EIB-15/2008.
(EIB-91/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2008. április 21-én, hétfőn 12 órakor
az Országgyűlés főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki bevezető*
A napirend elfogadása*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról*
Dr. Süth Miklós szóbeli kiegészítése*
Dr. Legény Zsolt, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása*
Dr. Süth Miklós reflexiói*
Dr. Gólya Gellért válasza*
Nógrádi Zoltán, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása*
Dr. Süth Miklós válasza*
Dr. Gólya Gellért reflexiója*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról*
Kovács Kálmán szóbeli kiegészítése*
Varga Zoltán, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása*
Kovács Kálmán reflexiója*
Markó Csaba válasza*
Ékes József, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása*
Kovács Kálmán válasza*
Markó Csaba válasza*
Elnöki zárszó*
Napirendi javaslat
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Dr. Süth Miklós szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Gólya Gellért főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Kovács Kálmán államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Markó Csaba főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 02 perc.)
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és megjelent vendégeinket.
A napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel összhangban, ám úgy tartom fenn, hogy a 2. napirendi ponttal kezdenénk a megjelentekre tekintettel, és utána térünk az 1. napirendi pontra.
Kérdezem a bizottságot, hogy a napirendi javaslattal kapcsolat észrevétel van-e. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Ki támogatja a napirendünket? Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Egyhangú.
Rátérünk a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendelettervezetre. Megkérem Süth Miklós szakállamtitkár urat, hogy foglaljon helyet itt mellettem, és arra szeretném megkérni a szakállamtitkár urat, hogy tájékoztassa a bizottságot röviden, hogy hogyan állunk, utána a raportőrök nyilatkoznak, majd meglátjuk, hogyan tovább. Szakállamtitkár úr, tessék parancsolni!
Dr. Süth Miklós szóbeli kiegészítése
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagy tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és a megjelenteket. Egy nagyon speciális helyzetről szeretnék önöknek képet adni, ez pedig nem más, mint a növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatos európai parlamenti és tanácsi rendelet jelenlegi állása. Egy olyan folyamatról szeretnék egy rövid, áttekintő képet mutatni önöknek, amelyik azt gondolom, hogy alapvetően meg fogja határozni az elkövetkezendő éveket, évtizedeket.
Az előkészítés egy rendkívül speciális állapotot mutatott, mert jó néhány éven keresztül, 2001-től 2006 szeptemberéig szakemberek ezt az anyagot nem látták. Ez azért egy rendkívül fontos helyzet, mert azt gondolom, egy olyan szakértői anyag összeállításáról és egy olyan rendelettervezetről van szó, amely alapvetően befolyásolja nemcsak a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, hanem egyáltalán a hatékony növényvédelem alapjait. Ebből a szempontból a lehetőségeink is viszonylag korlátozottak. Magyarország is többször tett említést annak érdekében, hogy lehetősége legyen befolyásolni még folyamatában a kialakuló rendelettervezetet. Néhány helyen elértünk szakmai lehetőségeket, de jó néhány helyen további segítségre szorul még a rendelet tervezete. A mostani lehetőségünk nem más, mint hogy az európai parlamenti képviselőkön keresztül, valamint a miniszterek tanácsánál legyen még lehetőségünk ennek a rendelettervezetnek a következő változtatásait eszközölni.
Ha megengedik, nagyon röviden bemutatnám, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak ennek az új rendelettervezetnek, amellyel természetesen alapvetően egyetért a szakmai képviseletünk, hogy közösen kell szabályozni, a 27 tagországban meg kell találni azt az egységes szabályozást, amely alapvetően már a földnél befolyásolja a fogyasztók biztonságát. Viszont ezzel párhuzamosan azért azt sem lehet elfelejteni, hogy ennek milyen gazdasági kihatásai lehetnek, milyen problémákat jelenthet ez a mezőgazdaságra és azon keresztül általában a gazdasági életre. (Veress József megérkezik az ülésre.)
Néhány megdöbbentő adattal felhívnám a figyelmet ennek a témának a fontosságára. Azért is lenne nagyon fontos az érdekeink érvényesítését felfokozni, mivel jelenlegi formájában a rendelet ellehetetlenítené 83-94 százalékban a rendelkezésünkre álló rovarölő hatóanyagok használatát, gombaölő szerek esetében is 75-85 százalékban kérdőjeleződik meg a ma ismert készítmények felhasználásának a lehetősége. Amit ebből a szempontból még fontosnak tartok hangsúlyozni, hogy az Európai Unió egyébként is felülvizsgálta azokat a hatóanyagokat, amelyeket az Európai Unió tagországaiban fel lehet használni, és a közel 800-ról 300-ra csökkentette. Ha itt még további 85-90 százalékban számolhatunk azoknak az eszközöknek az elveszítésével, amelyek hatékony lehetőséget biztosítanak a növényvédelmi szakembereknek, akkor nagyon komolyan el kell kezdenünk gondolkodni azon, hogy milyen megoldásokat találunk annak érdekében, hogy a magyarországi növénytermesztést és az egész európai uniós növénytermesztést biztonságos helyzetben lássuk. Ehhez hozzá kell tegyük azt is, hogy nem elég, hogy elveszítjük azt a fegyverpalettát, amellyel lehetőség lenne befolyásolni a különböző szervezetek megjelenését, hanem ezzel jelentős költségek merülnek fel, a növényvédelmi költségeknél akár Magyarország esetében is azzal lehet számolni, hogy 100 százalékban drágulnak meg. Ez valahol majd jelentkezni fog, tehát értelem szerint valakinek ezt a költséget majd meg kell fizetni.
Ha a közvetlen költségekről és a felhasználható arzenál csökkenéséről teszek említést, akkor azért azt is hozzá kell társítsam, hogy milyen veszélyeket lát a szakma abban, ha elveszítjük jó néhány olyan hatóanyag felhasználásának a lehetőségét, amelyek a magyar növényvédelemben meghatározó szerepet foglalnak el. Így azt kell mondjuk, hogy a bolognai egyetem gazdasági kutatóintézete azzal is számol, hogy nemcsak hogy a költségek növekednek, hanem a termelés és a termelékenység is csökkenni fog ezzel, ráadásul a termelékenységben a kalászosok esetében 29 százalék, a burgonya esetében további 33 százalék csökkenést lehet a mai napon valószínűsíteni. Tehát, ha ezeket az együttes hatásokat nézzük, akkor azt gondolom, egy olyan problémával állunk szemben, ami rendkívül széleskörűen fogja meghatározni egyrészt az élelmiszerlánc biztonságát, másrészt magának az élelmiszerláncnak a hatékony eszközökkel való, megfelelő szinten való kézben tartását.
Emellett a probléma mellett fel kell hívjuk a figyelmet egy olyan problémára is, amely nem másról szól, mint hogy milyen megoldási elképzeléseket látunk abban, hogy ne kizárólagosan központosított szinten, ne kizárólag a Bizottságnak legyen meg a lehetősége arra, hogy hatóanyagot és készítményt is engedélyez. A jelenlegi tervezet abszolút egységesen kezeli a tagországokat, egy régióba esőnek, tehát durván ugyanazokat a növényvédelmi feltételeket kell Magyarországon biztosítani, mint amelyeket Írországban. Értelemszerűen az itt lévő szervezetek, amelyek ellen védekeznünk kell, teljesen más gyakorlatot igényelnének.
Ebből a szempontból négy opció is felmerül, hogy milyen megoldási lehetőséget tudna Magyarország támogatni. Ebből a szempontból mi azt gondoljuk, hogy igen, legyen egy központi engedélyezés, viszont az engedélyezés két részből álljon. Egyrészt legyenek általános feltételek, amelyeket ne kelljen tagállamról tagállamra engedélyezni, viszont azoknál a speciális feltételeknél, amelyek egy-egy tagországban meghatározzák egy-egy növényvédő szer felhasználásának minden széles körű kitekintési igényét, tagállami hatáskörben legyen meg a megfelelő engedélyezés lehetősége. Négy opciót látnak a kollégák, számunkra ez lenne a legfontosabb, hogy egy olyan lehetőséget tudjunk elérni, hogy kétfázisú legyen, két részre legyen bontva az engedélyezés folyamata.
Már a hármas zónarendszer is egy előrelépést mutatna, amit említettem, hogy ebben az európai uniós tagországok rendkívüli mértékben egymástól eltérő termelési kultúrák, környezeti viszonyok között lévő termelések esetében is ugyanazon kategóriába essenek; mi azt gondoljuk, hogy ebben is el tudjuk esetleg fogadni az EPPO-nak, az európai és a mediterrán növényvédelemmel foglalkozó szervezetnek a négyes zónarendszerét. Fontosnak tartjuk azt is, hogy lehetőség legyen arra is, hogy az engedélyezés folyamatában ne kelljen legalább két és fél évet várni arra, hogy az engedélyek birtokába kerüljön egy-egy vállalkozás, és a hatékony védelmet meg lehessen kezdeni, hanem az engedélyezés folyamatában a dokumentáció összeállítását és benyújtását követően már lehetőség legyen ezeknek a készítményeknek a felhasználására, hogy ne veszítsünk két és fél évet azzal, hogy egy-egy növényvédő szert hatékonyan tudjunk felhasználni.
Ha megengedik, még egy témára felhívnám a figyelmet, ez pedig a párhuzamos behozatal kérdése. Magyarország sokat próbál tenni annak érdekében, hogy a feketegazdaságot visszaszorítsa. Két évvel ezelőtt Magyarország ellen még egy kötelezettségszegési eljárás indult, amikor is azt a gyakorlatot, amelyet mi megnyugtatónak láttunk, egy külső kényszer hatására meg kell változtatnunk, s azt mondtuk, hogy igen, mi is az európai uniós általános gyakorlatot vesszük figyelembe, azaz, ha már egy készítményt valahol engedélyeztek, és azt a hatóanyagot valahol engedélyezték, akkor ezzel párhuzamosan, ha erre hivatkoznak, más készítmény is forgalomba hozható.
Ma már számszerűsíthetők akár Magyarországon is azok a milliárdok, amelyek abból erednek, hogy a párhuzamos behozatal gondolatával a feketegazdaság tevékenysége jelenik meg, és azért itt alapvetően arra kell utalnom, hogy nemcsak a gazdaság, hanem az emberek biztonsága, a környezet biztonsága is veszélybe kerül. Talán ez az egyetlen olyan rész, amelyben hatékonyan előre tudtunk lépni. A német elnökség alatt a magyar szakembereink ennek érdekében tudták a legnagyobb lobbitevékenységet és szakmai munkát kifejteni, aminek eredményeként a rendelettervezetben a párhuzamos behozatal kérdése megnyugtató módon megjelenik.
Viszont, ahogy említettem, mind az ideiglenes nemzeti engedélyezéssel, mind pedig a kizáró kritériumokkal - azaz hogy a felhasználható készítmények jelentős részét meg kell szüntetni - szemben, azt gondolom, egy jóval jelentősebb érv, és ugyancsak nagyon nagy problémát tud számunkra jelezni az az engedélyezési eljárás, amelyet az előzőekben mutattam be önöknek, főként a zónarendszerből adódóan, hogy Magyarország olyan országokkal kerül egy zónába, ahol a védekezés szabályai nem teljes mértékben felelnek meg a magyarországi gyakorlatnak, nem a megfelelőségből, hanem egyáltalán az adott ország specialitásából adódóan.
Azt gondolom, nem túlhangsúlyozva ezt a kérdést, nagyon fontos lenne Magyarországnak azt az álláspontot képviselnie, hogy nem elég kizárólagosan veszély alapon ezt a kérdéskört az Európai Unió szakembereinek tárgyalni, hanem egy kockázat alapú megítélést is emellé kell tenni. A veszély természetesen minden esetben megvan, bármely készítménynél, legyen ez növény-egészségügyi, állat-egészségügyi vagy bármilyen anyag, amellyel az emberi szervezet vagy a környezet kapcsolatba kerül, a lehetőség megvan arra, hogy veszélyt tudjon jelenteni, ezért is gondoljuk, hogy inkább a kockázatot kell vizsgálni, és így a veszély alapúval szemben a kockázat alapú megítélést kell a növényvédő szereknél is érvényesíteni.
Amiben az önök támogatását és segítségét szeretnénk kérni - amint említettem -, hogy ebben a szokatlan eljárási menetben, ha lehetőség van rá, az európai parlamenti képviselőkön keresztül a magyarországi érdekeket és azt gondoljuk, egész Európa érdekeit próbáljuk meg érvényesíteni, és természetesen azt a célt, amelyet a szlovén elnökség kitűzött önmagának, hogy egy közös politikai alapot hoz létre, hogy ebben a politikai alapban Magyarországnak lehetősége legyen azokat az érveket fölvonultatni, amelyek lehetőséget biztosítanak a hatékony növényvédelemre amellett, hogy a gazdaságosság sem kérdőjeleződik meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. Az első raportőrünk Legény Zsolt képviselő úr.
Dr. Legény Zsolt, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása
DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! A szakállamtitkár úr által felsoroltakat teljes mértékben osztjuk, kíváncsian várjuk azokat a válaszokat, amelyek a szakállamtitkár úr által felvetett kérdésekre adandóak lesznek majd. A frakcióm támogatja a zónadiverzifikációt, illetőleg a kölcsönös elismerés rendszerén belül azt, hogy legyen lehetőség az engedélyek elismerése során kiegészítő vizsgálatok kérésére más tagállamoktól.
Én két rövid kérdéssel szeretném ezt egy picit pontosítani. Államtitkár úr, hogyan látja, az illegális kereskedelem és a hamisítás elleni védekezés mintegy elemi kérdésként is fölvetődve milyen rendelkezéseket fog tartalmazni? A másik fontos és komolyabb kérdésem az, hogy a permetezés szabályainak megváltozása, szigorodása várható-e. Azt a szempontot említette államtitkár úr, hogy valószínűleg drágulni fognak a permetszerek árai, lehetséges az is, hogy duplájára emelkednek. De kifejezetten magának a permetezés szabályainak a megváltozása, szigorodása várható-e ezen belül? Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a kérdést. Ha megengedik, az illegális kereskedelem és hamisítás kérdésével kezdeném. Meggyőződésünk, hogy ez ma jelentős problémát jelent. Ennek érdekében a hamisítás elleni nemzeti testület munkájában létrehoztunk egy speciális munkacsoportot, úgy mondjuk, hogy a speciális, magas kockázatú termékekre irányulóan.
Azt gondolom, Magyarország élen jár abban, hogy érzékeltessük, hogy európai uniós problémává vált a hamisítás kérdése. Jelen esetben is, ha csak gazdasági mutatókat kívánnánk felvonultatni egymás mellett, egy-egy hatóanyag engedélyezése, fejlesztése milliárdokat emészt fel még európai szinten és euróban kifejezve is. Ezzel szemben, ha valaki ezeket másolja, nemcsak hogy ezt és az engedélyezési eljárás jelentős költségeit spórolja meg, hanem időt is spórol, sőt ezzel minket még nagyobb veszélynek tesz ki, mert attól a pillanattól kezdődően, ha csak egy picit is változtat a hatóanyagon vagy a vivőszeren, máris nem ugyanazok a hatások lesznek a környezetben, ezáltal a termék bomlása, a maradékanyagok megjelenése közvetlen kockázatot is jelent az emberi szervezetre.
Az illegális kereskedelemben lévő előrelépés kapcsán - ahogy említettem a felvezető gondolataimban is - a párhuzamos behozatal szabályozásán keresztül reméljük, hogy megjelenik egy olyan eszköz és egy olyan eljárásrend, amely lehetőséget biztosít az illegális kereskedelem, így az egymással szoros kapcsolatban lévő hamisítások kérdéskörének a kezelése.
A permetezési szabályok szigorodásával kapcsolatban engedjék meg, hogy Gólya Gellért főosztályvezető urat, a növény- és talajvédelmi főosztály vezetőjét kérjem meg, hogy ennek a szabályaira válaszoljon. Természetesen nálamnál sokkal precízebb és pontosabb információt tud átadni, hiszen szakember szempontjából is ő képviseli országunkat ezeken az üléseken.
DR. GÓLYA GELLÉRT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A növényvédő szerek forgalmazásáról, felhasználásáról szóló rendelettervezettel párhuzamosan a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelvtervezet is megvitatásra került. Gyakorlatilag ez a két joganyagtervezet párhuzamosan futott. Elsősorban ez az irányelv az, ami a permetezés, a növényvédő szerek alkalmazása szempontjából szigorításokat vezetne be. Ezek közül ki kellene emelnem azt, hogy a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelv a jelenlegi rendelettervezet alapcéljai, célkitűzései tekintetében a környezetvédelmet tűzte ki elsődleges feladatként, így a légi növényvédelmet betiltotta volna. Ez ellen igen intenzív nemzeti érdekérvényesítő tevékenységet folytattunk számos tagországgal közösen.
Egyedülállóan megszerveztük Magyarországon az Európai Unió Tanácsa mezőgazdasági munkacsoportjának kihelyezett ülését, ahol egy légi bemutató során jeleztük az említett kockázatkezelés fontosságát. Ez jól bemutatta, hogy ha azonos alapsokaságot vettünk a földi gépes kijuttatás és a légi növényvédelem között, akkor 125 esetből csak 4 volt a légi kijuttatásból eredő károkozás, a többi a földi gépes kijuttatásból eredt. Ez nem azért volt, mert kevésbé veszélyes a légi védelem, hanem azért, mert egy kockázatkezelés, egy képesítési követelmény, egy szigorú jogszabályi előírás biztosította a megfelelő felhasználást.
E tekintetben az irányelvtervezet valamelyest módosult. A tilalom továbbra is fennáll a légi növényvédelem tekintetében, viszont bizonyos körülmények között, amennyiben más módon, környezetkímélőbb módon nem alkalmazható más növényvédelmi alternatíva, akkor használható lesz, nyilván egy engedélyezési procedúrában, gondolok itt a felázott talajra, vagy olyan állományra, amire nem lehet rámenni.
Támogattuk mind a rendelettervezet, mind a hivatkozott irányelv tekintetében azt a szabályozást, ami a képesítési követelmények előírását fogja jelenti. A magyar növényvédelemben ez nem fog újat jelenteni, hiszen ha európai vagy világviszonylatban hasonlítjuk össze a mintegy ötvenéves növényvédelmet, akkor azt kell mondjam, hogy élenjáróak vagyunk és voltunk, és gyakorlatilag a szabályozás a korábbi magyar példát is leköveti a képesítési követelmények tekintetében és az inspekciós rendszer tekintetében is.
Összefoglalva: a növényvédelem technológiáját alapvetően nem befolyásolja, nem szigorítja a jelenlegi rendelettervezet és a hozzá kapcsolódó, peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv, viszont a technológiai eszköztárt, ami szem előtt tartja mind a környezetkímélő technológiát, az integrált növényvédelmet, mind a felhasználói biztonságot, jelentősen szűkíteni fogja a kizáró kritériumok elfogadása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr?
DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a kimerítő választ.
ELNÖK: Ebben az esetben Nógrádi képviselő úr következik.
Nógrádi Zoltán, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetértünk és támogatjuk a kormány álláspontját, bár hozzá kell tegyem, hogy a fölvezetésben sok esetben elveszett a lényeg a sokféle hangsúlyozandó körülmény között. Úgy gondoljuk, a továbbiakban is az alapvető hangsúlyt arra kell helyezni, hogy a környezetvédelmi kérdések és az agrárium érdekei megfelelő, harmonikus viszonyban alakulhassanak, hiszen látszólag úgy láthatjuk, hogy a környezetvédelmi szempontok és az agrárium érdekei egymással szemben hatnak, szembemennek, de egy korszerű és tisztességes egyeztetés mentén ez megoldható. Erre szeretnék egyébként rákérdezni, hogy hogyan működik az egyeztetés, és vannak-e olyan nyitott kérdések, amelyek a környezetvédelem és az agrárium szempontjainak összeegyeztethetetlenségéből adódnak.
Én továbbra is rákérdeznék, hogy akkor most mi van a légi permetezéssel, mert nem volt egyértelmű a kollega prezentációjából, hogy ezzel most megszűnik a légi permetezés lehetősége vagy sem. Kiegészíteném a kérdést a közterületi permetezés jövőbeli perspektívájával, illetve a kötelező riasztás intézményének bevezetésével, tekintetve az elmúlt heti problémákat és botrányhelyzetet, ami a méhrajok pusztulását okozta.
Szakállamtitkár úr figyelmét szeretném felhívni, hogy az élelmiszer-biztonsági kérdések nem kizárólagosan növényvédő szerek alkalmazásán és forgalmazásán és a termelési technológia ez irányú betartásán, betarthatóságán és szabályozásán múlik, hanem a bejött, behozott élelmiszerek élelmiszer-biztonsági ellenőrzésén, amelyek véleményem szerint sokkal nagyobb problémát okoznak egészségügyi szempontból, mint a növényvédelem technológiaszerű alkalmazásából adódó élelmiszer-biztonsági és humán-egészségügyi problémák. Erre kérnék majd egy egyetértő választ, ha így gondolja az államtitkár úr is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr!
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr, a felvetett gondolatokat. Valóban, kicsit szokatlanul próbáltam összefoglalni és tömöríteni, még ha ez nem is így tűnt, mert szavakat tettem egymás mellé nagy sebességgel, viszont azt próbáltam volna érzékeltetni, hogy sok a nyitott kérdés ebben, és a sok nyitott kérdés megoldást fog tőlünk igényelni, vagy legalábbis azt gondolom, ennél a megoldásnál, még ha nyitottan marad is, továbbra is egyeztetés következik be, akkor még mindig jobb megoldást találunk.
Egyetértve azzal, hogy a környezetvédelem és az agrárium kérdései talán a lényeges rész, viszont - ahogy ön is a végén eljutott odáig - a fogyasztók biztonsága nem kerülhető meg. Azt gondolom, valóban így van, nem ez az egyetlenegy rész. Ez egy eleme ennek a teljes láncnak, tehát végül is ebből a láncból értelemszerűen azért gondoltuk mi magunk is, hogy a növény- és talajvédelem az élelmiszer- és állategészségüggyel közös szervezeti formában kell hogy szabályozásra és felügyeletre kerüljön, mivel olyan szoros kapcsolódása van.
Ha egy paramétert megenged a képviselő úr: az elmúlt időszakban abban a hathetes célellenőrzési időszakban, amely húsvét környékén jelent meg, növényi eredetű termékből, amely nem Magyarországon került megtermelésre, de Magyarországon került volna forgalmazásra, több mint 40 tonnát tartottunk vissza, ami azt mutatja, hogy viszonylagosan komoly erőket próbálunk erre is fordítani. Ha ehhez még hozzátesszük azokat az élelmiszereket, amelyeket a klasszikus élelmiszer-ellenőrző hatósági munkatársaink tettek, ami szintén a 40 tonnát meghaladta, akkor 80 tonnás mennyiségről mondtuk azt, hogy ez nem kerülhet a fogyasztók elé. A legtöbb esetben nyomon követhetőségi probléma volt, de a nyomon követhetőségi probléma mellett megjelent az élelmiszer-biztonság, a maradékanyagok, a növényvédő szerek megengedettnél magasabb jelenléte.
Ami ezzel párhuzamosan nemcsak közvetlen egészségügyi probléma, hanem közvetetten is befolyásolja a magyarországi környezetvédelem és az agrárium kérdésének a helyzetét, hogy ezzel a speciális módosuló szabályozással - ahogy említettem - 800-ról 300-ra csökken azon készítmények felhasználásának a lehetősége, amelyeket alkalmazni tud a növényvédelmi szakembergárda, valamint ezzel a nyitott piaccal Magyarországon 12 új kórokozó jelent meg a növényvédelemben is. Ez teljesen újszerű, azt gondolom, ezekkel korábban nem kellett hogy foglalkozzunk azon strikt szabályok szerint, ahogy Magyarországon is történt az ellenőrzés, természetesen sokkal nagyobb biztonságban voltunk a harmadik országokkal szemben. Ma eljutottunk odáig, hogy ezen a területen jelentős előrelépéseket kell hogy tegyünk. Én azt gondolom, hogy ezek a típusú vizsgálatok, amelyeket az elmúlt időszakban elindítottunk, egy válasz szempontjából lehetőséget biztosítanak a megoldásra.
Ami a permetezés és a légi védelem kérdését illeti: Magyarország hatékony közbenjárásával és egy Magyarországon megszervezett európai uniós szakembereknek tartott összejövetelen azt próbáltuk bizonyítani, hogy nem lehet kivenni a légi védekezést az eszköztárból, és azt sikerült a kollégáimnak elérniük, hogy végül is opcióként, lehetőségként, megfelelően alátámasztott érvekkel ma is igénybe vehető a légi védekezés gyakorlata.
Még egy kérdéskör merült fel, ez a közterületi permetezés és a kötelező riasztás kérdése. Engedjék meg, hogy ismételten Gólya Gellért urat kérjem meg ebben a kérdésben a válaszadásra.
DR. GÓLYA GELLÉRT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A kötelező riasztásnál, gondolom, képviselő úr a méhek védelme érdekében a jegyzőnek történő bejelentési kötelezettségre utalt. A szabályozás nem változik e tekintetben, továbbra is bejelentési kötelezettsége lesz annak, aki virágzó állományt kíván kezelni, vagy méhekre veszélyes készítményt kíván felhasználni. Ezt a jegyzőnek kell megtenni, aki értesíti öt kilométeres körzetben az ott lévő méhészeket a méhek védelme érdekében.
A légi védekezés tilalma ugyan megjelenik a hivatkozott irányelvben, de ahogy szakállamtitkár úr említette, bizonyos körülmények között továbbra is használható lesz. Ugyanígy fontos kérdés volt a biocidek, így a szúnyogirtók kijuttatása, ez elsősorban az, ami a közterületi kijuttatást érinti, a továbbiakban ez is lehetővé válik, illetve lehetséges marad. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr? (Nógrádi Zoltán nemet int.)
Ki kíván még hozzászólni ehhez a napirendi ponthoz? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Vissza fogunk rá térni, ahogy a tárgyalások előrehaladottabbá válnak, és nagyjából látszik, hogy milyen döntés fog kialakulni. (Szirbik Imre megérkezik az ülésre.)
Köszönöm szépen Süth Miklós szakállamtitkár úrnak és kollégájának.
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról
Rátérünk az eredetileg 1. napirendi pontra, ez pedig az irányelv a hulladékokról. Megkérem Kovács Kálmán államtitkár urat, hogy fáradjon ide. Megadom a szót az államtitkár úrnak. Tessék parancsolni!
Kovács Kálmán szóbeli kiegészítése
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Örömmel adunk tájékoztatást az Európai ügyek bizottságának április 21-ei ülésén a hulladék-keretirányelvvel kapcsolatos uniós fejleményekről. Amint azt bizonyára többen is tudják, április 8-án megkezdte második olvasatban az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága ennek a jelentésnek a tárgyalását, és el is fogadta a második olvasati jelentést, amely 81 módosító indítványt tartalmaz a Tanács közös álláspontjához képest.
Én két elemét szeretném kiemelni ennek, ami Magyarország szempontjából jelentőséggel bír. Az egyik, ami ismert volt előttünk, az egész irányelv számunkra egyik legfontosabb eleme azok mellett, amiket tudunk - tehát a nagyobb osztályozása a hulladék kezelésének, a megelőzésre helyezett hangsúly mellett -, ez pedig, hogy nehezíti a hulladékszállítást és általában a hulladékok mozgását a tagországok között, és általában véve Európán belül. Ez szerintünk egy fontos szempont, mert itt a Bizottság is külön kérte, nyomatékosította az álláspontját. Hozzá kell tennem, hogy egyelőre a matricás szállítás, tehát a szállítóeszközökön történő megjelenítésre vonatkozó szabályozás nem került véglegesen ebbe a második olvasatba, de mi ennek a képviseletét a továbbiakban is folytatni kívánjuk.
Ami fontos, és amiről kiemelt fontossága miatt úgy gondolom, hogy a bizottságot illik tájékoztatni, az irányelv két célkitűzése. Az egyik célkitűzés szerint a tagállamoknak 2012-re a 2009-es szinten kellene stabilizálniuk a hulladéktermelésüket, magyarul a Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2009-et alapul véve onnan már érdemben nem növekedne a hulladék mennyisége. Ez megítélésünk szerint így önmagában, végrehajtási terv és egyéb átgondolások, szabályozási elemek nélkül irreálisnak tűnik, hiszen itt jelenős felfutásra kell számítani nemcsak a most csatlakozott országok, de általában véve is a fogyasztói társadalom mentén. Tehát egyelőre az, hogy a hulladéktermelést globálisan, teljes volumenében a 2009-es szinten kellene befagyasztani, vagy 2012-re el kellene érni, hogy ezen a szinten befagyjanak, jó célkitűzés, környezeti szempontból támogatandó célkitűzés, de önmagában ehhez szükséges politikák és szabályozások nélkül valószínűleg irreális. De ebben nyilván a Bizottság álláspontját kérjük.
A második, hogy 2020-ra nagyon komoly újrahasználatra előkészítési és újrafeldolgozási arányt állapítana meg a tervezet. A háztartási hulladékok tekintetében - részletesebben nem definiálva, hanem teljeskörűen ezt is tekintve - 50 százalékos újrahasznosításra gondol az Unió, az építési és bontási hulladék vonatkozásában 70 százalékosra. Véleményünk szerint mind a két szám környezeti szempontból természetesen messzemenőkig támogatható, ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy korábban is voltak hasonló vagy akár nagyobb volumenű újrahasznosítási célkitűzések fémhulladékoknál, egyéb hulladékoknál, de ott ágazati szinten történt, nagyon jól specifizálva, és nagyon jó szabályozási és eljárási rendeket, technológiákat mögé téve. Tehát úgy gondoljuk, ha ez a célkitűzés, ez a 2020-as policy egy komoly ajánlása az Uniónak, akkor mindenképpen szükséges, hogy mielőtt ezt véglegesítené az Unió, az ehhez szükséges forgatókönyvet, az ide tartozó anyagok pontos és egyértelmű, valamennyi ország számára azonosan értelmezett definícióját beletegye.
Visszatérve még az előzőre - hiszen az van nagyon közel -, hogy 2012-re a 2009-es szinten kellene megfogni a hulladéktermelést, ez országos szinten abban az esetben, ha kötelező irányelvvé válik, nagyon nagy kockázatot rejt magában, nyilvánvalóan ezzel is számolni kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Varga Zoltán képviselő úr következik.
Varga Zoltán, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása
VARGA ZOLTÁN (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Én azt gondolom, hogy az államtitkár úr által elmondottakkal teljes mértékben egyet lehet érteni, megfelelő óvatossággal kezeli a környezetvédelmi tárca ezeket a kérdéseket. Én ezt már csak azért is örömmel hallom, mert nyilván egy környezetvédelmi tárcától inkább az várható el, hogy a gazdasággal szemben is érvényesítse a környezetvédelem érdekeit, de azt gondolom, azok az ügyek, amelyeket itt ön elmondott, mindenféleképpen óvatosságra intenek bennünket, hiszen ha ezek a szabályok így átmennek, ahogy ma a tervezetben vannak, akkor a gazdaságilag fejlettebb országok mindenféleképpen előnybe kerülnek a most csatlakozókkal szemben. Tehát üdvözöljük ezt a típusú tárgyalást.
Szeretnék egy dolgot kérdezni. A veszélyes hulladék számomra egy eléggé neuralgikus pont. Az előző irányelv tárgyalásánál éppen ilyen dolgokról volt szó. Mi a kormány álláspontja ezzel kapcsolatban? Lehetett olvasni egy anyagban, hogy a veszélyes hulladékok listáján szereplő hulladékokat nem veszélyes hulladéknak minősíteni csak egy bizottsági lista módosítását követően lehet, tehát egyedileg az országok ebbe nem tudnak belépni. Ezzel kapcsolatban mi a kormány álláspontja?
A másik pedig: szerintem az egy fontos dolog, hogy a hulladékhierarchia végül általános szabályként van most tervezve. Azt gondolom, ez egy előrelépés, ha nem irányelvként, hanem egy általános szabályként kerülne meghatározásra. De alapvetően támogatjuk a kormány tárgyalási álláspontját. Köszönöm szépen.
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Valóban, mi is egyetértünk, és előrelépésnek tartjuk, hogy általános szabályként kerül majd az ötlépcsős hulladékhierarchia bevezetésre. Nagyon fontosnak érezzük a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatban, hogy a létesítményekre vonatkozó engedélyezési követelmény egyedi engedélyezési követelményben kerül bevezetésre.
A listamódosítás, tehát a nem veszélyes hulladékká minősítés kapcsán főosztályvezető urat kérném meg, hogy két szóval erről adjon tájékoztatást.
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Valóban, a parlamenti javaslatban szerepel ennek a kérdésnek a szigorítása. A jelenlegi szabályozás értelmében - és a Parlament éppen ezt célozza, hogy ez maradjon is fenn expressis verbis kifejezve az irányelvben - arról van szó, hogy ugyan a tagországoknak joguk van bizonyos hulladékokat, amik a lista szerint veszélyesnek számítanak, nem veszélyesnek tekintetni, de az ilyen elképzelésüket a Bizottságnak be kell jelenteni, és a Bizottság jóváhagyása alapján vezetik át ezt a hulladéklistán. Mindaddig, amíg a hulladéklistán ez az átvezetés nem történik meg, nincs joga a tagállamnak ezt nem veszélyesként kezelni. Az egy másik kérdés, hogy a hulladékjegyzék is tartalmaz veszélyes anyagokra koncentrációs határértékeket. Természetesen a koncentrációs határértékek azt jelentik, hogy ha azt nem éri el az adott anyag, akkor az automatikusan nem veszélyes. Tehát miután a veszélyeshulladék-irányelv megszűnne a javaslat szerint, ezért a Parlamentnek azt a törekvését, hogy ugyanaz a biztonság megmaradjon, ami eddig megvolt, vagy ha lehet, akkor azt még egy kicsit növeljük is, természetesen támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr? (Varga Zoltán: Köszönöm szépen.) Ez esetben Ékes József képviselő úr következik.
Ékes József, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása
ÉKES JÓZSEF (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, az eddigi európai uniós hulladékgazdálkodási törvények alapján lettek Magyarországon a regionális hulladékdepóniák kijelölve, jobban mondva az újrahasznosítási programok elindítva a kohéziós alapokon keresztül. Milyen mértékben borítja az eddigi technológiák alkalmazását a jelenlegi négy frakció alkalmazása? Az előző törvényekben öt frakcióról beszéltünk, ma már ebben a kérdésben is változások vannak, és az újrahasznosítás területén belép a lakossági hulladék esetében az 50 százalék és az építőanyag és egyéb hulladék esetében a 75 százalékos újrahasznosítás kérdése. Mennyire fogja fölborítani az eddigi technológiai terveket, amelyek elindultak?
Az újrahasznosítás területén úgy látom, hogy Magyarország esetében lassú az előrelépés, hisz a hulladék 2,5 százalékát vagyunk képesek jelen pillanatban újrahasznosítani. Az olaszországi példát, ami a maffiamódszerekkel történő lakossági hulladékkezelés kérdése, a hozzánk is beérkező importhulladék, valamint, ha lehet úgy fogalmazni, a Romániába és Bulgáriába útnak indított különböző hulladék anyagok kérdéskörét milyen mértékben fogja tudni rendezni ez az uniós alkalmazási törvény? A mi területünkön, a Balaton-felvidéken is most már '98 óta húzódik magának a regionális hulladékkezelési rendszernek, műnek a kialakítása. Milyen mértékben veszélyezteti ez az új uniós törvénykezés az esetleges megvalósítás kérdéskörét? Mekkora esélyt lát az irányelvvel kapcsolatban a megállapodásra? Én úgy érzem, elég nagy ebben a kérdésben az ellenállás, és több ország fogalmazott bizonyos kérdéskörökben erősebben, tehát sokkal erőteljesebb alkalmazási irányelveket fogalmaznak meg, másik oldalon pedig pontosan nem a tíz csatlakozó ország részéről, hanem az uniós alapító országok részéről fogalmaznak meg engedékenyebb kérdésköröket. Hogyan látja, ennek a megállapodnak a kimenetele hogyan fog zárulni?
Én ma is úgy látom, hogy Magyarországon volt egy nagyon jó elindulás a hulladékkezelés tekintetében, és az elmúlt időszakban számottevő területen a megvalósítás kapcsán visszaesés van. Ezekre szeretnék választ kapni.
ELNÖK: Államtitkár úr?
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: A kollégáktól lehet, hogy segítséget kérek. Igen, a magyar hulladékgazdálkodási stratégiában alapvetően az volt a célkitűzés, hogy a lerakás mennyisége 50 százalék alá kerüljön, tehát megfordítva: 50 százalék részben anyagában újrahasznosítva, részben pedig energia- vagy hő célú újrahasznosítás, magyarul égetés. Nyilván, ha az anyagában újrahasznosítás 50 százalékos lesz a lakossági hulladék vonatkozásában, és építőanyagban még magasabb - hozzá szeretném tenni, ráadásul a bontási hulladékkal kapcsolatosan a hazai rendszer nem működik megfelelően, tehát annak a felülvizsgálata folyik -, tehát ha ebben egy markánsabb, erőteljesebb előírás lesz, akkor nyilvánvalóan az Európai Unió ehhez megfelelően forrásokat is kell hogy biztosítson. Ez a magyar álláspont, hiszen az eddigi programozás alapján, amihez az uniós források is rendelkezésre állnak, nem tudnánk hozni ezt a szintet. Úgy gondoljuk, hogy ehhez természetesen járul az, hogy az Uniónak egy ilyen támogatási programot kell mellétennie.
Az utolsó kérdésével kapcsolatosan azt gondolom, hogy miután a hulladék ügye vagy kérdése gyakorlatilag kezelhetetlen abban az esetben, ha év végéig nincsen új irányelv és abban megállapodás, ezért meggyőződésem, hogy a harmadik, tehát a békéltető olvasatban ennek ki kell simulnia, tehát év végére lesz megoldás a megfelelő kompromisszumok mentén. Tehát én azt hiszem, hogy ebben nincsen vita. Most a vita nyilván azon a szinten van, hogy milyen közbülső eredményeket lehet elérni. Lám, a mi részünkről is, bár messzemenőkig támogatjuk az erőteljesebb zöld irányba fordulását az irányelvnek, különösen a biztonsági területeken, ott feltétel nélkül, az egyéb mennyiségi területeken pedig úgy gondoljuk, hogy bizonyos feltételekkel. Tehát mi is kritikusan állunk hozzá második olvasatként. Azt gondoljuk, hogy a harmadik olvasatra ezeknek ki kell egyenesedni.
Nem tudom, volt-e olyan, amire nem válaszoltam, azt hiszem, nem.
ELNÖK: A képviselő úr eldönti.
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Nem akarom túlságosan hosszúra fogni a dolgokat, hátha a miniszterelnök úr beszélni fog a parlamentben.
Még egyszer: korlátozni fogja az új törvényalkotással együtt a szállítások kérdéskörét is. Arra próbáltam meg kihegyezni, hogy a jelenlegi kohéziós alapokhoz benyújtott, magyarországi hulladékfeldolgozás és új deponálás rendszere és a közbülső szállítások kérdése mennyire fogja ezt a kérdéskört borítani, mert jelentkezni fog nemcsak a veszélyes hulladékkal kapcsolatban, hanem egyéb más területen is. Magyarországon a veszélyes hulladékkal kapcsolatos rendelkezés nagyon profi, példamutató akár az Unió számára is. Az, hogy aztán hogy alkalmazzák, meg hogy sértik meg a törvényt, egy másik kérdés. De borítani fogja magának a szállításnak a kérdéskörét is az új törvénykezés, ha ez év végéig elfogadásra kerül.
ELNÖK: Főosztályvezető úr?
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Elnök Úr! A nemzetközi hulladékszállítás kapcsán azt a hulladékgazdálkodási törvényi előírást, amely a hulladék ártalmatlanítási célú behozatalát tiltja pillanatnyilag, az égetőüzemeltetők energiahatékonysági és gazdasági szempontból szeretnék, ha megszüntetnénk. De az egyértelmű, hogy az energetikai hasznosítási célú előírás, amit a Parlament most befogadott, egy hatékonysági mutató teljesítése, azt vetíti föl, hogy a települési hulladékégetés hasznosításként, alapanyagimportként fölmerülhet. Ugyanakkor a parlamenti javaslatban erre vonatkozóan garanciák kerültek beépítésre. Tehát az anyagában történő hasznosítás az, amit valóban előtérbe helyeznek, és az energetikai hasznosítást ezekből a kedvezményezett lehetőségekből kiveszik. Természetesen ezzel az energialobbival is még vitája van a Parlamentnek is, és a Bizottságnak is. Mi azt szeretnénk, ha a most megvalósuló rendszereket ezek nem befolyásolnák, ezeknek a hazai hulladék kezelését kell megoldani, nem azzal kell ezeket gazdaságosan fönntartani, hogy importhulladékra számítunk alapvetően.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? (Jelzésre:) Káli képviselő úr!
KÁLI SÁNDOR (MSZP): Egyetlenegy rövid kérdés: a színesfémhulladékokkal, illetve azok gyűjtésével, ami Magyarországon a szabad rablás elég komoly szinonimája, foglalkozik-e ez az irányelv, vagy ez egész más történet?
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Nézek Markó Csabára, nem, ezzel nem foglalkozik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én meg nézek Káli képviselő úrra. (Káli Sándor nemet int.) További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincs.
Köszönöm szépen államtitkár úrnak és munkatársainak.
A következő ülésünk kedden 10 órakor lesz. Török képviselők jönnek hozzánk, majd a Fidesz javaslatára a magyar-francia stratégiai partnerségről tárgyalunk, és nagykövetjelölteket hallgatunk meg.
Ha jól értem, ha a miniszterelnök úr fölszólal, Ékes képviselő úr meg fogja hallgatni, de lehet, hogy ez egy rossz konklúzió volt. (Derültség.)
Köszönöm szépen a megjelenést. Az ülést berekesztem. Kellemes napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 48 perc.)
|
|
|
Dr. Eörsi Mátyás a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Nánásiné Czapári Judit