EMBCB-22/2006.
(EMBCB-22/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2006. november 14-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászóló(k) *

Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k) *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat (általános vita) és az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám) *

Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék) tájékoztatója *

Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, észrevételek, megjegyzések *

Válaszok *

Országos kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőinek hozzászólásai *

További kérdések, hozzászólások, válaszok *

Szavazás a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *

A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat (általános vita) *

Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *

Hozzászólások *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Az elnök javaslata a bizottság ügyrendje tárgyalásának elhalasztására *

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/1096. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok) *

Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló T/1093. számú törvényjavaslat (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok) *

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslat (módosító és kapcsolódó módosító javaslatok) *

Egyebek *

Napirendi javaslat

1. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)

(Általános vita)

b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)

2. A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)

(Általános vita)

3. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1096. szám)

(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

(Első helyen kiemelt bizottságként)

4. Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1093. szám)

(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

5. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám)

(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

6. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám)

(Módosító és kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

7. A bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása

8. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz)

Alelnökök: Fogarasiné Deák Valéria (MSZP)

Szászfalvi László (KDNP)

Tagok: Donáth László (MSZP)

Godó Lajos (MSZP)

Lénárt László (MSZP)

Teleki László (MSZP)

Tóth Gyula (MSZP)

Dr. Wiener György (MSZP)

Bíró Ildikó (Fidesz)

Ékes Ilona (Fidesz)

Farkas Flórián (Fidesz)

Varga József (Fidesz)

Pettkó András (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Balog Zoltán (Fidesz) Szászfalvi Lászlónak (KDNP) távozása után
Donáth László (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP) megérkezéséig
Nyakó István (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP) megérkezéséig
Schmidt Ferenc (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Balog Zoltánnak (Fidesz) megérkezéséig
Gusztos Péter (SZDSZ) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Szászfalvi László (KDNP) Varga Józsefnek (Fidesz) megérkezéséig

Meghívottak részéről

Hozzászóló(k)

Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. György István vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Fedor Tibor főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Puskásné dr. Sütő Katalin vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Jenőfi György főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Németh Ferenc elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa)
Dr. Sutarski Konrád elnök (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat)
Heinek Ottó elnök (Magyarországi Németek Országos Önkormányzata)
Dr. Baranyi Bertold osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Horváth Ágnes államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)

Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)

Pongrácz Éva osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Hegyiné Pallaghy Szilvia osztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Simon Istvánné főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Polgár Anna főosztályvezető (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal)
Ispánovity Márton főosztályvezető (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Soproni Roland, Balog Zoltán szakértője
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Tornóczky Gusztáv kommunikációs igazgató (Magyar Krisna Tudatú Hívők Közössége)
Szilaj Péter egyházelnök (Magyar Krisna Tudatú Hívők Közössége)
Barthel-Rúzsa Zsolt tanácstag (Nemzeti Civil Alapprogram)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Horváth András főigazgató (Hit Gyülekezete)
Katona Tímea parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Gonda Gabriella parlamenti titkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Körmendi Gábor sajtótitkár (Állami Számvevőszék)
Solymár Ágnes osztályvezető főtanácsos (Állami Számvevőszék)
Dr. Szász Adrián referens (Egyenlő Bánásmód Hatóság)

(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)

Elnöki megnyitó

BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Schmidt Ferencet Ékes Ilona, dr. Semjén Zsoltot Bíró Ildikó, Szászfalvi Lászlót Varga József, Pettkó Andrást Balog Zoltán, Donáth Lászlót Tóth Gyula, Nyakó Istvánt Teleki László, Gusztos Pétert Lénárt László, dr. Wiener Györgyöt Fogarasiné Deák Valéria, dr. Szabóné Müller Timeát pedig Godó Lajos helyettesíti.

A napirend elfogadása

A napirendi javaslatot a bizottság tagjai kézhez kapták. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e valakinek módosítási javaslata, kérdése, megjegyzése. (Nincs jelentkező.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot levesszük a napirendről, mert kedd este lesz lezárva az ezzel kapcsolatos vita. Kérdezem, hogy a jelzett változtatással együtt ki fogadja el a napirendi javaslatot. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat (általános vita) és az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)

1. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat, amihez kapcsolódik az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról. Ezt a két napirendi pontot együtt tárgyaljuk. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.

Kérdezem Elek János főigazgató-helyettes urat, illetve Pongrácz Éva osztályvezető asszonyt, az Állami Számvevőszék képviselőit, hogy kívánják-e indokolni a véleményüket.

Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék) tájékoztatója

DR. ELEK JÁNOS főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Az Állami Számvevőszék az előző éveknek megfelelően az alkotmány és a számvevőszéki törvény alapján véleményezi az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. Az ÁSZ a véleményét a költségvetési előirányzatok tervezését végző szerveknél az ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján alakította ki.

Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném kiemelni. A 2007. évi költségvetési javaslat véleményezésére az előző évekhez hasonlóan szűkös időkorlát volt jellemző, ami befolyásolta a vélemény kialakítását.

Ugyancsak befolyásolta a vélemény kialakítását, hogy a Pénzügyminisztériummal kialakított munkakapcsolat keretében rendelkezésünkre bocsátott tervezetek, szabályozási elgondolások az egymást követő kormánydöntések következtében módosultak. Ennek megfelelően végezetül a véleményünk kialakításakor az október 31-én benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzatokat, szabályozási előírásokat vettük figyelembe.

Szükséges továbbá megjegyezni, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódó, azt megalapozó szakmai törvényeket külön javaslatként nyújtja be, így a helyszíni ellenőrzésünk lezárásáig, október 30-ig a törvényjavaslatok benyújtása nem zárult le, ezért a költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzatok és az ágazati szakmai törvények közötti összhang, az előirányzatok kockázatainak teljes körű elemzése, véleményezése nem volt megoldható. Az ÁSZ által készített vélemény tartalmi és szerkezeti felépítése abból az alapelvből indult ki, hogy - amennyiben azt a költségvetési törvényjavaslat prezentációja lehetővé teszi - megállapításaink következtetéseit az évenkénti összehasonlítást lehetővé tevő módon adja közre. Így az előző éveknek megfelelően a számvevőszéki vélemény első része tartalmazza az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és javaslatokat, valamint a költségvetési törvényjavaslat törvényességi és számszaki ellenőrzésére és az államháztartás alrendszereire vonatkozó részletes ellenőrzési megállapításokat, a második, az úgynevezett függeléki része az egyes költségvetési fejezetek tervezőmunkájáról, az előirányzatok megalapozottságáról kialakított véleményünket foglalja magában.

Tekintettel arra - és ezt minden alkalommal elmondom -, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó feladatok ellátására vonatkozó költségvetési javaslatok nem csak egy fejezetnél jelentkeznek, ezért az azokkal kapcsolatos véleményünket az érintett fejezeteknél szerepeltetjük.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Üdvözlöm a Pénzügyminisztérium képviselőit, dr. György István főtanácsos urat, Puskásné dr. Sütő Katalin vezető tanácsos asszonyt és Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes asszonyt. Önöké a szó.

Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány az államháztartási törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatot október 31-ig benyújtotta. Az Alkotmánybíróság 4/2006. számú határozatának értelmében a kormány most első ízben nyújtott be úgynevezett tiszta költségvetést, ami azt jelenti, hogy a korábbi években gyakorlattá vált különböző szakmai ágazati törvénymódosítások nem kapcsolódnak hozzá, hanem ténylegesen csak a költségvetés pénzügyi megalapozottságát szolgáló normaszöveg-javaslatok kapcsolódnak a költségvetési törvényjavaslathoz. Ezzel párhuzamosan benyújtásra került az egyes előirányzatokat megalapozó ágazati szakmai törvények módosítását tartalmazó törvénycsomag is. Szerencsésnek tartom, hogy a bizottság a költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan tárgyalja meg ezt a törvénycsomagot.

A 2007. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban a kormány arra törekedett, hogy - a konvergenciaprogramban is meghatározott célnak megfelelően - helyreállítsa a költségvetési egyensúlyt. Ezt szolgálják a 2007. és 2008. éveket jellemző, a kiadási és bevételi oldalon egyaránt megjelenő intézkedések, és majd 2009-től kerül sor az életszínvonal növekedését megalapozó intézkedésekre. Ilyen értelemben ez az időszak két szakaszra bontható. A 2007-2009 közötti, az egyensúly megteremtését szolgáló szakaszban az államháztartási hiány nagyarányú csökkentésére tesz javaslatot a kormány, valamint az államadósság és a fizetési mérleg hiányának a csökkentését tűzi ki célul.

Annak érdekében, hogy a konvergenciaprogramban is megcélzott hiánykövetelmények teljesüljenek, a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatban a bevételi növekményeken és a kiadási visszafogásokon kívül különböző kockázatmérséklő intézkedéseket is tervezett a kormány. A 2007. évi költségvetésben két intézményi korlát kerül bevezetésre. Az egyik a költségvetési törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésében található, amely az elsődleges egyenleget határozza meg 2010-ig. Ez a kiadásoknak egy nagyon szigorú korlátot szab. Ezenkívül három olyan tartalékképzés épül be a költségvetési törvénybe, ami a kockázatokat hivatott mérsékelni. Az egyik az államháztartási tartalék, melynek összege jövőre 42,2 milliárd forint lesz, aztán betervezésre került egy központi egyensúlyi tartalék 50 milliárd forint összegben, valamint vannak a fejezeti egyensúlyi tartalékok, amelyek összege 79,6 milliárd forint. A fejezeti egyensúlyi tartalék és a központi tartalék felhasználására csak akkor nyílik lehetőség, ha a bevételek befolyása, illetve az évközi gazdasági folyamatok alapján arra lehetőség lesz, azaz a tervezett államháztartási hiány tarthatóságát nem veszélyezteti.

A kiadáscsökkentéseket a különböző területek reformjával tervezi a kormány tartóssá tenni. Csak felsorolásszerűen említeném, hogy jelentős reformok kerülnek bevezetésre a közszféra, a nyugdíjak, az egészségbiztosítás és a felsőoktatás területén, tehát jelentős ágazatokban átfogó reformok kerülnek beindításra. Fontos hangsúlyozni, hogy az állam elsősorban magán akar spórolni, ennek érdekében történik a közszféra bérének a visszafogása, a létszámok racionalizálása, a központi intézményrendszer reformja, ami a hatékonyabb gazdálkodást hivatott elősegíteni, de vannak olyan területek is, ahol számottevő növekmény figyelhető meg. Természetesen nem csökkennek, hanem a törvényben foglalt kötelezettségeknek megfelelően emelkednek a nyugdíjkiadások, a családtámogatási kiadások és a különböző segélyekre szánt összegek. Ezenkívül a 2007. évi költségvetésben az Európai Unió társfinanszírozásához szükséges összegek is megjelennek a különböző fejezetek előirányzatai között, ugyanis az Unióból származó pénzeszközök egészítik ki a központi költségvetés egyes területein tervezett kiadásokat és a két növekmény együtt minden területen lehetőséget teremt a szükséges fejlesztésekre is.

Köszönöm szépen, előzetesen ennyit kívántam elmondani. Kérem a kollégáimat, ha konkrét szakterületekre vonatkozóan ki kívánják egészíteni az elhangzottakat, azt tegyék meg.

ELNÖK: Kérdezem a kollégákat, hogy kívánnak-e kiegészítést tenni. (Nincs jelentkező.) Megtisztelő, hogy dr. Fedor Tibor főosztályvezető-helyettes úr is itt van közöttünk az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében. Ha most kíván szólni, akkor természetesen van rá lehetőség, ha nem, akkor megvárjuk, amíg az egyházi területről érkeznek kérdések. (Dr. Fedor Tibor: Majd ha lesznek kérdések, azokra válaszolok.)

Ki kíván szólni? Ékes Ilona képviselő asszony!

Kérdések, észrevételek, megjegyzések

ÉKES ILONA (Fidesz): Az egyházi alapintézmények működésére szánt források nagysága csökken. Ez miért van így és e tekintetben egyeztettek-e az egyházakkal?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi László alelnök úr!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Hogyan lehetséges az, hogy miközben az ÁSZ-jelentés azt mondja, hogy a 2006. évhez viszonyítva a 2007. évre a központi költségvetési szervek tervezett kiadási előirányzata 0,8 százalékkal emelkedik - tehát az ÁSZ-jelentés semmi olyat nem tartalmaz, hogy a központi közigazgatási létszám-gazdálkodási racionalizáció a konkrét költségvetési kiadásoknál is realizálható -, aközben a kormány képviselője azt mondja, hogy ez az egyik legfontosabb csapásirány? Tehát az ÁSZ szerint a költségvetési törvényjavaslatból az derül ki, hogy az ilyenfajta költségvetési kiadások nem csökkennek, hanem emelkednek. Kérdezem, hogy a Pénzügyminisztériumnak erről mi a véleménye.

Szeretném megkérdezni a kormány igen tisztelt képviselőitől, hogy miért szüntetik meg az egyházak nemzetközi tevékenységének a támogatása című előirányzatot, ami már nagyon régóta benne van a központi költségvetésben, és ami nagyon fontos és nemes célt szolgált eddig is és szolgálhatna ezután is. Mi a racionális magyarázata a megszüntetésnek azonkívül, hogy megszüntetnek minden kiadást? Ha így haladunk, a végén be kell csukni a boltot és azt kell mondani, hogy se az állam, se az önkormányzatok ne vállaljanak semmilyen feladatot, mert minden pénzbe kerül. Ha az ember megszületik, akkor attól kezdve vele kapcsolatban minden kiadás. Arra volnék kíváncsi, hogy ezenkívül miért szüntetik meg ezt a kiadási előirányzatot.

Miért szüntetik meg az Egyházi Kulturális Alap előirányzatot? Ez a kormányzati intézkedés azért dúl fel egy picit jobban, mert a nevemhez is kapcsolódik ennek a kiadási előirányzatnak a létrehozása. Mi a racionális magyarázata annak, hogy egy jól működő rendszert egy tollvonással egész egyszerűen megszüntetnek?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajos képviselő úr!

GODÓ LAJOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány támogatása jelentős mértékben, 250 millió forinttal csökken. Mi ennek az oka? Egy nagyon jól működő közalapítványról van szó, amely egy nagyon jó pályázati rendszert működtet hatékonyan. Ha egyetértenek vele ellenzéki képviselőtársaim, jó lenne ezt egy közös módosító javaslattal visszaemelni legalább a 2006-os szintre. Az országos kisebbségi önkormányzatok választására 500 millió forint van betervezve, ami véleményem szerint sok. Ha a szakma is hozzájárul, esetleg ebből lehetne a Kisebbségi Közalapítvány költségvetését kiegészíteni, de természetesen szeretném meghallgatni az előterjesztők ezzel kapcsolatos véleményét is.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga József képviselő úr!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Mindenekelőtt három általános kérdésem lenne a költségvetés benyújtásával kapcsolatban. 1. Fontos-e a civil szféra ennek a kormánynak? 2. Ha Magyarországon vannak kisebbségek, akkor a kormány miért nem tartja fontosnak, hogy azokat megfelelő módon támogassa? 3. Van-e jogbiztonság Magyarországon, a kormány támogatja-e az emberi jogokat, mint ahogy azt az előző kormányok is tették?

Konkrét kérdésem a következő. Azért nem emelik a Nemzeti Civil Alapprogramra szánt pénzeket, mert elégedetlenek-e a Nemzeti Civil Alappal?

A magyarországi cigányság támogatásával kapcsolatban több problémám is van. Ha igaz az, hogy konszenzus van az ellenzék és a kormánypártok között abban, hogy a magyarországi cigányság felemelkedése az elkövetkező húsz év legkomolyabb belpolitikai programja, akkor meglepetve látom, hogy az ezt célzó összegek egyre apadnak. A magyarországi cigányság felemelkedése csak úgy képzelhető el, hogy a gyerekeink tanulnak. Mégis hogy lehet az, hogy amíg Medgyessy Péter 2004-ben még 800 millió forintot szánt erre a programra, aközben a közismerten emberbarát Gyurcsány Ferenc már csak 390 millió forinttal tudja ezt támogatni? Mi az oka annak, hogy amíg az évtizedek óta jól működő Magyarországi Cigányokért Közalapítványt Medgyessy Péter 350 millió forinttal támogatta éves szinten, addig Gyurcsány Ferenc, aki a cigányság legjobb barátja, egyetlen forintot sem tervezett be erre a költségvetésben?

Felháborítónak tartom, hogy olyan közalapítványokat sodor súlyos anyagi gondokba a 2007. évi költségvetés, amelyek a kisebbségi létet próbálják támogatni. Egyetértek Godó Lajossal abban, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány támogatása olyan kevés, hogy ennyi erővel akár meg is lehetne szüntetni. Azt kérem a kormánypárti képviselőktől, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatását is próbáljuk egy közös módosító javaslattal legalább a 2004-es szintre hozni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bíró Ildikó képviselő asszony!

BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): A kormány szerint az egyházi kulturális örökség értékeinek a rekonstrukciójára szánt összeg elegendő lesz-e azoknak a műemlékeknek akárcsak az állagmegóvására is, amelyek az egész nemzet kultúrkincséhez tartoznak? És ugyanezt kérdezem az egyházi közgyűjteményekkel kapcsolatban is.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A civil szervezetek támogatásával kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Annak idején a Nemzeti Civil Alapprogram létrehozása nagyon jó kezdeményezés volt. Persze a törvényeken mindig lehet változtatni, ezért elképzelhető, hogy előbb-utóbb ezen a törvényen is változtatni kell, de a mostani kérdésemnek nem ez a lényege. Azok a számok, amelyeket évek óta gyűjtögetek, illetve azok, amelyek ebben az összehasonlító táblázatban szerepelnek, egyértelműen azt mutatják, hogy a kormányzat már korábban megkezdte, most pedig folytatja a különböző civil szervezetek támogatásának a csökkentését. Kérdezem az Állami Számvevőszék, illetve a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, hogy jól látom-e ezt a számok tükrében. A kormány azt mondja, hogy számára a civil társadalom nagyon fontos, de ha így van, akkor ennek a költségvetési számokban is meg kellene jelennie. Számos olyan módosító javaslatot készülök benyújtani, amelyek a informatikai civil egyesületek támogatásának a visszaállítását célozzák.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián képviselő úr!

FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Mielőtt a konkrétumokra rátérnék, engedjenek meg nekem két megjegyzést. Az egyik általában a kisebbségekkel való bánásmódról szól, a másik pedig a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról.

Úgy látom, hogy a kormány a nemzeti és etnikai kisebbségeket most már kollektíven sújtja. Nagyon komoly visszalépés van a támogatásokat illetően és a közalapítvány tekintetében is. Ha a kormány 150 millió forinttal csökkenti a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, mint egyetlen pénzügyi konstrukció támogatását, akkor jobb lenne, ha kimondaná, hogy nincs rá szükség. Kár lebecsülnie a kisebbségeket úgy, hogy odadob nekik valamit, amiből aztán belső kisebbségpolitikai feszültségek adódnak. Bátran vállalja fel a kormány, hogy Gyurcsány Ferenc megszorító csomagjába nem fér bele a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány fenntartása, de ne állítson szembe bennünket, mert ez komoly feszültségeket fog okozni.

Ami a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal támogatásának 40 millió forinttal való csökkentését illeti: erre is ki kell mondani, hogy nincs rá szükség. Erre tényleg nincs szükség, ugyanis nem tudom, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak mi a feladata. Magyarországon a kisebbségek a legmagasabb szinten integrálódtak, saját közjogi testületük, önkormányzatuk van. A Kisebbségi Hivatal fenntartása tulajdonképpen az országos kisebbségi önkormányzatok társadalmi és politikai lebecsülését jelenti. Gondoljuk végig, hogy az erre szánt pénzt nem lenne-e szerencsésebb odaadni a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak. A Kisebbségi Hivatal fenntartása néhány embernek ad főállásban munkát, de nem gondolom, hogy ezt ezért fenn kellene tartani. Ugyanis ha a Kisebbségi Hivatalt fenntartjuk, akkor a kisebbségek valóságos társadalmi rangját csorbítjuk, hiszen a kisebbségi önkormányzatoknak megvannak a jogosítványaik, a politikai feladataik és egyébként is már a legmagasabb szinten integrálódtak. Mit akarunk még? Nem látom igazán a Kisebbségi Hivatal feladatát, évek óta nincs funkciója.

Minden túlzás nélkül állítható, hogy a kisebbségeken belül is a legnagyobb vesztes a cigányság. Minden évben komoly visszalépések vannak, de most olyan fejezeti támogatások szűnnek meg, amelyek eddig nagyon komoly segítséget nyújtottak a magyarországi cigányságnak. Annak, hogy a roma népességgel való gondoskodásra nulla forintot szánunk, többirányú társadalmi veszélyét látom. Az is nehezen elfogadható, hogy nem lesznek telepfelszámolási programok, nem lesz konkrét foglalkoztatási program, de azt, hogy még a saját kultúrájától, művelődési lehetőségétől is megfosztja a kormányzat a cigányságot, komoly politikai büntetésként értékelem.

Volt egy koordinációs keret, amit annak idején jól kezelt a kormány és ebből alkalomadtán még segíteni is tudott. De most nem tudom mi lesz, ha valakit el kell temetni vagy ha valakinek kigyullad a háza. Hogy tudnak segíteni akkor, ha valahol sürgős beavatkozásra lesz szükség? Javaslom, hogy ezt a rendkívüli koordinációs, intervenciós keretet állítsák vissza.

Egyszerűen nevetséges és a kisebbségeken belül is a cigányság lebecsülését jelenti a Roma évtized program kezelése. Ki kellene jelenteni, hogy a Roma évtized program megbukott. Annak idején arra számítottunk, hogy a Világbank meg fogja támogatni ezt a programot, a kormányzat pedig 3-5 milliárd forintot saját erőként mellérendel. Ebből nem lett semmi. Felesleges erre 150 millió forintot kidobni, mert nincs értelme. A minap ellátogattam az Országos Cigány Önkormányzathoz, ahol ott volt az egyik kormányzati tisztségviselő, aki azt mondta, hogy a Roma évtized program beindítását meg kell előznie egy újabb kutatásnak. Nem tudom, mit akarnak már megint kutatni! Mondják meg, hogy mit akarnak tudni! Ha ez a 150 millió forint erre a kutatásra van szánva, akkor azt kérem a kormány képviselőitől, hogy ezt innen vegyék le, és máris lesz a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak közel 400 millió forintja, amelyből sikeresen tud működni.

Összességében úgy látom, hogy nemcsak a munkanélküliség és a kormányzat egy-egy intézkedése sújtja a magyarországi cigányságot. A 2007. évi költségvetésnek beláthatatlan következményei lesznek a cigányságra, amit semmilyen körülmények között nem tudunk elfogadni.

Godó Lajos képviselőtársam megjegyzése elgondolkodtató. Én sem tudom, hogy miért kell ennyi pénz a kisebbségi választások lebonyolítására. Jó lenne ebbe jobban belelátni, ezeket a fejezeteket végignézni, de 500 millió forint erre túl sok. Viszont továbbra is nagyon fontosnak tartom a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány fenntartását, és arra kérem az emberi jogi bizottság tagjait, hogy e tekintetben kollektíven foglaljunk állást.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Teleki László képviselő úr!

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A számokon lehet vitatkozni és lehet azt mondani, hogy kevés a támogatás. Sok mindenben egyetértek Farkas Flórián és Varga József képviselőtársaimmal, de nézzük meg, hogy a támogatások összege az elmúlt időszakban hogy alakult. 1999-ben a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatására 272 millió forintot szánt a költségvetés, de 2002-ben is csak 350 millió forint jutott támogatásként e közalapítvány számára. Majd a kormányváltás után 2003-ban is és 2004-ben is 1 milliárd 135 millió forintot biztosított a kormány a magyarországi cigányságnak oktatásra, képzésre, átképzésre és közéleti feladatokra. Ez azt jelenti, hogy ebben a két évben megháromszorozódott a támogatás összege, majd ezt követően is részarányaiban hasonló módon módosult a költségvetés. Ezekkel a számokkal azt szeretném érzékeltetni, hogy 2007-ben sem megyünk a 2002-es szint alá, még akkor sem, ha az inflációt is figyelembe vesszük, magyarul tartani tudjuk a 2002. évi szintet, sőt néhány adatban még változás is történt.

A cigánytelepek felszámolása 2005-ben indult el, az erre szánt pénz a 2005. évi költségvetési évben jelent meg először külön soron. 2006-ban 800 millió forint állt rendelkezésre erre a célra, 2007-ben pedig 400 millió forint van erre szánva. Az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától nyertünk egy támogatást, kérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy ezzel mi van. Én úgy tudom, hogy ez 2006-ban és 2007-ben plusz finanszírozást jelenthet.

A számok persze sok mindent jelentenek, de a költségvetés másik oldalát még nem feszegettük. Fontos elmondani, hogy a rendelkezésre álló nemzeti források pluszban szolgálhatják azt a célt, ami a költségvetésben szerepel és amit többnyire jogos kritikával illetnek képviselőtársaim. Az NFT II-ben megjelenő fejlesztési források azonban mindenképpen új helyzetet jelentenek az államháztartási költségvetésen kívüli lehetőségek tekintetében.

Azzal egyetértek, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt nevesíteni kellene a költségvetésben, hiszen egy '95-ös kormányhatározat is kimondja, hogy a cigányság életkörülményeire és társadalmi helyzetére irányuló középtávú intézkedési csomagról szóló törvény végrehajtásának az egyik sarkpontja lehet a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány. Át kellene gondolni, hogy lehetne a törvényben megfogalmazni, illetve a költségvetésben külön soron szerepeltetni a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, ahogy az volt 1995 és 2005 között is.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én maradnék a kérdéseknél, mert abban állapodtunk meg, hogy előbb kérdezünk és majd utána lesz mód a véleménynyilvánításra. Mivel azonban ellenzéki képviselőtársaink a kérdéseikben véleményt is megfogalmaztak, a kérdésem bevezetéseként én is mondanék két-három mondatot.

Természetesen nem könnyű és nem öröm kormánypárti képviselőként sem egy olyan költségvetési vitában részt venni, amely úgy kezdődik, hogy az államháztartás hiányát az idei 10,1 százalékról jövőre 6,9 százalékra kell csökkenteni. Mert ez az az alapállás, amiben egyet kell értenünk. Ha ebben nem értenénk egyet, akkor valósulna meg az, kedves Varga képviselő úr, hogy nem érzünk elegendő felelősséget az ország állampolgárai, a civil szervezetek, a kisebbségek iránt és nem ügyelünk megfelelően a jogbiztonságra. Abban mindenki egyetért, hogy a Magyar Köztársaság államháztartási hiánya, illetve eladósodásának a mértéke nem növekedhet és ezért változtatásra van szükség. A gazdasági bizottságban vagy a költségvetési bizottságban nyilván egész másról van szó, mint amiről mi beszélünk. Azokban a bizottságokban a hozzászólók valószínűleg a bevételek növelését célzó intézkedéseket tartják túlzottnak. A mi bizottságunkban meg csemege minden olyan tétel, ahol a kiadás nem növekszik, netán szinten marad.

Annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket bele tudjuk helyezni egy nagyobb összefüggésbe, néhány számot szeretnék kérni. Ugyanis hogy 10,1 százalékról lemegyünk 6,9 százalékra, az olyan misztikus meg utópisztikus. Mit jelentenek ezek a százalékszámok? Mennyivel kell növelni a bevételeket és mennyivel kell csökkenteni a kiadásokat ahhoz, hogy ez a szám kijöjjön? Hogy oszlik meg ez ágazatonként, funkciónként? A számok ismeretében jobban láthatnánk, hogy ahol csökkenés van, az mekkora, és láthatnánk azt is, hogy mit jelent az, hogy vannak a költségvetésben olyan tételek is, amelyek növekszenek, mint például a nyugdíjkiadások, a családtámogatások vagy a szociális támogatások. Ezt azoknak a képviselőtársaimnak mondom, akik a roma lakosság iránt éreznek jogos felelősséget. Ha ilyen számokat mondanának nekünk, akkor jobban éreznénk az arányokat.

ELNÖK: A költségvetés bizottsági vitája azért érdekesebb, mint más parlamenti vita, mert a pártidentitás mögül egyszer csak előbújik az embernek egy mélyebb és erősebb identitása. Ezért hallgatom örömmel azt, amikor roma és nem roma képviselőtársaink egyetértenek abban, hogy bizonyos tendenciákkal szembe kell szállni. Igaza van alelnök asszonynak, hogy figyelni kell az egészre is, de nekünk az a dolgunk, hogy felemeljük a szavunkat azok mellett, akiket képviselünk, akiknek a társadalmi szerepét fontosnak tartjuk és akiket veszélyeztetve érzünk. Sajnálom, hogy nekem még nem sikerült megtalálnom a kormánypárti oldalon azokat, akiknek az egyházak támogatása szívügyük lenne, akiknél ez erősebb identitás lenne, mint az, hogy kormánypárti padsorokban ülnek, ezért KDNP-s képviselőtársammal próbáljuk ezt a vitát generálni.

Egy konkrét kérdésem lenne a Pénzügyminisztérium képviselőihez az egyházi támogatásokkal kapcsolatban. Miközben több költségvetési forrás megszűnik, illetve csökken, átrendeződik az szja kiszámolása az egyházak részére, aközben a duplájára, több mint 5 milliárd forinttal nő az ingatlanrendezésre fordított támogatás. Ebből adódik az, hogy - formálisan legalábbis - több az egyházak támogatása, mint tavaly, holott az intézmények támogatása lényegesen csökken és az szja-ból származó bevételek is csökkennek. Mi indokolja ezt az említett magas növekedést és kié lesz ez a pénz?

Az Állami Számvevőszék képviselőitől pedig azt szeretném megkérdezni, hogy az elmúlt évek - hiszen minden évben készítenek véleményt a költségvetésről, nyilván akkor is voltak megállapításaik; elvégezhettem volna ezt a munkát, bár tavaly még nem voltam országgyűlési képviselő - tapasztalatai alapján tudnak-e valamilyen általános képet adni arról, hogy valamit kifogásoltak, szóvá tettek mondjuk a 2006-os költségvetés tervezetének a kapcsán és az megvalósult, azt figyelembe vette a kormány, illetve vannak-e olyan gondok, hogy a megállapításaik éveken keresztül - bár nehezen tudom elképzelni, hogy 1998 és 2002 között ilyen gondok lettek volna, de esetleg még attól kezdve is - nem találnak meghallgatásra a mindenkori kormányok részéről.

Nem világos számomra - nyilván azért, mert nem vagyok szakember -, hogy most a múlt árát fizetjük-e meg, vagy pedig ebből valami a jövőre is hárul. A pazarló, a gazdasági növekedést, az államháztartás állapotát nem komolyan vevő, elhanyagoló, semmibe vevő politikát kell utólag korrigálnunk - így szoktuk ezt mondani -, az előző hazugság árát, vagy pedig valóban olyan karcsúsítások, olyan reformok indulnak el, amelyek a jövőre nézve segítik a konvergenciaprogram megvalósulását, egyáltalán azt, hogy egyensúlyba kerülnek a dolgok? Nem túl nagy ár-e az, hogy a gazdasági növekedés kárára folyik mindez, hiszen a GDP csökkenni fog, a munkanélküliség növekedni fog, a reálbérek csökkenni fognak? Olyan intézkedéscsomagokat látunk itt, amelyek mind arról szólnak, hogy a vállalkozók nagyon rossz évek elé néznek, akik pedig a legnagyobb foglalkoztatók. Úgy tűnik, hogy a hazai vállalkozások még nehezebb helyzetbe kerülnek. Újra utalok az ÁSZ véleményére, hogy ezeknek a hatása kiszámíthatatlan. Vagy ha kiszámítható, akkor miért nem számították ki, hogy milyen hatással lesz ez a különböző társadalmi rétegekre?

Farkas Flórián képviselő úr!

FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): A kormányoldal képviselőitől szeretném megkérdezni, hogy tudunk-e a takarékosság és a pénz legjobb helyre való tételében módosító javaslatokat közösen benyújtani.

2005-2006-ban a cigánytelepek felszámolására 800 millió forint volt előirányozva. Most egy kicsit színesebb a megfogalmazás: lakhatási és szociális integrációs programokra van 400 millió forint, azaz az előző évinek a fele. Nem tudom, hogy ezzel mit akarnak kezdeni, illetve hogy ez mit takar. Tudjuk azt is, hogy a 2005-2006. évi 800 millió forintos támogatás milyen feszültséget okozott. Van-e lehetőség arra, hogy a most betervezett 400 millió forintot inkább adjuk oda a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak és ennyivel növeljük a cigány főiskolai és egyetemi hallgatók ösztöndíj-támogatását? Ehhez kérem kormánypárti képviselőtársaim támogatását.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Bocsánatot kérek, hogy másodszor szólalok meg ebben a körben, de elnök úr által megszólíttattunk. Elnök úr ugyanis azt mondta, hogy még nem találta meg a bizottság kormánypárti képviselői között azokat a képviselőtársakat, akiknek szívügyük volna az egyházak támogatása. Ez egy csöppet bántó ránk nézve. A kezemben tartok egy számsort, amelyből az derül ki, hogy a kormányoldal egészének szívügye az egyházak támogatása. Nyolc számot fogok mondani, természetesen kerekítve. Az egyházi intézmények és feladataik támogatására 1999-ben - még az önök kormánya idején - 38, 2000-ben 38, 2001-ben 48, 2002-ben - már a vegyes időszakban, amikor átvette a kormányzást a jelenlegi kormányoldal, amelynek önök szerint nem szívügye az egyházak támogatása - 58, 2003-ban 79, 2004-ben 82, 2005-ben 86, 2006-ban pedig 93 milliárd forintot irányzott elő az akkori kormány. Ne is haragudjanak, de ezekből a számokból nem az olvasható ki, hogy az egyházak támogatása terén bármiféle visszafogás történt volna. Legfeljebb az, hogy ezek is olyan tételek, amelyeket annak idején érdemes lett volna jobban megfontolnunk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az utolsó mondatot meg se hallottam, alelnök asszony. Pettkó András képviselő úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Minden felszólalás újabb és újabb vitákat generál. Én alelnök asszony első felszólalásához szeretnék kapcsolódni. Azzal egyetértek, hogy felelős politikai erőnek minden költségvetés elkészítése előtt el kell döntenie, milyen irányban szükséges változtatni a költségvetés számait. Az előző ciklusban a kormány törvénytelenül befagyasztott a Nemzeti Civil Alapprogram tekintetében mintegy 4-4,2 milliárd forintot. Ha az idén is úgy történik a dolog, ahogy az az előző évben, akkor a következő évben már 5,5-6 milliárd forint fog beragadni, utána pedig egy teljes évi támogatás fog elveszni a civil szervezetek számára. Az MDF jogászai szerint a költségvetési törvény ellentétes a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvénnyel, ugyanis az NCA-törvény pontosan rendelkezik arról, hogy minden negyedév 20-áig el kell juttatni a Nemzeti Civil Alapprogram számára a támogatási összeget és október 15-én van a végső elszámolás. Ez az elmúlt két évben nem így történt, így fordulhat elő az, hogy ennek az évnek a végén 5-5,5 milliárd fog beragadni.

Kérdezem az Állami Számvevőszék, illetve a kormányzat képviselőitől, hogy van-e elképzelésük vagy javaslatuk ennek a helyzetnek a kezelésére, mert az NCA-törvény elfogadásakor egyértelmű volt a jogalkotók és az Országgyűlés szándéka, hogy egy előfinanszírozású pályázatról legyen szó, és az NCA számlájára mindig időben érkezzen meg a pénz.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Eddig majdnem minden minisztériumnak voltak civil szervezeteket támogató keretei, amelyekhez alapesetben pályázatokkal lehetett hozzájutni. Ezek a keretek szintén zsugorodnak, ugyanakkor a miniszterek külön keretei növekednek, ennek következtében sokkal szubjektívebben jut oda a pénz, ahova a miniszter úr jó szándéka irányítja. Ha már kevesebb a pénz, akkor legalább pályázat útján lehessen eljuttatni a civil szervezetekhez, mert így mégiscsak átláthatóbb.

A kötelező maradványképzés miatt a Nemzeti Civil Alapprogram pénzének az 55 százaléka bennmarad a kasszában, ugyanakkor van egy olyan rendelkezés, hogy a kormány felmentést adhat a kötelező maradványképzés alól. Ez milyen szempontok alapján lenne lehetséges? Kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetérthetnénk abban, hogy legalább a kötelező maradványképzés alóli felmentést megadhatnánk a Nemzeti Civil Alapprogramnak, és akkor lehetőség lenne arra, hogy az NCA továbbra is kifejtse áldásos tevékenységét. Zárójelben azért meg kell jegyeznem, hogy a szükséges változtatásokkal, ugyanis az ÁSZ-jelentés elég komoly hiányosságokat állapított meg a minisztérium és az NCA költségeinek az elkülönítésében. Az egyebekben majd szó lesz arról is, hogy a miniszter urat június 30. óta nem sikerült meghallgatnunk, pedig ezt addig meg kellett volna tennünk. Kérem alelnök asszony és kormánypárti képviselőtársaim segítségét abban, hogy ennek a törvényi kötelezettségünknek eleget tudjunk tenni, már csak azért is, mert elég sok téma felgyűlt ebben az ügyben is.

Ékes Ilona képviselő asszony!

ÉKES ILONA (Fidesz): Amikor a civil szervezetek működésének a tervezhetősége nagyon nehézkes, akkor hogy fordulhat elő az, hogy egy minisztérium 44 milliárd forinttal nem tud elszámolni? Van-e ennek valamilyen következménye? Vagy csak mindig a civilek esetében van következménye annak, ha valaki nem számol el? A minisztériummal ilyenkor mi történik?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Akkor kezdjük a válaszadást a minisztériummal, majd az Állami Számvevőszék képviselőinek adjuk meg a szót. Parancsoljon, főosztályvezető-helyettes asszony!

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Egy csokorba foglaltuk az egyházakkal kapcsolatos kérdéseket, amelyekre György István kollégám válaszol.

ELNÖK: Parancsoljon, főtanácsos úr!

Válaszok

DR. GYÖRGY ISTVÁN vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Örülök, hogy elnök úr felfedezte azt a támogatásnövekedést, ami a jövő évi költségvetési törvényből kiolvasható, vagyis azt, hogy a 2006. évi 31 milliárd forintról 34 milliárd forintra nő az egyházi intézményrendszer támogatása. Ebben az összegben azonban nincs benne az a mintegy 55-60 milliárd forint, amely az egyházi fenntartású közszolgáltató intézmények normatív támogatása formájában kerül kifizetésre. Ahhoz, hogy ilyen mértékű növekedés következhessen be - ahogy elnök úr is jelezte -, bizonyos előirányzatok, például a volt egyházi ingatlanok előirányzatának jelentős emelkedésére van szükség, de ugyanígy megemlíthetem az egyházi járadékfizetés 8 milliárdról 8,7 milliárd forintra való növekedését is. Ezek mellett a pozitív jelenségek mellett jelentős tétel az egyházi alapintézmény-rendszer 1 százalékos személyi jövedelemadó-támogatásának a kiegészítése, illetve a jövőben egy kisebb összegű kiegészítése.

Ha csak a szűkebb kört tekintjük és az ingatlanrendezésre fordítható 8,8 milliárd forintot nem vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat az egyházi intézmények és feladatok ellátására 25,5 milliárd forint támogatást kíván fordítani. Ezen belül 8,7 milliárd forintra nő az egyházi járadékfizetési előirányzat. Az összetételét hadd ne említsem, mert azt sokan ismerik, különösen Balog úr, aki a korábbi években szakmailag is foglalkozott ezzel a kérdéssel.

ELNÖK: A "szakmailag" jól esett, köszönöm szépen. Már az, hogy szakmailag foglalkoztam vele és nem politikailag. Köszönöm az elismerést.

DR. GYÖRGY ISTVÁN vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Csak arra kívántam utalni, hogy miért nem megyek bele a részletekbe. De akkor már belemegyek. A vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanok után képzett járadékösszeget - amelyik az 1999-ben megállapított ingatlan-értéktömegnek a mindenkori évi 5 százalékán kerül kifizetésre - azért kell növelni, mert ez az ingatlanalap évről évre az infláció mértékével növekszik. Mivel 2007-ben 6,2 százalékos inflációs értékkel számolunk, ezért ez az érték is meg kell, hogy növekedjen. Így alakult ki ez az összeg.

Az 5 ezer lakosnál kisebb településeken egyházi szolgálatot teljesítők támogatása ugyancsak kormányzati elkötelezettség. Kétoldalú szerződések biztosítják, hogy ez a támogatási forma a reálértékét megtartja. Amennyiben ezeket a szerződéseket továbbra is érvényesnek tekintjük - márpedig annak kell tekintenünk -, 1,62 milliárd forintot kell erre az előirányzatra fordítani.

Zárójelben jegyzem meg, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára és az egyéb beruházásokra fordítható állami hozzájárulás is valamelyest növekszik, amely az Egyházi Kulturális Alap előirányzati összegét váltja ki.

Szászfalvi alelnök úr kérdésére válaszolva szeretném elmondani, hogy bár az Egyházi Kulturális Alap a nevében nagyon elegáns és nagyon jól működő intézményrendszert takar, de ennek a jogszabályi rendszere, a működtetési rendszere nincs igazán kidolgozva. Erről majd dr. Fedor Tibor főosztályvezető-helyettes úr fog részletesebben szólni.

Hadd térjek vissza az egyházi ingatlanok tulajdonrendezésére. Elhangzott, hogy a 8,8 milliárd forint jelentős emelkedés és talán nem kellene ekkora támogatást ezen a célon megjeleníteni. De sajnos kell. Az ez évi 3,5 milliárd forint visszafogott támogatás volt. Ennek a támogatási rendszernek az a lényege, hogy 2011-ig valamennyi olyan ingatlan helyzetét rendezni kell, amely korábban egyházi tulajdonban volt. Ez a támogatási kötelezettség 44-45 milliárd forintos terhet jelent a következő öt esztendőre, sőt elképzelhető, hogy az infláció miatt ez még növekedni is fog.

Ha azt várjuk el a költségvetéstől, hogy ezt a támogatást egyenletesen adja meg, akkor minden évben mintegy 9 milliárd forintot kell erre biztosítani, mégpedig úgy, hogy ne göngyölítsük tovább magunk előtt és a törvényben előírt 2011-es határidőt tartani lehessen. Ez az összeg egyébként három részből tevődik össze, egyrészt a korábbi évek kötelezettségeiből, ami 2007-ben 2,3 milliárd forint körüli összeg lesz, másrészt egy valorizált fizetési kötelezettségből, ami 5,4 milliárd forint lesz, valamint az úgynevezett nem gyorsító egyházaknak - a reformátusoknak és az evangélikusoknak - biztosított 1 milliárd forintos előirányzatból, ami arra szolgál, hogy az ő tulajdonrendezésük is egyenletesen megtörténjen. Az elmúlt évben az egyházaknak egyrészt lehetőségük volt arra, hogy az ingatlanrendezési eljárásaikat jogilag gyorsított formában rendezzék, másrészt pedig hogy a pénzügyi ütemezést a következő évekre biztosítsák. A katolikus egyház élt ezzel a lehetőséggel, de a zsidó és az ortodox egyház is részt vett a tárgyalásokon. Ezekből a tulajdonrendezési ügyekből jön ki 2007-ben az 5,4 milliárd forint, és ez az összeg 2011-ig várhatóan 7 milliárd forint fölé emelkedik. Azért igyekeztem részletes magyarázatot adni, mert nem egyszerűen egy szám megnövekedéséről van szó, hanem egy jelentős állami törekvésről, kormányzatokon keresztül átnyúló kötelezettségről, amit igyekszünk egyenletesen, folyamatosan és határidőre teljesíteni.

Szóba került a nemzetközi tevékenység csökkenő mértékű támogatása, amely 50 millió forintról indult és 2006-ban 16 millió forint volt. Már tavaly is fel lehetett volna tenni a kérdést, hogy 16 millió forint mire elegendő. Kétségtelenül kevés, de az egyházak komoly, nemzetközi jelentőségű tevékenységét a kormányzat külön is támogatja. Például a néhány éve megrendezett református világtalálkozót a Külügyminisztérium több száz millió forintos támogatással segítette, és ha a következő esztendőkben ilyen kötelezettsége lesz a magyarországi egyházaknak, akkor arra különböző forrásokból biztosítani fogjuk az összeget. A 16 millió forintos támogatás valóban kevés, de - mondom - a kormányzat szükség esetén biztosítani fogja a megfelelő összeget.

Ugyanez mondható el a beruházási-építési rekonstrukciós feladatokról is. Az egyházi tájékoztatók szerint 13-14 milliárd forint évente a magyarországi egyházaktól az ilyen célra kiutalt megrendelések összege. Ezt azért merészelem megemlíteni az 500 millió mellett, mert amikor 1997-ben megalkottuk az egyház-finanszírozási törvényt, akkor az volt a célunk, hogy olyan többcsatornás, de a főcsatornákat meghatározó támogatási formát alakítsunk ki - az 1 százalékot, a járadékfizetést, a tulajdonrendezést -, amely révén jelentős állami támogatást kapnak az egyházak, és ennek felhasználásáról maguk döntenek a saját elképzeléseik szerint, egyfajta automatizmust biztosítva. A beruházási összeg valóban nem jelentős, hiszen például az ugyancsak hitéleti célokat szolgáló Mátyás-templomra jövőre 763 millió forintot kívánunk fordítani, míg az elmúlt években, amikor a Bazilika, illetve a Dohány utcai zsinagóga rekonstrukciója folyt, közel milliárdos nagyságrendű volt a támogatás összege.

Ami az 1 százalékos támogatást illeti: a kapcsolódó törvényekkel megpróbálunk az 1997-ben aláírt, majd az 1999. évi LXX. törvénnyel kihirdetett vatikáni-magyar megállapodásban meghatározott finanszírozási elvhez közelíteni, illetve visszatérni az ott meghatározott vetítési alap alkalmazásához. Bár a 0,9 százalékot nem érinti a változás, de a számítási alap a vatikáni-magyar megállapodásban előírt progresszív személyi jövedelemadó összege, azaz a 2006-ban alkalmazott államháztartási szintű pénzforgalmi személyi jövedelemadó helyett a kedvezményekkel csökkentett összevont adóalap adóját tekintjük - ez a progresszív személyi jövedelemadó - a számítás alapjának. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 2007. évi költségvetésben 1,4 milliárd forinttal lesz ez az előirányzat alacsonyabb, vagyis az idei 12,2 milliárd forint helyett jövőre 10,819 milliárd forintot tudunk erre a célra biztosítani.

Az egyházi közgyűjtemények, kulturális intézmények, közművelődési intézmények támogatására 500 millió forintot tudunk biztosítani. Az egyház-finanszírozási törvény azt írja elő, hogy ezen a területen az önkormányzati és állami fenntartású intézmények támogatásához hasonló támogatást nyújtson az állam. Erre az összegre teszünk javaslatot, amely az egyházi fenntartású közgyűjtemények gyarapítására és az általuk meghatározott közgyűjteményi tevékenység támogatására szolgálhat.

ELNÖK: Köszönjük szépen ezt a kimerítő szakmai tájékoztatót. Fedor Tibor főosztályvezető-helyettes úrnak adom meg a szót.

DR. FEDOR TIBOR főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Pénzügyminisztérium képviselője igen részletesen ismertette az egyház-támogatási előirányzatokat, amit csak egy-két aprósággal egészítenék ki, kifejezetten a képviselők részéről elhangzott konkrét kérdések alapján.

A személyi jövedelemadó 1 százalékára vonatkozóan elhangzott az a kérdés, hogy volt-e egyeztetés ebben a kérdésben az egyházakkal. Hiller István miniszter úr október 24-én találkozott a négy nagy egyház képviselőjével és akkor írásban átadta részükre a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat egyháztámogatásra vonatkozó előirányzatait. Ilyen értelemben tehát kaptak információt az egyházak képviselői. Holnap pedig egy részletes szakértői egyeztetést tartunk ebben a kérdésben a négy nagy egyház szakértőivel, és ígéretet tudok tenni arra, hogy egy héten belül a kisebb egyházak képviselőivel is le fogunk ülni tárgyalni ugyanebben a kérdésben. Az egyeztetés tehát folyamatos, és reméljük, hogy ez a vitás kérdések tisztázásához fog vezetni.

Az egyházak nemzetközi tevékenysége támogatásának a megszüntetéséről a Pénzügyminisztérium képviselője részletesen szólt.

Az Egyházi Kulturális Alap megszüntetésével kapcsolatban Szászfalvi László alelnök úr intézett kérdést a kormányzat képviselőjéhez. A Pénzügyminisztérium e tekintetben is részletes tájékoztatást adott, amihez csupán annyit tennék hozzá, hogy az Egyházi Kulturális Alap mint előirányzat formálisan megszűnik, viszont az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások címszó alatt ugyanezekre a célokra egy magasabb költségvetési előirányzat került betervezésre a következő évi költségvetési törvényjavaslatba, a 2006-os 430 millió forint helyett 544,9 millió forint. Első ránézésre is látszik, hogy mintegy 115 millió forint körüli az előirányzat-növekedés, ami több mint 20 százalék. A jelenlegi költségvetési helyzetben komoly elismerést érdemel, hogy az egyházi műemlékek, az egyházi kulturális örökség rekonstrukcióját milyen fontosnak tekinti a kormányzat, illetve a szaktárca.

Ékes Ilona képviselő asszony arra kérdezett rá, hogy ez a pénz elegendő-e az állagmegóvásra. Ismételten utalnék arra, hogy itt jelentős előirányzat-növekedés történt. Azt senki nem állítja, hogy 545 millió forint mindenre elegendő lesz, de nyilván valamivel többre lesz elegendő, mint volt az ez évi előirányzat. Mi a magunk részéről igen fontosnak tartjuk ezt, és ha a szakmai lehetőségeink engedik, a továbbiakban is gondot kívánunk fordítani arra, hogy ez az előirányzat a későbbiekben folyamatosan növekedjen. Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a templomok és más egyházi műemlékek az egész magyar nemzet kulturális örökségének a részét képezik.

Az ingatlannal kapcsolatban igencsak részletes tájékoztatást adott a Pénzügyminisztérium képviselője, azonban szeretném jelezni, hogy az ingatlan hozzám különösen közel áll, mert körülbelül tíz évig az egyházi tulajdonrendezési főosztályt vezettem. Ez azonban az ingatlanrendezés előrehaladottságára tekintettel önálló főosztályi szinten megszűnt, és most az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vagyok a helyettes vezetője. A kormány tavaly szeptemberben hozott egy határozatot az egyházi ingatlanrendezés felgyorsításáról, minek következtében minden olyan egyház ingatlanügyeit letárgyaltuk, amelyik ezzel élni kívánt, jegyzékbe foglaltuk, a kormány elé terjesztettük és a kormány döntést hozott arról, hogy az ezzel összefüggő kártalanítási összegeket 2011-ig éves egyenlő ütemezésben valorizált értéken kifizeti. Ennek igen komoly költségvetési vonzata van és ennek köszönhető az, hogy a következő évben 8,8 milliárd forinttal nő ez az előirányzat. Szeretném jelezni, hogy 2004-ben az egyházi ingatlanrendezési előirányzat 7 milliárd forint volt, ami 2005-ben 4,5 milliárdra csökkent, 2006-ban pedig 3,5 milliárdra. Ennek az volt az oka, hogy ebben az időben kezdődött az egyházi ingatlanrendezés felgyorsításának az előkészítése, ezért 2005-ben és 2006-ban a kormány csak a korábbi kötelezettségvállalások fedezetét javasolta megjeleníteni az éves költségvetési törvényjavaslatokban. A 2004. évi 7 milliárd forinthoz képest a mostani 8,8 milliárd forint reális előirányzat-növekedésnek tekinthető.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét a Pénzügyminisztérium képviselője következik.

PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium): A civil szervezetekkel kapcsolatos kérdésekre szeretnék válaszolni. Ha alaposabban megvizsgáljuk a társadalmi szervezetek és az alapítványok támogatásáról szóló táblákat és összehasonlítjuk a 2006. évi tervezett adatokkal, akkor az is kiderül, hogy 1,2 milliárd forinttal nő a civil szervezetek támogatása. Ez azért is különösen figyelemre méltó, mert a szervezeti átalakítások nyomán több közalapítvány megszűnik, elsősorban úgy, hogy más keretek között látják el a feladataikat. Például a Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány feladatait az Országos Mentőszolgálat fogja ellátni.

Említésre méltó, hogy az európai uniós források döntő többsége elérhető a civil szervezetek számára, ami nemcsak a működésük támogatását segítheti elő, hanem a feladataik ellátását is.

Az államháztartási egyensúly megtartása érdekében tett erőfeszítésekben természetesen a civil szervezeteknek is osztozniuk kell, ezért egyes szervezetek támogatása csökken. Ez történt például a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány esetében is, de ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy különösen figyelemre méltó ennek a közalapítványnak vagy a Magyar Cigányokért Közalapítványnak a támogatása, akkor a módosító javaslatot szívesen vesszük és remélhetőleg a kormány is támogatni fogja.

A felvezető szövegből is kiderült, hogy az egyensúly visszaállítása érdekében teendő intézkedések nyomán a 2006-2009 közötti időszak lesz a legnehezebb, ezért van az, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram forrásai tekintetében 2007-2008-ban a 2006-os támogatási összeg került betervezésre. Ez a kiszámíthatóságot is elősegíti, hiszen már most tudhatjuk, hogy a következő években ezen a területen mekkora összeggel lehet számolni. Azért nem törvénysértő az, hogy nem emelkedik az összeg, mert a 2007. évi költségvetést megalapozó törvénycsomagban szerepel a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásának a módosítása, és ha az elfogadásra kerül, akkor annak felel meg a tervezett összeg. A Nemzeti Civil Alapprogramot a kormány 2005-ben mentesítette a maradványképzési kötelezettség alól. Reméljük, hogy a kormány ezután is fontosnak fogja ezt a célt tartani és a Nemzeti Civil Alapprogramot a továbbiakban is mentesíteni fogja a maradványképzési kötelezettség alól.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Hadd kérjek szót kollégámnak, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjének, Jenőfi György főosztályvezető-helyettes úrnak, mivel a tárca költségvetésére vonatkozóan két konkrét kérdés is elhangzott.

ELNÖK: Megadom a szót Jenőfi György főosztályvezető-helyettes úrnak.

JENŐFI GYÖRGY főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Alelnök asszony azt kérte, hogy számokkal is érzékeltessük, mi az, ami a költségvetést jelenti. A költségvetésben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzata 218 milliárd forint, ami lényegesen több, mint a tavalyi, de ha megfosztjuk ezt az összeget két tételtől, egyrészt a gázár-kompenzáció - ami korábban a Gazdasági Minisztérium fejezetében szerepelt - 112 milliárd forintjától, másrészt a normatív jellegű összegektől, akkor a nem normatív jellegű fejezeti pénzekre összesen 25 milliárd forint marad a tavalyi 82 milliárd forinttal szemben. Ezt csak azért mondtam, hogy lássák, a bizottság hatáskörébe tartozó és a munkánkat meghatározó értékek milyen nagyságrendűek.

Első lépésben az intézményeinket próbáltuk életképesen megtartani. Azon a fejezeti kezelésű soron, ahol a különböző civil szervezeteknek és kisebbségeknek járó támogatások jelennek meg, a rendelkezésünkre álló összeg 70 százalékkal lett csökkentve. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeti előirányzata tehát igen jelentős mértékben csökkent. Nagyon nehéz volt a tervezés, mert olyan determinációval álltunk szemben, hogy mindössze ennyi jutott erre a területre. Ettől függetlenül nyitottak vagyunk bizonyos átcsoportosításra, ha a képviselő urak és hölgyek ezen a szűk kereten belül megtalálják erre a megoldást. Én ugyan nem vagyok felhatalmazva arra, hogy a közalapítványnak adjuk inkább a cigánytelepek felszámolására szánt pénzt, de ez még nyitott kérdés. A tervezés során a megadott szakmai szempontok szerint jártunk el, de sajnos drámaian kevés pénzből kellett gazdálkodnunk. Az ágazatnál megjelenő szám ugyan magas, de mint említettem, a pénz döntő része a családi ellátásra és a gázár-kompenzációra megy el.

Ékes Ilona képviselő asszony utalt arra, hogy a korábbi ICSSZEM a zárszámadása során 44 milliárd forinttal nem tudott elszámolni. Nos annyi történt, hogy az Állami Számvevőszék azt kifogásolta, hogy mi az előfinanszírozás és az előlegkezelés számviteli problematikájába ütköztünk. Szó sincs arról, hogy lennének olyan pénzek, amelyekkel nem számoltunk el. Ezt azzal is tudom bizonyítani, hogy az említett 44 milliárd forint október 1-jére már csak 10,5 milliárd lett, mert addigra végrehajtottuk azokat az elveket, amiket az Állami Számvevőszék kiadott. Arról van szó, hogy az előfinanszírozásba tartozó folyamatok és a normatív támogatások előlegként történő számviteli kezelését nem fogadták el, ezért úgy tekintették, hogy folyamatos kintlévőségünk van, holott mi azokat már rég felhasználtuk. Bizonyos tételek átkönyvelése után a 44 milliárdot október 1-jére 10,5 milliárdra levittük, és ez az összeg az év végére már majdnem nulla lesz. Tehát nem arról van szó, hogy a tárca bérgazdálkodása fegyelmezetlen lenne. Elvi kifogása volt az Állami Számvevőszéknek, amit természetesen kötelességünk volt végrehajtani.

A tervezés során súlyosan érintett bennünket az, hogy - bár a tárca hatalmas lett - kevés pénz áll rendelkezésünkre. Nehezen látjuk át, hogy a hozzánk került területeken - különösen a szociális és munkaügyi területen - milyen bevételekkel számolhatunk. Azért ismertettem a számokat, hogy a bizottság lássa, milyen drámai forráscsökkenéssel kell számolnunk. Szinte minden programnál úgynevezett nullbázisú költségvetést kellett készítenünk. Arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden intézményünk életben maradjon, és amikor kiszámítottuk a béreket meg az egyéb járulékokat, kiderült, hogy programokra csak minimális összeg maradt. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető-helyettes asszonynak adom meg a szót.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Félig kérdésként, félig észrevételként hangzott el a konvergenciaprogrammal összefüggésben, hogy a következő évi költségvetésekben miért lesz szükség ilyen mértékű megszorításra. Mint ahogy alelnök asszony is említette, a kormány az idei várható 10,1 százalékos pénzforgalmi hiányt 6,8 százalékra tervezi lecsökkenteni. Ez a csökkentés természetesen nem öncélú, hiszen mint európai uniós tagállamnak ilyen irányú kötelezettségünk is van, és mi ezt a kötelezettséget a konvergenciaprogramban vállaltuk is. A kormány azért tervezett be kockázati tartalékot a költségvetésben, hogy a hiánytartási kötelezettség ne kerüljön veszélybe.

Ha ezt a kérdést előzetesen ismertük volna, akkor természetesen felkészültünk volna és tételszerűen tudnánk rá válaszolni, de így csak a teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni azokat a fő kiadást generáló intézkedéseket, amelyeket az elmúlt években hajtottunk végre. Fokozatosan került sor a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésére. A kormány a jövő évtől betervezte a korrekciós nyugdíjemelés kihatásait. A közalkalmazotti, köztisztviselői körben fokozatosan került sor jelentős illetményemelésre. A családtámogatások és a családi pótlék összege nagymértékben megemelésre került. Nagymértékű beruházások, különösen autópálya-beruházások történtek az elmúlt években. A következő évi költségvetést megterheli a megemelkedett deficit miatt jelentkező kamatfizetési kötelezettség, hiszen az MNB csak ebben az évben kétszáz bázisponttal emelte a kamatait. Ennek a kiadási oldalon jelentős kihatásai vannak. A fő kiadásokat generáló tételek jól láthatók a fejezeti kötetek 1. számú mellékletében - elképzelhető, hogy az adatok hatalmas tömege miatt a tisztelt képviselőknek még nem volt alkalmuk ezeket kellő mélységben tanulmányozni -, ahol az államháztartás funkcionális kiadásai teljes részletességgel szerepelnek. Ott soronként nyomon követhető, hogy melyek azok a kiadási, illetve bevételi tételek, ahol növekedés, illetve csökkenés tapasztalható.

10

aa 11-20 (Nyenyestánné folyt.

A funkcionális mérlegeknél látható, hogy jövőre az egyes funkciókba tartozó általános közösségi szolgáltatások, tehát az állami működési kiadások egy része 100 milliárd forinttal csökken. A nyugdíjak és egyéb társadalombiztosítási ellátások növekedése 350 milliárd forintot tesz ki. A családtámogatások előirányzata körülbelül 40 milliárd forinttal nő. Az európai uniós társfinanszírozási kötelezettségünk jövőre 165 milliárd forint lesz. A bevételek pénzforgalmi szemléletben körülbelül 700 milliárd forintos növekedést mutatnak jövőre.

Ezek a fő tételek, amelyek eredményeként kijön a jövő évre tervezett hiány.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az Állami Számvevőszék képviselőjének adom meg a szót! Parancsoljon, Elek úr!

DR. ELEK JÁNOS főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Köszönöm a szót, elnök úr. Először azzal a kérdéssel kezdeném, amely arra irányult, melyek azok az állami számvevőszéki megállapítások, amelyek az éves költségvetés összeállításánál rendszeresen és évenként ismétlődnek, illetve milyen kedvező változások tapasztalhatók az ez évi költségvetésnél. Talán azzal kezdeném, melyek a kedvező változások, amelyek megjelennek az Állami Számvevőszék véleményében is.

Ha a bevételi oldalt nézem, az egyik legkedvezőbb változás, hogy az előző éveknél szerényebb kockázatot hordoz a tervezett bevétel, ami azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék nem állapított meg magas kockázati arányt, ami gyakorlatilag afelé mutatna, hogy teljesíthetetlen lenne. Ebben a részében a bevételi oldalnál a kormányzat megalapozottabb tervezési munkát végzett, ami kifejezetten kedvező.

A másik kedvező változás - ez is megállapítása az Állami Számvevőszéknek -, hogy a 2006. évihez képest nem nőtt a 2007. évre előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok aránya. Többnyire ez a terület az, ahol leginkább el szokott csúszni a költségvetés, mert nincs felső plafon ezeknél az előirányzatoknál. Itt a kormány több olyan belső garanciális elemet - beszámolási és egyéb kötelezettségeket - ír elő, amelyek valószínűsítik, hogy ebben a formában teljesíthető legyen.

Végezetül pozitív változásként értékelhető az is, hogy a központi költségvetésben a GKM fejezetbe bekerült az autópálya-építés 200 milliárd forint előirányzata is, jóllehet, hogy ez olyan szervezetnél jelenik meg, amelyik nem része a központi költségvetésnek, viszont ezzel közelít a hazai pénzforgalmi elszámolás módszertanához. Nagyon röviden azokat a pozitív dolgokat emeltem ki, amelyek említésre méltóak.

Ha az állandóan, ismételten visszatérő kifogásokat nézzük, akkor nagyon összefoglalva azt mondhatom: évek óta rendszeresen visszatérő probléma, hogy a költségvetési előirányzatok a törvényben mindenféle összehasonlíthatóság és más bázisadatok nélkül szerepelnek, tehát nem összehasonlíthatók az adatok. Ugyanígy probléma, hogy nem jelennek meg áttekinthetően, összefoglalva a többéves kötelezettségek hatásai. Végezetül sommásan összefoglalva: a költségvetési törvényjavaslat dokumentumának pontos tartalma, szerkezete, összeállításának metodikája továbbra sem meghatározott. Ezért javasolja az Állami Számvevőszék azt, hogy ezen ismétlődő hiányosságok elkerülésének és a költségvetési biztonság érvényesülési feltételeinek megteremtése érdekében közpénzügyeket átfogó szabályozásra lenne szükség.

Ennek megfelelően javasoljuk az Országgyűlésnek, kérje fel a kormányt, hogy nyújtsa be az Országgyűlésnek a közpénzügyeket átfogóan szabályozó törvényjavaslatot, és azzal együtt részletesen szabályozza a költségvetés összeállításának rendjét és tartalmát.

Ezzel átvezetnék alelnök úr és képviselő úr kérdésére, amely részben választ ad arra, hogy nehezen összehasonlítható. Amikor olyan bizottságról van szó, amelyik szerteágazó feladatkörrel rendelkezik, akkor igen nehéz a képviselőknek - de az Állami Számvevőszéknek is - olyan összehasonlító adatokat tartalmazó, több évre visszamenő kimutatást elkészíteni, amely tendenciájában jellemezné ennek a területnek az irányultságát. Az előző évekhez képest a minisztérium ebben segítette a bizottság és az Állami Számvevőszék munkáját is, ő készített egyfajta összeállítást, mely fejezeteknél, mely címen jelennek meg ezek. Ha igaz, akkor ígéret van arra, hogy ezt a későbbiek során pótolják.

Alelnök úr kérdésére megerősítem - és ezt az Állami Számvevőszék jelentése tartalmazza -, annak ellenére, hogy hatszázalékos létszámcsökkentést irányzott elő a kormányzat, ez összességében nem csökkentette, hanem növelte a központi szervezeti kiadások előirányzatát. Ez jól mutatja azt, hogy a szervezeti keretek további ésszerű szűkítése nélkül érdemi megtakarítás nem érhető el.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, főigazgató úr. Kérdezem, további kérdés, hozzászólás van-e? Javasolnám, abban állapodtunk meg ideiglenesen alelnök asszonnyal - bár még nincs elfogadott ügyrendünk -, hogy kérdezzünk meg az országos kisebbségi önkormányzatok nevében valakit, ha van kérdés, és az egyházak képviseletében is, ha egyvalaki esetleg hozzá akar szólni. Természetesen a civilek képviseletében is, ha egyvalaki hozzá akar szólni. Ez a három döntő oldal, ezt a lehetőséget felajánlanám, nem kötelező élni vele, de gondolom, bizottságunk tagjainak nincs ez ellen kifogásuk.

Formálisan meg kell ezt szavaztatnom. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal a javaslattal, hogy kisebbségi, civil és egyházi ügyben egy-egy képviselőt meghallgassunk? (Közbeszólások: Természetesen!) Szavazzunk! (Szavazás.) Egyhangúlag döntött a bizottság. A lengyel kisebbségi önkormányzat vezetőjét illeti a szó.

Országos kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőinek hozzászólásai

DR. SUTARSKI KONRAD elnök (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Mi mint az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői, nem egyeztettük az eddigi állapotban lévő költségvetési javaslatot, mégis vannak olyan észrevételeink, amelyekre itt célszerű felfigyelni.

A kisebbségi önkormányzatoknak szánt pénzek összességében alacsonyabbak, mint korábban voltak, attól függetlenül, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok pénze nem változik meg. Ezt meg is lehetne nevezni, abban az értelemben, hogy nem csökken, hanem megmarad, az infláció természetesen nőtt, de mondjuk az előző évi állami támogatás itt nem csökken. A helyi kisebbségi önkormányzatokra számított összegek viszont lényegesen csökkentek, 700-valamennyi volt, akkor most 640 ezer forint. Ez lényegesen kevesebb.

Ugyancsak a civil szervezetekre szánt pénz rendkívül kicsi. Én ezt az első ciklustól kezdve állandóan szóvá teszem, nemcsak a lengyelek részéről, ez egy általános jelenség, hogy a legfontosabb kisebbségi civil szervezetekre szánt pénz elenyésző. Ha összességében a civil szervezetekre annyi pénz tud jutni vagy függne az Országgyűléstől, ha annyit tud biztosítani, mint egy országos kisebbségi önkormányzatnak - a nagyobb létszámú kisebbségekre gondolok itt -, mégis nagyságrendileg körülbelül annyi, mint az összes civil kisebbségi szervezetbe szánt pénz. Természetesen nem arról van szó, hogy minden civil szervezet nem tudom, mennyi pénzhez juthasson, de azok, amelyek országos kiterjedésűek, amelyek évek-évtizedek óta működnek, amelyeknek tekintélyük van, és amelyek gyakorlatilag szervezeti hátteret jelentenek egyáltalában a kisebbségi önkormányzatoknak, az adott kisebbségeknek.

Itt figyelembe kellene még venni, hogy olyan erő van bennük, amelyeket nem lenne szabad elhanyagolni, és így akkor legalább a legfontosabb civil szervezeteket figyelembe véve nagyságrendileg kellene, hogy magasabb legyen az állami támogatás. Ezért anélkül, hogy meg tudnám mondani, milyen más forrásból lehetne ezt a pénzt átcsoportosítani, mégis mivel ez állandó feszültségforrás, javaslom, hogy amennyire lehetőség van, ebben a költségvetésben ezt már vegyék figyelembe, és hasonlóképpen távlatilag a következő évekre is ez vonatkozna.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a továbbiakban, hogy a civil oldal képviseletében kíván-e valaki szólni? Parancsoljon, elnök úr!

NÉMETH FERENC elnök (Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa): Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, elnök urat. Köszönöm a szót. Németh Ferencnek hívnak, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke vagyok.

Amikor átnéztük a költségvetés tervezetét, megakadt a szemünk egy dolgon, hogy az NCA-törvény módosítására készül a kormányzat, ami azt jelentené, hogy két évre befagyasztásra kerül a Nemzeti Civil Alapprogram plafonja. Ez azért érdekes, mert éppen ebben az esztendőben indítottunk el egy olyan kampányt, ami fokozottan növelné az egyszázalékos felajánlásokat, mert kifejezetten ilyen célú programot indított el az egyik szakkollégiumunk.

Végignéztük a költségvetést, és a megszorító hatások mindenütt látszanak. Gyakorlatilag - hogy számosítsam a pénz közti különbséget - az ez évi várható egyszázalékos felajánlás, ami a Nemzeti Civil Alapprogramhoz menne, 7,5 milliárd forint, ez már majdnem biztos szám, ehhez képest a 6,8 milliárd forint nagy összeg. Mindenütt megszorításokat látunk. Talán nem is ez a legnagyobb problémája a Nemzeti Alapprogramnak, hanem a maradványképzés. Elmondom, a gyakorlatban mit jelent a maradványképzési kötelezettség.

Egy civil szervezet nyer mondjuk - az egyszerűség kedvéért - 3 millió forintnyi összeget működési támogatásra. Jelenleg az összeg egyharmadát megkapja október végén - a 2006-osról beszélek -, a majd' kétharmadát pedig majd januárban a 2006. évi támogatásnak. (Közbeszólás: Inkább februárban!) Jó, inkább februárban. Én egy optimális esetet számoltam.

Kérem a tisztelt bizottságot, amennyiben egyetértenek ezzel, kérem, támogassák azt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram mentesüljön a maradványképzési kötelezettség alól, mert tényleg el fog veszni egy évünk. Át fogunk csúszni egy idő után úgy ezen a korláton, hogy egy évben nem tudunk a civil szervezeteknek pénzt adni.

Még egyszer ebben kérném a tisztelt bizottság támogatását és köszönöm a lehetőséget!

ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. Az egyházak részéről kíván-e valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Megkérdezem Heinek Ottó elnök urat, kíván-e szólni.

HEINEK OTTÓ elnök (Magyarországi Németek Országos Önkormányzata): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek, csak lejárt a parkolóórám, azért kellett kiszaladnom. Igyekszem nagyon rövid lenni, hiszen Sutarski Konrád kollégám néhány gondolatot már elmondott.

Az egyik, amit szeretnék - minden évben csak a jegyzőkönyv kedvéért elmondani -, semmiféle egyeztetés a kisebbségekkel a költségvetés előkészítése folyamán nem volt. Ezt azért is nehezményezzük, mert talán tudtunk volna ésszerű javaslatokat tenni. A másik, amit szeretnék elmondani - és csatlakozni azokhoz a képviselőkhöz, akik ezt már felvetették -, hogy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatásának az a drasztikus csökkenése, amely az idei évhez képest is a javaslat szerint bekövetkezik, az azért is súlyos ügy, mert gyakorlatilag már ellehetetleníti a közalapítvány működését. Ebből a 350 millió forintból, amit a törvényjavaslat tartalmaz, több mint 200 millió forint determinált, hiszen a nemzetiségi sajtótámogatásra megy el, és fontos, hogy a kisebbségek lapjai meg tudjanak jelenni. Gyakorlatilag szinte alig marad pénz, 120-130 millió forint maradna arra, hogy az összes magyarországi kisebbség egészéves programjait, kulturális aktivitásait támogatni lehessen ebből a közalapítványból. Ez azért is súlyos, hiszen a bizottság maga is képviselteti magát a közalapítvány kuratóriumában. A közalapítványt- szemben más közalapítványokkal - nem egy tárca hozta létre, hanem egy kétharmados törvény. Nem vállalt az állam kötelezettséget arra, hogy ebből támogatja a kisebbségek kulturális identitásának megőrzését.

Még egy gondolat a kulturális területhez. A Nemzeti Kulturális Alapprogramban 2004-ben volt egy elkülönített százmillió forintos forrás a magyarországi romák és nemzeti kisebbségek kulturális igényeinek támogatására. Ez akkor miniszteri keretből került elkülönítésre. 2005-ben, 2006-ban már nem, és nem látunk a javaslatban - ha keményebben akarok fogalmazni, gyakorlatilag - egyetlenegy fillért sem arra, hogy helyi kisebbségi közösségek, nemzetiségi kultúrák ápolására valamilyen forrás ezen a területen megjelenne akár a tárca költségvetésében is.

Végezetül szeretném a tisztelt bizottság figyelmét arra is felhívni, hogy elsősorban a kistelepüléseken működő oktatási intézmények már nagyon nehéz helyzetbe vannak, és gyakorlatilag ellehetetlenülő helyzetbe kerülnek, hiszen a költségvetés a rendkívüli módon megemelkedett energiaköltségek kompenzációjára nem tartalmaz forrást. Azért szeretném a figyelmüket felhívni erre, mert számos esetben olyan intézményekről beszélünk, amelyek az adott település földrajzi helyzete okán nem tudnak kistérségi társulási formában nemzetiségi oktatást ellátni, mert mondjuk a környéken 30 kilométeres körzetben nincs még egy olyan iskola, nincs olyan társulás, amihez csatlakozni lehetne.

Én tehát rendkívül fontosnak tartanám, ha erre a törvényhozók és az oktatási tárca is fokozottan oda figyelnének, valami olyan külön alap létre tudna jönni, amiben ezeknek a speciális helyzetű kistelepülési nemzetiségi kisiskoláknak a sorsát nem kellene lenullázni, mert ezzel egy adott közösség vész el, tűnik el az adott régióból.

Köszönöm szépen.

20

SF 21

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Ezek fontos kiegészítések voltak Sutarski Konrád elnök úr hozzászólásához. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a második körben ki kíván kérdezni, hozzászólni. Pettkó András képviselő úr!

További kérdések, hozzászólások, válaszok

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Mennyire számít a Pénzügyminisztérium a 2007-ben befizetendő adók kapcsán?

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A 2007. évi tervezett személyi jövedelemadó-bevétel 1238,271 milliárd forint.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Ez azt jelenti, hogy mindenképpen csökken az NCA támogatási összege, hiszen a 0,5-ös szabály lép életbe. Ez csak akkor fog nőni, ha a felajánlási kedv nagyobb lesz és 50 százalékról felmegy 60-70 százalékra a sikeres kampány kapcsán. Ha a kormány betartotta volna a hatályos törvényeket, akkor ennek a 0,5 százalékát kellett volna beterveznie a költségvetésben.

Nehéz helyzetben van egy ellenzéki országgyűlési képviselő, mert nincs papíralapú költségvetés a kezében, a számítógépen pedig ezt nem találtam meg, bár informatikabarát vagyok. Nevetséges, hogy az egész MDF-frakció mindössze három papíralapú költségvetést kapott, így bizony elég nehéz módosító javaslatokat készíteni.

De száz szónak is egy a vége, én sokkal nagyobb problémának tartom a maradványképzési kötelezettséget. Még egyszer mondom, az MDF jogászai szerint törvénytelen az, hogy a kormány nem utalja át az alap számlájára a pénzt minden negyedév 15-éig és október 15-éig nem számol el. Arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy közösen találjunk erre valamilyen megoldást.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Pettkó képviselő úrnak mondom, hogy a 12,3 milliárdnak a 6,8 milliárd több mint a fele, ezért itt nem jöhet be a 0,5-ös szabály. Tehát jó ez a javaslat

Én azt szeretném megkérdezni, hogy az 1 százaléknak hány százaléka ez, szerintem több mint hatvan, illetve hogy a másik 1 százalékból az egyházaknak hány százalékot ajánlanak fel az állampolgárok a legújabb adatok szerint.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi László alelnök úr!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Az általános megjegyzésem alelnök asszony egyik mondatához kapcsolódik. Nem élcelődni akarok, de hol beszéljük meg a dolgainkat, ha nem a bizottsági ülésen. Alelnök asszony azt mondta, hogy legyünk mértéktartók és lássuk be, hogy nehéz helyzetben van az ország meg a költségvetés és 2007-ben csökkenteni kell a költségvetési hiányt. Ezek után csak azt kérdezem, hogy az elmúlt négy évben ki vezette az országot. Miért tartunk itt? Miért van szükség a megszorításokra? Valóban arról szól ez a költségvetés - és valószínűleg erről fognak szólni a következő évek költségvetési is -, hogy meg kell húzni a nadrágszíjat és ezt mindenki mindenhol érzékeli. Sajnos ez egy szomorú történet.

Szeretnék visszautalni az Egyházi Kulturális Alapra, amiről már több szó is esett. 2000-ben két előirányzat volt, az egyik az Egyházi Kulturális Alap 2 milliárd forinttal, a másik az egyházi rekonstrukciós támogatás szintén 2 milliárd forinttal. Ez 2002-ben úgy módosult, hogy az egyik volt 3 milliárd, a másik pedig 1 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy mintegy két éven keresztül 4 milliárd forint ment ebből a két alapból egyházi rekonstrukciós támogatásokra. Mi történt az elmúlt négy évben? Háború volt Magyarországon? Miért kellett 4 milliárd forintról 545 millió forintra csökkenteni ezt az összeget? Abban egyetértek főosztályvezető-helyettes úrral, hogy a 430 millióhoz képest az 545 millió növekedést jelent, de ha az elmúlt négy-öt év összefüggésrendszerében figyeljük ezt a dolgot, akkor azt látjuk, hogy a kormánynak sem az előző ciklusban, sem most nem preferáltan fontos az egyházi épületek, egyházi ingatlanok állagának megőrzése, amelyek pedig nagyrészt mégiscsak nemzeti értékek, nem egy esetben műemlékek. Nagyon nagy hiányok vannak ezen a területen. Biztos vagyok benne, hogy az elmúlt években MSZP-s egyéni képviselőtársaim is - mert az egyéni képviselőknek az is kötelezettségük, hogy járják a településeiket - találkoztak ezzel a problémával. Napról napra szembesülünk azzal, hogy milyen hiányok keletkeznek és halmozódnak föl. Ez azért van, mert nem tudjuk szinten tartani ezt a kötelezettséget, márpedig ez egy konszenzuson nyugvó állami kötelezettség; legalábbis kormánypárti képviselőtársaim eddig még nem mondták, hogy nem tartják fontosnak ezt a dolgot. De a 4 milliárd és az 545 millió között bizony észlelhető a különbség, ami mégiscsak az ügyhöz való hozzáállásra utal.

Alelnök asszony jelezte, hogy az egyházi intézmények normatív és kiegészítő normatív támogatása milyen mértékben növekedett. Nos, a Pénzügyminisztériumtól kapott táblázatba nincsenek beírva, illetve ki vannak benne ikszelve a közoktatási normatív támogatások, a szociális normatív támogatások, amivel még egyet is értek, mert ez azt a hatalmas és radikális felismerést mutatja a kormányzat részéről - amit az előző években nem tapasztaltunk, bár lehet, hogy és csak belemagyarázom -, hogy ez nem egyházi támogatás, hiszen a magyar adófizető polgárokról és azok gyermekeiről szól a történet, nem pedig az egyházak támogatásáról. Ha a kormányzat megvonja a támogatást az egyházak által fenntartott közfeladatot ellátó intézményektől, akkor azt nem az egyházaktól vonja meg sem a közoktatási, sem az egészségügyi, sem a szociális szférában, hanem a magyar adófizető polgároktól, azoktól, akiknek az adóforintjai szintén hozzájárulnak az állami intézmények fenntartásához.

30

aa 31-40 Szászfalvi folyt.

Az önkormányzati iskolák, az önkormányzati óvodák, a közszféra, a közigazgatás, de a Pénzügyminisztériumban dolgozók is az adóbefizetésekből kapják a fizetésüket. Nem akarok most messze vezető gondolatokat elmondani, de ez mégiscsak erről a dologról szól. Ha az egyházi intézményrendszertől vonjuk el a forrásokat, az ilyen formában negatív diszkriminációt jelent, a magyar adófizető polgárok egy részével szembeni diszkrimináció. Áttételesen tehát ha ezeknek az adófizető polgároknak több pénzt kell fizetniük ugyanazért a közszolgáltatásért, akkor ez alkotmányellenes, emberi jogokat és emberi méltóságot sértő cselekmény. Ha Magyarország jogállam, akkor ez azt jelenti, hogy súlyos mértékben sérti a kormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmányát.

Az 1 százalékról szeretnék még néhány gondolatot mondani, nem akarom húzni az időt, de elég fontos dologról van szó, megspórolunk annyit, hogy a következő napirendnél már nem fogom elmondani. A konkrét törvényjavaslatról lenne szó egyébként, de mivel alapvetően a költségvetés is érinti, ezért kétszer nem fogom elmondani. Van egy története az egyszázalékos törvény kérdésének - mármint az egyházi egy százalékról beszélek. Ennek a története nagyon röviden összefoglalva az, hogy a '97-es törvény progresszív szja-ról beszélt, utána 2001-ben a Vatikáni Szerződés módosításra került. Itt van előttem az a jegyzőkönyv, ha nem ismerné a Pénzügyminisztérium, akkor szívesen felmutatom: a Magyar Köztársaság nevében Semjén Zsolt akkori államtitkár, az Apostoli Szentszék nevében Karl Josef Rauber apostoli nuncius kötötte. Itt a jegyzőkönyv, a jegyzőkönyvnek volt egy melléklete, ez egy nemzetközi szerződés. A nemzetközi szerződésben az volt és van lefektetve, hogy bizonyos időközönként felülvizsgálatra kerül a Vatikáni Szerződés. Ez 2001-ben konkrétan megtörtént. A jegyzőkönyv melléklete kifejezetten a törvényjavaslatra utal, amely módosításra került a Magyar Köztársaság Parlamentje által. Ezt a törvényt - amely nemzetközi szerződésből következik - 2002-ben, illetve 2003-ban, ha jól emlékszem, a Medgyessy-kormány alatt nagyon gyorsan megváltoztatta az akkori kormánypárti többség, ugyanakkor nagyon jól tudjuk, hogy nemzetközi szerződést csak kétoldalúan lehetséges megváltoztatni.

Gyakorlatilag hosszú évek óta szintén alkotmányellenes módon - egyébként van az Alkotmánybíróság előtt egy beadvány, amely még nem került elbírálásra, jó lenne, ha az is minél hamarabb döntésre kerülne, mert megoldana egy csomó problémát. Most pedig visszatérünk egy olyan helyzethez, kihagyva a magyar-vatikáni vegyes bizottságot, amely 1997-ben volt, gyakorlatilag ugyanaz kerül most megfogalmazásra, ha jól olvasom. György István nyilván reflektál erre, hogy jól olvasom-e. Ha jól olvasom, szó szerint nem ugyanaz kerül bele a mostani egyszázalékos törvénybe, de tartalmát tekintve ugyanaz lesz a kifutása.

György István a feltett kérdéseinkre az imént elmondta a kormányzat szemszögéből ezt a történetet, csak arra nem kaptunk választ, mi a racionális magyarázat azon kívül, hogy kétmilliárdot megspórol a kormány, és gyakorlatilag ennyivel kevesebb jut az egyházak számára. Azonkívül, hogy azt mondta a Pénzügyminisztérium képviselője, "csak", nem hallottunk semmiféle racionális magyarázatot, hogy miért. Miért van erre szükség? Miért van erre úgy szükség, hogy a Vatikánnal a megállapodás nem lett áttárgyalva? Nincsen erre nézve kétoldalú megállapodás, tehát csak egy egyoldalú döntést akar kicsikarni a kormány. Azt gondolom, nem szép gesztus az, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékát vagy legalábbis a számítási metódust úgy próbáljuk csökkenteni, hogy ezt mindenféle kedvezménnyel csökkentjük.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két rövid kérdést szeretnék feltenni, a Nemzeti Civil Alapprogramhoz kapcsolódnék. Ha jól értettem az előző körben a minisztérium képviselőit, akkor 2005-ben a maradványképzés alól mentesült a Nemzeti Civil Alapprogram, 2006-ban nem mentesült. Ha jól értem. Ezt minden évben újra kell kérni. Kérdésem - bocsássák meg a tudatlanságomat -, hogyan lenne lehetséges, hogy a 2007-es költségvetésre nézve mentesüljön, kinek kell ezt kezdeményezni, milyen módon lehet emellett képviselői támogatással fölsorakozni, mert akkor kaptunk biztató szavakat itt a minisztérium részéről is. Lehetséges, hogy ebben tudnánk együtt cselekedni kormánypárt és ellenzék.

A második kérdésem az: nem beszéltünk a közalapítványokról, amelyek szintén nagyon fontos civil kezdeményezések finanszírozására valók. Itt egy nagyon komoly átrendeződés folyik. Már folyt az előző költségvetési ciklusban is, de aztán félig-meddig megállt. Nem teljesen világos számomra, hogy mi történt, vissza lett bontva egy csomó átalakulás. Most úgy látom, a költségvetési törvényben úgy próbálják rendezni ezt az átalakulást, hogy bizonyos közalapítványokat ugyan nem szüntetnek meg, de egy kalapba vagy egy zsákba teszik. A minisztérium képviselőjének köszönjük, hogy átküldték ezeket a táblázatokat. Hatalmas fekete lyukak jelennek meg, ha kinyomtatja az ember, és nagyon ijesztő maga a szín is. Ezek között több olyan közalapítvány szerepel, amelyik ezek szerint egy fillért sem kap, vagy pedig lesz egy zsák, amiből pályázhat. Mégiscsak fönnáll az a lehetőség, hogy elveszti az egész évi támogatást. Nekem különösen fontos a Huszadik Századi Társadalom- és Történetkutató Közalapítvány, amelyik a Terror Háza Múzeumot tartja fönn, ott is fekete lyuk van, nem tudom, mi lesz ezeknek a sorsuk, egyáltalán mi lesz az ügymenet erre nézve.

Az utolsó, tényleg rövid kérdésem: a 8,8 milliárd forint, az ingatlan-kiváltási keret. Ha jól értem, ezt az 5 milliárd forintot nem az egyházak kapják, hanem az a bank, aki ebben a gyorsító konstrukcióban a rendelkezésükre állt? Ez a konkrét kérdésem. Köszönöm szépen.

Van-e még valakinek kérdése? Varga képviselő úr jelentkezett!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Mivel a napirend arról szól, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e a költségvetést, én szeretném hangsúlyozni, személy szerint nem tartom általános vitára alkalmasnak. Abban a kérdéssorban, amiket föltettem, abban én megbizonyosodtam arról, hogy ebben a költségvetésben a kisebbségek, civilek - hangsúlyosan a romák - alul vannak finanszírozva. Ilyen értelemben ezt a költségvetést nem fogom általános vitára alkalmasnak tartani.

Ennél továbbmegyek, mert számomra a költségvetés azt jelenti, hogy valamelyik szervnek - nevezetesen a kormánynak - van valamilyen stratégiája Magyarországra nézve. Egy költségvetésnek ezt tükröznie kell, ezenkívül maga az alapokmány szabályait is nem baj, ha komolyan veszik.

A magyarországi cigányság szemszögéből ez az új költségvetés tulajdonképpen egy modern holokauszthoz hasonlít. Meg kell mondanom, olyan adónemek jönnek be a 2007-es költségvetésbe, amit a magyarországi cigányság zöme nem fog tudni fizetni. Nem lesz nekik egészségügyi szolgáltatásuk és háztartásbeliként nem tudnak havi 8-10 ezer forintot fizetni.

Ilyen értelemben én ezt a költségvetést nem tudom elfogadni, és nem igaz, hogy 15 év kemény vitája, ami a magyar táradalomban reform, és tizenöt év után eljutottunk oda, hogy a felemelkedés az iskoláztatáson, a munkahely-teremtésen és a telepfelszámoláson alapul, ezek az összegek nincsenek betervezve a költségvetésbe.

40

SF 41 (Varga József)

Végezetül azt látom, hogy a magyar társadalom nem vesz tudomást a magyarországi cigányságról. De nem a magyarországi cigányságról szól a következő húsz-harminc év, hanem arról, hogy ez a probléma rá fogja nyomni a bélyegét a teljes magyar társadalomra. Ilyen értelemben mondtam azt, amit az elején mondtam. Ha ezen a téren nem lesz hangsúlyos változás, a magyarországi cigányság az ország eltartottjai közé fog tartozni. A rendelkezésre álló adatok szerint 2030-ban a munkavállalók 40 százaléka ebből a populációból fog kikerülni, de ha ezeknek az embereknek nem lesz munkájuk, akkor összeomlik a nyugdíjrendszer meg még sok minden más. Azt kérem a mindenkori kormányzattól, hogy ezt az ügyet vegye egy kicsit komolyabban, és nem elég a hatalom megtartása érdekében költségvetéseket készíteni, de a költségvetésnek ezeket a problémákat tudomásul kell vennie.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én eddig csak kérdeztem, most viszont a véleményem is szeretném kifejteni, kapcsolódva az elhangzottakhoz és ahhoz a kérdéshez, amit az elején tettem fel.

Azt hiszem, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője által elmondottak mindnyájunkat megerősítettek abban, hogy nem könnyű költségvetést készíteni akkor - s ezzel nyilván ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek -, amikor a költségvetés hiányát jelentős mértékben csökkenteni kell. Ha megnézzük azokat a táblázatokat, illetve számokat, amelyek akár az egyházak, akár a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, intézmények, akár a civil szervezetek támogatásánál szerepelnek, akkor azt látjuk, hogy ezeknél a tételeknél drámai csökkenés nincs. A számok összességében azt mutatják, hogy az egyházak támogatása az igényekhez képest szerényen ugyan, de növekszik, a kisebbségek támogatása viszont kis mértékben csökken. Nem zárom ki, hogy a részletes vitában nem tudunk ezen valamit módosítani, képviselőtársaim most is tettek erre javaslatokat. Ha a nagyságrend tekintetében nincs is mozgásterünk, de a jelenlegi szinten belül egész biztosan van és ebben természetesen partnerek leszünk. S ugyanez igaz a civil szervezetek esetében is. Pettkó képviselő úr és azok a képviselőtársaim, akik az előző ciklusban a társadalmi szervezetek bizottságában dolgoztak, jól tudják, hogy mi mindig küzdöttünk a civilekért. Szeretnék emlékeztetni arra, felmerült az is, hogy túl sok a civil szervezetekre szánt pénz, amit drasztikusan csökkenteni kellene, és az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának jelentős szerepe volt abban, hogy ezek az ötletek - még mielőtt testet öltöttek volna - elhaltak. A jelen körülmények között nem mondhatjuk azt, hogy az ellehetetlenülés irányába visznek el a költségvetésben szereplő tételek. Ezért és sok más egyébért is frakciónk a költségvetést általános vitára alkalmasnak tartja.

Néhány részletkérdésre is szeretnék kitérni. Azért kérdeztem, hogy mennyi 1 százalékot ajánlanak fel az állampolgárok, mert kevés állampolgár és különösen kevés civil szervezet tudja, hogy az állampolgárok által felajánlott összegen felül a civil szféra még kiegészítést is kap, ami az 1 százalékra való kiegészítésnek egy formája. Ezt a hatalmas vívmányt a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül értük el. Mi van az egyházak 1 százalékával? Félre ne értsenek, nincs bajom vele, mert törvényes.

ELNÖK: A Horn-kormány alatt vezették be.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tudom, ez így van. De nem mindenki tudja, hogy mi van az egyházak 1 százalékával. Teljesen mindegy, hogy az állampolgárok hány százaléka ajánlja fel jövedelmének 1 százalékát az egyházaknak, ha csak öt állampolgár ajánl fel 1 százalékot, az egyházak akkor is megkapják a személyi jövedelemadó 0,9 százalékát, mert ezt írja elő a törvény. Nem vitatom ennek a jogosságát, csak az úgynevezett filozofikus, rosszalló megjegyzésekre szeretnék visszautalni. Egyetlen szerepe van az állampolgári felajánlásnak, az, hogy eldöntse, az egyházak között milyen arányban osztjuk fel a 0,9 százalékot, amit automatikusan megkapnak. (Szászfalvi László: Csak a 0,9 százalékra való kiegészítést kapják meg!) Önök azt vitatják - és értem, hogy vitatják, mert ha egyszer valamit megszeretünk, arról nagyon nehéz lemondani -, hogy a 0,9 százalékot másképp kellene számítani, nem úgy, mint ahogy például a civileknél számolják, mert a Nemzeti Civil Alapprogramba csak az a pénz megy be, amit az állampolgárok rendelkezései alapján valóban megkapnak a civil szervezetek kedvezmények nélkül, míg önöknél a kiegészítés automatikusan jár. (Szászfalvi László: Én országgyűlési képviselő vagyok, nem az egyházakat képviselem itt.) Nem azt mondom, hogy ez nem törvényes vagy hogy nem jár, csak azt a parányi megértést szeretném önöktől kérni - amit a civilek részéről is tapasztalunk -, hogy ha egyszer húzni kell egy kicsit a nadrágszíjon, akkor ezt az egyházak is fogadják el.

Az NCA maradványképzéssel kapcsolatos kérésével feltétlenül egyetértek, sőt azzal is, hogy nyomatékosan fogalmazzunk meg kéréseket az állami hivatali rendszer felé, hogy az ügymenet és az azzal járó komplikációk ne bosszantsák a Nemzeti Civil Alapprogramban részt vevő, onnan segítséget, támogatást váró civil szervezeteket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga József képviselő úr!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Örülök, hogy végre vita alakult ki. Alelnök asszonnyal egyet is tudnék érteni, ha igaz lenne az, hogy mindenki egyforma pozícióban van és mindenkinek csökken egy kicsit a pénze. De a magyarországi cigányság szempontjából évek, sőt évtizedek óta nem ez a helyzet. Azt meg kimondottan nem tartom elegánsnak, hogy - egy hasonlattal élve - bizonyos emberek bemennek a kocsmába, rendelnek, majd azt mondják, hogy a bent lévők fognak fizetni és utána lelépnek. Most az elmúlt négy év kormányzásának isszuk a levét, és azt gondolom, hogy nem feltétlenül a kisebbségekkel kellene ezt megfizettetni. Elnézést kérek azért, hogy nem az űrkutatás helyzetéről beszélek a bizottsági ülésen, de ez talán érthető is.

Nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjét, de köszönöm a belső pénzügyi helyzettel kapcsolatban kinyilvánított őszinteségét. Nem gondolom, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak ezek után ugyanezt a nevet kellene viselnie.

50

aa 51-60

Mert ha egy minisztériumban a gázkompenzációra kétszer-háromszor annyit költenek, mint egyébként arra, ami a neve, akkor el kellene gondolkodni a névváltoztatáson. Azt gondolom, a költségvetésnek lehet rövid távú célja a hatalom megtartása, és az aktív dolgozókat az inaktívakkal összeuszítani. Mire gondolok? Érdekes módon a nyugdíjakhoz ez a kormány nem akar nyúlni, ellenben a magyarországi cigányságot, ami a második legkomolyabb szavazóbázis, nyomorban tartja. Ilyen értelemben be akarja biztosítani a hatalmát, és mindezt az aktív dolgozók kárára csinálja meg. Ezeket az adókat az aktív dolgozók fogják befizetni. Még egyszer mondom: ezek az aktív dolgozók nem voltak jelen a kocsmában, a kocsmában a kormány rendelt és elfelejtett fizetni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Örülök, hogy generáljuk egymást. Pettkó, Szászfalvi, Balogh, Wiener, Teleki van fölírva. Parancsoljon!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A következő napirend előkészítéséért szaladtam föl egy emelettel följebb. Azt hittem, már a vélemény körnél tartunk. Ha ott tartunk, annyit mondanék, a Magyar Demokrata Fórum országos képviselőcsoportja - remélem, nem okozok nagy meglepetést - nem támogatja ennek a költségvetésnek az elfogadását. Javaslom tisztelt kormánypárti képviselőtársaimnak is, hogy tegyenek így, hiszen az a bizottság, amiben mi ülünk, az nem a gazdasági vagy a költségvetési bizottság, hanem egy olyan bizottság, amiben mind a civil szervezetek támogatása, mind az egyházi támogatások és egyéb támogatások a mi bizottsági szintünkön minden területen csökkenni fognak. Ezért javaslom képviselőtársaimnak, ők is szavazzanak nemmel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most hallgassuk meg Wiener képviselő urat. Parancsoljon!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bár Pettkó képviselőtársam azt állította, hogy nem a gazdasági vagy a költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén vagyunk, az eddig elhangzott hozzászólások jó része azt az érzetet keltette, mintha mégis ott lennénk. Ennek következtében nem lehet eltekinteni bizonyos közgazdasági, költségvetés-politikai kérdések elemzésétől.

Ha abból indulunk ki, hogy az ellenzék soha nem szavazza meg a költségvetési törvényjavaslatot, akkor minden rendben van, hiszen azért ellenzék, hogy ne szavazza meg. Amikor mi voltunk ellenzékben, természetesen mi sem szavaztuk meg, és ha még ellenzékbe kerülünk, természetesen nem fogjuk megszavazni. Ennek következtében nem is kell olyan nagy hangsúlyt adni egy ilyen állásfoglalásnak. Az az érvelési mód azonban, amellyel ezt az ellenzéki pozícióból eredő magatartást ellenzéki képviselőtársaim magyarázzák, az már némi kívánnivalót hagy maga után, a tényeket, a lejátszódott gazdasági-társadalmi folyamatokat illetően.

Többször elhangzott - legutóbb Varga képviselőtársamtól -, hogy nem a magyar társadalom rendelte a cechet, de fizetünk. Ez sajnos nem pontosan így van. Lehet, hogy nem rendelte, de részesült a kocsmai kiszolgálásból - ha ezt a hasonlatot vesszük, lehetne más hasonlatot is venni. Ugyanis noha a legnagyobb ellenzéki pártnak a kampányszlogenje többek között úgy hangzott, hogy "Rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelőtt!", ez a valósággal nem volt tökéletesen adekvát, tudniillik 30 százalékos reálbér-növekedés történt. Rögtön hozzá kell tennem, hogy a romák esetében ez nyilván nem volt 30 százalék, tehát a valóságot árnyaltan kell bemutatni. Kétségtelen, hogy ez a 30 százalék nagyon sokak számára nem volt érzékelhető, és ezt rögtön meg lehet magyarázni, hogy miért?

Magyarország - gazdasági fejlettségi szintjét tekintve - 1999-ben érte el az 1989-es szintet, mintha tíz év kiesett volna a magyar gazdaság- és társadalomtörténetből, miközben nem esett ki. 2001-ben érte el a magyar reálbérszint az 1989-es szintet. Erről történt 2002 és 2006 között a 30 százalékos növekedés, amit azért nem lehetett igazán érzékelni, mert előtte tizenvalahány évig vagy hatalmas zuhanás vagy minimális reálbér-növekedés volt. Például a Fidesz-kormány első évében, 1999-ben ez 2,5 százalék volt, 2002-ben, amikor 5,2 százalék volt a GDP-növekedés mértéke, akkor 1,5 százalék volt. Természetesen ez senkit nem fog vigasztalni, amikor a helyzete nem javul, hanem romlik, viszont a tényekhez ez is hozzátartozik.

Ami a költségvetés állapotát illeti, ezzel kapcsolatosan Szászfalvi alelnök úrnak volt egy olyan megjegyzése, hogy háború volt-e vagy sem. Vitathatatlan, hogy nem volt háború, ám a tényekhez az is hozzátartozik, hogy például 1990 és 1994 között - több liberális közgazdász szerint, akik egyébként a racionális polgári gazdaságtannak voltak a hívei, és nagyon erőteljesen szorgalmazták a rendszerváltást a '80-as évek elején is, szóval ők azt állították, hogy - a magyar gazdaság veszteségei nagyobbak voltak, mint a második világháborús anyagi - természetesen nem ember- -veszteségei.

2002 és 2006 között a magyar költségvetés olyan feladattömeget vállalt magára, ami, mint kiderült, nem volt reális. Ebbe beletartozik a közalkalmazotti illetmények 50 százalékos emelése. A felsőoktatás terén is óriási viták vannak, hogy most visszalépések történnek. Arról persze senki nem beszél, hogy 2002-ről 2003-ra a hallgatói normatíva emelése miatt, illetőleg az egyetemi oktatói 50 százalékos illetményemelés miatt 134 milliárd forintról 187 milliárd forintra, tehát 53 milliárddal ugrott meg a ráfordítás. És számos más ilyen terület is volt. Egyszerre történt ambiciózus, radikális autópálya-építés, egyszerre történt nagyon jelentős illetményemelés a közalkalmazotti szférában - ennek természetesen elvesznek a negatív hatásai 2007-től -, egyszerre történt meg a tizenharmadik havi családi pótlék bevezetése, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése, és közben - noha azt állították igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy ez az adóemelések kormánya - 2004 végén kilőttük a középső szja-kulcsot, 2005-ben további adócsökkentés történt. Tehát egyszerre volt kísérlet arra, hogy a szociális kiadások, a közalkalmazotti illetmények erőteljesen növekedjenek, az adóterhelés mérséklődjön - egyébként ki lehet mutatni, hogy valóban mérséklődött -, és mindehhez még hozzákapcsolódott az autópálya-építés.

Ráadásul a Medgyessy-kormány elkövette azt a hibát, hogy 2002-ben a Magyar Fejlesztési Bankot beépítette az államháztartási rendszerbe. Csak ezzel az egy döntéssel - ami egy formális lépés volt - több mint 180 milliárddal sikerült az államháztartási hiányt növelni, tudniillik korábban a Magyar Fejlesztési Bankot nem számították bele az államháztartási hiányba, de Medgyessy Péter úgy gondolta, hogy ő úriemberként meg fogja mutatni, tiszta viszonyokat teremt, miközben valamennyi európai uniós tagállam arra törekedett, hogyan tudja a kiadásait eltüntetni. Csak a görögöket hoznám fel példaként, akik minden adatot meghamisítottak, nem úgy, mint amivel most vádolják a magyar kormányt. Be is kerültek az euroövezetbe, noha nem feleltek meg az euroövezet követelményeinek. De hogy valami jót is mondjak ellenzéki képviselőtársaimnak, ez a Kosztasz Szimitisz vezette szocialista mozgalom kormányzásának időszakában történt. Rögtön hozzá kell tennem, hogy Micotakisz korábbi konzervatív és Kosztasz Karamanlisz mostani szintén konzervatív úgynevezett újdemokrácia-párti miniszterelnök is hasonló trükköket alkalmaz.

A magyar kormány nem úgy alkalmazta a trükköket, ahogy az tegnap például Tállai képviselő úr - egykori számvevőszéki bizottsági elnök, korábban politikai államtitkár, jelenleg Mezőkövesd polgármestere - szövegében megjelent, hanem úgy, hogy vitatkozott azon, hogy az autópálya-kiadásokat hogyan lehet elszámolni, de hála Szapáry alelnök úrnak, már nem nyílt arra lehetőség, hogy ezeket az autópálya-kiadásokat a költségvetésen kívül el lehessen számolni. Továbbá még a Gripeneket, amelyek racionalitása, hogy megrendeltük, persze nem vitatható, de azért elgondolkodtató, hogy kellett-e ilyen repülőgéppark-csere, azt egy évben kellett elszámolni, míg korábban úgy tűnt, hogy ezt el lehet osztani hosszú időszakra.

Ilyen helyzet alakult ki, és én csak néhány elemet ismertettem ebből. Nem arról van szó tehát, hogy a "lé" a kormánypárti képviselők zsebében van, ahogy ezt néhányan feltételezik, hanem arról, hogy egy ilyesfajta nagyon ambiciózus gazdaságpolitika nem volt racionális, és a jóléti rendszerváltás programját a külföldi befektetők, a külföldi elemzők, a külföldi hitelminősítő intézetek, a Valutaalap, a Világbank, az Európai Bizottság - élén Almunia pénzügyi biztossal - e téren nem a legjobb szemmel nézték.

Egyetlenegy dokumentumra hivatkoznék még: 2002 szeptemberében vagy októberében jelent meg a Frankfurten Allgemeine Zeitungban Karola Popps kitűnő közgazdász, újságíró asszony cikke, megjelent a Népszabadságban is a cikk kivonata.

60

SF 61 (Wiener György)

Ez arról szólt, hogy Medgyessy Pétertől megszorító, racionalizáló, nem pedig jólétet kiterjesztő lépéseket vártunk. Végül is a Medgyessy-féle jóléti programnak meg az autópálya-építésnek egyfajta visszahatása az, amit most a külföld is, a befektetők is, a hazai közgazdászok is és még sokan mások levernek a magyar társadalmon.

Rögtön hozzá kell tennem, hogy a terhek elosztása természetesen nem arányos. Erre egyetlen példát mondanék: az Audinak fizetnie kellett volna a 4 százalékos szolidaritási adót, kiderült azonban, hogy 1999-ben a Fidesz-kormánytól kapott egy olyan ígéretet - amit írásba is foglaltak -, hogy tizenkét évig adómentes. Nemcsak az Audi kapott ilyen kedvezményt, de az Audi azért érdekes, mert ő a legnagyobb magyarországi multicég, ahogy az a sajtóból kiderült, a magyar GDP 4,5, a magyar export 8,5 százalékát adja, miközben mindössze 5200 ember foglalkoztat.

Az érdekérvényesítési képességnek van egy hierarchiája. Mi például nem tudjuk azt mondani, hogy nem fogunk beruházni a következő négy évben, ha fizetnünk kell a 4 százalékos szolidaritási adót, nem tudjuk levonni a kutatás-fejlesztési ráfordításainkat az adóalapunkból, ennek következtében a mi érdekérvényesítési képességünk, mint országgyűlési képviselőké gyengébb, mint az Audié, és nagyon sokan vannak olyanok, akiknek az érdekérvényesítési képessége sokszorosan gyengébb, mint a miénk. Teljes mértékben egyetértek azzal, amit Varga képviselő úr ebben a vonatkozásban mondott: akinek nincs kellő érdekérvényesítési képessége, az sokkal nehezebb helyzetbe kerül, de rögtön hozzá kell tennem, a kormányzat politikájában vannak olyan elemek - ezekre alelnök asszony már próbált utalni -, amelyek ezt megpróbálják valamelyest ellensúlyozni, miközben a kormányzat nemcsak az egyik, hanem a másik oldalról is ki van téve támadásoknak, hogy miért nem engedi el még azok kezét is, akikét nem engedte el.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi László alelnök úr!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Alelnök asszony megjegyzésére csak egy mondattal szeretnék reagálni. Én megválasztott országgyűlési képviselőként soha nem vindikáltam magamnak azt a jogot, hogy az egyházak nevében szóljak. Az más kérdés, hogy az érdekükben szót emelek, de nyilvánvalóan országgyűlési képviselőként tettem és teszem ezt.

Többen is utaltak arra, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk, de próbáljuk ezt tolerálni, és az egyházak is fogadják el, hogy 2 milliárd forinttal kevesebb lesz az 1 százalékos kiegészítés. Ezt támogatható és egyet lehet vele érteni, de amikor a költségvetésben azt látom, hogy néhány olyan rendkívül fontos szervezet, mint a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség súlyos milliárdokkal kapnak majd többet, akkor mégsem tudom elfogadni. Akkor tudnám elfogadni ezt az argumentációt, ha mindenki egyenlő mértékben kevesebbet kapna, ahogy azt Varga képviselőtársunk részletesen és emelkedett módon taglalta. Amikor azt látjuk, hogy a másik oldalon különböző érdekcsoportok, intézmények és szervezetek súlyos milliárdokkal kapnak majd többet a következő esztendőben - arról nem is beszélve, hogy a nem tudom milyen reklámkampányra mennyit fog majd elkölteni a kormány, hogy egy kicsit stabilizálja a saját kommunikációs helyzetét -, ugyanakkor megszüntetjük a MACIKA-t, a Kisebbségi Közalapítványtól 250 milliót, a roma programoktól meg súlyos milliókat veszünk el, akkor ezt nem tudjuk tolerálni, ez elfogadhatatlan számunkra.

Érdeklődéssel hallgattam Wiener György képviselőtársam történelmi távlatokat is feltáró interpretációját, amit beismerési vallomásnak tekintek és ezt megköszönöm a nyilvánosság előtt és jegyzőkönyvileg is. Nagyon érzékeny lelkülettel fogadtuk ezt a beismerést. Ő a görög jobbközép kormányok trükkjeiről beszélt, de mint tudjuk, ugyanezeket a trükköket az elmúlt években eljátszotta a szocialista kormányzat is, csak az nem jobboldali, hanem baloldali kormány volt, az MSZP-SZDSZ által alkotott koalíció kormánya. Egy sajátos interpretációban ismertette képviselőtársam ezeket az összefüggésrendszereket, de mégiscsak az a történet konklúziója, hogy az elmúlt évek rossz vagy még rosszabb intézkedései következtében állunk most a 2007. évi költségvetés kapujában, ami tulajdonképpen csak lecsapódása az elmúlt évek hibás, esetenként háborús helyzetet előidéző kormányzati intézkedéseinek.

Lehet, hogy Wiener képviselőtársam tényszerűen foglalta össze az első ciklus veszteségeit, de elfelejtette hozzátenni, hogy előtte néhány évtizedig szocializmus meg kommunizmus volt - kinek hogy tetszik -, és annak a kormányzati ciklusnak az időszakában csapódott le egy olyan hatás, következmény, amit az előző évtizedek intézkedései idéztek elő. Az igazsághoz ez is hozzátartozik. Azt is elfelejtette elmondani Wiener képviselőtársam, hogy 1990 és 1994 között milyen következményekkel kellett szembesülnie az Antall-kormányzatnak, hány milliárd dolláros adóssággal nézett szembe. (Dr. Wiener György: Nézzük meg ezeket is!) Nem óhajtok visszamenni abba a vonalba, csak reflektáltam képviselő úr szavaira és egy sajátos interpretációt próbáltam visszaráncigálni a valóság talajára.

Szeretném jelezni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt az elmondottak alapján természetesen nem tudja elfogadni a jelen költségvetést, sőt általános vitára sem tartja alkalmasnak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelzem, hogy fontos közszolgák vannak itt jelen, ezért azt kérem képviselőtársaimtól, koncentráljanak arra, hogy tőlük megtudhassunk valamit. A történetfilozófiai vitákat persze folytassuk le, nincs ezzel semmi gond, de azért némi önmérsékletet kérek mindenkitől. Teleki László képviselő úr!

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Varga képviselőtársammal sok mindenben egyetértek, de nem lehet egyetlen kormány nyakába varrni mindazt a rosszat, ami az elmúlt tizenhat évben történt. Akkor járunk el felelősen, ha mindegyik ciklust elemezzük és megnézzük, hogy a magyarországi cigányság helyzete melyik ciklusban javult, illetve melyikben romlott. Akkor leszünk igazán tárgyilagosak, ha ezt meg merjük tenni és megtesszük saját magunkkal szemben is, mert akkor kapunk képet arról, hogy igazából mikor történtek hibák.

Ahogy Wiener képviselőtársam is hangsúlyozta, nagyon sok fejlesztés és bérfejlesztés volt az elmúlt kormányzati ciklusban, ezért nem értek egyet azzal, hogy az elmúlt négy év olyan fekete négy év lett volna, amiről csak negatívumokban lehet beszélni. Nemcsak a közszférában történt béremeléseket szeretném kiemelni, hanem a romák helyzetének a javítására irányuló kormányzati programokat is szeretném aláhúzni, például a közmunkaprogramok mennyiségét. Csak a legutolsó költségvetési évben, 2006-ban először 7 milliárd forintot, majd pedig közel 3,5 milliárd forintot fordítottak erre a célra. S a kormány éppen télvíz idején - amikor senki nem gondolt rá - adott 7 milliárd forintot közmunkaprogramra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek és ezen belül roma csoportok jussanak munkalehetőséghez. Lehet, hogy ennek a hatalmas kiadásnak most isszuk a fekete levét, de ez a pénz kifizetésre került és foglalkoztatásra lett felhasználva. De meg lehet említeni például az Európai Szociális Alapnál lévő forrásokat is, amelyek szintén megjelentek a költségvetésben, és amelyek nagy részét szintén a romák foglalkoztatására fordították. Ezek a pénzek a roma társadalom integrációjának az érdekében kerültek felhasználásra.

Bizonyára szükség van olyan politikai akaratra és kellenek olyan kormányzati intézkedések, amelyek a pártpolitika fölé tudnak emelkedni, és a roma ügynek kell olyan prioritást adni, amit más nem tud megkapni.

70

aa 71-80 Teleki folyt.

Azért mondom ezt, mert a pozitív diszkrimináció elvét én sem tudom mindig elfogadni. Abban az esetben viszont el tudom fogadni, amikor arról van szó, hogy a 650 cigánytelep még mindig ott van, ahol van, és nem látjuk azt, hogy hogyan tudjuk az óvodásokat, az általános iskolásokat onnan kihozni. Ezeket a prioritásokat el kell tudni fogadni. Viszont azért mondtam a gondolatom elején, a ténymegállapításhoz hozzátartozik az, hogy vizsgáljuk meg azt a ciklusidőszakot is, amikor a mostani legnagyobb ellenzéki párt volt kormányon, hogy akkor megtett-e mindent annak érdekében, hogy ma ez a helyzet ennyire látványosan előjön, és ennyire látványosan hozzá kellene nyúlni, mert azt gondolom, a látványosság nem kérdés, hogy hozzá kell nyúlni. Ebben mindenkinek a tárgyilagosságát kérem, mert akkor látunk sokkal jobban és ésszerűbben ebben a kérdésben, akkor tudunk hosszú távra is tervezni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Még mielőtt visszamennénk és az elmúlt tizenhat év költségvetési politikájával kapcsolatban összehasonlító elemzést engednénk meg magunknak - amivel egyébként egyetértenék, ha lennének olyan fórumok ma Magyarországon, hogy ez megtörténjen -, én alelnök asszony hozzászólásához és Wiener képviselő úrhoz szeretnék csatlakozni.

Én alapvetően egyetértek azzal, amit Wiener György mondott, abból a szempontból, hogy az érdekérvényesítő képesség súlyáról meg a minőségéről szól, hogy ki milyen helyet foglal el a költségvetésben. Csak van egy minőségi különbség. Szerintem az egyházak, illetve az egyházi tevékenységek támogatását nem negatív, hanem pozitív példaként kellene odaállítani, ugyanis itt van egy nagy különbség a civil szervezetekhez képest. Donáth képviselő úr utalt erre a múltkor, a törvényeket be kell tartani, ilyen egyszerű. Nem is úgy adta elő főtanácsos úr, hogy büszke a Pénzügyminisztérium a költségvetésre, hogy ilyen nagy növekedések vannak bizonyos tételeknél. Ezek törvényben garantált növekedések. Ha nem tenné meg a költségvetés, hogy betervezi ezeket a tételeket, akkor törvényt sértene. Úgyhogy szerintem azért nem kell külön megdicsérni, hogy nem sértett törvényt. Azt kell bírálni, aki törvényt sértett.

A valorizáció, az infláció beszámítása nemzetközi szerződéseknek és a kormánynak a különböző egyházakkal kötött szerződéseiből következő dolog. Ahol ez nem így van, azt elég súlyos dolognak tartom, Szászfalvi képviselő úr már utalt erre, ez az szja progresszív és nem progresszív számítása. Itt szerintem egy törvénynek a nem figyelembe vétele történt. A civil, a kisebbségi szféra számára kellene ennek egy irányadó dolognak lenni adott esetben, és szerintem az egyházak, a kisebbségek és a civil szféra nem versenyzők, akik egymással konkurálnak, hanem az egyik példáján okulva a másik is elérhetne olyan törvényi szabályozásokat, hogy minél több automatizmus legyen a költségvetésben, az kivonja a politikát egyébként a költségvetésnek erről a területéről. Más területeken természetesen érvényesülnek a gazdasági, szociális, egyéb politikai prioritások. Az automatizmusok egyébként megnyugtatják azokat a szereplőket, a civilek, a kisebbség és az egyházak olyan állandó szereplői a magyar közéletnek és társadalomnak, ha nem izgulnak minden alkalommal a költségvetés tárgyalásakor, akkor szerintem ez jól hat az egész társadalomra. Szerintem ezeknek az automatizmusoknak a beiktatása sokat segítene azon, hogy ne kelljen minden költségvetési vitában a társadalom egy bizonyos területének egyfajta megsemmisüléstől vagy nagyon komoly elvonó intézkedésektől tartani.

Köszönöm szépen. Wiener képviselő úré a szó, aztán Varga képviselő úr jelentkezett még.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem én kezdtem el a múlt idézését, hanem elhangzott a költői kérdés, hogy mi volt az elmúlt években. Én próbáltam egyfajta nagyon röviden összefogott értékelést adni erről. Megítélésem szerint persze a kommunikáció csodákra képes, hiszen egy elemző értékelés pillanatok alatt beismerő vallomássá vált, amikor erről szó sem volt természetesen. Mint ahogy arról sem, hogy itt bármiféle csalás vagy a görögökéhez hasonló machinációk beismerése vagy elismerése történt volna.

Volt egy vita a magyar kormány és az Európai Bizottság között, nem arról volt szó, hogy eltüntettünk tételeket, hanem volt egy kísérlet, hogy hogyan lehet elszámolni olyan kiadásokat, amelyeket jogi értelemben nem az államháztartás eszközölt. Volt egy egyeztetési, úgynevezett interaktív akciósorozat, amelynek a végén - többek között éppen Szapáry MNB-alelnök úr nagyon hatékony közreműködése következtében - kiderült, hogy nem fogadja el az Eurostat és más európai intézmény sem ezt a számítást. De nem arról volt szó, hogy más számokat mondtunk. Nem arról volt szó, hogy számokat el akart titkolni a kormányzat, egészen más volt, mint ami a görögök és néhány más európai uniós tagállam esetében történt. Semmiképpen nem vállalok e téren a kormányzó pártok nevében közösséget sem Micotakisszal, sem Szimitisszel, sem Kosztasz Karamanlisszal, sem másokkal.

Ami a '90-94. közötti időszakot illeti, erről én csak nagyon röviden mondanék néhány számot. Valóban igaz az, hogy 1990-ben az Antall-kormány 11 milliárd forint bruttó adósságállománnyal vette át a kormányzást... (Elnök: 22-vel!) ... és 21-gyel adta át! (Elnök: Nem, nem! 22-vel vette át!) Akkor 31-gyel adta át. A dolog lényege az, a bruttó és a nettó is tízzel növekedett. Hozzá kell tennem, nem az MDF-kormányt bíráltam, úgyhogy itt nem az egykori MDF-es reagálást kellett volna előtérbe állítani. Bármely kormány egy ilyen eladósodottsági állapotban négy év alatt még plusz felhalmozott volna egy ilyen adósságállományt, ahogy ezt a nemzetközi tapasztalatok mutatták. Lényegében tehát ez a belső adósságállomány is növekedett 1384 milliárd forintról 5005 milliárd forintra 1994-re. A dolog lényege, hogy az 1990 előtti időszakra idő hiányában most nem térnék ki, de ha erre szükség van, akkor természetesen érdemes lesz végignézni, hogy 4,4 milliárd dollár hitelfelvételből hogyan jött létre valóban a nettó 11 milliárdos (bruttó 21 milliárdos), amiből 21 milliárd nettó, illetve 31 milliárd bruttó adósságállomány keletkezett. Ezt egyébként a történettudománynak és az igazságtudománynak fel kellett volna tárnia, ez nem történt meg.

Mindenesetre azt az egyet tudnám javasolni, hogy mindig a tényekből, a realitásokból induljunk ki, és noha valóban semmilyen olyan igény nincs a kormánypárti képviselők részéről, hogy az ellenzék fogadja el a költségvetést - természetesen általános vitára alkalmatlannak kell, hogy minősítse -, ez a minősítés mindig megalapozott legyen, tényeken, érveken, ne pedig érzelmeken alapuljon!

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga képviselő úr, Pettkó képviselő úr és Szászfalvi képviselő úr!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy személyes érintettség kapcsán hadd mondjak két reagálást. Az egyik arról szól, nem szeretnék megfelelni annak a többségi szándéknak, hogy azt a látszatot keltsem, hogy itt kisebbségiek egymással vitatkoznak. Éppen ezért inkább a jegyzőkönyv számára és a kutatók számára mondom, hogy én két szinten beszéltem. Az első szint az volt, amikor a költségvetésről beszéltem, és akkor tényleg a kormányt tettem felelőssé. Amikor pedig a magyarországi cigányság helyzetéről beszéltem, akkor nemzetről és kormányokról beszéltem, ezt csak a jegyzőkönyv és a kutatás számára mondom. Még egyszer mondom, nem szeretnék abba a többségi csapdába beleesni, hogy mi kisebbségi képviselők egymással vitatkozunk.

A másik megjegyzésem számomra egy kicsit komolyabbnak tűnik. Wiener György érdekérvényesítésről beszélt. Én azt gondolom, az érdekérvényesítés ide van utalva hozzánk, képviselőknek. Egy választási rendszer kapcsán ön is, én is azért kerültünk a Magyar Országgyűlésbe, hogy érdekeket képviseljünk, még egyszer mondom, nem feltétlenül jobb- és baloldali érdekeket. Ilyen értelemben én ugyanúgy képviselem a többségi álláspontot is, ha kell, mint a kisebbségit. Ha ennél komolyabb érdekképviseletet akar, hogy én itt három-nyolc percben elmondom a magyarországi cigányság helyzetét, és ha ez önt nem hatotta meg annyira, hogy egy módosító indítvánnyal majd esetleg képviselőként azt nem fogja tudni támogatni, azt én úgy értékelem, hogy ön nem értett egyet azzal, amit én elmondtam. Ettől az érdekképviseletet ne kint keressük az utcán, itt kell keresni, mert húsz év múlva, amikor ezt a jegyzőkönyvet vissza fogják olvasni, egyértelműen ki fog derülni, ki mit képviselt ilyen esetekben. Még egyszer mondom, azt a jogot mindenkinek meg kell adni, hogy ne a szavazási arányában nyugdíjasokat, romákat vagy nem tudom, kiket képviseljen, akik a hatalom miatt benntartják önöket vagy minket. Olyan érdekeket is kell képviselni, ami a négy éven túl áthidal 30-40 éven keresztül.

80

SF 81 (Varga József)

Még egyszer mondom, a magyarországi cigányság már mindent elvesztett, ezért neki nincs vesztenivalója. Mi már olyan helyzetben vagyunk, hogy szép lassan, csendesen meg fogunk halni. Már nem rólunk szól a történet, hanem arról a többségi társadalomról, amely nem fog nyugdíjat kapni, mert nincs munkahelyünk, a mi gyerekeink nem dolgoznak. Erről beszélek! Ezt nem komolyan venni egy kormányzatnak: bűn. Azért mondom ezt jegyzőkönyvbe, hogy az unokámnak - amikor ez téma lesz - majd el tudjak számolni a lelkiismeretemmel. Különben mi a túrónak ülnék itt, ha nem mondanám el a véleményem?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Gyula képviselő úr!

TÓTH GYULA (MSZP): Mindenféle történelmi áttekintést félretéve valamennyi képviselőtársam pontosan tudja, hogy 1990 óta jó költségvetés még nem volt. Elfogadott költségvetés volt.

A másik dolog, amit éppen a hely szelleme hoz ki belőlem: amikor VII. Orbán pápa hírül vette, hogy az egyik bíborosa meghalt, akkor úgy sóhajtott fel, hogy ha van Isten, akkor a bíborosnak nagyon sok mindenért felelnie kell, ha pedig nincs, akkor sikeres ember volt. Képviselőtársaim, van egy lehetőségünk, reménykedjünk.

ELNÖK: Köszönjük szépen az Orbán-idézetet. (Derültség.) Pettkó András képviselő úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Egyetértek képviselőtársammal abban, hogy nincs jó költségvetés, csak elfogadott költségvetés van, viszont azt tudom mondani, hogy a mi bizottságunk az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság. Amikor a költségvetés elsőkörös módosításakor a minisztériumok, illetve a különböző fejezetek közötti átcsoportosításokról van szó, akkor az ebben a bizottságban dolgozó képviselők olyan módosító javaslatokat nyújtanak be, amelyek ezt a szférát próbálják jobb pozícióba hozni. Azért hangzott el a bizottságban több javaslat kormánypárti és ellenzéki részről egyaránt, hogy a bizottság támogasson olyan módosító javaslatokat, amelyek a kisebbségi szervezetek és a civil szervezetek helyzetét javítják, illetve a hitélettel kapcsolatos kérdéseket jobbá teszik. Az egészségügyi bizottságban dolgozó képviselők pedig olyan módosító javaslatokat nyújtanak be, amelyek erről a területről kívánnak pénzt elvenni, hiszen csak egy egységnyi pénz van, amit el lehet osztani. Amikor valaki országgyűlési képviselő lesz és bizottságot választ magának, akkor eldönti, hogy melyik területen kíván dolgozni, melyik területnek kíván a lobbistája és a képviselője lenni. Amikor mi ezt a bizottságot választottuk, akkor arról is döntöttünk, hogy az egységnyi pénzből megpróbálunk erre a területre minél többet átcsoportosítani. Ezért javasolta több képviselőtársam is, hogy akár közösen, akár bizottsági módosító javaslatokkal próbáljuk meg a költségvetést jobbá tenni.

Wiener György képviselőtársamnak mondom, hogy én egyetértek mindenféle elemzéssel akár ellenzéki, akár kormánypárti részről, és örülök, amikor több évre előrevetítő elemzéseket hallok, de nem tehetem meg, hogy ne emlékeztessem képviselőtársamat arra, 2001-ben minden politikai erő, az összes parlamenti frakció még arról beszélt, hogy az euró Magyarországon 2008-ban bevezetésre fog kerülni, de négy és fél év szocialista kormányzás után az euró bevezetésének a dátuma már szinte beláthatatlan távolságra került.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egy jelentkező van, Farkas Flórián képviselő úr. Azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy utána zárjuk le a vitát, hallgassuk meg a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék képviselőit. Kérdezem, hogy ki ért egyet ezzel az ügyrendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, a bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy Farkas Flórián képviselő úr hozzászólása után lezárjuk a vitát.

Parancsoljon, képviselő úr!

FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Őszintén mondom, hogy nekem nagyon tetszett a mai vita. Wiener képviselőtársam hozzászólása bátorított arra, hogy ismét megszólaljak. Képviselőtársam történelmi távlatokban gondolkodva vetített néhány dolgot elibénk, aminek nagyon sok részével egyet lehet érteni, de úgy gondolom, hogy a trükkök árát nem az országnak kellene megfizetni.

Javaslom, fordítsunk egyszer két órát arra, hogy megnézzük, a rendszerváltás óta az egyes kormányok milyen intézkedéseket hoztak a cigányság vonatkozásában, és akkor egy áttekinthető képet kapunk. Azért is javaslom ezt elnök úrnak, mert végre ideje lenne már őszintén szembenézni saját magunkkal. Nyilván sokáig bennünk fog még élni az olaszliszkai ügy, de nehogy azt higgye valaki is, hogy ez befejeződött. Sok olaszliszkai ügy lesz még. Amikor a költségvetés kapcsán a cigányságot érintő megélhetési és integrációs problémákról beszélünk, akkor valamennyi bal- és jobboldali képviselőnek a lelkiismeretére is apellálnunk kell. Amikor módosító javaslatokat fogalmazunk meg és azt mondjuk, hogy innen vegyünk el pénzt és inkább oda tegyük, higgyék el, ezt azért tesszük, mert mi ezt jobban tudjuk, jobban átéljük. S ha már hál' istennek mind a két oldalon van cigány származású országgyűlési képviselő, azt is el tudnám képzelni, hogy összedugva a fejünket közösen gondolkodjunk azon, hogyan tudnánk valamit mozdítani, lendíteni ezen a helyzeten.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. A Pénzügyminisztérium képviselője következik. Elhangzott néhány konkrét kérdés, de ha a történeti visszatekintésekre is válaszolni kívánnak, azt is szívesen hallgatjuk.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A Nemzeti Civil Alapprogrammal kapcsolatban a maradványképzési kötelezettséggel összefüggésben vetődött fel kérdés. A kolléganőm már elmondta, hogy az alapprogram 2005-ben mentesült a maradványképzés alól. 2006-ra vonatkozóan is elképzelhető hasonló kormánydöntés, de ez még nem született meg. A 2007. évi költségvetési törvény 51. §-a előírja, hogy a fejezeteknek az egyes előirányzatok tekintetében megmarad a maradványképzési kötelezettsége, de ez alól a kormány mentesítést adhat akár teljesen, akár részben, tehát a következő évben is van lehetőség arra, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramot a kormány mentesítse a maradványképzési kötelezettség alól, ugyanolyan elvi meggondolásból, mint ahogy tette azt 2005-ben.

ELNÖK: Köszönöm szépen. György István főtanácsos úr!

DR. GYÖRGY ISTVÁN vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Örömmel látjuk kormányzati oldalról is azt a kibontakozó egyetértést, ami a romaügyi kérdésben megnyilvánult, és úgy tűnik, hogy pozitív diszkriminációs törekvésekhez kell pénzügyi előirányzatokat biztosítani. Biztos vagyok abban, hogy a következő időszakban erre mód nyílik. Szakmai oldalról mi természetesen rendelkezésre állunk - akár személy szerint is - ezekben a kérdésekben.

90

aa 91-100 György István folyt.

Azt azért meg kell jegyeznem, a nemzeti kisebbségi ügyekben az elmúlt két évben lehet felhozni pozitív példákat, mert a nemzeti-etnikai fenntartású kisebbségi intézmények külön előirányzatként jelennek meg, ami azt jelenti, hogy bizonyos mértékig stabil pénzekről van szó. De ugyanúgy meg kell említenem a nemzetiségi fenntartású közoktatási intézményeknél a kiegészítő támogatást, amit bizony nagyon sok alapítványi fenntartású intézmény joggal irigyel, és amire fel kell hívni a figyelmet, hogy a következő esztendőben az idei - ha jól emlékszem - 128 970 forint helyett jövőre kereken 145 000 forint/fő kiegészítő támogatás van. Tudom, hogy ez egy apró dolog, de pozitív példaként hadd említsem meg.

Érzékeljük, halljuk, hogy a közalapítványi kérdéseket és a roma, cigányügyi előirányzatokat felül kell vizsgálni, bizonyára lesz alkalom arra, hogy ezt megtegyük. Az elhangzott egyházi kérdésekre: alelnök asszony említette az egyházi rendelkezések személyi jövedelemadón belüli arányát. Ez úgy néz ki - konkrétan majd számokat, gondolom, a következő napokban tudunk szolgáltatni -, hogy 30 százalék alatti, tehát az egyszázalékos rendelkezésből csökkenő mértékű az egyházaknak fölajánlott támogatási összegek, mind a rendelkezők számában, mind az összegében csökkenés tapasztalható. Míg korábban 30 százalék feletti volt, most egyre csökken, tehát a 25 százalék felé közelít, de pontosan adatokat, adatsort majd be fogunk tudni mutatni.

Szászfalvi alelnök úr említette a humánszolgáltatásnak a táblázatban szereplő ikszeit. Ezek az ikszek azért szerepelnek benn, mert tervszámokról van szó, előirányzatokként nem jeleníthetők meg. Be tudjuk majd mutatni a tényadatokat, ami azt jelenti, hogy itt a kiikszelt összegeknél közoktatásnál például több mint 30 milliárdot fordítunk az egyházi, nemzetiségi, alapítványi közoktatási intézmények normatív támogatására, és ugyancsak a szociális normatív támogatások is 14-15 milliárd forintos összeget érnek el. Ez az, aminek a végösszege a felsőoktatási normatív és címzett támogatásokkal együtt most már 60-70 milliárd forint lesz a következő esztendőben.

Amit jeleznem kell, mert úgy tűnik itt a vita során, hogy pontatlanul idézünk, ez a kedvezményekkel csökkentett, összevont adóalap adója. Ennek ez a neve, úgyhogy a '97-es Vatikáni Szerződésben is ez így szerepel. A progresszív személyi jövedelemadó, más nevén a kedvezményekkel összevont adóalap adója, mindig ezt értjük ennél a fogalomnál.

Még egy dolog, ez a 8,8 milliárd forintos ingatlanrendezési összeg. Ez a gyorsítás azt jelentette, hogy a következő évekre előre meghatározásra került, hogy melyik egyház, melyik egyházközség milyen költségvetési támogatást fog kapni. Ennek az ígérvénynek a birtokában - de Fedor úr professzora ennek az ügynek - el tudtak menni - múlt időben mondom - kereskedelmi pénzintézetekhez, ahol rögtön kézhez kapták a pénzt. Így nemcsak jogilag sikerült rendezni és így pályázni és ingatlanfejlesztésekbe tudtak fogni, hanem pénzügyileg is támogatáshoz jutottak. Kétségtelen, hogy az ígérvénynek megfelelően ezt a következő években majd meg kell fizetni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Őszintén szólva nem emlékszem, maradt-e nyitott kérdés, de ha Fedor főosztályvezető úr ehhez hozzá akar szólni, akkor parancsoljon!

DR. FEDOR TIBOR főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Kiegészítve a Pénzügyminisztérium képviselője által elmondottakat. A magam szempontjából szeretném előrebocsátani, nagyon örülök neki, hogy az ingatlanrendezés ilyen népszerű lett, mert utoljára a '90-es évek elején volt ilyen népszerű, amikor egyházi iskolák átadásáról volt szó. Most pedig a vége felé úgy látszik, mégiscsak a közérdeklődés középpontjába kerül.

Még egyszer röviden összegezve: A gyorsításhoz csatlakozó egyházak esetében a kormány 2011-ig kötelezettséget vállalt valamennyi kártalanítási összeg valorizált kifizetésére. A valorizációs kulcsot a Pénzügyminisztérium adta meg, ez a háromhavi budapesti bankközi kamatláb. A gyorsításnak tulajdonképpen itt van a lényege, hogy egy ilyen kormányzati kötelezettség birtokában valóban bármelyik egyházi szerv ezt a követelését értékesíthette pénzintézet felé, és a pénzintézetnek ez az érdeke, a haszna ez a bizonyos valorizáció volt. Lényegében a gyorsításhoz csatlakozva egyházak, az összes kártalanítási összeg nagyobb részéhez jutottak. De például a szerb-ortodox egyház és a Mazsihisz vonatkozásában teljes egészében megtörtént a kötelezettségek értékesítése, és a Magyar Katolikus Egyház vonatkozásában is túlnyomó részben. Én most 80-90 százalékos arányt mondom, mert a Magyar Katolikus Egyháznak az volt a hivatalos álláspontja, hogy minden egyházmegye és minden szerzetesrend maga dönthet arról, hogy a követeléseivel mihez kezd. Azt nyugodtan mondhatom, hogy túlnyomó többségében a követelésüket értékesítették. Ilyen értelemben az egyházak és a katolikus egyház is a követelés nagy részéhez hozzájutott, és ezt törvény szerinti funkciókra fel tudja használni, adott esetben hitéleti, többcélú ingatlanok létesítésére.

Szeretném előrebocsátani, hogy pénzintézeti értékesítés történt, nyilvánvalóan adott esetben akár adatokkal is szolgálhatunk arra vonatkozóan, hogy melyik pénzintézet milyen mértékben részesül ebből. Szeretném jelezni, úgy gondoljuk alapvetően az egyházak és a pénzintézetek között egy megállapodás, de az én adatvédelmi felfogásom alapján az egyházaktól kell hozzájárulást kérni ahhoz, hogy ezekről adott esetben szélesebb körű tájékoztatást adjunk. Ennyit szeretnék elöljáróban előrebocsátani.

Valóban az egyházak is, a Magyar Katolikus Egyház is, a követeléséhez túlnyomó többségében hozzájutott ebben az évben. Szeretném jelezni, hogy két egyház - a Református és az Evangélikus egyház - nem kívánt részt venni a gyorsítási folyamatban. Vonatkozásukban 2011-ig folyamatosan évente kerül rendezésre a még rendezésre váró ingatlanügy, és ebben a 8,8 milliárd forint tartalmazza ennek a fedezetét is. Nyilvánvalóan a valorizációs kötelezettségvállalás okán nem lehet százszázalékosan pontosan meghatározni a következő évi valorizációs kötelezettségvállalás várható mértékét. Úgy gondolom - a Pénzügyminisztérium pontosíthat -, 7,5-8 milliárd forint közé fog esni, a különbözet viszont teljes egészében a két protestáns egyház folyamatos ingatlanrendezési céljait fogja szolgálni.

A személyi jövedelemadó egy százalékával és ennek a kiegészítésével kapcsolatban. Szászfalvi alelnök úr hivatkozott a 2001-es Semjén Zsolt akkor helyettes államtitkár és Karl Josef Rauber nuncius úr között lévő megállapodásra. Erről készült egy jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv továbbra is a magánszemélyek progresszív jövedelemadója egy százalékának a kiegészítésére vonatkozik.

A törvénymódosító javaslat kétségkívül nem nevesíti a jövedelemadó mibenlétét Pénzügyi tekintetben általában a személyi jövedelemadónak két fajtája van: az egyik a progresszív, amit a Pénzügyminisztérium ismertetett, hogy lényegében a kedvezmények levonása után maradó személyi jövedelemadó, a másik pedig az úgynevezett pénzforgalmi, vagyis a bruttó személyi jövedelemadó. A mellékletét képező törvénymódosító javaslat nem nevesíti, a jegyzőkönyv viszont progresszív személyi jövedelemadót ismertet.

Annyit még, hogy ez a jegyzőkönyv is tulajdonképpen azt tartalmazza, hogy négyévenként a felek kölcsönösen felülvizsgálják, tehát legközelebb 2006. évi állami költségvetési törvény elfogadása előtt. Meg kell mondanom, nincs tudomásunk róla, hogy megvizsgálásra került volna. Ugyanakkor itt szóba került a Vatikáni Vegyes Bizottság, ezzel kapcsolatban szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy állami oldalról is megtörtént a tagok kijelölése a tárcák részéről. Technikailag egy miniszterelnöki rendeletet kell hozni a bizottság állami oldalának a felállításáról. Ennek az előkészületi munkálatai megtörténtek. Álláspontunk szerint mindenképpen az év folyamán meg fog történni a miniszterelnöki rendelet előkészítése és kibocsátása. Reményeink szerint még az év vége előtt, a karácsonyi ünnepek előtt a Vatikáni Vegyes Bizottság talán az első ülését meg is tudja tartani. Ennek kapcsán úgy gondolom, minden lényeges szempont az Apostoli Szentszék és a magyar kormány között az egyházi ügyeket illetően terítékre fog kerülni. Reményeink szerint mindenképpen komoly előrehaladás fog történni majd a vatikáni vegyes bizottsági tárgyalások során.

Köszönöm szépen. Ennyivel szerettem volna még kiegészíteni a Pénzügyminisztérium által előadottakat.

100

SF 101

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Ha valaki nem kapott választ valamilyen kérdésére, az kérem, hogy jelezze.

Én az Állami Számvevőszéktől azt kérdeztem, látnak-e tendenciát abban, hogy a civil ügyek, a civil szervezetek támogatásához rendelt minisztériumi keretek átcsúsznak miniszteri keretbe és csökken a pályáztatás lehetősége, vagy ez csak az én vízióm.

DR. ELEK JÁNOS főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Véleményének kialakítása során az Állami Számvevőszék ilyen irányú vizsgálatot nem végzett, ezért erre a kérdésre nem tudok válaszolni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról szóló vitát lezárom. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a törvényjavaslatot.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a törvényjavaslatot.

Szavazás a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról

ELNÖK: Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki támogatja a 2007. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül támogatja.

Az Állami Számvevőszék véleményéről nem kell szavaznunk.

A többségi és a kisebbségi véleményt le kell adnunk a költségvetési bizottságnak. Alelnök asszony írja alá a többségi véleményt, én pedig a kisebbségi véleményt.

Köszönjük szépen a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék képviselőinek az aktív közreműködését.

A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat (általános vita)

2. napirendi pontunk a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.

Rögtön egy ügyrendi javaslattal kezdem: szerintem már alapvetően megvitattuk ezeknek a törvényjavaslatoknak a tartalmát, ezért azt javaslom, hogy ne nyissunk erről vitát. Ha a minisztérium indokolni kívánja a törvényjavaslatot, akkor tegye meg, és persze vitatkozni is lehet. Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Csak hogy még a látszatát is elkerüljük annak, hogy vitában volnánk, csatlakozom elnök úr ügyrendi javaslatához, és akkor nincs szükség arra, hogy az ügyrendi javaslathoz minden frakció egyenként hozzászóljon.

ELNÖK: Az MDF-frakció természetesen kifejtheti az álláspontját. Pettkó képviselő úré a szó.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem támogatom az ügyrendi javaslatot, mert szeretnék a törvényjavaslathoz hozzászólni. Mindenesetre képviselőtársaim figyelmébe ajánlom a T/1296. számú törvényjavaslaton belül a 20. §-ban az NCA-ról szóló törvény módosításáról szóló törvényrészt, de nem is annyira a módosítást, hanem a módosításnak az indoklását, és főleg azoknak a kormánypárti képviselőtársaimnak a figyelmébe, akikkel ebben a témában éveken keresztül együtt dolgoztunk. Kérem a bizottság tagjait, tegyék lehetővé, hogy kifejthessem az álláspontomat.

ELNÖK: Pettkó képviselő úr ellenjavaslatot tett, mondván, hogy mégis nyissuk meg a vitát. Két javaslat hangzott el, az egyik arra vonatkozott, hogy nyissuk meg a vitát, a másik pedig arra, hogy ne nyissuk meg. Ki támogatja azt, hogy ne nyissunk vitát erről a törvényjavaslatról? (0) A bizottság úgy döntött, hogy nyissuk meg a vitát.

Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy kívánja-e indokolni a törvényjavaslatokat.

Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy egyrészt 23 törvény módosításáról van szó, másrészt pedig az előző napirendi pont tárgyalása során a tisztelt bizottság elég részletesen kitért azokra a törvénymódosításokra, amelyek konkrétan a bizottság hatáskörébe tartoznak, nem tudom pontosan, hogy melyik törvény kapcsán szeretnék hallani a véleményem. Ha kérdés merül fel, azokra kollégáimmal együtt szívesen válaszolunk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? Pettkó András képviselő úr!

Hozzászólások

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat 20. §-ának az indoklásához szeretnék hozzászólni, ami engem, mint az MDF képviselőjét mélységesen felháborított. Ez úgy szól, hogy "a módosítás célja a Nemzeti Civil Alapprogram központi költségvetési támogatásának kiszámíthatóvá, előre láthatóvá tétele". Nem tudom, hogy ki írta a törvényjavaslat e módosításának az indoklását, de én ezt nevetségesnek tartom. Folytatom: "A személyi jövedelemadó 1 százalékáról történő állampolgári rendelkezések évről évre változó, előre meghatározhatatlan tendenciát mutatnak. A módosítás a civil szervezetek számára kiszámíthatóbbá, számon kérhetőbbé teszi az NCA forrásaival történő gazdálkodást, és a javaslat a költségvetési tervezést és finanszírozást is megkönnyíti."

Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ezt a módosítási javaslatot ne fogadjuk el, sőt készítsünk egy olyan módosító javaslatot, amellyel a maradványképzési kötelezettség kérdését végérvényesen tisztázni tudjuk és az egész NCA kérdését normális mederbe tudjuk terelni. Javaslom, hogy fontoljuk meg akár bizottsági módosító javaslat benyújtását is.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Abban reménykedtem, hogy senki nem fogja elolvasni ezt az indoklást, de ez természetesen csak hiú remény volt. Ez tulajdonképpen befagyasztás. A javaslat az, hogy ne toljuk másra a felelősséget, hiszen ha a költségvetési törvényjavaslat nem fagyasztja be, akkor végül is mi fogjuk befagyasztani a Nemzeti Civil Alapprogram keretét azoknak az érveknek az alapján, amiket az előző napirendi pontban alaposan megvitattunk.

Mélységesen egyetértek Pettkó úrral abban, hogy ez az indoklás nem jó. Az NCA azért volt nagyszerű dolog és az ma is - és bizakodom abban, hogy a jövőben is az lesz -, mert forrásautomatizmussal működik. Éppen azért kiszámítható a dolog, mert attól függ, hogy maguk a civilek milyen jól tudnak 1 százalékos kampányt csinálni, mennyiben élvezik az állampolgárok bizalmát, és ha a civil szervezetek élvezik az állampolgárok bizalmát és jó 1 százalékos kampányokat tudnak csinálni, akkor elvileg megvan a lehetőségük arra, hogy elérik az 1 százalékot a felajánlásokkal, illetve elérik az plusz 1 százalékot a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül. Ez világos filozófia, ez az, amitől a Nemzeti Civil Alapprogram jó. Az indoklás sajnos nem sikerült jól, de az indokláshoz nem lehet módosító javaslatot benyújtani, legfeljebb a véleményünket mondhatjuk el ezzel kapcsolatban a bizottságban és a plenáris ülésen.

Összegezve: az észrevétellel nagyon egyetértek, de a végkövetkeztetéssel nem, mert a civileknek is ki kell venniük a részüket abból a nadrágszíjhúzásból, aminek most a részesei vagyunk.

110

aa 111-120

ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e egyéb hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e reagálni a fölvetettekre? Tessék parancsolni!

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Én nem szeretnék reagálni, csak egyetértve alelnök asszonnyal, ehhez módosító indítványt valóban nem lehet benyújtani, hiszen ez nem a törvény szövege.

ELNÖK: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője?

JENŐFI GYÖRGY főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A maradványképzési kötelezettség itt jelenik meg, ha jön módosítás. A kettőt nem lehet összerakni.

ELNÖK: Egyéb hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.)

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10.) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Azt javaslom, hogy tartsunk tíz percet szünetet.

120

SF 121

(Szünet: 16.33 - 16.43-ig)

(Az ülés vezetését Szászfalvi László, a bizottság alelnöke veszi át.)

Az elnök javaslata a bizottság ügyrendje tárgyalásának elhalasztására

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A szünetben alelnök asszonnyal egyeztettünk és úgy döntöttünk, javasoljuk a bizottságnak, hogy az ügyrend megtárgyalását tegyük át a következő ülésünkre. Nyissunk-e erről vitát? (Godó Lajos: Ne.)

Ki ért egyet azzal, hogy a mai ülésen ne tárgyaljuk a bizottság ügyrendjét, és majd az elnökség eldönti, hogy melyik ülésünkön tudjuk megtárgyalni? (17) Ki nem ért vele egyet? (1) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság elfogadta az ügyrend elhalasztásáról szóló javaslatot.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/1096. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok)

Következő napirendi pontunk az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/1096. számon előterjesztett törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A november 13-i keltezésű kiegészítő ajánlásból dolgozunk. Tisztelettel köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében megjelent Baranyi Bertold osztályvezető urat, ő lesz segítségünkre a módosító javaslatok megtárgyalása során.

A kiegészítő ajánlás 1. pontjában - amely összefügg az 5. és 7. ajánlási pontokkal - a foglalkoztatási bizottság a törvényjavaslat 2. §-ának új (1) bekezdésében az Ebktv. 10. §-át új (2) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BARANYI BERTOLD osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A kiegészítő ajánlás 2. pontjában Avarkeszi Dezső képviselő - kapcsolódva Salamon László képviselő módosító indítványához - a törvényjavaslat 8. §-ában az Ebktv. 17/B. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BARANYI BERTOLD osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A kiegészítő ajánlás 3. pontjában Pettkó András képviselő - kapcsolódva Herényi Károly képviselő módosító indítványához - a törvényjavaslat 11. § (1) bekezdésében az Ebktv. 63. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BARANYI BERTOLD osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kinek van kérdése, észrevétele? Pettkó András képviselő úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Múltkori ülésén a bizottság egyhangúlag megszavazta azt a módosító javaslatot, amit Herényi Károly nyújtott be. Egyetlenegy vitás kérdés volt, hogy az elfogadott szakasz mikor lépjen életbe. Azért nyújtottam be ezt a kapcsolódó módosító javaslatot, hogy 2008. január 1-ig kelljen az esélyegyenlőségi tervet elfogadni, hogy egyéves laufot biztosítsunk. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk. A kormány tehát nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A kiegészítő ajánlás 4. pontjában Pettkó András képviselő - kapcsolódva Herényi Károly képviselő módosító indítványához - a törvényjavaslat 11. § (2) bekezdésében az Ebktv. 63. § (5) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BARANYI BERTOLD osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Pettkó képviselő úrnak adom meg a szót.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Ennek a módosító javaslatnak ugyanaz a lényege, mint az előzőnek, hogy egyéves laufot biztosítsunk. Kérem a bizottságot, hogy ezt a javaslatot is támogassa.

ELNÖK: Köszönöm. Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): A 6. ajánlási pontban dr. Szabóné Müller Timea képviselő asszony hasonló tartalmú módosító javaslatot nyújtott be. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy ezt támogatja-e.

DR. BARANYI BERTOLD osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Ebben az esetben támogathatjuk Pettkó András javaslatát.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány a 4. pontban lévő javaslatot nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A kiegészítő ajánlás 6. pontjában dr. Szabóné Müller Timea képviselő - kapcsolódva Tatai-Tóth András, valamint dr. Szabóné Müller Timea, továbbá Herényi Károly képviselők módosító indítványához - a törvényjavaslat 12. § (1) bekezdésének módosítását javasolja, valamint a §-t új (2) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. A kormány nem támogatja ezt a javaslatot. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A kiegészítő ajánlás 8. pontjában Salamon László képviselő - kapcsolódva Simon Gábor, valamint Gusztos Péter képviselők módosító indítványához - a törvényjavaslat 12. § (2) bekezdés h) pontjának elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BARANYI BERTOLD osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az alkotmányügyi bizottság T/1096/26. számon bizottsági módosító javaslatot nyújtott be. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BARANYI BERTOLD osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Köszönjük szépen osztályvezető úr segítségét.

Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló T/1093. számú törvényjavaslat (a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok)

4. napirendi pontunk az egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló T/1093. számon előterjesztett törvényjavaslathoz benyújtott és a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. Tisztelettel köszöntöm dr. Horváth Ágnes államtitkár asszonyt, ő fogja a kormányzat álláspontját ismertetni. A november 8-án keltezett ajánlásból dolgozunk.

Az ajánlás 4. pontjában - amely összefügg a 112., 114., 117., 157., 159. és 161. ajánlási pontokkal - Mikola István, Horváth Zsolt, Spiák Ibolya, Soltész Miklós, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar képviselők a törvényjavaslat 2. §-ában az Ebtv. 5/B. § 1) pontjának elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 6. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 2. §-ában az Ebtv. 5/B. § 1) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 7. pontjában - amely összefügg a 33., 36., 41., 46., 50., 60., 65., 103., 105., 108., 120., 144., 147., 148. és 164. ajánlási pontokkal - Mikola István, Horváth Zsolt, Spiák Ibolya, Soltész Miklós, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar képviselők a törvényjavaslat 3. §-ának elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 8. pontjában - amely összefügg a 40. ajánlási ponttal - Kökény Mihály képviselő a törvényjavaslatot új 4. §-sal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 9. pontjában - amely összefügg a 87. és 110. ajánlási pontokkal - Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (1) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nem tudok kormányálláspontot mondani ebben a kérdésben.

ELNÖK: Tárcaálláspont sincs?

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Az sincs.

ELNÖK: Mivel se kormány-, se tárcaálláspont nincs, a bizottság bölcsességére bízzuk a dolgot. A bizottság tagjai közül ki támogatja ezt a módosító javaslatot? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 10. pontjában - amely összefügg a 13. ajánlási ponttal - Mikola István, Horváth Zsolt, Spiák Ibolya, Soltész Miklós, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (2) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 11. pontjában - amely összefügg a 63. ajánlási ponttal - Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (2) bekezdés a) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 12. pontjában Béki Gabriella képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (2) bekezdés a)-b) pontjainak módosítását és új c) ponttal történő kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 14. pontjában - amely összefügg az 5., 19., 72., 80., 86., 96., 98., 107., 111., 113., 115., 118., 158. és 162. ajánlási pontokkal - Gusztos Péter képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (1) Ki nem támogatja? (18) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 15. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 16. pontjában - amely összefügg a 34., 44. és 61. ajánlási pontokkal - Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál, Nagy László, Kiss Ferenc, Bóth János, Rákóczy Attila, Rózsa Endre és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. §-át új (4) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, mert redundánsnak tartjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Wiener képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy a kormány miért tartja redundánsnak ezt a módosító javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony!

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Mindenkire alapvetően három intézményt kell megjelölni, ahol igénybe veheti az ellátást, a fogyatékosság jellege szerint mindenhol meg kell teremteni az akadálymentesítést és miegymást, ezért nem tudjuk értelmezni a javaslatot.

ELNÖK: Kimerítő választ kapott képviselőtársunk? (Dr. Wiener György: Igen.) Akkor szavazhatunk a 16. pontról. A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (11) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 17. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (4)-(5) bekezdésének a módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 18. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (5) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 20. pontjában Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál, Nagy László, Kiss Ferenc, Bóth János, Rákóczy Attila, Kránitz László, Rózsa Endre és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdés d) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 21. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdés d) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 23. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdését új h) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány ebben a formájában nem tudja támogatni, kapcsolódó módosító javaslattal viszont igen. A "nem gyógyító céllal" van gondunk. Eddig az "egészségügyi célú művi meddővé tétel" volt a megfogalmazás. Ilyen értelmű kapcsolódó módosító javaslattal el tudjuk képzelni a támogatását.

ELNÖK: Nekünk erről a formáról kell szavaznunk, amit a kormány nem támogat. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 24. pontjában Gusztos Péter képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdés i) pontjának elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (1) Ki nem támogatja? (18) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 25. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdés i) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, de nem zárjuk ki kapcsolódó módosító javaslattal történő támogatását.

ELNÖK: A kormány ebben a formájában nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 26. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdését új j) ponttal javasolják kiegészíteni és a j)-s) pontok módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 27. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdését új k) ponttal javasolják kiegészíteni és a k)-s) pontok módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 28. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdés k) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 29. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdés k) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 30. pontjában Gusztos Péter képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdés n) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (1) Ki nem támogatja? (18) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 31. pontjában - amely összefügg az 59., 129. és 143. ajánlási pontokkal - Kökény Mihály képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (8) bekezdését új r) ponttal javasolja kiegészíteni és az r)-s) pontok módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Ebben szintén nincs kormányálláspont. A tárca a jelenlegi formában nem támogatja, de kapcsolódó módosító javaslattal el tudjuk képzelni a támogatását.

ELNÖK: A 31. pontról még nincs kormányálláspont. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 32. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (10) bekezdése felvezető szövegének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 35. pontjában - amely összefügg a 97. ajánlási ponttal - Kökény Mihály képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (10)-(11) bekezdései b) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 37. pontjában - amely összefügg a 38. ajánlási ponttal - Molnár László képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. § (11) bekezdését új e) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 39. pontjában Kékesi Tibor képviselő a törvényjavaslat 4. §-ában az Ebtv. 18. §-át új (13)-(14) bekezdésekkel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 42. pontjában - amely összefügg a 45., 48. és 51. ajánlási pontokkal - Csáky András képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (2) bekezdés a) pontjának módosítását és új aa)-ad) alpontokkal történő kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 43. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (2) bekezdés b) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 47. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. §-át új (3) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 49. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (4) bekezdés b) pontjának elhagyását és (6) bekezdésének új g) ponttal történő kiegészítését javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 52. pontjában Winkfein Csaba, valamint Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdés e) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nem tudok nyilatkozni, mert kormányálláspont még nem került kialakításra.

ELNÖK: Kormányálláspont nincs. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 53. pontjában Winkfein Csaba képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdését új f) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Kormányálláspont hiányában szintén nem tudok nyilatkozni.

ELNÖK: Kormányálláspont nincs. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 54. pontjában - amely összefügg a 91., 121., 123., 124., 125., 127. és 128. ajánlási pontokkal - Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdés f) pontjának és a (7) bekezdés b) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 55. pontjában - amely összefügg a 90. és a 126. ajánlási pontokkal - Béki Gabriella képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdés f) pontjának és a (7) bekezdés b) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 56. pontjában Béki Gabriella képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdését új g) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 57. pontjában Deák Istvánné, Vidorné Szabó Györgyi, Katanics Sándor, Kormos Dénes, Botka Lajosné, Botka László, Frankné Kovács Szilvia, Lombos István, Dér Zsuzsanna és Juhászné Lévai Katalin képviselők a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdését új g) ponttal javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 58. pontjában Donáth László képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (6) bekezdését új g) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 62. pontjában Kökény Mihály képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (7) bekezdés a) pontja ab) alpontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 64. pontjában - amely összefügg a 122. ajánlási ponttal - Farkas Imre képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Ebtv. 18/A. § (7) bekezdés b) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 69. pontjában - amely összefügg a 92. ajánlási ponttal - Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 6. §-ában az Ebtv. 19. § (3) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 70. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 7. §-ában az Ebtv. 20. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, de kapcsolódó módosító javaslatot itt sem zárunk ki.

ELNÖK: A kormány ebben a formában nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 71. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 7. §-ában az Ebtv. 20. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 73. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 7. §-ában az Ebtv. 20. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, kapcsolódó módosító javaslattal esetleg.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 74. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 7. §-ában az Ebtv. 20. § (7) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 77. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 7. §-ában az Ebtv. 20. § (11)-(14) bekezdéseinek elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 78. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 7. §-ában az Ebtv. 20. § (12) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 81. pontjában - amely összefügg a 163. ajánlási ponttal - Mikola István, Horváth Zsolt. Spiák Ibolya, Soltész Miklós, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar képviselők a törvényjavaslat 8. §-ában az Ebtv. 20/A. §-ának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 82. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 8. §-ában az Ebtv. 20/A. § (5) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A 82. és a 83. ajánlási pontokban lévő módosító javaslatok ugyanarra vonatkoznak. A kormány mind a kettőt támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 83. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 8. §-ában az Ebtv. 20/A. § (5) bekezdésének módosítását és (6) bekezdésének elhagyását javasolja, amit a kormány támogat. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 84. pontjában - amely összefügg a 100. ajánlási ponttal - Csáky András képviselő a törvényjavaslat 9. §-ának elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 85. pontjában Mikola István, Horváth Zsolt, Spiák Ibolya, Soltész Miklós, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar képviselők a törvényjavaslat 9. §-ának elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 88. pontjában - amely összefügg a 89. és a 94. ajánlási pontokkal - Mikola István, Horváth Zsolt, Spiák Ibolya, Soltész Miklós, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar a törvényjavaslat 10. § (1) bekezdésének elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 93. pontjában Kékesi Tibor képviselő a törvényjavaslat 11. § (1) bekezdésében az Ebtv. 24. § (2) bekezdése kiegészítő mondatának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 104. pontjában Kökény Mihály képviselő a törvényjavaslat 17. §-ában az Ebtv. 35/A. §-ának módosítását javasolja.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk, kapcsolódó módosító javaslat benyújtását javasoljuk.

ELNÖK: A kormány jelen formájában nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 116. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 23. §-ában az Ebtv. 72. § (1)-(2) bekezdéseinek módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 119. pontjában - amely összefügg a 154. ajánlási ponttal - Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslatot új 26. §-sal javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 130. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária a törvényjavaslat 33. §-ában az Eütv. 142. § (3) bekezdését új n) ponttal javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 131. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 33. §-ában az Eütv. 142. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 132. pontjában - amely összefügg a 138. ajánlási ponttal - Soltész Miklós, Lanczendorfer Erzsébet, Hoffmann Rózsa, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar képviselők a törvényjavaslat 35. §-ában az Eütv. 187. §-a helyébe új rendelkezést javasolnak. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Miért nem támogatja a kormány ezt a módosító javaslatot?

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): E módosító javaslat szerint a művi meddővé tétel csak egészségügyi indokkal és csak szakorvosi javaslatra lenne elvégezhető. Ezzel szemben a mi javaslatunkban a megfelelő várakozási idő eltelte után a nő kérésére is megtörténhet a művi meddővé tétel, ami életkortól függően változik, sőt megtörténhet akár cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes nő esetében is.

ELNÖK: A bizottságunknak annak idején volt egy széles körű bizottsági meghallgatása, kvázi nyílt napja ebben az ügyben. Miniszter úr akkor arra vállalt kötelezettséget, hogy figyelembe fogja venni az ott elhangzott véleményeket, de ez véleményünk szerint nem tükröződik ebben a törvényjavaslatban. Kérdezem, hogy lesznek figyelembe véve az ott elhangzott markáns vélemények.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon sok egyeztetés előzte meg a művi meddővé tétel szabályozását. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályozást, amely 35 éves életkorhoz - egyáltalán életkorhoz - kötötte a művi meddővé tétel elvégezhetőségét. Jelenleg egy teljes értékű joghézag áll fenn, ugyanis annál és úgy végeznek művi meddővé tételt, akinél és ahogyan csak akarnak, nincs semmiféle szabályozás. Ezzel a jogszabállyal kívánjuk pontosítani és helyreállítani a művi meddővé tétellel kapcsolatos szabályozást úgy, hogy - hivatkozva az Alkotmánybíróság döntésére - az egyetlen alkotmányosan elfogadható életkor a nagykorúság, tehát a 18 éves életkor, azzal, hogy 18-26 éves életkor között - azért 26, mert ezt az életkort tekinti az új Btk. vízválasztónak az ember életében - csak hosszabb várakozási idő, kétszer hathónapos tanácsadás után, míg 26 éves kor felett a tájékoztatást követően kétszer három hónap várakozási idő után végezhető el a művi meddővé tétel.

Ezenkívül egészségügyi okból történő elvégzésre is adunk lehetőséget, például akkor, ha a terhesség veszélyezteti a nő életét, vagy ha más fogamzásgátlási módszer egészségügyi okból nem biztonságos vagy nem javasolható. Gondoljanak például egy leukémiás és éppen sugárzással kezelt nőre, akinek nem biztos, hogy a nem fogamzásra való odafigyelés a legfőbb problémája.

A művi meddővé tétel nagyon kényes és ritka választás bármely ember életében, ezért meg kell teremteni ennek a jogszabályi lehetőségét.

ELNÖK: Köszönöm. A 132. pontról kell szavaznunk. A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 133. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 35. §-ában az Eütv. 187. §-a helyébe új rendelkezést javasol. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 134. pontjában - amely összefügg a 140. ajánlási ponttal - Horváth Zsolt, Spiák Ibolya, Bernáth Ildikó, Mátrai Márta, Szabó Erika és Kontur Pál képviselők a törvényjavaslat 35. §-ában az Eütv. 187. §-ának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 135. pontjában Béki Gabriella képviselő a törvényjavaslat 35. §-ában az Eütv. 187. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A jelenlegi formájában nem támogatjuk. Kapcsolódó módosító javaslat benyújtását javasoljuk, mert a "lehetővé" és az "indokolttá" szó között lenne a megfelelő megoldás.

ELNÖK: A kormány így nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 136. pontjában Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál, Nagy László, Kiss Ferenc, Bóth János, Rákóczy Attila, Rózsa Endre és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 35. §-ában az Eütv. 187. §-át új (5) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 137. pontjában Csáky András képviselő a törvényjavaslat 35. §-ában az Eütv. 187. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 139. pontjában Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál, Nagy László, Kiss Ferenc, Bóth János, Rákóczy Attila, Kránitz László, Rózsa Endre és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 36. §-ában az Eütv. 187/A. §-át új (2) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja, mert garanciális szabálynak látjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 141. pontjában Béki Gabriella képviselő a törvényjavaslat 36. §-ában az Eütv. 187/B. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 142. pontjában Béki Gabriella képviselő a törvényjavaslat 36. §-ában az Eütv. 187/B. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 145. pontjában Winkfein Csaba képviselő a törvényjavaslat 39. §-ában az Szt. 54/A. §-át megelőző címének és az 54/A. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 146. pontjában Simon Gábor képviselő a törvényjavaslat 39. §-ában az Szt. 54/A. § (1) bekezdésének módosítását és új (5) bekezdéssel történő kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk, de kapcsolódó módosító javaslattal történő támogatását nem zárjuk ki.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 150. pontjában Béki Gabriella képviselő a törvényjavaslat 42. § (1) bekezdésének módosítását és új (4) bekezdéssel történő kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 151. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 42. § (2) bekezdésében az Öpt. 10. § (2) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 152. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 42. §-át új (6) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 153. pontjában Kökény Mihály és Vojnik Mária képviselők a törvényjavaslat 42. §-át új (6) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Ebben kormányálláspont híján nem tudok nyilatkozni.

ELNÖK: Kormányálláspont nincs. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 155. pontjában Deák Istvánné és Tatai-Tóth András képviselők a törvényjavaslat 42. § (6) bekezdés a) pontja ab) alpontjának elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. HORVÁTH ÁGNES államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Nagyon szépen köszönjük államtitkár asszony segítségét.

Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy néhány napon belül megjelenik a bizottság kiadványa arról a bizottsági meghallgatásról, amely a művi meddővé tételről szólt.

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslat (módosító és kapcsolódó módosító javaslatok)

5. napirendi pontunk a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számon előterjesztett törvényjavaslathoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A T/826/60. számú ajánlásból, valamint a november 13-i keltezésű kiegészítő ajánlásból dolgozunk. Tisztelettel köszöntöm dr. Bézi-Farkas Barbara tanácsos asszonyt.

Az ajánlás 6. pontjában Ángyán József, Ékes József és Nagy Kálmán képviselők a törvényjavaslat 5. §-ában a Gtv. 4. § (1) bekezdés a) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 9. pontjában Jakab István és Ángyán József képviselők a törvényjavaslat 6. §-ában a Gtv. 5. § (4) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, de szeretném megjegyezni, hogy kapcsolódó módosító indítványt kaptunk hozzá, és az előzetes ötpárti megbeszélésen az a megállapodás született, hogy a kapcsolódó módosító javaslattal el tudjuk fogadni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, hogy az adott kapcsolódó módosító javaslatnál tessék jelezni az ötpárti egyetértést. A kormány tehát ebben a formában nem támogatja a módosító javaslatot. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 13. pontjában Ángyán József képviselő a törvényjavaslat 10. §-ában a Gtv. 9. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 14. pontjában Ángyán József képviselő a törvényjavaslat 10. §-ában a Gtv. 9. § (5) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 16. pontjában Ángyán József képviselő a törvényjavaslat 10. §-ában a Gtv. 9. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 17. pontjában Ángyán József képviselő a törvényjavaslat 10. §-ában a Gtv. 9. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 18. pontjában Ángyán József képviselő a törvényjavaslat 11. §-ában a Gtv. 10/A. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 22. pontjában Járvás István és Ángyán József képviselők a törvényjavaslat 13. §-ában a Gtv. 11/B. §-át új (3) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 44. pontjában Ángyán József képviselő a törvényjavaslat 20. §-ában a Gtv. 21/D. § (2) bekezdés c) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 47. pontjában Ángyán József képviselő a törvényjavaslat 20. §-ában a Gtv. 21/E. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 53. pontjában Czerván György és Ángyán József képviselők a törvényjavaslat 28. §-át új (11) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A kiegészítő ajánlás 3. pontjában - amely összefügg a 6., 10., 12., 13., 15., 19., 20., 22. és 24. ajánlási pontokkal - Avarkeszi Dezső képviselő - kapcsolódva Ángyán József, Ékes József és Nagy Kálmán képviselők módosító indítványához - a törvényjavaslat 5. §-ában a Gtv. 4. §-ának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormányálláspont nincs, a földművelésügyi tárca nem támogatja.

ELNÖK: A tárca nem támogatja. Wiener György képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Miért nem támogatja a kormány ezt a módosító javaslatot, amelyben olyan elnevezések vannak, amelyek egy most elfogadandó törvényjavaslatban általános megnevezési elvvé válnak? Ezután nem úgy fogják jelölni, hogy környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hanem úgy, hogy a természetvédelemért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter és így tovább. Ha a törvényjavaslat az eredeti szöveggel megy át, akkor rövidesen módosítani kell, hogy az elnevezésekkel kapcsolatos új jogi szabályozásnak teljes mértékben megfeleljen. Ezért célszerű lenne támogatni ezt a módosító javaslatot, amely valószínűleg azért született, hogy az előbb említett belső jogharmonizációt meg lehessen valósítani.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tanácsos asszony!

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a módosító indítvány valóban a folyamatban lévő jogállási törvényről szóló törvényjavaslattal függ össze, azonban szeretnénk megvárni, amíg ez a törvényjavaslat megszületik. Épp az előbb voltam a mezőgazdasági bizottság ülésén, ahol ezt a törvényjavaslatot tárgyalták és nagyon sok módosító indítványt valószínűsített a bizottsági vita, ezért úgy gondoljuk, hogy az egységes fogalomhasználat és a jogrendszer koherenciája miatt meg kell várnunk annak a törvénynek a megszületését. A jövő év elején - szintén az ötpárti egyeztetéssel összefüggésben - úgyis várható, hogy újabb módosítás fog készülni, amelybe beépítjük azokat a módosító indítványokat, amelyek notifikációkötelesek, amelyeket be kell jelentenünk az Európai Bizottságnak, és ezt a módosítást is akkor szeretnénk végrehajtani.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Az az alapvető probléma, hogy ezt a törvényjavaslatot előbb fogja elfogadni a parlament, mint a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, ennek pedig az lesz a következménye, hogy ez nem lesz összhangban a később elfogadandó törvényjavaslattal. Akárhány módosító javaslatot is fognak benyújtani ahhoz a nagy terjedelmű törvényjavaslathoz, igen valószínű, hogy az olyan elnevezések, mint az egészségügyért felelős miniszter vagy a természetvédelemért felelős miniszter meg fognak maradni. Tehát az lesz a következmény, hogy azonnal módosítani kell egy olyan törvényt, amit nemrég fogadtunk el, ezért célszerű lenne ezt már itt is figyelembe venni, éppen az ön által említett szempont, a jogrendszer koherenciájának megvalósítása érdekében.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Támogatom Wiener György képviselő úr felvetését és azt kérem, hogy a bizottság is támogassa ezt a módosító javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a témához? (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor szavazhatunk dr. Avarkeszi Dezső képviselőtársunk módosító javaslatáról, amit a tárca nem támogat. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A kiegészítő ajánlás 4. pontjában a mezőgazdasági bizottság a törvényjavaslatban a Gtv. 5. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: Ez az az ötpárti javaslat, amiről az előbb szó volt?

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen. A kapcsolódó módosító javaslatoknak az a része, amelyek nem függenek össze a folyamatban lévő másik törvényjavaslattal, egy kivételtől eltekintve - amit majd jelezni fogok - mind ötpárti.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A kiegészítő ajánlás 5. pontjában a mezőgazdasági bizottság a törvényjavaslatban a Gtv. 5. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A kiegészítő ajánlás 8. pontjában Font Sándor és Ángyán József képviselők - kapcsolódva Jakab István és Ángyán József képviselők módosító indítványához - a törvényjavaslat 6. §-ában a Gtv. 5. § (4) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A kiegészítő ajánlás 16. pontjában Font Sándor és Ángyán József képviselők - kapcsolódva Örvendi László és Ángyán József képviselők módosító indítványához - a törvényjavaslat 20. §-ában a Gtv. 21/B. § (5) bekezdés a) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

A kiegészítő ajánlás 25. pontjában Orosz Sándor, Czerván György és Ángyán József képviselők - kapcsolódva Czerván György és Ángyán József képviselők módosító indítványához - a törvényjavaslat 28. §-át új (11) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.

Köszönjük szépen tanácsos asszony segítségét.

Egyebek

Tisztelt Képviselőtársaim! Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Kérem, hogy a kiosztott anyagokat mindenki vigye magával és tanulmányozza.

Hétfőn 11 órakor kezdődik a bizottsági ülés.

Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Azért azt rögzítsük, hogy a hétfői ülést ne tekintsük soron következő ülésnek, mert az a rendkívüli ülésnapunk. A soron következő rendes ülésen térünk majd vissza azokra a kérdésekre, amelyek most elmaradtak.

ELNÖK: Köszönöm szépen mindenkinek a munkáját, jó pihenést kívánok. Az ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 30 perc)

Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc és Egriné Ambrus Andrea