EIB-36/2008.
(EIB-112/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2008. november 17-én, hétfőn, 11.30 órakor
az Országház főemelet 61. számú termében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak *

Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *

Pelczné dr. Gáll Ildikó ügyrendi felvetése *

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *

Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások, reagálások *

Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *

A Külügyminisztérium tájékoztatója az Európai Bizottság 2008 novemberében közzétett bővítési csomagjáról *

Dr. Iván Gábor szakállamtitkár szóbeli tájékoztatója *

Kérdések, hozzászólások, reagálások *

 

Napirendi javaslat

  1. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6753. szám)
  2. (Általános vita)

    Előterjesztő: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője

  3. Dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár tájékoztatója az Európai Bizottság 2008. novemberében közzétett bővítési csomagjáról

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Gál J. Zoltán (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Ujhelyi István (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Káli Sándor (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP) Veress Józsefnek (MSZP)
Ékes József (Fidesz) dr. Hörcsik Richárdnak (Fidesz)

Meghívottak


Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)

Dr. Iván Gábor szakállamtitkár (Külügyminisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 30 perc.)

Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása

DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság határozatképes. Napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel összhangban tartom fenn.

Kérdezem, hogy észrevétel van-e a napirendünkkel kapcsolatban. Parancsoljon, ügyrendben Pelczné Gáll Ildikó!

Pelczné dr. Gáll Ildikó ügyrendi felvetése

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném javasolni, hogy a bizottságunk első napirendként tárgyalja a komáromi kihelyezett bizottsági üléssel kapcsolatos megállapításokat, és ezt szeretném a bizottság napirendi javaslatává is tenni ezt a javaslatomat, első javaslatként.

ELNÖK: Kérdezem, ki kíván hozzászólni ehhez a javaslathoz? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Szavazásra bocsátom. Bocsánat, hadd tegyem hozzá, hogy ha a bizottság úgy szavazna, hogy most ne vegyük napirendre, akkor a következő ülésen természetesen magam is javasolni fogom. Ki javasolja, hogy mostani ülésünkön ez kerüljön napirendre? (Szavazás.) 3 igen. Ez a többséget ilyen módon nem kapta meg, de ígérem képviselő asszonynak, hogy a soron következő ülésünkön ezt napirendre vesszük.

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Akkor ügyrendben szeretném ezt a javaslatomat megfogalmazni, mégpedig abban az ügyrendben, hogy elnök úr a hatáskörén túllépett.

ELNÖK: Gondolom, a következő ülésünkön.

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Nem, most, a mostani bizottsági ülésen.

ELNÖK: Ügyrendi észrevétel, akkor tessék parancsolni!

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Elnök Úr! A komáromi találkozón, kihelyezett ülésen néhányan ott voltunk, és azt kell mondanom, hogy egy jó hangulatú találkozóra került sor, aminek a végkimenetele, ha jól emlékszem, az ön javaslata szerint négy pont volt. A négy pont arról szólt, hogy elnöki szintű találkozó, miniszterelnöki szintű találkozó, az alapszerződés lehetőségeinek a felülvizsgálata, intézményesült voltának az áttekintése, valamint az európai uniós források szétosztásának a felülvizsgálata.

Ezzel szemben ön a sajtótájékoztatón azt a megfogalmazást tette, ami szerint a dunaszerdahelyi eseményeknek egyetlenegy oka van: jelesül a magyar szurkolók viselkedése, és ezt különböző jelzőkkel is illette. Úgy gondolom, hogy ön ezt a kijelentését, ezt a sajtónyilatkozatát elnöki mivoltából nem tehette volna meg. Nem erről szólt az előző, mintegy kétórás megbeszélés, nem így álltunk fel az asztaltól.

Ezért mondom azt, hogy ön túllépte az elnöki jogkörét, azt is mondhatom, hogy visszaélt az elnöki jogkörével, ezért arra szólítom fel, hogy az elnöki jogköréről mondjon le. Sem az MSZP képviselői, sem a miniszterelnök, sem a Fidesz, sem a KDNP ezekkel a kérdésekkel ilyen aspektusból nem foglalkozott, és nem ebben állapodtunk meg, elég csak a miniszterelnök szombati találkozóját felidéznem, aminél a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem kapott bizonyítékot arra, hogy a rendőrök jogszerűen jártak el.

Ezek után feltételezhető, hogy azért nem kapott, mert nem jártak el jogszerűen. Ön milyen jogon nyilatkozik úgy, hogy ennek az eseménynek az egyértelmű indítója a magyar szurkolói tábor volt?

ELNÖK: Türelmesen végighallgattam képviselő asszonyt, noha ez már az ügyrendi javaslaton túlment, kivéve az, hogy én mondjak le. Nagyon röviden válaszolok, de nem tűzzük ezt napirendre. Én a sajtótájékoztatón azt mondtam el, amit a két bizottság ülésén a bevezetőmben, a négy pontból azért csak kettő került elhangzásra, mert a szlovák partner azzal, hogy beszéljünk az európai pénzek elosztásáról, nem értett egyet, következésképpen ez nem volt a két bizottság megállapodásának része.

Még egyszer: pontosan azt mondtam el, amit a bizottsági ülésen, amikor képviselő asszony mellettem ült, azt javaslom, hogy azt az ügyrendi javaslatát, hogy én mondjak le, azt köszönettel tudomásul vettem, és hogy a bizottság ezt tűzze napirendre, meg fogja tenni a következő alkalommal. Egyebekben érdemi hozzászólás volt, ezt pedig a bizottság nem tűzte napirendre.

Az észrevétel elhangzott. Kérdezem a bizottságot, hogy a napirendünket kik támogatják, kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) 9 igen. Kik nem támogatják? (Szavazás.) 6 nem.

A bizottság a napirendjét elfogadta.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

Az első napirendi pontunk: A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Az előterjesztő dr. Mikó Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Tessék parancsolni!

Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. MIKÓ ZOLTÁN főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jó egy évvel ezelőtt a bizottság már foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ez az agráriumnak egy olyan törvényjavaslata, amelyik kifejezetten szakmai, nem pedig egy gazdaságpolitikai értékválasztási kérdéseket tartalmazó téma. Lényegében arról van szó, hogy jó egy évvel ezelőtt az Országgyűlés úgy döntött, hogy az összes agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos eljárást egységesíti. (Megérkezik az ülésre Gál J. Zoltán.)

Az elmúlt jó egy év tapasztalatai bebizonyították, hogy ez az egységes rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, viszont 2009. január 1-jétől kezdve a kölcsönös megfeleltetési rendszer működtetése mindenképpen bizonyos további korrekciókat tesz szükségessé.

Ez a törvényjavaslat ezeket a korrekciókat megteszi. Ilyen korrekció többek között az, hogy kialakítanak egy olyan egységes ügyféltörzset, amelyik a kölcsönös megfeleltetés lebonyolításához szükséges ellenőrzések hatékonyságához elengedhetetlen. Nagyon fontos feladat, hogy a végrehajtásban közreműködő szervek, így elsősorban az MVH és az MGSZH közötti kapcsolatrendszer a hatásköri kérdéseket kellőképpen rendezi, mégpedig úgy, hogy az adatátadási ügyek is - egyeztetve az adatvédelmi biztossal - megfelelő módon garantáltak, és az állampolgárok számára megfelelő jogvédelmet biztosítanak. (Megérkezik az ülésre dr. Hörcsik Richárd.)

Ez a törvényjavaslat bővíteni kívánja az elektronikus kérelembenyújtást, amely az Európai Unió szempontjából is mondhatni, hogy annyiban úttörő, hogy itt valószínűleg Magyarország pillanatokon belül ezen a területen az élen járhat, ehhez a szükséges jogi feltételeket meg kívánjuk teremteni.

Végezetül szeretnék egy gondolatot mondani, egy új fogalmat, a szándékosság és a gondatlanság fogalom megfogalmazására szeretnék utalni. Itt azért látni kell, hogy ez a törvényjavaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban a mezőgazdasági termelő objektív felelősségét is szabályozza a közreműködők, az általa igénybe vett közreműködők, alkalmazottak, stb. mulasztásaiért, és ez a kölcsönös megfeleltetéssel van összefüggésben. Bár ez eredetileg nem szerepelt a témák között, szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a köztársasági elnök az úgynevezett SPS-törvényt az Alkotmánybíróság elé küldte. Amennyiben azt a kérdést tennék fel, hogy ez a törvény mennyiben van összefüggésben vagy kell-e összefüggést keresni a két törvény között, szeretném már előre rögzíteni, hogy a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok alkalmazása nem önmagában az SPS-rendszer bevezetésével van összefüggésben, ez ettől teljesen független, a Magyar Köztársaság számára kötelező előírás. Ennyiben tehát a törvényjavaslat ebben a formájában teljesen független a másik törvényjavaslattól.

Köszönöm szépen, amennyiben kérdésük van, állok rendelkezésükre.

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. A bizottság tagjainak megadom a szót, ha van erre igény. Nógrádi képviselő úr!

Kérdések, hozzászólások, reagálások

NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak egy preambulum az elmondottakhoz. A köztársasági elnök úr megalapozott véleménye alátámasztja az SPS-sel kapcsolatos ellenzéki véleményeket az alkotmányellenességét illetően, ami véleményünk szerint valamennyi, ehhez a törvényhez kapcsolódó egyéb szabályozást is ilyen problémaként tesz értelmezhetővé vagy vet fel.

A kormány részére az ellenzéki vélemény ezzel a törvénnyel kapcsolatosan megpróbálta részleteiben vizsgálni a törvényt, és megpróbálta részleteiben elemezni ennek a törvénynek a szabályozási kérdéseit is. Aztán feladtuk ezt a kérdést, mert olymértékben értelmezhetetlen az egész jogszabály koherenciája, olyan mértékben értelmezhetetlen a kodifikációs stratégia, amely nem fedezhető fel a törvényalkotásban - melyet egy évvel ezelőtt is, az alaptörvény elfogadásánál is jeleztünk -, ez a jelenlegi módosítás még tovább bonyolítja ezt a kérdést, illetve olyan szabályozási elemeket emel bele a jogszabályba, amelyek egyszerűen kivitelezhetetlenek és átláthatatlanok.

Egyetlenegy ilyen példát említek: az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kötelezővé tevő jogszabály egyszerűen nem alkalmazkodik a magyar állapotokhoz. Tovább növeli a bürokráciát, a gazdálkodók kiszolgáltatottságát, és az erre felkészületlen intézményrendszer és a létszámhiányos intézményrendszer nem tudja ezeket a hiányosságokat pótolni.

Összességében elmondhatjuk, részletkérdések elemzése nélkül, hogy a törvény egy átláthatatlan, kodifikációs szinten értelmezhetetlen, stratégiáját tekintve elhibázott szabályozás, amely a jelenlegi magyarországi életviszonyokhoz képest nem tudja biztosítani az alkalmazhatóságot, az elérhetőséget és az érthetőséget. Ilyen pongyola jogszabállyal a Magyar Köztársaság Országgyűlésének nem lett volna szabad, és nem szabad foglalkozni, éppen ezért az általános vitára való alkalmasságot nem támogatjuk. Köszönöm. (Megérkezik az ülésre dr. Szanyi Tibor.)

ELNÖK: További kérdések vagy hozzászólások? (Nincs jelzés.) Akkor megadom a szót főosztályvezető-helyettes úrnak.

DR. MIKÓ ZOLTÁN főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A köztársasági elnök úr által tett beadvánnyal nincs tisztem foglalkozni, és a kormány hivatalosan fog állást foglalni ebben a kérdésben. Előzetesen azért annyit látnunk kell, hogy ha a köztársasági elnök úr azért szélesebb jogi és gazdasági összefüggéseket vizsgálna, akkor az Alkotmánybíróság vélhetőleg más következtetésre jutna. De én ebben nem szeretnék prejudikálni a kormány nevében.

Ami pedig a felvetett kérdéseket illeti, szeretném mondani, hogy a kivitelezhetetlenséggel kapcsolatosan már eddig is önkéntes alapon, 95 százalékosan a földalapú támogatásokat elektronikusan nyújtották be. Úgy érzem, hogy ez megalapozza az elektronikus kérelembenyújtásra vonatkozó szabályokat.

Az átláthatatlansággal kapcsolatosan annyit szeretnék elmondani, hogy valóban mi is sokat küszködünk, az Európai Unió vonatkozó joganyaga mintegy 60 ezer oldalt tesz ki, és nekünk ezt kell végrehajtani, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, mint akkreditált kifizető ügynökség, körülbelül 100 ezer oldalnyi eljárásrenddel dolgozik, és nem azért, mert saját maga akarja ezt így, az akkreditációs rendszerhez ez tartozik hozzá. Köszönöm szépen. (Megérkezik az ülésre dr. Legény Zsolt.)

Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólásra igényt nem látok. Kérdezem a bizottságot, kik támogatják a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. (Szavazás.) 11 igen. Kik nem támogatják? (Szavazás.) 8 nem.

A bizottság általános vitára alkalmasnak találta.

Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e előadót állítani a plenáris vitára, holnap este kerül rá sor. (Nincs jelzés.) Nem adunk előadót a plenárisra, csak írásban tájékoztatjuk a plenáris ülést. Köszönjük szépen főosztályvezető-helyettes úrnak.

A Külügyminisztérium tájékoztatója az Európai Bizottság 2008 novemberében közzétett bővítési csomagjáról

Áttérünk a következő napirendi pontunkra, ez pedig a Külügyminisztérium tájékoztatója az Európai Bizottság 2008 novemberében közzétett bővítési csomagjáról. Az előadó dr. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár. Azért mondom ilyen hosszan, hogy legyen ideje helyet foglalni.

Köszönjük szépen, hogy eljött hozzánk, meg is adom a szót.

Dr. Iván Gábor szakállamtitkár szóbeli tájékoztatója

DR. IVÁN GÁBOR szakállamtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A november elején közzétett bizottsági javaslatcsomagról egy tájékoztatót készítettünk a bizottság tisztelt tagjainak. Én ezt nem ismételném meg, néhány általánosabb észrevételt szeretnék csupán megtenni.

Ez a csomag valójában három elemből áll. Egyrészt tartalmazza azt a bővítési stratégiát, amit a Bizottság a maga szemszögéből a tagállamok figyelmébe ajánl. Tartalmaz valamennyi országról egy értékelést, egy országjelentést, illetőleg harmadik elemként az előcsatlakozási pénzügyi eszközök három évre szóló keretszámainak felülvizsgálatát foglalja magában.

Azt gondolom, hogy ennek a dokumentumcsomagnak a jelentősége az, hogy a Bizottság az Unió stratégiai céljait szolgálónak tartja a bővítést. Azt gondolom, hogy ennek van azért egy különös jelentősége, tekintettel arra, hogy egy olyan bővítési folyamat közepette vagyunk, ahol két tagjelölt országgal csatlakozási tárgyalások folynak, van egy tagjelölti státuszt élvező ország a Nyugat-Balkánon, Macedónia, és ezen túlmenően valljuk be, elég sok bizonytalanság övezi a bővítés sorsát.

Tehát ebben a hangulatban, ebben az állapotban fontosnak tartjuk azt, hogy a Bizottság egy egyértelműen pozitív üzenetet küldött a bővítés megítéléséről, és megerősítette azt, hogy a tagállamok között jelenleg is érvényben van az a konszenzus, ami a feltételesség, a konszolidáció és a kommunikáció hármasára épül.

A három kiemelt figyelmet élvező ország esetében, a két tárgyalásokat folytató tagjelölt Horvátország és Törökország, illetőleg a tagjelölt státusszal rendelkező Macedónia esetében engedjenek meg néhány szót. Különösképpen Horvátországra szeretném felhívni a figyelmet.

Az Európai Bizottság egy feltételes és indikatív menetrendet fogalmazott meg ebben a jelentésében, ami azt jelenti, hogy a 2009. év kiemelt jelentőségű lesz a horvát csatlakozások folyamatában. Lehetőséget kap Horvátország arra, hogy 2009 végéig a csatlakozási tárgyalások záró szakaszába kerüljön.

Ennek olyan konkrét feladatait is megjelöli a Bizottság dokumentuma, hogy meg kell kezdeni a szerződés szövegezését, illetőleg az év második felében a svéd elnökség alatt a költségvetési csomag tárgyalásait is meg kell kezdeni. Ahogy arra mi magunk is emlékezünk, ezek valóban a végső szakaszát jelentik a tárgyalásoknak.

Ha a tárgyalások technikai szakasza 2009 végén végső fázisába tud jutni, akkor nyilván a tárgyalásokat valamikor 2009 végén, 2010 első felében le lehet zárni, aminek van egy olyan következménye is, hogy ha egy-másfél éves ratifikációs folyamattal számolunk, akkor Horvátország a magyar elnökség alatt tagja lehet az Uniónak, és nem titkom, hogy van egy ilyen ambíciónk, hogy ezt a célt elérjük. Mindazzal persze, hogy alapvetően ennek a teljesítése elsősorban Horvátországon múlik, Horvátország teljesítménye lesz az, amely meghatározza, hogy ezek a tervek valóban valóra válthatóak-e.

Törökország egy nehéz időszakon van túl azzal, hogy a kormányzópártról Törökországban az Alkotmánybíróság egy kedvező döntést hozott, egy közvetlen belpolitikai veszélyhelyzet ugyan elhárult, és a Bizottság meg is állapítja, hogy történt néhány kedvező fejlemény Törökország felkészülésében. Azonban a Bizottság megítélése az, hogy a törökországi reformfolyamatokat tovább kell vinni, a jelenleginél nagyobb lendülettel kell folytatni, és megemlékezik a dokumentum arról a sajnálatos tényről, hogy Törökország mind a mai napig nem diszkriminációmentesen alkalmazza az ankarai megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét Ciprus vonatkozásában.

Megjegyzem, hogy véleményünk szerint a mostani ütem, nevezetesen az, hogy a francia elnökség alatt, és utána a cseh elnökség alatt is két-két fejezetet meg lehet nyitni, erre a tervezett ütemre a Bizottság értékelése lehetőséget biztosít.

A harmadik ország, Macedónia esetében az idei incidensekkel kísért választások nem javították Macedónia esélyeit, ha szabad így fogalmazni, és az volt a tagállamok várakozása - és a Bizottság szerintem korrektül járt el -, hogy ebben a javaslatcsomagban nem tett javaslatot arra, hogy Macedóniával mikor kezdődjenek el a csatlakozási tárgyalások. Ez persze nem teljesen veszélytelen folyamat, hiszen folyik közben egy felkészülés Macedóniában, ami azonban nem éri el azt a szintet, hogy a politikai kritériumok teljesítéséről lehetne beszélni. Mindazonáltal azt gondoljuk, hogy ha a jövő évben előre tud haladni a Bizottság által javasolt menetrend szerint a vízumliberalizáció, illetve kifejezetten a vízummentesség ügye Macedónia esetében, akkor azért ez hozhat egy olyan lépést, hozhat egy olyan hatást, ami mégiscsak közelebb hozza Macedóniát a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

Összességében az a véleményünk a Bizottság dokumentumáról, hogy ez egy kiegyensúlyozott és reális értékelés. Ennek a véleményünknek hangot is adtunk a tanácsi vitában, és reményeink szerint ennek megfelelő tanácsi konklúziókra fog sor kerülni, a Bizottság javaslatának megfelelő tanácsi konklúziókat sikerül majd elfogadnunk az általános és külkapcsolati ügyek decemberi tanácsülésén. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. Tisztelt Bizottság! Firtl alelnök úr kíván szólni. Tessék parancsolni!

Kérdések, hozzászólások, reagálások

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Ugyan a kérdéseimre részben válaszolt, de abból fakad az a kérdés, hogy úgy beszélt a horvát csatlakozásról, mintha a lisszaboni szerződés nem érintené. Tehát a kérdésem az, hogy a lisszaboni szerződés nélkül Horvátország csatlakozása megvalósulhat-e.

A második kérdés, amit szintén érintett, tehát ténylegesen a 2011-es időszakban sikerülhet-e, hogy Magyarország elnöksége ideje alatt fog Horvátország belépni? És itt a horvát kérdés, hogy 2009 vége táján Szerbia tagjelölt státusza várható, tehát hogy lesz-e ebben, és mit tesz ezen a téren a magyar külpolitika?

Amit a legvégén említett, a vízumliberalizációs menetrend, az miként segíthet majd a határon kívül ragadt magyar társaink beutazás könnyítése terén? Várható-e ebben előrelépés? Köszönöm.

ELNÖK: Államtitkár úr!

DR. IVÁN GÁBOR szakállamtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő Úr! A lisszaboni szerződés és a horvát csatlakozás: az ír népszavazást követően valóban voltak olyan hangok, egészen konkrét vélemények néhány nagy tagállam részéről, amelyek abba az irányba mutattak, hogy akkor most itt van a bővítés vége. Ezt a nézőpontot nem osztjuk, sőt kifejezetten másképp látjuk ezt a kérdést, és azt kell mondanom azért, hogy túl is vagyunk ezen a kezdeti, talán időnként heves reakciók idején. Azt hiszem, ma az már látható a Tanácsban - és Magyarországnak ebben teljesen határozott az álláspontja -, hogy Horvátország csatlakozására sor tud kerülni, és meg is kell valósulnia, akkor is, ha a lisszaboni szerződés nem lép hatályba. Ugyanis egy tagjelölttel szemben a mi saját problémáinkat feltételként szabni, azt gondolom, hogy nem feltétlenül erkölcsös vagy politikai szempontból megfelelő hozzáállást jelentene. De ami ennél talán fontosabb, ami a dolog megvalósíthatóságát jelenti: a horvát csatlakozási szerződés is egy olyan elsődleges joganyag, mint bármelyik alapító szerződés, és egy horvát csatlakozási szerződés is azokat az intézményi kiigazításokat - például európai parlamenti képviselői helyek - meg tudja tenni akár a nizzai szerződés alapján. Tehát a nizzai szerződésen tud olyan módosításokat végrehajtani, hogy Horvátországnak, mint tagállamnak legyen helye az intézményrendszerben.

Igen, reméljük, hogy a magyar elnökség alatt sor tud kerülni a horvát csatlakozásra. Amint említettem, a várakozás az, hogy 2010 elején sikerül befejezni a csatlakozási tárgyalásokat. Ezt követően meg kell alkotni a szerződés szövegét, amely 2009-ben már - a bizottsági dokumentum utal rá - folyamatban lesz, ami azt jelenti, hogy 2010 első felében alá lehet írni a csatlakozási szerződést. Ezt követően indul egy ratifikációs folyamat, a 2004-es bővítések idején ez a ratifikációs folyamat egy év alatt megtörtént. Nincs okunk feltételezni, hogy hosszabb időre lenne szükség Horvátország esetében, ami azt jelenti, hogy 2011-ben, a magyar elnökség vége előtt - most nehéz lenne valamiféle ennél bővebbet vagy pontosabbat mondani -, valamikor 2011-ben Horvátország taggá válhat. Hangsúlyozom: ehhez valamennyi fejezetet sikeresen le kell zárni, valamennyi fejezetben meg kell egyeznünk, és itt azért a legnagyobb felelősség a horvát felkészülésen áll.

Szerbia tagjelölti státusza. Örömmel vettük azt a véleményét a bővítési biztosnak, hogy Szerbia 2009-ben tagjelölt státuszt kaphat. Azt gondoljuk, hogy a régió szempontjából is, és Szerbia szempontjából is ez egy nagyon fontos lépés lenne. Ehhez a kezdeményezéshez Magyarország politikai támogatást nyújt.

A vízumliberalizáció hatása. Természetesen, ha vízummentesen lehet ebből a régióból, valamennyi országból az Unió tagállamaiba utazni, azt gondolom, hogy mind a határon túli magyarságnak, mind ezeknek az érintett országok lakosságának egy teljesen kézzelfogható élményt hozhat a tekintetben, hogy az Európai Unió mit tud nyújtani ebben a régióban. Azért hozzá kell tennem, hogy ahhoz még azért hosszú az út, az Európai Bizottság elvárásai az igazságszolgáltatás és a rendvédelem terén, a visszafogadási megállapodás végrehajtását illetően vagy a külső határőrizet megerősítése vonatkozásában, illetőleg a szervezett bűnözés elleni fellépés vonatkozásában rendkívül magasak, nem megalapozatlanok. Mindazonáltal azt gondoljuk, hogy a 2009-es év a vízumliberalizációs folyamat szempontjából is egy kulcsfontosságú év lehet.

Most a Bizottság megítélése az, hogy a vízummentességhez legközelebb talán Macedónia áll, reméljük, hogy az idő előrehaladtával Szerbia esetében is arról tudunk beszámolni, hogy kézzelfogható közelségbe kerül a vízum nélküli határátlépés lehetősége. Köszönöm szépen.

ELNÖK: További hozzászólás? Hörcsik képviselő úr!

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Törökország csatlakozási tárgyalásának folyamata mindig izgalmas kérdés számunkra. Államtitkár úr is említette, hogy eddig nyolc fejezetet nyitottak meg, és csak egyet sikerült lezárni, és nyolc fejezetet befagyasztott az Európai Unió 2006 decemberében addig, ameddig Törökország nem hajtja végre az ankarai megállapodás tíz új tagállamához kapcsolódó kötelezettségeit.

Kérdezem államtitkár urat, hogy mennyiben differenciálható az Európai Unió régi tagállamainak a véleménye Törökországgal kapcsolatban? Most gondolok arra, hogy például Nicolas Sarkozy elnök úrnak az elnökségével érezhető-e bizonyos francia vagy akár brit nyomás az Európai Bizottságon, hogy gyorsítsák fel ezt a folyamatot? Mert nyilván tudjuk a magyar álláspontot, tudjuk a német álláspontot, de változott-e valamit ez a helyzet, van-e nézetkülönbség a nagy európai országok között? Köszönöm.

ELNÖK: Államtitkár úr!

DR. IVÁN GÁBOR szakállamtitkár (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő Úr! A tagállamok alapvető hozzáállása Törökország ügyéhez érdemben nem változott. Amint említettem, az Alkotmánybíróság döntése egyébként valamennyi tagállam vonatkozásában megkönnyebbülést jelentett, azok esetében is, akik talán hamarabb látnák Törökországot tagállamként, azok esetében is, akik ezt egy jóval hosszabb folyamatnak gondolják. Mindazonáltal az látható, hogy Grúzia, Irán, Szíria vonatkozásában az elmúlt időben tapasztalható közvetítő török diplomáciai tevékenységnek jó visszhangja volt az Unióban. A grúziai konfliktus is megnövelte Törökországnak az amúgy sem elhanyagolható geopolitikai súlyát, és az energiabiztonsági, energiadiverzifikációs kérdések vonatkozásában is érzékelhető, hogy Törökország tud olyan üzeneteket megfogalmazni, hogy fontos legyen az Unió tagállamai számára.

Mindezek azonban azt kell mondanom, hogy érdemben a Törökországgal szemben fennálló várakozásokat, tagállami álláspontokat alapvetően nem módosították. Nem mennék bele itt egyenként a tagállamok Törökország-politikájába, hiszen azt gondolom, hogy nem a mi tisztünk mások ilyen álláspontját megítélni. A bizottság tagjai előtt azért a főbb vonalak ismertek, és ezekben a fő vonalakban érdemi változás nem állt be. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólási igény? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Döntési helyzetben nem vagyunk, úgyhogy csak annyi van hátra, hogy megköszönjem szakállamtitkár úrnak a beszámolót, a kérdésekre, észrevételekre adott válaszát. Ezzel ezt a napirendi pontunkat, és egyben a bizottsági ülést lezárom.

A következő bizottsági ülésünk jövő héten, mához egy hétre lesz, akkor az eredetileg jelzett napirend ki fog egészülni a komáromi találkozóval. Ehhez meg fogják kapni képviselőtársaim azt a szöveget, amelyet mind a bizottsági ülésen, mind pedig a sajtótájékoztatón elmondtam, és ahhoz képest majd kérem, alakítsák ki állásfoglalásukat. Köszönöm szépen. Kellemes napot kívánok!

(Az ülés végének időpontja: 12 óra 00 perc)

 

Dr. Eörsi Mátyás
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné