EIB-7/2009.
(EIB-123/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2009. március 24-én, kedden, 9 órakor,
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel összefüggésben követendő farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról *
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2001/83/EK irányelv azonosság, előtörténet vagy eredet szempontjából hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról *
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
Egyeztetési eljárás - A Tanács irányelve a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről *
Dr. Gordos Péter szakállamtitkár (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Előterjesztő: dr. Gordos Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Gál J. Zoltán (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Botka László (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Kőhegyi István (MSZP) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Dr. Ujhelyi István (MSZP) Gál J. Zoltánnak (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz) Firtl Mátyásnak (KDNP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz) Manninger Jenőnek (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), az Egészségügyi bizottság alelnöke
Dr. Gordos Péter szakállamtitkár (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 04 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Bizottság! Kedves Meghívottak! Tisztelt Államtitkár Asszony! Mielőtt rátérnénk napirendünk megtárgyalására, és minden tisztelt képviselőtársam aláírja a helyettesítési megbízásokat, ezáltal a bizottság határozatképes lesz, arról szeretnék a frakciókkal konzultálni, hogy miközben az egyeztetési tárgyakról a frakciók megállapodtak, anélkül, hogy ezt felülbírálnánk, azt javaslom, hogy lassítsunk az egyeztetésben. Tehát kérem a frakciókat, jelezzék, hogy melyek azok, amelyeket nagyon meg akarják tárgyalni, mert úgy látom, hogy az előttünk álló időszakban, ameddig a közjogi bizonytalanság fennáll, illetőleg nem rendeződnek a dolgok, addig a képviselői érdeklődés az egyeztetési eljárásokkal kapcsolatban nem lesz olyan heves, mint korábban volt. Ezért ha lehet, akkor kerüljük azt, hogy a bizottságot összehívjuk, a kormány képviselője jelen van, és nem tudjuk tárgyalni, mert ez a veszély ma is fennállt.
Tudunk egy ilyet követni? Tehát amiről azt gondolják a frakciók, hogy tényleg menjen, akkor az menjen, mert vannak ilyen ügyek, az európai intézmények döntéshozatali rendje nem fogja figyelembe venni a magyarországi helyzetet, tehát a mindenkori magyar kormánynak reagálnia kell az ottani folyamatokra. De az a benyomásom, hogy számos olyan törvényhozási tárggyal fognak foglalkozni, amelyekkel szerettünk volna foglalkozni, de most mintha az érdeklődés kevesebb lenne iránta, ami szerintem emberileg és politikailag érthető. Rendben lesz így? Kérem akkor a frakciókat, hogy jelezzék, ha valamit tényleg akarnának, és az egyebekben pedig valamelyest fékezzünk.
Tisztelettel köszöntöm Vojnik államtitkár asszonyt. Kérdezem a bizottságot, hogy a mai napra tett javaslatomat a napirendről elfogadják-e, kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Abban állapodtunk meg államtitkár asszonnyal, hogy az 1-5. napirendi pontokat "gyógyszercsomag" néven közösen tárgyaljuk, nincsen értelme 1-5-ig végigmenni, ezek nagymértékben összefüggenek. Akkor ilyen módon a bizottság is, ha odakerül a sor, akkor egy állásfoglalást fog kialakítani ezekről, ezzel megkönnyítjük a saját magunk és a kormány munkáját is. Államtitkár asszony, köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat. Megadom a szót!
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítése
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az új évezred első évtizedében az Európai Unió intézményei, különösen a Tanács és a Bizottság kiemelt jelentőségű feladatként kezelték és kezelik az európai polgárok biztonságos, hatékony és lehetőleg a legkorszerűbb készítményekkel történő gyógyszerellátását. Ugyanakkor az elmúlt időszak kihívásai egyértelműen arra mutattak rá, hogy ennek a célnak a megvalósításában a versenyképes európai gyógyszeripar, gyógyszergyártás lehet az egyik legjobb eszköz. A betegek biztonságának, a gyógyszerellátás érdekeinek, illetve a társadalombiztosítási rendszerek finanszírozási képességeinek, továbbá a versenyképes ipar támogatásának egyensúlyát megteremteni közösségi és tagállami érdek egyben.
A 2001-ben elfogadott közösségi gyógyszerkódex 2004. évi módosítását követően a Bizottság elindította a Gyógyszerészeti Fórumot. A fórum egy magas szintű politikai fórum volt, ahol a kormányzati és a nem kormányzati szereplők egyaránt az európai gyógyszeripar versenyképességének és a népegészségügyi célkitűzések előmozdításának útjait keresték. A fórum kiemelt témaként kezelte a gyógyszer-árrés támogatáspolitikát, a gyógyszerek relatív hatékonyságának értékelését, valamint a gyógyszerekre vonatkoztatható tájékoztatás kérdését.
Ennek a konzultációnak az eredményeit is hangsúlyosan figyelembe véve, a Bizottság 2008. december 10-én terjesztette elő a közösségi gyógyszercsomagot, amely öt jogszabályi javaslatból és egy közleményből áll. A Bizottság által megfogalmazott jogalkotási javaslatok az alábbi három fő területet foglalják össze: gyógyszermellékhatás-figyelés, gyógyszerhamisítás és a gyógyszerekre vonatkoztatott betegtájékoztatás.
A Bizottság emellett kibocsátott egy közleményt is, amelyben az Európai Unió jelenlegi és jövőbeni tevékenységét foglalja össze a gyógyszeripar területén. A szakmai szintű tárgyalások mind a három javaslat vonatkozásában megkezdődtek az év első két hónapjában a Tanács gyógyszerészeti munkacsoportjában.
A betegtájékoztatási jogalkotási javaslat részletes vizsgálata során a tagállamok többsége igen kritikusan állt a javaslathoz. Egyedül Szlovénia és Nagy-Britannia jelezte a tervezet támogatását, a többség nem látja a szabályozás hozzáadott értékét, kifogásolja a tárgyban a 2008 júniusi tanácsülésen elfogadott következtetések megállapításainak figyelmen kívül hagyását, sürgeti az elnökséget, hogy erőfeszítéseit a betegbiztonsági szempontból fontosabb gyógyszer-hamisítási és gyógyszermellékhatás-figyelési, farmakovigilencia javaslatok tárgyalására összpontosítsa. (Megérkezik az ülésre dr. Szanyi Tibor.) Várhatóan ebben a félévben a tervezet tekintetében a Tanács döntési helyzetbe nem kerül.
A gyógyszer-hamisítási tervezetet a tagállamok általánosságban üdvözlik, néhány tagállam azonban úgy véli, hogy eltúlzott becsléseken alapul a szabályozási javaslat. Számos részlet tekintetében tettek észrevételt a tagállamok, amely azt jelzi, hogy a kompromisszumos megoldásokat még komoly szakmai vita fogja megelőzni. A gyógyszermellékhatás-figyelési vonatkozású jogszabálytervezetek bemutatása és előzetes eszmecseréje során a tagállamok kivétel nélkül üdvözölték a Bizottság javaslatát, elismerve a gyógyszermellékhatás-figyelési rendszer modernizálásának szükségességét. Ugyanakkor azonosításra kerültek azok az elemek, ahol a tagállamok a Bizottságtól eltérő álláspontot fogalmaztak meg a javaslat tekintetében, és így várhatóan itt is részletes szakmai vitára kerül majd sor. A következő hónapokban zajlanak ezek, és ezzel együtt azt is mondom, hogy igen kétséges, hogy a jogszabály-módosításokat a Tanács a júniusi ülésen el tudja fogadni.
Tisztelt Bizottság! A tárgyalási álláspontra vonatkozó javaslatunkat a Bizottságnak részletesen bemutattuk, a szabályozás céljait és eszközeit. Állok szíves rendelkezésükre, amennyiben kérdésük van. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Rendünk szerint ilyenkor a raportőrök mondják el a véleményüket, még csak az egyik oldalról van raportőrünk. Nem tudom, hogy a Szocialista Párt kívánja-e kezdeni a hozzászólások sorát? (Nincs jelzés.) Raportőr nincsen. Az se baj, ha nincsen, tehát ez nem olyan sürgős.
Akkor Ékes Józsefnek adom meg a szót.
Kérdések, hozzászólások, reagálások
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Asszony! Én helyesnek tartom, vagyis a frakciónk helyesnek tartja magát a gyógyszer körüli európai uniós kibontakozó vitát és az esetleges lépéseket. Ezt mondom azért is, mert egyrészt 2003-2004-ben, amikor az Európai Unió az innovatív gyógyszerek védettségének határidejét kitolta annak idején 6+2, 2+1 évre, akkor a tíz csatlakozó ország összes parlamenti képviselője közösen harcolt azért, hogy a generikus gyógyszerek kérdéskörében a tíz csatlakozó ország közül Magyarország is mentességet kapjon, és azt hiszem, ezt sikerült öt évre meghosszabbítani. Egyrészt kérdés az, hogy most jelen pillanatban a mentesség kérdésében Magyarország hogyan áll, másrészt pedig akkor robbant ki Amerikában az a botrány, hogy az innovatív gyógyszereknél egy molekulát vagy egy kis piszkot tulajdonképpen megváltoztattak, és tovább élt az innovatív gyógyszerek védettsége. Ezzel óriási hátrányba kerültek a generikus gyógyszerek gyártási és forgalmazási lehetőségei.
A másik ilyen dolog, amiben Magyarországnak nagyon határozottnak kell lennie, hiszen ismerjük az európai gyógyszeripart, gyógyszergyártást, és óriási harc van e körül, tehát Magyarországnak olyan lépéseket kell mindenképpen megtennie és javasolnia, ami a magyar gyógyszeripart és a magyar gyógyszergyártást teljes egészében védetté tudja tenni az európai uniós törekvésekkel, esetleges negatív törekvésekkel szemben.
Ami a mellékhatásokat és a felméréseket illeti, azt hiszem, Magyarországon is elég köztudott, hogy a mellékhatások területén, a tájékoztatás területén is azért vannak gondok, mert ha nézzük a statisztikát és az európai uniós megállapítást is, az elhalálozásnál az ötödik helyen szerepel a kórházak esetében a mellékhatások kérdése. Tehát itt valóban egy olyan új tájékoztatási rendszert kell kialakítani a beteg irányába, amelyben ő is teljes egészében tisztában van azzal, hogy milyen mellékhatások vannak, és azok a mellékhatások milyen egyéb más betegséget váltanak ki.
Itt gondolok akár a vérnyomáscsökkentőkre, és lehet hallani, hogy akár a cukorbetegeknél alkalmazott különböző gyógyszerek milyen óriási mellékhatással bírnak. Visszaemlékszem rá, a tavalyi évben pont egy beteggel kapcsolatban hoztam fel ezt a problémát, az akkori miniszter akkor még úgy fogalmazott, hogy megpróbál abban segíteni. Tehát olyan állapotba jutnak a betegek, aminél azt lehet mondani, hogy az izomsorvadástól elkezdve minden lehet, tehát a megfelelő tájékoztatás mindenképpen kell, és Magyarországnak ehhez nagyon keményen ragaszkodnia kell.
Ami az illegális és a legális gyógyszerek terjesztésével kapcsolatos, mindenkinek jusson eszébe az, hogy génmanipulált élelmiszerek hogyan kerülnek be Magyarországra. Termékben kerülnek be. A gyógyszerek esetében is a harmadik piacról, vagy ki tudja, honnan, adott esetben a legális forgalmazás területéről is kerülhetnek be olyan adalékanyagok, amelyek adott esetben nem kívántak egy gyógyszertermék esetében. Itt igenis, az Európai Unión belül egy erőteljes szigorítás kellene, akár laborrendszereken keresztül egy erőteljes szigorítást kellene végrehajtani, hogy a befogadó ország, ahová beérkezik az adalékanyag, tehát a gyógyszerhez történő adalékanyag beérkezése, az teljesen legálisan nyomon követhető és ellenőrizhető legyen. Ha Magyarországon egy generikus gyógyszert, tehát egy olyan gyógyszert próbálnak adni a betegnek, amely olcsóbb, de azonos hatékonysággal bír, az állampolgárok mégis ódzkodnak tőle, mert nem bíznak meg abban a gyógyszerben.
Tehát ezért kellene mindenképpen sokkal erőteljesebb lépéseket javasolni Magyarország részéről a tájékoztatás területén, az illegális adalékanyagok bekerülése területén, valamint a forgalmazás területén is egy egységes európai elvet kellene kialakítani.
Röviden ennyivel szerettem volna kiegészíteni, és bízom benne, hogy a magyar javaslatok majd beépülnek az uniós összjavaslatba.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Államtitkár asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen Ékes képviselő úr hozzászólását. Három kérdésben szólnék, ami bennünket szigorúan érint, az egyik az adatvédelmi idő és átmeneti mentesség kérdése. Szeretném elmondani, hogy a Bizottság a meghosszabbított mentességi idő kérdésében az álláspontunkat sajnos, nem fogadta el. Ezért arra, amit képviselő úr kérdez, sajnos, nem tudok sokkal kedvezőbb választ adni, mint amit képviselő úr a véleményében elmondott. Azt is szeretném elmondani, hogy 2009 februárjában ellenünk egy jogsértési eljárás indult, ezért feltehetően át kell vennünk az európai uniós új adatvédelmi időkeretre szóló szabályokat. Annál is inkább, mert a többi új tagállam többségében ezt már át is vette.
Ami a másik kérdését illeti képviselő úrnak, az a gyógyszeripar jövőjét érintő kérdés. Egyfelől természetesen nagyon fontos, hogy az európai gyógyszeripar innovációs képessége fennmaradjon és az innovatív készítmények minél hamarabb bekerüljenek a tagállamok gyógyszerkincsébe, a másik oldalon azonban a finanszírozhatóságra és ennek fenntarthatóságára is figyelnünk kell. Ezért fokozottan az az álláspontunk, hogy az árversenyre is oda kell figyelni, és különösen nagyon fontos, hogy ezt az árversenyt a generikus árversenyben a megtakarító hatások miatt mi magunk támogassuk. De van emellett egy másik érvünk is: Magyarország generikus gyártóbázis. Tehát a hazai gyógyszeripar nagyobb része ebben egy jelentős nemzeti kincset is hordoz magában. Tehát a magyar álláspont kialakításában a hazai gyártókapacitásra is figyelemmel kell lenni.
Ami a mellékhatásokra vonatkozó, képviselő úr által kifejtett álláspontot illeti, én szeretném elmondani, hogy ez egybeesik a mi álláspontunkkal, ami a betegtájékoztatásra vonatkozik, a mellékhatások nagyon szigorú figyelésére. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy egyfelől a tagállamok mindegyikének részt kell vennie a Bizottság munkájában. Másfelől szeretném elmondani - remélem, ebben képviselő úr velem egyetért -, hogy nemcsak a legális csatornákat és a transzparens, végigkövethető gyógyszer-előállítási, forgalmazási láncot kell nagyon szigorúan őriznünk, mert azért Magyarország ebben egy nagyon is biztonságos országnak mondható, hanem azt kell megnézni, hogy ezen túl mondjuk milyen olyan adalékanyagok vannak, amelyek nem elsősorban a gyógyszergyártásban, amit a társadalombiztosítás befogad és támogat, hanem az ezen kívül eső gyógyszerkörben van, a gyógyszernek nem minősülő, egyéb táplálék-kiegészítők, adalékanyagok körében. Egyre több információnk van arra nézve, hogy ez a terület nagyon szigorú ellenőrzésre és szabályozásra szorul, és azt gondolom, hogy a magyar álláspont képviseletekor ezt semmiképpen nem lenne helyes figyelmen kívül hagyni.
Így tehát ebben az ügyben a legális csatorna, a transzparens befogadás és a szigorú ellenőrzés az a három követelmény, amit mi mindenképpen fenn szeretnénk tartani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm én is. Képviselő úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Azt szeretném kérni államtitkár asszonytól, és mindannyian azt szeretnénk kérni, hogy végső soron azért is, mert Magyarország a generikus gyógyszergyártás területén azt lehet mondani, hogy Európában is jelentőséggel bír, nem véletlenül mondtam az amerikai botrányt. Annak idején Amerikában ott robbant ki, hogy az innovatív gyógyszereknél, kifejlesztett gyógyszereknél - ezek a legdrágábbak egyébként - azért nem tudtak áttérni generikus gyártásra, mert mielőtt a védettsége lejárt volna, akkor beleraktak egy független kis molekulát vagy egy kis piszkot - fogalmazzunk így -, és ezáltal újból védettség alá került. Tehát nem jutott abba az állapotba, hogy generikus alapon lehessen gyártani egy gyógyszert, tehát mindenki számára olcsóbban elérhető szinten.
Ha ebben nem tudunk határozottan lépni - most jelenleg vizsgálat indult Magyarországgal szemben -, akkor viszont a hazai generikus gyógyszergyártás óriási mértékben fog veszíteni, mert fog veszíteni ezáltal. A védettségünk, vagyis az ötéves moratórium letelt, és emiatt indult eljárás Magyarországgal szemben. De itt meg kell tudni védeni a saját hazai gyógyszergyártásunkat mindenképpen.
Én visszaemlékszem arra, hogy Brüsszelben Bogsch Erikék annak idején egész szakmai háttérrel jöttek és próbáltak érvelni annak érdekében, hogy a generikus gyógyszerek helyzete ne romoljon azáltal, hogy megemelték a védettséget.
A másik pedig: tapasztalható az Magyarországon is egyébként, hogy különböző piacokon lehet hamisított gyógyszereket vásárolni. Sőt, ma már ott tartunk, hogy interneten keresztül is lehet minden további nélkül vásárolni. Tehát azonos pakolásban, azonos kiszerelésben, de mégis olyan gyógyszerek kerülnek forgalmazásra olcsóbban, amelyeknek az eredete tulajdonképpen nagyon erőteljesen megkérdőjelezhető. Ez egész Európában tapasztalható, hogy van ilyen feketepiaci gyógyszer-kereskedelem.
Ezekkel szemben nagyon határozottan fel kell lépni mindenképpen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony kíván szólni?
