EMB-4/2007.
(EMB-34/2006-2010.)
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. február 27-én, kedden, 13 óra 06 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
Vita a napirendről *
Döntés napirendi pont elhalasztásáról *
A napirend elfogadása *
Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2160. szám - általános vita) *
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli előterjesztése *
Kérdések *
Válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (Cseresnyés Péter, dr. Répássy Róbert - Fidesz - és dr. Hargitai János - KDNP - képviselők önálló indítványa - T/1657. szám) *
Dr. Hargitai János előterjesztő (KDNP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Döntés tárgysorozatba-vételről *
A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1745. szám - módosító javaslatok megvitatása) *
A bizottság albizottságainak megalakítása *
Döntés a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége albizottság létrehozásáról, tagjairól *
Döntés az ellenőrző albizottság létrehozásáról, tagjairól *
Egyebek *
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) megérkezéséig Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Lénárt László (MSZP) megérkezéséig) Tóth Gyulának (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP)
Teleki László (MSZP) Dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Nemoda István főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Herczog László szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Plankó Erika főosztályvezető, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Boldizs József szakmai főtanácsadó, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Várallyay Emőke vezető tanácsos, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Hargitai János képviselő (KDNP)
Dr. Arczt Ilona főtanácsadó, emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság
Horváth Balázs főcsoportfőnök, Állami Számvevőszék
Solymár Ágnes osztályvezető, Állami Számvevőszék
Siskáné Draviszky Éva számvevő, Állami Számvevőszék
Olajos Csabáné tanácstag, Nemzeti Civil Alapprogram
Kardos Csilla referens, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Horváth István főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Jung Adrienn osztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Wirth Katalin referens, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Barthel Ruzsa Zsolt tanácstag, Nemzeti Civil Alapprogram
Kondics Marianna referens, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Németh Ferenc elnök, Nemzeti Civil Alapprogram
Barabás Tiborné tanácstag, Nemzeti Civil Alapprogram
Zsabka Péter hallgató, Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Lévai Ildikó hallgató, Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Dr. Somosi György főosztályvezető-helyettes, Országgyűlési Biztosok Hivatala
Bihari Gergely parlamenti gyakornok
H. Nagy Boglárka parlamenti titkár
Dr. Kapocsi Géza, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Soproni Roland szakértő, Fidesz-frakció
Dr. Latorczai Csaba szakértő, Fidesz-KDNP-frakció
Metter Gabriella gyakornok, Civil Iroda
Rostási-Szabó Zsuzsanna munkatárs, Civil Iroda
Szabó Judit gyakornok, emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság
Kiss Karolina szakértő, MSZP-frakció
Furdy Mária újságíró, Létkérdés
Kopiás Gábor tanácsadó, MSZP-frakció
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 06 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntök mindenkit az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy az ülés a következő helyettesítésekkel határozatképes. Nyakó István helyettesíti Godó Lajost, Foragarasiné Deák Valéria Donáth Lászlót, Wiener György Gusztos Pétert, Szabóné Müller Timea Teleki Lászlót, Tóth Gyula Lénárt Lászlót, Balog Zoltán Semjén Zsoltot, Szászfalvi László Schmidt Ferencet, Varga József Farkas Flóriánt, így vagyunk határozatképesek.
A napirendi javaslatot mindenki kézhez kapta, kérdezem, van-e hozzászólás a napirendi ponthoz. (Nincs jelzés.) Ha nincs, én látok itt egy problémát, hogy a minisztérium részéről nem látok megfelelő képviseletet az első napirendi ponthoz. Nem tudom, van-e itt valaki, aki erről tájékoztatást tud adni.
NEMODA ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Nemoda István vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium társadalmi párbeszéd és civil kapcsolatok főosztályának vezetője, és máris belép dr. Herczog László szakállamtitkár úr, a terület szakmai képviselője. Ketten tudunk rendelkezésükre állni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt korábban, hetekkel ezelőtt jeleztük a minisztériumnak levélben is, hogy szeretnénk egy olyan időpontot, amikor a miniszter úr tud eljönni, hiszen ígéretet tett nekünk erre. Ha megengedik, ezt az elég hosszú mondatot a július 5-i ülés jegyzőkönyvéből felolvasnám, ahol egyetlen ellenszavazattal úgy döntöttünk, hogy ragaszkodunk a miniszter úr személyéhez. "Azt javaslom - mondja az elnök -, mivel mi is hirtelen estünk bele ebbe a törvénykezési időszakba, valamint hogy mi magunk is fel tudjunk készülni, hogy halasszuk őszre a meghallgatást, viszont ragaszkodjunk a miniszter személyéhez." Ehhez kapcsolódva Pettkó Andrásnak volt az a véleménye, hogy ő elfogadja az államtitkár személyét is. Szavaztunk, és azt a javaslatot, hogy ragaszkodunk a miniszter úr személyéhez, 17-en támogatták, egyvalaki nem támogatta, és senki nem tartózkodott.
Ősszel sem sikerült összehozni az időpontot, megértem, ha a miniszter úr gyengélkedik vagy beteg, de azt javasolnám, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy a miniszter urat hallgassuk meg ebben az ügyben, ha már ennyit vártunk, mert egyébként június 30-ig kellett volna a 2005. évi NCA-tevékenységről beszámolni. Ez akkor nem sikerült, ezt megértettük - választás, rendkívüli ülésszak -, de egész ősszel sem sikerült, most már több levelet írtunk ebben az ügyben. Tehát azt gondolom, komolyan kellene... Úgy érzem, kicsit a nem komolyan vétele - anélkül, hogy bántani akarnám a miniszter urat - ennek a témának, és azért ragaszkodnék hozzá, hogy halasszuk el a napirendi pontot. Illetve nem ragaszkodnék, hanem javasolom, hogy halasszuk el, és várjuk meg, amikor a miniszter úr egy olyan időpontot tud adni, amikor el is jön.
Van-e hozzászólás a napirendi javaslathoz? Frakciónként egy-egy ember szólhat.
Pettkó András!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Vendégeink! Annak idején, jó néhány hónappal ezelőtt én voltam az egyetlen képviselő, aki tartózkodott és nemmel szavazott abban a kérdésben, hogy várjunk-e még hetekig, hónapokig abban a kérdésben, hogy a bizottság megtárgyalja az Nemzeti Civil Alapprogram működését, hogyan is áll az NCA.
Akkor azt mondtam, ma is fenntartom azt a véleményemet, hogy amennyiben Kiss Péter miniszter úr nem tud eljönni, akkor Csizmár Gábor államtitkár úr vegyen részt a bizottság ülésén. Most is ugyanez az álláspontom, ezért azt javasolom a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében ügyrendiként, hogy 20 perc frakciószünetet kérek, miután a bizottságnak nincs ügyrendje, a Házszabály alapján erre lehetőségem van. Kérem a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy az elkövetkező 20 percben tegyenek meg mindent azért, hogy Csizmár Gábor államtitkár úr ideérkezzen a bizottság ülésére.
Egyébként felháborítónak tartom, hogy egy leegyeztetett időpontban, ha a miniszter úr nem tud eljönni, akkor az államtitkár úr, aki politikailag felelős és helyettesíti őt, nem jelenik meg a bizottság ülésén. Egy több hónapja előkészített, nagyon fontos témát szeretne a tisztelt bizottság ma megtárgyalni. Magam felkészültem a bizottság ülésére, és több olyan kérdést szeretnék feltenni, amelyre vagy Kiss Péter miniszter úr, vagy pedig Csizmár Gábor államtitkár úr tudja megadni a választ. Egy halom irattal érkeztem, nagyon kérem a tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy vagy a miniszter urat, vagy az államtitkár urat ebben a frakciószünetben próbálják meg utolérni, és valamelyikük képviselje a tárcát.
Köszönöm szépen.
(-10)
SF 11
ELNÖK: Az egyes frakciók részéről kíván-e valaki hozzászólni? A KDNP részéről Szászfalvi László alelnök úrnak adom meg a szót.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Én elnök úr felvetésével is egyet tudok érteni, de ha úgy alakul, Pettkó András képviselő úr felvetését is tudom támogatni, amit az MDF részéről megfogalmazott. Azt azonban ne feledjük, hogy van egy egyértelmű bizottsági határozatunk és célszerű volna ahhoz ragaszkodnunk.
ELNÖK: Köszönöm. Az MSZP részéről Fogarasiné Deák Valéria alelnök asszonynak adom meg a szót.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Kiss Péter miniszter úr a mai bizottsági ülésre készült. Azért fogadta el a meghívást és azért kérte, hogy a mai napon hallgassa meg őt a bizottság, mert biztos volt benne, hogy ebben a időpontban el tud jönni. Hogy mégsem tudott ma eljönni, arról tényleg nem ő tehet. Nagyon szépen kérem, hogy ezt most nézzék el neki.
Csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy a minisztérium, illetve a miniszter a beszámolási kötelezettségének eleget tett akkor, amikor tavaly júniusban megkaptuk azt az írásbeli beszámolót, amely a Nemzeti Civil Alapprogram 2005. évi tevékenységéről szól. Ez persze nem helyettesíti a bizottság előtti beszámolást, és ha önök ragaszkodnak a miniszter úr meghallgatáshoz, azt mi támogatni fogjuk. De hogy Csizmár Gábor ma el tud-e ide jönni, azt egy perc alatt ugyanúgy meg lehet tudni, mint húsz perc alatt, mert ha államtitkár úrnak más elfoglaltsága van, akkor ma nyilván nem tud beszámolni a bizottság előtt. Az lenne a célszerű, ha megkérdeznénk a kollégáitól, hogy van-e erre mód.
ELNÖK: Akkor megkérdezzük a minisztérium képviselőit, látnak-e esélyt arra, hogy Csizmár Gábor államtitkár úr ma itt megjelenjen. Ennek érdekében ha szükséges, mi akár a napirendi pontok sorrendjén is tudunk változtatni. Ez persze egyelőre még csak Pettkó képviselő úr javaslata, de hogy ennek a feltételei fennállnak-e, azt talán meg szabad kérdezni.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem tudom, hogy Csizmár Gábor államtitkár úrnak mi a mai programja, de természetesen tudunk telefonálni és utána tudok válaszolni a kérdésre.
ELNÖK: Két javaslat hangzott el. Egyrészt az - s ha jól értettem alelnök asszonyt, ebben egyetértünk -, hogy halasszuk el a miniszter úr meghallgatását, másrészt az, hogy tartsunk húsz perc szünetet és utána Csizmár Gábor államtitkár urat hallgassuk meg a Nemzeti Civil Alapprogram 2005. évi tevékenységéről. Jól értettem?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Ez utóbbi javaslattal kapcsolatban mondtam azt, hogy ne várjunk húsz percig, hanem telefonon tájékozódjunk arról, hogy erre egyáltalán van-e mód. Mert ha az államtitkár úr távol van vagy olyan elfoglaltsága van, amit nem tud megszakítani, akkor húsz perc múlva se tudjuk őt rávenni arra, hogy idejöjjön.
ELNÖK: Pettkó képviselő úr jelentkezik, de nem tudok neki szót adni, mert frakciónként csak egy hozzászólást engedélyez a Házszabály.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Az MSZP tisztelt képviselője is kétszer kapott szót.
ELNÖK: Így igaz. Továbbra is bűnbe visztek. Egyszer már elítéltetek azért, mert kétszer adtam szót valakinek ügyrendi kérdésben. A bizottság hozzájárul ahhoz, hogy még egyszer szót adjak Pettkó képviselő úrnak? (Igen.) Akkor megkérdezem Pettkó képviselő urat, hogy fenntartja-e a javaslatát.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! Én már fél évvel ezelőtt is elmondtam, az MDF képviselőcsoportja számára fontos, hogy beszéljünk a Nemzeti Civil Alapprogramról, fontos az, hogy az elkészült anyagokat, dr. Kuti Éva elemzését és egyéb kérdéseket a bizottság megtárgyaljon. Az akkori álláspontom most is fenntartom, ezért kértem az MDF képviselőcsoportja nevében szünetet. Egyébként pedig a Házszabály szerint erről szavazni sem kell - Wiener György képviselőtársam nyilván meg tud erősíteni ebben -, mert minden képviselőcsoportnak joga van szünetet kérni.
20
Uk(21-30) - Pettkó
Ha vissza akartam volna élni képviselőtársaim türelmével, akkor kétórás szünetet kértem volna a Házszabály alapján. Természetesen ezt a 20 percet azért javasoltam, mert magam is technikai jellegű javaslatot kívántam beterjeszteni. Abban az esetben, ha a képviselőtársaim le szeretnék venni a napirendről, akkor ismételten nemmel fogok szavazni, azt pedig megértem, hogy az MSZP, a Fidesz és a KDNP képviselői ebben a helyzetben elfogadják azt, hogy a miniszter úr beteg lett, és a parlamentben pedig nincs már olyan téma, amit az államtitkárnak kellene a tárca nevében képviselnie, ezért nem jelent meg a bizottság ülésén. Nekem a téma fontos, és szeretném, ha tárgyalnánk, ezért fenntartom a javaslatomat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony is fenntartja a javaslatát?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Igen.
Döntés napirendi pont elhalasztásáról
ELNÖK: Akkor, ha jól értem, ez megegyezik az enyémmel, én is fenntartom, akkor szavazzunk.
Egyik javaslat az, hogy az első napirendi pontot elhalasztjuk a következő ülésünkre, illetve egy olyan ülésre, amikor a miniszter úr időpontot ad, a második pedig az, hogy 20 perc szünet után döntünk erről a napirendi pontról.
Ki támogatja az elhalasztást? (Szavazás.) Tizennyolc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Egy. 18 igen és 1 ellenszavazattal az első napirendi pontot elhalasztottuk a következő, a miniszter úrnak is alkalmas időpontra.
Elnézést kérek az államtitkár úrtól, gondolom, hogy tapasztalt köztisztviselő, tehát nem a személye elleni támadásnak veszi ezt a dolgot. Egyébként elismerjük a szakmai hitelességét és eredményeit, tehát ez nem erről szól, ez egy másik történet, a miniszter úr és a bizottság bensőséges viszonyából következett most ez, hogy a hűtlenséget nehezen viseljük. (Derültség.) Azoktól is elnézést kérünk, akik külön ezért idefáradtak. Szeretnénk ezt a dolgot azon a szinten tárgyalni, ahol úgy gondoljuk, hogy méltó a programhoz is, az NCA-hoz is, meg a bizottsághoz is, ezért döntöttünk így. Köszönjük szépen a megjelenésüket, egyébként nyugodtan maradhatnak tovább is, ha érdekli önöket a napirend. (Pettkó András: Újabb ügyrendi javaslat.)
Újabb ügyrendi javaslata van Pettkó Andrásnak, parancsolj!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nagyon szépen kérem az elnök urat, hogy a legközelebb, ha bármelyik frakció frakciószünetet kér, akkor automatikusan, a Házszabálynak megfelelően rendelje el a frakciószünetet, mert erről szavazni sem szükséges. Természetesen tolerálva a másik 18 képviselőtársamnak azt az igényét, hogy például ne várassuk meg egymást feleslegesen, hogy nincs esély arra, hogy Csizmár Gábor ideérkezzen. Ez az egyik, amit szerettem volna mondani.
A másik javaslatom pedig az, ami már határozati javaslat a bizottság számára, hogy erre az NCA-val kapcsolatos napirendi pontra, amely úgy szól, hogy Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter meghallgatása a Nemzeti Civil Alapprogram 2005. évi tevékenységéről, működéséről, a törvény alkalmazásának tapasztalatairól, erre 7 napon belül kerüljön sor.
Ez az ügyrendi javaslatom. Tehát tűzzünk ki egy időt, mert nem szeretném, ha megint hónapokat kellene várni e napirendi pont megtárgyalására.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban, mert ez bár ügyrendi, de én nem vagyok profi, Wiener képviselő urat kérdezem - vannak itt profik is -, hogy ez ügyrendi javaslatként értelmezhető-e. Ebben annyira nem vagyok biztos. Kérem, segítsen nekem ebben!
Parancsoljon!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A helyzet az, hogy még visszatérnék egy előző gondolatra, hogy Pettkó képviselő úrnak joga volt kétszer megszólalni, még mielőtt kifejteném ebben a kérdésben a véleményemet. Tudniillik, egy ügyrendi javaslat esetében minden frakciónak lehetősége van egy megszólalásra. Mivel Pettkó képviselő úr egyedül képviseli itt a pártját, ennek következtében ő jogosult kétszer megszólalni, mások viszont nem. Ha jól tudom, a KDNP-nek is egy képviselője van... (Szászfalvi László: Kettő.) ha kettő, akkor csak az MDF és az SZDSZ-től Gusztos úr esetében áll fenn ez. Tehát ezt egy ilyen pontosító megjegyzésként tenném, hogy ilyen esetben történő ismételt szóadás esetén nincs szó arról, hogy bármiféle házszabálysértés történne.
Ami ezt a bizonyos, szünetet kell-e elrendelni kérdést illeti, ebben a Házszabály nem teljesen egyértelmű, és a gyakorlat sem az. Pettkó képviselő úr még nem volt a parlament tagja, amikor - még a '98-2002 közötti időszakban - az ellenzék egyik pártja, ha jól emlékszem, az MSZP Áder házelnök úrtól szünetet kért, és Áder házelnök úr eléggé elhalasztotta ezt a szünetet. Tehát nem egyértelmű itt a gyakorlat. Az a helyzet, hogy a plenárison a szokásjog alapján természetesen mindig meg szokták adni ezt a szünetet - egy-két esetet leszámítva, de ezek régen voltak -, a bizottság ülésén, ha nincs külön rendelkezés, akkor pedig a plenáris ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Más kérdés az, hogy a szünet igénylése milyen funkciót tölt be. Általában akkor kérnek szünetet, amikor egy frakciónak tárgyalnia kell valamilyen hirtelen felmerült problémát, és ennek kapcsán állást kell foglalnia. Ebben az esetben nem igazán nagy az esélye annak, hogy Csizmár államtitkár úr megjelenjen, viszont van itt egy komolyabb probléma, ami szintén összefügg a Házszabállyal. Ki helyettesítheti a minisztert? A Házszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a minisztert ne csak az államtitkár, hanem a szakállamtitkár, sőt, a főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető stb. helyettesítse. Ennek következtében, ha lenne egy olyan szigorú házszabályi rendelkezés, hogy csak az államtitkár helyettesítheti, akkor ez a mostani megoldásunk tökéletes lett volna. Így is jó a megoldás, csak nem áll fenn jogi kényszer arra vonatkozóan, hogy másként járjunk el.
Persze felmerülhet az, hogy ha egy törvény - adott esetben az NCA-ról szóló törvény - a minisztert külön említi, akkor a házszabályi rendelkezéshez képest ez speciális szabály-e vagy sem. Ebben szerintem, nem lehet teljes egyöntetűséggel állást foglalni, én hajlanék arra, hogy ez nem egy speciális szabály, de azt az értelmezést is el lehet fogadni, hogyha a miniszter nevesítve van, akkor ez egy olyan eset, amikor személyesen kell megjelennie. Egyébként jelen pillanatban már - miután nincs külön politikai és közigazgatási államtitkár - az államtitkárnak olyan a funkciója, hogy nemcsak a parlamentben helyettesíti a minisztert, hanem a minisztérium élén is, ezért sincs arra remény, hogy el tudjon jönni.
A politikai államtitkár esetében is más a gyakorlat, mint amit a korábbi jogi szabályozás előírt, de ott valóban az elsőrendű feladat az volt, hogy a parlamentben helyettesítse a minisztert, és parlamenti kapcsolatokat tartson fenn.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen ezt a jogi és politikatörténeti elemekkel tarkított szakértői előadást. Ezt mi kértük, és hálásak vagyunk érte, mindannyian tanultunk belőle.
Pettkó képviselő úr megfelelő volt, vagy még mindig szeretne szünetet ezek után?
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Nem szeretnék szünetet, hiszen eldőlt a kérdés, és a nagy tudású Wiener György képviselőtársammal nem szeretnék vitatkozni, csak szeretném őt emlékeztetni arra, hogy Szili Katalin házelnök asszony néhány hónappal ezelőtt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak, hogy gondoskodjon a megfelelő szintű helyettesítésről. Ez egy pár hónapon belül történt a tisztelt Ház falai között, és ez némileg ellentmond annak, amit a képviselőtársam előbb elmondott. De mindegy, ebből a szempontból ez lényegtelen dolog, most már levettük a napirendről. Azt szeretném, ha 7, 8 vagy 9 nap, tehát valami belátható idő mellett szavazna a tisztelt bizottság, és nem abban maradnánk, hogy majd valamikor napirendre vesszük.
Ezért javasoltam a 7 napot, de tizet is el tudok fogadni, csak valamit tűzzünk ki magunk elé.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hadd javasoljam, hogy fogadjuk el a napirendet, kezdjük el tárgyalni a napirendi pontokat, és erre a javaslatra térjünk vissza az egyebekben, ott egyébként is el kell egy-két lényeges kérdést döntenünk, és akkor nyilván ezt a minisztérium tudomására hozzuk. Mert van más praktikus szempont is, ha szabad, mert nem tudom, mikor lesz kész a 2006-os jelentés. Lehet, hogy érdemes lenne akkor most már a kettőt összevonva tárgyalni, hiszen 2007-ben vagyunk, és akkor lehet, hogy érdemes adni erre még két hetet. Csak szerintem, ezt majd meg kell beszélni a minisztérium képviselőivel, de azt javasolnám, hogyha lehet, akkor az egyebekben térjünk erre vissza, és fogadjuk el a napirendet.
A napirendhez még egy bejelentés: az 5. pontját levesszük, mert egyetlen kapcsolódó módosító javaslat érkezett, és az sem házszabályszerű, tehát nem is került be elénk. Tehát az 1. és az 5. napirendi pont elhagyásával kérem, hogy a 2., 3., 4., 6. és 7. napirendi ponttal fogadjuk el a napirendet. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Nem? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) A bizottság 18 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a napirendet elfogadta, köszönöm szépen.
Az 1. napirendi pontunk az új napirendnek megfelelően egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Üdvözlom szakállamtitkár urat a minisztérium képviseletében. Kérem, ismertesse néhány szóban a javaslatot!
(-30)
SF 31
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli előterjesztése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat több törvény módosítását tartalmazza. Ezek közül mindenképpen kiemelést érdemel a Munka törvénykönyvének módosítása, ezen belül pedig a szabadság kiadásának a szabályozása. Erre azért kell felhívni a figyelmet, mert az Alkotmánybíróság egy decemberi határozatában megsemmisítette a vonatkozó passzust, amely szerint a szabadságot át lehet vinni a tárgyévet követő időszakra. Az Alkotmánybíróság igazából nem azt kifogásolta, hogy a szabadságot át lehet vinni, hanem a szabályozás módját, nevezetesen hogy nem tartalmazott olyan korlátot vagy garanciát, amely a visszaéléseket megakadályozná.
Az új javaslat három kérdésre keres választ: 1. át lehet-e vinni szabadságot a tárgyévet követő időszakra és ha igen, mennyit, 2. milyen határidővel, 3. milyen esetekben. Ami az első kérdést illeti: korábban a teljes szabadságot át lehetett vinni a tárgyévet követő időszakra, ez most mérséklődne a rendes szabadság egynegyedére. Ami a második kérdést illeti: a korábbi szabályozás június 30-ig, kollektív szerződéses megállapodás esetén pedig december 31-ig engedte átvinni a szabadságot. Ez a határidő mérséklődne március 31-re, illetve kollektív szerződéses megállapodás esetén június 30-ra. Itt szeretném megjegyezni, hogy egy átmeneti szabályozást is tartalmaz a törvényjavaslat, amely kifejezetten erre az évre vonatkozik, hogy az új törvényre való átállásra időt adjunk. Eszerint ebben az évben június 30-ig lehetne átvinni a szabadságot. Ami pedig az eseteket illeti: két esetről lehet szó. Az egyik a rendkívüli eset, például katasztrófahelyzet, amikor nincs lehetőség a szabadság kiadására - korábban is létezett ilyen -, a másik pedig a gazdasági érdek. Itt változtattunk a korábbi szabályozáson, hiszen az Alkotmánybíróság éppen erre hívta fel a figyelmet. Különleges gazdasági érdek alatt - a törvényjavaslat ezt definiálja - olyan esetet értünk, ami előre nem tervezhető. Mondok egy példát: az, hogy karácsony előtt rengeteg a megrendelés és sok túlmunkára kerülhet sor, nem indok arra, hogy a szabadságot a következő időszakra átvigyék. Csak előre nem látható, nem tervezhető, de a vállalkozás létezése szempontjából meghatározó jelentőségű érdekre hivatkozva lehet a rendes szabadságnak legfeljebb egynegyedét a következő évre átvinni.
A törvényjavaslat emellett módosítást tartalmaz a foglalkoztatási törvény, a bérgarancia-törvény, a munkaügyi ellenőrzési törvény és még más törvények vonatkozásában is, de ezekre az idő kímélése miatt most nem térnék ki. Ha a tisztelt bizottságnak bármelyikkel kapcsolatban kérdése van, akkor természetesen rendelkezésre állunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy rövid kérdésem.
Van-e valamilyen jogorvoslati lehetőség a korlátozást elszenvedő részéről, ha a szabadság egy része átkerül a következő évre?
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha a munkáltató jogellenesen nem adja ki a szabadságot, akkor munkaügyi jogvita keletkezik és a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. A munkaügyi ellenőrzés rendszeresen vizsgálja a szabadságkiadás rendjét, és ha konkrét esetről érkezik bejelentés, akkor az ellenőrzés kifejezetten ennek a kivizsgálására jelenik meg. A legutóbbi módosításkor lehetővé tettük, hogy a bejelentő nevét ne kelljen nyilvánosságra hozni, tehát az esetleges retorziók ellen a törvény védi a bejelentőt.
ELNÖK: Van-e még kérdés, megjegyzés? (Nincs jelentkező.)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Kíván-e a bizottság előadót állítani?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem szükséges.
ELNÖK: A bizottság nem állít előadót ebben az ügyben.
Köszönjük szépen a kormány képviselőinek a segítségét és jobbulást kívánunk a miniszter úrnak a mielőbbi találkozás reményében.
Következő napirendi pontunk: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló egyes törvények módosításáról szóló T/1657. számú törvényjavaslat általános vitája következik, amelyet Cseresnyés Péter, dr. Répássy Róbert és dr. Hargitai János képviselők önálló indítványként nyújtottak be. Köszöntöm dr. Plankó Erika főosztályvezető asszonyt, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét, valamint dr. Hargitai János képviselő urat, aki az előterjesztőket képviseli. Először neki adom meg a szót.
Dr. Hargitai János előterjesztő (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Tisztelt Bizottság! Egy olyan törvény tárgysorozatba-vételét javaslom, amely ezt a bizottságot már sokszor megjárta, hiszen az alaptörvényt kormányoktól függetlenül már jó néhányszor módosítottuk. Most is erre teszünk kísérletet, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy utoljára a 2006. évi XLVII. törvénnyel az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy ezt a folyamatot bezárja. Az Országgyűlés ezt persze megteheti, de akkor is úgy gondoltuk, hogy kellően önkényes ez az eljárás, mert sok érv szól amellett, hogy bizonyos csoportok, amelyek kimaradtak a kárpótlásból, ugyanolyan joggal formálhatnak igényt erre, mint azok, akik kapnak ilyen típusú kárpótlást. Mi akkor se helyeseltük, hogy ez a folyamat lezáródjon, és most arra teszünk kísérletet, hogy folytatódjon. A javaslatunknak komoly költségvetési kihatása nincs, mert nem tömegeket érint.
Egy ponton módosulna érdemben a törvény és ennek megfelelően természetesen a benyújtási határidő is kitolódna. Ez pedig a következő: azok a katonák, akik szovjet hadifogságban voltak, 1945. augusztus 1-jétől minősültek kényszermunkásnak és attól kezdve illette meg őket kárpótlás. Viszont az európai hadszíntéren, ahol magyar érintettek is harcoltak, előbb fejeződött be a háború - május 9-ét tekintjük a Győzelem Napjának -, és azok, akik meg se élték az 1945. augusztus 1-jét és nem harci cselekményekben vagy hadifogságban hunytak el, kimaradnak a kárpótlás folyamatából. Mi azt célozzuk meg, hogy az ilyen személyek számára egy kedvezőbb határidőt állapítson meg a törvény, az 1945. augusztus 1-jét 1945. május 9-ére módosítsa a jogalkotó és ezzel engedje be ebbe a körbe azt a néhány száz érintett személyt, akiknek a leszármazottai joggal sérelmezik, hogy az elhunyt hozzátartozóik után ilyen kárpótlásban nem részesülnek. Ennek megfelelően ezek az igényjogosultak, illetve leszármazottaik 2007. december 31-ig nyújthatnának be kárpótlási kérelmet a megfelelő hivatalhoz.
Mindössze erről szól a javaslatunk. Kérem a bizottságot, hogy fontolja meg és ha teheti, támogassa.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Kérdezem dr. Plankó Erikát, hogy mi a kormány, illetve a minisztérium álláspontja a törvényjavaslattal kapcsolatban.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. PLANKÓ ERIKA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány január 10-én megtárgyalta az előterjesztést és nem támogatta. Ha részletesebb indoklást is kérnek, azt is megteszem.
ELNÖK: Hargitai képviselő úr igényli a részletesebb indoklást?
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Wiener képviselő úr is igényli. Boldogan veszem, ha részletesebben meghalljuk, hogy megint hol hibáztunk.
DR. PLANKÓ ERIKA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez politikai szakmai döntés kérdése. Néhány gondolatot mondanék arról, hogy milyen vonzata lehet ennek a módosításnak. Tavaly két alkalommal ötpárti konszenzussal módosult a jogszabály. Az első módosítás után június végéig, majd azt követően újabb határidő-kitolással december végéig nyílt lehetőség arra, hogy azok az érintettek, illetve hozzátartozóik, akik még nem nyújtották be az igényüket, ezt megtehessék.
40
Uk(41-50) - Plankó Edina
Jelezni szeretném, hogy a 97 ezer igény érkezett be, tehát messze felülmúlt mindent, amit az előzetes becslések szerint gondoltunk. Úgy gondolom, ennek a közel százezer igénynek a közigazgatási eljárás szabályai szerinti elbírálása is mérhetetlen nehézségekkel jár, de ez természetesen nem tartozik ide.
Ebben a helyzetben, amiben most vagyunk, tulajdonképpen a törvényhozás mindazon mulasztásának eleget tett, amely az élet elvesztéssel érintettek számára lehetőségként nem volt adott.
Bár úgy tűnik, mintha ez a módosító indítvány pusztán csak egy határidő-módosításról szólna, természetesen azt jelenti, hogy az alaptörvény filozófiájában állna be változás, tételesen abban, hogy mely halálesetek után is járna kárpótlás. Ha 2007-ben ide visszatérünk, amely egyébként - jelzem - az elmúlt 15 év során évente többször visszatérő kérdés volt, és ezt az Alkotmánybíróság is számos, több mint tíz döntésében vizsgálta, e vonatkozásban semmiféle alkotmányossági problémát nem talált. Egyébiránt nyilván, ha a hadifogság alatt elhaltak egy részét - illetőleg a hozzátartozókat - ezen idő számítása után életelvesztéses kárpótoltként kellene tekinteni, ebben a pillanatban védhetetlen az a szabályozási elv, ami eddig alkotmányosnak minősült, amely az állam és az állami hatóságok felelősségét próbálta eldönteni jogszabályi keretek között.
Kimondódott, természetesen egyetértve azzal, hogy mindazok számára, akik az elhaltak hozzátartozói, szinte közömbös, hogy a hadifogságban vagy a kényszermunka során elhalt után kap kárpótlást, de a szabályozás szempontjából nem mindegy. Az egyik a hadigondozási törvény, a másik a kárpótlási törvény alá tartozik. Kárpótlás alá azért tartozik, mert az volt a szabályozási elv, hogy az állam, az állami szervek, az állami hatóságok diszfunkcionális működésének, vagy a hatóságok közrehatásának eredményeként állt-e be a halál, vagy sem. Tehát sajnos, a háborúval összefüggő haláleseteket ez a jogszabály már '92-ben sem tudta a kárpótlási törvény hatálya alá vonni. Ez nagyon rigorózus, nagyon szomorú és nagyon kegyetlen vitákon keresztül megérlelt döntés volt.
Számításaink szerint sajnos, nem százakat, hanem sok tízezer embert érintene, ugyanis ezzel a határidő-kitolással a már jogerősen lezárt, több mint százezer érintett ügyét újra kellene gondolni, kvázi perújítási okként lehetne kezelni ezt a fajta határidő-kitolást. Ugyanis, a szabadságelvonások időtartamához - ami után már évekkel ezelőtt megkapták a juttatásokat - hozzá kellene számítani azt a plusz időtartamot, illetőleg természetesen az életelvesztéses ügyekben ez az időtartam is figyelembe veendő lenne.
Tehát még egyszer: mind a szabályozás filozófiája, mind a jogosultak nagyságrendje, mind a forrásigény miatt és mindazon okból, amely tavaly végül is rendezést nyert, hogy a törvényhozó kétszer tolta ki a kárpótlási határidő benyújtásának idejét, erre figyelemmel nem támogatta a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e hozzászólás?
Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is azért igényeltem részletes indokolást, mert jól tudom, hogy a minisztérium igen tisztelt képviselője e kérdéskör igen elismert szakértője Magyarországon, és nagyon kevesen tudnának olyan szakszerű érvelést elmondani ebben a témakörben, mint ahogyan ezt ő megtette.
Nekem is az a véleményem, hogy nem lehet pontosan megállapítani, hogy ez hány emberre vonatkozik, és mindazok a jogi aggályok, amelyeket felvetett, szerintem is helytállók. Azon persze érdemes lehet elgondolkodni - de nem most -, hogy nagyon sokan kimaradtak a kárpótlásból, és akár az egész folyamat is újraindítható lenne, de jelen pillanatban nem ez a politikai elképzelés egyik oldalon sem. Az külön vizsgálatot igényelne, hogy 1992-ben miért egy augusztus 1-jei időpontot állapítottak meg, és azt követően miért nem változtatott ezen eddig egyetlen kormány sem.
A tavalyi törvény, amely ezt a folyamatot le akarja zárni, természetesen helytálló, de azt mondtam, lehetne akár az egészet újrakezdeni, akkor azt teljesen más jogi alapokon lehetne. Úgy ítélem meg, hogy a mai magyarországi gazdasági-politikai helyzet erre természetesen nem megfelelő. Annak viszont nem látom értelmét, hogy minden évben újabb és újabb foltozgatásokat hajtsunk ezen végre, mint ahogyan már a tavalyi módosítással kapcsolatosan is fel lehetett volna vetni ellenérveket.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, megkérdezem, akar-e reagálni erre a felvetésre a minisztérium képviselője. (Nincs jelzés.) Nem, akkor Hargitai képviselő úr, parancsoljon!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm. Én is azt gondolom, hogy alapvetően persze, politikai döntés kérdése, hogy módosítjuk-e ezt a határnapot vagy sem, ilyen szempontból ezzel egyetértek.
Azt gondolom, hogyha kárpótlásra azok jogosultak - és ez a törvény filozófiája -, hogy akik azért szenvednek sérelmet, mert diszfunkcionálisan működött az állam, ez ugyanúgy feltehető attól a határnaptól is, amelyet mi jelölünk, és nemcsak attól a viszonylag önkényesen megválasztott '45. augusztus 1-jei határnaptól. Persze, tudom, hogy lezártuk ezt a folyamatot, és persze, vég nélkül lehetne folytatni.
Azt látom, hogy az Országgyűlésben nagyobb a késztetés akkor, ha egy választási kampányban kell ilyen törvényt módosítani, akkor erre van hajlandóság, politikailag szélcsendesebb időszakokban meg úgy tűnik, megpróbálunk ez elől a kérdés elől kitérni. Sokakat feszít ez a kérdés, nem vitatkozom egyébként a szám nagyságát illetően - tisztelve a kormány képviselőjének egyébként szakszerű álláspontját -, ez csak az én becslésem volt, hogy ez ennél jóval kisebb kör, de azt tudom, hogy nehezen megmagyarázható azoknak az embereknek, illetve hozzátartozóiknak, akik szomszédjában a "szerencsésebb" sorsú, aki mondjuk, később halt meg - ha ezt szerencsésnek lehet tekinteni -, hozzájut a kárpótláshoz, akik pedig korábban estek áldozatul a világháború borzalmainak, és őket is lehetne kényszermunkára hurcoltnak tekinteni, ilyen határnapok miatt mondjuk, elesnek ettől a kárpótlástól. Szóval, ezt nehéz megmagyarázni a végeken.
De én is azt mondom, hogy ez politikai döntés kérdése, a bizottság is politikai döntést fog hozni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha még mindig nem kíván reagálni a minisztérium képviselője, akkor... (Jelzésre.) Kíván, parancsoljon!
DR. PLANKÓ ERIKA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az a baj, hogy ezen reflexiókkal bizonyos időpontokra és időtartamokra is pontos választ adhatok.
Tehát a törvény előkészítésekor nagyon széleskörű érdekegyeztetés volt, több mint 20 érdekképviselet és társadalmi szervezet vett részt, a Pofosztól a TIB-en át, a Mazsihiszen keresztül mindenki, aki közvetve vagy közvetlenül érintett volt a jogszabály által. A területi, a személyi hatály és a jogszabályban írt határidő tekintetében hosszú hónapok után konszenzus alakult ki.
Miért is ez az időpont? Természetesen egyébként akkor is felmerült a számításnak ez az ideje, de a világháború befejezésének figyelembe vett időpontja szeptember 30. volt, azért lett augusztus 1-je, mert a szabadságelvonás figyelembe vehető számításának időtartama a 30 napot meghaladó szabadságelvonás, tehát a 30-ából való visszafelé számítással alakult ki ez az időpont. Ebben konszenzus volt. E törvény annyi érzékenységgel bír, hogy legalább azokban a kérdésekben, amelyekben ilyen komoly támogatottság volt az érintettek részéről, eddig nem kérdőjeleződött meg.
Úgy gondolom, amit a képviselő úr felvet, minden valószínűség szerint egy másik törvény hatálya alá tartozó kérdés lehet, és ez megint csak politikai döntés kérdése, hogy alkalmasint a hadigondozási törvény szerint esetleg el lehet gondolkodni azon az érintetti körön, amely itt nem tud juttatásban vagy megfelelő juttatásban részesülni. Hogyha erre van szándék, az azon törvény hatálya alá tartozó juttatások nagyságrendjéről lehessen gondolkodni, és ily módon lehet vagy kell a kettőt összhangba hozni.
Köszönöm.
Döntés tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérem, szavazzunk!
Kik azok, akik támogatják a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét? (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Tehát a bizottság 9 igen szavazattal 10 nem szavazat ellenében a bizottság nem javasolja tárgysorozatba venni a javaslatot, így az általános vitára való alkalmasságról sem tudunk dönteni.
Köszönjük szépen a képviselő úrnak és a minisztérium képviselőinek a megjelenést.
(-50)
SF 51 (Elnök)
Következő napirendi pontunk a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/1745. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Üdvözlöm a kormány képviselőit, Boldizs József szakmai főtanácsadó urat és dr. Várallyay Emőke vezető tanácsos asszonyt. A 2007. február 21-i keltezésű ajánlásból dolgozunk.
Az ajánlás 1. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 1. §-ában a Grtv. 15. § (5) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 2. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 4. §-ában a Grtv. 20/A. § (4) bekezdés h) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 4. §-ában a Grtv. 20/B. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 4. §-ában a Grtv. 20/B. § (2) bekezdés d) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 5. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 5. § (2) bekezdésében a Grtv. 25/A. § (2) bekezdés b) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 6. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 9. §-ában a Fgytv. 43/A. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 7. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 13. §-ában a Fgytv. 51. § (6) bekezdés h) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 8. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 15. §-ában a Fgytv. 57. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 9. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 16. §-ában az Ektv. 16/E. § (4) bekezdés d) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 10. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 16. §-ában az Ektv. 16/F. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 11. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 17. §-ában az Ektv. 18. § (2) bekezdés b) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 12. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 18. § (2) bekezdés h)-k) pontjainak elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 13. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 18. § (3) bekezdés b) pontjának ba) pontként történő beszerkesztését és új bb) és bc) ponttal való kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 14. pontjában Török Zsolt képviselő úr a törvényjavaslat 19. § (2) bekezdés b) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Köszönjük szépen a kormány képviselőinek a segítségét.
A bizottság albizottságainak megalakítása
Következő napirendi pontunk a bizottság albizottságainak megalakítása. Javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság hozza létre a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége elnevezésű albizottságot, melyben fel van sorolva az albizottság feladata. A létszámra tett javaslat 6 fő, melyből az ellenzéki és a koalíciós pártok azonos létszámot, 3-3 főt delegálnak. Az albizottság elnökére az MSZP tesz javaslatot. Az albizottság ügyrendjét - különös tekintettel a határozatképesség érdekeire - a bizottság ügyrendjével összhangban maga alakítja ki. Ezzel van egy kis probléma, mert a bizottságnak még nincs ügyrendje, de reméljük hogy egyszer lesz és akkor az összhangot is meg lehet teremteni. De a lényeg az, hogy az albizottság maga alakítja ki az ügyrendjét.
Előzetesen abban állapodtunk meg, hogy együtt döntünk a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége elnevezésű albizottságról, valamint az ellenőrző albizottságról. Az előzetes egyeztetések során konszenzus volt abban, hogy az ellenőrző albizottság is paritásos alapon 6 fővel alakul meg, és annak ellenzéki vezetője lesz.
Az albizottságok alakításával kapcsolatos vitát a múltkori ülésünkön már lefolytattuk, ezért most nincs akadálya annak, hogy egyből szavazzunk, de ha mégis volna valakinek bármilyen kérdése, megjegyzése, azt természetesen megteheti. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Én is úgy gondolom, hogy a vitát a legutóbbi bizottsági ülésen lefolytattuk. Most az volna a szerencsés, ha a két javaslat többséget kap, akkor a személyekről is döntenénk. Javaslatot is teszek a kormányoldal részéről a két bizottságba javasolt személyekre. Az ellenőrző albizottságba Tóth Gyula, Lénárt László és Fogarasiné Deák Valéria képviselőket javasoljuk, az nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége elnevezésű albizottságba pedig elnöknek dr. Szabóné Müller Timeát javasoljuk, tagoknak pedig Donáth Lászlót és Gusztos Pétert.
ELNÖK: Mivel két albizottságról van szó, mégiscsak két menetben kellene szavaznunk. Mi az esélyegyenlőségi albizottságba Ékes Ilonát, Bíró Ildikót és Pettkó Andrást javasoljuk. Szeretnénk, ha Ékes Ilonát alelnöknek is megválasztaná a bizottság. Az ellenőrző albizottságba elnöknek Szászfalvi Lászlót javasoljuk, tagoknak pedig Varga Józsefet és Pettkó Andrást.
Először az esélyegyenlőségi albizottság összetételéről szavazunk. Ki ért egyet azzal, hogy az esélyegyenlőségi albizottság a következő tagokkal alakuljon meg: dr. Szabóné Müller Timea, Donáth László, Gusztos Péter, Ékes Ilona, Bíró Ildikó és Pettkó András, az albizottság elnöke dr. Szabóné Müller Timea, alelnöke pedig Ékes Ilona legyen?
Pettkó képviselő úr kér szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem azért, hogy a saját magam titulusait gyarapítsam, mégis arra teszek javaslatot, hogy ne csak Ékes Ilona, hanem egy férfi is legyen ennek a bizottságnak az alelnöke, és magamat javaslom erre a posztra. A javaslatom azzal indokolom, hogy más albizottságban is van két alelnök.
ELNÖK: Ha férfi vagy, légy férfi! Pettkó Andráson kívül több komoly férfi is van ebben az albizottságban. Nekem nincs kifogásom az ellen, ha így egészítsük ki a javaslatot. A kormánypártoknak mi az ezzel kapcsolatos véleménye? Az elnöki várományos egy férfit is maga mellé kíván venni alelnöknek?
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): A két alelnökre vonatkozó javaslat az esélyegyenlőség jegyében született, ezért támogatjuk.
ELNÖK: És ki legyen az?
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Pettkó András képviselő úr.
Döntés a nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége albizottság létrehozásáról, tagjairól
ELNÖK: Ki ért egyet azzal, hogy az esélyegyenlőségi albizottság az imént felsorolt tagokkal megalakuljon? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy az esélyegyenlőségi albizottság a bizottság egyhangú szavazatával megalakult, melynek elnöke dr. Szabóné Müller Timea, alelnökei pedig Ékes Ilona és Pettkó András. Gratulálunk ehhez a komoly megbízatáshoz és jó munkát kívánunk.
60
Uk(61-70) - elnök
Az ellenőrző albizottság megalakítása következik, a következő tagokkal: Szászfalvi László, akit elnöknek is javasolunk, Varga József és Pettkó András, Tóth Gyula, Lénárt László és Fogarasiné Deák Valéria. Kérdezem, elfogadható-e ez a javaslat. (Jelzésre.) Lénárt László!
LÉNÁRT LÁSZLÓ (MSZP): Szeretném javasolni, hogy akkor itt is két alelnököt válasszunk, ahogyan az előbb ezt megtettük, és javaslatot is tennék az egyikre: Fogarasiné Deák Valéria, a másikra pedig tegyen javaslatot Fogarasiné Deák Valéria.
ELNÖK: Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Ez nehéz kérdés, mert nem gondoltam arra, hogy albizottságban feltétlenül alelnök is szükséges, de, ha már így van, akkor legyen. Ha jól látom, a nők és férfiak esélyegyenlősége albizottságban, melynek Müller Timea az elnöke, két ellenzéki képviselőt fogadtunk el, akkor talán ildomos, hogy az ellenőrzési albizottságban, amelynek az elnöke ellenzéki, két kormánypárti képviselőt javasoljunk, úgyhogy Lénárt Lászlót szeretném javasolni.
Döntés az ellenőrző albizottság létrehozásáról, tagjairól
ELNÖK: Tehát a javaslatot kiegészítve: Szászfalvi László elnöknek, Lénárt László és Fogarasiné Deák Valéria alelnöknek javasolva, tagoknak pedig Varga József, Pettkó András és Tóth Gyula. Kérem, szavazzunk, aki elfogadja, tegye fel a kezét! (Egyhangú.) 19 igen szavazattal megalakult az ellenőrző albizottság, köszönjük szépen.
Ha ehhez nincs más, akkor rátérünk az egyebekre.
Két papírt kiosztottunk, megkérem a főtanácsadó asszonyt, mondja el, miről van szó.
DR. ARCZT ILONA, a bizottság főtanácsadója: Az egyik kicsit kapcsolódott volna a most elmaradt napirendhez, illetve a Start-plusz programhoz, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz. Kértünk a bizottság tagjai részére ilyen adatokat a 45-55 éves korhatárra vonatkozóan, ezt a héten kaptuk meg.
A másik a mezőgazdasági törvényjavaslatról szól, mert konzultációt folytattunk az adatvédelmi biztos úrral, hogy felvegye-e a bizottság a napirendjére, és az adatvédelmi biztos úr már a kijelölést követően mondta, hogy még mindig van adatvédelmi problémája. Eljuttatta a mezőgazdasági bizottságnak, és úgy látta jónak, hogy nekünk is elküldi. Első körben több észrevétele volt, amelyből néhányat beépítettek, és a második körben sem minden adatra vonatkozóan sikerült az ő véleményét beépíteni. Tehát néhányat fenntartott, ezért küldte el nekünk is, bár nem vagyunk kijelölt bizottság.
ELNÖK: Köszönjük szépen, és döntsünk még Pettkó András képviselő úr javaslatáról. (Jelzésre.) Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen. Bocsánat, hogy jelentkeztem, de nem tudom, Pettkó András melyik javaslata.
ELNÖK: Az, hogy hét napon belül történjen meg a meghallgatás.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Igen, ehhez szeretnék hozzászólni, ha lehet, mert az a javaslat, amelyet elnök úr megemlített e kérdés kapcsán, szerintem megfontolásra érdemes. Nem biztos, hogy pont javaslat volt.
ELNÖK: Szempont.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Igen, szempont, azt hiszem, így vagyok pontos. Tehát az a szempont, amit elnök úr említett, megfontolásra érdemes. Mert valóban, már nyilván készül a Nemzeti Civil Alapprogram 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló. Az eljárás közismerten úgy néz ki, hogy az NCA tanácsa készít beszámolót, és e beszámoló ismeretében, birtokában készíti el a minisztérium - a miniszter - a magáét. Azt javaslom, fontoljuk meg, és fogadjuk el azt a javaslatot, hogy a két éves beszámolóról együtt hallgassuk meg a minisztert.
ELNÖK: Ehhez lehet hozzászólni.
Ezt csak szempontként vetettem fel, és nem véletlenül mondtam, hogy érdemes lenne megkérdezni a minisztérium képviselőit. Mert vannak azért olyan beszámolók, amelyek - mondjuk - majdnem az év végére készülnek csak el, például az egyszázalékos, annak nagyobb az átfutása. (Fogarasiné Deák Valéria: Első félév.) De, ha ez mondjuk, belátható határidőn belül elkészül, akkor talán érdemes megvárni, de mondjuk, ha csak júniusra, akkor azért az már távol van. A minisztériumnak már nincsenek itt a képviselői, akik tudnák, mikorra készül ez a beszámoló, de ha júniusra lenne kész, akkor már csak szeptemberben tudnánk tárgyalni a 2005. évit, az megint kicsit távol van, tehát az nem lenne jó.
Azt kérném, hatalmazzatok fel arra hármunkat - alelnök asszonyt, Pettkó Andrást és engem -, hogy beszéljünk a minisztérium képviselőivel, és ha úgy tűnik, hogy tavasszal sor kerülhet erre a meghallgatásra, mert készen van a 2006-os jelentés is, akkor úgy fogjuk napirendre tűzni, ha ez május vége, június lenne, és úgy tűnik, hogy már kicsúszunk a tavaszból, akkor megtartjuk külön a 2005-ösről, erre egyeztetünk időpontot. Elfogadható ez a javaslat? (Jelzésre.) Akkor erről hárman egyeztetni fogunk.
Szavazzunk! Aki támogatja a javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás.) 19 igen szavazattal ezt a javaslatot támogatta a bizottság.
Köszönjük szépen a megjelenést. Ne felejtsük el, nagyon komoly beszámoló lesz a tisztelt Házban este 6 óra körül, a kisebbségi ügy!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 06 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezetők: Ulrich Ferencné és Soós Ferenc