EIB-13/2009.
(EIB-129/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2009. május 26-án, kedden, 10 óra 04 perckor
az Országház Delegációs termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*
Eszmecsere a parlamenti pártok 2009-es európai parlamenti választási programjáról*
Dr. Göncz Kinga tájékoztatója*
Dr. Schmitt Pál tájékoztatója*
Dr. Szent-Iványi István tájékoztatója*
Dr. Bokros Lajos tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Göncz Kinga reagálása*
Dr. Schmitt Pál reagálása*
Dr. Szent-Iványi István reagálása*
Dr. Bokros Lajos reagálása*
Elnöki zárszó*
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Dr. Veres János (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Botka László (MSZP) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Gál J. Zoltán (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Káli Sándor (MSZP) Szűcs Erikának (MSZP)
Veress József (MSZP) Szirbik Imrének (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz) dr. Braun Mártonnak (Fidesz)
Dr. Göncz Kinga, az MSZP listavezetője
Dr. Schmitt Pál, a Fidesz-KDNP listavezetője
Dr. Szent-Iványi István, az SZDSZ listavezetője
Dr. Bokros Lajos, az MDF listavezetője
Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő (Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Jó napot kívánok! Az Európai ügyek bizottságának mai ülését megnyitom.
A napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel összhangban terjesztem elő. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy észrevétel, javaslat a napirendi javaslattal kapcsolatban van-e. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok, akkor a napirendről kell szavaznunk. Kérem szépen, hogy aki a napirenddel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Tisztelettel köszöntöm bizottságunk új tagját, Veres János képviselő urat. Remélem, hogy hasznosan és jól fogja tölteni az idejét a bizottság keretében, a bizottság munkájában.
Eszmecsere a parlamenti pártok 2009-es európai parlamenti választási programjáról
Tisztelt Bizottság! Egy napirendi pontunk van a mai napon, ez pedig egy eszmecsere a parlamenti pártok európai listavezetőivel. Szeretném ezen a helyen megemlíteni, hogy ez egy tradíció, egy hagyomány, ha szabad így fogalmazni. Az első európai választáson elődöm, aki most az asztal másik oldalán ül, Szent-Iványi István akkori elnök úr szervezett egy hasonló megbeszélést az akkori parlamenti pártok listavezetőivel. Akkor ebből semmifajta probléma nem származott, hiszen akkor a pártok ezt tudomásul vették, ez egy parlamenti esemény, és a parlamenti eseményeken a parlamenti pártok vesznek részt. Én úgy gondoltam, hogy hasznos, ha ezt az öt évvel ezelőtti kezdeményezést folytatjuk, és ebből egy hagyományt, tradíciót teremtünk, annál is inkább, mert mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a kampány túlnyomó részben belpolitikai kérdésekről szól. Ennek lehet nem örülni, de ezt tudomásul kell vennünk, mert hiszen a választók általában helyi, tehát nemzeti kérdésekre reflektálnak a választások során.
Ezzel együtt a Magyar Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó szakbizottsága méltán tart igényt arra, hogy megtudja, hogy a parlamenti pártok az európai kérdésekről hogyan vélekednek, elsősorban olyan kérdésekről, amelyeket az Európai Parlamentben befolyásolni lehet, mert figyelve a sajtót, felmerülnek európai szintű javaslatok is, ezek között azonban láttunk olyanokat is, amelyek nem az Európai Parlamentre vonatkoznak, hanem inkább egyéb európai intézmény hatáskörébe tartoznak.
Nagyon köszönöm, hogy a pártok listavezetői elfogadták a meghívást.
Az Európai ügyek bizottságának a képviselői abban maradtak - és erről kell egy rövid szavazást is tartani -, hogy a listavezetők a parlamenti létszám szerinti sorrendben tartanak egy 8 perces bevezetőt arról, hogy mi az európai elképzelésük, mit akarnak az Európai Parlamentben képviselni, ezt követően kérdések hangozhatnak el a bizottság tagjai részéről. A frakciók kérése az, hogy ezt a kérdésfeltevést kettő percben limitáljuk, tehát ne szónoklatok, monológok, hanem valódi kérdések legyenek. Szemben a bizottság ügyrendjével összegyűjtjük ezeket a kérdéseket, és a legvégén ugyanabban a sorrendben a listavezetők válaszolnak az elhangzott felvetésekre, kérdésekre, és ezzel a bizottsági ülést reményeink szerint legkésőbb délre, de talán még előbb is be tudjuk fejezni.
Kérdezem a bizottság tagjait, elfogadható-e ez a javaslat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Ez úgy tűnik, hogy egyhangú. Köszönöm szépen.
Javasolom, hogy térjünk is rá a meghallgatásokra. Először megadom a szót Göncz Kinga asszonynak, a Magyar Szocialista Párt listavezetőjének, 8 percben.
DR. GÖNCZ KINGA, az MSZP listavezetője: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Örülök, hogy sor kerül erre a mostani ülésre, és valóban lehetőségünk van arra, hogy elmondjuk nagyon röviden, hogy mit gondolunk az előző parlamenti ciklusról, és mire készülünk a következő európai parlamenti ciklusban. Azt látjuk, hogy a kampányban nagyon sok belpolitikai kérdés merül fel, és ez most legalább egy lehetőség arra, hogy valóban ne ezekről beszéljünk elsődlegesen.
Az Európai Parlamentben nemzeti érdekeket kell képviselnünk. A kampány időszakában nyilvánvalóan egymással versengő pártok vannak. Attól kezdve, hogy kikerülünk az Európai Parlamentbe, a nemzeti érdekek világos képviselete lesz a legfontosabb feladatunk, részben, hogy Magyarország minden tekintetben az Unió egyenrangú tagja legyen, hogy a lehető legtöbbet profitáljon az uniós tagságából, és hogy a magyar érdekeket, sajátosságokat minél nagyobb mértékben figyelembe vegyék az Unió intézményei, illetőleg ezen belül a Parlament. Ennek megfelelően az MSZP a listáját is úgy állította össze, hogy a legjobb és a legnagyobb teljesítményű, az előző ciklusban a legkomolyabb teljesítményt nyújtó szakértők kerültek a lista élére, és folytatják a munkájukat.
Van egy 15 pontos vállalása az MSZP jövendő EP-delegációjának. Ezt én csak röviden foglalnám össze, rajta van ez a vállalássor az MSZP honlapján. Ezek azok a kiemelt témák, amelyeket szeretnénk a következő időszakban nyomatékosan képviselni. Egyrészt az Unióval együtt, közösen kell tennünk a munkahelyek megőrzéséért, a magyar kis- és középvállalkozásokért. Nagyon sok minden történt ezen a területen, de tudjuk, hogy itt a válság időszakában a munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés központi kérdés, és az európai baloldal pedig, amelynek vezető értéke a szolidaritás, szintén kiemelten kezeli ezt a kérdést. Itt is a magyar érdek az, hogy minél többféle támogatás jöjjön, és minél nagyobb mértékben tudjuk kiegyensúlyozni, kivédeni a válság hatásait.
Mindenképpen azt szeretnénk képviselni, hogy a jogszabályokat ne a nagyvállalatokra, hanem kis- és közepes méretű gazdasági egységekre optimalizálja az Európai Unió a jövőben. Tudjuk, hogy ez Magyarország számára is nagyon fontos, illetőleg a kutatás-fejlesztési kérdés középpontba állítása kulcskérdés lesz; Magyarországra jött az ETI, az Európai Technológiai Intézet, ez nagyon jó alap arra, hogy ezen a területen lépjünk tovább.
A válságkezelésben fenn kell tartanunk az európai szolidaritást. Tudjuk, hogy az európai baloldal állt egyébként Magyarország mellé a válság első napjaiban, amikor a forint elleni támadások voltak. Tudjuk, hogy a protekcionista kezdeményezések miatt folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy ez a szolidaritás fennmaradjon. Ennek része az, hogy a pénzügyi támogatások felhasználási szabályai úgy változzanak, hogy azok minél rugalmasabbak legyenek, minél inkább szolgálják a magyar érdekeket, azokat a szükségleteket, amelyek nekünk fontosak.
A közös európai pénzügyi felügyelet területén tovább kell lépnünk - ez Gyurcsány Ferenc javaslata volt -, azt gondolom, komoly lépések történtek, de még vannak tennivalók, illetőleg nagyon fontos ott is továbblépni, hogy a külföldi bankok itteni leányvállalatai is kapjanak támogatásokat, azaz ne lehessen ezekből kizárni a leánybankokat.
Minél hamarabb eurót - tudjuk, hogy erről szakmai körökben folyik a vita. Fontos, hogy Magyarország részint megtegye azokat a lépéseket, amelyek fontosak ebből a szempontból, másrészt hogy legyen egy európai támogatás ehhez.
A 2013 utáni költségvetési forrásokban a magyar érdekek érvényesítése, részben a kohéziós források fenntartása. A magyar régiók közül, talán Közép-Magyarország kivételével a többi régió még biztosan kaphat ilyen forrásokat.
A mezőgazdasági és regionális támogatások területén érvényesüljön az együttműködés. A legelmaradottabb térségek támogatása, a magyar agrárium felzárkóztatása, közlekedési, energetikai, infrastrukturális nagy projektek támogatása, regionális gyorsvasúthálózat - csak érinteni szeretném a legfontosabbakat.
A szociális Európa vívmányainak fenntartása kiemelkedően fontos, megint a válság - tudjuk - megkérdőjelez sok mindent. Befogadó társadalom, kirekesztés csökkentése, idősebb generációk védelme, nők egyenjogúsága, fogyatékossággal élők támogatása, illetőleg a romák teljes integrációja, amely ügyben egyébként az MSZP európai parlamenti képviselőcsoportja nagyon sokat tett, Kósa Magdának volt az a jelentése, ami a romák helyzetével foglalkozott. Tovább kell lépnünk a feladatok megfogalmazásában.
Európai energiabiztonság - nagyon sok minden történt, nagyon sok minden van hátra, csökkenteni Magyarország gázfüggőségét, közös európai energiapolitikán dolgozni, illetőleg a zöld energiaforrások fejlesztését elősegíteni.
Fogyasztóvédelem, a biztonságos élelmiszer kérdése - szintén nagyon sok minden történt, GMO-mentesség ügyében nagyon sikeresek voltunk. Ennek a fenntartása fontos. Illetőleg a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások kérdése, aminek Magyarország megint nyertese lehet, mint az európai egészségturizmus vonzó célpontja.
A magyar vidék és gazdák érdekeinek képviselete, részben hogy a magyar gazdák jobb feltételekkel léphessenek az Unió piacára, illetőleg a piacokra. Nagy kérdés lesz 2011-ben a magyar termőföld magyar kézben tartása, a derogáció ideje lejár, erre rá kell készülnünk, illetőleg meg kell próbálnunk valamilyen módon vagy kitolni ezt az időt, illetőleg megvédeni ennek a tulajdonjogát. Nem változott olyan mértékben a föld ára, hogy ez veszélytelen lenne Magyarországra. Szociális szövetkezetek létrejötte.
Élhető természeti környezet, panelházak fűtésének, szigetelésének korszerűsítése egyrészt, passzív házak építésére támogatások, környezetvédelemből való profitálás; Magyarországnak földrajzi fekvése miatt kiemelten fontos, hogy a környezetvédelmi szabályozók hogyan alakulnak, erre hivatkozva tudunk kétoldalú konfliktusokat megoldani.
Kisebbségbarát Európa - nagyon komoly előrelépések kellenek, bár nagyon komoly eredményeink voltak a lisszaboni szerződés ügyében, illetőleg az Alapjogi Ügynökség létrehozásával. Rasszizmus, antiszemitizmus, kirekesztés, idegengyűlölet ellen való fellépés.
Fiatalok Európája - részben ösztöndíjprogramok erősítése, külföldi munkavállalás segítése, kutatási ösztöndíj a fiatalok számára. Erős és hatékony Európa, ami a szorosabb európai integrációról szól.
Az 2011-es EU-elnökség segítése, ami közös feladat lesz mindenképpen. Magyarország regionális stabilizáló szerepének az erősítése, ez a bővítési kérdés, ahol eddig is nagyon markánsak voltunk, és ezt szeretnénk folytatni. A délkelet-európai térség integrálódása, illetőleg a határon túli magyarság számára az Európai Unió előnyeinek a biztosítása minél szélesebb körben, és ebben van Ukrajna európai integrációhoz való kötése is, ami nagyon fontos.
Sokat kell tennünk azért, hogy az emberek magukénak érezzék az Európai Uniót, azaz sokkal több információt hozzunk el, és ezzel kapcsolatban lenne két egészen konkrét javaslatom. Az egyik erre vonatkozik, a másik a jövőbeli összefogásra. Említettem már korábban, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény módosításával szeretnénk lehetővé tenni, hogy az európai parlamenti képviselőknek legyen egyfajta beszámolási kötelezettségük, azaz számoljanak be rendszeresen, félévente arról, hogy milyen munkát végeznek, hogyan védik a magyar érdekeket az Európai Parlamentben. Elkészítettük egy módosítását az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvénynek, ami arról szól, hogy közmeghallgatás formájában történjen meg ez a beszámolás, amikor nyitott kérdésekkel, javaslatokkal lehet fordulni az európai parlamenti képviselőkhöz, akik erre reflektálnak. Ez talán jobban behozza a közgondolkodásba azt, hogy mi is történik az Európai Parlamentben.
A másik javaslatom pedig az - ahogy említettem az elején, attól kezdve, hogy kikerülünk az Európai Parlamentbe, nemzeti érdekeket kell képviselnünk -, hogy legyen a nemzeti összefogásnak egy minimuma. Van egy 12 pontos javaslatunk erre, hogy melyek legyenek azok a nemzeti értékek, érdekek, amelyekben az összes kikerülő pártnak a képviselője az Európai Parlamentben együttműködik, együttesen képvisel kérdéseket. Én ezt odaadnám a partnereimnek, egyrészről, illetőleg odaadnám a képviselői jogállásról szóló törvény módosítását is (Megtörténik.), és őszintén remélem, hogy ennek lesz egy széles körű támogatottsága.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, listavezető asszony 24 másodperccel a kereten belül. Köszönöm szépen ezt a pontosságot is.
Akkor most megkérném Schmitt Pál urat, a Fidesz-KDNP együttes lista vezetőjét, hogy 8 percben szintén legyen kedves szólni.
DR. SCHMITT PÁL, a Fidesz-KDNP listavezetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt hazai Képviselő Hölgyek és Urak! Kedves Kollégák! Én is köszönöm a lehetőséget, hogy beszámolhatok terveinkről, tájékoztathatom önöket. Mielőtt konkrét elgondolásokra, tervekre térnék, engedjék meg, hogy néhány gondolatot az elmúlt időszakról is mondjak.
Úgy ítéljük meg, hogy európai uniós tagságunk első öt esztendejét az elszalasztott lehetőségek és kudarcok jellemzik. A kilencvenes években Magyarország volt a térség jó értelemben vett bezzeg országa, amelyet az európai partnerek követendő példaként ajánlottak a szomszédos országok figyelmébe, ami a piacgazdaság, a demokratikus intézményrendszer kiépítését illeti, addig ma komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy utolérjük a már euróval fizető Szlovákiát vagy Szlovéniát.
Miközben a legtöbb, 2004-ben velünk együtt csatlakozott ország, közép- és kelet-európai állam élvezi az uniós tagság előnyeit, Magyarország a gyenge kormányzati tevékenység következtében példátlanul legyengült, nem túlzás azt állítani, hogy társadalmi, gazdasági fejlődésünk megállt, egyfajta zsákutcába jutva. Gazdasági értelemben kiszolgáltatottá váltunk a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbank és az EU hiteleinek, nemzetközi presztízsünk szertefoszlott, miután a miniszterelnök maga ismerte be, hogy trükkök százait alkalmazták az Európai Bizottságnak szánt adatközlés során.
A kormány elveszítette maradék hitelét, amikor cinkosan szemet hunyt a békésen emlékező polgárok elleni brutális rendőrtámadás során, 2006. október 23-án. Nagymértékben a polgárok nagy része létbizonytalanságban él, a gazdasági válság következtében tízezrek vesztették állásukat, a közigazgatás leépülni látszik, a közbiztonság nagymértékben romlott, a rendőrség egyre kevésbé képes a polgárok biztonságának a szavatolására. Mindezek következtében úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak alapvető változásokra és merőben új irányra van szüksége.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség programja egy több hónapos szakmai munka szintézise, mely egyszerre ad képet a Fidesz-KDNP európai parlamenti tevékenységéről 2004-2009 között, valamint felvázolja a következő öt év cselekvési fő irányait. A kötet mintegy 27 uniós szakterületet dolgoz fel, minden fejezet végén konkrét célkitűzéseket fogalmazunk meg, amelyeket képviselni kívánunk. Internetről ez az anyag letölthető, a címe: "Igen, Magyarország többre képes!" (Felmutatja a könyvet.) Internetről letölthető egyébként a rövidített angol változat is a külképviseletek segítésére. Önöknek is ki fogom osztani az előterjesztés végén.
Igen, Magyarország többre képes, és az üzenetünk az, hogy erős Európában, erős Magyarországban vagyunk érdekeltek. Olyan Európában vagyunk érdekeltek - és ezek olyan tézisszerű megfogalmazások, amiket nincs módom az idő rövidsége miatt jobban kibontani, egyébként kész vagyok rá, és az anyagban is megtalálható -, amelyben a kisebbségben élő emberek jogai, a nyelvhasználat, az anyanyelven való tanulás elismert érték; mely szembenéz múltjával, méltó módon emlékezik az önkényuralmi rendszerek áldozataira; amely túllép az intézményi válságon, és megszilárdítja az elért eredményeket a mindennapokat érintő problémákban; amely szembenéz az egész kontinenst érintő demográfiai válsággal, megőrzi az európai szolidaritási és családmodellt; amely támogatja a teljes foglalkoztatás irányába tett lépéseket, s hozzájárul egy összetartóbb társadalom megteremtéséhez; amely kiemelt figyelmet fordít a fogyasztók egészségére, biztonságára és tájékoztatására; amely szem előtt tartja az esélyegyenlőséget, illetve a társadalmi csoportok közötti szolidaritást, különös tekintettel a hátrányos társadalmi csoportokra és a fogyatékkal élőkre. Tudásalapú Európában vagyunk érdekeltek, melyben az oktatás a társadalmi beilleszkedés egyik legfontosabb eszköze.
Olyan Európában vagyunk érdekeltek, amelyben a kutatás, a fejlesztés, az innováció, a kreativitás képezik a gazdaság egyik motorját; mely tiszteletben tartja és megőrzi a kontinens egyedülálló kulturális és nyelvi sokszínűségét; amelyben biztosítva van a vélemények sokszínűsége, s a médiában érvényesül a közszolgálatiság elve; amelyben a fiatalabb nemzedék aktív részese és formálója a közéletnek, akiktől azt várjuk, hogy belakják Európát az ösztöndíjprogramok kihasználásával; amely úgy tekint a sportra is, mint a nevelés, a fiatalok nevelésének fontos eszközére; mely megőrzi a szociális piacgazdaság vívmányait; mely csökkenti a kis- és közepes vállalatok hátrányát a nagyvállalatokkal szemben az adminisztratív terhek csökkentése, hitelgarancia-nyújtás és egyebek terén.
Olyan Európát szeretnénk, mely a felzárkózás jegyében továbbra is támogatja beruházásainkat vasúti, közúti és vízi infrastruktúra terén, hogy kihasználhassunk földrajzi adottságainkat; mely egységesen lép fel az energiabiztonság megteremtése érdekében; amely felelősséget vállal a kontinens, illetve a Föld természeti sokféleségének megőrzéséért, különös tekintettel az értékes ivóvízbázis megóvására; mely megőrzi a kohéziós és strukturális politikákat a kelet-európai tagállamok felzárkóztatásához; mely megőrzi a közös agrárpolitika vívmányait, és megőrzi a mezőgazdasági, vidékfejlesztési támogatások jelenlegi szintjét. Egyébként a 2009-2014-es feladatok között ez lesz az egyik legfontosabb törekvésünk. Olyan Európában vagyunk érdekeltek, amely nyitva áll annak értékrendjét elfogadó európai országok felvétele, a bővítés irányába, különös tekintettel az EU balkáni bővítésére, szoros partnerség kialakítására törekszik az Unióval szomszédos országokkal, illetve térségekkel.
Ami pozitívumként értékelhető az elmúlt öt évben: a magyar nagykövetségtől, a missziótól, amennyiben igényeltük, megfelelő együttműködésben részesültünk. Együtt tudtunk dolgozni felvidéki és erdélyi magyar képviselőtársainkkal a határon átnyúló érdekeket képviselve. Az EPP-ben így a 18-as létszámunkkal velük együtt már egyenlő nagyságrendet képviseltünk a franciákkal, ami jelentősen erősítette érdekérvényesítési képességünket. Az Európai Néppárthoz, annak EPP-ED-frakciójához tartoztunk, amely a Parlament legerősebb és legnagyobb képviselőcsoportja, amely úgy aposztrofálja magát, hogy Europe's driving force.
Az EU másik 25 tagországának képviselői megtanulták ez idő alatt, hogy a magyarok önmagukat összetartozónak tekintik a Kárpát-medencei régióban. Pozitívum, hogy három fideszes képviselőt választottak meg az év parlamenterének az elmúlt beszámolási időszakban: Gál Kingát emberi jogi és kisebbségjogi kérdések képviseletéért, Járóka Líviát az összeurópai romatársadalom képviseletéért, és Őry Csabát szociális és foglalkoztatási ügyekben végzett munkájáért.
A delegációnk nagyságrendje, hogy 12-en voltunk, lehetővé tette, hogy az összes szakbizottságban, szám szerint 21-ben képviseljük érdekeinket, naprakész információkkal rendelkeztünk tehát folyamatosan. A magyar forradalom 50 éves évfordulóját, a 2006. évet magyar évnek deklaráltuk, kiállításokat, rendezvényeket, meghallgatásokat rendeztünk, gondoztunk kiadványokat, egész évben közbenjártunk, hogy a Parlament elnöke meghívja plenáris ülésre Sólyom László elnök urat, és ott emlékezhetett meg a forradalomról.
Öt év alatt a delegációnknál több mint 200 fiatal gyakornokot foglalkoztattunk, és több mint hatezer vendégnek tettük lehetővé, hogy meghívtuk őket, kijuttattuk őket Brüsszelbe vagy Strasbourgba annak érdekében, hogy megismerjék a Parlament munkáját.
Az Európai Parlamentben nincs kormányzási és ellenzéki pozíció, hanem ügyek vannak, közösen lehet felsorakozni nemzeti érdekeink megvédése érdekében. Szocialista és liberális képviselőtársainkkal egymást tiszteletben tartva, egymást megbecsülve dolgoztunk. A Fidesz képviselőinek területi felelősségük is volt, mind a 12 képviselőnknek volt az országban, akár a fővárosban, akár valamelyik megyében területi felelőssége.
A negatívumok között szeretném megemlíteni végezetül, hogy nem sikerült előrelépni a lakosság tájékoztatásában munkánkról, illetve az EU döntéshozó mechanizmusáról. Járva az országot, úgy látom, hogy nagyon kis mennyiségű és minőségű az az információ, amivel rendelkeznek. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)
Nem kaptunk sem közszolgálati, sem kereskedelmi csatornákban kellő tájékoztatási felületet. Munkánk után nem érdeklődtek a parlament szakbizottságai - kivéve az ön által vezetett bizottságot, ahová állandó meghívással rendelkeztünk -, beszámolnunk sem kellett. Göncz Kinga asszony, jelölttársam, gondolom, ezt próbálja kezelni a jövőben, hogy ez intézményessé váljék. A Külügyminisztérium és a parlament elnöke kivételével nem volt módunk találkozni vagy egyetlenegyszer is tájékoztatást adni miniszteri vagy szakállamtitkári szinten - (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) már csak két mondatom van, elnök úr -, bár elismerem, hogy plenáris üléseken volt lehetőségünk felszólalni. Én mint az első alelnöke a kulturális és oktatási bizottságnak egyszer sem tudtam találkozni a miniszter úrral.
A hamis kormányzati adatszolgáltatás rontotta a magyar képviselők hitelét is, a tanácsi és bizottsági munkáról nem kaptunk rendszeres, érdemi tájékoztatást, pedig a jogalkotás együttműködési, együttdöntési eljárás keretében folyik. Az európai uniós elnökségi előkészület során is igen sok párhuzamosságot látok. Úgy érzem, hogy elmegyünk egymás mellett, holott az majd közös feladat lesz, közösen kell akkor az elnökségi feladatot ellátnunk 2011. első félévében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, listavezető úr. Most megkérném Szent-Iványi István urat, az SZDSZ listavezetőjét, 8 perces előterjesztésére.
Dr. Szent-Iványi István tájékoztatója
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ listavezetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Köszönöm a meghívást, és köszönöm az elnök úrnak, hogy folytatja azt a hagyományt, amit elkezdtem. Meghallgatva Schmitt Pál listavezető kollégám beszámolóját, különösen fontosnak tartom leszögezni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége az Európai Unió iránt és Magyarország uniós tagsága iránt elkötelezett politikai erő, fontosnak tartja Magyarország uniós tagságát, és úgy ítéli meg, hogy Magyarország nyertese az elmúlt ötéves tagságnak és magának a tagságnak.
Nem vagyunk kritikátlanok az Unióval szemben, úgy gondoljuk, hogy sok területen továbblépésre van szükség, ezt a programunk tartalmazza is. Különösen nem vagyunk kritikátlanok Magyarország képességét illetően, hogy az uniós lehetőségeket kihasználja. Úgy találjuk, hogy ebben Magyarország valóban nem járt élen a többi, vele együtt csatlakozó országhoz képest, de ez nem homályosíthatja el azt a véleményünket, hogy Magyarország számára más ésszerű lehetőség nincs, nekünk az Európai Unión belül kell megkeresnünk a saját helyünket, és az Unió fogja megadni a válaszokat vagy a segítséget a válaszokhoz.
A második, amit szeretnék mondani, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének van egy társadalmi üzenete és egy szakpolitikai üzenete. Ami a társadalmi üzenetet illeti: ezt is európai keretbe ágyazzuk, tehát ez nem tisztán belpolitika, de kétségtelenül belpolitikai vonatkozása van. Ez arról szól, hogy ma Magyarországon tűrhetetlen mértékben eluralkodtak az indulatok, a gyűlölködés, a kirekesztés, érzékelhető a társadalmi közérzet romlása, és sajnos a legutóbbi időkben már nagyon súlyos bűncselekmények is bekövetkeztek, amelyek esetében nem lehet kizárni a rasszista indítékokat sem. Ez félig-meddig lopakodó módon ment végbe, de ma már egyre nyilvánvalóbb.
A Szabad Demokraták Szövetsége felhívja a figyelmet ezekre a jelenségekre, fontosnak tartja, hogy Magyarország reagáljon rá, minden demokrata, nemcsak liberális, hanem minden demokrata reagáljon ezekre, méghozzá az európai értékrend alapján reagáljon erre. És itt kapcsolódunk Európához, mi azt mondjuk, hogy Európa azért erős, azért immúnis a kirekesztéssel és a szélsőséges erőkkel szemben, mert világos értékrendje van, ami a tolerancián, a humanizmuson, a kölcsönös megértésen, a kompromisszumkeresésen alapul. Tehát valóban van belpolitikai üzenete is a mi kampányunknak, de ennek európai kerete van és európai választ adunk.
Ami pedig a konkrét vállalásainkat illeti, ezek konkrétak, számon kérhetőek és vállalásszerűek. Tisztelettel tekintek arra a vaskos kötetre, ami Schmitt Pál előtt fekszik, ez valóban egy nagyon jelentős munkát tartalmazó tanulmánykötet, amiben azonban minden benne van, meg mindennek az ellenkezője is. Mi ezt nagyon leegyszerűsítettük azokra a világos követelésekre, amiket fontosnak tartunk. Ilyen a munkavállalás teljes kiterjesztése, méghozzá a 2011-es határidő előtt. Ebben az Európai Parlament eddig is sokat tett, tehát fontos célkitűzés volt, a liberálisoknak különösen, akik követelték ezt. Most Németországról és Ausztriáról van szó, az őszi németországi választásokon várhatóan egy új koalíció jön létre a német szabad demokraták részvételével, akik egyébként a munkavállalás szabadsága mellett vannak, tehát itt egy fontos lehetőségünk van megnyitni ezt az utat.
Ugyanez érvényes a szolgáltatási irányelv továbbfejlesztésére is. Az év végén érvénybe, vagy hatályba lépő szolgáltatási irányelv ugyan sokat könnyít a szolgáltatóknak, magyar kis- és középvállalkozóknak ahhoz, hogy az európai piacokon megjelenjenek, de még túl sok adminisztratív akadályt tartalmaz az irányelv. A liberálisok az egyedüliek az Európai Parlamentben, akik a szolgáltatási irányelv további egyszerűsítését szorgalmazzák, összhangban a Bolkestein liberális biztos által beterjesztett eredeti irányelvvel, ami ezt szolgálta volna.
Kiemelten fontosnak tartjuk a felzárkózási támogatások kérdését, ezen belül is a szinten tartás kérdését, itt az összvolumenre gondolok, tehát a 25 milliárd euró összvolumenre a következő 7 éves költségvetésben. Ez lesz az egyik legfontosabb feladata a következő parlamentnek. Az előző, vagy a jelenlegi parlamentnek a 7 éves költségvetést előkészítő bizottságában két magyar képviselő volt, az egyik én voltam, szeretnék ebben is részt venni. És itt az a cél, hogy annak ellenére, hogy a közép-magyarországi régió valószínűleg már nem lesz részese, a 25 milliárdos keretet fenn szeretnénk tartani. Ugyanígy folytatni szeretnénk azt, amit elértünk eddig, tehát hogy a városok speciális problémáira is megoldást adjanak a felzárkóztatási támogatások; itt a tömegközlekedésre, a panelprogramra, a városrészek rehabilitációjára gondolok.
Elhangzott már korábban, hogy az euró bevezetésének technikai feltételeit nekünk könnyítenünk kell. Hangsúlyozom, nem a maastrichti kritériumok felvizezéséről van szó, ezt a liberálisok a leghatározottabban elutasítják, azt viszont fontosnak tartják, hogy a csatlakozni kívánó országok olyan technikai támogatást kapjanak, hogy minél könnyebben tudják teljesíteni a maastrichti kritériumokat, tehát valóban esélyes legyen az ország arra, hogy belátható időn belül tag lehessen az eurózónában. Én most dátumot nem mondanék, ezzel már többször rosszul jártunk.
Közös európai energiapolitikát szorgalmazunk, a lisszaboni szerződés ennek a szerződéses alapjait is megteremteni. Ennek része a Nabucco-program, de része az európai hálózatok összekapcsolása. Ez részben olcsóbb energiát tesz lehetővé, másrészt meg egy biztonságot ad például az orosz-ukrán gázválsághoz hasonló helyzetekre.
A Szabad Demokraták Szövetsége a mezőgazdasági politika reformja mellett van, a liberálisokkal összhangban. Ez eltér az MSZP és a Fidesz álláspontjától. Mi úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi mezőgazdasági politika elsősorban a nagybirtokosok érdekeit szolgálja, nem véletlen, ha megnézik, hogy kik állnak a magyar támogatotti lista élén több száz milliós támogatásokkal, akkor a nagy mogulokat fogják ott látni. Úgy gondoljuk, hogy ezt korlátozni kell, ehelyett a tájgazdálkodásra és a vidékfejlesztésre kell jelentősebb összegeket fordítani.
Különösen fontosnak tartjuk az ötödik szabadságot, ez a tudás szabadsága, ez a kutatók, oktatók, hallgatói ösztöndíjak kiterjesztése; minden hallgató számára biztosítani azt, hogy legalább egy szemesztert hallgathasson az Európai Unió valamelyik másik tagállamának egyetemén.
Folytatni kívánjuk a kisebbségi politika terén megtett lépéseket és a roma integrációs stratégia elfogadása terén megtett erőfeszítéseket. A lisszaboni szerződés erre módot ad, hiszen az első olyan szerződés, amely tételesen tartalmazza a kisebbségi jogok kérdését. A roma integráció tekintetében nemcsak a stratégia elfogadását tartjuk lényegesnek, hanem az ehhez szükséges pénzügyi fedezet megteremtését is. Egy hatékony és eredményes roma integrációs programnak komoly költségvonzatai vannak.
Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének programja összhangban van az európai liberálisok programjával; ez nem minden magyar párt minden programpontjára igaz. Nekünk egyetlen olyan célkitűzésünk sincs, ami ellentétes lenne a saját pártcsaládunk programjával, és ez pedig azt jelenti, hogy a parlament harmadik legjelentősebb erejének, a liberálisoknak a sorait kívánjuk erősíteni. Önök tudják, hogy ez egy megkerülhetetlen, megkérdőjelezhetetlen erő, a parlament 13 százalékát adják a liberálisok, és legtöbbször az ő együttműködésükkel jönnek létre a jogszabályok, vagy a néppártiakkal, vagy a szocialistákkal együtt alkotnak egy ad hoc koalíciót egy-egy jogszabálytervezet kapcsán, és így tudják érvényesíteni az érdekeiket.
Ezt kívánjuk folytatni, az a meggyőződésünk, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy mind a három nagy európai pártcsaládban hatékony és erős képviselettel rendelkezzen. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, listavezető úr. Ez másodpercre 8 perc volt. (Dr. Szent-Iványi István: Köszönöm szépen.) Köszönöm szépen.
És akkor végül, de nem utolsósorban a Magyar Demokrata Fórum listavezetője, Bokros Lajos úr. Stopper indul.
Dr. Bokros Lajos tájékoztatója
DR. BOKROS LAJOS, az MDF listavezetője: Köszönöm szépen a meghívást a bizottság ülésére. Tisztelettel köszöntöm a bizottság elnökét és minden tagját.
Az utolsó felszólalónak mindig könnyebb és nehezebb dolga van. Könnyebb, mert már mindent hallott, amit az előtte szólók elmondtak, nehezebb a tekintetben, hogy neki is kéne valami újat mondani. Nos, én erre a legutolsóra szeretnék koncentrálni, és azt szeretném kiemelni ebben a rövid, rendelkezésre álló 8 percben, hogy egyetértek minden előttem szólóval, aki azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben a magyar nemzeti érdekeket kell érvényesíteni, de ehhez hozzáteszem, hogy az Európai Parlament nem pusztán arról szól, hogy a magyar nemzeti érdekeket érvényesítsük, hanem az európai közös érdekeket is érvényesíteni kellene.
Az európai közös érdekek képviselete és érvényesítése nagyon nehéz dolog, mert itt valószínűleg arról van szó, hogy a globális együttműködés intézményeit kell megújítani. Az Európai Unió - bizonyos értelemben Magyarországhoz hasonlóan - azzal küszködik, hogy lemarad, leszakad, versenyképességét elveszti, nem tudja vonzani a tőkebefektetéseket, nem tud olyan mértékben munkahelyet teremteni. Tehát nagyon sok tanulmány szól arról, hogy Európa gyakorlatilag geostratégiai jelentőségét elveszti annak eredményeképpen, hogy a világ egyáltalán nem legdinamikusabb és legversenyképesebb régiója. Ezt kifejezi az is, hogy ezt a bizonyos lisszaboni programot, amely 2010-re előirányozta, hogy Európa legyen a világgazdaság legfejlettebb régiója, ezt ma már mindenki elfelejtette, nem is beszélnek róla, szégyenkezve elhallgatják, pontosan azért, mert ebbe az irányba nem történtek igazán lépések.
Nos, én úgy gondolom, hogy a magyar nemzeti érdekeket nem túlságosan nehéz összeegyeztetni az Európai Unió felzárkózásának, megerősödésének, versenyképessége javításának érdekeivel, van legalább tíz olyan terület, ahol reményeim szerint lehet dolgozni annak érdekében, hogy ezek a bizonyos magyar érdekek és az európai érdekek egybeessenek.
Az első ilyen a költségvetés, a második a közös agrárpolitika, a harmadik az energiapolitika, a negyedik a környezetvédelem, az ötödik a munkaerőpiac, ezzel összefüggésben hatodik a szociális politika, hetedik a biztonságpolitika, nyolcadik a bővítés, kilencedik a bankrendszer, és végül, de nem utolsósorban a regionalizáció, ami nagyon is összefügg a kisebbségpolitika ügyével.
Nincs időm arra, hogy mindegyik területről beszéljek, de megvilágítanám azt, hogy itt nem olyan egyszerű a helyzet, ahogy ezekből a programokból kitűnt, hiszen nem arról van szó, hogy minden érvényesíthető egyszerre, itt egymásnak feszülő célok vannak az Európai Unión belül is, és bizonyos értelemben ezek egymás rovására tudnak csak érvényesülni.
A költségvetés az egyik és legfontosabb. A költségvetés-politika megújítására szükség van az Európai Unió szintjén, hiszen van monetáris uniónk, van közös valutánk. Ez a valutaunió bővülni fog, mindenki törekszik ennek tagjává válni, most már olyan országok is, amelyek eddig nem akartak ebbe belépni. De látjuk, hogy ez a valutaunió, monetáris uniós sebezhető, hiszen nem támasztja alá közös költségvetési politika.
A közös költségvetési politikának legalább három metszete van. Az egyik az, hogy a jelenlegi európai uniós közös költségvetés rendkívül kicsi, a nemzeti költségvetésekhez képest szinte szabad szemmel nem látható, légypiszok a deszkán. Ezzel nem lehet nagyon komoly költségvetési politizálást végezni az Európai Unió szintjén. Ennek megvannak a problémái most, amikor azzal küszködnek, hogy lehet-e eurókötvényt kibocsátani az Európai Uniónak annak érdekében, hogy ezzel megsegítsék, mondjuk, a tagországokat. Nem lehet, mert ez az európai költségvetés olyan kicsi, hogy nem tud garanciát vállalni azoknak a visszafizetésére.
Másik dimenziója ennek a költségvetési politikának az, hogy a nemzeti költségvetési politikákat is érdemes volna összehangolni. Nem lehet úgy konjunktúrát szabályozni, ha az egyik helyen expanzív, a másik helyen meg restriktív pénzügypolitika történik. Ez ugyanígy van a monetáris politikában is egyébként, egyik helyen nagyon magasak a kamatok, másik helyen nagyon alacsonyak a kamatok, és ilyen körülmények között törekszünk a közös valuta bevezetésére.
A harmadik természetesen a költségvetés szerkezete. Ez mind a bevételi, mind a kiadási oldalon nagyon fontos gondokat takar jelen pillanatban. Itt utalnék mindjárt a másodikra, az agrárügyekre. Nekem is az a véleményem, hogy az agrárpolitika jelenlegi formájában nem fenntartható. Nem azért, mert ez nem szolgálja elsősorban a francia, német, olasz és spanyol agrártermelők érdekeit, hanem azért, mert ez nem szolgálja a globális hatékonyságot és a szolidaritást.
Az Európai Uniónak fáklyavilágítóként kellene föllépnie a globális szolidaritás erősítése érdekében. Nem tudja fönntartani ezt a hallatlan mértékű védelmet, ami a szubvenciókkal és a vámokkal kizárja a latin-amerikai, afrikai és ázsiai termelőket európai piacokról. El szoktam mondani, hogy egy bajor tehén ma több támogatást kap, mint egy afrikai termelő, farmer egész évi jövedelme. Ez bizonyosan nem felel meg a globális szolidaritás eszméjének, de nem felel meg a gazdasági hatékonyságnak sem, mert az afrikai termelőknek nem segélyt kell adni, hanem piacot. Tehát mindenféleképpen szükség lesz a közös agrárpolitika felügyeletére és felülvizsgálatára.
Szólhatnék az energiapolitikáról, de már Szent-Iványi István ezt megtette előttem. Itt is kétélű fegyverről van szó, mert nem hiszem, hogy azt akarnánk, hogy tovább fokozzuk energiafüggőségünket Oroszországtól. De itt nem pusztán arról van szó, hogy ezt a bizonyos alternatív gázvezetéket meg kell építeni, hanem arról is szó van - és ez már elvezet a környezetvédelemhez -, hogy bizony a gázfelhasználást az egész Európai Unió szintjén csökkenteni kell. Ehhez a megújuló energiaforrásoknak kell jóval nagyobb szerepet szánni. Igen ám, de a megújuló energiaforrások mögötti technológia jóval drágább, mint a fosszilis energia elégetése, következésképpen az Európai Unió csak akkor marad versenyképes, ha globális megállapodásokat köt a környezetvédelem tekintetében, és nem önmaga próbál csak egyedül a globális felmelegedés ellen harcolni. 2011-ben lejár a kiotói szerződés, ezzel kapcsolatban az Európai Uniónak komoly feladatai lesznek, hogy az Egyesült Államokat is meg Kínát is bevonja ebbe a globális megállapodásba, mert akkor megint nem ér semmit a közös környezetvédelem.
A munkaerőpiac kiterjesztésével tökéletesen egyetértek. Ma veszély van arra, hogy a munkaerőpiac egysége szétszakad. Nemcsak az lenne fontos, hogy a németek és az osztrákok is beálljanak a sorba, hanem az is fontos lenne, hogy azok, akik eddig liberalizálták a munkaerőpiacaikat, most ne vezessenek be nemzeti szűkkeblűségből fakadó, protekcionista intézkedéseket. Ez még a brit kormány esetén is veszélyként fönnáll, az a kormány pedig elsőként nyitotta meg a maga munkaerőpiacát az új tagállamok munkaereje előtt.
A munkaerőpiaccal szorosan összefügg a szociális politika. Itt nagyon vigyázni kell, hogy melyek azok az úgynevezett jóléti vívmányok, amelyeknek a megőrzésére törekszünk, hiszen Európa egésze küzd azzal, hogy nagyon sokan tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról, és nem is érdekük oda visszamenni. A segélyfüggőség mint európai népbetegség terjed, ezt meg kell változtatni, igenis minden erővel a munkára kell ösztönözni, amihez természetesen sokkal jobb minőségű közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás és szakoktatás kell. Pontosan ugyanúgy, mint Magyarországon, ebből a szempontból Európa is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)
Végül, de nem utolsósorban a bővítésre csak annyiban szeretnék utalni, hogy Magyarországnak érdeke a bővítés, de az Európai Unió egészének is érdeke a bővítés. Én ennek az érdekében is nagyon sokat szeretnék tenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, listavezető úr. Ahogy megállapodtunk, kérdések feltételére van mód. (Jelzésre:) Először Firtl Mátyás alelnök úr következik, tessék parancsolni!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőjelölt Hölgy, Urak! Én egy rövid kérdést tennék föl, valóban az idővel való gazdálkodást betartva. Schmitt Pál említette a 2011-es európai elnökségre való felkészülést egyedüliként a jelöltek közül (Dr. Göncz Kinga: Nem tetszett figyelni.), és megemlítette azt is, hogy ez egy szoros együttműködést kívánna az elkövetkező időben. Én úgy gondolom, hogy ezzel maximálisan egyet lehet érteni.
Nekem mindig is fontos kérdés volt az is, ami várható 2011-ben: valóban Horvátország csatlakozása várható. De ebben is különböző akadályok vannak. Ezzel együtt Schmitt Pálról tudható az is, hogy az elmúlt időben elég sokat foglalkozott a horvát csatlakozás kérdésével. Ennek ellenére mégis azt kérdezem, hogy mit tud tenni az elkövetkező időben még, és mit kell tennie egy európai parlamenti képviselőnek annak érdekében, hogy ez a várva várt csatlakozás megtörténjen, hiszen Magyarországnak egy eminens érdeke lenne, hogy a 2011-es elnökség idején ez megtörténjen. Most nem részletezném azokat az előnyöket, amiket ez jelentene a Nyugat-Balkán biztonságpolitikája érdekében és egyéb vonatkozásban is. De az látható, hogy vannak itt problémák ugyanúgy, mint Horvátország NATO-csatlakozásánál is, az utolsó pillanatban mindig bejön valami szlovén részről. Most is vannak nehézségek Szlovéniával kapcsolatban. Lát-e arra esélyt, hogy ezek a kérdések a 2011-es elnökségünkig megváltoznak?
Egy másik kérésem volna, ami nekem mint regionális politikában is résztvevőnek nagyon fontos, ez pedig az, hogy szeretném képviselő urat, illetve a többi listavezetőt is megkérni, hogy abba az irányba kellene lépni, hogy az európai területi együttműködés keretében próbáljanak már olyan pilot programok beindítására lehetőséget teremteni, amik valóban szolgálják a településközi fejlesztések megvalósítását - legyen ez út, vasút, vízi út vonatkozásában - vagy éppenséggel a kis- és középvállalkozás összekapcsolását, lehetőségeit. Erről kérdezném Schmitt Pál urat, hogy lát-e erre lehetőséget.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Kocsi László alelnök úr következik.
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Én is Schmitt Pálnak szeretnék két-három kérdést feltenni, mert amit elmondott a programról, az nyilván súlyozott volt ahhoz a közel 300 oldalas programhoz képest, amit közzétettek. De ennek a hitelét nagyon alaposan befolyásolja az én számomra az, hogy egyébként ebben az öt évben mi történt Brüsszelben, amit ők munkaként az asztalra tudnak tenni.
Először azt kérdezném meg, hogy az én híreim szerint, amikor 2006 decemberében sor került az EU költségvetésének a szavazására, ebben ön nem vett részt, 2007 decemberében pedig a 2008-as költségvetés előkészítésének a szavazásáról hiányzott. Úgy hallottam, hogy hiányzott akkor is, amikor a pénzügyi válság elleni küzdelem jegyében megszülető legfontosabb irányelvről, a hitelminősítő ügynökségekről szóló irányelvről szavaztak. Nyilván indokolt lenne, ha megtudhatnánk azt, hogy milyen súlyos közfeladat hátráltatta abban, hogy részt vegyen a szavazásban.
A másik, amit kérdezni szeretnék, amikor viszont szavazott. Amikor a kiküldött munkavállalók jogainak a szabályozásáról egy európai parlamenti határozatot fogadott el a Parlament, akkor ön, úgy tudom, hogy Szájer Józseffel és Schöpflin Györggyel együtt, szemben az összes magyar képviselővel és a frakcióval is, megszavazták a kommunista frakciónak azt a módosító indítványát, ami jelentősen szűkítette volna a magyar munkavállalók nyugat-európai munkavállalási lehetőségeit is. Természetesen ezt a módosító indítványt a parlament nem fogadta el, viszont azért érdekes lenne arra a kérdésre a válasz, hogy ez így történt-e, és ha igen, akkor miért.
Végül egy kérdésem volna még. A Republikon Intézet egy meglehetősen prózai tényekre, számokra alapozott elemzést tett közzé arról, hogy egyébként milyen teljesítményt nyújtottak a különböző frakciók és képviselők. Ennek az az eredménye, hogy a lehetőségeihez képest - nyilván amellett, amit ön mondott az egyébként nagyon szép képviselői teljesítményekről - a Fidesz delegációja valamelyest alulteljesített, az ön jogalkotói munkája pedig figyelemreméltóan gyenge volt. Szeretném, ha erről az értékelésről is elmondaná a véleményét. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További igény? (Jelzésre:) Pelczné Gáll Ildikó!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is Göncz Kinga listavezető asszonyhoz szeretnék kérdést föltenni. Válságkezelés - mondta a képviselőjelölt asszony. Milyen teljesítményt nyújtottak önök kormányzó pártként a magyarországi válságkezelésben, különösen a számok tükrében, 130 ezer megszűnő munkahely, 83 százalék államadósság, 3,9 százalék költségvetési hiány, 10 százalékos gazdasági csökkenés, 570 ezer munkanélküli?
Olvastam az anyagban, és azt hittem, hogy rosszul olvasok, ebben a nyolcoldalas programban, amit olvastam. Az van benne, hogy nagyon fontosnak tartja az MSZP EP-képviselője az Unióban, hogy hazánkban minél több kkv-t támogató program szülessen. Hol volt ön az előző években, amikor megszületett az Új Magyarország fejlesztési program, 10 százalék gazdaságfejlesztés, 3,3 százalék kkv-fejlesztés, 4 százalék kifizetés? Nem álságos ez a kijelentés?
Azt olvasom az SZDSZ háromoldalas programjában, hogy nemzeti érdekeket szeretne képviselni a versenyképesség vonatkozásában. Mit tettek eddig? Éppen most csúsztunk vissza a rangsorban. Mit tettek a K+F források csökkenése érdekében, hogy az ne csökkenjen? Önök most tudásalapú társadalomról beszélnek. Mik voltak a legfontosabb gátló tényezők, amelyek miatt a versenyképességet nem lehetett növelni? Adócsökkentésről hallottunk mindig, aztán adóemelés lett belőle. Nem tartotta volna célszerűnek, hogy akkor is elmondja a véleményét, vagy leírja? Iskolarendszer úgy, hogy a 6. osztályig nem lesz szakmai oktatás, hanem képességeket fognak fejleszteni? Vagy éppen nem egyeztették ezt az elképzelést?
Bokros Lajoshoz szeretném föltenni a következő kérdésemet. Sajnos programról nem beszélhetek, mert nem sikerült sehol fellelnem még egy féloldalas programot sem, (Az elnök jelzi az idő leteltét.), de sajtónyilatkozatokból igen. A közös agrárpolitikát felszámolandónak tartja, a globális hatékonyság és szolidaritás jegyében - mondta ő. Világkereskedelem liberalizálása. Ön milyen nemzeti érdekeket akar képviselni? Vagy valamilyen globális érdekek mellett akar politizálni? Úgy gondolom, hogy ezek a nyilatkozatok nemzetellenesek. Melyik frakcióba szeretne beülni? Köszönöm.
ELNÖK: További? (Jelzésre:) Szűcs Erika képviselő asszony.
SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Köszönöm szépen a listavezetők tájékoztatóját arról, hogy miket tartanak fontosnak az európai politizálásban, különösen hármójuknak, akik konkrétumokat mondtak. És végtelenül fájlalom, hogy a negyedik listavezető azzal kezdte, ahogy Pelczné Gáll Ildikó, Európa helyett durva támadást indított az éppen regnáló kormányzat elmúlt évi tevékenysége ellen, és ráadásul enyhén szólva csacsiságokkal támasztotta alá, mert én nem hiszem, hogy az európai áldásból részesülő balti paradicsomot kéri ki, kívánja ma bárki is magának, márpedig a felvezetésből az derült ki, hogy Magyarország a romok országa, bezzeg az összes többi. Talán körül kellene nézni, és leginkább reálisan kellene nézni a dolgokat, amibe belefér Magyarország összes hibája. De nem kellene úgy csinálni, mintha mindenütt kolbászból lenne a kerítés, csak itt működik olyan kormány, amelyik egyszerűen nem lát tovább az orránál, vagy annyi esze sincs, mint egy birkának.
Sajnos ez a fajta megközelítés tökéletes leképezése a Fidesz európai uniós plakátjainak, amin egyetlen szó nincs arról, hogy milyen európai politikát kívánnak képviselni. És ahogy az ember végiggondolja, meg elolvasgatja az elmúlt öt év teljesítményét, akkor úgy tűnik, hogy a Fidesz egyébként európai szinten a magyar érdekek érvényesítése helyett a Fidesz belpolitikai érdekei érvényesítési eszközének tekintette jelentős mértékben az európai uniós szereplést, mint egy árulkodó fórumon, folyamatosan a belpolitikai problémákat beszélte ki. És így az összmagyar érdek képviselete meglehetősen nehéz. (Szirbik Imre megérkezik az ülésre.)
Egyébként ennek a bizottságnak a tagjaként jó néhány európai látogatáson részt vettem (Az elnök jelzi az idő leteltét.), és nekem úgy tűnik, hogy Európában az eredményes... (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.)
ELNÖK: Be lehet fejezni a mondatot, csak...
SZŰCS ERIKA (MSZP): A kérdésem Schmitt Pálhoz, hogy mi a véleménye Göncz Kinga asszony kezdeményezéséről a beszámolás, illetve a nemzeti minimum tekintetében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelzi a képviselő asszony, hogy visszautasítja a csacsiság szót, ezért hadd ne adjak külön szót, a jegyzőkönyv rögzítette.
Hörcsik Richárd következik. Elmondom, hogy kik vannak a listámon, most Hörcsik Richárd, Legény Zsolt, Manninger Jenő és akkor majd megyünk tovább. (Jelentkezik Ivanics Ferenc.) Igen.
Hörcsik képviselő úr!
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Listavezetők! Én egy nagyon rövid kérdéssel szeretnék foglalkozni, ami a 2014-es európai pénzügyi új résznek egy rendkívül fontos és központi témája lesz, ez pedig a közös agrárpolitika. Az nyilván közismert, hogy a közös agrárpolitika egyik haszonélvezője Magyarország, és ennek a rendszernek egyfajta fenntartása - gondolok itt az agrártámogatásokra vagy a vidékfejlesztésre - az országnak az érdeke. És különösen, ha a lisszaboni szerződést majd ratifikálja az Európai Unió, akkor ebben az Európai Parlament jelentősége megnövekszik, egyfajta társjogalkotóvá válik agrárügyekben, és ezért fontos, hogy az itt élő listavezetők, képviselőjelöltek mit is gondolnak az agrárpolitika reformjáról.
Amint a Fidesz programjában is benne van, a 2009-es európai parlamenti választásokat követően az egyik legfontosabb feladat lesz a közös agrárpolitika költségvetésének a megvédése. Jelenleg problémák vannak a 2002-ben kialkudott politikai megállapodás alapján kifizetett nemzeti kiegészítéssel.
Kérdezem elsőben is külön Göncz Kinga miniszter asszonyt, hogy a Magyar Szocialista Párt európai célkitűzés-gyűjteményében ott van, hogy a vidékfejlesztési program keretösszegét szeretnék növelni. Tisztelettel kérdezem, hogy milyen forrásokból kívánják növelni a vidékfejlesztési pénzeket, és milyen indítvánnyal élnek majd ebben az ügyben.
Bokros Lajos nagyon érdekes és szemléletes példát mondott a bajor tehénnel és az afrikai farmerrel kapcsolatban, én viszont kérdezem, mi a helyzet a magyar tehénnel. Tudniillik itt ez egy nagyon-nagyon komoly probléma, legalábbis vidéken. Lehet, hogy most mosolyognak itt a kollégák, de ez így van, hogy hogyan lehet az agrárpolitikát úgy végrehajtani (Az elnök jelzi az idő leteltét.), a reformot, ahogy például ön is képzeli egyes cikkeiben, hogy a magyar termelők érdekeit, tehát a versenyképességet, hogy egyáltalán legyen mit támogatni, ez banálisan hangzik, de legyen egyáltalán mit támogatni, a magyar tehenet, a magyar farmert. Ez egy másik kérdésem.
ELNÖK: Képviselő Úr! Lejárt a két perce.
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Igen. És még egy rövid...
ELNÖK: Lejárt a két perce, a mondatot hagyom befejezni, ez természetes, csak új kérdés...
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Ugyanarra, az SZDSZ-szel kapcsolatban is...
ELNÖK: A Fidesz kérése volt a két perc, én ezt követem, tehát kérem, tartsuk be.
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Legény Zsolt képviselő úr!
DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Listavezetők! Tisztelt Bizottság! Nekem néhány rövid kérdésem lenne Schmitt Pál úrhoz, majd szeretnék egy szerintem visszás helyzetre rávilágítani, utána egy javaslatot tenni.
Schmitt Úr! Deutsch Tamás az InfoRádiónak azt nyilatkozta, hogy a Fidesz EP-képviselőjelöltjei közül többen is az országgyűlési választásokat követően vissza kívánnak térni a belpolitikába. Ön, mint listavezető, meg tudná-e nevezni azokat a képviselőjelölt-társait, akik csak néhány hónapra mennek ki? Azt szeretném megkérdezni öntől, hogy ön hogyan ítéli meg, hogy ez alatt a néhány hónap alatt milyen munkát lehet végezni, illetőleg személyesen ön kijelenti-e, hogy ha megválasztják, akkor végigszolgálja a ciklust az Európai Parlamentben, ugyanis sajtóhírekben az jelent meg, hogy egy esetlegesen felálló Fidesz-kormányzatban ön a környezetvédelmi tárcára aspirálna. Köszönöm.
Amire szeretnék rávilágítani, jelen van a teremben Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő is, aki egy jelenésében javasolta, hogy az EU kiemelt forrásokat biztosítson a legszegényebb régiók támogatására. Én az egyik ilyen régióból jövök egyébként. A javaslat szerint a közép-európai térség szegényebb régióit érintette volna előnyösen, így a legelmaradottabb kistérségekben tudtunk volna még nagyobb fejlesztéseket megvalósítani. A Fidesz, karöltve az Európai Néppárttal, először Harangozó Gábor szocialista képviselőtársunk jelentése ellen szavazott, és álláspontjukat csak később változtatták meg. Azt hiszem, hogy mind Magyarországon, mind az Európai Unióban, mind Budapesten, mind Brüsszelben egy következetes politikát kellene folytatni. Ez szerintem kevésbé volt az.
A javaslatom pedig a Hörcsik Richárd által is emlegetett agráriummal és versenyképességgel függ össze. Egyszer már megtettem ezt a javaslatot, akkor is lemarta a vakolatot a falról, de most is meg szeretném tenni. Én javasolnám a listavezetőknek, hogy közösen gondolkodjunk abba az irányba, hogy a jelenlegi agrártámogatási rendszerben próbáljuk meg elérni azt - (Az elnök jelzi az idő leteltét.) megértettem, befejezem -, hogy ne a jelenlegi 60 százalékos európai uniós átlagot kapják a magyar gazdák, hanem kifejezetten arra való tekintettel, hogy gazdasági világválság van, próbáljuk meg úgy erősíteni a magyar gazdákat, hogy már most 100 százalékos támogatást kaphassanak. Tudom, hogy költségvetési szempontból kifejezetten aggályos, és Szent-Iványi úr meg tudná ezt cáfolni...
ELNÖK: Képviselő úr...
DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Manninger Jenő képviselő úr következik.
MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Göncz Kinga asszonytól szeretném megkérdezni a következőt. Még külügyminiszterként tett olyan kijelentést, hogy Szlovákiában nem a kisebbségi jogokkal van gond, hanem alapvetően csak az a probléma, hogy rossz a közérzete az ott élő magyaroknak. Kérdezném, hogy ezt továbbra is így gondolja-e, és hogyan próbálja így képviselni az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei magyarok ügyét.
A másik: Bokros Lajos felé engedjenek meg egy rövid kérdést. A népesedéspolitika Európa egyik legnagyobb problémája. Ezzel kapcsolatban van-e nekik valamilyen programjuk a jövőre nézve?
Meg szeretném kérdezni Szent-Iványi képviselő úrtól a következőt. A korrupció elleni küzdelem mindenütt szerepel, nagyon helyesen egyébként, ugyanakkor az a sajnálatos tény, hogy leginkább az SZDSZ-es tárcáknál és a fővárosnál találhatunk az európai uniós - én csak most ezeket említem, mert erről van szó - beruházásoknál, a csepeli szennyvíztisztítóra gondolok, illetve a 4-es metróra, ahol rengeteg pénzt vesztettünk... Egy 10 milliárd forintos bírságot is kiszabott az Európai Bizottság, erre egyébként nem nagyon volt példa. Tehát mit tudnak tenni ez ellen, hogy ne pont az SZDSZ-es irányítású minisztériumoknál, városoknál és önkormányzatoknál legyen ilyen európai viszonylatban is rendkívül kiemelkedő botránysorozat, amelyben rendkívül komoly pénzeket veszítünk?
Utoljára csak egy megjegyzést szeretnék tenni Kocsi László képviselő úrnak. A képviselők minősítése rendkívül szubjektív, nagyon sokfajta lista létezik, hogy ki milyen munkát végzett. Én nem szeretném, ha ő ezt minősítené, mert úgy tudom, hogy készültek ilyen listák, ahol éppen MSZP-s képviselők vannak a legvégén a listának, de nyilván ön is hozzájut ehhez a listához.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Harangozó Gábor!
HARANGOZÓ GÁBOR európai parlamenti képviselő (Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Schmitt Pálhoz szeretnék föltenni egy kérdést. Először is: végighallgatva, amit a listavezető úr elmondott, egy nagyon hangzatos bevezető volt, hiszen mind az európai szocialisták, mind a néppártiak, mind a liberálisok programjának legvonzóbb elemeit meg lehetett benne találni. Kicsit nekem úgy tűnt, mintha összeszedte volna a Fidesz az összes olyan javaslatot, amit az emberek szeretnének hallani, és ezt elmondta volna. Azt hiszem, ez nem egy újdonság a Fidesztől.
Éppen ezért egy egészen konkrét kérdést szeretnék föltenni. Képviselő úr elmondta, hogy a jövőben a Fidesz szeretne sokkal több erőfeszítést látni a kutatás-fejlesztés, az innováció, a versenyképesség területén. Tegyük föl, hogy nem lesz jóval nagyobb költségvetése Európának, mint amilyen most van, hanem marad az 1 százalék körüli befizetés. Ma ebből az 1 százalékos befizetésből gyakorlatilag két területet finanszírozunk meg, a felzárkóztatást, tehát a kohéziós politikát és a mezőgazdaság-politikát. Bokros és Szent-Iványi jelölt uraktól hallottuk, hogy ők leginkább a mezőgazdaság-politikát fognák vissza. Ez számomra egy válasz arra, hogy miből lehetne, mondjuk, a versenyképességet jobban megtámogatni. A Fidesz hogyan gondolja a versenyképesség támogatásának a növelését a jövőben? A felzárkóztatástól, a kohéziós politikától szeretné átcsoportosítani a pénzeket, vagy pedig a mezőgazdaság-politikától? Mint hallottuk, valószínűleg nem a mezőgazdaság-politikától, de akkor ezek szerint a felzárkóztatáspolitikát, a szolidaritást nem tartják annyira fontosnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ivanics képviselő úr következik.
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Listavezetők! Tisztelt Bizottság! Szeretnék gratulálni Kocsi Lászlónak a nagyívű, sok részletet érintő hozzászólásához, igazán européer hozzászólás volt, biztos büszke magára. De ezzel a hozzászólásával egy pillanat alatt sikerült agyonvágnia mindent, amit Göncz Kinga együttműködésről és a szocialisták elképzeléseiről mondott. Nagyon sok háttérmunka volt mögötte, úgyhogy biztos megérte ez önnek, hogy lejárassa a Szocialista Pártot.
Azt gondolom, hogy amit itt hallottunk Göncz Kinga részéről és az MSZP részéről, nagyon szép kívánságlista, az a gond, hogy az elmúlt hétéves tevékenységük semmilyen módon nem igazolja ezeket az elképzeléseket. Amit Európában akarnak megvalósítani, abból vajmi kevés igazolás született Magyarországon, ezért érdekes, hogy végül is mit akarnak tenni.
Említette, hogy Magyarország milyen jó javaslatokkal állt elő. Azért arra szeretném felhívni a figyelmét - elemzők is megírták sok helyen -, hogy Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag az európai porondon teljes mértékben leszerepelt, és ezért kellett lemondania. Azokkal a javaslatokkal, amikkel előállt, többen egyetértettek, viszont azzal, hogy pénzt kunyerált a többi környező ország számára is, gyakorlatilag kivívta azt a jogot, hogy minden más szomszédos ország elzárkózzon tőlünk, és Magyarország ilyen módon elszigetelődött. Tehát ez a fajta gondolkodásmód, azt hiszem, hogy komoly problémákat jelent.
Érdeklődnék Göncz Kingától, hogy hogyan és mint lehetséges esetleg a keleti partnerségi együttműködés, amiből Magyarország kimaradt, és gyakorlatilag a svéd-lengyel kezdeményezésben milyen módon tudnánk részt venni. Magyarország szerepe ez ügyben meglehetősen szerény volt. Hogy tudunk itt javulni? (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Köszönöm.
A másik kérdésem az, hogy...
ELNÖK: Képviselő úr, jeleztem, hogy lejárt az idő.
IVANICS FERENC (Fidesz): Megértettem.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
IVANICS FERENC (Fidesz): Csak gondoltam, a többiek is beszélhettek, akkor én is beszélhetek.
ELNÖK: A mondatot vagy a gondolatot befejezheti, de nem egy új kérdést. Önök kérték ezt, én benne lettem volna a hosszabb időkeretben. Én kénytelen vagyok ezt tartani.
Szirbik Imre képviselő úr következik.
SZIRBIK IMRE (MSZP): Igyekszek rövid lenni. Először is: elnézést a késésért. Schmitt úrtól szeretném megkérdezni a következőt. Járva az országot iszonyatos mennyiségű plakátot látok, aminek a forgalmi értéke több száz millió forint lehet, ugyanakkor a párt elnöke kijelentette, hogy száz millió forintnál nem kívánnak többet fordítani az európai kampányra. Mi erről a véleménye, és ez matematikailag hogy jöhet össze? Visszaadom az időt azoknak, akik túllépték.
Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úr, nem lehet visszaadni az időt, de köszönjük a méltányosságát. Ékes képviselő úr következik.
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én Bokros Lajos úrnak szeretnék kérdést feltenni. Egyrészt ön említett tíz alapértéket, amit az Európai Unió a maga részéről megfogalmazott. Egy dolgot nagyon keményen kifelejtett: az európai egységes külpolitika kérdését.
A másik pedig: ami úgy látom, hogy önt nem fogta meg, az agrártámogatás kérdése, hisz ön ott szeretne kurtítani mindenképpen, de tudomásul kell venni, hogy Magyarországon az állatállomány, a növénytermesztés területén óriási nagy a veszteség.
A következő kérdést szintén Bokros Lajosnak tennék fel. Létezik az Európai Unió klímatörvénye, amiben én úgy érzem, az Európai Unió túlvállalta magát az egész világhoz képest, hisz a megszorítás területén sokkal nagyobb mértékű és léptékű a vállalása. Vannak dolgok, amelyekben az Európai Unió csak együtt tud működni az ENSZ-szel, a WHO-val, a G8-akkal, tehát nem kell ráerőltetni az Európai Unióra azt, amit adott esetben a világszervezeteknek egységesen kellene képviselniük.
Göncz Kinga képviselő asszonynak szeretném mondani a klímatörvény kapcsán, hogy a kibocsátás esetében Magyarország nagyon rosszul sáfárkodik a kibocsátásnál a kvótarendszerrel. Hogy képzeli ön ennek a kérdését?
Szent-Iványi képviselő úrnak pedig azt szeretném mindenképpen mondani, hogy én is voltam megfigyelő és rövid ideig képviselő is az Európai Parlamentben. Én úgy tudom, hogy a magyar parlamenti képviselők tökéletesen együttműködnek, ebben semmiféle kifogás nincsen. Talán a kormány, a kormányfő mozgása az, ami nem mindig egységes az európai parlamenti képviselők találkozásával.
Schmitt Pál képviselőtől szeretném azt megkérdezni, hogy az elmúlt öt év folyamán hányszor találkozott, mondjuk, Gyurcsány Ferenccel, Medgyessy Péterrel vagy adott esetben a kormány képviselőivel?
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Szanyi Tibor következik.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, hölgyeim és uraim, én egy picit félretenném az álszent udvariaskodást, és azért néhány világos mondattal szeretném illusztrálni azt, hogy itt mi folyik.
Elsősorban Schmitt listavezető úr felé címezném, hogy én úgy érzem, meglehetősen méltatlan, amit önök művelnek. De nem egyedül teszi ezt ön, hanem itt is, fideszes képviselőtársaink is. Ugyanis egyszerűen azt sugallják a magyar közvéleménynek, mintha az Európai Parlament a magyar nemzeti érdekérvényesítésnek valami terepasztala lenne. Jelzem nagy tisztelettel, nem. Tehát nagyon-nagyon világos volt, és itt Bokros urat kár ezzel bántani, hogy ő most kinek az érdekeit képviseli; valóban az Európai Parlament egy európai intézmény, ahol európai kérdésekkel kell foglalkozni. Azért méltatlan, amit önök művelnek, mert egyszerűen önök ezzel nem foglalkoznak. Mi több, egyszerűen azt kell mondjam, hogy félrebeszélnek, mert amennyiben én jól látom az elmúlt ötéves tevékenységet, idehaza csak az csurgott vissza, hogy önök ott reggeltől estig a magyar kormány ilyen-olyan tevékenységét teszik szóvá. Jelzem tisztelettel, nem panasziroda az Európai Parlament, hanem európai kérdésekkel foglalkozó intézmény. De Pelczné képviselő asszonynak is mondom: és néppárti oldalról nézvést most mit lehet számon kérni az összes többin? Önöké ott a többség. Ráadásul Európában senki nem kormányoz, tehát itt azért borzasztó nehéz ez a számonkérés.
De ezzel együtt most is, amit itt láttunk, kedves Schmitt képviselő úr, ön fölolvasott egy proklamációt, aminek a lényegi tartalma mégiscsak egy belpolitikai üzenet. Szóval én azt látom, hogy önök a magyar és az európai adófizető polgárok pénzéből egyszerűen nem látják el a feladatukat, nem azt csinálják, amire önök hivatottak lennének.
De mondok egyébként cifrábbat - szóval csak az a kettős beszéd, amit önök csinálnak -, 18-ról 20 hétre akarták emelni az Európai Parlament progresszív erői az anyasági szabadságot. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Ott önök ezt nem szavazták meg. Itthon meg babakocsikat tolnak ki, hogy 3 évről 2 évre csökkent. Na mindegy.
ELNÖK: Képviselő Úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Még egy mondatot engedjen meg. Az, hogy ráadásul, ami itt a videókon is látszik az interneten, hogy Áder János egészen konkrétan arcpirító suta nyögdécselést produkál angol nyelvtudás helyett, szóval elképesztő.
ELNÖK: (Ivanics Ferenc jelzésére:) Tényleg, igaza van a képviselő úrnak. Braun képviselő úr következik. Kérem szépen, a két percet tartsák be, önök állapodtak meg ezekben a szabályokban!
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Szűcs Erika képviselő asszony hiányolta, hogy az óriásplakátokra - amiből rengeteg van, hallottuk - nem nyomtattuk rá a programunkat.
Képviselő Asszony! Nem akarok a vezetési szokásaiban vájkálni, de ha óriásplakátokon választási programokat szokott vezetés közben olvasni, akkor azért a biztonsági övet kösse be, szerintem.
Göncz Kingához lenne a kérdésem az, hogy a kisebbségek Európája programpont alatt számunkra szimpatikus gondolatokat említenek meg. Szeretném megkérdezni, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt szociális miniszterként hogyan tudja összeegyeztetni a mostani álláspontját az akkor képviselt, a románok nyugdíjköltségével való fenyegetődzéssel.
Valamennyi listavezetőtől szeretném kérdezni, hogy az euró bevezetésével kapcsolatban milyen esélyeket látnak, és mit kívánnak tenni azért, hogy Magyarország visszaszerezze a hitelességét, különösen a makrogazdasági számokkal kapcsolatos, általunk jelentett számokkal kapcsolatos hitelességét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. És akkor befejezésül én is föltennék egy kérdést. Beindítom a timert magamnak is.
Mind a két kérdésem a mezőgazdasággal kapcsolatos. Az első - erről Göncz Kinga beszélt, inkább a többieket kérdezném -, hogy amikor lejár a derogáció és elvben megnyílik a lehetőség külföldiek földtulajdonlására, mi a pártok elképzelése erre az időszakra. Megítélésem szerint nincs esély újratárgyalásra. Hallottam már más pártok képviselőitől is, hogy újra akarják tárgyalni. Nem tartanak-e attól, hogy beleszaladunk egy kudarcba, és akkor az európai intézmények lesznek felelősek azért, hogy ezt nem sikerült elérnünk, nem lenne-e helyesebb a magyar gazdákat és a magyar lakosságot felkészíteni arra, hogy ez be fog következni?
A második kérdésemre pedig több képviselőtársam is utalt, agrártámogatások kérdése. Többen beszéltek a reform ügyéről. A dilemma viszonylag egyszerűen megfogalmazható, egyetértve Bokros Lajossal abban, hogy az összeurópai érdekek nem elhanyagolhatóak, mert ha Európának nem jobb, akkor Magyarországnak sem lehet jobb. Az agrártámogatások nagyságrendileg az Európai Unió költségvetésének 50 százalékát teszik ki. Ezzel együtt igény van arra, jogos igény, hogy a magyar gazdák támogatása ne maradjon el a régiek támogatásától. Hogyan kívánják ezt a dilemmát feloldani? Tovább kívánják terhelni az Európai Unió költségvetését a megnövekedett agrártámogatásokkal, vagy pedig valamilyen más elképzelésük lenne? Megtisztelnének, ha kifejtenék álláspontjukat.
És akkor megadom önöknek a szót. Itt most nem tudok időkorlátot, de azt kérném, hogy idővel ökonomikusan; különböző jelöltek különböző kérdéseket kaptak, először Göncz Kinga listavezetőt kérem meg, hogy válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre.
DR. GÖNCZ KINGA, az MSZP listavezetője: Köszönöm szépen. Megpróbálok rövid lenni. Először hadd mondjam, hogy nagyon szomorú voltam Firtl képviselő úr megjegyzésétől, miszerint egyedül Schmitt Pál említette volna a '11-es elnökséget. Én is mondtam, mert kiemelkedően fontosnak tartom. Itt volt egy kérése, hogy az európai területi együttműködés keretében figyeljünk arra, hogy legyenek források az összeköttetésekre. Azt gondolom, ez egy méltányolható kérés.
Pelczné Gáll Ildikó felvetéseivel kapcsolatban, ha van egy órám, akkor szívesen elmondom, hogy a magyar kormány nagyon gyorsan lépett válságkezelésügyben. Magyarországnak nem lennének nemzeti forrásai arra, hogy a válság hatásait csökkentse. Amerika megteheti, hogy 9 vagy akár 12 százalékos hiányt produkál idén, mi erről a szintről mentünk le, és a hiánycsökkentést szeretnénk folytatni, pontosan azért, mert az eurózónához csatlakozni szeretnénk. Tehát egyrészről európai uniós forrásokat tudunk munkahelymegőrzésre fordítani, sokkal nagyobb lenne a munkanélküliség és a munkahelyvesztés, körülbelül 30 ezer munkahelyet lehetett megőrizni például a 4+1 napos munkahéttel.
Csak mondanám, hogy Spanyolországban 40 százalékkal nőtt meg a munkanélküliség a válság kezdete óta. Miközben itt felveti Pelczné Gáll Ildikó azt, hogy Magyarországot a balsors sújtja, valamint a kormány, csak elmondanám, hogy azok a mutatók, amelyeket Magyarország produkál - és szerintem Bokros Lajos ezeket sokkal jobban tudja nálam -, azok európai összehasonlításban sem a legrosszabb mutatók, pont azért, mert gyorsan léptünk és nagyon komoly erőfeszítésekkel léptünk. Gyurcsány Ferenc volt az, aki először vetette föl azokat a gondolatokat, az európai közös pénzügyi felügyelettől kezdve a források rugalmasabb és válságenyhítő felhasználásáig, a bankokkal kapcsolatban azt, hogy ne zárhassák ki a leánybankokat a konszolidációs programokból, tehát nagyon sok olyan lépése volt a magyar kormánynak, amelyek komolyan enyhítették a válság hatásait.
Csak összehasonlításképpen, a balti országok 10 százalék fölötti recessziója, a GDP visszaesése elhangzott. Azt tudjuk, hogy Írország, amely az ír csodát produkálta, 9 százalék körüli visszaesést fog produkálni idén. Németország, amelynek a gazdasága erősebb, mint Magyarország gazdasága, körülbelül ugyanakkora visszaesést fog produkálni, és folytathatnánk ezt a sort. Tehát azt gondolom, ez egy igazi félrevezető kommunikáció, miszerint Magyarországon a kormány mulasztásából olyan a válság, amilyen. Kifejezetten azt gondolom, hogy gyorsan és komoly lépéseket tettünk, és az európai szolidaritás tette lehetővé... (Pelczné dr. Gáll Ildikó egy munkatárssal konzultál.) Örülnék, ha Pelczné Gáll Ildikó figyelne arra, amit mondok, ha már kérdezett tőlem, és kíváncsi volt a válaszomra. Tehát azt gondolom, hogy gyorsan, hatékonyan lépett a magyar kormány, európai uniós segítséggel sikerült a válság hatásait enyhíteni. Nem mennék bele az összes részletbe, mert akkor valóban rövid lenne, azt hiszem, ez az idő.
Hörcsik képviselő úrnak: vissza-visszatért a vidékfejlesztés, agrártámogatások kérdése, és tudjuk, hogy Magyarország számára ez kiemelten fontos, tudjuk, hogy a health check alapján el fog indulni most egy vita, pontosan azt keresi az Európai Unió, hogy mennyire hatékonyak ezek a támogatások, mennyire segítik ténylegesen a gazdákat. Ez nagyon kényes kérdés Magyarország számára, különösen azért, mert később kezdtük a felzárkózást, ma még mindig nem akkorák a támogatásaink, mint a régi tagországok támogatásai, ahol a mezőgazdaság nagyon fontos.
El fog kezdődni egy vita a költségvetési forrásokból támogatandó közösségi politikákról, és azt gondolom, várható, hogy a vidékfejlesztési támogatások talán súlyukban lényegesebbek vagy nagyobbak lesznek, Magyarországnak mégis mindenféle módon azt kell képviselnie, hogy a vidékre érkező támogatások, akár a gazdáknak szóló direkt támogatások, akár a vidékfejlesztési támogatások nagyon nagy súllyal szerepeljenek a következő költségvetési időszakban.
Manninger képviselő úr azt mondta, hogy én azt mondtam volna, hogy a kisebbségi jogokkal nincsen baj Szlovákiában. Ez azért lep engem meg, merthogy kezdettől, attól kezdve, hogy külügyminiszter voltam, azt képviseltem, hogy a legnagyobb baj Szlovákiában az, hogy nincsenek jogszabályi garanciái a kisebbségi jogoknak, tehát a politikai váltógazdálkodáson és azon, hogy az MKP adott esetben kormányzati pozícióban van vagy nincsen, múlik az, hogy mennyire biztosíthatók a megfelelő körülmények és akár a jogok is az ott élő magyarságnak.
Azt, hogy egy kisebbségi törvényre lenne szükség, kezdettől folyamatosan, az összes tárgyalásomon említettem, mint ahogy kifejezetten a jogszabályokra hivatkoztunk oktatásitörvény-ügyben, illetőleg a nyelvhasználati ügyben, amikor a földrajzi nevek használatáról volt szó, nem beszélve arról, hogy az Európa Tanácshoz fordultunk Dunaszerdahely-ügyben, kifejezetten azokra az egyezményekre hivatkozva, amelyek nyilvánvalóan minden ilyen esetben a tárgyalások alapját képezik.
Ivanics képviselő úrnak részben válaszoltam arra, hogy a magyar kormány európai uniós fellépése válságkezelésügyben hogy volt. Ez megint abszolút belpolitikai célokra szolgáló kijelentés, miszerint Gyurcsány Ferencnek az európai elismertségével probléma lett volna. Bár tudom, hogy a Fidesz mindent megtett, hogy ez így legyen, de ennek ellenére én azt gondolom, hogy ez nem így volt. Azt gondolom, hogy nagyon sok olyan kezdeményezés volt, nagyon sok olyan javaslat volt, amivel a magyar miniszterelnök élt elsőként, amit aztán el is kezdtek támogatni, és azt gondolom, hogy nagyon komoly hatása is volt ezeknek, egypárat konkrétan is említettem ezekkel kapcsolatban.
A keleti partnerség ügye. Az a szokás az Európai Unióban, hogy nem mindenki mindent írat alá mindenkivel. Tehát, hogy volt egy svéd-lengyel kezdeményezés, az nem azt jelenti, hogy Magyarország ne lenne rendkívül aktív a keleti partnerség ügyében. Talán képviselő úr is tudja, merthogy azt hiszem, hogy sokszor találkoztunk európai ügyekről beszélvén, hogy Magyarországnak például a keleti partnerség egyik országaként Moldovával egészen kiemelkedően szoros kapcsolata van, mi hoztuk létre azt a vízumügynökséget, amelyik ma már egyre több európai uniós országnak szolgáltat. A miniszterelnök mellett magyar tanácsadó volt, és feltehetően fog visszamenni, és nagyon sok olyan kezdeményezésünk volt, ami kiemelten támogatta az országot; most nem mondom végig az összes keleti partnerségi országgal kapcsolatos kezdeményezésünket. Azt hiszem, Magyarországot, ha bárkit megkérdez az európai közegben, többek között erről ismerik, részben a nyugat-balkáni elkötelezettségéről, a bővítés iránti elkötelezettségéről, részben a keleti partnerséggel kapcsolatos, nagyon komoly elkötelezettségéről.
Ékes képviselő úrnak csak egy mondatban mondanám, hogy Magyarország számára nagyon nagy lehetőség a kibocsátási kvótakereskedelem, ahol a bejövő forrásokat tudjuk pontosan környezetvédelmi beruházásokra, ilyenfajta fejlesztésekre fordítani. Én azt hiszem, hogy ez az egyik nagyon komoly eredmény lehet.
Csak megemlíteném, mert kérdezte Schmitt képviselő urat, hogy kikkel találkozott a kormányból: én rendszeresen személyesen tartottam konzultációkat az európai parlamenti képviselők számára két- vagy háromhavonta, mindig személyesen voltam ott, nagyon fontosnak tartottam, hogy legyen egy személyes kapcsolat. Én azt hiszem, soha nem sikerült találkoznunk Schmitt képviselő úrral. Többen jöttek, egyébként mindegyik frakcióból, Olajos Péter nagyon sokszor volt, Gál Kinga nagyon sokszor volt, de nagyon sokan mások is, nem mondom végig a listát. Azt hiszem, hogy soha nem volt lehetőségem arra, hogy Schmitt képviselő úrral találkozzam és konzultáljak bármiről, amiről szerettem volna.
Braun képviselő úrnak mondanám kisebbségek Európája ügyében, hogy Tabajdi Csaba volt az Intergroup vezetője, tehát itt a szocialista képviselőcsoport nagyon komoly szerepet vállalt. Kettős állampolgársági népszavazás ügyében én egészen egyértelműen fogalmaztam. Akkor, az azt megelőző időszakban nőtt meg nagyon nagy mértékben a Romániából Magyarországra áttelepülő nyugdíjasok száma. Most nem emlékszem pontosan a számra, azt hiszem, hónapról hónapra közel duplájára nőtt meg a nyugdíjigénylések száma és összege, merthogy volt egy olyan korábbi megállapodás, amit még akkor nem írt felül az európai uniós tagsággal együtt járó megállapodás, ami szerint, ha valaki hasonló munkakörben dolgozott Romániában, a magyar hasonló munkakörben dolgozók nyugdíja illette meg - és akkor még nagyon nagy volt a különbség a romániai és a magyar nyugdíjak között - a magyar nyugdíjalapból, amiből egyébként azt gondolom, a Fidesz képviselői is nagyon nagy mértékben képviselik azt, hogy a magyar nyugdíjasok részesüljenek, és lehetőség szerint még 13. havi nyugdíjat is fizessünk. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)
Sajnos nagyon sok olyan kérdés volt, ami külügyminiszterként vagy korábbi külügyminiszterként ért el, úgyhogy kénytelen vagyok válaszolni. A vége felé tartok, csak vigasztalásul.
Ebben az időszakban ez nagyon komolyan megterhelte, és ha ez így folytatódott volna, még nagyobb mértékben megterhelte volna a magyar nyugdíjalapot, tehát problémákat okozott volna a nyugdíjfizetéssel kapcsolatban az, ha ez az áttelepülés ilyen módon folytatódik. Mondom, hiányzott még a ratifikáció.
Azt hiszem, hogy itt befejezem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést kérek, tudom, hogy a kérdések száma nagyon nagy volt, mégis muszáj az idővel gazdálkodni. Schmitt Pál listavezető úrnak adom meg a szót.
DR. SCHMITT PÁL, a Fidesz-KDNP listavezetője: A végével kezdem, tisztelt elnök úr. Az előterjesztésemben is kitértem arra, hogy két magas rangú vezetővel rendszeresen találkoztunk, a parlament elnökével és a külügyminiszter asszonnyal. Ezt előterjesztettem. Háromszor voltam jelen, talán nem vagyok olyan jelentékeny figura, hogy felhívtam volna magamra a figyelmet (Dr. Göncz Kinga: Sajnálom, hogy nem emlékszem...), de ha megnézi a jelenléti ívet, fogja látni, hogy háromszor tettem eleget a megtisztelő és kedves meghívásának. Mint volt nagykövet magam is érdeklődöm a külügyek iránt, igyekszem ott is tisztességgel helytállni.
Mindjárt egy külügyi kérdéssel kezdem: az a munkám egyik része, amire egyetlen jó pontot sem kapok semmilyen értékelésnél, hogy elnöke vagyok a közös parlamenti bizottságnak Horvátország és az Európai Parlament között, és mint ilyen, szerény eszközeimmel próbálom elősegíteni a horvátok csatlakozását. Ez elég sok utazással, tárgyalással, nyilatkozattal, fogadással, ezzel-azzal jár, de mindenesetre mi azon vagyunk, és az Európai Parlament, úgy látom, teljes mértékben támogatja a horvát csatlakozást, ami most éppen zátonyra futott, de ebbe nem mennék bele. Azon vagyunk tehát a Külügyminisztériummal teljes egyetértésben, hogy horvát barátaink, szomszédaink egy térségstabilizáló tényezővé váljanak, legyenek minél előbb az Európai Unió teljes értékű tagjai, mint ahogy most már NATO-tagok. Magam is több felszólalásban ezt kezdeményeztem. Nem mennék részletekbe bele, de a munkám egy elég jelentős része ez.
Előjött az a kérdés, hogy hányszor hiányoztunk, és hogy gyenge volt a teljesítmény, vagy nem volt gyenge. Egy példát próbáltam mondani, hogy olyan teljesítményem is volt, amiről senki se tudott. Arról se tud senki, hogy első alelnöke vagyok egy bizottságnak a Parlamentben, ahol a bizottsági elnökök, a két görög - úgy értem, hogy elnökök, mert egymást váltották -, szinte állandóan hiányoztak, úgyhogy elnökölnöm kellett. Ön is tudja, elnök úr, hogy mit jelent egy bizottságot elnökölni, mennyi rákészülést és mennyi odafigyelést igényel. Ezért se kap az ember pluszpontot. Csak szeretném mondani, hogy vannak egyéb teljesítmények is egy parlamentben.
Ha hiányoztam, vagy valahol nem szavaztam - mert ez is előfordult a kérdések között -, igen, van úgy, hogy hiányoztam, nem olyan mértékben, hogy ez ott kiütötte volna a biztosítékot. De én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyetlen magyar tagja vagyok, ott egy bizottságot vezetek, a környezetvédelmi bizottságot, a Magyar Olimpiai Bizottságnak elnöke vagyok 21 éve, mint ilyen, ez is feladatokat ró rám, ha már a kormány teljes mértékben elhanyagolja a gyerekek sportját és az ifjúság nevelését a sport terén, és szégyenszemre 0,2 százalékot szán mindösszesen az emberek sportjára és egészségére. Én a MOB élén próbálom ezt társadalmi oldalról kompenzálni. Néhány hiányzásom ezzel tudom menteni, amennyiben menthető. Azért az ember a szavazásokon igyekszik ott lenni.
Elhangzott, hogy gyenge teljesítmény volt a jogalkotó előterjesztéseimben. Voltak saját kezdeményezésű előterjesztéseim. Úgy érzem, hogy abban a bizottságban, ahol nekem erre lehetőségem adatott, annyiszor felszólaltam, ahányszor lehetett, és egyéni kezdeményezéseim, jogalkotó kezdeményezéseim is voltak.
Szűcs Erika miniszter asszonynak mondom, hogy ez ténykérdés. Igyekeztem a legpuhábban fogalmazni, ami a mostani helyzetet illeti, de hát azért Magyarország az elmúlt 5 év alatt 9 százalékot fejlődött, miközben Szlovákia 36-ot, Lengyelország 28-at, a csehek 25-öt, miközben az egész Európa 16-ot fejlődött, a mi 9-ünkkel ugyancsak szégyent hoztunk. Hogy ez most a hatékonytalan felhasználás vagy a rossz kormányzati munka miatt volt; a számok makacs dolgok, azt hiszem, Bokros jelölttársam ugyanúgy tudja, ezekkel alig lehet vitatkozni.
Hogy mi mindenben vagyunk elmaradva most, én nem sorolnám, ahogy a miniszter asszony sem kezdett bele egy szakpolitika kibontásába. De én úgy érzem, hogy a számok önmagukért beszélnek.
Azt is megkérdezte ön, hogy egyetértek-e az előterjesztéssel, hogy beszámoljanak. Magam is kezdeményeztem volna. Hiányoltam. Legalább negyedévenként itt, önöknél be kellene számolnunk, a szakminiszterrel rendszeresen, nem azt mondom, hogy negyedévenként, de félévenként biztosan, ez 10 találkozást tenne lehetővé. Én ezzel maximálisan egyetértek, hogy intézményes kapcsolat legyen, az együttdöntés folyamatában ránk is szükség van, és a Tanáccsal való állandó kommunikációra is. Maximálisan egyetértek.
Hogy volt olyan jelentés, amin vagy távol voltam, vagy nem szavaztam meg, aztán megszavaztam, de kiegészítettem - ezzel én nem akarok foglalkozni, ráadásul az öt év alatt pár ilyen lehetett, de meg tudom nézni, és önöket, ahogy ez itt a parlamentben szokás, erről írásban tájékoztatom, hogy mi volt az oka a szavazatomnak, kit követtem azzal a szavazattal, milyen utasítást vagy milyen elvet, és ha nem szavaztam, miért nem szavaztam. Ebbe most nem kívánok belemenni.
Harangozó kollégám azt is mondta, hogy a mi programunk egy ilyen összeszedett, ilyen-olyan javaslat. Szent-Iványi István kollégám mondta, hogy benne van minden, meg még az ellentéte is. Ugyanarról a Magyarországról és ugyanarról az Európáról beszélünk. Én például úgy fejeztem volna ki magam, hogy maximálisan egyetértek Bokros Lajos listavezetőnek a téziseivel, a legfontosabb tézisekre mutatott rá, és én abszolút prioritásnak, number one dolgoknak gondolom, és egyébként amikor én megkaptam, hozzájutottam legalábbis a szocialista és a liberális programokhoz, rendben vannak a dolgok.
Úgy látom, mindent nem tudunk intézni, 780-an vagyunk, az egy parlamenterre eső felszólalási, ügyintézési, előterjesztési leehetőség korlátozott. Liberális kollégáim ketten voltak mindösszesen, nem volt várható tőlük, hogy megváltsák az országot. Szocialista kollégáim három fontos munkabizottságban, többek között a költségvetési bizottságban egyáltalán nem voltak benne. Tehát nem tudhattak olyan adatokat, amelyeket mi a méretünknél fogva tudhattunk. (Jelzésre:) Most látom Gábor, hogy nézel rám, lehet, hogy rosszul mondtam, pénzügyi vagy költségvetési bizottság, vagy hogy hívták. (Dr. Szent-Iványi István: Póttag volt Fazakas Szabolcs.) Jó. Én úgy gondolom, ugyanarról az országról, ugyanarról az Európáról és ugyanazokról a problémákról van szó, legfeljebb más hangsúllyal és más megközelítésben.
A plakátmennyiségről - Szirbik Imre képviselő úr a plakátok mennyiségére hívta fel a figyelmet. Nem tudok számot mondani. Igyekszünk hatékony és költségkímélő plakátot; nem plakátháború ez, én is mondhatnám, hogy Nyíregyházán voltam tegnap, körbe van az egész város véve egy relatíve jóképű ember nagy plakátjával, aki azt mondja, hogy azért nem szavazok a jobboldalra, mert nincs programjuk. Hát most az igazságtartalom vagy a költség, majd annak is, ha látnám azt a fiút, mondhatnám, hogy van program (Felmutatja a korábban említett könyvet.), de legalább a plakátokon, függetlenül, hogy mennyibe került, kellene az igazat mondani. Nem tudom, hogy mennyibe került, de miután kötelességem a kérdésre tájékoztatni önt, meg fogom mondani.
Hányszor találkoztam miniszterekkel? Ezt jeleztem, hogy a miniszter asszonnyal találkoztam. Miniszterelnökökkel nem találkoztam, de ők se nagyon tartottak igényt a munkára, és bevallom őszintén, különösebben én sem. Az már olyan magas szint, ami nem a miénk, ők egy más szférában vannak. Ismertem őket személyesen is, az egyik sportminiszter volt korábban, a másik egyetemista társam volt, de nem jutottunk arra a szintre, hogy találkozzunk.
Szanyi képviselő úr, nem a nemzeti érdekképviselet fóruma az Európai Parlament. Én úgy gondolom, hogy a nemzeti érdekképviselet fóruma is. Szokták mondani, hogy a belpolitikai szennyeseinket teregetjük. Ez így is van, meg úgy is van, gondolom, hogy most a következő évben más lesz a helyzet, és akkor ugyanez folytatódik. Az ember végső elkeseredésében néha ott a parlamentben tiltakozik, hogy magyarokat vernek meg a Felvidéken, vagy nyelvi problémáik vannak, kisebbségi jogaikkal, vagy oktatással, Erdélyben, vagy amikor bekezdtünk, négy évvel ezelőtt vagy öt évvel ezelőtt a Vajdaságban is atrocitások értek magyarokat.
Valaki azt kérdezte, és bocsánatot kérek, hogy nem jegyeztem fel, hogy mit akarok csinálni, majd ha... (Dr. Legény Zsolt jelzésére:) Ön volt az, hogy mit akarok csinálni. Most a legjobb tudomásom szerint vezetem a delegációt, és minden valószínűség szerint kikerülök, de az, hogy meddig marad egy-egy képviselő, ezt nem lehet tudni. Idáig a világcsúcsot Demszky képviselőtársam állította fel, azért, mert ő két hétig vagy három hétig (Dr. Szent-Iványi István: Két hónapig.), két hónapig volt kinn. De volt olyan képviselőjelölt-társam is, aki listavezető volt és ki se jött, gondolok Dávid Ibolyára és gondolok Kovács Lászlóra, akik listavezetők voltak a múltkori vita során, és még csak ki se jöttek, megválasztásuk ellenére. Ezt nem lehet tudni.
Értelemszerűen, ha úgy alakul, hogy mi jutunk kormányra, akkor az európai uniós tapasztalattal rendelkező képviselőkre lehet itthon szükség. Sem a medve bőrére nem akarok inni előre, sem a magam sorsát még nem tudom, erről nem esett szó. Én csak olyan munkát tudok elvállalni vagy tudnék elvállalni, ami nekem testhezálló és amit felelősséggel el tudok látni. Ha hazahívnak, azt el fogom vállalni, ha nem hívnak fel, akkor végigdolgozom az öt évet. Ezzel nekem semmi problémám nincs, és ez még egyelőre relatíve messzinek tűnik.
Elhangzott az a kérdés, hogy miből kívánjuk, most döntsük el, hogy kohéziós politika vagy mezőgazdaság-politika. Nekem az az érzésem, és el is hangzott Bokros úr részéről, hogy túldimenzionáljuk a dolgot, hiszen az összes európai befizetés az országokban nem haladja meg az egy százalékot, és a kivehető főösszeg, a maximális összes sem haladhatja meg a 4 százalékot egy országban. Ha most az 4 százalék, és egyet be kell fizetni, az csak 3 százalék. Ezt sem hívtuk le teljes egészében, minden egyes alkalommal mondd, hogy két százalék. Ezzel nagy csodát nem lehet csinálni.
Tehát a mezőgazdaság-politikát, a területfejlesztési politikát, a versenyképességünket, a foglalkoztatáspolitikát és megannyi politikát tekintve, amiben úgy érzem, mindannyian egyetértünk, hogy kellene valamit előrelépjünk, ott lehet, hogy sokat segítenek az európai források, de nem akkorát, azt a kifejezést használta a miniszter úr, hogy légypiszokszerű, hát azért nem annyi, egy jelentős összeg az, természetesen, sokan sorba állnak érte, de abból sem a mezőgazdaságot, sem a teljes vidékfejlesztést vagy regionális fejlesztést nem lehet véleményem szerint megoldani.
Egyébként a földdel kapcsolatban nekünk az a véleményünk, hogy a földtulajdon maradjon magyar kézben, támogassuk a családi gazdaságokat, a középbirtokokat próbáljuk megerősíteni. Az élelmiszeripar versenyképességének a növelése, illetve visszaállítása lehet a cél, és nekünk érdekünk, hogy a mezőgazdaság-politika, a KAP megpróbáljon egy következő időszakot is kiszolgálni, mert ebben az évben a magyar gazdák hátrányban voltak, részben a kormány, részben az aláírt szerződés miatt sem a teljes európai pénzt nem kaptuk meg, sem a hozzá tartozó nemzeti kiegészítést. Konkrét számot mondok, 2007-ben 25 milliárd forinttal kaptak kevesebbet a gazdák, mint ami járt volna nekik, vagy kaptak kevesebbet a gazdák, mintsem a szomszédos riválisaik Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában. Így nem csoda, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdaság minden egyes ágazatában - a tojástól a mézig, a meggytől a szárnyasig, a ribizlitől a hagymáig, az uborkától a nem tudom miig - válság volt, mindenben a magyar gazdaságban, ami egyébként önellátó ezer éve, és el tudta látni a teljes Kárpát-medencei térséget.
Én barátságos hangvételű kampányt vezetek, és úgy is készülök. Ha lesz vita, azt megpróbálom elkerülni. Ha van ütközés, azt én úgy gondolom, hogy ez nem méltó hozzánk, 24-en ott egymásra vagyunk utalva, igenis magyar érdekeket kell hogy képviseljünk, és megismétlem: egymást tiszteletben tartó, egymást megbecsülő együttműködés folyt, ezt akár képviselőtársaim is visszaigazolhatják, én legalábbis erre törekszem a magam részéről mint listavezető. Az, hogy ilyen kérdéseket kaptam, ez azt hiszem, belefér, mint sportember is úgy emlékszem, hogy az ember kapott és adott találatokat, és jogosak a kérdések.
Ha valamit kihagytam, konkrét szavazási kérdéseire vagy távolmaradási kérdéseire - munkatársaim itt vannak, jegyezték - írásban fogom tájékoztatni önöket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, listavezető úr. Szent-Iványi István következik.
Dr. Szent-Iványi István reagálása
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ listavezetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hozzám viszonylag kevés kérdés érkezett, úgyhogy megpróbálok röviden válaszolni.
Pelczné Gáll Ildikó a versenyképesség kapcsán kérdezett. Itt el kell mondanom azt, hogy a mi programunk alapvetően az európai versenyképességről szól, és mint a Fidesz európai ügyekkel foglalkozó képviselője bizonyára tudja, hogy ezen a téren az európai liberálisok valóban az élharcosok, tehát ők lépnek föl a leghatározottabban az európai szintű reformokért. Ebben én magam is mindegyikben részt vettem, vonatkozik ez a szolgáltatási irányelvtől kezdve a mezőgazdaság reformján át a különböző egyéb szolgáltatások, például a postai szolgáltatások reformjáig, mert meggyőződésünk, hogy ha nem liberalizálódik az európai piac, és nem válik teljessé, akkor Európa elveszti a versenyképességét a világgal szemben.
Itt érdekes, megfontolandó, hogy a postai szolgáltatások liberalizációja terén épp a Fidesz és az MSZP képviselői szavaztak amellett, hogy minél később legyen érvényes ez Magyarországra, tehát a Magyar Posta monopóliumának a felszámolása 2013-tól következik be, jóllehet, a csatlakozáskor azt vállaltuk, hogy 2009-ben következzen be. Önök tehát egy monopóliumot védtek az MSZP-vel együtt, míg én liberálisként a fogyasztókat védem. A fogyasztóknak az az érdekük, hogy ne legyen monopólium, hanem minél hamarabb sok szolgáltató jelenjen meg, és verseny legyen a hazai piacon.
Ugyanez vonatkozik a vasúti személyszállítás liberalizációjára, ahol a Fidesz és az MSZP képviselői azon az álláspontot voltak, hogy ezt nem kell fölszabadítani most, pedig azt gondolom mint utas, mint állampolgár, hogy az az érdekünk, hogy versenyezzenek a magyar vasúton a szolgáltatók. Tehát én azt hiszem, egy kicsit szerényebben kéne erről beszélni, mert én a magam részéről megtettem mindent azért, hogy Magyarországon ez jól működjön, és minél több verseny legyen.
Egyébként 2010-ben az én módosító indítványaim nyomán emelkedett több mint 5 százalékkal az Erasmus ösztöndíjakra adott pénzek nagyságrendje, amiben magyar diákok is szerepelnek, ezt megerősítheti Schmitt Pál képviselőtársam is. Az én módosító indítványom alapján lettek könnyebbek a kisvállalkozások számára a hitelgaranciához jutás feltételei. Tehát elég sokat tettem ezen a téren. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet idetelepítésében mindannyian részt vettünk, ez közös ügy volt, ebben Néppárt, MSZP, SZDSZ, MDF közösen harcolt. Az is egy magyar siker, hogy ennek a nagyon rangos igazgatótanácsában egy magyar liberális politikus is szerepet kapott Magyar Bálint személyében, tehát Magyarország ebben képviselve van.
Manninger Jenő kérdésére azt mondhatom, hogy ha ön korrupcióról tud ezekben az ügyekben, akkor kérem, hogy haladéktalanul forduljon az ügyészséghez, és tegyen feljelentést. Nagyon sok szabálytalanságról tudunk mind a szennyvíztisztító, mind a metró, mind az útfelújítások területén, itt vannak visszafizetések is. Nem örülök neki, ezek rossz dolgok, de én nem tudom, hogy ennek van korrupciós vonzata. Ha van, akkor fel kell jelenteni, és azonnal el kell indítani az eljárásokat. Egyébként nem ezek a legnagyobbak az Európai Unióban. Bulgáriának 400 millió eurós támogatását függesztették föl korrupciós ügyek miatt, és az korrupciós ügy volt, ez pedig tudomásom szerint nem korrupció, hanem az, ami Magyarországon általában jellemző: fegyelmezetlen, szakszerűtlen felhasználása a pénzeknek. Nagyon sajnálatos, hogy így van, és ezen változtatni kéne.
Ékes képviselő úrnak annyit mondanék, hogy az első időszakban, tehát 2004 és 2006 között kifejezetten jó volt az együttműködés a képviselők között, és 2006 óta is fönnmaradt egy korrekt viszony akár Schmitt Pál is, az MSZP-vel megvolt, Olajos képviselő úr képviselte az MDF-et, vele is. Én arra fogok törekedni, hogy ez megmaradjon. Ez alapvető érdekünk.
Végül elnök úr kérdése - és idekapcsolom Hörcsik képviselő úr kérdését is -: a 2011-es földtulajdonszerzés. Szerintem ekkor lejár és kész. Mi azon az állásponton voltunk, hogy jobb lett volna, ha hamarabb jár le. Én nem látok ebben semmiféle veszélyt, inkább egy esélyt érzékelek, tehát semmilyen többletteendőnk nincs. A magyar mezőgazdaságnak is éppen arra lenne szüksége, hogy tőkeerős befektetők érkezzenek.
Ami pedig az agrártámogatások átalakítását illeti, arról egy hosszú előadást lehetne tartani, ebbe nem megyek bele. Elindult egy folyamat, sajnos, azt kell mondjam megint, hogy itt a Fidesz és az MSZP közös platformja az - amit nemcsak ők vallanak, hanem sokan mások Európában -, ami akadályozza. Ennek az lett volna a lényege, hogy a modulációval a nagybirtokosok nagy támogatását egy bizonyos értékhatár fölött megállítja, 300 ezer euró fölött nem lett volna támogatás, és azt hiszem, ez nagyon helyes, mert nem a támogatásoknak kell a termelést serkenteni, hanem annak bizonyos piaci zavarok esetén kell belépnie, vagy pedig a kis méretű, az úgynevezett farmer gazdaságokat kell támogatni, az összes többi pénzt pedig tájgazdálkodásra meg vidékfejlesztésre kellene befektetni.
Sajnos, ez nem így valósult meg, ezért van az, hogy Magyarországon a legtöbb támogatást Csányi Sándor kapta, a második legtöbbet Leisztinger Tamás kapta, olyanok, akik - hogy úgy mondjam - nem két kézzel művelik a földet, és nem kis földeket művelnek. Én nem tartom ezt helyesnek. Én úgy gondolom, hogy abba az irányba kellene továbbmenni, ahogyan azt eredetileg egyébként egy liberális biztos, Fischer Boel asszony eltervezte és elindította, de ez megakadt a két nagy frakció, azon belül pedig a Fidesz és az MSZP politikájában.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, listavezető úr. Bokros Lajos következik.
DR. BOKROS LAJOS, az MDF listavezetője: Hozzám tulajdonképpen három kérdés érkezett és egy vád. A három kérdésre válaszolok először, utána mondok valamit a vádra is. Az európai egységes külpolitika hiányát kérte számon rajtam a képviselő úr. Azt gondolom, hogy az a tíz terület, amit mint szakpolitikai területet megjelöltem, mind tartalmat ad a külpolitikának. Külpolitika sohasem úgy általában létezik, hanem konkrétan képvisel nemzeti vagy/és összeurópai érdekeket bizonyos szakterületeken, lett légyen az agrár, energia, környezetvédelem vagy bármi más. Tehát azt gondolom, hogy nem lehet hiányolni a külpolitikát ilyen szempontból.
A másik, ami ezzel kapcsolatban fontos kérdés volt, ez a bizonyos népesedéspolitikai elképzelés, hogy van-e ilyen. Azt gondolom, hogy a realitások talaján kell állni. Az Európai Unióban mindössze két olyan ország van, ahol számottevő népességnövekedést lehet megfigyelni, az egyik Írország volt egészen az elmúlt időszakig, most már ez a tendencia megfordult, a másik pedig Franciaország. Mind a két esetben a bevándorlás adta a népességnövekedést. Sehol Európában érzékelhető népességnövekedés a születésszám növekedéséből nincsen. Ezt lehet változtatni vagy akarni változtatni, de nem biztos, hogy célszerű.
Szerintem a bevándorlás szelektív engedélyezése tud lenni a munkaerőpiac és a gazdasági növekedés tekintetében az igazi megoldás, egyébként pedig azt gondolom, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Európának félmilliárdos lakossága van, ez az ENSZ prognózisai szerint nagyjából stabilan megmarad 2050-ig. Némi visszaesés tapasztalható, miközben a világ más térségeiben óriási növekedést lehet tapasztalni. A fő feladat nem az, hogy Európa is növekedjen, hanem hogy más területeken a népességrobbanást megállítsuk, mert 6 milliárdból 9 milliárd lesz a Föld lakossága 2050-re, és nincs elég nyersanyag, élelmiszer, levegő, víz, satöbbi, tehát valószínűleg itt nem a népesség öncélú növelése a megoldás.
Az agrárkérdésekről egy kicsit részletesebben szeretnék beszélni, ha az elnök úr megengedi, mert ez egy nagyon bonyolult kérdés, és több fölszólalás is érintette ezt. Hadd szabadjon kezdetnek a költségvetési szempontot kiemelni! A költségvetésnek, a közös európai uniós költségvetésnek lehetne nagyobb szerepe, és lehetne azt bővíteni, bár én is kétkedek a tekintetben, hogy vajon az európai uniós tagállamok érdekeltek lesznek-e ebben. Tehát föl kell készülni mind arra az esetre, ha az Európai Unió közös költségvetése nő, és föl lehet készülni, és föl kell készülni arra az esetre, amikor nem nő.
Ha növekszik, akkor lehet az egy jó stratégia, hogy a magyar tehén is 60 helyett 100 százalék támogatást kapjon, mert így még mindig jobban növekedhet a versenyképesség, az innováció, a felsőoktatás, tehát a jövőbeni struktúra támogatására szolgáló összegek elköltése, a jelenlegi struktúrát konzerváló támogatások helyett. De föl kell készülnünk nekünk arra az esetre is, ha az Európai Unió költségvetése nem fog növekedni. Akkor mit teszünk? Erre a helyzetre muszáj azt mondani, hogy akkor a jó magyar álláspont - ami egyébként szerintem egybeesik az Európai Unió és a globális szolidaritás érdekeivel is - az, hogy a 100 százalékot csökkentsék közel 60-ra, tehát nem arról van szó, hogy mi több támogatást kapunk, hanem a nyugat-európai termelők kapjanak kevesebbet, az mindjárt hallatlan versenyelőnyhöz fogja juttatni a magyar mezőgazdaságot, mert kiesik a versenytorzító támogatások egy jelentős része, és akkor a magyar agrártermelő, aki egyébként sok területen versenyképesebb, mint a nyugat-európai, mindjárt könnyebben tud piachoz jutni.
Tehát ilyen értelemben nekünk nem föltétlenül az agrártámogatások szinten tartására vagy bővítésére kell törekedni az Európai Unión belül, hanem fölkészülve arra az esetre, hogy a közös költségvetés nem növekszik, akkor a költségvetés kiadási szerkezetének az átalakítását úgy kell megvalósítani, hogy egyfelől növekedjenek a nem agrár jellegű támogatások, másfelől az agrár jellegű támogatások csökkenése ne a magyar agrártermelőket érintse.
Ezzel kapcsolatosan szeretnék én is szólni a külföldiek földtulajdonáról. Szerintem érdemes szembenézni a realitásokkal: ez nem fenntartható. Tehát egészen biztos, hogy nem lesz szövetségkötési lehetőség arra, hogy Magyarország ezt a 2011 utáni korlátozást fenntartsa. Ez egy olyan dereguláció volt, ami egyszeri. Amikor mi követeljük, hogy a munkaerőpiac legyen egységes és szabad legyen a munkaerő mint termelési tényező áramlása, akkor a másik oldalon inkonzisztens lenne azt megkövetelni, logikátlan, ésszerűtlen, korszerűtlen és szakszerűtlen lenne azt megkövetelni, hogy a külföldiek földtulajdonának a korlátozását tartsuk fönn.
Egyébként, ha valakinek gondja van azzal, hogy Magyarországon olcsó úgymond a föld, akkor első lépésben el kell törölni azt a korlátozást, hogy csak természetes személynek lehet földtulajdona. Abban az esetben, ha jogi személyiségű vállalkozásoknak is lehet, ezzel már gyakorlatilag egyébként a külföldi tulajdonú vállalkozások is mindjárt beléphetnek. Rossz hírem van, már van ilyen Magyarországon, csak ezt úgy hívják, hogy zsebszerződés, meg illegális megkerülése a jelenlegi jogszabályoknak. Nem érdemes szél ellen pisálni ebből a szempontból. Tehát én azt gondolom, hogy ennek a feloldására mindenféleképpen szükség van.
Végül Pelczné Gáll Ildikónak nem szeretnék arra a megjegyzésére különösebben reagálni, ez őt saját magát minősíti, hogy ha valaki úgymond az európai uniós érdekeket nemzetellenesnek tartja. Ez a helyzet tökéletes félreismeréséről tanúskodik, ugyanis arról van szó, hogy az Európai Uniónak az érdeke egybeesik a legtöbb területen Magyarország felvirágzásának, versenyképessége javulásának, gazdasági növekedésének az érdekével, és még továbbmegyek, a globális érdekek is egybeesnek, mert globális érdekek közül csak néhány nagyon általános érdeket lehet megfogalmazni, ilyet, hogy ne legyen háború, legyen béke, maradjon meg a víz, a levegő és a föld tisztasága. Ezen kívül globális érdekek nincsenek, tehát ezekkel a globális érdekekkel is tökéletesen megegyezik Magyarország érdeke és az Európai Unió érdeke.
Az Európai Unió nem egy zéró összegű játék, hanem egy pozitív összegű játék. Magyarország érdeke egyszerre szolgálja az Európai Unió érdekét, és az Európai Unió érdekének érvényesülése, versenyképességének javítása és föllendülése nemhogy nem nemzetellenes, hanem kifejezetten a magyar nemzet érdekében való.
Én nem szeretném azt a politikát minősíteni, amit egyébként önök is folytattak azzal, hogy Magyarország eladósodása 80 százalék fölé jutott. Ilyen körülmények között azt gondolom, hogy nem érdemes korlátozni azt a gondolkodást, hogy az Európai Unióba való mélyebb beintegrálódása Magyarországnak mindenkinek az érdeke. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen mind a négyüknek és a bizottság tagjainak ezt az eszmecserét. Tudom, hogy sietnek, nem rabolom az idejüket. Az volt az ambíciónk, hogy ezen a beszélgetésen európai ügyek napirendre kerüljenek. Az egy rossz hír, hogy sok más is napirendre került, de jó hír, hogy számos európai ügyben azért mégiscsak eszmét tudtunk cserélni. Remélem, hogy ez a hagyomány folytatódni fog a későbbiekben is. (Zaj a teremben.)
Még a nemzeti érdekekről egy szót azért hadd mondjak, hogy a Magyar Országgyűlésben is mindenki nemzeti érdekeket képvisel, mégis nagy viták vannak, mondjuk néha ennek a stílusa nem jó, de az természetes dolog, hogy különböző pártok különbözőképpen fogalmazzák meg a nemzeti érdekeket az Európai Parlamentben. És bízom abban, hogy jó kampányt fognak folytatni.
Mindenkinek sikert nem kívánhatok egyszerre, ezért jó egészséget mindegyik listavezetőnek!
A következő bizottsági ülésünkre pedig június 8-án és 9-én kerül sor, szeretettel várom önöket.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 54 perc.)
|
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezetők: Nánásiné Czapári Judit és Dani Judit