EMBCB-1/2007.
(EMBCB-31/2006-2010.)
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. február 7-én, szerdán, 10 óra 14 perckor
a Képviselői Irodaház 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelentek*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Horváth Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások, válaszok*
Szavazás*
A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1745. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Boldizs József (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás*
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Kara Ákos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások*
Szavazás*
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1746. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Kara Ákos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője*
Szavazás*
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1743. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Emri István (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás*
Dr. Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének bizottsági állásfoglalás kialakítása iránti megkeresésének megtárgyalása a Tihany-Fürdőtelep 66. szám alatti felépítményes ingatlan használati jogának pénzbeni megváltása ügyében*
Szavazás*
A Miniszterelnöki Hivatal felkérésére döntés a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumába Németh Erika helyére delegálandó kormánypárti frakciót képviselő személy jelöléséről*
Szavazás*
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jei választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentés (J/1893. szám), valamint az Országos Választási Bizottság beszámolója, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról szóló jelentés (J/1894. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Rytkó Emília (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda) szóbeli kiegészítése*
Dr. Szigeti Péter elnök (Országos Választási Bizottság) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, válaszok*
Szavazás*
Egyebek*
Meghívás a román szenátus tagjainak fogadására*
Tájékoztató dr. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos kiosztott ajánlásairól*
Tájékoztató Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter meghallgatásának időpontjáról*
Fogarasiné Deák Valéria alelnök tájékoztatója a szociális bizottság brüsszeli kihelyezett üléséről, valamint kérése a nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottság és a szegregációval foglalkozó vegyes bizottság létrehozására*
1.A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1744. szám)
(Általános vita)
2.A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1745. szám)
(Általános vita)
3.A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám)
(Általános vita)
4.A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1746. szám)
(Általános vita)
5.A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1743. szám)
(Általános vita)
6.A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jei választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentés (J/1893. szám)
(Általános vita)
7.Az Országos Választási Bizottság beszámolója, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásáról szóló jelentés (J/1894. szám)
(Általános vita)
8.Dr. Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének bizottsági állásfoglalás kialakítása iránti megkeresésének megtárgyalása a Tihany-Fürdőtelep 66. szám alatti felépítményes ingatlan használati jogának pénzbeni megváltása ügyében
9.A Miniszterelnöki Hivatal felkérésére döntés a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumába Németh Erika helyére delegálandó, kormánypárti frakciót képviselő személy jelöléséről
10.Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) megérkezéséig Teleki Lászlónak (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) megérkezéséig Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Horváth Péter főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Boldizs József szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kara Ákos főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Emri István osztályvezető (Külügyminisztérium)
Dr. Szigeti Péter elnök (Országos Választási Bizottság)
Rytkó Emília főosztályezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda)
Dr. Eötvös Pál elnök (Magyar Újságírók Országos Szövetsége)
Hartyányi Jaroszlava elnök (Országos Ukrán Önkormányzat)
Juhász Péter tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kovács Nóra fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bánó Attila elnök (Magyar Újságírók Közössége)
Baktai György társelnök (Sajtószakszervezet)
Dr. Molnár Adrienn parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kapocsi Géza parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
József Judit osztályvezető (Külügyminisztérium)
Dr. Bodnár Eszter szakértő (Országos Választási Iroda)
Mucsi Tamás szakértő (Országos Választási Iroda)
H. Nagy Boglárka gyakornok
Nagy Bercel szakértő (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Dr. Soproni Roland szakértő (Fidesz-frakció)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 14 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok; boldog új évet már nem kívánok, bár ebben az évben először találkozik a bizottság. Elnézést, hogy kicsit késtem; nem szoktam, de ez most így alakult.
Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel a bizottság határozatképes. A helyettesítések a következőképpen alakulnak: Szászfalvi Lászlót Balog Zoltán helyettesíti, Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria alelnök asszony, Tóth Gyulát Lénárt László, Gusztos Pétert Teleki László, Farkas Flóriánt Varga József, Semjén Zsoltot pedig Bíró Ildikó helyettesíti. Köszönöm szépen.
A napirend elfogadása következik. A napirendi javaslatot mindenki megkapta. Van-e valakinek hozzászólása, vagy pedig el tudjuk így fogadni? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem, elfogadjuk-e a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Az 1. napirendi pontunk: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága, T/1744. számon.
Üdvözlöm a kormányzat képviselőit, Horváth Péter főosztályvezető és Juhász Péter tanácsos urakat. Megkérdezem, kívánják-e indokolni a törvényjavaslatot. Parancsoljon!
Horváth Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Nagyon röviden szeretnék néhány lényeges elemet kiemelni a törvényjavaslatból.
A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény egy ízben már, körülbelül egy évvel ezelőtt járt a parlament előtt, hasonló tartalommal. Akkor az Országgyűlés majdnem egyhangúlag el is fogadta a törvényjavaslatot, ámde a köztársasági elnök úr az akadálymentesítésre előírt határidőt kifogásolva nem hirdette ki a törvényt, megfontolásra visszaküldte.
A köztársasági elnök úr észrevételei alapján megfontoltuk a törvényt, és két helyen is pozitív módon változtattunk a javaslatunkon. A korábbi verzióban az önkormányzati felelősségi körbe tartozó épületek esetében az akadálymentesítés határidejeként 2013. december 31-ét jelöltük meg. Tekintettel arra, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervben menet közben biztonsággal lehetett forrásokat tervezni, ezért mód nyílt arra, hogy ezt a határidőt három évvel előbbre hozzuk, és így a kormányzati épületekre előírt határidővel azonos módon, az önkormányzati épületek esetében is 2010 legyen az akadálymentesítés határideje.
A másik lényeges módosítás, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv mögött lévő, részben támogatott infrastruktúra operatív programban, részben a regionális operatív programokban megtervezett összegek lehetővé teszik, hogy a korábban tervezett néhány ezer, önkormányzati tulajdonban lévő, illetve önkormányzat feladat ellátását szolgáló épülettel szemben közel 9 ezer épület akadálymentesítését tudjuk ez alatt az időszak alatt megoldani.
Ezek gyakorlatilag a legfontosabb módosítások a törvénytervezetben. A törvény korábbi erényeit, a közszolgáltatás, az akadálymentesség, illetve az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát nem módosítottuk.
Azt hiszem, ezek a legfontosabb elemek, amelyeket elöljáróban szóban szerettem volna összefoglalni. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kormány képviselőjének az indoklást. Kérdezem a bizottság tagjait, kívánnak-e hozzászólni, kérdéseket föltenni.
Alelnök asszonyé a szó.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, nagyon rövid leszek. Annyit szeretnék mondani, hogy a törvényjavaslathoz írásban csatolt általános és részletes indoklás, illetőleg a most elhangzott szóbeli kiegészítés alapján támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát és elfogadását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A Fidesz- és a KDNP-frakció nevében szintén támogatásunkról biztosítjuk a javaslatot.
Egyetlen kérdésem lenne: az ütemezés most 2013? (Horváth Péter: 2010.) 2010. Az évenkénti teljesítés ellenőrzésére gondoltak-e? Van-e valamilyen olyan mechanizmus beépítve, hogy ne 2010-ben derüljön ki, hogy sikerült-e vagy nem, hanem évenkénti bontásban lehetséges-e valamifajta ellenőrzése a végrehajtásnak?
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó épületek esetében a törvénytervezet melléklete eleve éves bontásban tartalmazza a feladatokat, tehát átlátható, hogy melyik évben pontosan mire vállalkozunk. A kormányzati épületek esetében, tekintettel a kormányzatban zajló jelentős átalakításokra, ezt az éves ütemezést a törvényben nem tudtuk megoldani, ellenben háttérdokumentumokban, a támogatott infrastruktúra operatív programban ez az ütemezés is megjelenik. Az IOP-hoz, tehát az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló programhoz csatlakozó TÁMOP-ban - társadalmi megújulás operatív programban - különítettünk el mintegy 1 milliárd forintot arra, hogy a végrehajtáshoz szükséges tanácsadási szolgáltatást tudjunk nyújtani, illetve a végrehajtást folyamatosan tudjuk monitoroztatni. Jelen pillanatban szándékaink szerint erre a feladatra a Fogyatékosok Esélye Közalapítványt szeretnénk majd kijelölni, akik már évek óta a fejezetben rendelkezésre álló forrásokat pályázati úton fölhasználják, így tapasztalatokkal és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek az ellenőrzéshez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a megjelenést.
Kérdezem a bizottságot, kívánunk-e előadót állítani az ügyben. (Nincs ilyen jelzés.) Ez mindig azon múlik, hogy van-e jelentkező.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Én elvállalom.
ELNÖK: Alelnök asszony föláldozta magát, köszönjük szépen.
2. napirendi pontunk a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/1744. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Üdvözlöm a kormány képviselőjét és kérem, hogy a jegyzőkönyv számára mutatkozzon be.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Boldizs József vagyok és a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot képviselem a fogyasztóvédelmi osztályról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, hogy indokolja a törvényjavaslatot.
Boldizs József (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat célja a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004. számú EK-rendelet végrehajtása az európai uniós tagságunkból fakadó kötelezettségünknek megfelelően. Ennek érdekében módosítani szükséges a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LXVIII. törvényt, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényt.
A 2006/2004. számú EK-rendelet az egyes fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogi aktusok végrehajtását biztosító tagállami hatóságok közötti együttműködésről szól, valamint a bizottsággal való együttműködés feltételeinek megteremtését célozza az Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében. E cél érdekében a rendelet előírja, hogy a tagállamoknak ki kell jelölniük a rendelet alkalmazásáért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságokat és a rendelet tagállamban történő alkalmazásának összehangolását végző összekötő hivatalt, ezért a törvényjavaslat tartalmazza a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint most már a regionális fogyasztóvédelmi főfelügyelőségek és a Nemzeti Hírközlési Hivatal kijelölését. Az egyes hatóságok kijelölésére az azok státuszát, illetve feladatkörét megállapító törvényben kerül sor. A fogyasztóvédelmi törvényben összekötő hatóságként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kerül kijelölésre, mivel általános fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkezik és a legtöbb fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogi aktus végrehajtásában érintett.
A 2006/2004. számú EK-rendelet szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezzenek a rendelet alkalmazásához szükséges vizsgálati és intézkedési jogosítványokkal. Ezek a jogosítványok a következők: dokumentumhoz való hozzáférés, információkérés, helyszíni ellenőrzés, jogsértés felhagyására történő írásbeli felszólítás, jogsértés felhagyására vonatkozó kötelezettségvállalás elrendelése, annak közzététele, a jogsértés felhagyásának, a jogsértés megtiltásának elrendelése, a vonatkozó határozat közzététele, illetve eljárási bírság kiszabása. Az uniós rendeletben szereplő hatásköröket biztosítani kell az összes érintett magyar hatóság feladat- és hatáskörében.
A törvényjavaslat elfogadása biztosítja a 2006/2004. számú EK-rendelet végrehajtását, a fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogi aktusok hatékony kikényszerítését és a belső piac mind teljesebb érvényesülését. Tegnap Magyarországra látogatott Meglena Kuneva fogyasztóvédelemért felelős főbiztos asszony, és tárgyalásokat folytatott civil szervezetekkel, megnyitotta a hazai európai fogyasztói központot, valamint Kiss Péter miniszter úrral is tárgyalt. Ezen a megbeszélésen is elhangzott, hogy az Európai Bizottság fokozottan fogja ellenőrizni a rendelet végrehajtását, a harmonizációt és a magyar jogszabályok megfelelő kiegészítését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kinek van kérdése, észrevétele, megjegyzése? (Nincs jelentkező.)
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.
3. napirendi pontunk a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1917. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent dr. Kara Ákost és dr. Kovács Nórát. Kérem, hogy indokolják a törvényjavaslatot.
Dr. Kara Ákos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az ENSZ és az Európai Unió új kötelezettségei, illetve bizonyos háttérszabályok változása indokolja a Btk. átfogónak nevezhető módosítását.
Az általános részi szabályok közül a személyek szabad mozgására vonatkozó 2007. évi I. törvény alapján szükséges módosítani a kiutasításra vonatkozó szabályokat. A javaslat megteremti az elkobzásra vonatkozó szabályok módosítását, lehetőséget ad arra, hogy elkobozható legyen az az eszköz - elsősorban gépjármű -, amelyet a bűncselekmény befejezését követően annak a dolognak az elszállítására használtak, amelyre a bűncselekményt elkövették. Ebben az esetben azonban megmarad a bíró diszkrecionális jogköre. Ha az elkobzás nem áll arányban a bűncselekmény súlyával, illetve méltánytalan hátrányt jelent az elkövetőre vagy a tulajdonosra nézve, akkor el lehet tekinteni az elkobzástól.
Az általános részi rendelkezések másik lényeges módosítása az, hogy a bűncselekményi értékhatárt a vagyon elleni bűncselekményeknél a 2000-ben meghatározott 10 ezer forintról 20 ezer forintra, a gazdasági bűncselekményeknél az 1993-ban meghatározott 50 ezer forintról 100 ezer forintra emeli annak érdekében, hogy ezek a valós értékviszonyokat tükrözzék.
A különös részi rendelkezések közül az ENSZ BT határozatára tekintettel szükséges módosítani a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazásának tényállását. Ez technikai módosítás.
A BT határozatban kiterjeszti ezeket a fegyvereket, és ennek megfelelően történt a módosítás.
Az Európai Uniónak a gyermekpornográfia elleni kerethatározata miatt módosítottuk a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, valamint a megrontás tényállását. A javaslat szerint büntetendővé válik az a 18. életévét betöltött személy, aki 18. életévét be nem töltött személlyel ellenérték fejében közösül vagy fajtalankodik. A tiltott pornográf felvétellel kapcsolatban pedig az ilyen felvételeknek nemcsak a nagy nyilvánosságra hozatala, hanem akár egy-két ember számára való hozzáférhetővé tétele is bűncselekménynek minősül, mert ezt kívánja meg a kerethatározat.
Jelentős módosításon estek át a gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények. Ezeknek elsősorban az új csődtörvény, illetve az új gazdasági társaságokról szóló törvény az indoka. Illetve módosul a pénzmosás tényállása, amit indokol egyrészt a 3. pénzmosás elleni európai uniós irányelv, valamint a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyságát célul kitűző nemzetközi szervezetek, mint az FATF, a Moneyval, az IMF, illetve a World Bank által elvégzett magyarországi értékelés alapján megszületett ajánlások.
Módosítja ezenkívül, lényegében a törvényen belüli koherencia megteremtése érdekében a javaslat a büntetőeljárásról szóló törvényt; illetve hogy az alkotmányos aggályokat teljesen eloszlassa, a büntetés-végrehajtásról szóló törvényerejű rendeletet, illetve a büntetés-végrehajtás szervezetéről szóló törvényt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e hozzászólás, kérdés, kiegészítés. (Nincs ilyen jelzés.)
Ha jól értem, ez is egy salátatörvény.
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést, elnök úr, én nem nevezném salátatörvénynek, mert ezek egymással alapvetően, szorosan összefüggő törvények. A szélesebb értelemben vett büntetőjogon kívüli törvényeket nem módosít. A büntető törvénykönyvben, mondjuk, egy bűncselekmény átnevezése, új bűncselekmény beiktatása egyszerűen indukálja azt, hogy a Be.-hez is hozzá kell nyúlni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos képviselő úr?
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Technikai jellegű kérdésem van. Legyen kedves segíteni nekem, hogy mit tekint fajtalankodásnak a magyar büntető törvénykönyv.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem akarok rosszul idézni, de alapvetően a tényleges szexuális aktuson kívüli minden szexuális aktust, tehát az erőszakos közösülés és a fajtalanság között ez a fő különbség.
ELNÖK: Elfogadható ez a válasz képviselő úrnak, vagy vár még pontosítást?
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Lépjünk tovább!
ELNÖK: Bíró Ildikó, parancsoljon!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Bocsánat, kicsit elkéstem ezzel a gondolattal, de azért azt megkérdezném, mi az, hogy "ellenérték fejében". Természetesen értem, hogy miről van szó, csak abban az esetben, ha egy gyerek a célszemély, el lehet azt játszani, hogy ő magától akarta, és egyébként az ellenérték átadása tőle függetlenül történik. Van-e ennek jelentősége?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha jól értem a kérdést, ez azt jelenti, hogy az ellenérték nem a 18 éven alulinak adódik át közvetlenül, hanem valaki másnak?
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Igen, így értem. A bűncselekmény elkövetője azt mondhatja, hogy az illető 18 éven aluli saját akaratából ment bele az aktusba. Tehát az "ellenérték fejében" nem marad-e egy kerülő út, azzal, hogyha az elkövető azt mondja, hogy nem ellenérték fejében történt, hanem önként ment bele a 18 éven aluli?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Bizonyítani kell azt, hogy ellenérték fejében történt. Ha ez nem kerülne be a tényállásba, akkor az azt jelentené, hogy 14-18 év közötti személlyel senki sem létesíthetne szexuális kapcsolatot, mert bűncselekménynek minősülne. Itt pont arról van szó, hogy kitágítja a védett kört a 14-18 közöttiekre, de csak akkor, ha ez az aktus ellenérték fejében történt. Tehát az ellenértéket bizonyítani kell ebben az esetben.
A kerethatározat sem kívánja, de józan ember sem kívánhatja, hogy a 14-18 év közötti minden szexuális kapcsolatot bűncselekménynek nyilvánítsunk.
ELNÖK: De ha jól értem, ezzel a 16 év lekerült 14 évre, tehát két év... (Közbeszólások.) - az önkéntes esetben, nem?
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Eddig is 14 év volt a korhatár. A 12-14 év között van megrontás.
ELNÖK: Értem. Van-e még egyéb kérdés? (Nincs.)
Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, általános vitára alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 11 igen. Nem? (0) Nincs. És tartózkodás? (9) 9 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a kormányzat képviselőinek a megjelenést és a tájékoztatást; a következő napirendi pontunknál szintén ők képviselik az előterjesztőt.
Kíván-e előadót állítani a bizottság? (Rövid egyeztetés.) Dr. Szabóné Müller Timea lesz a bizottság előadója. Köszönjük szépen.
A 4. napirendi pontunk: a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Kérem a minisztérium képviselőjét, indokolja meg a törvényjavaslatot.
Dr. Kara Ákos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Ez a törvényjavaslat két fő részből tevődik össze. Az egyik a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 4. fejezetét szabályozza újra, amely a büntetőjogi szankciók végrehajtásának átvételét és átadását rendezi. Erre azért volt szükség, mert eddig az erre vonatkozó szabályok szétszórva voltak megtalálhatók a Btk.-ban, a Be.-ben, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben, és most ezt rendezi egy fejezetbe a javaslat.
A javaslat másik része a 2003. évi CXXX. törvényt módosítja, amely az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködést szabályozza. Ennek az indoka az, hogy itt született egy olyan új kerethatározat, amely a pénzbüntetések elismerésére vonatkozik, és ennek az átültetését kellett végrehajtani ebben a törvényben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés, kiegészítés, hozzászólás. (Nincs.)
Ha nincs, akkor kérem, szavazzunk! Általános vitára alkalmasnak találja-e a bizottság a törvényjavaslatot? (Szavazás.) 19 igen szavazattal, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot a bizottság.
Köszönjük szépen. Úgy gondolom, nincs rá szükség, hogy ebben az ügyben előadót állítsunk. (Nincs ellenvetés.)
5. napirendi pontunk a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló T/1743. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Üdvözlöm Emri István urat, a Külügyminisztérium osztályvezetőjét és kérem, hogy indokolja a törvényjavaslatot.
Emri István (Külügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
EMRI ISTVÁN (Külügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A konzuli védelemhez fűződő jog alkotmányos alapjog, melynek tartalmát a konzuli védelemről szóló törvény határozza meg, amit 2001-ben fogadott el az Országgyűlés. Az elmúlt időszakban néhány olyan módosításra került sor, amelyek tovább növelik a konzuli védelem hatékonyságát.
A mostani módosítások három csoportba sorolhatók. Az első a bajba jutott magyar állampolgárok érdekeinek védelmét szolgáló néhány további együttműködési forma, konzuli szolgáltatás törvényi nevesítése. Ilyen a konzuli szolgálat együttműködése a Magyarországon és külföldön működő karitatív, szociális feladatokat ellátó nem állami szervezetekkel, egyesületekkel, illetve egyházakkal vagy magánszemélyekkel, ami lehetővé teszi, hogy a bajba jutott magyar állampolgároknak nyújtandó segítséget a konzuli szolgálaton keresztül továbbíthassák.
A második: ha a külföldön fogva tartott magyar állampolgárok élete, testi épsége vagy egészsége nyilvánvalóan és súlyosan veszélyeztetett, akkor a Külügyminisztérium rendelkezésére álló konzuli kölcsönkeretből vissza nem térítendő támogatást nyújthasson a miniszter. Ez a módosítás a konzuli kölcsön nyújtása során nagyobb hatáskört biztosít a konzulnak a kölcsön elbírálásához. A konzuli védelem nyújtását válsághelyzetben az állampolgárok azzal is segíthetik, ha a külföldi utazás előtt előzetesen megadják az adataikat.
A harmadik módosítás technikai jellegű: összhangba hozza a konzuli törvényt a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvénnyel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kinek van kérdése, észrevétele, megjegyzése? (Nincs jelentkező.)
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Mivel a 6. és a 7. napirendi pontokhoz még nem érkeztek meg az előterjesztő képviselői, javaslom, hogy a 8. napirendi ponttal folytassuk a munkát. Egyetért ezzel a bizottság? (Igen.)
Következő napirendi pontunk tehát dr. Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének bizottsági állásfoglalás kialakítása iránti megkeresésének megtárgyalása a Tihany, Fürdőtelep 66. szám alatti felépítményes ingatlan használati jogának pénzbeni megváltása ügyében. Üdvözlöm dr. Eötvös Pál urat, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökét, Bánó Attila urat, a Magyar Újságírók Közösségének elnökét és Baktai György társelnök urat. Zelles Sándor vezérigazgató úr nincs jelen, de az ő jelenléte nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megtárgyaljuk az ügyet.
Kérdezem a beadványtevőket, hogy kívánják-e kiegészíteni az leírtakat.
DR. EÖTVÖS PÁL elnök (Magyar Újságírók Országos Szövetsége): Nem, mert mindent leírtunk, ami az előzményekhez, illetve az érveléseinkhez hozzátartozik. A kérésünket igyekeztünk röviden összefoglalni és most sem kívánjuk bőbeszédűen megindokolni.
ELNÖK: Nem feltétlenül szükséges indokolni a leírtakat, mert látjuk a beadványból, hogy miről is van szó. Viszont bizottságunk megörökölte a társadalmi szervezetek bizottságának feladatát, ezért - ha más nem kíván hozzászólni - alelnök asszony nyilván fog pár szót mondani az üggyel kapcsolatban. Én csak annyit jegyeznék meg, hogy ha két vagy három szervezet egyetért egy dologban, akkor nem gondolom, hogy egy negyediknek az örömön és a támogatáson kívül más reakciója lehet. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor alelnök asszonynak adom meg a szót.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én sem szeretném nagyon szaporítani a szót, hiszen jól olvasható a kérés, az összes hivatkozás és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság álláspontja is. Azt kérem a bizottságtól, hogy támogassa a kezdeményezést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja ennek az ügyletnek a megtörténtét? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a beadványtevők kérését.
Köszönjük szépen a megjelenést és sok sikert kívánunk az ügylet lebonyolításához.
Következő napirendi pontunk a Miniszterelnöki Hivatal felkérésére döntés a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumába Németh Erika helyére delegálandó kormánypárti frakciót képviselő személy jelöléséről. Kérdezem a kormánypárti képviselőket, hogy van-e jelöltjük.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Lénárt László képviselő urat javasoljuk.
ELNÖK: Van-e valakinek Lénárt László személyével kapcsolatban kifogása? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Ki támogatja Lénárt László képviselő úr jelölését a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumába? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért Lénárt László képviselő úr jelölésével.
Amíg a 6. és 7. napirendi ponthoz nem érkeznek meg az előterjesztők, szünetet rendelek el.
(Szünet: 10.50 - 11.03)
ELNÖK: A 6. és 7. napirendi pontunk összevont tárgyalása következik: a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-jén megtartott választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az Országos Választási Bizottság erről szóló jelentésének az általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Köszöntöm a körünkben megjelent dr. Szigeti Péter OVB-elnököt és Rytkó Emília főosztályvezető asszonyt. Kérem, indokolják a törvényjavaslatot.
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A választásokért felelős miniszter kötelezettsége minden választást követően a választások lebonyolításáról, technikai feltételeinek megteremtéséről, pénzügyi felhasználásáról a választásokat követően számot adni.
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter jelentésében arról ad számot, hogy 2006. október 1-jén az ország valamennyi településén a törvényes körülmények között megtörtént a választás. A választás feltételei adottak voltak. A választás lebonyolításában mintegy 100 ezer közreműködő köztisztviselő, választási bizottsági tag és körülbelül 30-31 ezer közötti számban vettek részt delegált tagok, akik segítettek a törvényes feltételek meglétének ellenőrzésében és a törvények betartatásában.
A választások lebonyolításakor 2006-ban első alkalommal került sor önálló törvény alapján a kisebbségi önkormányzatok megválasztására. A kisebbségi választásnál rövid idő állt ugyan rendelkezésre a törvény bevezetésére, de mintegy 200 ezer állampolgár kérte a kisebbségi választói jegyzékekbe való felvételét, és mindennek eredményeképpen 2045 kisebbségi önkormányzat alakult. Ebből 2044 ma is működő önkormányzat; ez nagyságrendben kétszázzal több, mint négy évvel ezelőtt a kisebbségi önkormányzatok száma volt.
A törvény célja az volt, hogy egy önálló választási törvény alapján sikerüljön hátraszorítani, visszább szorítani az etnobiznisz eléggé ízléstelen és nagymértékben való elterjedését. Az eredményről ma még nem tudunk megbízható képet adni, hiszen ez csak az első lépés volt. A működés fogja majd igazolni, hogy ez valóban beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket.
A választások ezzel, noha a miniszter most beszámol, nem értek véget. Március 4-én kerül sor a területi és országos kisebbségi önkormányzatok megválasztására, ekkor zárul le ez a tavaly október 1-jén megkezdett folyamat, és reméljük, ezzel az önkormányzati választások mostani szakaszára pontot tehetünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Elnök úr, parancsoljon!
Dr. Szigeti Péter elnök (Országos Választási Bizottság) szóbeli kiegészítése
DR. SZIGETI PÉTER elnök (Országos Választási Bizottság): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a szót. Alapvetően az Országos Választási Bizottság is törvényes beszámolási kötelezettségének tesz eleget, amikor az önkormányzati képviselői, illetőleg a kisebbségi választásokról összefoglalta tapasztalatait és elvégezte egyéb feladatait. Tehát abban a szerkezetben terjesztettük önök elé ezt az írásbeli beszámolót, hogy az első részében bizonyos tényeket közlünk, határozatok, állásfoglalások számáról van szó, a határozatok típusáról; hogy úgy mondjam, ezek kötelező kellékek.
Talán érdekesebb a 2. fejezet, amely olyan problémákkal foglalkozik, és három ilyet is nevesít, amelyet a jogszabályok egyértelműségének hiánya okoz, és az OVB-t állásfoglalások kiadására késztette. Ezzel együtt ezek között is akad olyan, amely tulajdonképpen nem igazán megoldható állásfoglalással, hanem inkább a törvényhozónak kellene lépni. Itt a II. bekezdés 2. pontjára utalnék, amely kifejti ezt a problémát, hogy a többes jelölésnél a választást megelőző 19 nappal vissza kellene lépnie, nyilatkozni kellene a jelöltnek arról, hogy melyik jelöltségét tartja érvényesnek. Ez idáig rendjén is való, azonban probléma az, hogy ha ezt nem teszi meg, akkor milyen jogkövetkezményei vannak egy ilyen helyzetnek, és ez az, amivel a törvényhozó nem foglalkozott, és ily módon kénytelenek voltunk a jogalkotást igénylő kérdést állásfoglalással rendezni. Nevezetesen, hogy ez a határidő-mulasztás tulajdonképpen a nyilvántartásból való törlésnek a jogkövetkezményét vonja maga után, de meg kell mondjam, nem problémátlan, hogy erről az OVB-nek kellett - a gyakorlati szükségletek okán is - állásfoglalást kiadni, mert igazában véve törvényhozási problémáról van szó.
Említi a beszámolónk a jogalkalmazásban felvetődött néhány problémát, ezt két pontban foglaltuk össze.
Végül pedig, ami szintén hozzátartozik az átfogóbb szempontokhoz, a települési kisebbségi önkormányzatok választásának új módjával kapcsolatban alapvetően azt gondoljuk, hogy történt itt előrelépés. Természetesen ennek a mértékén és értékelésén lehet vitatkozni, mint ahogy a kisebbségi biztos úr negatívabban értékelte a kisebbségi választások megoldásait, mint az OVB. Egészében véve mi azon az állásponton voltunk, hogy fő törekvésében a törvény beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és ilyen szempontból a részmegoldások problematikussága sem feledtetheti ezt a tényt. A regisztráció módján, a regisztrált adatok kezelésének a módján és az ombudsman úr által felvetett egyéb szempontokon persze lehet a jogalkotónak gondolkodni. Mi tulajdonképpen azt mondtuk, hogy olyan jövőbeni szabályozás is elfogadható, amelyben a kisebbségek saját maguk kezelhetik a névjegyzéküket, de azért ez egy jogpolitikailag alaposan mérlegelendő helyzet, amelyben nem biztos, hogy kell lépnie a törvényhozónak.
Ezt alkotmánybírósági döntés is megerősíti, és a jelenlegi jogi szabályozással az ombudsman úr sem igazán ért egyet.
A beszámoló utolsó részében rögzített tapasztalatok nem térnek el a parlamenti választások tapasztalataitól. Három intézmény - az ajánlószelvények, a kampánycsend és az igazolással történő szavazás - újraszabályozását mindenképpen indokoltnak tartjuk. Ezek az álláspontok többnyire széles körben ismertek, nem hiszem, hogy ezekről most részletesebben kellene beszélni, de - mint mondtam - a törvénymódosítás keretében indokolt lenne ezeket újraszabályozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. Ki kíván kérdezni vagy hozzászólni? Farkas Flórián képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások, válaszok
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Egyetértek az elhangzottakkal, de megjegyzem, hogy a törvénymódosítás eléggé váratlanul érte a kisebbségeket. A választási bizottság felkészült a fogadásra, de a kisebbségek nem igazán voltak felkészülve, mégis viszonylag zökkenőmentesen, különösebb problémák nélkül zajlottak le a választások. Az esetlegesen előforduló etnobizniszt elsősorban nem a kisebbségek élvezték, hanem a nem kisebbségek, de a helyzet e tekintetben is némileg tisztult. Azzal egyetértek, hogy egy átfogó, konszenzusos alapokon nyugvó törvénymódosításra szükség van, és fontosnak tartom, hogy a kisebbségek vonatkozásában a kedvezményes mandátum visszakerüljön a törvénybe, ami 93 százalékos adóssága a törvényhozásnak a kisebbségekkel szemben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmidt képviselő úr!
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szigorúan a 2006-os választásokat nézve a kisebbségekkel kapcsolatos jelentés elfogadható, de mivel a kisebbségi választások 2007. március 4-én fejeződnek be, a 2006. évi jelentést vagy ki kell egészíteni egy újabb beszámolóval, vagy pedig részjelentéssé kell nyilvánítani. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos úr a bizottság elmúlt ülésén a választási törvénnyel kapcsolatos megjegyzéseit megtette, én azokat elfogadom, de azt javaslom, hogy március 4-ét követően készüljön egy újabb jelentés is.
Mint a sajtóból is ismert, vannak olyan kisebbségek, amelyek éltek az etnobiznisz adta lehetőségekkel. Bármennyire is ki akartuk ezt zárni a törvénymódosítás során, úgy látszik, a magyar szürkeállomány mindig talál lehetőséget a törvények kijátszására. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér még valaki szót? (Nincs jelentkező.) Azért kell most erről a jelentésről tárgyalnunk, mert van olyan határidő, amire a minisztériumnak vagy az OVB-nek be kell nyújtania a törvénymódosítással kapcsolatos javaslatot? Mert tényleg logikusnak látszik, hogy várjuk meg az országos kisebbségi önkormányzatok választásának a lezárultát, és utána beszéljünk a tapasztalatokról. Főosztályvezető asszony!
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda): Tisztelt Bizottság! A választási eljárásról szóló törvény nem írja elő a miniszternek, hogy a kisebbségi választásokról beszámoljon. A törvény úgy rendelkezik, hogy a választásokért felelős miniszter a választások tartalmi lebonyolításáról számot ad az Országgyűlésnek a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokat követően. A kisebbségi választás egy külön választás és a törvény nem írja elő, hogy erről is be kell számolnia. Ezzel együtt - mivel a kisebbségi választás és az önkormányzati választás 1993-tól egészen mostanáig szimbiózisban volt Magyarországon - a jelen körülmények között úgy ítélte meg a miniszter, hogy a kisebbségi választásról nem lehet nem beszámolni, és azt is fontosnak tartja, hogy az országos kisebbségi önkormányzati választások után tájékoztassa az Országgyűlést annak tapasztalatairól. De a törvény szerint a kisebbségi választásokról nincs beszámolási kötelezettsége a miniszternek.
ELNÖK: Köszönöm. Elnök úr!
DR. SZIGETI PÉTER elnök (Országos Választási Bizottság): Az OVB beszámolója a 4. oldalán érinti a Schmidt képviselő úr által felvetett problémát olyan formában, hogy hányan kérték felvételüket a névjegyzékbe és hány települési kisebbségi önkormányzatot hoztak létre. Ez a félmondat tisztázza ezt a problémát.
Az országos kisebbségi önkormányzatok elektori rendszerben történő megválasztására 2007 márciusában kerül sor. A kisebbségi választási folyamat még nem ért véget, így arra nézve nincs beszámolási kötelezettség, de amire nézve van, abban megemlítjük a dolognak ezt az áthúzódó természetét az országos és a területi kisebbségi választások szempontjából. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Az illetékes bizottság és a parlament plenáris ülésén túl a mi bizottságunkban is helyénvaló megköszönni azoknak a köztisztviselőknek, választott és delegált különféle bizottsági tagoknak, illetve önkénteseknek a munkáját, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a választás is törvényes rendben és mindannyiunk megelégedésére folyjék le. Tisztelettel javaslom, hogy a bizottság e tekintetben jegyzőkönyvben is fejezze ki a köszönetét.
Véleményem szerint semmi akadálya nincs annak, hogy bizottságunk a márciusi választások tapasztalatairól tájékoztatást kérjen, de ezzel a törvény által előírt beszámolóval kapcsolatban más a kötelezettségünk, más a jogosítványunk és a feladatunk, nevezetesen az, hogy kísérjük figyelemmel a kisebbségi önkormányzati választásokat, valamint azoknak a jogszabályoknak a működését, amelyeket mi alkottunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A cigány kisebbség nevében én is megköszönöm Rytkó Emília asszony munkáját, akinek sokszor este 8-9 óra körül is telefonáltunk és ő mindig rendelkezésünkre állt. Alelnök asszony köszönete ezért is nagyon ül.
Viszont szeretném megkérdezni, hogy a névjegyzékek megsemmisítése megtörtént-e. Sem kisebbségi vezetőként, sem gyakorló kisebbségi önkormányzati elnökként nem tudok arról, hogy ez a településünkön vagy a környékünkön bárhol megtörtént volna. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még hozzászólás? Farkas képviselő úr, parancsoljon!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Ha már az elismerésnél tartunk, akkor én is szeretném megjegyezni, hogy tényleg a részünkre is bármikor rendelkezésre állt Emília asszony, és mi is köszönjük szépen.
ELNÖK: Konszenzus van, úgy látom, ebben az ügyben - komoly dolog a mai világban.
Ha nincs egyéb hozzászólás, akkor azt kérném az OVB, illetve a minisztérium képviselőitől, ha egy csomagban tudnának válaszolni a fölvetésekre. Megadom a szót, tessék parancsolni!
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda): Köszönöm szépen. Nagyon jólesnek ezek a szavak. Rettenetesen nagy volt mindannyiunkban az izgalom - ha ennyi személyes megjegyzést megengednek -, hiszen akkor kellett elkezdeni a felkészülést a kisebbségi választásra, amikor még az országgyűlési választás javában folyt, és fontos volt, hogy a jegyzők értsék, tudják a dolgukat. Azt gondolom, hogy ez sikerült; ha önök elégedettek, akkor ez azt jelenti, hogy elértük, amit akartunk.
A területi választási irodák vezetői - kiadott intézkedésem alapján - válaszoltak arra, hogy ellenőrizték, és valamennyi településen a választói jegyzék megsemmisítésre került a törvényben előírt határidőben. A jegyzékek megsemmisítése éppen azért nagyon szigorú követelmény, sajnos nincs is időközi választás, hiszen négyévenként egyetlenegyszer van arra lehetőség, hogy névjegyzéket készítsenek, kizárólag a jegyző kezelheti, szigorú adatvédelmi szabályokkal, és a megsemmisítésének is meg kellett történni a szavazást követő 90. napig.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Ehhez csak annyit szeretnék fűzni, a törvény az én olvasatomban úgy hangzik, hogy a listaállító szervezetek részvételével kell megsemmisíteni a névjegyzéket, és én ezt hiányolom. Összesúgtunk Farkas Flórián elnök úrral, ő sem tud erről, hogy a megsemmisítésre meghívták volna a jelöltállító szervezeteket.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
RYTKÓ EMÍLIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Választási Iroda): Képviselő úr, ilyen nincs a törvényben. "A kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását, a jegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén annak elbírálását követően haladéktalanul meg kell semmisíteni." Ez a 115/G. § (4) bekezdése.
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Isten hozta az ukrán kisebbségi önkormányzat elnökét, kérem, üljön az asztalhoz. Formálisan a bizottságnak meg kell szavaznia, hogy szót adunk a vendégeknek, úgyhogy kérem, támogassuk ezt. Ki az, aki egyetért? (Szavazás.) 19 igen szavazattal egyetértünk.
Parancsoljon, elnök asszony!
HARTYÁNYI JAROSZLAVA elnök (Országos Ukrán Önkormányzat): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Emília! A IX. kerületben az ukrán önkormányzat részt vett a névjegyzék megsemmisítésén, mert mi kértük, és szerettük volna végignézni, hogyan semmisül meg. Egyébként magunkat bosszultuk meg, mert három órát töltöttünk ott, de megérte. (Derültség.)
Amikor én elmondtam az országos önkormányzat ülésén, hogy a többiek is betekinthettek a jegyzőkönyvbe - nekik csak a jegyzőkönyv maradt -, a szegedi önkormányzat elnöke a szegedi önkormányzathoz fordult, és azt mondták, nem is tudnak ilyesmiről. Ez volt a legviccesebb. Aki tudja, hogy a törvény miről szól, az behívott rögtön az eskü után, amikor letettük az esküt, hogy nézzük meg, hogyan semmisül meg a névjegyzék, a program, a papír bezúzva, s a többi, s a többi. De Szegeden azt mondták, hogy ilyesmiről nincs tudomásuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Lehet, hogy ezt itt most nem fogjuk tudni eldönteni. Főosztályvezető asszony fölolvasta az idevonatkozó rendelkezést - akkor itt valami félreértés van. Ezt a bizottság keretein belül nem tudjuk tisztázni.
Van-e más hozzászólás? (Nincs.) Ha nincs, én a következőt javaslom a fölvetések kapcsán.
Megkaptuk az Országgyűlés elnökének átiratában Kaltenbach Jenő jelentését is a kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatban. Ha lezárul az országos önkormányzati választás, azt javaslom, akkor hívjuk meg a biztos urat, és hallgassuk meg őt erről érdemben. Itt a formáliákról van szó, ez az OVB és a minisztérium feladata; az érdemi, a törvénymódosítási kérdésekről vagy a törvények különböző hiátusairól a kisebbségi ombudsman tud nyilatkozni. Azt javaslom tehát, hogy a márciusi választások után, megfelelő időpontban vissza fogunk térni az egész folyamatnak, illetve a törvénymódosításnak az értékelésére, hiszen ez egy új törvénynek a főpróbája volt a kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatban, úgyhogy erről mindenképpen szót kell ejteni ebben a bizottságban is.
Most azonban azt kérdezem a bizottságtól, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a jelentést. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 19 szavazattal, egyhangúlag igen; egyelőre az állami feladatok végrehajtásáról szóló jelentésről beszéltünk.
Gondolom, nem kíván újabb indoklást magáról a választásról szóló jelentés, de ha kívánják, természetesen szót adunk. (Nincs ilyen jelzés.)
Kérem, akkor arról is szavazzunk, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk-e magáról a választásról szóló jelentést. (Szavazás.) 19 igen szavazattal a bizottság ezt a jelentést is általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönjük szépen elnök úrnak és főosztályvezető asszonynak a megjelenést.
Kíván-e előadót állítani a bizottság? Schmidt Ferenc vállalja, köszönjük szépen. Akkor mindkét jelentéssel kapcsolatban Schmidt képviselő úr, jó? (Schmidt Ferenc: Rendben van.) S ezt a kérdést természetesen föl lehet vetni a parlament nyilvánossága előtt is.
Még egyszer köszönjük szépen a megjelenést.
A bizottság tagjaitól még egy kis türelmet kérek, mert van néhány, nem túl nagy horderejű, de mégis fontos "egyebek", amiről szót kell váltanunk.
Meghívás a román szenátus tagjainak fogadására
Az egyik a román EU-s delegáció fogadása, amelyet az Országgyűlés elnöke kért tőlünk. Ez a jövő szerdán, február 14-én 10 óra 45 perckor lesz, ebben a teremben. Kérem, minden frakcióból legyen itt legalább egy-két ember, hogy legalább a Kárpát-medencén belüli számarányunkat biztosítsuk az uniós román parlamenti delegációval kapcsolatban. Mindenkinél ott van a levél: "Az uniós program keretében a román szenátus nyolc szenátora, köztük négy bizottsági elnök és két magyar képviselő Magyarországra utazik, hogy Budapesten tanulmányozhassa az Országgyűlés európai uniós tevékenységét." Ezzel kapcsolatban kér minket az Országgyűlés elnök asszonya, hogy fogadjuk őket.
Gusztos képviselő úr, parancsoljon!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Csak szeretném jelezni, elnök úr, hogy bár a programot nagyon fontosnak tartom, de én egy külföldi út miatt sajnos nem tudok bent lenni abban az "egy-két" emberben, aki az SZDSZ-frakciót képviselni fogja a jövő szerdán. (Derültség.)
ELNÖK: Ha a másik itt lesz, nekünk az is jó. (Derültség.) Természetesen elfogadjuk a kimentést.
Kérdezem a főtanácsadó asszonyt, egyebekben miről kell még beszélnünk.
Tájékoztató dr. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos kiosztott ajánlásairól
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Kiosztásra került, Szili Katalin elnök asszony is a figyelmükbe ajánlotta a kisebbségi biztos úr ajánlásait. Elsősorban azért is, mert az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottsághoz kérte a biztos úr elküldeni. Ő is fontosnak tartaná, hogy még ebben a félévben, amíg Kaltenbach úrral erre lehetőségünk van, ezt lehetőleg tűzzük napirendre.
Úgy tudom, konkrétan a többi ombudsmannal kapcsolatban hamarosan felkérő levelet kapunk ajánlás megtárgyalására elnök asszonytól; a levél tervezetét már láttam.
Tájékoztató Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter meghallgatásának időpontjáról
A másik: Kiss Péter miniszter úr meghallgatása. Elnök úr kérésére levelet írtunk, ez a találkozó tavaly elmaradt. Most február 27-én - ez egy keddi nap - 13-15 óra között ér rá a miniszter úr, tehát kétórás meghallgatáson tud részt venni.
ELNÖK: Ez egy elég fajsúlyos dolog, az NCA-val kapcsolatos ügyek újra és újra fölmerülnek, és ezzel kapcsolatban van a miniszternek beszámolási kötelezettsége, amire az elmúlt évben nem került sor, ez annak a pótlása kíván lenni.
Alelnök asszony, parancsoljon!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Abból a meghívóból, amit képviselőtársaim is megkaptak, értesülhettünk arról, hogy az Országgyűlés szociális bizottsága az esélyegyenlőség éve alkalmából Brüsszelben kihelyezett ülést tart. Erre az ülésre az emberi jogi bizottság részéről Szabóné Müller Timea és Teleki László is kiutazik.
Ennek apropóján szeretném elmondani, hogy Szabóné Müller Timea kérésére kezdeményezzük, hogy a bizottságunk hozzon létre egy, a nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottságot, amihez tisztelettel kérjük a bizottság támogatását. Egyúttal javasoljuk - gondolom Gusztos képviselő úrral egyetértésben -, hogy kezdeményezzük egy, a szegregációval foglalkozó vegyes bizottság létrehozását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, észrevétele? Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ez utóbbi tavaly több bizottsági ülésen is szóba került, és tényleg jó lenne, ha a bizottság vezetése felvenné a kapcsolatot az oktatási bizottság vezetésével és konkrét lépések történnének annak érdekében, hogy a két bizottság tagjaiból egy, a szegregációt vizsgáló vegyes bizottság újra létre tudjon jönni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Egyetértek alelnök asszony javaslatával, csak azt kérem, hogy ne a nők esélyegyenlőségéről, hanem a nők és a férfiak közti egyenlő bánásmódról szóljon a dolog, mert szerintem ez a fontosabb. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem voltam pontos a megnevezésben. Természetesen nagyon pontosan meg kell határoznunk, hogy a létrehozni javasolt albizottság neve hogyan hangozzék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én csupán annyit szeretnék megjegyezni, hogy dr. Szabóné Müller Timea által mi is jól képviselve érezzük magunkat Brüsszelben, mégis hadd kérdezzem meg, hogy ez a szocialista frakció vagy a kormány rendezvénye lesz-e. Arra nem lett volna lehetőség, hogy a szocialista képviselők mellett ellenzéki képviselők is részt vegyenek a brüsszeli kihelyezett ülésen?
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Mi meghívott vendégként veszünk részt az ülésen.
ELNÖK: Tévedés ne essék, senkivel semmi bajom nincs, csak szerettem volna tudni, hogy mi a helyzet.
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): A teljes szociális bizottság elutazik Brüsszelbe, az ellenzéki képviselők is.
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): A szociális bizottság kihelyezett ülést tart Brüsszelben. Minket Lévai Katalin hívott meg, ő állja az utazási és a kint tartózkodási költségeinket, ez tehát se a bizottságra, se a szocialista frakcióra nézve semmiféle terhet nem jelent.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Alkalomadtán majd beszéljünk arról is, hogy az emberi jogi bizottság hol szeretne kihelyezett ülést tartani.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Támogatom a javaslatot.
ELNÖK: Gondolkodni fogunk a dolgon. Van-e még kérdés, megjegyzés vagy más bejelentenivaló? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a bizottság tagjainak a munkáját, és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 35 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezetők: Prin Andrea és Soós Ferenc