EIB-22/2008.
(EIB-98/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2008. május 27-én, kedden, 10 óra 08 perckor
az Országház 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról (COM(2007)697; 2007/0247/COD) *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (COM(2007)698; 2007/0248/COD) *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Felügyeleti Hatóság létrehozásáról (COM(2007)699; 2007/0249/COD) *
Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter tájékoztatója *
Dr. Braun Márton, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása *
Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter tájékoztatója *
Gál J. Zoltán, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról; (COM(2007)529; 2007/0196/COD) *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet módosításáról; (COM(2007)532; 2007/0199/COD) *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról; (COM(2007)528; 2007/0195/COD) *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet módosításáról (COM(2007)531; COD/2007/198) *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról (COM(2007)530; 2007/0197/COD) *
Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter tájékoztatója *
Varga Zoltán, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása *
Elnöki zárszó *
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Kocsi László (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Kocsi László (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Gál J. Zoltán (MSZP)
Manninger Jenő (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Varga Zoltán (MSZP)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Varga Zoltán (MSZP)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Káli Sándor (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Káli Sándor (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Raportőrök: Veress József (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Gál J. Zoltán (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Szanyi Tibor (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Firtl Mátyás (KDNP) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz) dr. Hörcsik Richárdnak (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) dr. Braun Mártonnak (Fidesz)
Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
(A 10.01 órától 10.08 óráig megtartott zárt ülés a továbbiakban nyilvános ülés keretében folytatódik.
A nyilvános ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc.)
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Mielőtt folytatnánk a munkánkat, üdvözölni szeretném sok szeretettel Szanyi Tibor képviselő urat, bizottságunk új tagját. Sok sikert kívánok neki az Európai ügyek bizottságában való munkájához.
A másik üdvözlés Szabó Pál miniszter úré, aki ebben az új minőségében először vesz részt a bizottság ülésén. Tisztelettel köszöntjük a miniszter urat. Szeretném elmondani, hogy kivételekkel, de a bizottság azért az esetek nagy többségében jól működik együtt. A bizottságban a pártok között gyakran fordul elő konszenzus, bár vannak esetek, amikor ez mégsem így történik.
Második napirendi pontunk az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások keretszabályozásának módosítása. Azt javasolnám a bizottságnak, hogy 2-től 4-ig a napirendi pontokat egyben tárgyaljuk, mert ez egy hírközlési csomag. Ez elfogadható-e a miniszter úrnak és a bizottságnak? (Igen jelzések.) Köszönöm, Ez így egyszerűbb, mint egyenként végigmenni.
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról (COM(2007)697; 2007/0247/COD)
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (COM(2007)698; 2007/0248/COD)
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Felügyeleti Hatóság létrehozásáról (COM(2007)699; 2007/0249/COD)
Miután a bizottság ezt elfogadta, megkérem a miniszter urat, erről a három jogszabály-tervezetről mondja el, hogy a kormány milyen álláspontjavaslatot tervez, hogyan állnak ezek a viták a Tanácsban, és azt követően a bizottságé a szó.
Miniszter úr, tessék parancsolni!
Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter tájékoztatója
DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Nagy tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, az újonnan létrejött infrastrukturális minisztérium részéről is.
A 2., 3., 4. napirendi pontok összevont tárgyalásánál szeretném elmondani, hogy a Tanács és az Európai Parlament ezt a szabályozást együttdöntési eljárásban tárgyalja. Ez azt is jelenti, hogy az eredeti elképzeléshez képest lelassul ennek a folyamatnak az érdemi előrehaladása. 2008 januárjától zajlik ez az egyeztetés. Június 6-án kerül sor a miniszteri tanácsülésre, és az előzetes hírek szerint mindössze egy progress report erejéig tudja az eddig elvégzett munkát a Bizottság a tanácsülésen tárgyalni. A Bizottság álláspontja szerint azonban kívánatos, hogy a jogszabálycsomag még 2009 vége előtt hatályba lépjen. Magának a jogszabálycsomagnak az üzenete teljes egészében a magyar elképzeléseknek megfelelően alakul, hiszen a lisszaboni stratégiában, illetve az Európa-politika stratégiában a magyar kormány részéről is megfogalmazott elvek szerint működik.
Támogatjuk azt, hogy kiegyensúlyozott versenyhelyzetet kell ezen a szolgáltatási piacon létrehozni, ugyanakkor az innovációösztönzéssel és a befektetések védelmével is a fogyasztók jobb kiszolgálását kell szolgálnia ennek a csomagnak.
A frekvenciagazdálkodási reformot illetően egyetértünk a célkitűzéssel, azonban a tervezett szabályozás bevezetéséhez az átmeneti időszak meghatározása is szükséges. Ezt mindenképpen képviselnünk kell a továbbiakban. A vétójogot illetően azt gondoljuk, hogy nem kellene a nemzeti szabályozói hatóság hatásköréből kivonni az egyes ügyekhez fűződő szakmai érvek vizsgálatát, azok eldöntését, összevetését. Azt gondoljuk, a nemzeti szabályozói hatóságok mérlegelési joga sérülne, ha egy ilyen általános vétójog kerülne elfogadásra. A nemzeti szabályozó hatóságok késedelme esetén ez az irányelv feltételezi, hogy a Bizottság elvonja a belső szabályozási hatóságtól a döntési jogkört. Azt gondolom, ezt nem kell támogatnunk, hiszen ezzel is gyengítenénk a hazai hatóságok kompetenciáját.
A fogyasztóvédelmi célkitűzésekkel alapvetően egyetértünk, de bizonyos részletszabályok pontosítása szükséges. Ilyen: a hátrányos helyzetű személyek megkülönböztetett kezelését nem az elektronikus hírközlés, hanem a szociális szabályozás keretében gondoljuk kezelni.
A műsorterjesztési kötelezettséget illetően egyetértünk a rendszeres felülvizsgálati kötelezettséggel. Az intézményi reformot illetően - ahogyan elmondtam - a nemzeti hatóságok függetlenségének növelését támogatnánk. Az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozását is támogatja ez a jogszabály, azonban kritikus a hatóság finanszírozási hátterének a megoldása, illetve bizonyos kérdésekben ellentmondást látunk, hiszen a nemzeti vagyonhoz tartozó olyan elemek, mint a frekvencia vagy a számmező használati díjait tulajdonképpen nem a nemzeti hatóság szedné be, úgyhogy ilyen értelemben ez már a szubszidiaritás kérdését is felvetné. Azt gondolom, ennek a működése, a Piacfelügyeleti Hatóság valós kompetenciája azért még hosszú egyeztetést igényel, és nem véletlen, hogy a 2008 januárjától elkezdődött egyeztetési munka az év első felére csak egy progressreport minőséget tud a tanácsülésen mutatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr.
Kocsi alelnök úr, aki raportőr, nincs jelen, de nem tudom, kíván-e helyette valaki szólni.
Szeretném elmondani a bizottságnak, hogy ebben az ügyben elnöki mivoltomban egy kicsit előreszaladtam. A miniszter úr úgy fogalmazott, hogy a hatóság felépítése felveti a szubszidiaritás kérdését. Engedje meg, hogy másképpen fogalmazzak: durván sérti a szubszidiaritás kérdését. Ebben az ügyben szerintem érdemes világosan beszélni. Egy hónappal ezelőtt volt a COSAC ülése. Ott ezt az irányelvtervezetet felhasználva elkezdtünk a partnerbizottságok körében szervezni egy lobbit, annak érdekében, hogy egységesen lépjünk fel ezzel szemben. Előfordul más jogszabálytervezetekben is, hogy a szubszidiaritás kérdése valóban felmerül. Ez esetben itt ez a mintáját adja annak, hogy a szubszidiaritás minden tekintetben súlyosan sérül, és COSAC, amely nem a legnyíltabban működő szervezeti forma, nehéz napirendre tűzni dolgokat, de úgy tűnik, itt sikerült a kollégákat meggyőzni arról, hogy a második félévben, a francia elnökség során a COSAC ezt az ügyet felhasználva fogja a Bizottság figyelmét felhívni arra, hogy a szubszidiaritás mennyire fontos érték. Lényegében ez összhangban van a kormány álláspontjával, ugyanakkor nagyon keményen kell ezt képviselni.
Esetleg azt javasolnám a kormány számára is, hogy amikor erről tárgyalnak, itt nyugodtan használjanak nagyon világos kifejezéseket arról, hogy ez egy nagyon súlyos eleme az európai uniós szubszidiaritásnak. Ezt egyébként azért mondom, mert miközben számos területen én személyesen az integráció mélyítésének a híve vagyok, úgy látom, itt pótcselekvés zajlik. Sok helyen, ahol ez fontos lenne, nem tudják elérni, ahol egyébként az ég egy világon erre nincsen szükség, ott elérnek integrációt, és ez ellen fel kell emelnünk a hangunkat. (Kocsi László megérkezik.)
Idő közben megérkezett az MSZP raportőre, aki ugyan nem hallhatta a kormány előterjesztését, de nyilván ezt ismeri. Kérdezem a képviselő urat, kíván-e szólni. (Kocsi László nemleges jelzése.) Nem, így ez esetben Braun képviselő urat kérem meg.
Dr. Braun Márton, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Miniszter Úr! Említette ön is a három csomagot. Ezt a javaslatcsomagot a harmadik áttörési csomagnak hívják európai berkekben, és a fogyasztói jogokról, a verseny megerősítéséről szól. Talán érdemes arról beszélni, hogy szintén célkitűzés a hálózatok biztonságának a megerősítése. Ez azért is lehet számunkra érdekes, mert rengeteg kéretlen elektronikus levelet, vírusokat és a többit kapunk. A szabályozás színvonalát, főként a dereguláció útját igyekszik javítani a tervezet.
Az innovációösztönzés szerintem nincs direkt benne ezekben a jogszabályokban, inkább a versenyre ösztönzés - nyilván ön is erre gondolt -, a piacnyitás miatt késztettük a szereplőket az innovációra.
Annyit talán jó hírként: ezzel a bizonyos Hírközlési és Piacfelügyeleti Hatósággal kapcsolatos véleményünket osztja Németország is és Franciaország is, úgyhogy talán jó esély van arra, hogy meg tudjuk őrizni a nemzeti érdekeket ebben a kérdésben.
Köszönöm szépen, és támogatjuk a kormány tárgyalási pozícióját.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.
Kérdezem a miniszter urat, kíván-e reflektálni? (Igen jelzés.) Parancsoljon!
DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm szépen.
Csak annyit, hogy a június 6-i miniszteri tanácsülésen mindenképpen tervezek egy hozzászólást, pontosan ebben a kérdésben. Úgy érezzük, itt a nemzeti autonóm jogok ezzel a fajta megközelítéssel sérülnek, és mi nem támogatjuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Ebben a tárgykörben egyéb hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Nincs.
Annyit még engedjen meg, miniszter úr, hogy itt négy pontban összefoglaljam a legkomolyabb aggodalmakat. Egyik a szubszidiaritás-arányosság, itt különös tekintettel arra a rendelkezésre, hogyha az adott tagállamon belül egy piac elemzése késedelmet szenved, akkor helyette közösségi szinten kerül sor a piacelemzésre, ami egy kicsit érthetetlen szankció, nem hiszem, hogy ezt el lehet fogadni. A finanszírozás kérdését ön is mondta. Az a modell, amely a hazai hatóságok díjbeszedési jogát elvonja, és ezzel finanszíroznak meg egy új, egyébként teljesen felesleges európai hatóságot, magán viseli mindazokat a jegyeket, amelyek miatt az Európai Unió az európai tagállamok szemében népszerűtlen. Egyébként arra mindig van pénz, hogy egy újabb és újabb intézmény lépjen fel. A döntéshozatalban eddig konszenzusos döntéshozatal volt, ez az új hatóság pedig többséggel hozna döntéseket, ez indokolatlan.
Végül pedig általánosságban: egy új hatóságot létrehozni a már létezők mellett, az európai polgárok pénzét erre költeni, helytelen. Én bátorítom a kormányt, hogy ebben a kérdésben diplomatikusan, de nagyon világosan fogalmazzon.
Meggyőződésem egyébként, hogy ez egy népszerű felszólalás lesz, ezt a tagállamok támogatni fogják. Ha ebben Magyarország vezető szerepet tud mutatni, szerintem akkor a szövetségeseink lesznek, és támogatni fognak bennünket, ami helyes dolog.
Köszönöm szépen.
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek széndioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (COM(2007)856; 2007/0297/COD)
Rátérünk az 5. napirendi pontra, a személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelményekre.
Miniszter úr, öné a szó, parancsoljon!
Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter tájékoztatója
DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót.
Ismerjük azt a kezdeményezést, miszerint a könnyű haszongépjárművek széndioxid-kibocsátásának csökkentését egy közösségi integrált szabályozáson belül kívánja tartani az Európai Parlament, illetve a Tanács. Ennek keretén belül a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek széndioxid-kibocsátásának korlátozását 2012-től kezdődően 120 gramm/kilométer értékre kívánják beállítani. A kitűzött cél szerint a kibocsátás 130 gramm/kilométerre csökkentését motor- és járműtechnikai eszközökkel, a további 10 gramm/kilométer csökkentést a gumiabroncs, a légkondicionáló és egyéb széndioxid-kibocsátó tartozékokra bontva próbálja előirányozni.
Csak annyit szeretnék a tisztelt bizottság számára elmondani, hogy a magyar álláspont szerint nekünk a hazai gépjárműipar érdekei mentén kell ezekhez az új emissziós értékekhez hozzáállnunk, és alapvetően a kibocsátást meghaladó bírság ügyében olyan véleményt kell kialakítanunk, miszerint az alacsony fogyasztású gépjárműveket gyártó termelőket próbáljuk olyan helyzetbe hozni, hogy az ő esetükben a bírság ne legyen olyan meredeken növekvő, hanem a 130 gramm/kilométeres határhoz megközelítő módon kerüljön bevezetésre, hiszen ha ezt az eredeti elképzelést vennénk figyelembe, akkor a Magyarországon gyártott, forgalmazott gépjárművek eladási ára akár 3000 euró/darab költséggel növekedne, ami nyilvánvalóan visszavetné a gépjárművek kereskedelmét, visszavetné az újonnan beszerzendő jobb, környezetbarátabb klímakibocsátási paraméterekkel rendelkező gépjárművek forgalomba állítását.
Ennyit gondoltunk a szándioxid-kibocsátás szabályozásáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr.
Gál J. Zoltánt kérem, szóljon hozzá.
Gál J. Zoltán, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása
GÁL J. ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter úr! Ahogyan a miniszter úr is elmondta, ez a kérdés Magyarország számára nem pusztán egy környezetvédelemi vagy a klímaváltozás elleni harc, ez összetett álláspontot, összetett vizsgálatot igényel, itt Magyarország számára mindenképpen foglalkoztatási és makrogazdasági kérdésről is szó van. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a gépjárművek árában prognosztizálható, várható az emelkedés, ami 2012 környékén 0,7 százalékkal emelné az inflációt, ez viszont a maastrichti kritériumok teljesítése kapcsán nem mindegy Magyarországnak.
Összességében, ha ezt a gondolatsort folytatjuk, akkor akár még az euró bevezetésére is hatással lehet a jelenlegi formájában az ilyen irányelv, nem beszélve arról, a miniszter úr is említette, hogy Magyarországon mind a kétféle autógyártás jelen van, tehát a viszonylag kis üzemanyag-fogasztású is, a nagyobb is, és mind a kettő jelentősen hozzájárul a GDP-hez, valamint közel 20 ezer munkahelyet biztosít.
Sajnos, az ügy érintettje nem vagyok, csak érdekességként jegyzem meg: technológiailag azért az furcsaság, hogy mondjuk egy Porsche 9-11-esnek pár év alatt közel 49 százalékkal kellene kevesebbet fogyasztania, mint amennyit most fogyaszt. Ez elvileg helyes, de nem tudom, el lehet-e érni.
Ezek alapján kell a magyar tárgyalási álláspontot kialakítani, és ennek a lényege szerintem az, hogy miközben Magyarország elkötelezett a klímaváltozás elleni harcban, tiszteletben tartja a 2007 során tett európai uniós szintű kötelezettségvállalásokat. Mindazonáltal fontos célnak tekintjük a tárgyalások során érvényesíteni az ország gazdasági teljesítőképességével és jövőbeli jogos növekedési igényeivel összefüggő érveket. Ennek értelmében késznek kell mutatkoznunk ebben az ügyben a fokozatos bevezetés irányába mutató megoldás támogatására. Támogatásra méltó az a német kompromisszumos javaslat, amely a határértékek meredekségét érintő vitában megegyezésre törekszik.
Javasolom annak a figyelembevételét, a tárgyalások során vessük fel, hogy a környezetvédelmi szempontokat nemcsak ilyen lépésekkel, hanem akár a közlekedés terén végrehajtott intézkedésekkel is lehetne szolgálni, ugyanakkor - a miniszter úr is említette - támogatjuk, hogy a határérték-túllépés esetén fizetendő bírság mértékének a felülvizsgálatára sor kerüljön, ezen kívül olyan javaslat is támogatásra méltó, amely valamiféle ösztönzést vagy támogatást nyújt az autógyártóknak a megfelelő fejlesztések végrehajtására.
Köszönöm szépen, képviselő úr.
ELNÖK: Miniszter úr? (Nemleges jelzés.)
Ez esetben Manninger képviselő úr következik.
Manninger Jenő, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása
MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Én is szeretnék hozzátenni az előzőekhez.
A napirendi pont tárgyában az szerepel, hogy a könnyű haszongépjárművek széndioxid-kibocsátásának csökkentésével foglalkozunk, bár általában nyilván lehet beszélni a személygépkocsik és a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátásáról. Ezt csak azért mondom, mert nem vagyok benne biztos, hogy a Porsche könnyű haszongépjármű-e. (Derültség.) Végül is annyiban a magunk részéről egyetérthetünk abban, hogy természetesen szükség van a hasznos kompromisszumokra, azonban mégis kiemelném azt, hogy Magyarország feladata, és tiszteletben is tartja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csökkentését. Az is elfogadott tény, hogy erre az egyik legjobb eszköz természetesen a közlekedéspolitikában az - és még sorolhatnám hosszasan -, hogy milyen eszközökkel kellene fellépni.
A technológiai fejlesztés a legköltséghatékonyabb, ez általában szakmailag elfogadott, ezért úgy gondolom, összességében támogatni kell az ilyen kezdeményezéseket, még ha természetesen átmenetileg bizonyos kompromisszumok elfogadhatóak. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a magyarországi autópark egyre inkább megfeleljen ilyen szempontból is azoknak az előírásoknak, illetve feltételeknek, amelyekkel Magyarország majd csökkenteni tudja a szennyezőanyag-kibocsátást. Éppen ezért azt gondolom, bizonyos értelemben gondolkodni kell azon, hogyan tudja ezt a kormányzat befolyásolni, van-e lehetőség például az adópolitikájában a fejlettebb, még kevesebb kibocsátású gépjárművek ösztönzésére. Ezt mindenképpen javasoljuk.
Egy kérdést is felteszek a miniszter úrnak. Van-e kormányzati elképzelés arra vonatkozóan, hogy valamilyen adópolitikával a gépjárművek technológiai fejlesztését, tehát a szennyezőanyag-kibocsátást is ösztönöznék?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszter úr, parancsoljon!
DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Azt tudom mondani, hogy a jelenleg már a regisztrációs adóba beépített széndioxid emissziós támogatáson túlmenően nem tudok a kormányzat részéről további adókönnyítéseket az ön által mondott irány serkentésére.
Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Képviselő úr!
MANNINGER JENŐ (Fidesz): A véleményünket elmondtam. Tehát összességében támogatható az, hogy törekedjünk a kompromisszumra, de azt gondolom, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésének az elvét fokozottan támogatni kell, és a jövőben gondolkodni kell azon, hogyan lehetne ezt a kívánatos adópolitikában is érvényesíteni. Itt nyilvánvalóan a kulcsok szerepével lehet további ösztönzést adni a kisebb kibocsátású gépkocsiknak.
Köszönöm.
ELNÖK: Miniszter úr, kíván szólni? (Nemleges jelzés.) Egyéb hozzászóló van-e? (Nincs jelzés.)
Azt hiszem, ezen a ponton a bizottság megállapíthatja, ez ma is és a jövőben is egy örökzöld dilemma, hogy egyrészt a környezeti értékek fontosak, azonban minden környezeti szempont érvényesítése nagyon sok pénzbe kerül, és az ország ebben a pillanatban nincs abban a helyzetben, hogy legalább is a korábbinál többet költsön, akkor, amikor mondjuk a Porsche fogyasztása nem tekinthető mérvadónak. (Derültség.) De ne bánja, képviselő úr, mert azért nyilvánvaló, ha a teherautókra gondolok, ma még mindig lehet látni régről itt maradt teherautókat, amelyek nagyobb füstöt engednek ki maguk mögött, mint amekkora maga a teherautó. E tekintetben nyilván van lehetőség az előrelépésre.
Összességében: a bizottság pártoktól függetlenül támogatja a kormányt az elképzeléseiben, de most a hazai adópolitikát nem érdemes idehozni. Amennyiben idehoznánk, jót lehetne vitatkozni azon, hogy most érdekünk-e az, hogy egyszerű adóbevallás legyen, vagy megint van valami újabb és újabb, ezek is érdekes viták lehetnek.
Köszönöm szépen, ezt a pontot le lehet zárni.
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról; (COM(2007)529; 2007/0196/COD)
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet módosításáról; (COM(2007)532; 2007/0199/COD)
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról; (COM(2007)528; 2007/0195/COD)
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet módosításáról (COM(2007)531; COD/2007/198)
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról (COM(2007)530; 2007/0197/COD)
Áttérünk a földgáz belső piacára vonatkozó szabályokra, ezzel összefüggésben pedig a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférésre.
Kívánja-e a miniszter úr az egész csomagot a villamos energiával együtt tárgyalni? Akkor hatékonyabbak tudnánk lenni. (Igen jelzés.) Ez esetben a 6. számú napirendi pontot a 10. számúig együtt tárgyaljuk. Van-e valakinek észrevétele, kifogása? (Nincs jelzés.) Nincs, tehát javasolom, hogy a 6-10. pontokat egyben tárgyalja a bizottság.
Megadom a szót a miniszter úrnak.
Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter tájékoztatója
DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr.
Alapvetően egyetértünk a közösségi energiapolitika kialakítására irányuló uniós törekvésekkel, ezért támogatjuk is a Bizottság által benyújtott harmadik belső energiapiaci liberalizációs jogszabálycsomagot. Itt igazán érzékeny kérdés az átviteli rendszerirányítás függetlenségének a biztosítása, ami az Európai Unió tagállamainak döntő többségében a jogi szétválasztás és a funkció ilyen értelemben független gyakorlásában nyilvánul meg. A magyar kormány is ezt a lépést tervezi a MAVIR kiválásával az MVM vagyoni portfóliójából.
Ez az irányelv az úgynevezett ITO-modellt is kínálja, amely alapvetően a francia energiaszolgáltató modelljére épül, ahol benne marad az állami energiaszolgáltató vagyoni portfóliójában az átviteli rendszerirányító, azonban ott olyan kemény belső jogi elválasztással működik, amire ez az irányelv tulajdonképpen megadja a hozzájárulását, hogy így is elfogadható és képviselhető a rendszerirányítás függetlensége.
A rendszerirányító tisztségviselőire és munkavállalóira is tesz ajánlást ez az irányelv, miszerint távoztukat követően öt évig nem tölthetnek be integrált szolgáltatónál tisztséget. Azt gondoljuk, hogy a magyar viszonylat ismeretében nem rendelkezünk annyi energetikai szakemberrel, hogy gyakorlatilag egy ilyen tisztség hosszú időre kizárja az aktív részvételüket a magyar energetikából.
A szabályozó hatóságok függetlensége természetesen előfeltétele a magyar kormány által is képviselt villamosenergia-, illetve földgázellátási piacnak, tehát egyetértünk azzal, hogy az irányelvben meghatározott gondolkodás mentén erősítsük a szabályozó hatóságok önállóságát. Egyetértünk a regionális piacszervezéssel, hiszen ezzel megint ki tudjuk a verseny feltételeit az országhatáron túlra terjeszteni, amitől mindenképpen a szolgáltatók és a lakosság költségeinek a csökkenését várjuk az ellátás biztonságának a megerősítése mellett.
Az úgynevezett mentesítési eljárásban mindenképpen indokolt a Bizottság részvétele, hiszen ellenkező esetben nagy a kísértés arra, hogy átláthatatlan helyi érdekeket szolgáló beruházásoknak adnánk teret, ami a nemzetközi együttműködést is nehezítheti. Itt megint engedményt tesz az irányelv, miszerint a mentesítés tárgyában a végső formális határozatot az érintett tagország is meghozhatja.
Úgy gondoljuk, a kiskereskedelmi piac fogalmát ez az irányelv nem definiálja pontosan. Azt gondoljuk, olyan rugalmas megközelítéssel kell az irányelvben a kiskereskedelmi piacot leírni, hogy ne a kötelező érvényű rendeletek mentén működjön a kiskereskedelmi piac, hanem az irányelvnek legyen keretszabályozási tárgya.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr.
Kormányoldalról az összesnek egy raportőre van, Varga Zoltán képviselő úr. Parancsoljon!
Varga Zoltán, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen.
Ha egyben tárgyaljuk, akkor ez nem teljesen így van, mert a villamos ügy a Káli képviselő úré, az enyém csak a földgáz.
Nagyon röviden. Mi ezt a tájékoztatót már több menetben meghallgattuk a minisztérium részéről. Azt gondolom, amiben az az öt fő célkitűzés megfogalmazódott a kormány tárgyalási pozíciójában, az a szocialista frakció részéről támogatható.
Egy dologra szeretném a miniszter úr figyelmét felhívni, ami itt is elhangzott. A fogyasztóvédelmi intézkedéseket a lehető legszélesebb körben kellene előtérbe helyezni, mert nyilvánvaló, a verseny nagyon fontos dolog, és azt gondoljuk, ezzel a liberalizációs csomaggal lehet pozitív kihatása, de a fogyasztóvédelem nagyon fontos ebben a kérdésben. Kérjük, a kormány a lehető legnagyobb mértékben próbálja ezt érvényesíteni a tárgyalások során.
A földgázügyben támogatjuk a kormány álláspontját.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
Kíván-e még valaki reagálni? (Jelzésre:) Először Káli képviselő úré a szó.
Káli Sándor, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása
KÁLI SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, az alapprobléma, ami körül az Unió is és mi is kavargunk, arról szól, hogy jómagam is azt vártam az energiapiac liberalizálásától, hogy ez mondjuk akkor árcsökkentést fog jelenteni. Most már utólag látom, hogy ez egy nagyon naiv gondolat volt.
Látható, hogy az Európai Unió is próbál megoldásokat találni, hogyan lehetne a piacnak azokat a szegmenseit valamennyire korlátozni, amelyek részben általa szabályozottak, részben pedig külső erők által szabályozottak. Ezt a kísérletet próbálja lekövetni értelmezésem szerint a kormányzat is. Ebben nyilván logikus lépés, hogy bontsuk szét - ez nyilván támogatandó - magát az elosztórendszert és a kapcsolódó rendszereket. Ez most inkább személyes véleményem: úgy látom, hogy az Európai Unión belül sem annyira egységes az álláspont, mint amennyire ez látszik.
Ami egyébként elhangzott, amit a miniszter úr elmondott, úgy gondolom, abban lényeges a határkeresztező rendelet konkretizálása, különösen úgy, hogy gyakorlatilag geopolitikailag is új helyzetbe kerültünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszter úré a szó.
DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Képviselő Úr! A lakossági villamosenergia-ellátás nyilvánvalóan az egyetemes szolgáltatói körbe tartozik, és hatósági áras elbírálást kap, tehát ilyen értelemben a szociális elemek tompítják. A versenyhelyzettől hiába várt árcsökkenés ellenére itt bekerülési árnövekedésről kell beszélnünk, és úgy tűnik, hogy a keresleti piac állapota hosszú évekre előre a nyakunkon marad, tehát a versenypiacon kialakult árak szociális eltérítése nyilvánvalóan kormányzati politikai kérdés.
Ahogyan én is utaltam rá a bevezetőmben, az európai gyakorlat szerint a tagállamok döntő többsége a jogi szétválasztás mellett döntött. Ez a gyakorlat létezik. Az említett francia modellt, amelyik erőteljesen tartja magát, a bizonyos ITO-szabályozás szerint gondolják meghatározni, de már a német szolgáltatók esetében is láthatunk elmozdulást, egyre kijjebb rakják a rendszerirányítást az energiapiacon aktív szerepet játszó villamosenergia-termelők, illetve -kereskedők portfóliójától.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Bocsánat, elnök úr, a 10. napirendi pontnak Veress képviselőtársam a raportőre, nem tudom, akar-e szólni.
ELNÖK: Ebben önnek igaza van, köszönöm a figyelemfelhívást. Elnézést kérek Veress képviselő úrtól. Parancsoljon, képviselő úr!
Veress József, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Miniszter Úr! Tulajdonképpen az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség egy viszonylag nem kemény intézkedéseket hozó szervezet a mai ismereteim szerint. Ettől függetlenül, ha jól értem, az az érdekünk, hogy ez az ügynökség létrejöjjön, és a jelenleg kialakuló, a tagállami elképzeléseket figyelembe vevő szabályozás a magyar állásponttal alapvetően összhangban van.
A kérdésem az, hogy az ön megítélése szerint mennyire számíthatunk arra, hogy ez az ügynökség valóban el tudja tolni az egységes energiapolitika felé az Európai Unió gondolkodását, sőt a cselekvését is. Magyarán: Számíthatunk-e arra, hogy ez az ügynökség eszköz lehet arra, hogy a valós, közös energiapolitika pénzügyi hátterének a kialakításában valódi segítséget kapjon az Európai Unió, akkor, amikor az új költségvetés kidolgozásánál ez napirendre kerülhet?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
Miniszter úr, parancsoljon!
DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm szépen.
Képviselő Úr! Minden ilyen uniós hatáskörrel rendelkező szervezet annyit ér, amennyit a mögötte álló irányelv jogi támogatottsága neki jogosítványként nyújtani tud. Az ügynökség életre hívásához teljes konszenzus szükséges, tehát ahogyan látom, egyáltalán nem kézzelfogható az, hogy ennek az ügynökségnek ugyan leírjuk, mivel kellene foglalkoznia, de az egy másik kérdés, hogy valójában létre is jön-e. Az a blokkoló kisebbség mindenesetre létezik, amelyik ennek az irányelvnek az elfogadását és benne ennek az ügynökségnek az életre hívását képes lesz megakadályozni európai tanácsi szinten.
Ami azonban itt várható, ahogyan látjuk a különböző régiós nemzeti villamosenergia-piacokat, és ha tényleg azt gondoljuk, hogy minél nagyobb régióban tudjuk a villamosenergia-szolgáltatókat, a villamosenergia-termelőket megversenyeztetni, ez még egy emelkedő piaci tendencia esetében is optimalizálja a kialakuló árszinteket. Nyilvánvalóan kívánatos lenne egy ilyen jól működő európai ügynökség életre hívása, hiszen Európa egyik nagy kihívása az energiaellátottságban mutatkozó szűk keresztmetszet.
Köszönöm.
ELNÖK: Veress képviselő úr!
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen.
Valamennyien tudjuk, a nagy kérdés az, hogy a liberalizáció kapcsán az a szűkös ellátási oldal, ami a balkáni kieső erőművek miatt kialakul, hogyan kezelhető. Emiatt érdekünk, hogy valódi együttműködés alakulhasson ki, ami rövid távon segíthet áthidalni a problémákat, hosszabb távon pedig a túlkapacitás felé mehet. Ezért is támogatjuk az ügynökséget, mert az ilyenfajta politikát valamennyire segítheti a gyakorlatban megvalósulni, de úgy gondolom, ez a kormányzat álláspontjával egybeeső elképzelésünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszter úr? (Nemleges jelzés.)
Ez esetben Ivanics képviselő úré a szó.
Ivanics Ferenc, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr.
Ellenzéki oldalról egyszerűsödik a helyzet, a 6-ost és a 10-est is jómagam fogom vinni, mert Ékes képviselőtársunk most már nincs jelen az ülésen, bár korábban itt volt.
Azt gondolom, azért olyan nagy viták nincsenek a kormány és az ellenzék között ebben a kérdésben, bár vannak olyan pontok, amelyekben különbözünk. Most először inkább még csak a kérdéseket fogalmaznám meg, mint az ellenzék álláspontját. Számomra nem teljesen világos, hogy nevezetesen az 1-es és 3-as opciók közötti különbségtétel hogyan alakul a gáz és a villany kérdésében. Míg a villanyellátás esetén a 2-es és 3-as opciót teljesen kizárták, addig a gáznál ez engedélyezett. Az a kérdés, hogy a gázellátásnál a magyar álláspontban ez hogyan fér meg. Az 1-es és a 3-as tulajdonképpen két szélsőséges eset, a 3-ason még lazítottak az elmúlt időben. Hogyan fér ez meg a mi elképzeléseink szerint? Úgy emlékszem, korábban az 1-es és a 3-as opciónál mind a kettőre vagy 1-est, vagy 3-ast gondoltunk, most viszont az Európai Unióban jól láthatóan szétválik a két álláspont, és a gázellátásra is, a villanyellátásra is tulajdonképpen másik utat jelölnek ki.
A másik kérdésem egy lokálisabb kérdés. Örömmel hallottam a miniszter urat arról beszélni, hogy a regionális együttműködések segíteni tudnak bennünket. Az öt fő célkitűzés közül a regionális együttműködés talán az átláthatóságot is és talán a nemzeti hatóságok együttműködését is erősíteni tudja.
A múltkor is megkérdeztem, most is kíváncsi lennék rá, hogy a MOL regionális együttműködést megerősítő NEC-kezdeményezése mennyiben tudja segíteni a regionális együttműködések felépítését.
Az imént azt hallottuk a miniszter úrtól, hogy az MVM-nél a MAVIR kiválása tulajdonképpen a harmadik energiacsomaggal kapcsolatos álláspontokat erősíti. Az a kérdés, hogy ön szerint ez elég lesz-e a 3-as energiacsomaghoz, vagy pedig még további lépések szükségesek.
Korábban Káli képviselőtársam az árakról már említést tett. Úgy gondoljuk, még tényleg van javítanivaló ezen a tevékenységen, hiszen az a hatás még nem következett be, amit mi is vártunk volna.
A negyedik kérdésem az ügynökséggel kapcsolatos, és általánosabb kérdés lenne. Az ügynökség elméletileg nagyobb mozgásteret kap. Jó lenne, és megköszönném, ha egy-két gondolat erejéig meg tudná mondani, mi ez konkrétan. Ami engem még érdekelne, az, hogy tulajdonképpen az ügynökség létrehozásával a nemzetek közötti vitában az ügynökség mondana ítéletet. Először az érdekelne, hogy milyen elvek alapján mondanak ítéletet, nevezetesen, ha ítéletet mondanak, akkor az ügynökség az egységes európai álláspontot képviseli-e. Ha egységes európai álláspontot képvisel, és ez a döntő, akkor miért kell a nemzeti hatóságoknak nagyobb függetlenedés ebben a helyzetben? Számomra ez nem világos.
Itt van ez a két álláspont. Hol van az a határvonal, ami mellett mind a két álláspont érvényesülhet, nevezetesen a nemzeti hatóságok függetlensége és az egységes európai álláspont? Tehát hogyan konvergál egymáshoz ez a két javaslat? Ha így van, akkor az a kérdés, hogy a magyar kormány energiapolitikai stratégiája melyik irányba indul el. Egyszerre kell vinni a kettőt? A regionális együttműködéseket is erősítjük és közben az európait is? Van-e erről gondolkodás? Vagy még lehetséges, hogy a kérdés is túl korai, vagy az is lehet, hogy már túl késői? Én nem látok világosan ebben a kérdésben.
Megköszönöm, ha a miniszter úr segít.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
Miniszter úré a szó.
DR. SZABÓ PÁL közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm szépen.
Ivanics képviselő úr kérdéseire válaszolva: azt hiszem, a magyar kormány álláspontja az 1-es, 2-es, 3-as ügyben világos. Mi az 1-est képviseljük, de a 3-as is, tehát a bizonyos Kínai Fal leválasztása, az azonos tulajdoni struktúrán belül a rendszerirányító függetlenségének a biztosítása elfogadható, ez is képviselhető, de a prioritás a teljes jogi szétválasztás, hiszen ez tudja a verseny számára a legnagyobb garanciát nyújtani.
Csak egy példa, képviselő úr. Ha én például rendelkezem a magyarországi hálózat irányításának a jogosítványával, a másik oldalról pedig például importőre vagyok a villamos energiának, most azzal, hogy befolyásolom, melyik határkereszteződésnél, távirányítva melyik vezetéket nyitom meg, vagy éppen nem nyitom meg, vagy mennyit nyitok, ezzel gyakorlatilag ki tudok rekeszteni versenytársakat, és tudok preferálni más piacon működő villamosenergia-szállítókat, vagy egy konkrét példa: meg tudom akadályozni a rajtam keresztül tranzitáló villamos energiákat a régió másik részére. Mondjuk, ha ilyen szépen alakul az idő, benyomjuk a légkondicionálókat, és pillanatok alatt a tavaly júliusi helyzet közelébe kerülünk. Ez igenis egy kőkemény természetes monopólium, egy eszköz, amivel nagyon komoly hatással lehet lenni egy régió, egy ország, egy versenypiac állapotára.
A MOL kezdeményezését a magyar kormány támogatja. Itt még nincs véleményünk, de ez jó ügy. Éppen holnap jön hozzám a MOL vezetése, és egyeztetünk, tehát nincs közöttünk szakmai koncepcionális véleménykülönbség.
Az ügynökség szerepe nyilvánvaló. Mint minden európai átfogó jogosítvánnyal rendelkező hatóság, rendkívül kényes pályán mozog, azonban minden határkereszteződési, villamosenergia-szállítási kérdésben döntnöki befolyása van, tehát ilyen értelemben például képes befolyásolni egy régió versenyhelyzetét, a műszaki kérdések eldöntését, kiemelve a helyi tagállam szakembereinek a kompetenciájából. Vannak ilyen lehetőségek. Természetesen az egész ügynökségnek az integrált európai versenyen alapuló villamosenergia-piacot, a földgázpiacot kell szolgálnia. Amíg eljutunk a teljes tagállamok köréhez, nyilvánvalóan számos régió, egyre bővülő régiók összekapcsolásával érhetünk el - szerintem még a jósok sem tudják megmondani, mikorra - az egységes európai villamos energia, földgáz liberalizált piac állapotáig.
Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úré a szó.
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, miniszter úr.
Hogyan is mondjam. A miniszter úr most is megerősítette, hogy az 1-es álláspontot képviseljük, az 1-es opciót képviseljük, és ebben a helyzetben az Európai Unió, az Európai Parlament mégis csak egy másik irányba ment el, mert a gáz esetében a 3-as opciót erősíti, míg a villamos energiánál kizárja, és marad a teljes szétválasztás.
Nyilvánvalóan azt gondolom, hogy - itt érdekes módon ma még el sem hangzott a nevük - az orosz szerződéseknek is jelentőségük van, hiszen mint tudjuk, a Gasprom-szerződésben az orosz félnek olyan jogosítványai vannak, ami az Európai Unió elveivel ellentétes, hiszen úgy tulajdonosi, mint szállítói oldalról felléphet, az Unióban pedig pont ezt akarjuk szétválasztani a villamos energiában, míg a gázellátás megy az egységesség felé. Itt elmozdulást érzek, valószínűleg az orosz lobbitevékenység vagy a jelenleg meglévő szerződések következményeképpen.
Ha esetleg más pontos információ történt, akkor megköszönöm, ha kiigazít, de tulajdonképpen a német lobbi volt az, amelyik ezt a fajta puhítást keresztülvitte az Európai Unióban. Itt érzek egyfajta különbséget, ehhez képest a magyar kormány álláspontja, ahogyan ön is megerősítette, a teljes szétválasztás felé megy, még nem látom, melyik irányba tudnánk menni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszter úr? (Nemleges jelzés.)
Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.)
Nagyon röviden szólnék. Ez egy nagyon nehéz ügy, amit most tárgyalunk. Nemcsak azért, merthogy mi minden forog kockán, hanem azért is, mert számos esetben tapasztaljuk, hogy a tagállamokat nehéz meggyőzni olyan dolgokról, amelyek nemzeti érdekeik. Ha van ügy, ahol a legfajsúlyosabb tagországok érdekei laptopba vannak vésve, akkor ezt ilyennek lehet tekinteni. Attól tartok, ebben kicsi a mozgástér.
A képviselő úr azt mondta, az Európai Unió álláspontja - nem kötözködésből mondom, az Európai Parlamentnek van egy álláspontja, a tanácsülésen ez majd ki fog alakulni. A német álláspontról beszélt ez ügyben a képviselő úr. Az, hogy Szabó miniszter úr hogyan fogja a német kollégát meggyőzni arról, hogy ezt ne így tegye, azt hiszem, ha ez sikerül, akkor megkapja a Nobel-díjat, hiszen a nemzeti érdekeiket hihetetlen mértékig kőkeményen követték a tagállamok. Ebben nagyon nehéz lesz elmozdulást elérni.
Ezt azért is mondtam, mert júniusban számítani lehet arra - ha jól tudom -, hogy politikai megállapodás, egyezség születik. A parlament június elejétől nyári szünetre megy. Hétfőn 12-kor kellene a bizottságnak találkoznia, hogy ez ügyben mondjon valamit a kormánynak, ami jogilag már releváns, erről tudjanak a képviselők. Nem lesz könnyű ezt úgy megfogalmazni, hogy ebben az Országgyűlés álláspontja kihámozható legyen, de ne vésse kőbe a kormány álláspontját, mert itt nagyon kicsi lesz a mozgástér, ezt mindannyian látjuk.
Kíván-e a miniszter úr reagálni? (Nemleges jelzés.) Nem kíván reagálni.
Egyéb hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Ez esetben befejeztük a mai napra rendelt penzumunkat.
Nagyon szépen köszönjük a miniszter úrnak, hogy személyesen megtisztelte a bizottságot. Reméljük és bízunk benne, hogy ez a jövőben is így lesz, hiszen ezek fontos ügyek, amelyeket a bizottság tárgyal.
Hétfőn reggel 12 órakor találkozik a bizottság. Köszönöm a megjelenésüket.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 05 perc.)
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi