok azt mutatják, hogy a teljes lehívható összegnek szinte a 100 százalékát fel tudtuk használni, mintegy 500 ezer euró van, amelynek a felhasználása a különféle csúszások miatt nem történt meg. Ami az eszközbeszerzéseket illeti: itt maradéktalan volt a Schengen Alap felhasználása, 100 százalék; az építési, beruházási munkálatoknál 99,7 százalék; az informatikai fejlesztéseknél szintén 99,7 százalék; a szakmai képzések pedig 100 százalékban valósultak meg.
A Schengen Alap felhasználása igen szigorú ellenőrzési rendszert tesz szükségessé. Itt szeretnék utalni arra, hogy rendszeres vizsgálatokat folytatott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, amelynek a legnagyobb volumenű vizsgálata az alapnak az úgynevezett rendszervizsgálata volt, tehát egy olyanfajta kontroll, amely azt hivatott alátámasztani, megmutatni, hogy azok az infrastrukturális keretek, amelyek az alapot működtetik, alkalmasak-e a feladat ellátására.
Az Állami Számvevőszék is kiterjedt vizsgálatokat folytatott, a legutóbbi ellenőrzésre 2006 nyarán került sor, amely nagy, átfogó vizsgálat volt. A számvevőszéki vizsgálat is azt a megállapítást hozta, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium teljeskörűen el tudja látni a Schengen Alap felhasználásával kapcsolatban rá szabott feladatokat. Természetszerűen a minisztériumnak mint szakmai projektfelelősnek belső ellenőrzési egysége is működik.
Emellett külső ellenőrzésekre, külső monitoringokra is sor kerül. Ezek között szeretném megemlíteni az Európai Bizottság monitoringlátogatásait, amelyek közül a legutóbbi szintén 2006-ban történt, de 2007. december 3-án és 4-én egy nagy monitoringlátogatásra kerül sor, amikor lényegében a záró beszámolóra és az auditra vonatkozó megállapításokat fogják majd megtenni.
Külön van a Schengen Alapnak is egy monitoringbizottsága, amely az indikatív programban foglalt célkitűzések, intézkedések megvalósulását vizsgálja, és külön vizsgálja azt, hogy az ott megállapított célokhoz képest az előre nem látható körülmények a programok lebonyolításában milyen változásokat idéznek elő. Fontos, hogy létezik egy egységes monitoring információs rendszer, amelynek az a feladata, hogy egységes szerkezetben minden olyan nyilvántartást, minden olyan leírást tartalmazzon, amely a Schengen Alap terhére valósult meg. Természetesen külső cégek is részt vesznek ebben a monitoringtevékenységben. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízása alapján könyvvizsgáló és más tanácsadó cégek is közreműködnek ebben a feladatban.
Valószínűleg fogok kérdést kapni, ezért egy rövid tájékoztatást szeretnék adni bizonyos beruházásokról, ezek sorában is elsősorban a nagy közérdeklődést kiváltott és több esetben kritizált vízágyúbeszerzésekről. Erről azt szeretném mondani, hogy abban az indikatív programban, amelyet már többször megemlítettem, a rendőrségnek és a határőrségnek a határok megnyitása miatti biztonsági deficit csökkentésére irányuló fejlesztése nagy szerepet kapott. Külön nevesítve szerepel ebben a mélységi ellenőrzésben, az új típusú rendőri együttműködésben kulcsszerepet játszó Rendészeti Biztonsági Szolgálat kiemelt egységeinek szakmai, technikai, személyzeti fejlesztése.
Ennek keretében volt arra lehetőség, hogy a REBISZ eszközparkja fejlesztésre kerüljön. Ehhez azt kell hozzátenni, hogy ezek a fejlesztések minden olyan eszközre, felszerelésre, berendezésre irányulhatnak, amelyek az érintett rendőri egységek normatív felszereltségébe tartoznak, márpedig az egyéb más technikai eszközök mellett a Rendészeti Biztonsági Szolgálat normatív felszerelésébe a vízágyúk is beletartoznak.
Maga a folyamat 2004-ben indult, a Schengen Alap megnyitásával, amikor már szó volt arról, hogy a bevetési osztályok feltételeinek javítása érdekében speciális gépjárművek beszerzésére kerül sor, s e kategórián belül akkor 2 darab vízágyú beszerzési igénye is felmerült. Emellett természetesen más személyi és biztonsági felszerelések, speciális berendezések is helyet kaptak ebben a projektben.
Az Európai Unió megfelelő szervei folyamatosan figyelemmel kísérték azoknak az eszközöknek a listáját, amelyeket Magyarország a Shengen Alap terhére be kívánt szerezni, és kifogás ezt illetően nem merült föl.
Az indikatív programban lefektetett célok és elvek keretei között a vízágyú beszerzése 2006. március 21-én kezdődött, amikor is szakértők által kidolgozott műszaki leírások kerültek jóváhagyásra, és ezek a műszaki leírások tartalmazták azt, hogy ez a speciális jármű milyen paraméterekkel rendelkezzen. A műszaki leírások olyan alaposak voltak, hogy 2006 nyarán még olyan kiegészítésre is sor került, amely ezen vízi járművek ablakainak fóliázására vonatkozott, tehát az eszközök leírása olyan részletességgel került az Európai Unió megfelelő szervei elé, hogy az csak csuda.
A járművek beszerzése nyílt közbeszerzési eljárás keretében történt, amelyre az ajánlati felhívás 2006. október 18-án jelent meg az EU elektronikus közbeszerzési értesítőjében. Az ajánlatok elbírálására 2006. december 21-én került sor. Az ajánlatokban annyi eltérés történt, hogy az eredetileg tervezett 2 vízágyú helyett 3 darab vízágyú szállítására kötöttek szerződést, melynek nettó értéke 1 millió 28 ezer 347 euró volt. Ezeknek a programoknak a szerkezete úgy néz ki, hogy a megadott specifikáción belül mennyiségi eltérések lehetségesek, tehát nem szokatlan vagy nem jogellenes az a gyakorlat, hogy az eredetileg tervezett 2 speciális eszközzel szemben 3 került beszerzésre. A közbeszerzés eredményeként a szerződés 2007. augusztus 16-án teljesedésbe ment és a vízágyúk leszállításra kerültek.
Emellett szeretném még megemlíteni azt, hogy a mélységi ellenőrzés fokozása érdekében a rendőrség és a határőrség különleges eszközöket kapott. Ezek közül az informatikai fejlesztést szeretném megemlíteni, amely közül olyan azonosító berendezések is rendelkezésre állnak, amelyek ujj- és tenyérnyomatminták alapján képesek adatazonosítást elvégezni. Nagyon fontos a mobil okmányolvasó berendezések beszerzése, ez a mélységi ellenőrzésnek fontos eszköze.
Összességében erről azt tudnám mondani, hogy a határőrség teljes szervezetét átfogta a Schengen Alapból történő beruházások megvalósulása. A rendőrségnél centralizáltabb vagy koncentráltabb volt a szétosztás. A speciális egységen, a már többször említett Rendőrségi Biztonsági Szolgálaton kívül a rendőrkapitányságok 27 százaléka részesült valamilyen mértékben a Schengen Alapból.
Egy rövid kis levélben, amelyet az elnök úrnak küldtem át, a fontosabb megállapítások olvashatók. Nem tudom, hogy munkatársaim mennyire végeztek alapos és precíz munkát, de nagyon szívesen itt hagyom az eszközöknek és a beszerzéseknek azt a konkrét felsorolását, amellyel most nem akarnám az időt húzni, hogy az AFIS-rendszernek milyen elemei valósultak meg, vagy a nemzeti komplex okmánynyilvántartó rendszer alkalmazását milyen eszközök szolgálják ki. Ebben a leírásban pontosan szerepel mindazoknak az eszközöknek a beszerzési kódja és leírása, amelyek a Schengen Alapból megvalósultak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket és természetszerűleg várom a kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr, a részletekbe menő tájékoztatást, és kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván szólni. (Jelzésre.) Pelczné Gáll Ildikó!
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Köszönjük szépen a szóbeli kiegészítését a témához. Levélváltásunk is történt már az egyik beszerzéssel kapcsolatban. Lehet, hogy nem voltam katona, vagy nem voltam még a rendőrség alkalmazásában, de olyan sok homályos pont van, amit remélem, hogy a miniszter úr majd a szóbeli válaszában kikerekít, és én is megértem ezt a bonyolult dolgot.
Engedje meg, hogy inkább közgazdászként próbáljak a témához nyúlni, mint rendészettel foglalkozó szakemberként, hisz nem is értek hozzá. Három anyagot tanulmányoztam az ön jóvoltából: az egyik a minisztérium honlapja, már amikor működik, mert az utóbbi időben kicsit akadozik a működése. Azt is mondhatnám, hogy nem elérhető. Ott tanulmányoztam a Schengen Alap pénzügyi vonatkozásai részt, majd írtam egy levelet is önnek ebben a témában, amire köszönettel megkaptam a választ. Olvastam egy beszámolót az adott témában, ami érinti a Schengen Alap teljes felhasználását.
Az első megjegyzésem általános, a Schengen Alap felhasználására vonatkozik. Úgy érzem, hogy a Schengen Alap felhasználása tekintetében nem kaptunk kellő tájékoztatást. Mire gondolok? Ön említi a közbeszerzéseket, én meg említem a közbeszerzéseken indulókat, a keretösszeget, a felhasználási célt, a felhasználást, a kedvezményezetteket. Hol tartják nyilván a beszerzett eszközparkot, melyik érintettnél? Ez irányúak a kérdéseim.
Konkrétan a vízágyúra szeretnék rákérdezni. Nem lettem sokkal okosabb. Azt látom, hogy van egy szerződésszám, az SA 126/05. Már azt is megértettem, hogy a 126-os egy eljárásra vonatkozik. Megkerestem ezt a 126-os eljárást, és megnéztem, hogy a felsorolásban ez a vízágyú oda besorolásra került-e. Miniszter úr, nem. Vagyis az önök tájékoztatása szerint ez a vízágyú mintha nem is lenne a speciális gépjárművek között.
Nem úgy a válaszában. A válasza arról szól, amit ön szóban is elmondott, esetleg már vissza is tudom mondani, ez a 3-as intézkedés, a mélységi ellenőrzés. A mélységi ellenőrzés kapcsán mindenki tudja, hogy miről van szó, bár önök férfiként biztosan voltak katonák is, így tudják ezt: integrált határrendészet, a nemzetközi vízi utak ellenőrzési feltételeinek korszerűsítése, a korszerű légi rendészet és az autópálya-rendészet megteremtése - ez a tárgya a mélységi ellenőrzésnek. Ebbe a rendszerbe próbáltam a vízágyút behelyezni, és maradtak kérdéseim.
A honlapjuk szerint ez a 6.2.1. alcímet viseli. Volt egy közbeszerzés, ami lezárult decemberben, mint ön is mondja. A kérdésem az: mi volt a közbeszerzés célja? Ki volt a közbeszerzés kiírója? Ki volt a közbeszerzés kedvezményezettje? Hogyan kerül - a levelében ezt írja - a REBISZ kezelésébe a vízágyú? Hogyan kapcsolódik a rendőrség a REBISZ-hez? Külön irányítás és ellenőrzés alatt áll vagy nem? Amikor a felhasználás történt, akkor az ön által a levélben említett migrációs gócpontok Magyarországon hol találhatók? Egyáltalán ezek a migrációs gócpontok kialakulása hol várható? Hogyan fogja a vízágyú a határon erőszakosan betörni szándékozó tömeget elérni? Milyen módon fogja feloszlatni? Mennyi idő alatt ér oda?
Egyébként pedig: az önök honlapjának a tanulmányozása alapján nagy örömmel olvastam, hogy az illegálisan belépni szándékozók száma majdhogynem nulla, hiszen önök különböző hőérzékelő kamerákkal - tehát nem vízágyúkkal - ezt megakadályozzák, aminek nagyon örülök. Említettem, hogy mások szerint erre nincs is szükség. Úgy látom azonban, hogy mégiscsak szükség volt rá, hiszen a kirakatba került. Vagyis: amikor felhasználták, az eredeti cél szerint használták-e fel ezt a vízágyút? Ön szerint szabályszerű-e, hogy uniós állampolgárok, konkrétan magyar állampolgárok ellen használják fel a Schengen Alapból finanszírozott járművet? Ez a vízágyúbeszerzés megfelel-e az uniós elvárásoknak? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Arra, ugye, nem vár választ a miniszter úrtól, hogy katona volt-e. (Derültség.)
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Ettől már nagyon félnék. Minisztereket arról, hogy volt-e katona, már nem kérdeznék. Lehet, hogy nem is feltétele annak, hogy valaki ilyen irányú...
ELNÖK: Remélem is, hogy nem.
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Ja, értem.
ELNÖK: Miniszter úr!
DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter: Voltam, tartalékos őrmester vagyok, és légvédelmi tüzér szakképesítéssel rendelkezem. (Derültség.)
Remélhetőleg kényes pontokra fogok tudni reflektálni, nagyon sok, megválaszolást igénylő észrevétel hangzott el.
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Miniszter úr, én írásban is elfogadom ezt a választ. Ha ezekre a kérdésekre a jegyzőkönyv tanúsága szerint írásban megkapom a választ, számomra megnyugtató.
DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter: Az annyiban jobb, hogy akkor pontosan sorra tudom venni.
ELNÖK: Tehát a miniszter úr megkapja a jegyzőkönyvét ennek a mai bizottsági ülésnek, és akkor pontonként tud végigmenni.
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen ezt a lehetőséget. Arra hívnám fel a miniszter úr figyelmét, hogy próbálja meg azokat az ellentmondásokat rendezni, amik a levélben, a honlapon és a beszámolóban vannak, mert az megnyugtató lenne számomra, és akkor többet nem is kérdezek.
ELNÖK: Nagyszerű. Akkor Manninger képviselő úr következik.
MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Ha már írásban kapunk választ, engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy az előző ülésünkön volt szó arról, és ígérték, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó listát megkapjuk. Úgy tudjuk, az még nem érkezett meg, úgyhogy kérnénk azt is megküldeni, tehát az eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó listát. Köszönöm.
ELNÖK: Legutóbb volt erről szó, a mai megbeszélésnek ez nem tárgya, de ha egy ilyen ígéret elhangzott, akkor azt kérjük.
További hozzászólások? (Nincs jelzés.) Ebben az esetben a miniszter úrnak nem is adom meg a szót, mert akkor írásban kapunk egy nagy regényt, nyilván nemcsak a képviselő asszony, illetve a képviselő úr, hanem a bizottság minden tagja. (Dr. Takács Albert közbeszól.) Kaptunk egy mellékletet a Schengen Alap-projektek keretében megvalósított fejlesztésekről, úgy tudom, ez kiosztásra került, de ha nem, akkor erre sor kerül egy-két napon belül.
Van-e valakinek valami egyéb? (Nincs jelzés.)
Elnöki zárszó
Hölgyeim és Uraim! Miniszter Úr! Köszönöm szépen. Az ülést fél órára felfüggesztjük, Robert Kagan érkezik a bizottsághoz. Szerintem egy érdekes eszmecserére lehet számítani, úgyhogy remélem, hogy képviselő hölgyek és urak minél nagyobb számban jönnek el erre a beszélgetésre. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 36 perc.)
|
Dr. Eörsi Mátyás a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezetők: Madarász Mária és Nánásiné Czapári Judit