EMBCB-6/2007.
(EMBCB/36/2006-2010.)
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. március 13-án, kedden, 13 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelent*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló és a beszámoló elfogadásáról szóló J/1960. számú határozati javaslat és az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (általános vita)*
Dr. Kovács György elnök (Országos Rádió és Televízió Testület) kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Dr. Kovács György elnök (Országos Rádió és Televízió Testület) válasza*
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről szóló H/2172. számú határozati javaslat általános vitája (az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa)*
Dr. Tóth Tamás osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, válaszok*
Szavazás a határozati javaslat elfogadásáról*
Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2160. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A "Legyen jobb a gyerekeknek!" nemzeti stratégiáról, 2007-2032. szóló H/2284. számú határozati javaslat (általános vita)*
Döntés az Esélyegyenlőségi és integrációs albizottságba delegálandó két kormánypárti és egy ellenzéki tag jelöléséről*
Egyebek*
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Godó Lajos (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) távozása után Godó Lajosnak (MSZP)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) megérkezéséig Tóth Gyulának (MSZP)
Lénárt László (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP)
Teleki László (MSZP) megérkezéséig Gusztos Péternek (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz) megérkezéséig Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz) Pettkó Andrásnak (MDF)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Kovács György elnök (Országos Rádió és Televízió Testület)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Tóth Tamás osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Pappné Farkas Klára igazgató (Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ)
Dr. Weiszenbergerné dr. Dobos Márta főigazgató (Országos Rádió és Televízió Testület)
Láng Szilvia parlamenti összekötő (Országos Rádió és Televízió Testület)
Vass Viktória gyakornok (Országos Rádió és Televízió Testület)
Dr. Dömény Péter igazgató (Műsorszolgáltató Alap)
Török Bernát elnöki titkárságvezető (Országos Rádió és Televízió Testület)
Csűrös András, KDNP-frakció
Szöllősy Adrienn jogi referens (Miniszterelnöki Hivatal Gyereksegély Iroda)
Varga Ágnes irodavezető (Miniszterelnöki Hivatal Gyereksegély Iroda)
Kocsis Gyöngyi parlamenti titkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Molnár Adrien parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kiss Karolina szakértő (MSZP-frakció)
Dr. Soproni Roland, Balog Zoltán szakértője (Fidesz)
Dr. Latorczai Csaba szakértő (Fidesz)
Nagy Bercel szakértő (Fidesz-KDNP-frakció)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntök mindenkit az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén.
Megállapíthatom, hogy a helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk. Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria helyettesíti, Szabóné Müller Tímeát Nyakó István helyettesíti, Teleki képviselő urat Gusztos Péter helyettesíti, Bíró Ildikót Szászfalvi László helyettesíti, Farkas Flóriánt Varga József, Schmidt Ferencet Pettkó András, Semjén Zsoltot Balog Zoltán.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem, hogy van-e valakinek a napirendi javaslattal kapcsolatban észrevétele. Ha nincs, akkor kérdezem, hogy el tudjuk-e így fogadni a napirendi javaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 19 igen szavazattal a napirendi javaslatot elfogadta.
Az első két napirendi pontunk a) és b) pontja szerint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságáról döntünk, és itt külön indítványként a beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat támogatásáról, illetve nem támogatásáról döntünk. Üdvözlöm a megjelent képviselőket. Elnök úr, parancsoljon, foglaljon helyet az ORTT képviseletében, Kovács György elnök úr, és főigazgató asszony is. Nem tudom, ki ül még itt, több munkatárs van jelen, mindannyiukat köszöntjük.
Elnök úrnak megadom a szót, ha röviden akar szólni. A jelentést megkaptuk, itt van előttünk, ha valami kiegészítést vagy megjegyzést akar ehhez fűzni, akkor most erre van lehetőség. Parancsoljon!
Dr. Kovács György elnök (Országos Rádió és Televízió Testület) kiegészítése
DR. KOVÁCS GYÖRGY elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Országos Rádió és Televízió Testület határidőben a megszokott minőségben benyújtotta önök számára az előző évi tevékenységéről szóló beszámolót. A jogszabály szerint, az 1996. évi I. törvény szerint három témakörben kell számot adnunk az előző évi tevékenységünkről, tehát három témakör köré kell fölfűzni a mondanivalónkat. Az egyik a véleményszabadság helyzetének alakulása a beszámoló évében, a másik a tulajdonosi helyzet, amely a véleménymonopóliumok kialakulásával függ össze, a harmadik pedig a műsorszolgáltatás piaci helyzete.
Azzal kezdeném, hogy Magyarországon a 2006-os törvény életbelépését követően kialakult a médiarendszer. Stabil, ma már visszavonhatatlanul működik, minden releváns vélemény eljut a hallgatókhoz, nézőkhöz. Néha térben és időben bizony vannak azért problémák, de általában elmondható, hogy a rendszer stabil, működik, és visszavonhatatlanul felállt.
További segítség volt az elmúlt évben, hogy 104 új vezetékes és műholdas műsorszolgáltató kezdhette el a működését nyilvántartásba-vételi eljárás következtében, illetőleg 32 frekvenciát hirdetett meg az Országos Rádió és Televízió Testület, erre érvényes és nyertes pályázatok is születtek, tehát 32 további új műsorszolgáltatással bővült a földi frekvencián sugárzók száma.
Ami említésre érdemes, és a beszámoló igyekszik teljes körű képet mutatni több száz oldalon keresztül a médiatestület munkájáról, de néhány kérdésben szeretném szóban is kiegészíteni azt és szóban is felhívni a figyelmet. Az egyik, ami a tájékoztatással összefüggő, elmúlt évben értelemszerűen nagyon fontos, a helyhatósági és a parlamenti választások. Azt kell hogy mondjam, hogy a tavaszi és az őszi választások során az Országos Rádió és Televízió Testület nem találkozott olyan, a médiatörvényt súlyosan sértő műsorszolgáltatói viselkedéssel vagy jogsértéssel, amelyet különösen itt most szóban meg kellene önöknek említeni. Ebben segítséget nyújtott az, hogy 2005-ben a választási törvény módosításra került. Tisztult az a helyzet, amely a választási bizottságok és az Országos Rádió és Televízió Testület közötti korábbi hatásköri vitákból fakadt. Korábban sokszor passzolgatta a két hatóság vagy bizottság ezeket a kérdéseket, és bizonytalan volt a jogi megítélése, hogy kinek kell és milyen ügyben eljárni. 2006-ra ez a kérdés teljesen tisztázódott, ennek eredményeképpen mindenki tudta és tette a jogszabályban felhatalmazott lépéseket.
Még egy jelentős lépés volt a 2006. évben, az ORTT felújította a korábbi választási etikai kódexét, amely kvázi nem jogszabály, de jogszabályon kívüli eszközként kezelve a korábbi évek tapasztalatait, a joganyagot és az ORTT hatósági eljárásainak gyakorlatát ismertette a műsorszolgáltatókkal. Azt kell hogy mondjam, hogy ez is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a műsorszolgáltatók 2006-ban a korábbi időszakokhoz képest korrektebb képet tudtak adni a választások helyzetéről, a választáson induló pártok, jelöltek választási programjáról. Vitatott kérdés volt, hogy egyáltalán a hatóság kiadhat-e ilyen jogi aktusnak nem minősülő, kvázi ilyen fajta iránymutatást, de azt gondolom, hogy a dolog a szerepét betöltötte, és helyénvalóan kezelte mindenki. Nem kötelező érvényű volt ez senki számára, de az eddigi tapasztalatokon felhatalmazva és a jogszabályok előírásait ismételve vagy értelmezve próbált segítséget nyújtani a műsorszolgáltatók számára.
Ami az elmúlt évben érdekes volt, az a Magyar Rádió nemzetiségi és parlamenti műsorainak sugárzása. Közismert tény, hogy a 60-70 megás sávban a Magyar Rádió műsorszolgáltatási jogosultsága nemzetközi szerződések miatt lejárt és nem folytathatta tovább. A parlament egy évvel ezt a határidőt meghosszabbította. Ez az egy év nyújtott arra alkalmat, hogy a közös nemzetiségi képviselőkkel oly módon létrejöhessen a megállapodás, ami minden fél igényét egyformán ki tudta elégíteni. Ennek megfelelően a Magyar Rádió kapott egy országos középhullámú frekvenciát Szolnok és Marcali telephellyel. Ma már a nemzetiségi műsorok az érdekeltek teljes megelégedésére önálló országos hálózaton bárki számára sokkal jobban elérhetőek, mint a 60-70 megás sávban, mert hiszen ezek a készülékek, az egész szocialista FM-sávban lévő készülékek, a Sokol és ilyen társai mára kikoptak, és nem is volt a vételi lehetőség biztosítható ezeken a sávokon.
Az elmúlt évben néhány olyan, nagy kihívást jelentő esemény fordult elő, amelyről azért érdemes beszélni. Az egyik az augusztus 20-ai események kapcsán az a nem várt természeti jelenség - a viharra utalok -, ami kiszámíthatatlan vagy előre nem várt eseményként jelentkezett a médiumok és az elektronikus újságírók számára. A Testület jó néhány műsorszolgáltatónál elrendelte a közigazgatási eljárást annak tisztázására, hogy az ezzel kapcsolatos tájékoztatás helytálló és korrekt volt-e. Egy műsorszolgáltató tekintetében, az egyik kereskedelmi televízió tekintetében állapított meg eljárásbeli problémákat, médiajogsértést, nevezetesen az egyik műsorszolgáltató bulvár jelleggel számolt be ezekről az eseményekről, a sérültek bemutatása, a bemutatás módja, az itt közölt információk leverték a lécet, és tulajdonképpen nem felelt meg a törvény szellemének és a jogi pontos előírásainak.
A másik hasonló ilyen esemény, bár nem természeti jelenség, hanem inkább egy utcai jelenség, a szeptemberi zavargások. Ezzel kapcsolatban a Testület szintén közigazgatási eljárást indított számos műsorszolgáltató ellen. Tulajdonképpen egy műsorszolgáltató akadt fenn a vizsgálat szűrőjén, nevezetesen a Hír Televízióról beszélek. A Hír Televíziónál a kiegyensúlyozottság sérelmét állapította meg a Testület az ezzel kapcsolatos közvetítés és az ott elhangzottak alapján, valamint a törvény 3. §-ának a (2) bekezdését, amely egy nagyon enyhe előírás, és arról szól, hogy a műsorszolgáltató a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét köteles tiszteletben tartani. Ez a "tiszteletben tartani" egy nehezen értelmezhető jogi kategória, egyedi megítélés kérdése, és a Testület többsége úgy ítélte meg, hogy a műsorszolgáltatás keretében az ott elhangzottakat minősítve és értékelve ez bizony nem felelt meg a 3. § (2) bekezdésének.
Hozzátartozik, hogy természetesen, mint minden vagy mint 98 százalékban az általunk hozott közigazgatási határozatok a bíróságon élik tovább az életüket, általában keresettel támadják meg az érintett felek, és ez ez esetben is így történt. Talán két napja fejeződött be az elsőfokú eljárás. A bíróság a 4. § (1) bekezdésének sérelme, tehát a kiegyensúlyozottság sérelme kapcsán azonosult az ORTT álláspontjával, a 3. § (2) bekezdésében pedig azt állapította meg, hogy a cselekménye a műsorszolgáltatónak nem merítette ki a 3. § (2) bekezdésének a sérelmét. 10.SF 11 (Kovács György) Elsőfokú eljárásról van szó. A jogvita nyilvánvalóan folytatódik tovább, de a jogerős bírósági ítéletre még legalább fél évet várni kell.
Az elmúlt év helyzetének elemzése során azt is meg kell említeni, hogy a közszolgálati televíziók elindultak csatornáik szakosodásának az útján. Először a Magyar Televízió indította el harmadik csatornáját, majd a Duna Televízió az "Autonómiát". Amikor az első ilyen indult, az államigazgatási eljárásról szóló szabályozás még hatályban volt, az érintettek az alapján megkapták a közigazgatási határozatot, amit a kábelszolgáltatók megtámadtak, mert álláspontjuk szerint további közszolgálati csatorna indításának törvényi felhatalmazásbeli és egyéb más problémái is vannak. Az elsőfokú bírósági ítélet már ebben az ügyben is megszületett. A bíróság nem állapította meg a kábelszolgáltatók kereshetőségi jogát, és pillanatnyilag úgy néz ki, hogy az ORTT álláspontja kerekedett felül. Jelzem, hogy tartalmi és jogi vizsgálat nélkül inkább alaki jellegű probléma a kereshetőségi jog megállapítása, illetve annak elvetése, hogy nincs kereshetőségi jog. A lényeg, hogy érdemi vizsgálat nélkül egyelőre az ORTT álláspontja kerekedett felül. A Duna Televízió "Autonómia" csatornája a közigazgatási eljárásról szóló törvény keretei között jogszerűen került bejegyzésre. Itt a felfüggesztő hatálynak a bírói megtámadás esetén lett volna esélye, de a bíró nem osztotta ezt a véleményt és nem függesztette fel a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket, így hatályba lépett a közigazgatási döntés. Az M3 esetében azonban még folyik a jogvita.
A beszámolóban részletesen számot adunk az elmúlt év tulajdonosi helyzetének a változásairól. Ezzel kapcsolatban semmi olyan nincs, amiről a szóbeli kiegészítésemben szólnom kellene.
Néhány szót mondanék a támogatáspolitikánkról. Tavaly több száz millió forintot fordítottunk olyan műsorszámok előállíttatására, amelyeknek az üzleti és egyéb logikák mentén esélyük sincs arra, hogy felkerüljenek a műsorpalettára. Ilyen volt a szépirodalmi művek bemutatására készülő televíziós műsorszámok tárgyában kiírt pályázat, amelyre 310 millió forintot fordítottunk. A hazai kulturális és történelmi témájú televíziós műsorszámokat 263 millió forinttal, a hazai alkotók gyermek- és ifjúsági tárgyú irodalmi műveinek televíziós adaptációját 248 millió forinttal, a kortárs irodalmi művek rádiós adaptációját 20 millió forinttal, a hazai zenei témájú rádiós műsorszámok sorozatát 80 millió forinttal, a kábeltelevízió-hálózatok korszerűsítését - melynek keretében a digitalizációt is célul tűztük ki - 180 millió forinttal támogattuk.
Az Európai Unióban folyik a televíziós irányelv revíziója. Ebben a kérdésben egy éven belül várható az Európai Unió döntése, ami a jogharmonizáció keretében a hazai jogalkotásra, így a parlamentre is bizonyára számos feladatot ró majd.
A genfi konferencia - melynek keretében történik a műsorszórásra alkalmas frekvenciák elosztása - tavaly megtartásra került. Mi hét-nyolc televíziós multiflex megszerzésére láttunk esélyt, és a tárgyalások eredményeként Magyarország nyolc televíziós és három rádiós multiflexhez jutott, amit én sikerként értékelek. Ennek következtében a szűkösség helyett relatív frekvenciabőség lesz a jövőben akkor, ha a parlamenti oldalak között értelmes alkuk jönnek létre, ha olyan értelmes jogszabály-előkészítés folyik és megállapodások lesznek, amelyek segíteni fogják a szektornak ezt a tevékenységét. Ha azonban nem ez történik, akkor fennáll a veszély arra, hogy lemaradunk és a környező országok digitális átállására is negatív hatással leszünk, szűkülnek a lehetőségeink. Jó volna kimozdulni az 1996. évi I. törvény szabályozási problémaköréből és egy olyan korszerű médiatörvény megalkotásába belefogni, amely a digitalizációt nagymértékben előmozdítja, a szektor fejlődésének pedig utat és teret enged.
Egy korábbi, az emberi méltóság védelme érdekében folyó vita lezárult. Az elmúlt időszakban jelentős vita folyt arról, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület ezekben milyen módon tud fellépni és hogy tud ezekbe beavatkozni. A bírói gyakorlat osztotta a Testületnek azt az álláspontját, hogy a Testület eljárási lehetősége fennáll a műsorszolgáltatókkal szemben, persze nem a személyiségi jogi keretek között, mert az másfajta eljárási aktusok alapján, a megtámadott fél kezdeményezésére indulhat, de az ORTT-nek a műsorszolgáltatókkal fennálló jogviszonya tekintetében abszolút módon és korlátlanul el lehet járni. Az Országos Rádió és Televízió Testület az emberi méltóság megsértése miatt számos esetben élt szankciókkal. Jelzem, hogy mindössze néhány olyan műsorszám van a palettán, amely ezeknek a kérdéseknek folyamatosan táptalajt ad. Ilyenek azok a női vagy férfi nevekkel jelzett és a délutáni időszakban sugárzásra kerülő magazinok, amelyek az emberi méltóságot korábban számos esetben megsértették, mára viszont az ORTT fellépésnek eredményeként jelentős mértékben ritkult ezek száma - nem mondom, hogy megszűnt -; a jövőben is ezt az utat fogjuk járni és fel fogunk lépni minden ilyen esetben.
Hasonlóan fontos kérdés és szintén ide tartozik a kiskorúak védelme. A bírósági peres szakaszba került ilyen esetekben - amelyeknek, mint korábban jeleztem, majdnem száz százalékát megtámadják a műsorszolgáltatók - több mint 90 százalékban osztja a bíróság az ORTT álláspontját, tehát hatékonyan és jól, a bíróság által is osztott módon képviseljük ezeknek az ügyeknek a normális, jogszerű útra való terelését.
Ide tartozik a pornográfia kérdése is. A határokon átnyúló televíziózás keretében folyamatosan érkeznek Magyarországra ilyen tartalmak. Egyelőre még nincs olyan magyarországi szolgáltató, aki ilyen tartalommal akarta volna bejegyeztetni magát, sőt a magyar joghatóság alá tartozó műsorszolgáltatók esetében csak elvétve találkozunk olyannal, amikor az ötös kategóriába sorolt műsorszám kérdése egyáltalán felvetődik. Azt a jogszabályból levezethető álláspontot, hogy Magyarországon az ilyen tartalmak a hatályos magyar médiaszabályozás értelmében nem oszthatók el, az ORTT osztja. A kábelszolgáltatókkal való egyeztetés során azt próbáljuk elérni, hogy az ilyen típusú tartalmak csak külön előfizetés ellenében, önálló csatornán, a kiskorúak védelme érdekében technikai védelemmel - kóddal vagy egyébbel - ellátva, a hozzáférhetőséget korlátozva, ne a jelenlegi rendszer és módszer szerint szabadon, látens módon hármas csomagban elrejtve jussanak el a lakossághoz, hanem ki-ki maga dönthesse el, hogy kéri-e az ilyen tartalmat vagy nem. Jelzem, hogy a magyar médiaszabályozás pillanatnyilag nem ezt tartalmazza, hanem egyfajta tilalom van. Megnéztük, hogy mi az európai gyakorlat és azt láttuk, hogy a miénknél idősebb demokráciákban ebben a kérdésben a rendelkezésre álló európai normák alapján nagyon profi módon lépnek fel, az Egyesült Királyságban például még a dekóderek terjesztését is megtiltották. Lengyelország viszont, amely ugyanezt az utat kívánta járni ugyanazokkal a jogelvekkel és hazai szabályozási háttérrel, megbukott ebben a kérdésben. Azt gondolom, az ORTT-nek e tekintetben nem lehet más álláspontja, mint amit a hatályos jogi szabályozás előír. Azon viszont el kellene gondolkodni, hogy a hatályos jogi szabályozás meddig és hogyan tartható fenn. Amikor a XX. törvény vitája zajlott a parlamentben, a kulturális bizottságban nagyon élesen felvetődött, hogy a teljes tiltás mennyiben felel meg az európai normáknak, mennyiben éri el a célját, hiszen az ilyen típusú tartalmakhoz interneten néhány kattintás után bárki, bármikor korlátlanul hozzáférhet.
20
21. FE (Kovács)
Azt gondolom, hogy a jogi megoldásokon is még gondolkodni lehet, különös tekintettel arra, hogy a digitalizáció itt áll előttünk, és a digitalizáció okán számos kérdést újra kell gondolni a médiarendszer egészében.
Ebben a kérdésben még egy picit fordítási, törvénykezési hibák is sújtják az ORTT-t és a dolog egyértelműségét, hiszen úgy szól a határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezmény kihirdetett magyar szövege, hogy "a különösen pornográf" a tilos, és nem "különösen a pornográf". Nem mindegy, hogy az a betű e tekintetben hol van. Egyesek szerint fordítási hibáról van szó, mások szerint szándékról van szó. Ugyanakkor az Európai Unió nem tiltja kifejezetten az ilyen tartalmakat, hanem arra szólít fel, hogy meg kell védeni a kiskorút, hogy a hozzá ártalmas tartalmak valamilyen módon eljussanak.
Szintén a jövő előszelének tartom, hogy az internetprotokoll alapú hálózatokon megvalósuló műsorelosztás ma már Magyarországra betette a lábát, működnek ilyen szolgáltatók. A tavalyi évben vettünk nyilvántartásba először ilyen műsorelosztó hálózatokat. Egyértelműen úgy gondoljuk, hogy a médiatörvény hatálya alá tartozik.
Nagyjából elmondhattam, amit kiegészítésként vagy szóbeli megerősítésként szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. A bizottság tagjainak van most lehetősége arra, hogy kommentálják, véleményezzék, és kérdéseket tegyenek föl, de ha még akar valamit elnök úr, parancsoljon.
DR. KOVÁCS GYÖRGY elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Egy információ, hogy körülbelül fél órával ezelőtt fejeződött be a kulturális bizottság ülése. A kulturális bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta és támogatólag nyújtja be a parlament számára az anyagot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én ezt taktikusan a vita végén akartam elmondani, nehogy befolyásolja itt az emberi jogi bizottságot, de akkor is el fogjuk mondani. Megérkezett Pető Iván úr átirata, és azt ismertettem volna, de valóban így van, és elnézést is kér, hogy a bizottság részéről senki nem tud itt jelen lenni. Ilyenkor meg szoktuk egymást látogatni, de gondolom, hogy nélkülük is meg tudjuk tárgyalni a jelentést.
Pettkó András jelentkezett először, aztán Ékes Ilona. Parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnök úr azt mondta, hogy kérdés és vélemény is, tehát mindent egybevetve mondjuk el az álláspontunkat.
Az MDF képviselőcsoportja támogatni fogja ennek a jelentésnek az elfogadását.
Két-három mondatot szeretnék mondani az elnök úr által felvetettekhez. Tulajdonképpen én magam egyetértek azzal, hogy új médiatörvényre van szükség. Viszont azt hiszem, teljes mértékben ebben az országgyűlési ciklusban ez lehetetlen, hiszen kétharmados törvényről van szó. Ha visszaemlékszünk 2006. januárjára, amikor a digitális televíziózásról szóló törvény megbukott a Parlament falai között, hiszen arról is vita volt, hogy ez feles vagy kétharmados törvény az egész, vagy csak... Most nem is akarok ebbe a vitába belemenni. Aztán utolsó pillanatban a feles részeket sikerült elfogadni, hiszen a nagyobb kormánypárt kihátrált a kisebb kormánypárt mellől ebben a kérdésben, ezek után nem került ez elfogadásra. Annak örülök, hogy nyolc multiflexet sikerült annak ellenére Magyarországnak szereznie, hogy nem fogadtuk el a törvényt, míg amikor más országok odaültek az asztalhoz, ott már kész törvénnyel a hátuk mögött tudtak tárgyalni.
Azzal a felvetéssel is, ami a kiskorúak védelméről szólt, teljes mértékben egyetértek, hiszen itt a digitális televízió kapcsán is az egyik legnagyobb kérdés az, hogy a kiskorúak védelmében hova tesszük a védelmet, tehát a családokon belülre tesszük vagy maga a szolgáltatás megrendeléséhez tesszük majd a jogilag azt a pontot.
Azzal is teljes mértékben egyetértek, amit az internet világáról és a média világáról elnök úr mondott, hiszen ha valaki, mondjuk egy parlamenti képviselő a laptopját bekapcsolná, abban a pillanatban ilyen tartalmak jönnek be ma már a különböző keresőkön a különböző szexszel kapcsolatos szavakra. Egy iparágról van szó, és amennyire lehet, gátolni kell a televíziózás tekintetében. Nem egyszerű helyzetben vagyunk, hiszen a 21. században az információs társadalom sok tekintetben sokkal előrébb van, mint annak idején, mikor megalkottuk a médiatörvényt.
Tehát még egyszer összefoglalva, az MDF képviselőcsoportja támogatni fogja az elfogadást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ékes Ilona!
ÉKES ILONA (Fidesz): Nagyon örülök, hogy az ORTT ilyen szép számban nyeri meg a pereket. Ezért nem értem, hogy miért nem tud kellő eréllyel fellépni a káros tartalmakkal szemben akkor, amikor tudjuk azt, hogy a TV2 teletextes oldalain pornográf tartalmú üzenetek is vannak, hogy a különböző műsoroknál, például a Mónika Show-val kapcsolatban is nem sikerült legalább azt elérni, hogy 9 óra utánra tegyék ezt a műsort. Azzal meg nem tudok mit kezdeni, hogy különösen pornográf. Mit jelent ez a szó, hogy különösen pornográf? Vagy az, vagy nem az? Úgy gondolom, hogy semmilyen EU-s norma nem azt mutatja, hogy itt a pedofíliát kellene támogatni vagy segíteni, és ezért a First Ladyk egy akciót is indítottak. Tehát nem gondolom, hogy bármilyen szinten nekünk támogatni kellene, ugyanúgy, ahogy a pornográfiát sem. Úgy tudom, hogy pont ez ügyben volt egy EU-s ajánlás is, hogy a nők és a gyermekek védelmében bizony sokkal jobban oda kellene figyelni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyakó képviselő úr!
NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Csak hogy mennyire nehéz helyzetben vannak ilyenkor néhányan. Az ember nézi a reklámokat, és azt látja, hogy egyébként egy nagyon rendes otthon, rendes család, ráadásul magyar reklámfilm, és azt hiszem, hogy egy pelenkát reklámoznak rajta, ahol isten bocsá', a kisgyermek feneke csupaszon van. Gondolom, ez senkinek a számára ebben a teremben nem jelent szexuális tartalmat, egyes ferde hajlamú emberek számára viszont biztos azt tartalmaznak. Ilyenkor nagyon nehéz ám eldönteni, hogy mi a helyes út, mert egyébként egy ártatlan dologról van szó véleményem szerint. Vagy eszembe jut egy másik. Lehet itt cégnevet mondani? Coca-Cola-reklámban azt látja az ember, hogy egy 14 éves körüli forma fiú bedob az automatába érméket, kijön a Coca-Cola, odamegy egy nagyon csinos hölgy, valószínűleg több mint 18, legalábbis az én értékítéletem szerint, aki mivel nincs több kóla, jól szájon csókolja a kiskorú fiatalembert, elkéri a kólát és elmegy vele. Ez kiskorúak megrontása vagy sem, ezt mindenki el tudja dönteni, de valóban nagyon vékony az a jég, amin itt el kell menni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A Coca-Cola-ivásra gondolsz mint megrontásra? (Nyakó István: Nem mondom el, mire gondolok, elnök úr.) Köszönjük szépen.
Más hozzászólás? (Szászfalvi László jelentkezik.) Szászfalvi alelnök úr?
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. A jelentés néhány részéhez szeretnék hozzászólni, illetve ahhoz, amit elnök úr is érintett bizonyos szempontból, és egy olyan dologhoz, amit nem érintett, vagy lehet, hogy rosszul figyeltem.
Elsősorban itt a Hír TV elmarasztalásához szeretnék hozzászólni. Nyilvánvaló, hogy ez bírósági ügy, és majd a bíróság jogerősen ki fogja mondani, amit kimond. Mindenesetre az első fokon meghozott bírósági döntés nem az ORTT-t, illetve az ORTT döntését támasztja alá. Ebből is lehet következtetni arra, hogy itt tulajdonképpen egy politikai döntés született. Abból is lehet következtetni erre, hogy tulajdonképpen ezt a joghelyet az ORTT eddigi áldásos tevékenysége során egyetlen egyszer se alkalmazta. Úgyhogy azt gondolom, és ki is mondhatjuk azt nyugodt szívvel, hogy ebben az esetben lehet egy kicsit föllazítani a dolgot, hogy nyilván különleges helyzet volt, és ezt az ORTT nem tudta kezelni, de az biztos, hogy ilyen módon, ilyen döntéssel ez egy politikai döntésnek látszik. Azt gondolom, hogy ezt a Gönczöl-jelentés is tulajdonképpen alátámasztja ebben az összefüggésben.
A törvénysértések összefüggéséről hadd utaljak vissza egy régebbi vitára, amely a TV2 és az RTL Klub jogosultságának a meghosszabbításával függ össze. 30.SF 31 (Szászfalvi László) Hiszen a törvény szerint a hosszabbítás feltétele az, hogy nem követ el súlyos vagy ismételt törvénysértést. Ez is régi vita, de azért szeretném megjegyezni, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az emberi jogi bizottság több ülésén is elfogadhatatlannak nevezte ezt az ORTT-döntést, de így tett a Legfőbb Ügyészség is. Sok minden következik az ORTT-nek ebből a döntéséből, hiszen ezek a törvénysértések újra meg újra elénk kerülnek. Mind a két téma elég súlyos ahhoz, hogy beszéljünk róla. Ezek sajnos megtörténtek, számunkra azonban nem elfogadhatók.
Az ORTT jelentéseiben mindig inkább a francia modellt látjuk visszaköszönni és nem a törvény kiegyensúlyozottságot megkövetelő előírását. Ha belemennénk a számokba, bizony elég érdekes dolgokat látnánk. A médiatörvény olyan, amilyen, de mégiscsak a kiegyensúlyozottságot írja elő, és a gyakorlatban is ezt kellene számon kérni. Jó lenne, ha ez meg tudna valósulni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt ORTT-elnök Úr! Abból indultam ki, hogy viszonylag higgadtan és kiegyensúlyozottan fogjuk értékelni az ORTT beszámolóját, de Szászfalvi László alelnök úr nem ezt választotta. Aki nézte a Hír TV szeptember 18-i késő esti műsorát, világosan láthatta és hallhatta, hogy miről volt szó. Olyan állításokat fogalmazott meg a Hír TV műsora, amelyek teljesen egyértelművé tették, a televízió azonosul azzal, ami szeptember 18-án késő este a Szabadság téren történt. Egyértelműen kiderült, hogy az eseményeket forradalomnak tekintik, ha pedig annak tekintik, akkor nyilvánvalóan kilépnek az alkotmányos rend kereteiből és megvalósítják azt a tényállást, amire az imént a beszámoló kiegészítése során hivatkozás történt. És ha ez a helyzet, akkor az a politikai bölcsesség egyik alapvető kritériuma, hogy nem feszegetjük ezt az ügyet, hanem tudomásul vesszük az ORTT döntését, különös tekintettel arra, hogy a bíróság azóta hogy foglalt állást, és végül majd születni fog egy jogerős döntés.
Természetesen mindenki tudja, hogy a bíróságoknak és a bíráknak is van politikai beállítottságuk, csak ezt nem szabad nyilvánosságra hozniuk, de az ítéleteikből ez kiderül. Az Egyesült Államokban például mindenki tudja, hogy melyik legfelsőbb bírósági bíró konzervatív, melyik mérsékelten konzervatív, melyik mérsékelten liberális és melyik liberális. Ez hosszabb távon Magyarországon is nyilvánvalóvá fog válni. Meg kellene várni, hogy milyen jogerős döntés születik ebben az ügyben, és akármi is lesz a jogerős döntés tartalma, az egyes politikai oldalak nyilvánvalóan eltérően fogják megítélni azt, amit a Hír TV szeptember 18-án este tett. Megjegyzem, általában nem szoktam nézni a Hír TV-t, mint ahogy a Mónika-show-t sem szoktam nézni, de mivel szeptember 18-án késő este épp a Magyar Televízió székházát ostromolták és a műsor megszakadt, átkapcsoltam a Hír TV-re és empirikusan tudtam verifikálni azt, hogy hogyan zajlott ott a közvetítés. Persze ha a felkelés sikeres lett volna, akkor teljesen jogszerű lett volna mindaz, ami ott történt, de mivel nem volt sikeres, ennek következtében megítélésem szerint teljes mértékben jogszerűtlenül járt el a Hír TV, viszont jogszerűen járt el az ORTT.
Ami az ORTT összetételét illeti: kétségtelen, ha egy testületi jellegű közigazgatási szervben - amely ráadásul nem tartozik a végrehajtó hatalom hatálya alá, hanem egy úgynevezett független szabályozó hatóság - politikai pártok képviselői vesznek részt, akkor azok csak politikus módon tudnak eljárni. Ha a mostani médiatörvény helyett egyszer majd lesz egy másik, akkor végig kell gondolni, hogy jó-e ez az összetétel. Ameddig azonban ez az összetétel, addig semmiképpen nem lehet az ORTT-nek felróni, ha a tevékenységében ilyen elemek egyértelműbben láthatók, mint a bíróságok esetében, noha - mint arra az előbb már utaltam - a politikai elem ott is elég jelentős szerepet játszik, főleg ha egy döntés mérlegelésen alapul. Véleményem szerint az ORTT nem járt el jogtalanul és helyesen ragadta meg az adott esemény lényegét.
Arra most nem térek ki, hogyan kellene garantálni azt, hogy a nők és a gyermekek védettek legyenek a hírközléssel, a távközléssel és számos más modern információtechnológiai intézménnyel szemben, különös tekintettel a médiára, csupán annyit jegyeznék meg, hogy megítélésem szerint ez elsősorban a magánszféra körébe tartozik. Az elég nagy probléma, amit Pettkó képviselőtársam mondott, hogy ezeket a show-kat akár 1 millióan is nézik, mert ez azt mutatja, hogy erre sajnos van igény. Lehet, hogy egy magasabb társadalmi fejlettségi szinten ez az igény majd mérséklődni fog, tiltással azonban nem lehet igazi eredményeket elérni.
Azt pedig nem kívánnám feszegetni, hogy mi minősül pornográfiának. Minden történelmi korszakban egészen más minősült annak; elég csak azt megnézni, hogy a viktoriánus Nagy-Britannia és a mai Nagy-Britannia felfogása mennyiben különbözik egymástól, mert ez világosan mutatja, hogy itt is a történelmi változások a meghatározók. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Nem tudom, jól értettem-e, hogy az ORTT elfogult döntéseket hozott. Azt viszont szeretném megkérdezni, hogy miért nem vizsgálta az MTV 1 és az MTV 2 műsorszolgáltatási magatartását a szeptember 18-ai eseményekkel kapcsolatban, mert ezt nem találtuk az elemzésben, illetve vizsgálta-e, hogy Gyurcsány Ferenc botrányos őszödi beszédének a kiszivárogtatása milyen körülmények között történt, az hogy jutott el a Kossuth Rádióhoz és mi volt annak a társadalmi hatása. Egyébként én úgy láttam, az MTV reklámjai szinte mintegy előrevetítették, hogy ki foglalja el a televíziót. Ezeket a reklámokat pedig közpénzből finanszírozták. (Pettkó András: Ez óriásplakát volt!) Óriásplakát is volt, de én a reklámok között is láttam ezt.
ELNÖK: Köszönöm. Ismét Wiener György képviselő úr következik.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Pozitívan értékelem azt, hogy Ékes Ilona képviselőtársam nem vonta kétségbe a Hír TV közvetítésének a jellegét, csupán azt kifogásolta, hogy az MTV esetében nem folyt le hasonló eljárás. A Magyar Televíziótól kétségtelenül nem lehet elvárni azt, hogy pozitívan értékelje a saját ostromát. Ha itt tartanánk, az igen érdekes történelmi szituáció lenne. Persze volt már példa a történelemben arra, hogy valaki azt mondta, "kifele velünk", de azért nem ez a jellemző.
Nyilvánvaló az is, hogy eljárás azért nem történt, mert eljárási kezdeményezésre nem nyújtottak be panaszt.
40
41. FE (Wiener)
Ami a korábbi reklámot illeti, hogy ki fogja megszállni a televíziót, szerintem ez nem egy felhívás volt arra, hogy a kormánycsapatok szállják meg a televíziót és közben ellenzéki mezbe öltözzenek, hanem ez egy nem túl sikerült reklámfogás volt, és egészen más volt a tartalma.
Arról, hogy hogyan került a Kossuth Rádióhoz a miniszterelnök hangfelvétele, nekem is vannak elképzeléseim, amelyek nyilván teljesen ellentétben állnak azzal, amit fideszes képviselőtársaim erről gondolnak, de úgy ítélem meg, hogy ez nem tartozik az ORTT hatáskörébe. Lehet vizsgálni azt például, hogy itt milyen jogsértés történt, ki készítette a kalózfelvételt, ki juttatta ki, de semmiképpen sem médiahatósági ügy, nem ide tartozik.
Végezetül megjegyezném, én nem azt mondtam, hogy elfogult döntést hozott az ORTT, én csak azt jeleztem, hogy az ORTT-nek milyen az összetétele, és ennek következtében az ORTT egészének a tevékenysége miként értékelendő. Megítélésem szerint ezt nagyon nyomatékosan az előbb már kifejtettem, az ORTT teljes mértékben jogszerű döntést hozott. Ha nem hangoztatta volna a Hír TV azt, hogy kitört a forradalom, akkor még lehetne vitatkozni azon, hogy helyes volt-e az ORTT döntése vagy sem, de mivel ezt a Hír TV riportere mondta, ennek következtében nyilvánvaló, hogy az alkotmányos renddel szemben álló megmozdulás támogatásáról volt szó. Egyébként később valóban a Kossuth tériek egyik alapvető felirata úgy szólt: 62 éve nincs alkotmányunk. Ez nyilván most már 63 évet jelent. Ahogy előbb már jeleztem, ha győzött volna a felkelés, akkor annak az alkotmányos rendnek az alapján történne most a cselekmények megítélése, de mivel eddig még nem győzött, ezért a ma hatályos alkotmány szerint kell eljárni. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mindenki azt mond, amit akar természetesen, de szerintem érdemes lenne először az elnök urat kérdezni, hogy ő mit szól ezekhez a felvetésekhez. Megválaszolhatjuk egymásét is, persze erre joga van mindenkinek.
Gusztos képviselő úr jelentkezett, aztán Pettkó képviselő úr.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Itt egy vita alakult ki az ORTT beszámolójának ürügyén. Nem szeretném az időt húzni, de magam sem az elnök úrhoz intézném a kérdésemet, csak meg vagyok zavarodva egy picikét, és ezért szeretném az ellenzéki képviselőtársaim segítségét kérni, hogy pontosan érthessem, hogy mi is történik. Most legyőzöm azt a hihetetlen kísértést, ami egy liberális politikusban feléled akkor, amikor azt hallja, hogy a parlament emberi jogi bizottságában egymásra licitálnak a képviselők a reklámok és a különböző jellegű tévéműsorok tartalomelemzésének tekintetében. Ugyan tegnap fogadtuk el a magyar-lengyel barátság napjáról szóló országgyűlési határozatot, de ezzel kapcsolatban azt azért elmondanám, hogy nem vagyok benne biztos, hogy a rettenetesen puritán és nemcsak puritán, hanem kifejezetten prűd lengyel gyakorlattal kellene versenyre kelnünk, pláne nem az emberi jogi bizottságban, de tényleg ezt most hagyjuk.
Azt szeretném megkérdezni Szászfalvi és Ékes képviselőtársaimtól, hogy amit az előbb hallhattunk, jelent-e egy változást a szeptemberi események hivatalos értékelésében. Eddig azt hallottam, hogy az önök pártja, pártjai, az ellenzék erői egységesen az utcai erőszakot és a randalírozókat elítélték. Most viszont abból, hogy a Hír TV álláspontja az, ami rendben van, és a közszolgálati televízió álláspontja vitatható, számomra az következik, hogy eddig vagy én értelmeztem rosszul azt, amit önök mondanak az utcai eseményekről, vagy megváltozott ez az értékelés. Ezek szerint nem igaz az, amit az ellenzéki pártok mondtak ősszel, miszerint itt felfegyverkezett csőcselék intézett ostromot egy középület ellen, hanem ezek szerint ők akkor forradalmárok voltak, és a Hír TV beállítása volt a helyes, viszont nem értik, hogy a közszolgálati televízió álláspontja hogyan maradhatott szó nélkül. Ezt fontos lenne tisztázni, mert nem szeretném, ha képviselőtársaimnak valami baja lenne a saját frakciójukban, pártjukban, hogy az eddigi hivatalos állásponttal szemben érvelnek, meg jó lenne tisztán látni.
Természetesen itt kibontakozik egy meglehetősen sajátos politikai vita az ORTT-beszámoló kapcsán. A szokásos kettős beszédet láthatjuk, ennek egy nagyon jó megnyilvánulását. Nyilvánosan azt mondtuk, hogy természetesen minden agresszív vagy jogellenes cselekedetet elítélünk, miközben bizottsági vitákban pedig azokat a televíziókat vesszük támadás alá, amelyek erről beszámolnak úgy, hogy ezek agresszív utcai cselekedetek voltak, és azokat a televíziókat, amelyek ezeket a cselekedeteket forradalmárok hőstetteiként állítják be, azt a tévét pedig itt egy bizottsági ülésen mentegetik. Most akkor pontosan mit is kell nekünk gondolni az önök álláspontjáról?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadnám az elnöklést Szászfalvi alelnök úrnak, mert én is jelentkeztem. Utána Pettkó András, Szászfalvi László és Ékes Ilona. Ha más van még, azt is szívesen felírjuk.
(Balog Zoltán átadja az ülés vezetését Szászfalvi Lászlónak.)
ELNÖK: Nagy tisztelettel átadom a szót elnök úrnak, és kérjük, hogy fejtse ki véleményét.
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Azt hiszem, hogy Gusztos képviselő úr közel járt az igazsághoz, mikor azt mondta, hogy az ORTT-jelentés kapcsán szó helyén... (Közbeszólás: Ürügyén.) Köszönöm, alelnök asszony. Én is azt mondanám, hogy ürügyén vagy apropóján. Azért azt javasolnám, hogy maradjunk a jelentésnél, és a jelentéssel kapcsolatos problémáinkat mondjuk el. Azt a politikai vitát ezerszer már lefolytattuk, és nem közeledtünk, hanem távolodtunk ebben az ügyben egymástól. Ha szabad nekem sem ellenállni a kísértésnek, mert ez egy fontos keresztény erény, akkor azt mondanám, hogy a legfőbb oka ennek az, hogy október 23-a kapcsán semmifajta tényfeltáró vizsgálat eddig nem történt, amihez mérni tudnánk azt, hogy ki jár közelebb az igazsághoz és ki jár távolabb. Szeptember 18-a kapcsán is csak egy szakmai rendőrségi vizsgálat történt. De úgy gondolom, hogy ennek a fölvetésnek azért ennél nagyobb súlya van. Igazából nem arról szól, hogy kinek van igaza, hanem arról szól, hogy történt egy vizsgálat a Hír Televízió szerepével kapcsolatban, egy olyan paragrafust alkalmazott a Hír Televízió kapcsán az ORTT, amilyet még soha nem alkalmazott története során, és utána született egy elsőfokú bírósági ítélet, amely ezt az elmarasztalást nem tartotta jogosnak, azután pedig született egy kormányhatározat, a létrehozott bizottságnak egy megállapítása, amely szintén kimondja, hogy nem talált olyan tartalmat, amely szándékerősítéssel jelent volna meg - ez idézet a Gönczöl-bizottság jelentésében -, hogy befolyásolta volna az események menetét.
Tehát itt van egy olyan ellentmondás, amire szerintem választ lehet adni akkor is, ha nem arról beszélünk, hogy forradalmárok voltak a tévé megostromlói, vagy pedig neonácik voltak. Szerintem a kettő között elég széles az átmenet, és ezt így el is lehet dönteni.
A másik dolog pedig, azt gondolom, az is egy nagyon fontos médiajelenség, ami az ORTT figyelmére tarthat számot, hogy hogyan lesz egy politikai akciónak a legalábbis formálisan kiváltója, kirobbantója egy közszolgálati adó. Márpedig a Kossuth Rádió akkor, amikor ott megjelenik egy ilyen, például az engem érdekelne, hogy ilyen esetben kinek a döntése az, hogy ezt a tartalmat sugározzák vagy ne sugározzák, föltegyék a honlapra vagy ne tegyék. Az őszödi beszédre gondolok. Szerintem ezek anélkül, hogy politikai véleményt alkotnánk erről a jelenségről, mind közérdeklődésre tartanak számot, és szerintem fontos nekünk, hogy tudjuk, hogyan is működik ez a rendszer mondjuk a Magyar Rádión belül. Tehát azt gondolom, hogy mind a két kérdés fölvetése jogos, és nem kell hozzá a politikai hozzáállását kinyilvánítani az embernek, hogy ezeket a kérdéseket föl tudja tenni.
Én hozzátennék még egy kérdést, ami szerintem szintén feladata egyébként az ellenzéknek, hogy ezzel kapcsolatban ilyen kérdést föltegyen, ez a kormánypártok és az ellenzék megjelenésének az aránya, tehát ez a kétharmad-egyharmad. Ezzel kapcsolatban folyik-e az ORTT-n belül valamifajta... Ki dönti el azt, hogy mi az az arány, ami megfelel a médiatörvénynek, és mi az, ami nem felel meg? Az is köztudott, hogy a jelenlegi két ellenzéki párt nem hajlandó részt venni az egyik reggeli műsorban. Ezzel kapcsolatban van-e az ORTT-nek álláspontja? Mennyire tartja jogosnak ezt a fölvetést, vagy nem tartja jogosnak ezt a fölvetést? Váltott-e ki valamifajta ingert az ORTT részéről ez a fajta, nevezzük bojkottnak, vagy pedig ez végül is nyilván egy politikai pártnak a szuverén döntése? Úgy gondolom, ezzel kapcsolatban lehet az ORTT-nek véleménye. Ezek a kérdéseim lettek volna.
(Balog Zoltán visszaveszi az elnöklést.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Pettkó András.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Nagyon röviden fogok szólni, mert az elnök úr a bevezetőjében, az első egy percében azt mondta, hogy térjünk vissza a tárgyra. Gusztos Péter képviselőtársam mondata. Az M1-gyel kapcsolatban az volt a baj, hogy nem számolt be. Wiener György képviselőtársamnak pedig mondom, a rádióval kapcsolatban az a nagy kérdés, az ORTT-nek tehát azt kellett volna vizsgálni, hogy először megjelent egy kis részanyag, aztán megjelent az egész anyag, hogy ez megfelel-e a korrekt tájékoztatásnak. 50. SF 51 (Pettkó András) Persze ebben a tekintetben se történt bejelentés, az ORTT-nek mégis meg kellett vizsgálnia.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi László alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Nem szeretném nagyon húzni az időt, de egy érdekes vita alakult ki és nem baj, ha beszélgetünk ezekről a kérdésekről.
Értem én Wiener képviselőtársam érvelését - néha élvezem is a magasröptű okfejtéseit - és elfogadom, ő úgy látja, hogy jogszerű döntést hozott az ORTT, csak az a probléma, hogy a bíróság ezt eddig nem igazolta. Ez tehát egy politikai vagy egy személyes álláspont, és mi úgy érezzük, hogy az ORTT egy megerőszakolt politikai állásfoglalást hozott. Nem arról beszélek, hogy a Hír TV riportere konkrétan mit mondott abban a szituációban, hanem az ORTT eljárásáról és az ORTT jelentéséről beszélek, a jelentés ugyanis érinti ezt a kérdést.
Wiener képviselőtársam azt mondta - nem biztos, hogy szó szerint tudom idézni -, még soha nem fordult elő, hogy egy közmédium saját magáról negatív módon beszélt volna. Emlékeztetem arra, a Magyar Rádióban 1956-ban elhangzott az, hogy hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon, tehát a magyar médiatörténelemben mégiscsak volt már precedens arra, hogy valaki önkritikát fogalmazott meg magával szemben.
Hadd mondjam Gusztos Péter képviselő úrnak - aki elég cinikusan mondta, hogy itt kettős beszédről meg nem tudom micsodáról van szó -, mi nem arról beszélünk, amit szeretett volna kihozni a hozzászólásunkból. Nem arról szól a dolog, hogy akkor képviseltünk egy álláspontot, most meg valami egészen mást, és nem egy televíziós riporter mondatairól van szó, hanem arról, hogy az ORTT állásfoglalása politikailag elfogult-e vagy sem. A mi véleményünk szerint az előzményekből nem következhetett az, hogy ezt a döntést hozza meg az ORTT, amit eddig még sem a bíróság, sem a kormány által felállított bizottság nem igazolt. Csupán erről van szó és nem arról, amiről Gusztos képviselő úr meglehetősen cinikusan jegyzett meg néhány mondatot, amit természetesen nem tudunk elfogadni, sőt visszautasítjuk azt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Az előttem szóló lényegében elmondta azt, amit én is mondani akartam.
ELNÖK: Gusztos Péter képviselő úré a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Szászfalvi László alelnök úrnak mondom, hogy én természetesen soha nem vagyok cinikus, csupán ironikusan próbáltam utalni arra, hogy kettős beszédet folytattak. De változás azóta sincs, most is ugyanazt a kettős beszédet folytatják, mint tették azt ősszel, tehát rosszul ítéltem meg a helyzetet.
Igazából azért kértem szót, mert szeretnék hangot adni annak az örömömnek, hogy a Gönczöl-bizottság jelentése hivatkozási alap lett az ellenzéki érvelésben. De persze tudjuk, hogy amikor a köztársasági elnök, Brüsszel, a Gönczöl-bizottság, az ORTT - és még hosszan lehetne sorolni - az álláspontjukkal megegyező véleményt fejt ki, akkor az hivatkozási alappá válik számukra, az egyéb álláspontokat pedig egyszerűen nem létezőnek tekintik. Egy elsőfokú bírósági ítélet kapcsán mondja hosszan a magáét Szászfalvi képviselő úr. Nem tudom megállni, hogy ne mondjam el, elképesztőnek tartom ezt a magatartást. Az az újság, amit önök hiteles polgári napilapnak tartanak, a pártom különböző képviselőivel szemben az elmúlt három évben több tucatnyi helyreigazítási pert veszített el jogerősen, de a helyreigazításoknak a bírósági ítéletekben foglaltak ellenére soha nem tett eleget. (Szászfalvi László: Mi köze van ennek ehhez az ügyhöz?) Az, hogy általánosságban elképesztőnek tartom azt a magatartást, amit mind médiaügyekben, mind pedig ezekkel a hivatkozásokkal kapcsolatban folytatnak. Bizonyos testületek és bizottságok megszólalásaiból emelnek ki olyan elemeket, ami az aktuális vitában az álláspontjukat igazolni látszik, miközben az egész testületet vagy bizottságot úgy, ahogy van, szokták elhajtani minden politikai jellegű vita során.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Gusztos képviselő úr a hozzászólása elején elmondta azt, amit mondani szándékoztam.
ELNÖK: Wiener György képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden reflektálnék Szászfalvi László alelnök úr megszólalására. Valóban nem idézett pontosan, bár én sem tudnám magam szó szerint idézni.
Két külön dolog az önkritika és egy közintézmény elleni támadás. Lehet a Magyar Televízió is önkritikus, ez azonban nem azonos azzal, hogy pozitívan értékeli épületének a megtámadását. Meg kell jegyeznem, hogy még 1956-ban is, amikor azok a bizonyos szavak elhangzottak, Gömöri Endre nem utalt arra, hogy mennyire helyes volt október 23-án este a rádió épületének az ostroma. Az önkritika akkor egy más történelmi korszakban hangzott el, mert az a tizenkét nap egy más időszaka a magyar történelemnek, mind az azt megelőzőtől, mind az azt követőtől elválik, jelenleg pedig ilyen cezúrák még nincsenek. De - mint az előbb már jeleztem - természetesen akkor is elvált egymástól az önkritika és az épület elleni támadás. Nem lehetett elvárni a Magyar Televíziótól, hogy önkritikának fogja fel azt, hogy pozitívan értékeli az ostromot és kritikának magát az ostromlást, mondván, hogy így kell a média szabadságát biztosítani.
Viszont nagyon jó, hogy ez a bizonyos Gömöri-féle szöveg elhangzott, tudniillik Gyurcsány Ferenc annyit emlegetett mondata az akkori Gömöri-féle szövegnek a parafrazálása, csak nem volt teljesen pontos, mert Gömöri - ha jól emlékszem - úgy fogalmazott, hogy hazudtunk reggel, hazudtunk este, hazudtunk minden hullámhosszon, nem pedig úgy, hogy hazudtunk reggel, hazudtunk éjjel és hazudtunk este. A Gyurcsány-beszédben ez a fordulat egy parafrázis volt, aminek semmiféle tartalma nem volt, és különösen nem a hazugságok beismerése volt az adott mondat lényege, hanem az, hogy a magyar államháztartási helyzet drámaiságára hívja fel a figyelmet.
Ami pedig azt illeti, hogy az ORTT miért nem folytatott ebben az ügyben vizsgálódást: nos a pártatlan tájékoztatás, az elfogulatlanság és a kiegyensúlyozottság szempontjai alapján valóban lehetett volna ilyen vizsgálatot lefolytatni, de az itt felvetett kérdés nem erről szólt, hanem arról, hogy hogyan került a Kossuth Rádióhoz ez a bizonyos hangfelvétel, amelyik úgy lett megvágva, hogy az se a miniszterelnöknek, se a kormánypártoknak nem volt előnyös. Ezért én azokat a nagyon burkolt célzásokat, hogy ez az egész akció a kormánypártok vagy a kormány táján történt volna, visszautasítom. De nem is visszautasítom, mert ez túl erős kifejezés lenne, hanem azt mondom, hogy nem találom a valósághoz igazán közelállónak azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a kormánynak, illetve a két kormánypártnak az a célja, hogy magára húzzon egy tömegmozgalmat, netán egy televízióostromot vagy más fejleményeket.
Abban viszont teljes mértékben egyetértek alelnök úrral, hogy ha vannak éles kérdések, akkor azokat meg kell vitatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga József képviselő úr!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szeretném megjegyezni, hogy a napirend szerint most az ORTT 2006. évi beszámolóját tárgyalja a bizottság. Én most erre szeretnék visszatérni és legalább egy kérdést megfogalmazni. Szerencsére vagy nem szerencsére nem először hallgatom vagy olvasom az ORTT beszámolóit, amelyekben visszatérő problémákkal találkozik az ember.
60
61. FE (Varga)
Az tagadhatatlan, hogy bizonyos káros gyakorlat kialakult a televízióknál, és elharapóztak olyan dolgok, mint a pedofília vagy a kiskorúak nem megfelelő védelme. Egy erős kérdésem lenne, hogy képes-e az ORTT tenni valamit azon kívül, hogy éves szinten leírja a történéseket sorra véve, hogy megakadályozza ezeket a folyamatokat, vagy csak arra képes, hogy a szomorú tényeket fölírja és ezt dokumentálja. Ez az egyik kérdésem.
A vita kapcsán volna még egy kérdésem. Azt kérdezném, hogy a Gusztos Péter által elmondottak a jelentés hányadik oldalán vannak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tóth Gyula képviselő úré a szó. (Gusztos Péter: Hol olvastad, hogy a jelentésben a pedofília elharapózott a televíziónál? Ez hol van a jelentésben?) Kérem, őrizzük meg nyugalmunkat! Gusztos képviselő úr, szerintem nyilvánosan tegyék föl nyugodtan ezt a kérdést. Varga képviselő úr is. Majd ha szót kapnak, akkor meg lehet ezt vitatni. (Varga József: 19. oldal.) Most Tóth Gyuláé a szó.
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Ebben a bizottságban megszokhattuk már, hogy a vélemények ütközhetnek, és ugyanazokról a dolgokról akár más megvilágításban is szólhatunk. Azt gondolom, hogy egy demokráciának egy alapkérdése ez. Hogy maradjunk továbbra is ebben a megszokott mederben, egy fogalompontosítást szeretnék kérni akkor, ha az őszödi beszéd mit olyan elhangzik, az őszödi beszédről, annak egész tartalmáról beszélünk vagy 5-10 mondatról, netán 5-10 szóról, mert a kettő nem ugyanaz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Pettkó András jelentkezik.) Pettkó képviselő úr?
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy elég hosszú ez a bizottsági ülés, ezért elnézést kérek, már harmadszor kérek szót. Konkrét kérdésem van. Érkezett-e bejelentés vagy bármi annak tekintetében az ORTT-hez, hogy ha a televíziónál beolvasták volna azt a mintegy egyoldalas anyagot, akkor mindez... Tehát be kellett volna-e olvasni a televízióban azt a bizonyos egyoldalas anyagot, amit szerettek volna? Ha a Magyar Televízióból kimentek volna egy hordozható kamerával, beolvasták volna azt az egyoldalas anyagot, akkor mindez, ami megtörtént a Szabadság téren, nem történt volna meg. Szerintem ezt mindenki így gondolja, akár a patkó egyik vagy a másik oldalán is ül.
ELNÖK: Nyakó képviselő úré a szó.
NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Szeretném megköszönni elnök úr munkáját, és további sok sikert kívánni. Nem könnyű ez a helyzet.
ELNÖK: Ez már szinte egy lezáró mondatnak hangzott. De mégis, ha már erre a pályára keveredtünk, azt gondolom, hogy a szokásos politikai ellentéteken túl azért el kell mondani, ezt a Fidesz képviselőcsoportja nevében mindenképpen elmondanám, hogy természetesen az, ami szeptember 18-án éjjel a Magyar Televízió székházánál történt, elfogadhatatlan, jogállamban megengedhetetlen. Olyan törvénytelen cselekmények történtek, amelyeket a bűnüldözés teljes és korrekt szigorával üldözni kell. Éppen ezért fontos, azt gondolom, a tisztességes tényfeltáró vizsgálatok lefolytatása, hogy az értelmezésben ne legyen olyan széles sáv, mint amit most látunk. Ebben egyébként egy kormány által létrehozott bizottságnak is lehet szerepe, hogy a Gönczöl-bizottságról beszéljünk. Az én számból képviselő úr soha nem hallott olyat, hogy totálisan elutasítottam volna ezt a jelentést. Ennek a jelentésnek megvan a maga funkciója, megvan a maga hibája. Vannak benne olyan megállapítások, amelyekkel egyet lehet érteni, például ezzel a megállapítással egyetértek. Egyébként egyetértek azzal is, amit a gumilövedékekkel kapcsolatban ez a bizottság javasol, és még néhány más dologgal, és van, amivel pedig nem ért egyet az ember. Ez már csak így van, ha az embernek van saját véleménye, meg annak is, akinek a jelentését tanulmányozza.
Azt gondolom, ezt fontos leszögezni, hogy egy olyan krízishelyzet állt elő szeptember 18-án a Magyar Televízió ostromával kapcsolatban, amelyet nyilván nem volt könnyű kezelni senkinek, és amit meg akarunk tudni, az az, hogy ennek kapcsán az ORTT-nek mint egyfajta felügyeleti szervnek milyen lehetőségei voltak, milyen jogosítványai voltak, utólag mit tud hozzátenni ahhoz, ami ezekkel az eseményekkel kapcsolatban történt. Nyilván alapvetően érintette a média szerepét Magyarországon mindaz, ami az elmúlt hónapokban történt. Ha ehhez az ORTT-nek nincs mondanivalója - szerintem van, én is úgy érzem, hogy ez a mondanivaló egyoldalú -, akkor az nagyon furcsa lenne.
Tehát úgy gondolom, hogy természetes, hogy ezzel kapcsolatban megfogalmaz egy álláspontot, mind a Magyar Televízió műsorszórási gyakorlatával és tartalmaival kapcsolatban, mind a kereskedelmi televíziókéval. Szerintem ezt nekünk meg kell itt vitatni. Ez a tény nem befolyásolja azt, ez az igényünk, hogy természetesen mindaz, ami azon az éjszakán történt, elfogadhatatlan, és azt gondolom, hogy jogállamban senki nem vehet védelmébe olyan embereket, aki ilyen cselekményeket elkövetett. Az más kérdés, az emberi jogi bizottság ülésén el kell mondani, hogy az ilyen embereknek is vannak emberi jogaik, nekünk meg az a dolgunk, hogy az ő fair eljáráshoz való jogukat, meg a büntetőeljárás kapcsán azokat az emberi jogokat, amelyekkel rendelkeznek, figyelemmel kísérjük és megvédjük. Szerintem ez a mi dolgunk itt, semmi más. Egyébként pedig kíváncsiak vagyunk arra, hogy az ORTT minderre az eseményre jelentésében és most itt ennek a szervnek a képviselője hogyan reagál. Szerintem ennyi az egész, a többi olyan sallang, amivel szerintem felesleges egymás idejét igénybe venni.
Van-e még hozzászólás? (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Alelnök asszonynak ügyrendi javaslata van. Parancsolj!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném tisztelettel kérni, hogy kaphassunk két perc technikai szünetet, nekem ugyanis temetésre kell mennem, egy kollégám halt meg, és nem tehetem meg, hogy most ne induljak el temetésére, viszont nem vagyunk elegen. Ez az a helyzet, amikor azt kérem tisztelettel, hogy beszélhessük meg, hogyan folytatódik tovább. Ennélfogva nem akartam mást mondani, mint ami a valóság, viszont tárgyalási szünetet természetesen kérhetek. Most szeretnék tárgyalási szünetet kérni, rövidet természetesen. Köszönöm.
ELNÖK: Ha tényleg lehet, hogy rövid legyen, egyébként joguk van hozzá, akkor azt javasolnám, hogy azért ezt a vitát ebben a részében lezárjuk, és elnök úrnak lesz lehetősége arra, hogy reagáljon. Öt perc tárgyalási szünetet tartok. (Fogarasiné Deák Valéria: Köszönöm.)
70.
SF 71
(Szünet: 14.17-től 14.27-ig.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát. Most meghallgatjuk Kovács György elnök urat, és ha utána még lesznek kérdések, azokra elnök úr munkatársai fognak válaszolni. Elnök úr, parancsoljon!
Dr. Kovács György elnök (Országos Rádió és Televízió Testület) válasza
DR. KOVÁCS GYÖRGY elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Tisztelt Bizottság! Végigmegyek a releváns kérdéseken, de az itt zajló politikai vitában természetesen nem fogok részt venni.
Ékes Ilona képviselő asszony azt kérdezte, hogy miért nem hatályosul az általam eredményesnek titulált fellépés a kiskorúak védelme érdekében. Ennek objektív okai vannak. Például éveken keresztül tart egy bírósági per. A műsorszolgáltatónál már nem megy az adott műsor, nincs ott az adott szerkesztő, lassan már azt sem tudják, hogy miről szól a dolog, amikor megszületik a döntés arról, hogy fizetni kell. A fizetési kötelezettség beépül a kiadási oldalba, amit természetesen a hirdetőkkel, a reklámoztatókkal fizettetnek meg, de lassan már magunk sem emlékszünk rá, hogy miért szabtuk ki a büntetést. Hosszú idő telik el a közigazgatási határozat meghozatala és a jogerőre emelkedés között. Kétségkívül javult a helyzet akkor, amikor a táblabíróság belépett a rendszerbe, de még ma is mintegy másfél év, amire a dolog hatályosul. Sokszor tényleg már sehol nincs se a szerkesztő, se az elkövető, se a műsor nem él. Ennek tehát ilyen oka is van. Azt persze nem merném határozottan állítani, hogy nem érvényesül, mert van hatása, ugyanis jelentős összegeket fizetnek ki a műsorszolgáltatók, érzékenyen érinti őket a dolog. Például a sokat vitatott Mónika-show esetén behívtuk a műsorszolgáltató vezetőit, leültünk velük tárgyalni, tömegével róttunk ki szankciókat, és ha nem is mentesek már az ilyen műsorok a kiskorúakkal kapcsolatos szabályok megsértésétől, de jelentős mértékű javulás következett be. Ez ténykérdés.
80
81. FE (Kovács)
Hír TV. Politikai döntés született. - mondja Szászfalvi alelnök úr, és talán mások is próbálták ezt az irányt venni. Szeretném nyomatékosan visszautasítani, hogy az ORTT-ben politikai döntések születnek. Meg merem kockáztatni azt a mondatot, hogy ha nem a Hír TV-ről van szó, ez a vita itt nem zajlik le ily módon. Köze nincs a politikai döntéshez. Szakmai döntés született. Azt gondolom, hogy könnyű belátni, egy televízió, amely egy vandál pusztítás és rombolás közepette azokkal a kijelentésekkel és úgy tálalja a közvélemény, a nézők elé ezeket az eseményeket, ahogy azt a Hír TV tette, szó nincs politikai döntésről. Szakmai döntés van.
Az az interpretáció, miszerint a bíróság nem osztotta az ORTT álláspontját, egyrészt nem jogerős a döntés, másrészt a 4. § (1) bekezdésében igenis osztotta. A 3. § (2) bekezdése esetén, ami az alkotmányos rend tiszteletben tartásáról szólt, úgy döntött az eljáró bíró egyedül egymaga, első fokról lévén szó, hogy nem merítette ki. Igen, ez egyéni mérlegelés kérdése, hogy mikor meríti ki, és mivel és ki. Nekünk is újszerű volt a cselekmény. Mi azt gondoltuk többségében a Testületben, hogy bizony kimerítette. A dolog még nem futott le, másodfok, érvényes jogerős bírósági döntés, tiszteletben fogjuk tartani akár nyerünk, akár veszítünk. Azt gondolom, le kell verni azokat a cölöpöket, hogy hol van a műsorszolgáltató korlátja és hol van a hatóság korlátja. Ez folyik most ebben az ügyben.
A TV2 és az RTL hosszabbítása vonatozásban, most már azt mondom, évek óta zajlik a vita, ebbe nem kell belemenni, nem a 2006. év eseménye. Ma is osztom azt az álláspontot, hogy bizonytalan a jogszabályi háttér. Ebben a bizonytalan jogszabályi háttérben az ORTT-nek állást kellett foglalni. Itt is egy ilyen típusú döntésről van szó.
Vizsgáltuk-e az MTV 1-nek és a 2-nek a viselkedését a szeptemberi zavargások idején? Igen, készült egy tájékoztató anyag róla. Ez a tájékoztató anyag nálunk akkor készül, ha a szakértőink azt gondolják, hogy nincs ok fellépni, nincs olyan jogi indoka a fellépésnek, és nem előterjesztés, hanem tájékoztató készül. A Testület tárgyalta, és a többségében elfogadta ezt az álláspontot.
Azt is összetettebb kérdésnek gondolom, hogy az őszödi beszéd kiszivárogtatása milyen következményekkel járt. Engedjék meg, hogy az egyéni álláspontomat, ha lehet itt elmondani, akkor ennek kapcsán elmondanám. Azt gondolom, hogy az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán nem azt kell keresni, hogy a műsorszolgáltató hogyan működött és mit tett, és hibázott-e az újságíró, amikor ezt megtette, hanem szerintem ott kell keresni a megoldást, ahol a kiszivárogtató személye van. (Godó Lajos megérkezik.) Az újságíró teszi a dolgát, tájékoztatja a közvéleményt, és minden lehetséges, számára rendelkezésre álló eszközzel ezt teszi.
Vizsgálta a Testület ennek ellenére az őszödi beszéd kiszivárogtatásának a lépcsőzetes megvalósulását. Ebben a kérdésben is úgy döntött, hogy nem sérült a médiatörvény rendelkezése. Az első körben is, és a további, bővebb és bővebb változatok kapcsán is alapvetően nincs olyan médiajogszabály, amelyet ez a megoldás sértett volna.
Azt, hogy az őszödi beszéd kiszivárogtatása okozta volna a szeptemberi zavargásokat, azt gondolom, hogy sokkal tágabb környezetben kell szemlélni. Számtalan oka van. Más időpontban, más politikai környezetben, más országban ilyen típusú kiszivárogtatás nem okozott volna ilyeneket. Itt, most, és ilyen politikai környezetben ez a beszéd valószínűleg az események összecsengése okán, sok minden okán, ellenzék és kormányoldal, az elhangzott nyilatkozatok és sok más okán kiválthatta bizony összességében ezt a fajta szeptemberi zavargást.
Az, hogy ez a szeptemberi zavargás forradalom lett volna, mondjuk elég merész állításnak tűnik. A Hír Televízió ezt interpretálta, hogy itt forradalom zajlik, szabadságért küzdenek az emberek, és folytathatnám a sort. Tehát erre alapoztuk azt, amikor a 3. § (2) bekezdésének a megsértését szakmai alapokon megállapítottuk.
Hogy mi az álláspontja a testületnek, ha két politikai erő bármely műsorszolgáltatónál nem vesz részt bármilyen műsorban? Azt gondolom, hogy ez nem oka annak, hogy a műsor kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan lenne. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy ha egy politikai oldal, egyik oldal képviseletében jelenik meg bárki, akkor a műsorvezetőnek kutya kötelessége interpretálni minden olyan releváns véleményt, ami ebbe a témakörbe tartozik, tehát bárkitől, ellenzéktől vagy kormányoldaltól függően attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti politikus van a stúdióban, a műsorvezetőnek kötelessége a másik oldalt képviselni. Ez önmagában nem meríti ki a kiegyensúlyozottság tényét. Sok mindentől függ, megvannak a korrekt megoldások, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja is alátámasztja, hogy ezek nem vizsgálhatók csak ilyen összefüggésben.
Azt már említettem, hogy a bíróság nem igazolta az ORTT Hír TV-vel kapcsolatos fellépését. Az első fok egyik témában igen, a másik témában az eljáró bíró más állásponton volt. Így pontos az interpretáció.
Pettkó képviselő úr, be kellett volna-e olvasni. Az az oldal a szeptemberi zavargások idején. Ha hátra fordul bárki, akinek ez az oldal a kezében van, lett volna ott még egy, aki szívesen hangot és teret adott volna ezt beolvasni. Tehát nem biztos, hogy ilyen összefüggés van a támadás és a médiával való közzététel okán. Abban se vagyok biztos, hogy elsősorban a rendőröket rohamozták és verték szét a televízió székházat, egyáltalán tudták, hogy van-e egy első oldal. Erről is kételyeim vannak. Van egy olyan oldal.
Összességében viszont szeretném mindenkinek megköszönni, aki bárki pozitívan szólt az ORTT beszámolójához. Köszönöm szépen a figyelmüket. Tényleg el kell mennem, mert 2 órától a költségvetési bizottságban ugyanebben a tematikában a tárgyalás folyik, és meg kell jelennem, de ha van netán kérdés még, néhány percet biztos tudok maradni.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Szakmai jellegű kérdésem van.
ELNÖK: Azt mondom, hogy legyünk tekintettel erre. Elnök úr, egy rövid kérdés és akkor rövid választ tud adni. Parancsoljon, Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Csak egy rövid szakmai jellegű kérdés. Valójában én is azt gondolom, hogy ezek a Mónika Show-k meg a többi ilyen jellegű műsorok ma már nem úgy működnek, mint ahogy fél éve, egy éve vagy két éve történtek. Egy új jelenség van, hogy ezeknek a show-knak van egy nyersanyaga, ezeket a nyersanyagokat valamilyen technikával kilopják, és ez jelenik meg az interneten. Vannak már ilyen internetes oldalak, ahol viszont vágatlanul megjelennek. Történt-e ebben vizsgálat? Azt gondolom, hogy a gyártókat, akik ezt a nyersanyagot készítik, ugyanúgy felelősség terheli, még akkor is, ha az interneten jelenik meg ez a negatív tartalom, hiszen az a show része, csak nem 10 percet, hanem mondjuk 30 vagy 40 percet lehet látni.
ELNÖK: Nem tudom, hogy van-e még gyors kérdés, utána egyben lehetne válaszolni. Én még a kormánypárt-ellenzék arányra azért rákérdeznék, hogy hogyan is van ez a számítás, van-e ezzel kapcsolatban valami.
DR. KOVÁCS GYÖRGY elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm a szót, elnök úr. A mai hatályos médiaszabályzat értelmében az interneten fellelhető tartalmak vonatkozásában hatáskörünk nincs. Semmilyen hatáskörünk nincs, még akkor is, ha ez egy műsor bővített tartalmát jeleníti meg. Az uniós irányelv módosítása infrastruktúrától függetlenül bizonyos tartalmi szabályozási irányba mozdul el. Ha volna Magyarországon politikai konszenzus a médiatörvény módosítására, ez volna a kívánatos irány, és megoldaná az ilyen típusú felvetéseket is. Infrastruktúrától függetlenül, már a hűtőszekrényből is tartalmak jönnek elő, tehát a telefonunk képes arra, hogy szolgáltatást nézzünk, televíziós tartalmakat és minden egyéb tartalmat. Nyilvánvaló, hogy módosítani kellene a szabályozást, csak ez a megoldás.
A politikai prezentáció kérdésében kormány, parlamenti koalíció és ellenzék. Franciaországban a CSA, a francia médiahatóság követi ezt a mintát, ugyanígy méri ezeket a politikai szerepléseket. Azt gondolom, hogy az anyagra való hivatkozás nem arról szól, hogy ettől kiegyensúlyozott vagy nem kiegyensúlyozott egy média vagy egy médium, médiumok, hanem arról szól, hogy Európában egy mértékadó, meghatározó hatóság így jár el. Mi ehhez viszonyulunk, nálunk ez a helyzet, és egyébként a kiegyensúlyozott vonatkozásában konkrét egyedi ügyekben mindig egyedileg dönt az ORTT.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés elnök úrhoz, akkor köszönjük a türelmét és hogy megjelent a bizottság előtt. Ha vannak további kérdések, akkor főigazgató asszony, illetve a munkatársak állnak rendelkezésre. Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor lezárhatjuk. Szavazzunk a jelentésnek az általános vitára való alkalmasságáról először, és utána pedig a határozati javaslatról! Ki az, aki a jelentést elfogadja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Nem? (Szavazás.) Nyolc nemmel a bizottság többsége a jelentést elfogadta. Köszönjük szépen.
90.
SF 91 (Elnök)
Ki ért egyet a határozati javaslattal, amely úgy szól, hogy "az Országgyűlés elfogadja az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót"? (11) Ki nem ért vele egyet? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság egyetért a határozati javaslattal.
A bizottságnak előadót kell állítania. (Godó Lajos: Gusztos Péter képviselő urat javasolom.) Képviselő úr vállalja? (Gusztos Péter: Igen.) Kérdezem Ékes Ilona képviselő asszonyt, hogy vállalja-e a kisebbségi vélemény tolmácsolását. (Ékes Ilona: Igen.) A plenáris ülésen a bizottság előadója Gusztos Péter képviselő úr lesz, a kisebbségi vélemény ismertetője pedig Ékes Ilona képviselő asszony.
2. napirendi pontunk az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről szóló H/2172. számú határozati javaslat. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetőjét, dr. Tóth Tamás urat és kérem, hogy ha a határozati javaslathoz megjegyzése vagy kiegészítése van, azt tegye meg.
Dr. Tóth Tamás osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. TÓTH TAMÁS osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Csak annyit szeretnék kiegészítésként elmondani, hogy a kormány a bizottsági indítványt február végi ülésén megtárgyalta és támogatja a beszámoló évenkénti benyújtását az indítványban szereplő bizottságok számára.
ELNÖK: Mi mondtuk azt, hogy egy széles monitoring rendszerre nincs szükség, arra viszont szükség van, hogy a miniszter úr évente beszámoljon az ezzel kapcsolatos kormánytevékenységről. A bizottság tagjai közül van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy kérdésem.
Erre a beszámolóra érvényes-e a helyettesítési rend vagy pedig a miniszter urat személyesen kérhetjük a beszámolásra? Ez utóbbit szívesen vennénk, hogy megadjuk a dolog rangját, ez azonban nem derül ki a határozatból, amely úgy szól, hogy a miniszter köteles egy évben egyszer megjelenni, egyébként pedig helyettesíttetheti magát. Ha érvényes lenne az, hogy a miniszter urat személyesen kérhetjük a beszámolásra, azt nagy örömmel üdvözölném.
DR. TÓTH TAMÁS osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca részéről csak annyit tudok mondani, valószínűleg semmi akadálya nincs annak, hogy a miniszter úr személyesen jelenjen meg és tájékoztassa a bizottságot, de a miniszter úrral ebben az ügyben még egyeztetnünk kell.
ELNÖK: Főtanácsadó asszony azt mondja, a miniszter abban a bizottságban köteles személyesen megjelenni, amelyik a kinevezése előtt meghallgatta. Mi nem hallgattuk meg Petrétei miniszter urat, ilyen értelemben tudja magát helyettesíteni, de az ügyet tekintve jó lenne, ha a miniszter úr személyesen jelenne meg a beszámolás során.
DR. TÓTH TAMÁS osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tolmácsolni fogom miniszter úrnak az igényüket.
Szavazás a határozati javaslat elfogadásáról
ELNÖK: Kérdezem, hogy ki ért egyet a határozati javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a határozati javaslatot.
Mivel első helyen kijelölt bizottság vagyunk, előadót kell állítanunk. Ki vállalja? (Gusztos Péter.) Gusztos képviselő úr.
A Parlamenti Napló ma reggel megkeresett azzal, hogy erről akarnak egy húszperces műsort csinálni és képviseljem az ellenzéket, és a helyettes ombudsmant is meghívták. Lehet, hogy e mögött van valami, mert a monitoring rendszer Európában, az, hogy a kormány mennyire hajtja végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, komolyabb téma annál, mint ami ebből látszik. Szerintem ezen van egy kis hús. De itt van a szakember, kérem, hogy mondjon erről valamit.
PAPPNÉ FARKAS KLÁRA igazgató (Európai Tanács Információs és Dokumentációs Központ): Ez valóban több országban gondot jelent az Emberi Jogok Európai Bíróságának megújítása során. Magyarország abban a kedvező helyzetben van, hogy itt sem az ügytömeg, sem az ügyek jellege nem okoz különösebb gondot a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnak. Mindenesetre ez a döntés kedvező benyomást tesz az ügyre magára, noha nem tudhatjuk, mit hoz még a jövő. Másrészt a bírósági megújítás során feltehetően ezek jelentősége is fel fog értékelődni. Én mindenképpen jónak tartom ezt a kezdeményezést a magam tapasztalata alapján.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A döntésünk súlya így még nyilvánvalóbban kiderült. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
3. napirendi pontunk az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2160. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai főtanácsadóját, dr. Bérces Kamilla asszonyt.
Az ajánlás 1. pontjában - amely összefügg a 6. ajánlási ponttal - a foglalkoztatási bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BÉRCES KAMILLA szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 2. pontjában a foglalkoztatási bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BÉRCES KAMILLA szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontjában Gúr Nándor és Simon Gábor képviselők javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BÉRCES KAMILLA szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában Bernáth Ildikó képviselő asszony javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BÉRCES KAMILLA szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (9) Ki nem támogatja? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 5. pontjában Gúr Nándor és Simon Gábor képviselők javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BÉRCES KAMILLA szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Köszönjük szépen szakmai főtanácsadó asszony segítségét.
4. napirendi pontunk a "Legyen jobb a gyerekeknek!" nemzeti stratégiáról, 2007-2032. szóló H/2284. számú határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának megállapítása. Alelnök asszony azt kérte, hogy ezt vegyük le a napirendről, mert ő ennek a tárgyalásánál jelen kíván lenni, de hogy valóban megtegyük, ezt valakinek kezdeményeznie kell. Wiener György képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Alelnök asszony felvetése alapján kezdeményezem, hogy ezt a napirendi pontot ne ma, hanem a következő ülésen tárgyaljuk, amikor ő is jelen tud lenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Házszabály lehetőséget ad arra, hogy a napirenden ülés közben változtassunk?
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Igen, a Házszabály lehetőséget ad erre, amennyiben megfelelő konszenzust tudunk teremteni.
ELNÖK: Frakciónként egy-egy képviselő hozzászólhat az ügyrendi javaslathoz. Pettkó András képviselő úr!
100
101. FE
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MDF képviselőcsoportja nevében kérem a képviselőtársaimat, hogy ne vegyük le a napirendről. Nem értem, hogy egy hét alatt mi változik, megfelelő számban vannak a képviselők, itt van a tárca, az álláspontot el tudják mondani. Nem értem azt, hogy miért nem lehet ezt most 10-20-30 percben megbeszélni. Mi az a nagyon fontos ügy, hogy nem tudjuk ezt megtárgyalni? Ha a képviselő asszony szeretne hozzászólni, a parlamentben elmondja az álláspontját. A kormánytöbbség megvan. Nem értem.
ELNÖK: Most itt nem nagyon van meg a kormánytöbbség.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): A kormánytöbbség megvan, de...
ELNÖK: Igen, szerintem is megvan erre a többség. Varga Ágnes főosztályvezető itt van egyébként? (Közbeszólás: Igen.) Szavazzunk. Szerintem ez egy gesztus. Ez ráér egyébként még, de ha meg akarjuk tárgyalni, akkor megtárgyaljuk. Nem tudom, a szocialista frakció nevében valaki szóljon már hozzá abban az értelemben, hogy mennyire fontos ez az alelnök asszonynak, mert nem világos, hogy miért akarja ezt most elhalasztani. Tényleg igaza van Pettkó Andrásnak, hogy hozzá tud szólni a plenárison is, fölösleges itt most, de nem akarom bántani. Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Mindenképpen azt javasolnám jómagam is, hogy várjuk meg alelnök asszonyt, és ezért a napirendről vegyük le ezt a napirendi pontot.
ELNÖK: Ritka az olyan döntés, ami mindenkinek kedvez. Ez most tényleg elég nem fair eljárás azokkal szemben, akik itt ülnek most már két és fél órája, de még nem szavaztunk. Van-e még hozzászólás a frakciók részéről? Fidesz, KDNP, SZDSZ? (Nincs jelzés.) Akkor szavazzunk. Ki az, aki támogatja, hogy elhalasszuk ezt a napirendi pontot? Igen? (Szavazás.) Tíz igen. Nem? (Szavazás.) Négy nem. A maradék tartózkodással a bizottság többsége az elhalasztásról döntött. Elnézést kérünk ezért az udvariatlanságért.
Az 5. pont döntés az Esélyegyenlőségi és integrációs albizottságba delegálandó két kormánypárti és egy ellenzéki tag jelöléséről. Ha jól tudom, akkor Gusztos Pétert és Teleki Lászlót jelölték a kormánypárti frakciók, mi pedig Varga József képviselő urat jelöljük a Fidesz részéről a KDNP és az MDF egyetértésével. Kérem, szavazzunk, ha nincs hozzászólás ehhez az ügyhöz ezekről a javaslatokról, a három személyi javaslatról. Aki elfogadja, kérem, tegye föl a kezét. (Szavazás.) 19 igen szavazattal Teleki Lászlót, Gusztos Pétert és Varga Józsefet az integrációs albizottság tagjainak sorába delegáltuk. Köszönöm szépen.
Egyebekben főtanácsadó asszony tájékoztatást ad arról, hogy milyen... (Pettkó András jelentkezik.) Pettkó képviselő úr tájékoztatást ad arról, hogy mit szeretne mondani.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Egyebek kategóriában azt szeretném javasolni, hogy készüljön mondjuk egy hónapon belül a bizottság tagjairól egy közös fotó. Mindig a ciklus végén szoktunk fotózkodni. Azt gondolom, hogy van egy honlap, arra a honlapra egy fotót el lehetne készíteni, a bizottság valamennyi tagja rajta lehetne, de ne a mandátum végén, és akkor ezzel is színesítjük a honlapunkat, amit nem tudom, hogy hányan szoktak nézni egyébként. Ezt javaslom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van az MDF-frakciónak egy házi fotósa, aki ezt elkészíti, vagy pedig mi gondoskodjunk róla? Biztos van erre a parlamentnek valami... Akkor a bizottság működési költségének a terhére. Föltehetem szavazásra ezt a kérdést? Ki az, aki támogatja ezt a kezdeményezést? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 19 igen szavazattal egy közös fotó készítését határozta el a bizottság, és megbízunk egy külön albizottságot arra, hogy előkészítse ezt. (Derültség.) Alelnök asszonnyal megbeszéljük, és találunk erre egy megfelelő időpontot. Mindenki időben kap majd egy sms-t, hogy mikor lesz ez a fotó, hogy kozmetikushoz el tudjon menni. (Derültség.)
Most kérem főtanácsadó asszonyt, hogy tájékoztasson bennünket, hogy milyen fontos irományokat kapott meg a bizottság.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Kiosztásra került egyrészt Petrétei úr levele, azt gondolom, ez kapcsolódott az előzőhöz, mindenki látta, aztán Szabó úr levele, ami szintén az előző szavazáshoz kapcsolódott.
Kiosztásra került Hollósy Tibornénak a Fővárosi Szlovák Önkormányzattól írt levele, amelyet Péter észrevételezett, hogy a melléklet 2. oldala kétszer volt. Így kaptuk meg eredetiben, majd el fogjuk kérni a mellékletet még egyszer. Valószínűleg a bizottságnak erre vissza kell majd térnie, ahogy elnök úrral beszéltük. A budapesti Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközség által 1863-ban emelt templom ügyéről van szó. Tehát erre valószínűleg még egyszer vissza kell majd térni.
Kiosztásra került egy meghívó. 2007. március 29. csütörtök 10 órakor az Országház Delegációs termében a lobbitörvény működésével kapcsolatosan lesznek előadások, erre a bizottság valamennyi tagját meghívták. Kiosztásra került egy rövid, néhány mondatos feljegyzés, amelyet a kolléga úr készített a LABE-vel kapcsolatban. Majd további jegyzőkönyveket és háttéranyagokat fogunk az ellenőrző albizottság számára készíteni. Kiosztásra került valamennyi képviselőnek a lista a beérkezett pályázatokról megyénkénti bontásban. Kérnénk nem figyelembe venni a javaslatot meg ilyeneket, szigorúan belső munkaanyag, csak a munka megsegítésére van megyei bontásban. Van ábécés és iktatási sorrendben a pályázatokról egy teljes felsorolás. Mindenki megtalálja a pályázatokat a bizottsági titkárságon, ahol utána lehet nézni. A munkacsoport tagjai pedig további részletekbe menő táblázatokat is kaptak, amely alapján meg is kezdték ma reggel a munkát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e ezzel kapcsolatban valakinek óhaja, sóhaja, hozzászólása, egyéb hozzászólás Egyebek címen? (Pettkó András jelentkezik.) Pettkó András képviselő úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Ahogy látom, a lobbitörvény vitáját vagy párbeszédét, nem tudom, ezt a konferenciát a Magyar Országgyűlés Civil Irodája szervezi. Mi 19-en kaptunk erre meghívást, mint képviselők. A 19 ember úgy se tud ott lenni, de azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki, egy kormánypárti képviselő kapott volna hozzászólási lehetőséget, akkor sokkal értelmesebb és civilizáltabb rendezési forma lenne, mert akkor az ellenzék és a kormánypárt is meg tudott volna egyezni. Így persze aki akar, az elmegy rá, de a közeljövőben szeretném javasolni bárkinek, ha konferenciát szervez, amire szeretné, hogy az ellenzéki és a kormánypárti oldal is részt vegyen, figyeljen erre. Az elmúlt évben rengeteg ilyen konferencia volt. Főleg az Országgyűlés épületében van ez a konferencia. Ha meg elmegy öt ellenzéki és nulla kormánypárti, akkor csak ellenzékiek fognak hozzászólni, de fordítva is baj lenne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Abszolút jogos a megjegyzés szerintem. Esetleg ezt próbáljuk is közvetíteni. Szerintem ezt jelezzük a Civil Irodának, hogy adjanak már reguláris keretben egy-egy hozzászólásra lehetőséget, az az álláspont, mert egyébként tényleg a dolog esetleges, tehát ezt egy kicsit jobban átgondolhatták volna. Köszönöm szépen.
Van-e még valami? (Senki sem jelentkezik.) Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika és Soós Ferenc