EMBCB-24/2006.
(EMBCB-24/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2006. november 22-én, szerdán, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászólók*

Megjelentek*

Elnöki megnyitó*

A napirend elfogadása*

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*

Ügyrendi javaslat és döntés a szavazás technikájáról*

A módosító javaslatok megvitatása*

- az ellenzéki bizottsági tagok által benyújtott módosító javaslatok*

- a kormány által támogatott módosító javaslatok*

- a kormány által nem támogatott módosító javaslatok*

- a környezetvédelmi bizottság módosító javaslata*

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

Ügyrendi javaslat és döntés a szavazás technikájáról*

A módosító javaslatok megvitatása*

- az ellenzéki bizottsági tagok által benyújtott módosító javaslatok*

- a kormány által támogatott módosító javaslatok*

- a kormány által nem támogatott módosító javaslatok*

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1299. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*

Dr. Bodnár Gergely (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*

Kérdések, észrevételek*

Szavazás*

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1300. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*

Dr. Bodnár Gergely (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*

Szavazás*

A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1301. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*

Dr. Törzsök Erika (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése*

Szavazás*

Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/1306. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/1307. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1093. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása*

Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

A bizottság ügyrendjének megvitatása, elfogadása*

Az elnök bevezetője*

Hozzászólások*

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám) módosító javaslatainak megvitatása*

A bizottság ügyrendjének megvitatása, elfogadása (a vita újramegnyitása)*

Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) ügyrendi javaslata a vita elnapolásáról*

Szavazás*


Napirendi javaslat

1.A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

2.A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

3.A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1299. szám)
(Általános vita)

4.A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1300. szám)
(Általános vita)

5.A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1301. szám)
(Általános vita)

6.Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

7.A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

8.A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

9.Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/1306. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

10.Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/1307. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

11.Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

12.Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1093. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

13.A bizottság ügyrendjének megvitatása, elfogadása

14.Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke, valamint
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke

Godó Lajos (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Lénárt László (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Gusztos Péternek (SZDSZ)
Teleki László (MSZP) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Bíró Ildikónak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Puskásné dr. Sütő Katalin vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Árok Szabolcs tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Rónai Iván főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Csanády Márton szakértő (Magyarországi Református Egyház)
Dr. Bodnár Gergely főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Törzsök Erika szakmai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Krémerné Gerencsér Ildikó főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Somodi Istvánné dr. főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István tanácsos (Egészségügyi Minisztérium)

Megjelentek

Dr. Szalmásy Éva tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Ságvári Ádám tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szy Ildikó osztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Kun Ágnes vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Jenőfi György főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Simon Istvánné főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Ispánovity Márton főosztályvezető (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal)
Kovács Krisztián munkatárs (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal)
Dr. Soproni Roland elnöki szakértő (Fidesz-frakció)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-frakció)
Dr. Tari Attila ügyvéd (Magyar Helsinki Bizottság)
Pardavi Márta ügyvezető igazgató (Magyar Helsinki Bizottság)
Dr. Mészáros István főtitkár-helyettes (Hit Gyülekezete)
Dr. Fedor Tibor főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Szövényi Zsolt főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Jakab Tiborné szakmai főtanácsadó (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Jung Adrienn osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Nemoda István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Barthel-Rúzsa Zsolt tanácstag (Nemzeti Civil Alapprogram)
Dr. Kocsis Gyöngyi kormánytanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Katona Tímea parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Filip Péter parlamenti titkár (Egészségügyi Minisztérium)
Docsa Béla osztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Bihari Gergely parlamenti gyakornok


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 13 perc)

Elnöki megnyitó

BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntök mindenkit az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk. A jegyzőkönyv számára a helyettesítések: Szászfalvi Lászlót Balog Zoltán helyettesíti, Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Lénárt Lászlót Godó Lajos, Nyakó Istvánt Gusztos Péter, Teleki Lászlót Müller Timea, Farkas Flóriánt Varga József, Schmidt Ferencet Ékes Ilona, Pettkó Andrást pedig Bíró Ildikó helyettesíti.

A napirend elfogadása

Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, észrevétele. (Nincs.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, kik azok, akik elfogadják a napirendet. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 18 igennel a bizottság a napirendet jóváhagyta.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

Ügyrendi javaslat és döntés a szavazás technikájáról

Mindenki látja, hogy maratoni napirend elé nézünk, úgyhogy egyeztetve a bizottság elnökségével, a következő javaslatot teszem. Azt javaslom, hogy a módosító javaslatokról blokkban vagy csomagban szavazzunk; ezt a javaslatot természetesen vitassuk meg. Javaslom, hogy első körben két csoportra osszuk a módosító javaslatokat, az egyik legyen a kormány által támogatott módosító javaslatok, amiről egy csomagban szavazunk; a másik pedig a kormány által nem támogatott módosító javaslatok; s nyilván fönntartjuk a lehetőségét, ha erre van igény, hogy ha valaki módosító javaslatot szeretne kivenni és arról külön szavazást kérne, akkor erre lehetőség legyen, és arra nyilván külön indoklást is tud kérni. Sőt, ha a csomagban vannak olyanok, amelyekre indoklást akar kérni, akkor majd nyilván azt is meg tudja tenni. A református egyház képviselője jelezte, hogy van olyan módosító javaslat, amelynek az indoklásához szeretne hozzászólni. Amennyiben a bizottság többsége ezzel egyetért, nyilván erre is meg fogjuk adni a lehetőséget; majd az ő intellektusára van bízva, találja meg, hogy melyik csomagban van az a módosító javaslat, amelyhez hozzá akar szólni.

Megnyitom ezt az ügyrendi vitát. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban kérdése, hozzászólása? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor én szeretném, hogy a bizottsági tagok által benyújtott ellenzéki módosító javaslatokról külön szavaznánk; nincs túlságosan sok. Tessék parancsolni!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Úgy tűnik számomra, abban egyetértünk, hogy ilyen csomagokban szavazzunk. Akkor viszont azt kérném, vegyük előre azt, hogy ki kéri ki a saját módosítóját, mert akkor először azokról kell beszélnünk, gondolom én, ebben az ügymenetben, amelyeket egyedileg szeretnénk megítélni, és ha már az összeset megítéltük, amelyet egyedileg szeretnénk, akkor mehetünk rá a csomagokra. Ha ezzel egyetértenek.

ELNÖK: Én egyetértek vele. Van-e más javaslat?

Hogy tehát pontosítsam, én azokat az ellenzéki módosító javaslatokat kérem ki - szívesen kikérjük a kormánypártiakat is, ezt döntsék el a kormánypártiak -, amelyeket bizottsági tagjaink adtak be vagy bizottsági tag is szerepel a beadók között. Ezeket tegnap a munkaszervezetünk kigyűjtötte, tehát nem kell végiglapoznunk az egész Pallas Lexikont, hanem csak bemondjuk a számot, és annak alapján meg fogjuk találni.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Ezek szerint kormánypárti képviselőktől kérdezzük, ki az, aki kéri, hogy a saját maga által benyújtott módosító javaslatról külön szavazzon a bizottság. Bocsánat, hogy közbeavatkoztam.

ELNÖK: Igen, köszönöm szépen a segítséget. Nem kéri senki.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem kéri senki.

A módosító javaslatok megvitatása

- az ellenzéki bizottsági tagok által benyújtott módosító javaslatok

ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor kezdjük az ellenzéki bizottsági tagok által benyújtott módosító javaslatokkal. A főtanácsadó asszony segítségét fogom kérni, hogy mondja a számokat.

DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: A 15., 16. pontban Szászfalvi alelnök úr javaslatai.

ELNÖK: Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatják-e ezt a javaslatot. Nagyon örülök, hogy itt vannak. Parancsoljon!

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot a magam és a kollégáim nevében.

A 15. ajánlási pont alatt lévő módosító indítványt a kormány nem támogatja. Az elutasítás indoka, hogy az indítványozó azt javasolja, hogy az önkormányzati VIII. mellékletnek azokra a jogcímeire, amelyek a többcélú kistérségi társulásokat hivatottak támogatni, legyenek jogosultak ilyen jogcímben részesedni a nem állami szervezetek is. Tekintettel arra, hogy ezek kimondottan ezeknek a társulásoknak a létrejöttét hivatottak támogatni, ezt nem tudjuk támogatni. A társulások a kötelező önkormányzati feladatoknak a magasabb színvonalon történő ellátását és a hatékonyabban történő munkavégzést célozzák.

Tehát nem támogatja a kormány.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha a bizottság nem kér külön indoklást, akkor nem muszáj indokolni, de ha kívánják, természetesen lehetőség van rá. Főtanácsos úr!

DR. GYÖRGY ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): A 16. pontnál a kormányzati álláspont nemleges.

ELNÖK: Külön fogunk szavazni róluk, mert nem összefüggőek. De tudjuk, hogy a kormány egyiket sem támogatja.

Kérdezem, hogy ki támogatja a 15. pontban lévő módosító javaslatot. (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Ki támogatja a 16. pontban lévő módosító javaslatot? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 583. pontjában - amely összefügg a 95. és a 145. ajánlási pontokkal - Farkas Flórián a törvényjavaslat 5. számú melléklet 5. pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

ÁROK SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 373. pontjában - amely összefügg a 143. ajánlási ponttal - Balog Zoltán, Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, Szászfalvi László és Varga József a törvényjavaslat 1. számú melléklet XXVI. fejezet 16. cím 54. alcím 8. jogcímcsoport módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 243. pontjában - amely összefügg a 144. ajánlási ponttal - Pettkó András a törvényjavaslat 1. számú melléklet XV. fejezet 25. cím 18. alcím kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 363. pontjában - amely összefügg a 148. ajánlási ponttal - Balog Zoltán, Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, Szászfalvi László és Varga József a törvényjavaslat 1. számú melléklet XXVI. fejezet 16. cím 51. alcím 5. jogcímcsoport módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 374. pontjában - amely összefügg a 191. ajánlási ponttal - Godó Lajos a törvényjavaslat 1. számú melléklet XXVI. fejezet 16. cím 54. alcím 8. jogcímcsoport módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (17) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 375. pontjában - amely összefügg a 192. ajánlási ponttal - Balog Zoltán, Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, Szászfalvi László és Varga József a törvényjavaslat 1. számú melléklet XXI. fejezet 16. cím 54. alcím kiegészítését javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Miért nem támogatja? Konszenzus volt abban, hogy ezt az összeget emelni kell.

ELNÖK: A bizottságon belül. A képviselők a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatását emelnék meg 200 millió forinttal, amely összeget az egyéb működési célú támogatásoktól vonnák el.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kisebbségi választások lebonyolítása jogcímtől vennék el a 200 milliót. A kormány ennek az előirányzatnak a csökkentését nem tartja reálisnak. Ha sor kerül kisebbségi választásokra, akkor ilyen nagyságrendű keret szükséges hozzá.

ELNÖK: Az egyéb működési célú támogatásokban van benne a kisebbségi választások jogcím?

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Az az alábontása az egyéb működési célú támogatásoknak.

ELNÖK: A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (7) Ki tartózkodott? (2) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 253. pontjában - amely összefügg a 250. ajánlási ponttal - Pettkó András a törvényjavaslat 1. számú melléklet XV. fejezet 25. cím 18. alcím 17. jogcímcsoport kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (10) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Teleki képviselő úr javaslatai következnek: 365., 367. és 368. pontok. Bár ezeket a kormánypárti képviselők nem kérték ki, úgyhogy ezzel be is fejeztük.

(Jelzésre:) Elnézést kérünk, kimaradt egy javaslat, amelyet Szászfalvi László és társai nyújtottak be, a 304. pont, kérem, hogy arról még szavazzunk. Ezzel kapcsolatban, amennyiben a bizottság lehetőséget ad, a református egyház képviselője, Csanády úr szeretne hozzászólni. A 126. oldalon találhatjuk a 304. pontot, Oktatási és Kulturális Minisztérium, egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások; összefügg a 147. ponttal.

Kérdezem a bizottságot, lehetőséget adunk-e meghívott szakértő úrnak arra, hogy elmondja a véleményét. (Szavazás.) A bizottság lehetőséget ad, kisebb hezitálás után.

Parancsoljon, szakértő úr!

DR. CSANÁDY MÁRTON szakértő (Magyarországi Református Egyház): Jó napot kívánok, tisztelettel köszöntöm elnök urat és a bizottsági tagokat.

Itt a következő problémáról van szó. Ennek a módosító indítványnak az az indoka, hogy az 1997. évi LXXIV. törvény kimondja, hogy az szja-támogatás számítási alapjául az államháztartási szintű pénzforgalmi szemléletű jövedelemadó szolgál. A kormány most a költségvetéshez kapcsolódó törvényben módosítani kívánja ezt a bázist, aminek következtében az egyházakat megillető szja-támogatás 2 milliárd forinttal csökken. Ezzel szemben viszont az egyházak és a kormány között létrejött megállapodások, szerződések szó szerint a következő részletet tartalmazzák; idézem a református egyház és a magyar kormány közti hatályos szerződés szövegét. A Magyar Köztársaság kormánya és a Magyar Református Egyház közti hatályos megállapodás kimondja: "A kormány a református egyházzal történő előzetes egyeztetés nélkül nem kezdeményezi és nem támogatja olyan jogszabály megváltoztatását vagy hatályos jogszabály olyan módosítását, amely a Magyar Református Egyházat vagy a jelen megállapodást érinti, illetve amely a református egyház tevékenységét megillető, jelenleg hatályos törvényekben foglalt kedvezményeket szűkítené." Ez a többi egyházakkal kötött megállapodás és szerződések szövegének is a hatályos szövege.

Ezért szeretném kérni a jelen lévő képviselőket, hogy azt a költségvetési változtatást, amely helyreállítaná ezt a törvényes állapotot, hogy a számítás alapjául az előbb idézett '97. évi LXXIV. törvény szövege szolgáljon, és ezáltal visszaemelkedjen a módosító javaslat által javasolt összegre, támogassák, különben Magyarországon az egész demokrácia alapját képező megállapodás, a minden polgári rend alapját képező jogállami megállapodások hatálya teljes mértékben megsérül, hiszen a kormány és az egyházak között ez a pillanatnyilag hatályos helyzet.

A kormány nem kezdeményezte ezekről a szabályokról a módosítást, ezért nagyon szépen kérem mindkét oldal képviselőit, hogy legyenek szívesek annak érdekében, hogy a jogállamiság fönnmaradjon, ezt a módosító indítványt támogatni, és majd a másik csatlakozó törvényjavaslatban pedig elutasítani a kormány azon módosítási indítványát, hogy miután nem kezdeményezte az egyházakkal ennek a törvénynek a módosítását, a hátrányunkra módosítson egy hatályos jogszabályt, mert ennek megfelelően, mint ezek a szerződések és megállapodások kimondják, ez jogellenes, alkotmányellenes, és sorolhatnám tovább a vonatkozó kifejezéseket.

Nagyon szépen köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen Csanády úrnak. Van-e a bizottság részéről kérdés, hozzászólás? Gusztos képviselő úr!

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Szeretném megkérdezni, amennyiben a kormány jelen lévő képviselői erre tudnak válaszolni, igaz-e az az állítás, hogy nem történt előzetes egyeztetés ezekben a kérdésekben. Mert ha valaki pontosan figyelte azt, hogy mit is idézett az előttem megszólaló, akkor az azt hallotta, hogy a szerződésben a köztársaság kormánya nem azt vállalta, hogy nem kezdeményez olyan típusú módosítást, amely hátrányosan érinti a református egyházat vagy más egyházi szervezetet, hanem azt vállalta, hogy előzetes egyeztetés nélkül nem kezdeményez ilyet. Ez egy jelentős különbség. Ugyanakkor az tényleg minimálisan elvárható, hogy az előzetes tájékoztatás és egyeztetés történjen meg egy ilyen kérdésben.

Nem először beszélünk erről ebben a bizottságban, és tényleg jó lenne ebben a dologban tisztán látni. Félek attól, hogy a szokásos történettel van dolgunk, amikor az előzetes egyeztetést a felek máshogyan értelmezik; jelesül a kormány tájékoztatásképpen, a másik oldalon állók pedig valamifajta egyetértési jogot vélelmeznek, amiről itt természetesen nincs és nem is lehet szó.

Szeretném tehát kérni, ha lehet, akkor segítsék a bizottság képviselőit a helyes döntésben, hogy történt-e előzetes egyeztetés, ha lehet erről tudni, hogy ez mikor, milyen formában valósult meg, eleget tett-e a kormány a szerződésben foglalt kötelezettségeinek.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyival szeretném ezt kiegészíteni, amit Gusztos képviselő úr mondott, hogy ez természetesen a vatikáni szerződésre nem igaz, mert ott csak kétoldalú megállapodásban lehet módosítani. Ennek a szerződésnek a szövegére valóban igaz, de a Szentszékkel kötött megállapodásra nem igaz.

Van-e még valakinek hozzászólása? (Nincs.) Akkor a kormány képviselőinek adom meg a szót a válaszadásra.

DR. GYÖRGY ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, valóban nagyon fontos kérdésről van szó. Az egyik egyház-támogatási előirányzat, ha nem is 2 milliárd forinttal, de 1 milliárd 400 millió forinttal a következő költségvetési évben a benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint kisebb lenne. Ehhez az alapot, ahogy a református egyház képviselője mondta, valóban a kapcsolódó törvénycsomag teremti meg. A kapcsolódó törvénycsomagban arról van szó, ahogy a tájékoztatás pontosan elhangzott, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg használt államháztartási szintű pénzforgalmi vetítési alapja helyett visszatérnénk a törvényjavaslat módosításával a vatikáni szerződésben is meglévő progresszív személyi jövedelemadóra, ami azt jelenti egyébként - egyébként a vatikáni szerződésben a kiegészítő mellékletben nagyon szépen benne van -, hogy a progresszív személyi jövedelemadó alatt a kedvezményekkel csökkentett, összevont adóalap adóját tekintjük, azt kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amint mindenki tudja, aki önadózó vagy az éves bevallási kötelezettségének eleget tesz, hogy itt egy kisebb összegről van szó, az osztalékadót, különadót nem tartalmazza, tehát a vetítési alap ezzel nyilvánvalóan csökkenni fog.

Azonban ami itt, azt hiszem, lényeges, hogy jogilag, jogszabályilag lehet-e így eljárnunk. Mint említettük, a vatikáni törvény így tartalmazza. Szászfalvi úr a legutóbbi bizottsági ülésen felmutatta Semjén úr és a korábbi nuncius úr megállapodását, amelynek az első, vagyis az aláírt változatában ugyancsak a progresszív személyi jövedelemadó van mellette.

Ahogy a református egyház tisztelt képviselője is megemlítette, 1998-ban a kormány a vatikáni megállapodáshoz hasonlóan a többi egyházzal - a református egyházzal, az evangélikus egyházzal és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével - külön megállapodásokat kötött. Ezek a megállapodások nem egyformán vannak szövegezve, a legkeményebb feltétel valóban a református egyháznál van megfogalmazva, nevezetesen hogy előzetes egyeztetés nélkül nem kezdeményezi a kormány a változtatást. Az evangélikus egyházzal és a Mazsihisszel kötött megállapodásban viszont az szerepel, hogy csak írásban foglalt közös megegyezéssel kerülhet sor a változtatásra. Ami az evangélikus egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének megállapodásában van, az a progresszív személyi jövedelemadó 0,5 százaléka. Véleményem szerint "csak" a református egyház megállapodásával van probléma. Az előzetes egyeztetésnek tudomásom szerint a kormány annyiban tett eleget, hogy Hiller István miniszter úr október végén tájékoztatta a meghívott egyházi képviselőket arról, hogy a kormányzat a 2007. évi költségvetésben milyen elképzeléseket kíván érvényesíteni. Lehet, hogy e tekintetben egyetértés nem volt, de a megállapodásban szereplő előzetes egyeztetésnek a kormányzati oldal ilyenformán eleget tett. Köszönöm.

ELNÖK: Alelnök asszonynak adom meg a szót.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Csanády Úr! Bocsásson meg nekem, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a vitát egy héttel ezelőtt már igen alaposan, részletekbe menően lefolytattuk. Akkor minden érv és ellenérv elhangzott. Nem javaslom, hogy most újra folytassuk le ugyanazt a vitát, amit a költségvetés általános vitája, illetve a költségvetéshez kapcsolódó törvényjavaslatok vitája kapcsán egyszer már lefolytattunk.

Viszont egyrészt szeretném felhívni a figyelmet arra, amit főtanácsos úr elmondott, hogy ezek a megállapodások a felajánlott személyi jövedelemadó 0,5 százalékára való kiegészítésről szóltak, és ma 0,9 százaléknál tartunk - ez hatalmas különbség -, másrészt pedig arra, hogy az egyeztetések megtörténtek, ezért azt kérem, hogy szavazzunk.

ELNÖK: Ez egy indokolt ügyrendi javaslat volt, amihez frakciónként egy-egy képviselő szólhat hozzá. Valóban vitatkoztunk ezekről a kérdésekről a zárszámadási törvény tárgyalásakor; amikor a költségvetési törvényt tárgyaltuk, akkor nem voltak jelen az egyházi szakértők.

Megkérdezem Csanády urat, hogy fenntartja-e hozzászólási igényét, mert ha igen, akkor meg kell kérdeznem a bizottságot, hogy ehhez hozzájárul-e. (Dr. Csanády Márton: Fenntartom, mert itt tényekről van szó.)

Az az ügyrendi javaslat, hogy zárjuk le a vitát és szavazzunk, Csanády úr pedig azt kéri, hogy még hozzá tudjon szólni a vitához. Ki támogatja azt, hogy zárjuk le a vitát és szavazzunk? (10) Ki nem támogatja? (8) A bizottság úgy döntött, hogy zárjuk le a vitát.

A 304. számú módosító javaslatnál tartunk. Ki támogatja ezt a módosító javaslatot? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Közben még találunk néhány olyan javaslatot, amit mi adtunk be, ezekről is szavazni fogunk.

Az ajánlás 301. pontjában - amely összefügg a 299. ajánlási ponttal - Halász János, Balog Zoltán és Varga Mihály a Terror Háza Múzeum működési költségeinek a megemelését javasolják. Nem szeretnék most az elmúlt száz év történelemértelmezéséről kiselőadást tartani, bár lehetséges lenne, de azt, hogy a tavalyi 265 millió forintról nullára csökkenjen a támogatás, illetve hogy a közalapítványi rendszerben teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön ez a közalapítvány, én nagyon súlyos problémának tartom, és a politikai szándékot elég nehéz nem mögé képzelni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e ezt a módosító indítványt.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Miért nem támogatja?

RÓNAI IVÁN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Amikor összeállítottuk a költségvetési törvényt, akkor ez az összes olyan közalapítványnál szerepelt, amelyik ebben a témakörben van. A bontást még nem tudtuk elvégezni, mert még nincs eldöntve, hogy egyik vagy másik közalapítvány milyen mértékben részesülne ebből. Az azonban semmiképpen nem fordulhat elő, hogy ezen a soron bármelyik közalapítvány ne kapna támogatást.

ELNÖK: Ha jól értem, erről nem az Országgyűlés fog határozni, hanem a minisztérium.

RÓNAI IVÁN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen. Együttesen határoz az Országgyűlés a közalapítványok támogatásáról.

ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk. Ki támogatja ezt a módosító indítványt? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 303. pontjában - amely összefügg a 139. ajánlási ponttal - Balog Zoltán, Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, Szászfalvi László és Varga József a törvényjavaslat 1. számú melléklet XX. fejezet 11. cím 39. alcím 5. jogcímcsoport módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. GYÖRGY ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 596. pontjában - amely összefügg a 27., a 94. és a 123. ajánlási pontokkal - Hörcsik Richárd, Szászfalvi László, Kuzma László és Hoffmann Rózsa az 5. számú melléklet kiegészítését javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 598. pontjában - amely összefügg az 599. ajánlási ponttal - Szászfalvi László a 6. számú melléklet 1. pont igénybevétel feltételei 3. alpont 10. pont kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

ÁROK SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 30. pontjában Hörcsik Richárd, Szászfalvi László, Kuzma László, Hoffmann Rózsa és Vincze László a törvényjavaslat 31. §-ának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 27. pontjában Hörcsik Richárd, Szászfalvi László, Kuzma László és Hoffmann Rózsa a törvényjavaslat 30. § (14) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 32. pontjában Balog Zoltán, Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, Szászfalvi László és Varga József a törvényjavaslat 44. § (1) bekezdésének kiegészítését javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 33. pontjában Balog Zoltán, Bíró Ildikó, Ékes Ilona, Farkas Flórián, Szászfalvi László és Varga József a törvényjavaslat 44. § (2) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

A 35. pont Pettkó képviselő úr javaslata.

PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (12) Nem támogatja? (1) Tartózkodás? (5) Megállapítom, hogy a bizottság többsége a módosító javaslatot támogatja.

A 134. pont szintén Pettkó képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 151. pont szintén Pettkó képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

Bízom benne, hogy most már lezárhatjuk az ellenzéki képviselők módosító javaslatait.

- a kormány által támogatott módosító javaslatok

Most következik az a lista, ahol a kormány által támogatott módosító javaslatokról fogunk csomagban szavazni. Kérem, kövesse mindenki, és ha hibáznék, szóljon. Ezek a javaslatok a következők: 1-2-3., 6., 7., 12-42-103-106-661., 39., 55., 128-160-161-163-346-364-366-372., 166-320., 230-234., 335-334-624-625., 351., 355-356-357., 370-655., 376-377., 422-421., 514-479-503-517-520-522-526-533-534-565-603., 600.

Kérdezem a bizottságot, kér-e valaki külön indoklást, vagy van-e kérdése valamelyik konkrét módosító javaslathoz. (Nincs ilyen jelzés.) Ha ez a helyzet nem áll fönn, akkor kérdezem a bizottság tagjait, kik azok, akik támogatják ezeket a kormány által támogatott módosító javaslatokat. (10) Akik nem támogatják? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége a javaslatokat támogatta.

- a kormány által nem támogatott módosító javaslatok

Akkor most segítsenek a szavazási szabályok tudói. Ha jól értem, most még kell szavaznunk azokról, amelyeket a kormány nem támogat, nem bizottsági tag ellenzéki képviselők adták be, viszont érinti a bizottság hatáskörét; ezeket is föl kell olvassam.

Igen, parancsolj!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Csak azért, hogy ne utána kezdjük el értelmezni ezt a szavazást.

Az a probléma, ha jól értem, hogy most nem jelöltük meg ebben a számsorban azokat, amelyeket menet közben kivettünk, utólag kivettünk, és azokról szavaztunk. Én azt javaslom, határozzunk úgy, hogy most felolvassa elnök úr mind az összes ajánláspontot, amiről még elvileg nem szavaztunk, arról szavazunk. De ha netán van köztük olyan, és nem vesszük észre, amiről korábban már szavaztunk, akkor az előző szavazás eredménye az érvényes, és akkor így nem lehet ebből probléma. Rendben van ez így?

ELNÖK: Igen, köszönjük a segítséget. Itt megvan nekem az érvelés, tehát ki tudjuk közben venni...

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Csak ha nem vesszük esetleg észre. És akkor senki nem marad ki. Köszönöm.

ELNÖK: Igen, jó. Akkor tehát felsorolom az ide tartozó javaslatokat: 17., 18-20., 19-21-22-24-25., 23., 26., 28., 29., 38-225-229-256., 40-246-247-248-252-353., 41., 47., 48-44-45-52., 53., 54., 56., 62-61., a 63. és az összes lába, 64-98-597., 65-60., 66-395., 67-312., 74. és sok-sok lába, 79-138-219-361-431-437-440-445-450., 80-110-152-360-460., 82-124-469., 91-112-135-352-530, 96-88-588, 102-190-610, 105-104, 125-649, 127-150-172-199-221-292, 146-316, 162-121-276, 164-173, 165-136, 167-176, 186-371, 187-329, 197-193, 198-194, 202-203-204-309-310-311-331-332-384-385-386.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány a 202-est támogatja.

ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

205-206, 214-207, 218-132, 227-237, 235-228, 271-272, 275-274, 287-305, 288-306, 289-308, 290-170-281-388, 291-317, 293-239-279, 294-217, 295-286, 298-155, 318-130, 321-330, 322-174, 323-222, 327-140, 328-232, 338-339-345.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány a 338-ast támogatja.

ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

347-337, 358-341, 359-107, 362-277, 365-367-368, 369-108, 378-393, 379-390, 380-392, 381-389, 382-391, 387-242, 406-403-408, 407-401-402-404-405-409-410-411-412-413-414-415-416-417-418-419-420-432-438-443-447-452-470-471-471-478-484-487-490-496-574-579-581-582-587-589-602-609-614-617-618, 423-425-427-430-436-442-446-451-454-457-461-466-559-560, 424-426-428-434-435-455-459-462-467-468-556-558-561-562-563.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány a 424-est támogatja.

ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

429-433-439-444-448-456-458-557, 465-463-464, 477, 512-510, 516-519, 531, 540, 546, 556-424-426-428-434-435-441-449-453-455-459-462-467-468-558-561,562-563.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Az 556-ost a kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

570-86-90-504, 584-586, 601-99-231, 634-627-628-629-630-631-632-633-635-636-637-638-653-654, 644-642-643-645-646-648. A bizottság tagjai közül ki támogatja ezeket a módosító javaslatokat, amelyeket a kormány nem támogat?(0) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (10) Megállapítom, hogy a felsorolt módosító javaslatok egyharmados támogatást sem kaptak.

Köszönjük szépen a kormány képviselőinek is.

- a környezetvédelmi bizottság módosító javaslata

Mindenki megkapta a környezetvédelmi bizottsági módosító javaslatot, nem tudom, ez a kormány képviselőinek rendelkezésére áll-e: a társadalmi szervezetek támogatására kíván plusz 200 millió forintot juttatni a költségvetés általános tartalékának a terhére. Gusztos képviselő úr?

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Amíg a kormány jelen lévő képviselői megnézik ezt a módosító javaslatot, szeretném elmondani, hogy a környezetvédelmi bizottság a tegnapi napon ülésezett és tárgyalt erről a javaslatról. Ott a kormányzati álláspont nemleges volt. Az indoklás a módosító javaslat lábára vonatkozott, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tartaléka, ha jól emlékszem, általános tartaléka van megjelölve. A szocialista képviselők a környezetvédelmi bizottságban azért támogatták ezt a javaslatot, hogy aztán majd később ebben az ügyben egy más módosító javaslat benyújtására legyen lehetőség.

Egyébként az hangzott el a bizottsági ülésen, hogy a minisztériumi fejezeten belüli megoldást akar keresni a szocialista frakció is. Jómagam is maximum ezzel tudnék egyetérteni, éppen ezért én például nem szavaztam meg ezt az indítványt tegnap a bizottságban, de a szocialista képviselők, ha tetszik, csak gesztus jelleggel vagy formai okokból szavazták meg, így vált bizottsági módosító indítvánnyá ez az egyébként Katona képviselő úr által önállóan is benyújtott módosító javaslat.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Kérdezni szeretnék, mert én is azzal értenék egyet, amit Gusztos képviselő úr mondott, hogy minisztériumi fejezeten belül volna célszerű egy ilyen problémát megoldani. De ha fejezeten belül oldják meg, akkor még lesz mód ilyen módosító indítvány benyújtására második körben. Tehát ehhez nekünk most nem kell ezt elfogadni, mert arra, amikor megnyitjuk másodszor az általános vitát, még lesz mód.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Van-e még hozzászólás? Ha nincs, akkor a kormány álláspontját kérdezem.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja ezt a javaslatot. (0) Aki nem támogatja? (10) Tartózkodás? (8) A bizottság egyharmada sem támogatta a javaslatot.

Köszönjük szépen.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) módosító javaslatainak megvitatása

Ügyrendi javaslat és döntés a szavazás technikájáról

Következik a 2. napirendi pont: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása.

Ügyrendben fölteszem a kérdést, hogy próbáljuk-e ezt is blokkosítani, ugyanazzal a módszerrel, mint az előbb, tehát három csoportot különböztetünk meg: azokat, amelyeket ki akar venni valaki valami miatt, és külön szavazást kér; azokat, amelyeket a kormány támogat; illetve azokat, amelyeket a kormány nem támogat, és még megmaradtak. Ez egy ügyrendi javaslat. Van-e ehhez hozzászólás? (Nincs.) Akkor kérdezem a bizottságot, elfogadja-e ezt a javaslatot. (Szavazás.) 18 igen szavazattal a bizottság elfogadta, hogy három csoportban szavazzunk.

A módosító javaslatok megvitatása

- az ellenzéki bizottsági tagok által benyújtott módosító javaslatok

Az első körben a következőket kérjük kivenni, ezek közül az első az 52. pont, Hörcsik, Szászfalvi, Kuzma, Hoffmann Rózsa képviselők javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

Az 53. pont Balogh, Bíró, Ékes, Varga, Szászfalvi képviselők módosító javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

Következnek a 60. és 61. pontok, amelyek összetartoznak, Pettkó képviselő úr javaslatai; az MTA-ra vonatkozó javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 62. pont Balogh, Bíró, Ékes, Farkas, Szászfalvi, Varga képviselők módosító javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 63. pont Pettkó képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

Van-e valakinek még igénye, hogy külön szavazzunk valamelyik módosító javaslatról? (Nincs ilyen jelzés.)

- a kormány által támogatott módosító javaslatok

Akkor most a támogatott módosító javaslatok köre következik: 5., 12-13-14-15-16-17-18-19-73., 37-46-68-81-82-84-87-89-91-94., 56-57., 66. Ezeket a módosító javaslatokat a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezeket a javaslatokat. (10) Nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja az előbb felsorolt módosító javaslatokat.

- a kormány által nem támogatott módosító javaslatok

Most következnek a kormány által nem támogatott módosító javaslatok, olvasom a listát: 3., 20., 21-26., 22-24-25., 23., 27., 28., 29., 35., 38-47-69-80-83-88-90., 39-36-41-42-44-45., 40-43., 49-50-51., 55., 59., 74., 75., 76., 77., 86., 92., 95-96.

Parancsoljon!

ÁROK SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a 22., 24. és 25. módosító indítványokat, valamint az 55. pontot is.

PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Elnézést, az 55-öst nem.

ELNÖK: Akkor együtt szavazunk a 22., 24., 25. pontokról. Ki támogatja ezeket a módosító javaslatokat? (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja a 22., 24., 25. pontokat.

Most a kormány által nem támogatott javaslatokról szavazunk. Ki támogatja ezeket? (0) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Köszönjük szépen a kormány képviselőinek az együttműködést.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1299. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása

Következő napirendi pontunk a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviselőit. Kérem önöket, hogy mutatkozzanak be a jegyzőkönyv számára és tegyék meg szóbeli kiegészítésüket.

Dr. Bodnár Gergely (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. A kolléganőm dr. Szalmásy Éva, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Migrációs Főosztályának munkatársa, a kollégám dr. Ságvári Ádám ugyanerről a szervezeti egységről, én pedig dr. Bodnár Gergely vagyok, a Migrációs Főosztály helyettes vezetője. Nekünk jutott az a megtiszteltetés, hogy az e napirendi pont alatt szereplő törvényjavaslat általános vitája kapcsán néhány mondatban ismertessük az előzményeket, valamint a szabályozási környezet jövőbeli elképzeléseit.

Az 1299. szám alatt benyújtott törvényjavaslat alapvetően az Európai Közösséget létrehozó szerződésben biztosított négy alapelv egyikét, a személyek szabad mozgásának princípiumát próbálja a magyar idegenrendészeti szabályozás keretei közé illeszteni. Az Európa Tanács 38/2004. számú irányelvének jogharmonizációját kívánjuk megoldani ezzel a törvényjavaslattal, amely alapvetően követi az irányelv felépítését. A közösségi jogban is jól elhatárolható három hónapot meg nem haladó, illetve három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait ültetjük át.

Ahogy az a törvényjavaslatból is látszik, a három hónapot meg nem haladó tartózkodás a törvényjavaslat személyi hatálya alá tartozó személyekre - az Európai Unió állampolgáraira, az Európai Unióval külön szerződés alapján szabad mozgásjogot élvező Norvégia, Liechtenstein és Izland állampolgáraira, a közelmúltban megkötött és hatályba lépett EK- és svájci szerződés alapján ezen országok állampolgáraira, valamint az ezen állampolgárokkal Magyarországra érkező vagy hozzájuk csatlakozó, bizonyos családi kapcsolatban lévő személyekre - terjed ki. A törvényjavaslat értelmében a három hónapot meg nem haladó tartózkodás az irányelvvel összhangban lényegében mindenféle korláttól és adminisztratív akadálytól mentes. Az egyedüli kötelezettség, hogy ha a közösségi jog által harmadik országbeli állampolgárok vagy azok családtagjai részére vízum beszerzése kötelező, akkor nem tudunk eltekinteni a vízum kérelmezésétől.

A három hónapot meghaladó tartózkodás alapvető feltételei: valamilyen kereső tevékenység végzése, tanulmányok folytatása, illetve ha megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik az érintett személy, akkor mindenféle igazolt cél nélkül is tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén. A három hónapot meghaladó tartózkodásnál már megjelennek bizonyos engedélyek, de ezek az engedélyek nem a szabad mozgás jogának konstitutív aktusai, hanem csak igazolásul szolgálnak, tekintettel arra, hogy a közösségi jogok születés és státusz alapján biztosítják ezeknek a személyeknek az itt-tartózkodást. Harmadik országbeli állampolgárok részére tartózkodási kártya kerül kiadásra, EGT-állampolgárok részére pedig tartózkodási igazolás.

A törvényjavaslat másik jelentős részét képezi az idegenrendészeti kényszerintézkedések lehetőségének a biztosítása. Természetesen a klasszikus idegenrendészeti intézkedéseknél sokkal liberálisabb, sokkal súlyosabb közrendi és közbiztonsági jogszabálysértések esetén van lehetőség ezen személyi kör vonatkozásában az idegenrendészeti kényszerintézkedések alkalmazására, ahogy azt az Európai Bíróság joggyakorlata több éve következetesen képviseli.

A törvényjavaslat harmadik nagy részét a törvény személyi hatálya alá tartozó kör más jogágakban történő jogosítványainak a biztosítása teszi ki. Több tucat olyan ágazati jogszabály módosítását javasoljuk, amely valóban lehetővé teszi azt a követelményt - amit az irányelv is megkövetel -, hogy ezen személyek vonatkozásában a jogosítványok alkalmazásával a magyar állampolgárokhoz legjobban közelítő státuszt kell biztosítani. Ennek megfelelően alapjogokat szabályozó, illetve bizonyos esetekben nem minősített többséggel elfogadandó törvényekben biztosított jogok kiterjesztésére teszünk javaslatot. Köszönöm szépen.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Köszönjük szépen. Kinek van kérdése, megjegyzése? (Nincs jelentkező.) Jól látom, hogy az itt-tartózkodó magyar állampolgárok egyesülési, gyülekezési és egyesületalapítási jogáról is rendelkezik a törvény?

DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A törvény személyi hatálya a Magyar Köztársaság területén tartózkodó EGT-állampolgárokra, azok családtagjaira, valamint magyar állampolgárok harmadik országbeli, illetve más állampolgárságú családtagjaira terjed ki, és ebben a személyi körben mindenkinek biztosítjuk az ágazati jogszabályokban a különböző jogosítványokat, így például a gyülekezési törvény által biztosított lehetőségeket is.

ELNÖK: Van-e még kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.

Szavazás

Ki tartja általános vitára alkalmasnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1300. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása

Következő napirendi pontunk a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslat. Ugyancsak dr. Bodnár Gergely és munkatársai lesznek segítségünkre. Kérem, hogy tegyék meg szóbeli kiegészítésüket.

Dr. Bodnár Gergely (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A két törvényjavaslat szervesen kapcsolódik egymáshoz. Az előző törvényjavaslatban szereplő személyeket kiegészítve az úgynevezett klasszikus harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának a jogát szabályozzuk ebben a törvényjavaslatban. A jogharmonizáción kívül a teljes jogú schengeni tagságra történő felkészülés migrációt érintő jogszabályi hátterének a megteremtése volt e törvényjavaslat előkészítésének az indoka.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Kíván-e valaki kérdést feltenni vagy véleményt nyilvánítani a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Nem kíván.

Szavazás

Amennyiben nem ez a helyzet, akkor kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja a törvényjavaslatot. (10) Nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Köszönjük szépen.

Előadók állításáról kell döntenünk. Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Közbeszólások.) Igen, itt van egy kis problémánk, a bizottsági elnökök ülésén már fölmerült - ha szabad ügyrendben néhány mondatot mondani -, mi ellenzékiek is elrontottuk ezt már többször. Csak az hangozhat el a plenáris ülésen, ami elhangzott a bizottság ülésén is. (Dr. Szabóné Müller Timea: Akkor ne állítsunk előadót.)

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Én is azt javaslom, hogy ha nincs vita a bizottsági ülésen, akkor nem kellene előadót állítani.

ELNÖK: Jó, egyébként természetesen hozzá lehet szólni majd az általános vitában. Nekem is van hozzászólásom, csak ez most itt nem hangzott el. Akkor tehát nem kívánunk előadót állítani. Köszönjük szépen.

A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1301. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása

Következik a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat általános vitája. Isten hozta Törzsök Erikát. Kérjük, hogy a kormány képviseletében indokolja röviden a törvényjavaslatot.

Dr. Törzsök Erika (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése

DR. TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azzal szeretném kezdeni, mindannyiunk számára ismert az a helyzet, hogy a szomszédos országok magyar közösségei felé irányuló magyarországi támogatási rendszer azokat az egyenlőtlenségeket kívánja kezelni, amelyek egyszerűen a kisebbségi létből adódnak. A szomszédos országokban élő magyarság közösségei nagyon sok esetben nincsenek abban a helyzetben, hogy önerőből fenn tudják tartani azokat a legfontosabb intézményeket, amelyek egy "egyszerű újratermeléshez" szükségesek, az adott államok pedig az esetek nagy többségében sajnálatos módon elzárkóznak még ezeknek az intézményeknek a fenntartásától is. Ebben a helyzetben, nyilvánvalóan függetlenül attól, hogy Magyarországon milyen színű kormány van, elemi kötelesség ezeknek az intézményeknek a támogatása.

Úgy gondoljuk, nem elégséges meghirdetni a versenyképességet az integrálódó Európában, hanem ebben a versenyhelyzetben azt a versenyhátrányt, ami a kisebbségi létből adódik, valamilyen módon Magyarországról támogatni kell, hogy ebből kikerüljenek, helyzetbe kerüljenek. Ilyen módon a magyar kormány kisebbségpolitikája két pilléren áll, ennek egyik pillére a hagyományos támogatáspolitika, a másik egy fejlesztéspolitika. Most itt a támogatáspolitika rendszerének, intézményrendszerének egyik nagyon fontos intézményéről, a Szülőföld Alapról van szó, amelyet tavaly hoztunk létre, most pedig ennek a módosításáról van szó annak érdekében, hogy ezek a szerkezeti átalakítások, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján váltak indokolttá, a hatékonyságot, az átláthatóságot biztosítsák.

A 2005-ös törvényhez képest az Állami Számvevőszék is jelezte, hogy a magyarországi támogatási rendszer, amely a szomszédos országok irányában folyik, rendkívül elaprózott. Tulajdonképpen már senki nem tudta követni, sem a kintiek, az érintettek; idehaza pedig az egyes intézmények apparátusai, meg kell mondjuk, igen jelentős részét az erre a célra szánt forrásoknak felélték, egész egyszerűen tevékenységükből adódóan. A törvénymódosítás ilyen módon a kormányalakulás után felmerült rögtön, és a miniszterelnök úr két alkalommal tárgyalt a határon túli magyar vezetőkkel erről a kérdésről.

Tehát kétszer volt egyeztetés erről a változásról, aminek az egyik legfontosabb eleme a strukturális változás. Eddig egy kétszintű rendszer volt ez a Szülőföld Alap, most ez az alap, ez az elkülönített állami pénzalap háromszintűvé válik. A legfelsőbb vagy a legfontosabb szintje talán a politikai egyeztető szint, a regionális egyeztető tanács, ahol a szomszédos országok felelős politikusai és a magyar kormány képviselői egyeztetnek azokról a legfontosabb célokról, amit az ott élők érdekében az őket képviselő politikusok fontosnak tartanak. Tehát van egy egyeztetési kényszer. Nem akarom önöket untatni, de minél kisebb egy kisebbségi közösség, annál több szervezete van; nagyon sok esetben egymás tevékenységének a kritizálásából áll a történet vagy az egymásra licitálásból. Ezért egyeztetett álláspontokat szeretnénk kialakítani ezen a szinten.

A második szint a szakmai kollégiumok szintje, amelynek a feladata, hogy jóval átláthatóbbá, hatékonyabbá tegye azokat a forrásokat, amelyek ilyen módon rendelkezésre állnak, és a megfogalmazott adott évi keretekből erre a célra használható pénzeket lehet megpályáztatni, illetve azoknak a minőségétől függően ezt sorrendbe rakva ezek a szakértők, akik magyarországiak és szomszédos országbéliek, közösen ítélnek meg. (Balog Zoltán kimegy az ülésteremből.)

S végül van egy harmadik szint, ez egy operatív szint, egy operatív mechanizmus tulajdonképpen. Ez abszolút arra a feladatra van életre híva, ez tulajdonképpen a Szülőföld Alapnak a programirodája, amely ezeket a döntéseket, amelyeket a politika, illetve a szakma meghozott, végrehajtja. Ilyen módon kívánjuk kiküszöbölni részben azt, hogy voltak, akik három-négy helyről is ugyanarra a célra vettek föl forrásokat, míg mások ehhez nem jutottak hozzá.

Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a Szülőföld Alap forrásai annak a támogatási intézményrendszernek és forrásnak csak egy része. Most itt, ebben a bizottságban csak a Szülőföld Alapról beszélünk, amelynek tulajdonképpen a forrásait a most látható költségvetési forráson túl még ki fogja egészíteni a Munkaerő-piaci Alapból meghatározott százalékban átkerülő forrás, azt pedig majd az elfogadott költségvetési fejezetekből tudjuk megállapítani pontosan, hogy a határon túli előirányzatok nagysága összességében mennyi. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy ez a szervezeti átalakulás, amelyről eddig beszéltem, ami ennek a törvénymódosításnak az alapja vagy célja, nem jelent forráskivonást. Tehát a nagyságrend a határon túli magyarság intézményrendszerének a támogatására nem változik.

A Szülőföld Alapból ugyanakkor az Új Kézfogás Alapítvány kikerül, az összes többi alapítvány a Szülőföld Alap részévé válik, az eddigi forrásaival együtt és funkciójával együtt. Az Új Kézfogás Alapítvány viszont a Corvinus Zrt.-vel, a Magyar Fejlesztési Bank szervezésében és segítségével egy olyan intézményben fog megjelenni, amely a kis- és középvállalkozások, tehát a szomszédos országok kis- és középvállalkozásainak támogatását fogja szolgálni.

Tulajdonképpen bevezetőben ennyit szerettem volna elmondani. Állok rendelkezésükre, várom a kérdéseket.

(Az ülés vezetését Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, kérdés, észrevétel van-e a törvényjavaslathoz. (Nincs.)

Szavazás

Amennyiben nincs, akkor kérem, hogy szavazzunk. Ki az, aki egyetért a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával? (10) Ki az, aki nem ért egyet? (6) 10 igen és 6 nem szavazattal a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Nagyon szépen köszönöm Törzsök Erikának az előterjesztést.

Tekintettel az előbb említettekre, előadót nem állítunk, hanem írásban fogjuk a bizottság álláspontját közölni.

(Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe, és átveszi az ülés vezetését.)

Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1302. szám) módosító javaslatainak megvitatása

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Következő napirendi pontunk az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott és a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében megjelent Mátyus Mihály főosztályvezető urat. A 2006. november 21-én keltezett ajánlásból dolgozunk.

Az ajánlás 4. pontjában Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők a törvényjavaslat 7. §-ában az Szt. 7. § (1) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 8. pontjában Kuzma László, Pálinkás József, Pósán László, Zsigó Róbert, Révész Máriusz, Pánczél Károly, Hoffmann Rózsa és Tóth Ferenc képviselők a törvényjavaslat 13. § (2) bekezdésében az Szt. 19. § (6) bekezdésének elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 10. pontjában Pósán László és Zsigó Róbert képviselők a törvényjavaslat 15. §-ában az Szt. 44. § (2) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 11. pontjában Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők a törvényjavaslat 16. §-ában az Szt. 52. § (1) bekezdésének elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 16. pontjában - amely összefügg a 17. ajánlási ponttal - Kuzma László képviselő a törvényjavaslat 23. § (1) bekezdésében az Fktv. 10. § (1) bekezdése felvezető szövegének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 25. pontjában Zsigó Róbert, Pálinkás József, Pósán László, Révész Máriusz, Hoffmann Rózsa, Pánczél Károly, Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők a törvényjavaslat 30. §-át új (6) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 26. pontjában Hoffmann Rózsa, Pálinkás József, Pósán László, Zsigó Róbert, Révész Máriusz, Pánczél Károly, Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők a törvényjavaslat 31. §-ában az Fktv. 22. § (1) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 27. pontjában Tatai-Tóth András, Szabó Zoltán, Rózsa Endre, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Deák Istvánné, Katanics Sándor, Mohácsi József, Rónavölgyi Endréné, Sós Tamás, Szabó Gyula és Tóth Tiborné dr. képviselők a törvényjavaslat 31. §-ában az Fktv. 22. § (5) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 28. pontjában - amely összefügg a 19. ajánlási ponttal - Révész Máriusz, Pálinkás József, Pósán László, Zsigó Róbert, Hoffmann Rózsa, Pánczél Károly, Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők a törvényjavaslat 32. §-ában az Fktv. 26. §-át új (2)-(4) bekezdésekkel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 30. pontjában Kuzma László képviselő a törvényjavaslat 35. §-ában az Szht. 1. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 34. pontjában Hoffmann Rózsa, Pálinkás József, Pósán László, Zsigó Róbert, Révész Máriusz, Páncél Károly, Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők a törvényjavaslat 39. §-ában az Szht. 9. § (2) bekezdés e) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 40. pontjában Kuzma László képviselő a törvényjavaslat 48. § (2) bekezdésében az Szht. 28. § (4) bekezdését új e) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 41. pontjában Kuzma László képviselő a törvényjavaslat 49. § (2) bekezdésében az Szht. melléklete 4. b) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a segítségét.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1303. szám) módosító javaslatainak megvitatása

Következő napirendi pontunk a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/1303. számon előterjesztett törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében megjelent Somodi Istvánné főosztályvezető asszonyt. A 2006. november 21-i keltezésű ajánlásból dolgozunk.

Az ajánlás 1. pontjában Bernáth Ildikó képviselő a törvényjavaslat 3. §-a felvezetőjének a módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 2. pontjában Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál és Nagy László képviselők a törvényjavaslat 3. §-ában az Flt. 11. § (1) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 3. pontjában Kiss Ferenc és Nagy László képviselők a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 5. pontjában Bernáth Ildikó képviselő a törvényjavaslat 5. §-ában az Flt. 13. §-a a) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 7. pontjában Nagy László képviselő a törvényjavaslat 6. §-ában az Flt. 14. §-a (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (0) Ki nem támogatja? (1) Ki tartózkodott? (17) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.

Az ajánlás 8. pontjában Nagy László képviselő a törvényjavaslatot új 10. §-sal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 9. pontjában Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál és Nagy László képviselők a törvényjavaslat 12. § (1) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 10. pontjában - amely összefügg a 11. és 12. ajánlási pontokkal - Simon Gábor, Gúr, Nándor, Filló Pál és Nagy László képviselők a törvényjavaslat 12. §-át új (2) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 13. pontjában Bernáth Ildikó képviselő a törvényjavaslat 16. §-ának elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 17. pontjában - amely összefügg a 4., 16. és 18. ajánlási pontokkal - Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál és Nagy László képviselők a törvényjavaslat 24. § (2) bekezdésében az Flt. 39. § (3) bekezdésének szövegét módosító 27. francia bekezdésének a módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

SOMODI ISTVÁNNÉ DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a segítségét.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/1306. szám) módosító javaslatainak megvitatása

Következik a 9. napirendi pontunk: az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntjük dr. Bérces Kamillát a kormány képviseletében.

Két módosító indítványról kell szavaznunk, a 2. és a 3. pontról.

A 2. pont dr. Szabó Erika, Borsos József, Vígh Ilona, László Tamás képviselők módosító indítványa. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e.

DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 3. pont Bernáth Ildikó képviselő asszony javaslata.

DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

Köszönjük szépen.

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/1307. szám) módosító javaslatainak megvitatása

Következik a 10. napirendi pont: az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvényjavaslat; szintén ön az illetékes.

Együtt szavazunk az 1., 2., 3., 6., 10., 13. pontokról, ezek Bernáth Ildikó módosító javaslatai. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja ezeket.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

Az 5. pont következik, Vígh Ilona, László Tamás és társainak módosító javaslata.

DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 7. pont ismét Bernáth Ildikó javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 11. pont szintén Bernáth Ildikó javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, de kapcsolódó módosító indítvánnyal el tudjuk képzelni.

ELNÖK: A kormány ebben a formában nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 12. pont ismét Bernáth Ildikó javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

Köszönjük szépen.

Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1093. szám) kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása

Előrevesszük a 12. napirendi pontunkat, mert ehhez itt van a kormány képviselője: a T/1093. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása.

Üdvözöljük a minisztérium képviselőit, dr. Szy Ildikó hölgyet és dr. Horváth István urat.

Az 1. pont Béki Gabriella módosító indítványa. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Csak tárcaálláspontot tudunk mondani, mert a mai kormányülésen volt a kiegészítő ajánlás. A tárca álláspontja: nem.

ELNÖK: Ha nincs kormányálláspont, akkor a tárca álláspontjával elégszünk meg. Ki támogatja? (0) Ki nem támogatja? (4) Tartózkodás? (14) A bizottság egyharmada sem támogatja.

A 2. pont Schvarcz Tibor, Kökény Mihály, Czinege Imre módosító indítványa.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Támogatja a tárca.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

A 3. pont Horváth Zsolt, Puskás Tivadar, Spiák Ibolya javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 4. pont Schvarcz Tibor, Kökény Mihály, Czinege Imre képviselők módosító indítványa.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

Az 5. pont Horváth, Puskás, Spiák képviselők indítványa.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 6. pont következik.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 7. pont Spiák, Horváth képviselők módosító javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 8. és a 20. pontról együtt szavazunk, Schvarcz képviselő úr és társai javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (0) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (18) A bizottság egyharmada sem támogatja.

A 9. pont Nagy Kálmán, Horváth Zsolt képviselők módosító javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 11. és a 16. pontról együtt szavazunk, Schvarcz, Kökény, Czinege képviselők módosító javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

A 12. pont Schvarcz, Kökény, Czinege képviselők módosító javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

A 13. pont Schvarcz, Kökény, Czinege képviselők módosító javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

A 14. pont Schvarcz, Kökény, Czinege képviselők módosító javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

A 17. pont következik, Csáky képviselő úr javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottságot kérdezem. (18) A bizottság egyhangúlag támogatja.

A 22. pont következik, Puskás Tivadar javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 23. pont Schvarcz, Kökény, Czinege képviselők módosító javaslata.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

Köszönjük szépen.

Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1305. szám) módosító javaslatainak megvitatása

Időközben megérkezett a szociális tárca kedves képviselője, akit üdvözlünk.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok, Lakatos Hedvig vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.

ELNÖK: Köszönjük szépen. A módosító javaslatokról tárgyalunk.

Az 1. pont Csáky képviselő úr javaslata. Tud-e kormányálláspontot mondani?

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 2. pont Farkas Imre képviselő javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (0) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (18) A bizottság egyharmada sem támogatja.

A 3., 4., 7. pontról együtt szavazunk, Simon Gábor, Gúr Nándor és társai javaslata.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja a kormány.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

Az 5. pont Farkas Imre javaslata.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (0) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (18) A bizottság egyharmada sem támogatja.

A 6. pont Harrach, Soltész, Deák, Lanczendorfer képviselők javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 8. és 9. pontról együtt szavazunk, Farkas Imre képviselő javaslatai.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (0) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (18) A bizottság egyharmada sem támogatja.

A 10. pont Simon Gábor, Gúr Nándor és társaik javaslata.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

A 11. pont Harrach, Soltész, Deák képviselők javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 12. pont Pálinkás és Tóth Ferenc képviselők javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

Az ajánlás 13. pontjában Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál, Juhászné Lévai Katalin, Kiss Ferenc és Nagy László képviselők a törvényjavaslat 38. §-át új (13) bekezdéssel - az Szt. 56. § (5) bekezdését érintően - javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Az ajánlás 14. pontjában Harrach Péter, Soltész Miklós, Deák András, Lanczendorfer Erzsébet, Szabó Erika, Zombor Gábor, Mátrai Márta, Borsos József, Hirt Ferenc, Cseresnyés Péter, Aszódi Pál, Vígh Ilona, László Tamás, Ágh Péter, Iván László és Koszorús László képviselők a törvényjavaslat 39. § (2) bekezdésének elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (8) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.

Az ajánlás 17. pontjában Simon Gábor, Gúr Nándor, Filló Pál, Juhászné Lévai Katalin, Tukacs István és Nagy László képviselők a törvényjavaslat 40. §-ának elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.

DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.

Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a segítségét.

A bizottság ügyrendjének megvitatása, elfogadása

Az elnök bevezetője

Következő napirendi pontunk a bizottság ügyrendjének megvitatása.

Az előzetes egyeztetés során három dologban nem tudtunk megállapodni, az ellenőrző albizottság összetételében, a meghívottak körében és jogosítványaiban, valamint abban, hogy a hozzászólások sorrendjét milyen módon határozza meg az elnök. Természetesen más pontokhoz is hozzá lehet szólni. Jelzem, hogy az e-mailen megküldött anyagban szereplő kisebb helyesírási hibákat kijavítottuk, tehát a kiosztott anyag nem egyezik meg betű szerint azzal, amit a bizottsági tagok a múltkor megkaptak, de érdemi változtatás nem történt.

Először az ellenőrző albizottság összetételéről beszéljünk. Ki kér szót? Szabóné Müller Timea!

Hozzászólások

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Csak azokról a pontokról beszéljünk, amelyekben nem történt megegyezés. Az ellenőrző albizottság esetében az albizottság feladatához képest kellene megnézni, hogy melyik alternatívát fogadjuk el. Az ellenőrző albizottság valóban hagyományosan ellenzéki vezetésű, de mivel a főbizottság elnöke ellenzéki politikus, úgy gondoljuk, az ellenőrző albizottság elnökének kormánypártinak kellene lenni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A korábbi parlamenti ciklusok gyakorlatából világosan látszik, hogy semmiféle egységes szabályozás nem alakult ki szokásjogi alapon, tételes jogi úton pedig egyáltalán nem. Volt olyan, hogy az ellenőrző albizottságban kormánypárti többség volt, volt olyan, hogy paritásos alapon jött létre az albizottság és volt olyan is, hogy az ellenzék volt többségben. Volt olyan, hogy ellenzéki elnöke volt és olyan is, hogy kormánypárti. Véleményem szerint ha a bizottság vezetésében ellenzéki túlsúly van - mint ahogy ebben a bizottságban is, hiszen ellenzéki az elnök és az egyik alelnök, míg a kormánypártok csak egy alelnököt adnak -, akkor célszerű az ellenőrző albizottság elnöki tisztségét kormánypárti képviselő részére biztosítani. Egyébként az ellenőrző albizottságok az elmúlt nyolc évben nem végeztek túlzottan hatékony munkát, a korábbi nyolc évről viszont - amikor még nem voltam képviselő - nincsenek ismereteim.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga József képviselő úr!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Wiener képviselő úr utolsó érvét elfogadom. Ha valóban gyenge az ellenőrzés, akkor teljesen felesleges arról vitatkozni, hogy ki legyen az ellenőrző albizottság elnöke, lehet az akár ellenzéki képviselő is. Azt javaslom, hogy az ellenőrző albizottságnak két ellenzéki és két kormánypárti tagja legyen, az elnök pedig ellenzéki, vagy a Fidesz, vagy az MDF képviselője. Szerintem ez jó javaslat, felesleges ezen órákat vitatkozni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két dolgon vitatkozunk, az összetételről és az elnök személyéről. Egy kis változtatással el tudom fogadni a kormánypárt javaslatát: "az ellenőrző albizottságba a kormánypárti képviselőcsoportok - itt a zárójeles részt fogadnám el - három tagot, az ellenzéki képviselőcsoportok - itt pedig a zárójelen kívüli részt fogadnám el - három tagot delegálnak". Wiener képviselő úr azt mondta, hogy a parlamentben sem tételes, sem szokásjog nem alakult ki, de azért ebben a bizottságban kialakulhatott. Az előző ciklusban az emberi jogi bizottság ellenőrző albizottságában ellenzéki többség volt - ez még nem döntötte meg a kormányt -, és az elnök is ellenzéki volt. Ha paritásos alapon határozzuk meg az albizottság összetételét, akkor el tudjuk fogadni, hogy kormánypárti legyen az elnök, bár Varga képviselő úr ennek az ellenkezőjét javasolta. Azt viszont komikusnak tartom, hogy az ellenőrző albizottságban kormánypárti többség legyen. Egyébként pedig az albizottság jelentéseinek nyilvánosságra jutását a főbizottság szavazattöbbséggel határozza meg. A jelentést természetesen le is lehet szavazni.

Gusztos képviselő úr!

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Az ellenőrző albizottság a főbizottság ellenőrző albizottsága, tehát az a logika, hogy egy ellenzéki vezetésű bizottság mellett működő albizottságnak kormánypárti vezetője legyen, egyáltalán nem komikus, sőt teljes mértékben racionális és indokolható.

ELNÖK: Nem ezt tartom komikusnak, hanem azt, hogy az ellenőrző albizottságban többségben legyenek a kormánypárti képviselők.

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ez lenne a következő, amit mondanék. A paritásos bizottságot, amennyire az én csekélyke parlamenti tapasztalataim ezt megítélni lehetővé teszik, egy meglehetősen ritkán alkalmazott eszköznek tekinthetjük. Vizsgálóbizottságoknál fordult ez elő, általában olyan típusú ügyeknél, amelyeknek a vizsgálandóságában vagy nagyon nagy egyetértés volt, vagy a felek annyira bizalmatlanok voltak egymással - mind a kettőre tudnék példát mondani -, hogy előre eldöntötték, hogy semmit nem tudhat majd megállapítani az adott bizottság, és ezért gondosan paritásos alapon hozták létre.

Szerintem egy paritásos ellenőrző bizottság abból a szempontból biztosan jó, hogy nagyjából borítékolható, hogy amennyiben érdemi kérdésben, bármilyen érdemi kérdésben kell bármilyen érdemi lépést tennie egy ellenőrző albizottságnak, nem fog csinálni semmit, tehát nem tud majd döntésre jutni. Úgyhogy én ezt elvetném, és maradnék az itt leírt kormánypárti javaslatnál az előbb elmondott érvek alapján.

Köszönöm.

ELNÖK: Wiener képviselő úr, parancsoljon!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): A paritásos bizottságokkal kapcsolatosan nekem is vannak tapasztalataim, hiszen négy vizsgálóbizottság tevékenységében vettem részt. A paritásos bizottságot az jellemzi, hogy nem tud döntést hozni, legalábbis az elmúlt években ez volt az általános jellemzője ezen bizottságok tevékenységének.

Egyébként a nyugat-európai és amerikai vizsgálóbizottságokban többségi elv érvényesül; a magyar Házszabály Hack Péter javaslatára vette be '94-ben a vizsgálóbizottságok esetében a paritáselvet a normaszövegbe. Paritásos egyébként még a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság is.

A kérdés itt a következő. A paritásos albizottságnál az elnök szavazata dönt szavazategyenlőség esetén - ahogy ez az általános elvek szerint történik -, vagy az elnök nem rendelkezik ilyen jogosítvánnyal, mint a vizsgálóbizottságok esetében? - ez a döntő kérdés. Abban az esetben, ha az elnök szavazata dönt szavazategyenlőség esetén, akkor ez egy olyan megoldás, hogy végül is születhet valamilyen előterjesztés; ha az elnök szavazata nem dönt, akkor nagy az esélye annak, hogy az ily módon felálló albizottság nem fog tudni érdemi jelentéseket, előterjesztéseket tenni, mert a két oldal álláspontja nagy valószínűséggel nem egyezik majd meg.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak a pontosítás miatt: én éppen az ellenkezőjét javasoltam, mint amit komikusnak nevezett Gusztos képviselő úr. Én tehát azt mondtam, hogy el tudok fogadni kormánypárti elnököt paritásos esetben. Amit komikusnak találnék, az az, hogy kormánypárti többség legyen a bizottságban, mert úgy érzem, az ellenőrzés alapvetően az ellenzéknek a feladata, és ez a jogosítvány sérülne, illetve ennek a komolysága lenne megkérdőjelezhető.

Parancsoljon!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Úgy ítélem meg, hogy Magyarországon az ellenzéki jogosítványok értelmezésénél van némi félreértés. Tudniillik az ellenzék ellenőrzési jogosítványai nem úgy érvényesülnek, hogy valamilyen többségi döntést tud elérni akár a plenáris ülésen, akár bizottságban, akár albizottságban, hanem oly módon érvényesül ez az ellenőrző szerep, hogy a politikai nyilvánossághoz fordul, és a politikai nyilvánosság befolyásolásával tudja ezt a funkcióját betölteni. Ennek következtében szerintem másodlagos kérdés, hogy milyen az összetétel; az az elsődleges, hogy milyen megállapításokat tesznek, mondjuk, az ellenzéki képviselők. Tehát abban az esetben, ha az albizottság ellenzéki vezetés alatt áll, de a bizottság ezt leszavazza, akkor ennek természetesen van jogi következménye, de a politikai hatást ez nem érintheti, tudniillik a politikai hatás az, hogy mégiscsak született az albizottságon belül egy ilyen álláspont, amelyet utána a többség leszavazott.

Ennek következtében nekem az a véleményem, hogy az ellenőrző albizottságnál sem okozhat gondot például egy kormánypárti többség, de meg lehet paritásban is egyezni, ha az elnök általános jogosítványa fennmarad, miszerint szavazategyenlőség esetén dönt. Tudniillik az ellenzéki képviselők albizottsági tagként is, bizottsági tagként és a plenáris ülés részvevőiként is a nyilvánosság felé fordulva tudják ezt a kontrollfunkciójukat betölteni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszonyé a szó.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én ahhoz szeretnék csatlakozni, amit Wiener György képviselőtársam mond, azt beismerve rögtön, hogy nincs itt előttem a Házszabály, és nem egészen pontosan fogok idézni. De a Házszabály leírja az ellenőrző albizottságok feladatkörét, és ott nem arról van szó, hogy ellenzék és kormánypártok viszonylatában történik az ellenőrzés, hanem arról, hogy a parlament, az országgyűlési bizottságok ellenőrzik a törvények végrehajtását, ha jól emlékszem. Tehát itt az ellenőrzési albizottság feladata úgy egyébként az egész parlament feladatának egy része különösen. És abban nem arról van szó, hogy az ellenzéki frakciók vagy képviselők kapnának valamilyen különleges jogosítványt, minden parlamenti képviselő jogosítványával szemben.

Az tehát, hogy zömmel ellenzéki képviselők szokták vezetni az ellenőrzési albizottságokat, ez egy olyan szokás, ami megítélésem szerint magának az albizottságnak a szerepkörével nincs összefüggésben.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Óvatos lennék itt néhány hetes vagy hónapos képviselői tapasztalattal és tájékozódással, hogy itt Wiener Györggyel vitába keveredjek, de mégis az elvek... (Dr. Wiener György: Nyugodtan!) - tisztelem a tekintélyt, ezt akartam ezzel kifejezni; ezt úgy hívják, hogy captatio benevolentiae. De amit mondani akarok, az ellentmond annak, amit mondott. Én azt gondolom, hogy valóban, a nyilvánossághoz való fordulás nagyon fontos ellenzéki jogosítvány, az ellenőrzés tekintetében is. Az más kérdés, hogy milyen az a nyilvánosság, amelyhez fordulni lehet, és mennyiben segít ebben, de ez most valóban nem tartozik ide.

Én azért mégis azt gondolnám, hogy az ellenzék ellenőrzési funkciója számomra elsősorban abban merül ki, vagy abban kellene megtestesüljön, hogy olyan adatokhoz, olyan jelentésekhez tud hozzájutni, amelyhez egyébként, mondjuk, egy normál állampolgár vagy a sajtó nem feltétlenül tud hozzájutni; tehát megismerhet belső vizsgálati eredményeket, és így tovább, és így tovább; megismerhet adatokat, amelyeket egyébként lehet persze, hogy más állampolgárok is megismerhetnek, csak mondjuk, kevésbé férnek hozzá ezekhez a dolgokhoz. Ő erre föl van hatalmazva, és ezekből olyan összefüggéseket tud levonni, amelyekkel valóban a közvéleményt tájékoztatja. Szerintem tehát azért az ellenőrző funkciónak ez lenne a számomra egy sokkal fontosabb momentuma. Abban egyetértek, hogy ezt nem feltétlenül kell szavazattöbbséggel a nyilvánosság elé tárni, lehet ezt úgy is, mint kisebbségi véleményt, és akkor valóban van a nyilvánosságnak ereje. Én egyébként itt elég súlyos hiányosságokat látok; ez most nem tartozik az ügyrendhez, csak jelezni szeretném.

Másrészt pedig én meg azt az elvet sem látom az alkotmányban sehol lefektetve, hogy a kormánypárt mindent visz. Az, hogy valaki a parlamenti választásokon többséget szerzett, és sikerült egy olyan koalíciót összehozni, amelynek többsége van a parlamentben, nem tudom, miért kellene automatikusan azt jelentse, hogy mindenütt mindenben többsége van a kormánypártoknak.

Parancsoljon!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt az egyik alapvető probléma az, hogy van-e többletjogosítványa akár egy országgyűlési bizottságnak, akár egy ellenőrző albizottságnak információk megszerzésére. Most arra nem térnék ki, hogy a politikai felkészültség alapján nyilvánvaló, hogy egy országgyűlési képviselőtől elvárható, hogy inkább értsen politikai kérdésekhez, mint olyan személy, aki ilyen státust nem tölt be.

Az a helyzet, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján hozzá lehet jutni minden olyan információhoz, amely nem minősül államtitoknak, illetve szolgálati titoknak. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján pedig ráadásul a kormányzatot még kötelezettségek is terhelik arra vonatkozóan, hogy minisztériumi, miniszterelnöki hivatali és egyéb honlapokon milyen információkat tegyenek közzé. Tehát ezen a területen nincs igazi többletjogosítványa.

A vizsgálóbizottságnak van többletjogosítványa, ha a parlament felhatalmazza arra, hogy betekintsen olyan iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak, de kizárólag abban a körben, amely körben a plenáris üléstől erre megkapta a felhatalmazást a vizsgálóbizottság.

Itt valóban van egy ellentmondás, hogy a parlamenti képviselők előtt is, és nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti képviselők előtt is ott tornyosul információszerzési akadályként az államtitok, illetőleg a szolgálati titok intézménye, de ezeket az intézményeket eddig még egyetlen államban sem küzdötték le a parlamenti erők, sőt mindig megszavazták azokat a törvényeket, amelyek az ilyen titokköri jegyzékeket vagy más, államtitkokkal vagy szolgálati titkokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazták.

Felmerült, hogy mindent visz-e a parlamenti többség vagy sem. Az alapprobléma valós. Amikor a parlamentek működni kezdtek, akkor a kormányzati berendezkedés általában még nem volt parlamentáris és minden képviselő kvázi szemben állt a királyi hatalommal és a király által kinevezett miniszterekkel vagy más uralkodói jogcímet viselő személlyel, illetve az általa kinevezett tanácsadókkal, és minden képviselő valamilyen módon kontrollálni akarta a koronát. Erre a legjobb példa a brit parlament a tizenhetedik század végén, a tizennyolcadik század első felében. A parlamenti berendezkedés viszont teljesen megváltoztatta a parlament funkcióját, mert a végrehajtó hatalom politikai összetételét a törvényhozás döntésétől tette függővé és ennek következtében a törvényhozási többség és a végrehajtó hatalom minden parlamentáris rendszerben egy kézben összpontosul. Kivétel a félprezidenciális rendszer például Franciaországban, de az sem igazi kivétel.

Ebből az következik, hogy a parlamentáris rendszerekben nagyon hosszú időn keresztül mindent vitt a többség, ezt hívják a politológiában westminsteri modellnek. Az utóbbi évtizedekben ellenzéki jogosítványok kerültek be a különféle házszabályokba és más jogi normákba. A magyar házszabály a nyugat-európai átlagnál sokkal több ellenzéki jogosítványt tartalmaz. Ilyen például az, hogy egyötöddel lehet politikai vitanapot kezdeményezni és azt 14-28 napon belül meg kell tartani, ilyen az, hogy egyötöddel lehet vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezni, amit a parlament nem tagadhat meg - bár volt olyan időszak, 1998 és 2002 között, amikor nem mentek át az ilyen kezdeményezések -, aztán az is komoly ellenzéki jogosítvány, hogy paritásos a vizsgálóbizottság. Tehát a magyar rendszert a legkevésbé sem jellemzi az, hogy a parlamenti eljárásokban a többség mindent visz.

Viszont a parlamentáris berendezkedés nem tud működni, ha a döntésekben ez a többség nem érvényesül, annak ellenére, hogy a parlamentáris rendszernek ezt a vonatkozását nagyon sokan bírálták, mondván, hogy a minőség helyett a mennyiséget helyezi előtérbe, ezért a kormányzásban más elveket kellene biztosítani. Végül is ott, ahol parlamentáris berendezkedés van, a többségi elv akkor is érvényesül minden érdemi döntésnél, ha az az ellenzék számára elfogadhatatlan, sőt morális vagy egyéb problémái vannak a többséggel szemben. De ha a morális elvet helyezzük előtérbe, akkor az úgynevezett jogállami berendezkedés alapja sérül, azaz maga a parlamentáris berendezkedés. A magyar házszabály tehát nagyon sok ellenzéki jogosítványt tartalmaz, és amit tartalmaz, azt be is kell tartani. De éppen azért, mert az átlagosnál jóval több az ellenzéki jogosítvány, nem biztos, hogy célszerű olyan szokásjogot kialakítani, ami ezt még tovább növeli. Ráadásul a tovább növelt hatáskör nem jelent igazi érdemi befolyásolási lehetőséget.

A nyilvánosság szerkezetével és a médiafronttal most én sem kívánnék foglalkozni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabóné Müller Timea!

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Ha optimistán fogjuk fel a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy csak három pontban nincs konszenzus. Már mindenki elmondta, hogy látja ezt a kérdést. Az alapján, amit Wiener képviselőtársam elmondott, el tudunk mozdulni a paritásos bizottság felé akkor, ha az ügyrendbe belefoglaljuk, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Három alternatíva van, amelyek között választani tudunk, az egyik az ellenzéki javaslat, a másik a mi eredeti javaslatunk, a harmadik pedig az, hogy az elnök kormánypárti és szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga képviselő úr!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Szerintem az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Azt gondolom, egyetlen pártot sem szabad kihagyni az ellenőrző albizottságból. Ha öt főben gondolkodunk, akkor erre a pontra egy következő ülésen vissza lehet térni. Ha mind az öt párt egy-egy taggal képviselteti magát, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy kormánypárti elnöke legyen az albizottságnak. Számomra ez elfogadható, de az összes többi nem, mert az ellenőrző albizottság nem az elnököt ellenőrzi, ezért teljesen felesleges belevonni a vitába azt, hogy az elnök kormánypárti vagy sem. Az lenne a normális, ha tudomásul vennénk, hogy a parlamentben öt párt van, és ha minden párt egy-egy főt delegál a bizottságba, akkor el tudom fogadni azt is, hogy kormánypárti az elnök.

Ha ebben a pontban nem tudunk megegyezni, akkor térjünk vissza a másik kettőre, ezt pedig legközelebb hozzuk vissza, mert nem hiszem, hogy engem meg tudnak győzni arról, hogy egy paritásos bizottságnak kormánypárti elnöke legyen.

ELNÖK: Elhangzott egy tartalmi és egy ügyrendi hozzászólás. Gusztos képviselő úrnak adom meg a szót.

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Nekem is ügyrendi javaslatom van. A vita lezárásával kapcsolatban a még el nem fogadott ügyrendünk 17. §-a hivatkozik a Házszabály 59. §-ára. Erre figyelemmel szeretném javasolni, hogy zárjuk le a vitát. Minden frakció elmondta az álláspontját és most már ugyanazokat a köröket futjuk. Arról döntsünk, hogy mi legyen a folytatás: döntünk ebben a kérdésben és megyünk tovább a vitatott pontokra, vagy valami mást csinálunk.

ELNÖK: Ez a javaslat megegyezik Varga képviselő úr javaslatával. Ő is azt kérte, hogy lépjünk tovább.

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Én azt javasoltam, hogy zárjuk le a vitát.

ELNÖK: Az egész ügyrenddel kapcsolatban?

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Nem. Azokon a pontokon megyünk végig, ahol vita van, ezek közül az első kérdés megvitatását zárjuk le, szavazzunk róla és lépjünk tovább a következő pontokra.

ELNÖK: A végén majd az egész ügyrendről egy szavazással döntünk. Vagy minden pontról külön kell szavazni? Wiener képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): A szavazás módja ilyenkor a következő: ahol alternatívák vannak, hogy kvázi módosító indítványokról van szó, ezért célszerű azt az általános elvet alkalmazni, amit a Házszabály is tartalmaz, hogy először azokról a pontokról szavazunk, ahol alternatívák vannak, mert ott módosításról van szó, és miután döntöttünk azokról a pontokról, ahol több megoldási lehetőség merült fel, az egész ügyrendről egy szavazással döntünk.

Gusztos Péter képviselőtársam ügyrendi javaslatát én támogatom azzal a megjegyzéssel, hogy a Házszabály előírja, minden frakció, ha kívánja, egy alkalommal még megszólalhat. Ezzel a lehetőséggel most két mondat erejéig élnék. Varga képviselőtársam hozzászólásában felmerült, hogy minden pártnak legyen képviselője az ellenőrző albizottságban. Ez egy helyes elv. Ha négy kormánypárti és négy ellenzéki képviselő tagja van az ellenőrző albizottságnak, akkor a következő megosztás lehetséges: MSZP 3, SZDSZ 1, Fidesz 2, KDNP 1, MDF 1, és minden párt képviseltetve van.

ELNÖK: Van néhány javaslat az asztalon, amelyről döntenünk kellene. Én azt javasolnám, hogy minden...

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Ügyrendi kérdésben minden frakció megszólalhat egyszer.

ELNÖK: Rendben van, csak most van egy csomó, még nem igazán kiérlelt javaslat, képviselő úrnak is több javaslata van. Ha most dönteni akarunk erről a pontról, akkor először ki kellene szálaznunk azt, mik azok a konkrét javaslatok, amiről dönteni kellene.

Én azért látok esélyt arra, hogy itt még megegyezünk, úgyhogy én nem vinném ezt most feltétlenül döntésre. Azt javasolnám, hogy erről most még ne szavazzunk, hanem vegyük ide a másik két pontot is, mert ezek össze is függhetnek; esetleg ha valaki az egyik pontban enged, akkor a másikban a másik enged. Én tehát azt javasolnám, hogy inkább együtt folytassunk erről vitát, és aztán utána szavazzunk. (Dr. Arczt Ilona: A Házszabály szerint az ügyrendi vitát le kell zárni.) Igen, ez az én ügyrendi hozzászólásom.

Van-e még valakinek ügyrendben hozzászólása?

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Én ezt már nem tehetem, ugye?

ELNÖK: Nem, mert Wiener képviselő úr már szólt.

A problémám az, hogy nem világosak az ügyrendi javaslatok. Az, hogy zárjuk le a vitát erről a pontról, ez világos, erre két javaslat is van. De hogy utána mi történik, az nem világos.

Most a Házszabályt megszegve meg kell adnom a szót, mert nem értem pontosan, mi a javaslat. Tehát igazából az alternatívák még nincsenek föltéve, csak az, hogy zárjuk le a vitát erről a pontról. Szavazzunk erről először, hogy erről a pontról lezárjuk a vitát; ez egy egyértelmű javaslat, és aztán lehet újabb ügyrendi javaslatokat tenni. Így tudunk szerintem egy új kört nyitni az ügyrendi javaslatokban.

Ki az, aki egyetért, hogy erről a pontról zárjuk le a vitát? Kérem, szavazzunk... - igen?

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Elnök úr, én tettem egy konkrét ügyrendi javaslatot. Az nem házszabályellenes, hogy ha az elnök úr nem érti az ügyrendi javaslatomat, akkor én elmondjam még egyszer, és ezért nekem szót adjon.

Az én ügyrendi javaslatom nem arról szólt, hogy zárjuk le a vitát, és lépjünk tovább, hanem zárjuk le a vitát, és szavazzunk ebben a kérdésben. Lehet, hogy az elnök úr ezzel nem ért egyet, de ez egy ügyrendi javaslat volt, amelyről szavaznunk kell.

ELNÖK: Az most mindegy, hogy én ezzel egyetértek vagy nem, de nem értelmes a második része a fölvetésnek. Mert mit jelent az, hogy szavazzunk? Azt mondtam, hogy ahhoz ki kell szálaznunk a különböző alternatívákat. Wiener képviselő úrnak volt két javaslata, Müller Timeának is volt egy javaslata, Gusztos képviselő úrnak is volt, nekem is, Varga képviselő úrnak is...

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Akkor a szavazás azt jelenti, hogy ezek között a javaslatok között döntünk, és aztán továbblépünk a következő vitatott pontra. Az, hogy itt most egy ilyen kollektív kupeckedésbe kezdjen a bizottság a többivel összefüggésben, hogy így meg úgy meg amúgy... - hát ez lett volna az egyeztetésen! Azt gondolom, ha ott ezekben a pontokban nem sikerült megegyezniük a feleknek, akkor ezekről szavazással kell dönteni. Hogy most itt alkudozzunk még a másik két-három nyitott kérdéssel összefüggésben, és megszavazzuk akkor, ha... - szóval...

ELNÖK: Ez egy teljesen normális parlamenti eljárás, ez így szokott működni - nem tudom, miért kell ezt kupeckedésnek nevezni. Eddig is így alkudoztunk, nem? Szerintem ez normális dolog - ezt kompromisszumnak hívják, nem kupeckedésnek!

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Elnök úr, azt próbáltam jelezni, hogy erre való az előzetes egyeztetés.

ELNÖK: Rendben van, az elképzelhető, de attól még, ha új alternatívák vannak, akkor még lehet folytatni szerintem az egyezkedést. Én ezt javasoltam - lehet nem elfogadni természetesen.

Azt szeretném akkor kérdezni, ki az, aki egyetért... (Gusztos Péter dr. Wiener Györggyel beszélget.) - figyelmet kérek egy kicsit! Azt szeretném kérni, hogy ide figyeljen a képviselő úr, mert aztán utána nem fog egyetérteni, és nem fogja tudni, hogy mivel nem ért egyet, mert nem figyelte az elnök hozzászólását.

Arról szavazunk tehát, hogy lezárjuk a vitát, és a különböző alternatív javaslatokat összeszedjük - nem mindegy, hogy miről szavazunk. (Gusztos Péter távozik az ülésről.) -, és aztán ezekről egyesével szavazunk, abban a sorrendben, ahogyan érkeznek ezek a javaslatok.

Az első javaslat volt, ha jól emlékszem, az én javaslatom, miszerint paritásos bizottság, 3-3 tag, kormánypárti elnökkel. Ebben nem szerepelt az, hogy az elnöknek van-e olyan jogosítványa, hogy eldöntse a vitát; én ezzel kapcsolatban még nem nyilatkoztam. Ez tehát az 1. számú javaslat.

A 2. számú javaslat volt a Wiener képviselő úré. Megismételné a gyengébbek és az elnök kedvéért?

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): A javaslatom nagyon röviden a következő lenne. Én abból indultam ki, hogy kiegészíteném, tehát egyfajta - itt nem írásbeliséggel dolgozunk, tehát kvázi - módosító indítványom lenne, és azt javasolnám, hogy erről szavazzunk. Tehát paritásos legyen, kormánypárti elnökkel, és az elnök rendelkezzen azzal a jogosultsággal, mint bizottsági ülésen ugyan nem, de a plenáris ülésen igen, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök dönt; akkor elfogadható. S hogy továbbmenjek: Varga képviselő úr javaslatát is figyelembe véve, hogy minden pártnak legyen lehetősége, hogy egy fővel legalább képviseltesse magát, ezért 4-4 fő legyen; ez egyébként a leírt szövegben is benne van.

Tehát az elemei a következők: paritásos; kormánypárti elnök; a kormánypárti elnök megkapja azt a jogot, amit megkap egyébként a plenáris ülésen, de amivel, mondjuk, paritásos bizottságban nem rendelkezik, és bizottságban sem... - bizottsági ülésen is előfordul, habár a bizottságban megvan a többség -, tehát megkapja a plenáris ülésen meglévő jogát. Azért voltam itt bizonytalan, mert benne van a Házszabályban az a mondat, hogy a bizottság működésével kapcsolatosan a plenáris ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (Fogarasiné Deák Valéria: Ha nincs külön szabály.) De mivel a bizottságok nem paritásosak, és nem fordul nagyon elő a helyettesítések miatt szavazategyenlőség, ez a probléma általában bizottsági ülésen nem jelenik meg. S ezen kívül 4-4 fő legyen benne.

Azt javaslom tehát, hogy erről szavazzunk, erről a négy elemről egy csomagban, mert az úgy nem lenne célszerű, hogy először megszavazzuk a paritásosat, utána pedig vita legyen arról, hogy milyen az elnök jogosítványa. Tehát az a korrekt, hogyha az elnöknek ezt a jogosítványt megadjuk, amit egyébként a Házszabály lehetővé tesz bizottságok esetében is, ez a plenáris ülésen ismert gyakorlat - sor került erre egyébként a hétfői nap folyamán is, hogy Mandur alelnök úr szavazott -, ezt az elvet alkalmazzuk az albizottságnál is; és a négy fő is meglegyen.

Azért mondtam el még egyszer, hogy mindenki számára egyértelművé váljon, hogy mi az, amit én javasoltam, kiegészítve elnök úr felvetését, illetőleg az írásbeli dokumentumban levő szöveget.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha tehát jól értem, 4-4 fő, tehát 8 fős bizottságra tesz javaslatot a képviselő úr, plusz elnöki jogosítvánnyal szavazategyenlőség esetén. (Dr. Wiener György: És kormánypárti az elnök.) Rendben van.

S a harmadik javaslat?

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Az pedig az összetételre vonatkozott, tehát hogy három...

ELNÖK: Elnézést, igen, ez a képviselő úr javaslata; most Varga képviselő úr javaslatát szeretném kérni. Mert egy képviselőnek két egymásnak ellentmondó javaslatáról nem tudunk szavazni. (Dr. Wiener György: Nem lesz ellentmondó!) De hallgassuk meg előbb Varga képviselő úr önálló javaslatát, és akkor erre visszatérünk.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nekem kettő, azaz kettő darab javaslatom volt. Az egyik szólt egy 4 fős bizottságról, amelyben benne van két ellenzéki, két kormánypárti, és ennek az elnökét nem feltétlenül a legnagyobb ellenzéki pártnak kellene adnia; itt tehát nyitott vagyok arra, hogy az MDF is adhatná az elnököt. Ez az egyik javaslat.

A másik egy 5 fős bizottság javaslata, amelyben minden párt benne van, és az MSZP-SZDSZ adja az elnököt. Ez az én javaslatom.

S lenne egy kérdésem is. Az elnök úr javaslata a 3-3 főnél, ha jól értettem, nem támogatja azt, hogy pluszszavazata legyen az elnöknek?

ELNÖK: Nem. (Dr. Wiener György: Persze, itt a különbség.)

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Csak hogy értsük egymást.

ELNÖK: Jó. Én azt mondom, hogy mindenkinek legyen egy javaslata, ne kettő - és Müller Timeának is volt egy javaslata, ugye?

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Az én javaslatom az volt, hogy volt két eredeti, és amit Wiener György most elmondott, tehát erről a háromról szavazzunk, de külön javaslatom nem volt. Csak mintegy összefoglaltam az addigiakat.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tehát te nem külön verziót mondtál, csak szavazástechnikát.

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Így van.

ELNÖK: Jó. Én tehát Varga képviselő urat arra akarom kérni, hogy az egyiket vonja vissza, hogy egy-egy javaslata legyen mindenkinek, és akkor jelenleg tartunk a három javaslatnál. Az első tehát: 3-3, tehát 6 fős, paritásos, ellenzéki elnök; a második: 8 fős, paritásos, kormánypárti elnök, pluszjogosítvánnyal; a harmadik: 4 fős, paritásos, MDF-elnökléssel. (Dr. Arczt Ilona: Arról volt szó, hogy lehet MDF-es is.) Ilyet, hogy lehet, nem tudunk értelmezni.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Én úgy értelmeztem, hogy MDF-es.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Én azt mondtam, hogy nem feltétlenül fideszes.

ELNÖK: Jó, akkor mondjuk azt, hogy MDF-es vagy KDNP-s elnök.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Ez nem tartozik az ügyrendhez.

ELNÖK: Mivel a javaslatokat nem írásban nyújtották be, azt is mondhatnám, hogy napoljuk el a vitát, és a javaslatait mindenki írásban nyújtsa be, de gondolom, hogy erről ma dönteni akartok.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): A bizottságban nem muszáj a módosító javaslatokat írásban benyújtani, ettől még házszabályszerű az eljárás.

ELNÖK: A sorrenddel kapcsolatban van-e észrevétel? Varga képviselő úr!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Az erősebb javaslatom, amelyik az öt főre vonatkozik, visszavonom, mert a négyfősre esetleg van fogadókészség.

ELNÖK: Majd meglátjuk. Ki támogatja azt a javaslatot, hogy 6 fős legyen az albizottság, 3-3 kormánypárti és ellenzéki tagja legyen és az elnöknek ne legyen plusz jogosítványa? (8) Ki nem támogatja? (9) Megállapítom, hogy a bizottság a javaslatot nem támogatja.

Ki támogatja azt, hogy 8 fős legyen az albizottság 4-4 kormánypárti és ellenzéki taggal, az elnök kormánypárti legyen és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntsön? (9) Ki nem támogatja? (8) Megállapítom, hogy a javaslat egyszerű többséget kapott.

A harmadik javaslatról ezek után nem kell szavaznunk. Abban állapodtunk meg, hogy kétharmaddal fogadjuk el az ügyrendet, de egyik javaslat sem kapta meg a kétharmadot. Ezek szerint ebben a kérdésben nem tudtunk dönteni.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Miért nem szavazunk a harmadik javaslatról?

ELNÖK: Azért, mert a másik kettő kizárja, ugyanis egy szavazáson belül nem szavazhat valaki először az egyikre, utána meg a másikra.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Ez nem így van, elnök úr. Az imént abban állapodtunk meg, hogy mind a három javaslatról szavazni fogunk. Ha ezt nem kötöttük volna ki, akkor azt kértem volna, hogy a gyengébbről szavazzunk először. Ebben az esetben okafogyottnak tartom azt is, hogy visszavontam a másik javaslatom. Kérem szépen, hogy az én javaslatomról is szavazzunk.

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Mivel elfogadott ügyrendünk még nincs, az ügyrendről most a Házszabály előírásai szerint szavazunk. Szeretném megkérdezni, a Házszabályban hol van leírva az, hogy a bizottság az ügyrendjét kétharmaddal fogadja el.

ELNÖK: Ilyen nincs, csak az, hogy a Házszabályt kétharmaddal fogadja el a Ház, és ezen az alapon a bizottság kétharmaddal fogadja el az ügyrendjét. Az van a Házszabályban, hogy a bizottság a döntéseit szavazattöbbséggel hozza. Ez rendben is van, de azt gondolom, egyrészt ennek a paragrafusnak a megerőszakolása lenne, ha nem kétharmaddal döntenénk, másrészt pedig megállapodtunk ebben és kérem, hogy tartsuk magunkat a megállapodásunkhoz.

Valóban abban állapodtunk meg, hogy mind a három javaslatról szavazunk. Kérdezem Wiener képviselő úrtól, hogy aki az előző két körben így vagy úgy szavazott, az szavazhat-e a harmadik körben is.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Természetesen.

ELNÖK: Akkor Varga képviselő úr javaslatáról is szavazunk, amely úgy szól, hogy 4 fős legyen a bizottság 2-2 kormánypárti és ellenzéki taggal, az elnök ellenzéki legyen, de ne fideszes. Ki támogatja ezt a javaslatot? (8) Ki nem támogatja? (9) Ez sem kapta meg a szükséges többséget.

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Nem értem, hogy miért kétharmaddal kell elfogadnunk az ügyrendet, de ha így is teszünk, attól a módosításokat még egyszerű többséggel hozzuk.

ELNÖK: Azért, mert ebben állapodtunk meg és ez a bizottság mindig is kétharmaddal fogadta el az ügyrendjét.

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): A módosításokról akkor is egyszerű többséggel kell határozni, hiszen ez a kétharmados törvények esetében is így van a parlamentben.

ELNÖK: Ez egy elképzelhető változat. Varga képviselő úr!

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Ha jól érzékelem, patthelyzet van. Ezen a ponton túl kellene lépni.

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Már döntöttünk.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Természetesen döntöttünk, de az a cél, hogy legyen ügyrendünk. Müller Timea arról beszél, hogy most egyszerű többséggel szavazzunk meg valamit, a végén azonban mégis kellene hozzá a kétharmad. Kompromisszumkészebbeknek kellene lenni valakiknek. Ebben a pontban nem született megállapodás. Azt javaslom, most menjünk végig a másik két ponton, ebben pedig tessék megállapodni.

ELNÖK: Köszönöm. Wiener képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Nem ahhoz a kérdéshez szólnék hozzá, amit Varga képviselőtársam felvetett, hanem a kétharmadossághoz. A Házszabály számos helyen hiányos, nem mondja meg például, hogy az ügyrendet milyen többséggel kell elfogadni. Viszont kimondja azt, hogy az ügyrendnek a Házszabály keretei között kell maradnia. Ebből pedig az következik, hogy itt a viszony ugyanolyan, mint egy kétharmados törvény és egy, azt esetleg felesen végrehajtható törvény között, mint ahogy erről az Alkotmánybíróság már több alkalommal állást foglalt. Ha a Házszabályt tekintjük olyan jogi normának - jogi értelemben ez az állami irányítás egyéb jogi eszközei kategóriába tartozik -, amely kétharmados, akkor az ezt végrehajtó ügyrendek már nem kétharmadosak, mert meghatározzák az alapvető jogokat és kötelezettségeket, a kétharmados norma különféle jogtételeit, ebből pedig az következik, hogy - mivel kifejezett utalás az ügyrendnél a kétharmadra nincs, viszont vannak analóg alkotmánybírósági döntések - az ügyrendet egyszerű többséggel is el lehet fogadni.

Itt kell megjegyeznem, hogy a Házszabály módosítása, új házszabály előkészítése és elfogadása rendkívül hosszadalmas munka - a közeljövőben megint lesz erre kísérlet -, ami azt jelenti, hogy megfelelő konszenzus hiányában a Házszabály korábbi rendelkezése, tehát az egész korábbi jogszabályanyag marad érvényben, viszont ha az ügyrendeknél előírnánk a kétharmadot, abból az következne, hogy nagyon nehéz lenne ügyrendeket elfogadni. Egyébként számos olyan bizottság működik a parlamentben, amelynek nincs ügyrendje, és ügyrend hiányában a Házszabály rendelkezéseit alkalmazza. Tehát mind az alkotmánybírósági döntések analógiás alapon történő értelmezése, mind pedig a jogalkotói szándék alapján meg lehet állapítani - hiszen a jogalkotónak szándéka, hogy minden bizottságnak legyen ügyrendje -, hogy az ügyrend feles döntéssel, mégpedig a jelen lévő képviselők több mint felének a döntésével elfogadható.

ELNÖK: Alelnök asszony!

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Házszabály ide vonatkozó pontja alapján öt perc tanácsozási szünetet kérek.

VARGA JÓZSEF (Fidesz): Én pedig azt javaslom, hogy függesszük fel ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, tárgyaljuk meg azt a napirendet, amit elfelejtettünk megtárgyalni és utána tartsunk öt perc szünetet.

ELNÖK: Alelnök asszonynak joga van a szünethez, de ha hajlandó meggyőzni magát és visszavonja a kérését arra az időre, amíg megtárgyaljuk a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosító javaslatait, utána semmi akadálya nem lesz a szünet elrendelésének. (Nincs ellenvetés.)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1304. szám) módosító javaslatainak megvitatása

Akkor most rátérünk az eredetileg 7. napirendi pontunkra: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat módosító javaslataira. Üdvözöljük Gerencsér Ildikó főosztályvezető-helyettes asszonyt; elnézést kérünk, hogy várakoztattuk. Gondolom, a napirendi ponthoz nem saját hibájából nem érkezett meg idejében, hanem vándorúton van a bizottságok között.

Három módosító indítványról tárgyalunk.

Az 1. pont dr. Kékesi Tibor módosító javaslata. Kérdezem, van-e kormányálláspont ezzel kapcsolatosan.

KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A módosító javaslatot támogatjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (10) Ki nem támogatja? (0) Tartózkodás? (8) A bizottság többsége támogatja.

A 2. pont Béki Gabriella képviselő asszony javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét.

KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, és a képviselő asszony az egészségügyi bizottságban visszavonta a javaslatát.

ELNÖK: Akkor nem szavazunk róla, köszönjük szépen.

A 3. pont Harrach Péter, Soltész Miklós képviselők javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.

KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Visszahozná a javaslat a munkaköröket, és mi úgy gondoljuk, hogy a munkahely a meghatározó és azon belül a munkakör abban, hogy egészségre károsító vagy nem.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, ki támogatja. (8) Ki nem támogatja? (10) A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A bizottság ügyrendjének megvitatása, elfogadása (a vita újramegnyitása)

Akkor most tartunk öt perc szünetet, de szerintem egy reális időben egyezzünk meg, hogy aztán tényleg találkozzunk. (Rövid egyeztetés.) Negyed 2-kor folytatjuk az ülést, vagyis 25 perc szünetet tartunk.

(Rövid konzultációt követően:) Akkor mégiscsak folytatjuk az ülést a bizottság ügyrendjéről.

Alelnök asszony ügyrendi javaslatot kíván tenni.

Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) ügyrendi javaslata a vita elnapolásáról

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Azt javaslom, hogy zárjuk le a vitát, ne döntsünk a mai napon, és halasszuk el a következő ülések egyikére a döntéshozatalt.

Szavazás

ELNÖK: Köszönöm szépen. Frakciónként egy-egy hozzászólásra van lehetőség. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs ilyen, akkor kérem, szavazzunk!

Ki az, aki egyetért ezzel a javaslattal? (Szavazás.) 16 igennel a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendről való levételt. Köszönjük szépen.

Az "egyebekről" most nem beszélünk, a bizottsági ülést bezárom. Köszönjük szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 55 perc)

 

Balog Zoltán
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea és Soós Ferenc