EMBCB-4/2006.
(EMBCB/4/2006-2010.)
az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2006. június 27-én, kedden 13 órakor
a Képviselői Irodaház 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (T/235. szám)(Általános vita)
Soltész Miklós előterjesztő (KDNP) szóbeli indokolása
Dr. Huszár András (EM) tájékoztatója
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
1. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (T/235. szám)(Általános vita)
2. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/295. szám) (Dr. Répássy Róbert (Fidesz), Dr. Rubovszky György és Dr. Salamon László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
3. Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat (T/294. szám) (Dr. Deutsch-Für Tamás, Dr. Répássy Róbert, Szűcs Lajos (Fidesz) és Dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
4. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/291. szám) (Varga Mihály, Domokos László (Fidesz), Dr. Latorcai János és Dr. Hargitai János (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
5. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/366. szám) (Általános vita)
6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló T/373. számú törvényjavaslat (Soltész Miklós, Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Latorcai János és Deák András (KDNP) képviselők önálló indítványa
7. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
8. A házipénztár adóról szóló törvényjavaslat (T/230. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
9. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat (T/229. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/234. szám) (Kapcsolódó módosító javaslat megvitatása)
11. a) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
b) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/232. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
12. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Veresné dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Faragó Péter (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Lénárt László (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Schmidt Ferencnek (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Farkas Flóriánnak (Fidesz)
Dr. Papp Imre helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Huszár András főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Varga Zoltán vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Sütő Katalin vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Soltész Miklós országgyűlési képviselő (KDNP)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Draskovics Zita (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) parlamenti titkár
Dr. Kapocsi Géza (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) parlamenti titkár
Somodi Istvánné főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Egri Oszkár jogi képviselő (MAZSIHISZ)
László Edina fogalmazó (Egészségügyi Minisztérium)
Egresits Tímea parlamenti titkár (Egészségügyi Minisztérium)
Irinyi Ferenc főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Vargáné Márton Anna vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Hetei Tibor vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szöőr Anna helyettes vezető, (Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 15 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, továbbiakban: ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a mai bizottsági ülésen megjelent vendégeinket és a tagokat. Megállapítom, hogy határozatképes számban jelen vagyunk a helyettesítésekkel. Az első kérdés, hogy a mindenki által megkapott napirendhez van-e kiegészítés. (Nincs jelentkező.) Ha nincs jelentkező, akkor mondanám, hogy mi változik. A 8. pontot töröljük, mert nem érint bennünket a módosító indítvány, és ugyanez a helyzet a 9-essel is, ahol szintén nincs bennünket érintő módosító indítvány. A 10-est pedig elhalasztjuk.
Kérem, hogy fogadjuk el a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Az első törvényjavaslat, amiről beszélnünk kell, az országgyűlési képviselők választásáról szóló T/235. számú törvényjavaslat. A kormány részéről Papp Imre helyettes államtitkár urat kérem, hogy indokolja meg a törvényjavaslatot.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (T/235. szám)(Általános vita)
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat teljes egészében megújítja a hatályos magyar választási rendszert. Gyakorlatilag a jelenlegi törvény - megítélésünk szerint - a történelmi küldetését betöltötte, jól vizsgázott és biztosította azt, hogy a jelentős választói támogatással rendelkező politikai erők a rájuk leadott szavazatok arányához közelítő parlamenti képviselethez juthassanak. A javaslat elsődlegesen a kisebb létszámú Országgyűlés megteremtését célozza, másodlagosan pedig a választói akarat pontosabb leképezésére szolgál. Mintája a német választási rendszer, ugyanakkor fenntartja a kétszavazatos konstrukciót, mind az egyéni választókerületi jelöltekre, mind a listára történő szavazást azzal, hogy a mandátumok kiosztása országos listán történne a jelenlegi, illetve területi listák felváltásának eredményeként, egyfordulós választással számol, nyilvánvalóan a választási költségek jelentős csökkentését is célozza. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, hozzászólás, kiegészítés, ellenvélemény. Parancsoljon!
DR. VERESNÉ DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Köszönöm szépen. Ami a törvényjavaslatból két fő célként kiderül, azt abszolút méltánylandónak tartom, az egyik a kisebb létszámú parlament működtetése, a másik pedig az egyfordulós választási rendszer, ezek jelentős költségmegtakarítást eredményeznek. Ezt a törvényjavaslatot mindenképpen általános vitára javaslom bocsátani. Remélhető, hogy ebben politikai konszenzus is elérhető, hiszen mindkét oldalon felmerült a kisebb parlament működésének az igénye. És úgy gondolom, hogy olyan méltányolandó ez a cél, hogy a jobboldali választók akaratával is egyezik, ha a jobboldal ezt támogatni fogja.
Egy kérdésem is lenne az államtitkár úrhoz: nem merült-e fel, ha már ilyen új törvényt alkotunk, a jelöltállítás kritériumának a megváltoztatásának a gondolata. Ha esetleg felmerült, akkor miért nem került be a törvényjavaslatba. Ezt is tapasztaltuk már, hogy 750 ajánlószelvény összegyűjtése elég sok bonyodalmat, visszásságot eredményezett, és jó lenne, ha esetleg egy más módszerrel történne ez a jelöltállítás, akkor az jó lenne.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Megkérem az államtitkár urat, hogy válaszoljon.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a támogatást. A konkrét kérdésre válaszolva, a jelöltajánlásnak nagyon sokfajta módszere létezik a világban, nemcsak az ajánlószelvényes, illetőleg az ajánlóíves jelölési rendszer. Léteznek olyan megoldások, hogy a jelölteknek kauciót kellett tenni, és ezt aztán a választáson való részvételük, illetve az eredmény alapján visszakapják. Léteznek olyan rendszerek, ahol a parlamenti képviselettel rendelkező pártok más elbírálást nyernek a jelöltajánlás tekintetében, tehát nagyon sok megoldás van. A magyar nem kizárólagos ebből a szempontból. Itt a javaslat előkészítése kapcsán elsődlegesen a választójog anyagi jogi szabályainak reformjára volt megbízatásunk. Az előző parlamenti ciklusban egy hosszas vitát folytattunk le a jelöltajánlás rendszerének megújítására. Akkor az az erőfeszítés, ami a jelöltajánlási rendszer megújítására vonatkozott, nem volt sikeres, nem volt megteremthető mögötte a minősített többség, ugyanakkor természetesen, mivel itt egy új választási rendszerről van szó, nyilván ennek egy igen lényeges eleme maga a jelöltállítási rendszer, ez természetesen érinthető az új törvény tekintetében is, ha szükséges, akkor a választási eljárási törvény vonatkozó módosítása is elképzelhető. Tehát azt szeretném jelezni, hogy itt nyitott a pálya. Van mód arra, hogy az ajánlási rendszerrel is foglalkozzon a tisztelt bizottság. Maga a javaslat egyébként fenntartja mind a 750 darabos ajánló szelvényt az egyéni jelöltek állításához, mind a listához is rendel; itt a javaslatban 35 darab egyéni jelölt állítását rendeli egy országos lista állításához.
10
SF 11 (Papp Imre)
Tehát a konstrukció azonos és a megoldás módozata is azonos. Mivel új törvényről van szó, természetesen fogadjuk az ilyen tárgyú módosító javaslatokat is. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nekem is volna egy kérdésem. Bár új fiú vagyok, de úgy emlékszem, hogy korábban társadalmi szervezetek is állíthattak jelöltet. Ez most mintha hiányozna a javaslatból. Nem így van?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem így van. A hatályos törvény 1989-ben született meg és kezdettől fogva csak a pártok számára tette lehetővé a jelöltállítást. Ezen változtatás nem volt. 1989 októbere óta ezek a szabályok léteznek. A társadalmi szervezeteknek a helyi önkormányzati választások alkalmával van jelöltállítási jogosultságuk, mégpedig 1990 óta. Az alkotmánybírósági döntések is világosan rámutatnak arra, a pártminőség egyik alapja az, hogy az országgyűlési képviselők választásakor jelölteket állíthatnak, és ez a jog kizárólag a pártokat illeti meg. Így érthető meg egyébként a hatályos párttörvénynek az a rendelkezése, hogy ha egy párt két egymást követő országgyűlési választáson nem állít jelöltet, akkor a párt minősége megszűnik és társadalmi szervezetként folytathatja tevékenységét. Ezen a ponton érte tetten az Alkotmánybíróság a párti minőségnek az egyik fontos közjogi alapját. Az Alkotmánybíróság számos kérdés kapcsán megítélte ezt az ügyet és azt mondta, hogy az Országgyűlésnek széles körű döntési szabadsága van abban a tekintetben, hogy az országgyűlési választásokon kinek biztosít jelöltállítási jogot, magyarán az alkotmány nem zárja ki, hogy mások is kapjanak jelöltállítási jogot, viszont az Országgyűlés 1989-ben úgy döntött, hogy ez kizárólag a pártokat illesse meg és ez a szabály alkotmányos. - Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) A meghívott vendégek közül kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazni fogunk.
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a javaslat megkapta a többséget és a bizottság támogatásával kerül az Országgyűlés elé.
A plenáris ülésen előadót kell állítanunk. Ki vállalja? (Dr. Veresné dr. Szabó Éva.) Dr. Veresné dr. Szabó Éva lesz a bizottság előadója.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
ENNEK VÉGE VAN?
la/21
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér még valaki szót? (Nincs jelentkező.) Az előterjesztő kérésére tudok reagálni mindkét kritikus felvetésre. A Pettkó Andráséval tulajdonképpen egyetértek, még ha ez nem is a hivatalos pártálláspont, de a törvényjavaslat szándékával nem megy szembe, hiszen az a szándék - és ezt felelőtlennek bélyegezni, ezt egy kicsit erősnek érzem -, hogy legyen egy megegyezési kényszer. Valóban mondhatnánk 195-öt is, meg 212-t is, ez lényegesebb csökkentést eredményez, körülbelül a felét vagy nem egészen a felét. És ezen valóban lehet vitatkozni, hogy mi az ideális létszám, de hogy egyáltalán vitatkozni tudjunk és ne egy parttalan megegyezés nélküli vita legyen, azt célozza ez a törvényjavaslat, hogy ha meghatározunk egy limitet, attól kezdve van miről beszélni. Addig az előző javaslat, amiről beszéltünk, semmifajta ötpárti, hatpárti vagy bármilyen társadalmi megegyezési folyamatot nem indított el, hanem egyszerűen valamifajta logikában beterjesztésre került. Ugyanúgy, azt gondolom, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megítéljük, hogy ez most jó lenne-e az országnak és valóban egy olyan nagy horderejű döntésről van szó, ami egy 15-16 éve így-úgy működő rendszernek a radikális átalakítása. Tehát az a helyes politikai eljárás ebben az esetben, hogy elindítsunk egy társadalmi egyeztetési folyamatot, aminek a pártok nyilván a legjelentősebb szereplői. Parancsoljon, képviselő asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Egyetlen egyet, ha még szabad második körben kérdezni: én nem is tudom igazán pontosan kitől kérdezem, szakértőtől talán, hogy ha bármilyen megegyezési kényszer akár az alkotmányban, akár alkotmánybírósági döntésben szerepel és az Országgyűlés mégsem teljesíti, akkor mi történik? Köszönöm.
ELNÖK: Akkor ugyanaz történik, mint ahogy minden ilyen esetben, mulasztásos alkotmánysértésben találódik a parlament, ami nem egy kellemes állapot, bár előfordul. Még a kormány részéről megadom a szót az államtitkár úrnak, ha van véleménye.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az alelnök asszony kérdésére válaszolom azt, hogy ebben az esetben alkotmányellenes mulasztás állna elő, viszont ennél összetettebb a helyzet, hiszen az alkotmány szerint a kormány köteles az alkotmány végrehajtására szolgáló törvényjavaslatokat előterjeszteni. Tehát mihelyt megfogalmazódik az alkotmányban egy ilyen kötelezettség, ennek a felelőssége rögtön átáramlik a kormányra. A magam részéről azt tudom mondani, hogy már több, mint tíz éve folynak ilyen típusú egyeztetések a választási rendszer reformjáról, kisebb Országgyűlésről, tehát nem újkeletű ez a kérdéskör. Megegyezés sosem volt. Amit az elnök úr említett, az Alkotmánybíróság adott a parlamentnek egy viszonylag jelentős időt, 2007. június 30-ig van az Alkotmánybíróság döntéséből fakadóan az Országgyűlésnek jogalkotási kötelezettsége a választójog arányosságának és a választójog egyenlőségének a megteremtésére. Tehát az a fajta kényszer, ami a választási rendszerünket érinti, az jelen pillanatban megvan, hiszen itt az alkotmánybírósági döntés egyértelmű.
Annyit tennék hozzá szakmailag a kérdéshez, hogy nem lehet elválasztani a létszám kérdését és a választási rendszer kérdését. Tehát a választási rendszerek eléggé meghatározottak az országok szempontjából, vagyis az biztosan nem igaz, hogy 200 fős parlament esetén a jelenlegi vegyes választási rendszer fenntartható volna. Tehát olyan közjogi megoldást mi nem tudunk előkészíteni, ami ezt a választási rendszert, az egyéni kerületet, a megyei, illetve fővárosi listát, illetőleg az országos listát változatlanul meghagyná 200 fős képviselet vonatkozásában. Tehát ilyen értelemben, alkotmányjogi értelemben jelentősebb garanciát adna az alkotmányi szöveg tekintetében az, ha nem pusztán a létszám kerülne meghatározásra, hanem a választási rendszer legfontosabb kritériumai, úgy mint egyfordulós vagy kétfordulós, a mandátum elosztás rendje, hogy arányos rendszer vagy éppen többségi rendszer, mert minél inkább szűkül ez a létszám, annál inkább kisebb az esélye annak, hogy a jelenlegi választási rendszerből bármi megtartható. Mivel a javaslat az alkotmány módosítására irányul, közjogi értelemben az alkotmányba bármi beírható, hiszen az Országgyűlés gyakorolja az alkotmányozó hatalmat, magyarán a kormány tudomásul veszi az országgyűlési képviselők azon szándékát, hogy milyen alkotmánymódosításra kerüljön sor. Ez annyit jelent közjogilag, hogy az általános vitára alkalmasságot támogatja, de nyilvánvalóan azok a részletkérdések a meghatározóak a javaslat további sorsát illetően, amelyek összefüggést teremtenek a konkrét létszám, illetőleg a választási rendszer között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások? Tóth Gyula, parancsoljon!
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Ha a közvéleményt valami nem várt módon most megkérdeznénk, akkor azt mondaná, hogy elég lenne öt képviselő az Országgyűlésben, meg egy elnök, meg egy alelnök, meg egy jegyző vagy egy televíziós közvetítő. (Farkas Flórián (Fidesz): És fizetés nélkül.) Természetesen, fizetés nélkül, egyetértek Farkas Flórián képviselőtársammal.
Azt gondolom, hogy innentől aztán lehet 115-210-et említeni, de én inkább Illyés Gyulát hívnám segítségül, talán közelebb megyünk a megoldáshoz, aki - nem pontosan idézem, de - azt mondta, hogy az, hogy "a nép fia vagy-e öcsém, bizonyítani nem azzal kell, hogy honnan jössz, azzal öcsém, hová mész". A kérdés az, hogy hova akarunk eljutni ezzel a választási törvénnyel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Nagyon egyértelmű és nagyon érdekes, ha egy kérdést két oldalról tudunk megfogni, ezt a törvényjavaslatot az elvek és a számok oldaláról egyaránt meg lehet fogni. Mi megfogtuk az elvek oldaláról, felállítottunk egy elvrendszert, hogy mi alapján tudnánk elképzelni az országgyűlési képviselők számának csökkentését, ehhez rendeltünk egy számot, a másik oldalon pusztán számok vannak elvek nélkül. Az is látszik, hogy a társadalom nyomása van rajtunk az irányban, hogy egyezzünk meg, ez a mi közös felelősségünk, hogy valahogy előbb-utóbb meg kell egyeznünk, erre időnk is van. Azt szeretném kérni az elnök úrtól, hogy kérje meg a frakcióját, hogy elveket is rakjon ide, és akkor talán érdemi vitát tudunk erről a kérdésről folytatni, találunk közös pontokat, amiben meg tudunk egyezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián.
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Én csak azt szeretném mondani, hogy ha hozzányúlunk a választójogi törvényhez, akkor felmerül a kisebbségek jogos kérdése, ebben is alkotmányos mulasztásunk van. Vagy felsőházzal vagy valahogy meg kell oldani az ő képviseletüket is. Erre számítanunk kell.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? Én persze szívesen megkérem mindenre a frakció tagjait, de azért én úgy értelmezném a Pettkó András hozzászólását, hogy azért nem arról van szó, hogy nem vagyunk illetékesek. Abban nem vagyunk illetékesek, ez valóban a pártok konszenzusát igényli, és ez nem az a terep, ahol mi be fogunk nyújtani egy ilyen javaslatot és meg fogjuk vitatni, helyesebben meg fogjuk vitatni, de a mi dolgunk mint bizottságnak az, hogy majd arra figyeljünk oda, hogy például az arányos képviselet valóban megvalósul-e.
30
la/41. Papp)
Itt is számos technikai kodifikációs típusú módosítások lesz indokolt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem, van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, felteszem szavazásra, hogy a bizottság tárgyalásra alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Tizenhat igen. Aki nem? (Szavazás.) Ilyen nincs. Tartózkodott? (Szavazás.) Egy.
Az előbb elfelejtettem megkérdezni, hogy kíván-e a bizottság előadót állítani mind a 3-ashoz, mind a 4-eshez. (Nincs jelentkező.) Mindkettőre írásban teszünk előterjesztést.
A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/366. szám) (Általános vita)
Az 5. napirendi pont a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló T/366. számú törvényjavaslat. A kormány képviselőjét kérem, hogy indokolja meg.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A javaslat foglalkoztatási tárgyú törvények módosítására tesz javaslatot. Egyrészről a köztisztviselők, másrészről a közalkalmazottak, a hivatásos szolgálati jogviszonyban lévők, illetőleg a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvények módosítását célozza. Ezeknek a logikája ugyanazt a célt kívánja elősegíteni, tudniillik azt, hogy miként rendezze el azoknak a helyzetét, akiknek a jogviszonya ezekben a foglalkoztatási ágakban megszűnik. Miként legyenek jogosultak a felmentési idő során a juttatásokra, illetőleg a végkielégítési juttatás számukra hogyan alakul. Röviden így foglalhatók össze a módosítások. Úgy mint a felmentési időre járó juttatás havonta kerülne kifizetésre, a végkielégítésre a korábbi jogszerző idő alapján a felmentési idő utolsó napján volna csak mód, ekkor juthatna hozzá az érintett. És a javaslat arra is szabályokat alkalmaz, hogy az a foglalkoztatott, aki munkavégzési kötelezettsége alól mentesítésre kerül, az a közszférában ne létesíthessen újabb foglalkoztatási jogviszonyt mindaddig, amíg ebben a periódusban szerepel. Ez a javaslat valamennyi törvényen vezeti át ezeket a megoldásokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e hozzászóló. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor szavazunk.
Ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Egy. Tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc. Tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kíván, írásbeli előterjesztés lesz.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló T/373. számú törvényjavaslat (Soltész Miklós, Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Latorcai János és Deák András (KDNP) képviselők önálló indítványa
Következik a 6. napirendi pont, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényhez benyújtott T/373. számú egyéni képviselői indítvány. Soltész képviselő úr az egyik előterjesztő, itt van a bizottságunkban, kérem, hogy indokolja a törvényjavaslatot.
Soltész Miklós előterjesztő (KDNP) szóbeli indokolása
SOLTÉSZ MIKLÓS előterjesztő (KDNP): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Megpróbálok rövid lenni. Viszont amiről beszélünk, az egy nagyon fontos kérdés, és ebben kérem a bizottság támogatását. Mint önök előtt is ismert, tavaly novemberben az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az egészségügyi törvény 187. §-ának (2) bekezdését. Miszerint a családtervezési célú művi meddővé tétel kapcsán a 35. éves korhatárt eltörölte, illetve a három gyerekre vonatkozó korlátot is eltörölte. Előterjesztőként, illetve ötödmagammal, dr. Lanczendorfer Erzsébettel, dr. Hoffmann Rózsával, dr. Latorcai Jánossal és Deák Andrással arra teszünk javaslatot, hogy nem egészségügyi célú művi meddővé tételt ne lehessen végrehajtani. Pontosan azért ne, mert 18 éves kortól kezdve még nem biztos, hogy olyan érettek a fiatalok, hölgyek vagy adott esetben az urak, asszonyok, hogy ez a műtét, amelyet rajtuk elvégeznek, valóban ne legyen visszafordíthatatlan, valóban a társadalom céljait érje el. Mi úgy gondoljuk, hogy hosszú távon semmiképpen nem éri el a társadalom célját, sem az egyén önrendelkezését a jogát. Két idézetet engedjenek meg. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium gondolata, amelyre mindenképp az önök bizottságának a figyelmét szeretném felhívni. Ez pedig a következő. Az egyik, hogy évente Magyarországon 35-40 ezerrel kevesebb gyermek születik, mint amennyi ember meghal Magyarországon, tehát mindenképpen hosszú távú demográfiai helyzettel kapcsolatos problémákat is felvet ez a kérdés, és erre is választ kell adni. A másik, ami talán még megdöbbentőbb, és úgy tudom, hogy a bizottság tagjainak jó része édesanya, illetve édesapa, hogy ezen túl, hogy művi meddővé tételre jelentkezhetnek a lányok, az abortusz Magyarországon sokkal nagyobb számban jelenik meg, mint Európa más országaiban. 18 év feletti korosztályról beszélek. Évente 52-56 ezer abortuszt hajtanak végre az édesanyákon. És ha a 19 éves korosztály alattit nézzük meg és ez a megdöbbentő szám mint szülőnek, 8-10 ezer abortuszt hajtanak végre. És van egy még siralmasabb: 18 év alatti lányokon évente 160-203 abortuszt végeznek el.
Ha ezeket figyelembe vesszük, hogy 18 éves koráig eléri-e valaki valóban azt az érettséget, hogy megtehet egy ilyen művi meddővé tételt vagy sem, akkor azt gondolom, hogy nem a társadalom nem érett erre, hanem egyáltalán a magyar orvosi kar nincs erre felkészülve és nem is fogja fogadni ezeket a műtéteket. A társadalomnak pedig abban kellene segítenie, hogy hogy tud adott esetben más fogamzásgátló eszközöket használni, és nem egy adott esetben visszafordíthatatlan, csonkításnak megfelelő műtétet végrehajtani.
Miután önök a kisebbségi bizottságban vannak, az egyik alkotmánybíró különvéleményét is hadd mondjam el, miszerint "a műtétek jó része visszafordíthatatlan, de amikor visszafordítható, akkor is több száz ezer forintos műtéttel kell számolni". És ezeket a műtéteket már csak a jobb létben élő emberek tudják megfizetni, míg a szegényebbek nem.
50.
SF 51 (Soltész Miklós)
Ez is azt indokolja, hogy ez a törvénymódosítás a jelenlegi állapotában pont az ellenkezőjét váltja ki, és nem az egyén önrendelkezési jogát támogatja. Ezért kérem önöket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. - Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság az Országgyűlési Könyvtár képviselői kutató szolgálatától egy komoly anyagot kapott ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Most az Egészségügyi Minisztérium képviselőjének adom meg a szót.
Dr. Huszár András (EM) tájékoztatója
DR. HUSZÁR ANDRÁS (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon fontos, hogy ezzel a problémával ilyen intenzíven foglalkozzunk, hiszen valóban egy magasabb etikai értékrend különböző megközelítéséről van szó.
Amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 187. § (2) bekezdésének első mondatát, azt mondta, hogy nem szabad bizonyos szempontok alapján korlátokat szabni az önrendelkezés során. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 187. § (2) bekezdésének a második mondatát is megsemmisítette. Mi először nem igazán értettük, hogy mi volt ezzel az Alkotmánybíróság szándéka. Amikor majd módosítjuk ezt az egész kérdéskört, akkor a második mondatra is vissza fogunk térni. Ez volt a 18 év alattiak, illetve a fogyatékosok és az ebbe a körbe tartozók jogvédelme.
Amit a képviselő úr javasol, az kétségkívül figyelemre méltó, viszont a szaktárca és a kormány véleménye szerint az alkotmány 54. § (1) bekezdésébe ütközik. Ez a bekezdés szabályozza mint alapjogot a szabad, tájékozott és felelősségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát. Ilyen értelemben ez a korlátozás magával az alkotmánnyal ütközik, ezért nem javasoljuk a támogatását.
Másrészt ez a módosítás - talán éppen azért, mert önmagában koherens - nem tartalmazza a második mondat pótlására való megoldást, és a nagyobbik probléma, tehát a 18 év alattiak, a fogyatékosok és értelmi fogyatékosok problémája itt sincs megoldva. Szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét arra, hogy jelenleg ez a nagyobbik probléma, hiszen július 1-jétől ez időzített bombaként ketyeg. Azon még lehet bizonyos ideig vitatkozni, hogy mi legyen az életkor. Néhány példa: Dániában ugyanilyen vonatkozásban 25 év az életkor, a konzervatív és vallásos Spanyolországban 18 év. Tehát nincs egységes gyakorlat ebben a kérdésben. Úgy gondoltuk, hogy Magyarországon a 35 év, illetve a három gyermek viszonylag elfogadható volt, de most máshol kell meghúzni a határt. A kormány több szakmai vélemény mérlegelése alapján arra hajlik, hogy 26 évben javasolja az életkorhatár meghúzását, de olyan garanciák beépítésével, amelyek biztosítják, hogy a döntést követően is legyen lehetőség a visszalépésre.
Képviselő úr indítványával kapcsolatban az erkölcsi kockázatokat is meg kell gondolni. Hiszen az is erkölcsi kockázat, hogy szedhető-e fogamzásgátló vagy nem szedhető, ha igen, milyen típusú és milyen mennyiségben. Ennek egyik oldala a gyógyszerpiac, mint üzletág, a másik pedig az a szükségszerű következmény, hogy például a mellrákok, bizonyos vérképzőszervi zavarok, a trombózisok, a májműködési zavarok egy része összefügg a gyógyszeres fogamzásgátlással. Minél korábbra tesszük a gyógyszeres fogamzásgátló szerek használatát, annál nagyobb a kockázat, bármennyire is finomítjuk a gyógyszerek összetételét és korlátozzuk a mennyiségét.
Összefoglalva: a kormány ebben a formájában nem tudja támogatni a törvényjavaslatot, mert nincs összhangban az alkotmány 54. §-ával. Azzal egyetért, hogy ezt szabályozni kell és fontosnak tartja, hogy különösen a második kivett mondat miatt a parlamentben erre mielőbb történjen döntés. Ebben a témában a szaktárcánk javaslatot tett az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, és remélhetőleg rövid időn belül sor kerül ennek a beterjesztésére és jóváhagyására. Azt nem tudom megmondani, hogy mi az optimális életkor, a 18 vagy a 26 év, de úgy gondolom, hogy a 18 év nem optimális, mert noha 18 éves korban már mindenre alkalmas valaki, de erkölcsileg, szellemileg vagy a családtervezés szempontjából még tapasztalatlannak számít és olyan döntéseket hozhat, amelyek az egész életére kihathatnak és megfoszthatják a későbbi jó döntésektől.
Köszönöm szépen a türelmet. Remélem, hogy a kormányzat a minisztériumok együttműködése után mihamarabb be tudja terjeszteni ezt a törvényjavaslatot. A mi tárcánk mindent megtesz azért, hogy ez minél előbb megtörténhessen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos Péter képviselő úrnak adom meg a szót.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Hadd kezdjem azzal a legproblematikusabb dologgal, ami néhány napon belül tényleg elkezd ketyegni, nevezetesen hogy az alkotmánybírósági határozat következtében megszűnik egy garanciális elem a gondnokság alatt lévők tekintetében, amihez eddig a gyámhatóság hozzájárulására is szükség volt. A helyzet kritikus, hiszen ez egy garanciális jellegű szabály volt a gondnokság alatt lévőknél, és ez indokolja azt, hogy a parlament a lehető leghamarabb jogot alkosson ebben a kérdésben.
Szeretnék visszatérni az alkotmánybírósági határozathoz. Azt tudni kell, hogy az Alkotmánybíróság nem az életkori határ meghúzását mint korlátozást tartotta alkotmányellenesnek. Az alkotmánybírósági határozatból levezethető az, hogy bár a 18 éves életkor a nagykorúság korhatára, de a jogalkotó dönthet úgy, hogy e fölötti életkort határoz meg. Az Alkotmánybíróság - ahogy azt annak az elnöke is elmondta - az aránytalan korlátozást tartotta alkotmányellenesnek, valamint a jogszabály három megszületett gyermekre való hivatkozását.
Az alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog érvényesítését, és kimondja azt is - ami ennél talán még keményebben hangzik, de nagyon fontos -, hogy az állam nem írhatja elő az emberek számára az ideálisnak tartott gyermekszámot és nem juttathatja érvényre a legitim népesedési és más társadalompolitikai szempontokat az alkotmány hivatkozott 51. § (1) bekezdésén alapuló önrendelkezési jog sérelmére. Ezek fontos kitételek. Az Alkotmánybíróság határozatait betűjükben és szellemükben nemcsak akkor kell tiszteletben tartani, amikor a különböző politikai oldalak képviselői szempontjából egy adott politikai vitában a saját érvrendszerüket alátámasztani képes alkotmánybírósági döntések születnek, hanem az alkotmánybírósági döntések valamennyiünk számára - akár tetszenek nekünk, akár politikai-ideológiai meggyőződésünkkel ellentétesek - iránymutatást nyújtanak.
Azt mondja az alkotmánybírósági határozat, elsősorban a törvényalkotó feladata mérlegelni, hogy hol húzza meg az korhatárt. Tehát elsősorban a törvényalkotónak kell mérlegelnie, hogy a művi meddővé tétel feltételeinek meghatározása indokolt-e, eltér-e a cselekvőképesség általános életkori határától, és ha igen, milyen mértékben.
60
la/61. (Gusztos)
Magam liberális emberként is azt mondom, hogy bizony indokolt lehet adott esetben egy ilyen kérdésben eltérni a cselekvőképesség határát jelentő 18 éves életkortól. Persze el tudok képzelni olyan szabályozást is, ahol ez a döntési lehetőség egybeesik a nagykorúság elérésével, tehát a 18 éves életkori határral, de olyan garanciális elemek, az idő és más eljárásjogi technikák vannak beépítve, amik kizárják azt, hogy adott esetben egy tapasztalatlan fiatal egész életére negatív kihatású, meggondolatlan döntést hozhasson. Tehát azért azt fontos elmondani, hogy nem önmagában az életkor az abszolút döntő tényező, elképzelhetőek olyan garanciális eljárási szabályok, amelyek ebben a dologban azért még biztonságot jelentenek az előbb idézett értelemben.
Még egy dolgot szeretnék mondani: a Társaság a Szabadságjogokért nevű emberi jogi jogvédő szervezet, amelyet az emberi jogi bizottság tagjai és valószínűleg valamennyi parlamenti képviselő valószínűleg, ha máshogy nem, hírből ismer, hívta fel arra a figyelmet, - ami ebben a vitában is elhangzott -, hogy egyáltalán kérdéses az, hogy felmerülhet-e cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ember családtervezési okokból történő sterilizációja. De az, ami most előáll, ez a helyzet, ez ebből a szempontból - tényleg nem tudok más szót használni - egy életveszélyes helyzet lehet. Méghozzá az emberi jogok tekintetében is életveszélyes helyzet lehet, ha - odatérek vissza, ahonnan kezdtem - a gondnokság alatt állóknak ez a fajta garanciális szabálya megszűnik.
Amiért ezt a benyújtott törvényjavaslatot, és ezt már a liberális frakció nevében mondom, nem tudjuk támogatni, az az, hogy ez nem jelent megoldást többek között erre az imént említett problémára sem, illetve a másik problémát is meglehetősen sajátos módon kezeli. Hiszen itt nem hangzott el eddig a vitában, de azért én felolvasok valamit. A benyújtott javaslat egy mondatból áll, az egészségügyi törvény 187. §-a így szólna eszerint: "a nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel kizárólag egészségügyi indokból, megfelelő szakorvosi javaslatra végezhető el". Ez a javasolt elképzelés nem annak a lehetőségét szünteti meg, hogy 19 éves, nem kívánt terhességbe eső vagy ettől félő, tapasztalatlan lányok vagy adott esetben valamifajta bolondériába esett fiúk - mert itt azért férfiakról is van szó, ne felejtsük el - életre szóló rossz döntést hozzanak, hanem ez a javaslat megakadályozza a felnőtt, többgyermekes, érett, megfontolt döntést hozni képes és akaró nőket és férfiakat is ettől a lehetőségtől. Azzal, hogy azt a szempontot, ami a családtervezési szempont, azt egész egyszerűen kiveszi az egészségügyi törvény tervezetéből. Én azt gondolom, hogy egy négygyermekes, 40 éves nő vagy bármilyen más életkorban lévő, bármilyen más családi helyzetben lévő felnőtt, érett nő vagy férfi számára azt a fajta önrendelkezési jogot, amelyet a magyar alkotmány biztosít, miszerint a saját testével rendelkezik és ilyen döntéseket meghozhat, azt nem vehetjük el. Én ezt alapvetően alkotmányellenesnek sejtem.
Tehát röviden összefoglalva, és elnézést kérek, hogy ha hosszú voltam, de fontosnak tartanám azt, hogy ne a megszokott liberális-konzervatív, az abortuszügyek vitához és más vitákhoz hasonló, teljesen pusztán ideológiai puffogtatásba fulladjon ez a dolog, mert itt egy nagyon fontos konkrét, gyakorlati problémáról van szó. Azért voltam egy picit hosszabb, mert azt szeretném elmondani, hogy ezt a javaslatot mi liberálisok semmiképpen nem tudjuk így, ebben a formájában támogatni, mert alkotmányellenesnek tartjuk. Azt azonban, hogy az Egészségügyi Minisztérium minél hamarabb rendezze ezt a kérdést a vonatkozottaknak megfelelően, adott esetben úgy is, hogy folyik egy széles körű társadalmi és politikai vita erről a bizonyos életkori korhatárról, ezt mi magunk is szorgalmazzuk, és a lehető leggyorsabban szeretnénk a parlament előtt látni ezt a jogszabálytervezetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabóné Müller Tímea, tessék!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Az látszik, hogy mindannyiunknak érzelmi kérdés ez a törvénymódosítás. Mindannyian, nyilván a hölgyek nevében beszélve, én magam biztos konkrétan hétéves korom óta készültem arra, hogy édesanya legyek és ez rettenetesen fontos része minden nő életének. Ugyanakkor a probléma, ami fel van vetve, nagyon fontos, talán az első olyan terület, ahol azt látom, hogy teljes konszenzus van a parlamenti pártok részéről. Minden képviselő a problémát mérhetetlen fontos problémának tartja és mindenki kész van arra, hogy az abortuszok számának csökkentésében valamerre előrelépjünk. Ugyanakkor abban, hogy a problémát mindannyian látjuk és ugyanazt a problémát látjuk, a megoldási útban, a következtetésben láthatóan eltérnek a vélemények. Én is azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat - egyetértve Gusztos Péter indokaival - nem megoldás. Nem errefelé kell mennünk, valami másfajta utat kell találnunk arra, hogy a törvényekben ezt a kérdést a probléma teljességében meg tudjuk oldani és az látszik, hogy óriási felelősségünk lesz abban, hogy a társadalom figyelmét felhívjuk erre a dologra, és amit törvényekben nem tudunk majd szabályozni, ott figyelemfelhívással, civil kampánnyal próbáljuk elérni, hogy kevesebb abortusz és ilyen jellegű probléma merüljön fel.
Az elmondottak miatt nem fogom tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot, de mind az MSZP-frakció, mind pedig a teljes kormánypárt nyitott arra, hogy ezt a dolgot valamifajta jó megoldás irányába vigye.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Én egyetlen dolgot szeretnék kérdezni a kormány képviselőjétől. Nem derült ki számomra egészen világosan, hogy ezt a törvényjavaslatot akkor most általános vitára alkalmasnak tartja-e vagy arra sem, mert ebben a formájában nem ért vele egyet.
DR. HUSZÁR ANDRÁS (Egészségügyi Minisztérium): Ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában nem tartom általános vitára alkalmasnak. Két dolog miatt, az egyik dolog, amit említettem már, hogy nem tartalmazza a hivatkozott második mondatnak a pótlását, és úgy tűnik, hogy a 187. §-ból teljesen kimaradt ez a probléma. A másik pedig, hogy igazából nem fogalmaz pontosan, hiszen nem határozza azt meg, hogy most ő konkrétan ebben az esetben, művi meddővé tétel esetében, ami orvosi javaslatra lenne végezhető, csak a kasztráció és a petefészek-eltávolítás a gond, vagy pedig en bloc mindegyik beavatkozás, amelyik a művi meddővé tételt formálisan, visszafordítható módon is lehetővé teszi. Tehát ez a két kérdés, ami nem szerepel benne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még a bizottság tagjai részéről hozzászólás? Donáth képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm elnök úr. A helyzet az, hogy gondolom, Gusztos Péter kollégánk nagyjából egészéből elmondhatta, amit én gondolok, de nem tudtam őt meghallgatni. (A képviselő pár percig tartózkodott a teremben.) Az előbb egy szava a minisztériumot képviselő tisztviselő úrnak azonban megütötte a fülemet, nem tudom pontosan idézni, de mintha azt mondta volna, hogy a 18 éves kort ő is túl korainak találja. Én meg nagyon félek attól, hogy egy-egy ilyen nagyon atyafiságos, emberséges és tisztességes szándékú megjegyzés félreértésekre adhat okot. Ha nem tekintjük a 18 éves állampolgárokat fiatalnak ahhoz, hogy válasszanak, fiatalnak ahhoz, hogy családot alapítsanak, hogy ne mondjam, a javaslat értelmében, amit a kiváló kereszténydemokraták idetettek az asztalra: "nemzzenek, szüljenek és szeressenek", akkor miért pont ebben a vonatkozásban kéne őket féltenünk attól, hogy vannak, és mint ilyenek Isten képét, méltóságát hordozó lényekként, szabadon diszponáljanak, döntsenek létükről, s létükben lévő létükről vagy létekről.
70
SF 71 (Donáth László)
Visszatérve azonban a dolog lényegéhez: a parlamenti könyvtár kiváló munkatársainak a művéből kiderül, hogy az aggodalmaskodás, a szorongás, a riasztás különféle egyházi, félegyházi és pszeudo világi szervezetek részéről hangzik el, amelyek azonban nem hajlandók komolyan venni, hogy az ember, Isten teremtménye vagy szabad - és ezt hadd mondjam önnek, mint kereszténydemokrata képviselőnek, remélvén, hogy többet ért a szóból, mint szegény ateisták -, vagy nem tekintjük annak, viszont ha nem tekintjük annak, akkor nem áll fenn a biblikus keresztény megközelítés. Tehát a törvényjavaslat nem azért nem támogatható, mint amit a kiváló köztisztviselő barátunk előadott, hanem azért, mert önök lényegileg nem gondolták végig, hogy az a meggyőződés, hit, világiasan szólva - legalábbis verbális tekintetben - ideológia, amit képviselnek, éppenséggel nem teszi lehetővé, hogy bárki számára hit és élet végső kérdéseiben normát szabhassanak. Önöknek ezért vissza kellene vonniuk a javaslatukat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, én szeretném megkérdezni, hogy ha tényleg ennyire fontos ez a dolog és tényleg ennyire ijesztő és rémisztő lehetőség a gondnokság alá helyezett emberekkel kapcsolatos garanciák hiánya, akkor hogy állhatott elő az a helyzet, hogy semmiféle kormányjavaslat nem próbálta a július 1-jei dátumot megelőzni?
DR. HUSZÁR ANDRÁS (Egészségügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A hiányzó második mondat helyett januárban elkészítettünk egy módosítást, ezt követően pedig jött a választás és túlhaladottá vált a dolog, a tárcánk ugyanis úgy gondolta, hogy a legfontosabb a fogyatékosok és a gyámság alatt lévők kérdésének a rendezése. Minden reális idő megvolt ahhoz, hogy ez átfusson, de szerencsétlenségünkre a választások miatt nem ez volt az elsődleges kérdés és így halogatódott a dolog, majd pedig az Igazságügyi Minisztériumból nem jött vissza az az anyag, amit kormányszinten tovább tudtunk volna vinni. Ekkor jött az az ötlet, hogy a kettőt, az életkor kérdését és a gyámsági problémát fogjuk össze egyszerre. El is készült ennek az első és a második változata. A mi minisztériumunkban gyakorlatilag megtörtént ennek a jogi kivitelezése, és ha az Igazságügyi Minisztérium részéről ez elfogadható a mostani formában, akkor csak technikai kérdés, hogy mikor lehet beterjeszteni a kormány, illetve a parlament elé. Azt persze nem tartom valószínűnek, hogy ez ezen a héten megtörténhet, hiszen ehhez igen intenzív munka kellene, de elméletileg bármi lehetséges.
Nagyon nagy gondot érzek abban, hogy az Alkotmánybíróság egy kicsit "huncut" volt, hiszen a második mondatot nem kellett volna megsemmisítenie. Azért semmisítette meg, mert nem kötött határidőt ahhoz, hogy mikor módosítsuk majd az életkor és a gyermekszám miatt a törvényt, ezért kénytelenek leszünk majd összekapcsolva módosítani a gyámsági probléma megoldása miatt. De - ismétlem - a választások, a kormányátalakítás, ezen belül a minisztériumi vezetések átalakítása nem a gyorsítás irányába vitte az ügyet, sokkal inkább lassította azt.
Képviselő úrnak mondom, hogy egy tizennyolc éves szabadon dönthet arról, hogy melyik pártot választja. Ha nem jön be neki, négy év múlva újra szabadon dönthet. Viszont ha tizennyolc éves korában a művi meddővé tételt választja, akkor ezt a döntését sem négy év múlva, sem nyolc év múlva nem tudja megváltoztatni. Ez az analógia tehát számomra nem volt meggyőző.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Donáth képviselő úr kíván reagálni.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Számomra megtisztelő és hálásan köszönöm, hogy együttgondolkodik velem és megpróbálja az érveit megvédeni, de az analógia természetesen nem a szabadság különböző megélési formái közötti hasonlóságra vagy egyenlőségre vonatkozott, hanem a szabadságot hordozó alany mint olyan érinthetetlenségére. Nem tudom, mi az ön foglalkozása, de engedje meg, hogy ne jogi értelemben közelítsem meg a témát, hanem filozófiai értelemben. Vagy elfogadom, hogy a másik ember, adott esetben a gyerekem, a barátom, a hívem, a parlamenti képviselőtársam ember, s mint ilyen szabad, és a szabadsága érinthetetlen akkor is, ha rosszat tesz vagy olyat, amit én nem szeretek, esetleg elutasítok, de mert ember, s mint ilyen szabad, védeni kell. Vagy fordítva, s akkor jöhet mindenféle keresztény, nem keresztény, ilyen vagy amolyan diktatúra, ahol ez ezt szabja, az azt szabja, a harmadik meg amazt. Nekem alapvetően ez a fajta megközelítés okoz problémát, nem pedig a konkrét tény. Azonban számtalan leánygyermek apjaként hozzá kell tennem, ha 18 éves korukban bármelyik eliminálna, akkor lehetséges, hogy az a kisebbik rossz, hogy gaztettre adja a fejét ahhoz képest, amit tőlem, mint az apjától kapna. De ez az én szülői felelősségem, amit tőlem senki el nem vehet, és amit soha nem fogok átruházni egyetlenegy törvényhozóra, nőgyógyászra vagy politikusra sem.
ELNÖK: Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Megpróbálom egy hűvösebb késő nyári délutánra elnapolni a teológiai vitákat, egy mondatot mégis hozzáfűznék ahhoz, amit Donáth képviselő úr mondott. Donáth képviselő úr érvelése szerintem alapvetően téves. Az igaz, hogy az ember szabadnak van teremtve, de azt is tudjuk, hogy az ember esendő, és azért vannak a törvények, hogy megvédjék negatív tetteinek a következményeitől. Ebben a logikában az emberi szabadságnak semmiféle korlátozása nem létezik, márpedig azért vagyunk közösség, hogy folyamatosan korlátozzuk egymás szabadságát, és azért vannak ilyen viták, mert a korlátozás mértéke és az ember szabadságának a védelme között kell megtalálnunk azt a helyes arányt, azt a helyes kompromisszumot, amely egyszerre szolgálja a közösség fennmaradásának az érdekét, valamint az egyén szabad életének a kiteljesedését. Ha ebbe az irányba megyünk el az érveléssel, akkor felejtsük el a parlamenti munkát meg a törvényhozást, mert mindenki azt csinál, amit akar. Egyébként pedig apaként sem tehetjük meg, hogy a gyermekeink nevelésével kapcsolatban bizonyos jogainkról - különösen ha elmúltak 18 évesek, de továbbra is a gyermekeink maradnak - ne mondjunk le, már csak azért sem, mert vannak olyan törvények, amelyek ezekbe a jogainkba beleszólnak és korlátoznak bennünket mind negatívan, mind pozitívan. Elég, ha csak a gyermekek jogairól szóló törvényre utalok, amely a szülőkkel szemben is biztosít bizonyos jogokat a törvényhozásnak, illetve a törvénykezésnek.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Mit akart mondani ezzel, elnök úr?
ELNÖK: Azt, hogy nem értek egyet a képviselő úr érvelésével.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Akkor álljunk meg! Muszáj visszakérdeznem, tekintettel arra, hogy úgy érzem, az asztal másik végén ülők megértették, hogy az én problémámat alapvetően antropológiai, ontológiai szempontok jelentik, nem pedig morális, etikai vagy éppen egészségügyi szempontok, ezért elnök úr vélekedését egész egyszerűen nem érzem válasznak. Ha elnök úr nem ért velem egyet, akkor azt kell megfogalmaznia, hogy miért téves az az antropológiai, ontológiai megközelítés, amely alapján én a szabadságot, a szabadságra teremtett ember védelmét elibe helyezem bármilyenfajta törvény alá vetett ember minőségének.
80
la/81
ELNÖK: Tényleg nem akarok senkit megriasztani, a jövő héten mindenki átjelentkezik egy másik bizottságba és ketten maradunk itt, de mégis egy mondatban próbálok válaszolni. Azt a fajta antropológiai meghatározottságot, hogy az embernek a szabad döntése a jó és a rossz között, az magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy rosszul döntsön. A rossz döntésnek lehet következménye a közösségre nézve, extrém esetben a közösség fennmaradását is veszélyeztetheti, éppen ezért a közösségnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a konszenzussal hozott törvény erejével és eszközével az egyént szabadságjogaival korlátozza.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Bocsánat, még egy szót elnök úr. Ha még egy mondattal válaszolhatok, az ön fejtegetése teljes mértékben kimeríti azt a zsidó magatartást, amelynek alapján a názáreti Jézust keresztre feszítették. Ugyanezt mondták: jobb, ha egy pusztul el, mint hogyha a nép vész oda annak az egyetlen egynek szabadságjogaiért. De ez egy részletkérdés és analógia természetesen amellett, hogy bizony soha, semmilyen módon az egyes ember szabadságminőségét, ha az törvénytelenséget nem követ el, a közösség nem írhatja felül szabad államban. Ez a magyar alkotmány jelenlegi álláspontja.
ELNÖK: Az utolsó ponttal egyetértek, ezért hozunk törvényeket. Gusztos Péter akart hozzászólni. Van-e még rajta kívül hozzászólási szándék? Tóth Gyula lesz a második hozzászóló.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Én nem ijedtem meg és nem tartom semmilyen égi dologtól elrugaszkodottnak azt, ha a Magyar Országgyűlés emberi jogi bizottságában ilyen típusú viták is zajlanak. Egy picikét ezt a vitát a nagyon egyszerű formálogika mezejére lerántva szeretném mondani az elnök úrnak, hogy az, amit az utolsó megszólalásában mondott, attól már nincsen túlságosan messze, amikor az állam reprodukciós szempontokból kötelező gyerekszámot ír elő. Hiszen azok is döntések adott esetben egy ember életében, aki gyermektelenként éli le az egész életét, nagyon sokszor meghozza azt a döntést, hogy nem vállal gyermeket. Tehát csak mondom, hogy ha a közösségnek ilyen fajta jogosítványai vannak, akkor innen már nagyon közel járunk ehhez a rossz gondolathoz, és erre pedig a történelemben eddig még jó példát nem láttunk, amikor közösségek mondjuk minimális gyermeklétszámot próbáltak meghatározni. Legalábbis demokratikus körülmények között én még ilyet nem láttam. Nagyon veszélyesnek érzem ezt a logikát. Liberális emberként is elfogadom, hogy persze, vannak olyan közösségi szabályok, amelyek az egyéni jogainkat korlátozzák, de ezt a fajta gondolatmenetet ezzel a kérdéssel kapcsolatban nehezen látom összeegyeztethetőnek. Itt szerintem nem erről van szó. Egyébként pedig a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága kerek perec kimondta azt, hogy az államnak semmiféle társadalomreprodukció és demográfiai törekvései nem érvényesíthetők az önrendelkezési jog sérelmével. És ezt nem a liberális politikus, meg nem egy emberi jogi bizottsági tag vagy bárki mondta, hanem a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága, és ezt nekünk szerintem el kell tudnunk fogadni és tiszteletben kell tudnunk tartani.
ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr!
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm elnök úr. Én a vitának csak azon részéhez kívánnék hozzászólni, hogy vajon ebben a bizottságban ilyen és hasonló gondolkodás kaphat-e teret, mert azt gondolom, hogy igen. Természetesen nem abból a meggondolásból, mint annak idején Hegel mester, amikor nem tudott válaszolni a lét és a semmi közötti kategória megkülönböztetésére. Megoldotta az egyik tanítványa, mert azt mondta, hogy a lét és a semmi között azért van még valami, ez a levés. Na most én azt gondolom, hogy mi ne legyünk a levés kategóriájában, mert ez igazán nem parlamenti képviselői kategória. De ha túllépünk ezen a ponton, azért még meggondolhatjuk, hogy vajon szabadság mint olyan, önmagában létező kategória-e. Mihez képest szabadság vagy miben szabadság? Mint ahogyan vannak olyan kategóriák mint a demokrácia, hogy vajon létezik-e önmagában. Én azt gondolom, hogy nem, és éppen ezért az előterjesztő is, a kormány képviselője is egyértelműen hangsúlyozza, legalábbis nekem, hogy gyermekszámban, életkorban, gyámság kérdésében természetes, hogy meg kell lépni azokat a szükségszerű lépéseket, amelyek abba az irányba vezetnek el, hogy ne legyen ez parttalan, de azért ez ennél sokkal bonyolultabb kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az előterjesztőt kérdezem, hogy kíván-e reagálni a vitára.
SOLTÉSZ MIKLÓS előterjesztő (KDNP): Köszönöm szépen. Huszár Andrásnak annyit szeretnék jelezni, tudom, hogy nem az ön hibája, de Bihari úr, az Alkotmánybíróság elnöke direkt arra hívta fel a figyelmét néhány hete a kormánynak, hogy kellő időt hagytak ennek a törvénykezésnek, tavaly novembertől most július 1-jéig. És ettől kezdve nem is vonom kétségbe, hogy a mi előterjesztésünk valóban a fogyatékos emberekkel, illetőleg a gyámság alá tartozó emberekkel nem foglalkozik, ez egy külön dolog, nem nekünk kellett volna ezzel foglalkozni, hanem a kormány késett. De még egyszer mondom, nem az ön hibája, én ezt tudom.
Gusztos képviselőtársamnak csak annyit szeretnék mondani: mi is tiszteletben tartjuk természetesen az Alkotmánybíróság döntését és el is fogadjuk, de mégis ez a társadalmi probléma, ami felvetődött itt és itt a bizottságban is arra késztetett minket, hogy felemeljük a szavunkat és mégis csak a kereszténydemokrata álláspontot közvetítsük a parlament felé, amiben én biztos vagyok, hogy ez nem többségi álláspont. De akkor is foglalkoznunk kell ezzel és itt szeretnék Szabóné Müller Tímea képviselő asszonyhoz kapcsolódni, ha már néhány tucat abortusz előtt álló fiatal lánynak, asszonynak a döntését meg tudjuk azzal változtatni, hogy mi közösen tudunk ezekben a problémákban gondolkozni, már megérte ez a beterjesztés és már sokat tettünk emberéletekért, emberi sorsokért. És szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem erkölcsi szempontból elítélve és nem elítélve az egész kérdéskört, hanem egyszerűen a társadalom és az egyén szempontjából, hogy neki milyen hatással van az életére egy-egy ilyen műtét, cselekedet. És ezt köszönöm szépen önöknek.
Donáth képviselőtársamnak hadd idézzek az egyik alkotmánybírótól, aki ellenvéleményt fogalmazott meg. Direkt nem katolikus, református, evangélikus egyházak valamely képviselőjétől idézném az erkölcsi gondolatokat, hanem Tertyánszkyné Vasadi Évának az ellenvéleményét: "meggyőződésem szerint a nem egészségügyi okból történő művi meddővé tétel olyan fogyatékosságot okoz, amely önmagában az emberi méltóság csorbulásával jár, és amelyre így az emberi önrendelkezési jog nem terjed ki". Nem én mondom, hanem ezt még alá is támasztja a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiuma elnökének, dr. Lux Lászlónak a mondata is, miszerint ez a műtét öncsonkítással ér fel, tehát ezért sem tudják támogatni sok tekintetben az orvosok.
Összességében nagyon szépen köszönöm, hogy a bizottság meghallgatott és egyáltalán foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ha már annyit elértünk, hogy foglalkoztunk ezzel a témával, ha már ezzel néhány életet megmentünk és nemcsak a művi meddővé tétel kapcsán, hanem akár az abortusz területén is és a társadalom gondolkodását kicsit ebbe az irányba tudjuk vinni, akkor már megérte és ezért köszönöm mindannyiuk hozzászólását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Donáth képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Tiszteletre méltó elnök urunk még nem volt a Magyar Országgyűlés tagja, amikor Gellért Kis Gáborral 6-8 órás bizottsági üléseket tartottunk itt a magzatról, meg a melegekről, meg olyan emberi jogokról, amelyeket nem lehet kikerülni, úgyhogy hagyjon fel minden reménnyel, inkább olvasson Vergiliust vagy Az ember tragédiáját vagy esetleg Faustot, minthogy azt gondolja, hogy ilyen kérdéseken pusztán azért, mert baloldali meggyőződésűek vagyunk itt többnyire, túl tudunk lépni. De én tiszteletben tartva azt a meggyőződést, amelyet képviselőtársam, Soltész Miklós, mint saját maga számára normatívat jelölt meg, hogy tudniillik, ő kereszténydemokrata, emlékezetébe kell idéznem azt a sajátos jézusi mondást, amelyről talán az elnök úr meg tudja állapítani, hogy mennyire "Ipsissima Verbi Domini", avagy sem. Hogy tudniillik vannak, akik baleset okán vesztik el férfiasságukat, vannak, akiket megfosztanak attól, de vannak - mondja Jézus -, akik Isten országáért herélik ki magukat. 90
SF 91 (Donáth László)
Tessék egy percre elgondolkodni, mit jelent ez. Az ön logikája szerint, kedves képviselőtársam, a szerzetesrendeket - legyenek azok nőiek vagy férfiak - nagyon szigorú fegyelmi alá kellene vetnünk, mert ahelyett, hogy nemzenének és szülnének, földet művelnének, gyerekeket tanítanának, ápolnának, illetve amellett, amit csinálnak, még családot is nevelnének, imádkoznak, koncentrálnak, meditálnak és megvetik a test mindenfajta dolgát.
Ez nem jó megközelítés. A legmesszebbmenőkig tiszteletben tartom mindazok lemondását, ha kell spirituális sterilizációját, ami a világban felfedezhető, akár egyénileg teszik ezt, akár közösségben élőkként. Még egyszer mondom - megköszönve, hogy ennyi türelemmel és szeretettel viseltetik számtalan krakélerkedésem iránt -, hogy a lényeget tekintve vessen számot. Az, hogy Terstyánszkyné alkotmánybíró miért gondolja, hogy az öncsonkítás mint olyan elítélendő, nem tudom. De ha már beidézte nekem eme kiváló alkotmányjogász asszony gondolatát, akkor annyit mégiscsak hadd válaszoljak, önmagában az, hogy valaki csonka - azért csonka-e, mert így született vagy azért, mert baleset érte, vagy azért, mert bűncselekmény áldozata, vagy éppen azért, mert önhibájából azzá lett -, a szabadságától nem fosztja meg. Sem akkor, ha teljesen vakká lesz, süketté, bénává vagy éppen sterillé. Nagy örömmel várom az alkotmánybíró asszony további fejtegetését és lehet, hogy a szakértő asszony segítségével eligazodom a gondolatai között, de változatlanul azt gondolom, hogy a szabadság mint abszolút érték csak olyan korlátozás alá vethető, amely ezt az abszolút normát eléri.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. (9) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot nem tartja általános vitára alkalmasnak.
Ki kívánja indokolni a plenáris ülésen a bizottság véleményét? (Farkas Flórián: Donáth képviselő urat javaslom. - Donáth László: Ha ott leszel mellettem. - Farkas Flórián: Ott leszek melletted.)
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): A többségi véleményt én boldogan indokolom, de akkor elnök úrnak kellene ismertetnie a kisebbség álláspontját.
ELNÖK: Hadd éljek a szabadságjogommal és hadd döntsem el én, hogy mikor szeretnék indoklást mondani.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem kell ezt nekünk szóban indokolni, elég írásban.
ELNÖK: Ebben az esetben írásbeli javaslattétel következik. (Donáth László: Nem is kell indokolni, mert nem tartottuk általános vitára alkalmasnak.) Attól még kerülhet a parlament elé, mert mi nem tartjuk általános vitára alkalmasnak, hiszen más bizottságok is tárgyalják. Köszönjük szépen Soltész képviselő úr segítségét.
A 7. napirendi pont az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/231. számon előterjesztett törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm a kormány képviselőjét, Szatmári László urat. Kérem, hogy indokolja a kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányálláspontot.
DR. SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Kaptam egy szakértői anyagot, amely azt tartalmazza, hogy a tisztelt bizottság mely pontokkal kíván foglalkozni. Eszerint az első ilyen pont a kiegészítő ajánlás 3. pontja. Ez a pont új bejelentkezési kötelezettséget ír elő az adóhatósághoz teljesítendő adatok vonatkozásában a munkáltatónak, a kifizetőnek. A kormány álláspontja szerint itt olyan adatok közléséről van szó, amelyek nem függnek össze az adóhatóság, illetve az adóztatás feladataival, ráadásul olyan adat - jelesül a TAJ-szám - közlését kérnénk, amit az adóhatóság az 1996. évi XX. törvény értelmében nem is kezelhet, ezért a kormány ezt a javaslatot nem tudja támogatni.
ELNÖK: Kinek van kérdése, észrevétele, véleménye? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a módosító javaslatot? (0) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
4. pont.
DR. SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A 4. pontban is olyan adatok továbbításáról van szó, amiket az adóhatóság nem kezelhet, ezért a kormány ezt a módosító javaslatot sem tudja támogatni.
100
la/101
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Senki. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Hat. Elvetette a bizottság.
Az 5-ös.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Az 5-ös módosító javaslat összefügg a 10-essel és a 12-essel, a sporteseményekre szóló belépők, illetve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást a jelenlegi 15 százalékos áfakulcs alól az 5 százalékos áfakulcs alá sorolná, illetve a sportversenyre való nevezést, valamint a játékosok átigazolását a tárgyi adómentes körbe helyezné. Az utóbbival kezdeném: az európai uniós 6-os áfairányelv 13. cikkelye meghatározza azokat a szolgáltatásokat, amelyek tárgyi adómentességet élvezhetnek. Ezek között vannak az egyes sportszolgáltatások, azonban a játékosok átigazolása nem sporttevékenységnek minősül sem az uniós áfajogban, sem a magyar áfajogban, ilyen formán tárgyi adómentesség alá nem tartozhat, ezért ez nem tudjuk támogatni.
A sportversenyre való nevezés kapcsán azt kell megjegyezni, hogy a sporttevékenységek közül azok lehetnek csak tárgyi adómentes tevékenységek az áfa rendszerében, amelyeket nonprofit jellegű intézmények, például egyesületek nyújtanak. Így jelenleg is fennáll az a helyzet, hogy az egyesületek által lebonyolított sporteseményekre vonatkozóan a nevezési díj tárgyi adómentesség alá tartozik. Egyéb versenysport esetén, például pénzdíjas tenisztornák vagy más esetekben a nevezési díj nem lehet az uniós irányelv alapján tárgyi adómentes, tehát így ez sem támogatandó. Egy része benne van, jelenleg is tárgyi adómentes, a másik pedig nem lehet. A sporteseményekre szóló belépők, illetve az uszodai és strandfürdő-szolgáltatás kapcsán pedig azt szeretném megjegyezni, hogy a kormány döntése az volt, hogy a 15 százalékos áfakulcs alá tartozó termékek köre szeptember 1-jétől a 20 százalékos adómérték alá fog tartozni teljes körűen, emiatt az nem támogatandó, hogy két szolgáltatáselemet kiveszünk ebből a körből. Így az 5-ös, 10, 12-es módosító javaslatot a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, hogy támogatjuk-e. (Szavazás.) Senki nem támogatja. Kilenc nemmel és nyolc tartózkodással a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 6-os és a 11. módosító javaslatról is együtt fogunk szavazni és kérjük a kormány álláspontját.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A 6-os a sportszerek, sportcikkek áfamértékét csökkentené le a jelenlegi 20-ról 5 százalékos mértékre. A kormány ezt nem támogatja, ez uniós jogba ütközne. Tekintettel arra, hogy a már említett uniós áfairányelvnek a "H" melléklete meghatározza azt a termék- és szolgáltatáskört, ami kedvezményes kulcs alá tartozhat. A sporttal kapcsolatos tevékenységek közül mindössze a sporteseményekre szóló belépők és a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata az, ami kedvezményes kulcs alá tartozhat a tagállami áfagyakorlatban. Éppen emiatt a sportcikkekre ez a kedvezmény nem vonatkozhat. Nem támogatja tehát a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Kettő. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság többsége nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 8. módosító indítvány következik.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A 8-as javaslat szándéka bizonyára az, hogy a javaslat szerint megszűnő illetékhivatali hatáskör maradjon meg a fővárosi főjegyzőnél, illetve a megyei főjegyzőknél. Azonban szeretném megjegyezni, hogy ez a módosító javaslat kizárólag a javaslatban található átmeneti rendelkezést helyezné hatályon kívül, tehát gyakorlatilag ez a módosítás az állami adóhatóság hatáskörét kibővíti az illetékeztetés hatáskörével, az nem érintett. Tehát az a fura helyzet állhatna elő, hogy illetékhivatal maradna ez alapján a mostani illetékhivatal, ugyanakkor az illetékeztetési hatáskör lenne az állami adóhatóságnál is. Tehát mindenféleképpen alkalmatlan szabályozási megoldás lenne. Egy dolgot azonban hadd tegyek hozzá, a kormány attól sem áll el, hogy az illetékezés hatásköre kerüljön át az illetékhivataltól az állami adóhatósághoz. Tehát ilyen értelemben sem, tehát tartalmi szempontból sem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Kettő. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Szavazás.) Hat. Köszönöm szépen.
A 9. javaslat.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az üdülési csekk adómentességének kérdésében jelenleg is egyeztetések folynak a szociális partnerek között. Ebben elmozdulás várható. A költségvetési bizottság fogja ennek az eredményét módosító indítványként benyújtani. Várható az, hogy az a juttatói kör, aki adómentesen adhat üdülési csekket, az bővül, illetve az üdülési csekk felhasználásának a korlátozása enyhül, azonban a jelenlegi formájában ezt a javaslatot a kormány még nem tudja támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nincs ilyen. Nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő. Kik tartózkodnak? (Szavazás.) Hat. Akkor a bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönjük szépen a minisztérium képviselőinek.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Mielőtt rátérünk a következő napirendi pontra, szeretnék tisztelettel egy javaslatot tenni általában, ha lehet, a módosító és kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalásának menetére, ami más bizottságokban - eddig így tapasztaltam, hogy - bevált. A kormány, a minisztériumok álláspontját kéri először röviden a bizottság, és amennyiben valaki kéri a bizottság tagjai közül, akkor kérjük a részletes indoklást. Ezzel pergősebbé tehető a dolog. Most mindegyik módosító indítvány esetében kértük a részletes indoklást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Természetesen. Köszönöm szépen. A 8. és 9. napirendi pontot levesszük a napirendről, mert nincs módosító javaslat, a 10-est pedig elhalasztjuk, mert még nem került benyújtásra.
A 11. napirendi pontunk következik, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Ehhez Péterfalvi Attila nyújtott be módosító javaslatot. Azt gondolom, hogy a benyújtó személye indokolja, hogy ezzel komolyan foglalkozzunk. Személyesen nem tud jelen lenni az ombudsman úr, de helyette eljött egy kollégája.
110. SF 111
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Én a Pénzügyminisztériumból vagyok.
ELNÖK: Olyan kedves a mosolya, hogy ez hihetetlennek tűnt, azt hittem, az adatvédelmi biztost képviseli. Bocsánatot kérek!
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos indítványához van-e valakinek hozzáfűznivalója?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Javaslom, hogy kérdezzük meg a kormány álláspontját.
ELNÖK: Parancsoljon!
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Szeretném jelezni, hogy a kormányülésre holnap kerül sor, ezért most csak előzetes tárcavéleményt tudok mondani. A szakértők szerint nem támogatható az adatvédelmi biztos indítványa, de az indítvány támogatása a kormány döntésétől függ.
ELNÖK: Az adatvédelmi biztos azzal a javaslattal fordult hozzánk, hogy nyújtsunk be bizottsági módosító javaslatot azzal kapcsolatban, hogy az üvegzsebtörvény rendelkezései az uniós forrásokra is vonatkozzanak. Abban kell állást foglalnunk, hogy támogatjuk-e az adatvédelmi biztosnak ezt a kezdeményezését, és benyújtunk-e módosító javaslatot azzal a szöveggel, amit megkaptak képviselőtársaim.
A bizottság szakmai stábjának az a véleménye, hogy mivel nincs megnyitva a 15/A. §, nem nyújtható be hozzá módosító indítvány, mert a benyújtás ütközik a Házszabállyal. Ha a bizottság akar tenni egy gesztust az adatvédelmi biztosnak, akkor benyújthatja ezt a módosító indítványt, amely a házszabály-ellenesség miatt később még mindig elvérezhet. A minisztériumnak van-e tartalmi kifogása a módosító javaslattal kapcsolatban?
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Előzetes véleményt tudok mondani. Az európai uniós források beletartoznak az államháztartás alrendszereibe. Mivel az európai uniós források a központi költségvetési alrendszeren keresztül jutnak el a támogatott szervezetekhez, személyekhez, az államháztartás alrendszeréből nyújtott forrásoknak minősülnek, ezért nem kell külön feltüntetni, hogy melyek az államháztartás alrendszereiből, illetve az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások. Ez az államháztartási törvényben és annak végrehajtási rendeletében is ilyen értelemben fogalmazódik meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? Gusztos Péter!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Formai jellegű megjegyzésem van. Minden tiszteletem az adatvédelmi biztosé és fontosnak is tartom, hogy az emberi jogi bizottság adott esetben gesztust gyakoroljon, de az emberi jogi bizottság tekintélyének megóvása érdekében nem javaslom, hogy házszabályellenes módosító javaslatot nyújtsunk be, pláne ha igaz az, amit az előterjesztő képviselője mondott, hogy a javaslat tartalmilag okafogyott. Formailag szerencsétlen megoldásnak tartanám, ha a parlament egyik bizottsága a Házszabállyal ellentétes módosító javaslatot nyújtana be.
ELNÖK: Számomra nem egyértelmű a javaslat házszabály-ellenessége, ezért nem látom ennek akadályát. - Farkas Flórián!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Én meg azt gondolom, hogy egy ilyen jellegű gesztusértékű döntést hozhat a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja azt, hogy a bizottság egy ilyen módosító javaslatot benyújtson? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) A bizottság úgy döntött, hogy nem nyújtja be Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úr módosító javaslatát.
Rátérünk a módosító javaslatok megvitatására. Az 1. pontban Halász János és Gyimesi Endre módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (5) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 2. pontban Halász János és Gyimesi Endre módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 3. pontban dr. Hargitai János képviselő úr módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (6) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 4. pontban Tóth Ferenc képviselő úr módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 6. pontban dr. Sándor Klára és Tatai-Tóth András módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (1) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 7. pontban dr. Sándor Klára és Tatai-Tóth András módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (2) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (7) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 8, a 9. és a 13. pontokban az ifjúsági bizottság módosító javaslata található, ezekről együtt szavazunk. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (6) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
120
la/121. (elnök)
A 10, 11. és a 12-est szintén együtt tárgyaljuk.
SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Szintén nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Mellette senki, nem szavazat tizenkettő és tartózkodott hat fő. Ezzel lezártuk a 12. napirendi pontot.
A 12. pont az egyebek. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek bejelentése, kérdése?
DR. VERESNÉ DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Egy egyszerű technikai kérdésem lenne: mi a rációja annak, hogy a mai nap folyamán, mikor plenáris ülés is van, nem a Házban ülésezünk? Számomra logikusnak tűnt, hogy ha hétfőn is ott üléseztünk, akkor most is ott fogunk.
ELNÖK: Küzdünk ezért a dologért, de ez a fő tárgyalótermünk. Az 55-ös a külügyi bizottság terme. Ha nincs más, csütörtökön délelőtt 11 órakor itt találkozunk az ENSZ kisebbségi kollégájával. Mindenkit szeretettel várunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 13 perc)
|
Balog Zoltán (Fidesz), |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc és Lajtai Szilvia