EMBCB-2/2006.
EMBCB-2/2006-2010.
az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2006. június 19-én, hétfőn, 11 óra 00 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Megjelentek/jelen lévők/résztvevők
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) válaszai
Puskásné dr. Sütő Katalin (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
Pintérné dr. Vig Ilona (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
A Kiáltás az Életért Egyesület és Konferencia megkeresése a művi meddővé tétel tárgyában
Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő javaslata az oktatási és tudományos bizottsággal az elmúlt ciklusban közösen működtetett szegregációs albizottság és a holocaust roma áldozatainak nemzetközi és hazai kárpótlását vizsgáló bizottság új<<A HREF="#_Toc141685045">/A>
Schmidt Ferenc (Fidesz) képviselő javaslata a Vecsési Falusi Iskola igazgatójának kinevezése ügyében
Dr. Papp Imre (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
1. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
(Általános vita)
2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám)
(Általános vita)
3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat (T/229. szám)
(Általános vita)
4. A házipénztáradóról szóló törvényjavaslat (T/230. szám)
(Általános vita)
5. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/234. szám)
(Általános vita)
6. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/240. szám)
(Általános vita)
7. Egyebek
Elnököl: Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Balog Zoltán (Fidesz) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Puskásné dr. Sütő Katalin vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Heinek Ottó elnök (Magyarországi Németek Országos Önkormányzata)
Pintérné dr. Vig Ilona főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Csukás-Novák Nóra ügyintéző (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Papp Imre helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Megjelentek/jelen lévők/résztvevők
Csontos Beáta vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Gáncs Péter püspök (Evangélikus Egyház, Déli Evangélikus Egyházkerület)
Dr. Kolozsvári-Kiss István jogi képviselő (Mazsihisz)
Dr. Mészáros István jogi képviselő (Hit Gyülekezete)
Dr. Lóránt Szabolcs tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Hetei Tibor vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kajdi László vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 10 perc)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP), a bizottság alelnöke, az ülés levezető elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a mai bizottsági ülésünkön.
Megállapítom, hogy a mai bizottsági ülésünk helyettesítésekkel és egyébként is határozatképes.
A mai bizottsági ülésünk napirendi javaslatát mindenki megkapta a meghívóval együtt, ebben nincs változás. Kérdezem, van-e a napirendi javaslathoz észrevétel vagy kérdés. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs, akkor szavazhatunk.
Kérdezem, hogy a napirendet elfogadja-e a bizottság. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással jelezzük azt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ha jól látom, egyhangú a szavazás; a bizottság egyhangúlag elfogadta a mai ülés napirendjét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az 1. napirendi pont. Tekintettel arra, hogy ez összefüggésben van, illetve a plenáris ülésen is együtt tárgyaljuk a 3. és a 4. napirendi pontban előterjesztetteket, ezért az a javaslatom, hogy ezeket együtt tárgyaljuk, de utána nyilvánvalóan külön-külön fogunk róluk majd álláspontot kialakítani. Tehát az 1., 3. és 4. napirendi pontot tárgyaljuk együtt. Kérdezem, elfogadható-e ez a tárgyalási metódus. (Nincs ellenvetés.) Ha nincs ellenvetés, úgy tekintem, hogy elfogadható. Köszönöm szépen.
Arra is tekintettel, hogy az előadóink az egyes napirendekhez más személyek lesznek, kérem, hogy az előadó az elején legyen szíves elmondani a kormányzati álláspontot, utána pedig együtt fogjuk megvitatni, azt követően kérdések, észrevételek lesznek, utána pedig külön-külön fogunk szavazni.
Az 1. napirendi pont előadója Lucz Zoltánné főosztályvezető asszony. Tisztelettel köszöntöm főosztályvezető asszonyt, és arra kérjük, szíveskedjék röviden összefoglalni az előterjesztés lényegét, illetve szóbeli kiegészítését megtenni. Tessék parancsolni!
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Az 1. napirendi pont az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/231. számú törvényjavaslat. A törvényjavaslat több törvény, szám szerint 26 törvény módosítását tartalmazza, amelyek kivétel nélkül mind adó- és járulékszabályozással összefüggő rendelkezések. A módosítások tulajdonképpen két évre szólnak, gyakorlatilag egy része 2006. szeptember 1-jei hatálybalépéssel, a másik, döntő része pedig 2007. január 1-jei hatálybalépéssel. Ezzel a kormányzatnak az a szándéka, hogy ebben az évben már nem lenne több adó- és járulékrendszert érintő módosítás, tehát főleg 2006. és 2007. évre szólnak ezek a módosítások.
A módosítások összességében az államháztartási egyensúly gyors javítását, a reformok és az egyensúlyi helyzet hosszú távú megteremtését alapozzák meg. Tehát úgy lehet összefoglalni, hogy a módosítások egy része egy hosszú távú koncepciónak a részét képezi, főleg ezek a járulékszabályozást érintő módosítások, másrészt pedig a költségvetési egyensúly gyors helyreállítását, illetőleg annak megalapozását szolgálják.
A változtatások egyaránt érintik a lakosságot és a vállalkozói szférát, legkevésbé a nonprofit szektort, tehát a civil szférát; majd más törvények módosítása kapcsán is megemlítem, hogy a civil szféra ilyen értelemben véve - talán majdnem összességében is -, azt lehet mondani, a legkevésbé érintett.
A pénzügyi tárgyú törvények módosításai közül a lakosságot érintő módosítások differenciáltak. Döntő többsége a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti; így például azt, akinek külön adózó jövedelmei vannak, például a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereséggel kapcsolatos szabályok előbbre hozatala 2006. szeptember 1-jétől. A személyi jövedelemadót érintően el lehet mondani, hogy az adótábla 2007. évre a meghirdetett módon változik, ugyanakkor a kedvezményeket érintő szabályok tovább szűkülnek. Talán a civil szférát érintően lehet megemlíteni, hogy a különböző közcélú adományozással kapcsolatos kedvezményeket érintően a jövedelemkorlát egységessé válik a többi kedvezménnyel együtt. Itt a megmaradó kedvezmények, mert ez a kedvezmény megmarad, csak egységesen a többi kedvezménnyel együtt nem 6 millió lesz, hanem 3,4 millió forintra változik a jövedelemkorlát.
A kedvezményeket érintően néhány adómentes kedvezmény adóterhet nem viselő kedvezménnyé alakul át, vagy pedig az érvényesítési lehetőség szűkül. Társas vállalkozásokat érintően jelenik meg az elvárt adó, de például ez az elvártadó-fizetési kötelezettség nem vonatkozik a nonprofit szektorra, tehát részükre nem jelenik meg az adófizetési kötelezettség.
A járulékszabályozásban főleg a magánszemélyeket érintően, mint ahogy már a korábbiakban is szó volt róla, hogy a magánszemélyeket érintően a járulékkiadásokhoz nagyobb mértékben hozzá kellene járulniuk, emelkedik az egyéni járulékmérték 2 százalékponttal, illetőleg később, tehát 2007-től további emelkedés várható. Ezenkívül nem szűnik meg a foglalkoztatók tételes egészségügyi hozzájárulási járuléka; valamint a nyugdíjasokat érintően vannak még egyéni járulékban, illetőleg a foglalkoztatót érintően is módosítások.
Tehát tulajdonképpen számos módosítást lehetne felsorolni, mindegyik kivétel nélkül a költségvetési egyensúly helyreállítását szolgálja.
Azt hiszem, talán ennyit mondanék, és ha majd kérdések lesznek, akkor arra válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy a 3. és a 4. napirendi ponthoz esetleg van-e még kiegészítés.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Elnézést, igen.
ELNÖK: Akkor tessék szíves lenni azt is elmondani, és akkor utána együtt vitatjuk meg.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A másik törvénycsomag az államháztartás egyensúlyát javító különadóról, illetve a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló T/229. számú törvényjavaslat. Ebben a törvényjavaslatban három önálló törvénymódosítás szerepel. Az egyik a magánszemélyeket érintő különadó-fizetési kötelezettség 2007-től, ez a magas jövedelműeket terheli. Ott, ahol az összevont adóalap a járulékalap felső határát meghaladja, történik egy 4 százalékos különadó-fizetési kötelezettség. A vállalkozásoknak is már 2006. szeptember 1-jétől lenne egy különadó-fizetési kötelezettsége. Itt szeretném megemlíteni, hogy ugyanúgy, mint az elvárt adónál, ez nem vonatkozik a nonprofit szektorra, tehát gyakorlatilag alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, tehát a teljes nonprofit szektor mentesül ezen adófizetési kötelezettség alól. A harmadik adónem pedig a pénzügyi intézményeket érinti, az sem érinti a nonprofit szférát.
A házipénztáradó a következő törvény, a T/230. számú törvényjavaslat, amelyről ugyancsak azt lehet elmondani, hogy a vállalkozásokat érinti, az indokolatlanul magas, az indokoltnál magasabb házipénztár-állomány adóztatására vonatkozik 2007. január 1-jétől. Ez a módosítás sem érinti a nonprofit szektort, tehát gyakorlatilag a teljes nonprofit szférára ez a kötelezettség nem fog vonatkozni.
Ahogy tehát a bevezetőben is említettem, a különadóként megjelenő terhek, tehát az elvárt adó, a vállalkozások különadója vagy a házipénztáradó alól a nonprofit szektor egységesen mentesítésre kerül.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a szóbeli kiegészítést és az összefoglalást.
Képviselőtársaimat illeti a szó. Tehát az első, a harmadik és a negyedik napirenden szereplő előterjesztések együttes vitájáról van szó. Azt gondolom, nyugodtan lehet kérdéseket és véleményeket együttesen elmondani, és utána majd a végén visszaadjuk a szót a főosztályvezető asszonynak.
Semjén Zsolt képviselő úr, tessék!
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen. Egy dolgot szeretnék megkérdezni: az adókedvezmények megszüntetése milyen hatással lesz a családokra, különös tekintettel a nagycsaládokra? E tekintetben készült-e a kormány által bármiféle hatástanulmány, tekintve, hogy az országnak - meggyőződésem szerint - a legnagyobb problémája az, hogy a demográfiai katasztrófa felé tántorog, és ebből következik számtalan más válságtünet. Tehát azt gondolom, nem volna szabad olyan szabályozást hozni, amely nem vizsgálja, hogy az ország demográfiai helyzetére milyen hatással van.
Ezért tehát arra szeretnék választ kapni, hogy készült-e hatástanulmány, és hogy az adókedvezmények megszüntetése milyen hatással lesz az ország demográfiai helyzetére.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián képviselő úr következik.
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni, az állami ösztöndíjak megadóztatásával kapcsolatosan. Miért van erre szükség, és készült-e erre is hatástanulmány, vagy végiggondolták-e, hogy a nehéz helyzetűeket, és ezek között elsősorban a cigány tanulókat hogyan fogja ez érinteni?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljanak!
Varga József képviselő úr, parancsoljon!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, hogy év közben lehet-e módosítani az éves adózási szabályokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még esetleg kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, hadd mondjak pár gondolatot, én is a hatástanulmányokra szerettem volna rákérdezni. Tehát azt gondolom, elég súlyos kérdésekről beszélgetünk, vitatkozunk, és fogunk a parlamentben is vitatkozni; súlyos döntést kell hozni. Az országgyűlési képviselőknek kell ezt a döntést meghozni, és azt gondolom, minimális követelménynek kellene lennie annak, hogy a képviselők kezében ott legyen egy hatástanulmány minden egyes törvény következményeit felmérendő. (Pettkó András megérkezik.)
A másik, hogy próbáltam figyelni a szóbeli kiegészítésnél, és tulajdonképpen nyilvánvalóan nem a főosztályvezető asszony dolga, hiszen bármennyire is szakmainak tűnnek ezek a törvények, nem szakmai, hanem politikai kérdésekről van szó. De nem tudom kinek mondani, hát főosztályvezető asszonynak mondom, hogy tulajdonképpen egyetlen szót és mondatot nem hallottunk - és valószínűleg nem fogunk hallani - arról, hogy miért is van szükség erre a pánikszerű adócsomagra, adóemelésekre és egyebekre. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy a költségvetési egyensúlyt kellene megteremteni, de miért van szükség erre? Azt gondolom, mindenképpen fontos lenne tudatosítani a magyar társadalommal, hogyan kerültünk ilyen helyzetbe, hogy egyszerre, egy-másfél hónappal a választások után, egy ilyen törvénycsomagot kell a parlamentben megtárgyalni.
Harmadik: többször hallottam azt a visszatérő mondatot, hogy a nonprofit szférát nem érinti az egész törvénycsomag. Ez lehetséges, de én azt gondolom, hogy áttételesen mégiscsak érinti, hiszen az állampolgárok alkotják a civil szférát, a civil társadalmat, a társadalmi szervezeteket, az egyházakat. Tehát igazából véve ők tartják fenn ezt a civil szférát, és természetesen, ha őket rendkívüli mértékben sújtja ez az adó-, illetve - nevezzük így - Gyurcsány-csomag, akkor azt gondolom, a civil szférát mégiscsak érinti, hiszen sokkal kevesebbet tudnak áldozni ezeknek a szervezeteknek és intézményeknek a fenntartására, támogatására. Tehát azt gondolom, ne fogadjuk el azt a mondatot, az érvet, azt az argumentumot, hogy nem érinti a civil szférát. Azt gondolom, súlyos mértékben érinteni fogja az egész civil szférát, annak az intézményrendszerét, hiszen nyilvánvaló, hogy az adófizető polgárok működtetik és tartják fenn ezt a szférát is.
Úgyhogy, a magam részéről természetesen nem tudom támogatni ezt a csomagot, és nem lehetséges elfogadni a részünkről.
Köszönöm szépen.
Van-e esetleg még kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, a főosztályvezető asszonynak adom vissza a szót, és kérem, hogy a kérdésekre, észrevételekre szíveskedjék reflektálni.
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) válaszai
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Kiegészíteném a kedvezményeket. Az adókedvezmények közül nem szűnik meg minden adókedvezmény, hanem csak módosul, illetve néhány, konkrétabban a szellemi tevékenység, illetve a felnőttképzés és a számítógépszerzés kedvezménye az, ami megszűnik. A többi kedvezmény megmarad, illetőleg a lakáshitel-törlesztés kedvezményénél van olyan változás, hogy új jogszerzés már nem lehetséges.
A családi kedvezmény egy az egyben megmarad, és a többi kedvezmény - tehát a felsőoktatási tandíj, a közcélú adományok kedvezménye, az élet- és nyugdíjbiztosításnál megmarad a 100 ezer forintos jövedelemkorlát a kedvezmények érvényesítésére, de 6 millió forint helyett 3,4 millió forintra változik a jövedelemkorlát. Tulajdonképpen a kedvezmények változása ilyen értelemben véve a nagycsaládosokat, akik - ha úgy vesszük - jellemzően alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, őket kevésbé érinti.
Természetesen készültek hatástanulmányok ezzel összefüggésben. Nem tudom, önök előtt ismert-e, de készült egy országgyűlési tájékoztató, és annak az országgyűlési tájékoztatónak a mellékletében van egy, a lakosságot érintő hatásait illetően van egy hatástanulmány, amely megmutatja a lakosságot érintő hatások változását. Nem tudom, de azt hiszem, ez már csütörtökön benyújtásra került a parlament részére. (Fogarasiné Deák Valéria: Megkaptuk.) Tehát van egy melléklet, amelyben részletesen megvizsgálásra kerül, hogy a különböző jövedelemcsoportokat - tehát például a gyermekeket is - hogyan érinti a kedvezmények változása, de az, amely a legszélesebb rétegeket érinti - még egyszer mondom -, azok, amelyek a legjellemzőbb kedvezmények, ugyan szűkített módon, de változatlanul érvényesíthetők. Tehát a szellemi, és amint említettem, a felnőttképzési és a számítógép-kedvezmény az, amely teljes mértékben megszűnik, illetőleg kifutóként a lakáskedvezmény, de a többi kedvezmény megmarad, csak alacsonyabb jövedelemkorlát mellett.
Az állami ösztöndíjakkal kapcsolatban a javaslat tulajdonképpen az ösztöndíjak közül a magyar állami Eötvös-ösztöndíjat, illetőleg a Deák Ferenc-ösztöndíjat érinti, ami adóterhet nem viselő járandósággá alakul át. Általában az ösztöndíj egyébként adóterhet nem viselő járandóság, és ebbe a körbe került az adómentes körből ez a kéttípusú ösztöndíj. Tulajdonképpen ez az egységes szabályozást szolgálja, tehát az ösztöndíjak 80 százaléka eddig is az adóterhet nem viselő járandóság volt. Ennek az a lényege, hogyha valaki nem kap más jövedelmet, akkor ez önmagában véve nem adózik, ha van egyéb jövedelem, akkor viszont ez a rész adóztatás alá kerül.
Az évközi módosításokat illetően az Igazságügyi Minisztérium és a kormány közösen, tehát az igazságügyi és rendészeti miniszterrel együtt terjesztette a módosításokat a kormány elé, és az alapján került az Országgyűlésbe a csomag. Gyakorlatilag az évközi módosítás nem kizárt az alkotmány szerint, az okozna alkotmányossági problémát, ha visszamenőleges hatállyal szigorító intézkedések lennének a csomagban. Tudomásunk szerint ilyenek nincsenek, tehát a szakminisztérium részéről előzetesen megtörtént alkotmányossági szempontból a felülvizsgálata.
A nonprofit szférát érintően, ha így vesszük, valóban; én a közvetlen hatást hangsúlyoztam, tulajdonképpen közvetett módon természetesen nem kizárt, hogy ennek valamilyen hatása lesz, de azt hiszem, itt a közvetlen hatás az, amit hangsúlyozni kell.
Tehát hogy tudatosan, közvetlenül nincs a csomagban semmilyen hátrányos intézkedés a nonprofit szektort érintően.
Amit esetleg még hozzátehetnék, itt a hangsúly arra helyeződik, hogy minél gyorsabban helyreálljon az egyensúly, tehát hogy miért van szükség ezekre a módosításokra év közben. Gyakorlatilag azért, mert az egyensúly és Magyarországnak az Európai Unión belüli helyének megtartása, illetőleg a jövője szempontjából szükséges, hogy az egyensúlyi helyzet minél előbb helyreálljon. Úgyhogy talán ezzel lehet indokolni, miért szükségesek ezek az intézkedések már év közben is.
Azt hiszem, ezek voltak a kérdések. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még kérdés, észrevétel képviselőtársaim részéről? Pettkó András képviselő úr, tessék parancsolni!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Sulinet Expresszel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Megszűnik január 1-jétől az adókedvezmény, ez a 60 ezer forint. Mind a Medgyessy-, mind a Gyurcsány-kormány azt mondta, hogy a digitális szakadék leküzdése érdekében sok mindent meg fog tenni, aztán sok minden értelmetlen döntés született. Ha a kormány úgy látja, hogy már mindenki megvásárolta a maga számára a számítógépet, és január 1-jétől nem kell ezt adókedvezménnyel támogatni, akkor miért nem mostantól szűnik meg ez az adókedvezmény? Természetesen én nem értenék egyet a mostani megszüntetéssel, mint ahogy a januári megszüntetéssel sem értek egyet, de most megint az fog történni, hogy aki tehetősebb, módosabb, akinek van pénze, az karácsonykor meg fogja vásárolni a számítógépet; aki szegényebb, és mondjuk, jövőre gyűlik össze annyi pénze, hogy számítógépet tudjon vásárolni, az már nem fogja tudni igénybe venni ezt az adókedvezményt a következő évben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még esetleg kérdés, észrevétel? (Nincs.) Akkor tessék parancsolni, főosztályvezető asszonyé a szó.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Valóban, jövőre megszűnik ez a Sulinet-kedvezmény. Nem tudok erre igazából mit mondani; végül is ezt év közben is meg lehetett volna tenni, de az még szigorúbb szabályozást jelentene. Így ebben az évben még lehetőség nyílik ennek az érvényesítésére.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még kérdés, észrevétel? (Nincs.) Nincs, akkor szavazhatunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. napirendi pontban szereplő, T/231. számon előterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell először a bizottságnak az álláspontját kialakítani. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással jelezzük. (Szavazás.) Ez 10 igen. Ki az, aki nem támogatta ezt? (9) 9 nem, köszönöm. Tehát a bizottság 10 igen, 9 nem szavazattal a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
A 3. napirendi pont a T/229. számú törvényjavaslat, ennek az általános vitára való alkalmasságáról kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (9) 9 nem. A bizottság tehát 10 igen, 9 nem szavazattal a javaslatot általános vitára alkalmasnak tekinti.
A 4. napirendi pontban szereplő, T/230. számon előterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (9) 9 nem. A bizottság tehát 10 igen, 9 nem szavazattal a javaslatot általános vitára alkalmasnak tekintette.
Tekintettel arra, hogy ezeknek a törvényjavaslatoknak az általános vitája most kezdődik majd a parlamentben, többségi és kisebbségi véleményt kell majd ott előadnunk. Kérdezem, hogy a többségi véleményt ki óhajtja elmondani. Gondolom, jó lenne, ha egy személy lenne; ma este lesz, fél 9 után. Alelnök asszony? (Fogarasiné Deák Valéria: Igen.) Alelnök asszony képviseli a többségi véleményt. A kisebbségi véleményt ki vállalja? (Nincs ilyen jelzés.) Egyelőre nincs, majd keresünk.
Köszönjük szépen a főosztályvezető asszony segítségét.
Most a 2. napirendi pontot tárgyaljuk meg: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/233. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell a bizottságnak döntést hoznia. Kajdi László van nekem fölírva, de ezek szerint rosszul; Csontos Beáta? (Jelzésre:) Igen, egy találat már van. (Derültség.) Puskásné dr. Sütő Katalin? (Jelzésre:) A másik is sikerült - 2:1, ez elég jó arány. (Derültség.)
Tisztelettel átadom a szót a tanácsos asszonynak. Arra kérjük, szíveskedjék röviden összefoglalni a törvényjavaslat lényegét, illetve szóbeli kiegészítését megtenni. Tessék parancsolni!
Puskásné dr. Sütő Katalin (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az államháztartásról szóló törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosítását tartalmazó törvénycsomag célja, hogy az államháztartási rendszer reformja keretében a közpénzek felhasználása hatékonyabbá és átláthatóbbá váljon. Ehhez kapcsolódnak további célok: egyrészt a közalapítványok megszüntetése; a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek negyedéves beszámolási kötelezettségének előírása; az ÁPV Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kincstárnál történő számlavezetési kötelezettségének bevezetése; rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő eljárási szabályok egyszerűsítése; valamint a vállalkozói banki feladatok kialakítása, a vállalkozások hitelfelvételének, hazai, közösségi forráshoz jutásának s ezek felhasználásának megkönnyítése.
A törvénycsomag első része a polgári törvénykönyv módosítását tartalmazza, miszerint 2007. december 31-éig megszűnik a közalapítvány mint szervezettípus. A megszüntetésig tartó átmeneti időszakban is szigorodnak a szabályok. A közalapítvány mint szervtípus megszüntetésének indoka az, hogy a jogalkotó szándéka nem teljesült. A jogalkotó azért hozta létre ezt a szervtípust, hogy az egyes állami feladatok finanszírozásába külső forrásokat is bevonjon. Figyelemmel arra, hogy a közalapítványok forrásai döntő többségében központi költségvetésből származnak, ezért kimondható, hogy ez a jogalkotói szándék nem valósult meg, és ezért a közalapítvány megszüntetése indokolt.
A közalapítványok létrehozásának volt egy másik célja is, az, hogy az állami források szakértők, civil szervezetek, a támogatandó csoportok képviselői részvételével kerüljenek szétosztásra. Ez a cél továbbra is meg fog valósulni, ugyanis létrejön egy speciális előirányzat, az úgynevezett támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat, amelynek szétosztásáról testületek döntenek, amelyben szintén az előbb említett társadalmi szereplők, közéleti személyiségek, szakértők fognak részt venni.
Az államháztartási törvény másik jelentős módosítása az államháztartási hiány tartása céljából került a törvénycsomagba. Ennek az a lényege, hogy a szakminiszter negyedévente be kell számoljon a kormánynak a tárcája költségvetési helyzetéről, hogy figyelemmel lehessen kísérni az alakulását.
További törvények is találhatók a törvénycsomagban, így például a felsőoktatási törvény. Ennek célja az, hogy a közvagyon és közpénzek átlátható, hatékony kezelése, felhasználása érdekében az államháztartási törvénnyel való összhang megteremtődjön.
Eddig a felsőoktatási intézmények pozitív diszkriminációban részesültek abban a tekintetben, hogy saját vagyonukból szabadon hozhattak létre gazdálkodó szervezeteket, a kormány engedély nélkül. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmények saját bevétele részben államháztartási forrásból - így például a Munkaerő-piaci Alapból, továbbá európai uniós forrásokból - származik, ezért a kormány álláspontja szerint ez a pozitív diszkrimináció nem indokolt. Tehát a továbbiakban a felsőoktatási intézményeknek a gazdasági szervezetek létrehozásához a kormány engedélyét kell kérniük.
Pár szót említenék még a privatizációs törvényről. A módosítás lényege az, hogy az Állami Autópálya-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság részleges privatizációja lehetővé válik az által, hogy az állami tulajdoni hányad 100 százalékról 25 százalék plusz egy szavazatra csökken, továbbá az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának és privatizációs tartalékának a számláját a továbbiakban a Kincstár vezeti, ugyanis ezek a pénzek, amelyek ezen a számlán szerepelnek, állami pénzek.
Ehhez kapcsolódik a koncessziós törvény módosítása. Ennek a lényege, hogy a koncessziós és a privatizációs pályázat összekapcsolásával a koncessziós jog és a tulajdonosi jog egy kézbe kerül.
A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosítása a vállalkozói banki feladatok kialakítását, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tételét, a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítését szolgálja.
Az utolsó két törvény, a munkaügyi ellenőrzésről és az egyenlő bánásmódról szóló törvények célja, hogy megteremtsük annak a jogi hátterét, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság által az egyes munkaügyi ellenőrzéssel összefüggésben hozott határozatokról nyilvántartást készíthessenek, és ezekből egyes szerveknek és személyeknek adatokat adhassanak át.
Úgy gondoltam, ennyi lenne.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük.
Képviselőtársaimat illeti a szó, ha vannak kérdések, észrevételek.
Pettkó András képviselő urat illeti a szó, parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nekem olyan kérdésem lenne: ha jól értem, akkor a Kincstár fogja kezelni a megszűnő alapítványok pénzét? (Puskásné dr. Sütő Katalin válasza nem érthető.) Ezt értem, csak, hogy a Kincstárnál lesz a számla? (Puskásné dr. Sütő Katalin válasza nem érthető.)
ELNÖK: Majd a végén visszaadom a szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Azért kérdezem, mert a Nemzeti Civil Alapnál is van ez az állandó probléma, hogy átutalja-e a kormány a pénzt vagy nem, és mondjuk, idáig, ha az alapítványok megkapták a támogatást a kormánytól, és saját számlájukon kezelték a pénzt, akkor a kamatai a közalapítványokat illették. Ha most ez a rendszer megváltozik, akkor hatalmas plusz kiesésekre is lehet számítani.
Egyébként az NCA sem kapta meg még a pénzét, ezt mindannyian jól tudjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajos képviselő úr kért szót. (Donáth László megérkezik.)
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én csupán azt szeretném megkérdezni a közalapítványok tekintetében, hogy konkrétan hány közalapítványt érint ez a tervezet, ha elfogadásra kerül.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony kért szót, tessék parancsolni!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is a közalapítványokhoz szeretnék mondani néhány mondatot. Nem is annyira kérdést, mint inkább egy rövid kiegészítést.
A mi bizottságunk ugyanis most két korábbi bizottság együttese, és szeretném elmondani, hogy most a kormány közalapítványokkal kapcsolatos lépése hosszú évekre nyúlik vissza. A társadalmi szervezetek bizottsága minden évben meghallgatta az Állami Számvevőszék beszámolóját az éves vizsgálatokról, és ha jól emlékszem vissza - Pettkó úr és Lénárt képviselő úr is meg tud ebben erősíteni -, az Állami Számvevőszék minden évben jelentősen kifogásolta a közalapítványt, mint szervezettípust. Mi, a társadalmi szervezetek bizottságában, ezt a dolog természeténél fogva valamelyest mindig vitattuk, mert azt a bizonyos második célt féltettük, amelyet a tanácsos asszony is említett a bevezetőjében. Tehát azt a célt, hogy ezek a támogatások, amelyek most a közalapítványokon keresztül jutnak el az érintettekhez, hasonló módon, valamilyen társadalmasított formában juthassanak majd el a jövőben is.
Úgyhogy, én azzal tudom támogatni ezt a javaslatot, hogy az a bizonyos második cél megmarad akkor, amikor egy új rendszert alakítunk ki.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Heinek Ottó elnök úr kért szót. Szeretném tájékoztatni a bizottságot a múltkori kis félreértés összefüggésében is, hogy a bizottságunkban általában kvázi tanácskozási joggal szoktak részt venni az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei, illetve az egyházak vezetői, úgyhogy gondolom, megadhatom neki a szót. (Godó Lajos: Röviden.) Jó.
Heinek Ottó elnök úrnak röviden megadom a szót. Parancsoljon, elnök úr!
HEINEK OTTÓ elnök (Magyarországi Németek Országos Önkormányzata): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem szoktam hosszan hozzászólni a bizottság ülésén az elmúlt nyolc évben. Amiért szót kértem, szintén a közalapítványi téma, és alapvetően két okból kértem szót.
Egyik ok az, hogy a közalapítványok megszüntetése természetesen érinti a kisebbségi önkormányzatokat is, hiszen nekik is joguk van közalapítványt létrehozni, és keményen érinti - ez nem hangozott el itt az előterjesztésben, és az előterjesztés írásos indokolásában sem látom - a helyi önkormányzatokat is, hiszen az önkormányzati törvény módosításáról is szó van, ami kétharmados törvény.
A másik, amit mondani szeretnék, az előterjesztésnek azzal a rendelkezésével függ össze, amely néhány kivételt tesz a közalapítványok megszüntetésénél: ha Országgyűlés alapította, ha törvényi kötelezettség, illetve, ha nemzetközi szerződés alapján jöttek létre a közalapítványok. Az élet ennél bonyolultabb, és azért próbálom elmagyarázni nagyon röviden, hogy miről van szó, mert van olyan közalapítvány - és a mi esetünkben is működik ilyen -, amelyet nem egy önkormányzat hozott létre, hanem összesen négy. Város, megye, helyi, országos kisebbségi önkormányzat, és ez a közalapítvány, amely most már több mint tíz éve működik, ugyan nem nemzetközi szerződés alapján működik, de intézményfenntartó - egy nagy oktatási központot fenntartó - közalapítvány, évente jelentős német támogatással. A közalapítvány működésére ráépülnek ezek a külföldi támogatások, több német állami szervvel, német alapítvánnyal kötött hosszú távú szerződés épül arra, hogy az intézmény fenntartója egy közalapítvány, és nem más.
Azért tartottam ezt fontosnak elmondani, mert ugyan itt az általános vitáról van szó, de azt gondolom, érdemes lenne végiggondolnia a bizottságnak, hogy amikor a kivételek majd megjelennek a törvényben, akkor valamifajta olyan kivétel is jelenjen meg, amely nemcsak a nemzetközi szerződés által létrehozott közalapítványokra vonatkozik, hanem azok működésére is, amennyiben ezek már nemzetközi szerződéseket érintenek. A mi közalapítványunk esetében van egy magyar-német kormányközi iskolai, oktatási megállapodás a két kormány között, amelynek alanya már a közalapítvány. Van egy húszéves elköteleződés egy vagyonhasznosításra, egy német alapítványi támogatásra, melynek alapja a közalapítvány. Van egy éppen tavaly aláírt közoktatási megállapodás, melyet a közoktatási miniszter és a közalapítvány írt alá, mely nyolc évre szól. Tehát számos olyan van, amelyet a jogutódlás kapcsán nem látok rendezve.
Erre szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még kérdés, észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.)
Nekem egy kérdésem lenne, hogy ezt a törvényjavaslatot a kormány egyeztette-e az adatvédelmi biztos úrral, mert jó lenne, ha az adatvédelmi biztos úr véleménye megjelenhetne a bizottságunk előtt. Köszönöm szépen.
Visszaadom a szót tanácsos asszonynak, és kérem, szíveskedjék reflektálni az elhangzottakra.
PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Először is Pettkó András képviselő úr kérdésére válaszolva: az államháztartásról szóló törvény ma is tartalmaz egy olyan szabályt és ezután is fog, hogy az Országgyűlés és a kormány által alapított közalapítványok az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközöket a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlán kötelesek tartani, azok felhasználásáig. Tehát ezt a számlát eddig is és ezután is a Kincstár fogja kezelni.
Godó Lajos képviselő úr kérdésére válaszolva: valamennyi közalapítványt fogja érinteni a módosítás. Számszerűen nem tudom megmondani, hogy éppen hány közalapítvány van most.
Heinek Ottó úrnak azt szeretném mondani, hogy amennyiben a kivételeket bővíteni szeretné, módosító javaslat formájában lehet ezt kezdeményezni, és a kormány meg fogja fontolni.
Elnök úr kérdésére válaszolva: arra nem tudunk biztos választ adni, hogy az adatvédelmi biztos úrral volt-e egyeztetve, de az Igazságügyi Minisztériummal igen, és adatvédelmi kérdésekről is volt szó az egyeztetések során.
ELNÖK: Igen, csak elvileg az adatvédelmi kérdéseket érintő dolgokban kötelező az egyeztetés az adatvédelmi biztos úrral, és ez a bizottságunkban elég rendszerességgel visszatérő kérdés szokott lenni. De mindenesetre örülnénk neki, ha adatvédelmi biztos úr véleményét láthatnánk, megkaphatnánk erről a törvényjavaslatról, jó? Most ezt itt nyilván nem tudjuk megoldani, de ezt kérhetjük önökön keresztül.
PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Csak annyit tennék hozzá, hogy nekem nincs információm róla, elnézést kérek, valószínűleg...
ELNÖK: Igen, csakhogy mást nem tudunk most megkérdezni, mert ön ül itt a kormány képviseletében. Tehát nem tudunk mit tenni; úgyhogy kérjük, hogy tessék szíves közvetíteni, mert nem tudunk mást tenni. Köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nincs több kérdés, észrevétel, akkor a 2. napirendi pontunk alatt található T/233. számon előterjesztett törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságáról kell határoznunk. Kérdezem a bizottságot, hogy ezt a törvényjavaslatot támogatja-e az általános vitára való alkalmasság tekintetében. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szíveskedjünk jelezni azt. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem értett ezzel egyet? (9) 9 nem. A bizottság tehát 10 igen, 9 nem szavazattal a javaslat általános vitára való alkalmasságával egyetértett.
A többségi és kisebbségi vélemény elmondására állítunk-e előadót? Alelnök asszony? (Rövid egyeztetés.) Kívánunk-e előadókat állítani? (Jelzésre:) Tóth Gyula képviselőtársunk mondja el a többségi véleményt. A kissebségi véleményt? (Nincs jelentkező.) Egyelőre nincs, majd keresünk.
Köszönjük szépen, köszönjük a segítséget.
Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az 5. napirendi pontunk: a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/234. számon előterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell a bizottságnak döntenie. Papp Imre volt államtitkár urat - nem tudom, most éppen mi (Jelzésre:), igen, most éppen szakállamtitkár lesz - vártuk volna, illetve várnánk, de nincs még itt. (Jelzik, hogy másik bizottsági ülésen van.) És mikorra várhatjuk? (Rövid egyeztetés.) Köszönöm szépen, akkor egyetért-e a bizottság azzal, hogy egy napirendi ponttal továbbugorjunk? (Nincs ellenvetés.) Ha tehát az önkormányzati törvényjavaslathoz itt van a kormányzat képviselője (Jelzésre:) - itt vannak, köszönjük szépen.
Akkor tehát most a meghívóban 6. napirendi pontként jelzett napirendi pont következik: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló T/240. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát vitatjuk meg.
Sok szeretettel köszöntöm önöket; nekem itt körülbelül tizenöt név van fölsorolva, úgyhogy kérem, tessenek szívesek bemutatkozni.
PINTÉRNÉ DR. VIG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok. Minket is az sújt, hogy kevesen vagyunk, azért adtunk meg ennyi nevet.
Pintérné dr. Vig Ilona vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium köztisztviselője, az önkormányzati főosztály helyettes vezetője. Kolléganőm dr. Csukás-Novák Nóra, szintén a főosztály munkatársa.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük. Kérjük önt, hogy tessék szíves a T/240. számú törvényjavaslat kapcsán a rövid összefoglalót, illetve egy rövid kiegészítést megtenni.
Pintérné dr. Vig Ilona (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
PINTÉRNÉ DR. VIG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Az önök előtt lévő törvényjavaslat a kormány programján alapul, melyben egyúttal a kormányt felhatalmazta a program arra, hogy a korábban megkezdett közigazgatási reform következő lépéseit tegye meg. Ennek a célja, hogy egyrészt valóban erős területi önkormányzatokat hozzunk létre, olyan regionális választott önkormányzatokat, amelyek feladatokkal, tényleges hatáskörökkel és önálló vagyonnal rendelkeznek.
A jelenlegi törvényjavaslat a regionális önkormányzatokra vonatkozó keretszabályokat állapítja meg. Természetesen majdan az ágazati törvények hivatottak lesznek arra, hogy ezeket a részletszabályokat kibontsák.
A következő fontos eleme a törvényjavaslatnak a kistérségi rendszer továbbépítése, fejlesztése. Azt hiszem, a reformfolyamat szakmailag is és társadalmilag is elfogadott elemévé váltak a többcélú kistérségi társulások, melyek száma fokozatosan és egyre dinamikusabban fejlődött és alakult ki. A továbblépés lehetséges útjának ítéljük meg azt, hogyha egyes törvényben meghatározott feladatok ellátása esetén lehetőség nyílik arra, hogy a többcélú kistérségi tanács testületének egyhangú véleménye alapján bizonyos feladatok ellátásába bevonhatók legyenek azok a települések is, amelyek csak ösztönző hatásra képesek erre. Nevezetesen itt olyan feladatokra gondoltunk, amelyek sajnos egy-egy település sokszor indokolatlan ellenállása miatt hiúsulnak meg, nevezetesen a vezetékes és egyéb beruházások helyenkénti kudarcára gondolva fogalmazott meg a törvényjavaslat ilyen javaslatokat. Ebben az esetben tehát, megtartva a demokratikus döntés súlyát és jelentőségét, minden esetben egyhangú egyetértő szavazat szükséges. Továbbá megkövetelné a törvény tervezete, illetve majdan az elfogadott törvény, hogy ezt a döntést a településeknek több mint a fele támogassa, és egyéb csatlakozó feltétel lenne, hogy a települések összlakosságszámának kétharmadát képviselje az igennel szavazó települések száma, ezáltal biztosítva a demokratikus döntés kereteit.
Hasonló problémát jelent a kistérségek működésében a lehatárolás kérdése, amely gyakorlati tapasztalatok alapján is helyenként problémaként jelentkezett. A lehatárolás elveit a jövőben is szem előtt tartva törekszünk majd arra, hogy az együttműködések a továbbiakban is egyre inkább megerősödjenek, tehát a valós térségi kapcsolatokat kívánja a jövőben is a kormányzat támogatni.
A javaslat következő fontos eleme a fővárosra vonatkozó szabályok beépítése. A jelenlegi tervezet tulajdonképpen visszatérne az eredeti változathoz, amikor is az önkormányzati törvény kizárólag a fővárosra vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazná, és külön törvény mondaná meg, hogy egyes feladatokat hogyan és mely fővárosi, illetve kerületi testület látna el.
A taralmi, illetve a formai elemek sorában jelentős előrelépésnek ítéljük meg azt, hogy a tervezet a feladatmegosztás új módszerét igyekszik kialakítani. A főváros látná el a főváros egészére vonatkozó infrastrukturális és fejlesztési beruházásokat, tehát alapvetően a város működtetésével kapcsolatos feladatok kerülnének ide, míg a kerületek a lakossághoz közel lévő, alapvetően humánszolgáltatások ellátását biztosítanák.
A tervezet negyedik fontos eleme a körjegyzőségekre vonatkozó szabályozás átalakítása. Alapvetően az motiválta ennek a rendelkezésnek a tervezetbe való beépítését, hogy a kistelepüléseken nehezen biztosítható a megfelelő szakmai színvonalú hatósági tevékenység, emellett a jegyzőnek az önkormányzati testület működésével kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat is el kell végeznie. Tehát több esetben szembesültek a kistelepülések azzal, hogy nem tudják megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberrel működtetni a hivatalukat. Sajnos, nagy problémát jelent a forráshiányos állapot is. Sok esetben a települések költségvetésének szinte meghatározó hányadát jelenti a hivatali dolgozók, illetve a jegyző illetményének a költsége.
A tervezet főszabályként azt javasolja, hogy 500 lélekszám alatti településen ne működjön önálló hivatal. Ezt a tapasztalati tények is alátámasztják, a jelenlegi települések közül összesen 62 olyan 500 fő alatti település van, amely önálló hivatalt működtet.
Az 500 és 1000 fő közötti településeken bizonyos feltételek biztosítása esetén javasolnánk az önálló hivatal működését, ez egyrészt az ellátandó feladatok nagyságrendje, a település esetleges sajátos földrajzi helyzete, hogy képes-e önállóan jegyzőt alkalmazni, és nagyon fontos gazdaságossági szempont, hogy központi támogatás nélkül valóban fenn tudja tartani a hivatalt.
Röviden ezek lennének azok a rendelkezések, amelyeket a tervezet tartalmaz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőtársaimat illeti a szó. Kérem, hogy kérdéseiket, észrevételeiket tegyék meg!
Farkas Flórián képviselő urat illeti a szó, parancsoljon!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az önkormányzatok, kistelepülések összevonásával minden bizonnyal, miután a magyarországi cigányság 90 százaléka, azaz túlnyomó többsége vidéken él, őket fogja legjobban érinteni. Ez azt fogja magával hordani, hogy a magyarországi cigányság egyik legfontosabb és legnagyobb integrációs terepe szűnhet meg, számolódhat fel.
Mire gondolt akkor a kormányzat, gondolt-e arra, hogy ezekkel mi lesz?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel?
Alelnök asszony, tessék parancsolni!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem kérdezni szeretnék, csak Farkas képviselő úr kérdéséhez kapcsolódva kérdezni, hogy én sehol nem olvastam ebben a törvényjavaslatban, hogy a magyarországi önkormányzatok összevonásáról lenne szó. Minden magyarországi önkormányzat - legalább is, a törvényjavaslat szerint - megmarad, a képviselőtestületek megmaradnak, kizárólag a hivatalok új szervezési formájáról olvashattunk, amely az ésszerűséget szolgálja, illetőleg a települések együttműködéséről, ami pedig ugyancsak az ésszerűséget szolgálja.
Azt kérem, hogy azért ebben a Házban fogalmazzunk pontosan!
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Semjén Zsolt képviselő úr, parancsoljon!
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen. Én is reagálnék egy mondattal alelnök asszony szavaira, kapcsolódva Farkas Flóriánhoz.
Azon, hogy mi az ésszerű, és mi nem, lehet diskurzust folytatni, de az, hogy mindez valóban sérti a települések autonómiáját és 16 éve kialakult szabadságát, a napnál világosabb. Egyébként megjegyzem, hogy annak idején az SZDSZ volt az egyik legharcosabban a mellett, hogy a településeknek - beleértve a kistelepüléseket is - meglegyen ez az autonómiája és szabadsága. Ezt csak a reflexió kedvéért mondtam, és egy megjegyzést szeretnék tenni ehhez az egészhez.
Elképesztő. Elképesztő, hogy egy alkotmánymódosításban a kormány milyen szinten képviselteti magát.
ELNÖK: Ez az önkormányzati törvény.
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Ami alkotmányos kérdés. Ez vastagon alkotmányos kérdés. Tiszteletem a két hölgynek, és nem a személyükkel kapcsolatos, amit mondok. Ilyen súlyú kérdéseknél elvárható lenne, hogy legalább államtitkári szinten képviseltesse magát a kormány.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián, parancsoljon!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen én nem vitatkozni szeretnék. Mondjuk, az sem szerencsés, ha megpróbáljuk egymást kioktatni, de azért a helyes magyar nyelvjárásból az ember bizonyos következtetésekre mégiscsak gondol.
Ugyanis, az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy hivatalok önállósága, szuverenitása szűnik meg, társszervezetben, vagy társszervezés keretében fog működni a továbbiakban. Nem látok garanciát arra - és a tervezetben nincs benne -, hogy egyetlen iskola vagy óvoda nem kerül veszélybe. (Semjén Zsolt: Igen.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én is hadd mondjak el néhány gondolatot, nem belemenve az előző vitába. Természetesen egyetértek Farkas Flóriánnal és Semjén Zsolttal, de még van egy érdekes dolog, a kistérségek és a helyi települési önkormányzatok közötti kapcsolat összefüggésében. Maga az előterjesztés mondja ki expressis verbis azt, hogy a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a többcélú kistérségi társulás tanácsa külön törvényben meghatározott feladatok vonatkozásában dönthessen arról, hogy a megállapodás kiterjedjen olyan településekre, amelyek nem is részesei.
Ez elképesztő dolog. Ez egy néhány hét alatt összedobott javaslat - gondolom -, és egy elég fontos alaptörvény teljes átírását jelentené. Azt gondolom, tulajdonképpen megszüntetné az eddigi törvény betűjét, szellemét, amely egyenrangú partneri, egymás melletti szinteket feltételezett, amikor önkormányzati szintekről beszéltünk.
Ez alá-fölérendeltségi viszonyt jelentene, és azt gondolom, lehetetlen, hogy ezt elfogadjuk és támogassuk, ez elképzelhetetlen dolog.
Ha a kistérségi szintet szeretné erősíteni a kormányzat, szerintem sokféle más módszert is lehetne erre találni. Legelsősorban nyilván költségvetési forrásokat kellene odatenni, másrészt pedig azt gondolom, az is egy módszer, vagy elindulási metódus lehetne, hogy választott szintű kistérségi vagy kvázi járási - teljesen mindegy, hogy minek nevezzük, de választott szintű - testületnek kellene ezt a kistérségi szintet is kezelni. Tehát az, hogy delegálunk a tanácsba, és ott majd a tanács eldönti, hogy ki, mit csináljon és hogyan, szerintem ez elfogadhatatlan és támogathatatlan elképzelés. Úgyhogy, szerintem ez sok sebből vérzik, a régióról, tehát a megye és a régió kérdésköréről nem is beszélve, hogy hogyan fog ez kialakulni. Egy csomó részletkérdés teljesen tisztázatlan, áttekinthetetlen, és azt gondolom, szintén mindenféleképpen megérne egy részletes hatástanulmányt az önkormányzati törvénynek ez a módosítása.
Úgyhogy, azt gondolom, ez így elfogadhatatlan.
Van-e esetleg valakinek még észrevétele?
Tóth Gyula, parancsoljon!
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Amikor a többcélú társulások létrehozásáról szóló javaslatokat vitattuk, természetszerűen akkor is felmerült az a kérdés, hogy vajon a többcélú társulások létrehozásával sérülnek-e az önkormányzatok jogai, önállóságuk, és így tovább.
Jól emlékszem arra, hogy a kísérleti terepre bevont terület nem kormánypárti képviselője úgy nyilatkozott erről a többcélú társulásról, hogy abszolút pozitív, előrevisz - bár az abszolút pozitív nyilván nem jó megközelítés, de pozitív -, és nem hátráltatja az önkormányzatok önállóságát semmilyen tekintetben sem.
Saját példát tudok mondani Farkas Flórián képviselőtársam kérdése kapcsán. Amióta Tolna megye 4. számú választókerületében a többcélú társulás fölvállalta mindazt, amit egyes település nem tudott felvállalni, eszközei, szakemberei és egyebek hiányában, azóta, négy év eltelte óta soha a romatársadalom olyan pozitív példák sokaságát nem élte át, mint amit átél jelenleg. Ezt képviselőtársam ugyanúgy tudja, mint én, a roma integrációtól kezdve az intézményfelújításig, legyen az óvoda-, iskolafelújítás, közhasznú foglalkoztatás és sorolhatnám tovább.
Ami viszont nyilvánvalóan felmerül képviselőtársaim körében is, természetesen függetlenül az oldaltól, hogy a körjegyzőségek létrehozása csak szakmai kérdés-e, vagy pedig anyagi kérdés. Én azt gondolom, hogy a 3200 önkormányzat, amely ma Magyarországon felerészben önhikis önkormányzat, ezt a bizonyos önállóságot igazából forráshiány miatt nagyon-nagyon nem tudta átélni, minden szerepe ellenére. Viszont ha nincs meg az a szakmai feltétele, háttere, ami az önállóságának a gyakorlását jelentené, akkor azt gondolom, nem pénzkérdésről, hanem szakmai kérdésről van szó. Számos olyan település van, lehet ezeket konkretizálni nyilván, amelyik arra hivatott, hogy a feladatait meg tudja úgy oldani, ha csak a jegyzői béreket kihagyja az önkormányzat költségvetéséből, mert igazán jegyzői feladatok ellátását egy 260 fős településen, nem tudom, ki tartja ezt ésszerűnek. Hozzáteszem, hogy természetesen olyan település nem lehet, ahol a feladatát végző körjegyzővel ne találkozzanak az állampolgárok vagy a közvetlen feladatok megoldásával.
Így aztán én azt gondolom, hogy ezek a módosítások egyértelműen abba az irányba mennek, hogy maradjanak a települések nyilván önállóak, viszont a szakmai kérdésekben legyen egy előrelépés. Én ezt látom ebben a törvényjavaslatban, ezt is látom pontosabban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valaki kívánja-e még elmondani kérdéseit, észrevételeit? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, akkor visszaadom a szót. Tessék parancsolni!
PINTÉRNÉ DR. VIG ILONA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A kistelepülések összevonásáról nincs szó. Minden magyar település az önkormányzati jogokat a jövőben is gyakorolja és gyakorolhatja. Ugyanúgy testületet választhat, polgármestert választhat, és dönthet mindazokban a helyi ügyekben, amelyeket törvény a települési önkormányzat feladataként meghatároz, illetve felvállalhat a jövőben is olyan feladatot, amelyet a helyi lakosság, a helyi érdekek megkívánnak. Kizárólag arról van szó, hogy az igazgatási feladatok ellátásának a szakszerűsége érdekében kerülnének kialakításra bizonyos lélekszám alatt a közös körjegyzőségek.
Azt szeretném itt önnek példaként felhozni, hogy önmaguktól is nagyon sokan, már csak a pénzügyi ösztönzők hatására is nagyon sok település döntött úgy, hogy körjegyzőségben látja el ezeket a feladatokat. Ott adódtak problémák, ahol nem volt olyan a fogadókészség a már működő körjegyzőségek esetében a belépni szándékozó települések irányában, és itt kényszerültek tulajdonképpen nagyon sok esetben a települések arra, hogy erőt meghaladóan is önálló hivatalt működtessenek. És nagyon sok esetben a működő körjegyzőségek azért nem fogadták be ezeket a településeket, mert a költségvetésük ezt már nem tudta megengedni. Tehát nagyon sok esetben az anyagi tényezők motiválták az ilyen irányú döntéseket. Példaként tudnék említeni önöknek olyan települést, ahol azért nem tudtak körjegyzőséghez csatlakozni, mert olyan az infrastruktúra, magyarul a falusi úthálózat olyan, hogy 70 kilométert kellene utazni a légvonalban 5 kilométerre lévő településre. Itt tehát abszolút nem megoldható, a gyakorlati életben kivitelezhetetlen, hogy egy állampolgár el tudja intézni, mondjuk, egy nap alatt az ügyét. Ezeket az eseteket próbálja meg kezelni ez a javaslat azzal, hogy 500 fő alatti településen a valóban nem működő és a szakszerű feladatellátásra nem képes települések esetén írja elő a körjegyzőségek alakítását.
A kistérségi társulás és a helyi önkormányzatok, illetve a döntés kiterjesztése a megállapodásban részt nem vevő településekre. Ezzel kapcsolatosan a többség érdeke, úgy gondoljuk, nem szenvedhet csorbát egy-egy település - mint a felvezetőben is mondtam - indokolatlan távolmaradása esetén. Egy-egy beruházás, mondjuk, egy csatorna, szennyvízelvezetés egy-egy településnek a távolmaradásával vagy csatlakozása nélkül nem valósítható meg. Nagyon sok helyen a környezetvédelem, a szennyvíztisztítás, csapadékvíz-elvezetés okozza a legsúlyosabb emberi problémákat és adott esetben tragédiákat. Ilyen feladatok ellátását írhatná elő törvény. Tehát ez a felhatalmazás egyrészt az alkotmánnyal szinkronban kerülne a tervezetbe, másrészt kivételes esetben alkalmazná a törvényalkotó, nevezetesen önök, mert önök hoznák meg azokat a törvényeket, amelyekben egy konkrét feladat ellátására előírhatnák, hogy azt többcélú kistérségi társulás keretében lássák el a települések.
A jelenlegi alkotmány is tartalmazza azt a rendelkezést, hogy az önkormányzati jogokat hasonló többséggel hozott döntéssel korlátozni lehet. Ezt az Alkotmánybíróság is több döntésében kimondta. Az ilyen döntéseknél azonban alkalmazni kell az arányosság és a méltányosság elvét. Úgy ítéljük meg, hogy a részt nem vevő település kvázi behívása egy társulásba ezen az alkotmányos alapon épül fel, és pontosan azt célozza, hogy az ország minden területére eljussanak ezek a közszolgáltatások.
Ha esetleg valakinek nem válaszoltam, elnézést; körülbelül ennyit szerettem volna reakcióként elmondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, észrevétel (Nincs.), akkor szavazhatunk.
Tisztelettel kérdezem tehát a bizottságot, hogy a T/240. számon előterjesztett, az önkormányzati törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával egyetért-e. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szavazzunk róla. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem értett vele egyet? (9) 9 nem. A bizottság tehát 10 igen, 9 nem szavazattal az általános vitára való alkalmasságot támogatta. Köszönöm szépen.
Kívánunk-e bizottsági előadót állítani? Többségi előadó? (Rövid egyeztetés.) Kérem, akkor majd döntsék el egymás között. Kisebbségi véleményt esetleg Farkas Flórián képviselőtársunk? (Farkas Flórián jelzésére:) Nem tudja vállalni, jó; akkor ezt majd szintén eldöntjük.
Köszönjük szépen a segítségét, a napirendi pontot lezárom.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 6. napirendi pont következne, amely az alkotmánymódosítással kapcsolatos T/234 számon előterjesztett törvényjavaslat. Sajnos, Papp Imre államtitkár úr üzent, hogy pár percen belül érkezik. Mindenképpen meg kellene várni, mert azt gondolom, amint Semjén Zsolt az imént mondott, teljesen normális lenne, hogy egy alkotmánymódosításnál legalább államtitkári szinten lenne képviselve a kormány.
Kérdezem, egyetértünk-e azzal, hogy az eredetileg 7. napirend legyen most a 6., az egyebek napirendi pontot tárgyaljuk, és amint megérkezik az államtitkár úr, továbblépünk a 7. napirendi pontra.
Az egyebek napirendi pont keretében annyit szeretnék röviden elmondani, hogy kiosztásra került néhány írásos anyag, kérem, mindenki legyen szíves elolvasni, illetve azt is szívesen figyelmébe ajánlom mindenkinek, hogy az ügyrendet a bizottság honlapján elérhetjük. Ugye? (Dr. Arczt Ilona: Még a régit, átdolgozás alatt van.) A régi, majd nyilván tanulmányozzuk és átdolgozásra fog kerülni.
Átadom a szót Arczt Ilona főtanácsadó asszonynak.
DR. ARCZT ILONA, a bizottság főtanácsadója: A kiosztott levelek közül kettőt Balog úrral egyeztettünk, valamikor bizottsági ülés elé fog kerülni.
Egyik az Újlaki-féle meghallgatás, amelynek volt már előzménye az emberi jogi bizottságban, illetve az oktatási bizottsággal közös szegregációs vegyes bizottságban is meghallgattuk.
A Kiáltás az Életért Egyesület és Konferencia megkeresése a művi meddővé tétel tárgyában
A másik az "Életért Konferencia" a művi meddővé tétellel kapcsolatban, ez valószínűleg egyébként is előbb-utóbb a bizottsági ülés elé fog kerülni.
Különösen felhívnám a figyelmet a Pecze Zoltán főosztályvezető által küldött levélre. Bizottságunk fogadni fogja az ENSZ jeles képviselőjét, és nagyon kérjük azokat a bizottsági tagokat, akik korábban tagok voltak, illetve a kisebbségi ügyekben járatosak, hogy ezen vegyenek részt, a jövő héten csütörtökön 3 órakor lesz. Az időpontot sajnos, nem mi választottuk. Tehát kifejezetten kérek az elnök úr nevében mindenkit - természetesen nem zárnánk ki az új tagokat sem, de kifejezetten a régieket -, akik kisebbségi ügyben járatosak, majd személyenként is megkeressük a képviselőket, hogy ne elnök úr üljön ott egyedül. Ezt előre is megköszönjük.
Még egy dolog. A mai nap folyamán rendkívüli kijelölésre került sor, tehát a T/295. számú, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló, a KDNP-Fidesz közös egyéni indítványra is kijelölésre került a bizottság. A mai délutáni plenáris ülésen fog kiderülni, hogy szerdán kiegészíti-e a napirendet az Országgyűlés, tehát a tárgysorozatba kerül-e. Amennyiben igen, ezt ma délután fogjuk megtudni, akkor ezt rendkívüli módon szerdáig - tehát vélhetőleg a holnapi nap folyamán, vagy ma a szünetben, de nem tudom, hánykor lesz a szavazás - meg kell tárgyalni. Tehát ez ilyen rendkívüli ügy, valószínűleg holnap egy rövid időre újra össze kell ülnie a bizottságnak.
Elnök úr kérte, döntsük el azt is, hogy a héten kívánjuk-e a ma tárgyalt törvényjavaslatokhoz érkezett módosítókat megtárgyalni, vagy pedig hétfőn.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pár perc szünetet tartunk, amíg megérkezik az államtitkár úr. (Jelzésre.) Bocsánat, Gusztos Péter, parancsoljon!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ha választhatunk, és ezt meg kell beszélnünk, akkor a magam részéről inkább a hét közepét javasolnám a hétfő délelőtti ülések helyett. Az elmúlt ciklusban is számos probléma volt, úgy tudom, a legtöbb frakció - a mienk biztosan - ekkor rendszerint frakcióülést tart. Tekintve a szigorodó részvételi szabályokat, ezt érdemes figyelembe venni. De nem ezért kértem szót, hanem az egyebek napirendi pont keretében részben Arczt Ilona asszony által is említett szegregációs, és egy másik ügyben szeretnék, ha tetszik, egy szóbeli javaslatot megfogalmazni.
Két bizottságról van szó, egy vizsgálóbizottságról, illetve egy, az előző ciklusban szintén működő, az oktatási bizottsággal közösen létrehozott albizottságról. Ezeknek a bizottságoknak a munkája a parlamenti ciklussal lejárt. Egy vizsgáló-, illetve egy albizottságról van szó. Szeretném javasolni, hogy az emberi jogi bizottság fontolja meg, vagy valamely elkövetkező ülésén tárgyaljon erről a kérdésről, és lépjen fel kezdeményezőleg annak érdekében, hogy ezek a bizottságok folytatni tudják a munkájukat.
Konkrétan: az előző ciklusban az emberi jogi bizottság az oktatási bizottsággal közösen létrehozott egy, az oktatási szegregációt vizsgáló albizottságot. A másik pedig egy vizsgálóbizottság volt, amely a roma holocaust áldozatainak kárpótlását volt hivatott vizsgálni. Ez tavaly december végén ülésezett utoljára, az idei évben sok mindenre, többek között a kampányra való tekintettel már nem ülésezett, de gyakorlatilag jelentés közeli, jelentés előtti állapotban van. Úgy tudom, mindkét oldalon - a mi részünkről biztosan - készült már jelentésszöveg-tervezet, vagyis, ha ez a vizsgálóbizottság újra feláll ebben a ciklusban, akkor fél - maximum egy, de inkább fél - éven belül le tud tenni egy jelentést a Ház elé. Itt már folytak informális egyeztetések, ezt a bizottságot Rubovszky György társelnök úrral közösen elnököltük, ennek a bizottságnak, amelyben most ülünk, több tagja is részt vett ennek a vizsgálóbizottságnak a munkájában, velük is egyeztettem már erről a kezdeményezésről.
Tehát az lenne a kérésem, hogy ezt a két bizottsági - al-, illetve vizsgálóbizottsági - kezdeményezést valamikor a közeljövőben tárgyalja meg az emberi jogi bizottság.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a javaslatot. Azt hiszem, a jövő héten össze tud ülni az elnökség, és egyébként is beszéltünk már arról, hogy az ügyrend átgondolása, a bizottság albizottsági rendszerének a létrehozása tekintetében mindenképpen minél hamarabb döntést kellene hoznunk, és akkor ennek összefüggésében nyilvánvalóan ezt a javaslatot is figyelembe fogjuk venni, és kezdeményezéssel fogunk élni, természetesen majd az elnök úr.
Köszönöm szépen. Még arra a javaslatra, ami a bizottsági ülésezés időrendjére vonatkozott, én pedig azt szeretném javasolni - amennyibe lehetséges -, hogy legyünk tekintettel a vidéki képviselőkre is, akik távolabb vannak. Tehát próbáljuk úgy beosztani az időt, hogy azért csütörtök-péntekre már ne tegyünk bizottsági üléseket. Azt gondolom, most az ülések elég hektikus volta miatt egyelőre próbáljuk meg a hétfőt - csak a módosítókra vonatkozóan jeleztük, hogy nyilván, hétfőn délelőtt könnyebben meg tudjuk ezt oldani, nem kell külön... (Közbeszólások.)
Ha egyebek napirendre nincs más észrevétel, akkor... (Jelzésre.) Schmidt Ferenc, tessék parancsolni!
Schmidt Ferenc (Fidesz) képviselő javaslata a Vecsési Falusi Iskola igazgatójának kinevezése ügyében
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Az emberi jogi bizottság részéről két képviselőtársammal együtt tegnap részt vettünk Budaörsön a németek elűzetésének 60. évfordulója tiszteletére megrendezett emlékhely-átadáson. Szili Katalin házelnök asszony ott tett ígéretet, hogy ennek kapcsán ő kezdeményezni fogja a házban ezzel kapcsolatban egy napirendi pont megtárgyalását. Ez biztosan meg fog majd jelenni az emberi jogi bizottságnál is, azonban egy másik ügyben is kell szót kérnem.
Mert a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, Ritter Imre egy igen furcsa intézkedésről tett tanúbizonyságot, mely szerint a kisebbségeket súlyosan sértő intézkedés történt a vecsési kisebbségi önkormányzatnál, amikor egy iskolaigazgató kinevezése kapcsán a kisebbségi törvényt súlyosan sértő intézkedés történt. Említésre került, hogy a kisebbségi jogokat vizsgáló, illetve azokért felelő ombudsman sem tudott eredményt elérni, és éppen ennek kapcsán rendőrségi vizsgálat indult.
Kérem, hogy az emberi jogi bizottság kérjen tájékoztatást a rendőrség részéről, hogy mi ennek a vizsgálatnak az eredménye. Érzésem szerint, ha a kisebbségi jogok ombudsmanja sem tudott ott hatékony intézkedést elérni, akkor valószínű, hogy a kisebbségi törvényben vannak olyan törvényi paragrafusok, amelyek megváltoztatására lenne szükség. Ezért javasolom, hogy a rendőrségi ügy lezártát követően a bizottság vegye ezt napirendre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a javaslatot. Artzt Ilonát kérjük, hogy legyen szíves ennek a konkrét dolognak utánanézni, és akkor tartanánk egy bizottsági meghallgatást ebben. (Schmidt Ferenc: Azt hiszem, a képviselő asszony is ott volt.) Igen. (Jelzésre.) Megadom a szót Szabóné Müller Tímea képviselő asszonynak. Tessék parancsolni!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit. Én jelen voltam, merthogy budaörsi képviselő vagyok, sőt képviselőtársaimat is saját egyéni körzetemben láthattam vendégül; nagyon örültem, hogy jelen voltak. Mindazonáltal azt gondolom, hogy egy megemlékezésen egy beszéd egy kisebbségi önkormányzat vezetőjének a felelőssége, és a mi felelősségünk sok szempontból eltér. Képviselőtársam négy-öt helyen nem tájékozódott jól; persze sok minden elhangzott, nem egészen ezek, amiket mondott, de témájában nagyjából hasonló dolgok. Hogy az Országgyűlés egyik bizottságának az ülésére mit hozunk be, azt gondolom, ez számunkra nagyon nagy felelősség; elhangzik valami, utánanézek, és látom, hogy igen, ez egy jogos dolog, és elhozzuk ide a bizottságba és felvetjük, ez a világon a legtermészetesebb és legtámogatandóbb dolog. De ha elhangzik valami, és nem nézek utána, hogy ez jogos vagy jogtalan, igaz vagy nem igaz, és behozom a bizottság ülésére, azt gondolom, ez nem eléggé felelősségteljes dolog.
Én is támogatom, hogy nézzük meg. De a kisebbségi önkormányzat elnökének szavaiba bizony nagyon sok olyan dolog keveredett, amit egy ember megbántottsága, személyes sértődése kevert bele. Nem tartozik egy országgyűlési bizottság elé. Úgyhogy én azt gondolom, ahhoz, hogy a dolgot megfelelően lássák, ezt el kell mondani; a kérdés bonyolultabb ennél. De abban egyetértek, meg kell vizsgálni azt, hogy amikor egy kisebbségi intézmény vezetői megbízatásáról van szó, a kisebbségi önkormányzatoknak ott egyetértési joguk van. Ez nagyon pozitív és nagyon helyes dolog. De a törvény nem biztosít semmifajta megoldást arra az esetre, amikor a kisebbségi önkormányzatnak és képviselőinek és a nagy önkormányzat képviselőinek személyes konfliktusaik vannak, és ezt vetítik ki nagyon sajnálatos módon az intézményvezetői pályázat elbírálására, illetve az intézmény működésére.
Maximálisan támogatom Schmidt képviselőtársamnak azon javaslatát, ha érthetem úgy, hogy ezt vizsgáljuk meg, és biztosítsunk mind a kisebbségi önkormányzatoknak, mind pedig a települési önkormányzatoknak megfelelő módot arra, hogy ezeket a konfliktusokat a törvény keretein belül, normális menetben tudják kezelni. Mert egyetértek abban, hogy a vecsési eset azt mutatja, hogy a törvény hagy kívánnivalót maga után.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmidt Ferenc képviselő úr, utána pedig Pettkó András.
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Ez az ünnepi esemény tegnap este 7 óra körül fejeződött be. Természetesen nem volt idő azóta ennek utánajárni. De amiért ezt bátorkodtam felvetni, azért tettem, mert a házelnök asszony maga javasolta ott, hogy a német elűzetéssel kapcsolatos napirendet a parlamentben napirendre fogja tűzni. Képviselőtársaimmal együtt ott voltunk, erre tett ígéretet a házelnök asszony. És ennek kapcsán már csak folytatólag mondtam ezt az esetet.
Én úgy érzem, hogy ez a bizottságra keményen tartozik, mert ha itt törvénymódosítás szükséges ahhoz, hogy egyes önkormányzatok ne vegyék a bátorságot ahhoz, hogy egymással labdázzanak, akkor legyen az a törvény olyan egzakt és mindenkire meghatározó, hogy ne legyen lehetősége egyik önkormányzatnak se kibújni a felelősség és az intézkedési kötelezettség alól.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő úr, tessék parancsolni!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én magam is ott voltam ezen az eseményen tegnap este. Elég meglepő volt, több ezer, mintegy kétezer ember előtt egy ilyen ünnepi pillanatban, egy megemlékezésen ilyen gondolatok is elhangzottak; még ha megtörtént, akkor sem biztos, hogy szerencsés volt, hogy ez ott elhangzott, de legalább így értesültünk róla. És ha jól értettem képviselőtársam szavait, ő csak azt kérte, hogy a bizottság elnöksége kérjen információkat. Ha meglesznek az információk, akkor majd eldől az a kérdés, hogy a bizottság elnöksége javasolja-e a napirendrevételt avagy sem.
Egyébként pedig a demokrácia játékszabályaihoz hozzátartozik, hogy minden képviselőnek van lehetősége bármilyen napirendnek a felvételét javasolni - gondolom, ebben a bizottságban is, mint a többiben is -, és akkor majd a többség eldönti, hogy kívánja-e tárgyalni azt a napirendi pontot vagy sem, vagy leveteti. Az biztos, hogy ha mi bizottságként kérünk információkat, akkor sokkal könnyebben és sokkal jobban meg fogjuk kapni, mint ha egyéni képviselőként, akik ott voltunk öten-hatan, mindenki menne és egyesével kérne információt. Azt hiszem tehát, az egy járható út, ha a bizottság vezetősége kér anyagot erről, amit minden képviselő meg tud utána kapni, s akkor eldől, hogy lépünk-e tovább vagy sem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tulajdonképpen ezt akartam én is javasolni már jó néhány perccel ezelőtt, de köszönöm mindenkinek a véleményét. Ezt fogjuk tenni, mint ahogy ez volt a gyakorlat eddig is mindig, és gondolom, mindannyian, akik eddig is tagjai voltunk ennek a bizottságnak, tudjuk azt, hogy egyes konkrét esetekben is meghallgatásokat tettünk és teszünk. Azt gondolom, ez mindannyiunk informálódását fogja szolgálni és szélesebb látókörét bizonyos esetekben, amikor akár Kaltenbach ombudsman urat, akár pedig konkrétan magát a kisebbségi önkormányzat vezetőjét vagy települési vezetőt meghallgatunk, és elmondják, ők hogyan látják a helyzetet.
Köszönöm szépen, akkor ezt fogjuk majd tenni.
Van-e esetleg még egyebekben valakinek észrevétel? (Nincs.) Ha nincs, akkor pár perc szünetet tartunk, és megvárjuk Papp Imre államtitkár urat.
(Szünet: 12.37-12.48)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy lassan a plenáris ülésre kellene mennünk, és illik mindenkinek ott lenni, államtitkár úr azt mondta, hogy jön, de nem nagyon jön - tudom, hogy másik bizottságban van -, azt javasolom, hogy valamikor vissza kell térnünk erre a napirendre, mégpedig még a mai napon, a szavazás után. Nem tudom, ez így elfogadható-e. (Nincs ellenvetés.) Tehát nem fejeztük be a bizottsági ülést, hanem csak felfüggesztjük.
Most tehát szünetet tartunk, és a szavazás után itt találkozunk. Köszönjük szépen.
(Szünet: 12.50-13.50)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a bizottság ülését a kissé hosszabbra nyúlt szünet után. Tisztelettel köszöntöm a bizottság jelenlévő tagjait, illetve Papp Imre államtitkár urat. Nem tudom, most éppen milyen államtitkár, szakállamtitkár vagy helyettes államtitkár, mindenesetre köszöntöm államtitkár urat.
A 7. napirendi pontunkkal folytatjuk a mai bizottsági ülésünket, és mielőtt a napirendi pontra rátérnénk, szeretettel köszöntöm bizottságunk új tagját, dr. Veresné dr. Szabó Éva képviselőtársunkat, aki Nyúl István helyére került a bizottságunkba, az iménti parlamenti szavazással. Azt hiszem, ezzel minden hivatalos formának megfelelünk most már.
A 7. napirendi pont alatt a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/234. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát kell a bizottságunknak eldöntenie. Átadom a szót Papp Imre államtitkár úrnak és kérem, szíveskedjék összefoglalni az előterjesztés lényegét, illetve szóbeli kiegészítését megtenni.
Dr. Papp Imre (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a bizottság türelmét is, hogy lehetővé tették, hogy a zsúfolt parlamenti menetrend ellenére a bizottság is érdemben tudjon foglalkozni ezzel a kérdéskörrel. Az előző parlamenti ciklusban is igyekeztem magam jönni az alkotmánymódosításra, a kétharmados törvényekre, és szeretném, ha ebben a ciklusban is meg tudnám ezt őrizni. Ezért is voltam én kijelölve az alkotmányra. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottságban egy elég hosszú vita volt, amiért nem volt módom arra, hogy itt a bizottság előtt megjelenjek.
Maga a javaslat nagyon rövid, de nagyon fontos javaslat, hiszen államigazgatás-szervezésileg, államszervezetileg egy jelentős reform kimagasló pontját jeleníti meg, a regionális önkormányzatok alkotmányi alapját teremti meg. Ez tehát a javaslat fő része, másrészről pedig a helyi önkormányzati választások időpontja tekintetében próbál a mai valóságtól elrugaszkodni, és azt szeretné elérni, hogy a helyi önkormányzatok megválasztása, illetve az Országgyűlés megválasztása ne ugyanabban az évben történjék, hanem legyen egy felezőidős megoldás.
A javaslatban az szerepel, hogy a helyi önkormányzatok vonatkozásában a következő általános választásra 2012-ben kerülne sor, vagyis hat év múlva, de azzal a megszorítással, hogy három évig működnének még a megyei közgyűlések, majd 2009-től 2012-ig működne a regionális közgyűlés, és 2012-ben érne egybe az új struktúra. Tehát a 2010-es parlamenti választások után 2012-ben nyílna mód a helyi önkormányzati választások megtartására. Ez a javaslatnak a két legfontosabb része. A hatálybalépés is ehhez igazodik, hiszen 2006-os önkormányzati választásokra figyelemmel már idejekorán dönteni kell abban, hogy azok a jelöltek, akik megmérettetnek a helyi önkormányzati választásokon, pontosan tisztában lehessenek azzal, hogy a megbízatási idejük egészen pontosan hány év.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőtársaimat illeti a szó, hogyha kérdés, észrevétel van, kérem, tegyék meg! (Donáth László: Világos és egyértelmű.) Világos és egyértelmű. (Közbeszólások.) Van, aki támogatja, és valószínűleg van, aki nem, ezt mindjárt meg fogjuk vizsgálni. Ha nincs kérdés és észrevétel, szavazhatunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy a T/234. számon előterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tekintjük-e. Amennyiben igen, kézfeltartással jelezzük ezt! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatta? Kettő.
Megállapítom, hogy a bizottság tíz igen és kettő nem szavazattal a javaslatot általános vitára való alkalmasnak tekinti.
Előadót kívánunk-e állítani? Ez fontos lenne a bizottság részéről. Tóth Gyula képviselőtársunk, aki az önkormányzati törvénynél egyébként is előadó lesz? (Jelzésre.) A többségi véleményt ő mondja, de a kisebbségit is elmondhatod, mert nem hangzott el. (Közbeszólások.) Köszönöm szépen.
Nagyon szépen köszönjük államtitkár úrnak a jelenlétet, és köszönöm minden képviselőtársamnak is a jelenlétet.
Tekintettel arra, hogy az egyebeket már letárgyaltuk, így a bizottsági ülést... (Jelzésre.) Bocsánat, alelnök asszonynak megadom a szót.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Bocsánatot kérek, de emlékeim szerint nem állapodtunk meg véglegesen abban, hogy ezen a héten, vagy a jövő héten hétfőn tartjuk-e a következő ülést. Most azt szeretném javasolni, hogy még a jövő héten legyen hétfő, tekintettel arra, hogy az elnök úr sincs még itthon, és hadd beszéljük ezt meg vele. Utána viszont én is szeretnék csatlakozni ahhoz az észrevételhez, amit Gusztos úr mondott, hogy hétfő délelőtt nem volna célszerű, a frakcióülések miatt. Ha ebben megállapodhatunk.
ELNÖK: Azt javasolom, hogy beszéljük meg, az elnökség megbeszéli, és utána a bizottság elé tárjuk ezt a rendkívül jelentős kérdést, de szerintem meg fogjuk tudni oldani, eddig is mindig megoldottuk. (Fogarasiné Deák Valéria: Köszönjük szépen, megoldjuk.)
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 00 perc)
|
|
Szászfalvi László |
Jegyzőkönyvvezetők: Prin Andrea és Ulrich Ferencné