Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke
Koszorús László (Fidesz)
Bánki Erik (Fidesz)
Jari Vilen, Finnország magyarországi nagykövete
Dr. Elke Atzler, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatója
Umur Apaydin, Törökország magyarországi nagykövete
Ronald Alexander Mollinger, Hollandia magyarországi nagykövete
Dr. Francisco Henriques da Silva, Portugália magyarországi nagykövete
Mészáros András főigazgató "EKF-Pécs, 2010" program
Csák Ferenc kormányzati koordinátor (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Kovács István elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Jelenlévők

Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Jaromir Plísek, a Cseh Köztársaság magyarországi nagykövete
Frances-Galatia Lanitou Williams, Ciprus magyarországi nagykövete
Joanna Stempinska, Lengyelország magyarországi nagykövete
Semaska Darius, Litvánia magyarországi nagykövete
Dambrauskiene Vilma tanácsos (Litvánia)
Dr. Juraj Migas, Szlovákia magyarországi nagykövete
Kurucz Milan, a Szlovák Kulturális Intézet igazgatója
Ladislav Lipic, Szlovénia magyarországi nagykövete
Anna Maros első titkár (Franciaország)
Jean-Pierre Debaere kulturális tanácsos (Franciaország)
Walter Haßmann nagykövet-helyettes (Németország)
Dimiter Konstantinov Ikonomov, Bulgária magyarországi nagykövete
Ivan Bandic, Horvátország magyarországi nagykövete
Branimir Mandic, Bosznia-Hercegovina magyarországi nagykövete
Jan Kennis kulturális attasé (Hollandia)
Prof. dr. Atanas Vangelov, Macedónia magyarországi nagykövete
Rami Redzepi konzul (Macedónia)
Szász Andrea kommunikációs igazgató "EKF-Pécs, 2010" program

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 7 perc)

Pécs város felkészülése az "Európa kulturális fővárosa - Pécs, 2010" programra

KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), az Európai ügyek bizottságának elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép jó napot kívánok mindenkinek! Kérem, hogy mindenki foglalja el azt a helyét, amit kijelöltünk számára vagy amit ő nézett ki magának.

Elnöki bevezető

Tisztelt Képviselőtársaim, Excellenciás Uraim, Nagykövet Urak, Vendégeim! Tisztelt Sajtó! Minden tisztelt vendégünket szeretettel köszöntöm a mai napon, amikor Pécs megyei jogú város beszámol azokról az előkészületekről és a felkészülés állapotáról, amelyet a Pécs-2010 Európa kulturális fővárosa program során eddig elért.

Erre a beszámolóra szükség és igény van, hiszen számos érdeklődőben, a dolog iránt elkötelezett támogatóban és természetesen a sajtó jelenlévő és nem jelenlévő munkatársaiban, de az itt megjelent tisztelt nagykövet urakban vagy bárkiben számos kérdés fogalmazódhatott meg azoknak a híreknek a hallatán, olvastán vagy láttán, amelyek az elmúlt mondjuk egy évben a dologgal kapcsolatban napvilágra kerültek. Természetesen jogos az igény arra, hogy egy valóságot, aktuális, reális képet kapjunk a felkészülés jelen állapotairól.

Erősen emlékszem arra, amikor elnöktársammal, Eörsi úrral a portugál nagykövetségen találkoztunk a nagykövet urakkal és hölgyekkel, a kérdések egy része bizony arra vonatkozott, hogy valójában mi a helyzet a pécsi felkészüléssel. Akkor azt mondtam, hogy egyrészt a helyzet jobb, mint amilyen a sajtóban egyébként látszik, másfelől pedig erről egy pontos és reális képet kívánunk önök számára prezentálni még az év vége előtt. Ez az alkalom az, ami erre számunkra lehetőséget teremt.

Nem maradt más, mint hogy megadjam a szót Pécs megyei jogú város polgármesterének, Tasnádi Péternek, aki egyébként kettős minőségben is itt ül mellettünk vagy közöttünk, hiszen ő ennek a bizottságnak a tagja, másfelől a legfontosabb és a legfőbb felelőse Pécsett annak, hogy ez a program sikeres legyen. Képviselő úr, polgármester úr, öné a szó.

Tasnádi Péter tájékoztatója

TASNÁDI PÉTER (MSZP), Pécs megyei jogú város polgármestere: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is őszinte tisztelettel köszöntöm a megjelent excellenciás urakat és valamennyi érdeklődőt, aki az Európa kulturális fővárosa program iránt érdeklődik. Valóban most kettős minőségemben vagyok itt, mint ennek a bizottságnak a tagja, de nagy örömömre szolgál, hogy a nagykövet asszonyok és urak közül szinte az elmúlt egy évben alapvetően az Európa kulturális fővárosa program ügyében többször találkoztunk, tehát úgy gondolom, hogy nem elölről kell kezdenünk ezt a tájékoztatót.

Ahogy Kocsi úr említette a bevezetőjében, valóban az elmúlt egy évben sok minden történt Pécs városában, sok minden történt a felkészülés tekintetében. Erről szeretnénk önöket röviden tájékoztatni.

Nem egészen több mint egy év telt el azóta, hogy Brüsszelben döntöttek arról, hogy a magyar városok közül Pécs kapja meg ezt a címet. Az a város, amely - és ezt joggal mondjuk minden alkalommal büszkén - nagyon büszke az értékeire, hagyományaira, adottságaira, és büszke arra, hogy olyan kulturális életet tudott magának fölépíteni az elmúlt évszázadokban az ott élő kisebbségekkel együtt, amelyre joggal és méltán lehet büszke ez a város. Ezeket az adottságokat jól tudta hasznosítani eddig is. Ez a 2010-es év a számunkra azt is jelenti, hogy ezeket a lehetőségeinket, adottságainkat még jobban intézményesíteni tudjuk, még jobban ki tudjuk használni, és azokat a hiányzó létesítményeket, amelyeket a város régóta tervezett, hogy megvalósít, most ennek az évnek az alkalmával fel tudtuk gyorsítani és minél előbb megépítjük.

Elöljáróban szeretném azt elmondani önöknek, hogy a program felkészülése során persze a sajtóban mindig egy-egy negatív hír nagyobb teret és lehetőséget kap. Alapvetően jól állunk. Ezt a helyzetet erősítette meg a múlt héten Brüsszel is, amikor kint jártunk Brüsszelben, és a felkészülés folyamatáról tájékoztattuk a monitoring bizottságot, amely elmondta azt és megállapította, hogy alapvetően a felkészülésben jól állunk. Vannak még teendőink természetesen. Nagyon intenzív, nagyon felfokozott munka folyik a városban, de erről majd a kollégák önöket tájékoztatják.

Úgy gondolom, hogy megadva a lehetőséget az érdemi kérdéseknek és a beszélgetésnek, be is fejezném, és engedjék meg, hogy átadjam a szót az első megszólalónak, Mészáros Andrásnak, aki az Európa kulturális fővárosa program főigazgatója, és ő kezdené a tájékoztatót a kiküldött anyagok kiegészítéseképpen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mészáros úré a szó, parancsoljon!

Mészáros András tájékoztatója

MÉSZÁROS ANDRÁS ("EKF-Pécs, 2010" program): Köszönöm, elnök úr. Jó reggelt kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Polgármester Úr, Képviselő Urak, Excellenciás Urak! Tisztelt Sajtó Képviselői! Kedves Vendégek, Érdeklődők! Őszintén örülök annak, hogy lehetőség van erre a találkozóra, és megtisztelő, hogy ilyen sokan eljöttek a tájékoztatóra. Én is csak azt tudom ismételni, amit polgármester úr mondott, hogy ismerős arcokat látok a nagykövetek soraiban, sorra érkeztek Pécsre érdeklődve, hogyan haladnak a munkálatok. Amikor tájékoztatót tartok, akkor általában az a kérdés merül föl vagy úgy vezetik föl a megszólalásomat, hogy "hogy állnak a dolgok Pécsett?". Azt szoktam válaszolni, hogy nem állnak, hanem haladnak szerencsére.

Mielőtt belekezdenék a tájékoztatóba, kérem, egy kis hangulati rávezetésként nézzenek meg egy nagyon rövid filmet, amelyet most indítunk is. (A jelenlévők megtekintik a filmet.) Köszönöm a filmet.

Mielőtt belekezdenék a részletek ismertetésébe, szeretném bemutatni két kollégámat, akik nagy segítségemre lesznek, dr. Merza Péter fejlesztési igazgató és Szász Andrea kommunikációs igazgató, aki jelenleg a számítógépet kezeli, de majd később ideül mellém és segít a válaszok megadásában.

A prezentáció magyar nyelven készült, ezért majd igyekszem úgy a részleteket elmondani, hogy akik magyarul nem tudják olvasni, azok számára is egyértelmű legyen az információ, amely vetítésre kerül.

Azzal kezdeném, egy kis anekdotával, hogy amikor néhány évvel ezelőtt Brüsszelben dolgoztam, akkor Magyarország még nem volt tagja az EU-nak. Ott az EU-s ajándékboltban többek között a kék háttérrel csillagos zászlók, esernyők és ajándéktárgyak mellett lehetett kapni képeslapot is, egy vicces, karikatúrákkal ellátott képeslapot, amelyen az akkori EU-tagországokat kifigurázó karikatúrák jelentek meg. A képeslap címe az volt, hogy "How to be a perfect European?", vagyis "Hogyan legyél tökéletes európai?". Akkor még Magyarország nem szerepelt ezen a képeslapon. Amikor jártam előadásokat tartani, akkor mindig megkérdeztem a hallgatóságot, hogy vajon ha Magyarország fölkerülne, akkor mi lenne az a kifordított, megfordított jelző, amellyel a magyarokat illetnék. Az esetek többségében az volt a válasz, hogy legyél olyan optimista, mint egy magyar.

Nos, Pécs kapcsán is általában a pesszimista hangulatokat lehet hallani, a legyintő véleményeket, a sajnálkozást, ami azt gondolom, nagyon sokszor téves információkon vagy információhiányon alapszik. Bízom benne, hogy a következő néhány perc és a válaszok az önök kérdéseire megnyugtatják mindannyiukat, és a találkozó végére önök is azzal az érzéssel távoznak, hogy a projekt biztos kezekben van, jó ütemben halad, és garancia van arra, hogy 2010-re a beruházások elkészülnek, illetve ezek a beruházások, az épületek megfelelő minőségű és mennyiségű programmal töltődnek meg, és ami ennél még fontosabb, hogy 2010 után egy olyan lendületet ad Pécsnek és a térségnek, amelyre méltán büszke lehet majd Pécs és Magyarország egyaránt. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)

Az első néhány dátum, amelyre a polgármester úr is utalt, fontos, hiszen az a türelmetlenség, amely Pécsett és a közvéleményben is érzékelhető, vagyis miért nem állnak már a daruk, miért nem folyik az építkezés, az könnyen megválaszolható azzal az utolsó dátummal, amely 2006. november 13-át jelöli, amikor az Európai Unió kulturális miniszterei a formális döntést meghozták alig egy évvel ezelőtt. Ha belegondolunk, hogy milyen fontos lépéseket kell tenni azóta, milyen technológiai előkészítéseket kell tenni, amely nem látványos, de nagyon fontos, elkerülhetetlen része a munkának, akkor talán a türelmetlenséget el lehet oszlatni.

Ahogy polgármester úr említette, nagyon fontos lépés volt az életünkben a múlt héten 21-én zajlott beszámoló az Európai Unió monitoring bizottsága előtt. Nagyon készültünk erre a találkozóra. A találkozó előtt jó néhány kérdést elküldtek előre, amelyeket nagyon részletesen meg kellett válaszolni. Fontos tudni, hogy nemcsak Pécset számoltatták be, hanem mind a három, 2010-ben jelölt város képviselőit, Essent és Isztambult is. Ezen a találkozón húsz percben prezentáltuk a jelenlegi helyzetet, majd negyven percen keresztül válaszoltunk a bizottság kérdésére, egy hétfős, különböző országokból érkezett szakértői bizottság kérdésére válaszoltunk.

A hangsúly elsősorban két dolgon volt: az egyik a fenntarthatóság kérdése, a másik pedig az egész ügy társadalmasítása. Ugyan nem kaptuk még meg a hivatalos írásos álláspontját a monitoring bizottságnak, de azt érzékeltük testbeszédből, megjegyzésekből és abból a kifejezésből, amit az egyik bizottsági tag mondott, idézem "You are well on track!", tehát "Jó úton haladnak!", hogy elismeréssel beszéltek az eddigi munkákról, és bíznak abban, hogy ha továbbra is így folyik a munka, akkor a dolgok időben rendben elkészülnek.

A következő slide-on néhány dátumot látunk és néhány eseményt, amely fontos az ügy életében. Csak azért, mert magyarul van és még magyarul is messze van, mégiscsak idézném. 2002-ben létrejött az eredeti induló menedzsmentszervezet. 2007. januárjában kinevezésre került a művészeti és építész igazgató. 2007. februárjában a 2007-es művészeti programok véglegesítésre kerültek, és 2007. májusában létrejött a jogutód szervezet.

A következő slide-on látjuk az új struktúrát, amelyet már jómagam hat hónappal ezelőtt, amikor beléptem az EKF életébe, létrehoztam, és egy picit átszerkesztettem az addigi működést. Azt gondolom, hogy egy hatékony, cégszerű működést tudtam bevezetni, amely garantálja azt, hogy a közpénzek felhasználása transzparens legyen, ellenőrizhető legyen, és hogy úgy mondjam, mindenki nyugodtan aludjon. Sikerült olyan kollégákat magam köré gyűjteni, akik nagy lelkesedéssel, nagy odaadással, nagy szakértelemmel végzik a munkájukat. Bízom benne, hogy ez a csapat végig is viszi a programot.

