EIB-9/2008.
(EIB-85/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2008. március 31-én, hétfőn 12 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló H/4858. számú határozati javaslathoz beérkezett módosító javaslatok megvitatása.*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és Tanács rendelete az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól*
Dióssy Gábor szóbeli kiegészítése*
Dr. Legény Zsolt, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása*
Manninger Jenő, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet módosításáról*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet módosításáról*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelettervezete az energiaszabályozói együttműködési ügynökség létrehozásáról*
Dióssy Gábor szóbeli kiegészítése*
A bizottság kormánypárti raportőreinek hozzászólásai és a reflexiók*
A bizottság ellenzéki raportőreinek hozzászólásai és a reflexiók*
1.A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslat (H/4858. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
2.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról (COM(2007)263; 2007/0098/COD)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
3.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és Tanács rendelete az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól (átdolgozás) (COM(2007)264; 2007/0097/COD)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
4.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (átdolgozás) (COM(2007)265; 2007/0099/COD)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
5.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról (COM(2007)529; 2007/0196/COD)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
6.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet módosításáról (COM(2007)532; 2007/0199/COD)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
7.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról (COM(2007)528; 2007/0195/COD)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
8.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet módosításáról (COM(2007)531; COD/2007/198)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
9.Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelettervezete az energiaszabályozói együttműködési ügynökség létrehozásáról (COM(2007)530; 2007/0197/COD)
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Gál J. Zoltán (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Kocsi László (MSZP) megérkezéséig dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP) megérkezéséig Káli Sándornak (MSZP)
Veress József (MSZP) megérkezéséig Varga Zoltánnak (MSZP)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) Nógrádi Zoltánnak (Fidesz)
Dióssy Gábor gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 00 perc.)
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Köszöntöm mindannyiukat, a bizottság tagjait, a bizottság ülésére kíváncsiakat, illetve Dióssy Gábor államtitkár urat.
A napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel összhangban, ám úgy tartom fenn államtitkár úr javaslatára, hogy a 2., 3. és 4. napirendi pontot, illetve az 5-9. napirendi pontokat egyben tárgyaljuk. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e észrevétel a napirendi javaslattal kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, kik támogatják a napirendünket. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az 1. napirendi pontunk az energiapolitikai koncepcióhoz beérkezett indítványok, az 1-4. és a 7-8. indítványt tárgyaljuk.
Az 1. sorszám alatt Podolák György és képviselőtársai javaslatát tárgyaljuk.
Először kérdezem a kormány képviselőjének az álláspontját.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Jó napot kívánok! Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Rögtön a kérdésre felelnék: az 1. pontot támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki az előterjesztők képviseletében megszólalni? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Kíván-e valaki hozzászólni ehhez az indítványhoz? (Jelzésre:) Ivanics képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, egy kérdésem van. Az, hogy a kormány támogatja a Podolák-féle javaslatot, csak az 1. pontra vonatkozik?
Együtt tenném fel a kérdéseimet, mert akkor gyorsabban tudunk menni, ha megengedi elnök úr.
ELNÖK: Természetesen.
IVANICS FERENC (Fidesz): A kérdés, hogy a 2., 3. és 4. pontra is vonatkozik-e, hogy támogatja, és tulajdonképpen az ottani pontokkal kapcsolatosan melyik verzió fut majd a holnapi parlamenti részletes vitában. Mit lehet sejteni, melyiket érdemes inkább úgy tekinteni mint futó verzió? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a kérdést. Gondolom, pontonként fogunk majd végigmenni. Azt tudom mondani, hogy vannak olyan pontok, amiket egyértelműen támogatunk, és vannak olyan pontok, amelyeket a benyújtott formában ugyan nem, de pontosítással, kapcsolódó módosító javaslattal támogatjuk.
ELNÖK: Valakinek be kell nyújtani ahhoz, hogy lehessen támogatni. Ki nyújtja be?
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: A kapcsolódó módosító javaslatok legjobb tudomásom szerint vagy már benyújtásra kerültek, vagy benyújtásra kerülnek határidőben. A munkát elkezdtük, és úgy gondolom, hogy be is fejeztük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni az 1. számú módosító javaslathoz? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottságot, kik támogatják az indítványt. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Nyolcan támogatják. Kik nem támogatják? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Tartózkodás? (Szavazás.) Heten tartózkodtak. A bizottság támogatta.
A 2. sorszám alatt Podolák György és képviselőtársai indítványát tárgyaljuk. Az előterjesztők képviseletében kíván-e valaki szólni? (Nincs jelzés.) Nem.
A kormány álláspontját kérdezem.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Támogatjuk a 2. pontot.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottságot, kik támogatják. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Nyolc. Kik nem támogatják? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Tartózkodás? (Szavazás.) Heten tartózkodnak. A bizottság támogatja.
A 3. sorszám alatt Podolák György és képviselőtársai javaslatát tárgyaljuk. Az előterjesztők képviseletében kíván valaki szólni? (Nincs jelzés.) Nem.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Erre a pontra vonatkozik az, amit mondtam, hogy kapcsolódó módosító javaslattal tudjuk támogatni, bizonyos pontosításokkal.
ELNÖK: Egyelőre a kormány nem támogatja.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Ebben a formában, így, az eredeti formájában nem.
ELNÖK: Vissza tudunk rá térni a későbbiekben, amikor ez bejön, de ezt a kormány így nem támogatja. Ki kíván hozzászólni ehhez a ponthoz? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottságot, kik támogatják ebben a formában. (Senki sem jelentkezik.) Senki. A nem szavazatokat számolom. (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. Tartózkodás? (Szavazás.) Tizenöt tartózkodással a bizottság egyharmada sem támogatta.
A 4. sorszám alatt Podolák György és képviselőtársai javaslatát tárgyaljuk. Az előterjesztők képviseletében kíván valaki szólni? (Nincs jelzés.) Nem.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Erre ugyanaz igaz, ami az előző, a 3. pontra. Ebben az eredeti formájában nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottságot, kik támogatják. (Senki sem jelentkezik.) Senki nem támogatja. Nem szavazat? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Tartózkodás? (Szavazás.) Tizenöt tartózkodással a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 7. sorszám alatt Németh Zsolt és képviselőtársai javaslatát tárgyaljuk. Kíván-e valaki az előterjesztők képviseletében szólni? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottságot, kik támogatják a javaslatot. (Szavazás.) Nyolcan támogatják. Kik nem támogatják? (Szavazás.) Nyolcan nem támogatják. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy tartózkodás. A bizottság nem támogatta. Az egyharmados támogatottságot elérte.
A 8. sorszám alatt dr. Ángyán József képviselő úr javaslatát tárgyaljuk. Az előterjesztő képviseletében kíván-e valaki szólni? (Nincs jelzés.) Nem.
A kormány álláspontját kérdezem.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottságot, kik támogatják. (Szavazás.) Nyolcan támogatják. Kik nem támogatják? (Szavazás.) Kilenc. Egyharmados támogatottságot elért.
Köszönöm szépen. Az 1. napirendi pontot lezártuk.
Áttérünk a 2., 3. és 4. napirendi pontunk összevont vitájára. Megadom a szót Dióssy Gábor államtitkár úrnak.
Dióssy Gábor szóbeli kiegészítése
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A közlekedéssel kapcsolatos, uniós egyeztetési eljárási szakaszban lévő anyagok tárgyalása során a 2., 3. és 4. napirendi pontokat ezek szerint együtt tárgyaljuk, amit üdvözlök. Köszönöm szépen ezt a lehetőséget, hiszen gyakorlatilag hasonló jellegű előterjesztésekről van szó.
A mi meglátásunk szerint a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályozásáról szóló rendelet bír a legnagyobb jelentőséggel ebben a csomagban. Ez az új rendelet határozza meg az engedélyezés feltételeit. A másik két, az árufuvarozási és a személyszállítási piaci hozzáférésről szóló rendeletek nem új szabályozások, ezek csak úgynevezett recast-ok.
A szabályozási csomag elemeiről valamennyi tagállam úgy nyilatkozott, hogy támogatja a Bizottság javaslatait, de egyes szabályozási elemek tekintetében még nem sikerült megállapodást elérni, ezért a közelmúltban az elnökség egy kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a vitás kérdésekről, amit a közlekedési miniszterek 2008. április 7-ei luxemburgi ülésén fognak megvitatni. Azon az ülésen még politikai megállapodás nem fog megszületni erről a csomagról, de várhatóan közelebb fog vinni a megállapodáshoz.
Ami a magyar tárgyalási álláspontot illeti a kompromisszumos csomagjavaslattal kapcsolatban: a három szabályozási javaslatra vonatkozó kompromisszumos csomag egészben történő elfogadását támogatjuk, és javasoljuk a tisztelt Bizottságnak is megfontolásra ennek támogatását. A csomag megbontását vagy módosítását ellenezzük, úgy gondoljuk, hogy bármilyen megbontás vagy módosítás csak egy rosszabb helyzetet, egy kedvezőtlenebb helyzetet tudna végső soron előidézni a mi számunkra is.
A közúti árufuvarozási piacra lépés kompromisszumos tervezetében a kabotázsszolgáltatás elvi kérdéseit és az alkalmazandó szabályokat támogatjuk. A szakmagyakorlás kérdésében azt a kompromisszumos tervezetet, hogy a rendelet egészének vagy egyes előírásainak alkalmazása alól a tagállam mentesítheti azokat a kizárólag nemzeti szállítási tevékenységeket végző vállalkozásokat, amelyek a szállított áru természete vagy rövid szállítási távolság miatt a közúti szállítási piacra csak kis hatást gyakorolnak, támogatnánk. A szakmagyakorlás kompromisszumos tervezetében a szakmai vezetőkre vonatkozó előírások közül azt, hogy szakmai vezető lehet az a személy - és ez egy új javaslat -, aki tulajdonolja 20 százalékban vagy irányítja a társaságot, és hogy a szakmai vezető legfeljebb két különböző vállalkozásnál láthat el ilyen feladatkört, támogatnánk.
A kompromisszumos csomag egyéb elemei közül csak kompromisszum érdekében tudjuk elfogadni azokat a szabályozási javaslatokat, amelyek például az illetékes hatóság rendelkezéseiről szólnak a megengedett legnagyobb járműszám vonatkozásában. A közösségi engedély érvényességi idejének legfeljebb tízéves időtartamban történő meghatározása is ebbe a körbe tartozik, vagy az az előírás, ami megszüntetni az ötévenként kötelező ellenőrzést, és bevezeti a célzott ellenőrzéseket, továbbá az a javaslat, miszerint az illetékes nemzeti hatóságnak 2012. december 31-től kezdődően ellenőriznie kell, hogy a vállalkozót egyik tagállamban sem nyilvánították alkalmatlannak. Ugyanebbe a körbe tartozik az elektronikus nyilvántartásra vonatkozó szövegjavaslat, ahol szintén 2012. december 31-e a végső határidő, valamint a hatóságok mérlegelési jogkörére is ugyanez vonatkozik, ez a kompromisszum keretében történő elfogadhatóság, a jó hírnév elvesztésére vonatkozólag.
A szabályozási csomag ismertetésétől most eltekintenék, hiszen a bizottság tisztelt tagjai megkapták a tájékoztató anyagot, amiben lehetőségük volt tájékozódni a szabályozási csomag elemeiről. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy az eddigi hármas helyett - nagyon fontosnak tartanám kiemelni - négyes követelményrendszerrel állunk most szemben, illetve ezzel kell foglalkoznunk. Itt nagyon fontos kiemelni, amire az előbb már utaltam, a szállítási vállalkozás vezetőjének a képességét, illetve a menedzsmentmunka gyakorlására vonatkozó megszorításokat.
A jó hívnév mibenléte, a szakmai alkalmasság és a pénzügyi követelmények az a hármas elem, ami alapvetően nem változott ebben a csomagban. A leglényegesebb új elem az árufuvarozás területén a kabotázstevékenység végzése feltételrendszerének egzakt meghatározása, ennyit még hozzáfűznék a csomaghoz. Ez nagyon fontos, örülünk neki, hogy pontosan meghatározza a csomag a feltételrendszert, valamint az is fontos, hogy az autóbuszos személyszállítás területén az eddig rendkívül bonyolult, menetrend szerinti személyszállítási engedélyezési rendszer egyszerűsödik.
Az elfogadás várható menetrendjéről még annyit, hogy a Bizottság 2007. május 23-án tette közzé - mint tudjuk - a közúti személyszállítási, árufuvarozási javaslatcsomagot. A portugál elnökség és szlovén elnökség ideje alatt is több körben munkacsoportok tárgyalták ezeket a csomagokat. A legfontosabb nyitott kérdések esetében - ahogy említettem - politikai vita várható a 2008. április 7-ei közlekedési miniszteri ülésen.
A költségvetési hatásokról még annyit, hogy a közúti szabályozási csomagnak költségvetési hatása gyakorlatilag nincs, esetleg egy területet kivéve: a közúti fuvarozó szakmagyakorlás feltételeire vonatkozó tervezet esetében keletkezhet a nemzeti közlekedési hatóságnál többletlétszám- és -forrásigény, ennek a nagysága egyelőre még nem becsülhető meg, figyelemmel az elektronikus nyilvántartási rendszer várható költségcsökkentő hatására, amelyet a Bizottság hatástanulmánya fog megmutatni.
Végül összefoglalóként azt mondhatom, hogy a kompromisszumok eredményeként sokat enyhült az eredeti szabályozási elképzelés, az egységes nemzeti végrehajtásra való törekvés is már inkább csak illúzió. Ebből is eredően a hazai vállalkozók számára a rendeletek megjelenése számottevő végrehajtási problémát nem okoz, és ezt tartom a legfontosabbnak, hiszen fontos, hogy a szállítási vállalkozók számára minél kevesebb gondot okozzanak ezek a csomagok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, a kormányoldal raportőrének, mind a három egyeztetésben.
Dr. Legény Zsolt, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása
DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Rövid leszek. Az államtitkár úr által elmondottakat a Magyar Szocialista Párt frakciója teljes egészében támogatja. Mi is úgy gondoljuk, hogy az elnökségi kompromisszumos csomagjavaslatot egészében kell elfogadni, és nem kell megbontanunk.
Két elemet szeretnék kiemelni, amit mi kifejezetten üdvözlünk és fontosnak tartunk: az egyik a közösségi engedély érvényességi idejének legfeljebb tízéves időtartamban történő meghatározása, a másik pedig az ötévenkénti kötelező ellenőrzés megszüntetése, ezen belül a célzott ellenőrzések bevezetése. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr, kíván reagálni? (Dióssy Gábor: Nem, köszönöm.) Köszönöm.
Manninger Jenő úr következik.
Manninger Jenő, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása
MANNINGER JENŐ (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Köszönöm szépen. A 3. és 4. ponthoz, amely a piacokhoz való hozzáférésről szól, röviden annyi tudok mondani, hogy támogatható a kormány álláspontja.
A 2. napirendi ponttal kapcsolatban, amely a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételekről szól, azonban még számos kérdés van, amely a magyar fél érdekében még tárgyalható, és tárgyalást meg tisztázást kíván. Korábbi bizottsági ülésen is volt már szó a szakmai alkalmasságról, a pénzügyi követelményekről, mit nevezünk valójában székhelynek, telephelynek, tehát ekörül forogtak a kérdések. Ebből továbbra is kérdés az, hogy a tényleges székhelyekről beszéljünk, és a pénzügyi feladatokról. Itt arról van szó, hogy lehet, hogy költségvetést nem érint, de a mikro- és a kisvállalkozásokat ezek a kérdések érzékenyen érinthetik.
Mondanám sorba még a kérdéseket. Egyrészt a székhelyet illetően: konkrétan mit érthetünk tényleges székhelyen, illetve megfelelő számú parkolón? Tudjuk, hogy Magyarországon a telephely csak tíz jármű üzemeltetése felett kötelező, s a vállalkozásokat gyakran máshonnan irányítják. A második kérdésem: sikerült-e valamilyen elmozdulást elérni a 80 százalékos likviditási ráta ügyében? A harmadik kérdés: pénzügyi szervezet-e a biztosítóintézet a rendelet szerint? Ez is már korábban szerepelt föltett kérdésként. Ez azért fontos magyar sajátosság, mert a pénzügyi garanciát hazánkban a biztosítótársaságok adják kezesi, fedezeti szerződések által. A következő kérdés azzal kapcsolatos, hogy a pénzügyi követelmény mértéke változatlan maradt, de az a változtatás, hogy a forgótőkében kell rendelkezésre állnia. Mi erről a fuvarozói szakma véleménye? A hazai mikro- és kisvállalkozásokat ez hogyan érinti?
Fölmerültek a jogsértésekkel kapcsolatban bizonyos kérdések. Mit tud a kormány erről a jogsértések kategóriáiról? Összhangba hozzák-e a szabálysértési definíciókat? Itt arról is van szó, hogy most már akár belföldön, akár más tagállamban követnek el jogsértéseket, a szankciónak mindenre ki kell terjednie. Végül utolsó kérdés: mennyi lesz az átmeneti idő a nemzeti szabályok harmonizálására? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót államtitkár úrnak a válaszra.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a kérdéseket. Ami a telephelyet illeti, illetve az autóval való parkolási lehetőségeket: tíz autó fölött kell telephellyel rendelkeznie az illető vállalkozásnak, természetesen ez alatt sem lehet közterületen tárolni az autókat, tehergépkocsikat, azt hiszem ez eléggé egyértelmű és elfogadható szabályozás.
Ami a 80 százalékos likviditási rátára vonatkozik: ez a szabályozás megszűnt, ahogy fogalmaztam a legelején, gyakorlatilag az eredeti szabályozás megmaradt a javaslatokat tekintetbe véve is. A biztosítóintézet is mint intézmény magyar javaslatra elfogadásra került a Bizottság részéről. A pénzügyi követelményre vonatkozólag pedig: változatlan maradt, saját tőkéről beszélünk, nem forgótőkéről. Egyébként folyamatosan egyeztetünk a fuvarozó szervezetekkel ezekben a kérdésekben.
A jogsértések megállapításának még egyszer neki fog rugaszkodni a Bizottság, várjuk a Bizottság javaslatait arra vonatkozólag, hogy mely aktusokat tekint jogsértő aktusoknak. 2012-től érvényesek ezek a jogharmonizációs követelmények.
ELNÖK: Képviselő úr?
MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm a válaszokat. Ezek szerint még nyitva van egy-két kérdés, de tárgyalnak róla. Köszönöm.
ELNÖK: Igen, itt valójában egy tájékoztatást kapunk a globális helyzetről, és nem vagyunk döntési helyzetben.
További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ilyen igény nincs.
Áttérünk az 5-9. napirendi pontok megtárgyalására, amelyet egyben tárgyalunk. Itt a raportőrök száma már színesebb, de majd megoldjuk.
Megadom a szót az államtitkár úrnak.
Dióssy Gábor szóbeli kiegészítése
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nyilvánvalóan az Európai Unió harmadik, belső energiapiaci liberalizációs jogszabálycsomagja, amiről gyakorlatilag beszélünk a mai, energiára vonatkozó napirendi pontok keretében, egy rendkívül fontos téma, gondolom, hogy a bizottság tagjait is különösen érdekelni fogja néhány várható lépés vagy javaslat ezen a területen.
A 2007 szeptemberében közzétett csomag célja az energia belső piacán az iparág számára stabil és kiszámítható szabályozási környezet kialakítása. Egy nagyon fontos mondat a stabil és kiszámítható szabályozási környezet kialakítása, azt gondolom, ezzel alapvetően mindannyian egyet tudunk érteni.
A csomag öt fő célkitűzést jelölt meg ennek a célnak az elérésére. Az első a tulajdonosi szétválasztás, az úgynevezett ownership unbundling, a másik a piaci átláthatóság javítása, a harmadig az átviteli rendszerirányítók, az úgynevezett TSO-k együttműködése, a negyedik a nemzeti hatóságok függetlensége, az ötödik pedig az energiaszabályozói együttműködési ügynökség létrehozása.
Ez a harmadik csomag öt jogszabálytervezetből áll. Az egyik a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról, a másik a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról szól. Itt a vertikálisan integrált társaságok hatékony szétválasztásáról van szó. Nyilvánvalóan ez egy aktuális kérdés nálunk az MVM küszöbön álló, illetve javasolt átalakításának esetében.
Az eddigi szétválasztási módszereket meghaladó, két új modellt dolgozott ki a Bizottság, és terjesztett a tagállamok elé a vertikálisan integrált társaságok hatékony szétválasztására. Még annyit szeretnék a bizottságnak elmondani, hogy mindkét opció azonos módon vonatkozik magán- és állami tulajdonban lévő társaságra, tehát ilyen szempontból nincs különbség az opciók között; és ugyanúgy vonatkozik a villamosenergia- és a földgázágazatra is.
Az első opció a teljes tulajdonosi szétválasztás. Itt gyakorlatilag arról van szó, hogy a hálózati rendszert üzemeltetőben szolgáltató-termelő vállalkozás ne legyen tulajdonos, és vice versa, fordítva is igaz ez az előírás: a hálózat tulajdonosát jelölik ki hálózatüzemeltetőnek, melynek függetlennek kell lenni mindennemű ellátási és termelési érdekeltségtől. Az elosztókra, az úgynevezett DSO-kra nem szükséges kiterjeszteni a tulajdonosi szétválasztást. Ez az első a legteljesebb tulajdonosi szétválasztási opció.
A második opció a független átviteli rendszerirányító, úgynevezett independent system operator, ISO-megoldást irányoz elő. Ez lehetővé teszi, hogy a vertikálisan integrált társaságok megtartsák ugyan a hálózati vagyon tulajdonjogát, de megköveteli, hogy magát a hálózatot egy független rendszerüzemeltető irányítsa, azaz egy, a vertikálisan integrált társaságtól teljesen különálló vállalkozás vagy személy lássa el az összes hálózatüzemeltetési funkciót.
Fontos még tudni a bizottság tagjainak, hogy Ausztria, Bulgária, Németország, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Lettország és Szlovákia miniszterei előterjesztettek a szétválasztásra egy harmadik opciót is, az úgynevezett effective and efficient unbundling-ot, amely egy harmadik választási lehetőségként épülne be a javaslatba, de a Bizottság a javaslattal ebben a formában nem ért egyet, így a szövegtervezetbe sem került be ez a javaslat.
Harmadik országokkal szemben a javaslatcsomag ugyanezeket a biztosítékokat és ugyanezeket a megszorításokat tartalmazza, amelyek országon belül érvényesek a szétválasztásra. A Bizottság javasolja a nemzeti szabályozó hatóságok piacszabályozó hatás- és feladatkörének függetlenségét és ezáltal a piac bizalmának az erősítését, a piaci működés javítása érdekében pedig előírja, hogy az átláthatósági követelmények a jövőben a földgázkészletekre, keresleti és kínálati előrejelzésekre, a hálózat kiegyensúlyozásának költségeire, illetve további fogyasztóvédelmi intézkedésekre is vonatkozzanak, illetve további fogyasztóvédelmi intézkedések alkalmazását rendeli el.
A következő irányelv-módosítás az Európai Parlament és a Tanács irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról szól. Ez egy speciális, csak a földgázszektorra vonatkozó szabály. Ez a harmadik fél hozzáférése alóli mentesség. A nagyobb méretű, új földgáz-infrastruktúrák egy előre meghatározott ideig mentességet élvezhetnek a harmadik felek részére nyújtandó hozzáférésre irányadó szabályok alól.
A harmadik az Európai Parlament és a Tanács rendelete az energiaszabályozói együttműködési ügynökség létrehozásáról. Az ügynökség gyakorlatilag a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködését hívatott jobban koordinálni, meghatározottabb mederbe terelni.
A negyedik és az ötödik az Európai Parlament és a Tanács rendelete a villamos energia határon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférésről szóló feltételekről szóló rendelet módosításáról szól. A javaslat célja, hogy elősegítse harmadik felek hozzáférését a kulcsfontosságú infrastruktúrákhoz, növelje a piac átláthatóságát, egységességét, javítsa a kiskereskedelmi piac elérésének feltételeit.
Ami a tárgyalási álláspontokat illeti a fent említett javaslatokkal kapcsolatban: alapvetően azt tudom mondani, hogy egyetértünk és támogatjuk a harmadik liberalizációs csomag elemeit. Egyetértünk, támogatjuk az energiaszabályozói együttműködési ügynökség létrehozásának koncepcióját. Mi azt gondoljuk, hogy ott egy problémát kell felvetnünk, ez pedig az, hogy ez az ügynökség a jelenlegi javaslati formában egy igen bürokratikus felépítésű szervezet lenne, és pont az ügynökségekre jellemző lapos szervezeti forma rugalmasságát és gyors reakcióképességét veszíti el, így tehát valószínűleg az eredeti szándékoknak nem tud megfelelni az ügynökség tevékenysége ebben a bürokratikus struktúrában.
A szabályozó hatóságok függetlenségét, hatás- és feladatkörének megerősítését célzó javaslatot teljes mértékben támogatjuk. Az új Vet. keretében ez gyakorlatilag már be is épült a magyar szabályozásba.
Ami a társaságok tulajdonosi szétválasztásának kérdését illeti: Magyarország helyzete sajátos, hiszen a földgázszektorban piaci alapon a tulajdonosi szétválasztás már megvalósult. A villamosenergia-szektorban a teljes szétválasztás nehézségekbe ütközhet, mivel a rendszerirányító Mavir egy vertikálisan integrált társaság, az MVM, Magyar Villamos Művek Zrt. része.
Az energetikai szakértői csoportban a tárcák és az Energia Hivatal szakmai véleménye szerint is a teljes tulajdonosi szétválasztás támogatása szolgálná a magyar piac érdekeit. Megfontolandónak tartjuk ugyanakkor a tagállamok közötti ellentét feloldása érdekében a finnek által javasolt kompromisszumos megoldást, amely szerint a szolgáltató-termelő vállalkozások kisebbségi részesedést, minority shareholding-ot tarthatnak meg, tarthatnának meg a rendszerüzemeltető cégben. A finn javaslatot egyébként az elnökség is támogatja, és a februári Tanács-ülés összefoglalójában is elfogadott kompromisszumként szerepel.
Végül, ami a határkeresztező rendeleteket illeti: ezek tekintetében az átláthatóság kapcsán fontosnak tartjuk a bizalmas információk megfelelő kezelését, ugyanakkor úgy látjuk, hogy a mentesítési eljárásban mindenképp indokolt a Bizottság részvétele, ellenkező esetben nagy veszélye van az átláthatatlan, csak lokális érdekeket szolgáló beruházásoknak, amelyek a nemzetközi együttműködést is nehezíthetik. Magyar részéről alapvetően támogatjuk az átviteli, szállítási rendszerüzemeltetők közötti együttműködésre vonatkozó javaslatokat. Összefoglalóan ennyit szerettem volna erről a csomagról, illetve ezekről a javaslatokról mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Azt javasolom, hogy először az egyes témákhoz a kormányoldal raportőrei, azt követően az ellenzéki raportőrök mondják el saját területükön az álláspontjukat.
Először Varga Zoltán képviselő úr következik.
A bizottság kormánypárti raportőreinek hozzászólásai és a reflexiók
VARGA ZOLTÁN (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én azt gondolom, hogy azt az európai szintű és a versenyen alapuló villamosenergia- és földgázpiac megteremtését, amely fontos az Európai Unió számára az ellátásbiztonság megteremtése érdekében, nagyon jól tükrözi az az energiacsomag, amelyről az államtitkár úr beszélt. Én nem akarom megismételni, amit ő mondott, én öt dolgot szeretnék kiemelni.
Ennek az energiapolitikának akkor van értelme, és akkor fogja szolgálni nyilván nemcsak az Európai Unió, hanem az országunk érdekeit, ha ez a versenyképesség fokozásán kívül az ellátásbiztonságot, az energiahatékonyságot is figyelembe veszi, már csak azért is, mert nyilván az éghajlatváltozással kapcsolatos ügyek akkor fognak megoldódni normálisan, ha az energiahatékonyságot ebbe a rendszerbe be tudjuk vezetni. Nyilván ehhez hozzátársul a környezetkímélő energiatermelés, és szeretném hangsúlyozni fokozottan a fogyasztói érdekvédelem szerepét. Ha ezek a szempontok érvényesülnek, azt gondolom, hogy ez a komplex energiacsomag, amely nemcsak a földgázra, hanem a villamos energiára is kiterjed, amely nyilvánvalóan meghatározza az egész Unió versenyképességét, működni fog. Azt gondolom, hogy ez támogatható.
A frakció támogatja a kormány itt elmondott álláspontját, és azt szeretnénk kérni, hogy a csomag tekintetében a lehető legnagyobb mértékben tudjuk a magyar érdekeket képviselni ebben a nem könnyű témában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr?
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a képviselő úr megjegyzését. Egyetértek azzal, hogy a versenyképesség egy eleme az energiapolitikának, ahogy egyébként az energiapolitikai koncepciónkban az Európai Unió közös energiapolitikai alapszabályait és hármasságát vettük alapul, nevezetesen a versenyképességet, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot. Ez nem fontossági sorrend, természetesen mindenki a saját szempontjából súlyozza ezeket a kérdéseket, illetve ezeket a szempontokat.
Valóban nagyon fontos az ellátásbiztonság, de azt gondolom, hogy az ellátásbiztonság érdekében teszünk meg minden olyan lépést - beleértve a nemzetközi, jövendőbeli földgázrendszerekhez, szállítói rendszerekhez történő csatlakozásokat -, amelyek jobban be tudják biztosítani a folyamatos ellátást. De természetesen nemcsak földgázról van itt szó, hanem - ahogy említette képviselő úr is - a megújuló energiák minél nagyobb mértékű felhasználásáról.
Itt a kérdés mindig az, hogy a versenyképesség, a fenntarthatóság - és most itt a biztonság kérdéséről nem is beszélnék, azt hiszem, az teljesen egyértelmű, és önmagáért beszél - nagyon sok esetben ellentétben áll egymással, hiszen nyilvánvalóan tudjuk, hogy minél inkább kellene Európán belül az országoknak, Magyarországnak is megújuló energiákra támaszkodni. Szeretnénk mi is, viszont rettenetesen sokba kerül mai árakon, mai szabályozást és lehetőségeket tekintve, és azt a környezetet tekintve, amelyben élünk, hogy olyan nagymértében használjunk föl megújuló energiát, amilyen nagymértékben egyébként gondolom, valamennyien szeretnénk, meg ideális lenne. Tehát itt mindig egyfajta kompromisszumot kell kötnünk, és ezen van mindig a vita - és ez teljesen érthető is -, hogy ez a kompromisszumos vonal hol húzódjék meg: inkább a versenyképességet vagy inkább a fenntarthatóságot tudjuk szolgálni? A fenntarthatóság nagyon fontos, nyilvánvalóan meg kell hozzá teremteni azokat a finanszírozási feltételeket, amelyeket a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági lehetőségeink meg tudnak engedni nekünk.
Tehát ebben a kényes helyzetben próbálunk lavírozni, és azt gondolom, hogy ez lavírozás arról is szól, hogy itt nem tudunk egy energiacsomagban gondolkozni egyszer s mindenkorra, és azt mondani, hogy egy energiapolitikai koncepciót eldöntünk, és egy energiacsomagot elfogadunk a következő öt vagy tíz évre. Úgy fölgyorsultak a folyamatok, és olyan gyorsan változnak az árak és a feltételek, hogy azt gondolom, nekünk a jövőben folyamatosan figyelnünk kell arra, hogy hogyan tudjuk módosítani akár a most lerögzített, lerögzítendő lehetőségeinket.
Ami pedig a fogyasztói érdekvédelmet illeti: nagyon fontosnak tartjuk, de itt is szeretném fölhívni a figyelmet arra az aspektusra, arra a versenyképességi aspektusra, hogy azokkal az előírásokkal, amelyek túlzottan nagy és vállalhatatlan financiális terhet rónak a szolgáltatókra - és itt a túlzottan szón van a hangsúly -, óvatosan kell bánni, hiszen egyébként versenyeztetni akarjuk egymással a különböző szolgáltatókat. Mindenkinek az az érdeke, hogy ők versenyezzenek egymással, és ők tudják minél inkább az elszabaduló árakat valahogy a verseny keretében visszafogni. Ezért azzal együtt, hogy a fogyasztói érdekvédelem szerepe fontos, itt is figyelni kell a versenyképességi aspektusra. Tehát ismét fölhívnám a figyelmet erre a nagyon kényes egyensúlyi pontra, amiről tudom, hogy nagyon sokat vitatkoztunk eddig is, meg fogunk is, egyébként a felvetésekkel maximálisan egyetértek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Varga képviselő úr?
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Nem szeretném a vitát hosszúra nyújtani, lehetne még ezen vitatkozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Káli képviselő úr következik.
KÁLI SÁNDOR (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Tisztelt Bizottság! A teljes tulajdonosi szétválasztás támogatása, úgy gondolom, számunkra a leginkább járható úr. Ez az egész energiahistória - mint kiderült - Európában sem volt egy sikersztori, tehát mindenhol hatalmas birkózás van. Van azért annak kockázata, amit államtitkár úr a finn javaslatként említett, a minority shareholding-nak, tehát a kisebbségi részesedés bevállalásának, ugyanis a jelenlegi magyar gazdaságpolitikai helyzetben, amikor sok területen, mondjuk úgy, hogy a politikai és egyéb viszonyok tisztázatlanok, ennek a kezelése nem könnyű, de megértjük azt, hogy az Unió többi tagállamának az érdekeit is figyelembe kell venni.
Én röviden még azt mondanám, hogy a piaci működés javításával kapcsolatos javaslatokat nagyon lényegesnek tartom, továbbá azt, hogy az energiaszabályozói együttműködési ügynökség ténylegesen egyfajta európai egyesült államokként kezelje az energetikai folyamatokat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr, kíván reagálni?
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, képviselő úr. Igen, mi is a teljes szétválasztást támogatjuk, ahogy elmondtam a bevezetőben. Csak pontosítani szeretném a kisebbségi befektetés vagy kisebbségi részesedés 25 százalékára vonatkozó finn javaslatot. Ez nem azt jelenti, hogy 25 százaléknak kell lenni a rendszerirányítóban, hanem 25 százalékig lehetséges lesz, annál kevesebb is lehet, akár nulla is, de 25 százalékig ad lehetőséget ez a javaslat arra, hogy a mi esetünkben egy állami vagy egy közvetett állami tulajdon megjelenjen biztonsági szempontként a rendszerirányítóban. Tehát azt gondolom, ez a javaslat egy elég ésszerű, támogatható javaslat.
Nyilván teljesen jogos, hogy a gazdasági lehetőséget, a pénzügyi megoldásokat figyelembe kell venni ebben az esetben, hiszen értelmetlenül befektetni nincs lehetőségünk, és szándékunk sem, természetesen. Tehát teljesen elfogadom a képviselő úr javaslatát.
Az utolsó felvetésével, az ügynökséggel kapcsolatban meg teljesen egyetértek, még akkor is, ha valószínűleg egy kicsit túl eufemisztikus az a kifejezés, hogy egy európai egyesült államok alakulhatna ki ezen a területen. Természetesen nagyon erősek a nemzeti érdekek, érthető módon, de valóban abba az irányba kellene elmozdulnunk, hogy egy egységes szabályozás, egy normatív, mindenkire érvényes és mindenki által elfogadott szabályozó testület tudjon létrejönni. Köszönöm szépen a megjegyzéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr? (Káli Sándor: Köszönöm, nem.) Ebben az esetben Veress képviselő úr következik.
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr jelezte, hogy az egyik kifogás esetleg az lehet, hogy nagyon bürokratikus ne legyen ez a szervezet. A kérdésem arra vonatkozik, hogy valamennyien tudjuk, hogy a liberalizálás most egy olyan pillanatban történik, amikor a térségben igen jelentős alulkapacitás van a termelők oldaláról. Lát-e arra esélyt, hogy ez a szervezet valamilyen módon tudja segíteni, hogy éppen a túlkapacitás, tehát a kínálati oldal dinamikus megerősítése irányába tudjunk előrelépni? Mert az nekünk is, és az Uniónak is nagyon fontos érdeke lenne. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr?
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Amit Veress képviselő úr felvetett, egy rendkívül fontos kérdés, egy alapkérdés. Villamosenergia-piacról beszélünk most, gondolom, képviselő úr erre utalt, hogy alulkapacitás van, illetve úgy is fogalmaznánk, hogy keresleti vagy kínálati piac van az árampiacon. Nagyon sokan úgy látják, hogy kevés a termelt áram, ezért a liberalizáció esetleg visszaüthet, hiszen egy olyan helyzetben, ahol hiány van, liberalizálni, versenyt teremteni csak azzal a hatással járhat, hogy az árak fölmennek.
Ez igaz is lenne, ha ilyen sommásan el tudnánk intézni a magyar árampiac helyzetét, hogy nincs elegendő áram a piacon, ezért nem kellene liberalizálnunk. Mi egy picit másképp látjuk ezt a helyzetet. Mi azt látjuk, hogy nagyon sok erőmű nem termel teljes kapacitással, mert nincs ösztönözve arra, nincsenek meg a megfelelő körülmények ahhoz, hogy a kapacitását jobban ki tudja használni, és ezt el lehet érni, tehát úgy gondoljuk, hogy ebbe az irányba kellene egyrészt elmenni, és természetesen nagyon sok elavult erőművünk lett, tehát új erőművek létesítése is nagyon fontos hosszabb távon. Mondanom se kell egyébként, hogy nyilvánvalóan a paksi beruházás is egy nagyon fontos kérdés ebben a tekintetben. Azt gondolom, ebben talán egy egységes álláspont van ellenzéki és kormányoldal között, legalábbis ha a 2005-ös, ha jól emlékszem, 96,63 százalékos élettartam-meghosszabbítási parlamenti határozatra gondolok, amelyet ilyen százalékkal szavazott meg az ellenzék és a kormánypártok.
Egyébként nemcsak egy magyar piac van, természetesen, hanem egy regionális piac is van, ezért nagyon fontosnak tartjuk a határkeresztező kapacitások bővítését, azt a lehetőséget és azt a szabályozást, hogy ezeket a kapacitásokat minél inkább versenyszerűen lehessen kihasználni. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy lehet a kapacitásokat növelni, az árampiacon lehet teremteni olyan helyzetet, hogy ne szűkös javakként jelenjenek meg ezek az energetikai javak, és ehhez a megfelelő szabályozást természetesen meg kell teremteni. Azt gondolom, tovább kell lépnünk a jelenlegi villamosenergia-törvényen, és finomítani kell a szabályozást. Egyébként része lehet, meg valószínűleg része is lesz ennek a tevékenységsorozatnak, ami a liberalizációt és a valódi liberalizációt célozza, az MVM-mel kapcsolatos átalakítás is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr?
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Ha jól értem, egyetértünk abban, hogy a szabályozás erősítése lenne a közös cél, és egy olyan típusú szabályozás, amely kifejezetten a kapacitásbővítés irányába és ezáltal a szolgáltatás minőségének javítása irányába tudja eltolni regionális szinten is ezeket a lehetőségeket. Abban azért csendesen hadd vitatkozzak, hogy regionális szinten - tudjuk, hogy a bolgár és a román atomerőművek bezárásával nem biztos, hogy túlkapacitás van, és a magyarországi átmenő kapacitások erősítésére mindenképpen szükség lesz mint tranzitországnak. De bízom abban, hogy ez az új szabályozás valóban tud segíteni ezeknek az igen csak nagy beruházásokat igénylő feladatoknak a dinamikus levezénylésében is. Köszönöm szépen, államtitkár úr.
ELNÖK: Államtitkár úr?
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Teljesen jogos, igaz, amit képviselő úr mond a román és a bolgár helyzettel kapcsolatban. Nekünk ezzel a két országgal természetesen viszonylag csekély együttműködésünk van határkeresztezések ügyében, sokkal erőteljesebb és erőteljesebb kell legyen a szlovák és az ukrán oldalról beérkező vagy oda kimenő kapacitás, ami gyakorlatilag ugyanaz, ami az infrastruktúrát illeti.
Igen, valóban arról van szó, hogy a szabályozást szeretnék a kapacitásallokálás egyértelműbbé tétele céljából erősíteni, tehát valóban ilyen szempontból egy erősítés van. Egyébként pedig úgy gondoljuk, hogy a Magyar Energia Hivatal működését - amit magas szakmai színvonalon és valóban annak érdekében fejt ki, hogy minél erőteljesebb verseny tudjon kialakulni a fogyasztók érdekében a jelenlegi helyzetben is -, a Magyar Energia Hivatal munkáját kell támogatni, amire egyébként a lehetőséget megadja a mostani villamosenergia-törvény is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ivanics képviselő úr!
A bizottság ellenzéki raportőreinek hozzászólásai és a reflexiók
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Megpróbálok rövid lenni, egyrészt a hangom miatt, másrészről pedig az idő miatt. Szeretném megjegyezni, hogy az előttem szólók mondandójának nagyobb részével, meghatározó részével egyetértek, csak szeretném jelezni, hogy azért azt gondolom, hogy az energiapolitika olyan kérdés, ami kapcsán sok mindenben egyetérthetünk.
Különösen fontosnak gondolom, gondoljuk, hogy a közösségi politika felé való haladás az energiapolitika jó megoldása, tehát ebbe az irányba érdemes mozdulni. A másik, amit fontosnak gondolunk, hogy a regionális együttműködések nyilván Magyarország méretéből adódó hátrányokat kompenzálni tudják akár rövid távon is. Tehát ez számunkra elengedhetetlen, és ebben tudunk lépni.
Mindezek alapján kérdezném, hogy mi a véleménye a kormánynak a MOL regionális együttműködését érintő NETS kezdeményezéséről. Mit gondol a kormány arról, hogy a termelés és a rendszerüzemeltetés különválása esetén, ha az Unió nem kötelező érvényű, hanem a tagállamok összdöntésén alapuló szétválasztást választja, akkor az mennyire lehet erős, és mennyire lehet hatékony? Harmadrészben - megkerülhetetlen a kérdés, tényleg nem a politikai felhangja miatt kérdezem, de azért mégiscsak -: a Déli Áramlatról szóló megállapodás 7. pontja azt mondja, a gázvezeték összes kapacitásának felhasználási joga az orosz alapítót illeti. Ez hogyan fogja meghatározni Magyarország helyzetét az ismert uniós álláspontok tekintetében? Azaz: a harmadikfeles hozzáférést hogyan tudjuk biztosítani a gázpiacon, és hogyan módosulhat ez a helyzet? Tehát a gázvezeték döntési joga feletti orosz befolyás mennyire jelenthet számunkra hátrányos helyzetet? Az Unió fenntartja magának azt a lehetőséget, hogy ilyen esetekben beavatkozzon. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr?
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, ha az első, a MOL-ra vonatkozó kérdését kicsit részletesebben elmondaná, mert nem értettem pontosan a kérdést, hogy mire vár választ.
IVANICS FERENC (Fidesz): Hogyan viszonyul a magyar kormányzat a MOL regionális együttműködést megerősítő, NETS kezdeményezéséhez, azaz, hogy a közép- és délkelet-európai gázellátás biztosítása érdekében a MOL egy független cégben egységesítené a régiós gázhálózatokat?
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Nem tudom, hogy ennek a jelenleg tárgyalt csomagnak mennyire képezi részét a MOL ilyen irányú törekvése, szerintem semennyire. Azt gondolom általában az ilyen jellegű törekvésekről, hogy azokat a törekvéseket, amelyek egy magyar energetikai vállalat nemzetközi térnyerését, szerepvállalását erősítik, elvileg természetesen tudjuk támogatni. Nyilván, ha konkrét feltételekről, együttműködésről van szó, az egy másik kérdés. Itt jelenleg nincs arról szó, hogy mi bármilyen konkrét formában részt vennénk a MOL-nak azokban a tevékenységeiben, amelyek a saját piaci pozícióját erősítik.
Egyébként, ha már a nemzetközi gázellátására vonatkozóan vetődött fel a kérdés a MOL esetében, akkor a MOL-nak a Nabuccóban vállalt szerepe, azt hiszem, eléggé egyértelmű és tiszta. A Nabuccóban nemzeti olajtársaságok és gáztársaságok, energiatársaságok hajtják végre a beruházást, amely mögött egyébként egy állami-politikai támogatás van, de egyébként ez a projekt egy saját lábán megállni képes projekt kell legyen, amely meg is tud állni egyébként, hiszen a bankok örömmel finanszíroznak ilyen logisztikai projekteket.
Ezzel át is mennék arra a kérdésre, amit a Déli Áramlat gázvezetékre vonatkozóan kérdezett képviselő úr, hogy az orosz rendelkezés 50 százalékban mennyire felel meg a mi igényeinknek. Itt arról van szó, hogy hasonlóan a Nabuccóhoz egy gázvezeték-építésről, tehát egy logisztikai projektről van szó egyelőre, nem többről. Egyelőre arról van szó, hogy nekünk érdekünk az, hogy ha már ebbe az irányba, a délkelet-európai régión halad keresztül ez a vezeték, Magyarország csatlakozzon ehhez a vezetékhez, mert ebből csak hasznunk származik.
Az egyébként, hogy ezen a vezetéken később ki milyen feltételekkel, hogyan fog energiát kapni, nyilván a következő tárgyalásoknak lesz a tárgya. Egyelőre arról született megállapodás, hogy ebben a logisztikai projektben részt veszünk, hiszen Magyarország eminens érdeke, hogy egy ilyen rajtunk átmenő gázvezetékben már csak a tranzitdíjak miatt is, és a lehetőség miatt, hogy részt tudunk venni ebben a beruházásban, részt vegyünk.
Ami a termelési és az elosztási, illetve a rendszerirányító szétválasztását illeti, hogy ez mennyire erős és hatékony megoldás tud lenni: én azt gondolom, hogy az Európai Unió javaslata nem véletlenül fogalmaz úgy első helyen mint első opció, hogy a teljes tulajdonosi szétválasztást támogatja, hiszen mindenhol az a jó, ha a hálózat tulajdonosa és a hálózat üzemeltetője az egyes szolgáltatóktól és az egyes termelőktől függetlenül tud működni, pont azért, hogy egy objektívebb, átláthatóbb, ellenőrizhetőbb helyzet tudjon kialakulni a rendszerirányításban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr?
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Rövid megjegyzésem lenne. A tulajdon elméletileg 50 százalék, de gyakorlatilag a kapacitás feletti rendelkezési jog 100 százalékban az oroszoknál lesz, és ilyen módon az európai uniós elvekkel nem látható a koherencia, tehát ezt nem látjuk pontosan. Ezért kérdeztem, hogy mennyire befolyásolhatja ez a dolog.
A második kérdés pedig arra vonatkozott, hogy ha a kapacitás nem kötelező erejű - értem én is, hogy az Unió elsődlegesen ezt tartja -, magának a kormánynak mi az álláspontja: melyik lenne jobb, és mennyiben tud hatékony lenni, ha nem kötelező érvénnyel van az országokra a szétválasztás? (Dióssy Gábor: A Déli Áramlattól?) Nem a Déli Áramlatnál, a gázelosztásnál. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Hogy a kapacitás feletti rendelkezés 100 százaléka annál a félnél maradjon, aki egyébként rendelkezik a kapacitással, nem látom egy ördögtől való gondolatnak, hiszen ha nekem van energiám, és azt én majd el szeretném adni, akkor nyilván, ha az az enyém, a rendelkezési jog is fölötte az enyém. Tehát én nem látok ebben semmi problémát. Az lenne furcsa, azt gondolom, ha más rendelkezne már előre a fölött a kapacitás fölött, amely kapacitásról még egyelőre megállapodás sincs, hogy az hogy legyen szétosztva, és hogy szállítsák ezen a vezetéken. Még egyszer mondom: maga a vezeték megépítése az, ami most napirenden van, ennek a logisztikai projektnek a megvalósítása.
Egyébként természetesen van megállapodásunk az orosz féllel arról, hogy földgázt kapunk a meglévő hálózaton keresztül. Nyilvánvalóan ott is a kapacitás az ő tulajdonát képezi, és egyébként kereskedelmi megállapodás részét képezi, kölcsönös érdekek alapján - és ezt itt a lényeg, azt gondolom, a kölcsönös érdekek -, hogy ők eladnak energiahordozót, amiből fölöslegük van, vagy amit tudnak exportálni, mi pedig kifizetjük érte azt az árat, amelyet a világpiacon ezért a termékért fizetnek. Én nem látom annak a veszélyét, hogy ha mi részt veszünk a Déli Áramlat-vezeték építésében, ez a vezeték rajtunk keresztül átmegy, ne legyen lehetőség egy ugyanolyan feltételekkel megkötött szerződésre, mint egyébként más esetekben, hiszen azt kell látni, hogy az orosz félnek is érdeke, hogy minél több országnak tudjon szállítani földgázt, hiszen neki abból van bevétele. Tehát azt gondolom, itt megint csak érdemes a kölcsönös érdekekre utalni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár úr, nem kívánom az időt húzni. A Fidesz és KDNP részéről tulajdonképpen mindegyik előterjesztéssel egyetértünk. Egy dologra kellene nagyon figyelni. A napirendi pontokban az Európai Unió előtt megjelent kérdésköröknél a franciák és a németek kegyetlen keményen próbálnak meg ellenállni ennek az egész folyamatnak, hisz nagyon jól tudjuk, hogy mindkét ország európai helyzete mennyire stabil ebből a szempontból. Nekünk nagyon kellene figyelni arra, hogy a franciák és a németek milyen irányt fognak váltani ezekben a kérdésekben, és lehetőleg az ország számára az előnyösebb álláspontokhoz kellene magunkat tartani.
Három kérdés fölmerül. Az MVM Zrt. esetében akadnak problémák az elmúlt időszakban megjelentekkel kapcsolatosan. Támogatja-e a kormány a teljes tulajdonosi szétválasztást? Ha igen, akkor az MVM esetében mit jelentene ez? Kik gyakorolnák a tulajdonosi jogokat az állam részéről?
A következő kérdés: milyen jogokkal járna a rendszerüzemeltetésben való kisebbségi részesedés? Hogyan kívánná a kormány feloldani az ellátásbiztonság és a profitmaximalizálás érdekeinek ellentétét? Hogyan illeszkedik a teljes tulajdonosi szétválasztás támogatása a kormány privatizációs terveihez, illetve az új tulajdonosi programhoz? Hisz a parlament elvekben megteremtette már a lehetőségét annak, hogy az MVM 25 százalékos privatizációját meg lehessen oldani.
Milyen erős hatásköröket biztosít a kormányzat az energiaszabályozói együttműködési ügynökségnek? Ez egy nagyon fontos kérdés az ügynökség tekintetében. Milyen kérdésekre kellene összpontosítani a leendő ügynökségnek? Gyorsan próbáltam mondani a kérdéseket, én úgy érzem, államtitkár úr ezek mindegyikében profi, kellőképpen meg is tudja adni a választ rá.
Én még egyszer óva intenék attól, hogy az MVM Zrt. dolgait tovább feszegessük, mert sokkal komolyabban át kellene tekinteni ezt a kérdéskört.
ELNÖK: Ez igaz, de inkább a gazdasági bizottságnak, semmint nekünk. Államtitkár úr!
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Valóban igaza van Ékes képviselő úrnak abban, hogy a francia és a német javaslat egy erős javaslat, már csak azért is, mert két erős országról van szó, erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező országról, de azért nem kizárólagos érdekérvényesítéssel rendelkezik ez a két ország, tehát nemcsak ők rendelkeznek ilyennel. Mi erre figyelünk egyébként, és pontosan azért támogattuk mi is, meg mások is többen azt a bizonyos finn javaslatot, hogy egy minority shareholding is legyen a rendszerirányítóban, mert úgy gondoljuk, hogy lehet, hogy a német-francia álláspontot ebbe az irányba lehet hajlítani. Köszönöm a javaslatot, illetve a megjegyzést, mi figyelünk és figyelni fogunk arra, hogy a német-francia javaslat milyen irányultságot vesz. Folyamatosan figyelünk egyébként arra, hogy kinek milyen lobbiereje van, illetve hogyan változnak ezek a viszonyok.
Az állam részéről ki fogja gyakorolni a tulajdonosi jogokat az MVM, illetve a Mavir felett? Ez már ma is egyértelmű, megvan a Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság, amelyik a Magyar Villamos Művek Zrt. felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Nem látom okát, hogy változna ez a tulajdonosi rendszer vagy ez a tulajdonosi jogosultság. Én úgy gondolom - bár mint gazdasági és közlekedési misztériumi államtitkárnak, azt gondolom, nem nekem van ebben nyilatkoznivalóm, döntési kompetenciám meg végképp nem -, logikusan úgy tűnik, hogy nem változik a tulajdonos ebből a szempontból a teljes szétválasztás esetében sem.
Ami a rendszerirányítás, illetve az energiatermelés versenyképességét és a profitmaximalizálás ellentétét illeti: valóban, ilyen ellentét létezik, ezt nem is kell tagadnunk. Nagyon sokan azt mondják, hogy a tervezett tulajdonosi programban - amelyre szintén utalt képviselő úr -, amiben részt venne az MVM is, az MVM tőzsdére vitele esetleg nem lenne olyan sikeres, ha az MVM nem tudná az eddig élvezett vagy eddig realizált profitját megőrizni. Én meg azt mondom, konzultálva több befektetési bankárral, tanácsadóval és tőzsdeszakemberrel, hogy ha mi egy olyan szabályozást alakítunk ki, amelyről elhiszik a befektetők - legyen kistulajdonos vagy nagytulajdonos, most csak befektetőkről beszélek -, hogy ez a szabályozás hosszabb távon is valószínűleg egy stabil, szilárd szabályozás lesz, mert egyébként az európai uniós irányelveknek és erőfeszítésnek megfelel, ez a cégnek a tőzsdei megítélését, a részvényeinek a tőzsdei árát erősíteni fogja, jobban, mint ha mi csak mindenáron a profitot fogjuk megerősíteni, egyébként egy olyan erőltetett szabályozással, amely nem illeszkedik az európai összképbe.
Tehát nem olyan egyszerű a kérdés, hogy ha nagy profitja van ma egy cégnek, akkor a részvényei túlértékeltek vagy magasra értékeltek lesznek, ha kicsi, akkor pedig nem, hiszen a befektetők mindig előre gondolkoznak, hogy mit fog majd a cég érni 2-3-4-5 év múlva, és ezt árazzák be akkor, amikor befektetnek az adott cégbe. Nyilván erről is nagyon hosszan lehetne beszélni, csak fölhívnám a figyelmet erre az aspektusra is, amit ritkán szoktak mondani, de szerintem nagyon fontos.
Az ügynökség hatásköreivel kapcsolatban pedig egyetértünk és támogatjuk azt, hogy megfelelően definiált hatáskörökkel, olyan hatáskörökkel kell rendelkeznie az ügynökségnek, amely biztosítja a tagállamoktól való függetlenségét, ez a legfontosabb. Elhangzott, hogy egyfajta, majdnem európai egyesült államokként működne ezen a kisebb területen belül az ügynökség. Kötelező érvényű határozatok meghozatala tekintetében a több tagállamot érintő kérdésekre kellene összpontosítania, különösen a határkeresztező ügyekben és kapacitásallokációs mechanizmusok tekintetében. Másrészről pedig szükséges az, hogy az ügynökség a piaci szereplőkkel és a nemzeti hatóságokkal folyamatos párbeszédet folytasson, hogy ne veszítse el a kapcsolatát a való élettel.
Általánosságban ennyit tudnék mondani az ügynökség szerepéről, hiszen azt hiszem, arra nincs időnk meg lehetőségünk most, hogy a konkrét, egyes hatásköreiről és feladatiról beszéljünk, illetve azokba részletesen belemenjünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr?
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr, nem is akarom a vitát ebben a kérdésben tovább fokozni. A tiszta energia kérdése hihetetlen mértékben felmerül az Európai Unión belül. Nem véletlen, hogy a bulgár és a román atomerőművek bezárásához egy 2004-es döntés alapján elég komoly összeggel hozzájárul az Európai Unió. Viszont számos ország nem a tiszta energiát importálja, hanem a piszkos energiát is. Hogyan néz ki a magyar álláspont ebben a kérdésben? Hisz nagyon jól tudjuk, hogy mi is honnan kényszerülünk megvásárolni az energiát.
ELNÖK: Államtitkár úr?
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én azt hiszem, hogy a mostani bizottsági ülés egy korábbi szakaszában általában válaszoltam arra, hogy a megújuló energiákat hogyan tudjuk hasznosítani. Én azt gondolom, a mi elképzelésünk teljesen világos kell legyen: mi minden lehetséges eszközzel és minden hatékony eszközzel támogatjuk a megújuló energiák felhasználását, arra figyelve, hogy az ország teherbíró képessége ma és a következő időkben mit tud elviselni ebben a tekintetben.
Ami a bolgár és a román atomerőmű bezárását illeti: az egy olyan kérdés, aminek nagyon sok aspektusa van, műszaki és egyéb aspektusa van, hogy miért történt az a bezárás. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra, hogy a finnek - akik Skandináviában meghatározó szerepet töltenek be környezetvédelmi, természetvédelmi és egyéb ügyekben, amikben egyébként is a skandinávok nagyon erősek - építenek új atomerőművet. Negyedik generációs, ez igaz, nagyon drága, ugyanakkor nagyon biztonságos, és amennyire csak lehet, a biztonságot és a környezetet tiszteletben tartó mechanizmussal, technológiával működő atomerőművet építenek. Tehát a kép nem olyan egyszerű, hogy atomerőművekkel el, a többi, megújuló energiával pedig be, hanem itt is súlyozni kell az ország saját adottságait, a technológiai lehetőséget, a saját környezetünket és a pénzügyi lehetőségeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Újabb hozzászóló? (Nincs jelzés.) Erre igény nincs, ezért a napirendi pontot lezárjuk.
Adós vagyok egy bejelentéssel: Pelczné Gáll Ildikót Nógrádi Zoltán képviselte. Amikor szavazni kellett, a képviselő úr itt volt.
A következő ülésünkre április 1-jén, 10 órakor kerül sor. Köszönöm szépen a munkát. Az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 13 óra 02 perc.)
|
|
|
Dr. Eörsi Mátyás a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Nánásiné Czapári Judit