GIB-6/2008.
(GIB-87/2006-2010.)
EIB-5/2008.
(EIB-81/2006-2010.)
KHTB-5/2008.
(KHTB-57/2006-2010.)
J e g y z ő k ö n y v*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága,
az Európai ügyek bizottsága,
a Külügyi és határon túli magyarok bizottsága
2008. február 27-én, szerdán, 08 órakor
az Országház főemelet 40. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A Gazdasági és informatikai bizottság részéről *
Megjelent *
Az Európai ügyek bizottsága részéről *
Helyettesítési megbízást adott *
A Külügyi és határon túli magyarok bizottsága részéről *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
Szavazások a napirendi javaslatról *
Németh Zsolt (Fidesz) ügyrendi javaslata *
Dr. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter tájékoztatója *
Dr. Veres János pénzügyminiszter tájékoztatója *
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatója *
A bizottsági elnökök állásfoglalása *
Gál J. Zoltán ügyrendi javaslata *
Dr. Veres János pénzügyminiszter válaszai *
Dr. Kákosy Csaba gazdasági miniszter válaszai *
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter válaszai *
Határozathozatalok *
1. Tájékoztató hazánk energiaellátásának biztonsága érdekében teendő intézkedésekről. Meghívott: dr. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter, dr. Göncz Kinga külügyminiszter és dr. Veres János pénzügyminiszter
A Gazdasági és informatikai bizottság részéről
Elnököl: Puch László elnök (MSZP)
Podolák György alelnök (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Az Európai ügyek bizottsága részéről
Dr. Erösi Mátyás (SZDSZ) a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Gál J. Zoltán (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Molnár Csaba (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Veress József (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) Firtl Mátyásnak (KDNP)
A Külügyi és határon túli magyarok bizottsága részéről
Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Kozma József (MSZP). a bizottság alelnöke
Szabó Vilmos (MSZP). a bizottság alelnöke
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Szakács László (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Gedei József (MSZP) dr. Kozma Józsefnek (MSZP)
Potápi Árpád (Fidesz) Németh Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz) megérkezéséig Kelemen Józsefnek (Fidesz)
Dr. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter
Dr. Veres János pénzügyminiszter
(Az ülés kezdetének időpontja: 08.05 óra)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a Gazdasági és informatikai bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottságok! Miniszter Asszony! Tisztelt Miniszter Urak! Vendégeink! A bizottságok együttes ülését megnyitom. A napirendi pontot a bizottságoknak külön kell jóváhagyniuk, a határozatképesség megállapításához is szükséges ez.
Szavazások a napirendi javaslatról
A Gazdasági bizottság ülését ma nyolc órára összehívva javaslom a bizottságnak a Tájékoztató hazánk energiaellátásának biztonsága érdekében teendő kormányintézkedéseket tárgyalandó témának. Kérdezem a bizottságot, hogy egyetértenek-e a napirendi javaslattal. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Megkérdezem a két elnöktársamat is.
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelettel köszöntöm az együttes ülés megjelent tagjait. A Külügyi bizottság elnökeként bejelentem a helyettesítéseket. (Részletezve a jegyzőkönyv elején.) Megállapítom a határozatképességet. A meghívó szerinti napirend nem változott. Felteszem szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) A Külügyi bizottság egyhangúan elfogadta.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Eörsi Mátyás elnök úr, tessék!
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottságok! Az Európai ügyek bizottsága határozatképes a helyettesítésekkel együtt. (Részletezve a jegyzőkönyv elején.) Kérdezem a bizottság tagjait, hogy támogatják-e a mai napra rendelt penzumunkat. (Szavazás.) Igen. Egyhangú. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az ülés lebonyolításának technikai részleteként a javaslat az, hogy a megnyitást követően a miniszter urak, illetve a miniszter asszony kap szót, majd azt követően a képviselő urak és hölgy véleményét hallgatnánk meg. Majd ezt követően a bizottságok állásfoglalása, amennyiben erre a vitában szükség mutatkozik.
Ki ért ezekkel egyet? (Németh Zsolt jelentkezik.) Németh Zsolt úr!
Németh Zsolt (Fidesz) ügyrendi javaslata
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Egy ügyrendi kérdésem lenne elnök úr. Tekintettel arra, hogy egy nem akármilyen súlyú szerződést kívánunk most megvitatni, úgy érzem, hogy ennek a szerződésnek az ismeretében tudnánk érdemben hozzászólni az előterjesztéshez. Van-e mód arra, hogy a szerződés szövegét, amit a holnapi napon a magyar miniszterelnök Moszkvában alá akar írni, szétosszák és módunk legyen megismerni ezt azt állítólag több, mint 300 milliárdos összvolumenű szerződéstervezetet?
ELNÖK: Azt gondolom elnök úr, az aláírás előtt ennek szétosztására nincs lehetőség, viszont itt van pénzügyminiszter úr és a gazdasági miniszter úr, akik az aláírás előkészítésében aktívan részt vesznek, minden részletről tájékozottak, és az én információim szerint a kormány az aláírás után a szerződés teljes nyíltságát biztosítja, amennyiben ehhez hozzájárul a másik fél. Tehát úgy gondolom, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kormány kezdeményezésére a bizottságokon keresztül kívánják tájékoztatni a parlamenti frakciókat a megteendő intézkedésről a miniszterek. Olyan ügyről van szó, amely az aláírás előtti fázisban van, a megállapodás az, hogy a nyilvánosságra hozatal az aláírást követően következhet be, hiszen még bármi történhet, a mai kormányülés is még döntési helyzetben van. Köszönöm szépen. Tehát az az álláspontom, hogy a nyilvánosságra hozás csak az aláírás után következhet be.
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Akkor önök ezek szerint egyeztettek erről a kormánypárti frakciókkal, örültünk volna, hogy ha mi is belekapcsolódhatunk ebbe az előzetes egyeztetésbe és nem a szerződéstervezet hiányában kell lefolytatnunk ezt a bizottsági ülést. Mi úgy ítéljük meg, hogy itt el kell mondanunk az ellenzéki fideszes képviselők nevében, hogy mi ezt az eljárást helytelenítjük, mi a parlamentnek a döntését szeretnénk, ezért is kezdeményeztük a parlament plenáris ülésének az összehívását a mai napra. Mi nem tájékoztatás végett szeretnénk konzultációt folytatni, hanem döntést szeretnénk hozni egy ilyen súlyú kérdésben és nem bizottsági szinten, hanem a parlament plenáris szintjén. Ezt szeretném rögzíteni így a tárgyalás megkezdésekor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy tudomásul véve az elnök úr véleményét, amit - gondolom - a bizottság többsége nem biztos, hogy oszt (Moraj.), bocsánat, nem szeretném prejudikálni a döntést, elnézést kérek a képviselő uraktól, de tudomásul véve azt, amit az elnök úr mondott, szeretném azt mondani, hogy a kormány hétfőn kezdeményezte ennek a bizottsági ülésnek az összehívását, amiben kérte, hogy kezdjük meg az előkészítést ellenzéki képviselőtársainkkal is, tehát az elnök úrral is. Ezzel szemben, amikor ezek a kezdeményezések megtörténtek, azonnal a sajtó nyilvánosságán keresztül üzengetések kezdődtek, és úgy gondolom, hogy így a valódi komoly előkészítésnek az esélyét erősen korlátozták.
A másik, meggyőződésünk, hogy ebben az aktusban, ami igaz, hogy nemcsak gazdasági, hanem nagyon erős külpolitikai és geopolitikai kérdéskört is takar ez a kérdés, ami előtt a Magyar Köztársaság kormánya áll, nincs közjogi szerepe a Magyar Országgyűlésnek, hiszen a kormány alkotmányosan feljogosított minden olyan típusú szerződés megkötésére, amire a parlament nem korlátozta ebben a tekintetben.
Ha a három bizottság mai együttes ülésén elhangzik olyan, amit még mérlegelhet a kormány, akkor ennek megvan minden lehetősége. Azt javaslom, hogy hallgassuk meg a tájékoztatást, folytassuk le a vitát és akkor tegyük meg az észrevételeinket, amikor már ismerjük a három miniszter álláspontját mind a nemzetközi összefüggésekről, mind a valódi gazdasági tartalomról.
Eörsi Mátyás elnök úrnak adom meg a szót.
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), az Európai ügyek bizottságának elnöke: Pár kollégámmal együtt tegnap este érkeztünk meg Londonból, ahol a Westminster House of Commons vitáját kísértük figyelemmel. Még ma is annak a hatása alatt állok. Ott bizony másként zajlik a vita, mint nálunk. Még nagyon sok tanulnivalónk van ebben az ügyben. Ott ügyrendi vitákra kevesebb időt fordítanak a képviselők, viszont sokkal inkább belemennek a dolgok részleteibe. Véleményem szerint az igazság valahol a kettő között van.
Egyetértek elnök úrral abban, hogy a döntés a kormányt illeti meg és nem a parlamentet, ezért az az igény, hogy a parlament hozzon döntést, talán túlzott. Ugyanakkor a parlament ellenőrzi a kormányt és ilyen súlyú ügyeknél indokolt, hogy a képviselők a kormány döntését megelőzően minden részlet birtokába kerüljenek és az ügyeket meg tudják vitatni. Az ügyrendi vita azonban elveszi az időt attól, hogy meghallgassuk a kormány képviselőjét, ezért azt javasolom, hogy térjünk vissza az eredeti napirendhez, hallgassuk meg a kormány képviselőjét és annak alapján alakuljon ki egy élénk vita. Abban bízom, hogy képviselőtársaim egy közös missziónak rendelik alá a hozzászólásaikat, aminek az a lényege, hogy Magyarország gazdaságpolitikája, energiaellátása, biztonságpolitikája és geostratégiai célkitűzései hogyan tudnak megvalósulni ez által a szerződés által. Azt javaslom tehát, hogy hallgassuk meg a kormány képviselőit.
ELNÖK: Az ügyrendi vitát lezárom. A napirendnek megfelelően először Kákosy Csaba miniszter úrnak adom meg a szót.
Dr. Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter tájékoztatója
DR. KÁKOSY CSABA gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Bizottsági Tagok! Hölgyeim és Uraim! Az ellátásbiztonság kérdése nem magyarspecifikus, az Európai Unió energiapolitikájának ma ez a legfontosabb, központi eleme. Ma az Unió nagyjából 500 milliárd köbméter gázt használ fel és a fogyasztás folyamatosan nő, számítások szerint a következő húsz évben a fogyasztás mintegy 30 százalékkal fog növekedni. Mindezt figyelembe véve új vezetékekre van szüksége Európának. Ez a munka elindult. Ma már három előkészület alatt álló projektről tudunk, az Északi Áramlatról, amely Németországot érné el a Balti-tengeren át, a Déli Áramlatról és a Nabuccóról.
Magyarország ebben a kérdéskörben speciális helyzetben van. Magyarországon az ellátáshoz szükséges földgáz mintegy 80 százaléka import, döntő mértékben Oroszországból származik és Ukrajnán keresztül jut el az országba. Hazánkban ma a lakások háromnegyedének fűtéséhez a földgáz használata nem nélkülözhető, és ennek a kötöttségnek a megváltoztatása rövid távon óriási költségekkel és heves társadalmi ellenállással járna. A célunk tehát nem lehet más, mint a behozatal biztonságának növelése, a többoldalú betáplálás elérése, valamint biztonsági földgázkészletek létrehozása. Az energetikáért felelős miniszterként az a feladatom, hogy Magyarország energiaellátását a fenntartható fejlődés, a versenyképesség és az ellátásbiztonság hármas követelményének megfelelően biztosítsam.
Politikánk kialakításában figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a hazai földgázellátás várhatóan hosszabb távon is jelentős részben az oroszországi forrásokra fog támaszkodni. A biztonságos gázellátáshoz, a napi csúcsigények kielégítéséhez, a diverzifikációhoz, pozíciónk javításához új beruházások szükségesek. Így szükséges a Nabucco és szükséges az is, hogy a Déli Áramlat projektben részt veszünk. Meggyőződésünk, hogy a két projekt egymást kiegészítő és nem versengő kezdeményezés. Magyarország számára a Nabucco nem kizárólag energiapolitikai kérdés, hanem biztonságpolitikánk és energiastratégiánk fontos eleme is.
A Nabucco az Unió kiemelt projektje, megvalósításának felgyorsításában Magyarország elkötelezett szerepet vállalt eddig is. Mi készítjük elő azt a kormányközi megállapodást, amely megalapozza a projekt politikai támogatását. Az erre vonatkozó tervezetet a múlt héten elkészítettük, átadtuk a Nabuccóban részes országok nagyköveteinek Budapesten és várjuk a véleményüket, javaslataikat. Tudjuk, hogy ennek a vezetéknek a kapacitása maximum 30 milliárd köbmétert érhet el, és azt is tudjuk, hogy ez a vezeték önmagában nem oldja meg se Magyarország, se Európa ellátását. Ezért aztán az egymás mellett létező projektek elférnek, nem zárják ki egymást, nincsenek veszéllyel egymásra.
Magyarország nemcsak a vezeték építésében, hanem a földgáztároló kapacitások bővítésében is érdekelt. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Magyarország a beruházások és fejlesztések révén is kapcsolódjon az új vezetékhez, így javítva helyzetét.
Azzal szeretném zárni a bevezetőm, amivel kezdtem, hogy az energiabiztonság európai kérdés. Erről tárgyaltam tegnap hosszasan Piebalgs biztos úrral Brüsszelben, akivel megvitattuk a kérdéskör minden elemét. A biztosnak elmondtam azt is, hogy Magyarország milyen tárgyalásokat folytatott az elmúlt napokban, és azt is, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a Nabucco megvalósítása mellett, ő pedig egyértelműen biztosított arról, hogy az Unió számára nem jelent problémát Magyarország részvétele a Déli Áramlatban. Ugyanúgy nem jelent problémát, mint ahogy Ausztria, Olaszország vagy Bulgária részvétele sem. Az Unió számára az a fontos, hogy a Nabucco-projektet Magyarország továbbra is támogassa, Magyarország pedig konkrét lépésekkel, például a kormányközi megállapodás előkészítésével aktív részese ennek a folyamatnak és az is fog maradni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem a pénzügyminiszter urat, hogy a szerződés beltartalmáról beszéljen.
Dr. Veres János pénzügyminiszter tájékoztatója
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Tisztelt Bizottságok! Három állítással szeretném kezdeni. Magyarország mindvégig érdekelt volt és ma is érdekelt abban, hogy az ország energiaellátása érdekében több oldalról, több irányból érkezzen Magyarországra gáz. A második állításom, hogy az eddig, az elmúlt években előkészített projektek megvalósítása érdekében Magyarország aktív és kezdeményező szerepet töltött be jelesül elsősorban a Nabucco-projekt megvalósítása érdekében. A harmadik állításom, hogy a hazai energiabiztonságot jelentősen segítheti, szolgálhatja, hogy ha Magyarországon újabb tárolókapacitások jönnek létre. Ez a három szándék együttesen vezetett bennünket akkor, amikor az elmúlt években a megvalósítandó vezetékek létrehozásával kapcsolatos tárgyalásainkat folytattuk.
E tárgyalások közül, ahogyan Kákosy Csaba miniszter úr az előbb elmondta, a Nabucco-projekttel kapcsolatos előkészítő tárgyalásokban Magyarország rendkívül aktív kezdeményező szerepet töltött be. Mi voltunk azok, akik kidolgoztuk önként vállalva a kormányközi megállapodás tervezetét, eljuttattuk az illető országoknak. Most várjuk ezen országok visszajelzését, hogy ez a megállapodás a kormányok között aláírásra kerülhessen.
Ezzel párhuzamosan folyt egy előkészítő munka. Ez az előkészítő munka az elmúlt év végére olyan eredményt hozott, hogy két ország korábban, majd két ország ebben az évben megállapodást kötött Oroszországgal. Elsőként Olaszország, utána Ausztria kötött mint régi európai uniós tagországok megállapodást Oroszországgal egy létrehozandó vezeték megépítéséről, majd ennek az évnek az elején Bulgária kötött megállapodást Oroszországgal, majd ezt követően Szerbia kötött megállapodást Oroszországgal.
Mindenki maga elé képzelheti Európa térképét és láthatja, hogy miután két nyugat-európai ország, illetve két balkáni ország megállapodást kötött, ezután a döntési lehetőség abban nyilvánult meg, hogy a két-két ország között a vezeték milyen nyomvonalon fog haladni. Két ilyen nyomvonal került a műszakiak által előkészítésre, az egyik nyomvonal Szerbiából Horvátországon, Szlovénián keresztül Olaszországba, a másik nyomvonal pedig Szerbiából Magyarországon Ausztrián keresztül Olaszországba. Magyarországnak, ahogy az imént már megfogalmaztam, elemi érdeke az, hogy növelje azon kapacitások nagyságát, amellyel Magyarország gázhoz tud jutni és Magyarországnak elemi érdeke az, hogy növelhesse azt a kapacitást, ami gáztározás formájában lehetőleg országhatáron belül megvalósul. Ezeket az elveket figyelembe véve a januári és februári időszakban több tárgyalást folytattunk annak érdekében, hogy milyen tartalommal köthető megállapodás ezen bizonyos Déli Áramlat-vezeték Magyarországot érintő szakaszának megvalósítását lebonyolító projektcégről. E tárgyalások eredményeképpen négy tényt tudok ismertetni anélkül, hogy megsérteném az érvényben lévő jogszabályokat. Ezért fogalmazok így, mert előttem van az a kormány-előterjesztés, amelynek a minősítése nem nyilvános tíz évig. A mai ülésen fogja a kormány tárgyalni és a mai ülésen meghozott döntést követően, hogy ha holnap az aláírás megtörténik, akkor az aláírást követően nyilvános teljes mértékben.
A legfontosabb momentumok, amelyek ebből a megállapodásból már ismertek és ezért azt gondolom, hogy elmondhatom anélkül, hogy szabályt sértenék, a tárgyalások eredményeképpen Magyarországon egy minimum évi 10 milliárd köbméter kapacitású vezeték építésére kerül sor. A tárgyalások eredményeképpen Magyarországon minimum 1 milliárd köbméter új tározókapacitás létrehozására kerül sor. A tárgyalások eredményeképpen az a társaság, amely ezt a tevékenységet a magyar országhatárokon belül megvalósítja, egy Magyarországon bejegyzendő társaság. A tárgyalások eredményeképpen ebben a társaságban a magyar felet egy száz százalékos állami tulajdonú társaság képviseli. A tárgyalások eredményeképpen a társaságban a magyar félnek 50 százalékos tulajdoni részesedése és szavazata van. Ezek azok a legfontosabb pontok, amelyek a szerződéssel kapcsolatban az előkészítés során - az utolsó pillanatig egyeztetve a szerződés pontjait - végül is a megállapodás előtti helyzetben a kormány elé terjesztésre fognak kerülni.
Az utolsó megjegyzésem a témához csak annyi lenne, hogy a tárgyalások során soha fel nem merült, ilyen megjegyzést nem hangzott el, nem került szóba, nem tárgyaltunk róla, hogy bármilyen feltétele lenne ezen vezeték megépítésének a tekintetben, hogy jelenleg meglévő szerződések átértékelésre kerülnének, azaz ne kerülnének betartásra. És nem lehet más, ezután kötendő szerződésre sem korlátozó hatása e szerződésnek.
Ez a szerződés egy kormányközi szerződés és ilyen értelemben az eddig meglévő, jelenleg hatályban lévő mind kétoldalú, mind többoldalú szerződéseinket nem érinti és nem korlátozza Magyarországot abban, hogy ezt követően akár ebben a témában is bármilyen más szerződést kössön. Ez trivialitás egyébként, de miután itt hallottam az elmúlt napokban néhány olyan megjegyzést, amely ennek az ellentétét próbálja feltételezni, ezért szeretném mondani, hogy trivialitás, de a szerződésnek része is az erre vonatkozó utalás. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a nemzetközi vonatkozásokról kérem a miniszter asszonyt.
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatója
DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Köszönöm szépen. Európa-politikai, külpolitikai szempontból szeretnék néhány dolgot kiegészítésként elmondani. Egyrészt hangsúlyozni azt, hogy Magyarország egyértelműen és komolyan támogatja a közös európai energiapolitikát, aminek több eleme van, az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiák arányának a növelése, az ellátásbiztonság, energiabiztonság növelése. Ez utóbbi az, amiről itt most a vezeték kapcsán beszélünk. De érdemes a többiről is szót ejteni ezzel kapcsolatban.
Kákosy miniszter úr említette, hogy Magyarország számára az energiabiztonság, ellátásbiztonság kiemelt fontosságú. A diverzifikációnak két fontos útja van, részben az ellátási útvonalak diverzifikálása, részben a források diverzifikálása és ebből az összefüggésből nyilvánvaló, hogy ez nemzeti érdek, hogy minden területen lépéseket tegyünk. Külpolitikai eszközökkel segítjük ezeknek a céloknak az elérését, egyrészt a Nabucco kapcsán már elhangzott ma, hogy ez egyrészt egy európai uniós projekt, ahol Magyarország felvállalta azt, hogy noha elsődlegesen cégek vesznek ebben részt, egy kormányközi megállapodást kezdeményez tudván azt, hogy a kormányzati és politikai támogatás áll egy ilyen projekt mögött, az nagyon komolyan megnöveli annak az esélyét, hogy mihamarabb megvalósuljon. És ennek megfelelően átadtuk ennek a kormányközi megállapodásnak a tervezetét az osztrák, a török, a bulgár és a román nagykövetnek és a következő hetekben várható, hogy itt komoly előrelépések lesznek. Azerbajdzsán lenne a fő forrása a Nabucco-vezetéknek. Az utóbbi egy évben Azerbajdzsánnal való kapcsolatunk felső szintű látogatások szintjén is rendkívül intenzívvé vált. Én kevesebb, mint egy évvel ezelőtt jártam ott és kezdtem el tárgyalásokat arról, hogy milyen kapacitása van Azerbajdzsánnak, milyen módon látják előre azt, hogy a kitermelés felfutása megtörténik.
Ezt követte Kóka miniszter úr látogatása Azerbajdzsánban egy török látogatással együtt és az azeri elnök pedig nem rég járt Magyarországon, ahol mindezen előkészítések után egy energiapolitikai és gazdaságpolitikai együttműködés aláírására is sor került. Ugyanígy az öböl-országokkal elkezdtünk egy nagyon intenzív együttműködést. Az utóbbi évben én magam jártam ott, a közeljövőben a miniszterelnök úr fog ebbe a térségbe látogatni. Tudjuk, hogy az öböl-országok szintén energiában nagyon gazdag térség, főleg az LNG szempontjából nagyon nagy perspektívája van ennek a térségnek.
Ahhoz, hogy a folyékony gáz eljusson európai LNG-terminálokba, regionális együttműködésre is szükség van, amit diplomáciai eszközökkel szintén elkezdtünk kialakítani. Véleményünk szerint ez egy másik diverzifikációs útvonal.
Ma már többször szóba került, hogy amikor megtörtént a Déli Áramlat előkészítése és létrejött az első keretmegállapodás a Gazprom és az olasz ENI között, akkor előzetes egyeztetés volt az Európai Bizottsággal, és az információk birtokában ennek kezdettől megvolt a támogatottsága is. Azóta Ausztria, Bulgária és Szerbia aláírta az erre vonatkozó keretmegállapodást. Tudomásul kell venni, nagyon komoly nemzeti érdek az, hogy Magyarország is részt vegyen ebben. Ha Magyarország nem venne részt benne, akkor is megvalósulna a Déli Áramlat, csak elesnénk mindattól, ami magyar szempontból nagyon fontos számunkra.
Kákosy miniszter úr beszélt arról, hogy az Európai Unió energiaügyi biztosa hogyan viszonyul a déli Áramlathoz. Véleménye szerint a Déli Áramlat nem versenytársa a Nabuccónak és mind a kettőre szükség van. Azt is érdemes elmondani, hogy az Európai Unió mai felhasznált energiamennyiségéhez képest a Nabucco és a Déli Áramlat is mintegy 5-5 százaléknyi pluszt hoz be - diverzifikációs szempontból nagyon fontos nekünk az útvonal is és a forrás is -, de még mindig nem fedezi azt a kapacitásigényt, ami a következő egy-két évtizedben szükséges lesz Magyarország és az Európai Unió számára. Látni kell tehát azt is, hogy milyen mennyiségről van szó, összevetve a most felhasznált energiával.
Az elmúlt két napban miniszterelnök úr főtanácsadója és az én közvetlen munkatársam az Egyesült Államokban tárgyalt. Fontosnak tartottuk, hogy amerikai kollégáinkat közvetlenül tájékoztassuk erről a tervezett lépésről, mert tudjuk, az Egyesült Államok számára is stratégiai kérdés, hogy az Európai Unióban milyen további energiaügyi projekteket terveznek és milyen lépések történnek. Ott is elhangzott, hogy megértik Magyarország szempontjait és úgy gondolkoznak erről a projektről, hogy Magyarország mint szuverén ország a saját nemzeti érdekeinek megfelelően dönt és teszi meg azokat a lépéseket, amiket fontosnak tart. Ugyanazt hangsúlyozták amerikai kollégáink is, amit Piebalgs biztos úr: a két projekt abban az értelemben nem versenytársa egymásnak, hogy az egyik a másikat kizárná. Nagy szükség van a Nabuccóra, aminek komoly az amerikai támogatottsága - csakúgy, mint az európai -, de ettől még a Déli Áramlat által eljuttatott kapacitásokra is szüksége van Európai Uniónak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Először a bizottságok elnökeinek az állásfoglalását hallgatjuk meg. Németh Zsolt elnök úrnak adom meg a szót.
A bizottsági elnökök állásfoglalása
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a Külügyi bizottság elnöke: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy gondolat erejéig vissza kell térnem arra, hogy az eljárás, amivel itt szembesülünk, meggyőződésünk szerint teljességgel nélkülözi az átláthatóság, a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság követelményeit. Miniszterelnök úr hétfői felszólalásában azt mondta, hogy minden stratégiai kérdésben konszenzusra törekszik és egyeztetni kíván a magyar politikai erőkkel. Két óra sem telik el e beszéd után és megállapodik egy olyan szerződés aláírásáról, amit szerdán 8 órakor három bizottságnak a kormányülést megelőző ülésén kívánnak ismertetni a parlamenti képviselőkkel, majd csütörtökön alá is kívánja írni a szerződést. Ez az átláthatatlan, titkos eljárás a régi időket idézi. Bős-Nagymarosról döntöttek így az antivilágban. Önök szemmel láthatóan nem érzékelik, hogy egy ilyen súlyú, egy több száz milliárdos, Magyarország energiabiztonságát, szuverenitását érintő kérdésben ilyen eljárásban dönteni elfogadhatatlan egy parlamentáris demokráciában. De még egy prezidenciális rendszerben is. Diktatúrában persze lehet. Mindenekelőtt tehát azt kell rögzíteni, hogy ez az eljárás számunkra teljességgel elfogadhatatlan.
Veres úr titkos moszkvai látogatásairól is örömmel hallottunk volna a sajtóban tájékoztatást. Az, hogy Veres úr Moszkvában azt hallja, energetikai kérdésekben vita van az oroszok és az ukránok között, ezért kitalálja, hogy neki mégis kellene Miller úrral Moszkvában találkoznia és kér is Miller úrtól egy találkozót, hogy aztán megállapodjon a Déli Áramlatról, egy paródia. Pénzügyminiszter úr, ne haragudjon, de ezt a konkrét esetet el kellett mondanom.
A Fidesz alapvető problémája a Déli Áramlattal az, hogy növeli Magyarországnak Oroszországtól való egyoldalú energiafüggőségét. Az elmúlt évek arról szóltak, hogy Magyarország és Európa számára fojtogató az egyoldalú orosz energiafüggőség. Úgy tűnik, Magyarország nem tanult az elmúlt néhány esztendő történéseiből és egy újabb orosz vezeték megvalósításáért tevékenykedik olyan intenzitással, ami valóban bámulatos. A függőség mérvét nagyon jól tükrözi az, hogy - pénzügyminiszter úr beszámolója szerint - beleegyeztünk abba, hogy Magyarország ebben a vezetékben ne legyen többségi tulajdonos. Az, hogy Magyarország egy, a saját területén átmenő vezetékben vagy egy ott létrehozandó tározóban ne legyen többségi tulajdonos, az energiafüggőséget erősíti és sérti Magyarország szuverenitását. Jelenleg nincs olyan energetikai objektum Magyarország területén, amelyben ne lenne többségi tulajdonos. Olyan pedig abszolút nincs, amelyben Oroszország 50 százalékos tulajdonnal rendelkezne. 49 százalékos tulajdonról van szó, de 50 százalékosról nincs.
Pénzügyminiszter úr elfelejtette ismertetni a szerződésnek az állami garanciavállalásra vonatkozó részét, amiről már a sajtó is különféle kérdéseket fogalmazott meg. A sajtó megfogalmazásai szerint ez a szerződés lehetővé kívánja tenni, hogy egy jövőbeni jogszabályváltozás esetén 50 százalékot meghaladóan Oroszország tulajdonába kerüljön ez a vezeték. Érdekelne bennünket, hogy milyen jövőbeni esetleges politikai változásra vagy jogszabályváltozásra vonatkozóan illesztették be azt a klauzulát, amely az orosz félnek automatikus többségi tulajdonba kerülését teszi lehetővé ebben a projektben. Talán nem megalapozatlan megfogalmazni az aggodalmainkat Magyarország energiabiztonságát és szuverenitását illetően e projekt kapcsán. Ez az első alapvető kifogásunk a tartalmi kérdésekben.
A második pedig az európai dimenzió, amiről Kákosy miniszter úr beszélt. Kákosy miniszter úr és az egész kormány úgy tesz, mintha az európai közös energiapolitika és az orosz energiapolitika, illetve a Nabbuco gázvezeték és a Déli Áramlat békés egymás mellett élése készpénznek lenne vehető. Azt hiszem, hogy ez a fajta mimikri, amelyben önök nagyon aktív szerepet vállalnak, eléggé látványosan ellentmond annak, amit tegnap fogalmazott meg az amerikai külügyi államtitkár. Így fogalmaz: "A Déli Áramlatot eleve úgy tervezték meg, hogy blokkolja a Nabucco megvalósulását." Ennyire felszínes lenne az Amerikai Egyesült Államok, hogy úgy ítélné meg, hogy eleve úgy tervezték meg a Déli Áramlatot, hogy ez blokkolja a Nabucco megvalósulását? És ilyen felelőtlen lenne egy amerikai külügyi államtitkár, hogy ezt belemondja a világ nyilvánosságának a képébe? És mi pedig úgy teszünk, mintha a két vezeték, mint a tyúkok az udvarban, úgy meglennének egymás mellett? Azt hiszem, hogy komolytalan ez a megközelítés és önök nem veszik kellőképpen komolyan a Magyar Országgyűlést, amikor úgy tesznek, mintha nem lenne probléma és nem lenne egy konfliktusos viszony a Déli Áramlat és a Nabucco-gázvezeték és az európai közös energiapolitika között. Egyébként az önök energiakoncepciójában is ez érhető tetten, Magyarországnak nincs prioritása. És önök ezt leszögezik húsz évre: Magyarországnak ez a stratégiája, hogy Magyarországnak nincs prioritása, hanem ami jön, a mögé beállunk.
Erről szól a magyar energiastratégia. Nem gondolom túlságosan átgondoltnak és felelősnek. Van-e a szerződésben garancia arra, hogy a Déli Áramlat lehetővé teszi a harmadik feles hozzájárulást? Van-e garancia a decouplingnak a megvalósításához, ami európai uniós előírás, hogy a gáz kitermelője és a gáz forgalmazója nem lehet azonos? És van-e garancia arra, hogy a Nabucco-gázvezeték elsőbbséget élvez? Mert meggyőződésem szerint ezt várja el tőlünk Európa is, ezt várja el az atlanti világ is és mi is ezt várjuk el önöktől, hogy tegyenek egyértelműen hitet amellett, hogy a Nabucco elsőbbséget élvez. A valódi diverzifikáció esélyét ugyanis ez jelenti.
Kákosy miniszter úr, ön SZDSZ-es kinevezés alapján került a pozíciójába. Hadd idézzem önnek Szentiványi Istvánt, aki fontosnak tartotta megfogalmazni azt a tegnapi nyilatkozatában, hogy "nem vagyok meggyőződve arról, hogy a biztonságpolitikai és geostratégiai kérdések megfelelő súllyal esnek a miniszterelnök döntésénél latba". Szemmel láthatóan valami pártbéli összhang hiányára is ki kell itt térni.
Végül a harmadik problémánk az egész projekttel, hogy szemmel láthatóan nem túl olcsó. A gazdasági racionalitása ennek a projektnek a témához értő emberek szerint fölöttébb megkérdőjelezhető a maga alsó hangon is 14 milliárd dolláros volumenével. Kétszeres a beruházási költsége minimum a Nabuccóéhoz viszonyítva. Ráadásul, hogy na nem magán, hanem állami beruházásban fog megvalósulni, a magyarországi adófizetők fogják ezt az összeget kipengetni. Innentől tegyük fel a kérdést, hogy kinek az érdeke a Déli-Áramlat megvalósítása. Oroszországnak. Rendben van, az érthető, hogy Oroszországnak miért érdeke Ukrajnát kiiktatni, Törökországot kiiktatni. Valószínűleg Gyurcsány Ferencnek is érdeke, mint ahogy Schröder kancellárnak is érdeke volt az Északi Áramlat megkötése leszálló belpolitikai ágban, potenciális, jól jövedelmező lehetőséggel, Gyurcsány Ferenc érdeke szintén azonosítható a projektben. De a magyar polgárok érdeke nem nagyon.
Hölgyeim és Uraim! Összességében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség felszólítja Gyurcsány Ferencet arra, hogy megfelelő parlamenti jóváhagyás hiányában ne írja alá a Déli Áramlatról szóló gázvezeték szerződését holnapi moszkvai látogatása során. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük elnök úr. Eörsi úr, önt illeti a szó.
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Miniszter Asszony, Miniszter Urak! Tisztelt Bizottságok! Elnöki minőségemben kaptam szót, de ezt az ügyet az Európai ügyek bizottsága még nem tudta megtárgyalni, ezért nem veszem a bátorságot magamnak, hogy a bizottság nevében beszéljek. Hiszen nagyon sokan nyilván nem értenek egyet azzal, amit mondanék és ez rendben is van. Azonban a Szabad Demokraták Szövetségének az álláspontját szívesen elmondom önöknek és ha ehhez az Európai uniós ügyek bizottsága elnöki pozícióm hozzásegít, akkor azt külön megköszönöm.
Szeretném megismételni azt, amit több minisztertől is hallottunk a mai prezentációban, hogy az a szerződés, amelyet a Magyar Köztársaság kormány aláírni készül, ez nemcsak egy energiapolitikai ügy, hanem egy biztonságpolitikai, sőt egy geostratégiai ügy is. Nyilván lehetnek olyan volumenű szerződések energiával kapcsolatban, amelyek nem érik el a biztonságpolitika kérdéseit, azonban - azt hiszem - abban mindannyian egyetértünk, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartozunk, hogy egy ilyen hatalmas volumenű szerződésnek az aláírása a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai kérdését is illeti. És ha másra nem is utalok, csak arra, hogy a világsajtó is tele van a Nabucco és a Déli Áramlat egymáshoz való viszonyával és az, hogy ez milyen módon jelenik meg Oroszország külpolitikájában, azt hiszem, nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy valóban egy geostratégiai kérdésről is szó van.
Amikor ennek a szerződésnek a nyilvánosságáról beszélünk, elhangzott korábban az, hogy esetleg az orosz fél egyetértése szükséges ahhoz, hogy a szerződés nyilvánosságra kerüljön. Én bízom abban, hogy ez nem így lesz, hanem el tudjuk érni a szerződésben, hogy a szerződés maga írja elő, hogy a magyar fél legalábbis nyilvánosságra hozhatja a szerződés minden elemét és háttérszámítását. Úgy gondolom, hogy ha elfogadjuk azt, amit mondtunk ennek a szerződésnek a súlyáról, akkor ezt az igényt indokolhatja, hogy voltak, nemcsak ebben, minden korábbi ciklusban is olyan nemzetközi szerződések, amelyeket a kormány nem tárt a nyilvánosság elé és mindig a hivatkozási alap a másik fél volt. És ha ezt most el tudjuk kerülni, az egy rendes, jó dolog lenne egy ilyen fontos szerződés átláthatósága tekintetében.
Amikor átláthatóságról beszélünk és a parlamenti demokrácia súlyáról beszélünk, akkor mindig nagyon szépen megköszönöm az ellenzék erre vonatkozó kioktatásait. És amikor azt mondja Németh Zsolt kollégám, hogy ennek a szerződésnek az előkészítése az átláthatóság szempontjából a régi szép időket idézi, én egyetértek vele. Nem megyek vissza a rendszerváltás előtti időkre, de emlékszem olyan kormányokra, amikor a kormányüléseknek semmilyen jegyzőkönyvi eleme nem volt, tehát még azt sem tudjuk megállapítani - még utólag sem -, hogy azokon a kormányüléseken mi történt. Természetesen a korábbi kormányok idejében komoly nemzetközi szerződéseket kizárólag parlamenti jóváhagyással, minden részletbe kiterjedő vita alapján döntött el a kormány, ilyen volt pl. a Gripen-repülőgépek beszerzése. Azok a képviselőtársaim, akik itt ülnek és emlékeznek ezekre a régi időkre, pontosan emlékeznek arra, hogy ez a kiváló demokrata kormány, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség vezetett, milyen átláthatóság mentén kötötte meg ezeket a nyilván jelentéktelen, a Magyar Köztársaság biztonságpolitikája szempontjából abszolút elhanyagolható és nem fontos szerződéseket. Valóban, hogy ha ilyen módon a régi időket idézi ez az előkészítés, akkor ez nem jó. Jobb lenne ebben nyilván előrelépni, ennyiben persze ezeket a kritikai észrevételeket elfogadom. Még egyszer, bár nem akarom gyakran mondani: a Westminster hatása alatt vagyok, ott nyilván egészen másként mennek a dolgok. De még egyszer: örülök annak, hogy ha ellenzéki képviselőtársam a régi időket idézi, mert sajnos tényleg vannak rossz tapasztalataink a régi időkről.
Visszatérve immáron a szerződés megkötésére, európai a projekt. Nagyon sok érvet lehet mondani nyilván pro és kontra minden tekintetben. Azoknak, akik ezt nem tudták, kaptak a Külügyminisztériumtól egy összefoglalót, a miniszteri expozékban is hallottunk utalásokat, hogy Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia nyilván mint nem európai ország kötött szerződéseket a Gazprommal. Megjegyzem: lehet mondani erre azt, hogy Magyarországnak az energiafüggősége Oroszországtól meghaladja az összes ilyen ország energiafüggését. Bár amikor azt láttam, hogy Németország gázellátásának a 30 százaléka származik Oroszországtól, akkor úgy gondolom, hogy ez nagyobb, mint a magyar nem tudom, hány százalék. Ezek érdekes dolgok, amelyeket meg kell vitatni. Én attól tartok, hogy rossz úton haladunk. Németh kollégám, elnök úr nem mondta, hogy ami orosz szerződés, az nem európai, de mégis volt egy ilyen áthallása az ő kritikai észrevételének. Szerintem nem attól európai egy projekt, hogy Oroszország benne van vagy nincsen benne, hanem itt más szempontoknak kell jelen lenniük és erről is szívesen mondanék pár szót. A régi szép időkben, amikor ezeket a szerződéseket a parlamenti nyilvánosság teljes tárháza előtt készítették el - mint a Gripen-szerződéseket -, a kormánynak nem volt bejárása Oroszországhoz. Akkor nem az volt a kérdés, hogy túl gyakran vagy túl keveset mennek Oroszországba, hiszen egyáltalán nem jártak oda. Hogy nem hívták őket vagy nem akartak menni, az egy külön kérdés, arról is érdemes lenne néhány szót váltani. Ha félretesszük a régi szép időkhöz képest még régebbi - ahogy Tamás Gáspár Miklós mondta, a nagy átkos - időszakból származó sérelmeket, akkor azt látjuk, hogy minden értelmes ország igyekszik a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal szorosra fűzni, természetesen nem feltételek nélkül. S ezekről a feltételekről is beszélni kell. Láttunk már olyan országot, amely a Fideszhez hasonló határozott és karakteres politikát foglalt el az orosz gázszállításokkal kapcsolatban, aminek az lett az eredménye, hogy a gázszállítások ezt az országot kikerülték. Konkrétan Lengyelországra gondolok. Ők körülbelül azt az utat járták, amit fideszes barátaink most nekünk javasolnak, és ezért Lengyelország súlyos árat fizetett.
A nagy kérdés - amivel az Európai ügyek bizottsága tekintetében is érdemes foglalkozni -, hogy ez illeszkedik-e az Európai Unió közös energiapolitikájába. Azt kell mondanom, részben szomorúan, hogy igen. Azért mondom ezt szomorúan, mert az Európai Uniónak a közös energiapolitikáról - ami a fő célokat meghatározza - van irányelve, de tényleges energiapolitikája sajnos még nincs, ami Magyarország számára ugyanolyan garanciákat tudna biztosítani az energiaellátás szempontjából, mint amire egy aláírt szerződés képes lenne.
Miniszter asszony, miniszter urak és képviselőtársaim is foglalkoztak azzal a nagyon fontos dilemmával, ami Magyarország gázellátása szempontjából felmerül, és amit úgy hívnak, hogy diverzifikálás. Ez a csúnya szó lényegében azt jelenti, hogy az orosz ellátás mellett tudunk-e Magyarország számára egy másfajta gázellátást biztosítani. Ha Németh Zsolt elnök úr hozzászólásáról levesszük a sallangokat, akkor ebben már nem tér el az álláspontunk. Nevezetesen abban, hogy Magyarországnak elsődleges energiapolitikai és biztonságpolitikai érdeke az, hogy az orosz gázellátás mellett más források is biztosítva legyenek, mégpedig két okból. Az első okot akkor tanultuk meg, amikor az első ukrán-orosz gázvita napirendre került. Oroszországnak a következő tíz-tizenöt éves szerepét senki nem tudja megjósolni, és semmiképpen nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy akár politikai, akár más megfontolásból Oroszország úgy döntsön, beveti a gázfegyvert, azaz adott esetben elzárja a csapokat. Annak érdekében, hogy erre is fel tudjunk készülni, egy alternatív szolgáltatásra mindenképpen szükség van.
A másik megfontolás, ami miatt szükségünk van az alternatív gázellátásra - konkrétan a Nabuccóra -, az az ár kérdése. Magyarország - csakúgy mint szövetségesei - néhány év alatt rögzíti Oroszországgal a gáz árát, de ha Oroszország monopolhelyzetbe kerül, akkor a szerződések lejártakor nehezebben tudunk sikeres ártárgyalásokat folytatni. Ez arra kell szorítson bennünket, hogy a Kék Áramlat megépítésében való részvételünk ne zárja ki más gázvezeték, nevezetesen a Nabucco megépítését. Úgy látom, a kormány ebben elkötelezett. Lehet azt mondani, hogy ez tréfás, de rögtön nem lesz az, hogy a miniszterelnök úr blogjából felolvasunk egy mondatot. Azért nem tréfás, mert Göncz Kinga miniszter asszony a megmondhatója, hogy Carl Bild svéd külügyminiszter gyakorlatilag a blogon keresztül irányítja a minisztériumát. Nos, a miniszterelnök úr blogjában az olvasható, nekünk az áll érdekünkben, hogy minél több vezeték érje el Magyarországot, ráadásul az ezekben folyó gáz árban és kondíciókban versengjen egymással. Ez a mondat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim is megfogalmaztak.
A kérdés ezek után az, hogy a Kék Áramlatban való részvételünk kizárja vagy nem zárja ki a Nabucco megépítését. Attól tartok, tisztelt képviselőtársaim, hogy megint lefolytatunk egy vitát három bizottság keretében és mindenről lesz szó - hatalmas politikai statementek minden oldalról -, de arról nem, kizárja vagy nem zárja ki. Ha a Kék Áramlatban való részvételünk nem zárja ki és nem akadályozza a Nabucco építését, akkor a szabad demokraták számára ez a projekt támogatható. Erről a vitának is arról kellene folynia - ha a Westminsterben ülnénk, akkor ez a vita arról folyna -, hogy milyen háttérszámítások készültek, milyen egyéb tanulmányok szólnak ennek a két gázvezetéknek az egymáshoz való viszonyáról. Ellenzéki képviselőtársaim azt mondják, hogy ők is ezt szeretnék látni. Nos, ha nem hallottam volna részükről több bővített mondatban is azt, hogy akadályozza, akkor örülnék ennek. A probléma ott van, hogy ők azt állítják, kizárja, a kormány pedig azt állítja, hogy nem zárja ki. E tekintetben osztom az aggályokat, jobb lett volna, ha a parlament erre jobban fel tud készülni, noha nem a parlamentnek kell döntenie ebben a kérdésben. Örülnék, ha a parlamentben valamilyen konszenzus születne arról, hogy mik az energiapolitika prioritásai, és hogy ez az ügylet ebbe hogyan tud kapcsolódni. Ezt követően pedig nem a parlament, hanem a kormány alkotmányos felhatalmazása, hogy szerződést kössön.
A Szabad Demokraták Szövetsége elfogadva azt, hogy a Nabucco-gázvezeték megépítése Magyarország számára prioritás kell legyen, és tudomásul véve azt a kormányzati tájékoztatást, hogy a Kék Áramlat vezetékben való részvétel ezt nem akadályozza, kész támogatni a mostani szerződés aláírását, és arra kéri a kormányt, hogy a szerződést az aláírást követően bocsássa a parlament - de ne csak a parlament, hanem a szélesebb nyilvánosság - rendelkezésére annak érdekében, hogy e tekintetben egy parlamenti keretek mögötti értelmes vita kialakítható legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi kérdésben megadom a szót Ékes József képviselő úrnak.
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy a miniszter urak meddig érnek rá, mert annak nincs értelme, hogy egyesek szétbeszélik az ülést, mások meg egyáltalán nem jutnak szóhoz. Kérem, hogy határozzunk meg egy időkorlátot.
ELNÖK: 10 órakor kezdődnek a miniszter urak további közjogi programjai, ezért 9 óra 50-kor be kell fejeznünk a bizottsági ülést.
Az MSZP álláspontját én ismertetem. Ausztriában körülbelül ugyanaz az arány az orosz gáztól való függés tekintetében, mint nálunk. A baumgarteni elosztóban az orosz Gazprom nagyon komoly részesedés vásárlásáról írt alá az osztrák kormánnyal megállapodást, pontosan 50 százalékos mértékben. Így Európa legnagyobb gázelosztó rendszerének lesz birtokosa az orosz Gazprom, de Ausztriában attól még nem lett hazaáruló a kormány, hogy ezt a szerződést megkötötte. Magyarországon ma nincs valódi alternatívája az energiabiztonságnak, ezért kell sürgetnünk a vezetékek építését. A Nabucco lesz az első, amely valódi alternatívát fog jelenteni az orosz gázzal szemben. Magyarország ebben komoly lépéseket tett a Nabucco-vezeték előkészítésének felgyorsításával. Az azerbajdzsáni elnök látogatása után a magyar kormány magára vállalta, hogy ebben a régióban elvégzi a szerződés előkészítését. A kormány tehát keresi az energiafüggőség és a kiszolgáltatottság valamilyen módon való oldását.
Azt gondolom, hogy ha csak egyetlen egyszerű mondatot mondok, az kevesebb, mint a kettő, vagy a kettő több, mint az egy. Tehát, ha több vezeték van, az több alternatíva. A másik, szeretném azt mondani, hogy ez nem kereskedő, hanem szállító rendszer, amiben a magyar törvények szerint a szabad hozzáférés elve már működik. Tehát, amikor energiabiztonságról beszélünk, én ezt mindenképpen szeretném az önök figyelmébe ajánlani. A másik, hogy mekkora nagyságrendű további igényekre számol. Itt a külügyminiszter asszony próbálta mondani, közel százmilliárd köbméter növekedésre van Európában szükség. Ennek nagyon kis hányada képes Európán belül megképződni, a többi részről kell beszállítani Európába. Ezt felismerve, elsőként az olaszok voltak talán régi európai államként, akik az első megállapodást erre a Déli Áramlatra megkötötték és úgy gondolom, Magyarország nem az elsők között csatlakozott, hanem választhatott. Vagy megy evvel a hajóval vagy kiszáll és valamilyen más útvonalon fog megtörténni Európa ellátásának ezen része. Ez a 15-20 milliárd köbméter gáz átvitele Magyarországon, mert ha nincs rá nekünk szükségünk, akkor ez elsősorban a tranzitérdek miatt van. És itt mindenképpen, aki tranzitál, az biztonságot is élvez és azt gondolom, hogy a napokban kitört újabb orosz-ukrán gázproblémákra is utalva, ha van még egy olyan vezeték, ami elkerül egy zavaros régiót, az esetlegesen segítheti Magyarország biztonságát e tekintetben.
A tulajdoni hányad kérdésében is azt gondolom, hogy ha elsők lettünk volna, akik az 50-50 százalékot meghatározták, akkor úgy gondolom, hogy igen, Magyarország ebben első volt és példát adott a többieknek. Én úgy gondolom, hogy Magyarország azt érte el, amit a többi állam nem volt képes ebben a pozíciós vitában elérni. És mivel mindenképpen Magyarország nélkül vagy velünk valósul meg, azt gondolom, az a valódi politikai döntés, hogy beszállunk-e abba a hajóba, ami ebbe az irányba valamilyen szempontból biztonságot jelenthet nekünk. Az, hogy ebben a magyar állam száz százalékos tulajdonában lévő valamilyen társaság fog részt venni és a tőkét biztosítani, itt nagyságrendi viták vannak a tőkenagyság igényében, mint amit Németh Zsolt elnök úr mondott. Tehát ebbe - azt gondolom, hogy - most nem érdemes belemenni, de ha a pénzügyminiszter mond egy számot, az - azt hiszem - 150 millió euró körül lesz, ami erre az 50 százalékra eshet a magyar szakaszra, tehát nem ezek a nagyon nagy számok vannak, amiről az elnök úr beszélt. És azt gondolom, hogy ha magáncéget jelölt volna meg a magyar kormány, mint amit esetleg más kormányok megtettek a szerződéseikben, akkor az lenne a baj. Van sapka, nincs sapka, úgyis mindig egy kicsit vitatkozunk. Én szeretném felhívni az ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, hogy ha semmi más, talán példa lehetne Berlusconi és a Prodi szerepe e tekintetben, akik együtt segítették a Kék Áramlat tekintetében az első szerződéseket. Úgy gondolom, hogy amikor Németh Zsolt az eljárási rendben azt kéri számon tőlünk, hogy miért nem beszélünk velük, akkor azért, mert az első beszélgetés, ami csak beszélgetés volt, hogy előkészítünk egy ilyen tárgyalást, onnantól kezdve egy sajtótájékoztatóban végződött. Így nem lehet előkészíteni üléseket, és biztos vagyok benne, hogy amennyiben Németh Zsolt úr vagy bárki a Fidesz részéről azt kéri tőlünk vagy akár a miniszter úrtól, hogy szeretne előzetesen tájékozódni erről a dologról, akkor őt is, mint minden képviselőt, tájékoztatunk.
A szerződés - természetesen azt gondolom, a miniszter úr utalt rá - az aláírás után tökéletesen nyilvános lesz és megvitathatják. (Zaj, felhördülés az ellenzék soraiban.) Ezen mosolyoghatnak, de talán érdemes lett volna azt mondani hétfőn vagy az előkészítés során, hogy uraim, szeretnénk egy zárt beszélgetést erről folytatni (Németh Zsolt: most is jó lenne!) ... most is jó lenne, hogy utána kettő perc múlva ön a sajtóban elmondja, hogy mi van benne. Ez az a dolog, amikor ön elkötelezett egy olyan ügy mellett, amitől nem képes (Németh Zsolt: Ezért kell zárt ülést összehívni.) (Derültség, moraj.) ... uraim, azt gondolom én is tisztelettel meghallgattam az önök elnökét, nagyon sok esetben úgy gondoltam, hogy amit mond, az a butasággal határos, mégsem nevettem. Én ígértem, hogy rövid leszek, úgy gondolom, hogy a magyar újkori demokrácia 18 évében az energiapolitikában mindig volt egy erős konszenzusra való törekvés és volt egy erős konszenzus. Ez az első olyan alkalom, amikor nem a szakmai bizottságokban és nem a szakmában van a konszenzus szétverése, hanem egy kimondottan geopolitikai és politikai érdek mentén való cirkusszá válik lassan ebben a két vezetékben való részvétele Magyarországnak. Végig kéne gondolni, hogy mi a magyar érdek. A magyar érdek, hogy minél több gáz legyen és minél több helyről jöjjön be gáz. Ha a Nabucco megvalósul, akkor abban a magyar kormánynak igenis ugyanúgy részt kell vennie, mint a másikban, hogy abban is szerepe legyen és abban is a Magyarországra érkező gázok fölötti rendelkezés valamilyen módon megtörténjen. Ha nem valósul meg, akkor legalább egy alternatíva, ami megvalósult, legalább abban vegyünk részt. Én úgy gondolom, hogy lehet szürke ködöket követni, de Magyarország ebben az ügyben - azt gondolom - nem lehet a teljes régió meghatározója. Mi mindenképpen egy alkalmazkodóképességet kell, hogy mutassunk és bármennyire nem gondolja így Németh Zsolt úr, hanem mi mondhatjuk, a többi ország sokkal nagyobb gazdasági erővel, sokkal nagyobb energetikai potenciállal képes volt ebbe az ügybe beszállni, akkor nekünk egyet lehet eldönteni: megyünk velük? Maradunk egyedül? Természetesen lehet, csak ennek következményeit is ennek az országnak kell majd akkor elviselni. Köszönöm szépen. Most a képviselő urakat illeti a szó. Egy rövid viszontválaszra visszaadom a szót, de azt gondolom, az ön képviselőtársai lesznek nagyon türelmetlenek, amikor nem kapnak szót.
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Egy ügyrendi megjegyzésem lenne. Ha ezt felajánlotta elnök úr, hogy zárt ülés keretében vitassuk meg a szerződéstervezetet, akkor a Fidesz részéről szeretném felajánlani a mi készségünket. Rendeljünk el zárt ülést, vitassuk meg a szerződés tervezetét, minket törvényi kötelezettségeink kötnek itt a titoktartás tekintetében. Készek vagyunk arra, hogy megvitassuk ezt, de hogy ha önök nem hajlandóak a szerződéstervezetet megosztani a parlamenti képviselőkkel, de ha szemmel láthatóan a tartalmát sem hajlandóak megosztani velünk, akkor ne várják tőlünk azt, hogy támogassuk. A parlamenti jóváhagyás hiányában nem tudjuk támogatni az önök szándékait. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gál úrnak adok szót.
Gál J. Zoltán ügyrendi javaslata
GÁL J. ZOLTÁN (MSZP): Szintén ügyrendi javaslatom lenne. Azt javaslom, hogy zárt ülés helyett legyen egy olyan kör, amikor ezen a nyílt ülésen a képviselőknek lehetőségük van a pénzügyminiszter úrtól a szerződés részleteire vonatkozóan kérdéseket feltenni. Németh elnök úr a hozzászólásában rögzített néhány súlyos tévedést, amit, azt hiszem, mód van itt tisztázni. Ha a pénzügyminiszter úr készen áll arra, hogy ezen a nyílt ülésen válaszoljon részletekbe menő kérdésekbe, akkor nincsen okunk a transzparenciával kapcsolatban kifogást emelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Pénzügyminiszter Úr!
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Tisztelt Bizottságok! Tekintettel arra, hogy az érvényes jogszabályok szerint nekem a szerződéstervezetet teljes terjedelmében nekem nem áll módomban nyilvánosságra hozni a kormány tárgyalásáig - nem a szerződés aláírásáig, a kormány tárgyalásáig -, mert így szól a jogszabály és azt követően tíz évig, ugyanakkor kész vagyok valamennyi kérdésre válaszolni. Szeretnék is válaszolni Németh úr négy olyan megjegyzésére, amely valószínűleg abból adódott, hogy ő az orosz fél által első verzióként Magyarországnak átküldött szerződéstervezetnek a tartalmát ismeri. Ez négy verzióval korábbi változat ahhoz képest, mint ahol most tartunk. Éppen ezért szeretnék - konkrétan válaszolni, ha lehetséges - ezekre a felvetésekre. Ha van más kérdés, azokra is válaszolni kívánok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő a javaslatunk. Most egy gyors kérdéskör következne a képviselőktől, majd a pénzügyminiszter úrtól a szerződés részleleteire is elhangozhatnak válaszok.
ELNÖK: Gál úr!
GÁL J. ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Friss bizottsági tagként nem venném magamnak azt a kérlelhetetlen magabiztosságot, hogy nemcsak az Európai Unió, hanem az Egyesült Államok álláspontját is olyan összefüggéseiben ismertessem, mint Németh elnök úr. Megtudhattuk tőle Gerhard Schrödernek a hátsó szándékait is. Nem lennék Schröder helyében most, de ezzel együtt a friss bizottsági tagként illő szerénységgel pusztán hét ügyet szeretnék említeni és néhány kérdést tennék fel a pénzügyminiszter úrhoz. Egyrészt azt gondolom, hogy a három bizottságnak az a dolga, hogy megvizsgálja ebben az ügyben, hogy mi Magyarországnak a nemzeti érdeke. Azt hiszem, ebben nincs is különbség a pártok álláspontja között. Magyarország nemzeti érdeke a diverzifikálás, két okból is, egyrészt a források, másrészt pedig az útvonalak tekintetében. Ez növeli az energiaellátás biztonságát, s ez egyértelműen a magyar fogyasztók érdeke. A források tekintetében az egyértelmű válasz a Nabucco, az útvonalak tekintetében is válasz a Nabucco, de a Déli Áramlat is szolgálja a diverzifikálás nemzeti érdekét, ezért fontos támogatni.
A második kérdés, hogy ez a szerződés sérti-e az Európai Unió érdekeit. Nem kétlem, hogy Németh Zsolt pontosan tisztában van azzal, mi az Európai Unió érdeke és tisztségviselőinek mi a véleménye, ezzel együtt az illő tisztelet hangján hadd hivatkozzam mégis arra, hogy Németh Zsolt helyett vegyük inkább alapul az Európai Unió energiaügyi biztosának a véleményét, ne adj' isten az Európai Bizottság szóvivőjének a véleményét. A bizottság szóvivője azt mondta, az EU nem tekinti az európai uniós Nabucco-gázvezetékprogram vetélytársának a Déli Áramlat vezetéket. Az energiaügyi biztos pedig azt nyilatkozta, hogy a Déli Áramlat néven körvonalazódó új gázvezeték terve nem jelent fenyegetést a Nabucco-vezeték elképzeléseire, és ezt többször is megismételte. Kákosy miniszter úrtól hallottuk, hogy tegnap is ezt az álláspontját fejtette ki. Arra kérem miniszter urat, áruljon el még néhány részletet a tegnapi tárgyalásairól, hogy mindannyian - Németh Zsoltot is beleértve - pontosan értsük az Európai Unió álláspontját.
A harmadik vizsgálandó kérdés az, hogy a Déli Áramlat növeli vagy csökkenti Magyarország függőségét az orosz gáztól. Ezzel kapcsolatos a legfontosabb kérdés, Németh Zsolt elnök úr legsúlyosabb tévedése. Szeretném megkérdezni a pénzügyminiszter úrtól, hogy a készülő szerződésben van-e szó gáz vásárlásáról, a függőségünk ugyanis ezen múlik. Szeretném egyértelműen hallani a pénzügyminiszter úrtól, hogy e szerződés alapján gázt vásárolunk-e, vagy - ahogy az eddig elhangzott - a gáz szállításáról szól a szerződés. Érdemes ebben különbséget tenni.
A következő kérdés az, hogy hogyan hat a magyar fogyasztókra ez a megállapodás. A magyar fogyasztók számára az energiaellátás biztonsága az elsődleges érdek. Ebből a szempontból ez jó és megfelelő projekt - az Európai Unió is ezt vallja -, mert a jövőben nem teszi ki Magyarországot olyan energiaellátási zavaroknak, amilyenekkel a múltban szembesülnünk kellett.
Megfelelő-e a szerződés transzparenciája? Nem emlékszem olyan esetre a magyar parlamentben - de javítsanak ki, ha nem így van -, amikor a kormány döntését megelőzően, egy szerződés aláírása előtt a kormány készen állt arra, hogy az összes érintett bizottságot tájékoztassa a szerződés részleteiről. A pénzügyminiszter úr ezt most megteheti szóban, csak tudni kell tőle kérdezni, nemcsak állítani, s ha jól értem, a héten még maga a szerződés is nyilvánosságra kerülhet. A transzparencia tehát ebben az értelemben biztosított. Szeretném tehát megtudni a pénzügyminiszter úrtól, hogy szó van-e a szerződésben gáz vásárlásáról.
A sajtóhírek szerint pénzügyminiszter úr moszkvai tárgyalásai során felállt a tárgyalóasztaltól. Ha valóban így van, mi volt ennek az oka? S arra kérem, mondjon pár szót arról is, hogy azok az európai uniós tagállamok, amelyek szintén részei ennek az együttműködésnek - Ausztria, Olaszország, Görögország, Bulgária -, milyen tulajdoni arányban egyeztek meg az orosz féllel.
Végezetül engedjenek meg egy rövid megjegyzést. Ha igaz az, hogy az Európai Unió ezt a projektet támogatja, akkor ez nem külpolitikai kérdés. Ha igaz az, hogy ez a projekt a magyar energiaellátás biztonságát növeli, akkor ez nem lehet energiapolitikai vita tárgya sem, de nyilván lehet ezzel kapcsolatosan kérdéseket feltenni. Akkor milyen vitánál vagyunk most? Azt hiszem, érdemes egyértelművé tenni, hogy egy pártpolitikai típusú vitánál vagyunk, ennek pedig egyetlenegy oka van, az, hogy 1998-2002 között a magyar külpolitika két nagyszerű eredményt ért el: négy év alatt egyszerre sikerült Oroszországgal és az Egyesült Államokkal mélypontra juttatni a viszonyunkat. A Fidesznek az az érdeke, hogy javítsa az Egyesült Államokkal való viszonyát és ennek most alárendeli a magyar érdekeket. Ez persze lehetséges, de nem szerencsés. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Németh Zsolt elnök úr fogja az ellenzéki képviselők felszólalási sorrendjét meghatározni. Most Fónagy János képviselő úr következik.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Ha megengedik, visszatérek az energiához. Ha Magyarországnak lenne nemzeti energiakoncepciója, uram bocsá' stratégiája, akkor most rendkívül egyszerű lenne a helyzetünk, mert egy új ötlet, új elképzelés esetén pártállásra való tekintet nélkül meg tudnánk nézni, hogy az illeszkedik-e a nemzeti energiakoncepcióhoz vagy nem illeszkedik. Nemzeti energiakoncepció 1993-ban készült utoljára, azóta sok víz lefolyt a Dunán, illetve sok gáz átfolyt a vezetékeken. Abban konszenzus van és tökéletesen egyetértettünk azzal, hogy ezt már ideje lett volna megcsinálni. Azt kérem, hogy egy kicsit szerényebben az SZDSZ által irányított tárca érdemeit tekintve, mert amikor az elmúlt hetekben néhány év után nagyon kelletlenül, nagyon muszájból behozták ezt a gázkoncepciót, akkor szakmai alapon, távol minden politikai érdek fitogtatásától a szakma meglehetősen egyértelműen tárgyalásra alkalmatlannak tartotta, vagy csak olyan mérvű módosításokkal tartotta tárgyalásra alkalmasnak, amelyek megakadályozták, hogy egy ilyen nagy jelentőségű kérdés előtt legyen viszonyítási alapunk. Tavaly ősszel lenyomták a parlament torkán a villamosenergia-törvényt, tegnap kezdte el a parlament a gáztörvény vitáját, és most tárgyalunk a ciklus egyik legjelentősebb nemzetközi szerződéséről anélkül, hogy lenne mihez viszonyítani, anélkül, hogy lenne a magyar parlament által elfogadott - nem szükségszerűen konszenzussal, hanem többségi alapon elfogadott - gázkoncepció.
Mit fogunk csinálni? Önök ezt csütörtökön nagysietősen aláírják, nincs kétségem, hogy el fogják fogadni a gáztörvényt és majd a gombhoz varrjuk a kabátot. Milyen koncepciót lehet kialakítani, ha önök minden alapvető kérdést rendkívül álszent, áldemokratikus módon előre bebetonoznak. Ezért kérdezem, hogy mire való ez a nagy sietség. Miért kell ezt egy-két hónap alatt vagy uram bocsá' hétfőtől csütörtökig megkötni? Elhiszem, hogy ezt tíz évre titkosítani kell, ezért a kérdésem költői, de valami oka mégiscsak van annak, hogy ezt ilyen sietősen akarják tető alá hozni. Miért érezték azt, hogy ezt a hármas bizottsági ülést össze kell hozni, miért kellett ezt mégis ide terjeszteni, ugyanis a bizottságoknak ebben döntési kompetenciájuk nincs. Ez kormányhatáskör. Egyszerűen a felelősséget kívánják megosztani, hiszen utólag mint nagy összegű szerződést be kell hozni a parlament elé, ott nyilvánvalóan meg fogja kapni önöktől a többséget, következésképpen kész helyzet elé állítják az országot. Ha már mindenki a múltba merengett, én is ezt teszem. Kérem, emlékezzenek az M5-ös szerződésére, amit aztán évekig kellett tisztázni, hogy valamilyen elfogadható megállapodás szülessen.
Mi a valós alternatíva? Tisztelt Képviselőtársaim! A valós alternatívák rendkívül szükségesek minden európai országnak, így Magyarországnak is. Se az elmúlt napokban, se ma nem hallottunk a közel-keleti folyékony gáz adriai kikötőkbe és onnan Magyarországra történő szállításáról. Ez valóban alternatíva lenne, mert más forrás, más vezeték, más energiahordozó. Nem hallottunk arról - ami az elmúlt napokban jelent meg az újságokban -, hogy a nagy tározó Szerbiában épül meg. Az mennyiben tekinthető biztonságosabbnak, mint a jelenlegi szituáció? Ezek olyan szakmai kérdések, amelyeket tisztázni kellene. Kérdezem tehát, hogy miért ez a nagy sietség, miért vonták be nagy hirtelen a szakbizottságokat, és ebben a koncepcióban épülnek-e újabb gáztározók a Magyar Köztársaság határain belül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérem a miniszter uraktól is, hogy a kérdéseket jegyezzék, mert még egyszer nem fogjuk tudni feltenni. Szanyi úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Miniszter Asszony, Miniszter Urak! Nagyon rövid leszek, mert valójában világos és az emberek által is világos kérdéseket szeretnék feltenni. Nézzék, egy demokráciában egy embert nyilván nem zavar, ha valamelyik párt bolondot csinál magából, de az más kategória, ha egy országból. Tisztázzunk valamit! Soha Európában és máshol nem szokott belpolitikai turbulenciát kelteni pusztán az, hogy egy vagy kettő vagy nem tudom, hány villany- és gázvezeték épül. A baj akkor szokott lenni, ha valakit ez elkerül.
Nem jó, hogy az ellenzék azt a képzetet kelti, mintha itt Magyarország valami embargós terméket venne valamilyen embargós helyről. Kérem tisztelettel, jelzem, ez üzlet, ahogy Gál úr is mondta mind a szállítás tekintetében, mind az esetleges vásárlások tekintetében is. Az üzletben pedig egyenlő felek szoktak megállapodni vagy nem megállapodni. Azt majd számon lehet kérni a kormányon, hogy jó vagy rossz szerződést kötött. De amikor egy üzleti opció előáll, azt mondani, hogy márpedig te ebben a relációban semmilyen üzletet ne kössél, ez egyszerűen badarság.
A másik, amit szerettem volna felvetni, hogy nagyon veszélyes pályára megyünk, ha itt egy szállítóvezeték tulajdonjogán próbálunk meg lamentálni. Kérem tisztelettel, akkor elővehetjük azt, hogy mitől vannak többségi vagy külföldi tulajdonban Magyarországon erőművek, ad absurdum a magyar nemzeti olajtársaság mitől is száz százalékos külföldi tulajdon és még sok minden máson is lehet vitatkozni. Én azt mondom: üzletben az üzletfelek megállapodnak tetszésük szerint a tulajdoni hányadukról, ezt kívülről befolyásolni nem illik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): A Kereszténydemokrata Néppárt részéről Firtl képviselő úrnak adnék szót.
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Elnök Urak! Képviselő Hölgy és Urak! Azt mindenképpen le kell szögezzem, hogy ez azt eljárási módot, hogy egyik napról a másikra kell ezt tárgyalni és ilyen módon, hogy megkerülve az Országgyűlést, mégis csak valami felhatalmazásszerűséggel menjen a miniszterelnök úr aláírni, messze menőig elítéljük. Ezt nem tartjuk megfelelő módnak.
Elnök úr, Puch elnök úr emlegette itt Berlusconit és Prodit. Hát éppen arról szólt a történet, hogy valóban előtte egyeztetettek. Az a történet, amiről itt Eörsi úr beszélt, hogy Westminsterben miként megy a vita, annak a tartalmi vitáját kellett volna lefolytatni és nem úgy, hogy holnap meg már aláírják a szerződést. Valóban azért tudtak egyeztetni Prodi és Berlusconi, mert meg tudtak egyezni egy nemzeti kérdést érintő kérdésben. De ezt meg kellett volna tenni.
Amit még szeretnék megjegyezni Eörsi úrnak, nem Kék Áramlatnál tartunk, mert mindig Kék Áramlat volt, de most már Déli Áramlat van. És ebből jön az a kérdésem, amit Kákosy miniszter úrnak tennék fel. Ő azt mondja, hogy 30 százalékkal növekszik a fogyasztás az elkövetkező időben. Akkor hát miniszter úrtól megkérdezném: miként akarunk megfelelni az Európai Unió három 20-as kérdésének, hogy tulajdonképpen 20 százalékkal csökkenteni kellene az energiafogyasztást, meg egyéb kérdéseket? A három 20-ast bizonyára érti.
Továbbá azt is szeretném megkérdezni miniszter asszonytól, hogy mi egyáltalán a nemzetközi visszhang jelen esetben a Déli Áramlattal kapcsolatban. Aztán nagyon fontos lenne azt kihangsúlyozni, hogy a Nabucco prioritást élvez a Déli Áramlattal szemben, mert ahogy ön is fogalmaz és soka, ez biztonságpolitikai kérdés. Igen. A Nabucco az biztonságpolitikai kérdés a szó minden értelmében. Európai és magyar biztonságpolitikai kérdés, ennek ez a lényege és ezért fontos az, hogy azt mondjuk, hogy európai szemszögből is vizsgálva a Nabuccónak valóban prioritásnak kéne lennie. Tehát ebben szeretném a véleményét.
Többször elhangzott a kormány koordinációs tevékenysége. Azt is szeretném megkérdeni a külügyminiszter asszonytól, hogy akkor hogy áll ez. Holnapután, mikor? Mikorra várható ennek a kezdeményezésnek a lezárása.
A Gripen-szerződés is sokszor elhangzott, de ott különböző ellentételezések voltak, úgyhogy kár volt ezt idehozni ezzel, és a parlament is megvitatta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Göndör úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Elnök Urak! Gondban vagyok és egyetértek Gál Zoltánnal, aki azt mondta, hogy pártpolitikai vita zajlik. Erre hadd mondjam azt, hogy Németh Zsolt bizottsági elnök úr nem tett mást, tett egy hisztérikus politikai nyilatkozatot, utána meg belement volna egy zárt ülésbe. Azért mondom ezt elnök úr, mert tudom, hogy amiket én most el fogok mondani, azokat ön is mind tudja, mégis megtette ezt hisztérikus nyilatkozatát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a külügyminiszter asszony elmondta, én sem kívánok kiemelni az Európai Uniónak az energiapolitikájából mást, mint az ellátásbiztonságot. Akiknek volt lehetősége Brüsszelben olvasni és itt sokan vannak ilyenek, ugye találkoztak önök is azzal, ahol úgy fogalmaztak, hogy az Európai Uniónak szüksége van az orosz gázra, az orosz energiahordozóra, ezért meg kell győznünk őket arról, hogy nekik a gazdasági fejlődéshez szükségük van a mi technológiai transzfereinkre, nekünk pedig el kell tudni fogadni, hogy a 25-öknek szüksége van erre az energiára. De még tovább megyek. Ugye önök is tudják, hogy a földgázkészleteknek mindössze 2 százaléka az, ami az EU 25-ökben van. Az összes többi ezen kívül.
Még hadd hivatkozzak talán két dologra, amikor az Európa Tanács kimondta, hogy a diverzifikáció lehetősége korlátozott, akkor ezt mi magyar képviselők miért nem tudjuk elfogadni. Mert mi is tudjuk, hogy az ismert források alapján tényleg korlátozott. És nagy kérdés a szállítási útvonalak biztonsága. Most továbbmegyek. Mi az előnye? Számtalan képviselő ezt felvetette. Képviselőtársaim! Amit mi itt elmondunk, annak mind nagy súlya van. Ekkora sajtónyilvánosság előtt, ha kimondjuk azt, hogy egy átlagnál kicsit hidegebb tél esetén Magyarország ma nem rendelkezik olyan szállítóvezeték kapacitásokkal, hogy képesek lennénk behozni annyi energiát, amennyire a lakosságnak szüksége van. Félelmetes. De előidézték ezt a politikai helyzetet. Ezt kell a kormánynak valamilyen formában feloldani és még tovább megyek. Mindenkinek rendelkezésre áll az energiapolitikai koncepciónak a háttéranyaga. Abban írva van, hogy az a 43-44 százalékos földgáz-részarány, ami ma az energiastruktúrában van, rossz. Ez kórosan magas és ez még tovább növekszik. A zöldek, akik kiállnak a megújuló energiaforrások mellett, ők is azt mondják, hogy nagyon hathatós támogatás mellett legfeljebb 2050-re, tehát a századforduló közepére érhető el az az állapot, amikor a megújuló energiákból képesek leszünk valamit kiváltani. Ezért igaz az, hogy bármennyire nem akarjuk, de tovább nő a földgáz-felhasználás részaránya. Hát ehhez kell nekünk valamilyen úton-módon forrásokat biztosítani.
Mi az előnye? Ahogy körülnéztem, sokan vannak velem azonos korúak, ugye emlékeznek rá, hogy Magyarországon - mondhatnám azt, hogy - a pun háború óta szorgoskodtak sokan azon, hogy Magyarországon menjenek át a nyugat felé menő tranzitvezetékek. Ebben mi mindig vesztettünk. Tőlünk egy kicsit északabbra mennek a vezetékek. De most megvan az esélyünk arra, hogy rajtunk keresztül megy a vezeték Európa más országaiba, nekünk tranzitdíjat fizethetnek és tárolást, és azért nem ragozom tovább - megint csak elnök úrra hivatkozva, nyilván nem kontrollálta annyira az előre megírt szövegét -, ön mondta azt, hogy egy jól jövedelmező projekt. Igen, ez egy jól jövedelmező projekt, ami egyrészt szolgálja a magyar fogyasztók biztonságát is és más országokét. Nemcsak nálunk. Ugyanakkor mi a helyzet a földgáztárolással? Magyarországnak ebben komoly tapasztalatai, lehetőségei vannak, ez is szintén biztonság- és többletjövedelem-kérdés.
Tisztelt elnök úr, ön is tudja, hogy 2002-höz viszonyítva a magyar export Oroszország irányába közel 400 százalékkal növekedett. Ugye ön sem állítja azt, hogy ez káros volt a magyar külgazdaságra, a külgazdaság egyensúlyára nézve? Ha Fónagy képviselő úr azt mondja, hogy ez a kormány hatásköre, akkor politikai hisztéria az, hogy önök a parlament rendkívüli összehívását kezdeményezték a mai napra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bencsik János képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az energiapolitikai koncepció - amit a parlament egy hete kezdett el tárgyalni a plenáris ülésen Kákosy Csaba miniszter úr beterjesztésében - indoklásában szó szerint a következő szerepel: "A hazai földgázellátás jelenleg függő helyzetben van az orosz földgázszállításoktól, ezen függés enyhítéséért, továbbá az ország európai gázpiaci pozíciójának javításához, a dél- és nyugat-európai rendszerhez való aktív csatlakozásához új beruházások szükségesek a gázszállítási infrastruktúrában. A diverzifikációs alternatívák között nem kívánatos bármelyik projektnek prioritást biztosítani a többivel szemben, mert a magyar kormányzat nincs döntési pozícióban."
Tisztelt Miniszter Úr! Él még a parlament előtt jelenleg tárgyalt energiapolitikai koncepció vagy nem? Döntési helyzetben van a kormány vagy sem? Egy hét alatt mi változott? Egy 300 milliárdos szerződés aláírásához szükséges-e egy hétnél több időt biztosítani vagy sem? Én azt gondolom, hogy igen, még egy bölcsődei vizesblokk felújításához is több mint egyhetes előkészítésre van szükség. Ha már korábban elkezdték az előkészítéseket, akkor hogyan kerülhetett be egy héttel ezelőtt egy ilyen anyag parlament elé? Folyamatosan azt halljuk, hogy a kormány álláspontja szerint a beruházás elősegíti a Gazprom jelenlegi monopolhelyzetének visszaszorítását. Valóban így van ez? Így látja-e ezt miniszter úr is? Elősegíti-e ez a szerződés az annyit hangoztatott verseny biztosítását?
ELNÖK: Kapolyi képviselő úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Németh Zsolt elnök úrtól szeretnék kérdezni. Amikor kialakította a koncepcióját, számított-e arra, hogy eurázsiai méretekben kell gondolkozni? S amikor ilyen élesen foglalt állást a Gazprommal való együttműködéssel szemben, akkor gondolt-e arra, hogy épülnek-e azok a vezetékek, amelyek a távol-keleti gázforrások felhasználását elviszik a Távol-Kelet - Kína és India - irányába? A végén olyan helyzetbe is kerülhetünk, hogy se a Nabuccóban nem lesz elég gáz, se a Déli Áramlatban. Ez az egyik.
A másik: nem érzi-e azt, hogy állásfoglalásában visszajön a kilencvenes évek elejei "Tovaris, konyec!" meg a gazdasági érdekek és politikai szlogenek teljesen indokolatlan összekeverése?
A harmadik: ha a kormány a felelős az energiaellátás biztonságáért, akkor nem gondolja-e, hogy el kellene fogadni a kormány döntését azzal a felelősségtudattal, hogy el kell számolnia a parlamentnek?
Végül egy megjegyzés: én ilyen pozícióban nem tennék olyan megjegyzést, mint amit ön tett Schröder kancellár vagy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr esetében, mert mindenki érzi, hogy mi van a megjegyzés mögött. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Andor képviselő úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Többször éreztem a teremben a feszültséget, s hogy ezt egy kicsit oldjam, hadd meséljem el, a gyerekeimmel többször meg kellett néznem a Madagaszkár című rajzfilmet, amelyben van egy olyan mellékszál, hogy négy pingvin megszökik a Central parki állatkertből, ahol születtek, eltérítenek egy utasszállító hajót és elmennek őseik földjére, a Déli-sarkra. Hosszas viszontagságok után megérkeznek és ott vacognak négyen egymás mellett a süvítő szélben a Déli-sark jegén - zseniális a jelenet -, s akkor az egyik megszólal, hogy ez gáz. Ez a jelenet jutott eszembe, amikor azt láttam, hogy ezt a szerződést meg fogja kötni a kormány. Persze joga van hozzá, ahogy ez kiderült és azt se zárom ki, hogy ez egy jó üzlet. Csak azt kívánom magunknak, magyaroknak, nehogy úgy járjunk, mint a pingvinek, hogy amikor minden jól fog menni, egyszer csak valaki azt mondja, hogy ez gáz, mi nem ezt akartuk.
Konkrét kérdésem is van Veres János miniszter úrhoz és Kákosy Csaba miniszter úrhoz. Pénzügyminiszter úr említette, hogy állami garanciavállalás van. Ha az állam az 50 százalékos tulajdonosa ennek a cégnek, akkor miért van szükség állami garanciavállalásra, illetve hogy ennek mi a tartalma? Hogy vannak a menedzsmentjogok elrendezve a szerződés szerint, ha 50-50 százalékos a tulajdonosi részesedés? Lehet-e tudni, melyik az a magyar állami vállalat, amelyik ebben majd közreműködik és van-e titkos záradéka a szerződésnek?
Kákosy miniszter úr azt mondta, hogy kapacitásnövekedéssel számolunk. Milyen háttérszámításaik vannak erre vonatkozóan? Milyen gazdasági növekedéssel számolunk 2020-ig? Ha elfogadjuk, hogy Magyarországnak szüksége van gázra és növekedni fog a gázfogyasztás aránya, hogy viszonyulnak ehhez a CO2-kibocsátás kapcsán vállalt kötelezettségeink? Ha valóban növeljük a gázfogyasztás arányát, akkor mit tesz a gazdasági tárca az energiahatékonyság növelése érdekében? Szerintem ebben olyan tartalékok vannak, amiket Magyarország még egyáltalán nem használt ki. Köszönöm.
ELNÖK: Podolák György alelnök úr!
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Azt hiszem, kevés olyan ország van Európában, ahol ekkora politikai hisztéria övezné az energiával kapcsolatos kérdéseket, és szinte egyetlenegy országnak sincs olyan parlamentje, mint a miénk, ahol ez mindennapi kérdés és ilyen őrületes szintre tudjuk elvinni az energiával kapcsolatos kérdéseket. Gondolják végig, van-e olyan ország Európában, ahol a lakosság több mint 90 százaléka pontosan tudja, mi az a Nabucco, Blue Stream és Déli Áramlat? Ez egy teljesen abnormális helyzet. Gondolják végig, mit csinál a politika ezekben a kérdésekben és hová juttatjuk el az embereket.
A parlament most tárgyalja az energiapolitikát. Az erről való döntés, amely heteken belül bekövetkezik, teljes egészében szinkronban lesz az energiapolitikával. Arról szól az a kérdés, amit képviselőtársam feltett, Magyarország dönti-e el, hogy egy vezeték rajtunk keresztül jöjjön-e vagy sem. Valóban mi döntjük el, hogy itt vezessék át? Mi legfeljebb hozzájárulunk, hogy itt mehessen át, aminek mi nagyon örülünk. De nem akarok ezekbe a részletekbe belemenni, mert a gazdasági bizottság ezt nagy mélységben, tisztes szakmai megközelítésben, korrekt körülmények között végigtárgyalta és még tárgyalni is fogja.
Többször elhangzott, jó-e, hogy most ezt tárgyaljuk, pánikban van-e a kormány, miért osztjuk meg a felelősséget az ellenzékkel és mennyire vagyunk hibásak abban, hogy nem egy évvel ezelőtt kezdte el a kormány tárgyalni ennek a szerződésnek a lényegét. Kérdezem a pénzügyminiszter úrtól, hogy a Magyarországon átmenő szállítóvezetékre illik-e az az egyablakos törvény, amit fél évvel ezelőtt hoztunk meg? Ez a szállítóvezetők anélkül, hogy hozzányúlnánk, termel-e pénzt nekünk, és ha igen, keveset vagy sokat? Ha megépül az 1 milliárd köbméteres tároló, az is 50 százalékban Gazprom- és 50 százalékban magyar tulajdon lesz, vagy teljes egészében magyar? Ez is egy önálló független vállalaté lesz, vagy ez a kérdés is a MOL-on keresztül rendeződik? Ha itt bértárolást végzünk, vajon folyik-e bevétele ebből a kormánynak? És növeli-e vajon Magyarország energiaellátottságának a biztonságát? Hiszen ezzel már 3,5-4 milliárd köbméterre jutunk el, ami közel négy hónapos gázszükségletét fedezi ennek az országnak. Köszönöm.
ELNÖK: Az utolsó körben vagyunk, ugye?
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Nálam még négy képviselő van, Ékes, Szatmáry, Márton és Gruber képviselő urak. Egy-egy percet szeretnék kérni mindegyiküktől.
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, nem véletlen nyomtam ügyrendit, hiszen öt percben kellett volna korlátozni mindenkinek a hozzászólását. Én abban a hiszemben voltam, hogy ebben a kérdésben van annyira bölcs a magyar parlament és a parlamenti pártok, hogy zárt ülést rendelnek el és a zárt ülés keretein belül feltehetünk olyan kérdéseket, amelyek kimondottan nemzetbiztonsági kérdések. Így ezeket a kérdéseket most nem kívánom feltenni, hogy mit jelent a nemzetbiztonság kérdése és adott esetben az a program, amelyik 2004-ben elkészült hét ország közös együttműködésével, a hét ország közös energiastratégiájával kapcsolatban.
Tisztelt Podolák Képviselő Úr! Amit ön az előbb mondott, azt sajnos a stratégia nem tartalmazza. A másik pedig, hogy számolta-e bárki, hogy mely ország mekkora függőségbe kerül ezen lépésekkel. Számolta-e egyáltalán valaki azt, hogy Magyarországnak van elkötelezettsége az Európai Unió irányába, a stratégia szerint is? Húsz százalékos megtakarítást, 16 százalékos alternatív energianövekedést kell Magyarországnak elérni, jelenleg 80 százalékos importenergiával rendelkezik Magyarország. Kötelező egy meghatározott mennyiség átvétele ezen a vezetéken keresztül? Ez kérdés a miniszter úrnak. Vannak-e extra kötelezettségek Magyarország irányába és ha Magyarország ezen megtakarításokat és alternatív energiaforrásokat próbálja meg kiépíteni, akkor a Nabuccóból majd mit fogunk vásárolni, ha egyáltalán életképes lesz? Mert emlékezzünk vissza 2007-re, amikor jó magam is a parlamentben több alkalommal felvetettem Kazahsztán, Azerbajdzsán kérdését, annak a dolgait, utána mit lépett Oroszország? Abban a pillanatban megszerezte a Kazahsztán, Azerbajdzsáni területeken a kitermelés és a szolgáltatás fő volumeneit. És innentől fogva felborul a Nabucco-gázvezetékrendszer és - elnézést, de - mit fogunk onnan majd vásárolni, ha kiépül mégis és az nekünk mennyibe fog kerülni egyáltalán?
ELNÖK: Szatmáry képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Hadd mondjam az elején, hogy sajnos a miniszter urak és a miniszter hölgy beszámolójából nem sokkal többet tudhattunk meg, mint egy újságcikkből. De nem akarom előre elprédikálni a válaszokat.
Az első kérdésem: meg tudja-e erősíteni miniszter úr, hogy több tíz-, esetleg több százmilliárd forintba kerül az adófizetők pénzéből ez a tervezet? Itt megjelentek számok, valakik itt jobban informáltak. Mibe kerül ez konkrétan a magyar adófizetőknek? A második: kiderülhet-e az ügylet kapcsán, hogy itt, mint a közelmúltban különböző nagyobb értékű állami szerződéseknél, lobbitevékenységet folytattak egyesek? A harmadik, ami talán a legfontosabb ebben az ügyben: lesz-e érzékelhető hatása a magyar fogyasztó gázárára ez a szerződés? Ez érinti a leginkább a magyar embereket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. A bizottsági ülés egy pillanatánál teljesen elbizonytalanodtam, konkrétan, amikor Gál J. Zoltán kért szót. Mert attól, hogy valaki új bizottsági tag és leereszkedik a magasságokból, logikusan még lehet gondolkodni, az még nem tiltott. Ugyanis ön azt sugallta volna a kérdéseivel - és most már én is konkrétan a pénzügyminiszter úrtól szeretném ezt megkérdezni -, hogy most lesz vásárlás ezen a vezetéken vagy nem lesz vásárlás. Ugyanis, ha nem lesz vásárlás, miről beszélünk ellátásbiztonság kapcsán? Ha pedig lesz vásárlás, akkor pedig azt szeretném megkérdezni, akár a pénzügyminiszter úrtól, akár a gazdasági miniszter úrtól, hogy van-e olyan számítás - merthogy mi nem láttunk ilyet -, amely a beruházás költségére vetítve tartalmaz konkrét adatot, hogy vajon mibe fog kerülni a magyar a magyar fogyasztóknak egy köbméter gáz, amely ezen a vezetéken keresztül fog érkezni? Ez manapság egyáltalán nem elhanyagolható kérdés és gondolom, ez talán nem üzleti titok akár a magyar állampolgárokra, akár a magyar parlament bizottságaira tartozik, tehát szeretném tudni, hogy végeztek-e ilyen számítást és ha igen, az hogyan néz ki.
A másik, már elhangzott részben, de egy kicsit konkretizálnám a kérdést: van-e a szerződésnek esetleg olyan pontja vagy titkos záradéka, amely több évig nem hozható nyilvánosságra, amely azt tartalmazza, hogy az a bizonyos 50 százalék, amely állítólagos magyar állami tulajdon, az milyen opciós vagy bármilyen megoldással kerülhet ki azonnal magyar állami kézből? Van-e ilyen a szerződésben?
A harmadik kérdés, hogy ezt a bizonyos 50 százalékot milyen pénzügyi konstrukcióban kívánja a magyar állam finanszírozni, adófizetői pénzből vagy itt egy újabb bújtatott PPP-konstrukcióval állunk szemben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Végül Gruber képviselő úr!
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Urak! Miniszter Asszony! Hát igen, így néz ki, amikor a pannon puma frigyre lép az orosz medvével. (Derültség.) És ennek a násznak jeles szereplője, Eörsi Mátyás násznagy úr is ringbe száll a menyasszonytánc kapcsán. Érdekes módon, amikor az állami szerepvállalást pártja kizárja az egészségügyből, az oktatásügyből, kizárja még sok alapvető dologból, akkor büszkén tapsol egy állami cég alapításában egy üzleti vállalkozás keretében. No, de a kérdés: felmerült többször, hogy miért kell diverzifikálni, miért kell több irányból biztosítani a vezetékrendszert. Külügyminiszter Asszony! Van-e valamiféle háttéranyag ezenkívül, amit itt kiosztottak? Amelyik azt elemzi, hogy Szerbia mint tranzitállam milyen kockázati tényezőt jelent most és milyet hosszú távon?
A gazdasági miniszter úrtól szeretném megkérdezni, hogy hogy van az, itt már többen említették az energiapolitikai anyagokat, amit a parlament tárgyal, hogy van az, hogy az Energiahivatal nem régen hagyta jóvá a MOL-nak azt az építkezését, amelyik megtriplázza azt a kapacitást, amely az országhatár, Beregdaróc, Hajdúszoboszló, Algyő, Szőreg irányba viszi a gázt, mintegy 1,2 milliárd köbméter tárolókapacitást biztosítva. Miközben a MOL-nak ezt a vezetéképítését erősítjük, vajon nem teremtünk-e pontosan konkurenciát a saját állami vállalatunknak ezzel?
Hadd kérdezzem még meg, azt hiszem, a tegnapi napon jelent meg az orosz sajtóban, hogy Oroszország és különösen a Gazprom elpazarolja a földgáz- és gázolajkincsét és igen erős sajtónyomás van a tekintetben, hogy nincs évek óta fejlesztés, karbantartás, kutatás e tekintetben, tehát a meglévő mezőket rabolják ki, de vajon egy ilyen eltolt fejlesztési igény nem a mi gázvezetékünk kapcsán kerül-e majd megfizetésre.
És egy utolsó rövid kérdés. Podolák úr azt mondja, hogy nem mi döntjük el, hogy hol megy a gázvezeték. Akkor most szerződésről beszélünk ma vagy valamiféle diktátumról.
És Puch elnök urat csak arra kérem, hogy a jövőben stílustörését elkerülendő, ne azt mondja néha-néha, hogy oké, hanem "da". Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen fogom mondani, amikor kell. Most akkor Veres pénzügyminiszter úr kezdi a válaszadást.
Dr. Veres János pénzügyminiszter válaszai
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Kezdeném nagyjából időrendi sorrendben. Lehet, hogy Németh Zsolt elnök úr számára hihetetlen, mert ő nem részesült még ilyen helyzetben, fogadásban, de valóban az történt, hogy a miniszter kollégámnál kint vendégeskedve megtudtam, hogy mi történik az ukrán-orosz viszonylatban és a kérésemre Miller úr fogadott. Ehhez persze az kellett, hogy az ezt megelőző években lehetőleg ne szidjuk azt a partnert, akitől szerettük volna, hogy fogadjon azért, hogy Magyarország gázellátásának biztonsága érdekében tudjunk vele tárgyalni február első napjaiban. Ez így történt. Tény és való, hogy a gazdasági vegyesbizottság elnökkollégával ezekről a kérdésekről azon a tárgyaláson is tárgyaltunk.
Elnök úr valószínűleg egy néggyel korábbi verziót látott - egyébként hétfőn is született egy új verzió -, amelyben szerepelt egy olyan igény a szerződő fél részéről, hogy 51:49 százalék legyen az arány, nem a magyar fél javára. Hétfőn a Medvegyev miniszterelnök-helyettes úrral való tárgyalást követően Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy 50-50 százalék lesz az arány. Ez az arány szerepel jelenleg a kormány elé előkészített szerződéstervezetben.
Én nem beszéltem állami garanciavállalásról. A szerződésben erre vonatkozóan nincs kitétel. Ebből következően az a pont sincs benne, amire elnök úr rákérdezett, miszerint jogszabályváltozás esetén az orosz fél automatikusan 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részarányt szerez. Nincs ilyen a szerződésben.
Ha már hiányolták, hogy mi is a felhatalmazás alapja - ezt hárman is szóvá tették -, akkor szeretnék idézni: "Az energiaellátás biztonságának megteremtése hazánk elemi érdeke. Importfüggőségünk csökkentése céljából újraértékeljük hazai lehetőségeinket, növeljük a beszerzési forrásaink számát, készleteket halmozunk fel, új szállítási módokat és útvonalakat veszünk igénybe." Az idézett szöveget a parlament többségi szavazással elfogadta. Ez a szöveg része az Új Magyarország Szabadság és Szolidaritás című kormányprogramnak. Amit képviselő úr hiányolt az energiapolitika kapcsán meg nem lévő koncepcióról, az létezik, a parlament hozott egy olyan döntést, amelynek a mondatai a mostani előkészítésnek teljes mértékben megfelelnek. Kormánypárti és ellenzéki képviselők akár még egyet is érthetnek ebben a szövegben.
Ezenkívül feltette azt a kérdést, hogy a szerződés harmadik feles hozzájárulást lehetővé tesz-e a vezeték használatánál. A szerződés tervezetében szerepel, hogy az érvényes magyar jogrendnek megfelelően működik. Miután ez a szabály Magyarországon érvényben van, ez azt jelenti, hogy a megépítendő vezeték harmadik fél számára nyitott.
Az európai uniós szabályok szerint az a kitétel is érvényes, hogy a kitermelő és forgalmazó eltérő kell legyen.
Természetesen nem szerepel a szerződésben a Nabuccóval kapcsolatban egyetlenegy mondat, egyetlenegy szó sem. Elnök úr azt kérdezte, hogy szerepel-e ebben a szerződésben a Nabucco elsőbbsége. Egyszer már hivatkoztam rá, most szövegszerűen is idézem: "A megállapodás rendelkezései nem érintik a felek más, jelen megállapodásban nem említett kétoldalú, illetve sokoldalú nemzetközi szerződésekből eredő jogait és kötelezettségeit." Ez azt jelenti, ha a Nabuccóra megkötjük a megállapodást, az ettől független, ezt nem érintő megállapodás lesz. Értelemszerűen semmilyen más megállapodásra nem térhetünk ki, lévén, hogy nem tudjuk, a Nabuccóban hány ország lesz szerződő partner.
A döntési alternatíva Magyarország számára ma a következő. A Bulgárián és Szerbián keresztül megépülő gázvezeték Magyarországot érinti-e a továbbiakban Olaszország felé haladva vagy nem érinti. Téves mindazon kérdésfeltevés, amely úgy kezdődik, hogy Magyarország a Nabuccóval szemben vagy a Nabucco mellett létesít egy ilyen vezetékben tulajdonrészt. A kérdés tehát Magyarország számára az, hogy országunkon keresztül fog-e haladni egy vezeték, mellette tározó kapacitás létesül, nem pedig az, hogy Magyarország ebben a dologban egy másik vezetékkel kapcsolatban milyen álláspontot foglal el. Azért hangsúlyozom ezt, mert a vezetéknek létezik egy olyan verziója, amely elkerüli Magyarországot. Ha valaki ezt szeretné, az mondja meg egyenesen! Létezik ilyen változat is. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy a tengerből Bulgáriánál feljövő vezeték 30 milliárd köbméternél nagyobb kapacitású. Ezt követően a vezeték több ágra ágazik el, az egyik déli irányba, a másik északi irányba megy. Az északi irányba menő vezetékágból a mostani szerződéstervezet alapján a gázvezeték áteresztőképessége legalább 10 milliárd köbméter földgáz/év. Azért hangsúlyozom ezt, mert a dolog arról szól, hogy abból a 31 milliárd köbméterből, ami a szárazföldi fogadás után Európa irányába elindul, mennyi fog dél felé menni - erre is meg van kötve a szerződés - és mennyi fog északra, az északi irányt követően mennyi fog Magyarországra belépni és mennyi nem fog Magyarországra belépni. Lehet olyan álláspontot elfoglalni, Magyarországnak nem érdeke, hogy a 31 milliárd köbméterből Magyarországra minimum 10 milliárd köbméter belépjen. Ha valaki ezt így gondolja, kérem, most mondja el. A szerződés megkötésének előkészítése során abból indultunk ki, Magyarországnak érdeke, hogy Magyarországra egy ilyen vezeték belépjen. Mint mondtam, létezik olyan földrajzi konstrukció, amely Magyarország elkerülésével valósítja meg Olaszország elérését, hiszen Olaszországgal, Ausztriával, Szerbiával, Bulgáriával és Görögországgal megkötötte a szerződést az orosz fél.
Többen érintették a diverzifikálást, erre most részletesen nem térnék ki. Meggyőződésem szerint az útvonal szempontjából valóságos az a diverzifikáció, amiről most szó van. Tudom, hogy a forrás szempontjából nem az, de ha a jelenlévőknek van olyan forrásról tudomásuk, amely rendelkezésre áll egy másik vezeték betáplálásaként, akkor azt most mondják ki. Miniszter úrral ott voltunk az azeri elnök úrral folytatott tárgyaláson. Az azeri elnök úr jelen pillanatban senki számára nem tud ilyen forrást biztosítani, és azt sem látják, hogy a következő négy évben ilyen forrással rendelkeznének. De még egyszer mondom, ha valaki ezzel ellentétes ajánlattal bír, az mondja ki.
Már többször elhangzott, hogy az Európai Unió hogy reagál erre. Erre a leghitelesebb forrás Kákosy úr tegnapi tárgyalása. Szeretném emlékeztetni a jelenlévőket, hogy Ferran Tarradellas az Európa Bizottság részéről úgy nyilatkozott - ez a nyilatkozat a ma reggeli médiában is megjelent -, az Európai Bizottságot nem aggasztja, hogy Magyarország beszáll a Déli Áramlat építésébe, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Brüsszel számára a Nabucco kiépítése a fontosabb. Ezt sohasem vitattuk. Magyarország megtette a kezdeményező lépéseket, hogy a Nabuccóból valóságos szerződés és projekt legyen.
A szerződésben gáz vásárlásáról nincs szó. Ez egy vezetéképítésre vonatkozó szerződés. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre az a válaszom, hogy Magyarország nem vállalt kötelezettséget, nem vállalt árlimitet a szerződésben semmilyen mennyiségű és árú gáz megvásárlására. Ugyanakkor a 2015-ig szóló szállítási szerződés továbbra is érvényben van. Nem ezen a vezetékrendszeren történő szállítási szerződésről van szó, hiszen a meglévő rendszerben kapja Magyarország azt a szerződést, ami 2015-ig érvényben van. Ezek a kérdések valóságosak és jogosak, de ezeket nem egy vezetéképítési projektnél kell feltenni, hanem annál a tárgyalásnál, amikor majd valaki arról fog tárgyalni, hogy mennyi többletgáz vásárlására kerüljön vagy ne kerüljön sor. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy erről ma tárgyalnia kellene, illetve lehetne tárgyalnia. Jelen pillanatban nincs ilyen szerződéskötési helyzet.
Hogy fog hatni a magyar fogyasztókra, kérdezte elnök úr. Úgy, hogy növeli a magyar fogyasztók ellátásának biztonságát, ha Magyarországra újabb keresztmetszeten keresztül újabb mennyiségű gáz beszállítására van lehetőség. Ebből természetesen majd szállítási szerződéssel lehet mennyiséget lekötni. De jelen pillanatban építésről van szó. Itt a szerződéssel kapcsolatban sok minden felmerült. Remélem, azt elismerik a jelenlévők, hogy az érvényes jogszabályok szerint járunk el. Tévedés azt hinni és gondolni, hogy a három bizottság jelenlegi ülése a kormány részéről bármifajta felhatalmazáskérés lenne. Mi nem kérünk felhatalmazást, pontosan fogalmazta Fónagy úr, hogy a kormánynak jogszabály szerint lehetősége a szerződés megkötése. Mi azért kezdeményeztük a hétfői napon a bizottságok ülésének az összehívását, mert tájékoztatni szerettük volna a parlamentet, a nyilvánosságot arról, hogy jelen pillanatban milyen tartalmú megállapodás előkészítése van végső stádiumában, amelyről a kormány döntését megelőzően kívántuk tájékoztatni a bizottságokat.
Hangsúlyozom, hogy ez nagyon fontos dolog, hogy a kormány természetesen vállalja azt a felelősséget, hogy erről a szerződésről kimondja a kormánydöntést és ha a kormány úgy dönt a mai napon, akkor holnap akár az aláírásra is sor kerülhet. Való igaz az az újsághír, mely szerint pénteken 19 óra 5 perckor felálltunk a tárgyalóasztaltól. A tárgyalás megszakítása az én döntésem volt és ezt tettem azért, mert a tárgyalások azon stádiumában Magyarország számára egy előnytelen feltételtől a másik fél nem akart elállni. És konkréttá teszem: ez az előnytelen feltétel a tulajdon-részarányokra vonatkozó volt. Nem láttuk megoldhatónak azt a kérdést, ami a tárgyalópartner álláspontja volt, ezért a tárgyalásokat megszakítottuk és hazautaztunk a szombati nap során a tárgyaló delegáció tagjaival. Azt tudom tehát mondani, hogy Magyarország nem minden áron és nem minden feltétellel akart ebben a megállapodásban megállapodni. Magyarország az állam, Magyarország érdekeit védő megállapodásban hajlandó csak megállapodni, mi úgy látjuk, hogy ezek a feltételek ezt tartalmazzák. Valamennyi általunk ismert szerződés, tehát mind az olasz, bulgár, osztrák európai uniós államok, mind a görög állam által kötött szerződés ugyanezt a tulajdon-részarányt tartalmazza. Tehát nem meglepő ez.
Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az Európai Unió a projekt megvalósításával kifejezetten pozitív véleményeket fogalmazott meg. Azt tudom mondani arra a kérdésre, hogy mire való a sietség a három bizottsággal, hogy mi nem sietséget gondoltunk, hanem azt szerettük volna, hogy ha a parlament még a kormány ülését megelőzően tájékozódik erről a feltételrendszerről, nevezetesen a szerződésben szereplő feltételrendszerről. Van a szerződésnek egy olyan pontja, ami többféle értelmezést tett itt lehetővé. Volt, aki azt mondta, hogy így is, úgy is a parlament elé kell majd jönni és egyébként pedig, ha ez jó üzlet, akkor miért így, ha meg nem jó üzlet, miért úgy, mennyibe lesz ez az adófizetőknek.
Tisztelt Bizottságok! Ez egy döntési opció. Ha a bizottságok ma mást javasolnak, akkor természetesen a kormány ezt még meg tudja fontolni. Mi a következő megfontolásból tárgyaltunk. Az van jelen pillanatban a szerződéstervezetben, hogy a magyar kormány által kijelölt száz százalékban állami tulajdonú társaság a projekttársaságban részt vevő magyar fél. Mi ezt azért mondtuk, mert úgy gondoltuk, hogy egy olyan üzletről van szó, amely üzlet jövedelmező üzlet, egy üzleti lehetőséget, befektetést jelent és ebből a szempontból nem akartunk olyan helyzetet teremteni, hogy bármelyik magyar magántársaság vagy bármelyik külföldi tulajdonú magántársaság legyen ebben az üzletben 50 százalékos tulajdonos. Ha itt valakinek az a javaslata, kérem, most mondja el, hogy melyik magyar vagy külföldi tulajdonú magyar társaság legyen a magyar kormány által megkötött szerződésben magyar félként megjelenítve. Ha van ilyen javaslat, kérem mondják el. Minden további nélkül ez egy megfontolható gondolat. Azonban hangsúlyozom, hogy a kormány nevében mi úgy gondoltuk, hogy ebben egy száz százalékos állami tulajdonú társaság legyen a partner és hogy ne legyen ez nagy kérdőjel, nyilvánvalóan a törvényi feltételek Magyarországon a Magyar Fejlesztési Bankot helyezik olyan helyzetbe, amely legalkalmasabb, száz százalékos tulajdonú társaságként ebben a projektben részt vehet, vagy pedig az MFB-nek egy projekttársasága értelemszerűen.
Fónagy képviselő úr kérdésére szeretném mondani, hogy vizsgáltuk az LNG-terminálról történő magyarországi gázszállítás lehetőségét. Ez jelenleg is folyamatban van. Szeretnénk olyan vezeték-összeköttetést létesíteni a következő időszakban, amely biztosítja azt, hogy az adriai kikötőbe érkező LNG-terminálról gáz érkezhessen Magyarországra. Ez egy néhány tíz kilométeres vezetékszakasznak a megépítését feltételezi a következő időszakban. Úgy gondolom, hogy van egy félreértés ugyanakkor, amikor azt mondta a képviselő úr, hogy nagy tározók Szerbiában épülnek és ez magyar szempontból mennyire biztonságos. Az én információim szerint Szerbiában a geológiai viszonyok azt teszik lehetővé, hogy mintegy 500 millió köbméter kapacitású tározó épülhet Újvidéktől nem messze. Magyarországra vonatkozóan pedig azt tudom mondani, hogy ennek a tízszerese a rendelkezésre álló kapacitás abban a geológiai környezetben, amely a vezetéképítés szempontjából felmerült. Én most településnevet szándékosan nem mondok, hiszen ez egy műszaki kérdés, amelyet majd el fognak dönteni. Több opciót vizsgáltak meg a szakemberek az előkészítés során és a szerződéstervezetben megint csak egy legalább egymilliárd köbméter volumenű gáztározó szerepelt e projekt részeként. Úgy gondoljuk, ettől jelentősen nagyobb lesz véglegesen a műszaki paraméterek figyelembevételével létesítendő. A tározóval kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy szerintem minden szakember egyetért abban, hogy Magyarországnak elemi érdeke nagy kapacitású tározó országhatáron belüli létesítése és ezeknek gázzal történő megtöltése. Hiszen ez minden olyan, politikai és vagy fizikai kockázat esetén, amikor nem szállít valamelyik vezeték, hozzáférhető forrást nyújt az ország számára. És ugye az imént elhangzott az, hogy egy 15 milliárdos felhasználás mellett egy néhány milliárd köbméteres gáztározó jelentős ideig történő készletfelhasználást tesz lehetővé a továbbiakban.
Szanyi Tiborral egyetértek, ez egy üzlet. Ez egy olyan üzlet egyébként, a vezeték építése és a vezetéke történő szállítás, amely üzletből ki lehet maradni vagy benne lehet lenni. Szerintem az ország érdeke az, hogy ne maradjunk ki ebből. Az ország érdeke üzletileg is, illetve az energiabiztonság növelése érdekben is. Még egyszer mondom, ha ebben vitánk van, akkor lehet más álláspontot elfoglalni. Az opció nem az, hogy ha Magyarország most nem akarja, akkor majd egy másik valamikor meg fog épülni. Az opció az, hogy vagy Magyarországon keresztül megy a vezeték és benne vagyunk az üzletben vagy Magyarországot elkerülve épül meg Olaszország felé és akkor nem vagyunk benne az üzletben. Erről lehet döntést hozni.
A projektjövedelmezőséggel kapcsolatban léteznek nyers számítások. Azt tudom mondani, hogy a jelenlegi számítások azt igazolják, hogy nagyjából 15-17 éven belül térülhet meg a beruházás maga. Ez a teljes projekthosszra érvényes. Ez érvényes ebből következően a magyarországi projektszakaszra is. Sokféle számítás létezik, sokféle összeg szerepel, én ezt tartom a meghatározónak a gazdaságossági számítás szempontjából.
Nagy képviselő úr kérdésére: ez a szerződés nem vonatkozik a projektcéget létrehozó társaságok belső viszonyaira. Ez egy kormányközi megállapodás, ezért csak az szerepel benne, hogy a felek kijelölik a társaságaikat. Hogy társaságok egymással milyen megállapodást kötnek az ő belső viszonyaikra. A menedzsmentet kérdezte, ezért én ezt nem tudom megmondani, hiszen ez nem a kormányok lehetősége, hogy ilyen döntést hozzanak a társaságoktól függetlenül. Azaz a két 50 százalékos tulajdonú társaság fogja azt eldönteni, hogy milyen menedzsment fog majd felállni.
Nincs titkos záradéka a szerződésnek. A vezetékre érvényes a magyar törvény, Podolák úr kérdésére mondom, valamennyi olyan jogszabály, amelyet az európai harmonizáció kapcsán Magyarország megalkotott, minden tekintetben érvényes a vezetékre, a szerződésben is értelemszerűen szerepel, tehát például a szabad hozzáférés is, ez volt a hangsúlyozott dolog.
Természetesen majd lesz a bértárolásból bevétel, de nem tudom most megmondani, hogy mennyi. A 15-17 év közötti megtérülésben ez a bevétel is figyelembe van véve.
A biztonságot egyértelműen növeli, hiszen mind a tározó részében lévő gáz, mind pedig a másik nyomvonalon érkező gáz nagyfokú biztonságnövelő tétel Magyarország számára.
Nincs olyan a szerződésben - Ékes úr kérdésére - hogy bármilyen mennyiség átvétele kötelező lenne bármilyen áron. Olyan sincs a szerződésben, hogy bármilyen mennyiség átvétele kötelező lenne. Hangsúlyozom, ez egy vezetéképítésről szóló megállapodás. Az egy lehetőség, hogy ebből a vezetékből Magyarországon vásárlásra kerüljön sor, de ma nincs kivel megállapodni ebben a kérdésben.
Munkavégzésem során én semmilyen lobbitevékenységet nem tapasztaltam. Egyébként sem szoktam lobbistákkal találkozni, és senki nem keresett ebben az ügyben olyasmivel, ami bármifajta lobbira utalt volna. Az elmúlt időszakban több alkalommal folytattuk államközi tárgyalásokat kormánypartnerekkel.
Hogy a vezetéknek a megépítése után milyen hatása lesz a gázárra, azt most nem tudom megmondani, hiszen a vezetékben folyó gáz ára a jelenleg érvényes szabályok szerint nem vezetékspecifikus. Ezért most nem tudom megmondani, hogy öt év múlva, amikor a vezetékből gázt lehet vételezni, a gáz milyen áron lesz megvehető. Ma nincs ilyen kialakult standard.
A vezeték megépítéssel kapcsolatos forrásokra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban azt tudom mondani, ha ez egy többségi állami tulajdonú társaság lesz, akkor a saját erő részének a felét ennek a társaságnak kell letennie. A finanszírozás ezeknél a projekteknél általában 20-30 százalék közötti sajáterőigénnyel jár. Tehát a magyarországi szakasz sajáterőigényének 20-30 százalék közötti részét kell a projekttársaságnak saját erőként biztosítania, és ebből 50 százalék a magyar társaságnak a biztosítandó összeg. Amikor a számítások alapján és a tervezés előrehaladtával a teljes összeg ismertté fog válni, akkor ha szükséges - mert meghaladja a törvényben szereplő feltételt - értelemszerűen a parlament elé fogjuk vinni. Ma nem tudom megjósolni, hogy ez az összeg mekkora lesz, mert az előkészítés még nem tart ott, hogy ez pontosan meghatározható lenne.
PPP-ben nem gondolkodtunk. A finanszírozást illetően csak saját erő és banki finanszírozás merült fel. Én csak ilyen számítást ismerek. Úgynevezett PPP-s konstrukció ebben az esetben nem volt a javaslatok között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Kákosy Csaba miniszter úrnak adom meg a szót.
Dr. Kákosy Csaba gazdasági miniszter válaszai
DR. KÁKOSY CSABA gazdasági és közlekedési miniszter: Németh Zsolt elnök úr azt mondta, hogy a békés egymás mellett élés illúzióját gondoljuk a két vezeték kapcsán. Nos Andris Piebalgs nem osztja az ön véleményét. A tegnapi tárgyalásunkon teljesen világosan azt mondta, hogy az Európai Unió számára nem versengő projekt a Déli Áramlat. Egyáltalán nincs kifogásuk azzal kapcsolatban, hogy Magyarország ebben részt vesz, mint ahogy nincs kifogásuk az ellen sem, hogy ebben részt vesz Ausztria, Olaszország és Bulgária, vagy hogy Németország intenzíven tárgyal az Északi Áramlatról. Ilyen értelemben az Unió és a biztos álláspontja teljesen egyértelmű, csakúgy mint az, hogy az Unió továbbra is elkötelezett a Nabucco mellett és azt kérik, hogy a magyar kormány is tegyen így, s a magyar kormány így is tesz. Tárgyalásaink az Unióval tovább folytatódnak. Én holnap is Brüsszelben leszek az Energia Tanács ülésén, találkozom van Aartsen koordinátor úrral, aki a Nabucco-programért felelős, őt is tájékoztatni fogom a magyar álláspontról és a magyar tárgyalásokról.
Szeretnék eloszlatni egy félreértést. A földgázigény 30 százalékos növekedése az Európai Unió egészére vonatkozik és nem Magyarországra. Magyarország esetében jelentős részarány-emelkedéssel nem számolunk, az viszont fontos számunkra, hogy milyen lesz a beszerzési forrásunk és útvonalunk.
Két szakmai felvetésre is szeretnék reagálni. Az LNG kérdésére már Veres János miniszter úr is reagált. Ez jogos felvetés. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a horvátországi fejlesztés lehetőségét. Ez ügyben múlt héten tárgyaltam az E.ON-nal, az ő véleményük szerint három éven belül nem fog ez a projekt befejeződni, hiszen jelenleg még csak az engedélyezés stádiumában van. Három-öt éven belül ebből számunkra földgázforrás nem fog rendelkezésre állni.
Egyetértek Nagy Andornak azzal a megjegyzésével, hogy semmilyen bővítés nem csökkenti Magyarország feladatait a jelenlegi hatékonysági erőfeszítések terén. Erről szól a 2010-ig szóló cselekvési tervünk is.
Végezetül szeretném megnyugtatni Németh Zsoltot a tekintetben, hogy a jelenlegi álláspont a Szabad Demokraták Szövetségén belül semmilyen törést nem okoz. Hadd idézzem Szent-Iványi István közleményének egy másik mondatát, amelyben a Szabad Demokraták Szövetsége üdvözli a GKM kezdeményezéseit, amelyek nemcsak szavakban támogatják a Nabucco-projektet, hanem Magyarország számára központi koordinációs szerepet biztosítanának a gyakorlati megvalósításban. Ezzel az összhanggal dolgozunk liberális oldalon és ezzel az összhanggal dolgozik a kormány is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Miniszter asszony!
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter válaszai
DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Nagyon sok minden elhangzott már, csupán néhány kérdésre szeretnék válaszolni és reflektálni néhány dologra. Németh Zsolt megjegyzése nekem oroszfóbiának tűnik abban az értelemben, hogy a biztonság mellett szóló észérveket, az üzleti, valamint nemzeti érdekeket rendkívül kevéssé veszi figyelembe. Egyébként Németh Zsolt sok mindenre kapott választ és őszintén remélem, hogy ez megváltoztatja a véleményét.
Nem sok nyomát láttam annak, hogy a Fidesz-kormány alatt bármiféle kezdeményezés - sikerről ne is beszéljünk - történt volna energiaforrás-diverzifikálás ügyben. Ezért nem egészen értem az itt elmondottakat. Igazából ez a kormány tudott eredményeket elérni a gazdasági és a mezőgazdasági kapcsolatok területén - szóba került már, hogy 400 százalékos volt az emelkedés -, a sárospataki könyvek visszahozatalában és más területeken. Nem biztos, hogy ez a hozzáállás túl eredményes tud lenni.
Szóba került, hogy Ausztriának van hasonló méretű, Magyarországéval összevethető függősége orosz energiaforrásoktól. Alapvető különbség viszont az, hogy ott ellenzék és kormánypártok között egyetértés van azokban a kérdésekben, amelyek valóban nemzeti érdeket érintenek, és nem politikai meg pártpolitikai kérdésként kezelik ezeket az ügyeket. Már többször elmondtam a külügyi bizottság ülésén, hogy amikor pártpolitikai kérdéssé válik valami, ami egyébként nemzeti és országérdek, akkor az nem a kormánynak árt, hanem az országnak.
Képviselő úr azt kérdezte, milyen nemzetközi visszhangja van annak, hogy Magyarország szerződést készül aláírni a Déli Áramlatra vonatkozóan. Nos egyelőre teljesen pozitív az ezzel kapcsolatos nemzetközi reakció. Piebalgs biztos úr reakciójáról beszámolt Kákosy miniszter úr. Az én kollégáim Amerikában jártak, ahol ugyanúgy elfogadó és a nemzeti érdekekre tekintettel megértő a reakció, mint ahogy a korábban aláíró országokkal kapcsolatban is az volt.
Engedjen meg nekem képviselő úr egy gondolatkísérletet. Szigorúan hipotetikus a dolog. Ha marad a Fidesznek ez a fóbiának minősíthető hozzáállása, akkor nyilván lesznek olyan nyilatkozatok Magyarországon nagy számban, amelyek ennek megfelelően minősítik ezt a kérdést. Még egyszer mondom, Magyarország majdnem az utolsó az aláíró országok között. Ha ez elég nyomatékos lesz a magyar médiában, akkor előbb-utóbb átveszi a nemzetközi média is, ne adj' isten még íratni is lehet cikkeket ilyen témában - ne tételezzük fel, hogy ezt bárki megengedi magának -, aztán itthon lehet hivatkozni arra, hogy mi jelenik meg a nemzetközi sajtóban. Így szépen körbe tud érni a dolog és elő lehet állítani egy olyan helyzetet, ami nagyon komolyan árt Magyarország nemzetközi image-ének. Sokszor elmondtam már a külügyi bizottság ülésén, hogy ez komoly negatív versenyképességi tényezővé is tud válni.
Felmerült, hogy a Nabuccóra vonatkozó kormányközi koordináció hogyan is áll. Többen elmondták, én is elmondom, Magyarország teljes elkötelezettséggel támogatja a Nabuccót. Erre utal az is, hogy elkezdtük a kormányközi koordinációt. Magyarország két hét alatt elkészítette azt a dokumentumot, amit átadott a Nabucco tervezetében részt vevő országok nagyköveteinek. A jövő hónapban erre feltehetően választ fogunk kapni és szeretnénk, ha a következő megbeszélésen Magyarország elő tudná mozdítani a kormányközi koordinációval és az elkötelezettségekkel kapcsolatos kérdést és lépéseket tudna tenni.
Még egy kérdés volt, amire én szeretnék válaszolni. Szerbia gazdasági kockázati tényező. Szeretnék utalni Kostunica miniszterelnök úr tegnapi nyilatkozatára, ahol azt hangsúlyozta, hogy minden cég biztonságban érezheti magát Szerbiában és törekszik arra ő a maga személyében és a kormány is, hogy Szerbia biztonságos környezetet garantáljon mindenki számára. Azt gondolom, ez egy fontos üzenet mindannyiunk számára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, az együttes ülés lezárásra kerülhet azzal, hogy a Gazdasági bizottság a meghívóban a tájékoztatóról egyetlen döntést tud hozni. Azt szeretném, ha a bizottság szavazna arról, hogy tudomásul veszi-e ezt a tájékoztatást. Kérdezem én, hogy ki veszi tudomásul a Gazdasági bizottság tagjai közül. (Szavazás.) Tizennégy igen. Ki nem? (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen. A bizottsági ülést ezennel lezárom és elnöktársaimnak engedem át a terepet.
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Az Európai ügyek bizottságától hasonlót kérdezek. Kik veszik tudomásul? (Szavazás.) Tíz. Akik nem támogatják? (Szavazás.) Négy. A bizottság tudomásul vette. Az Európai ügyek bizottsága ülését berekesztem.
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Miniszter Asszony! Én csak annyit szeretnék mondani, hogy egy kicsit durvának tartom a szóhasználatát. Ugyan egy hölgy szájából durvaságokat is el szoktunk nézni, de oroszfóbiával vádolni a Fideszt, ez körülbelül olyan súlyú, mintha mi oroszbérencséggel vádolnánk önt, külügyminiszter asszony. Helytelennek tartom ezt a szóhasználatot, ne haragudjon, ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kellemes napot kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 23 perc.)
Puch László
a Gazdasági és informatikai bizottság elnöke
Dr. Eörsi Mátyás
Az Európai ügyek bizottságának elnöke
Németh Zsolt
a Külügyi bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Soós Ferenc