A következő slide-on is néhány dátum szerepel és néhány esemény. Amire polgármester úr is utalt, hogy talán néhány hír megzavarta a közvéleményt, azt gondolom, hogy ez egy olyan szervezet, mint bármilyen más projekt kapcsán, ahol van egy bizonyos fajta fluktuáció, amely nem rendkívüli esemény, nem mindig kívánatos természetesen, de amely kezelhető. Ugyanilyen esemény volt, amikor 2007 nyarán a főépítész távozott a projekt életéből. Ezt a kérdést egy új formában oldottuk meg, egy úgynevezett építészeti konzultatív testületet hoztunk létre, amelyben a város jelentős, elismert szakemberei ülnek közösen, és ahogy a nevük is mondja, konzultatív módon tanácsot adnak szakértő szemmel. 2007 nyarán megpályáztattuk a 2008. évi programokat.

Hogy ne menjünk el a legutóbbi események mellett, megemlítem volt kollégám, dr. Méhes Márton néhány nappal ezelőtti lemondását, amelyet ugyanúgy egy eseménynek tekintek az ügy életében. Néhány héten belül polgármester úrral egyeztetve meg fogjuk hozni a megfelelő döntést, az új személy kiválasztását.

Ez év december végére meghatározásra kerülnek a 2009-es, 2010-es év programjának, kulturális programjának a főbb elemei. Úgy fogalmaznék inkább, hogy a koncepció, amely eddig hiányzott, meghatározásra és elfogadásra fog kerülni.

Ha Pécsről beszélünk, és talán a film is visszaadta, és akik jártak ott, azokat bizonyára megfogta, hogy Pécs egészen más jellegű város, mint a másik két, ugyanabban az évben Európa kulturális fővárosa címet viselő város. Isztambul mérete, ismertsége, Essen, illetve a Ruhr-vidék ismertsége és ereje nem az a nagyságrend, ami Pécs. Ha Pécs nevét megemlítjük a világban, akkor talán egy külföldi és talán önök is, talán önök már nem, tisztelt nagykövet urak, már nem "peksz"-nek ejtik a várost, hanem Pécsnek, és már tudják, hogy Baranyában van, ráadásul egy olyan régióban, amely legutóbb egy szavazás kapcsán "a legklasszabb régió" címet nyerte el Magyarországon. Ebből adódóan az egyik filozófia, ami mentén dolgozunk, hogy a régi, eltűnt hagyományokat újraélesszük, meglévő hagyományokat ápoljunk, új hagyományokat teremtsünk, és mindennek a közvetítésére használjuk a XXI. század technikáját.

Néhány szót beszéljünk a beruházásokról. Bizonyára majd rá fognak kérdezni a részletekre. Mielőtt néhány számot mondanék, fontos azt hangsúlyozni, hogy úgy közelítjük meg ezt a kérdést, hogy az Európa kulturális fővárosa nem a beruházásokról szól elsősorban, nem az épületekről szól elsősorban. Pécs abban a helyzetben van, szemben Isztambullal és Essennel, hogy nem rendelkezik még azzal az infrastruktúrával, amely egy ilyen nagyszabású rendezvény megszervezéséhez szükséges. Még a rendszerváltás előtt az NDK-ban minden iskolában, minden faluban volt korcsolyapálya, ezért az akkori NDK nagyon híres volt a korcsolyaversenyzőiről. Magyarországon meg volt talán egy korcsolyapálya. Ugyanez a helyzet kulturális infrastruktúra tekintetében Magyarországon. Zárkózunk föl természetesen az európai átlaghoz, de még például Pécsett sem rendelkezünk megfelelő létesítményekkel, ezért nekünk erre nagyon sok pénzt kell elköltenünk és nagyon nagy figyelmet kell erre fordítanunk.

A beruházásokra mindösszesen körülbelül 34,6 milliárd forintot fogunk elkölteni. A táblázatban látják fönt a slide-on ennek az eloszlását. Ebből körülbelül 85 százalékot az Európai Unió biztosít, 10 százalék ebből az önerő, részben EIB-hitel, illetve 5 százalék önerő Pécs város részéről. Ezen felül az előkészítésekre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől 1 milliárd forintot kapott Pécs városa, hogy a megfelelő munkákat el tudjuk végezni.

Nagyon fontos esemény volt a 2007-2010. közöttre szóló kormányzati szerződés, amely 9 milliárd forintról szólt, és amely részben a művészeti programok fedezésére szól, illetve a kommunikációra. A kommunikációról majd külön szólok, de jelezném, hogy mindösszesen közel 2 milliárd forintot költhetünk el erre, ami egyik oldalról persze egy nagy összegnek tűnik, a másik oldalról, ha azt mondom, hogy ez három évre szóló összeg, és fedeznie kell a helyi, regionális, országos és nemzetközi kommunikációt, akkor már nem tűnik olyan nagyon soknak.

Ezen kívül pedig nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szponzorációra. Bízom benne, hogy ha megfelelő brandet építünk az EKF-ből, tehát Európa kulturális fővárosából, Pécsből, akkor nem nekünk kell majd kopogtatni a szponzorok ajtaján, hanem a szponzorok fognak sorba állni és jelentkezni, hogy ezt a kitüntető címet megkaphassák. Szeretnénk ehhez szigorú feltételeket szabni, és szeretnénk viszont méltó módon ellenértéket adni, hogy méltó módon jelenhessenek meg a szponzorok.

A következő slide-on áttérünk a kulturális koncepcióra, amely az eredeti pályázat alapján jelenik meg. Amikor az eredeti pályázatot Pécs beadta, és amellyel megnyerte más magyar városok előtt ezt a címet, akkor egy nagyon szabad gondolkodás, egy kicsit álmodozás alapján indult el ez a gondolkodás, ma pedig ott tartunk, visszautalva a beruházásokra, hogy testre kell szabni, adaptálni kell a mai helyzethez, a mai lehetőségekhez és a mai igényekhez.

A kulturális koncepciónak az egyik váza az élettel teli közterek városa, hiszen Pécs, ahogy említettem, szemben a másik két pályázóval, egy középváros vagy ahogy szoktam mondani, kamaraváros, és ennek minden előnyével és hátrányával kell készülnie erre az évre. Tehát ez az a város, amely a városi élet másfajta modelljét tudja felmutatni és ezzel másfajta értékeket tud közvetíteni. Ez a város szintén a kulturális örökség és a kulturális újítás városa, ez egy kétezer éves város, itt van Magyarország legrégebbi egyeteme, és egyben ez a művészeti innováció helyszíne is.

A másik pillér a multikulturális város, ahol egymás mellett él török, német, horvát, magyar kulturális örökség, különböző nemzetiségek, németek, horvátok, szerbek, romák, lengyelek, ukránok, ruszinok, bolgárok és görögök. Azt gondoljuk, hogy nagyon nagy érték ez a városunkban, és nagyon fontos, hogy ezt a kulturális értéket közvetítsük szintén. Pécs ugyanakkor a regionalizmus városa is. Úgy gondoljuk, hogy nincs még egy olyan magyar város, amelyhez a decentralizáció és a regionalizmus gondolata jobban kötődne.

A következő pillér, amelyre a pályázat épült: "Pécs kapu a Balkánra". Azt gondolom, hogy európai dimenziót tekintve is egy borzasztóan fontos eleme a programunknak. Felsorolunk néhány várost, amelyekkel szoros együttműködést alakítunk ki határon belül és kívül: Szeged, Trieszt, Maribor, Tuzla, Szabadka, Eszék, Újvidék, Arad vagy éppen Temesvár.

Mivel Magyarországon több város pályázott erre a címre, és csak egy győztes volt, úgy alakult és úgy állapodtunk meg, hogy az "egy mindenkit visz" szlogen mentén a nem győztes városokat - és szándékosan így fogalmazok, hogy nem a vesztes, hanem a nem győztes városokat - visszük magunkkal, velük szerződünk, és együttműködést tervezünk, szervezünk velük. Ezek Miskolc, Debrecen, Budapest, Eger, Győr és Sopron.

A programtervezés alapelve az, hogy Pécs természetesen nemcsak saját értékeit képviseli majd 2010-ben, hanem egész Magyarországot, Magyarország kultúráját kell hogy közvetítve Európában és a világban. Fontos, hogy Pécs kulturális identitását meghatározzuk és megtaláljuk a következő évtizedekre, és egy olyan impulzus legyen ez az esemény Pécs életében, amely évtizedekre meghatározza Pécset, és Pécs ezáltal bekerül egy olyan nemzetközi vérkeringésbe, amely fontos lehet.

Fontos, hogy a kulturális tervezés összekapcsolódjon az öt nagy kulcsberuházással, azokat egyben pozícionálja, és összekapcsolódjon a város hosszú távú kulturális stratégiájával. Természetesen a programnak foglalkoznia kell az európai kulturális fejlődés tematikájával is.

Öt nagy téma körül foglalható össze az öt kiemelt irány, magyarul ezek kicsit szójátékszerűek, talán nehezen fordítható. Filmváros, "Visual Pécs," "a múltból a jövőbe", komolyzene, színház és tánc, amely elsősorban kidomborodik majd a programok között.

A hívó szavak, amelyekre minden bizonnyal majd odafigyel a világ: a Balkán kultúrája, az esélyegyenlőség, az egészség- és környezetkultúra, amely egyébként a felvezető évek egyike 2008-ban, 2009-ben a vallási kultúra éve lesz, ennek oka, hogy a pécsi püspökség alapításának ezeréves évfordulóját fogjuk ünnepelni 2009-ben. Fontos szempont lesz és hívó szó a regionális és nemzetközi partnerség és a dialógus, vagyis a kultúrák párbeszéde, kisebbségek, vallások egymás mellett élése. Fontos, hogy itt megemlítsem, talán nem mindenki tudja, hogy Pécs rendelkezik az UNESCO által adományozott békevárosi díjjal is. Ez is része lesz a tematikának.

Intenzív kultúrdiplomácia folyik vagy folyt az elmúlt hónapokban, részben a déli kulturális övezet városaival, Magyarkanizsa, Szarajevó, Zágráb, Pula és Tuzla városaival és vezetőivel. Nagyon fontos, kiemelt szerepet kapnak majd programjainkban. Az EKF-városok hálózatával, tehát olyan városokkal, amelyek már voltak Európa kulturális fővárosa vagy lesznek, szintén fontos, hogy itt együttműködjünk: Luxembourg, Nagyszeben, vagy jövő évben Liverpool, Stavanger, 2009-ben Linz, Vilnius vagy Turku, Tallin 2011, vagy például Maribor 2012-ben. Magyar kezdeményezés volt és pécsi kezdeményezés volt, hogy az EKF-városokban működő egyetemek hozzanak létre egy hálózatot, és ezekkel is nagyon szoros szakmai együttműködés folyik.

Nemrég zajlott Pécsett egy nagyon fontos esemény "Soul for Europe" elnevezéssel, amely Európa kulturális stratégiájának hosszú távú tervezésével foglalkozik, és Pécs, illetve Pécsett dolgozó munkatársaim nagy szerepet játszottak ennek előkészítésében.

Akkor térjünk át egy kicsit a beruházásokra. Úgy fogalmazunk hivatalosan, hogy Pécsett egy kulturális alapú városfejlesztés folyik, egy unikális lehetőség, amelyre Magyarországon még egyetlen városnak sem volt lehetősége, és amelyet nagyon jól kell megragadni. Nagyon nagy felelősség ez a városvezetés és a menedzsmentközpont vezetése számára. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy egy nagyon jó szakmai koordináció folyik a városháza és a menedzsmentközpont között. Ugyanez elmondható szerencsésen kormányzati oldalról is. Csák Ferenc úrral is, aki kormányzati koordinátora az EKF-ügyeknek, egy folyamatos párbeszéd zajlik.

A legfontosabb szó, amelynek el kell hangoznia, ha beruházásokról beszélünk, az a fenntarthatóság. Azt gondolom, hogy a mai világban nem megengedhető, mint ahogy ez egyébként más városokban megtörtént, hogy olyan beruházások jöjjenek létre, amelyek az adott évben csillognak, villognak és nagyon szép eseményeknek adnak helyt, majd következő évtől kezdve konganak, és jelentős költségeket kell fordítani az őrzésvédelemre, fűtésre, és önmagában is szégyenfoltként ott áll. Erre volt példa már olimpiák esetében, volt korábban példa Európa kulturális fővárosa esetében. Azt gondolom, hogy Pécsett ez nem fog megtörténni.

Az Európai Unió előírja, hogy azok a beruházások, amelyek létrejönnek Pécsett, úgy pályázhatóak, hogy meg kell határoznunk és garantálnunk kell, hogy 2010 és 2015 között ki lesz a fenntartója és milyen garanciákkal tudja ezeket az intézményeket fenntartani, működtetni. Ez nagyon szoros, nagyon fegyelmezett, nagyon pontos munkát kíván, ez folyik most a háttérben. Erről nagyon nehéz folyamatosan tudósítani, hiszen közbenső anyagok, szakértői anyagok készülnek. Ennek elkészülte, végső verziója ez év december közepére várható. Akkor tudjuk megmondani egész pontosan, hogy mekkora és milyen lesz az az öt létesítmény, amelyet tervezünk.

A jelenlegi fázisról azt tudom mondani összefoglalóan anélkül, hogy belemennék nagyon részletekbe, hogy a tervpályázatok lebonyolítása folyik. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ezek nagyon szabályosan, semmilyen módon támadhatóak ne legyenek. Nagyon fontos lépés az, hogy a hatóságokkal kiépítsük azt a nagyon profi kapcsolatot, amely egy interaktív kapcsolat révén garancia lehet arra, hogy az engedélyek megadása problémamentes legyen, mi megfelelő módon tudjuk előkészíteni a dokumentumokat, és a hatóságok a lehető legrövidebb időn belül meg is adják ezeket az engedélyeket. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjével Pécsett a helyszínen folyt tárgyalás. Ígéretünk, garanciánk van arra, hogy az ő részükről minden lehetséges segítséget megkapunk. Ugyanez igaz a Regionális Államigazgatási Kollégium részéről, akik helyben a régióban az engedélyeket fogják kiadni. Ugyanígy együttműködünk például az ÖTM kistérségi koordinátoraival, akik meghatározóak a térségben.

Ha a térképre néznek, és kérem, hogy nézzenek most mindannyian a vetítőre, látják Pécs elhelyezkedését, és ezen belül látják, hogy a projektek hol helyezkednek el. Mind az öt projekt meghatározó helyszíne vagy helyszíne lesz a városnak. Kibővül a városközpont. Akik ismerik Pécs város elhelyezkedését, tudják, látják, hogy kinyílik a város, és bízunk benne, hogy az új projektek megfelelő méretben és szolgáltatásokkal fogják kihúzni a belvárosból az érdeklődőket.

Az öt nagy projekt, hogy gyorsan végigszaladjunk rajta, a nagy kiállítótér, a Zsolnay kulturális negyed, a pécsi konferencia- és koncertközpont, illetve a regionális könyvtár és tudásközpont, illetve az ötödik projekt, amelyről majd beszélek, az a közterek és parkok felújítása, megújítása.

A pécsi konferencia- és koncertközpontnak, ahogy látják a kivetítőn, készen van a terve, ez nem egy fantáziaterv, ez egy kész rajz és terv, elfogadott terv. Egy multifunkcionális, teljes értékű zenei, kulturális konferenciaközpont lesz a legmagasabb szintű akusztikával ellátva, ami megfelel a nemzetközi standardoknak. Egészen odáig elmegyünk, hogy például egy spanyol vállalat, szervezet segítségével, a spanyol kormány finanszírozásával auditáltatjuk majd a kész terveket, hiszen csak akkor fogjuk tudni bevinni ezt az épületet a nemzetközi konferenciaturizmus életébe, ha megfelel minden olyan standardnak, amelyre a ma egyébként növekvő, burjánzó konferenciaturizmus igényt tart. Hogy egy példát mondjak, amikor a szívsebészek összeülnek rendszeresen, igényelnek olyan csatlakozókat, amelyeken a speciális gépeket, orvosi műszereket be tudják mutatni. Ha egy ilyen egyszerű csatlakozóval nem rendelkezik egy konferenciaközpont, már nem is mennek oda, nem veszik igénybe. A becsült költsége, és hangsúlyozom, nem végleges számot mondok, 7,9 milliárd forint. A tervezett - és hangsúlyozom megint, hogy tervezett - kapacitás közel ezer fő. A kivitelezés kezdete jövő év késő nyara, kora ősze. Majd látják valamennyi projektnél, hogy hasonló időpontról tudok beszélni.

A következő projekt, amelynek szintén látják a tervét, rajzát, a dél-dunántúli regionális könyvtár és tudásközpont, amelynek összköltsége tervezetten közel 5 milliárd forint, és ez is tervezet, közel tízezer négyzetmétert ölel magába. Ez egy könyvtár-integráció lesz egyben és high-tech tudásközpont, amely önmagában is egy kuriózum Magyarországon, azt gondolom, multifunkcionális projektekkel, lehetőségekkel. Ennek az épületnek az építési kezdete is várhatóan ugyanaz, mint az előzőé, jövő év kora ősze.

Természetesen mindegyikről majd külön beszélhetünk, ha önöket érdeklik a részletek, most csak a főbb jellemzőket mondanám el.

A következő a nagy kiállítótér, vagy ahogy a szakma mondja, a White Cube elnevezésű építmény, ennek is a kész tervét látják. Ennek a beruházási költsége tervezetten 3,5 milliárd forint. Közel hatezer négyzetméter kerül felépítésre, beépítésre. Nagyon fontos, és ezt kevesen tudják, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy egy új épületet emelünk, hanem a közelben lévő úgynevezett Múzeum utcában már működő, egyébként nagyon híres múzeumainkat is felújítjuk. Talán ismerik, a Vasarely Múzeum, a Schaár Erzsébet Múzeum és az Amerigo Tot Múzeum kerül felújítása. Nagyon fontos új funkciója ennek az épületnek, hogy lehetővé teszi vándorkiállítások, nagy, nemzetközi hírű kiállítások vendégül látását is, és ezáltal bővül az a magyarországi kínálat, ahol ezek a nagy jelentőségű kiállítások megjelenhetnek. Ennek is a kivitelezés kezdete várhatóan jövő ősz kezdete.

A szívemhez talán a legközelebb álló projekt a Zsolnay kulturális negyed. Ez egy fantasztikus lehetőség. Ez az épületkomplexum, ez a gyár, amely még mindig kismértékben gyárként működik, Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű épülete. Terveink szerint ebből egy fantasztikus kulturális negyed fog épülni. A még működő Zsolnay gyárat áthelyezzük, kicsit áttoljuk az ingatlan egyik sarkába, és kialakítunk olyan épületeket, megőrizve ezeknek az épületeknek az értékét, szépségét, amelyek számos attrakciót nyújtanak, többek között egy Zsolnay tematikus park lesz, kreatív ipari inkubátorház, várhatóan digitális animációs tudáscentrum, és több olyan kiállítás, amely a Zsolnay brandhez kapcsolódik. Ideköltözik egyébként a tudományegyetem művészeti karának néhány alművészeti kara, és megépül az úgynevezett látványos és emblematikus Zsolnay kapu is. A munkák kezdete itt is várhatóan jövő kora ősz.

Talán, ami a leginkább majd a lakossághoz közel áll, a közterek és parkok megújítása, amelynek keretében hetven különböző helyszínen alakítjuk át a várost, teremtünk új, élhető tereket, és adjuk át a jelenleg autók által elfoglalt utcákat a lakosság számára játszótérnek, öregeknek sakkasztalokkal, babakocsiknak, sétatérnek. Ez egy hatalmas munka, látványos lesz, de természetesen az odavezető út nehéz lesz, hiszen egyszerre ennyi helyen kell a várost megbontani, felbontani, ezért nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk a közlekedés koordinációjára is.

Áttérnék a kommunikációra, ami azt gondolom, hogy nagyon fontos része a projektnek, hiszen mint tudjuk, egy dolog valamilyen terméket előállítani és még egy dolog azt eladni, ha úgy tetszik. Azt gondolom, hogy a kommunikáció stratégiai kérdés az EKF kérdésében. Készül egy komplex kommunikációs és marketing stratégia, ez év végére elkészül és publikussá is válik. Kérem, ne felejtsék el, ahogy jeleztem, hogy közel 2 milliárd forint áll rendelkezésre ennek végrehajtására. Már most megvan a stratégiai együttműködés a Magyar Televízióval, hasonlóra készülünk a Magyar Rádióval, és ugyanígy partnerünk a Magyar Turizmus Rt., amely saját munkájában, stratégiájában Pécset előretolja, zászlóshajóként jelöli meg, és minden lehető módon megemlíti.

Ha már kommunikációnál tartunk, akkor hadd említsek meg egy körülbelül két héttel ezelőtt történt eseményt, amikor a román és a magyar kormány közös kormányülést tartott Nagyszebenben, Sibiuban, amely jelenleg az Európa kulturális fővárosa címet viseli Romániában. Nagyszeben ugyanolyan méretű város, mint Pécs, de bekerült a vérkeringésbe, mert a román kormány és a román miniszterelnök úgy döntött, hogy a lehető legtöbb eseményt Nagyszebenbe viszi, és ezáltal kommunikációs lehetőséget, csatornát biztosít a város számára. Ezért nagyon sok ember megy egyrészt hivatalosan Nagyszebenbe, és így vonzza a turistákat is. Azt gondolom, hogy hasznos lenne Magyarország esetében is ezt a taktikát választani.

A kommunikációnk gerince elsősorban az on-line kommunikáció lesz, hiszen részben takarékoskodnunk kell az összegekkel, a költségekkel, részben azt gondoljuk, hogy ahogy jeleztem a legelején, ez az a mód, ahogy a modern technikát, technológiát felhasználva a legtöbb helyre el tudunk jutni. Fontos eleme lesz a munkánknak és a kommunikációnak a merchandising, vagyis olyan tárgyak, termékek kitalálása, terveztetése, amelyek nagyon színvonalasak lesznek, itt akár gondolhatunk a Pécshez kapcsolható Vasarely névnek, az oparthoz, vagy olyan hagyományos reklámtárgyakhoz, amelyek nem kommerciálisak, hanem értéket hordoznak önmagukban.

Kérem, a következő slide-ra nézzenek, és láthatnak néhány logót, amely arról szól, hogy az elmúlt hónapokban hogyan gyorsítottuk föl részben a kommunikációt, hogyan léptünk ki a pécsi lakosság felé, és hogyan igyekeztünk még jobban társadalmasítani a projektet. Ebből csak kiemelnék néhányat. Egyrészt elindítottunk egy önkéntesprogramot, amelynek a címe "2010-ig 2010-en". Abban bízunk, hogy több ezer önkéntes jelentkezik majd, hogy segítse a munkánkat. Már most is 150-200 önkéntesünk van, akiknek a képzését elkezdtük. Talán nem mindenki tudja, és elsősorban tisztelt vendégeinknek, külföldi vendégeinknek mondom, Magyarországon már törvény rendelkezik és segíti az önkéntesekkel való együttműködést, van önkéntesekről szóló törvény, és segíti azokat a szervezeteket, amelyek önkénteseket akarnak alkalmazni.

Megvalósítottuk a nyitott ház koncepciót, azaz a saját székházunkat is átalakítottuk, és befogadtuk a művészeket, rendszeresen kiállításokat szervezünk falaink között.

A párbeszéd folyamatosan folyik az egyetemmel, civil szervezetekkel. Éppen tegnap vettem részt az egyetem szociológiai tanszéke által szervezett konferencián, ahol a hallgatók által végzett kutatások eredményét ismertették. Számomra is nagyon meglepő és örömteli volt, sőt lelkesítő volt, amit ott hallottam, hiszen ezek az adatok két hónappal ezelőttiek, és ha már korábban a pesszimizmust említettem, akkor azt kell mondjam, hogy ez kezd megfordulni. Az egyetemisták körében végzett kutatások azt mondják, reprezentatív kutatás, hogy a hallgatók közel 70 százaléka bízik a projektben, abban bízik, hogy fog kapni valamit ő maga is mint egyetemista, és arról beszélnek, hogy szívesen részt vesznek a projekt sikerének elérése érdekében. Azt gondolom, hogy ez ígéretes, és ezt a párbeszédet tovább kell folytatni.

Szoros az együttműködés az Európai Parlament magyar képviselőivel is, nagyban segítik munkánkat, és bízunk benne, hogy ez a jövőben is ugyanígy lesz.

A helyi és regionális kommunikációban számos elemet használunk, helyi újságokat természetesen. Külön szegmentáljuk a célcsoportokat, és igyekszünk olyan kommunikációt létrehozni, amelyben lefordítjuk a szakmai anyagokat a lakosság számára. Azt szoktam mondani, hogy önmagában nem elég, hogy Pécs Európa kulturális fővárosa lesz, és azt szoktuk mondani, hogy 2010-ben Magyarországnak két fővárosa lesz, Pécs Budapest mellett, hanem nagyon fontos, hogy Pécs 2010-ben is Európa kulturált fővárosa legyen. Ezért sok olyan akciót hirdetünk és indítunk, amelyben segítjük részben a szolgáltatókat, fodrászokat, taxisokat, vendéglátósokat, képezzük őket nyelvileg és képezzük őket, hogy hogyan kell a vendégekkel foglalkozni, hogyan kell mosolyogni akár, és hogyan kell elérni, hogy jó hírünket vigyék a világban és visszatérjenek. Szeretnénk minősíteni a vállalkozásokat, és szeretnénk, ha jelzéssel láthatnánk el az intézményeket, hogy az oda betérő vendég, akár magyar, akár külföldi, tudja, hogy ha oda betér, ott biztosan minőségi szolgáltatást kap.

Fontos lépés volt, hogy november 13-án Pécsett hosszas várakozások után meg tudtuk nyitni a Csészényi tér 2010 elnevezésű információs központot, amely egy digitális interaktív központ, ahova be lehet térni, naprakész információt lehet kapni a beruházásokról, munkatársaink válaszolnak minden kérdésre, van ötletláda, ahova javaslatokat lehet tenni. Azt tervezzük, hogy ennek kibővítéseként 2010 elején Budapesten is nyitunk egy információs központot, illetve létrehozunk egy mobil infopontot, amely járja Pécs különböző városrészeit, illetve a régiót.

Ha a képre néznek, akkor talán látják és felismerik néhányan, hogy néhány nappal ezelőtt felavattuk és megbíztuk Pécs - 2010 Európa kulturális fővárosa első néhány nagykövetét, nevezetesen a nemzetközi hírű Pannon Filharmonikusokat, a MiZo Pécs 2010 kosárlabda csapatot és Vujity Tvrtko ismert újságírót - önmagában egy intézmény -, akik ezt a címet viselve a világban járva képviselik Pécset és viszik Pécs hírnevét.

Arról beszéltem már, a következő slide-on is erről van szó, hogy az EKF-brandet építjük, és arra törekszünk, hogy eredménykommunikációval lépjünk ki a közvélemény elé. Ott egy táblázat mutatja néhány számban, hogy nemcsak úgy gondoljuk, hanem most már auditált számok mutatják, hogy a korábbi negatív hírspirál megváltozott, és egyre több pozitív hír jelenik meg Péccsel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy koncentrált munkával, pontos tájékoztatással ez továbbra is így fog alakulni.

A következő slide-on pedig szavakat láthatnak, szépen lassan, hogy a kolléga le tudja fordítani, ezek olyan szavak, amelyek végigkísérték a munkánkat, és azt gondolom, hogy ezek a végén az eredményességet fogják hozni. Ez a léptékváltás, szakszerűség, minőség, transzparencia, elkötelezettség, nyitottság, csapatmunka, törvényesség, fenntarthatóság, társadalmasítás, misszió, tervezhetőség, következetesség, ellenőrizhetőség, hatékonyság és eredményesség.

Röviden ennyit szerettem volna elmondani. Bízom benne, hogy lesznek kérdéseik, és akkor kollegáimmal együtt igyekszünk megválaszolni ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm Mészáros Andrásnak a prezentációt. Ha bárkiben kétség lenne, azt szeretném eloszlatni, mi a prezentációnak a rövidebb változatát kértük tőle, és ő azt is mondta el. A helyzet az, hogy nyilvánvaló, rendkívüli rutinnal és tapasztalattal rendelkezik egy idő után ez a csapat, amely abból a turnéból következik, amelyet egyébként ebben a tárgykörben neki sok helyen meg kell futnia.

Ez az a pont, amikor egyébként szeretném tisztelettel köszönteni képviselőtársunkat, Szili Katalint, a Magyar Országgyűlés elnökét, aki megtisztelte a tanácskozásunkat. Ugyan ezzel szerves oksági összefüggésben nincs, de ez az a pillanat, amikor azt kell mondanom a jegyzőkönyv számára, hogy egyébként a bizottság határozatképesen, házszabályszerűen működik.

Ezt követően szeretném megkérdezni Mészáros András úr kollégáit és a teremben egyébként jelenlévő és eddig még nem üdvözölt Csák Ferenc kormányzati koordinátor urat, továbbá Kovács Istvánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettesét, hogy kívánják-e most kiegészíteni a prezentációban hallottakat és látottakat. Ha igen, akkor nekik adnám meg a szót. (Csák Ferenc jelentkezik.) Az eredmény az, hogy Csák Ferencnek adom meg a szót.

Csák Ferenc kiegészítése

CSÁK FERENC (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony, Elnök Úr, Excellenciás Urak és Hölgyek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Röviden szeretném azzal kiegészíteni a főigazgató úr által tartott prezentációt, hogy a magyar kormány a kezdetektől fogva a projekt mellé állt, és kiemelt támogatásban részesíti. Mikor tavaly augusztusban létrejött a koordináció, akkor eldőlt, hogy ez Magyarország számára egy összkormányzati projekt; számos tárca, régió, megye vesz részt a szervezésben.

Az elmúlt másfél év az előkészítés fázisa volt, amikor megállapodtunk abban, hogy 2007. december 31-én tisztán látunk. Megelőlegeztük Pécsnek a bizalmat, és úgy látom, és gondolom, hogy önök is a prezentáció alapján és az elhangzottak alapján, hogy Pécs erre rászolgált, hiszen az év végére pontos ismereteink lesznek a kulturális programokról, a fejlesztések főbb irányairól és a megfelelő helyszínekről.

A kormányzati koordináció feladata ezen felül a nemzetközi kapcsolatok építése, valamint az infrastrukturális beruházások koordinációja is volt. El kellett végeznünk, és tavaly szeptember 16-án aláírtuk azt a támogatási megállapodást, amely szerint Pécs 1 milliárd forint előkészítési forrást kapott a beruházások előkészítésére, ennek a forrásnak mintegy 70 százalékát Pécs már lekötötte, és ahogy látják, az eredmények magukért beszélnek, hogy mennyire előrehaladottak a beruházások állásai.

A másik fontos feladat volt a kormány által vállalt támogatási eszközök rendelkezésre bocsátása, hiszen a Hiller István miniszter úr által vezetett koordináció az Oktatási és Kulturális Minisztériumban a következő három évben mintegy 3,6 milliárd forinttal támogatja a kulturális programokat, az elhangzott kommunikációt, valamint a Kulturális Alap 500 millió forintos keretet határolt el arra a célra, hogy kiemelt programokat támogasson Pécsen. Úgy gondolom, hogy ezek a megállapodások és jogalapok biztosítják a program sikerét.

Az összkormányzati jelleg egyre erősödik, hiszen az M6-os autópálya épülése és erről kötött szerződések, a bilaterális szerződések a déli kulturális övezet tagállamaival, itt külön kiemelem Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, és előkészületben van Szerbiával egy hasonló megállapodás, és a kormány tagjai, ahol csak tehetik, mindenütt megemlítik, hogy mennyire jó a felkészülés, és Pécs Európa kulturális fővárosa lesz.

Számunkra nagyon fontos, hogy az elnökségünk előtt, a 2011-es elnökségünk előtt ez egy ilyen komoly megmérettetés lesz, és Magyarország számára nagyon fontos, hogy a magyar egyetemes kultúrát beemeljük az európai kultúrába. Úgy gondolom, hogy a december 15-én beérkező fő programok ezt alátámasztják. Nagyon bizakodunk, ahogy eddig is, hogy a felkészülés fázisa lezárul, és továbbléphetünk január 1-jétől a megvalósítás fázisába. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm Csák Ferencnek a kiegészítést. Kérdezem, hogy van-e egyéb? (Kovács István jelentkezik.) Kovács Istváné a szó, parancsoljon!

Kovács István kiegészítése

KOVÁCS ISTVÁN (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek, Excellenciás Uraim! Azzal a kiegészítéssel szeretnék élni, hogy elmondjam, hogy az öt legfontosabb kiemelt programja Európa kulturális fővárosának, Pécsnek átlagában körülbelül 85 százalékban európai uniós társfinanszírozással valósul meg. Így az egyik legfontosabb együttműködési keret Pécs városa és közvetlen partnerei, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között valósul meg, és ebben a munkában késedelemről egyelőre nem számolhatunk be.

Fontos megemlíteni, hogy 2007 nyarán kerültek elfogadásra azok az operatív programok, amelyek közül elsősorban a Dél-Dunántúli Operatív Program lesz felelős a fejlesztések társfinanszírozásáért, és még ugyanabban a hónapban a kormány elfogadta, nevesítésre került ez az öt kiemelt fejlesztés. Ez a kormánydöntés volt a feltétele annak, hogy megkezdődhessen a támogatási szerződések előkészítése, amelynek két fontos elemére szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az úgynevezett megvalósíthatósági tanulmányok, amelyeknek többek között fontos kérdése a már hangsúlyozott fenntarthatósági vizsgálat és általában is a programok rendszerének a működőképessége, a programtól elvárt sikerkritériumokhoz való hozzájárulás biztosítása. A másik ehhez szorosan kapcsolódóan a tervdokumentumok elkészítése, amelyek részben persze maguktól a megvalósíthatósági tanulmányok eredményeitől is függnek. Ezeket a megvalósíthatósági tanulmányokat ez év végére kellett az ezt vállaló felelősöknek elkészíteni, egyébként az előzetes verziói a szoros partnerségben, amelyben az érintettek együtt dolgoznak, már jelentős előrehaladást mutatnak, tehát jó esély van, hogy a tervezett ütem szerint készen vannak ezek az anyagok, és a jövő év első hónapjaiban legkésőbb megkötődhetnek azok a támogatási szerződések, amelyek már a megvalósítás előtt minden kaput kitárnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm én is. Miután úgy látom, hogy aki a prezentációt ki akarta egészíteni, ezt megtette, eljutottunk oda, hogy mód van arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, véleményt fogalmazzanak meg. Kíváncsiak vagyunk valamennyiük véleményére, illetve a kérdéseikre. Mindazok, akiket meghívtunk, tanácskozási joggal itt ülnek az asztalnál, tehát a képviselőtársaimnak, a meghívott vendégeinknek szintúgy lehetőségük van arra, hogy megnyilvánuljanak. Parancsoljanak! (Szili Katalin: Kezdem akkor, jó?) (Ékes József jelentkezik.) Most zavarban vagyok, nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Úgy hallom, a házelnök asszony is az erősebb jogán átadja a lehetőséget az ellenzéki képviselőtársamnak, Ékes Józsefnek. Parancsoljon!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Nagyon köszönöm, elnök úr. Én tisztelem annyira elnök asszonyt, hogy szeretném, ha ő kezdené mindenképpen.

Kérdések, vélemények

SZILI KATALIN, az Országgyűlés elnöke: Köszönöm szépen. Ebben mindig biztos voltam, hogy képviselőtársam ilyen gesztust fog gyakorolni, és én ezt neki is köszönöm.

Tisztelt Nagykövet Asszonyok, Nagykövet Urak! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr, Polgármester Úr! Engedjék meg, hogy mondjuk kicsit a pécsi képviselő jogán is esetleg néhány szót magam is szóljak. Ha visszatekintek arra a pillanatra, amikor Pécs megkapta ezt a lehetőséget, hogy Európa kulturális fővárosa legyen 2010-ben, azt gondolom, hogy ebben nemcsak Pécs, nemcsak Baranya, hanem az egész ország egy jó lehetőséget látott, hogy megmutassuk a világnak és nyilván ebben elsősorban Európának azt, hogy van egy olyan város két és fél ezer év kultúrájával és azzal a geopolitikai lehetőséggel, ahol a keleti és a nyugati kultúra találkozásával fel tudja mutatni mindazt, amit azt gondolom, hogy ma is egy alapvetően oktatási, tudományos, regionális központ a magáénak tudhat.

Nem azért jöttem most el erre a bizottsági ülésre, hogy itt csak és kizárólag azokat a szép szavakat mondjam, ami szól egyrészről a bizottságnak, hogy megrendezte ezt az egyeztetést vagy biztosított arra egy fórumot, hogy ez megtörténjen, és meglegyen az a fajta közös tudás, hogy mindannyian tisztában legyünk azzal, hogyan áll ebben az előrehaladás, hogyan állunk az infrastruktúraépítésben, és mondjuk hogy fogjuk ezt tartalommal megtölteni, talán mai nyelven szólva, hogy tudjuk azt, hogy a hardver és a szoftver is megfelelőképpen készen áll. Ezért köszönet illeti a bizottságot, köszönet illeti mindazokat, akik ebben részt vettek. Reményeim szerint azzal, hogy a nagykövet asszonyok, nagykövet urak is jelen vannak ezen a bizottsági ülésen, lehetőség nyílik arra is, hogy önök is valóban el tudják vinni saját hazájukba vagy a városokhoz ezt. Ha csak Ausztriára tekintek, ahol Linz 2009-ben lesz Európa kulturális fővárosa, és ott épp a házelnök asszony szintén linzi, ez egy különleges együttműködési lehetőséget biztosít. De mondhatnám ugyanígy Essent, hiszen a Bundestag elnök ura, Norbert Lammert úr esseni. Azért remélem, hogy még sikerül a házelnököket majd így összegyűjtögetni, akik szintén föl tudnak mutatni egy-egy választókörzetet, ami leendő Európa kulturális fővárosa. Ez is egy különleges együttműködési lehetőséget biztosít.

De ha megengedik, nem erről szeretnék ma szólni, hanem arról, hogy számomra az egy nagyon fontos kérdés, hogy itt ma ennél a négyszögletű asztalnál is nyilvánvalóvá váljon - lehet, hogy teljesen egyszerűnek tűnik, de mindenki érteni fogja -, hogy Pécs lesz 2010-ben Európa kulturális fővárosa. Ezt azért is mondom, mert ez az a pillanat, amikortól kezdve nem illendő vagy egyáltalán hogy mondjam, nem kellene sem politikai oldalnak, sem senkinek megkérdőjelezni ezt. Tehát Pécs lesz 2010-ben Európa kulturális fővárosa.

A másik, amit szeretnék mindenképpen ezen asztal mellett is rögzíteni, hogy azzal az infrastruktúrafejlesztéssel, amit itt Mészáros úr, főigazgató úr fölvázolt, látszik az, hogy valóban 2008-ban már elindul egy olyan fejlesztés, amelynek nyilvánvaló, mi mindannyian látjuk a végét. Van ennek azonban még egy előzetes tétele, amelyet szeretnék szintén rögzíteni, ez pedig az M6-os út kérdése, amit szerintem világossá kell tennünk, ezt a jelenlévő baranyai képviselőtársaim is bizonyára támogatják, ez pedig 2010. március 31-ig az M6-os útnak az elkészülte. Azt hiszem, hogy ez egy elengedhetetlen feltétele és egy fontos feltétele annak, hogy egy sikeres Európa kulturális fővárosát tudjunk a magunkénak. Azt érzékeltem, és reményeim szerint az, amit a kormány jelenlévő tisztségviselői elmondtak a 2010-es program finanszírozása kérdésében, az is megnyugtatóan vázolja azt, hogy megvan az a finanszírozási háttér, amely ennek a hardvernek és a szoftvernek a felépítését, elkészítését szolgálja.

Azt szeretném, ha ma különböző politikai oldalak és mindannyian úgy állnánk föl innen a bizottsági ülésen, hogy valóban megfelelő előrehaladásról adott számot az EKF illetékes szervezete. Azt hiszem, és ezt igazából egy picit a polgármester úrnak is adresszálnám, hogy a kormány együttműködésében azok a ma még látható személyi feltételek is lezárásra kerülnek, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy itt minden megy a maga útján. Itt mindenki, aki az asztal körül ül és aki ebben a országban él, egyetlen egy dologban érdekelt, sikeres Európa kulturális fővárosa projektben. Ezt senki nem kérdőjelezheti meg. Azt hiszem, hogy nekünk politikusoknak az a feladatunk, hogy segítsük azokat az embereket, akik ennek az ügyét előre viszik, és akik tesznek azért, hogy ez valóban megvalósuljon.

Házelnökként is és pécsi politikusként arra kérem Kocsi László jelenleg elnöklő urat, bizottsági alelnök urat, hogy tegye azt lehetővé, hogy félévenként egy ilyen körben találkozzunk, amikor az előrehaladásról tájékoztatást kapunk. Nyilvánvaló, ez könnyíti azoknak a feladatát is, akik ebben a végrehajtás szintjén teszik a dolgukat, hiszen nem a sajtó nyilvánossága útján kell folytonosan azt igazolniuk, hogy egyébként halad, mert mi másképp történne, hiszen mindenkinek vagy fizetett alkalmazottként vagy pedig politikusként az érdeke az, hogy ez sikeres legyen. Azt javasolom, hogy május végén legyen a következő ilyen, ugyancsak hasonló nyilvánosságban, ami utána reményeim szerint a média részéről sem kérdőjelezhető meg, hiszen ha ezt mi megnyugtatóan értékeljük, akkor ezt nincs senkinek se joga megkérdőjelezni, hanem csak visszaigazolni azt, hogy ez jól halad a maga útján.

Főigazgató urat még kérném, hogy azt a slide-ot, amely az utolsó, ahova a különböző hívó szavakat tették, eggyel egészítsék ki, ez a pontosság. Ha ez megtörténik, akkor azt hiszem, hogy minden lehetőség rendelkezésünkre áll, hogy 2010-ben tiszta lelkiismerettel, jó programokkal álljunk Európa és a világ elé.

Egy kérdésem arra vonatkozik, és most már ezt alapvetően Csák Ferenc biztos úrhoz adresszálnám, hogy van-e olyan tétel, amelyről még úgy gondolja, hogy itt a finanszírozási háttér most már a decemberben megszülető utolsó döntést követően még kérdésessé válhat, vagy amiben egyébként a parlamenti politikusok segítséget tudnak nyújtani, vagy szükséges valamit lépni. Tehát ezt szeretném, ha ebben lenne egy ilyen ív, hogy mi az, ami még esetlegesen elénk kerülhet döntés szintjén. Ezt egy fontos kérdésnek tartom.

A másik kérdés elsősorban Mészáros András főigazgató úrhoz, vagy ahogy én szoktam hívni, csak főintendáns úrhoz szólna, hogy hogyan próbálják bevonni a Pécsen kívül még a kistérséget és a régiót. Nyilván azért vannak olyan adottságai Baranyának, Pécsnek, Orfűtől kezdődően hirtelen most nem is sorolom, nyilván Orfűt azért mondtam, mert az még az én választókörzetemhez tartozik, de súgja Kocsi László, hogy Villányig, mert az meg az övé, tehát ami alapvetően érdekeltté teszi ott a kisebb és nagyobb régiót arra, hogy erre... És ha Bánki Erikre nézek, rögtön fog egy mohácsi dolgot is mondani szintén. Tehát hogyan lehet ezt komplexebbé tenni, erre milyen terveik vannak?

Számomra van egy harmadik kérdés, amit pedig a polgármester úrhoz intéznék, ez pedig alapvetően az, hogy hogyan szeretnék egyszer és mindenkorra ez év végéig lezárni azokat a vitákat, amelyek bár megjegyzem, számomra mindig mellékes kérdésként jelennek meg a személyi, személyzeti kérdésekben, hiszen a fontos az, hogy a dolgok alapvetően a cél felé haladjanak, de ennek a megoldása mikorra és hogy fog történni. Ebben a kormányzattal milyen egyeztetések történnek?

Engem mindösszesen ez érdekelne. Májusban szívesen találkozom önökkel hasonló körülmények között, ha jó sorsom is ezt megengedi. Köszönöm szépen. Én egyébként optimista vagyok. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, elnök asszony, talán a bizottság egésze nevében, amiket elmondott.

Itt van a helye vagy ideje annak is, hogy egyébként megköszönjem olyan baranyai képviselőtársaimnak a jelenlétét, akik nem a bizottság tagjai, de nyilván a jelenlétük azt sugallja, hogy elkötelezett támogatói ennek programnak. Egyébként is fontosnak tartom, hogy kimondjuk időnként a magunk számára is azt, ami egyébként az egyik értelme volt vagy fő sugallata volt az elnök asszony szavainak, hogy jó lenne, ha a politika úgy tudná szeretni és támogatni ezt a programot, hogy annak minden szükséges feltételét biztosítani tudja, biztosítani tudja a kulturális, művészi invenciónak azt a függetlenségét, ami ehhez egyébként elkerülhetetlenül szükséges, és végül nem nehezedik rá a programra a maga egyébként súlyos voltával. Ehhez nyilván csak tehetséget és bölcs belátást tudok kívánni magunk számára a teremtőtől, de bízom benne, hogy ez sikerülni fog.

Most pedig szeretném megadni a szót Ékes képviselőtársamnak. Parancsoljon!

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, nagyon köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Nagykövet Urak, Asszonyok! Engem egy dolog zavart, amit elnök úr is elmondott, hogy a politika nem fogja rányomni a bélyegét. Tegyük kerekké az asztalt! Ezt mondom azért is, mert jómagam is laktam, éltem Pécsett négy évig, és a szívemhez nőtt, tehát tényleg az egyik legszebb város Európában, azt lehet mondani. Engem egy dolog zavart nagyon, és ezt elnök úr mondta, hogy lefordítjuk a lakosságnak. Ez egy nagyon helytelen megközelítés, mert ha már valamit le kell fordítani a lakosságnak, akkor a lakosság nem tud vele azonosulni. Talán valahol úgy kellene kezdeni, hogy a lakosságot megkérdezni, hogy mi az a cél, mi az, ahol abban a közegben saját magát érezni tudja, mi az az élettér, ami számára kinyitja azt a kaput, hogy valóban azonosulni tudjon a célokkal.

A másik ilyen. Nem tudom, hogy ha csak minden Pécsre koncentrálódik, akkor Baranya lakossága hogy tud ezzel azonosulni. Szeretném fölhívni figyelmét elnök úrnak, Graz is volt fővárosként jellemezve, és ha el tetszik menni Graz irányába, van egy kis település, úgy hívják, hogy Weiz, egy gyöngyszem jött ott létre vele azonos időszakban a maga kézművességével, az összes alternatív világítási technológiájával. Tehát azt lehet mondani, hogy egy gyöngyszem alakult ki. Pécs környéke vonzó, de ha önmagában Pécsre koncentrálódik az egész beruházás, akkor az odaérkező külföldi állampolgár mondjuk egy hetet szeretne e környezetben eltölteni, ezt három nap alatt tulajdonképpen végig tudja járni. A német ajkú nemzetiségi kérdések tekintetében kellene koncentrálni Mohács környékére, és lehetne számos olyan települést mondani, ahova ha odaérkezik egy külföldi állampolgár, akkor azt tudja mondani, hogy igen, ezt a Baranyát végigjártam, van egy csodálatos fővárosa Baranyának, Pécs, de vannak mellette számos olyan települései, amelyek mindenki számára vonzóvá válhatnak. Itt most nem Harkányról beszélek, mert az önmagában is vonzó, de igenis számtalan olyan érték van Baranyában, amit érdemes ajánlani mindenki számára, mert ha csak a Zsolnayt üzem nélkül csinálják meg vagy egy kis üzemmel csinálják meg, ami önmagában egy óriási hungarikum, ahogy a herendi porcelán vagy az ajkai kristály. Tehát szeretném, ha sokkal jobban bővítenék azt a kört, amely több település bevonásával történik, és a település állampolgárai is fognak tudni vele azonosulni.

Ha le kell fordítani mindent az állampolgároknak, a lakosságnak, akkor tartok tőle, hogy megépülnek ezek a nagy projektek, és majd 2015-ig mondjuk a dologi kiadásai a város költségvetését agyon fogják nyomni, mert nem lesz megtöltve funkcióval. Tehát igenis a lakosság széles körének a bevonásával kell ezeket a dolgokat előkészíteni, csinálni és végrehajtani.

A másik ilyen dolog. Végignéztem nagyon sok anyagot, és figyelemmel kísérem az előkészítési folyamatokat. Én is tartok tőle, hogy a belső viták, itt nem a pártvitákra gondolok, hanem egyéb belső viták feszítik magát az egész előkészítést. Ezt nagyon gyorsan rendezni kellene. Azért is mondtam, hogy kerek asztalt kell csinálni, mert azért a politikát úgy lehet bevonni egy ilyen hosszú távú fejlesztési folyamatba és annak a megtartásába, ha a politika minden oldala azonosulni tud ezzel a kérdéssel. Tehát polgármester urat is kérem arra, tudom, hogy vannak feszültségek, de ilyenkor nem azt mondom, hogy a magas lóról le kell szállni, hanem úgy leülni és úgy folytatni a megbeszéléseket, hogy az ellenzéki vélemények is tudjanak alkotóerővel részei lenni magának a program-előkészítésnek. Ha a politikai pártok is azonosulni tudnak vele, sokkal hatékonyabban és sokkal nagyobb erővel tudják ezt megvalósítani, és sokkal nagyobb mozgatóerővel tudnak rendelkezni, mert ha az állandó pengeváltás zajlik, akkor az nem fog eredményre vezetni.

Szeretném azt javasolni és kérni, hogy mindenképpen azon kulturális fővárosok vezetőit próbálják meg meghívni Pécsre, akik már ilyet végigcsináltak, és javaslom még egyszer, hogy menjenek is Weizbe. Graz vizein, fogalmazzunk így, egy olyan csodálatos közösség alakult ki, ami évente több alkalommal a kultúrát olyan magas szinten közvetíti, hogy egész Ausztria büszke lehet rá. Én csak egy osztrák példát mondtam, de mondhatnék német példát is, Unna környéke, bányászati múzeum. Olyan fényhatásokkal rendelkező kiállítóterem van, ami csodálatos, ami vonzza egész Európának a turistáit, és szívesen töltenek időt ott. Pécs önmagában, Komló környéke bányászattal volt híres. Lehet olyan bányászati múzeumot kialakítani, ami adott esetben vetekszik mondjuk a dortmundi bányászati múzeummal. Tehát ezeket kellene ötvözni tulajdonképpen, és nem egy megaépületet építeni, amit utána funkcióval esetleg nem tudnak megölteni vagy félő a megtöltése. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom vagy úgy hallottam, hogy annyi minden elhangzott, hogy talán célszerű, ha megadom a reagálás lehetőségét most az itt jelenlévő munkatársainak vagy Mészáros Andrásnak magának. Szeretném, ha Csák Ferenc is azokra a kérdésekre válaszolni tudna, amelyeket a házelnök asszony például felvett. Tasnádi Péter polgármester úrnak meg fogom adni a szót, de úgy gondolom, hogy előtte még mód van kérdésekre és hozzászólásokra, és úgy gondoltam, hogy a politikai természetű vagy súlyú kérdésekre úgyis ő kíván reagálni, és ennek a végén szeretnék helyet biztosítani.

Parancsoljanak! Csák Ferenc!

Csák Ferenc válaszai

CSÁK FERENC (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm a szót. Köszönöm a kérdést, tisztelt elnök asszony. Művészettörténészként természetesen azt mondanám, hogy nincs az a forrás, ami elég ahhoz, hogy a magyar egyetemes kultúrát bemutassuk Európa kulturális fővárosa kapcsán. De úgy gondolom, hogy azok a források, amelyek rendelkezésre állnak szerződésekben, elegendőek lesznek, hozzátéve azt a kiegészítést, hogy a költségvetést közösen Péccsel alakítottuk ki pécsi javaslatra. Viszont van egy, amiben a kormány segítségünkre lehet, az úgynevezett "arts and business" kérdése, hiszen az OKM úgy gondolja, és ezt a gondolatot Péccsel közösen kifejtettük, hogy a magángazdaságnak, a szponzoroknak is szerepet kell vállalni, hiszen kultúra nélkül nincs gazdasági fejlődés és fordítva. Tehát nemcsak az adófizetők pénzét, hanem a magángazdaság pénzét is szeretnénk ebbe a programba minél hatékonyabban beemelni, és így egy olyan büdzsével rendelkezni, ami a lakosságot, a gazdaságot és az országot is szolgálja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük mi is. Mészáros András?

Mészáros András válaszai

MÉSZÁROS ANDRÁS ("EKF-Pécs, 2010" program): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a felvezető szavait, buzdítását és jelzését, hogy a pontosság szó is fontos.

Ami a Pécsen kívüli programokat illeti, arra azt szeretném mondani, hogy egyrészt több olyan kezdeményezés van a megyéből, a régióból, amely megkeresésként jut el hozzánk, és amelyekre igyekszünk pozitívan reagálni, befogadni a programok közé, és megtalálni a forrást azoknak a támogatására.

Az elmúlt napokban jelent meg például a helyi gasztronómiai egyesület egy Baranya-menü elképzeléssel, amely a térség jellegzetes ételeit sorolja fel, és szeretné a lehető legtöbb étteremben majd nyújtani. Ahogy elnök asszony is tudja, Orfű a gasztronómia területén kíván Európa kulturális központja lenni, és ebben működünk együtt a Pécs-közeli településsel. Ugyanígy persze, ahogy Kocsi László képviselő úr mondta, Villány meghatározó szerepet kap részben a turizmus területén, részben pedig a kommunikáció területén, és már most tudjuk, hogy a bor és a borkultúra egy hívó szó lesz 2010-ben is, nagyszabású rendezvényre, rendezvényekre készülünk. Egyébként pedig a Dél-Dunántúli Operációs Program keretében Villány, Siklós, Dombóvár is fejlesztésre kerül, és jelentős pénzek áramolnak ezekbe a városokba. Tehát nem tartok attól, hogy Pécs-központú lesz csak ez a programsorozat.

Szeretnék válaszolni Ékes képviselő úr felvetésére is. Én kérek elnézést, valószínűleg nem fogalmaztam pontosan, amikor azt mondtam, hogy lefordítjuk. Ez nem általában a projekttel van összefüggésben, hanem arra próbáltam utalni, csak nem volt időm kifejteni, hiszen akkor sokkal tovább beszéltem volna, ha mindent elmagyarázok, hogy mi is ez a learning on the job, tehát munka közben tanuljuk ezt a dolgot, és néha elkövetünk hibákat. Például amikor a tervpályázat dokumentációját kell a lakosság számára kötelezően ismertetni, akkor automatikusan ezeket a műszaki rajzokat kiraktuk az egyik bevásárlóközpontba táblákra, és azt gondoltuk, hogy ezzel elvégeztük a dolgunkat, a lakosság majd ezeket megtekinti, és akkor ezzel ezt a pontot megcsináltuk. Rá kellett jönnünk a visszajelzésekből, hogy a lakosság, az átlagember elsétál ezek mellett és nem tudja olvasni ezt a szabásmintát. Erre értettem azt, hogy le kell fordítani az olyan fajta műszaki információkat a lakosság nyelvére, olyan animációkat kell készítenünk, olyan látványrajzokat, amelyek megfelelő módon tájékoztatják. Tehát szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy csak erre gondoltam lefordításban. Ugyanígy gondolkodunk, ahogy ön a felvezetőjében javasolta, szoros együttműködésben és előzetes meghallgatásban, véleménykikérésben dolgozunk civil szervezetekkel és a lakossággal. De köszönöm a megjegyzését, erre odafigyelünk.

Ezen kívül szeretném mondani, hogy Palkonya, ahogy ön előbb említette a várost Graz mellett, Európa kulturális faluja ebben az évben jelentős programokkal. Támogatjuk is ezt a projektet. A Balatont pedig Európa kulturális tavának nevezve számos program kerül a Balaton partján megrendezésre, amely kapcsolódik Pécs 2010-hez. És ha már a bányászatról volt szó, akkor jelezni szeretném és tájékoztatni önöket, hogy Komlón van egy terv bányászati múzeum létrehozására, amely vagy vetekszik vagy nem, de eléggé mélyen és nagy minőségben, magas minőségben fogja a bányászati kultúrát és ipart bemutatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük mi is. A polgármester úr később kíván reagálni, én úgy tudom, egyébként pedig jelezte hozzászólási szándékát Jari Vilen nagykövet úr Finnországból, és úgy látom, hogy Elke asszony is szeretne majd szót kérni. Meg fogom adni természetesen. Parancsoljon, nagykövet úr!

Kérdések, észrevételek

JARI VILEN, Finnország magyarországi nagykövete: Engedjék meg, hogy angolul beszéljek, a magyar nyelvtudásom még nem áll a megfelelő szinten. Először is hadd köszönjem meg ezt a lehetőséget, hogy eljöhettem és hallhattam ezeket az előadásokat, hiszen 2011-ben lesz nálunk kulturális fővárosa Európának, úgyhogy épp ezért ez nagyon nagy előnyökre szolgál nekünk. Nagyon örülök, hogy ehhez az együttműködés meglesz, hiszen Turku polgármestere is idejön majd, és megfigyel, illetve ismerkedik az önök tapasztalataival. A polgármester egyébként már fel is hívott, mert tudta, hogy itt leszek. Két kérdést kért meg, hogy tolmácsoljak, talán akkor tudnak nekem, illetve neki segíteni rajtam keresztül.

Az első kérdés az lenne, hogy beszélnek arról a döntésről, amely a magyar kormányban és a parlamentben született, ez az, amiről Csák úr is beszélt, ami a projekt hosszú távú finanszírozását illeti, hiszen ez valóban egy hosszú távú projekt, amelyet sok ideig tart előkészíteni. Tehát hogy milyen hivatalos kormánydöntés volt, vagy pedig ez benne volt a parlamenti éves költségvetési folyamatban? Ebben mit tud tanácsolni Magyarország Finnországnak a 4-5 éves finanszírozási periódusra vonatkozólag?

A másik pedig az volt, hogy nemcsak Pécs mint kulturális főváros, hanem ez az országos misszió, nacionális, tehát a nemzeti misszió küldetés, mert mi úgy érezzük, hogy ez az egész nép számára egy misszió, egy küldetés, és mivel ez így van, akkor óriási mennyiségű érdek van, a városi érdekek, a fővárosi érdekek, az országos érdekek. Hogyan tudja Magyarország ezeket a különböző érdekeket egyeztetni? Volt-e ezzel kapcsolatosan valami formális hivatalos megállapodás, vagy pedig van egy folyamatos konzultáció a város prioritásaival, a nemzet prioritásaival kapcsolatosan, és hogyan lehet kompromisszumot elérni ebben a kérdéskörben? Úgy gondolom, hogy a mi polgármesterünk nagyon nagyra értékelné, ha ebben önök tudnának mondani valamit, még mielőtt ő elkezd beszélni.

ELNÖK: Köszönöm, nagykövet úr. Elke Atzler asszonyé a szó. Parancsoljon!

DR. ELKE ATZLER, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatója: Köszönöm szépen, elnök úr. Én az Osztrák Kulturális Intézetnek vagyok a vezetője, és emellett pedig az úgynevezett EUNIC-Cluster Magyarország tagja is vagyok. Ez a EUNIC az európai nemzeti kulturális intézményeknek a hálózata, amelyet egy évvel ezelőtt hoztak létre, és ezt a klasztert most október 2-án iktatták be itt is Budapesten Bogyay Katalin és Iván Gábor jelenlétében.

Minket meghívtak Pécsre három héttel ezelőtt egy konferencia kapcsán, és ezen közben megmutatták, hogy milyen előrehaladás történt Pécsett. Méhes Márton vitt minket körbe. Nagyon sajnálom, hogy már azóta lemondott, hiszen nagyon nagy hatású bemutatót tartott nekünk. Szeretném elmondani és kifejezni nagy örömömet és azt a megelégedettséget, amelyet az ott látott fejlődés kapcsán éreztem.

Az elnök asszonyhoz csatlakoznék, nevezetesen, hogy nemcsak Pécs gyönyörű városát tudtuk meglátogatni ott, hanem a környező régiót is, például az Ormánságba is eljutottunk. Valóban őszintén reméljük, és most itt a kollégáim nevében is szólok, hogy ezeknek a régióknak szintén előnye fog származni abból, hogy Pécs Európa kulturális fővárosa lesz, és hogy ott milyen fejlődés jön majd létre.

ELNÖK: Egy pillanatra, nagykövet úr, előtte Koszorús László jelezte, hogy szeretne szólni. Parancsoljon!

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Külön köszönöm a meghívást. Jómagam nem vagyok tagja a bizottságnak, de mint pécsi országgyűlési képviselő, én is értelemszerűen a szívemen hordom az EKF jövőjét. Teljesen nyilvánvaló és nem fér kétség ahhoz, hogy mindannyian azt szeretnénk, hogy 2010 nemcsak a városnak, nemcsak a megyének, hanem a régiónak is egy sikeres éve legyen, hiszen mindannyian tudjuk, Nyugat-Magyarország legnagyobb városáról van szó. Most ebben a lehetőségekkel vagy tudunk élni vagy nem tudunk élni.

Pécsiként csatlakozom egyébként elnök asszonyhoz, hogy optimista vagyok annak ellenére, hogy az elmúlt másfél év alatt öt kulcspozícióban lévő vezető mondott le, legutóbbi héten Méhes Márton művészeti igazgató távozott a projektből. De talán nem is ez a felszólalásom oka, inkább kérdezni szeretnénk. Méghozzá abban a dimenzióban gondolkodunk, hogy 500 ezer-1 millió látogatót szeretnénk 2010-ben a városba csalogatni. Nem biztos, hogy mindenki autóval érkezik. Budapestről Pécsre vonattal utazni - én ezt a megoldást szoktam választani - oda-vissza 6 óra 10 perc. Tehát a kérdés az, hogy hogyan kalkulál egyébként maga a menedzsment, lesz-e vasúti felújítás, nem lesz vasúti felújítás, az intercityk távolodni fognak Pécstől vagy nem, hiszen ha 1 millió embert oda akarunk csábítani, egy kínai turista nem fog Budapestről hat és fél órát utazni, ha megteheti, akkor lehet, hogy másik városba fog elmenni. Szerintem nagyon fontos értelemszerűen nemcsak a belföldi turizmus, hanem a külföldi turizmus is ugyanúgy, ha esetleg egy német turista érkezik az országunkba, akkor őt lecsalogatni Pécsre. Valószínűleg hat és fél órát oda-vissza nem fog utazni. Milyen fejlesztések várhatók a jövőben? Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm képviselőtársamnak. Megadom a szót Umur Apaydin nagykövet úrnak, Törökország nagykövetének. Parancsoljon!

UMUR APAYDIN, Törökország magyarországi nagykövete: Nagyon szépen köszönöm. Elnök Asszony! Elnök Úr! Kedves Kollegáim! Hölgyeim és Uraim! Az én hozzászólásom nem kérdés lenne, hanem inkább egy rövid kommentár. Hadd mondjam el már a legelején, hogy nagyon nagy örömmel töltött el és megelégedettséggel ez a nagyon részletes előadás, amelyet Mészáros úrtól hallottunk. Az ő előadása nemcsak részletes volt, hanem nagyon kézzelfogható és gazdag tartalmat is közölt, amelynek nagyon örültem, hogy hallhattam, hiszen Pécsnek két testvére van az európai kulturális fővárossá válás során 2010-ben, és az egyik az Isztambul.

Mészáros úr pontosan tudja, hogy milyen szorosan együttműködtünk, még mielőtt ez a döntés megszületett. A mi szervezeti csapatunk is többször ellátogatott Pécsre, legalább háromszor. Együttműködtünk a pécsi hatóságokkal és a pécsi szervezőbizottsággal is a tekintetben, hogy hogyan tudunk kialakítani közös érdeklődésre számot tartó projekteket tehát ebben a folyamatban, mert ahogy ön nagyon helyesen meg is jegyezte, Pécsett, ebben a multikulturális városban vannak egyebek között török elemek is, nemcsak ami a történelmet illeti, hanem nagyon látható elemek is. Éppen ezért szeretném ezt az alkalmat megragadni, hogy ismét újra kihangsúlyozzam készségünket, nemcsak készségünket, hanem a hajlandóságunkat is, mármint a török hatóságokét, és ha a hatóságokra gondolok, akkor nemcsak a török kormányzatra gondolok, hanem a török szervezőkre is, amit mi az isztambuli előkészítésre állítottunk föl, hogy Isztambul legyen az európai kulturális főváros, hogy jöhessenek létre közös projektek, amelyek éppen a magyar és a török kultúra közös elemeire és a történelem közös elemire épülnek. Ahogy Mészáros úr is nagyon jól emlékszik, mi már kialakítottunk bizonyos közös projekteket, de ezek még pillanatnyilag a kezdeti stádiumban vannak.

Az én pécsi hatóságokkal kialakított, a brüsszeli döntést követően kialakított tevékenységemet illeti, többször hangsúlyoztuk, hogy készen állunk az együttműködésre, és szeretném most ismét megújítani a meghívásunkat, hogy jöjjenek el Törökországba, találkozzanak a törökökkel, és lássák, hogy milyen módon tudunk ezen a területen is együttműködni. Talán itt hangsúlyozhatnám ki a török parlament segítőkészségének a hajlandóságát is. A török parlament is nagyon szívesen segít abban, hogy átbeszéljük, hogy mit tehetünk. Elnök asszony januárra tervezett törökországi látogatása során például azt az alkalmat is megragadhatjuk arra, hogy átbeszéljük, hogy milyen együttműködési területek vannak a számunkra.

ELNÖK: Köszönöm szépen, nagykövet úr. Itt elnök asszony engem tájékoztatott közben, hogy a delegációnak tagja lesz Pécs város polgármestere, Tasnádi Péter és a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, Hargitai János képviselőtársunk is, úgyhogy élni fognak a lehetőséggel, amiről ön beszélt.

Szeretném megkérdezni, hogy kinek van még kérdése vagy hozzászólása? (Bánki Erik jelentkezik.) Bánki Erik képviselőtársam, parancsoljon!

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Asszonyok, Urak, Bizottsági Tagok! Nagyon örülök annak, hogy az Európai ügyek bizottsága napirendjére tűzte a Pécs Európa kulturális fővárosa 2010-es projekt bemutatóját, hiszen nem lehet elég sok fórumot teremteni annak érdekében, hogy a programról részletesen tájékoztassuk ne csak a városban, a megyében, illetve a régióban élő embereket, hanem az egész ország valóban magáénak érezze ezt a lehetőséget.

Azt elég szomorúan tapasztaltam, hogy a bizottság tagjainak még egynegyede sem tartotta fontosnak azt, hogy részt vegyen ezen a bizottsági ülésen, és kis híján többen vagyunk külső érdeklődők, mint ahogy magam is, akik erre a bizottsági ülésre eljöttünk. Különösen annak fényében van ennek rossz kicsengése, hogy tucatnyi nagykövetség delegáltjai érezték fontosnak azt, hogy meghallgassák ezt a tájékoztatót, amit a későbbi esetleges nemzetközi együttműködések szempontjából is nagyon fontosnak tartok.

Ahogy többen már megjegyezték, azt gondolom, hogy a feszített tempó - és azért itt a határidők tekintetében látható, hogy sokat hibázni már nem lehet - egy nagyon széles körű összefogást igényel, amelynek azt gondolom, politikai alapjait megteremtettük. Nagyon fontos viszont az is, hogy ne csak Pécs érezze magáénak ezt a programot, hanem az egész megye és a régió, hiszen a kiindulóponthoz képest, amikor úgy tűnt, hogy egy önálló, kiemelt programként kerül finanszírozásra az Európa kulturális főváros beruházás keretében megvalósuló programok támogatása, ez mára módosult, és a regionális operatív programokból, azaz a régióban működő más városok fejlesztési beruházásaitól vonja el a pénzt. Ez ebből a szempontból is komoly felelősséget jelent, hiszen ezeknek a programoknak nemcsak Pécs városát, hanem még egyszer mondom, a megye és az egész régió turisztikai vonzerejének növelését, illetve olyan projektek megvalósulását kell segítenie, amelyek kölcsönhatásban lesznek majd, és hosszú távon segítik a Pécsett megvalósuló projektek fenntarthatóságát.

Főigazgató úr a bevezetőjében említette, hogy egyrészt a többi magyarországi pályázó városokkal szeretnének szorosabb együttműködést megvalósítani, másrészt a megyéből már érkeztek különböző projektjavaslatok, amelyeket szeretnének beépíteni ebbe a programba. Azt gondolom, hogy kezdeményezőnek kellene lenniük ezen a téren is, hogy a megyéből minél több programot fel tudjanak erre fűzni, és a régió egyéb városaival keressék a kapcsolatot, mert ha nem fogja a magáénak érezni ez a régió ezt a programot, ezt a kiemelkedő lehetőséget, amelyet az Európa kulturális fővárosa projekt jelent, akkor nem lesz kellően biztosítható az a hatékonyság, amely egyrészt a 2010-es évre, másrészt a későbbi évek hasznosítására vonatkozik. Tehát kérdezni szeretném, hogy egyrészt milyen szinten állnak az együttműködések a többi pályázó várossal, másrészt hogyan tervezik bevonni a régió érintett kistérségeit és településeit ebbe a projektbe.

Végül még egy nagyon fontos dolog. Elnök asszony említette az autópálya elkészültének a fontosságát. Ezt magam is szeretném megerősíteni, hogy mi is támogatjuk értelemszerűen. De ez kevés lesz önmagában, mert az, hogy Pécset el lehet érni Budapestről, nem jelenti azt, hogy Pécsről mondjuk el lehet majd jutni éppen az Ormánságba, amelynek aztán nagyon fontos lenne, hogy nemcsak az EKF-program kapcsán, hanem a mindennapi élet szempontjából megközelíthetővé váljanak azok a települések, amelyek ma el vannak zárva a külvilágtól. Erre egyáltalán nem látom ma sem a forrásokat, sem a szándékot, hogy a megyében vagy a régióban meglévő közúthálózat fejlesztése 2010-ig olyan színvonalon megtörténjen, amely ezeknek a kistelepüléseknek, ezeknek a kis gyöngyszemeknek, amelyek egyébként csodálatos természeti és építészeti adottságokkal rendelkeznek, az elérhetőségét megteremtse. Ezt is szeretném kérdezni, hogy ezen a téren tettek-e lépéseket, illetve a kormány szándékozik-e valamit lépni ebben az ügyben, mert azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, hogy ez megtörténjen.

Végül egy olyan kérdést szeretnék még itt tisztázni, ami már a sajtón keresztül ugyan megtörtént, de többször felhánytorgatták már azóta is. Volt egy parlamenti szavazás éppen az autópálya-építéssel kapcsolatban, ahol egy elég rossz ülésvezetés miatt nem volt érthető számunkra az a két szavazás, amely egyrészt a Dunaújváros-Szekszárd, másrészt a Szekszárd-Pécs autópálya-szakaszok megépítésének PPP-konstrukcióját támogatta. Ezért az a szerencsétlen dolog történt, hogy az egyikre igennel szavaztam képviselőtársammal, Koszorús Lászlóval együtt, a másikra pedig nemmel. Ezt most is szeretném megerősíteni, hogy támogatjuk mindketten természetesen az autópálya megépítését és az egész térség fejlesztését. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselőtársam. Teljesen egyetértek a legutolsó szavaival, ezt mindig el kell mondani, hogy kétség ne férjen ahhoz, hogy képviselő úr és képviselőtársai támogatják az M6-ost, mint ahogy mi is.

Köszöntöm Suchman Tamás képviselőtársunkat, aki közben megérkezett közénk.

Hadd kérdezzem meg, tudok arról, hogy Hollandia nagykövete szeretne szólni, meg is adom neki a szót mindjárt, viszont szeretném kérdezni, hogy ki gondolkodik még hozzászóláson, illetve ki szeretne még kérdezni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor valószínű, hogy ő lesz az utolsó hozzászólónk, mielőtt visszaadnám a reagálásra a lehetőséget. (Dr. Francisco Henriques da Silva jelzi hozzászólási szándékát.) Bocsánat, Portugália nagykövete természetesen. Bár most Portugália az elnök, de előbb jelentkezett Hollandia. Hollandia nagykövetéé a szó.

RONALD ALEXANDER MOLLINGER, Hollandia magyarországi nagykövete: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Elnök Úr! Tisztelt Pécs-barátok! Rövid leszek, mert repülőgéppel kell utaznom éppen Hollandiába. Forgács Péter lesz ott, aki William Alexander koronaherceg kezeiből fogja megkapni Hollandia legfontosabb kulturális díját, az Erasmus-díjat, és borzasztóan örülök, hogy én is majd ott lehetek.

Van néhány dolog, amire szeretnék reagálni. Nagyon-nagyon örülök annak a sok jó hírnek, amit hallottunk ma, hogy hogyan alakulnak a fejlemények 2010 kapcsán. Talán van egy-két dolog, amit azért megemlítenék. A legjobb gyakorlatok a múltból, a különböző európai kulturális fővárosoktól, ezeket kellene talán egy kicsit nagyobb figyelemmel befogadni. Az egyik dolog az, hogy valaminek a sikere vagy a kudarca, ha valamely város kulturális főváros, nagymértékben, sőt teljes mértékben attól függ, hogy hány turistát sikerül odavonzani. A turisták európai kulturális fővárosba kizárólag azért érkeznek, hogy milyen tartalmakkal rendelkezik a kulturális program. A program minősége miatt, nem az infrastruktúra végett jönnek, bár tudom, hogy az infrastruktúra borzasztóan fontos. De ők azért jönnek, mert magas szintű, nem provinciális szintű, hanem a magas szintű, világszínvonalú és minőségű kulturális programok végett. Ez rettenetesen fontos.

Hogyan lehet ide eljutni? Véleményem szerint ez is nagyon fontos, ugyanis az a tapasztalata a múltbeli kulturális fővárosoknak, hogy csak úgy lehet ezt elérni, ha egy teljesen független, magas szintű művészeti programigazgatót neveznek ki, aki dönteni tud arról, hogy mi az, ami legyen, és mi az, ami olyan szintű, ami Európa színvonalú, és nemcsak provinciális vagy nemcsak a városi színvonalat üti meg. Azt hiszem, hogy ez nagyon fontos. Azt hiszem, ezért egy kissé aggódom a változások végett, az elmúlt egy évben négy vagy öt fontos vezető a csapatból, Pécs kulturális főváros vezetőségéből már megváltozott. Azon gondolkozom, hogy talán nincs-e itt az ideje annak, hogy felismerjük azt, hogy szükséges kinevezni egy igazi legfelsőbb vezetőt, aki a kulturális tartalommal tud foglalkozni a programban, máskülönben attól tartok, hogy a siker nem garantált.

Még egy apróságot szeretnék megemlíteni az infrastruktúrával kapcsolatban, amit nem hallottam. Nagyon széles körben hallottam mindenféle aggodalmakat és mindenféle dolgokat, kapcsolatokat, de nem hallottam semmit arról, hogy a repülőtérrel kapcsolatban miről van szó. Tehát az autópályáról és a vonatról hallottunk, de vannak olyan pletykák, hogy a repülőtért felújítják, hogy a 737-esek Európa minden tájáéról ott leszállhassanak, de nem hallottam semmit arról ma, hogy ma mi történik. Kicsit aggaszt ez.

ELNÖK: Köszönöm, nagykövet úr, a lényegbe vágó kérdéseit. Megadom a szót da Silva úrnak, Portugália nagykövetének. Parancsoljon, nagykövet úr!

DR. FRANCISCO HENRIQUES DA SILVA, Portugália magyarországi nagykövete: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! A múlt héten az Európai Unió misszióinak vezetői és a jelölt országok vezetői elutaztunk Debrecenbe, az ország északkeleti részébe, ami nagyon is informatív és hasznos volt a számunkra. Talán egy ilyen tereputazás jó lenne Pécsre is a közeljövőben, talán 2008-ban vagy 2009-ben egy másik elnökség alatt már, ugyanis ez borzasztóan hasznos lehet a mi munkánkhoz is, természetesen akkor, amikor már elég érett a helyzet arra, hogy ezt az utazást megtegyük. Ez csak egy javaslat, amit szerettem volna tenni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, nagykövet úr. Ugyan erről eddig nem volt szó, de az világos, hogy elnök asszony tett javaslatot egyfajta előrehaladási együttlétekre, erre azt tudjuk mondani, hogy a nyárelőn találkozni fogunk. Szeretném most nemcsak személyesen, hanem a bizottság nevében kijelenteni, hogy egy ilyen ülést mindenképpen szeretnénk megtartani, azonban ennek a helyszíne már valószínűleg vagy szinte biztosan Pécs lesz, amiről majd megemlékezik a reagálásában a polgármester úr is.

Ha most nincs több hozzászólás, akkor megadom a szót Mészáros Andrásnak, Csák Ferencnek és talán Kovács Istvánnak, ha ezt ő szükségesnek tartja. Parancsoljanak!

Csák Ferenc válaszai

CSÁK FERENC (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm a szót. Engedjék meg, hogy először nagykövet úr kérdésére válaszoljak, ami az együttműködési struktúrát, a kormányoldal és Pécs város együttműködését jelzi. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy engedje meg, hogy megtisztelő kérdésére írásban is válaszoljak, amely megmutatja azt a modellt, amelyet a magyar kormány és Pécs közösen dolgozott ki a program menedzselésére.

De a rövid válaszom hivatkozik a 1038/2006-os kormányhatározatra, amelyben a magyar kormány, miután Pécs a pályázattal megnyerte a rendezési jogot Magyarországon, kidolgozott nagyon gyorsan egy határozatot, amelyben az infrastrukturális fejlesztéseket, az önrészt és az európai forrásokat biztosító rendelkezéseket, valamint a program támogatási költségvetését és a koordinációt helyezte el. Ezek az egyes minisztériumoknak kötelező jelleggel feladatokat jelentettek úgy, hogy minden esetben Péccsel konzultálva alakítsák ki a további lépést. Ez volt az alapja az 1 milliárdos előkészítési forrás támogatási szerződésnek, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Pécs között jött létre, valamint azoknak a szerződéseknek, amelyekben a magyar kormány forrásokkal támogatja Pécset. Ez egy különleges modell, hiszen a szubszidiaritás elve fokozottan érvényesül, és ezt szeretnénk is betartani.

A program nem központi irányítással, hanem pécsi kezdeményezésre, programjavaslatokra és pályázati megvalósulásra irányul. Ezt fontos kiemelni, mert előzőleg pontosan nyomon követtük azokat a társrendező városokat, valamint eddig lezajlott kulturális főváros programokat, amelyekben különböző modelleket állítottak fel, ez a város önálló programalkotásától és költségvetésétől egészen a központi költségvetésig nyúlik. Ez egy széles skála, amelyen úgy gondolom, hogy minden országnak meg kell találni a maga politikai, közigazgatási berendezésére a legalkalmasabb formát. Úgy gondolom, hogy a mai prezentáció és az előrehaladás mutatja, hogy ez talán nálunk sikerült. Részletesebb válaszomat engedje meg, hogy írásban eljuttassam önhöz.

Egy rövid reflektálás képviselő úr kérdésére az infrastrukturális beruházásoknál. Úgy gondolom, hogy a 6-os út, az M6-os és a kötöttpályás közlekedés revitalizációja, amely egy részben elindult és a jövőben is folytatódik, azért biztató jelek arra, hogy a vasúti közlekedés is felgyorsul. Természetesen mikor egyes pályarészek rekonstrukciója folyik, nem várható el, hogy a 2010-re 2 óra 15 percre belőtt közlekedési határidőt tartsuk Budapest és Pécs között. Úgy gondolom, hogy az autópálya-építés a koncesszor kiválasztásával és rövidesen egy szerződés aláírásával véglegessé válik, és az elnök asszony által említett 2010. március 15-ei határidő tartható lesz. Úgy gondolom, hogy ehhez a közlekedési tárca továbbra is ragaszkodik.

A reptér kérdése kiemelten szerepel, hiszen elkészült az a pénzügyminisztériumi előterjesztés és kormány előtt van, amelyben Pécs városa a PM-mel közösen kidolgozta azt az EIB-hitel felvételéhez szükséges kormánygaranciát, amely rövidesen megköttetik és a kormány erre áldását adja. Ez megnyitja a forrást arra, hogy a reptér mellett egyébként egyéb más infrastrukturális beruházások is megvalósuljanak, de szeretném, ha erről inkább Pécs képviselői számolnak majd be. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérdezem, hogy a reagálásokat ki folytatja. (Kovács István jelentkezik.) Kovács István, parancsoljon!

Kovács István reflektálása

KOVÁCS ISTVÁN (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség): Köszönöm szépen. Én arra a kérdésre szeretnék válaszolni, hogy vajon Baranya megye, illetve a régió számára méltányos módon finanszírozódik-e az operatív programból Pécs kulturális főváros. Azt kell elmondanom, hogy az Európai Bizottsággal kötött megállapodás alapján egyértelműen a regionális operatív programban van a helye ennek a fejlesztésnek. Az operatív programokon kívüli kiemelt fejlesztések egyébként sem jelentenek alternatívát, ilyenek előkészítésére nincs mód. Akkor, amikor megállapításra került a régiók operatív programjának kerete, támogatási kerete, akkor egy méltányos és a felek által elfogadott alku vagy egyezség teremtette meg azt a keretet, amelyből egyébként a régió lakosságának körülbelül egyhatodát magába foglaló Pécs város olyan lehetőségekhez jut, amelyek úgy gondolom, nem elveszik a régió más településeitől a lehetőségeket, ellenkezőleg, számos olyan lehetőség teremtődik Pécsett, amelyből a régió egésze fog érdemben profitálni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mészáros András, parancsoljon!

Mészáros András válaszai

MÉSZÁROS ANDRÁS ("EKF-Pécs, 2010" program): Köszönöm, elnök úr. Összevonva válaszolnék a finn nagykövet úrnak, illetve Bánki Erik képviselő úr kérdésére, amit már korábban említettem, hogyan működünk együtt Pécsen kívüli településekkel, a régióval. Példaként említeném meg, hogy talán a jövő heti programomban van vagy egy héttel később, Szekszárdra fogok látogatni és fogok tárgyalásokat folytatni arról, hogy hogyan tudunk együttműködni. A szekszárdiak kész tervvel állnak elő, és az volt a kérésük, hogy én látogassam meg őket, és akkor végigvezetnek ezen a javaslatsoron. Azt gondolom, hogy meg fogjuk találni az együttműködés lehetőségeit és pontjait. De ahogy korábban említettem, az "egy mindenkit visz" jelszó jegyében, ahogy fogalmaztam, még egyszer hangsúlyoznám, a nem győztes városokkal szerződéseket kötöttünk, amelyekben meghatároztuk azokat az irányokat, azokat a területeket, ahol együtt fogunk működni, és ezeket a szerződéseket, ezek tartalmát komolyan vesszük.

A török nagykövet úrnak szeretném mondani, hogy éppen Brüsszelben, ahol beszámoltunk a monitoring bizottság előtt, találkoztunk a török előkészítő bizottság elnökével. Örömmel állapítottuk meg koccintás közben, hogy közel ötven olyan projekt folyik jelenleg is, amely vagy kétoldalú, tehát Pécs-Isztambul, Pécs-Essen vagy Essen és Isztambul között zajlik, vagy akár háromoldalú, tehát közel ötven projekt folyik már. Azt gondolom, hogy ez a szám bővülni fog. Nagy örömmel veszem azt a meghívást, amelyet ön felajánlott, szeretnénk is élni a lehetőséggel. Szeretnénk minél tovább bővíteni az együttműködést isztambuli kollégáinkkal, és minél több olyan lehetőséget feltárni, ahol közösen tudjuk megmutatni egymás értékeit a másik városban.

Mollinger nagykövet úrnak, akivel tartós és régóta tartó együttműködésünk van, szeretném mondani, hogy én is fontosnak tartom az úgynevezett best practices nyomon követését. Ellátogattunk már Liverpoolba, ahol jövő évben lesz Európa kulturális fővárosa, ellátogattunk Corkba, ahol 2005-ben volt, tehát igyekszünk tanulni és megfogadni azokat a tapasztalatokat, tanácsokat. Ahogy jeleztem, több olyan hálózatban is benne vagyunk, ahol Európa kulturális főváros szakértői dolgoznak. Egyébként pedig Athén gyűjti össze azokat a dokumentumokat, azokat a projekteket, amelyek a best practices alapon eddig megszülettek. Éppen Nagyszebenben hallottam azt a hírt, hogy ott például az önkéntesprogram kapcsán írnak egy olyan segédanyagot a jövendő Európa kulturális főváros menedzsereinek, amelynek segítségével hatékonyabban tudnak ezen a területen dolgozni.

Ami a művészeti programok irányítását illeti, arra csak annyit szeretnék mondani, hogy messzemenően egyetértek, hogy ezt nagyon magas színvonalon kell kézbe venni és folytatni. De lehet, hogy nem topman, hanem topwoman lesz a döntés.

A portugál nagykövet úr javaslatára azt szeretném mondani, hogy mi a menedzsmentközpont részéről nagy szeretettel várjuk a tisztelt nagykövet asszonyokat, urakat, bármikor külön-külön is, ahogy eddig is tettük, de közösen is és a bizottság meghívására jövő tavasszal vagy nyáron.

Mivel valószínűleg nem kapok már többet szót elnök úrtól, szeretném megköszönni a lehetőséget és a figyelmüket, kérdéseiket. Mi rendszeresen küldeni fogunk a nagykövetségeknek információt, tájékoztatást arról, hogy hogyan haladnak az ügyeink. Vállalom, hogy bármikor akár én, akár munkatársaim készen állnak önökhöz is ellátogatni, vagy szívesen látjuk önöket és adunk tájékoztatást. Köszönöm a figyelmüket és a lehetőséget. Bízom benne, hogy rendszeresen találkozhatunk, 2010-ben pedig együtt ünnepelhetünk Pécsett. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm mindannyiunk nevében. Azt hiszem, hogy eljött az ideje, hogy Tasnádi Péter polgármester úrnak megadjam a szót. Parancsoljon!

Tasnádi Péter reflexiója

TASNÁDI PÉTER (MSZP), Pécs megyei jogú város polgármestere: Köszönöm szépen. Nagykövet Asszonyok és Nagykövet Urak! Én nem tételesen, de a legfontosabb és főleg a politikai jellegű megállapításokra szeretnék reagálni.

Valóban egy nagyon bonyolult, összetett folyamatról van szó Magyarországon belül is, illetve Pécs városában is. Ezen a programon hihetetlen sokan dolgoznak Pécsett és Budapesten és kormányzati szerveknél. A kezdetektől kezdve több száz ember foglalkozik ezzel a programmal. Az, hogy ebből a programból időközben három, négy, öt ember eltávozik és más pozícióba kerül, azt gondolom, hogy az adott esetben érthető. Minden esetben, ahogy eddig is, most is meg fogjuk oldani a személyi problémákat, tehát néhány napon belül a művészeti igazgató távozása utáni helyzetet kezelni fogjuk, mint ahogy kezeltük a korábbi építészeti igazgatónak az ügyét is.

Ezzel együtt azt kell hogy mondjam önöknek, hogy a politikai támogatottsága ennek a programnak megvan minden esetben helyben. Vitáink persze mindig voltak, vannak, lesznek is a későbbiekben, de úgy gondolom, hogy amikor nagyon kemény szakmai kérdésekről is szó van, ott nem lehet konfliktusok és érdeksérelmek nélkül ezeket kezelni. De alapvető politikai konszenzus van. A pécsi testületben a legfontosabb kérdésekben, amelyek az Európa kulturális fővárosa programmal kapcsolatosak, a testület mindig vagy konszenzusos döntést hozott vagy pedig nagymértékű egyetértés van. Éppen ezért hoztunk létre egy úgynevezett boardot is, amely a különböző politikai erőknek az együttműködésével működik, és a legfontosabb kérdéseket rendszeresen megvitatja. Viták persze voltak meg lesznek, és nemcsak a különböző politikai erőknél, de adott esetben egyéb párton belül is vannak jelentősebb nézeteltérések, amelyeket minden esetben sikerült rendezni.

Azt szeretném elmondani azért, és ez nem hangzott itt el a tájékoztatóban, hogy nagyon fontos eleme ennek a programnak az, hogy milyen magántőkét és egyéb beruházásokat mozgat meg azokon a beruházásokon kívül, amelyekről beszéltünk. Az már látható, és azt biztonsággal állítom, hogy Pécs városában 2010-re minimum három, de lehet, hogy napokon belül eldől, hogy négy darab, tehát három vagy négy darab négycsillagos szálloda épül, így többek között a pécsieknek egy régi hiányérzete, a patinás Nádor szálloda is 2010-re megújul, és a tulajdonosa megépíti magánberuházásból. Azt tapasztalom, hogy az érdeklődés a magánbefektetők és a turizmus területén elsősorban érdeklődők részéről jelentősen megnőtt, és ezt hozzá kell számolni, hogy komparatív haszna, illetve előnye is lesz ebből a városnak.

Pécs, ahogy jelezték itt a kollégák, nem önmagában akarja ezt a programot megvalósítani. Ahogy a szlogen is szólt a bemutatóban, "Pécs mindenkit visz", tehát Pécs nem mindent akar elvinni, hanem Pécs mindenkit visz. Éppen ezért az elmúlt időszakban én személy szerint is nagyon sok várossal, térséggel együttműködési megállapodást kötöttem. Kaposvár városával, fideszes polgármester kollégámmal megállapodtunk, hogy Pécs és Kaposvár hogyan működik együtt 2010-ig is és 2010-ben is. Előkészítés alatt áll, csak még formailag nem tudtuk aláírni Szekszárd város polgármesterével is a megállapodást, mint ahogy Zágráb városával, München városával és Szarajevó városával is a megállapodásokat előkészítettük, illetve részben már aláírtuk. Tehát Pécs szisztematikusan figyel arra, hogy nemcsak önmagát szeretné megmutatni, hanem a térséget is, és benne ezt a déli kulturális övezetet, ahogy például az idei évi programokban is és a jövő évi programokban is a támogatások szintjén is nemcsak pécsi programok kerültek támogatásra, hanem a Péccsel együttműködő városok, térségek számára is külön keret állt rendelkezésre, hogy az ott lebonyolításra kerülő programokat finanszírozzuk. 2010-ben is hozzájárulunk a programok tekintetében.

A régió tekintetében még annyit szeretnék elmondani, hogy persze ez egy nagyon bonyolult, összetett folyamat, éppen ezért nagyon fontosak azok a javaslatok, amelyeket önök megfogalmaztak, és köszönettel vettük. Köszönöm elnök asszonynak a felvetését is, hogy miután nagyon fontos az információáramlás és az, hogy önök minél reálisabb képet kaphassanak a felkészülésről, 2008. májusában egy hasonló összetétellel, hasonló részvételi körrel zajló programot Pécsett bonyolítsunk le, ahol el tudjuk önöknek mondani, hogy hol tartunk a felkészülésben.

A lakosság bevonásáról szeretnék még egy gondolatot elmondani. Hihetetlen jó lakossági ötletpályázatok voltak az elmúlt évben, amelyek részben előkészítették a nagyberuházásokat, és rengeteg olyan program van. Egy példát hadd mondjak önöknek, mondjuk sajnos pont nem pécsiek adták be a pályázatot, de középiskolás fiatalok azt javasolták, hogy Pécsett a zebrákat fessük át, illetve alakítsuk ki Vasarely zebráira. Tehát a terv az volt, és az építészek nagyon örültek is ennek a lehetőségnek, hogy Pécs abból a szempontból is egyedüli lesz, hogy Vasarely-zebrákat alakítunk ki a városban, amely unikális és egyedi lesz.

Még egy dologra szeretnék befejezésül reagálni azon kívül, hogy megköszönöm a figyelmüket. Mollinger úr közben elment, de a folytatás tekintetében szeretném jelezni, hogy van a programnak főigazgatója, tehát nem kell itt kulturális külön intendánst kinevezni, van a programnak főigazgatója, aki a folyamatot irányítja és bonyolítja, illetve fogja.

A 2010 utáni fenntarthatóság. Azt hiszem, ezt a finn nagykövet úr kérdezte. Van a kormánnyal kötött megállapodásban egy pont, amelyet folyamatosan vizsgálunk, 2010 után megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy milyen kormányzati támogatás lehetséges Pécs esetében. Nagyon boldog lennék, ha a kulturális vidékfejlesztés ebben az országban is eljutna arra a szintre, hogy nemcsak budapesti intézményeket támogatunk, hanem adott esetben fontos, hogy regionális intézményeket. Erről úgy tudom, illetve azt tapasztaltam, hogy a kormányzat részéről van szándék. Miután Pécsnek ez egy nagyon fontos lehetősége, hogy a kulturális iparát és a kulturális gazdaságot hogyan tudja helyrehozni és fejleszteni, épp ezért fontos az, hogy csak olyan beruházásokat támogatunk és építünk meg, amelyek nemcsak 2010-ben, de 2010 után és az ott élő, ott lakó és a kultúrából jó értelemben véve megélő emberek számára minél több lehetőséget biztosítanak. Ez egy fontos eszköz a folyamatban, amelyet reményeink szerint a lehető legjobban ki tudunk használni 2010-ben és azt követően is. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm én is, polgármester úr és képviselőtársam. Ugyanakkor zárszó előtt Szili Katalinnak adom meg a szót.

SZILI KATALIN, az Országgyűlés elnöke: Azért még javaslom főigazgató úrnak, még egyet írjunk majd föl oda, azt, hogy rövidség, jó? Akkor azt hiszem, minden a helyén lesz. De minden humort félretéve három megjegyzésem van.

Az egyik, hogy én terveztem Prammer házelnök asszony példáját követve, az osztrák házelnök kollegám adott egy jó példát, hogy a tavasszal a Parlamentben rendezünk egy "Pécs bemutatkozik" című nem is tudom, minek nevezzem, egy bemutatkozót, ahova szeretném meghívni egyébként részben elnök asszonyt is, részben a másik két, tehát Essen és Isztambul, illetőleg az ottani házelnököket is. Több száz főt szeretnénk meghívni, hogy tényleg mindenki érezze azt, hogy hogyan fog kinézni ez, főleg azokra a programokra fókuszálva, amelyek az általam csak szoftverként említett és a holland nagykövet úr által is felvetett programokat jelenítik meg, tehát hogy mivel fogjuk megtölteni, milyen lesz egyébként. Körülbelül szeretnénk ennek a feelingjét megjeleníteni itt. Nyilván ebben mindenki, akár a kultúrában, akár Pécsről elszármazott, Baranyából elszármazott, itt ezen részt venne. Ez az egyik lehetőség, amit szeretnénk kínálni. Nyilván azzal együtt is, hogy ha már a fenntarthatóságról beszélünk, én szeretném, ha Pécs tulajdonképpen Magyarország Salzburgjaként jelenne meg, tehát egy olyan kulturális központtá válna.

Ha már itt felvetődik az, hogy miért olyan fontos az infrastruktúra. Ez Pécs számára fontos, tehát mi szerettük volna azt kihasználni, hogy ha van egy ilyen lehetőség, akkor ehhez olyan - hadd maradjak megint a szónál - hardvert teremtsünk, amely nyilvánvaló, hosszú távon ezt biztosítja, hogy egy ilyen kulturális központként jelenik meg.

A másik, amit szerettem volna elmondani, és a portugál nagykövet úrnak is, hogy Magyarország 2011-ben Európa soros elnöke lesz. Magyarország 13 nemzeti kisebbséggel rendelkezik ebben az országban. Nyilvánvaló, hogy a 2010-es kulturális megjelenésünk Pécs fővárosával lehetőséget biztosít arra is, hogy ez a 13 nemzeti kisebbség is, akik itt élnek velünk, a saját kultúrájukat megmutassák. Azt hiszem, hogy ez jó felvezető is arra, ami Magyarország számára fontos lehet, és nyilván ez csak egy lehetőség részemről, hogy 2011-ben egyébként az európai kisebbségi kérdéseket is felkarolja soros elnökként.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Elnöki zárszó

ELNÖK: Köszönöm, elnök asszony. Én is szeretném megköszönni mindenkinek, aki megtisztelte a mai bizottsági ülésünket, és hozzájárult ahhoz, hogy valamennyien a dologról többet tudva és hitünkben megerősödve, a realitásokat ismerve, de optimistán készüljünk erre a nagyszabású programra. Két ilyen ügy van, van Európa kulturális fővárosa 2010 Pécs, és van a 2011-es magyar elnökség, amelyre a folyamatos felkészülést figyelemmel követjük ebben a bizottságban is, különösen ebben a bizottságban. Ezért abban hiszek, hogy ezekről a kérdésekről lesz még alkalmunk szót váltani vagy ebben az épületben, vagy pedig Pécsett. Egyébként a két dolog hitem szerint is szorosan összefügg egymással. Úgy kell megkonstruálnunk, megálmodnunk és megvalósítanunk 2010-et, hogy az a 2011-es magyar elnökségre egy szervesen felvezető, Magyarországot egyébként ismert és jó színben bemutató programsorozat legyen. Azt gondolom, hogy a program minden ízében pécsi jelenség, ugyanakkor regionális és nemzeti ügy, és ehhez képest kell valamennyiünknek, politikusoknak és nem politikusoknak az ehhez való hozzájárulásunkat megadnunk.

Ennek jegyében még egyszer köszönöm mindenkinek. További szép napot kívánok! Viszontlátásra!

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 11 perc)

Kocsi László
a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika