EMBCB-23/2006.
(EMBCB-23/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2006. november 20-án, hétfőn, 11 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Gusztos Péter képviselő napirend előtti felvetése a hétfői ülésezések rendjéről *
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló T/1307. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1305. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/1303. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Fazekas József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/1304. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Papp Anna Gabriella főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tájékoztatója *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/1302. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Dr. Horváth Éva főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/1140. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok) *
Egyebek *
Vita Gusztos Péter képviselő napirend előtti felvetéséről *
1. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám)
(Általános vita)
2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám)
(Általános vita)
3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám)
(Általános vita)
4. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/1306. szám)
(Általános vita)
5. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/1307. szám)
(Általános vita)
6. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
(Általános vita)
7. Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám)
(Általános vita)
8. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
9. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz)
Alelnökök: Fogarasiné Deák Valéria (MSZP)
Szászfalvi László (KDNP)
Tagok: Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Schmidt Ferenc (Fidesz) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Varga József (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz) megérkezéséig
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz) megérkezéséig
Pettkó András (MDF) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Fazekas József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Papp Anna Gabriella főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Horváth Éva főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Kiss Karolina szakértő (Magyar Szocialista Párt)
Bihari Gergely parlamenti gyakornok
Dr. Kapocsi Géza parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kisgyörgyné Cziráki Andrea főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Berki Erzsébet főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Soproni Roland, Balog Zoltán szakértője
Botka Erika szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 15 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésére érkezetteket. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Wiener Györgyöt Lénárt László, Schmidt Ferencet Szászfalvi László, Varga Józsefet Ékes Ilona, Semjén Zsoltot Balog Zoltán, Pettkó Andrást pedig Bíró Ildikó helyettesíti.
Kérdezem, hogy a napirendi javaslattal kapcsolatban van-e valakinek kérdése, észrevétele. Gusztos képviselő úr!
Gusztos Péter képviselő napirend előtti felvetése a hétfői ülésezések rendjéről
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Szeretném jelezni, hogy a parlamenti képviselők nem tudják ellátni a feladataikat akkor, ha hétfő délelőtt 11 órától olyan bizottsági ülésen kell részt venniük, amelyen hét darab általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Zárójelben jegyzem meg: megint felmerül a kérdés, hogy mi kerül elénk, hogy valamennyi elénk kerülő törvényjavaslat a bizottság hatáskörébe tartozik-e, de ez mellékszál. Az ügyrendi javaslatom arra irányul, hogy a jövőben az ilyen helyzeteket lehetőleg kerüljük el. Valamennyi frakció hétfő délelőtt ülésezik. Én tudom, hogy a kormány sok törvényjavaslatot nyújt be és természetesen tiszteletben tartom valamennyi képviselőtársam szempontjait, például azt, hogy sok képviselő nem a fővárosban él, de a költségvetési időszakban a hétfőn és a kedden kívül a bizottságnak más napokon is kell tudnia ülésezni, vagy akár hétfőn a reggeli órákban is össze lehet ülni. Azt kérem, hogy a hétfő délelőtti frakcióülések idején ne ülésezzen a bizottság, mert így nem tudjuk ellátni a feladatainkat. Az természetesen más helyzet, amikor hétfőn délben öt darab módosító javaslatról való szavazásra össze kell jönnünk tizenöt percre, de most is egy kilenc napirendi pontból álló bizottsági ülés áll előttünk, melynek során hét általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, amit ennyi idő alatt komolyan nem is tudunk megtenni. Azt kérem, hogy a jövőben ezeket a helyzeteket kerüljük el és inkább más napokon ülésezzünk, amikor ennyire hajtja a parlamentet a tatár.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez nem a napirendhez való hozzászólás volt, de még csak nem is ügyrendi hozzászólás, sokkal inkább egy napirend előtti bejelentés. Most a napirendről kell szavaznunk és ha utána valakinek lesz ehhez hasonló kifogása, azt nyugodtan előhozhatja. Persze ha ügyrendi javaslatnak minősítjük, akkor nyithatunk róla vitát, de akkor még kevesebb időnk lesz az érdemi munkára. Kérdezem Gusztos képviselő urat, hogy ezt a hozzászólását hogyan értelmezzem: a napirendhez szólt hozzá, ügyrendi bejelentés volt vagy pedig napirend előtti hozzászólás.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ha elnök úr napirendi előtti hozzászólásként szeretné értelmezni, akkor értelmezze úgy. Nekem az sem lenne ellenemre, ha erről döntene a bizottság, de természetesen az is megnyugtató lenne számomra, ha ebben informális megegyezés születne.
ELNÖK: Erről most nem tudunk dönteni, mert nem szerepel a napirendben, legfeljebb az egyebekben tudjuk megbeszélni. Nekem is lenne ezzel kapcsolatban kifogásom, meg gondolom másoknak is, de most erről nem tudunk dönteni. Ha majd lesz rá idő, az egyebekben tudunk erről beszélni. Most csak annyit jegyeznék meg, hogy a jelenlegi rend szerint az alelnök asszonnyal egyeztetjük az ülések időpontját, és az előttünk fekvő napirendek megtárgyalására más időpont nem volt, s nem a bizottság elnökségének a hibájából, hanem abból a kapkodásból kifolyólag, ahogy a kormány nyújtogatja be és vonogatja vissza a törvényjavaslatokat. A szerdai ülésre már most tizenhárom javaslat van napirendre véve.
Kérdezem, hogy a napirendi javaslattal kapcsolatban van-e valakinek kérdése, észrevétele. (Nincs jelentkező.) Én azt javasolom, hogy a 4. és az 5. napirendi pontot vegyük előre, mert Herczog László államtitkár úr és munkatársai zarándokúton vannak, és innen tovább kell menniük egy másik bizottságba, ahol várják őket. Kérdezem, hogy ezzel a változtatással ki fogadja el a napirendi javaslatot. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat (általános vita)
1. napirendi pontunk tehát az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Köszöntöm Herczog László szakállamtitkár urat és kérem, hogy indokolja a törvényjavaslatot.
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a bizottságnak, hogy hozzájárult a napirendi pontok cseréjéhez.
A jelen törvényjavaslat nem először van a parlament előtt, hiszen az Országgyűlés ezt februárban már tárgysorozatába vette, de akkor nem volt idő eljutni a határozathozatalig. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tizennyolc éve működik és egyre erősebb az óhaj, hogy szükség lenne törvényi szabályozásra, amit alátámaszt az Alkotmánybíróság tavaly októberben megjelent határozata is, amelyben külön felhívta a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy készüljön törvény az Országos Érdekegyeztető Tanács működéséről. A törvényjavaslatot elkészítettük, de megjegyzem, hogy már az alkotmánybírósági határozat meghozatalának az időpontjában is folytak az előkészítő munkák.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza a részvételi feltételeket, azt, hogy milyen szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviselet lehet az Országos Érdekegyeztető Tanács tagja, a feltételek vizsgálatát pedig egy tripartit testületre, az Országos Részvételt Megállapító Bizottságra bízza. Igazából ez az egyetlen érdemi változás a februárban benyújtott törvényjavaslathoz képest. Az a törvényjavaslat az Országos Választási Bizottságot jelölte meg mint illetékes fórumot, hogy vizsgálja a részvétel teljesülésének a feltételeit, mert felmerült, hogy ez a javaslatban nem szerencsés módon van megfogalmazva, ezért változtattunk ezen.
A tervezetet az Országos Érdekegyeztető Tanács több alkalommal is tárgyalta és a parlament elé való benyújtását támogatta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, megjegyzése a törvényjavaslattal kapcsolatban? (Nincs jelentkező) Nincs ilyen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
2. napirendi pontunk az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló T/1307. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ismét államtitkár úrnak adom meg a szót.
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a törvényjavaslat is a tisztelt Ház előtt volt februárban, és a sorsa hasonló lett, mint az OÉT-ről szóló törvénynek. Az ágazati párbeszéd megerősítése több kormánynak is célja volt, ezért mondhatom, hogy ez kormányzati ciklusokon átnyúló feladat volt. Az akkori kormány 2002-ben kötött az Európai Unióval egy megállapodást, amelynek az volt a lényege, hogy Magyarországon PHARE-támogatás igénybevételével kiépüljön az autonóm, tehát a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek közötti közvetlen párbeszéd ágazati szinten. Ez a munka elkezdődött és természetesen a PHARE-támogatás lejárata után is folytatódott. Közös szándékunk volt, hogy a munka egy törvényjavaslattal záruljon, miközben egyre több ágazati párbeszédbizottság alakult meg maguknak a szereplőknek a kezdeményezésére. Ma már több mint harminc ágazati, alágazati, szakágazati szintű bizottság működik.
Ez a törvényjavaslat egyfajta reformot jelent az érdekegyeztetés gyakorlatában. Erősen próbálunk közeledni Európa fejlett régióinak a gyakorlatához, ahol a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek ágazati szinten folytatnak fontos tárgyalásokat és kötnek kollektív szerződéseket. Ez a törvényjavaslat is lehetővé teszi kollektív szerződések kötését.
A törvényjavaslat igen részletesen szabályozza a részvételi feltételeket, emellett javaslatot tesz a döntési rendszerre vonatkozóan is oly módon, hogy vagy a bizottságok alakítanak ki maguknak döntési rendszert, vagy pedig a törvényben előírt módszert kell alkalmazniuk.
A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta és támogatta, és ugyancsak támogatta az ágazati párbeszéd bizottságok részvételével létrejött Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? Lénárt képviselő úr!
LÉNÁRT LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Némi gyakorlatom van a szakszervezetek, a kormány és a munkáltatók érdekegyeztetési mechanizmusának a rendszeréről. Szeretném megkérdezni, hogy a jelenleg érvényes szabályok alapján - amelyek megengedik azt, hogy egy-egy kollektív szerződést ágazati szintre kiterjesszenek, pontosan azért, mert eléggé differenciált a különböző munkahelyek, a munkáltatók, a munkavállalók helyzete - államtitkár úr nem lát-e veszélyt abban, hogy egy ágazati párbeszéd-megállapodás, egy ágazati kollektív szerződés bizonyos paragrafusait néhány munkahely, néhány munkáltató teljesíteni tudja, mások meg nem. Ha pedig lesznek olyanok, akik nem tudják teljesíteni, akkor miért nem elegendő a mai szabályozás, amely szerint arra a területre kiterjeszthető, ahol tudják teljesíteni, ahol pedig nem, ott a helyi kollektív megállapodások és a bérmegállapodások érvényesek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki kérdezni vagy hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, államtitkár úrnak adom meg a szót.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kiterjesztés nagyon fontos része ennek a törvényjavaslatnak. Valóban úgy van, ahogy a képviselő úr mondta, hogy 1992, az új munka törvénykönyvének a hatálybalépése óta létezik a kollektív szerződés kiterjesztésének jogintézménye, amelyről a miniszter egy államigazgatási határozatban dönt. Ez a szabály ezzel a törvényjavaslattal sem változik, a kiterjesztés jogintézménye megmarad, de eddig is csak az ágazat egészére lehetett kiterjeszteni és ez ezután is így lesz. A miniszternek nincs lehetősége mérlegelni azt, hogy bizonyos szervezetekre kiterjeszti, más szervezetekre meg nem. Ettől függetlenül igen nehéz a döntés, hiszen a kiterjesztésnek egyrészt az a célja, hogy az ágazatban munkaügyi és szociális téren egyfajta "versenysemlegesség" érvényesüljön, hogy a vállalkozók lehetőleg ne kizsákmányoláson keresztül jussanak versenyelőnyhöz, másrészt arra is figyelni kell, hogy ne olyan szabályokat hozzunk létre, amelyek egyes szervezeteket ellehetetlenítenek. Tehát a kiterjesztésnél a miniszteri döntésnek ez a kulcseleme és ez a miniszter mérlegelési jogköre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen államtitkár úrnak és munkatársainak a megjelenést és további jó vándorlást kívánunk.
Mivel már nincs lehetőségünk írásban előterjeszteni a bizottság véleményét, ezért azt szóban kell ismertetnünk a plenáris ülésen. Ki vállalja ezt a feladatot? (Lénárt László.) Mind a kettőt vállalja, képviselő úr? (Lénárt László: Igen.) Köszönöm szépen. Mind a két napirend esetében Lénárt László képviselő úr lesz a bizottság előadója.
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1305. számú törvényjavaslat (általános vita)
3. napirendi pontunk az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1305. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében megjelent Kőnig Éva főosztályvezető asszonyt és Kisgyörgyné Cziráki Andrea főosztályvezető-helyettes asszonyt, és megkérem önöket, hogy indokolják a törvényjavaslatot.
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
KŐNIG ÉVA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Mint ismeretes, a rendszeres szociális segély és a közgyógyellátás rendszere az idén júliusban került átalakításra. Ez a törvényjavaslat alapjaiban egyikhez sem nyúl hozzá, hanem az azóta felszínre került tapasztalatok alapján kisebb pontosításokat tartalmaz, illetve a rendszeres szociális segély esetében a munkára való ösztönzést próbálja elősegíteni, azt, hogy az eddig segélyből élők inkább a munkaerőpiac felé orientálódjanak. Szolgáltatási vonalon pedig megindul a rászorultsági elv érvényesítése, az, hogy az ellátás igénybevételénél figyelembe legyen véve az igénylő egészségi állapota. A gyermekvédelmi törvény esetén egyfajta szervezeti átalakítás, valamint a nemzetközi egyezmény helytelen fordítása tette szükségessé a módosítást. Tehát nincs benne nagy horderejű, rendszerszerű változás, csupán csak kisebb korrekciók vannak benne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, megjegyzése a törvényjavaslattal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy kérdésem.
Mi indokolja azt, hogy egymástól teljesen független témák egy törvényjavaslatban vannak benyújtva? Mi köze van egymáshoz a gyámügynek meg a közgyógyellátásnak? Ilyenformán egy salátatörvénnyel állunk szemben, ami megnehezíti a döntést, ugyanis vannak olyan részei, amiket a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogat - például a családi pótlékkal kapcsolatos javaslatok -, másokat viszont nem tud támogatni, de ezt elég nehéz lesz kifejezni.
Van-e más hozzászólás? Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Számomra kicsit kapkodónak tűnik a törvényalkotás, folyton visszatérünk át nem gondolt törvénymódosításokra. Szeretném megkérdezni, hogy az európai uniós ajánlásnak megfelelően lesz-e valamikor gender alapú költségvetésünk, az ugyanis könnyebben átláthatóvá tenné, hogy hová mennek el a pénzek, hogy azokat valóban a rászorulók kapják-e meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne még egy felvetésem.
Annyira átgondolatlan a törvénykezés, hogy a hat havi türelmi idővel hatályba léptetett közgyógyellátási változást egy újabb szigorítás váltja fel azok után, hogy az január 1-je óta volt érvényben. A hat havi türelmi idő után négy hónap telt el és most újra változtatnak rajta, és 2007. január 1-jével tervezik a hatályba léptetését. Ha jól látom, még az sem történt meg, hogy a közgyógyellátás keretösszegének csökkenéséről rendelkező és a parlament előtt lévő egészségbiztosítási jogszabály hatálybaléptetésének az időpontjával egyeztették volna, mert az meg december 29-én lép hatályba. Ebből is az látszik, hogy eléggé kapkodó módon lett előterjesztve ez a javaslat. (Farkas Flórián: Ez is.) Farkas Flórián szerint ez a törvényjavaslat is.
Van-e más kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, a kormány képviselőjének adom meg a szót.
KŐNIG ÉVA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azért egy törvényjavaslatban foglaltuk össze ezeket a módosításokat, mert önmagában egyik törvény - se a szociális, se a családi pótlékról szóló, se a gyermekvédelmi törvény - módosítása sem olyan nagy horderejű, hogy ezeket három önálló törvényjavaslatként nyújtotta volna be a kormány. Ezek mindegyike a szociális területet érinti, tehát téma szerint összetartoznak. De a fő ok az, még egyszer mondom, hogy ezek önmagukban nagyon kis törvényjavaslatok lettek volna és a dolog így csokorban minden bizonnyal könnyebben kezelhető a parlament számára.
A közgyógyellátás rendszerénél sincs nagy horderejű változás. A közgyógyellátás, illetve a gyógyszerkeret felső összegét a költségvetési törvény tartalmazza, s abból látható, hogy az eseti gyógyszerkeret felső határa 6 ezer forint, az egyéni gyógyszerkeret felső határa pedig 12 ezer forint marad. Úgy tudom, hogy az egészségügyi tárgyú törvényekből képviselői indítványra kikerül a közgyógyellátás szabályozása, de a kormányzatnak nincs olyan szándéka, hogy csökkentse a gyógyszerkeretek felső határát. Azt viszont tartalmazza a jelen törvényjavaslat, hogy a 12 ezer forintos egyéni gyógyszerkeret megosztásra kerül abból a szempontból, hogy mit lehet a háziorvos javaslatára figyelembe venni, illetve mi az, amit a szakorvos javaslatára lehet a közgyógyellátási keretnél alapul venni. Ennek az a célja, hogy ott legyen magas a gyógyszerkeret és azok jussanak több pénzhez, akiknek a betegsége ezt indokolttá teszi.
A költségvetés ügyében én nem vagyok kompetens, az ezzel kapcsolatos kérdést a költségvetés tárgyalása során kellene feltenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A szavazás előtt szeretném elmondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem tudja támogatni ezt a salátatörvényt. A családi pótlék megállapításának új módját, valamint a családtámogatási törvény módosítását is támogatjuk, de ezt most nem tudjuk jelezni a szavazatunkkal. Nyilván praktikusabb mindent egy törvényben szabályozni, mint sok kicsivel, így viszont bizonyos esetekben elvész az ellenzék álláspontja, de még az is elképzelhető, hogy a kormánypártok is a különböző passzusokhoz különböző módon viszonyulnak.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (8) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság 10 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a kormány képviselőinek a segítségét.
A bizottságnak előadót kell állítania. (Fogarasiné Deák Valéria: Nem lehet írásban benyújtani?) Azért muszáj valakinek szóban ismertetnie a bizottság véleményét, mert írásban csak három nappal előbb lehet benyújtani, ennek a tárgyalására pedig holnap kerül sor. (Fogarasiné Deák Valéria: Teleki Lászlót javasolja a frakció előadónak.) Teleki László képviselő úr lesz a bizottság előadója.
Következő napirendi pontunk a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/1303. számú törvényjavaslat. Itt is az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviselőjét, kérem, hogy mutatkozzon be a bizottságnak.
FAZEKAS JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Fazekas József főosztályvezető-helyettes vagyok a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási Főosztályáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.
Fazekas József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
FAZEKAS JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tizenöt éves foglalkoztatási törvénynek ez a korábbiakhoz képest viszonylag nagyobb kaliberű módosítása - amit az indokol, hogy tizenöt év alatt megváltozott a munkaerőpiac és még egy sor más is - lényegében három területtel foglalkozik. Az egyik terület a foglalkoztatási támogatások, a másik az álláskereséssel összefüggő feladatok, a harmadik pedig az állami foglalkoztatási szolgálat.
A foglalkoztatási támogatásokat illetően egyrészt azért szorult felülvizsgálatra az eddigi struktúra, mert már negyven-ötvenféle támogatás volt, ami szinte követhetetlen volt, másrészt pedig a meglévő támogatásokra 2002-ben, még az európai uniós csatlakozás előtt úgynevezett létező támogatási engedélyt kaptunk, ami ez év végén lejár, és a jövő évtől kezdve EU-konformmá kell tenni ezeket a támogatási rendszereket.
Az álláskereséssel összefüggő területek alapvetően technikai jellegű módosításokat tartalmaznak.
Az állami foglalkoztatási szolgálattal kapcsolatos módosításokra - a kormányzat regionalizációs törekvéseivel összhangban - azért van szükség, mert a megyei munkaügyi központok helyett regionális munkaügyi központok jönnek létre, és ezzel párhuzamosan természetesen változik a foglalkoztatási érdekegyeztetés helyzete is, és ezáltal továbbra is biztosítva lesz a munkahelyi, munkavállalói képviseletek részvétele az úgynevezett decentralizált források felhasználásában, amit a Munkaerő-piaci Alapból különítenek el.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, megjegyzése? Bíró Ildikó képviselő asszony!
Kérdések, észrevételek, válaszok
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Szeretnék egy kicsit többet tudni erről. Az új bértámogatásnak az a célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását, itt mégis azt látom, hogy kiveszik a törvényből a fiatalok és a 45, illetve 50 év felettiek támogatását. A hátrányos helyzetű személyeket valóban jobban támogatják, viszont a munkaképességük százszázalékos birtokában lévő személyeknél a két legsérülékenyebb szegmenst cserben hagyják, egyrészt a munkaerőpiacra betörni készülő fiatalokat, másrészt pedig a nyugdíj előtt állókat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): A munkaügyi intézmény átszervezésével kapcsolatban lenne egy kérdésem, illetve észrevételem. Egyáltalán nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az intézményrendszer régiókba való átszervezése az állampolgárok számára jobb ellátást jelentene, sőt ezt illetően szkeptikusak vagyunk. Szeretném megkérdezni a kormányzat képviselőjétől, hogy tudná argumentálni ennek az átszervezésnek a létjogosultságát. Mitől lesz jobb az állampolgároknak? Mi ugyanis azt látjuk, hogy a szolgáltatás sokkal távolabb kerül az állampolgártól, pedig 1990-től minden ciklusban az volt a kormányzati filozófia alapelve, hogy minél közelebb vigye az állampolgárokhoz a szolgáltatást. Kíváncsi vagyok arra, hogy egy régió perifériáján hogy tudják majd felhasználni azokat a forrásokat, amelyeknek el kellene jutniuk a halmozottan hátrányos helyzetben lévő településekhez. Ugyanakkor a regionalizáció egy régióban centralizációt jelent. Arra szeretnék egyértelmű és világos választ kapni, hogy a kormányzat szerint ez az átszervezés mivel fog járni. Nyilván minden képviselőtársam tudja, hogy a munkaügyi intézményrendszer átszervezésével párhuzamosan folyik az egész kormányzati intézményrendszer regionalizációja, ami a régiókon belül élők számára centralizációt jelent. Ezt az ellentmondást hogy tudja harmonizálni a kormány, illetve a kormányzat jelen lévő képviselője? Köszönöm szépen
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megadom a szót a minisztérium képviselőjének.
FAZEKAS JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bíró Képviselő Asszony! A bevezetőben is említettem, hogy a foglalkoztatási támogatások százszázalékos bértámogatási rendszerének átalakítása az Unióhoz való csatlakozás miatt alapvető fontosságú. De úgy is fogalmazhatnék, hogy az uniós joganyag nem teszi lehetővé a százszázalékos bértámogatást. Viszont lehetővé teszi azt - és ez a lényeges változás -, hogy elsősorban a hátrányos helyzetűekre irányuljon a támogatási rendszer. Ha egyéb feltételek is adottak, akkor több támogatás fog jutni a hátrányos helyzetűekre. Annak ellenére, hogy a támogatás mértéke a bértámogatási normatíván belül 50 százalékra fog csökkenni, mégis több ember bevonására nyílik lehetőség, és a hátrányos helyzetűek - pályakezdők, ötven év felettiek, roma származásúak - számára több program lesz indítható, mint korábban.
Még egy lényeges változás van a törvényjavaslatban: mivel az európai uniós joganyag lehetőséget ad rá, sikerült elérni, hogy a munkaerő-piaci programok esetében a támogatás száz százalék lehet. Ez azt jelenti, hogy ha a képzés, a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás tekintetében komplex programot indítunk - és a hátrányos helyzetűek esetében ezek a programok a gyakoriak -, akkor el lehet menni a száz százalékig is. Az utóbbi években a munkaügyi központok, illetve kirendeltségek helyben komplex programokat indítottak, ezért nem félünk attól, hogy az ötven év felettiek vagy a pályakezdő fiatalok kiesnek ebből a rendszerből.
Szászfalvi alelnök úrnak szeretném elmondani, hogy a kirendeltségek mindegyike megmarad, sőt közülük nem egy még továbbfejlesztésre is kerül, hiszen az ügyfelekkel nem a munkaügyi központok, hanem a kirendeltségek foglalkoznak. Bízunk benne, hogy a szolgáltatás színvonala emelkedni fog, hiszen a 2007-2013-as költségvetésben az operatív programokon belül külön uniós forrás lesz az állami foglalkoztatási szolgálat korszerűsítésére, ami elsősorban a száznyolcvanvalahány kirendeltséget fogja érinteni.
A regionalizációs kérdést illetően azt is meg kell említeni, hogy a munkaügyi szervezetnek sokkal nagyobb lehetősége lesz a Munkaerő-piaci Alap decentralizált forrásaiból a regionális operatív programokhoz csatlakozni és azok foglalkoztatási fejezetét erősíteni, mert azonos szintűek lesznek a döntési jogkörök. Nem tartunk attól, hogy a kistérségek nem fogják megkapni a támogatást, mert a Magyarországon lehatárolt kistérségek egy-két kivételtől eltekintve azonos összetételűek, tehát egy kirendeltségnek nagyjából ugyanaz a hatóköre, mint egy kistérségnek. Azon túl, hogy a megyei munkaügyi központok szolgáltató-koordináló szerepe megmarad a megyében, a fő hangsúlyt a kistérségi, tehát az úgynevezett kirendeltségi dolgokra helyezzük, a régión belül pedig a ROP-os programokhoz való csatlakozásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Itt a halmozottan hátrányos helyzetűek, ezen belül is a romák foglalkoztatásáról van szó. Most nem az önkormányzatok feladatköréhez kapcsolódó szociális - tehát közhasznú és közcélú - munkákkal foglalkoznék, hanem azzal, hogy egyre több főiskolát vagy egyetemet végzett roma értelmiségi szorul ki a munkaerőpiacról. Szeretném megkérdezni, hogy milyen munkalehetőséget biztosítanak a roma értelmiségiek számára. Az olyan hátrányos helyzetű térségekben, mint az Ormánság - de említhetném Észak- vagy Kelet-Magyarországot is -, ahol köztudottan nagyon nehéz munkahelyet találni, az önkormányzat által biztosított munkahelyeken kívül lesz-e lehetőség munkát vállalni, vagy továbbra is az önkormányzatok fogják a legtöbb munkavállalót alkalmazni?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas képviselő úr!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Főosztályvezető úr említette, hogy a cigányság foglalkoztatását is érinti ez a törvényjavaslat. Megmondom őszintén, én nem látom, hogy konkrétan milyen módszerrel gondolják ennek a kezelését.
Szeretném megkérdezni, hogy a regionális munkaügyi központokban terveznek-e alkalmazni hozzáértő cigány származású szakembereket. Cigány oldalról ki lesz a kapocs, ki lesz a partner, aki közvetít és mintegy koordinálja ezt az ügyet? Mint tudjuk, az ilyen programok, pályázatok és egyéb megoldási lehetőségek esetében legfeljebb a bekerülési költség 20 százaléka megy a konkrét feladat végrehajtására. Ezen a téren milyen garancia lesz? Működik-e majd valamiféle kontroll, monitoring vagy hasonló?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, főosztályvezető-helyettes úrnak adom meg a szót.
FAZEKAS JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Teleki László képviselő úrnak mondom, hogy az elkövetkező időszakban még több roma származású ember foglalkoztatását lehetővé tevő program fog indulni. A humánerőforrás operatív programban és a tárca roma ügyekkel foglalkozó főosztályának a cselekvési programjában is megjelennek ezek a lehetőségek, de olyan komplex programok indítására is lehetőség lesz helyi szinten - az Ormánságban is meg más kistérségekben is -, amelyek keretében ezeket biztosítani tudják. A törvényben ez konkrétan valóban nem jelenik meg, hiszen a törvény az uniós joganyag miatt a hátrányos helyzetűeket definiálja, de ezen belül az adott térségben döntenek arról, hogy a Munkaerő-piaci Alap decentralizált forrásaiból milyen programokat indítanak. Az a tapasztalatunk - például a Pest Megyei Munkaügyi Központ utóbbi két évben indított programjai alapján -, hogy ahol ezzel dinamikusan és jól foglalkoznak, ott ilyen programok indíthatók. Mi ezért szorgalmazni fogjuk a helyi kezdeményezéseket, amelyekhez a forrás is adott lesz.
Farkas Flórián képviselő úrnak azt tudom válaszolni, hogy a programokon belül kifejezetten a roma foglalkoztatást szervező személyek képzésére korábban is sor került, és ez így lesz a jövőben is. Ennek érdekében már felvettük a kapcsolatot a kistérségi társulásokkal és velük egyetértésben indulnak ilyen programok. De a HEFOP-on belül is van egy külön képzési, felkészítési jellegű program azok számára, akik nemcsak a képzésben vesznek majd részt, hanem a munkaadók felkutatásában is, és különböző munkahelyteremtő pályázatok elkészítésében segíteni tudnak majd ezeknek a közösségeknek. Tehát a foglalkoztatásszervező menedzserek, tanácsadók képzése külön program keretében folyik majd.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Nem kaptam választ arra a kérdésre, hogy hogyan ellenőrzik a programok hatását.
Egy megjegyzést is szeretnék tenni. Az európai ügyek bizottságában tavaly meghallgattuk a miniszterelnök urat, és amikor az ez évi pályázati struktúrát terveztük, akkor megkérdeztem tőle, lát-e lehetőséget arra, hogy a cigányságra szánt, a felzárkóztatást és az integrációt elősegítő uniós támogatások pántlikázott alapon, tehát konkrétan meghatározott célprogramként érkezzenek meg. Akkor a miniszterelnök úr azt válaszolta, hogy igen, ugyanis azt, hogy a pénzek hogyan érkeznek meg, a mindenkori kormány javaslatának megfelelően szokták az Unióban eldönteni. Úgy látom, ez az ígéret nem lett betartva és továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy egy nagy zsákba kerülnek a pénzek, amibe aztán nagyon nehéz lesz belelátni. Az idők során azonban kiderült, hogy ez így nem megy. Ha úgy próbálunk a cigányok munkanélküliségén enyhíteni, hogy az arra szánt pénzt egy nagy halmazban kezeljük egy szeletként, annak nem lesz átütő eredménye, és a mai 90 százalékos munkanélküliségi ráta tovább fog emelkedni, következésképp növekszik a nyomor és egyre többen fogják az országot elhagyni. Ha már törvényt módosítunk, sokkal markánsabban kellene megcélozni azokat a társadalmi csoportokat - közöttük a cigányokat -, amelyek erre rászorulnak.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem. Kérem a minisztérium képviselőjét, hogy reagáljon az elhangzottakra.
FAZEKAS JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Természetesen mi is azon vagyunk, hogy ez így működjön, de ez a törvénymódosítás kifejezetten a foglalkoztatási törvények keretrendszerét szabályozza. Ez nem zár ki semmit és a törvényjavaslatban továbbra is benne van, hogy milyen pénzügyi források állnak rendelkezésre. A törvényjavaslat természetesen csak a Munkaerő-piaci Alappal foglalkozik és csak ebből a szempontból nézi a kérdést. Minden olyan decentralizációs eszköz megmarad, ami a helyi kistérségi kirendeltségek rendelkezésére áll. Mindig az a kérdés, hogy az adott térség megfelelően él-e a lehetőségekkel. Azon leszünk, hogy olyan programok induljanak, amelyek igazából ott segítenek, ahol a legjobban szorít a cipő.
A monitoring rendszerről azért nem beszéltem, mert ez természetes része a mai programoknak. Ma már nem indul úgy program, hogy ne határoznánk meg, mi lesz annak a kimenete. Ezt az elhelyezkedési arányban, az egy főre jutó támogatási összegben és még sok egyébben monitoringozni kell, és nemcsak a hazai, hanem az uniós forrásokat is. Ezeket tehát rendszeresen nyomon követjük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabóné Müller Timea!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Farkas Flórián képviselő úrnak azt szeretném mondani, hogy még nincsenek elfogadva a operatív programok, ezeket majd december közepén fogjuk benyújtani, ezért ma még nem lehet látni, hogy mik lesznek a pántlikázott források a rendszeren belül. A roma kérdés kiemelten fontos a társadalmi megújulás operatív programban, de hogy az akciótervekben - amelyek csak az operatív programok elfogadása után készülhetnek el - ez pontosan hogy fog kinézni, még nem tudjuk, ezért azt javaslom, ma ne hozzunk döntést arról, hogy ez jól sikerült vagy sem. Az első nemzeti fejlesztési terv tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyből induló kezdeményezések mindig sikeresebbek. Tudom, hogy nagyon nagy problémáról van szó, és úgy kell összeraknunk a rendszert, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a lehető legjobbat hozzuk ki, de a nemzeti fejlesztési tervben az a cél, hogy a területről érkező kezdeményezéseket próbáljuk megerősíteni, mindenképpen jó. Felelőssége van a minisztériumnak és felelősségünk van nekünk is abban, hogy a lehető legtöbb információt és kezdeményezőképességet vigyük le a területre, hogy onnan induljanak a programok, és ne Budapesten gondoljuk ki, hogy nekik mi lenne a jó, ne innen küldjük el nekik az előre elkészített programokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Folytatva képviselőtársam gondolatmenetét, helyi szinten kell megalapozni annak a lehetőségét, hogy a foglalkoztatási helyzet pozitív irányban tudjon elmozdulni. Az elmúlt időszakban nagyon jó kezdeményezése volt a minisztériumnak az, hogy roma referenseket is alkalmazott a megyei munkaügyi központokban. Kérdezem, hogy kiterjesztik-e ezt a módszert a kirendeltségekre is, mert úgy lenne teljes a kép, ha a roma referensek a megyei munkaügyi központok mellett helyi szinteken is ott lennének a munkaügyi központok kirendeltségeiben. Ha pedig létrejön a regionális rendszer, akkor ez még fontosabb lesz, mert akármilyen operatív program lehívásáról is van szó, helyi szinten csak így lehet megtalálni azokat az értelmiségieket, akik segíteni tudnak. A kistérségi megbízotti rendszer még nem igazán áll a romák rendelkezésére, újabb és újabb lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kistérségi megbízotti rendszer segítséget tudjon nyújtani a foglalkoztatás terén a romák részére. Jó lenne, ha a minisztérium továbbgondolná azt, hogy a kirendeltségekben is jelen legyenek azok a roma értelmiségiek, akik helyi szinten tudnak ebben segíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Most ugyan nem a költségvetésről vitatkozunk, de nézzük meg a költségvetési fejezeteket. Nem arról akarok beszélni, hogy milyen összegek vannak cigány ügyre, hanem arról, hogy mire adunk és hogyan gondoljuk ezeknek a pénzeknek a felhasználását. Állítom, hogy ez ebben a formájában pénzkidobás. Ha a cigányságra szánt pénz ésszerűbben, szakszerűbben, illetve felelősségteljesebben lenne betervezve a költségvetésbe, akkor azt sokkal hasznosabb dolgokra tudnánk fordítani, sokkal jobb helyre tudnánk tenni. Az elmúlt időszakban nőtt a munkanélküliség, a cigányság körében pedig rohamosan nőtt. Ez a program nem megoldás ennek a kezelésére. De ha mégis elindítják és nem lesznek megfelelő módszerek a cigány munkanélküliség enyhítésére, akkor legalább abban legyen közöttünk konszenzus, hogy a vidéki cigány értelmiséget próbáljuk bevonni ebbe a munkába, és néhány hónap múlva végezzünk közösen egy hatásvizsgálatot, hogy mi lett ennek az eredménye, és ha az eredmény nem megfelelő, akkor más irányba kell elmozdulnunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga József képviselő úr!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Ha már nemcsak a törvényről beszélünk, akkor engedjék meg nekem, hogy feltegyek egy kérdést. A cigányság körében a munkanélküliség folyamatosan nő, és azok a programok, amiket elindítanak, nem elég hatékonyak, olyannyira nem, hogy a munkaerőpiacon nem sokan maradnak meg. Ha főosztályvezető-helyettes úr komolyan gondolja a monitoringot, akkor hadd kérdezzem meg, hogy a tavaly beindított programok után hány hátrányos helyzetű ember - nem roma, mert a romákat nem szabad külön felmérni - maradt bent a munkaerőpiacon. Egyáltalán van-e ilyen kimutatásuk? Ha valaki a hathavonta induló programok közül valamelyikben részt vesz, de a következő három évben nem tud bejutni ilyen programba, azt még nem lehet foglalkoztatásnak nevezni. Épp az a lényege a romakérdésnek, hogy nem együtt kellene a teljes roma társadalmat kezelni. Ahogy Teleki László is említette, ma ott tartunk, hogy minden magyarországi programnak az a rákfenéje, hogy az embereket nem tudja benntartani a munkaerőpiacon, és az ösztöndíjrendszerünk se ér majd egy fabatkát sem, ha a felsőfokú végzettségű gyerekeink se tudnak a munkaerőpiacra bejutni, hanem csak hathónapos "takarítsátok ki a folyópartot" című programokban tudnak részt venni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megadom a szót a kormány képviselőjének.
FAZEKAS JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Teleki Úr! Azt most nem tudom megmondani, hogy a megyei munkaügyi központok megszűnése után minden kistérségi szinten létrejön-e munkaügyi kirendeltség, azt viszont tudom, hogy a rendszer továbbfejlesztése egy külön programban szerepel. Gőzerővel folynak a munkálatok, hiszen ennek a szervezetnek január 1-jével fel kell állnia. Ha csak azt nézzük, hogy a szolgáltatásoknak a kirendeltségi szinteken tovább kell erősödniük, akkor erre minden valószínűség szerint sort tudunk majd keríteni, de kifejezetten az ön kérdésére most nem tudok válaszolni, mert ez a terület egy másik szakfőosztályhoz tartozik. Összességében azonban biztos vagyok benne, hogy ez lesz a fejlődés útja, és az a lényeg, hogy helyben milyen programok indulnak, mert ha nem lesz helyi kezdeményezés, nem lesz helyi program, akkor hiába lesz forrás. Szükség lesz tehát a helyi emberek összefogására, és erre nagy hangsúlyt fogunk helyezni.
Olyan kimutatást most nem tudok mutatni, hogy a programok után - hiszen több száz programról van szó - pontosan hány ember maradt a rendszerben. Az tény, hogy a foglalkoztatást illetően a támogatásnak minden esetben van egy bizonyos határa - ami lehet fél év, de lehet egy év is -, hiszen ezeket hosszú távon nem lehet finanszírozni. Természetesen vannak olyan programok, amelyeket követően az emberek kikerülnek a rendszerből. Mint mondtam, erről most pontos kimutatást mutatni nem tudok, de ha kérik, össze fogunk állítani ilyet és el fogjuk küldeni önöknek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szívesen vesszük, ha ilyen kimutatást eljuttatnak hozzánk, mert ez neuralgikus pont, amely az esélyegyenlőséget és a kisebbségi ügyeket mélyen érinti. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Ki lesz a bizottság előadója? (Fogarasiné Deák Valéria: Dr. Szabóné Müller Timea.) Dr. Szabóné Müller Timea lesz a bizottság előadója.
Következő napirendi pontunk a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/1304. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Üdvözlöm a kormányzat képviseletében megjelent Papp Anna Gabriella főosztályvezető-helyettes asszonyt. Kérem, hogy indokolja a törvényjavaslatot.
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A törvénytervezet az alkalmazottak, a dolgozók jogosultságát nem változtatja meg, megtartja a jelenlegi szabályokat, csupán kormányrendeleti szintről törvényerőre emeli a jogosultság alapvető feltételeit.
Nem a nyugdíjtörvény tárgya, de szeretném elmondani, hogy a korkedvezményes nyugdíjrendszerben egy nagy változtatást tervezünk. Eddig közteherviselés finanszírozta a több mint 25 milliárd forintot kitevő, a nyugdíjbiztosítást terhelő konstrukciót, nem volt semmiféle érdekeltség, sőt ellenérdekeltség volt abban, hogy a munkáltatók a munkavédelmi kötelezettségeiket betartsák - most már az EU-normák szerinti kötelezettségekről van szó -, ilyenformán parttalanná vált a rendszer, mindenki csak be akart kerülni, ezért a javaslat szerint többletjárulék-fizetési kötelezettség kerül előírásra, amit a nyugdíjtörvény értelemszerűen nem tartalmazhat. Az említett többletjárulék megtalálható a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 1296. számú törvénytervezetben. A többletjárulék-fizetési kötelezettség egy későbbi időszakban és csak fokozatosan kerül bevezetésre. 2007-ben a költségvetés a többletjárulékot - amelynek a mértéke 13 százalék - teljes mértékben átvállalja az érintett foglalkoztatóktól, és hosszú felkészülési időt biztosít számukra. A következő években a költségvetési támogatás mértéke csökken, és azok a munkáltatók, akik az egészséges, biztonságos és a foglalkozás-egészségügyi normáknak megfelelő munkahelyi feltételek megteremtéséért nem teszik meg a maximumot, a többletjárulékot kénytelenek lesznek megfizetni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? Szászfalvi alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Úgy tudom, hogy ennek a törvényjavaslatnak vannak bizonyos adatvédelmi vonzatai, adatszolgáltatási összefüggései, ezért szeretném megkérdezni, hogy történt-e egyeztetés az adatvédelmi biztos úrral. Ez az egyik kérdésem.
A másik: készült-e a minisztériumban valamilyen hatásvizsgálat, hiszen ezzel a törvényjavaslattal a munkáltatók elég drasztikus megsarcolására készülnek. Milyen hatással lesz ez a gazdaságra, a munkahelyteremtésre, a munkahelymegtartásra, ugyanis az az egyik legnagyobb problémánk, hogy óriási munkanélküliséggel küszködünk, és ha ez az intézkedéscsokor negatív irányban fogja befolyásolni ezeket a folyamatokat, akkor az milyen következményekkel fog járni és ki fogja ezt kezelni? A kormányzat felkészült erre?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Megkérem a minisztérium képviselőjét, hogy válaszoljon a kérdésekre.
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Mint már említettem, ez a törvénytervezet a jelenlegi rendszert nem változtatja meg. A korkedvezményes munkakörök informatikai, nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszere 2004-ben került bevezetésre, akkor a szokásos egyeztetések megtörténtek. Majd a fokozatosan kialakításra kerülő új rendszerhez fog kapcsolódni egy más típusú adatszolgáltatási forma, egy konkrétabb, havonta személyes bejelentési kötelezettségre kiterjedő rendszer. De az sem név szerint, hanem a megjelölt TAJ- vagy egyéb, a nyugdíjjogosultsághoz használatos, ma is alkalmazott azonosító számok rendszerével. Az új változtatásokat természetesen egyeztetni fogjuk az adatvédelmi biztos úrral is.
Készültek-e hatásvizsgálatok? Igen, és ezt a szociális partnerek két oldalával közösen indítottuk el. Ezzel kapcsolatban nagyon nehéz egy objektív képről számot adni, mivel az évtizedekkel ezelőtt kialakult rendszert eddig semmiféle érdekeltség nem motiválta. Mintegy 150 ezer alkalmazott dolgozik ebben a munkakörben, amit az elavult jegyzékünk ennek minősít.
Ami a többletjárulék kérdését illeti: tudni kell, hogy most minden munkáltató teherviselő, az is, aki a munkavédelmi, munkabiztonsági követelményeknek maximálisan eleget tesz, és ezt a kényelmes állapotot szeretnénk a mulasztók számára megszüntetni. Nem kötelező megfizetni a többletjárulékot, de kötelező betartani a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi kötelezettségeket.
A minisztérium a jövő évtől egy új szervezeti struktúrát kíván kiépíteni. Minden bizonnyal a minisztériumhoz kerül a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi szervezet, amely a Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelőséggel együtt fogja kialakítani azt a hivatalt, amely kidolgozza a minősítési rendszert és hatóságilag engedélyezni fogja a többletjárulék-fizetés rendszeréből való kikerülést, ami egyidejűleg a dolgozók jogosultságának a további megszüntetésével fog járni. Ez azonban nem helyi döntés tárgya lesz, hanem központi hatósági minősítés és engedélyezés alapján történik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés vagy hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Ki lesz a bizottság előadója a plenáris ülésen? (Fogarasiné Deák Valéria: Ismét Szabóné Müller Timeát javasoljuk.) Dr. Szabóné Müller Timea lesz a bizottság előadója.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat (általános vita)
6. napirendi pontunk az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megállapítása. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviseletében megjelent Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat, valamint Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat, aki jelezte, hogy ki kívánja fejteni véleményét a törvényjavaslattal kapcsolatban. Először Szatmári László főosztályvezető-helyettes úrnak adom meg a szót, hogy indokolja a törvényjavaslatot.
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden szeretnék kitérni a törvényjavaslat néhány olyan vonatkozására, ami közvetlenül érintheti a tisztelt bizottság ügykörét.
Azoknál az adózóknál, akik 2007. január 1-jétől kötelező érvénnyel úgy fognak kapcsolatba kerülni az adóhatósággal, hogy adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségüket elektronikus úton kell teljesíteniük - legyen szó akár egyéni vállalkozókról, akár társas vállalkozókról -, a törvény a 2006. évi adó terhére egy új adókedvezmény igénybevételének a lehetőségét teremti meg. Ez azoknál az adózóknál, akik közvetítő útján teljesítik ezt a kötelezettségüket, a képviselőnek fizetett megbízási díj 15 százalékát jelenti, aki viszont nem vesz igénybe közvetítőt, az a 2006-2007-ben vásárolt számítástechnikai eszköz beszerzési értékének, illetve az internetszolgáltatás értékének a 10 százalékát leírhatja az adójából. Ez tehát ennek a kötelezettségnek a teljesítésével összefüggő egyszeri adókedvezmény lehetőségét teremti meg mind a társaságiadó-alanyok számára, mind az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók számára. De ugyanez a kedvezmény elég rendhagyó módon megjelenik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók esetében is.
2006 tekintetében az úgynevezett munkáltatói adómegállapítás nem működik, hanem két adómegállapítási mód működhet, egyrészt az önadózás, másrészt az adózó bizonyos feltételek megléte esetén kérheti az adóhatóságtól az adó megállapítását. Éppen azért, hogy az adóhatósági adómegállapítás esetén a hibák száma csökkenjen, illetve hogy a magánszemély könnyebben tudja az adóhatósági adómegállapítással kapcsolatos kötelezettségét teljesíteni, a törvény lehetővé teszi, hogy a magánszemély ne csak az adóhatósághoz tehesse meg az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatát, hanem a munkáltatójához is, aki a nyilatkozatot formai, illetve alapvető tartalmi szempontok alapján felülvizsgálva továbbítja az adóhatósághoz. Hangsúlyozom, ez csak egy lehetőség, a magánszemélynek ezzel nem kell kötelezően élnie.
Néhány eljárásjogi természetű dolgot is megemlítenék, bár ezek közül az egyik szabály az szja-törvényben jelenik meg és szintén az adóhatósági adómegállapítással függ össze. A jelenleg hatályos szja-törvény az adókedvezmények érvényesítésének a sorrendjénél úgy rendelkezik, hogy a magánszemély saját maga jelöli meg azt, hogy milyen sorrendben kívánja az adókedvezményét érvényesíteni. Az adókedvezmények érvényesítési sorrendjének természetesen jelentősége van, hiszen vannak olyan adókedvezmények, amelyek bizonyos feltételek nem teljesülése esetén visszafizetendők. Tehát nem mindegy az, hogy a magánszemély az adókedvezményt milyen sorrendben veszi igénybe. Az is előfordul, hogy a magánszemély nem jelöli meg a kedvezmény igénybevételének a sorrendjét. Ebben az esetben a törvény azt mondja, hogy a magánszemély továbbra is megjelölheti, s akkor az adóhatóság azt köteles figyelembe venni, de ha mégsem jelöli meg, akkor az adóhatóság a kedvezményeket a törvényben rögzített sorrendben érvényesíti, illetve ha a magánszemély kifejezetten jelzi, hogy valamelyik kedvezményt nem kívánja igénybe venni, akkor az adóhatóság ezt a jelzést természetesen figyelembe veszi. Tehát arra az esetre is van rendelkezés, ha a magánszemély nem jelzi egyértelműen, hogy milyen sorrendben kívánja igénybe venni az adókedvezményt.
Egy, az adózás rendjéről szóló törvényben megjelenő szintén eljárási típusú szabály arról rendelkezik, hogy a foglalkoztatónak a jövőben nem az egészségbiztosítási szervhez kell a foglalkoztatottat bejelentenie, hanem az adóhatósághoz, ahonnan a megfelelő adatok, információk természetesen tovább fognak kerülni az egészségbiztosítási szervhez.
Ezek azok a leglényegesebb változások, amelyek közvetlenül összefüggenek az adókötelezettség teljesítésének a mikéntjével, és amelyek néhány bizonytalan helyzetet ki fognak küszöbölni. Köszönöm a türelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Adatvédelmi biztos úré a szó.
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tájékoztatója
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A beterjesztett törvényjavaslat kapcsán azt a kérdést vizsgáltam, amely az adatvédelmet érinti, nevezetesen az adóhatóság TAJ-számkezelésével kapcsolatos kérdéseket. Bár az adatvédelmi törvényben a biztos hatáskörénél és intézkedési lehetőségénél nincs ilyen kifejezés, mégis úgy gondolom, hogy a Pénzügyminisztérium megtalálta az egzakt kifejezést akkor, amikor azt mondta, hogy az adatvédelmi biztos beletörődött ebbe a fajta szabályozásba. Mit jelent ez? Azt, hogy tudomásul vettem a Pénzügyminisztérium felelősségteljes tájékoztatását, amely arról szól, hogy egy informatikai hiányosságok miatt kialakult szükséghelyzetről van szó. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megbénulna a bevallás rendszere, ha az adóhatóság nem kapna TAJ-számkezelési feladatot. Viszont nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jogszabályban megjelenjen az, hogy átmeneti állapotról van szó, mindössze egy évről, 2007-ről. Fontos az is, hogy a normaszöveg tegye egyértelművé - s én ezt a kiegészítést javasoltam a véleményezett szöveghez -, hogy az adóhatóság a TAJ-számot az adóazonosító jelet is tartalmazó nyilvántartástól elkülönítetten kezeli és semmiféle saját célú felhasználás nem lehetséges. Ez az a maximum, ami a kialakult szükséghelyzetet a megfelelő garanciákkal kezelni tudja, 2007 után pedig vissza kell térni az alkotmányos követelményeknek megfelelőbb szabályozásra. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen országgyűlési biztos úrnak ezt a beletörődő, de önmagát nem megadó nyilatkozatát. A bizottság tagjai közül kinek van kérdése, megjegyzése? (Nincs jelentkező.) Senkinek. A minisztérium képviselője kíván az adatvédelmi biztos úr felvetéseire reagálni?
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem. Ezt a javaslatot nem ismerem, ezért felelőtlenség lenne a részemről, ha erről most bármit is mondanék.
ELNÖK: Van olyan, aki ismeri a javaslatot a minisztériumban? Folyik ezzel kapcsolatban egyeztetés, vagy pedig valaki kapott egy levelet és ennyi?
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Az adatvédelmi biztos úrnak ezt a konkrét felvetését nem ismerem, de ez nyilván csak az én hiányosságom.
ELNÖK: Engem az érdekelne, hogy ha az adatvédelmi biztos úr részéről érkezik valamilyen felvetés, akkor azt a minisztériumban hol fogadják és hol kezelik.
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Én a szakállamtitkár asszonnyal egyezettem.
ELNÖK: Ez tehát megnyugtatóan rendeződött?
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Így van.
ELNÖK: Csak ha már meghallgattuk, akkor illik tudnunk, hogy ez meg is valósult, és nagyon örülünk mindannyian, hogy ez így van.
Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja.
Ki lesz a bizottság előadója? (Fogarasiné Deák Valéria: Teleki László.) Teleki László képviselő úr lesz a bizottság előadója.
Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
7. napirendi pontunk az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/1302. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Üdvözlöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében megjelent Horváth Éva főosztályvezető-helyettes asszonyt. Kérem, hogy indokolja a törvényjavaslatot.
Dr. Horváth Éva főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HORVÁTH ÉVA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Alapvetően két nagy célja van ennek a törvénymódosításnak. Az egyik: a kormányzati struktúraváltás következtében a szakképzésnek a tárcánkhoz való átkerüléséből fakadó különböző intézményi forrásracionalizáció végrehajtása, a másik: ehhez kapcsolódóan egyes szakmai célok megvalósítása. Ebből adódóan összevonásra kerül a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet. A felnőttképzési célú keret - amely eddig a felnőttképzés támogatására szolgált - céljait tekintve beleolvad a képzési alaprészbe és ez az alaprész fogja szolgálni a Munkaerő-piaci Alapból a felnőttképzés és a szakképzés támogatását. Szintén összevonásra kerül a Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács, egy tanácsadó testülete lesz a miniszter úrnak, amely a jövőben mindkét terület tekintetében javaslattevő és véleményező testületként fog működni.
A törvényjavaslat nagy vonalakban érinti a tanulószerződések rendszerét. Az OKJ szakmacsoportos bizottságok helyett új bizottság jön létre. Továbbá érinti a javaslat a felnőttképzési intézményrendszert, az ellenőrzési rendszert és a dokumentációvezetési rendszert. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? Bíró Ildikó!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): A jelen kérdésem párhuzamba állítható az előző megszólalásommal. Az előttünk lévő törvénytervezet szerint a felnőttképzésben állami költségvetési támogatásban csak a fogyatékkal élők részesülnének. Miért esnek ki például az ötven év felettiek?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Gyula képviselő úr!
TÓTH GYULA (MSZP): Az előzőekben tárgyalt törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságához nem kívánok visszatérni, de e törvénytervezet kapcsán hadd mondjak el egy személyes példát. Napirend előtt elhangzott, hogy meglehetősen gyors a törvénykezés és elég sok témát kell tárgyalnunk. Nekem mégis volt alkalmam arra, hogy megkérjem a munkaügyi központot, nézzék át ezt a törvényjavaslatot és véleményezzék. Ezenkívül az 516. számú Szakmunkásképző Intézet vezetőit is megkértem, hogy lehetőleg vasárnap estig e-mailben adjanak róla véleményt. Nos, a véleményalkotásba természetesen bevonták az intézmény valamennyi véleménynyilvánításra alkalmas fórumát és a véleményüket egy mondatban foglalták össze: ezt így kell elfogadni. Egy országgyűlési képviselő, különösen ha egyéni, mit tud tenni a szavazás előtt? Ha egy oktatási, szakképzési intézmény azt mondja, hogy várják - most nem kitérve a minisztériumok jogállása kapcsán megteendő szükséges változtatásokra, hanem a törvényjavaslatnak csak a tartalmi elemeire koncentrálva -, akkor természetesen én is általános vitára alkalmasnak tartom és elfogadásra javasolom a törvénytervezetet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván még hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha senki, akkor megadom a szót a minisztérium képviselőjének, hogy reagáljon a felvetésekre.
DR. HORVÁTH ÉVA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A felnőttképzési normatív támogatásnak eddig valóban három célcsoportja volt, közülük az egyik az ötven év felettiek. Hogy ezután csak a fogyatékkal élők számára biztosítjuk ezt a forrást, annak két oka van. Egyrészt az olyan szintű támogatási igény kielégítéséhez, amely ezekből a célcsoportokból érkezik az intézmények részére, nagyon széles költségvetési forrás biztosítása lenne szükséges, másrészt ennek a javaslatnak az is a célja, hogy egyfajta támogatási céltisztítást végezzünk. A fogyatékkal élők számára nincs más kiemelt támogatási forrás, ezért ennek a célcsoportnak a támogatása a legfontosabb. Nem elvetve a szakképzetlenek, illetve az ötven év felettiek támogatásának a fontosságát, a racionalizálás jegyében mégis a fogyatékkal élő felnőttek számára kívánjuk ezt a forrást biztosítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb kérdés, felvetés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság 10 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Ki lesz a bizottság előadója? (Fogarasiné Deák Valéria: Dr. Szabóné Müller Timea.) Dr. Szabóné Müller Timea munkabírását már eddig is csodáltuk és a csodálatunk csak növekszik. A bizottsági vélemény ismertetője tehát dr. Szabóné Müller Timea képviselő asszony lesz.
Köszönjük szépen a minisztérium képviselőjének a segítségét.
Utolsó előtti napirendi pontunk a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/1140. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A T/1140/25. számú kiegészítő ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm a kormány képviselőjét és kérdezem, hogy kíván-e a kapcsolódó módosító javaslatokhoz bármilyen kiegészítést vagy megjegyzést fűzni?
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, nem.
ELNÖK: A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Béki Gabriella képviselő - kapcsolódva Béki Gabriella, Deák Istvánné, Dér Zsuzsanna, Vidorné Szabó Györgyi és Juhászné Lévai Katalin képviselők módosító javaslatához - a törvényjavaslat. 4. §-ában a Tny. 18. § (2)-(6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (19) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 2. pontjában Vidorné Szabó Györgyi, Farkas Imre, Korózs Lajos, Juhászné Lévai Katalin, Hajdu László, Dér Zsuzsanna, Szabados Ákos, Lombos István, Winkfein Csaba, Tóth István, Filló Pál és Érsek Zsolt képviselők - kapcsolódva Vidorné Szabó Györgyi, Korózs Lajos, Nyul István, Juhászné Lévai Katalin, Hajdu László, Dér Zsuzsanna, Szabados Ákos, Winkfein Csaba, Lombos István, Csákabonyi Balázs, Tóth István, Farkas Imre, Szűcs Erika, Deák Istvánné, Filló Pál és Érsek Zsolt képviselők módosító javaslatához - a törvényjavaslat 4. §-ában a Tny. 18. §-át új (6) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 3. pontjában Farkas Imre és Vidorné Szabó Györgyi képviselők - kapcsolódva Vidorné Szabó Györgyi, Korózs Lajos, Nyul István, Juhászné Lévai Katalin, Hajdu László, Dér Zsuzsanna, Szabados Ákos, Winkfein Csaba, Lombos István, Csákabonyi Balázs, Tóth István, Farkas Imre, Szűcs Erika, Deák Istvánné, Filló Pál és Érsek Zsolt képviselők módosító javaslatához - a törvényjavaslat 4. §-ában a Tny. 18. §-át új (6) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (19) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 4. pontjában Turi-Kovács Béla képviselő - kapcsolódva Iván László, Aszódi Pál, Szabó Erika, Vígh Ilona, Zombor Gábor, Mátrai Márta, Soltész Miklós, Harrach Péter, Lanczendorfer Erzsébet és Deák András képviselők módosító javaslatához - a törvényjavaslat 5. §-ában a Tny. 22/A. §-át új (1) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A kiegészítő ajánlás 5. pontjában Kékesi Tibor képviselő - kapcsolódva Iván László, Aszódi Pál, Szabó Erika, Vígh Ilona, Zombor Gábor, Mátrai Márta, Soltész Miklós, Harrach Péter, Lanczendorfer Erzsébet és Deák András képviselők módosító javaslatához - a törvényjavaslat 5. §-ában a Tny. 22/A. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (4) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (5) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 6. pontjában Béki Gabriella képviselő - kapcsolódva Iván László, Aszódi Pál, Szabó Erika, Vígh Ilona, Zombor Gábor, Mátrai Márta, Soltész Miklós, Harrach Péter, Lanczendorfer Erzsébet és Deák András képviselők módosító javaslatához - a törvényjavaslat 5. §-ában a Tny. 22/A. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
PAPP ANNA GABRIELLA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (19) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
Az egyebek következnek. Az elnökség részéről nincs semmi bejelentenivaló. Kérdezem, hogy a bizottság kíván-e foglalkozni a Gusztos képviselő úr által napirend előtt felvetett javaslattal, vagy pedig később térjünk rá vissza. Lénárt képviselő úr!
Vita Gusztos Péter képviselő napirend előtti felvetéséről
LÉNÁRT LÁSZLÓ (MSZP): A Gusztos képviselőtársam által felvetett probléma nem egy bonyolult ügy. Jó lenne, ha a hétfő délelőtti frakcióüléseken mindnyájan jelen tudnánk lenni. Ha meg lehet oldani, próbáljuk meg így szervezni a munkát. Én tehát egyetértek képviselőtársam felvetésével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Természetesen akceptálom kormánypárti képviselőtársaim igényét, én viszont azt kérem tőlük, szíveskedjenek eljárni a kormánynál, az egyes tárcáknál, hogy úgy adagolják a törvényjavaslatokat, hogy azok a normális törvénykezési menetrendben megtárgyalhatók legyenek, mert az időpont-egyeztetési nehézségeknek nyilván ez az alapvető problémája. Olyan törvényjavaslatokkal halmoznak el bennünket, amiket a költségvetés mellett elég nehéz kezelni.
ELNÖK: Eddig is mindig egyeztettünk alelnök asszonnyal és csak akkor tartottunk hétfőn bizottsági ülést, ha az fizikailag máskor nem volt megoldható. Minden hónapban egyszer szerdán tartunk ülést, egyébként pedig kedden délben ülünk össze, attól függően, hogy éppen milyen törvényjavaslatot tárgyal a Ház. Mivel a ma tárgyalt törvényjavaslatok későn lettek benyújtva és a szerdai ülés napirendjén tizenhárom törvényjavaslat szerepel, ezért nem volt más lehetőségünk, minthogy hétfőn tartsunk ülést.
De ha jól értem, Gusztos képviselő úr megjegyzése nemcsak erre vonatkozott. Ezért óvakodtam attól, hogy megnyissuk ezt a vitát, de már megtörtént. Azt is kihallani véltem képviselő úr felvetéséből, hogy véleménye szerint nem minden törvényjavaslat megtárgyalásában illetékes a bizottság. Van egy általános elégedetlenség, ami nagyon ritkán fogalmazódik meg. Konkrét esetekben kellene felvetni, hogy ezt vagy azt a törvényjavaslatot miért tárgyaljuk, illetve miért nem tárgyaljuk, mert általánosságban nehéz erre reagálni. Én csak a szakmai szervezet véleményére tudok támaszkodni, a saját szakértelmemre nem, ezért szívesen elfogadom azok kritikáját, akik jobban értenek ehhez, de most erre érdemben nem tudok mit mondani. Amikor az merül fel, hogy tulajdonképpen illetékesek lennénk, de nem olyan veszedelmes a dolog, akkor általában a nem mellett szoktunk dönteni, és még így is sokkal több munka van, mint amennyit tisztességesen el lehet végezni.
Egyébként az egész beterjesztési rendszer eleve azt feltételezi, hogy a törvényjavaslatokat senki nem olvassa el, illetve aki elolvassa azokat, annak semmi másra nem jut ideje. Egyszerűen fizikailag képtelenség elvégezni azt a munkát ennyi idő alatt, amire ez a törvényhozási gyár kényszerít bennünket, és - még egyszer mondom - az a képmutató álláspont a meghatározó, hogy a többség úgyse olvassa el és azt sem tudja, hogy miről van szó. Ez pedig nincs jól így. Elsősorban ezen kéne változtatni és akkor ki tudnánk alakítani egy jobb ülésrendet.
Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Természetesen jogos Szászfalvi alelnök úr felvetése, de azért ne feledjük, hogy ebben az évben két választás volt, az utóbbi október 1-jén, ezért a parlamenti munka szempontjából a szeptembert elveszítettük. Ez némiképp indokolja azt, hogy besűrűsödnek a dolgok. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik: a ma tárgyalt hét törvényjavaslat közül legfeljebb egyről mondható el, hogy ennek a bizottságnak illett róla tárgyalnia, a másik hattal kapcsolatban ezt tudnám vitatni, de most nem szeretném ezzel fárasztani a képviselőtársaimat.
ELNÖK: Melyik volt az az egy?
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Az, amelyikhez az adatvédelmi biztos úr megjelent. Persze mindegyik törvényjavaslat érint emberi jogi kérdést, nem beszélve arról, hogy mi vallásügyi bizottság is vagyunk és minden törvényjavaslat minden állampolgárra vonatkozik, köztük a hívő állampolgárokra is. Ilyen alapon bármire rá lehet húzni azt, hogy ennek a bizottságnak tárgyalnia kell. A szakképzési törvényt azért, mert vannak civil szervezeti formában működő oktatási intézmények, de - mondom - mindenre rá lehet mondani, hogy nekünk tárgyalnunk kell. Véleményem szerint azonban ezek megalapozottsága legalábbis a mai napon vitatható volt, ráadásul - ahogy az az ülésen ki is derült - túlságosan sok emberi jogi, civil vagy vallási kérdésben megfogalmazott új szempontot a bizottság nem volt képes hozzárakni a törvényalkotás folyamatához ezekben az ügyekben, ilyenformán ezeknek a törvényeknek a parlamenti vitája nélkülünk is tartalmasan végigment volna.
Végül azt szeretném kérni elnök úrtól, hogy a bizottsági ülésen való részvételt - ami a képviselőknek kötelessége és amiért a képviselők javadalmazásban is részesülnek - ne nevezzük áldozatnak. Van, aki messzebbről jár be, van, aki közelebbről, van, aki egy bizottságban dolgozik, van, aki többen is, de ez a képviselői munka szerves része, amiért még fizetést is kapunk. Az azért nem olyan nagy abszurdum, hogy az embernek még szerdán is dolgoznia kelljen a parlamentben, bárhol is él. A hét egyik felét én is vidéken töltöm.
Ha hétfőn 1 órakor kezdődik a plenáris ülés és a frakcióülések 10-12 óra között lezajlanak, akkor 8 és 10 óra, illetve 12 és 1 óra között tarthat a bizottság ülést, de a 10 és 12 óra közötti időpont senkinek nem jó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a kérdéshez? (Nincs jelentkező.) Nem.
Legközelebb szerdán találkozunk. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 48 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc