EIB-31/2008.
(EIB-107/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2008. október 21-én, kedden, 10 órakor
az Országház főemelet 61. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról*
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szóbeli tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások, reagálások*
(Tájékoztató az Európai Unió Tanácsának döntéséről)
Előterjesztő: Gráf József miniszter, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Raportőrök: Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés)
Zárt ülés!
Előterjesztő: Gráf József miniszter, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Raportőrök: Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés)
Zárt ülés!
Előterjesztő: Gráf József miniszter, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Raportőrök: Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés)
Zárt ülés!
Előterjesztő: Gráf József miniszter, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Raportőrök: Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
(A bizottság állásfoglalásának kialakítása - HSZ 134/B. § (6) bekezdés)
Zárt ülés!
Előterjesztő: Gráf József miniszter, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Raportőrök: Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Ujhelyi István (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Dr. Csapody Miklós (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Botka László (MSZP) Veress Józsefnek (MSZP)
Gál J. Zoltán (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP) Káli Sándornak (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Manninger Jenő (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) megérkezéséig Firtl Mátyásnak (KDNP)
Dr. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, a kormány képviselőit, köztük is kiemelkedően Gráf József miniszter urat, a bizottság ülésére kíváncsi hallgatóságot. A bizottsági ülést megnyitom. A bizottság határozatképes. Napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel összhangban, ám aképpen tartom fenn, hogy az 1-es napirendi pontot külön tárgyaljuk, majd a 2-5-öst pedig együttesen tárgyaljuk, tekintettel arra, hogy azok tartalmukban nehezen kettéválaszthatóak. Ez elfogadható-e a bizottság számára? Észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincsen.
Akkor szavazást kérnék! (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról
A növényvédő szerek forgalomba-hozataláról. Itt a bizottság a döntését meghozta, a kormány tárgyalt, megállapodásunk szerint és a rend kedvéért is miniszter úr azért jött, hogy ez ügyben beszámoljon a bizottság számára, hogy végül is mit sikerült a tanácsülésen elérni, mennyiben sikerült a Magyar Köztársaság, a magyar parlament által kifejtett álláspontját érvényesíteni a tárgyalások során, mennyiben nem sikerült. Előfordul az ilyen, milyen okok miatt, tehát erre lennénk kíváncsiak.
Miniszter úr, köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat, megadom a szót.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szóbeli tájékoztatója
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Az Európai Bizottság munkájában is vannak sikerek és vannak sikertelenségek. Arra igyekszünk, és azt próbáljuk elérni, hogy a magyar érdekeket a lehető legmaximálisabban teljesíteni tudjuk. Az Európai Unióban időről időre olyan újításokat vezetnek be, amelyek a magyar gyakorlattól elég erősen eltérőek, ezért nagyon nehéz az alkalmazkodási lehetőségünk is. A növényvédő szerekkel kapcsolatban az a problémánk, hogy a néhány növénytípusnál Magyarországon alkalmazott eljárási formákat és a használt anyagokat megtiltja ez az új rendelet. Itt különösen egy növényt emelnék ki példaképpen, a repcénél gyakorlatilag rendkívül nehéz megoldani a védekezést, ha ez a törvény vagy EU-s rendelet ilyen formájában életbe lép.
De az igazi problémánk nem ez, mert ezeket technikailag majd meg fogjuk oldani, és ha Európában meg tudják, akkor mi is megkeressük azokat a növényvédő szereket és átállítjuk a technológiánkat ezekre. Az igazi nagy probléma az, hogy egész Európát három csoportra osztja fel, és például a magyarországi besorolás Észak-Írországtól Romániáig terjed, és végig azt képviseltük, hogy több részre bontsák, a hármat legalább ötre, a területi felosztást, mert annyira más viszonyok vannak ezekben az országokban, hogy ezt nem lehet közös nevezőre hozni. (Megérkezik az ülésre Kocsi László.)
Az ez irányú törekvéseinkben annyit tudtunk mindösszesen elérni, hogy a jelenlegi, a Bizottság által javasolt felosztás marad, de nagyon rövid időn belül, másfél éven belül felülvizsgálják ezt, hogy mennyire működik, mennyire nem működik, és ott próbáljuk a második körben igazán a magyar érdekeket érvényesíteni.
Tehát első körben sok apró javaslatunkat elfogadták, az igazán lényegit, a területi felosztásra, ez lett volna a legfontosabb, sajnos, ezt első körben nem tudtuk érvényesíteni. Nagyon makacsul ellenállt a Bizottság, és a kezdeti támogatóink is lassan elszivárogtak mellőlünk, azt viszont el tudtuk érni, hogy egy rövid határidő után újravizsgálják ezt a zónafelosztást, és akkor próbáljuk meg igazán az érdekeinket érvényesíteni. Itt tartunk ma ebben a kérdésben. (Megérkezik az ülésre Káli Sándor.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Két raportőrünk volt ebben az ügyben. Legény Zsolt képviselő úr az első.
Kérdések, hozzászólások, reagálások
DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is megpróbálok rövid lenni. A zónabeosztás kérdésével kapcsolatosan annak örülünk, hogy legalább másfél év után újra felülvizsgálatra kerül, mert ez számunkra, a magyar mezőgazdaság számára rendkívül hátrányos. Amit én még szeretnék kiemelni, bár miniszter úr azt mondta, hogy az új növényvédő szerek, technológia alkalmazását meg tudjuk oldani, de ami nekünk egy pici félelmünk, az az, hogy ez lehet, hogy többletköltségeket fog róni a gazdákra, főleg akkor, ha a zöld, sárga, piros szerek alkalmazhatóságából, a jelenleg alkalmazható szerekből nagyon sok átkerül a piros kategóriába, akkor az számunkra kétely, hogy ez a gazdáknál milyen többletköltséggel fog jelentkezni.
Még egy dolog, amit szeretnék megemlíteni és kérdezném, miniszter úr, hogy a légipermetezéssel kapcsolatosan milyen állásponton vagyunk most? Köszönöm. (Megérkezik az ülésre dr. Braun Márton.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tapasztalataim szerint, ha egy technológiai változásról van szó, az mindig többletköltséget jelent. Sosem láttam még olyat, hogy ez költségcsökkenést jelentett volna. Miniszter úr!
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: A légipermetezés. Az természetes, viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy a Bizottság humán oldalról támadja ezeket a növényvédő szereket, tehát így állította fel a különböző színezési kategóriákat. Tehát azt is figyelembe kellett vennünk, hogy ezek egészségügyi szempontból az emberekre milyen veszélyességgel járnak, és ott a végén már azért olyan erős érvek voltak, ami mellett nem tudtunk mit csinálni.
A légipermetezéssel kapcsolatban itt van kollégám, aki ennek a kérdésnek a szakértője. Idehívtuk az Európai Bizottság mérvadó szakembereit, és bemutattuk nekik ennek a teljes technológiai folyamatát, bízva abban, hogy eredményre fogunk jutni, a tárgyalások ma is folynak, nem tudom, ha valami új információ van, amit én nem tudnék... (Gráf József kollégájával konzultál.) Tehát mi azt gondoljuk, hogy ebben nyerőre állunk és meg tudjuk oldani a légipermetezést a következő időben is. Ezért energiát, pénzt, forrást nem használtunk arra, hogy be tudjuk bizonyítani, hogy ez Magyarországon egy bejáratott technológia, és ennek a tiltását ne hozzák meg döntésképpen. Csak azért kérdeztem közben kollégámat, hogy a napokban volt-e ebben valami új fejlemény, de akkor ezek szerint nem. Változatlanul kitartunk emellett, és azt gondolom, hogy ebben sikerül megvédenünk a magyar érdekeket. De a végeredmény az mindig a végeredménykor derül majd ki, de azt gondolom, hogy ebben jól állunk.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr?
DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Üdvözítő, ha meg tudjuk védeni a légipermetezést.
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Mindent elkövetünk.
ELNÖK: Nógrádi képviselő úr!
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Respektáljuk a kormányzat erőfeszítéseit ebben a kérdésben, végigkövettük akár a légipermetezéssel kapcsolatos, akár az egyéb szempontokban a tárgyalási pozíció kialakítását és érvényesítését is.
Két alapvető kérdés fogalmazódott meg, miniszter úr. Az egyik, ami tényleg egy őszinte érdeklődés, vajon, mi volt annak az indoka, hogy ennyire kisebbségben maradtunk? Tehát a kritikus kisebbséget nem tudtuk elérni. Mi az a különbözőség, ami a növényvédelmi technológiákat illetően véleményként vagy értékelésként köztünk és Európa nagyobb része között ilyen markánsan fogalmazódik meg, hogy egyáltalán nem tudtunk ebben a kérdésben határozott kisebbségi véleményt sem érvényesíteni.
A másik, ami ennek a következményeként fogalmazható meg, egyetértve elnök úr megjegyzésével, hogy technológiai váltásra kerül sor, és ez drágább lesz, ez emelni fogja a termelési költségeket nagymértékben, és ez most nem hiányzik. Az energiaköltségek és az egyéb járulékos költségek emelkedése mellett a növényvédelmi költségek emelkedése még drágábbá teszi a termelést, és úgy tűnik, hogy ezeknek a költségeknek az érvényesítése a piacon viszont komoly nehézségekbe ütközik. Én most a zöldség-gyümölcs szektorra szeretnék ezzel konkrétan rákérdezni, hiszen ha ez nem történik meg, akkor ez megint csak jelentheti, ugyan apró technológiai váltásról beszélünk, de ez jelentheti jó néhány termelőnek esetleg az ellehetetlenülését, főleg, ha a legnagyobb kereskedelmi felvevőpiacon, az áruházláncokkal nem sikerül a visszatérítés ügyében valami határozott előrelépést tenni.
Ismét rákérdeznék ennek a törvényi szabályozási lehetőségére, és arra, hogy milyen válságforgatókönyv áll elő akkor, ha tényleg olyan mértékű technológiaváltásra lesz szükség, amely a költségeket olyan módon emeli meg, amelyet már a piacon nem tudnak elfogadtatni a termelők. Milyen módon tudunk a segítségükre sietni?
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: A legerősebb érvek, amivel nagyon nehéz vitatkozni, azok a humán hatásai ezeknek a szereknek. Amikor az ember elé tárják, hogy ennek a májra, ennek a tüdőre, ennek más humán hatásai veszélyesek, ezzel nagyon nehéz vitatkozni. Ezek voltak a döntő érvek. Főleg az északi országok és Anglia, akik importőrök a zöldség-gyümölcs termelésben, náluk az első és a legfontosabb szempont az emberi, humán védelem volt. Ezekkel nagyon nehéz vitatkozni, hogy mi olyan szereket akarunk hosszú távon forgalomban hagyni, amelyeknek lehet vitatkozni a hatásán, de az tény, hogy az emberi szervezetre bizonyos negatív hatásai vannak.
Tehát a termelési oldalról megvédeni a dolog humán-egészségügyi részét, nagyon-nagyon nehéz.
A többség ezen érvek miatt ment el tőlünk, hogy ha drágább is, de azt kockáztatni, hogy az emberi egészségre valamelyik szer 10-15 év alatt - és különböző statisztikákat raktak elénk - káros, ezt nagyon nehéz megvédeni. Tehát alapvetően a humán-egészségügyi terhek voltak azok, ami alatt úgy megrokkant a többség. Mi kitartottuk azért a saját véleményünk mellett, de egy picit mi is így magunkban azért végiggondoltuk ennek a hatását.
Az, hogy növeli a termelést, mi azt gondoljuk, hogy a minőségi termeléssel, és ha a szerkezetváltást, amit szeretnénk most az alma és a kertészet és a többi ágazatban megvalósítani, azaz azokat a fejlesztéseket meg tudjuk csinálni, amit elindítottunk, akkor egy lényegesen hatékonyabb termelést tudunk megvalósítani, ami a termelési költségekben viszont a másik oldalról csökkentést jelenthet. (Megérkezik az ülésre Pelczné dr. Gáll Ildikó.)
Nagyon nehéz volt védeni az álláspontunkat. Mi kitartottunk végig mellette, de még egyszer hangsúlyozom: a többség azért állt át a másik oldalra, mert ennek a humán-egészségügyi részét nagyon erős érveknek érezték.
Tehát a költségcsökkentést mi egy fejlesztéssel, termelékenység-növeléssel szeretnénk a következő időszakban elérni. A bevezetési időtől is nagyon sok függ majd, ebben is próbálunk valamilyen halasztó hatályt elérni, hogy fel tudjunk tisztességesen készülni erre a feladatra. Ennyit tudtunk ebben a kérdésben elérni.
ELNÖK: Képviselő úr!
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Még egy rövid reakciót a visszatérítések és annak törvényi szabályozásával kapcsolatban kérhetnék? Bennem megfogalmazódott még egy kérdés, az észak-afrikai termeltetés viszonyai merőben eltérnek zöldség-gyümölcsben például attól a szabályozástól, amit most életbe léptetünk. Tehát ott még B-58-cal permeteznek, és ez bekerül az európai piacokra. Ez nem fogalmazódott meg, hogy azért ezzel együtt kellene a belső piacok védelmét határozottabban megtenni?
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: De itt két megközelítésben is megfogalmazódott. Először a harmadik országokból származó importtermékek esetében, ahol azt kértük a Bizottságtól - és efelé elmozdulás történt -, hogy a harmadik piacon előállított termékekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint az európai termékekre.
A másik része ennek pedig az, hogy általában az európai élelmiszerláncokkal kapcsolatos magatartás, ami nem pont ehhez a kérdéshez tartozik, de itt is előkerül, ebben pedig szabályozzuk és próbáljuk megoldani a termelőknek a mostani visszatérítési színvonalának egy lényeges csökkentését. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy a jelenlegi 30 százalékról egy 10 százalékos szintre szeretnénk visszaállni. Ezek a tárgyalások folynak. Amennyiben a minisztérium és a kereskedelmi láncok között eredményre vezetnek, akkor ez egy kétoldalú szerződés lesz, amennyiben nem, akkor pedig a parlamenthez fogunk törvényalkotási módon fordulni. Az egyiket a román példa, a másikat a szlovák példa alapján kívánjuk megcsinálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadd szóljak hozzá ehhez a költségnövekedéshez. Ugyanis én nem osztom képviselő úrnak azt az álláspontját, hogy e miatt a költségnövekedés miatt magyar gazdálkodók anyagi veszélybe kerülnek, ugyanis beléptünk az Európai Unióba, és ezek a döntések, amelyeket hozunk, nem Magyarországra, hanem az Európai Unió egészére érvényesek. Ebből az következik, hogy ezek a költségnövekedések az Európai Unió minden termelőjére érvényesek. Következésképpen ott is költségnövekedéssel jár. Az Európai Unió belső piacán belül tehát a pozíciók ilyen módon nem változnak.
Amit egy okos kérdésnek tartok, az észak-afrikai példa ezt mutatja, hogy az Európai Unión kívüli termelők, akik nincsenek rákényszerítve ezekre a technológiákra, olcsóbban tudnak termelni. Azt elengedhetetlennek tartom, ez nagyon hasonlít egyébként a borpiachoz, ott is egy ilyen probléma volt, hogy Európai Unión belül nem lehet, az Európai Unión kívül lehet. Tehát lehet importálni ezeket a borokat az Európai Unióban mindenfajta megkötés nélkül, ezáltal az Európai Unión kívüli termelők versenyelőnybe kerülnek az Európai Unión belüli termelőkkel szemben, és ez szerintem megengedhetetlen.
Én nem vagyok piacvédő, de az, ha van egy Európai Unióban érvényes norma arra, hogy milyen növényvédő szerekkel kezelt termékek hozhatók a piacra, akkor ezt meg kell követelni az Európai Unión belüli eladásokra is, akármilyen országból származik, és ha ez megtörténik, akkor ez a relatív versenyhátrány megszűnik, hiszen akkor ez minden termelőre igaz lesz. (Megérkezik az ülésre Veress József.) Ilyen módon remélem azt, hogy lesz erőnk ahhoz, hogy amikor egy ilyen döntés megszületik, amit elfogadok, miniszter úr érvei arról szóltak, hogy a humán egészségre milyen befolyással vannak ezek a növényvédő szerek, ez előtt fejet kell hajtani, azonban ezt meg kell követelni nyilván az Európai Unión belül, ez nem is kérdés, de az Európai Unión kívülről, az Európai Unió területére szállító termelőktől is, és akkor szerintem ez a versenyhátrány megszűnik.
További hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Nem lévén, akkor be is rekeszthetjük ezt a napirendi pontot.
Áttérhetünk a 2-5-ösig tartó napirendi pontokra. Röviden úgy fogalmazva, hogy közös agrárpolitika. Ebben az ügyben döntést is fogunk hozni, ennek következtében zárt ülést rendelek el. Feltételezem, hogy mindenki, aki a teremben van, jogosult részt venni a bizottság ülésén. (A zárt ülésen részt venni nem jogosultak elhagyják az üléstermet.)
(A bizottság 10.20 órától zárt ülésen folytatja és fejezi be munkáját. A zárt ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv tartalmazza.)
(A nyílt ülés végének időpontja: 10 óra 20 perc)
|
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné