EIB-26/2008.
(EIB-102/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2008. szeptember 23-án, kedden, 10.30 órakor
az Országház főemelet 61. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék*
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívott*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
A minősített adat védelméről szóló T/6147. számú törvényjavaslat*
Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökének szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Egyeztetési eljárások elindítása*
Egyeztetési eljárás - A Tanács irányelve a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről*
A raportőrök hozzászólásai*
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reagálása az elhangzottakra*
További kérdések, vélemények, reagálások*
Egyeztetési eljárás - A Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról*
Keller László államtitkár (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, reagálások*
(Általános vita)
Előterjesztő: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
(A HSZ 134/B. § (2) bekezdése alapján)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés)
Zárt ülés!
Előterjesztő: Pénzügyminisztérium
Raportőrök: Kocsi László (MSZP)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés
Zárt ülés!
Előterjesztő: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Raportőrök: Szirbik Imre (MSZP)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Zárt ülés!
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Gál J. Zoltán (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Szanyi Tibor (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Ujhelyi István (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Botka László (MSZP) távozása után Gál J. Zoltánnak (MSZP)
Szanyi Tibor (MSZP) megérkezéséig dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Dr. Ujhelyi István (MSZP) távozása után Szanyi Tibornak (MSZP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)
Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke
Keller László államtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium):
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 33 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, a kormány képviselőit, megjelent vendégeinket, a bizottság munkatársait, és még mindenkit, aki a teremben tartózkodik. Közülük is kiemelten köszöntöm Ujhelyi István képviselő urat, aki kiváló politikai érzékkel ebbe a bizottságba kérte a felvételét az innen a kormányba távozott képviselőtársak kicserélésére. Azt kívánom, hogy érezze jól magát, hasznosan vegyen részt a bizottság munkájában, és sok sikert kívánok. (Dr. Ujhelyi István: Köszönöm, elnök úr!)
A napirendi javaslatomat majdnem az előre bejelentettel összhangban tartom fenn, azzal a kéréssel - ez egészen pontosan a Pénzügyminisztérium kérése -, hogy a harmadik és a negyedik napirendi pontot cseréljük fel, ez nem egy forradalmi változás.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e észrevétel. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Akkor a módosított napirendi javaslatomat teszem fel szavazásra. Kérdezem a bizottságot, kik támogatják a napirendünket. (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú. Köszönöm szépen.
A minősített adat védelméről szóló T/6147. számú törvényjavaslat
Akkor áttérnénk az első napirendi pontra, a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatra. Megadom a szót az előterjesztőnek, Zala Mihály elnök úrnak, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részéről. Tessék parancsolni!
Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökének szóbeli kiegészítése
ZALA MIHÁLY, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy egy pár szót szóljak a törvényjavaslattal kapcsolatosan.
A titokvédelmi törvények, a korábbiak, tehát a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló, illetve a korábbi 1996. évi LXV. törvény hatályba lépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai, illetve a NATO-tagságból származó feladatok, valamint az időközbeni EU-integrációból eredő új kötelezettségek időszerűvé tették a törvény átfogó felülvizsgálatát. Jelenleg eltérő normák vonatkoznak a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmére.
Elmondható, hogy a külföldi minősített adatok - ez alatt a NATO és az EU-adatokat értem - lényegesen magasabb szintű védelemben részesülnek Magyarországon, mint a saját nemzeti adataink. A törvény célja, hogy ezeket az adatokat, tehát a nemzeti adatokat is a külföldi adatokkal azonos védelmi szintre emeljük.
Hozzátenném, hogy az EU Tanács és az EU Bizottság határozataival és direktíváival a jelen törvényjavaslat teljes mértékben harmonizál.
A javaslat elsődleges célja a magasan minősített adatok számának radikális csökkentése. Mint ismeretes, ezek hazánkban lényegesen magasabb arányt képviselnek, mint más európai országokban. Ezáltal csökkenthető lenne a védelemre fordított ráfordítások mértéke, illetve az alacsonyabb számú magasan minősített adat ezáltal jobban védhetővé válik.
Az eddig alkalmazott, számos garanciaelemmel körülbástyázott minősítési eljárás továbbra is megmarad, azonban továbbfejlesztésként a többi európai példához hasonlóan a K-központú minősítési rendszer kerülne bevezetésre. Ez alapján kerülne sor a minősítésre. Az eddig alkalmazott államtitokköri és szolgálati titokköri jegyzék pedig megszűnne.
A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest új elem, hogy a jövőben bárki kérheti a minősítőtől a nemzeti minősített adat felülvizsgálatát és a minősítés megszüntetését. Amennyiben a minősítő a minősítést nem szünteti meg, a kérelmező bírósághoz fordulhat, amely érdemben dönthet a minősítés fennmaradásáról.
A javaslat a nemzeti minősített adatok tekintetében is bevezeti az iparbiztonsági ellenőrzést, amely egyben lehetővé teszi az EU lassan három éve bevezetett iparbiztonsági ellenőrzésének a magyarországi bevezetését. Jelenleg ezen jogintézmény hiányában magyar cégek EU-minősített pályázatokon nem tudnak egyelőre részt venni.
A javaslat szintén tartalmazza a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi szankcionálását is. A Btk.-módosítás értelmében a gondatlan elkövetés csak a minősített adat felhasználására, törvény rendelkezése alapján jogosult személy esetében lenne büntethető, civil személynél csak szándékos esetben szankcionálna a törvény.
Ki szeretném emelni, hogy a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy általi elkövetést a tervezet súlyosabban rendelné büntetni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Amikor a vitát megnyitom, elmondom, mivel ön nem járt még a bizottságunkban - és akkor Ujhelyi képviselő úrnak is mondom -, hogy van a bizottságunknak egy speciális ügyrendje, amelynek értelmében nem körbe megy a vita, hanem minden képviselői hozzászólásra vagy kérdésre a kormány képviselője válaszol. Ezt követően az illető képviselő még egyszer megkapja a szót, egy második lehetőségre, majd a kormány válasza után megyünk tovább.
Tehát a vitát azzal nyitom meg, hogy egy olyan kérdést feltennék, hogy ön azt mondta, hogy a külföldi joggal összhangba hozni. Ez csak megütötte a fülemet, gondolom, az EU-s jogra gondol. (Zala Mihály: Igen.) Akkor jó, mert nem tekintem külföldi jognak, Magyarország négy éve az Európai Unió tagja, de akkor ez csak - ha úgy tetszik - egy politikai esztétikai megjegyzés volt, és akkor ezt a jövőben így kezeljük.
Tessék parancsolni, képviselő urak, merthogy hölgyet nem látok! (Nincs jelzés.) Akkor a nagy érdeklődésre tekintettel azt hiszem, a vitát be is rekesztem ezen a ponton. (Derültség.) Kíván-e még valamit elnök úr valamit elmondani? (Zala Mihály: Nem.)
A vitának - hogy úgy mondjam - van egy köznapi jelentése, amikor vitatkoznak az ott lévők, és van egy eljárásjogi, egy házszabályi jelentése, amikor megnyitom, aztán bezárom. Úgyhogy most bezártam, ha nincs kérdés.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Nem maradt más hátra, minthogy szavazzunk arról, hogy általános vitára bocsátja-e a bizottság a törvényjavaslatot. Kérdezem a bizottság tagjait, kik támogatják az általános vitára bocsátást. (Szavazás.) 11 igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 4 tartózkodás. (A mindkét kérdésre igennel szavazó ellenzéki képviselők felé fordulva:) Nem lehet egyszerre támogatni és tartózkodni is, képviselő úr. (Közbeszólások: Nagyon hirtelen tette fel elnök úr a kérdést.) Hirtelen tettem fel? Magam is bevallom, hogy egy ennél valamivel részletesebb vitára számítottam, de ez nem rajtam múlt, én hozzászóltam. Na jó, kezdjük elölről. Képviselőtársaim gondolják végig, hogy mit gondolnak erről a törvényjavaslatról.
Kérdezem, hogy kik támogatják a törvényjavaslatot? (Szavazás.) 9 igen szavazat. Kik nem támogatják a törvényjavaslatot? (Nincs jelzés.) Ilyen nincsen. Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Végül is a vita alapján érthető ez a távolságtartás. (Derültség.) Köszönjük szépen, elnök úr, ennyi volt a mai napra. (Megérkezik az ülésre Gál J. Zoltán.)
Egyeztetési eljárások elindítása
A második napirendi pontban előterjesztést teszek a bizottságnak arról, hogy milyen kérdésekben indítson a bizottság egyeztetési eljárást. Szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy ez ügyben a bizottság elnöksége rendkívül konstruktív vitát folytatott le. (Az első napirendi ponthoz érkezett vendégek távoznak az ülésteremből.) Ennyien jöttek erre a nagy vitára? Remélem, hogy tanulságos volt! (Derültség.) A parlamenttől megfelelő instrukciókat kaptak.
Tehát a bizottság elnöksége találkozott, és ha szabad ilyet mondani, tudom, hogy nem illik, de mégis elmondom, hogy konszenzussal terjeszti a bizottság elé ezeket az eljárásra javasolt témákat. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván hozzászólni. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok, ami érthető, hiszen tényleg konszenzus volt.
Kik támogatják? Kérem, tegyék fel a kezüket! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Akkor áttérhetünk a harmadik napirendi pontra. Hű, de gyorsan haladunk! Befejezték a nagykövetjelöltek a másik bizottságban? (Dr. Juhász László: Igen.) Ajvé! Akkor áttérünk a harmadik napirendi pontra, ez pedig a gázolaj... vagyis először a kék kártya, magyarán: a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének, illetve tartózkodásának feltételeiről. A kormányt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Fazekas Judit nem képviseli.
Akkor mégiscsak megpróbálkoznánk a másikkal, aki szintén nincs jelen. Keller államtitkár úr jelezte, ő kérte, hogy később jön, tehát miért is lenne még itt? Jogos, mert ő kérte, hogy kezdjük később. Tessék máskor vitatkozni, tisztelt képviselőtársaim! Akkor egy rövid szünetet javaslok. Kérem a frakciók munkatársait, hogy majd mobilon érjék el képviselőtársainkat, hogy tudjuk folytatni a munkát, mert a kormány távollétében ez nem helyes. Egy rövid szünet következik, kellemes kávézást, azok, akik dohányoznak, a dohányzásról szóló törvény előírásainak megfelelően stb. Szünet. (Rövid szünet.)
Folytatjuk a munkánkat. A frakciók megállapodtak abban, hogy a kormány távollétében tárgyalják a kék kártyát, tehát a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének, illetve tartózkodásának feltételeiről szóló irányelvet.
Két raportőrünk van. (Megérkezik az ülésre Pelczné dr. Gáll Ildikó.) Az egyik Szirbik Imre képviselő úr az MSZP-től, és megjött a másik raportőrünk is, Pelczné Gáll Ildikó. Szuper! Szirbik képviselő úr, tessék parancsolni!
SZIRBIK IMRE (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Bocsánat, még a szünetnél tartottam. (Derültség.)
ELNÖK: Időközben Szirbik képviselő úr háta mögött a frakciók megállapodtak abban, hogy a kormány távollétében is készek lefolytatni a vitát. De ha képviselő úr még...
SZIRBIK IMRE (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Nagyon rövid leszek. Tisztelt Bizottság! Abból indulok ki, hogy a francia elnökség lezárta ennek az anyagnak a szakértői vitáját, és amint az előterjesztés is mutatja, ebben a magyar álláspontnak az irányelvei érvényesülnek. Ugyanakkor egy kérdésre szeretném felhívni a figyelmet, pontosan arra, ami Magyarországot is érinti ebben a kérdésben, hiszen a statisztikából az látszik, hogy az a munkaerő, amely az Európai Uniót, mint magasan kvalifikált munkaerő felkeresi, összességében a Magyarországon kiadott munkavállalási engedélyek nem egészen 5 százalékát érinti. Ugyanakkor Magyarország határos azokkal a területekkel, ahonnan a beáramlást az Európai Unió leginkább várja: Ukrajna és Szerbia, valamint a Balkán tagállamai kapcsán, amely valószínű, hogy az egységesítés után Magyarország számára ezt a problémát egy kicsit magasabbra helyezi.
Ugyanakkor Magyarország számára akkor kerül elő a kék kártya bevezetésének időpontja, amikor Magyarországgal szemben a deregulációs eljárásokban a munkaerőpiacra vonatkozó korlátok is leépülnek. Tehát ezért is volt fontos, hogy a magyar álláspont érvényesüljön.
Ugyanakkor az anyagból is kitűnik, hogy azok a szakmák, amelyben Magyarországon magasan képzett munkaerő iránt igény van, az felveti annak a gondolatnak is a továbbgondolását, amely a jogalkotás további részeinél a felsorolást kiegészíti, hogy azokban a képzési irányokban, elsősorban informatikai, műszaki területeken, de néhány közgazdasági szakmában is, de a hazai képzési struktúra átalakításával, elsősorban hazai munkaerő vagy európai uniós munkaerő kapcsán. Ennek összefüggésében a frakció tárgyalásra alkalmasnak, támogathatónak és a magyar álláspont további képviseletére alkalmasnak tartja az anyagot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Pelczné Gáll Ildikó!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottsági Tagok! Egyetértve alapvetően az előterjesztésben megfogalmazottakkal, három olyan pontot szeretnék kiemelni, ami szerintem érdemes arra, hogy beszéljünk róla.
Az egyik, az első a befogadási feltételek között a jövedelemküszöb meghatározása. Amikor korábban tárgyaltuk, akkor is május 14-én egy olyan példát mondtam, ami pontosan ellentétes volt ezzel az elképzeléssel. Most is ez a véleményem, hogy ez a szorzó, amit itt a kormány képvisel, ez a másfélszeres vagy 1,5-szörös szorzó nem segíti azt, hogy magasan kvalifikált szakemberek jöjjenek ide Magyarországra egyrészt. Másrészt pedig az a logika, hogy amit a kormány megküldött az álláspontjában, hogy a minimálbérhez viszonyított küszöbérték kötelező tagállami előírása súlyos feszültségeket okozna a magyar minimálbér meghatározási és bérezési rendszerében, ugyanis a harmadik országbeli munkavállalók számára garantált bérminimum bérkövetelések alapjául szolgálna a magyar munkaerőpiacon, nem állja meg a helyét véleményem szerint.
Ennek az az oka, hogy eleve az előterjesztés arról szól, hogy az kapjon EU kék kártyát, akinek számára biztosítani tudják a feltételeket. Tehát nem az a helyzet, hogy mindenkinek ezt kell biztosítani, hanem csak az kapjon EU kék kártyát, akinek a feltételek már biztosítottak. Tehát az ok és a következmény ne keveredjen össze.
Tehát ne kaphasson konkrétan könnyített letelepedési engedélyt az, aki másfélszeres vagy 1,2-szeres szorzóval ide tud jönni, mert pontosan ez okoz majd mindenféle feszültségeket.
A következő észrevételem a felsőfokú végzettséget helyettesítő szakmai gyakorlatra vonatkozik. Tehát azokból az országokból, amit itt az előterjesztő is felsorolt, hogy mely országokból érkeznek ide szakemberek, nem nagyon tudom, hogyan lehet azt majd igazolni, hogy ott valaki nyolc általános iskolai végzettség után vagy mondjuk érettségi után egy három éves szakmai gyakorlattal ideérkezik, és akkor az felsőfokú végzettségnek tekinthető lenne. Tehát ki fogja előállítani ezt az igazoló dokumentumot? Nem okoz-e problémát? Véleményem szerint ez a gyorsított speciális eljárás problémát okoz, sőt ennél tovább megyek: lehetőséget biztosít a jogszabály kijátszására is, ha igazolni tudják ezt a gyakorlatot, és miért ne tudnák igazolni, anélkül, hogy bármiféle ellentétet szeretnék szítani, egy indiai vagy egy togói munkavállaló hároméves szakmai gyakorlatának az igazolása. (Megérkezik az ülésre Szanyi Tibor.)
A harmadik észrevételem az irányelv kötelező felülvizsgálatára irányulna. Fontosnak tartjuk, hogy 3 vagy 5 éves felülvizsgálati határidőt iktasson be, amikor a tagállamoknak felül kellene vizsgálni az irányelv alkalmazását. Összességében ennyi lett volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a következő döntési helyzetben vagyunk. Értem képviselő asszony összes megjegyzését, és ezek legitim megjegyzések. Amennyiben jól értem ezt az irányelvet, az irányelv ezeket a kérdéseket a tagállamok hatáskörébe utalja, tehát a szubszidiaritásnak megfelelően. Hogy itt mondjuk Magyarország ebben milyen normákat hoz, ez most nem a mai ülésünk tárgya, hanem majd a foglalkoztatási bizottságban, vagy nem tudom hol, ezt meg lehet tenni. (Közbeszólásokra:) Jó, most a parlamenten belül a foglalkoztatási bizottság fogja tárgyalni.
Az előterjesztés, illetőleg a kormány javaslata az, hogy a szubszidiaritásnak megfelelően ezek a kérdések maradjanak tagállami hatáskörben. Ha ebben meg tudunk eddig állapodni, akkor tudunk továbbmenni. Ha nem tudunk ebben megállapodni, én ezt tudomásul veszem, ezzel nincs nekem gondom, de akkor meg kell várnunk a kormány képviselőjét, mert azt nem tartanám helyesnek, hogy vita van a kormány és a képviselők között, és a kormány nem vesz részt ebben a vitában.
Képviselő asszony!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Elnök úr! Én egyetértek önnel abban a tekintetben, amit mondott, csak azt nem értem most, és nem is érzem, hogy ha azok az észrevételek, amelyeket megfogalmaztam, az irányelvben szó szerint rögzített mondatokra vonatkoznak, akkor meglesz-e az a lehetőségünk a későbbiekben, hogy kormány- vagy nemzeti hatáskörben történjen a módosítás?
ELNÖK: Én ezt egy jogos észrevételnek tartom, úgyhogy szünetet rendelek el. Muszáj, nem tudunk úgy dönteni, hogy a kormány képviselője nincs itt. A kormánnyal vitatkozni a távollétében nem tudunk. (Rövid szünet. - Dr. Fazekas Judit megérkezik az ülésterembe.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a megkezdett munkát a harmadik napirendi pontunkkal. Tisztelettel köszöntöm Fazekas Judit szakállamtitkár asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Jelenleg ott tartunk, hogy a két raportőr elmondta a véleményét. Én azt kérném most akkor a kormány jelenlétében, hogy azért röviden foglalják össze még egyszer, fontos lenne a kormány számára, hogy tudja, hogy mik a bizottság részéről elhangzott vélemények.
Szirbik képviselő úr!
SZIRBIK IMRE (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Röviden tartalmilag annyit mondtam el, hogy mivel a szakértői vita lezárult és a magyar kormányzat álláspontja a szövegbe bekerült, akár úgy, hogy a preambulumba, akár úgy, hogy egy sor kérdést nemzeti hatáskörbe utalt, tehát így gyakorlatilag olyan kérdés nem maradt, amelyet napirendre kell tűzni.
Két dologra kívántam felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy bár ma Magyarországon a kérdés nem nagyságrend, hiszen alig 5 százalék az e hatáskörbe tartozó kiadott munkavállalási engedélyek száma a statisztikák szerint, ugyanakkor a két határos - így mondom - migrációs ország, Szerbia és Ukrajna vonatkozásában várhatóan növekednek a magyar munkaerőpiacra beáramló, a rendelkezés hatálya alá tartozó munkavállalók. Ennek összefüggésében a további jogalkotásra vonatkozóan arra hívtam fel a figyelmet, hogy elsősorban az oktatás területén kell odafigyelni, hogy azokban a hiányszakmákban, amelyeket az anyag is felsorol: informatikában, gazdasági szakmákban, mérnöki területeken a magyar képzési szerkezet átalakításával, elsősorban a hazai munkaerő képzésével hozzuk szinkronba. Tehát ne elsősorban importtal, hanem saját hazai képzéssel, ugyanakkor ez az időszak egybe fog esni Magyarországnak a deregulációs munkaerőpiacra vonatkozó korlátozások harmadik uniós országon belüli dolgaival és ennek a bevezetésével.
Tehát itt egy ilyen - így mondom - munkaerőgazdálkodás-jogalkotási bummra kerül sor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kíván-e reflektálni?
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Először is elnézést kérek, hogy késtünk, nem feltételeztük, hogy ilyen gyorsan mennek le a napirendek. Megvárnám akkor a másik raportőr képviselő asszony hozzászólását, és akkor utána egyben válaszolok.
ELNÖK: De az ügyrendünk szerint, nem muszáj, de ha reflektálna, akkor tudna a képviselő úr is még szólni, mert így szokott lenni.
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elfogadjuk az ajánlást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony, tessék parancsolni!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Már másodszor kerül vissza ez a téma. Nagyon röviden csak három észrevételünk lenne az irányelvtervezettel kapcsolatosan.
Az első észrevétel a befogadási feltételek közötti jövedelemküszöb meghatározására vonatkozik. Ez háromszoros vagy másfélszeres értéket kapott. Az első észrevételünk az, hogy a kormány álláspontja, mely szerint súlyos feszültséget okozna a magyar minimálbér meghatározási és bérezési rendszerében, ha garantált bérminimum szolgálna a bérkövetelés alapjául, ez a megállapítás nem igaz, ugyanis összekeveri az okot a következménnyel. Az irányelv arról szól, hogy csak az kaphasson EU kék kártyát ilyen gyorsított eljárás keretében, aki biztosítani tudja, hogy ő háromszorosát, vagy most 1,2-szeresét kapja a mindenkori minimálbérnek, ahol nincs, ott pedig valamilyen átlagbér-kategóriának. Tehát ez fordított, mint amit a kormány képvisel.
De ettől függetlenül problémásnak érezzük azt, hogy ez az 1 egész valahányszoros szorzó biztosítja-e azt, hogy magasan kvalifikált, felsőfokú végzettségű, magas szintű képzettséget birtokló munkavállalás jöjjön létre. Gondoljunk arra, hogy mondjuk az átlagbérnél, ami 120 ezer forint körül van, ha 1,2 a szorzó, akkor biztos-e az, hogy csak azok fognak idejönni, olyan munkavállalók, akik ténylegesen magas szintű képzettség birtokában vannak?
A következő észrevételünk megint ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódik természetesen, mégpedig a szakmai gyakorlat vonatkozásában. Mi problémásnak érezzük azt, hogy magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás úgy jöhessen létre, hogy valaki érettségivel vagy mondjuk egy 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és ehhez ő igazolja valamilyen módon, hogy saját országában hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szerintünk ez is problémás, sőt azt is mondhatnám, hogy egy kiskapu vagy egy lehetőség a törvény kijátszására, gondoljunk a diplomás munkanélküliekre is például.
A következő egy felülvizsgálati javaslat, hogy legyen az irányelvnek egy felülvizsgálata, egy három- vagy ötéves felülvizsgálat, amikor az irányelvet értékelik a tagállamok és újravizsgálják annak a hatását, elérte-e a célját, az eredményességét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tessék parancsolni!
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt lehet elmondani a jelenlegi tervezet szövegéről, hogy a május 14-ei állapothoz képest sokban fejlődött, és azoknak az észrevételeknek egy részét, amelyet Magyarország fontosnak tartott, azokat az irányelv jelenlegi szövege már sok helyen tartalmazza.
Ami konkrét felvetések elhangzottak itt a bérfeltétel kérdésében, most már a szöveg annyiban is változott, nemcsak hogy a háromszoros szorzóról ellépett a másfélszeresre, illetőleg bizonyos munkakörök esetében az 1,2-szeres minimális bérre, hogy nem a minimálbérhez igazítja ezeket az arányokat, hanem az Eurostat által is közzétett átlagbérhez.
Tehát ilyen módon az csak egy felvetés, illetőleg egyfajta veszély, hogy bizonyos szakértők azt állapították meg, hogy esetleg ez majd elvezethet a felsőfokú végzettségek esetében is egy magasabb minimálbér-megállapítási igényhez, és ezt a veszélyt láttatja inkább az anyag.
A kormány megállapítása szerint ezek a jelenlegi feltételek kedvezőbbek. Azt a veszélyt mi nem feltétlenül látjuk, hogy amennyiben ez az arány ilyen módon lejjebb száll, tehát a minimálisan kötelezően megadandó bér 1,5 vagy 1,2-szeres lesz, hogy ez ahhoz vezetne, hogy a harmadik országokból bejövő kvalifikált munkaerő minősége alacsonyabb lesz. Hiszen maga az irányelvtervezet, ahogy képviselő úr is megjegyezte, nagyon nagy mozgásteret ad a tagállamoknak, tehát akár nulla kvóta is meghatározható az irányelvtervezet értelmében, és a tagállam dönti el, hogy ezekkel a feltételekkel beengedi-e, a kék kártya engedéllyel együtt a magasan kvalifikált harmadik országból jövő munkaerőt. Tehát azt gondolom, hogy nagy a mozgástér, ezért ezek a veszélyek kiküszöbölhetők.
Ami a többi javaslatot illeti a szakmai gyakorlat kérdésében, itt a tagállamok szinte konszenszusra jutottak abban, hogy meg kell engedni azt, hogy ne csak a középiskolai végzettség alapján meglévő vagy folytatott felsőfokú tanulmányok és felsőfokú képzettség, hanem az ezzel hasonló vagy ekvivalens több éves szakmai gyakorlat is lehetőséget adjon a kék kártya státusz elnyerésére. Itt úgy gondoltuk, illetőleg az a helyzet állt elő, hogy további fenntartás már nem volt tartható, ezért álltunk el ettől a felvetésünktől.
Ami a felülvizsgálati javaslatot illeti, azt köszönöm szépen, úgy gondolom, hogy az érvényesíthető, minden irányelv esetében a Bizottság nyitott arra, hogy egyfajta felülvizsgálati időszakot és lehetőséget biztosítson. Ezt megpróbáljuk majd érvényesíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő asszony, parancsoljon!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Nem tudom, hogyan lehetne ezt a kiskaput bezárni továbbra sem. Tehát hogyan fogja a magyar állam ellenőrizni azt, milyen feltételei lesznek meg az ellenőrzésnek? Nyilván gondolkodtak már rajta, hogy a szakmai gyakorlatot 8 általános iskolai végzettség mellett, azt a három évet, amit előír az anyag, azt majd valaki ellenőrizni fogja, hogy ha az adott nemzetállamban ezt teljesítette, akkor bejöhet ezzel a gyorsított eljárással?
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, itt abban lehet bízni, hogy a szöveg nagyon puha, már e kérdéskörben is lehetőséget ad a tagállamnak arra, hogy döntsön arról, hogy figyelembe veszi-e a magasan kvalifikált minőségnél a hároméves szakmai gyakorlatot avagy más feltételeket állapít meg. Tehát jelenleg opcionális e tárgykörben is a tervezet.
ELNÖK: Akkor most megnyitom a vitát. Ki kíván más hozzászólni? (Pelczné dr. Gáll Ildikó jelentkezik.) Más nem kíván. Tessék, képviselő asszony!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Csak arra szeretnék mindenkit figyelmeztetni, hogy ez egy olyan eljárás, ami lehetővé teszi, hogy Magyarország vétójoggal éljen, merthogy egyhangú döntés szükséges, olyat kell elfogadni, ami Magyarország számára is kedvező. Arra kérdeztem rá az előbb, hogy a magyar állam, önök, a kormány gondolkodott-e azon, hogy hogyan fogja tudni ezt érvényesíteni. Nyilván minden államnak joga van olyan törvényeket alkotni, ami számára a legkedvezőbb. Hogyan fogjuk tudni ezt érvényesíteni? Nem érzem, hogy erről valaki is gondolkodott volna, de a felelősség nyilván a kormányé, meg a miénk.
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Nyilván az irányelv elfogadása után, amennyiben Magyarország élni kíván azzal a lehetőséggel, és a mindenkori kormányok élni kívánnak azzal a lehetőséggel, hogy elismerik a hároméves szakmai gyakorlatot a felsőfokú végzettség helyett, akkor erre ki kell alakítani egy eljárást, illetőleg ennek a jogi kereteit meg kell teremteni. Azt gondolom, hogy jelenleg, miután ezek a szakaszok elég nagy mozgásteret biztosítanak a tagállamoknak, itt csak arról van szó, hogy elfogadjuk-e egyáltalán, hogy egy ilyen lehetőség megteremtődjön a tervezetben. Miután a 27 tagállamból 26 körülbelül arra a megállapításra jutott, hogy ez nem veszélyezteti az ő munkaerőpiacát, így nem tartottuk indokoltnak, hogy ebben a kérdésben továbblépjünk. Nyilvánvalóan, ha ezt jogalkotással kell kezelni, akkor a kormány fel fog rá készülni.
ELNÖK: Jó, itt nyilvánvalóan két iskola ütközik: az egyik, hogy ugorjunk nekik és vétózzunk, a másik, hogy érjünk el a legtöbbet ebben a dologban. Ehhez az összes tagállam jóváhagyása kell, de vétózni lehet. Szerintem ez nem egy ízlés kérdése, az én politikai meggyőződésem szerint túl gyakran merül fel itt a vétózás. Láttunk olyan országot, amely gyakran élt ezzel, és rosszul jártak vele.
Veress képviselő úr!
További kérdések, vélemények, reagálások
VERESS JÓZSEF (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy jól értem-e, hogy alapvetően a magyar munkaerőpiacnak nyilván nem az a problémája, hogy túl sok munkavállaló van rajta. Ha jól értem, ma Magyarországon még az egyébként nyomott gazdasági fejlődést mutató térségekben is munkaerőhiánnyal küszködünk. Tehát ha jól értem, nekünk elemi érdekünk az, hogy nyissuk a munkaerőpiacot és próbáljunk olyan képzettségű embereket behozni, akiknek mondjuk középfokú végzettsége, de jól használható gyakorlati ismerete van. Köszönöm.
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Igen, ahogy az anyag is kimutatta, vannak olyan területek, ahol munkaerőhiánnyal küszködünk. Ezek a területek alapvetően a műszaki mérnöki, informatikai területek, üzletkötői területek. Azt lehet elmondani, hogy itt körülbelül 2 ezer, 2038 olyan munkaerő van jelenleg Magyarországon, akikre ez az irányelvtervezet vonatkozna. Tehát egyrészről van bizonyos kvalifikált munkakörökben munkaerőhiány, másrészt pedig összességében a jelenleg a munkaerőpiacon tartózkodó harmadik országokbeli magas képzettségűek aránya nem túl magas.
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Ha jól értem, aki bejön Magyarországra, azt viszont nagyon pontosan nyomon fogjuk tudni követni, hogy a képzettség megvan-e, a gyakorlatot valóban megszerezte-e. Tehát aki már effektíve a hatálya alá esik ennek a szabályozásnak, ott viszont személy szerint visszamenőleg is tudjuk érvényesíteni ezeket a jogokat, legalábbis bízom benne.
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, és azt el kell mondani, hogy ezek egyedi engedélyezési eljárások, tehát minden esetben konkrétan lehet azt vizsgálni, hogy szükség van-e a munkaerőre, és akkor milyen feltételekkel tudjuk beengedni. Azt azért látni kell, hogy abszolút érvényesül - és ez is a magyar közreműködés eredményeként alakult ki - az úgynevezett közösségi preferencia elv, tehát mindaddig, amíg a saját állampolgárral, illetőleg uniós munkaerővel betölthető az adott hiány, addig érvényesül ez az elv, hogy előnyben kell részesíteni, és ezeket a munkavállalókat kell felvenni, és amikor kialakul egy ilyen hiátus, akkor kell arról dönteni, hogy beengedjük-e a harmadik országokbeli magasan képzett munkaerőt és milyen feltételekkel.
Miután az irányelvtervezet nagyon sok esetben a tagállami szabályok abszolút respektjét írja elő, én ezeket a veszélyeket nagyon erősnek nem látom. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök úr!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Csak arra szeretnék utalni, hogy elnök úr mondta, hogy itt ma többször elhangzott a képviselő asszonytól a "vétó" szó. Egyértelműen csak egy gondolat erejéig hangzott el, hogy az irányelvek nem opcionális jellegűek, nem kötelezőek, másrészt a képviselő asszony azt fogalmazta meg, hogy a magyar állam miként próbál ez ellen tenni, nem azt, hogy az Európai Unióban való szavazáskor miként tesz, hanem azt, hogy egyáltalán azt a három kérdéskört, amit felvetett, onnan kezdte vizsgálni. Hiszen a válaszban az is felmerült azért az elhangzottak szerint, hogy valóban befogadható az, hogy felül kell vizsgálni folyamatosan ezt a kérdéskört, vagy lehetőség van arra, hogy ezt felülvizsgálják.
Tehát azt szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdés arra vonatkozott, hogy a magyar állam miként fog tudni esetlegesen ezekben a kérdésekben szabályozni, erre hangzott el a kérdés. A vétó véletlenül elhangzott, mert ez egy lehetőség, de nem ez volt a fő érv.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez tisztázza a hozzászólást. Tessék parancsolni!
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Valóban ez egy egyhangú döntést igénylő kérdéskör, és a következő tanácsülésen, tehát szeptember 25-én lesznek a tagállamok abban a helyzetben, hogy általános politikai megállapodást kíván a francia elnökség e kérdéskörben elfogadni. Magyarországnak még mindig él az általános fenntartása az irányelvtervezetet illetően, habár magát, mint migrációs jellegű irányelvet, mindenki támogatja az irányelv elfogadását. Éppen ezen kérdéskörök miatt, és leginkább a bérfeltétel az, amiben a fenntartásunk erős. A mai napon van az országos érdekegyeztető értekezlet, ahol szintén egy konzultáció folyik ezekről a kérdésekről, és én csak azt tudom mondani, hogy amennyiben az irányelv elfogadásra kerül, akkor a kormány meg fogja vizsgálni, hogy milyen jogalkotási lépések szükségesek.
ELNÖK: Alelnök úr!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Változatlanul csak azt tudom mondani, hogy amikor az irányelv elfogadásra kerül - mint ahogy szakállamtitkár asszony mondta -, akkor az ránk nézve már kötelező lesz.
DR. FAZEKAS JUDIT szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Maga az irányelv természetesen kötelező a tagállamra, és ez egy olyan kötelezettséget eredményez, hogy át kell ültetni az irányelvben foglaltakat. Azonban vannak olyan cikkei az irányelvnek, például ez a szakmai gyakorlat elfogadásának kérdése, vagy más fontos elemei is, ahol megengedi a tagállami döntést abban a kérdésben, hogy milyen szabályokat alkalmaz az irányelvben. Erre mondtam én, hogy itt opcionális lehetőségek vannak, és az irányelv elég flexibilis ahhoz a szövegét illetően, hogy el tudja dönteni az adott tagállam, hogy milyen feltételekkel adja meg az engedélyt.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a vitát lezárom, és miután pénteken valóban a tanácsülés ezzel foglalkozni fog, ezért az Országgyűlés állásfoglalást hoz. Zárt ülést rendelek el a legteljesebb mértékig, de csak olyanok ülnek itt eleve.
(A bizottság 11.15 órától zárt ülésen folytatja munkáját. A zárt ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv tartalmazza.)
Megkérem Keller államtitkár urat, hogy fáradjon ide, akit egyben tisztelettel köszöntök.
DRÁttérünk a 4. számú napirendünkre, amely "A Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról" című napirend.
Államtitkár úr, köszöntjük a bizottság ülésén, meg is adom a szót.
Keller László államtitkár (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Két témában kívánt tájékozódni a bizottság: az egyik a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása kiigazításának tárgykörében, másrészt pedig ehhez lehet mondani, hogy szervesen kapcsolódóan az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinációja tekintetében.
Három dolgot vár el a tisztelt bizottság tőlünk: egyrészt, hogy a megjelölt dokumentumokról adjunk tájékoztatást, hogy hogyan áll, a döntéshozatal állása hogyan néz ki a két üggyel kapcsolatban, illetve mi a kormány álláspontja.
Maguk a dokumentumok arra irányulnak, hogy 2012-ben a kereskedelmi célú gázolaj adóminimuma egy 9 százalékos emelést követően 359 euró/1000 liter lenne. Ezzel elérné a benzin minimumadóját, majd 2014-ben 380 euró/1000 literre változna. Ez egy 6 százalékos emelés, és semmiféle korábbi derogációt nem érintene ez a változás, tehát korábban érvényes tagállamokra, illetve időszakokra vonatkozna a már korábbi derogáció.
A kiigazítással kapcsolatban egy nagyobb lehetőséget kíván biztosítani a most tárgyalandó szabályrendszer a gázolaj eltérő adóztatására. Tehát ott, ahol bevezetik az úthasználati díjat, ott a jelenlegi feszes szabályrendszer mérséklésre kerülne. Ennek az a célja, hogy a nemzetközi árufuvarozásban kialakult kedvezőtlen hatásokat mérsékelje, a minimumadó-változtatásban pedig környezetvédelmi célok fogalmazhatók meg.
A döntéshozatal jelenlegi állása: az Európai Tanács adózási munkacsoportja négyszer tárgyalta mind a két kérdést, és gyakorlatilag nincs kompromisszum, nem alakult ki előrelépés egyik kérdésben sem. A francia elnökség most júliusban azt javasolta, hogy legyen kettéválasztva a minimumadó és az egyéb kötöttségek oldásának a vitája. Gyakorlatilag ez történt, elfogadták a tagállamok, mert a francia elnökség a kereskedelmi gázolajra vonatkozó rendelkezések vitáját szeretné gyorsítani. Gyakorlatilag a minimumadóról szóló vita most elhalasztásra került.
Elindult a vita a változtatásról, tehát ott, ahol úthasználati díj van. Úgy tűnt, hogy találnak valamilyen kompromisszumot a vitázó felek, majd a vége felé, júliusban jelentős ellenvetés alakult ki. Gyakorlatilag továbbra sincs megállapodás. A magyar álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy mi a rugalmasabb rendszer létrejöttét tudjuk támogatni. Nem sérti Magyarország érdekét, de nyilvánvaló, hogy a mi esetünkben csak akkor kerülhet majd sor ennek az alkalmazására, ha az útdíjrendszert bevezetjük. A minimumérték megváltoztatásában pedig most belátható időn belül olyan komoly vita nem fog kialakulni, miután szétválasztásra került.
Ennyiben szerettem volna összefoglalni azokat a kérdéseket, amelyekre elnök úr a meghívójában felkért bennünket, ha van kérdés, akkor igyekszünk válaszolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendünk szerint a két raportőr elmondja a véleményét, és mindegyik hozzászólás után megkérjük, hogy válaszoljon, ha kíván, és akkor még egyszer megkapják a lehetőséget a hozzászólók.
Először Kocsi Lászlónak adom meg a szót.
Kérdések, hozzászólások, reagálások
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Köszönöm, elnök úr. Én tulajdonképpen, miután a helyzet abban összegezhető, amit államtitkár úr is elmondott, hogy gyakorlatilag halasztva van a dolog, a minimumadó is, illetve tulajdonképpen az útdíj kiváltása jövedéki adó- vagy egyéb csökkentéssel, szintén, egy kérdés van: Magyarország számára az a megfogalmazás, hogy nem érint minket, tehát nem érdekeink ellen való, ugyanakkor nem aktuális, hiszen az útdíjrendszer magyarországi bevezetése szintén - ha lehet mondani - nem aktuális pillanatnyilag. Nem látok olyan törekvést sem a politikai erőkben, sem pillanatnyilag a kormányban, hogy egy viszonylag gyors átmenettel meghonosítson, bevezessen és életbe léptessen egy ilyen rendszert. Azonban az érdekelne, hogy a kormány képviselőjének az ezzel kapcsolatos véleménye vagy információi miről szólnak, hiszen akkor válik aktuálissá a mi kérdéseink sora is a dologgal kapcsolatban, hogy vajon, igazak-e azok a tagállami megjegyzések, amelyek túlzott adminisztrációra és minden olyan következményre vonatkoztak, amelyek azzal járnának, ha megkísérelnénk valóságosan az útdíjrendszerrel tulajdonképpen kiváltani vagy helyettesíteni az adót.
Nekem az információim eddig tartanak, de ha ehhez tud adni valamit a kormány képviselője, akkor természetesen azt megköszönném a bizottság és a frakció nevében is. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr!
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Az útdíjrendszer valóban nem dőlt el, hogy milyen szisztéma szerint épüljön fel. Most ugyan a kormány abban döntött, hogy az útdíjellenőrzési rendszert ki kell építeni, hiszen 2009-től a korábbi szervezettől eltérő szervezet, a Nemzeti Közúti Hatóság - nem biztos a pontos neve, de nagyjából ez - fogja végezni. Tehát magát az útdíjfizetési ellenőrzési rendszert kiépítjük. Ez már alkalmas lesz majd egy új útdíjrendszer bevezetésére is.
Azt tudom mondani, hogy ez persze sürget bennünket. Tehát mindenképpen környezetvédelmi szempontok is, és az utak kímélése is mindenképpen ösztönzi a kormányt, hogy ezt bevezesse. Nyilvánvaló, hogy ezt önmagában a kormány nem tudja megtenni, csak akkor, ha a parlamenti többség erre megvan. Eddig még ez nem volt meg.
A képviselő úr kérdésére pedig azt lehet mondani, hogy nyilvánvaló, hogy egy ilyen kombinált rendszerről, amely az adónál figyelembe veszi az úthasználati díjat, az a meglátásunk, hogy valóban, ez egy túlzott adminisztrációval követhető nyomon.
De miután tőlünk meglehetősen távol van, és ahogy mondta, nem sérti az érdekünket, ezért gyakorlatilag mi nem akadályozzuk, hogy egy közös nevező ebben kikristályosodjon, csak ez látható módon nem tud megtörténni.
ELNÖK: Képviselő úr!
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Köszönöm a választ. Egy alkérdés van csak, hogy ha Magyarországon ma abban gondolkodunk, hogy egy új útdíjrendszert vezetünk be, akkor annak nyilván lehet az egyik célja az, hogy a tranzitforgalmat kellőképpen, elnézést kérek, de megadóztassuk, ugyanúgy, ahogy más európai tagállamok. Másfelől viszont nyilvánvalóan a másik érdek az, hogy a magyar fuvarozók, közúti szállítók terheit csak az elviselhető mértékig fokozza ez az új rendszer, mert különben politikailag nyilván az egész nem lesz életképes.
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Igen, egyetértünk képviselő úrral, csak még éppen ezen kérdések miatt a politikai elhatározás nincs meg, és miután eltérő szisztémával felálló rendszerek képesek megvalósítani ugyanazt a célt, ez még nem dőlt el, hogy melyik hosszú távon a valóban megvalósítható. Illetve mind a kettő megvalósítható az én tudomásom szerint, csak nyilvánvaló, hogy itt az, hogy milyen költség-haszon elvet lehet érvényesíteni, és hosszú távon melyik az a rendszer, amelyik a legkisebb adminisztrációt és a legjobb rendszert biztosítja, ez nem dőlt még el. Nyilvánvaló, hogy az egyszeri beruházási költségek sem közömbösek ezen a területen, ezen kell majd túl lennünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ivanics képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Több kérdés is felvetődött bennem itt az előbb elhangzottakkal kapcsolatban. A Pénzügyminisztérium írásos anyaga azt tartalmazza, hogy problémásnak látják annak gyakorlati megvalósíthatóságát, hogy a kereskedelmi gázolaj esetében a fuvarozók adóterhelésébe különböző útdíjakat is bele lehessen számítani. A beszámítási rendszer működtetését, a visszaélések kiszűrését is komoly adminisztratív kapacitások mellett látják kivitelezhetőnek. Kérdésesnek tartják a javaslat pozitív környezeti hatását.
Ami az üzemanyag-turizmusra vonatkozik: azt látjuk, hogy itt komoly problémák vannak, két bekezdéssel lejjebb az van, hogy a 2008 júliusi adózási munkacsoporti ülés óta újabb fejlemény nincs a tervezettel kapcsolatban. A Bizottságnak az energiaadó irányelv általános felülvizsgálatáról szóló javaslata októberre készül el, és ezzel kívánják összhangba hozni.
Tehát igazából az első kérdésem egy eljárásjogi kérdés, hogy miért van szükség most az álláspont kialakítására, amikor láthatóan ez az irányelv így, ezen a módon nem kerül elfogadásra, sőt az a fele, amely az adóminimumra vonatkozik, az októberben kerül majd meghatározásra az Európai Unióban.
A szétválasztásról szóló döntés nincsen meg, az még csak javaslatként fogalmazódott meg a Bizottságban. Tehát ilyen módon az látható, hogy ez a kérdés komoly vitákat vetett fel. Tavaly novemberben tárgyaltuk utoljára ezt a kérdést, azóta meglehetősen nagyot fordult az olajpiac a világban, nyilvánvalóan az adóminimum irányelv bevezetése ezért is kérdéses, hiszen nem lehet előre látni, hogy mi lesz 2012-ben vagy 2014-ben. Ez a része teljesen érthető.
A másik oldalról pedig itt az adózási munkacsoportban felvetődött kérdések alapján úgy látjuk, hogy igazából nincsen kialakult álláspontja az Uniónak sem, tehát magát, amit vitatunk, nem tudom pontosan, hogy mivel vitatkozunk, vagyis úgy fogalmazok, hogy nem látszik pontosan, hogy mivel vitatkozunk.
Mindazonáltal, hogy valamilyen pozitívumot is megfogalmazzak, annak nagyon örülünk, hogy végül is az az álláspont, amit kifejtettünk korábban is, hogy az üzemanyag-turizmusra vonatkozó hatása meglehetősen szerény, azt osztja a kormány immáron, és egyetértünk azzal is, hogy ketté kell bontani ezt az irányelvet, hiszen az adóminimum elve komoly hatásokat jelenthet Magyarországon belül is, és komoly kérdéseket vethet fel az Európai Unióban.
Többször beszéltünk itt is róla, az erős államok, ahol mondjuk magasabb az adószint, folyamatosan minimumszintet határoznak meg, ők abban érdekeltek, hogy folyamatosan emeljék felfelé. Ez a kisebb országoknak, a gyengébb gazdasággal rendelkező országoknak komoly hátrányt jelenthet, pláne ha nem tagjai az eurozónának.
Tehát ha ezekben az összefüggésekben nézzük, akkor egyrészt azt mondhatjuk, hogy jó az az irány, ami elindult, de pontosan még nem látjuk, hogy milyen irányelvhez viszonyulunk, mert még ott sincsen kialakult álláspont. Tehát kérdezem az államtitkár urat, hogy ez hogyan jelentkezik.
Meghatározásra került, hogy nem sérti a magyar érdekeket ez az irányelv. Mit jelent a magyar érdek? Tehát ilyen szempontból mik azok a fő csapásirányok, amihez próbálunk igazodni?
Az, hogy a törésvonalak hol húzódnak meg az Európai Unióban, erről az elmúlt ülésen tájékoztatást kaptunk, azóta egy kicsit fordult a világ, mint ahogyan említettem is, és más idők járnak az energiaárakat illetően. Az a kérdés, hogy ez változott-e, befolyással volt-e erre a javaslatra. Egyelőre ezek a kérdéseim. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Képviselő úr, mi szerintem teljesen egyetértünk egymással, nem vitatkozunk. A bizottság azt kérte, hogy adjunk egy helyzetjelentést a dokumentumról, ahogy elmondtam. Ez megtörtént. Valóban nincs olyan helyzet az uniós tárgyalások során, hogy ebben valami nagyon határozott, markáns álláspontot kellene képviselni. Miután nálunk nincsen úthasználati díj, és a rendszer jelenlegi lazítása az úthasználati díjhoz kapcsolódik, ezért mondjuk azt, hogy ez az érdekeinket tulajdonképpen nem sérti.
A minimumadó-változtatás pedig gyakorlatilag úgy, ahogy azt elmondtam, és képviselő úr is érzékelte, az most gyakorlatilag nem téma, nem álláspont kialakítása miatt jöttünk ide, hanem egy tájékoztatást kért a bizottság, és ezért vagyunk itt. Tehát nyilvánvaló, hogy ha majd sorra kerül az, hogy konkrétan tudjuk, hogy milyen előterjesztést fogunk tárgyalni, akkor majd ismételten jönni fogunk. Ez igazából egy tájékoztató jellegű helyzetjelentés.
ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót képviselő úrnak, egy moderáló jellegű megjegyzést tennék. Tudomásom szerint október első hetében erről lesz egy tanácsülés, ahol a kormánynak állást kell foglalni, és ilyen szempontból hasznos lehet - ha a bizottság nem akarja, akkor nem -, hogy a bizottság állást foglaljon egy pár kérdésről, de ez a bizottság hatásköre, hogy akar-e. Ha nem akar, akkor nem. Képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! A bizottsági meghívó álláspont kialakításáról szólt, de én elfogadom ezt, hogy módosítsuk, amíg világossá válik, hogy mi is van tulajdonképpen az Európai Unióban, hiszen láthatóan a tervezet még nem teljes, nem tudjuk, hogy mivel vitatkozunk. Tehát én is azt gondolom, hogy mivel nincs olyan időpont, ami szorítson bennünket, ezért az álláspont-kialakítással várjunk addig, amíg a Pénzügyminisztérium tájékoztatójának megfelelően elkészülnek ezek az anyagok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr!
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Egyetértek.
ELNÖK: További hozzászóló? (Nincs jelzés.) Nekem lenne egy hozzászólásom, amit azért is örömmel teszek meg, mert ellentétben lenne azzal a bizottsági állásfoglalással, amit egyébként bizottsági elnökként a jegyzőkönyvbe diktálnék. Tudniillik én nem értek egyet a célkitűzésekkel, ami úgy hangzik, hogy a közúti szállítás belső piacán fennálló versenytorzító hatást kellene megszüntetni. Én azt gondolom, hogy a különböző adózás kifejezetten a versenynek egy eleme. Tehát itt államok közötti versenyről is szó van, és lehet, hogy kellemetlen az, ha Luxemburgba mennek tankolni a teherautók, akkor csökkentsék az adókat, és szerintem akkor egy nagyon hasznos verseny alakulna ki, ami egyébként az egész Európai Unió versenyképességére egy nagyon pozitív hatást tenne. Tudom, hogy milyen szociális problémákkal és miegymással jár ez együtt a költségvetések kiadási oldalán, csak mondom: ezzel a célkitűzéssel, hogy akkor verseny van az adók vonatkozásában, ezért ezt korlátozzuk. Szerintem ez rövid távon mindig kényelmes, hosszabb távon pedig egy nagyon biztató dolog.
A másik megjegyzésem pedig a kereskedelmi és nem kereskedelmi célú gázolajak árának eltérítésére vonatkozik. Ha Magyarországon van erről tapasztalat, hogy a célnak megfelelően különböző ára van a gázolajnak, mondjuk fűtőolaj és gázolaj, és hogy ezzel kapcsolatban Magyarországon milyen maffiatevékenységre került sor, amiről máig nem tudjuk, hogy pontosan mi történt, ezt olajszőkítésnek nevezték, szóval van ország, ahol óvatosan kell kezelni az ilyen típusú elképzeléseket, hogy attól teszem függővé az árat, hogy milyen célból használják fel. Még egyszer: ha valahol vannak ezzel kapcsolatban nagyon rossz tapasztalatok, az Magyarország, és talán nem lenne érdektelen vagy felesleges ezeket a magyarországi tapasztalatokat mondjuk a 26-ok rendelkezésére bocsátani, mert lehet, hogy ők ezt nem tudják, és mielőtt megtudnák, talán jobb, hogy ha számukra az adatokat, a problémát rendelkezésre bocsátanánk.
Tehát nekem ilyen szempontból az egésszel gondom van, persze, ha döntési helyzetbe kerülünk és a bizottság többsége ezt másképp látja, akkor az lesz a bizottság döntése, az nyilvánvaló, ezt én fegyelmezetten tudomásul veszem, de szerintem rossz irányba mennek ezek a dolgok, én úgy ítélem meg.
Államtitkár úr!
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Nem mi kezdeményeztük, nem mi állítottuk össze ezt a dokumentumot, amit most vitatunk. Ilyen szempontból egyébként a gázolajnál se tudunk különösebben változtatni, hiszen a 2003-as szint meghatározott.
Tehát azt mondom, hogy most bármilyen további vita erről a kérdésről idő előttinek tűnik számomra, tehát azt javaslom, hogy amikor konkrétan látható, hogy az elnökség mit terjeszt majd be, mert ők vezénylik a folyamatot, akkor idejövünk állásfoglalás-kérésre vagy a parlamenthez.
ELNÖK: Elnézést kérek, és akkor többet nem is szólok, mert most képviselőként szólnék. Ez nem így van. Azzal egyetértek, hogy többnyire a Bizottság készíti elő a tervezeteket és terjeszti be, bár jöhet mástól is. De ha a kormánynak akkor van erről álláspontja, amikor a döntési helyzetet megelőzően vagyunk, az késő.
Én tudomásul veszem, hogy olyan döntés születik, amit én nem osztok, tehát nem azt gondolom, hogy ebben csak nekem lehet igazam, csak azt mondom, hogy ezek értelmes viták, hogy amikor a tanácsülésen még nem a végleges döntés előtt a magyar kormány álláspontját meghallgatják, akkor tudják, hogy erről a magyar kormány mit gondol. Például azt gondolja-e, hogy jó irányba megy-e az Európai Unió, amikor az adóversenyt ki akarja küszöbölni. Ezek szerintem értelmes viták.
Én értem a mellette szóló érveket, de elmondtam egy ellene szóló érvet. Ennek alapján szerintem nem mindegy, hogy októberben, most nem tudom, hányadikán lesz az ECOFIN, mit fogunk mondani.
Hasonló a helyzet a felhasználási célból történő különböző árakkal. Nem tudom, hogy a Bizottságnak van-e ilyen tapasztalata, hogy ez mivel jár. Nekünk van. Érdemes elmondani, mert lehet, hogy képesek vagyunk befolyásolni.
Tehát csak azt szeretném mondani, hogy nemcsak a legvégén szeretnénk beavatkozni a folyamatokba, mert akkor már késő, hanem minél korábban tudunk, annál jobb, és ebből a szempontból - jó, nekem ez a véleményem a tervezetről, lehet, hogy a bizottság többségének más - akkor arrafelé kell menni, amit a bizottság ebben mond. De azt mondani, hogy még nincsen döntés, tehát várjunk, ezt nem tartom egy szerencsés hozzáállásnak.
KELLER LÁSZLÓ államtitkár (Pénzügyminisztérium): Elnök Úr! Arra tudok ígéretet tenni, hogy a felkészülés során mindazokat a szempontokat, amelyeket most elnök úr elmondott, azokat nagyon komolyan figyelembe fogjuk venni. Tehát erre tudok ígéretet tenni. Én nem azt mondtam, hogy haszontalan volt a mai bizottsági ülésen napirendre venni, olyan szempontból fontos, hogy a bizottság tagjainak véleményét megismerjük, csak nincsen olyan helyzet, amikor konkrét álláspontot kell rögzíteni és azt zsűrizni. De nincs köztünk vita.
ELNÖK: Majdnem értjük egymást, de nem egészen, mert döntés nincsen, de gondolom, azért megyünk az ECOFIN-ba, hogy legyen. (Keller László: Megértettem.) Jó, világos. Kíván-e még ezzel kapcsolatban valaki szólni? Ivanics képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Köszönöm szépen. Államtitkár Úr! Elnök Úr! Tényleg csak nagyon röviden szólnék hozzá, már csak azért is, mert olyan ritka pillanat van, hogy egyetértek az elnök úrral. Tehát az a helyzet, ami mondjuk az áreltérítés kapcsán adódik, arról Magyarországnak tényleg konkrét tapasztalatai vannak. Az lenne a fontos, hogy akik erről tájékoztatást adnak vagy ezt az álláspontot ismertetik az Európai Unióban, azok ne azok legyenek, akiknek esetleg előnyük származott a 15 évvel ezelőtti helyzetből.
Tehát ha ennek a veszélyeire itt tényleg fel tudjuk hívni a figyelmet, akkor nagyon sok értelme volt ennek a vitának, mindazonáltal még jelentős dolgok történhetnek, ezért gondolom azt, hogy egy későbbi állásfoglalás-kialakítás pontosabban tükrözi a viszonyunkat magához a javaslattervezethez.
ELNÖK: Államtitkár úr kíván szólni? (Keller László: Nem.) Nem kíván. További hozzászóló? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor azzal tudjuk a mai vitát berekeszteni, hogy nem hozunk döntést, de reméljük, hogy a bizottsági ülésen elhangzottak a kormány álláspontjának a cizellálására alkalmasak voltak, és akkor erre vissza fogunk térni.
Köszönjük szépen a beszámolót, és köszönöm a bizottságnak is a tartalmas vitát, köszönjük államtitkár úr munkatársának is. Viszontlátásra!
(A bizottság 11.43 órától zárt ülésen folytatja és fejezi be munkáját. A zárt ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv tartalmazza.)
(A nyílt ülés végének időpontja: 11 óra 43 perc.)
|
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné