EMBCB-29/2006.
(EMBCB-29/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2006. december 14-én, csütörtökön, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászólók*

Elnöki megnyitó*

A napirend elfogadása*

Dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1%-okról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában*

Dr. Szikora János beszámolója*

Kérdések, hozzászólások*

Válaszok, reflexiók*

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz (T/1145. szám) benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*

A nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteinek 2007. évi költségvetési támogatására vonatkozó pályázati kiírás megtárgyalása és elfogadása*

Szavazás*

A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatását elosztó munkacsoport/albizottság létrehozása*

Szavazás*

Egyebek*

Napirendi javaslat

1. Dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1%-okról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában

2. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)

(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

3. A nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteinek 2007. évi költségvetési támogatására vonatkozó pályázati kiírás megtárgyalása és elfogadása

4. A nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetek költségvetési támogatását elosztó munkacsoport/albizottság létrehozása

5. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Pettkó András (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Donáth László (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Teleki László (MSZP) Gusztos Péternek (SZDSZ)
Dr. Wiener György (MSZP) dr. Szabóné Müller Tímeának (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz) megérkezéséig Ékes Ilonának (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Pettkó Andrásnak (MDF)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke
Balázs Eszter Ágnes főosztályvezető (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Dr. Andrási Jánosné szakreferens (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Gerencsér Balázs igazgató (Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Puskásné dr. Sütő Katalin tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Fedor Tibor (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Árok Szabolcs tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Ispánovity Márton főosztályvezető (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal)
Dr. Sutarski Konrád, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke

Megjelentek

Tornóczky Gusztáv kommunikációs képviselő (Magyar Krisna-tudatú Hívők Közössége)
Dr. Soproni Roland, Balog Zoltán szakértője
Nagy Bercel titkár (Fidesz-frakció)
Kiss Karolina szakértő (MSZP-frakció)
Szettele István fogalmazó (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Simon Istvánné főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)

Elnöki megnyitó

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP), a bizottság alelnöke - a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Nagy tisztelettel köszöntöm önöket az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság mai ülésén. Tekintettel arra, hogy Balog Zoltán úr úgy készült, nem biztos, hogy ide ér a mai bizottsági ülés elejére, ezért átadta az első napirendi pontra az elnöklést. A bizottsági ülés vezetését én kezdem el, azzal együtt, hogy tisztelettel köszöntöm elnök urat, és örülünk neki, mégiscsak sikerült ide érnie, de akkor nem változtatunk a menetrenden.

Először kezdem a szükséges kellékekkel. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. A helyettesítéseket még nem sikerült teljesen pontosan adminisztrálnunk, ezért én is azt a gyakorlatot követem, ami az utóbbi időben kialakult: mondom azt, hogy kik vannak jelen és kik nincsenek, és akkor a jegyzőkönyv számára rögzítjük a helyettesítéseket, utána papíron is megjelenik. Balog Zoltán úr itt van, Szászfalvi László urat helyettesíti Balog Zoltán, Donáth László urat helyettesíti Tóth Gyula, Godó Lajost helyettesíti Fogarasiné Deák Valéria, Lénárt László itt van, Nyakó István urat helyettesíti Lénárt László, Szabóné Müller Tímea itt van, Teleki Lászlót helyettesíti Gusztos Péter, Tóth Gyula itt van, Wiener Györgyöt helyettesíti Szabóné Müller Tímea, Bíró Ildikót helyettesíti Ékes Ilona, Farkas Flórián nincs itt, egyelőre nem helyettesíti senki, Schmidt Ferenc urat helyettesíti Varga József, Semjén Zsoltot helyettesíti Pettkó András, Pettkó András jelen van. Ezzel a felsorolással egyértelműen határozatképesek vagyunk.

A napirend elfogadása

A bizottsági ülés meghívóját, a napirendi javaslatot a bizottság tagjai megkapták. Kérdezem tisztelettel, ezzel kapcsolatban van-e valamilyen észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, hogy szavazzunk a napirendi javaslatról. Ki az, aki egyetért az írásban kiküldött napirendi javaslattal? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi javaslattal egyhangúlag egyetértett.

Rá is térünk az első napirendi pontunkra, amelynek a címét felolvasom: Dr. Szikora János, az APEH elnökének meghallgatása a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott 1%-okról tett rendelkező nyilatkozatok tárgyában. Kicsit bonyolult, de mindannyian értjük pontosan.

Nagy tisztelettel köszöntöm a napirendi pont előadóit, dr. Szikora János urat, az APEH elnökét, Balázs Eszter Ágnes főosztályvezető asszonyt és dr. Andrási Jánosnét, aki szakreferens az APEH-ben. Nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttek, és külön az elején köszönöm, hogy Szikora úr időt szakított arra, hogy személyesen is részt vegyen ezen a vitán.

A bizottság tagjai az előzetes írásbeli anyagot megkapták. Én most azt kérem önöktől tisztelettel, legyenek kedvesek szóban kiegészíteni, illetve ismertetni röviden - az sem baj, ha egy kicsit hosszabban - az írásbeli beszámoló, tájékoztató tartalmát.

Szikora úr, az öné a szó!

Dr. Szikora János beszámolója

DR. SZIKORA JÁNOS, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Adóhivatal számára mindig megtisztelő, ha a magyar parlament valamely bizottsága előtt bemutathatja azt a tevékenységet, amit az államháztartás, a költségvetés és az állampolgárok javára végez. Bevezetésként ha szabad annyit megjegyeznem: az Adóhivatal részére törvényben foglalt kötelezettség az, hogy az adózókat segítse adókötelezettségük teljesítésében, ezzel együtt az adótudatosság növelésében. Úgy gondoljuk, ez az 1+1 százalékos felajánlási lehetőség nagy lehetőséget biztosít arra, hogy az adózók, az állampolgárok részéről növelje az adótudatosságot, hiszen ezek azok a lehetőségek, amikor a megszerzett jövedelmük után fizetendő adó felhasználásáról közvetlenül is rendelkeznek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény már tizedik éve tette lehetővé azt, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részét - egy százalékát, később 1+1 százalékát - a jogszabály által meghatározott kedvezményezettek javára teljesítsék. Ezzel a felajánlással kapcsolatban az Adóhivatalnak nagyon sokrétű tevékenysége van: a tájékoztatási tevékenységtől kezdve a rendelkező nyilatkozatok beszedésén, feldolgozásán, a rendelkezések jogosultságának felülvizsgálatán, a kedvezményezettek jogosultságának vizsgálatán keresztül egészen a pénzösszeg megfelelő időben történő kiutalásáig, illetve különböző adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséig. Ebbe a folyamatba illeszkedik be az az esemény, amihez a mai nap is elérkeztünk, amikor a parlament illetékes bizottsága előtt az Adóhivatal számot ad arról a tevékenységről, amit ebben a feladatban elvégzett.

A tisztelt bizottság rendelkezésére bocsátottuk a meglehetősen terjedelmes és sok számmal megtűzdelt tájékoztató jelentésünket. Itt a bizottság ülése előtt, ha szabad erről szólnom, beszélgettünk arról, hogy azért növekszik évről évre ez a tájékoztató anyag, mert hiszen igyekszünk mindazokat az adatokat, megközelítéseket, bontásokat ebben a tájékoztatóban teljesíteni, amit a megelőző bizottsági ülések igényelnek és kérdésként felmerültek. Azzal együtt, hogy ez a tájékoztató anyag rengeteg számmal van tele, szeretnék egy rövid tájékoztatást adni azokról a kérdésekről, amelyeket itt le is írtunk. Elsősorban az adóhivatali tevékenység kapcsán, illetve a rendelkező nyilatkozatokban szereplő adatokból szeretnénk néhány - általunk jelentősnek tartott - számot kiemelni.

Először is szeretnék az Adóhivatal tájékoztatási tevékenységéről szólni. Az APEH-nek törvényben foglalt kötelessége, hogy az adózókat tájékoztassa jogaikról, kötelezettségeikről. Az APEH az előző évben is igyekezett eleget tenni - úgy gondoljuk, lehetőség szerint eleget is tett - annak a tájékoztatási kötelezettségnek, ami egyrészt a magánszemélyek, másrészt az általunk potenciális kedvezményezettként jelölt szervezetek irányába irányult. Kezdve onnan, hogy az Adóhivatal rendelkezésére álló tájékoztatási eszközök: az Adóvilág című folyóiratunk, az APEH internetes honlapja, a különböző szakmai kiadványok, az Adó című lap keretében, tájékoztató előadásokon igyekeztünk már tavaly év közepén is felhívni a kedvezményezetteket, illetve a magánszemélyeket az aktuális törvényi szabályozásban lévő változásokra. Ezen túlmenően ez a tájékoztatási tevékenység a konkrét, minden adózóhoz eljuttatott kiadványainkban is szerepel, így utalnék - az anyagban is utaltunk - az adóbevallás kitöltési útmutatójára, amit minden adózó magyar állampolgár kézhez kap az Adóhivataltól. Ezekben az útmutatókban is igyekeztünk felhívni a figyelmet az 1+1 százalék felajánlásának a lehetőségére, érdemleges, hogy a technikai eljárásokra is. Ezen túlmenően az APEH internetes honlapján folyamatosan igyekszünk ezt a tájékoztatási tevékenységet végezni.

Az Adóhivatal akkor találkozik először ezekkel a nyilatkozatokkal, amikor a különböző adó-megállapítási formákhoz kapcsolódóan az adózók benyújtják a rendelkező nyilatkozatot. Ezek az adó-megállapítási formák évről évre változnak. Lehet olyan megállapítási forma, hogy az adózó állampolgár adóbevallást ad be, kérheti a munkáltatójától a munkáltatói adó-megállapítást, az elmúlt két évben már lehetőség volt arra, hogy az adóhatóságtól kérhette az adóhatósági adó-megállapítást. Ezeknek különböző kombinációi is előfordulnak, mert lehet papír alapon benyújtani bevallásokat, illetve internetes formában. Valamennyi formában történő adó-megállapításhoz a törvény biztosítja azt a lehetőséget, hogy a magánszemély ezt az 1+1 százalékos felajánlást megtehesse.

Az elmúlt évben 4 millió 385 ezer darab ilyen adó-megállapítás történt magánszemélyek részére különböző formákban az Adóhivatal részéről. Ezekhez a magánszemélyek 1 millió 422 ezer ilyen felajánlást tettek, tehát 1 millió 422 ezer magánszemély tett ilyen nyilatkozatot, amelyik az 1+1 százalékos felajánlásról szól. Ha azt nézzük, hogy hányan vették a fáradságot, hogy ezt az adatlapot kitöltsék, akkor azt látjuk, hogy ez a potenciális felajánlók, nyilatkozók 32,4 százaléka. Ha az előző évhez viszonyítjuk a nyilatkozók számát, akkor azt látjuk, hogy az előző évben 1 millió 408 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, ez az 1 millió 422 ezer szám némi növekedést mutat.

A magánszemélyeknek lehetőségük volt 1+1 százalékról nyilatkozni. Az 1 millió 422 ezer magánszemély közül 1 millió 373 ezer magánszemély tett legalább egy érvényes nyilatkozatot, 821 ezer adózó mindkét kedvezményezetti körre nyilatkozott. Vannak olyan nyilatkozók, akik vagy csak a civil szervezetekre, vagy csak az egyházakra tettek ilyen nyilatkozatot. Kizárólag civil szervezetekre 509 ezer fő, kizárólag egyházra 33 ezer fő tett ilyen nyilatkozatot.

Az Adóhivatalnak feladata, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak az érvényességét vizsgálja. Egyrészt alaki szempontból, valóban ő tette-e ezt a nyilatkozatot, ennek formális kellékei vannak, boríték és az aláírások szabályosságát, a rendelkező nyilatkozatok kitöltését kell vizsgálnunk. Ugyanakkor vizsgálnunk kell azt is, hogy az adózó valóban megfizette-e azt az összeget, aminek a százalékáról felajánlást tesz. Ennek alapján azt állapítottuk meg, hogy az 1 millió 422 ezer magánszemélyből 81 ezer nyilatkozat érvénytelen volt, különböző okoknál fogva. A tájékoztatónkban felsoroltuk a legjellemzőbb okokat. Csak példaként: legjellemzőbb az, hogy az érvénytelen 81 ezer nyilatkozatnak 28,6 százaléka azért nem volt érvényes, mert nem fizette meg az adót, amiből felajánlotta a százalékot. Előfordult olyan, hogy nemcsak egy, hanem több civil szervezetet jelent meg a nyilatkozatában. Előfordult olyan is végső esetben, akik annyira félreértették ennek a nyilatkozatnak a lehetőségét, hogy olyan területet jelöltek meg, amelyek ki vannak zárva ez alól, tehát részvénytársaságot, kft-t, más gazdálkodó szervezetet. Ezen okoknál fogva kevesebb a magánszemélyek nyilatkozatainak száma 81 ezerrel, mint amennyien beadták.

Az Adóhivatal feladata az is, hogy a kedvezményezettek jogosultságát vizsgálja, azoknak a szervezeteknek a jogosultságát, amelyek részére felajánlást tettek. Ehhez az Adóhivatal szeptember elsejéig megküldte azon szervezetek részére a felhívó tájékoztató levelet, amelyek részére magánszemélyektől felajánlás érkezett. Ebben felhívtuk a figyelmet arra, hogy 30 napon belül kell igazolniuk jogosultsági feltételeit. Tájékoztatást adtunk is, hogy várhatóan mennyi lesz a felajánlható összeg. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy adott esetben száz forint alatti felajánlásokat is fogadunk, lehet, hogy többe kerül az utánajárás, mint a száz forint igénybevétele.

Tapasztalatunk az, hogy a civil kedvezményezettek közül - amely darabszám 25 ezer 728 volt - 77,6 százalék igazolta vissza a törvényi feltételek meglétét, de összegszerűségében, ténylegesen jelentősebb arány, mert a 77,6 százalék a felajánlott összeg 95 százalékát kapja mint kedvezményezett. A feldolgozás adatai alapján azt mondhatjuk - mert igazolási kérelmeket is lehet beadni, ha valamelyik kedvezményezett valamilyen igazolását nem határidőben adja be, ez a folyamat még mindig zajlik, de azt jelenthetjük -, hogy a beérkezett adatlapok 96,7 százalékánál a kedvezményezetti feltételek igazolására irányuló eljárás lezárult.

Ha a civil szervezetek tevékenységét nézzük - szintén az anyagban szerepel -, 30,3 százalék oktatási-nevelési tevékenységet végez, 16,3 százalék a sporttal kapcsolatos tevékenységet, 15 százalék kulturális, 9,5 százalék egészségügyi és 7,5 százalék szociális tevékenységet végez. A maradék néhány százaléka az összes többi kedvezményezetti körbe tartozó, összevont tevékenységet lát el.

A felajánlásokban szereplő összegekről, ha szabad, néhány szót szólnék. Megnéztük azt, hogy mennyi lenne az az összeg, amelyet felajánlhattak volna magánszemélyek, ha mindenki tesz ilyen nyilatkozatot. Ez a szám 24,1 milliárd forint. Az érvényes rendelkezésekben 13,1 milliárd forintról rendelkeztek az adózók, ez a felajánlható összeg 55 százaléka. El kell mondanunk, 1 millió 422 ezer magánszemély tett nyilatkozatot, de mivel 1+1 százalékos nyilatkozatot tehettek, és kétféle ajánlhatták fel az 1+1 százalékot, így összesen 2 millió 204 ezer érvényes nyilatkozatot állapítottunk meg.

Az érvényesen nyilatkozott magánszemélyek közül 25708 civil szervezetre tettek felajánlást, 137 szervezet az egyház, öt szervezet a kiemelt költségvetési előirányzat kategóriájába tartozott. A 137 egyház mindegyikére érkezett felajánlás, mégpedig 640 ezer felajánlás, 3 millió 833 millió forint összegben. A kiemelt költségvetési előirányzatok javára 224 ezer nyilatkozat érkezett, 1 milliárd 574 millió forint összegben. A 25 ezer civil szervezet részére 7 milliárd 717 millió forint összegű felajánlás érkezett érvényesen. A civil szervezetekre kitérve az látható a felajánlásokból is, hogy a civil szervezetek túlnyomó többsége alapítvány, illetve a társadalmi szervezetek körébe tartozott, a 25 ezerből mintegy 23 ezer szervezet ebbe a két kategóriába tartozik.

A civil szervezetekre történő felajánlás - ha a nagyságrendi szóródást nézzük - szintén szerepel az anyagunkban, úgy gondolom, nem árt erről szólni. 222 szervezetre száz forintot meg nem haladó összegű felajánlás érkezett. Ha szabad közben utalni arra - lehet, hogy ez egy jogalkotási javaslat is lehetne -, szabad-e száz forint alatti felajánlással foglalkozni, többe kerül a postaköltség meg minden más. 3202 szervezetre száz forintot meghaladó, tízezer forintot meg nem haladó összegű felajánlás érkezett. A kedvezményezettek 40 százalékára 10 és 100 ezer forint közötti felajánlás érkezett, míg 43 százalékára 100 ezer és egymillió forint közötti összegű. 829 szervezetet találtunk, ahol egy- és ötmillió forint közötti összegű, 105 szervezetnél 5 és 50 millió közötti, és tíz szervezet kapott 50 millió forintot meghaladó összegű felajánlást a civil szervezetek közül.

Az Adóhivatal feladata az, hogy különböző adatszolgáltatásokat teljesítsen a törvény alapján. Így szólnom kell arról, hogy 2006 augusztusában teljesítettük adatszolgáltatási kötelezettségünket a Pénzügyminisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium felé. Ezek a tájékoztatók tartalmazták az egyházakra, valamint a kiemelt költségvetési előirányzatokra szánt összeget, az érvényes nyilatkozatok számát tételesen, valamint augusztus hónapban a civil szférába tartozó szervezetek összevont adatait kategóriánként.

Törvény alapján kötelesek vagyunk a honlapunkon közzé tenni a civil szervezetek részére felajánlott és megkapott szja egy százalékáról, egyházak, kiemelt költségvetési előirányzatok javára felajánlott és megkapott szja egy százalékáról készített kimutatásokat. Ezeket a kimutatásokat december 31-ei állapotnak megfelelően a jövő év elején fogjuk az APEH honlapjára kitenni.

2006. szeptember 15-én két országos napilapban közzé tettük a felajánlók főbb adatait, és teljesítjük azokat az eseti megkereséseket, adatkéréseket, amelyeket a különböző szervezetek részéről kapunk. Utaltunk rá, hogy többek között a Nonprofit Információs Oktató Központ Alapítvány részére is teljesítettünk ilyen adatszolgáltatást, nyilvános, kötelező adatokról történő adatszolgáltatást.

Feladataink közé tartozik a kedvezményezettek utólagos ellenőrzése is. Meg kell néznünk, hogy azok a kedvezményezettek, amelyek részére ezek a felajánlások megtörténnek, valóban a törvény szerinti célra használják-e fel ezeket az összegeket, ténylegesen végeznek-e olyan közhasznú tevékenységet, szabályosan teljesítik-e a könyvvezetési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségüket, valóban a közcélú tevékenység érdekében használták-e fel a felajánlott összegeket. A felhasználás megtörténtét követő év október 31-éig, vagy a kapott összeg egy részének tartalékolását közzé tették-e, illetve eleget tettek-e a törvény által előírt közzétételi kötelezettségüknek.

Több civil szervezet esetében végeztünk vizsgálatot. Ez év november végéig összesen 281 ilyen vizsgálatot végzett el az Adóhivatal. Ennek alapján a vizsgálatok túlnyomó többsége megállapítás nélkül zárult. Ugyanakkor 41,8 millió forint összegben visszafizetésre kellett kötelezni azokat a kedvezményezettek, amelyek nem közhasznú célra használták fel a kapott összeget. Azt kell megállapítanunk, hogy az ellenőrzések alapján az előző évekhez képest a felajánlásban részesült civil szervezetek fegyelme a korábbi időszakhoz képest kedvezően változott.

Röviden ennyit szerettem volna a tájékoztató anyagunkból kiemelni. Szeretnék utalni arra, hogy 2007. évben némileg változnak a jogszabályok. Jelenleg a parlament előtt is van egy olyan törvényjavaslat, illetve ennek pillanatnyi állapotáról nincs hivatalos információnk, amiben a munkáltatói adó-megállapítás visszaállításra kerülne 2007. évben abban az esetben, ha a munkáltatók vállalják az adó-megállapítást. Amikor az anyagot készítettük, még a hatályos törvény alapján utaltunk arra, hogy megszűnik a munkáltatói adó-megállapítás, ezért az 1+1 százalékos nyilatkozatoknak ez a formája is megszűnt volna. Örömünkre szolgál az, hogy visszaáll az a lehetőség, hogy a munkáltatók abban az esetben, amikor szeretnének gondoskodni alkalmazottjaik adó-megállapításáról, ezt megtehetik, és ehhez kapcsolódóan lehetőség lesz az 1+1 százalékos felajánlás teljesítésére.

Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna elmondani. Szakértő kollégáimmal jöttem, így közösen várjuk a kérdéseket a tisztelt bizottságtól.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm elnök úr szóbeli kiegészítését. A bizottság tagjaié a szó. Parancsoljon, Balog Zoltán elnök úr!

Kérdések, hozzászólások

BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Tegnap is egy olyan napja volt a bizottságnak a parlamentben, ahol az országgyűlési biztosokat hallgattuk meg, és a jelentésüket tárgyaltuk, ami a politikának - amelyik nagyon abba a kísértésbe esik, hogy a napi szintű aktuálpolitikára szűkítsük le - jó tükröt tart, hogy milyen is a magyar társadalom állapota. Érdekes módon - illetve logikusan - egy APEH-jelentés az egy százalékról teljesen alkalmas arra, hogy egyfajta társadalmi szociográfiát adjon. Hallatlanul informatív az anyag, nagyon izgalmas, akit ez érdekel, órákig el tud benne bogarászni a különböző statisztikák között. Nagyon sok mindent megtudhat arról - ezért különösen jó, hogy évekre visszamenőleg itt vannak az összehasonlítások -, hogyan változnak a jövedelemviszonyok, hogyan változik a civil aktivitás, a vallási aktivitás, területileg milyen szociális állapotok vannak az országban. Azt gondolom, hálásak lehetünk mindenképpen ezért az információtömegért és strukturált információtömegért, amit kapunk, ehhez csak gratulálni tudok.

Ahol nekem van egy kis hiányérzetem - és ez nem a jelentést illeti egyáltalán -, és ami a mi témánk szempontjából nagyon fontos, mind a civilek szempontjából, mind az egyházak szempontjából, az az adótörvények változása és az adótörvények változásának a kihatása az egyszázalékos aktivitásra, meg ennek az egy százaléknak a volumenére. Azt gondolom, ezzel érdemes lenne egyszer egy kicsit alaposabban foglalkoznunk. Az adórendszerünket, azt gondolom, nem nagyon mondhatjuk stabilnak - ez most még nem politikai kijelentés. Minden kormányzatra igaz, hogy talán túlságosan sokat foglalkozott az adórendszerrel, vagy nem sikerült az elmúlt tizenhat évben egy olyan stabil, egységes, folytonos, kontinuus adópolitikában megállapodni, ami pedig jót tenne nyilván a gazdaságnak a munkavállalóknak és azoknak az ügyeknek is, amelyekről mi beszélünk, mert tervezhetőbbé tenné azoknak a bevételeit, akik rá vannak utalva erre az egy százalékra, és lényeges bevételi forrást jelent a számukra.

Ez az egyik kérdésem, mit gondolnak erről, a folyton változó adójogszabályok hatásáról, az egyszázalékos aktivitásról? Megnéztem az adatokat - nem tudom, jó-e a benyomásom -, ahhoz képest viszont ez az egész egyszázalékos történet egészen stabil, ahhoz képest, hogy mennyire instabil maga az adórendszer. Ami a mi szempontunkból fontos, hogy van egy növekvő tendencia a felajánlások számában, hiszen ez lenne a dolog lényege. Mégis felvetnék egy olyan dolgot - és ez teljesen szubjektív kérdés, nem pedig valamilyen pártálláspont -, elképzelhetőnek tartanak-e egy olyan változást, hogy a civileknek és az egyházaknak juttatott összegek, természetesen amennyiben megvan ez a kiegészítés, azok ne az adóbevételre épüljenek kizárólag, ez különösen az egyházakra igaz, hanem mondjuk a GDP bizonyos százalékához kötődjenek. Tehát nem az adóbevétel százalékára kiegészíteni, hanem mondjuk a GDP százalékára. Ez azért lenne érdekes, mert akkor jobban kifejeződne ez a fajta "együtt sírunk, együtt nevetünk" elv. Ha a GDP csökken, akkor nyilván kevesebbre egészítik ki az egyházak egy százalékát is, amennyiben kevesebbet kapnak. Amennyiben pedig növekszik, annyiban nyilván növekszenek ezek a jövedelmek is. Ez csak egy kérdés, ha erre van esetleg reakciójuk, vannak itt a teremben, akik már foglalkoztak ezzel a Pénzügyminisztérium meg az Oktatási Minisztérium részéről.

A másik kérdésem éppen a stabilitás miatt az: gondolkodnak-e azon, milyen plusz további könnyítéseket lehetne alkalmazni a felajánlások módjában. Ezen is elég sok vita volt az elmúlt években, hogy egy külön nyilatkozat kitöltése megfelelő-e, vagy pedig lehetséges lenne magában az adóévben, magában az adatlapban integrálni mind az egyházi, mind a civil egy százalékot, ezzel talán csökkenteni tudnánk a küszöböt, amit át kell lépni ahhoz, hogy valaki rendelkezni tudjon.

Nekem lenne még egy speciális kérdésem is. Úgy látom, van egy olyan tendencia, hogy az egyházak finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kapjon az egy százalék. Ezt nem tartom rossz tendenciának, más kérdés, hogy mindig a részletekben van elásva a csatabárd, ha lehet ilyet mondani, hogy mit váltunk ki az egyszázalékos felajánlások növekedésével vagy növekedési lehetőségével. Mégis úgy érzem, ennek az iránynak egy kicsit ellene hat, és legjobb tudásom szerint - itt van György István és itt vannak még mások is, majd ők megmondják - több kiemelt költségvetési célt ajánlanak meg alternatívaként az egyházi felajánlásokhoz. Én úgy tudom, ez ellene mond a Vatikáni Szerződésnek. Nem véletlenül szerepel úgy, hogy kiemelt költségvetési cél és nem célok, egyes számban. Úgy látom, van egy növekedési tendencia, tavalyelőtt négy, tavaly pedig már öt célt neveztek meg. Úgy gondolom, ez csökkenti - és nem véletlenül használom ezt a szót tudatosan, még ha ez támadható is - azt a fajta exkluzivitást, amit a törvényalkotó - akkor, amikor azt mondta, hogy az egyházaknak egy külön egy százalékot lehet fölajánlani - szándékolta ezt a fajta exkluzivitást. Minél több célt határozunk meg, hogy a második egy százalékot az egyházaknak lehet felajánlani, és még fel lehet ajánlani az árvízkárosultaknak, a sportra, a kultúrára, ráadásul nem is konkrét célok ezek, inkább csak témák, ezt a fajta komolyságot vagy exkluzivitást ez valamilyen módon destruálja, csökkenti, gyengíti. Szerintem vissza kellene térni ahhoz, hogy természetesen legyen egy másik alternatív cél, ha valaki nem akarja az egyházakat támogatni, de az egy alternatív cél legyen, ami abban az évben mondjuk olyan jelentős dolog, ami megmozgatja az embereket, ha már ez a plusz egy cél meg van nevezve. Köszönöm szépen, én ennyit szerettem volna mondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. További kérdések, észrevételek? Pettkó András képviselő úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Nekem nem kérdésem van, hanem két hozzászólásom.

Az első: Szeretném megköszönni az APEH-nak azt a munkát, amit a civil szervezetek irányában kifejtenek. Számos civil szervezettel vagyok én magam is kapcsolatban. Az APEH-ot más területen szoktam ostorozni. Ez a terület viszont, amit kitűnően végeznek, maximálisan a civil szervezetek érdekeit is figyelembe véve. Én ezt megköszönöm.

A másik: Az elnök úr által elmondottakkal maximálisan nem értek egyet. Én annak örülnék, ha nem öt, hanem legalább hét, másik két-három dologra is fel lehetne ajánlani. Amit elnök úr mondott, hogy egy lenne, azzal nem értek egyet. Felmerült a kábítószer problematikájának kérdése, egyéb más ügyek. Felmerült például az MDF részéről a harmadik egy százalék megnyitása a határon túli magyarok tekintetében, bár ez most nem ennek a napirendnek a témája, ezért nem akarok ebből vitát nyitni. Mindenesetre örülök annak, hogy lehet négy, akár öt dologra is felajánlani. Értem az elnök úr által elmondottakat, mégis örüljünk annak, hogy például a parlagfű-mentesítésre, a parlagfű-kérdésre 500 millió forint érkezik be az egy százalék alapján. Más kérdés, hogy a kormány ezt arra fordítja-e vagy sem, a felajánlott egy százalék miatt más állami költségvetési forrásokat csökkent. De ez egy másik történet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelzés.) Úgy tűnik, a bizottság tagjai részéről nincs, de Gerencsér Balázs, a NIOK képviseletében jelezte előre, hogy szeretne kérdezni. Azt kérem a bizottságtól, támogassák azt, hogy szót kaphasson. Amennyiben ezzel a bizottság egyetért, akkor kérem, jelezzék! (Szavazás.) Egyhangú. Parancsoljon!

GERENCSÉR BALÁZS, a Nemzeti Információs és Oktató Központ Alapítvány igazgatója: Köszönöm szépen a szót. Mi a NIOK Alapítványnál már tíz éve foglalkozunk ezzel a törvénnyel, és folyamatosan próbálunk kapcsolatot tartani mind a civil szervezetekkel, mind az APEH megfelelő szerveivel. Lenne nekünk is pár kérdésünk, ami beérkezett hozzánk a civil szervezetek részéről.

Az első egy visszaemlékezés. Úgy tudjuk, tavaly volt egy olyan terv, hogy az egyszázalékos nyilatkozatok emeléséért rákerül egy perforált részen az adóívre, mind az egyházi, mind a civil egy százalék. Nagyon jónak tartották a civil szervezetek, hiszen akkor szervesebb lenne része a nyilatkozatnak. Hogy miért nem történt meg ez, és várható-e ebben előrelépés?

A másik: nagyon sok civil szervezettől jött olyan jelzés, hogy a cél szerinti tevékenység megítélése az APEH-ellenőrzéseknél elég vitatott volt, és úgy látják, ez nincs kellően szabályozva a törvényben. Volt például olyan vasút-segélyezési alapítvány, amelyik segélyezéssel foglalkozik, és számítógépet vásárolt erre, hogy ezt a segélyezést jobban tudja végezni. Ezt az APEH nem fogadta el, mert nem cél szerinti tevékenység. A törvény szerintem nem ad kellően elég információt erre, hogy el lehessen dönteni. Én javasolnám mind az APEH-nek, mind a bizottságnak, hogy esetleg ezzel kapcsolatban valamilyen szabályozást indítson el.

A másik ilyen terület a visszacsatolás, ami szintén szerepel az anyagban. Itt szeretném, ha az internet szerepét tisztázza az APEH. Tavaly vagy tavalyelőtt a parlamentben Vámosi Nagy Szabolcs úr azt mondta, amennyiben egy nyilvános internetes honlapon megjelenik ez az egyszázalékos nyilatkozat, akkor azt el fogják fogadni. Ez a saját internetes honlap hol válik el az APEH értelmezésében a saját vagy a közös... Ez szintén elég vitatott téma. Mi már több állásfoglalást kértünk az APEH-től ez ügyben, hogy ebben a civil szervezetek is világosabban lássanak.

A következő, inkább a jövőre vonatkozó kérdés. Úgy tudom, jelenleg sem lehet az egy százalékos nyilatkozatot elektronikusan beküldeni. Ez komoly probléma, ha a többi részt elektronikusan ki tudja tölteni az adózó, az egyszázalékos nyilatkozatot pedig nem, hanem azt külön kell lépni, az elég erőteljes visszatartás, a tetejébe nem is értem az okát, hogy ezt miért kell elválasztani a többi folyamattól. Erre szeretnék rákérdezni, ebben történik-e előrelépés. Visszaemlékeztetnék a tavalyi évre. Akkor is volt egy változás az egyszázalékos bevallási időszakban. Most, ahogy halljuk, megint utolsó pillanatban történik egy változtatás, a munkáltatókat mégis valahogy beléptetik az ADAM-rendszerbe. A civil szervezetek nagy része megint nem tudja, hogy akkor most mi van, a munkáltatókat megkeresse, ne keresse. Szeretném kérni, ugyan a NIOK Alapítvány - hasonlóan az előzőekhez - megpróbálja tájékoztatni a civil szervezeteket, de itt akkor egy komoly tájékoztatás igény lenne az APEH részéről is a civil szervezetek felé, hogy az új rendszerben ők keressék meg a munkáltatókon keresztül is az adófizetőket vagy ne keressék meg? Változott-e a dátum? Úgy tudom, marad február 15., de itt vagyunk lassan a kampányok szervezésének az elején - sokszor a közepén - , és most változik egy rendszer, amire reagálni kellene a civil szervezeteknek.

Még egy apró megjegyzés. Mi nagyon örülnénk, ha az egy százalék nem egy, hanem kettő, három, négy százalék lenne, és az adófizetőknek lenne közvetlenül beleszólásuk így az adóforintjuk elköltésébe. Ellenben nem tartjuk jó ötletnek azt - a civil szervezetek felől az a jelzés érkezett -, hogy az egyházi egy százalékokkal szemben újabb és újabb közcélú témák jelennek meg, amik kvázi összevont közcélú megjelenésként esetleg versenyeznek a normál civil egy százalékkal. Inkább azt tartanám fontosnak, hogy az állam rendesen kommunikálja azt az egy, maximum két célt, amit megjelenít az egyházi egy százalék mellett. Ne úgy kelljen kinyomozni sokszor a NIOK-on keresztül, mi is az a cél, amit megneveznek, és erről pontosan és részletesen számoljon el az adófizetők felé, ami szintén hibádzik, jóformán semmiféle információ nem kapható, hogy mi történik ezekkel az egy százalékokkal. Inkább erre tenném a hangsúlyt, ez lenne a kérésünk, és nem tartanánk jónak, hogy úgy, ahogy az eredeti egyszázalékos ötlet újra felépül, ugyanaz az egy százalék, ami egyszer már '96-ban így megalakult.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További jelentkezést nem látok.

Szikora úr, önöké a szó!

Válaszok, reflexiók

DR. SZIKORA JÁNOS, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke: Köszönöm szépen. A hozzám feltett kérdésekre szeretnék válaszolni. Szeretném előrebocsátani, tisztelt elnök asszony, tisztelt elnök úr, mi mindig hangsúlyozzuk azt, hogy az Adóhivatal egy végrehajtó szervezet, így még adópolitikai kérdésekben sem szeretünk, nem akarunk állást foglalni. Ezt rábízzuk a tisztelt Házra, a tisztelt képviselő asszonyokra, urakra. A mindenkor hatályos törvények végrehajtása a feladatunk. Azt természetesen meg lehet állapítani, ténykérdés, hogy az adótörvények elég sűrűn változnak, mik ennek az okai. Valószínűleg a változó élet. Ha adóhivatali szempontból nézzük, mi is annak örülnénk, ha ezek nem változnának olyan gyakran.

Ha nem szentségtörés egy ilyen bizottság előtt egy személyes jellegű dolgot elmondani: Amikor 1988-ban az APEH-be kerültem, elkezdtem tanulni az adótörvényeket, és biztos voltam benne, hogy két év múlva tökéletesen fogok ismerni minden adótörvényt. Aztán rá kellett jönnöm, hogy évről évre változnak. Ennek a nehézségeivel mi magunk is küzdünk ugyanúgy.

Milyen könnyítéseket lehet alkalmazni? Mi minden olyan könnyítésnek híve vagyunk, amit a törvény megenged, elrendel. Kolléganőimet fel fogom kérni, ők majd reagálni fognak a perforált lap dolgára. Mondhatjuk azt, hogy technikailag, végrehajtás szempontjából sokkal egyszerűbb lenne. A jelenlegi szabályozás ugyanis azt írja elő számunkra, hogy még az Adóhivatalon belül is az adóbevallásoktól el kell választani ezeket a borítékokat. Ugyanaz a személy nem láthatja egyszerre, hogy ki mennyi jövedelmet vallott, és milyen szervezet, egyház vagy költségvetési előirányzat javára tett felajánlásra. A technikai feldolgozási menetet mindenképpen gyorsítaná ez a fajta megoldás, de úgy gondolom, ennek egyéb adatvédelmi szabályai vannak.

Milyen hatása van az adótörvény-változásnak az egy százalékra? Szóba került, az adatok azt mutatják, hogy az egyszázalékos felajánlásban nincs visszaesés, majdnem folyamatos növekedés tapasztalható, idén tavalyhoz képest mindenképpen. Időnként van egy-egy év, amikor némi kis visszaesés következik be, egységes tendenciát lehet tapasztalni.

Abból az összegből lehet felajánlani egy százalékot, ami a kedvezmények levonása után megmarad. Meg lehet figyelni egy közvetlen összefüggést az adótörvény-változások között. Ha a kedvezmények igénybevétele korlátozva van, akkor több fizetendő adó marad fenn, amiből lehet felajánlani. A jelenlegi hatályos törvények szerint nekünk be kell fogadni a nulla fizetési kötelezettséget vallók ilyen felajánlását is. Más kérdés, hogy a felajánlott összeg nulla, de ezzel foglalkoznunk kell. Ha nem nulla a felajánlott összeg - mondjuk azért, mert bizonyos kedvezménye megszűnt -, akkor ebből tud egy százalékot felajánlani. Ebből a szempontból a civil szervezetek részére ezt előnyös változásnak lehet tekinteni.

Átadnám kolléganőimnek a válaszadás lehetőségét, ha a tisztelt bizottság megengedi, konkrét kérdésekben.

ELNÖK: Természetesen, parancsoljon!

BALÁZS ESZTER ÁGNES (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Tisztelettel köszöntöm a bizottság elnökét, elnök asszonyát és tagjait. Én kezdeném, Balázs Eszter vagyok, az APEH Adóügyi Főosztályának vezetője. Az elmúlt évben is én voltam az a szerencsés, aki Vámosi úrral ezen a bizottsági beszámolón részt vettem, illetve a korábbi években is.

Mind Balog úr, mind Gerencsér úr felvetette a perforációt. Ugyanúgy, mint tavaly, ugyanúgy, mint több évvel ezelőtt, ugyanúgy, mint először 1996-ban, elkészítette az állami adóhatóság azt az 53-as személyi jövedelemadó-bevallást, amely ezzel a bizonyos perforációval tartalmazta a rendelkező nyilatkozat lehetőségét. Ez az elképzelés pontosan a munkáltatói adó-megállapítás miatt bukott meg még a tavalyi évben is, mondván, hogy a munkáltató sem juthat olyan információhoz, hogy a magánszemély kire adja a rendelkező nyilatkozatát. Ezt a tavalyi évben is ugyanúgy javaslatként a Pénzügyminisztérium részére természetesen továbbítottuk. Ahogy elnök úr mondta, mi törvény alapján dolgozunk, szigorúan meghatározott eljárási rendben. Amikor - ráadásul - ilyen nagy tömegű adatok feldolgozása mellett a munkánkat valami könnyíti, akkor mi ennek a módosításnak az élharcosai lehetünk és leszünk is.

A beszámolóban is benne van, hogy Vámosi úr tavalyi ígérete - miszerint az interneten mind az 53-as személyi jövedelemadó-bevallás, mind az 530-as adóhatósági adó-megállapítási nyilatkozatát el lehet juttatni 2006-ban - természetesen megtörtént, de törvényi felhatalmazás hiányában a 9104 magánszemély közül aki elektronikusan küldte be az adóhatósági adó-megállapítást kérő nyilatkozatát, nem küldhette be elektronikusan magát a rendelkező nyilatkozatot. Ha jól emlékszem a számra, 18 magánszemélyt kellett elutasítani, ebben a számban nem vagyok biztos, de a beszámoló tartalmazza. Mindent megteszünk tehát annak érdekében, hogy a honlapunk adta és az elektronikus aláírás, illetve a honlapunkon megjelenő programjaink által a magánszemélyek minél nagyobb számban tudjanak nyilatkozni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék parancsolni!

DR. ANDRÁSI JÁNOSNÉ (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal): Jó napot kívánok! Én is tisztelettel köszöntöm elnök asszonyt, elnök urat és a résztvevőket. Andrási Jánosné vagyok. Azokra a kérdésekre szeretnék kitérni: a törvény nem rendezi kellőképpen azt a kérdést, hogy mit kell cél szerinti tevékenységnek, magyarul mire fordíthatják a kedvezményezett szervezett az adózók által felajánlott összeget.

Úgy gondolom, a cél szerinti tevékenységbe a működési költségek bár kétségtelenül hozzátartoznak a szervezet tevékenységéhez, de nem azt a célt szolgálja az egyszázalékos összeg, hogy épületvásárlásra, utazási költségekre, autóvásárlásra, munkabérekre - és sorolhatnám - fordítsa a kedvezményezett szervezet azt, amit az adózó polgár az adója alapján a költségvetésből a szervezetnek juttat. Természetesen megfontolható, hogy az egyszázalékos törvényben egy értelmező rendelkezésben - ha ez így megnyugtatóbb a civil szervezetek számára - elképzelhetőnek tartom és javasoljuk a Pénzügyminisztérium felé, hogy fogalmazzák meg, a törvény alkalmazásában cél szerinti tevékenység alatt konkrétan mit kell érteni. Ennek különösebb akadályát nem látom.

A másik dolog a saját honlappal kapcsolatos kérdés volt. A saját honlap nem nyilvános. Olyan értelemben nyilvános, mert meg tudja tekinteni valaki, ha egyáltalán ismeri a honlap elnevezését, de a "nyilvánosan" a sajtótermékekben történő meghirdetésről szól a törvény. A saját honlap nem minősül sajtóterméknek. A sajtótörvény értelmében nem fér bele. Ezért nem elegendő, ha a saját honlapjára felteszi. Éppen olyan, mint ami az anyagban is van: mondjuk egy iskolai alapítványnak fölajánlják az ott tanuló gyerekek szülei az adójuk egy százalékát. Az iskola kiteszi a faliújságra, hogy mennyit kaptunk és mire használtuk. Igaz, hogy a szülők értesülnek róla, de végül is ez nem az a nyilvánosság, amit a jogalkotó sajtóban történő közzététellel elérni kíván.

Még egy dolgot hadd mondjak: Én nagyon örülnék, annak örülnék a legjobban, ha a bevallás egy sora lehetne az egyik egy százalék, egy másik sora a másik egy százalék. Adatvédelmi szempontból évek óta küzdünk ellene és próbálkozunk, de nem sikerül előrébb jutni.

DR. SZIKORA JÁNOS, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke: Ha szabad még egy kiegészítést az ellenőrzési gyakorlatunkhoz. Az észrevételek alapján mindenképpen át fogjuk tekinteni az ellenőrzési gyakorlatunkat, hogy összhangban van-e a hatályos jogszabályokkal, illetve bírói gyakorlattal. Azzal együtt, ha szükségesnek látjuk a jogszabály-változtatás kezdeményezését, akkor ezt megtesszük. A jelenlegi jogszabályi keretek közé és bírói gyakorlat közé befér ez a jellegű felhasználás, akkor ezt megvizsgáljuk, és ebbe az irányba fogunk lépni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat. Kérdezem, esetleg kíván-e még valaki szólni? György István úr, a Pénzügyminisztérium részéről. Parancsoljon!

DR. GYÖRGY ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! Köszönjük a megszólalási lehetőséget azért is, mert egyrészt a Pénzügyminisztérium megszólíttatott, másrészt ez a témakör tényleg olyan, aminél nemcsak végrehajtási - ahogy elnök úr fogalmazott -, hanem néhány jogszabály-alkotási elvi kérdés is felmerül. Erre igyekszünk magam is meg Sütő Katalin kolléganő is válaszolni, aki a civil szervezeteket is kezeli, és az egyszázalékos szabályozást is a jövőben összefogja a tárca részéről.

Mi is úgy látjuk - azt hiszem, kettőnk nevében is mondhatom -, hogy az egyszázalékos tízéves gyakorlat lényegében sikertörténet, amiben az Adóhivatalnak is nagy szerepe - sőt elsődleges szerepe - van, mert ők azok, akik a végrehajtást biztosítják. Úgy tűnik, ami probléma időnként fölmerül civil szervezetek, egyházak részéről, az nem az ő tevékenységük, hanem azok a változások, adóbevallási, adóigazgatási vagy technikai problémák, amelyekre bizony megoldást kell találnunk, ami most elhangzott, és a jövőben is egy-két ilyen probléma adódik.

Ha a témaköröket szabad gyorsan végigvenni - és elnézést, ha kicsit részletesebben igyekszünk mi is a magunk oldaláról megvilágítani ezt a problémakört. A civil támogatásnál mi is úgy látjuk, hogy alapvetően rendben vannak, illetve két probléma jelentkezik, a legutolsó hozzászólás is ezzel volt kapcsolatos. Az ellenőrzés szabályozottságának kérdésében úgy látom, hogy itt a minisztériumoknak - egyrészt a Pénzügyminisztériumnak, akitől tetszenek várni a választ - másrészt pedig a szakmailag illetékes két másik, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak az illetékeseivel össze kell ülni, a szabályozással kapcsolatban lépni kell.

A másik probléma a civil szervezetek bevallási lehetősége, a perforáció kérdése - elhangzott, hogy megcsináltattuk, azt számszakilag is bemutattuk, hogy mennyivel többe került -, nem is a pénz kérdéséről van szó, hanem arról, hogy annyira változatos az adóbevallási lehetőség - elhangzott, elektronikusan is jó volna, ha bevallhatnának, perforáción is jó volna, ha bevallhatnának. A munkáltatónál, ahol nem a munkáltató az, aki az egyszázalékos rendelkezést végzi, ott egy kisegítő eszköz, adathordozó, boríték lenne. A boríték az, ami egységes feldolgozási rendszert biztosít, és az egész ügy adminisztrációs kezelhetőségét elősegíti. Arról a fontos dologról nem is beszélve, aminek már azt hiszem, két évvel ezelőtt is nekifutottunk, hogy az adatvédelmi ombudsman többszöri megkeresésünktől is elzárkózott - lehet, hogy újra neki kell ülni a témának - attól, hogy valami egyszerűbb megoldást válasszunk, és ragaszkodnak itt az elválasztáshoz, a rendelkezési cédula és a hordozó boríték elválasztásához, illetve ez a mechanizmus. Ez is egy olyan dolog, amit majd elő kell venni és meg kell tárgyalni.

Az egyházakkal kapcsolatos rendelkezés, amellyel kéz a kézben jön az Országgyűlés által megjelölt célok. Az egyházi kiegészítés kérdése, az egyházi rendelkezések, ami - magánvéleményem - túlságosan is liberális a civil támogatási lehetőségekhez. Utalok arra, hogy amíg a civilek három évig - néhány esetben türelmi idővel - várakoznak arra, hogy bizonyítsanak, hogy kiérdemesültek, az egyházi szervezet bejelentkezik, várhatóan a következő egytucat ebben az esztendőben is, a már bejelentkezett 134-hez képest, és a következő adóbevallási évben már rendelkezni is lehet. Ezt is végig kell gondolni.

Úgy gondolom, ha a Vatikáni Bizottság dolgozni kezd és az egyházi munkaműhelyekben kell ezt is végiggondolni és valami javaslatot letenni, mind pedig az Országgyűlés által megjelölt célokkal kapcsolatban. Valóban elhangzik az, hogy jó volna több célt megjelölni. Jelenleg hat cél van, jövőre még akár több is lehet. Erre szoktuk azt mondani a korábbi években, hogy ezen az alapon az egész költségvetést állampolgári rendelkezésekre fel lehetne osztani. A másik oldalról viszont el lehetne mondani azt is, hogy - ahogy eredetileg is elképzelés volt - egyfajta mérése, szondázása a társadalomnak, hogy különböző célokat hogyan, milyen támogatottsággal támogatnak, milyen pénzeket, adóforintokat tudnak mellérendelni. Ezt is végig kell gondolni.

Elnézést, ha kicsit hosszan, de ennyit szerettem volna mondani. Katalin?

PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Sütő Katalin vagyok a Pénzügyminisztériumból. Annyival szeretném ezt kiegészíteni, hogy a kormány 2007 első félévi munkatervében szerepel az egyszázalékos törvény módosítási feladata. Terveink szerint 2007 második felében az Országgyűlés elé is benyújtásra kerül majd a módosítás, amelyben természetesen az itt felvetetteket civil szervezetek, egyházak és minden érintett megkérdezésével megpróbáljuk ezeket a problémákat kiküszöbölni, kezelni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Fedor úr, parancsoljon, az Oktatási Minisztériumból.

DR. FEDOR TIBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Köszönöm, hogy szót kaptam. az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságát képviselem. Azért jeleztem, hogy szívesen hozzászólnék a témához, mivel korábban, amikor az egyházi kapcsolattartás államtitkárságként működött, az akkori államtitkár, Gulyás Kálmán úr és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úr között volt egy levélváltás, egy személyes egyeztetés is az szja egy százalék-felajánlása kifejezetten a perforáció témakörében. Szeretném jelezni, hogy Péterfalvi úr nem zárkózott el ettől a lehetőségtől, felmerültek olyan verziók, amelyek ezt lehetővé tennék. Nyilvánvalóan időközben itt különböző strukturális átalakulások voltak, ennek következtében ennek az ügynek az egyházi kapcsolattartás területén egyelőre nem volt folytatása.

A magam részéről az Egyházi Kapcsolatok Titkársága nevében azt tudnám felajánlani, hogy készségesen ennek a témakörnek a kombinációját felvállaljuk, természetesen az APEH, a Pénzügyminisztérium, illetve az adatvédelmi biztos úr felé is, mert az én hivatalos tudomásom szerint voltak azért reménykeltő fejlemények ebben az ügyben. Úgy gondoljuk, amennyiben ez megoldható, mind a pénzügyi, mind pedig az adatvédelmi törvényeknek megfelelő, remélhetőleg növelné a felajánlási kedvet az adófizető állampolgárok részéről. Amit itt elnök úr elmondott, azok alapján én úgy látom, itt komoly tartalékok vannak. Ha jól értelmezem, durván van négymillió adófizető állampolgár, és ebből 800-850 ezer ember ajánl fel az egyházak részére egy százalékot. Nagyon komolyan úgy gondoljuk, hogy komoly tartalékok vannak még ebben. Amennyiben technikailag ezt könnyíteni, egyszerűsíteni lehetne, akkor reméljük, hogy az adó-felajánlási kedv is növekedne.

Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Azt javaslom a bizottságnak, nagyon szépen köszönjük ezeket az információkat, de mos ne nyissuk meg azt a vitát, ami mint ahogy hallottuk - a jövő évben valószínűleg kötelességünk lesz, ha napirendre kerül az egyszázalékos törvény módosítása, mondom így röviden és nem szabatosan. Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel, akkor megkérdezem még, hogy az utóbb elhangzottakra esetleg Szikora úr valamit már...?

DR. SZIKORA JÁNOS, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke: Egy technikai jellegű kérdésem lenne, ha lehet. Bár mint értesültem, tavaly nem technikainak minősültek. Ezt az anyagot az APEH honlapján közzéteheti az APEH, a bizottság engedélyt ad erre.

ELNÖK: Tekintettel arra, hogy ezek az anyagok, amelyeket mi tárgyalunk - hacsak nem minősítjük annak valamilyen oknál fogva. Nézek a szakértőkre, hogy nem nyilvános. Azok nyilvánosak. Gondolom, a mi honlapunkon is kint lesznek, tehát egészen természetesen. Nincs ebben olyan, ami indokolná azt, hogy ne tehessük közzé, sőt közérdekű adatoknak minősül.

Nagyon szépen köszönöm önöknek a részletes tájékoztatót. Köszönöm, hogy eljöttetek. Én is csatlakozom képviselőtársamhoz, akik már elmondták, hogy nagyon szépen köszönjük azt a munkát, amit a civil szervezetek és az egyházak érdekében végeznek. Azt mindannyian tudjuk, hogy természetesen önök jogalkalmazók, és aszerint járnak el, ahogy a törvények és a jogszabályok előírják. Azt tapasztaljuk - és azt hiszem, ebben Gerencsér úr is megerősít -, hogy a kötelező feladatokon túl is teljesít az APEH. Ezt mindenképpen méltányolnunk kell.

Még egyszer köszönöm, hogy eljöttek. Rövid szünetet rendelek el.

(Rövid szünet.)
(Az elnöklést Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke veszi át.)

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz (T/1145. szám) benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Köszöntjük a minisztérium képviselőit, Nyenyestánné Endrész Katalint, György Istvánt, Sütő Katalint, Simon Istvánnét, Hopka Viktóriát. Kapcsolódó módosító javaslatokról szavazunk a költségvetésről szóló törvényjavaslat kapcsán. Tanácskoztunk, azért is kértem ezt a kis szünetet, hogy hogyan tudjuk blokkosítani a szavazást, de aztán arra a közös álláspontra jutottunk, egyszerűbb végigfutni az egészen, mint hogy ezt kivesszük, azt kivesszük, lehet, hogy tovább tart a végén időben, mintha végigmegyünk az egészen.

A 10/2. és a 10/1. számú javaslattal fogjuk kezdeni, amelyek összetartoznak. Annyit hadd kérdezzek, szükséges-e felhívni a figyelmet arra, hogy kinek a kapcsolódó módosító javaslata, vagy pedig ne mondjam a nevet, csak akkor, ha bizottsági tagról van szó, akkor azért bemondanám, az itt meg van nekem is jelölve, vagy pedig ha nem egyértelmű a minisztériummal, hogy melyikről is beszélünk. (Közbeszólás: Béki Gabriella javaslatainál kérem jelezni, hogy kinek a javaslata.) Jó így? Akkor nem mondom, kinek a javaslata. (A képviselők helyeselnek.) Alelnök asszony?

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is támogatom ezt a javaslatot. Azzal egészíteném ki, ami már eddig jó gyakorlatunk volt, hogy ha látjuk előre az arányokat, akkor ne számoljunk minden egyes szavazásnál, hanem azt az arányt hagyjuk jóvá, amit elnök úr bemond, és akkor jelentkezzünk csak, amikor ettől eltérő álláspontja van bárkinek.

ELNÖK: Rendben van ez így? (A bizottság tagjai egyetértőleg bólogatnak.) Ezzel a kiegészítéssel, hogy a bizottsági tagokon kívül Béki Gabriella javaslataira térünk ki, és az arányok megállapítása pedig mindaddig az én hatásköröm, ameddig valaki nem tiltakozik ez ellen. Jó? (Közbeszólások: Így van!)

A 10/2. és 10/1. számú javaslatról kérdezem a kormány képviselőit.

ÁROK SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Árok Szabolcs vagyok a Pénzügyminisztérium részéről. A 10/1. és 10/2. ajánlási számon benyújtott módosító indítványokat a kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. Igen? (Szavazás.) Nincs. Tartózkodás? (Szavazás.) Tizenkilenc tartózkodással a bizottság egyharmada sem támogatta a kapcsolódót.

A 23/1. számú javaslat következik. Kormány?

PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? Igen szavazat? (Szavazás.) Kilenc igen és tíz nem szavazattal a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.

A 24/1., a 83/1. és a 83/11. számú javaslatokról együtt szavazunk. Kormány?

PUSKÁSNÉ DR. SÜTŐ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? Igen? (Szavazás.) Tíz igennel és kilenc nemmel a bizottság többsége támogatta a javaslatot.

A 35/1. számú javaslat. Kormány?

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és kilenc tartózkodással a bizottság többsége támogatta.

A 43/1. számú javaslat következik.

ÁROK SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és kilenc tartózkodással a bizottság többsége támogatta.

A 47/1. következik.

NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és kilenc tartózkodással a bizottság többsége támogatta.

Az 50/2. következik.