EMBCB-15/2006.
(EMBCB-15/2006-2010.)
az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2006. október 17-én, kedden, 11 órakor
a Képviselői Irodaház V/528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló
Kovács György (Országos Rádió és Televízió Testület) szóbeli kiegészítése
Dr. Pető Iván, a kulturális és sajtóbizottság elnökének szóbeli kiegészítése
Kérdések, vélemények, reagálások
Határozat az ORTT 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára alkalmasságáról
Határozat a kulturális és sajtóbizottság javaslatának általános vitára alkalmasságáról
Gál Julianna szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
Gál Julianna szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) válaszai
Dr. Szepezdi Zsuzsa (Egészségügyi Minisztérium) válaszai
Határozat az általános vitára alkalmasságról
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), alelnök
Szászfalvi László (KDNP), alelnök
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Szabó Éva (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Pettkó András (MDF) Balog Zoltánnak (Fidesz)
(megérkezéséig:) Donáth László (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP)
(megérkezéséig:) Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Kovács György (Országos Rádió és Televízió Testület)
Dr. Pető Iván (SZDSZ), a kulturális és sajtóbizottság elnöke
Gál Julianna szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Szepezdi Zsuzsanna (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 06 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntök mindenkit a mai emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom a határozatképességet, a helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk. Fogarasiné Deák Valéria Müller Tímeát, Godó Lajos Szabó Évát, Nyakó István Donáth Lászlót, Németh László Faragó Pétert helyettesíti, jómagam Pettkó Andrást, Szászfalvi László Semjén Zsoltot, Schmidt Ferencet Varga József, Ékes Ilonát pedig Bíró Ildikó helyettesíti.
A napirend elfogadása előtt kérdezem, hogy van-e valakinek kiegészítése vagy módosító javaslata a napirendhez. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én javasolnám azt, hogy a 3. pontunkat vegyük le a napirendről, mert ez egy technikai jellegű módosító javaslat, ami a prémiumévekhez érkezett, és szerintem fölösleges arról tárgyalnunk és egész délelőtt itt ülnie a minisztérium képviselőinek. Tehát azt javaslom, hogy a 3. pont elhagyásával fogadjuk el a napirendi javaslatot. Van-e ehhez valakinek hozzászólása? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, kérdezem, hogy ki az, aki egyetért ezzel a módosított napirendi javaslattal. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 18 igen, egyhangú. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunknak a) és b) része van. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, általános vitára való alkalmasságának eldöntése, a b) része pedig a kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa ezzel kapcsolatban.
Üdvözlöm Kovács György elnök urat és a kulturális bizottság vezetőjét, Pető Iván képviselőtársunkat. Azt javaslom, hogy együtt tárgyaljuk az a) és b) részt, hiszen értelemszerűen összetartoznak. Kérdezem elnök urat, hogy kíván-e a jelentéshez hozzáfűzni valamit.
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló
Kovács György (Országos Rádió és Televízió Testület) szóbeli kiegészítése
KOVÁCS GYÖRGY (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszöntöm az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjait. Néhány kérdést szeretnék kiemelni a beszámolóból, ami szorosan kapcsolódik a bizottság tevékenységéhez. Ilyen az a vita, amelyről 2004. évben már a beszámolóban jeleztük, hogy egy jogértelmezési vita folyik a médiatörvény környékén. Ombudsman-helyettes úr folyamatosan kifogásolta, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület az emberi méltóság védelmében, a személyhez fűződő jogok védelme érdekében nem igazán tesz semmit és nem lép fel.
2004 végén és 2005 elején az volt a helyzet, hogy amikor ilyen ügyekben, személyiségijog-sértési ügyekben a testület megpróbált fellépni, a bíróságon folytatódtak az ügyek, és az elsőfokú bíróság rendre az ORTT határozatát megkifogásolta, nem adott igazat az Országos Rádió és Televízió Testületnek. 2005-ben értek be ezek az ügyek másodfokon, a másodfokú bíróság határozottan és céltudatosan rámutatott arra a tényre, hogy az Országos Rádió és Televízió Testületnek joga és kötelessége az emberi méltóság védelmében eljárni, és nem abban a jogviszonyban, amely a műsorszolgáltató és a személyiségi jogában sértett személy közötti jogviszony, hanem a műsorszolgáltató és a hatóság közötti jogviszony tekintetében, tehát terheli a kötelezettség és a felelősség az ORTT-t az eljárásra.
Ez a jogértelmezési vita azt jelentette, hogy az ORTT ennek eleget téve, számos, az emberi méltóság védelmében keletkezett jogügyletben határozatban állapította meg a jogsértést, és a mai gyakorlat már a bírósági joggyakorlat tükrében kialakult és rendezettnek tekinthető.
Ami a gyűlöletkeltést, kirekesztő tartalmakat illeti, az egyik jogvita 2005-ben fejeződött be, ez a Tilos Rádióhoz kapcsolódó ügy, mindannyian emlékszünk a karácsonyi ünnepkörben elkövetett Tilos rádiós jogsértés kapcsán a bíróságon végződött az ügy 2005-ben, a másodfokú bíróság jogerősen megállapította, hogy az alkalmazott joghátrány arányos volt és nem tekinthető túlzottnak, amit a testület, mint szankciót kiszabott. Tehát teljes mértékben osztotta a testület szankcionálási mértékét és jogértelmezését is ebben a tekintetben.
Ami a kiskorúak védelmét illeti, kiemelt felelőssége a testületnek a kiskorúak szellemi és pszichikai fejlődésének elősegítése érdekében kiszűrni azokat a tartalmakat, amelyek a törvény értelmében az adott műsorsávban, műsoridőben nem tehetők közzé a kategorizálási értelmezések értelmében.
Azt emelném ki, hogy a 2002-ben jogharmonizáció alapján vagy a jogharmonizáció kapcsán a médiatörvénybe bekerülő, a kiskorúak védelmére létrehozott szabályrendszer 2005-re már kialakult bírói joggyakorlata alapján adhatunk számot arról a tényről, hogy amikor ilyen típusú határozatokat, de bármilyen határozatot hoz a testület, általában ezeknek a határozatoknak a 98-99 százalékát az érintett felek bíróságon támadják. A kiskorúak védelmében hozott intézkedéseinket, ha jól emlékszem, olyan 97 százalékos arányban nyerjük a bíróságon, tehát az a joggyakorlat, amit a testület ebben a tárgykörben folytat, az a bíróságok véleménye szerint teljesen megalapozott, osztják a bíróságok a testület álláspontját. Rendre nyerjük ezeket az ügyeket.
A harmadik ilyen témakör, amit kiemelnék a beszámolóból, a Magyar Rádió további frekvencia-lehetőségeinek biztosítása. A Magyar Rádió vonatkozásában folyt az a jogvita, hogy a közszolgálati kötelezettségek teljesítéséhez elegendő-e az a frekvenciakészlet, ami a Magyar Rádió rendelkezésére áll vagy bővíteni szükséges vagy kell. A magyarországi nemzetiségek folyamatosan kifogásolták azt, hogy a számukra biztosított műsoridő nem elégséges, nem tölti be a közszolgálati rádió azt a feladatát, hogy ezeket az ügyeket méltó módon képviselje.
A nemzetiségeknek az volt az elgondolása, hogy legalább középhullámon, de ha lehet, akkor az FM-sávban, a 100 megahertzes sávban jó volna számukra lehetőséget, műsoridőt, műsorsávot biztosítani arra, hogy a nemzetiségi kérdésekben bármilyen módon megnyilvánulhassanak, és a hírek eljuthassanak a hallgatókhoz országos viszonylatban. Végül is az az egyezség született a nemzetiségi önkormányzatok képviselőivel, hogy az eddig nem használt középhullámú frekvenciát biztosítja a testület a Magyar Rádió számára, és ezzel megoldódni látszott az az évek óta fennálló probléma, miszerint a 60 megahertzes sáv leállása következtében kevés a műsoridő, kevés a lehetőség, kevés a rendelkezésre álló sáv ahhoz, hogy a közszolgálati rádió feladatait teljesítse. Tulajdonképpen ezzel a kérdéssel megoldódott, tehát közmegelégedéssel a nemzetiségi önkormányzatok is megnyugodtak, hogy megfelelő műsoridő és lehetőség áll számukra rendelkezésre, hogy a velük kapcsolatos híreket, tudósításokat a hallgatósághoz eljuttassa a Magyar Rádió.
Nagyjából ezek azok a tematikák, amit szerettem volna a beszámolóból kiemelni, és kérem önöket, ha van kérdésük, tegyék fel, megpróbálok természetesen válaszolni rá, és kérem önöket, hogy támogassák az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi beszámolóját. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Javaslom, hogy miután összevontuk a két napirendi pontot, először hallgassuk meg a kulturális bizottság elnökét, és azután szóljunk hozzá.
Dr. Pető Iván, a kulturális és sajtóbizottság elnökének szóbeli kiegészítése
DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság elnöke: Tisztelt Bizottság! A bizottsági tagok előtt van a kulturális bizottság határozati javaslata. A határozati javaslat azt ajánlja a parlamentnek, hogy ne fogadja el az ORTT 2005-ös beszámolóját.
A tartalmi, érdemi kifejtés előtt annyit szeretnék pusztán mondani, hogy nyilván itt a politikai háttér is érdekli a jelenlévőket. A kulturális bizottságban egy fős kormánypárti többség van. A kulturális bizottságnak nincs MDF-es szavazati joggal rendelkező tagja, az egy kormánypárti többséget én személyesítem meg, abban az értelemben, hogy az ellenzéki képviselők és az MSZP-s képviselők száma ugyanannyi. Az én szavazatom döntött ebben a kérdésben, én úgy szavaztam az SZDSZ nevében, hogy ne fogadjuk el az ORTT 2005-ös beszámolóját, így alakult ki a többségi álláspont.
Most itt érdemi kifejtés nélkül, hogy mi is áll az indoklásban, annyit talán érdemes kiemelni, ami a szöveges indoklásban is megtalálható, hogy különböző érvvel, de az ellenzéki képviselők és én magam is elsősorban a két országos kereskedelmi tévéfrekvencia lehetőségének meghosszabbítását kifogásoltuk. Még egyszer mondom: eléggé eltérő érveléssel, és erős kifogásként merült fel a Műsorszolgáltatási Alap működése. Erről az ORTT működését vizsgáló számvevőszéki jelentés, a 2005. évről szóló számvevőszéki jelentés részletes információkat tartalmaz. Természetesen sok egyéb észrevétel is felmerült, ezeknek a részleteibe nem mennék bele.
Azt érdemes még a bizottsággal ismertetnem, hogy a határozati javaslat mögötti többség tehát így alakult ki, ugyanakkor az ORTT beszámolóját általános vitára a bizottság alkalmasnak tartotta, ott a szavazás úgy nézett ki, hogy a kormánypárti többség általános vitára alkalmasnak tartotta a beszámolót, az ellenzékiek általános vitára sem tartották alkalmasnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki kíván hozzászólni. Kérdés, vélemény? Szászfalvi képviselő úr!
Kérdések, vélemények, reagálások
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Elnök úrhoz lenne két kérdésem, tulajdonképpen azzal összefüggésben, ami a legnagyobb port verte fel és a kulturális bizottság elnöke is említette ezt a kérdést, ami miatt kialakult a bizottsági szavazati arány. Szeretném az ORTT elnökétől kérdezni, hogy a műsorszolgáltatói szerződések változatlan feltételekkel történő meghosszabbítását jóval a határidő előtt mi indokolta? Tehát mik voltak konkrétan azok a kifejezetten szakmai indokok, amelyek indokolták ezt a döntést, a döntésnek ezt a fajta meghozását?
Szeretném kérdezni, hogy Takács Albert helyettes ombudsman úr véleménye a szerződés-hosszabbítással kapcsolatban mit tartalmazott, mit fogalmazott meg konkrétan, és hogyan reagált erre az ORTT? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még kérdés vagy adjunk lehetőséget rögtön a válaszra? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor elnök úr, parancsoljon!
KOVÁCS GYÖRGY (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm szépen. A korai határidő. Azzal kezdeném, hogy a médiatörvény ezen a ponton sem ad kellő segítséget, eligazítást és támpontot az ORTT-nek az eljárásának a kialakítására. A törvény három feltételt támaszt a hosszabbításhoz, és jelzem azt, hogy a testület többségének álláspontja szerint és a körülötte dolgozó jogi szakértők álláspontja szerint az volt a helyzet, hogy egy hatályban lévő szerződés hosszabbításáról kell dönteni. Nem újra kell tárgyalni, nem feltételeket kell szabni, nem kell kvázi; nem az, hogy nem kell, hanem nem lehet zsarolni, hogy például fizess dupla díjat. Egy hatályban lévő szerződés hosszabbításáról kell eldönteni, hogy folyjon-e tovább így vagy ne.
A törvény azt mondja, hogy három feltétel kell. Az egyik az, hogy igényt kell támasztani az érintettnek, hogy a szerződés hosszabbítására kerüljön sor, a másik kettő pedig az, hogy súlyosan vagy ismételten jogsértést ne kövessen el az érintett.
Az első egy technikai kérdés, az igénybejelentés. Erről az 1997-ben kötött szerződés úgy rendelkezik, hogy ha a testülethez a jogosultság hosszabbítására igény érkezik, akkor 60 nap áll a testület rendelkezésére, tehát a szerződő partner rendelkezésére - egy polgári jogi aktusról van szó, egy szerződésről -, 60 napja van a testületnek arra, hogy érdemben döntsön a szerződés-hosszabbításról.
A jogszabály már megint ezen a ponton sem rendelkezik korrektül. Azt mondja ki, hogy a koncesszió lejártát megelőző 14. hónap az a végső határidő, amíg az érintett jelezheti az igényét. Nem mondja meg, hogy mi az első határidő, csak arról rendelkezik, hogy meddig jogosult az igényét benyújtani. Tehát az, hogy korán, az viszonylag nehezen értelmezhető fogalom a jelenlegi médiaszabályozás értelmében, hiszen nincs arról szó, hogy mi az az időpont, amikor ő jelezheti. Van viszont egy szerződési rendelkezés, hogy 60 napja van a testületnek.
Az, hogy a testület egyéb más szempontok szerint miért foglalkozott vagy miért gondolkodott a hosszabbításon, említettem, hogy a kérdés jogszabályi háttere minimum rendezetlen, de ma Magyarországon nincsen olyan műsorszolgáltató, aki mondjuk ismételt jogsértést ne követett volna el. Minden műsorszolgáltató, aki a rendszerben működik, a palettán szerepel, legalább kétszer ugyanazt a jogsértést az elmúlt 7-8-9-10 év alatt bizony, elkövette. Az ismételtség fogalmának a szűk értelmezése, tehát a nyelvtani értelmezése azt vonta volna maga után, hogy ma Magyarországon a médiapalettát a nulláról újra kellett volna írni, hiszen egységesen alkalmazva ezt a jogelvet, senkinek sem lehetett volna hosszabbítást rendben hagyni. Ezzel szemben a testület azt mondta, hogy akkor tekinti ismételtnek a műsorszolgáltató cselekményének sorozatát, ha ahhoz a szakaszhoz ér el, amikor egy nagyon szigorú szankciót kell kiróni, a 112. § (1) bekezdésének b) pontja alapján lévő szankciót, ami azt jelenti, hogy ha még egyszer felmerülne a kirovás lehetősége, az azonnali szerződésbontással jár.
Tehát ha már túl vagyunk a figyelmeztetésen, az anyagi szankción, a felfüggesztésen, és még mindig nem hagyott fel a cselekménnyel, és tényleg az a bizonyos utolsó előtti figyelmeztetés, akkor ez az ismételtségnek az a foka, amikor a műsorszolgáltató tevékenységének továbbfolytatása komoly veszélybe kerül vagy ellehetetlenül.
A harmadik feltétel a súlyos törvénysértés. A törvény itt egyetlenegy kapaszkodót ad. Azt mondja, hogy a díj nem fizetése súlyos törvénysértésnek minősül, a szerződés viszont úgy fordítja le, hogy a díj nem fizetése a szerződés súlyos megsértésének is minősül. Ez a szóban forgó két műsorszolgáltató határidőben, pontosan fizette a műsorszolgáltatási díjat, tehát velük szemben ez a fajta súlyos törvénysértésnek ez a kritériuma nem áll fenn.
A harmadik, ami még szóba szokott kerülni: a digitális átállás kapcsán okozott esetleges gond vagy probléma. Magam azt gondolom, hogy ha a tavalyi évben a szerződésbontásra került volna sor, akkor most tartanánk körülbelül ott, hogy elbírálnánk az akkor kiírt pályáztatás eredményeit. Ma azt gondolom, mindannyian látjuk, hogy a digitális átállás abban a szakaszban van, hogy digitális frekvenciák kiosztására sem az adásoldalon, sem a vételi oldalon esély nincs. Egy olyan virtuális adás lenne, aminél nem volna fogadóoldal, és az adási oldal sincs kiépítve.
Tehát magyarul: mindvégig, a mai nap is, ha elbírálnánk ezt a pályázatot, analóg frekvenciákat osztanánk ki, vélhetően ugyanazokat az analóg frekvenciákat, amelyeken most ez a két műsorszolgáltató működik. Tehát a digitális átállás ennél egy sokkal összetettebb folyamat, mintsem hogy ez a két kereskedelmi televízió műsorszolgáltatási szerződése mondjuk helyrehozhatatlan károkat okozna a digitális átállás folyamatában. Sokkal összetettebb folyamatról van szó. Azt hiszem, igyekeztem mindenre, vagy még azon túlterjeszkedően is választ adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
KOVÁCS GYÖRGY (Országos Rádió és Televízió Testület): Bocsánat, a Takács Albert úrral folytatott vita. Köszönöm szépen a kollégáimtól a segítséget. Elmondtam a bevezetőmben, hogy folyt az a jogvita, hogy az ORTT jogosultságai meddig terjednek az emberi méltóság vagy a személyiséghez fűződő jogok vonatkozásában. Említettem azt is, hogy az elsőfokú bíróságok rendre annulálták az ORTT döntéseit. Nem hagytuk annyiban, komoly szakmai vita folyt Takács Albert úrral, de már a másodfokú bíróságok, sőt 2005 volt az az év, amire a másodfokú bíróságok értelmezték a törvénynek ezt a szakaszát, és kimondták, hogy nem a személyiségi jogában sértett és a műsorszolgáltató közötti jogviszony tartozik az ORTT-re, hanem a hatóság és az ORTT között az emberi méltóság védelme és a személyiségi jogok megsértése esetén a hatóságnak hathatós és korrekt intézkedéseket kell hoznia a műsorszolgáltatóval szemben. Ennek tudatában és ennek ismeretében azóta az ORTT az eljárásán jelentős mértékben változtatott, osztja a Legfelsőbb Bíróság álláspontját, és folyamatosan, rendre eljárunk ezekben a személyiségi jogot vagy emberi méltóságot sértő ügyekben, hangsúlyozom: a másodfokú bíróságok ítéletei nyomán. Az első fok mindvégig Takács Albert véleményével ellentétes állásponton volt.
Tehát ebben a szorításban volt a testület 2005 év elején, majd a közepe táján tisztultak az ügyek, és a mai napon már ennek az ítéletnek az ismeretében hozza meg a döntéseit a testület. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? Bíró Ildikó képviselő asszony!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Az elnök úr szavaiból is érzékelek a médiatörvénnyel kapcsolatos bizonytalanságot. Ennek kapcsán szeretném kérdezni, hogy ha ilyen nagy a bizonytalanság, akkor miért nem kezdeményezték a médiatörvény módosítását?
Lenne még egy kérdésem, ami tulajdonképpen nem az eddig elhangzottakhoz kapcsolódik, hanem máshoz: indokoltnak tartja-e az Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Intézet 140 millió forintos 2005. évi költségvetéséből 70 milliót a médiatörvény módosítását előkészítő szakmai bizottságoknak kifizetni, illetve hogy hol van a bizottság által előkészített törvényjavaslat? Köszönöm.
ELNÖK: Összeszednénk a kérdéseket, ha még van esetleg. Nekem egy véleményem van, ha megengedi. Ha ennyi a jogsértés, és minden szolgáltató jogsértő, és azt gondolom, hogy Magyarországon nemcsak a médiapiaci helyzet, hanem a médiaetika helyzete is meglehetősen súlyos és problematikus, tehát nem tudom, hogy ha néhány napra, illetve néhány hétre az RTL Klub és a TV2 elnémulna, az milyen tektonikus mozgásokat indítana el a magyar társadalomban, de lehet, hogy van már olyan súlyos a helyzet, hogy ezt érdemes lenne megpróbálni. Nyilván ez nemcsak a hatóságnak, hanem nekünk, képviselőknek is a politikai felelőssége, de azt gondolom, hogy tizenvalahány év után, amióta elfogadta a parlament a médiatörvényt, érdemes lenne azon gondolkodni, hogy újra és újra nekifut ennek az értelmiségi köröknek valamilyen módon a politikai elit is, de talán ez kevés. Nem gondolja-e, hogy itt valamifajta kezdeményező szerepük azért lehetne?
Szászfalvi képviselő úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Én is csak egy rövid megjegyzést, illetve észrevételt szeretnék tenni. Ha jól értettem elnök úrnak az iménti reflexióiban megfogalmazottakat, én felírtam magamnak ezt a mondatot, hogy egyébként a médiapalettát a nulláról újra kellett volna írni. Nem biztos, hogy betűre, de így szólt, nagyjából ez volt a lényege. És mi akadályozta meg ebben az ORTT-t? Tehát ha valóban az az áldatlan helyzet, hogy itt gyakorlatilag mindenki, folyamatosan minden médiaszereplő, műsorszolgáltató ilyen módon jár el, akkor miért nem lehet úgy szabályozni vagy úgy irányítani ezt a területet, hogy akkor el kell kezdeni a nulláról újra felépíteni?
Tudom, hogy ez rengeteg érdeket sért, stb., ismerem nyilván ennek a várható hatását, de azt gondolom, hogy akkor mégiscsak valamilyen tisztességes irányba el kellene indulni, nem pedig azt mondani, hogy jól van, ez van, tudomásul vesszük, aztán majd valahogy megy tovább, eldöcög majd valahogy.
ELNÖK: Varga képviselő úr!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Engem az érdekelne, hogy ha ilyen jó befektetés a média, akkor miért változatlan díjon hosszabbították meg ezt a szerződést?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egyéb kérdés? (Nincs jelzés.) Elég lesz? Akkor első körben, parancsoljon!
KOVÁCS GYÖRGY (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm szépen. A törvénymódosítás. Emlékeim szerint az elmúlt időszakban legalább három kísérletet tett az Országos Rádió és Televízió Testület a médiatörvény módosítására. Azt szeretném jelezni, hogy az önök közötti politikai konszenzus hiánya okán bukott meg mind a három ügy. Jelenleg is dolgozunk egy komplett médiatörvény-módosításon, komplett normaszövegen, általános és részletes indoklással, jelenleg az utómunkálatai folynak. Szerintem néhány héten belül le fogjuk tenni a kulturális bizottság asztalára, és mód lesz önöknek viszonyulni hozzá. Kifejezetten szakmai anyagnak tartom ezt a törvénymódosítást. Legalább három volt, és ez lesz a negyedik, ami egy teljesen átfogó, teljesen új médiatörvényre tesz javaslatot. Egy éve dolgozik rajta az Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Intézet keretein belül egy bizottság. 70 millió forint a költsége, egy médiatörvény megírása, egy szakértői bizottság elő- és utómunkálatai, a hozzá való tanulmányok elkészítése szerény számításaim szerint ez egy nagyon gazdaságos ár 70 millió forintot ráfordítani. Ilyen átfogó és komplett, egy egész ágazat működését szabályozó alaptörvény vonatkozásában, sarkalatos törvény vonatkozásában én ezt a 70 millió forintot nem tartom eltúlzottnak, korrekt, reális, visszafogott árnak tartom a 70 millió forintot, amit a törvénymódosításra az ORTT költött.
Miért nem vágtunk bele a nulláról való újraírásnak? Ha humorosan fognám fel, azt mondanám, hogy a józan ész szabta határok miatt nem. Ma Magyarországon azt gondolom, hogy az ismételt jogsértés, amikor valaki nem teszi ki kétszer a reklámjelzést a reklámspot beindulása előtt, nem gondolom, hogy ezt oly módon kellene büntetni, hogy na, ez a műsorszolgáltató olyan renitens módon viselkedett, hogy az első évben, majd a nyolcadik évben emberi hiba folytán elfelejtette kitenni mondjuk a reklámspot jelzését, akkor bizony, ez ismételt jogsértésnek minősül, és ez olyan renitens magatartás, hogy nincs helye a magyarországi médiapalettán ilyen műsorszolgáltatásnak. Tehát meg kellett találni azt a pontot, értelmezni, és a testület visszanyúlt ahhoz, hogy a fokozatos szankció-alkalmazás elve szerint - ahogy elmondtam a bevezetőben - mi az, amit az ismételtség olyan fokának tekint, amit viszont már olyan súlyosnak tart és olyan tendenciózusan szembeszegül a műsorszolgáltatói jog előírásaival, hogy kérem, itt már gátat kell szabni és tényleg a további jogosultságnak nincs helye.
Tényleg nem hiszem el, ha ma Európában nézzük a hatóságok vizsgálatait, el kell mondanom, hogy a magyar médiahatóság törvényhez kapcsolódó monitoring tevékenysége kiemelkedő az európai átlagból. Megnéztünk jó néhány európai hatóságot, köztük a mértékadó francia CSA tevékenységét is, közel nincs ez a tevékenység az ORTT által folytatott gyakorlathoz, meg sem közelíti, sem számosságában, sem mélységében, semmilyen tekintetben. Jó, lehet mondani, hogy idősebb demokráciákról van szó, és egy tizedik évében lévő médiarendszer bizony, megérdemli a figyelmet. Természetesen osztom ezeket a véleményeket, bizony, megérdemli. Még azt is gondolom, hogy jó volna, ha az anyagi forrásaink és a lehetőségeink az eddigi műsorórák számához viszonyított közel olyan 2 százalékos vizsgálati metódus - mert ennyit vizsgálunk mindössze, 2 százalékot, és ez a 2 százalék kiemelkedően magas számot produkál, több tízezer órát, több tízezer esetet - bizony, megérdemelne többet, csak az anyagi lehetőségeink, a reális összegű költségvetési források és a gazdálkodási lehetőségek nem biztosítanak többet.
Miért változatlan díjjal? Említettem a bevezetőben, hogy a jogi szakértők álláspontja szerint egy akkor, a megújítás időszakában hatályos szerződés megújításáról lehetett szó. Ez volt az egyik, ez egy jogi érvelés. A másik pedig inkább a piachoz vagy a környezethez kötődő érvelés. A műsorszolgáltatók, a hatóság és a jelenlévők is tudják, hogy a digitalizáció a küszöbön áll, legalábbis most már belátható időn belül itt van. 2012-re írta elő az Európai Unió a digitális átállást, vagyis a lekapcsolását az analóg frekvenciakészletnek. Ma már 2015-ről is beszélünk ugyan, de 2012 változatlanul egy céldátum.
A piac szereplői is tudják, hogy belátható időn belül, tehát még a tízéves jogosultság lejárta környékén, ha a kormányhatározatot hívom segítségül, akkor a kormányhatározat szerint már jövőre a digitális frekvenciakészletben a pályáztatási tevékenységet el kellene indítani, piacra kellene segíteni új országos műsorszolgáltatókat, akár a kereskedelmi szférában, és meg kellene bontani az RTL-nek és a TV2-nek ezt a piaci monopolhelyzetét. Ehhez kellene a törvényt olyan módon átalakítani és módosítani, hogy ez a lehetőség meglegyen. De ezt a szereplők is tudják, tehát a piaci szereplők is tudják, hogy bizony, néhány belátható, egy-két-három-négy éven belül új kereskedelmi piaci szereplők is piacra lépnek. A torta nem fog nőni ilyen arányban.
A díjfizetési kötelezettségben mindkét kereskedelmi műsorszolgáltató azt kérte az ORTT-től, hogy jelentős mértékben csökkentse a díjat. A két kereskedelmi rádió díját a korábbi összeállítású testület jelentős mértékben csökkentette. (Szászfalvi László: Nekünk kell még fizetni nekik!) Remélem, hogy nem fogunk ott tartani, hogy nekünk kellene fizetni, de azt gondolom, hogy a torta szeletelődik, piacra lépnek új műsorszolgáltatók. A reklámpiac olyan mértékben nem bővül, ahogy a műsorszolgáltatók száma, ami várhatóan a genfi megállapodás, a frekvenciafelosztás következtében látható, hogy 8 darab multiplex jutott Magyarországnak, ez számos új műsorszolgáltatás indítására nyújt lehetőséget, tehát sokasodnak a szereplők, a reklámpiac olyan, amilyen. A jogi érvet még egyszer elmondom: egy hatályos szerződés módosításáról döntöttünk, díjkérdésben és bármilyen kérdésben, tegnap, ma, holnap, bármikor, akik a polgári jogi aktus szereplői, a hatóság és a műsorszolgáltató megállapodik egymással, akkor bármikor lehet módosítani a szerződést, akár a díj vagy bármilyen más kérdésben. Folynak is ilyen tárgyalások például az RTL Klubbal, még mindig ott tart a vita, hogy a 2002-ben meghozott jogharmonizációs módosításokat jó volna beépíteni a szerződésbe, és nemcsak a felfüggesztés szankcióval élni, hanem kötbérszankció is kiszabható legyen. Úgy tűnik, hogy mára jutott el odáig az RTL Klub, hogy képesek vagyunk megállapodni vele kötbérszankciókban, és nem a nézőt "büntető" képernyő-elsötétítést fogjuk alkalmazni, hanem egy hathatósabb eszközt, anyagilag is érintő, jelentősebb kötbérszankciókat tudnánk kiszabni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor két szavazás következik. Az egyik az, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk-e ezt a jelentést, a következő pedig a kulturális bizottság önálló indítványáról szól.
Kérem, szavazzunk! Ki tartja alkalmasnak általános vitára az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót? (Szavazás.) 10 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 8 nem.
Határozat az ORTT 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára alkalmasságáról
Tehát 10 igen szavazattal és 8 ellenszavazattal a bizottság alkalmasnak találta általános vitára az ORTT jelentését.
A következő szavazás következik: az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi beszámolójáról szóló javaslathoz határozati javaslatot nyújtott be a kulturális és sajtóbizottság, önálló indítvánnyal. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság elnöke: Bocsánat, jelen esetben kívülállóként ügyrendi észrevételt teszek. A költségvetési bizottságban én hibáztam, hogy az általános vitára való alkalmasság a kérdés a határozati javaslatnál is, tehát nem a tartalmi egyetértés.
ELNÖK: Félreérthetően tettem fel a kérdést, igaza van a képviselő úrnak. A meghívóban egyértelmű, én félreérthetően tettem fel a kérdést. Ki kéri azt, hogy szavazzunk újra? (Nincs jelzés.) Akkor szerintem ennyi. A jegyzőkönyvben helyesbítsük, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntöttünk, és nem arról, hogy elfogadjuk-e ezt a javaslatot. Tehát a többség általános vitára alkalmasnak találta a kulturális és sajtóbizottság önálló indítványát.
Köszönjük szépen az elnök uraknak a megjelenést. Viszontlátásra! (A napirendi ponthoz érkezett vendégek elhagyják az üléstermet. - Zaj, közbeszólások.)
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Hadd kérjek szót hivatalosan. Csak azért, merthogy itt ne csak magunk beszélgessünk. Úgy ítéltem meg a szavazás eredményét, hogy 9:9, abból, ami itt látható volt, márpedig ha 9:9, akkor az nem igen. Tehát a bizottságban nem kapta meg a többséget az az indítvány, mely szerint általános vitára alkalmas.
ELNÖK: Akkor kellett volna, hogy szóljon. Megszámoltam és úgy mondtam be a 9:2:6-ot, lehet, hogy valaki nem szavazott. (Dr. Arczt Ilona: Először 18 szavazat volt, vagy akkor rosszul számoltuk azt is.)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Az első szavazás 10:8 volt, az biztos. (Dr. Arczt Ilona: Akkor azt a másodikat lehet, hogy mégis meg kellene ismételni.)
ELNÖK: Ismételjük meg. Tehát a kulturális bizottság javaslatáról van szó.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, mielőtt szavaznánk, akkor tisztázzuk már, mert az elnök úr egészen mást mondott, mint ami le van írva a határozati javaslatban. Akkor most miről szavazunk? (Dr. Arczt Ilona: Általános vitára alkalmas-e ez a javaslat.) Erről már szavaztunk. A kulturális bizottság javaslata azonban arról szól, hogy magát a jelentést nem támogatja.
ELNÖK: De nekünk nem erről kell szavazni (Dr. Arczt Ilona: Az általános vitára alkalmasságról kell szavazni!), hanem arról, hogy ez a törvényjavaslat alkalmas-e általános vitára. (Dr. Arczt Ilona: Ha ez általános vitára alkalmas, az azt erősíti, hogy ne fogadja el az Országgyűlés.) Igen, de ezt a döntést nem mi hoznánk meg. Nekünk nem a tartalmáról kell dönteni, hanem arról, hogy általános vitára alkalmas-e vagy nem. Ettől még lehet, hogy valaki elutasítja majd...
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Igen, de az állásfoglalás-javaslat pedig arról szól, hogy ne fogadja el az Országgyűlés, tehát azért a kettő tartalmilag is eltér egymástól. Tehát elképzelhetőnek tartom, én most csak a magam szavazatát indokolom, hogy az ORTT jelentését általános vitára alkalmasnak tartotta, viszont a határozati javaslatot azért nem, mert az egyértelműen azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne fogadja el az ORTT jelentését.
Tehát itt simán szavazhatott bizottsági tagjaink közül bárki vagy szavazhattak többen is úgy, hogy az egyik igen, a másik nem.
ELNÖK: Ne ezen vitatkozzunk, ez rendben van. (Varga József: Van-e többsége az igennek vagy nincs.) Kihirdettem, hogy 9 igen, 2 nem és 6 tartózkodás, akkor nem tiltakozott senki, hogy rosszul számoltam össze, elképzelhető természetesen, és lezártuk a szavazást. A kérdés, hogy megismételjük-e újra. (Dr. Arczt Ilona: 2 ellenszavazat volt, az biztos, de a tartózkodás lehet, hogy 7 volt, mert 18 szavazatnak kell lennie.)
NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Elmondok egy titkot: mi úgy döntöttünk, hogy nem fogjuk támogatni, ha úgy döntöttünk, akkor 9 szavazatnak kell lennie a végén, mert így döntöttünk. Tehát csináljuk újra a szavazást.
Határozat a kulturális és sajtóbizottság javaslatának általános vitára alkalmasságáról
ELNÖK: Értem én, csak akkor itt valaki vagy nem tette fel a kezét vagy rosszul jelezte. Javaslom, hogy ismételjük meg a szavazást. Ki az, aki az általános vitára alkalmasnak tartja a kulturális és sajtóbizottság határozati javaslatát? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 2 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 7 tartózkodás.
A bizottság nem tartja alkalmasnak. Akkor majd Pető képviselőtársunknak jelezze Gusztos képviselő úr, mert örömmel távozott, hogy az örömébe egy kis keserűség vegyül. Tehát rosszul számoltam össze, elnézést kérek. (Nyakó István: De áldozata nem volt hiábavaló!)
Előadót kíván-e a bizottság állítani ez ügyben? (Fogarasiné Deák Valéria: Nem feltétlenül szükséges.) Nem kíván. Köszönöm szépen. (Nyakó István: Önmagáért beszél!)
Második napirendi pontunk a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága.
DOCSA BÉLA parlamenti titkár: Tisztelt Elnök Úr! Bocsa Béla vagyok, az Egészségügyi Minisztérium parlamenti titkárságáról. Van egy kis gondunk, most indult el szakállamtitkár asszony a parlamentből, mert most lett vége a költségvetési bizottságban ennek a napirendnek. A főosztályvezető-helyettes urat a portánál nem engedik be, vezető tanácsos asszony itt van, vagy öt perc tárgyalási szünetet kérek, amíg szakállamtitkár asszony megérkezik, vagy pedig vezető tanácsos asszony van pillanatnyilag a teremben.
Elnézést kérek, de államtitkár asszonyt közel három órája vallatják az egészségügyi bizottságban, de Schlammadinger osztályvezető úr már megérkezett.
ELNÖK: A szakmával jár. Öt perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
Eljutottunk a második napirendi pontunkhoz, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Üdvözöljük a meghívottakat, Gál Julianna szakállamtitkár asszonyt. Kérdezem, hogy kíván-e az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzni?
Gál Julianna szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
GÁL JULIANNA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Egy nagyon rövid bevezetőt szeretnék mondani, de tényleg nagyon rövidet, és ha bármilyen kérdés van, nagyon szívesen válaszolunk, ha lesz, ha nem, akkor a kollégáim indokolnak is kérdés nélkül, ha szeretnék. Köszönöm szépen.
Tehát a gyógyszergazdasági törvényen kívül elsősorban a gyógyszerforgalom biztonságosságát, majd gazdaságosságát tartottuk szem előtt ennek megalakításakor. Azt mindenki tudja, nem titok, hogy a gyógyszerkassza jelen pillanatban elég nagy hiánnyal küzd, ez nem idei eset, már egy ideje így történik, és ez növekszik, gondolom, ezzel nem mondok újdonságot senkinek. Ezt a növekvő hiányt szeretnénk a törvényben foglalt intézkedéseken keresztül megfogni, csökkenteni, legalább szinten tartani.
Itt többfajta intézkedést találnak. Az egyik az úgynevezett befizetési kötelezettségekről szól. Úgy gondoltuk, hogy ehhez a gyógyszerkasszahiány-csökkentéshez nem egy szereplőnek, a lakosságnak kell hozzájárulnia, hanem igenis, mindenki vegyen részt, minden résztvevő járuljon hozzá ezen gyógyszerkassza-probléma megoldásához.
Ezt úgy gondoljuk, hogy bizonyos befizetéseket írunk elő úgy a gyógyszer-forgalmazóknak, mint a gyártóknak, azon kívül nem azt mondom, hogy az olcsóbb, hanem azt mondom, hogy költséghatékonyabb gyógyszerek adminisztratív korlátainak csökkentésével, a gyógyszerek befogadását szeretnénk többek között elősegíteni. Ugyancsak egy nagyon fontos intézkedés szerintünk, hogy egy bizonyos mutatót vezetünk be, amit a törvényben megtalálnak. Szerintünk ez is jelentősen hozzá fog járulni, legalábbis elősegíti a gyógyszerkassza hiányának csökkentését.
Minden intézkedésnél azt vettük figyelembe, hogy a lakossági biztonságos gyógyszer-felhasználás, -felírás semmiképpen ne sérüljön. Ugyanez a törvény tartalmazza a patikaalapítás körülményeit, ami az 1994-es törvényben volt szabályozva. Úgy gondoljuk, hogy azóta az eltelt 16 évben elég sok minden változott, a patika-monopóliumot nem szeretnénk támogatni. Itt is elsősorban a lakosság érdekeit vettük ezzel figyelembe.
Nagyon röviden erről szól a törvény. Ha bármilyen kérdésük van, akkor állunk rendelkezésükre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéssel kapcsolatban, vagy megjegyzése, kiegészítése. Szászfalvi alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Én a közgyógyellátásra vonatkozóan szeretnék egy nagyon rövid kérdést feltenni. Elég viccesnek tartom azt, hogy egy nagyon fontos hosszú neve van ennek a törvényjavaslatnak és annak az egyik legfontosabb jelzője, hogy biztonságos. Amint tudjuk, a közgyógyellátási rendszer nem olyan régen lett átalakítva és átszabva teljes mértékben. Ez a törvény most december 29-ei hatállyal megint átszabja, megváltoztatja a közgyógyellátás mértékét, illetve a rendjét is. Azt gondolom, hogy ezt nem a "biztonságos" jelzővel kellene illetni, hanem a kiszámíthatatlanság, a káosz és a tervezhetetlenség jelzővel. Arról nem is beszélve, hogy akiket leginkább illet a közgyógyellátás kérdése, ezek a magyar polgárok pontosan azt igényelnék, hogy kiszámítható körülmények között és biztonságos körülmények között tudnának élni, sajnos, élni ezekkel a lehetőségekkel.
Tehát nem tudom, mikor lesz valóban biztonságos ez a rendszer, és nyilván a kereteket is látjuk, hogy milyen irányba megy el. A kérdés az, hogy a pluszterheket ki fogja viselni, az önkormányzatok vagy kik?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még egyéb kérdés? Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. A patikaalapítás szabályainak változásával kapcsolatban egy közkeletű érv a vitában az, hogy a kistelepüléseken, ritkábban lakott vidékeken élők sorsát ez hátrányosan fogja érinteni, és gyakorlatilag az ő esélyegyenlőségük ezzel romlik. Azt szeretném megkérdezni a tárca képviselőitől, hogy hogyan látják ennek az érvnek a helyességét, valósnak tartják-e ezt a hivatkozást, miszerint a patikaalapítás szabályainak liberalizálása, illetve egyes gyógyszereknek a patikákon kívüli hozzáférhetősége valóban ilyen tragikus hatással lesz-e a kistelepülésen élőkre? Kell-e számolni a kistelepülési gyógyszertárak tömeges csődjével, illetve ezekkel az intézkedésekkel vajon, tényleg drámaian rosszabb lesz-e a gyógyszerhez jutás lehetősége a kisebb településeken élők számára? Vagy esetleg ez az érvrendszer nem több, mint politikai demagógia, és a várható folyamatok adott esetben éppen ezzel ellenkező irányúak? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Államtitkár asszonyé a szó. Parancsoljon!
Gál Julianna szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) válaszai
GÁL JULIANNA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A kistelepülési gyógyszertárakra reagálok és megkérem a szakmába magukat jobban beleásó kollégákat, hogy részletesen válaszoljanak a közgyógyellátással kapcsolatos kérdésre, hogy ha ez így megfelel. (Szászfalvi László: Persze.) Köszönöm.
Nem tudom, ki, hogyan, milyen számítások alapján nyilatkozik, hogy a kis patikák be fognak zárni a településeken vagy csődbe mennek, vagy egyéb formában megszűnnek. Számításaink alapján az biztos, hogy a nagy patikák jelen pillanatban még monopolhelyzetben vannak, egy bizonyos előnyt élveznek mindenképpen, mert az értékük teljesen más, hogy ha monopolhelyzetben vannak, mintha liberalizált lesz a piac és akkor szeretné valaki értékesíteni a tulajdonában lévő patikát. Ezt így elismerjük.
Azt is elismerjük és tudjuk, hogy a kistelepülésen kisebb a forgalom, kevesebb az ember, kevesebb ember megy be a patikába. Nem szeretnénk, hogy ezek a patikák a verseny miatt megszűnjenek vagy bármi más formában bezárjanak, szolidaritási alapot hozunk létre, és ebből a kistelepülésen lévő patikákat támogatjuk. Nem feltétlenül lesz csak települési korlátja vagy indoka ennek, hanem a forgalmat és egyéb szempontokat is figyelembe véve kerülnek támogatásra ezek a patikák.
Átadnám a szót a kolléganőmnek, aki a közgyógyellátásról mondana egy-két mondatot.
Dr. Szepezdi Zsuzsa (Egészségügyi Minisztérium) válaszai
DR. SZEPEZDI ZSUZSA (Egészségügyi Minisztérium): Szepezdi Zsuzsa vagyok, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetője. Úgy gondolom, hogy ennek a gyógyszertörvénynek a bevezetése egyáltalán nem ellentétes azzal, amilyen tendencia elindult, tehát hogy a rászorult betegek a számukra szükséges gyógyszerekhez hozzájuthassanak. Most párhuzamosan kétfajta közgyógyellátási rendszer működik, tehát vannak, akik a régi rendszer szerint kapják meg egy bizonyos listáról választva a gyógyszerüket, akik ilyen közgyógyellátotti igazolvánnyal rendelkeznek, az új rendszer előnye viszont a régihez képest az, hogy szélesebb körben teszi lehetségessé, a gyógyszerek szélesebb köréhez teszi lehetségessé a hozzáférést. Hozzá kell azért tennünk, hogy ennek az összegnek a meghatározása során valóban folyt egy vita, hogy mi legyen ez a kerethatár, és a régi rendszer szerint átlagosan a betegek által igénybe vett gyógyszerkeret 3-4 ezer forint között mozgott. Tehát ez a 6 ezer, illetve 12 ezer mindenképpen jóval magasabb szám, és egy minőségibb hozzáférést tesz lehetővé.
Úgy gondoljuk, hogy ennek a törvénynek a rendelkezései nem mozdítják el visszafelé és nem fogják csökkenteni a gyógyszerhez való hozzáférést, azonban valóban arra is figyelemmel kell lennünk, hogy túlzott mértékben, tehát indokolatlanul ne kerüljenek olyan gyógyszerek is felhasználásra a betegek számára, amikor például egy ugyanolyan hatású, egy egyenértékű gyógyszernél van egy olcsóbb egyenértékű gyógyszer is. Tehát lehetőség szerint megpróbáljuk elmozdítani abba az irányba, hogy nemcsak a rendelő orvosok, de a betegek is tisztában legyenek azzal, hogy ne márkanevekhez ragaszkodjanak, amikor van ugyanolyan hatású, hatékonyságú, de esetleg olcsóbb, úgynevezett ugyanolyan hatóanyagú gyógyszerkészítmény is elérhető, tehát ezt is figyelembe veszi a törvény. Köszönöm.
Határozat az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy alkalmasnak tartja-e a törvényjavaslatot általános vitára. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 10 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 9 nem.
10 igennel, 9 nemmel, tartózkodás nélkül a bizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönjük szépen államtitkár asszonynak, a minisztérium képviselőinek a jelenlétet. Kérdezem, hogy kíván-e a bizottság előadót állítani. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Szerintem is mellékszereplők vagyunk ebben. Még egyszer köszönjük szépen, minden jót kívánunk, viszontlátásra! (A napirendi ponthoz érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Az egyebek következnek. Három dologról kell beszélnünk. Az egyik: megkapták képviselőtársaim a Civiliáda rendezvénysorozat programját, illetve meghívóit. Ezt mindenkinek ajánlom figyelmébe, valamint Lévai képviselő asszonynak, európai uniós képviselőnek a meghívóját ... nem is emlékszem, miről is, miről is? Az Alzheimer kór esetében. Úgy látom, a humort nem értékeli a bizottság. Nézek Nyakó képviselő úrra, de nem értékeli. (Derültség. - Nyakó István: De igen!)
Az utolsó pont pedig, hogy meghatározzuk a következő bizottsági ülésünk időpontját. Arról beszéltünk, hogy havonta egyszer tartunk, szerdán, és egyébként kedden, illetve szükség szerint hétfőn. A jövő héten plenáris ülés van kedden, úgyhogy szerintem szerdán kell hogy tartsuk. Alelnök asszonnyal a 25-e 13 órát javasoljuk a bizottsági ülés időpontjára, mert a zárszámadási törvény miatt muszáj a jövő héten megtartanunk a bizottsági ülést. Van-e ez ellen valakinek kifogása? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor október 25-e, szerda, 13 órakor bizottsági ülés itt.
Van-e még valakinek az egyebekhez hozzátennivalója? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor isten éltessen mindenkit sokáig, viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 09 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva