EIB-10/2009.
(EIB-126/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2009. április 27-én, hétfőn, 11 óra 45 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló T/9355. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága*
Dr. Számadó Tamás bevezetője*
Határozathozatal*
Zárt ülés elrendelése*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről*
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiateljesítményéről*
Dr. Gordos Péter tájékoztatója*
Dr. Szanyi Tibor, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása*
Dr. Gordos Péter reagálása*
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése*
Ivanics Ferenc, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása*
Dr. Gordos Péter válasza*
Dr. Szaló Péter reagálása*
További kérdések, észrevételek, reflexiók*
Elnöki zárszó*
(Általános vita)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
(Tájékoztató az aktuális helyzetről)
Elnököl: Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Kőhegyi István (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Gál J. Zoltán (MSZP) dr. Botka Lászlónak (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) Firtl Mátyásnak (KDNP)
Veress József (MSZP) megérkezéséig Szirbik Imrének (MSZP)
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gordos Péter szakállamtitkár (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 48 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép jó napot kívánok mindenkinek! (Zaj.) Ha tisztelt képviselőtársaim kellő hőfokkal üdvözölték egymást, és elfoglalták a helyüket, és minden kedves vendégünk is itt van, akkor megkezdjük az ülést, aminek a napirendi pontjai nem változnának ahhoz képest, amiről előzőleg írásban tájékoztattuk önöket. Tehát az az öt napirendi pont van, amit kiküldtünk.
Van-e a napirendi javaslathoz képest bármilyen más javaslata bármely képviselőtársamnak? (Nincs jelzés.) Ha nincs, felteszem szavazásra a napirendet. Kérem, aki egyetért, hogy a mai ülésünket a kiküldött javaslatnak megfelelően tartsuk, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Volt-e valaki ellene? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Tartózkodott-e valaki? (Senki sem jelentkezik.) Nem tartózkodott. A bizottság a napirendjét egyhangúlag elfogadta.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot, és a jegyzőkönyv számára jelzem, hogy Pelczné dr. Gáll Ildikó Firtl Mátyás alelnöktársamat bízta meg a helyettesítéssel. Egyelőre más helyettesítések nincsenek forgalomban, de amennyiben lesznek, ezeket az ülés folyamán - természetesen, ha készítünk ilyet - bejelentjük. Azt javasolom, hogy kezdjük el a munkát.
Az 1. napirendi pontja az ülésnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló T/9355. szám alatti törvényjavaslat. Az előterjesztője az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, akit most dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes úr képvisel. Megadom a szót, főosztályvezető-helyettes úr. Parancsoljon!
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. A javaslat a 2006/123. számú irányelv átültetését szolgálja együtt a szintén benyújtott, 9354. szám alatti, Ket.-hez kapcsolódó ágazati törvénymódosításokat módosító törvényjavaslattal. Jelen javaslat azokat az általános szabályokat igyekszik megfogalmazni, amelyek rendszerszinten, tehát az ágazati jogszabályokon túl szükségesek az irányelv átültetéséhez.
Az irányelv az Unió, illetve tág értelemben az Európai Gazdasági Térség belső piacán a szolgáltatási tevékenységek egyrészt tagállamok közötti áramlásának, a szolgáltatók tagállamok közötti áramlásának megkönnyítését, a korlátozások megszüntetését szolgálja. De ezen a nyilvánvaló elsődleges célon túl nemcsak az ilyen határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet folytatókra tartalmaz fontos rendelkezéseket, szükségessé teszi a szolgáltatási tevékenységek körében a tagállami jogrendszerek teljes felülvizsgálatát, az engedélyezési rendszerek felülvizsgálatát, és a tagállamokat arra szorítja rá, hogy csak olyan esetekben tartsanak fenn engedélyezéseket a szolgáltatási tevékenység megkezdése kapcsán, ahol az feltétlenül indokolt valamilyen közrendi oknál fogva, és ezen túl arányos is, azaz az elérni kívánt cél másként nem biztosítható, csak a tevékenység megkezdése előtti ellenőrzéssel. Így egyrészt egyes esetekben az engedélyek megszüntetése szükséges, de ezen túl, ahol fenntartható is az engedélyezés, egy általános egyszerűsítést, az adminisztratív terhek csökkentését írja elő az irányelv.
Kiemelendő még az egyablakos ügyintézési pont, illetve az elektronikus eljárások lehetőségének kötelező biztosítása, ami szintén egy jelentős egyszerűsítést fog jelenteni a vállalkozások számára, és természetesen a hazai szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások számára is.
Az irányelv hatálya bizonyos korlátozásokkal valamennyi szolgáltatási tevékenységre kiterjed. Fontos kivételek vannak, amiket maga az irányelv sorol fel, ezeket a törvény is az irányelvnek megfelelően határozza meg, így a pénzügyi szektor egésze lényegében ki van zárva. Ezeknek nyilván a legtöbb esetben az az oka, hogy már sokkal részletesebben maguk a közösségi jogi aktusok is szabályozzák ezeket a tevékenységeket.
Ami még fontos általános eredménye az irányelvnek, illetve megvalósítandó követelmény, az a tagállamok közötti igazgatási együttműködés új módszereinek bevezetése, így különösen a közvetlen elektronikus kapcsolattartás lehetősége egy meghatározott rendszeren keresztül a többi tagállami hatóssággal, nyilván azzal összefüggésben, hogy a közösségi jogalkotó által kitűzött célnak megfelelően az engedélyezésről az ellenőrzési tevékenységre helyezendő a fő hangsúly, és ennek hatékonyságát hivatott javítani a vonatkozó irányelvi rendelkezés, illetve a törvényjavaslat ezt átültető része.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e az elhangzottakhoz képest kérdés, javaslat, hozzászólás, vélemény. (Nincs jelzés.) Nincs.
Most az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Szeretnék a helyettesítések aktuális állapotáról egy tájékoztatást adni, utána meghozzuk a döntést is. Ahogy említettem, Pelczné Gáll Ildikót helyettesíti Firtl Mátyás alelnök úr, Szűcs Erika képviselő asszonyt Szanyi Tibor, Gál J. Zoltánt Botka László, Veress képviselő urat Szirbik képviselő úr, illetve Eörsi elnök urat én helyettesítem.
Ennek megfelelően kérem képviselőtárasaimat, hogy aki az általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez tizenegy. Kérdezem, ki ellenzi. Ki nem támogatja, úgy is mondhatnám. (Senki sem jelentkezik.) Senki. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc. Megállapítom, hogy a bizottság 11:8 arányban általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, amihez gratulálok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak. Megköszönöm a jelenlétüket. (Dr. Számadó Tamás és kollégái távoznak az ülésről.)
Egy pillanat türelmet kérek. Az előterjesztők elindulhatnak, viszont szeretném jelezni, hogy jövő hét elején kerül sorra a plenáris ülésen ez a napirendi pont. Azt szeretném, ha a bizottsági véleményt a parlament plenáris ülésén valamelyik bizottsági tagunk ismertetné. Van-e erre önként jelentkező? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a későbbiek során majd felkérünk képviselőt erre a szerepre. Köszönöm szépen.
Áttérünk a 2. napirendi pontra, amely zárt ülés kereteiben folytatódik. Egyeztetési eljárásra kerül sor. Kérek mindenkit, hogy akinek itt kell lenni, és itt lehet, maradjon, aki pedig nem, hagyja el a termet. Köszönöm szépen.
Szeretném megjegyezni, míg nyitva van az ajtó, hogy e napirendi pont megtárgyalása után nyílt üléssel folytatódik az ülésünk, tehát aki szeretne ezen részt venni, ne menjen el.
(A bizottság 11 óra 56 perctől 12 óra 13 percig zárt ülést tartott,
melyről külön jegyzőkönyv készült.
A nyílt ülés folytatásának időpontja: 12 óra 13 perc)
Egyeztetési eljárás - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiateljesítményéről
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégek! Folytatjuk a munkát, amelynek keretében a 3., 4. és 5. napirendi pont megtárgyalásával, az úgynevezett energiahatékonysági csomaggal foglalkozunk. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről, az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről, valamint az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvtervezettel kapcsolatban az aktuális helyzetről hallgatunk meg tájékoztatót.
Az előterjesztő Gordos Péter szakállamtitkár úr a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból, illetve várjuk még Szaló Péter urat, a területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár urat az NFGM-ből. Miután az ő érkezése nem feltétele annak, hogy elkezdjük a tárgyalást, ezért azt javasolom, hogy lássunk hozzá a munkához.
Megadom a szót Gordos Péternek, egyben szeretném jelezni, hogy Szanyi Tibor, Ivanics Ferenc és a Braun Márton képviselő urak ezeknek a témáknak a kijelölt raportőrei. Én azt javasolom egyébként, hogy ezeket a témákat csomagszerűen, tehát egyben tárgyaljuk, ezért az államtitkár urat is arra kérem, hogy erre való tekintettel tegye meg a szóbeli előterjesztését. Parancsoljon!
Dr. Gordos Péter tájékoztatója
DR. GORDOS PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A KHEM részéről - ahogy elhangzott a felvezetőben - az első két irányelvvel kapcsolatban tudom megtenni a szóbeli felvezetést, tekintettel arra, hogy a harmadik irányelv az NFGM kompetenciájába tartozik, de hozzáteszem, hogy ezek az előterjesztések természetesen elválaszthatatlanok egymástól, hiszen nagyfokú összefüggés van közöttük.
A mi kompetenciánkba tartozó irányelvekkel kapcsolatban annyit el szeretnék mondani, hogy ez az európai energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról szóló bizottsági közleményből eredeztethető. Ennek van egy energiahatékonysági csomagja, és ennek az egyik, illetve a második elemét tartalmazza ez a két irányelv.
Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézése, vagy ha röviden akarom összefoglalni, akkor az általános címkézési irányelvvel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy eddig is volt erre vonatkozóan egy irányelvi előírás, ezt egyébként Magyarország implementálta megfelelő módon. Ez az irányelv került most tovább feldolgozásra, kibővítésre az Európai Bizottság részéről, tehát egy javaslat került megfogalmazásra.
Eddig a háztartási készülékekre volt leszűkítve ez az irányelv, és ennek az irányelvnek a tárgyi hatályát akarják kiterjeszteni minden, energiával kapcsolatos termékre. Bevezetnek egy új fogalmat, amit energiával kapcsolatos termékek címszóval lehet illetni. Emellett előírnak egy információcsere-kötelezettséget a tagállamok között, illetve egy kétévente megteendő tagállami információáramlást az Európai Bizottság felé. A címkézés nemcsak a boltokban megvásárolható termékekre vonatkozna, hanem telepített termékekre is, illetve az interneten történő vásárlásra is kellene ezeket a címkézési kötelezettségeket alkalmazni.
Nemcsak arról van szó, hogy magán a terméken kellene ezt az információs matricát, vignettát feltüntetni, hanem azokban az információs csomagokban és marketingeszközökben, amelyekkel élnek a kereskedők, amikor a saját termékeiket akarják pozícionálni a piacon, ezekben is fel kellene tüntetni ezeket az információkat.
Magyarország részéről támogatjuk ennek az irányelvnek a módosítását. Eddig a munkacsoport ezt nem tárgyalta, információim szerint a holnapi nap folyamán fogja tárgyalni ezt az irányelvtervezetet. Legalábbis a KHEM részéről eddig a bevezetésével kapcsolatos probléma nem látszik felmerülni.
A gumiabroncsokkal kapcsolatos irányelv, ha úgy tetszik, egy új irányelv. Ennek a származása szintén ebből a SER II-ből vezethető le. Itt fontos elmondani azt, hogy a gépkocsik energiafelhasználásnak közel 20-30 százalékát a gumiabroncsok minősége teszi ki, hiszen a gördülő ellenállástól kezdve a vizesgumi-tapadáson át vannak olyan ellenállások, amik energiát emésztenek fel. E tekintetben fogalmaz meg az irányelv hasonló típusú előírásokat, mint amik egyébként az általános címkézésnél felmerültek.
Két dolog van, amit eddig a szaktárca kifogásként el tud mondani ezzel az irányelvvel kapcsolatban. Az egyik az, hogy ezek az előírások, amelyeket a Bizottság javasol bevezetni, laboratóriumi körülmények között megmért állapotot tükröznek, tehát amikor ilyen kategóriákat bevezetünk, akkor igenis a fogyasztók számára fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az, hogy milyen terheléssel működik a gépkocsi, hogy mekkora a gépkocsi guminyomása, mind-mind befolyásolja az energiaosztályt a gumi tekintetében.
A másik, ami sokkal inkább egy gyakorlati, praktikus alkalmazás, hogy az irányelvtervezet azt mondja, hogy a futófelületen legyen feltüntetve egy matricával vagy hasonló megoldással ez a kategorizálás. Én nehezen tudom elképzelni, hogy bármely fogyasztó, amikor megvásárol egy új gépkocsit, bemászik vagy benéz a sárvédő dobba, és megnézi, hogy éppen milyen gumi van fent. Ez az egyik probléma, tehát ezt valahol máshol kellene feltüntetni, például szintén marketinganyagokban vagy a gumi oldalán, bár a gumigyártókkal felvettük a kapcsolatot, és azt mondták, hogy ott nem feltétlenül lehet ezt az információt elhelyezni. Hozzáteszem, ezen lehet vitatkozni, mert ugyanúgy, ahogy a gumi futófelületén a felnimérettől kezdve az átmérőjén túl elég sok információ ott van, nyugodtan ezt is fel lehetne tüntetni. További probléma, hogy vannak flottákban működtetett gépjárművek, ahol egyébként a fogyasztóig el sem jut ez az információ, hiszen a garázsmester az az utolsó személy, akinél megáll ez a fontos és hasznos információ, tehát ezt a problémát is valahogy kezelni kell.
Lehet, hogy így első hangzásra kicsit szélsőséges, amit mondok, de ugyanúgy, ahogy például a Forma-1-es versenyautóknál mindenféle színű csíkok rajta vannak a gumi futófelületén vagy akár az oldalán, itt is fel lehetne tüntetni különböző vastagságú vagy színezetű csíkot, ami nem fog lekopni a használat során, hiszen olyan mélységben tudják az anyagot színezni, illetve ez transzparens és végig fennmarad a gumi futófelületén, és nem fog balesetveszélyes helyzetet előidézni. Én rövid ennyit szerettem volna mondani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaimé a szó. Nyilván elsőként Szanyi, Ivanics és Braun képviselőtársaim kaphatnak szót mint raportőrök. Parancsoljanak! Kívánnak-e szólni? (Dr. Szanyi Tibor jelentkezik.) Szanyi képviselő úr, parancsoljon!
Dr. Szanyi Tibor, a bizottság kormánypárti raportőrének hozzászólása
DR. SZANYI TIBOR (MSZP), a bizottság kormánypárti raportőre: Köszönöm szépen. Azért jelentkeztem előbb, mert el is végezném mindkét feladatomat, amit kaptam, hiszen államtitkár úr is egyben, egy lendülettel foglalta össze ezt a két témát. Tulajdonképpen mivel a címkézés mindkét esetben energiatakarékossági szándékokat tükröz, azt hiszem, hogy a magyar álláspont kialakításánál talán érdemes lenne egy offenzívabb álláspontot kialakítani, magyarul ennek az egész címkézésnek pontosan a hatékonyságát illetheti kritika. Egyfelől a vásárlók, tehát a fogyasztók nincsenek igazán tisztában, hogy egyrészt hol keressenek ilyen tartalmú információkat, másrészt az adott információ - C1, C2, C3, az anyagban is szerepel - az átlagembernek nem sokat mond, még a szakemberek is nyilván jókat tudnak vitatkozni különböző besorolásokon.
Azt is látom, meg mindannyian látjuk, hogy rendkívül komoly innovatív esélyeket ad nekünk egyáltalán az energiahatékonyság mint szemlélet megjelenése, magyarul, ami tavaly még jó és best practice-nek nevezethető volt, idén vagy jövőre semmit nem mond. Ilyen értelemben én is osztom azokat az aggodalmakat, hogy ha egyszer s mindenkorra valami nagyon dicsérőt beleégetünk egy guminak az oldalába, az három év múlva, amikor már lelépi a fejlődés, még mindig ott büszkélkedhet azzal, hogy ez valami rendkívül előremutató dolog. Én úgy látom, hogy nincs más igazi megoldás, mint az, hogy egyfelől a kötelező marketingelemeket erősíteni, akár előírni ezeket a bizonyos tájékoztatási kötelezettségeket. Elnézést, visszautalok a cigarettára, itt is meg van határozva, hogy a doboz területének hány százalékán kell elhelyezni. Magyarul: bátorítani kell a gyártókat arra, hogy nagyobb felületeket adjanak saját maguk termékismertetői tekintetében. (Dr. Szaló Péter megérkezik az ülésre.)
Én nem érzem azt sem ördögtől való dolognak, hogy ha már az Unió bizonyos preferenciákat talált ki, mondjuk, az adórendszerben is - és nem véletlen, hogy most már egyre erősebben ezt a bizonyos köztes, kedvezményes adókulcsot erősen szorgalmazza az Unió mindenütt - a besorolásoknál a tényleg energiahatékony termékeket, egyiket-másikat talán el lehet képzelni, hogy ide sorolgassuk. Tudom, hogy ez Magyarországon azonnal ilyen kérdéseket vetne föl, hogy a mostani 18 kontra 25 hogyan alakulna, de ez egy jövőbeli feladat. Én most a jövőépítés jegyében bátorkodom azt mondani, hogy ezt a köztes, vagy ha úgy tetszik, kedvezményes áfakulcsot használjuk arra, amire való, hogy világos preferenciákat mutasson bizonyos termékek tekintetében. Persze ez nyilván a tárca kompetenciáit meghaladja, de ettől még kormány kormány, szerintem a társminisztériumokkal lehet erről egy kicsikét egyeztetni.
Annál is inkább mondom ezt, mert még tavalyi emlékeim kötnek ahhoz, hogy amikor az idei adótörvényeket boncolgattuk, és példának okáért a gépkocsiadóügyek fölmerültek, én azt láttam, hogy egyre nagyobb támogatottsága van annak a gondolatnak, hogy például a gépjárműadónál is elsősorban a szén-dioxid-kibocsátást vegyük az adó kiszabásának alapjául, nem pedig a köbcentit meg értéket, magyarul az fizessen úgymond kevesebb adót, aki másik oldalon több adót fizetett, vagy többet fizetett az innovációért.
Ráadásul még azt is merném mondani - szintén a fenntartható fejlődés világából ideidézett gondolatok -, hogy úgy is lehet ezeket a termékeket promótálni, ami előremutató volt itt Magyarországon: lex Audinak hívtuk, amikor adókedvezményeket kaptak, az innovációs tevékenység költségét le lehet vonni bizonyos mértékig az adóalapból. Ugyanez a logika lett kiterjesztve a gyógyszergyártókra a tavalyi esztendőben. Én adott esetben a gumigyártóknál vagy az elektromos termékek gyártóinál is azt merném mondani, hogy aki a megkívánt, preferált termékeket gyártja, forgalmazza, fejleszti, satöbbi, ők az innovatív magatartásuk költségei fényében kapjanak valamiféle adópreferenciát.
Mindent egybevéve én egy kicsit azt látom, hogy ez egy maszatolás, ami ennek a papírnak a lényegéből számomra kitűnik, mert valóban, ha fölnyalnak a futófelületre egy címkét, ami tele van írva mindenféle adattal, 127 adat között ez az egy senkit nem fog érdekelni, ráadásul, ha új autót vesz valaki, a legritkább esetekben van rajta a gumin a cédula, maximum utána tud érdeklődni a szervizmesternél, aki vagy tudja, vagy nem tudja. Tehát ez egy hihetetlen rossz hatékonyságú történet egyébként egy jó hatékonyságú dologról. Én azt érzem, hogy piacgazdasági viszonyok között - márpedig csak ilyenek maradnak a viszonyaink az elkövetkezendő időszakban is - értelemszerűen pénzkörnyéki ösztönzőkkel valószínűleg jobban lehet járni, mint imádkozással.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Közben köszöntöm Szaló Péter szakállamtitkár urat, aki megérkezett. Az ő témája az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvnél jön igazából szóba. Én úgy tekintem, hogy tájékoztatnak minket a szakállamtitkár urak ezekről az ügyekről.
Ha a Szanyi képviselő úr által elmondottakhoz Gordos államtitkár úrnak van reagálása, azt javasolom, hallgassuk meg, és utána megadom a szót Szaló Péternek.
DR. GORDOS PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az utolsó gondolattal kezdeném, tehát visszafelé haladnék. A gumiabroncsokkal kapcsolatos irányelv kifejezetten írja azt, hogy C kategória alatt, ha valamelyik forgalmazó ilyen típusú gumiabroncsot hoz forgalomba, külön állami támogatást gumiabroncs előállításához nem lehet nyújtani, tehát ilyen szempontból figyel arra az Európai Unió, hogy tényleg egy jövőbe mutató rendszer alakuljon ki.
Ami az áfát illeti: az tényleg a Pénzügyminisztérium kompetenciája ilyen szempontból, de meg fogom keresni - legalábbis az én szintemen - a PM-et, hogy hogyan állnak ehhez a gondolathoz. Egyébként tényleg ott lehet a legtöbbet elérni, hogy azokkal a címkézési rendszerekkel kapcsolatban, amelyek jelenleg életben vannak, és alkalmazzák a kereskedők, egy ismeretterjesztés történjen meg az országon belül.
Most mondok egy példát: ha valaki bemegy a Media Marktba, és akar venni egy mosogatógépet, nem tudja, hogy az A, B, C, D, E, F, G-nek - és mehetünk lejjebb - ténylegesen milyen üzenete van, milyen hatása van. Kevesen tudják, hogy például ez a mosogatógépekkel kapcsolatban a vízfelhasználásra is kiterjed. Ha egy értékesítési polccal odébb megy az ember ugyanebben a boltban - de más boltot is lehet mondani -, akkor például a televízió-készülékeknél ez nincsen meg, hiszen azokra nem terjed ki jelenleg ez az irányelv. Én ilyenkor minden egyes alkalommal megnézem azt, hogy, mondjuk, egy plazmatévének - elnézést, senkinek nem akarom rontani az üzletét - háromszor akkora a teljesítményfelvétele, mint egy LCD-tévének. Most dobták a piacra, és Magyarországon is most került bevezetésre a LED-es tévé, éppen tegnap konfrontálódtam ezzel, bementem egy boltba, megkérdeztem, hogy mekkora a teljesítményfelvétele, nem tudtak rá választ adni. Továbbmegyek: megnéztem a készülék hátulját, ki sem volt írva, hogy mekkora a teljesítményfelvétele. Ez az, ami ilyen szempontból engem elborzaszt. Tehát az uniós szintű irányelv innentől kezdve nagy valószínűség szerint erre is ki fog terjedni, bár ez egy keretirányelv, és ezt végre kell hogy hajtassa majd a Bizottság az úgynevezett daughter irányelvekkel.
Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Szaló szakállamtitkár úrnak adom meg a szót. Gordos államtitkár úr kiegészítéseket eszközölt, illetve szóbeli bevezetőt tett a gumiabroncsokkal és az energiával kapcsolatos termékekkel kapcsolatban. A harmadik kérdéskört viszont a szakállamtitkár úrra hagyta, úgyhogy ezt a lehetőséget megadjuk önnek.
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felelős az épületek energetikai teljesítőképességéről szóló 2002. évi európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatáért. Tárcánk felelős az irányelv honosításáért, a hazai feltételrendszer megteremtéséért. Engedje meg a tisztelt bizottság, hogy néhány mondatban beszámoljak az előzményekről, amelyek meglehetősen nagy vitát váltottak ki különösen az építőipar képviselői körében.
Szeretném jelezni, hogy még 2006-ban Kolber tárca nélküli miniszter úr adta ki azt a miniszteri rendeletet, ami a követelményrendszert határozta meg, amelyet minden új épületnél az építési engedélyezési eljárás során már alkalmazni kell, tehát gyakorlatilag 2007-től kezdődően már minden engedélyezett épület megfelel a Bizottság, illetve a Tanács által megkövetelt energetikai teljesítményeknek.
Ezt követően, 2008-ban került sor annak a kormányrendeletnek az elfogadására, amely az energetikai tanúsítás egész rendszerét szabályozza, hiszen ez év január 1-jétől kezdve minden épületre - most a kivételezettek körét nem szeretném felsorolni, de alapvetően lakóingatlanokra - teljeskörűen energetikai tanúsítást kell elkészíteni, ugyanazt, ami a hűtőszekrény és más termékek esetében már közismert. Ennek elkészítése megkezdődött. Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy alapvetően pozitív ösztönzőkkel szeretnénk elősegíteni ennek az irányelvnek az érvényesülését, ezért hoztunk is egy kis füzetet, amit majd kiosztanánk a tisztelt bizottság tagjainak. Nagyon fontosnak tartjuk a gyakorlatban való elterjesztését.
A VÁTI honlapján készítettünk egy teljes körű tájékoztatót, ami tartalmazza az uniós irányelveket, a hazai jogszabályokat, a tanúsítók körét, ingyenes szoftvereket, egyéb alkalmazható szoftvereket, betölthető elektronikus úton adattárat készítettünk ahhoz, hogy később tudjuk elemezni ezek megvalósulását és hatását, illetve az önkormányzatok vonatkozásában pedig beléptünk egy Energie-Cités nevű szervezetbe, ami lehetővé teszi azt, hogy ingyen és bérmentve az önkormányzatok a mért adatok alapján saját intézményeik tanúsítását el tudják készíteni poszterformában is, hogy tájékoztassák az állampolgárokat az épület energetikai teljesítményéről.
Nem kis vita előzte meg a rendeletek elfogadását, most pedig egy új irányelvvel állt elő a Bizottság, amelynek a tanácsi vitája megkezdődött. Mit is tartalmaz? Az egyik, hogy metodikát kívánnak kidolgozni, egy egységes metodikát, amely eddig tagállami hatáskörbe tartozott. Ösztönözni szeretnék a passzív és alacsony energiafogyasztású épületek építését, ezeket ösztönözni a nemzeti programokban. Optimalizációs programot kívánnak kidolgozni és ezeket elterjeszteni. Új épületek esetében előírnák, hogy az engedélyezés során minden esetben vizsgálják a megújuló energia használatának gazdaságos lehetőségét, s el akarják törölni a meglévő épületek jelentős mértékű felújítása esetén az ezer négyzetméteres küszöböt. Ezen szint felett a nemzeti szinten megállapított energetikai követelményeknek eleget kell tenni. Ez azt jelenti, hogy valamennyi épületre érvényesíteni kell majd az energetikai követelményeket, ha homlokzatainak s más külső határoló felületeinek több mint 25 százalékát érinti a felújítás, vagy az épület értékének 25 százalékát meghaladó felújításra, beruházásra kerül sor.
Állami, hatósági, illetve nagy közönségforgalmú épületeknél az eddigi ezer négyzetméteres alapterület helyett már 250 négyzetméternél nagyobbaknál előírja a tervezet az energetikai tanúsítást és annak kifüggesztését. A tanúsítványok független ellenőrzését is előírnák a tagállamoknak. Szankcionálni kellene a tagállami előírások megsértését, és amire eddig nagy hangsúlyt fektettünk: nagyobb hangsúlyt kapna a lakossági tájékoztatás. (Nógrádi Zoltán megérkezik az ülésre.)
Mi aggályunkat fejeztük ki a tervezet megfogalmazásával kapcsolatban. Először is még a jelenlegi elvárásokat sem sikerült teljesíteni, és nagyon jelentős terhet ró ez mind az állami szervekre, mind az önkormányzatokra, hiszen az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, de ugyancsak a kormányzat a konvergenciaprogram miatt nem tudott indítani olyan ösztönző programokat, amelyek a tanúsítványok elterjedését tudnák segíteni. Ugyanakkor nem is tartjuk minden estben indokoltnak az ilyen mértékű kiterjesztését. Különösen problematikusnak tartjuk a rendszer ellenőrzését, illetve aggályaink vannak a szoftver, illetve a módszer egységesítésével kapcsolatban. De természetesen ez még vita tárgya, s a vita során még sokféle irányt vehet a rendeletnek, illetve az irányelvnek a véglegesítése.
Most fogadták el nagyon ambiciózus formában az első tervezetet az Európai Parlament részéről. Mindenki túlzottan ambiciózusnak tartja. Nyilvánvalóan ez még sokat változhat ebben az egyeztetési eljárásban, amelynek a tervezett elfogadása ez év végére tehető, vagy legalábbis ezek a Bizottság számításai.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szakállamtitkár úrnak. Megadom a szót a képviselőtársaimnak. Szanyi képviselő úron kívül még Ivanics és Braun képviselő urak, akik raportőrök ezekben a témákban, elsőként nekik adok szót, de ha más szeretne szólni, természetesen másnak is. Parancsoljanak! (Ivanics Ferenc jelentkezik.) Ivanics képviselő úr!
Ivanics Ferenc, a bizottság ellenzéki raportőrének hozzászólása
IVANICS FERENC (Fidesz), a bizottság ellenzéki raportőre: Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Urak! Elnök Úr! Mivelhogy tájékoztató volt, jobbára kérdéseket fogok feltenni, bár általánosságban mindegyik napirendi ponthoz meg kell jegyezni, hogy alapvetően arról a kérdésről beszélünk, hogy milyen az energiatudatosság Magyarországon, és ebben a kérdésben bizony meglehetősen hátrányban vagyunk a régi európai uniós országokhoz képest. Tehát bármennyire is üdvözöljük ezeket a javaslatokat, és bármennyire is uniós szinten foglalkoznak vele, ez még azért sok tennivalót hagy itthon számunkra.
Nem tudom pontosan, milyen füzeteket hozott Szaló Péter államtitkár úr, majd ülés után megtudjuk, de azt gondolom, hogy az első dolog, ami előttünk szerepel a tárgyalásban, nem helyettesíti a másodikat. Ezt én általános megjegyzésnek szántam. A többi kérdésem talán sokkal konkrétabb.
Még egy érdekes kis színest hadd jelenítsek meg: a napokban fut egy reklám, az egyik autógyártó cég reklámja, ami úgy indul, hogy az energiatakarékosságra hívja fel a figyelmet. A televíziókról szó volt a címkézés kapcsán, ott említik meg, hogy például a televízió éjszakai kikapcsolása mennyi energiát takaríthat meg. Nem tudom, hányan gondolkodnak így Magyarországon, és ebben milyen segítséget adunk az embereknek, hogy felismerjék ennek a jelentőségét. Angliában nemrégen elvégeztek egy tesztet, hogy a háztartási energiának akár a 10-15 százaléka is megtakarítható azzal, ha a készenléti üzemmódot nem használják a különböző elektronikai eszközöknél. Tehát ezekben a dolgokban is már jelentős javulás lenne elérhető.
A címkézéssel kapcsolatban lennének kimondottan technikai kérdéseim. Az egyik, hogy tudjuk, hogy az alsóbb szintű jogszabályokon sok múlik. Mi az, amit eddig felmértek, milyen hatásai lehetnek ezeknek az intézkedéseknek? A költségek, realizálható megtakarítások mértéke vajon rendelkezésünkre áll-e? Tudjuk-e, sejtjük-e, hogy mi történik? A harmadik kérdésem: hogyan zajlik itthon az egyeztetés? Milyen háttértárgyalások vannak? Kikkel van? Fogyasztókkal? Fogyasztóvédelemmel? Az ipar mit szól ehhez a kérdéshez?
Hallottuk, és az ember mindig nézi, amikor aktuálisan hűtőszekrényügyben érdeklődik egy nagyobb áruházban, hogy mit jelentenek azok a betűk, és próbálja összehasonlítgatni. Szerintem nem olyan könnyű, elég sok időt kell eltölteni vele. Ha végiggondolom, hogy minden elektronikai eszközön ez szerepel, akkor nyilván ennek csak akkor van értelme, ha valamilyen koherens rendszerben van ez, mert, mondjuk, egy televízió készenléti üzemmódja egész más, mint egy számítógépé. Nem tudom a konkrét adatokat. Ez akkor jó, ha nem keveri az embereket, hanem segíti. Azt gondolom, szükség van a különböző egyeztetésekre, hogy ez világossá váljék. Arra is kíváncsi vagyok, hogy Európában mi az álláspont ezzel kapcsolatban. Vannak-e ellenzői ennek a kérdésnek?
Körülbelül ugyanezeket kérdezném Szaló Péter államtitkártól is. Úgy vagyunk felosztva, hogy Braun Márton az, aki a gumiabroncs kérdésében fog megszólalni a Fidesz-frakció részéről, nekem a másik két téma maradt. Az épületeknél nem állom meg azt a kis képet felrajzolni, hogy elképzelem, hogy majd a házakon is ugyanolyan kis címke fogja a bejárati ajtót takarni, mint amilyen a hűtőszekrényajtókon van, hogy milyen energiatudatos, milyen energiahatékonyságú házról van szó. De nyilván nem ebben vagyunk.
Többször tárgyaltunk itt a bizottságban is, hogy Magyarországnak az igazi lehetőségei az energiahatékonyság kihasználásában itt rejlenek, és itt lehetne nagyon komoly eredményeket elérni. Ezért én azt kérdezném az államtitkár úrtól konkrétan, bár nagy vonalakban említette, hogy vannak szándékok arra, hogy különböző források bevonásával segítsük a tulajdonosokat abban, hogy jobb energiahatékonyságot érjenek el, de az lenne a kérdésem, hogy ez mikorra várható. Milyen szinten fogalmazódhat meg? Egyáltalán mennyire van összefüggésben a hazai cselekvőképesség az európai jogszabályalkotással? Vélhetően mikor fog életbe lépni? Erről nem beszéltünk. Nyilván ehhez képest lehet meghatározni, hogy Magyarországon mit lehet tenni előtte vagy utána.
A kormány mennyire hosszú távú javaslatként kezeli a hazai megoldásokat, tehát a következő pénzügyi perspektívára is tekintettel van, vagy jelen pillanatban csak a mostani jogszabályból közvetlenül következő lépéseken gondolkodik?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár urak, parancsoljanak!
DR. GORDOS PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Szintén visszafelé haladnék. Milyen hosszú távon a szakterület gondolkodása? Két-három alkalommal ezelőtt, amikor itt voltam az energiahatékonysági cselekvési tervvel kapcsolatban, akkor én elmondtam azt, hogy ahhoz, hogy 2016-ig tudjuk hozni azt a 9 százalékos megtakarítást, körülbelül 320-350 milliárd forint értékű, csak támogatást kellene elkölteni. Jelenleg ez a KEOP-ban nem áll rendelkezésre. Akkor felhívtam a figyelmet arra, hogy a mindenkori magyar kormánynak nagyobb összeget kell erre a területre allokálnia. Tehát ilyen szempontból, ami az energiahatékonysági cselekvési tervben egyébként leírásra került, hogy a címkézésből hány tized petajoule-t lehet megtakarítani, csak akkor lehet ténylegesen megtakarítani, ha egyébként erre a figyelemfelhívó, oktatási célzatú programok elindításra kerülnek, illetve ezeket lehet finanszírozni.
Tehát egyetértek képviselő úrral, hogy ahhoz, hogy Magyarországon ez a potenciál kiaknázásra kerülhessen, ténylegesen ezeket a programokat el kell indítani. A cselekvési terv egyébként tartalmazza azt, hogy az alapfokú, illetve középfokú oktatásban az alaptanterv részévé kell tenni ezeket a gondolatokat az energiahatékonyság, energiatakarékosság jegyében.
Alsóbb szintű jogszabályok vonatkozásában vannak mosógépre, klímára, mosogatógépre, fényforrás-foncsorozásra miniszteri rendeletek, ezeket a rendeleteket kell egyrészt bővíteni, ha a Bizottság úgy dönt, hogy például a televíziókészülékek is felvételre kerülnek erre a listára.
Az, hogy az iparág ezt mennyire támogatja, mennyire nem: a CECED mint szervezet például támogatja ezt a folyamatot, de például tőle vannak olyan információink, hogy az iparág nem feltétlenül támogatja ezt a folyamatot, jóllehet egy prudensen működő cégnek immanens célja az, hogy egyébként úgy tudja pozícionálni a termékét a piacon, hogy rögtön összehasonlítást tud tenni más gyártó termékével azon megfontolások alapján, amit képviselő úr mondott, hogy tényleg összehasonlítható legyen, és egy koherens rendszerben lehessen bemutatni azt, hogy A gyártó terméke B, C vagy D gyártó termékéhez képest hol helyezkedik el energia-teljesítményfelvétel oldalon.
Ami a gumiabroncsokat illeti: a hazai gyártókat, illetve forgalmazókat megkérdeztük. Az Európai Unióban egyébként honos cégek ismerik a jogszabályi környezetet, ők ezt támogatják is. Van olyan cég, amely nem európai uniós honosságú, vele külön fel akarjuk venni a kapcsolatot, és update-elni őket, ha úgy tetszik, hogy milyen irányelvi módosulás fog bejönni, illetve hogy készüljenek föl erre, hiszen saját okukból kiindulva nekik is céljuk, hogy megfelelő minőségű gumiabroncsokat tudjanak legyártani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ivanics úr felvetette, hogy hogy néz ki majd a bejárati ajtón a címke. Ez csak a középületre lesz igaz, ahol feltétlenül a nagy forgalmú helyeken meg kell győződni arról az állampolgárnak, hogy milyen energiateljesítménnyel rendelkezik az adott épület, de igazából ez csak adásvételnél, illetve a bérleti szerződés megkötésénél játszik szerepet, illetve a különböző adattárakban jelenik meg, így a VÁTI Dokumentációs Központban, illetve az építési hatóságoknál. A középületek esetében természetesen egészen más a helyzet.
Milyen források állnak rendelkezésre? Sajnos, itt jeleztem, hogy nagy gondok vannak. Bár a Bizottság nagyon jelentős döntést hozott azzal, hogy módosította az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendeletet, amellyel lehetővé tette, hogy ilyen célú, tehát épület energetikai célú felhasználásra forrásokat használjanak fel. Ez egy nagyon nagy szemléleti váltás, hiszen a csatlakozáskor, illetve a programozási periódus kezdetén, amikor a rendeletet elfogadták, ugyan az új tagországok éppen a panelfelújítás érdekében átnyomták azt, hogy ne csak a szociális lakásépítésre lehessen ilyen forrásokat felhasználni, azonban, amikor a Bizottság a rendeletét kiadta, visszavették az akkori engedményt, és bizony a housingot, tehát a lakásépítés támogatását teljes egészében kihagyták a rendeletből. Ez most bizottsági szinten lehetővé vált, ami nem jelenti azt, hogy korlátlan a mozgásterünk, mert el van fogadva az Új Magyarország fejlesztési terv, el vannak fogadva az operatív programok, akciótervek. Ahhoz, hogy ilyen célra Magyarország forrást használjon fel, módosítani kell az operatív programokat. Ez minimálisan egy évet igényel, ez a kisebbik baj, mert az egy évet még meg lehetne várni, hanem ezek már többé-kevésbé determináltak, tehát a forrásunk összességében nem növekszik, tehát valamily céltól - akár iskoláktól, kórházaktól vagy éppen az útépítéstől - forrásokat kell elvonni, és ez a nehezebb.
Hazai forrásra a konvergenciaprogram miatt nem számíthatunk. Ami mozgásteret jelent, az a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételek felhasználása, amely lehetőséget ad energiatakarékos beruházások támogatására, nemcsak a panelprogram keretében, hanem egyeztetés alatt van a meglévő, más technológiával épült lakóépületek, illetve középületek támogatása is.
A tanúsítás ugyanakkor olyan csekély összegű támogatást igényelne, amelynek a bürokratikus eljárásának a támogatása többe kerülne, mint maga a tanúsítás, tehát arra nem célszerű és nem is tervezünk támogatási rendszert működtetni.
Van-e távlatos kormányzati elképzelés? Ez egy nagyon fontos kérdés. Szeretném jelezni, hogy több dimenzióban foglalkozunk az energiahatékonyság kérdésével. Részben a területfejlesztési miniszterek által elfogadott területi agenda először a területi kérdések mellett nagyon magas szinten jelenítette meg a különböző kockázatokat, a kockázatok között az energetikai kockázatokat - Magyarországnak bőven van mit tenni ezen a téren -, és a klímaváltozás kérdésével is hangsúlyosan foglalkozott. Ezzel szinkronban, bár külön szintű feladatokat meghatározva fogadták el a városfejlesztésért felelős miniszterek a lipcsei chartát, amely nagyon korszerű dokumentuma a városfejlesztésnek, amelynek az alapja volt, hogy ennek a hazai implementációja adott alapot az integrált városfejlesztési stratégiák kidolgozásának, amit 166 város készített el a regionális operációs programok városrehabilitációs programjainak előkészítésével. Persze kötelező volt, de nem ez volt a lényeg, ma már nem a terheket látják az önkormányzatok. Ennek az a lényege, hogy integráltan kell megközelíteni az energiahatékonyság kérdését, a klímaváltozásra való felkészülést, a szociális és a gazdasági kérdéseket. Ennek az elvárásnak tettek eleget az integrált városfejlesztési stratégiák.
De mi magunk is, mindamellett, hogy kormányzati program vagy nemzeti program keretében nagyon sokat várunk a településektől, a települési önkormányzatoktól, számos olyan intézkedést tettünk, amely ha nem is így van megcímkézve, de például az országos településrendezési és építésügyi követelményekbe a zöldtetőkre vonatkozóan olyan ösztönzőket építettünk be, amik ezeknek az alkalmazását segítik elő, hiszen a homlokzatok befuttatásától kezdve zöldterületek kialakításáig rengeteget lehet tenni a klímaváltozás megelőzése érdekében és az energiahatékonyság érdekében, hiszen hozzátenném azt, hogy a nyári időszak már egyre nagyobb figyelmet érdemel ezekben a munkákban.
Tisztelt Elnök Úr! Ezek a legtávlatosabb megközelítései ennek a kérdéskörnek.
ELNÖK: Köszönöm a bizottság nevében. Azt érzékeltem közben, mintha Szanyi képviselő úr szeretett volna még szólni. Kérdezem, hogy fennáll-e még ez a helyzet. (Dr. Szanyi Tibor: Fél perc.) Parancsoljon!
További kérdések, észrevételek, reflexiók
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Tényleg csak félperces hozzászólás. Az előbb még nem volt itt Szaló államtitkár úr, éppen ezért ezt a kérdést nem is illettem egy szóval sem. Azért jelzem nagy tisztelettel azt, hogy én bíztatnám a szaktárcát ugyanarra, amire korábban az energiával foglalkozó tárcát, hogy igenis a jövő abban áll, hogy valahol az adórendszereket összekötjük ezzel az egész kérdéskörrel. Mondok egy példát: nálunk a szocialista frakción belül működő fenntartható fejlődés munkacsoport kicsit körülnézett ebben a majdan, egyszer ingatlanadó nevű tárgykörben, és bizony elég erősen jön föl egy olyan javaslat, hogy az ingatlanadót úgy kellene adott esetben meghatározni, hogy négyzetméter alapon, de az egy négyzetméterre jutó energiafelhasználás figyelembevételével és nyilván a bent lakó személyek számával is súlyozva. Magyarul: tényleg nem lehet ma már külön kezelni ezeket a kérdéseket. Abban a pillanatban, ha az én ingatlanadóm függ attól, hogy mennyi áramot fogyasztok - vagy bármi mást, joule-ban mért energiát -, ugyanúgy, mint a gépkocsik esetében a bonus-malusnál, direkt azért vigyázok, nehogy nekimenjek valakinek, mert akkor megemelkedik az adóm, akkor rögtön följönne ez az egész, mindenki igyekezne nézetni, ellenőriztetni, tanúsítani, satöbbi.
A másik megjegyzés: nem egészen értettem ebből a papírból, hogy a 100 kilowatt fölötti gépeknél legyen csak ilyen felülvizsgálati kötelezettség. Akárhogy is van - és most nem is kérek viszontválaszt -, én nagyon-nagyon örülnék annak, ha egészen a pici szintekig le tudnánk menni, mert ott van az igazi pazarlás. Én a saját választókörzetemben tudom, hogy az emberek panaszkodnak a magas energiaárakra, satöbbi. Fogadóórán visszajövő dolog az emberektől, hogy 10-20 éve nem volt áttekintve a bojlerje, vagy valami ilyesmi, és amikor mondom neki, hogy 2-3 ezer forintért megcsinálják, jön vissza fél év múlva, hogy boldog, mert felére csökkent a gázszámlája. Szóval ezek azok a dolgok, amikre figyelni kell szerintem nyugodtan és bátran. A jövőt építsük, és ne húzogassunk ilyen határokat, én inkább ezt javasolnám.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, a jövőépítő megjegyzéseit. Az energiahatékonyság mellett azonban az időfelhasználás hatékonyságára is figyelnünk kell, mert egy órakor a parlament plenáris ülésén megemlékezés történik ötéves európai uniós tagságunkról, amit lehet, hogy mi itt munkával ünnepelünk egy kollektív döntés alapján, viszont sajátos lenne, ha pont a bizottság nem lenne ott.
Ezért megkérdezem ennek fényében is, hogy van-e még a témához hozzászólási igény. (Veress József jelentkezik.) Veress képviselő úr, parancsoljon!
VERESS JÓZSEF (MSZP): Egyetlen kérdésem az, hogy amikor a számokat nézzük, hogy mi mennyibe kerül, próbáljuk már közzétenni vagy mellétenni majd azt is, hogy ez milyen egyéb adó- és járulékbevételeket hozhat, mondjuk, az ilyen energiatakarékos felújításoknál. Nem kérnék most rá választ, tudom, hogy ez egy állandó probléma, de azért szerettem volna én is a jövőépítés jegyében megjegyezni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm én is. Úgy látom, lesz még alkalom meg szükség is, hogy ezekről a kérdésekről beszélgessünk. Én most úgy látom, hogy lezárhatom ezt a napirendi pontot, egyben az ülést is. Mielőtt eltávoznának képviselőtársaim, jelzem, hogy holnap 13 órakor tartjuk következő ülésünket, ahol is a leendő energiaügyi miniszter meghallgatását ejtjük meg. Várom önöket. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 59 perc)
|
|
|
Kocsi László a bizottság alelnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Nánásiné Czapári Judit