EIB-46/2007.
(EIB-76/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2007. december 17-én, hétfőn 12 óra 40 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék*
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak*
Elnöki bevezető*
A napirend elfogadása*
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4677. szám) (Általános vita)*
Laborczné dr. Balogh Éva szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények, reflexiók*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/4678. szám) (Általános vita)*
A lisszaboni szerződés kötelező hatályának elismeréséhez és kihirdetéséhez kapcsolódóan az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkéről címmel szóló határozati javaslat (H/4679. szám) (Általános vita)*
Dr. Iván Gábor szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Dr. Iván Gábor válaszai*
Döntések általános vitára való alkalmasságról*
Elnöki zárszó*
(Általános vita)
Elnököl: Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Nógrádi Zoltánnak (Fidesz)
Laborczné dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Iván Gábor szakállamtitkár (Külügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 40 perc.)
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Javaslom, hogy kezdjük el az ülést, hiszen a plenáris ülés is el fog kezdődni egy órakor.
Elsőként döntsünk a napirendről, amit írásban előre megküldtünk önöknek. Ha valakinek bármilyen kérdése, javaslata van a kiküldött napirendhez, az most tegye meg. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem, hogy a bizottság elfogadja-e az előre kiküldött napirendet. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta az ülés napirendjét. (Jelzésre:) Ivanics képviselő úr tartózkodott. Köszönöm szépen.
Első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/4677. számú törvényjavaslat. Az előterjesztő az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében Laborczné dr. Balogh Éva, az Alkotmányjogi Főosztály vezetője.
Megadom a szót.
Laborczné dr. Balogh Éva szóbeli kiegészítése
LABORCZNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Önök ismerik ezt a rövid alkotmánymódosító javaslatot. Az Európai Unióban a büntetőjogi együttműködés egyre szorosabbá vált, s mivel csatlakozásunkkor azt vállaltuk, hogy az alapító szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében a Magyar Köztársaság minden általános és egyedi intézkedést megtesz ezen a területen is, nem tekinthetünk el attól, hogy az alkotmányt a lisszaboni szerződés ratifikációja kapcsán felülvizsgáljuk.
Az alkotmány 57. §-ának (4) bekezdése azt mondja, hogy senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint nem bűncselekmény. A Magyar Köztársaság integrációs politikája és büntetőpolitikája akkor áll egymással összhangban, ha az alkotmány szintjén a 2/A. §-on és a 8. § (2) bekezdésén túlmenően az alkotmány 57. §-ának (4) bekezdése is egyértelművé teszi a büntetőjogi együttműködés kereteit és garanciáit. Ezeket a garanciákat fogalmaztuk meg az 57. § (4) bekezdésében lévő alkotmányszövegben.
A határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesülése céljából az Európai Unió jogi aktusai által meghatározott körben és az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozva lehet elismerni más állam joga szerinti bűncselekményt a Magyar Köztársaságban is. Erről szól ez a mai javaslat.
Köszönöm szépen.
Kérdések, vélemények, reflexiók
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy többeknek kérdésük lesz a dologhoz. Parancsoljon, Firtl alelnök úr!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Nem is kérdés, hanem vélemény. Szeretném a Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását ebben az ügyben elmondani; azt, hogy mi alkotmánymódosítás dolgában ilyen gyors előterjesztéseket nem tudunk támogatni. Tehát nem a lisszaboni szerződéssel van gondunk, hanem egyáltalán az alkotmány ilyen eljárásban történő módosításával, úgyhogy a frakciónk vagy tartózkodik, vagy nemmel fog szavazni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Ékes képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon őszintén az előterjesztőt szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha mondjuk, Wass Albert élne, és Magyarországon élne - ugye Romániában annak idején életfogytiglanra ítélték. Ön azt mondta, hogy csak az tekinthető bűnnek, amit a magyar jog is bűnként ismer el. Van egy nemzetközi jog, ami úgyszintén bűnként ismer el dolgokat, amire úgyszintén kötelezett Magyarország is. Ha ezt a pert veszem alapul, amit annak idején Wass Alberttel szemben indítottak, van-e joga, mondjuk, Magyarországnak megkérdőjelezni a román peres eljárást, és a nemzetközi előírások szempontjából, mondjuk, Magyarországon adott esetben végre kellene hajtani vele szemben az ítéletet? Mert olyan vádakkal illették, amelyeket adott esetben meg lehet kérdőjelezni, de a nemzetközi jogba adott esetben bele lehet kötni.
És ugyanaz a helyzet azokkal a személyekkel, akik áttelepültek Magyarországra a romániai események után, ugye jó párat elítéltek 7-10 évre. Egy páran itt élnek Magyarországon közülük. Az ő esetükben, ha most születne Romániában per, mi történne?
ELNÖK: Ezek kérdések voltak. Megadom a szót a főosztályvezető asszonynak.
LABORCZNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az Alkotmánybíróság értelmezte már az alkotmánynak ezt a szakaszát, és azt mondta ki, hogy a magyar jogon kívül csak a nemzetközi jog által általánosan elismert és feltétlenül érvényesülő szabályok számára engedhető alkotmányosan kivétel.
Ez a szöveg pont ezekre az esetekre próbált garanciákat teremteni. Azt mondja: alapvető jog lényeges tartalmát nem korlátozva. Tehát védi ez a szöveg mindazokat az alapvető jogokat, amelyeket a magyar alkotmány tartalmaz, és nem enged teret olyan cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításának az európai jog szintjén sem, amely az alkotmányos jogokkal nem áll összhangban.
Hogy egyedi perekben hogy döntene most Magyarország, azt innen persze nem tudom megmondani, de a garanciát ez az alkotmányszöveg megteremti ahhoz, hogy alkotmányellenes ítélet ne születhessen.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon, képviselő asszony!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Nyilvánvaló dolog, megértettük, hogy az Országgyűlés alkotmányba ütköző törvényt nem hozhat, és ezért létfontosságú dolog, hogy a lisszaboni szerződés ratifikálása érdekében az alkotmány is módosításra kerüljön.
Csak azt nem értjük - mindamellett, hogy megszavazzuk, tehát a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség megszavazza úgy az alkotmánymódosítást, mint a szerződés ratifikációját -, hogy több hónapja tárgyalják a lisszaboni szerződést, nem most kezdődött ennek a tárgyalása; nem lehetett volna egy korábbi egyeztetést kezdeményezni, mondjuk, az alkotmány módosítása érdekében, hogy ne legyenek ilyen sürgetettségi helyzetek. Vagy egyáltalán mikor kezdték el a tárgyalást, az előkészítést, módosítást? Mert ugyan a módosítás papíron nem nagy módosítás, de elvben és tartalmilag jelentős módosítást jelent.
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
LABORCZNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kétségtelen tény, hogy valóban komoly büntetőpolitikai jelentőségű döntés ez. Mint ahogy a bevezetőben is próbáltam utalni rá, az integrációs politika és a magyar büntetőpolitika összehangolásáról van szó az alkotmány szintjén.
Amennyire tudom, de nyilvánvalóan kollégám majd ki is segít engem, a lisszaboni szerződés tárgyalásának folyamatát önök figyelemmel kísérhették. Tehát ezen a területen, mire eldőlt a lisszaboni szerződés végleges szövege, addigra már ősz elején jártunk. Az kétségtelen, hogy sokkal korábban meg lehetett volna kezdeni az egyeztetéseket. Amennyire én tudom, a december 5-ei kormányülést követően került erre sor a legnagyobb ellenzéki és a nagyobbik kormánypárt képviselői között. Azt mondhatom, hogy miután a ratifikáció 13-án történt, most tudtuk azt a lehetőséget kihasználni, hogy az Országgyűlés még ül, és a bizottságok ezt a módosítást befogadják. Én ennél több részletet erről nem tudok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót.
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Megértem, bár az ön szavaiból is azt veszem ki, hogy itt több hónap állt volna rendelkezésünkre, a parlamenti pártok rendelkezésére is, hogy ezt a kérdést megtárgyalják és alaposan előkészítsék.
Így csak önt tudom megkérdezni, hogy milyen érdemi változást hoz majd, hozhat-e a magyar állampolgárok életében, akár a mi életünkben is ez a módosítás, mire számíthatunk, mivel számolhatunk, ha ilyen gyorsan aláírásra kerül minden, a törvény pedig módosításra kerül.
LABORCZNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Más tárgyalási helyzetben lesz Magyarország akkor, amikor részt vesz az uniós döntéshozatali eljárásokban. Az Unió jogi aktusai által meghatározott körben ezekkel az alkotmányos garanciákkal Magyarországnak el kell ismernie azokat a büntető határozatokat, amelyeket más tagállam joga alapján, és amelyet uniós szintre emelve az Unió bűncselekményi körként meghatároz.
Ez azt jelenti, hogy ha a Magyar Köztársaság nem kíván részt venni olyan együttműködésben, nem kíván olyan cselekményt bűncselekménynek elismerni, akkor az uniós tárgyalásokon kell ezt képviselnie, a magyar alkotmánnyal összhangban. Tehát ez egy komoly uniós külügyi politikát jelent, sokkal nagyobb odafigyelést, hiszen nem lesz olyan alkotmányos akadálya, mint ahogy eddig volt, hogy a magyar jog szerint kellett bűncselekménynek elismerni. Viszont az integrációs politikánkkal, a csatlakozásunkkal ezt vállaltuk. Alkotmányos garanciákat tudunk ezzel a szöveggel teremteni ehhez, hiszen az alkotmány egyéb rendelkezéseit sem sérthetjük. Tehát én azt gondolom, hogy alkotmányjogi szempontból és integrációpolitikai szempontból jó úton járunk, és ez a szöveg ehhez megfelelő kereteket nyújt.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, nincs több hozzászólási igény. A szavazásra kerítünk sort. Kérdés az, hogy az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találja-e a bizottság. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.) Ki szavazott nemmel? (Szavazás.) Egy ellenszavazattal a bizottság általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.
A plenáris ülésen meg kell indokolnunk döntésünket. Előzetes megállapodás alapján felkérem a bizottság nevében Molnár Csaba képviselő urat, hogy képviselje azt. Elvállalja? (Jelzésre:) Köszönöm szépen.
Térjünk át a második és a harmadik napirendi pontra, és azt is javaslom, hogy ha lehet, akkor tárgyaljuk együtt a két napirendi pontot, ahol is Iván Gábor a meghívott vendégünk az előterjesztő nevében. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló T/4678. számú törvényjavaslat, illetve az ehhez kapcsolódó határozat, a második cikkéről szóló országgyűlési határozati javaslat, a H/4679. számon kapták kézhez a képviselők.
Megadom a szót Iván Gábor szakállamtitkár úrnak.
Dr. Iván Gábor szóbeli kiegészítése
DR. IVÁN GÁBOR szakállamtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azzal, hogy októberben az Unió új alapszerződéséről, lisszaboni szerződéséről létrejött a megállapodás, illetve a múlt héten 13-án a tagállamok aláírták ennek szövegét, továbbá az azt megelőző napon, 12-én az unió intézményeinek vezetői proklamálták az alapjogi chartát, az Unió új alapszerződése szövegszerűen létrejött. Annak érdekében, hogy ez hatályba tudjon lépni, szükséges, hogy valamennyi tagállam ezt megerősítse.
A kormány azért ajánlja az Országgyűlésnek megerősítésre a lisszaboni szerződést, mert az mindazokat az értékeket, célokat, eszközöket és intézményi rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket az alkotmányszerződés másodikként történő megerősítésével az Országgyűlés politikai mandátumként a kormány számára ebben a vitában meghatározott.
Elkészítettünk ennek a szerződésnek egy nem hivatalos, konszolidált változatát, ami a Külügyminisztérium honlapján elérhető, és ha a tisztelt képviselők ezt megnézik és összevetik az alkotmányszerződéssel, akkor az a megnyugtató konklúzió adódik, hogy tartalmában és jórészt szövegében is az alkotmányszerződés tartalmának megfelelő új szerződés jött létre.
Miért szándékozik Magyarország az elsők között megerősíteni ezt a szerződést? Azt gondoljuk, hogy egyrészt, amint említettem, azt a politikai mandátumot, amelyet az Országgyűléstől a kormány kapott, a tárgyalások során maradéktalanul sikerült teljesíteni, másrészt pedig van annak egy jelentősége, hogy az Unió elmúlt két éves időszaka minél hamarabb lezáródjon. Az elmúlt két-három évben alapvetően olyan kérdésekkel foglalkozott az Unió politikai napirendjén, amelyeket nehéz lenne polgárközelinek vagy könnyen közérthetőnek nevezni. A megoldandó intézményi kérdések előttünk álló konkrét kézzelfogható feladatok elől vitték el az időt és az energiát - utalok itt az energiapolitikára, a klímapolitikára, a terrorizmus elleni harcra, a kohéziós politika jövőjére, a közös mezőgazdasági politika jövőjére.
Az a szándékunk - és ebben Magyarország nincs egyedül -, hogy minél hamarabb érjük el azt az állapotot, hogy ez a folyamat lezáruljon, és az alkotmányszerződés ratifikációját követően kézzelfogható politikai kérdésekről tudjanak a tagállamok döntést hozni.
Amikor azt mondom, hogy Magyarország nincs ezzel egyedül, ez azt is jelenti, hogy ezekben a napokban több tagállam is benyújtotta a törvényhozása számára ennek a szerződésnek a megerősítését; a mai napon az Egyesült Királyság, illetve ezen a héten, tudomásunk szerint, Észtország, Ciprus és Szlovénia. Szlovénia szerdán vagy csütörtökön tervezi a szerződés megerősítését. Majd az olyan tagállamokban, ahol már nincs törvényhozás, ülésnap, ott január, illetve február első napjaiban tervezik ezt megerősíteni, közéjük tartozik Franciaország, a balti államok, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovákia, Görögország.
Mindezzel egy olyan üzenetet is meg kívánnak fogalmazni ezek a tagállamok, hogy tulajdonképpen az alkotmányszerződés értékei és tartalma él tovább, illetve egy üzenetet is kívánnak megfogalmazni azoknak a tagállamoknak a számára, ahol esetleg kétségek merülhetnek fel a szerződés megerősítését illetően. Reálisan nem számolunk ilyen tagállammal, de azt mindannyian tudjuk, hogy Írországban például népszavazásra fog sor kerülni.
Ami a másik javaslatot illeti, az országgyűlési határozatot illető javaslat szövegében megegyezik azzal az országgyűlési határozattal, amelyet az alkotmányszerződés megerősítésekor az Országgyűlés elfogadott, nevezetesen az új uniós szerződés 2. cikkében foglalt értékek vonatkozásában a kisebbségekhez tartozók jogainak megerősítését, illetve az ezen a téren képviselendő közösségi jogalkotási kezdeményezések támogatását fogalmazza meg ez az országgyűlési határozati javaslat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes József képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kételyeim, hanem aggályaim vannak tulajdonképpen, és ezeket szeretném megfogalmazni. Miért ez a nagy sietség? Németországban Angela Merkelék csinálták végig az elnökséget, ők majd csak májusban fogják ezt tárgyalni.
Úgy érzem, hogy nagyon sok magyar parlamenti képviselő nincs tisztában a jelenlegi lisszaboni szerződés tartalmával. A biztosok száma radikálisan le fog csökkenni. Az Európai Tanács hatásköre le fog csökkenni. Nagyobb mértékben az Európai Parlament hatásköre fog megnőni. Többségi döntési elv fog kialakulni, tehát, ha lakosságarányosan az Európai Parlament 64 százaléka valamit megszavaz, akkor a nemzeteknek nem lehet vétójoguk. Tehát gondolkodjon el ezen mindenki. Én most senkit sem akarok lebeszélni erről.
Ausztriában a múlt héten robbant ki botrány, mert ezzel párhuzamosan, a lisszaboni szerződéssel együtt alá lett írva a vízkeretegyezmény is, nemcsak az energia, hanem bent van a víz is. Például Spanyolországban rengeteg folyó teljesen kiszáradt, és az uniós döntés alapján minden további nélkül kötelezhető Ausztria arra, hogy Spanyolország irányába csővezetéken keresztül az ország az ivóvizet vagy a vízbázist nagymértékben lecsökkentse. Ausztriában jelenleg botrány van emiatt, és parlamenti botránnyá fog alakulni az egész, és lehet, hogy Ausztriában nem parlamenti döntéssel fogják tudni meghozni a lisszaboni szerződés elfogadását, hanem majd népszavazással, mert ki fogják erőltetni.
Tehát vannak veszélyek is benne. Azért is kérdezem, hogy miért ez a sietség, hiszen nagyon sok parlamenti képviselő nincs tisztában azzal, hogy mit tartalmaz maga a lisszaboni szerződés, az állampolgárok meg még kevésbé. Magyarországnak ebben az esetben mindig majd a több lakossal bíró európai parlamenti státuszhoz kell hozzáidomulnia, mert keresni kell azt, hogy a döntéseknél a magyar érdekek hogy tudnak érvényre jutni a többségi döntés elve alapján. (A képviselő kikapcsolja mikrofonját, majd hozzáteszi: Nem is kell válaszolni. - Derültség.)
ELNÖK: Ez esetben eltekintünk a választól, valóban. Hadd kérdezzem meg, hogy vannak-e még bárki másnak ilyen vagy hasonló aggályai, kérdései. (Dr. Braun Márton jelentkezik.) Parancsoljon!
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, a Fidesz még októberben kezdeményezte egy egyoldalú nyilatkozat csatolását a szerződéshez a kisebbségi jogokkal kapcsolatban. Szeretném megkérdezni, hogy mi volt az akadálya annak, hogy ezt nem tette meg a kormány.
Köszönöm.
ELNÖK: Erre a kérdésre nyilván majd válaszolni fog a szakállamtitkár úr, de kíváncsiak vagyunk Ivanics képviselő úr mondandójára is.
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A napirenddel kapcsolatban is azért tartózkodtam, amiért az alkotmánymódosítás kapcsán is ellene szavaztam. Én méltatlannak tartom az ügyhöz azt, amit a kormány most művel.
Azt gondolom, hogy az elmúlt hónapok meglehetősen sok alkalmat adtak volna arra, hogy az egyeztetéseket megfelelően végigvigyék, és nekem is megmarad a kérdés, bár félek attól, hogy költői lesz, hogy miért ilyen sürgős. Vajon miért nem tartjuk az embereket alkalmasnak arra, hogy végigbeszéljük velük magát ezt a törvényjavaslatot? Amikor arról beszélünk, hogy az Unió távolodik az emberektől, akkor most miért nem teremtünk alkalmat arra, hogy az alapszerződést, azt a szerződést, ami meghatározza a jövőnket, egy kicsit szélesebb körben átbeszéljük?
Amikor a parlamenti meghívó úgy jön ki, hogy még sorozatszámba sincs véve a napirendi pont, akkor arra sok minden mondható, csak az nem, hogy megfelelő idő van az áttárgyalásra. Az egészben egyetlenegy mentséget látok, az pedig az az eset, mint amikor az a diák, aki egész évben rossz tanuló volt, rosszul viselkedett, többször megríkatta a tanárt, pedagógusnapra a legnagyobb csokrot viszi. Valahogy így érzem azt, hogy a szerződést elsőnek akarjuk elfogadni, mivel mindenben a legrosszabbak vagyunk most már lassan, ezért érdemes lenne valamivel kirukkolni, hát megpróbáljuk ezt a reformszerződést elsőként elfogadtatni.
Azt hiszem, hogy ez az ügy sem az Európai Uniónak nem használ, sem pedig a magyar társadalomnak, úgyhogy ilyen módon ezt nagyon álnok és képmutató magatartásnak tartom. Azt gondolom, hogy ha egy ilyen ügyet viszünk be, akkor alkalmat kell teremteni. Ez nem jelenti azt - szeretném hangsúlyozni -, hogy az Európai Unió integrációs folyamatával és Magyarország integrációs folyamatával nem értek egyet, mert az a rossz kormányzás, amit az önök kormánya éveken keresztül művelt, csak egy dolog miatt nem döntötte le az országot, az pedig az, hogy az Európai Unió tagja vagyunk. De ezt mindannyiszor beismerik, amikor a reformintézkedéseket a konvergenciaprogrammal indokolják. Azt az Európai Unió követelte ki tőlünk. Vajon mi lett volna, ha azt sem kell elkészíteni?
Pontosan tudjuk egyébként, hiszen korábban is kellett verziókat készíteni, és ezek a korábbi verziók rendre nem azokat a számokat tartalmazták, mint ami a nagy lebukás, az őszödi lebukás után következett. Tehát úgy hiszem, ez egy rossz lelkiismeretű kormány pedálozása, és egyben a megszégyenítése az európai uniós elveknek. Mindamellett azt gondolom, hogy Magyarország egyetlen jövője az európai uniós csatlakozás, de ezt nem ilyen módon kellene megtennünk. (Közbeszólás: Már túl vagyunk rajta!) Az integráció...
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, legalábbis a hozzászólása rövidségét. Azt a részét, ami a legkomiszabb tanulóhoz hasonlított minket, talán a maradék nemzeti büszkeségünk okán valamennyien visszautasíthatjuk, én magam mindenképpen. Azt pedig, úgy gondolom, meg kell válaszolni, hogy az általános vitára amúgy alkalmasnak tartja-e a képviselő úr az előterjesztést. Ahhoz képest egy másik dolog, hogy egyébként mindent, ami eszébe szokott jutni amúgy a politikáról, azt most elmond.
Köszönöm egyébként, hogy most jóval rövidebb volt ez a hozzászólás, mint amit egyébként ebben a tekintetben szokott mondani. Ebben az ügyben mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy ezt a kérdést a plenáris ülés minél hamarabb napirendre tűzhesse. De úgy látom, még meg kell adnom a szót más képviselőknek is.
Veress képviselő úr!
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék érvelésként elmondani, hogy mindnyájan tudjuk, hogy ez a szerződés nagyjából az alkotmány szövegét és az abban lévő elveket emeli át, amelyet a Magyar Országgyűlés, ha jól emlékszem, harmadikként ratifikált. Tehát arról beszélni, hogy az itt lévő ügyeket nem ismerjük... - (Jelzésre:) segítettek, másodikként ratifikált -, enyhe túlzás.
Egyébként arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy mivel valóban hasznos lenne egy párbeszédet kialakítani, a ratifikáció időpontjától függetlenül használjuk fel közösen azokat a lehetőségeket, amelyek a választókkal való párbeszédre állnak, és ismertessük velük, hogy milyen új lehetőséget nyit ki ez az alapszerződés. Talán így oldhatjuk azt a feszültséget, amelyet a képviselőtársam jelzett.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még hozzászólni. (Ivanics Ferenc jelentkezik.) Akkor a második körben még. Az a probléma, hogy még volt kérdés is, amire a szakállamtitkár úrnak válaszolnia kellene. De inkább megadom a szót, mert utána újabb kört nem nyitunk.
Ivanics képviselő úr, parancsoljon! Arra kérem, hogy ahogy az előbb is tette, példás rövidséggel fogalmazza meg mondandóját.
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Bár vártam volna azért némi választ, de azt gondolom, hogy így is el tudom mondani a mondandómat. (Veress József távozik az ülésről.)
Még egyszer elmondom, magával az Európai Unióval nekem nincsen gondom. Azzal, hogy ezek az előterjesztések így készülnek el, azzal van a gondom. Azzal van a gondom, hogy ilyen helyzetben van Magyarország, ezért én támogatni fogom ezt az előterjesztést. Az alkotmánymódosítás kapcsán jeleztem, hogy azt bizony hibának tartom, hogy nem vették észre több hónap alatt is, és ilyen sürgősséggel kell elintéznünk az alkotmánymódosítást. Viszont az európai uniós reformszerződéssel kapcsolatban, hogy visszatérjek, az előbb nem pontosan fogalmaztam, a csatlakozás mikéntje számomra akkor minősül csatlakozásnak, ha nem tujázunk az Európai Unión, mint ahogy az a II. világháború után divat volt a villamosokon, hanem rendesen mi is utasok vagyunk, büszkén emelt fővel, erre jelenleg nem nyílik lehetőségünk. Talán ez a szerződés valamit megnyit, de még egyszer, nagyon sajnálom, hogy ezt ilyen hihetetlen módon beerőltetik a parlamentbe.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Csak Veress képviselőtársamnak szeretném mondani, 2003-ban a Konvent ülésein nagy többségben ott voltam, amikor Szájer József és Vastagh Pál hihetetlenül keményen harcolt az európai alkotmány jogosságáért. Tehát ne azt kérdőjelezzük meg, hogy ki nem tud, meg hogy nem tudja, hanem a véleményem az, hogy sem az alkotmányt, sem pedig a lisszaboni szerződést nem ismeri a politikusok nagy többsége, és az állampolgárok meg még úgy sem.
ELNÖK: Csak ki tudom fejezni a határozott reményemet, hogy az előttünk álló kicsit talán nyugodtabb időszak módot ad a képviselőknek arra, hogy ezt a hiányt pótolhassák, és azt is remélem, hogy az adventi áhítat és az áldott, békés karácsonyi napok a negatív érzelmeket és aggodalmakat, szorongásokat, amelyek a képviselőtársaimban felhalmozódtak, csak enyhíteni tudják.
Megadom a szót a szakállamtitkár úrnak.
DR. IVÁN GÁBOR szakállamtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az egyoldalú nyilatkozat. Magyarország három többoldalú nyilatkozatban is részt vesz: az EU írásmódjáról szólóban, az Euratom-megállapodás felülvizsgálatáról szólóban, illetve csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amely azt mondja, hogy az Unió szimbólumait az európai összetartozás jelképének tartjuk, annak ellenére, hogy ezt az új szerződés nem tartalmazza.
Ezen túlmenően egyoldalú nyilatkozatot valóban nem tett. Hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy azok a tagállamok, amelyek egyoldalú nyilatkozatot tettek, vagy valamelyik politikából, vagy az integráció egy jelentős részéből való kimaradás miatt tettek nyilatkozatokat, mint az Egyesült Királyság, Írország vagy Lengyelország az alapjogi charta ügyében, vagy valami más tagállamban fel nem lelhető nemzeti sajátosság okán, mint például Belgium nemzeti törvényhozásának sajátosságai okán.
Mindezek ellenére tehát azt gondolom, hogy az egyéni nyilatkozatnak van egy jelentősége, és azt kell mondjam, hogy egyfajta kockázata is, ha ettől a jelzett mozgástértől eltérő nyilatkozatot teszünk. Mindennek ellenére a miniszterelnök úr tett erre kísérletet az októberi egyeztetések során. Talán úgy fogalmazhatunk, hogy nem talált ahhoz megfelelő támogatást, hogy egy ilyen nyilatkozat megszülethessen. Ennek a politikai hozadéka nem lett volna Magyarország számára feltétlenül kedvező.
Még egy dologra hadd reagáljak. A rossz tanuló példája mellett én sem tudok elmenni szó nélkül, tekintettel arra, hogy ebben a körben én magam is többször elmondtam, és azt hiszem, erre büszkék lehetünk, hogy ebben a kérdésben, nevezetesen az új szerződés létrehozásának ügyében, Magyarország tagja volt annak az amúgy nyilvánosan nem nagyon reklámozott hatos körnek, amely informálisan, azt mondhatom, jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az alkotmányszerződés tartalmát a lisszaboni szerződés átvegye. Ez a hatos kör egy kézzelfogható segítséget nyújtott a német elnökség munkájában, és az új tagállamok közül egyedül Magyarország volt ennek részese. Tehát az, hogy Magyarország az elsők közt kívánja ezt a megállapodást ratifikálni, azt gondolom, hogy az ebben az évben ebben a kérdésben mutatott magatartásunknak egy teljesen logikus következménye, ha szabad azt is mondani még, hogy megkoronázása annak, amit ebben az ügyben tettünk.
Köszönöm szépen.
Döntések általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm én is a bizottság nevében. Ha nincs több hozzászólás, akkor szeretném szavazásra bocsátani a kérdést, mármint, hogy a két előterjesztést a bizottság általános vitára alkalmasnak találja-e.
Először a lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló T/4678. számú előterjesztéssel kapcsolatban kérdezem, hogy ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás.) Köszönöm. Úgy látom, nem kell ellenpróbát tennem, senki nem tartózkodott, és ellene sem szavazott senki, tehát a bizottság egyhangúlag támogatta.
Most a másikat teszem fel szavazásra, tehát a H/4679. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérdezem, ki támogatja az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta ezt az előterjesztést is.
A jegyzőkönyv számára szeretném megjegyezni, hogy a napirend megállapításánál egy tartózkodás volt a bizottsági szavazás során, mert lehetséges, hogy én akkor azt egyhangúnak láttam, ezt szeretném pontosítani.
Köszönöm mindenkinek a mai bizottsági ülésen való részvételt. A bizottság nevében a bizottság véleményét a plenáris üléssel alelnöki minőségemben közölni fogom.
A legközelebbi bizottsági ülésünket remélem, a következő esztendőben tartjuk. Mindenkinek nagyon békés, áldott karácsonyt és boldog és sikeres újesztendőt kívánok a magam és az elnöktársaim nevében. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 12 perc.)
|
|
|
Kocsi László |
Jegyzőkönyvvezető: Horváth Éva Szilvia