EIB-27/2009.
(EIB-143/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2009. december 14-én, hétfőn, 8 óra 33 perckor
az Országház Delegációs termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása*
Dr. Forgács Imre szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, reagálások*
Határozathozatal*
Elnököl: Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Gál J. Zoltán (MSZP)
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Dr. Veres János (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Kocsi László (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) dr. Veres Jánosnak (MSZP)
Dr. Botka László (MSZP) Gál J. Zoltánnak (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP) Szirbik Imrének (MSZP)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) Nógrádi Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richard (Fidesz) Firtl Mátyásnak (KDNP)
Manninger Jenő (Fidesz) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Káli Sándor (MSZP) távozása után Veress Józsefnek (MSZP)
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt
Dr. Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár
Dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 33 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megkezdenénk bizottsági ülésünket. Tisztelettel köszöntöm körünkben dr. Forgács Imre miniszterjelölt urat és államtitkár urat.
A bizottsági ülésünkön a meghallgatás van napirenden, ez az egyetlen napirendi pont van. A napirend elfogadásáról kérek egy gyors szavazást. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Miniszterjelölt úrnak mondtam, hogy az Európai ügyek bizottságában a szokás az, hogy a képviselők a kérdéseiket fölteszik, és utána egy újabb reakcióra van lehetőségük. Úgyhogy én máris azzal kezdeném, hogy megkérdezem a képviselő urakat, hogy kinek van kérdése. (Jelzésre:) Ja, kapom a jelzést, hogy először miniszterjelölt úr ismerteti az elképzeléseit, és utána következnek a kérdések.
Dr. Forgács Imre szóbeli kiegészítése
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy miniszterjelöltként az ember nem nyilatkozhat úgy a feladatairól, hogy egyúttal az ezzel kapcsolatos szimpátiáját is elmondja, tehát nem lehetnek sem pozitív, sem negatív irányú elfogultságai, de talán megengednek nekem bevezetőként annyi személyes megjegyzést, hogy az európai integrációs terület hozzám különösen közel áll, ugyanis ahogy - feltételezem - az életrajzomból tudják, az európai integráció és a kormányzati közigazgatás ügyeivel foglalkoztam elég sokat az elmúlt években.
Ha megengedik, mielőtt rátérnék arra, hogy én milyen témákat emeltem ki a felkészülésem során a tárcakompetenciába tartozó körökből, három szóban megpróbálnám összefoglalni, hogy mi az, amit erre az eléggé speciális helyzetre én a tárca feladatainak gondolok. Ezt ugyan nagyon nehéz három szóban megtenni, de ez a három szó mégis a törvényesség, a rend és a konszolidáció.
Azt gondolom, hogy a törvényesség és a rend fogalmait egy Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium esetében nem kell külön indokolni. A konszolidációnak azt gondolom, hogy mindazokon a területeken, ahol eddig is nagyon jelentős, részben jogalkotó, intézmény- és szervezetépítő munka folyt, ezeket az eredményeket részben befejezni, részben oly módon továbbépíteni kell, hogy ez az elkövetkező kormányzati ciklusban is hasznosuljon.
Azt gondolom, hogy az európai integrációs ügyek különösen annak a területnek számítanak, ahol ennek az építkezésnek a folyamatossága nagyon fontos. Ezzel rátérnék az első témakörömre: a sikeres 2011-es magyar európai uniós elnökségre való felkészülés az első téma, amit kiemelnék, amiről tudjuk, hogy itt az elnöki trióban - tehát Spanyolországgal, Belgiummal - való szoros együttműködés miatt 2010 elejétől már a csoportos elnökség megkezdésére kerül sor, tehát be kell kapcsolódnunk az elnökségi trió munkájába. Ezzel azt is szeretném mondani, hogy a tárca úgy készül, hogy lényegében ez a feladat 2010 elején már elindul, tehát tulajdonképpen nem 2011 az igazi startidőpont.
Önök nyilván tudják, hogy az elnökségi stábtagok kiválasztása 2008 elején már elkezdődött, közel ezer tisztviselő kiválasztására került sor, ezen belül az IRM elnökségi stábja jelenleg mintegy 91 fő, és az is tudott ebben a körben, hogy számunkra alapvetően a Bel- és Igazságügyi Tanács, valamint a Versenyképességi Tanács üléseinek az előkészítése lesz elsősorban fontos.
Külön szeretném kiemelni az integrációs szakmai felkészülés most itt nem részletezendő feladatai mellett azt, hogy a tárca szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadság, biztonság és jog térsége című fejezetnek, ami tartalmazza a bel- és igazságügyi együttműködési kérdéseket, migráció, határellenőrzés, Schengen, büntetőjogi, rendészeti együttműködés. Az is a következő év elejére vár, hogy a magyar elnökségi programot 2010 tavaszára el kell készíteni.
Még egy speciális feladatot, ami a tárcakompetenciába tartozik, hadd említsek! Az Európai Unió elnökségi rendezvényeinek szervezése és rendészeti biztosítása is kiemelt feladatunk. Itt nyilván olyan biztonsági és rendészeti feladatok lesznek, amelyeket nemcsak magyar költségvetési, hanem uniós források felhasználásával tudunk megoldani, de ez egy külön elég jelentős felkészülést jelent.
Egy másik témakör, amit a rövid bevezetőmben szeretnék említeni, a jogharmonizáció és a közösségi jogszabályok átültetésével kapcsolatos - nevezzük nevén a dolgot - lemaradásaink csökkentése, annak ellenére, hogy én úgy gondolom, hogy a magyar átültetési gyakorlat az Európai Unió átlagához képest jónak mondható. Hadd mondjak egy számot! A 2009. november 24-ei állapot szerint Magyarország a 19. helyen áll a 98,56 százalékos átültetési aránnyal. Ez egy kicsit alacsonyabb az uniós átlagnál.
Önök előtt köztudott - és ezt nem részletezem -, hogy az elmaradás, tehát az átültetési határidő lejártát követően általában 1-3 hónapon belül indul a bizottsági kötelezettségszegési eljárás. Mindenképpen fontos hangsúlyoznunk, hogy Magyarországgal szemben eddig elmarasztaló ítélet nem született még emiatt. De határozott célom, és ezt szeretném a kollegáim segítségével elérni, hogy a középmezőnyből az élmezőnybe kerülhessünk ezen a területen, ugyanis nyilvánvaló, hogy egy elnökségi feladatot ellátó ország esetében ez különösen fontos. Ennek érdekében szeretném javasolni és kérni az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának az együttműködését, segítését, én rendszeresen tájékoztatásra készülök az ország jogharmonizációs helyzetéről, és szeretném az ezzel kapcsolatos monitoring rendszert is kormányzati szinten egy kicsit intenzívebbé tenni, tehát legalább a negyedéves beszámolás helyett egy kéthavonta történő jelentési kötelezettség biztosan segítene az eredményességben.
Egy következő program az úgynevezett Stockholmi Program megvalósítása, ami önök ugyancsak tudják, hogy ez a 2010-2014 közötti időszakra vonatkozó több éves bel- és igazságügyi program, ami - ez is ismert ebben a körben - számos ponton egybevág a Magyar Köztársaságnak a szabadság, biztonság és jog érvényesülése együttműködési stratégiájával, amit egy 2009-es kormányhatározat rögzített.
Itt megint szeretném hangsúlyozni, hogy az uniós elnökségünk jelentősége abban is megfogalmazódik, hogy a program félidejű értékelésére már 2012 júniusa előtt kell beterjeszteni az értékelő anyagot, tehát ez is abba a szélesebb keretbe illeszkedik, ami az elnökségi felkészülésünknek egy nagyon fontos része.
A programot most ehelyütt nem részletezném, ez egy kicsit túlvinne az időkereteken, úgyhogy ha megengedik, akkor még egy témát szeretnék röviden szóba hozni azok közül, amit én itt egy ilyen rövid bevezetőben kiemelésre fontosnak tartanék. Ez a magyar érdekek érvényesítésének a problémája a lisszaboni szerződést követő időszakban.
Ezt valamennyien tudjuk, hogy itt egy nagyon nehezen megszületett, de azt hiszem, túlzás nélkül mondható, hogy egy történelmi jelentőségű döntés végül is, hogy a ratifikációs folyamat lezárult, és ennek számos olyan közösségi jogi eredménye van, illetőleg a szerződés hatálybalépésével, december 1-je óta, ami a magyar érdekérvényesítés szempontjából egy felkészülést, egy előzetes mérlegelést igényel. Ilyen például, hogy a hármas pillérrendszer megszüntetésével változni fog a jogalkotási eljárás, és azt is tudjuk - és ez a közösségi intézményrendszer átalakulásával összefügg -, hogy a soros elnökség szerepe is át fog alakulni annak következtében, hogy az Európai Tanács elnöki intézménye, illetőleg a külügyminiszteri tisztség a lisszaboni szerződés ratifikálásával tulajdonképpen elindult. Tehát ilyen szempontból egy új helyzet van. Ez kihat a tanácsi munkacsoportok rendjére is. Az is közismert, hogy a tanácsi munkacsoportok végzik a döntés-előkészítés meghatározó részét, és ez olyan problémákat is felvet, illetőleg olyan előzetes mérlegelési kérdéseket is felvet számunkra, hogy a szerződés alapján gyökeresen megváltoznak a döntéshozatali eljárások szabályai, ennek következtében meg kell vizsgálnunk például, hogy a magyar büntetőjogi szabályozás milyen elemeit lehet adaptálni ebben a megváltozott jogi környezetben, és melyek azok, amelyet mondjuk tagállami hatáskörben maradva, de a magyar nemzeti érdek képviseletében érvelni szükséges.
Fontosnak tartom, ezért külön kiemelném, hogy a szerződés keretei között felállítandó egy belbiztonsági tanács, ami egy új szervezeti forma. Ez a tanácson belül létrejövő állandó bizottság, ami a belső biztonságra vonatkozó operatív együttműködés Unión belüli előmozdítását segíti elő. Kiemelt feladatomnak tartom, hogy miután egy új fontos bizottságról van szó, Magyarország itt megfelelő számú és színvonalú képviselethez jusson.
Körülbelül ez a néhány gondolat, amit én így az önök idejét, türelmét kímélve, röviden szerettem volna felvetni. Ha megengedik, akkor azért az aktualitások között hadd említsek egy nagyon örvendetes fejleményt, amit lehet, hogy többen nem tudnak, hogy az Európai Rendőrakadémia igazgatói pályázatát Bánfi Ferenc tábornok úr elnyerte, úgyhogy én a magam nevében is gratulálok - remélem, az önök nevében is gratulálhatok - ehhez a nagyon fontos tisztséghez, ami úgy tudom, hogy az integrációs történetünkben ez az első ilyen szintű megtisztelő megbízatás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterjelölt úr a rövid tájékoztatóját, és természetesen mi is gratulálunk Bánfi úrnak a poszt elnyeréséhez. És amit érintett miniszterjelölt úr, gondolom, az Európai ügyek bizottságában éppen ebből fakadó kérdéseket is fog kapni az elkövetkező időben, úgyhogy most akkor eljött az ideje a kérdéseknek. Kérdezem a képviselő urakat, kinek van kérdése. Nógrádi képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások, reagálások
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miniszterjelölt Úr! Valóban nem egy szokványos helyzet, hiszen a jelenlegi kormány működéséből igen kevés idő van még hátra, és ebben a helyzetben koherens miniszteri programot megfogalmazni nem egyszerű. Annál is inkább, mert az ön elődje nem hagyott egy könnyű örökséget önre, hiszen azt nyilatkozta, hogy minden szakmai munkát elvégzett a minisztériumban, a továbbiakban szakmai munkavégzésre ezen tárcán belül lehetőség és szükség nincsen, kizárólag a politikai csatározásokra kell felkészülni, és a következő miniszternek ezt a fajta feladatot kell magára vállalnia.
Ennek ellenére én azért fontosnak tartanám, hogy néhány dolgot emeljünk ki, hiszen a spanyol elnökség megkezdődik. Ha az előd elvégzett minden munkát, és kizárólag csak politikai csatározásokra kell a következő miniszternek felkészülnie, szakmai munkával kapcsolatosan igénye nincs, a kormánynak nincs megrendelése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányába, de ha elindul a spanyol elnökség, milyen konkrét lépéseket tervez a spanyol elnökséggel kapcsolatosan, figyelembe véve azt, hogy valóban a rendelkezésre álló idő egyrészt az átvételhez, másrészt pedig a szakmai munka kiteljesedéséhez valóban nincsen.
ELNÖK: Miniszterjelölt úr!
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Azzal kezdeném, tisztelt képviselő úr, hogy én is természetesen ismerem hivatali elődömnek ezt a nyilatkozatát, de bizonyára valamennyien megértik, hogy én ezt nem kívánom kommentálni, annak ellenére, hogy van véleményem.
Ami a dolog tartalmi részét illeti, én azt gondolom, hogy a szakmai munkának elsősorban a magyar nemzeti program összeállítására kell koncentrálnia, hiszen ennek elég szoros időkeretei vannak. Az eddig körvonalazódott témák, amit mi kértünk a trió-program összeállítása során is, hadd említsek ezek közül, nem a teljesség igényével, de néhányat: a schengeni bővítés várható eseményei, így Románia és Bulgária Schengen-csatlakozása, ez várhatóan hazánk elnöksége ideje alatt fog megvalósulni. Az adatvédelem kérdését, a közlekedési biztonság érdekében való uniós fellépés erősítését, ez a road safety probléma, a külkapcsolatokban a keleti dimenzió hangsúlyozását, az emberkereskedelem, a kizsákmányolás új formái elleni küzdelem, a bűnmegelőzés, a bűncselekményekből származó vagyonok visszaszerzése, az esset dicavery, a prümi határozatok végrehajtása és a MBC Niedem elv érvényre juttatása. Ezek az eddig körvonalazódó témák. Azt gondolom, hogy ez egy eléggé bőséges étlap, és ez, ha megengedik, talán egy válasz a kérdés első felére is a szakmai feladatokkal kapcsolatban.
ELNÖK: Képviselő úr? (Nógrádi Zoltán nemet int.) Akkor Veress képviselő úr!
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Miniszterjelölt úr, a következőt szeretném megkérdezni. Az ön bevezetőjében ugyan elhangzott, de azt hiszem, hogy ezt hangsúlyosan érdemes még egyszer a magunk számára tisztázni, hogy nagyon gyakran úgy tekintjük, hogy Magyarország európai uniós integrációja a csatlakozás momentumával ért véget. Valójában legfeljebb egy új fejezet nyílt, és azt hiszem, azzal, amit ön is említett, a lisszaboni szerződés elfogadásával maga az Európai Unió integrációja is egy új szintre emelkedik. Nyilván itt a jogalkotásnak egy egészen komoly feladata lesz, hogy ezt az új hullámát az integrációs feladatoknak Magyarország a maga számára és leendő elnökként kellően tudja segíteni.
Tulajdonképpen én csak arra szeretnék öntől visszaigazolást kérni, hogy ön is úgy tekinti-e, hogy ez valójában nem egy lezárult integráció, hanem sokkal inkább egy elmélyülés, sokkal komplexebbé váló integrációs szakasz, ami előtt most az ország áll, ahol egyébként pontosan az ön által vezetendő minisztériumnak meghatározó szerepe lesz, hiszen a magyar jogalkotást is egy új minőségi szintre kell emelni éppen e miatt az új szintű integráció miatt is.
A második kérdésem a következő. Említette, hogy a Versenyképességi Tanács kezelése egyik kiemelt feladata lesz a tárcának. Azt hiszem, hogy Magyarországon a mikro-, kis- és középvállalatok ügye, ezeknél a versenyképesség megerősítése, illetve az innovatív képesség megerősítése összhangban a megújuló lisszaboni programmal borzasztó kemény feladatokat fog róni éppen a jogalkotás irányába is. Hiszen nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy nem egyszerűen forráshiányról van szó, sokkal inkább a jogrendszer koherenciája, az adminisztratív terhek csökkentése és - legalább ennyire fontos - egy nagyon hatékony tudásátadás támogatási rendszere hiányzik ezen vállalkozásoknál. A magyar gazdaság számára márpedig ez a szektor, ennek a modernizációja lesz meghatározó, ezért szeretném kérdezni, hogy lát-e lehetőséget arra, hogy jogalkotási eszközökkel ezt a folyamatot hatékonyan lehessen segíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszterjelölt úr!
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Teljesen egyetértek képviselő úrnak azzal a megjegyzésével - és úgy gondolom, egyetértenek az Európai Unió jövőjéért aggódók, és akik egy kicsit elszomorodottan látták azt a huzavonát -, ami részben az alkotmányozási folyamat, az európai alkotmány körüli vita és végül a lisszaboni szerződés nagyon nehézkes ratifikációjával volt kapcsolatban, hogy ez egy továbblépés, egy nagyon fontos továbblépés, ezáltal az integráció is egy magasabb szintre kerül.
Én megmondom őszintén - valamelyest részleteiben is ismerve a lisszaboni szerződést meg az alkotmányozási folyamatot -, úgy érzem, hogy teljesen alaptalanok azok a felvetések, amelyek az európai szuperállamtól való félelemmel, az európai egyesült államokkal való riogatással kapcsolatosak, ez minden alapot nélkülöz. Olyannyira, hogy ez nem - ha szabad ezen a fórumon ilyen frivol kifejezést használnom - a light-osabb lisszaboni szerződésre, de ez még a meghiúsult európai alkotmányra sem volt elmondható, hogy itt valami föderális államalakulat készülne. Tehát mindenképpen egy kis lépésnek, egy jelentős, de mégiscsak integrációtörténeti szempontból én ezt egy kis lépésnek tartom.
Ami képviselő úr kérdésének második részét illeti: a Versenyképességi Tanács előkészítése kapcsán olyan témakörök vannak, mint a társasági jog, szellemi tulajdonjog, közbeszerzés, versenyjog, adatvédelem, fogyasztóvédelem és hasonló kérdéskörök. Én ezzel kapcsolatban szeretném - talán szabad így fogalmaznom - egy szakmai rögeszmémet megosztani önökkel, ami körülbelül abban foglalható össze, hogy ezek olyan részterületek, amelyek csak koordináltan építhetők, fejleszthetők, és a jogalkotás, egyeztetési folyamatok szintjén ezt a koordinációt kellene erősíteni. Ennek egy nagyon fontos szakmai indoka van, nevezetesen a közösségi jog önök által jól ismert széttagoltsága, elaprózottsága, tehát az a kifejezés, amit a közösségi jog kompartmentalizációjának neveznek. Hadd idézzek egy nekem e témakörben kedves bonmot-t, amit Romano Prodi mondott egy alkalommal, hogy ez a közösségi jog azért olyan szörnyű aprólékos, mert mindig sokkal egyszerűbb megegyeznünk a traktorülés szabványaiban, mint a nagy európai sorskérdésekben.
Én úgy gondolom, ha ezt lefordítjuk a jogalkotás feladatcsomagjára, akkor nekünk nagyon fontos az - és ebben én a tárcának kitüntetett szerepet szánok, természetesen ebben a témakörben -, hogy maximálisan a horizontális koordinációt, tehát a különböző részterületek összekapcsolását meg kell oldanunk már a felkészülés során. Én körülbelül ebben látom ezt a problémacsomagot kezelhetőnek.
ELNÖK: Képviselő úr?
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Annyit hadd kérjek miniszterjelölt úrtól, hogy a kkv-k és a kis cégek magyarországi fejlődéséhez a jogalkotási háttérről, ha egy-két gondolatot mondana, azt megköszönném. Illetve válaszából visszautalnék arra, hogy valóban nem a szuperállamtól való félelem kellene hogy mozgassa most az európai integrációt, hanem a válság leküzdésében, úgy tűnik, hogy egy nagyobb fokú integráció nélkül az európai államok nehezen fognak tudni előrelépni. Tehát talán ez a kijózanító kényszer hathat abba az irányba, hogy az európai integráció végre nem egy - hogy is mondjam - ötödik lába lesz az európai államok politizálásának, hanem végre megértik, hogy valóban csak az integrációval lehet a nemzeti érdekeket is hatékonyabban elősegíteni.
ELNÖK: Miniszterjelölt úr!
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Ha jól értem képviselő urat, akkor ez inkább állítás volt, amivel én egyetértek. Ha szabad, még egy, a gazdaság szempontjából jelentős témát fölvetnék, ami ugyan nem az én tárcakompetenciámba tartozik, de úgy érzem, hogy az európai integráció jövője szempontjából meghatározó, ez az az erőfeszítés - és talán ez is összefügg a lisszaboni szerződés elfogadásával, ami egyfajta fellélegzést jelent -, ami az európai pénzügyi rendszer reformja, ami szükségképpen ki fog hatni a reálgazdasági folyamatokra is. Tehát itt a Larosičre-jelentésre, részben annak elfogadására, részben azokra a közösségi jogalkotási erőfeszítésekre gondolok, amik az európai pénzügyi rendszer megújítására jöttek létre. Az indokát nem kell mondani ebben a körben, hiszen a 2008-as pénzügyi összeomlás után ez Európa viszonylag gyors reakciója volt.
Tehát én úgy gondolom, hogy a pénzügyi ellenőrzési rendszer és azok a reálgazdasági szférák, amik itt most összefüggésben vannak azokkal a horizontális területekkel, amik a tárcakompetenciába tartoznak, együtt lehet építeni és előbbre vinni. Nagyon-nagyon bizakodó vagyok, hogy ilyen szempontból a lisszaboni szerződés zöld utat jelent a szakmai munkához.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a Fidesz-frakció képviselőit, hogy tesznek-e fel kérdést. (Jelzésre:) Ivanics képviselő úrnak megadom a szót, utána Szirbik képviselő úr következik.
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelölt Úr! Örülök, hogy itt a gazdasági témáról esett szó, hiszen mostanában a hírek arról szólnak, hogy a Ptk.-t hogyan és milyen minőségben sikerült elfogadni, és a minap a sajtóban éppen arról cikkeztek, hogy az IRM saját magát gáncsolta el. Nevezetesen, amikor a kormány nagy lendülettel belépett a válságkezelő intézkedésekkel, akkor az autó-jelzáloghitelezésben tett egy olyan könnyítést, amely egy kicsit átláthatóvá is tett volna a rendszert.
Másodsorban pedig az elfogadott Ptk. egy olyan nyilvántartási rendszert generál vagy hoz létre, amely szükségtelenné teszi az áprilisban elfogadott intézkedése. Ezért most gyakorlatilag áll az autólízingekkel kapcsolatosan az a kérdés, ami nyilván nem tesz jót a gazdaságnak egy ilyen kritikus időszakban. Az a kérdésem, hogy ön mit akar tenni ez ügyben, mi az, amit itt lehet csinálni? Az áprilisi intézkedés volt felesleges vagy a Btk. lett rossz?
A második kérdéskör inkább a személyes életútjával kapcsolatos, ha megengedi. Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy amikor valaki az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében dolgozik, és elmegy Amerikába, számomra ezek a viszonyok átláthatatlanok voltak, akkoriban is, hogy ha egy kis kitekintést tudna adni, hogy milyen tapasztalattal sikerült visszaérni Amerikából. Itt már többen az elmúlt nyolc év miniszterei közül úgy próbálták pozícionálni magukat, hogy ők már a '80-as évek elején a demokratikus átalakulás hívei voltak, és élharcosai. Tulajdonképpen a demokratikus ellenzéknek csak statisztaszerep jutott ebben. Nem tudom, hogy ez ezzel van-e összefüggésben, vagy tényleg szakmai tapasztalatnak mondható-e?
A másik a rendszerváltás egyik érdekes gazdasági képződménye, a Dunaholdinggal kapcsolatos. A Dunaholdingban hihetetlen mértékű vagyont összpontosítottak, ami aztán szépen, csendesen elfolydogált. Azt gondolom, hogy ezek szintén olyan fékek, amelyek a rendszerváltó hatalom gazdasági hatalommá való átmentésében komoly károkat okoztak a magyar embereknek, és gyakorlatilag ezeknek az árát fizetjük a hihetetlenül magas hitelekkel, és ez a fajta gondolkodásmód köszön vissza a mostani kormányzati munkában is, és ezáltal vagyunk ilyen rettenetes módon lemaradva. Tehát ez csak egy érdeklődő kérdés a Dunaholdinggal kapcsolatosan.
A kormányszóvivő megállapítása szerint az ön tapasztalatai nagy segítséget nyújtanak majd az önkormányzati rendészet megerősítésében. Ez mit jelent pontosan? Nem folytatom tovább a kérdést, mert számomra ilyen szempontból ez meglepő. Köszönöm szépen, egyelőre ennyi.
ELNÖK: Miniszterjelölt úr!
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Köszönöm szépen. Megpróbálok a kérdések sorrendjében haladni. Az elmúlt héten egyeztetés volt, a Lízinggel és a Közjegyzői Kamarával egy hosszabb távra szóló nyilvántartási rendszer kialakításáról született megállapodás. Azt azért hadd jegyezzem meg, hogy én megmondom őszintén, hogy alapvetően arra készültem, hogy az elkövetkező időszaknak a tárca kompetenciájába tartozó feladatait próbálom meg a magam számára rendszerezni. Ebből a szempontból biztos, hogy nem vagyok elég felkészült a tárca által a Belügyminisztériumban előkészített és beterjesztett törvényjavaslatok részleteit illetően. Tehát ezért megértésüket kérem.
Az MSZMP KB társadalomtudományi intézete egy kicsit érdekesnek tűnő, de számomra könnyebb kérdés, megmondom őszintén, mert én egy olyan időszakban dolgoztam ebben a '80-as években jó nevű tudományos kutatóintézetben, amikor ott olyanok is voltak, mégpedig vezető beosztásban, akiknek a nevét azért nem mondom, mert érdekes továbbgondolásokra lehetne alkalmas. Tehát itt alkotmánybírákól kezdve, alkotmánybírósági elnök és hadd mondjam, megint csak nem mondok nevet, hogy a mai tisztelt ellenzék padsoraiban ülő is kutatóként dolgozott ebben az intézetben. Ezt azért tudom, mert én koordináltam azt a kutatást, amiben a képviselő úr nagyon komoly szakmai felkészültséggel dolgozott. De én úgy gondolom, hogy ez ma már annyira irreleváns, különösen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elkövetkező öt hónapja szempontjából, hogy ez talán ennyivel lezárható.
Még egy dolog, hogy ha a tisztelt képviselő úr - és ezt nem mondtam, tehát kérem, hogy ne vegye sértésnek, de ha az én amerikai IREX-ösztöndíjammal kapcsolatban a kérdés mögött egy olyan fel nem tett kérdés húzódik meg, hogy én ezt minek köszönhettem, akkor ez egy pályázat volt, és e mögött semmi olyan megbízás vagy semmi olyan, nem tudományos jellegű feladat nem húzódott meg, ami így utólag szégyellnivaló lenne.
A Dunaholding Részvénytársaságnál - ahogy az életrajzomból láthatják - jogi igazgató voltam, és arra tettem, elismerem, nem mindig száz százalékos sikerrel erőfeszítéseket, hogy az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően folyjanak a cég különböző tanácsadói és egyéb szakmai tevékenységei. Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban sem mutatható ki semmi olyan ellentmondás vagy semmi olyan konkrét mulasztás, ami engem, pláne mondom: így húsz év távlatából terhelne.
Az önkormányzati rendészettel kapcsolatban megmondom őszintén, hogy nem hallottam, vagy legalábbis nem emlékszem kormányszóvivő úrnak erre a megjegyzésére, de azt hiszem, hogy itt valójában egy sokkal szélesebb problémakörről van szó, és a tárca szempontjából egy nagyon jelentős stratégiai irányról. Nevezetesen arról, hogy azt valamennyien látjuk, hogy a lakossági bizalom megrendülése elsősorban a gazdasági válság utáni időszakban nagyrészt a kistelepüléseken, nagyrészt olyan bűncselekmények számának a növekedése kapcsán merült fel, ami a kistelepüléseken nyugtalanító. Tehát hogy ezek a bizonyos kis értékű lopások, vagyon elleni bűncselekmények és hasonlók. Ismert, hogy ezzel kapcsolatban a kormány tett erőfeszítéseket: a szabálysértési törvény módosítása, a jegyző úgymond segítése, a rendőrségi szakmai kompetenciák felajánlása az önkormányzatok részére, mert ezekkel a problémákkal ők egyedül nem tudnak birkózni. De itt nem egyszerűen önkormányzati rendészetről van szó, hanem arról a stratégiai törekvésről, hogy az önkormányzatokat ne hagyjuk magára ezeknek a sok esetben szociális eredetű bűnözésnek a visszafogásával kapcsolatban, hanem próbáljuk meg a civil kezdeményezések, tehát a polgárőrség vagy az újonnan szerveződő településőrség, és mindazoknak a szerveződéseknek az összefogásával próbáljuk segíteni, ami túlmegy a rendőrségen.
Tehát itt valójában arról van szó, hogy a rendőrség, az önkormányzat és az erre szerveződő, szakosodó civil szervezeteknek egy összehangolt működését szeretnénk segíteni, és a tárca ezt a maga eszközeivel, elsősorban rendészeti oldalról, és különböző képzési, koordinációs és egyéb módszerekkel próbálja segíteni.
ELNÖK: Képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Tisztelt Bizottság! Négy kérdést tettem fel, és a négy kérdésből háromra nem a kérdésre válaszolt, egyben pedig elismerte, hogy nem tájékozott. Ezt egyébként köszönöm, hiszen én is meglepődtem, és úgy gondolom, még sokan, hogy ön lett az igazságügyi miniszterjelölt. Nyilván egy pár nap alatt nem lehet felkészülni egy másik tárca munkájából, tehát ilyen módon nem csodálom, hogy nem mindegy ügyben tájékozódott. De azzal a kérdéssel kapcsolatban, ezzel a nyilvántartással kapcsolatban az volt a kérdésem, hogy melyiken kell változtatni: a Ptk.-n vagy pedig az áprilisban elfogadott nyilvántartási rendszer szisztémáján kell-e változtatni. Erre mondta, hogy nem tájékozódott.
A második kérdés: nem tudom, milyen rutin alapján nem a kérdésre válaszolt, hanem valamiféle mögöttes indokot keresett. Ez összefüggésben van azzal a rendészeti megjegyzéssel, hogy mindig valami mögöttes dolgot keresünk. Tényleg az lett volna a kérdésem - minden további nélkül -, hogy ha valaki az MSZMP KB intézetéből kerül ki az USA-ba, az milyen tapasztalatokkal érkezik vissza. A kérdés lényege ez volt, nem az, hogy hogyan és miképpen ment ki. Nyilvánvalón a Társadalomtudományi Intézetből többen elindultak, volt, aki a demokratikus ellenzéki oldalon kötött ki - akár pártkizárásokkal is -, és volt, aki az MSZMP gazdasági utódszervezetének a jogi vezetőjeként került ki. Tehát ez kétfajta irány, ön ez utóbbiba tartozott.
A Dunaholdingot illetően a kérdésem tényleg csak az, hogy mi történt a Dunaholdinggal, vagy hogy van, vagy mint van. Én azt tudom, hogy a mi környékünkön ezt rendre az MSZMP városi titkárai kapták meg, és gyakorlatilag ilyen pártgazdasági szervezetként működött.
A harmadik vagy a negyedik kérdés a rendészeti kérdés, amiben tényleg a tapasztalataira lettem volna kíváncsi, hogy miért ez van. Összességében én azt gondolom - persze lehet, hogy ez szónoki fordulatnak is betudható, de azt gondolom -, nem véletlen, hogy a rendészeti kérdések a legfontosabbak, azt említi a kormányzat. Draskovics úr regnálása alatt egészen döbbenetes események történtek. Lehet, hogy ennek köszönhető, hogy Magyarországot rendőrállamnak tekintik, és lehet, hogy a rendőr-akadémia vezetői tisztségének az elnyerése is ezért volt, hiszen látták, hogy itt a legaktívabb a rendőrség.
Ezen túl azért gratulálok Bánfi tábornok úrnak - ha jól emlékszem, tábornok -, hogy elnyerte ezt a tisztséget. Régóta küzdtünk pártoktól függetlenül, hogy különböző európai intézmények élén magyar ember dolgozzon. A munkájához sok sikert kívánunk, és reméljük, hogy a rendőrség szép hagyományait tudja majd folytatni, és nem pedig az elmúlt három év szomorú eseményei tükrében dolgozik majd.
Azt gondolom, hogy a felvetett kérdések alapján is látható, hogy ön nincsen könnyű helyzetben, hiszen három vagy négy hónapra kell átvennie egy minisztériumot, mire belemelegszik a munkába, addigra éppen új kormányzati ciklus kezdődik, és ki tudja, hogyan őrölnek a választási malmok.
Mindenesetre hadd kérdezzem meg öntől végezetül: ön mit gondol, a parlamenttel lesz még konkrét dolga, vagy már erre nem nagyon lesz idő? Nem tudom, mennyit fogunk ülésezni - lehet, hogy a kormánypárti kollégák ezt már tudják -, szerintem egy törvény teljes végigvitelére nem nagyon lesz már idő, tehát ilyen módon a törvénykezésben már nem nagyon lehet mit tenni. Kérdés, hogy ön hogy látja: az Igazságügyi Minisztérium és a parlament kapcsolata hogyan alakul majd az elkövetkezendő három-négy hónapban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: A képviselő úr többször fölvetette - és elnézést kérek, ha válasz helyett eltértem a témától - az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetet és az amerikai tapasztalatokat. Ha egy szóban kell összegeznem, én '83-84-ben voltam Bostonban a Harvard Egyetemen, és bevallom őszintén, hogy nekem egy kis megnyugvást jelentett az az ott tapasztalt dolog, hogy a korabeli magyar társadalomtudomány egyáltalán nincs valami nagy elmaradásban az ottani színvonalhoz mérten.
Csak mondom az akkori idők konkrét slágertémáját, amivel én ott kint sokat foglalkoztam és szerepeltem, ez Kornai Jánosnak "A hiány" című, a hiánygazdasággal kapcsolatos, szerintem mindmáig nagyon nagy értékű monográfiája. Most azért is jut Kornai professzor az eszembe, mert - mint tudjuk - ő azóta is vendégprofesszorként ott tanít, de nekem valahogy az megnyugtató volt, hogy azt láttam, hogy miután mi kis ország egész más kondíciójú kutatói vagyunk, nekünk sokkal jobban meg kell, hogy úgy mondjam, szenvedni az eredményért, pláne a nemzetközi elismerésért, ami mindig sokkal egyszerűbb, ha valaki angolul publikál, a tudományok nyelvén. Tehát én mindenképpen azzal a pozitív tapasztalattal jöttem vissza, hogy érdemes munkálkodni azokon a társadalomtudományi területeken, amelyek engem foglalkoztattak.
A Dunaholdingról csak annyit szeretnék mondani, hogy miután én a kilencvenes évek óta minden munkahelyemmel kapcsolatban vagyonnyilatkozatok sokaságát töltöttem ki, ez az erre vonatkozó szabályok szerint megtekinthető és rendelkezésre áll. Én ennél többet erre nem szeretnék reagálni.
A képviselő úrnak arra a megjegyzésére, hogy én nem vagyok tájékozott, és ezt be is vallom a Ptk. és a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos dolgokkal összefüggésben: én úgy gondolom, nem egyszerűen az én tájékozódási mulasztásom, hanem itt egy olyan problémáról van szó, aminek a megoldásán jelenleg is dolgoznak a szakértők. Én azt gondolom, az egy elfogadható dolog, hogy én egyelőre a tárca fejezeti költségvetéséről és a legfontosabb feladatcsoportjairól tudtam tájékozódni, de minden olyan kérdésre, ami majd az egyes konkrét aktákat illeti, csak ezután lesz lehetőségem, tehát ezután tudok tájékozódni arról, hogy ez a jelenlegi megoldáskeresés most konkrétan hol tart. Ezt vállalom, hogy ez a helyzet.
A másik: én azt gondolom, hogy az IRM és a parlament kapcsolata megint csak nem az én kompetenciaköröm. Természetesen én mindenfajta olyan szakmai és egyéb kapcsolattartásra kész vagyok - ahogy jeleztem is, például bizottsági szinten fontosnak tartanám, hogy az uniós felkészülés szempontjából ez a kapcsolat intenzívebbé váljon -, de itt egyszerűen ügyrendi korlátok vannak. Az én tudomásom szerint februárban csak zárószavazások lesznek, hagyatéki törvény, bv-kódex és hasonlók, tehát ez semmiképpen nem a tárca szintjén változtatható helyzet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szirbik képviselő úr!
SZIRBIK IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Egy pici reakciót engedjenek meg az előbbi pengeváltásokra. Ivanics képviselőtársamnak ez a hangneme ettől a bizottságtól idáig idegen volt, és én ebben a bizottság azért éreztem jól magam, mert valóban európaiként működött. Én, aki azt az időszakot felnőtt fejjel éltem át egy város tanácselnökeként, majd polgármestereként, azt tapasztaltam, hogy azok próbálják a másikat nem demokratikusnak beállítani, akik ugyanabban a sorban voltak, csak egy kicsikét hamarabb váltottak köpenyt vagy tagkönyvet, és innentől kezdve így szeretnék magukat igazolni. De egyébként Kövér László frakciótársától kérdezze meg, mert ugyanabban a játékban játszottak, csak én ki merem mondani a nevét, amit udvariasan a miniszterjelölt nem tett meg.
Ha már egyszer itt tartunk: én úgy gondolom, hogy van miniszter úrnak néhány nap múlva következő, nagyon is aktuális feladta, hisz 19-én nulla órától Szerbia polgárai másik két balkáni ország polgáraival együtt vízummentesen jöhetnek az Európai Unió területére, ami azt hiszem, ezen bizottság komoly munkájának az eredményeként történhetett meg.
A konkrét kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy az IRM erre a kérdésre hogy készült föl, illetve ennek a második lépésére. Hisz a most majd karácsonyozni a Balkánra hazatérő szerbiai, montenegrói és macedón polgárok vissza fognak jönni január elején, és nyilvánvalóan egy nagyobb utasáradattal nézhetünk szembe, mint ami idáig a vízum kapcsán volt. A kérdésem tehát az, hogy erre a néhány nap múlva aktuális kérdésre maga a tárca hogy készült fel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszterjelölt úr!
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Nyilván a szerbiai vízummentesség problémája integrációs szempontból egy örvendetes esemény, hiszen a határok lebontásának és a határok átjárhatóságának egy fontos eseménye. Itt részben vannak nemzetközi jogi, illetőleg jogi előkészületi munkák, a konkrét határmegállapodásnak - 2010 elején tervezünk egy megállapodást, aminek a jogi előkészítése most folyik - és ennek az egész problémakörnek ismereteim szerint van egy elég komoly rendészeti vonatkozása is. Ugyanis köztudott, hogy az illegális migráció, amivel szembesülünk, ez elsősorban a Balkán felől érzékelhető, és várható, hogy ez egy olyan nemkívánatos mellékkörülménye ennek az egyébként diplomáciai és közjogi szempontból örvendetes eseménynek, amire fel kell készülni.
Az eddigi tájékozódásom szerint ez alapvetően a határőrizettel kapcsolatban felszabaduló erőknek egy ilyen mélységi ellenőrzési átcsoportosítását kell hogy jelentse. De ennek a szakmai részleteivel is csak a továbbiakban tudok foglalkozni.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Mielőtt szavazásra tenném fel a kérdést, ismertetném a Házszabály 37. § (2) bekezdésének alapján, hogy ki, kinek adott megbízást. Szeretném jelezni, hogy Káli Sándor megbízta Veress József képviselő urat, Szanyi Tibor Veres Jánost, Botka Lászlót segíti Gál J. Zoltán, Szirbik Imre Szűcs Erikát, Legény Zsolt pedig Kocsi László alelnök urat helyettesíti. Ugyanez a másik oldalról: Nógrádi Zoltán Pelczné Gáll Ildikót, Hörcsik Richárdot jómagam, Manninger Jenőt pedig Ékes József képviselő úr, aki most már nincs jelen.
Akkor kérdezem, hogy miniszterjelölt úr kinevezését a bizottság részéről ki támogatja. (Szavazás.) Köszönöm. 10 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nem. Tartózkodás természetesen nincs jelen esetben. Köszönöm szépen.
Ezzel megállapítom, hogy a bizottság dr. Forgács Imre miniszteri kinevezését 10 igen szavazattal és 6 ellenében támogatta.
A bizottsági ülést bezárom. A soron következő bizottsági ülésünk nagy valószínűséggel január 6-án lesz, ahol az európai uniós biztos urat fogjuk meghallgatni.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 23 perc)
|
|
|
Firtl Mátyás |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné és Nánásiné Czapári Judit