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Csak megerősíteni szeretném: tehát a technológiai ellenőrzés, a gyártási folyamat ellenőrzése és az a lánc, amelynek a hatóanyagtól a felhasználóig tart az ellenőrzése, a közösségi kívánalomnak és a magyar álláspontnak teljesen megfelel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz képviselő úr. Gondolom, az Egészségügyi bizottság részéről, de mint képviselő is szívesen látjuk. Tessék parancsolni!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban az Egészségügyi bizottság megbízásából jöttem ennek a bizottságnak az ülésére, hiszen nekünk is kell véleményezni ezt a gyógyszercsomagot. Néhány megjegyzésem és néhány kérdésem lenne a minisztérium felé, illetve a bizottság felé.
ELNÖK: Egy másodperc, képviselő úr, csak azért, mert nem tudja, hogy itt mi az ügyrendünk. Érdemes tudnia, hogy nálunk - mint hallotta az előbb is - a képviselő hozzászól, és amikor a kormány képviselője válaszolt, akkor kap még egyszer egy lehetőséget arra, hogy ha nem kapott választ valamire vagy egyéb dolog az eszébe jutott, tehát akkor kétszer tud hozzászólni. Csak ezt akartam elmondani.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tehát mindenképpen az előttünk lévő csomagnál az Európai Uniónak, ha talpon akar maradni az amerikai készítményekkel szemben az innovatív piacon, akkor mindenképpen egy erőteljes összefogást kell hirdetnie, hiszen az innovatív készítmények piacán Amerika vezet. Tudjuk, hogy egymilliárd dollár egy molekulából egy gyógyszer kifejlesztésének a költsége, és mindenki igyekszik ezt a hasznot minél hamarabb besöpörni, és ha nem fog össze az Unió, akkor hátrányba kerül.
A generikusnál annyit szeretnék mondani, hogy Magyarország valóban egy generikus gyártó ország, de ahhoz, hogy a magyar gyógyszeripar talpon tudjon maradni, azt kellene megfogalmazni, hogy nemcsak az OEP-kasszából kellene finanszírozni a generikus gyártókat, hanem a K+F tevékenységet, mint ahogy most a költségvetésben szerepelt, valamilyen más módon el kellene ismerni.
Amit a Bizottság az alapanyag-gyártásnál és a hamisított gyógyszerek elleni védelemnél javasol, ugyanúgy a tájékoztatásnál, az a kérdésem, hogy ki fogja viselni ennek a költségeit? Tehát az, hogy egy gyógyszert el kell látni ugyanúgy egy zárjegyszerű valamivel, egy azonosítóval, mint az alkoholt vagy a dohányterméket, ez megdrágítja.
Ennek a költségét kire hárítják? A betegre vagy a kasszákra, vagy maguk a gyártók lenyelik ezt a kérdést?
A másik pedig: a tájékoztatásnál nagyon kétélű a dolog, hiszen biztosan ismertek azok a dolgok, hogy ha régen benne volt a gyógyszerben a betegtájékoztató, ott nagyon részletesen leírták a hatásokat, mellékhatásokat, és a betegek döntő többsége elolvasta a tájékoztatót, majd másnap produkálta az ott leírt mellékhatásokat.
Tehát nagyon csínján kell bánni azzal, hogy milyen mélységig tájékoztatjuk a beteget, hiszen ez esetleges olyan reakciókat válthat ki a betegekből, amelyek nemkívánatosak. Tehát a tájékoztatónál nagyon mértékletesen kell eljárni. És az, hogy egy európai gyógyszermellékhatás-figyelő szolgálat alakul ki, ez nagyon jó lenne, de ennek csak egy részét kellene visszaforgatni a tájékoztatásba, hiszen van, amikor a mellékhatások közlése a betegeknél káros dolgot vált ki.
Csatlakoznék államtitkár asszonyhoz, hogy itt az európai fogyasztóvédelmi hatóságnak, és a magyar fogyasztóvédelmi hatóságnak is fel kellene hívni a figyelmét, hogy a bekerült gyógyszereket ellenőrizze az illegális piacokon. Ez fogyasztóvédelmi kérdés elsősorban, mert ezeknek nincs behozatali engedélyük. Ezeket úgy hozzák be illegális csatornákon, mint a cigarettát, az alkoholt, és árulnak a potencianövelő szerektől kezdve egy csomó más gyógyszert. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények kapcsán egyre gyakrabban jelentkeznek olyan mellékhatások, most voltunk a transzplantációs klinikán, annak az egyik vezetője jelezte, hogy számos fiatal nőnél májátültetést kellett végrehajtani, mert heveny májelégtelenség alakult ki azoktól a fogyasztó, tisztító hatású teáktól, amelyeket most reklámoznak a tévében. Tehát itt a reklámtevékenységet és a fogyasztóvédelmet kellene európai szinten, és mindenképpen magyar szinten is korlátozni. Másrészt nagyon keményen kellene ellenőrizni ezeket a kérdéseket, hiszen ezen emberéletek múlhatnak, mert a mellékhatások kapcsán nagyon komoly szövődmények alakulhatnak ki, amelyek adott esetben a beteg életét is veszélyeztetik.
Az alapanyagok gyártásánál van egy tendencia, hogy a harmadik világba, Kínába, Indiába szeretnék áthelyezni az alapanyaggyártást. Magyar gyógyszergyártók is megkísérelték, hogy Indiába mentek gyártatni alapanyagot, majd kiderült, hogy annyira bizonytalan az alapanyaggyártás technológiai fegyelme és a minősége, hogy felhagytak ezzel. Tehát mindenképpen a folyamatba épített ellenőrzés és a jó praxis megkövetelése uniós szinten az, ami megvédené a betegeket ezektől a hamis alapanyagoktól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én egyetértek a képviselő úrral. Két dolgot kértünk a tárgyalási álláspontban, hogy az ellenőrzések költsége ne legyen nagyobb, mint a tőle elvárható haszon. Ezért a Bizottság elé terjesztett álláspont-javaslatban a képviselő uraknak egy pár oldalnyi költséghatás-számítási dokumentumot is odatettünk. Ebből jól látható, hogy az Európai Bizottságnak tett javaslatunk és a háttérszámítások nagyon nagy bizonytalanságot tartalmaznak, 9 milliárdtól több tízmilliárd forint eurós kiadások mellett, pár milliótól több száz millió eurós költségek a gyártóknál. Mégis azt gondolom, hogy nem tekinthetünk el a nagyon szigorú ellenőrzésektől, mégpedig úgy, ahogy ezt képviselő úr mondta, a helyes gyártási gyakorlat ellenőrzése mindenhol, itthon, és mindegy, hogy hol gyártják azt az alapanyagot, ezt minden körülmények között meg kell követelni.
Képviselő úr azt mondta, hogy a versenyképesség, a hazai generikus gyártók versenyképességének fenntartása érdekében lépéseket kell tenni, ebben is teljesen egyetértünk. A gyógyszertörvényünk legutóbbi módosításakor már érvényesültek bizonyos versenyképességi szempontok, így például a belistázási korlát megemelése, a K+F beruházási visszatérítési lehetőség, és a következő ilyen javaslat a generikus gyógyszerek piacra jutási idejének a lerövidítése lenne.
Ami az ellenőrzést illeti, abban is teljes mértékben egyetértettünk, és a tájékoztatási kockázatokra is a bizottság tagjainak egy egészen hosszú listát írtunk arra nézve, hogy milyen előnyök és milyen bizonyos mértékű kockázatok vannak abból, ha a tájékoztatás körét és mélységét tovább szélesítjük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha megengedik, röviden én is hozzászólnék, és tényleg nem értek ehhez a területhez, ezért igyekszem kellő szerénységgel fogalmazni.
Schvarcz képviselő úrnak volt egy kérdése, amely úgy hangzott, hogy ki viseli a felcímkézés költségeit. Bevallom őszintén, hogy ezt egy nagyon rossz kérdésnek tartom. Elmagyarázom, hogy miért.
Szerintem ez az a kérdés - remélem, képviselő úr nem ért félre -, amely nem a maga konkrétságában, hanem a szemléletében Magyarországot nagyjából idehozza. A fogyasztó állja. A kérdés nem az, hogy ki állja, hanem az, hogy milyen csatornákon keresztül. Közvetlenül, tehát megjelenik a gyógyszer árában, vagy ha állami támogatást kap, akkor is a fogyasztó állja, csak akkor szétterítve. Akkor attól függően, hogy ki, hogyan jut hozzá, ha pedig a pénztár támogatja, akkor pedig másképpen van elosztva. De tényleg úgy érzem, a legfontosabb azt tudnunk, hogy minden ilyen költségemelkedést a fogyasztó áll, vagy az adófizető.
E tekintetben azért fontos, mert ha ebben látjuk, hogy mégis technikailag hogyan szervezzük ezt meg, akkor a döntés nem abban van, hogy állja-e a fogyasztó vagy az állampolgár, hanem abban, hogy ennek milyen csoportjaira terheljük: azokra, akik igénybe veszik, vagy pedig a szélesebb csoportjaira. Csak azért tartottam ezt fontosnak hozzátenni, mert esetleg nagyon fontos, hogy minden parlamenti erő és minden képviselő ezt így tekintse, hogy minden egyes ilyen jellegű árnövekedésnek a végén nem tud más állni, mint a magyar állampolgár.
A generikus gyógyszerekről csak annyit szeretnék mondani, és annyi tudásom van csupán, hogy a feleségem a farmakológiai kutatásban elég aktív, és őt hallom nagyon gyakran panaszkodni, hogy milyen nehézségekkel áll szemben, és én megértem Ékes képviselő úr álláspontját és a kormány álláspontját, hogy mi lenne a magyar érdek, miután a magyar gyógyszertermelés a generikus gyógyszerek termelésére szakosodott. A kérdés, anélkül, hogy másféle hozzáállást várnék a kormány részéről, ha valaki megérkezik a Marsról, és megpróbálja ezt objektíven nézni, akkor azt is látja, hogy hihetetlenül tőkeigényes a gyógyszerkutatás. Egy gyógyszernek a kutatások megkezdésétől a jóváhagyásig, a piacra jutásáig eltelt időig az erre fordított költségek exponenciálisan nőnek, és ez azért fontos, mert azok, akik - és Amerika ebben kétségkívül az élen áll - ezeket a beruházásokat megteszik, nyilvánvalóan vissza akarják látni ennek a költségeit, sőt a hasznát is.
Ezt csak azért mondom, mert abban is van egy logika, hogy meghosszabbítani a generikus gyógyszerek piacra jutását, pontosabban azt az időszakot, ameddig a védettség fennáll, mert ha ez meghosszabbíttatódik - tehát nem mondom, hogy ezt feltétlenül nekünk kell -, akkor a gyógyszergyárak nem lesznek rákényszerítve arra, hogy az első nem tudom hány évben szerezzék vissza a beruházásaikat, és nem lesz akkora különbség az innovatív és a generikus gyógyszerek között, mert ha több ideig tartó védettségük van, akkor adott esetben tudnak a korábbinál valamivel mérsékeltebb árral is a piacra lépni. Egy ország ráállhat a generikus gyógyszerek termelésére, de nem tudunk generikus gyógyszereket termelni, ha mások innovatív gyógyszereket nem állítanak elő, és az ő érdekeltségüket globálisan nézve, semmiképpen sem lehet az asztalról lesöpörni. Arra gondolok, hogy az, hogy a magyar álláspont ezzel kapcsolatban nem tudott többséget eredményezni - illetve nem tudjuk még, de legalábbis, ha jól értem államtitkár asszonyt, voltak bizonyos ellenérzések is -, ez lehet a dolognak a másik oldala.
Tehát úgy gondolom, hogy ez egy fontos és racionális érvelés, amelyet nem lehet lesöpörni az asztalról. Ettől még nem bánom, hogy a kormány azt képviseli, de ha jól értem, és ha jól kombinálok, hogy mi lehet a Bizottság javaslata és a többséginek látszó álláspont mögött, akkor szerintem ez egy racionális hozzászólás.
Először államtitkár asszony kíván szólni, utána megadom a szót képviselő úrnak.
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Leginkább a viselt költségek és a gyógyszerhamisításból okozott kárra szeretnék reflektálni, mert azt gondolom, hogy ebben a kérdésben igazából egységes álláspontot képviselünk. Hogy ki a költségviselő, attól teljesen függetlenül is, mert én azt gondolom, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatos biztonsági intézkedéseknek a gyógyszerekhez kapcsolódó hamisítási kockázatokhoz kell viszonyulni. Vagyis azokban az esetekben, amikor van egy vényköteles, jól bejáratott, biztosan jól látható, transzparens úton gyártott és forgalmazott gyógyszer, ott feltehetően ez kisebb kockázat és nagyon nagy invesztíció a további ellenőrzésbe, az már egy költség-haszon számításban is világos, hogy több költség, mint amennyi haszon. De nem mindegyik gyógyszerre, ezért azt gondolom, hogy elég differenciáltnak kell lenni ennek az ellenőrzési rendszernek, amikor ezt kidolgozzuk.
Magyarországon a legális kereskedelemben a kockázat viszonylag kicsi. Minket azok a kockázatok fenyegetnek, amelyeket képviselő urak elmondtak most. Vagyis az, hogy ahonnan az alapanyag származik, ahol nem az Európai Unió nagyon transzparens és nagyon szigorú minőségi követelményei szerint folyik a gyógyszer-előállítás és nagyon nyomon követhető, zárt és transzparens a kereskedelem, ott bizony, sokkal többet kell fordítani az ellenőrzésre. És még egyszer elmondom, hogy azoknál a termékeknél, ahol majdnem gyógyszer az alapanyag, és mégis nem a társadalombiztosítás vagy nem a valóságos gyógyszer az, amit forgalmaznak, mert ott úgy látom, hogy extrém kockázatok keletkeznek, lassan az emberi életet kell itt most már védeni - bocsánatot kérek, hogy ilyen látszólag nagy szavakat használok.
Ami a generikus gyártást és forgalmazást illeti, nekünk és a hozzánk hasonló helyzetű országoknak elemi érdekünk, hogy ebben a programban részt vegyünk, és mi járjunk ebben elöl, és az egyensúlyt, hiszen az nem lehet kérdés, hogy az innovatív molekuláknak és gyógyszereknek be kell kerülni a gyógyszerkincsbe, de nekünk ennek a fedezetét bizonyos mértékig úgyis aggályosan kell figyelni, hogy a fenntarthatóságra is figyelni kell és a finanszírozhatóságra is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egyszer: semmi kifogásom ez ellen, csak tudjuk előre, hogy ezt a dolgot elveszítjük. Néhány évvel ezelőtt a világ közvéleménye részéről óriási nyomás nehezedett az Egyesült Államok gyógyszergyártóira, amiatt, hogy vannak már HIV-gyógyszerek, és hogy Afrikába ezeket miért nem adja ingyen vagy olcsón. Óriási köznyomás volt e tekintetben, hogy ez így történt, miután Afrika ezt nem képes megfizetni, de nem győzhetett ez a köznyomás, mert azok a gyógyszergyárak, amelyek ezeket a gyógyszereket kifejlesztették, ezekbe dollármilliárdokat öltek. Tehát vagy valaki, egy állam ezeket megfinanszírozza, megveszi tőlük, és olcsón adja az afrikaiaknak, de nem lehet a gyártótól ezt kívánni.
Azt gondolom, hogy ebben a vitában az innovatív gyógyszergyártók érdeke azért lesz erősebb, mint a miénk - csak előre szeretnék szólni inkább ez ügyben -, mert ők nemcsak a saját érdekeiket tartják ezáltal szem előtt, hanem azt is, hogy a gyógyszeripar egésze fejlődjék, és ezzel szerintem érdemes szembenézni. Ha már a HIV felmerült, akkor nem tudom, nyilván ismerik azt a viccet, hogy az orvos tele van rossz hírekkel, és kérdezi tőle a páciens, hogy "de doktor, úr, semmi pozitív?" Az orvos azt mondja, hogy "ja, dehogynem, itt van ez a HIV-vizsgálat!"
Schvarcz képviselő úr, parancsoljon!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Csak egy picit szeretnék elnök úrral vitatkozni a költségviselés vonatkozásában. Az lenne itt a kérdésnek a lényege, hogy mennyit hárít át a közre a gyártó, vagy mennyit nyel le ebből a gyártó. Tulajdonképpen a gyártók maguk is lenyelhetik ezeket a költségeket részben, és részben átháríthatják. Azt tudom, hogy végül mindig a beteg fizet valamilyen módon, vagy így, vagy úgy.
A másik, amit említett elnök úr, egymilliárd dollár körül van, amíg egy molekulából gyógyszer lesz. Az biztos, hogy az innovatív gyártó annál tovább akarja a piacon tartani ezt a készítményét, minél tovább jön neki a haszon. De ez egy fokozatos kérdés, mert amíg megjelenik egy innovatív készítmény, első évben, míg beteszi a piacra, az néhány száz gyógyszert jelent eladásban, majd a következő évben megszokják a betegek, igénylik, a harmadik, negyedik évben éri el azt a szintet, amikor optimalizálja a ráfordított költségeket, innentől kezdve pedig utána már - elnézést a kifejezésért - csak kaszálja a hasznot.
A másik nagy gond, hogy nincs külön innovatív és generikus gyártó a nagy gyógyszergyártók vonatkozásában, mert a Magyarországon telephellyel rendelkező nagy gyógyszergyárak gyakorlatilag egyben innovatívak és egyben Magyarországon generikus készítményeket gyártatnak. Tehát a Sanofi, a GSK Amerikában innovatív, itt pedig generikus-gyártató. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy amikor lejár a szabadalmi védettsége egy innovatív készítménynek, saját maguk is elkezdik generikumként piacra dobni ugyanezt a készítményt, hogy még tovább vegyék ki a hasznot ebből.
Tehát ez egy nagyon bonyolult folyamat, és nagyon nehéz azt mondani, hogy most nyerjenek a generikus gyártók. Ki ellen nyerjenek a generikus gyártók? Maguk az innovatív készítményeket gyártó nagy gyógyszerkonszernek, mint a Sanofi, amely a világ legnagyobb gyógyszergyártója, Magyarországon generikus-gyártatóként van jelen, a másik piacon pedig mint innovatív.
Tehát mindenképpen azt kellene erőltetni, hogy menjen a generikus program, és valóban olcsóbb legyen a generikum, hogy az itt megszerzett hasznon a kassza tudjon befogadni innovatív készítményeket. Ez lenne a lényeg, hogy ezt ki kellene egyensúlyozni. A gyártás és az egész forgalmazás átláthatóságáról és szigorú ellenőrzéséről pedig teljes mértékben egyetértek azzal, amit államtitkár asszony mondott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez a vita nyilván vég nélkül folytatható, és nagyon izgalmas is, teszem hozzá. Nem is reflektálnék, nem is értek hozzá annyira nyilvánvalóan, mint Schvarcz képviselő úr.
További hozzászóló nem lévén, én most megköszönöm államtitkár asszonynak. Ez egy előzetes tájékoztatás volt. Azt szeretném kérni államtitkár asszonytól, hogy ha a tanácsüléseken valami előrelépést lát vagy valami fontos dolog előtt állunk, akkor tudassa velünk informálisan, hogy akkor tudjak a frakciókkal konzultálni, hogy akarnak-e erre visszatérni vagy sem, és akkor ennek megfelelően el tudjuk dönteni, hogy mikor és hogyan tartunk erről ülést. De ezek izgalmas témák, és hadd tegyem hozzá, hogy egy nagyon szép demonstrációja annak, hogy miért volt érdemes belépni az Európai Unióba. Ha nem vagyunk benne, akkor ezekről nem is nagyon érdemes beszélni, mert most igazi, globális kérdésekről fognak döntések megszületni, és ilyen módon a magyar kormány ehhez hozzá tud szólni, mi pedig hozzá tudunk szólni ahhoz, hogy a magyar kormány hogyan szóljon hozzá, és ezek jó dolgok.
Még egyszer köszönöm szépen államtitkár asszonynak, képviselő úrnak, hogy eljött erre az Egészségügyi bizottság részéről.
Tisztelt Bizottság! Áttérünk második számú napirendi pontunkra, a Tanács irányelve a tagállamok minimális kőolaj-, illetőleg kőolajtermék-készletezési kötelezettségeiről.
Tisztelettel köszöntöm dr. Gordos Péter szakállamtitkár urat, és nem is szaporítom tovább a szót, hanem megadom neki, hogy szaporítsa ő.
DR. GORDOS PÉTER szakállamtitkár (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jó reggelt kívánok! Tisztelt Bizottság! Átadtunk egy írásos tájékoztatót az irányelvtervezettel kapcsolatban. Ez egy módosítás.
Alapvetően két dolgot emelnék ki a tervezetből. Az egyik az, amit a tagállamok nagy része is kifogásolt, illetve felvetett a tanácsülésen, hogy milyen rendszerességgel kell a tagállamoknak egyébként információt szolgáltatni a Bizottság részére. Magyarországon egy havi adatszolgáltatás van, ugyanígy a legtöbb európai uniós országban. A Bizottság azt szeretné, ha ez heti rendszerességgel történne meg.
A tagállamok döntő része, így Magyarország is azt mondta, hogy ez a túlzott bürokrácia, illetve a költséggenerálás végett nem lenne célszerű. Ezen túlmenően az 1993. évi magyar törvénynek megfelelően javasoltuk, hogy ne csak kőolaj- és kőolajszármazék-ellátási helyzetben lehessen hozzányúlni az ilyen stratégiai készlethez, hanem tüzelőanyag-ellátási nehézség, illetve válsághelyzet esetén is. Mindannyian emlékszünk a januári gázválságra, ez az a tipikus szcenárió, amikor Magyarország javasolta, hogy ilyen esetben is hozzá lehessen nyúlni. Ugyanazzal a mechanizmussal, tehát hogy az adott miniszter ezt elrendelheti, tekintettel arra, hogy földgázválság esetén alternatív tüzelőanyagra való átállást elősegítendő, hogy ha egyébként kereskedelmi forgalomban nincsen meg az a mennyiség, amit fel tudna használni az ipar, akkor ilyen esetben fel lehessen szabadítani készletet.
Én röviden ennyit mondanék el, és akkor a kérdésekre pedig válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a bizottság nevében. Ivanics képviselő úrnak adom meg a szót.
Kérdések, hozzászólások, reagálások
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Alapvetően egyetértünk azzal, ami ebben az anyagban le van írva, és amiben az európai országok többsége is megegyezik. Arra azért kíváncsi lennék, hogy miért nem a heti rendszerességű készletjelentéseket tartják fontosnak. Értem, hogy a hagyományok azt mutatják, hogy havi rendszeresség van, de például az USA-ban a heti rendszerességű készletjelentések az általánosak, és azt gondolom, hogy elég jól jellemzik azt, hogy a gazdaság éppen milyen állapotban van. Tehát akkor sokkal pontosabb képet kapunk erről. Ráadásul ha megvan egy mechanizmus, ami havi jelentéseket ad, azt gondolom, hogy ma az informatika ezen szintjén egy havi jelentésből heti jelentést készíteni, nem egy olyan nagy probléma.
Tehát sokkal kompaktabbak tudnánk lenni a világgazdasággal, a globális gazdasággal, márpedig ez manapság elképesztően fontos.
Tehát én afelé hajlanék, hogy a heti készletjelentések legyenek az Európai Unióban is.
Van egy általánosabb kérdésem, ez nem pont ide vonatkozik: az a kérdésem, hogy mennyiben tudja helyettesíteni a kőolaj és a kőolajszármazékok a földgázkrízis esetén a nyersanyagellátást? Tehát ebben van-e valamilyen lehetőségünk? Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. GORDOS PÉTER szakállamtitkár (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Igen, a tanácsülésen, amin én is részt vettem, egy elég heves vita alakult ki úgymond a havi, illetve a heti jelentéstételi kötelezettség között. Itt alapvetően figyelembe kell venni, hogy az IEA-nek is vannak előírásai, illetve az IEA alapján került kialakításra először a kőolaj-készletezés mechanizmusa.
Több ország felvetette, hogy ha heti szintű jelentéstételi kötelezettség van, és ezt teljesítik is az országok, mivel itt olyan termékekről van szó, aminek globális piaca van, befolyásolhatják egyébként a jegyzésárakat. Tehát erre hívták fel az országok a figyelmet.
Ilyeténképpen rövid távon nagyfokú árvolatilitás keletkezhetne a piacon, és erre felhívták a tagállamok a figyelmet, hogy ezt mindenféleképpen el kellene kerülni. Vannak előnyei is egyébként, ahogy képviselő úr is elmondta a heti jelentéstételi kötelezettségnek, hiszen sokkal nagyobb biztonságban lehetne tudni az adott országnak, illetve magának az Európai Uniónak, mint közösségnek az ellátását. Éppen ezért született egy olyan javaslat, hogy ha egyébként a Bizottság ezt megfelelő módon tudja informatikai plattformokkal biztosítani, előírásokat foganatosítani, és egyfajta technikai szintre tudnánk ezt emelni vagy csökkenteni - kinek hogyan tetszik -, hogy minél gyorsabban lehessen szolgáltatni ezeket az adatokat, akkor nagy valószínűség szerint természetesen majd a tárgyalások folyamán lehet, hogy ki fog alakulni egy olyan irány, egy olyan megoldás, hogy heti jelentéstételi kötelezettség legyen, és ezt a tagországok tudják is teljesíteni.
Mindenesetre az elmondható, hogy Piebalgs biztos úr annak ellenére, hogy elég sok tagország - ahogy mondtam - a havi jelentéstétel mellett tört lándzsát, ő ragaszkodott, és úgy tűnik, hogy a Bizottság is ragaszkodik a heti jelentéstételi kötelezettséghez, úgyhogy ez a tárgyalások folyamán egy megoldandó kérdés, egy megoldandó probléma, úgyhogy teljesen jogos a felvetés.
A helyettesítési lehetőségről annyit, hogy azok az előírások, amelyek Magyarországon ma jelen vannak, például hogy az 50 megawatt fölötti beépített kapacitással rendelkező gáztüzelésű erőműveknek van egy kétszer 8 napos biztonsági készlettartási kötelezettségük, itt lehet alkalmazni ezeket az alternatív tüzelőanyagokat, illetve az ipar más területén is, ha egyébként egy ipari létesítménynek van alternatív tüzelőanyag-technológiája, mármint felhasználási technológiája, akkor itt is lehet ezt alkalmazni. Egyébként a magyar törvény lehetőséget biztosít arra, hogy gázellátási válsághelyzet esetén is készlet kerüljön felszabadításra, idén januárban is fontolóra vettük ezt a lehetőséget. Ha egyébként addig eljutunk, hogy szükséges, akkor készletet fogunk erre vonatkozóan felszabadítani. Tehát Magyarországon ez egy élő lehetőség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Én arra biztatnám a kormányt, hogy határozottan foglaljon állást az ügyben, hogy a heti készletjelentés legyen inkább az Európai Unióban, ha már az uniós biztos is ezt mondja. Én nem ismerem azokat a számokat és azokat az adatsorokat, amelyek a készletjelentéseknek a bizonytalanságát vagy szórását jelenthetik. Azt gondolom, hogy ha havi jelentések vannak, akkor az országokon belüli eltérések lehetnek annyira szélsőségesek is, hogy egészen meglepő számok is kijönnek.
Tehát az adatsorok folytonossága és kalkulálhatósága miatt is a heti készletjelentés lesz. Tehát én kimondottan arra biztatnám a kormányt a mostani anyaggal ellentétben, ahol az van, hogy a heti készletjelentés szükségességét nem látjuk megalapozottnak, hogy ezt a mondatot fordítsuk át, hogy a heti készletjelentést tartjuk szükségesnek az Európai Unióban.
A földgáz tekintetében köszönöm a válaszát. Még egy kérdésem lenne, hogy a földgáz esetében mennyire lehetne megvalósítani egy ugyanilyen készletjelentést európai szinten? Tudjuk, hogy a közép-kelet-európai országok vannak jobban kiszolgáltatott helyzetben. És összehasonlítva: miért lehet nehezebb egy ilyen földgázkészlet-jelentés, és esetlegesen kik lehetnek azok, nyilván a közép-kelet-európai országok igen, de hogy ezen túl mennyire lehetne számítani más országok szimpátiájára? Köszönöm.
DR. GORDOS PÉTER szakállamtitkár (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Igen, ez egy élő kérdés, és Magyarország egyébként ezt fel is vetette a tanácsülésen, hogy ugyanúgy, ahogy a kőolaj és a kőolajszármazékokra vonatkozóan van uniós irányelv, ehhez hasonlóan a földgáz tekintetében is egy biztonsági készletezési előírást kellene elfogadni uniós szinten. Ezzel Magyarország egyelőre egyedül maradt, de úgy érzékeltem a tanácsülésen, hogy a Bizottság ebbéli szándékától nem fog elállni, és olyan információink vannak, hogy hamarosan elő fognak állni egy ilyen javaslattal. Ugyanakkor érzékelve a tagállamok véleményét a tanácsülésen verbalizált információk alapján, én nem vagyok optimista abban a tekintetben, hogy az Unió konszenzussal belátható időn belül, tehát rövid időn belül elfogadjon egy ilyen irányelvet. Noha egyébként a tanácsülésen elmondtuk, hogy Magyarország megvalósított már egy ilyen stratégiai készletezést, és egyébként példaként is felhozta a Bizottság képviselője.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok egyelőre. Akkor nincs más hátra, minthogy megköszönjük ezt a tájékoztatást államtitkár úrnak, és igény szerint visszatérünk rá.
Egyéb napirendi pontunk nem lévén, megköszönöm képviselő uraknak, illetőleg a kormány képviselőjének és a bizottság munkájára figyelőknek a mai munkáját. Az ülést berekesztem. Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 9 óra 56 perc)
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné