EMBCB-13/2007.
(EMBCB/43/2006-2010.)
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. május 8-án, kedden, 10 óra 40 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2590. szám) *
Pettkó András szóbeli kiegészítése *
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója *
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/2908. számú törvényjavaslat (általános vita), valamint *
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló T/2909. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Dr. Sarkadi Ildikó főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat (T/2913. szám) *
Dr. Juhász Ferenc szóbeli kiegészítése *
Dr. Juhász Ferenc főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2936. szám) *
Dr. Baraczka Mariann szóbeli kiegészítése *
Dr. Baraczka Mariann válaszai *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2615. szám) *
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Szászfalvi László (KDNP) megérkezéséig Balogh Zoltánnak (Fidesz)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) megérkezéséig Gusztos Péternek (SZDSZ)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) megérkezéséig Lénárt Lászlónak (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz) megérkezéséig Pettkó Andrásnak (MDF)
Schmidt Ferenc (Fidesz) Farkas Flóriánnak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) dr. Semjén Zsoltnak (KDNP)
Sziklainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Sarkadi Ildikó főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Juhász Ferenc főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Lelkes Ildikó főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Puskásné dr. Sütő Katalin tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Vári Péter főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Filip Péter vezető főtanácsos (Egészségügyi Minisztérium)
Kiss Karolina szakértő (MSZP-frakció)
Dr. Kapocsi Géza parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Soproni Roland, Balog Zoltán szakértője
Markó Judit gyakornok (ELTE ÁJK)
Vajda József fotóriporter (Népszava)
Dr. Somody Katalin médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Samu Nagy Dániel vezető tanácsos (Országgyűlési Könyvtár)
Dr. Lelkes Ildikó főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 40 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén.
Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel a bizottság határozatképes. A következő helyettesítések vannak: Szászfalvi Lászlót Balog Zoltán helyettesíti, Lénárt László Wiener Györgyöt helyettesíti, Nyakó képviselő úr itt van, Müller Tímeát Teleki László helyettesíti, Gusztos Péter jelen, Bíró Ildikónak és Ékes Ilonának nincs, őket még várjuk. Schmidt Ferencet Farkas Flórián helyettesíti, Varga Józsefet Semjén Zsolt helyettesíti. (Pettkó András: Pettkó András Ékes Ilonát.) Itt van, jön két perc múlva. Határozatképesek vagyunk. (Ékes Ilona megérkezik.)
Tehát a napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e kiegészítés vagy kérdés. Nekem annyi van, hogy az utolsó kettőt, a 8. és 9. pontot töröljük a napirendről, miután még nem jutott el idáig a plenáris, tehát a 8. és a 9. napirendi pont nélkül javaslom elfogadásra a napirendi javaslatot. Kérem, szavazzunk. Igen? (Szavazás.) A módosított napirendet a bizottság egyhangúlag, 19 igen szavazattal elfogadta.
Az 1. napirendi pont döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vitára való alkalmasságáról, ez a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. A benyújtó Hock Zoltán és Pettkó András képviselők. Önálló indítvány. Kérem a képviselő urat, gondolom, hogy ismertetni szeretné szóban is, vagy legalábbis kiegészítéseket akar fűzni ehhez, úgyhogy parancsoljon.
Pettkó András szóbeli kiegészítése
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Külön örülök annak, hogy sikerült a Költségvetési bizottságtól a társadalmi szervezetek bizottságához, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságához áthozni ezt a benyújtott törvénymódosítást, hiszen ebben a bizottságban nem a fiskális, hanem a civil szervezetek világából érkezett képviselők ülnek, akiknek azt gondolom, hogy hozzám hasonlóan az egyik legfontosabb törekvésük a civil társadalom megerősítése. Elnézést a kis kitérőért.
A magam részéről örülök annak, hogy Gusztos Péter képviselőtársam tegnap pont ebben az egyszázalékos kérdésben egy nagyon fontos témát feszegetett a Parlament falai között. Annak még jobban örülnék, ha minél hamarabb ebben a kérdésben valamiféle vizsgálat történne, mert azok, amiket ő feltett, teljesen jogos és olyan kérdések voltak, amelyeket rendezni szükséges.
Visszatérve a benyújtott törvényjavaslatra, mindannyian tudjuk, hogy 1996-tól a magánszemélyeknek van lehetőségük az egy százalék meghatározott részét fölajánlani. Azt is tudjuk, hogy Magyarországon körülbelül ötvenezer civil szervezet elméletileg tudhatna élni ezzel a felajánlással, de körülbelül huszonötezer, tehát a fele szokott kapni egyszázalékos felajánlást. Az APEH példás, évenkénti kimutatásának köszönhetően pontosan tudjuk, hogy hogyan alakulnak ezek a számok. Azt is pontosan tudjuk, hogy kik azok, akik megkapják az összeget, azt is tudjuk, hogy hány szervezet van, amely az elmúlt egy évben, három évben vagy öt évben kapott. Tehát itt a magam részéről az APEH-nak köszönetet is szeretnék mondani, hiszen nagyon példás és nagyon jó munkát végeznek civilbarát módon.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja által beadott törvénymódosítási javaslat az egyszázalékos törvényt öt lényeges ponton kívánja megváltoztatni. Első és talán leglényegesebb pont a rendelkező nyilatkozatok kérdése. Mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi rendszerben a rendelkező nyilatkozatot egy zárt borítékba tesszük be. Én is néhány perccel ezelőtt adtam be az adóbevallásomat, és rendelkeztem a kétszer egy százalékról. Egy lezárt borítékba tesszük be. Ennek a lezárt borítéknak az elkészítését a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja. Mi úgy gondoljuk, hogy elmúlt már az az idő, hogy ezt lezárt borítékban kelljen tárolni. A törvénymódosítási javaslatban tulajdonképpen a technikai része, hogy perforált lapon vagy egy külön lapon történne ez a bevallás, ezt az APEH-ra bíznánk. Mi minden olyan szakaszt megnyitottunk, amely a boríték eltörlését szolgálná, és azt gondoljuk, hogy technikailag ez kivitelezhető lenne.
A másik ugyanilyen fontos módosítási javaslatunk itt a rendelkező nyilatkozatok kapcsán, hogy azt gondoljuk, hogy nemcsak azokat az állampolgárokat kell értesíteni, akiknek nem érkezik meg az egyszázalékos felajánlásuk, hanem a következő évben, amikor adóbevallást készítünk, ebben az évben is az APEH több mint négymillió embernek juttatott el névre szólóan... Ez egy lényeges dolog, mert az persze kifogást jelent, hogy mennyi pénzbe kerül, de miután névre szóló levelet kapunk minden évben az APEH-tól egy formanyomtatvány keretében, mi azt gondoljuk, hogy akinek volt egyszázalékos felajánlása, annak tudni kell azt, hogy nem történt semmifajta technikai hiba, megkapták az ő fölajánlott egy százalékát. Tehát azt javasoljuk, hogy visszafelé is ebből az éves bevallás során az APEH értesítse az adózó állampolgárokat, hogy az egyszázalékos felajánlás megérkezett a civil szervezet számára. Tulajdonképpen ezt a kardinális módosító javaslatot tudtam így összefoglalni egy pontban.
A következőről azt gondolom, hogy az APEH informatikailag 3 és fél perc alatt el tudná intézni, és többször kértem már a Parlament falai között is, sajtótájékoztatón is. Sajnos ez nem sikerült, annyi más APEH-felvetést sikerült, de ezt nem sikerült elintézni. Ha valaki ma fölmegy az APEH honlapjára, akkor megtalálja ennek a huszonötezer civil szervezetnek a nevét, amelyek kaptak, amelyek részesültek egyszázalékos felajánlásból az elmúlt évben, viszont az adószámuk nem található meg. Úgy gondolom, hogy egy apró technikai módosítással, hiszen a törvény most nem kötelezi az APEH-et arra, hogy az adószámot az APEH honlapján feltüntessék, azt gondolom, hogy bár a törvény nem kötelez, de miután nem is tilt, ha az APEH akarta volna, akkor ezt eddig is kitehette volna. Nem értem, hogy ezt miért nem tette meg. De mindegy. Mi ezt most beraktuk a törvénymódosításba. Természetesen el tudjuk fogadni azt is, hogy ne az APEH honlapján kerüljön ez megjelenítésre, hanem más állami szerv honlapján, például a minisztériumi honlapon vagy más ilyen jellegű honlapon, ahogy azt a civil szervezetek is szerették volna, így az adózó állampolgárok dolgát meg tudnánk könnyíteni.
A harmadik probléma, amit a civil szervezetek régóta felvetnek, és mindannyian tudjuk, hogy több vitás okra adott okot eddig, ez pedig a közlések kérdése, hiszen mind a huszonötezer civil szervezetnek valamilyen formában, legtöbbször hirdetés formájában kell közzétenni, hogy elköltötte ezt a fölajánlott összeget. A legtöbbször ez volt a vita, a civil szervezetnek van egy bejegyzett honlapja, hogy ez a honlap közlésnek számít-e vagy nem számít közlésnek. Több olyan eset volt, amikor az APEH ellenőrzést tartott, és a civil szervezet közlését nem fogadta el, a saját honlapon való megjelenést, hanem fizetett hirdetésben kellett ezt megjeleníteni. Ezért mi itt a közlés tekintetében azt a szabadságot adnánk meg, hogy a saját honlapon való megjelenés a XXI. században elégséges legyen.
A negyedik konkrét javaslatunk: Mindannyian tudjuk, hogy amikor a civil szervezetnek fölajánlanak összeget, mindig van néhány millió, néhány tízmillió forint úgynevezett bennragadt összeg. 40 és 60 millió forint közötti összegről van szó, amiről az állampolgárok rendelkeznek, hogy a civil társadalom számára szeretnék eljuttatni, de valamilyen technikai hiba folytán... Mondjuk rossz az adószám beírása vagy például maga a civil szervezet nem megy a pénze után, mert olyan kis összeg lenne. Ezt éveken keresztül a magyar Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága osztotta el, például hajléktalanszervezeteket támogattunk ebből. Most viszont az elmúlt két évben ezt a költségvetés visszaveszi, tehát magyarul elnyeli ezt az összeget. A mi javaslatunk az, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram, mint egy létező, működő alap kapja meg ezt a bennragadt néhány tízmillió forintos összeget, és pályázat útján tudja a civil társadalom számára eljuttatni.
Tulajdonképpen az MDF által benyújtott törvénymódosítási javaslatnak ez a négy lényeges pontja van. Mindenféleképpen azt kérem és javaslom a képviselőtársaimnak, hogy vegyük tárgysorozatba, és ha lehetséges, napirendre is ezt a törvénymódosítási javaslatot.
10.
SF 11 (Pettkó András)
Mivel a javaslat a boríték tekintetében minden szakaszt megnyit, van lehetőség arra, hogy más módosító javaslatokat is be tudjunk építeni. Például azt, amit Gusztos Péter képviselőtársam tegnap felvetett, hogy a több pénzt kapó szervezeteknél az APEH ne csak alkalomszerűen, hanem kötelességszerűen vizsgálódjon, mert ha valaki mondjuk 1 milliárd forintot kap három vagy négy év alatt, az már olyan tetemes összeg, amit vizsgálni kell, hogy mire költ.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a kormány álláspontját hallgatjuk meg.
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Örülünk annak, hogy a képviselők is úgy érzik, az 1 százalékos törvény megérett a felülvizsgálatra, ugyanis a tíz év alatt kikristályosodtak olyan problémák a gyakorlatban, amelyek az eredeti célok megvalósítását akadályozhatják. A pénzügyi tárca bizonyos interpellációkra, kérdésekre adott válaszok alkalmával már jelezte, hogy a kormány jogalkotási programjában szerepel az 1 százalékos törvény átfogó felülvizsgálata, és ez a törvényjavaslat már készül is. Az, hogy milyen változtatások kerülnek bele ebbe a javaslatba, majd a civil szervezetekkel történő széles körű egyeztetés után alakul ki. A képviselői önálló indítványban szereplő javaslatok nagy részével mi is foglalkozunk, mi is úgy érezzük, hogy a borítékos rendszeren szükséges változtatni.
Mint már jeleztem, a kormány első félévi jogalkotási tervében szerepel ennek a törvényjavaslatnak a parlament elé való benyújtása. A törvényjavaslat előkészítése olyan stádiumban van, hogy vagy e hét végén, vagy a jövő hét elején tárca-, illetve államigazgatási egyeztetésre kerül, ami a pártok számára is lehetőséget ad arra, hogy a parlamenti benyújtás előtt véleményt nyilvánítsanak róla. Még egyszer mondom, vagy e hét végén, vagy legkésőbb a jövő hét elején mindenki megismerheti ezt a törvényjavaslatot, és a parlamenti szakaszba kerülés előtt mindenkinek módja és lehetősége lesz a véleményalkotásra. A civil szférával is egyeztettünk, képviselő úr is részt vett egy olyan civil fórumon, ahol arról volt szó, hogy milyen problémák vannak és milyen irányba szeretnénk elmozdulni. Nem mindennel értünk egyet a képviselői önálló indítványban szereplő javaslatok közül, de nagyon sok eleme megjelenik a kormány által előkészítés alatt lévő törvényjavaslatban.
Tekintettel arra, hogy a képviselő urak önálló indítványánál egy átfogóbb törvényjavaslat készül, amely e hónap végéig vagy legkésőbb a jövő hónap elejéig a parlament elé benyújtásra kerül, ezt nem tudjuk támogatni, de nem is lenne célszerű, hogy azonos tartalmú indítványok kerüljenek benyújtásra. A szándékot megértjük, a változtatások jó részét indokoltnak tartjuk, azok be is épülnek a készülő törvényjavaslatba, de az elmondottak miatt a kormány részéről nem támogatjuk a jelen indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos képviselő úré a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Praktikus lenne megvárni a kormány javaslatát, hiszen tudjuk, hogy itt több probléma van. Tegnap egy azonnali kérdésben az egyik típusú problémára rákérdeztem és a válaszban elhangzott, a kormánynak az a célja, hogy egy olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amely az elmúlt tíz évben felmerült valamennyi problémát megpróbálja orvosolni. Egyébként több tekintetben tartalmi aggályaim is vannak. Miközben én is úgy gondolom, hogy fontos lenne olyan technikai megoldást találni, amely megkönnyíti azt, hogy a civilek minél több 1 százalékos felajánláshoz jussanak hozzá, aközben a perforáció és a boríték kérdéskörében az adatvédelmi biztos is mondott néhány olyan dolgot, amire tekintettel kell lennie a törvényhozásnak. Azt nem tartom túlságosan helyes jogalkotási kísérletnek, hogy benyújtunk egy törvényjavaslatot és azt mondjuk, az megnyit minden pontot és majd menet közben kitaláljuk, melyik ponton hogyan lehet kapcsolódó módosító javaslattal valamilyen egyeztetett álláspontra jutni.
S még egy tartalmi aggályom van. Egyetértek azzal, hogy a honlapon sok mindent közzé lehet tenni, de azért felhívom a figyelmet arra, ha például ezt az egyébként a civil szervezeteknek valószínűleg tetsző, mert a dolgot leegyszerűsítő és olcsóbbá tevő javaslatot elfogadjuk, hogy ne kelljen újságban nyilvánosan közzétenni, hanem elegendő legyen a honlapon, ez pont ellentétes azzal, amiben nagy egyetértés van, hogy szigorúbb ellenőrzés legyen azoknál a civil szervezeteknél, amelyeknél száz milliós tételek jelennek meg, és a nyilvánosság előtt tisztázatlan, hogy azok hova kerülnek. Egy múlt heti újságcikk szerint a Gyermekrák Alapítvány beszámolója is fent van a honlapon, mintegy másfél órás böngészés után sikerült az újságírónak a három évvel ezelőtti hírlevelek nem tudom hányadik almappájában megtalálni azt a pénzügyi beszámolót, amelyből kiderült, hogy az 1 százalékos felajánlásokból mennyit költöttek és mire. Ezért sem tudok ezzel egyetérteni.
Ugyanakkor fontosnak tartom - amit nem tartalmaz a törvényjavaslat -, hogyan tudjuk tételesen szabályozni, hogy azoknál a civil szervezeteknél, amelyeknél tényleg komoly tétről van szó, valamifajta szigorúbb ellenőrzés legyen, mert az, ami a Gyermekrák Alapítványnál is történik, azt mutatja, hogy nem jó a rendszer, nem jó az, hogy az APEH akkor ellenőrzi ezeket a szervezeteket szúrópróbaszerűen, amikor az az éves ellenőrzési tervébe belefér. Meg kellene határozni egy összeghatárt, ami fölött az ellenőrzés kötelező, és azon is el kellene gondolkodni, amiről tegnap szó esett a parlamentben az azonnali kérdés és válasz kapcsán, hogy az 1 százalékos felajánlásból befolyt összeg mekkora részét költhetik a civil szervezetek saját működésükre és mennyit kell abból a saját céljukra fordítani. A Gyermekrák Alapítvány esetében például azt látjuk, hogy a befolyó összeg közel fele a működésre megy el, de nem lehet pontosan tudni, hogy mire, mekkora az apparátus és mi az, ami évente két-háromszáz millió forintot is felszív.
Félreértés ne essék, ez nem a szokásos kormánypárti technika, amely arról szól, hogyan lehet nem tárgysorozatba venni egy ellenzéki indítványt. De ha igaz az, hogy a Pénzügyminisztérium anyaga egy-két héten belül bejön a parlament elé, akkor azt érdemes megvárni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Pettkó András Képviselő Úr! Ez azon kérdések egyike, amelyik a jogelőd társadalmi szervezetek bizottságában az elmúlt négy évben rendre felvetődött, a civil szervezetekkel rendre megvitattuk, hogyan lehetne az 1 százalékos felajánlás módját civilbarátabbá tenni, mert az volt a tapasztalatunk, hogy a szándék nagyobb az állampolgárokban személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlására, mint amennyi ebből realizálódik, és ez azért van így, mert - ha szabad ezt mondanom - egy kicsit macerás a dolog. 2021. FE (Fogarasiné) És nemcsak a borítékra utalok, amit ha nem írt alá, akkor már nem felel meg. De például az az adószám, amit Pettkó úr mondott, ami abban az esetben, ha egy civil szervezetnek van elég pénze arra - és akkor itt most hadd utaljak arra, amit Gusztos úr mondott -, hogy a leghatékonyabb reklámot folytassa az egyszázalékos felajánlásokért, akkor ez az adószám naponta ötször ott van az állampolgárok képernyőjén mondjuk a televízióban, míg ha más szervezeteket szeretnének támogatni, akkor komoly utánajárással jár az, hogy ezeket a számokat megkapják.
Különösen amióta az adóbevallásunk rendje megváltozott, és különböző időszakokban mások és mások nyújtják be az adójukat, jelentősen megnehezedett a dolog, mert mindnyájan tudjuk magunkról, hogy kaptunk egy szórólapot mondjuk egy szervezettől februárban, hogy legyünk szívesek számukra rendelkezni a személyi jövedelemadónk egy százalékáról, de van a családban, aki februárban rendelkezik, és van, aki májusban. Gondolom nem a mi háztartásunk az egyetlen, ahol megesik, hogy májusban már nem találjuk azt a számot, amit akkor még megtaláltunk. Tehát egy sor körülmény van, ami azt hiszem, hogy indokolja, feltétlenül indokolja azt, hogy ezek a szabályok egyszerűsödjenek, természetesen úgy egyszerűsödjenek, hogy az megfelel mindenféle követelménynek.
Az elmúlt négy évben leginkább és legtöbbször az adatvédelmi biztosra való hivatkozást hallottam az egyszerűsítéssel szemben, amiben azért volt ráció, legalábbis ahogy én az indokolásra, többszöri indokolásra emlékezem. Valóban az életszerű felvetés, hogy ne lehessen számon kérhető úgymond az állampolgár rendelkezése. Olyan felvetéseket hallottunk, hogy például az iskola alapítványa, amelyik megkéri a szülőket, hogy legyenek szívesek az iskola alapítványának rendelkezni, de ha utána tud nézni, hogy vajon a szülők mindegyike az iskola alapítványának rendelkezett-e, vagy a kórház alapítványa, ahol megkérik a betegeket, hogy legyenek szívesek a kórház alapítványa számára rendelkezni. Tehát vannak ebben valóságos aggályok, de gondolom, ez olyan, APEH-en belüli eljárási szabályokkal is rendezhető, amelyek megnyugtatók mondjuk az adatvédelmi biztos számára is. Úgyhogy miközben mondom a hozzászólásomat, kérdezném Pettkó András képviselő urat, hogy konzultáltak-e a biztos úrral.
Amiben bajban vagyok személy szerint, ez valóban az, hogy én is tudom, már láttam is egy munkaanyag változatát annak, hogy a Pénzügyminisztérium készül a jogalkotási programnak megfelelően az egyszázalékos törvény ennél átfogóbb változtatására. Én is úgy ítéltem meg, hogy jelentős része annak, amit az MDF-es képviselők javasolnak, abban az elképzelésben is benne van. Tehát itt most valamiféle párhuzamosság egészen biztosan előáll, és ezt megbeszélendőnek tartom. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy tekintettel arra, hogy arra vonatkozóan is rendelkezik a Házszabály, kérdezem itt a kollégáktól, hogy ha egyszer benyújtottak egy törvényjavaslatot, azt x időn belül meg kell vitatni, és arról az illetékes kijelölt bizottságnak állást kell foglalnia, hogy tárgysorozatba veszi-e és általános vitára alkalmasnak tartja-e. (Dr. Arczt Ilona: 30 nap.) Én is úgy gondolom, hogy praktikus volna egyeztetnünk, hogy nem kellene-e összevárni a két javaslatot. Én is azt tartanám indokoltnak, célszerűnek, ha ebben meg tudnánk állapodni, de ha nem, akkor én nehezen mondanám azt erre a törvényjavaslatra, hogy nem tartom tárgysorozatba-vételre érdemesnek és általános vitára alkalmasnak, hiszen csupa olyan javaslatot vet fel, amelyeket ha módosítással is, de mindenképpen érdemes a parlamentnek megvitatnia és elfogadnia. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Fölhívnám arra a figyelmet, hogy ma csak a tárgysorozatba-vételről döntünk, az általános vitára való alkalmasság egy következő lépés akkor, amikor a parlament meghozza az ezzel kapcsolatos döntést.
Van-e még valaki, aki hozzá akarna szólni? (Senki sem jelentkezik.) Én is mondanék néhány mondatot, és kvázi lezárása a vitának, hogy reagál nyilván az előterjesztő. Érdemben nem mennék bele a tartalmi elvekbe, mert azt gondolom, azért mindannyiunk előtt ismert, hogy Pettkó András ezzel a témával nem tegnap óta foglalkozik, hanem már régóta, és értője és szakembere ennek a területnek. Úgyhogy ebből indulnék ki. Amíg ezek a javaslatok mind ésszerűek, és persze azon lehet vitatkozni, hogy az egy jó módszer-e, hogy a vita közben derül ki, és módosítókkal, kapcsolódó módosítókkal lehet jóvá tenni egy törvényjavaslatot, de szerintem - elnézést, hogy ilyen szavakat használok - példamutató, hogy egy országgyűlési képviselő ilyen módon képviseli a civilek ügyeit, viszi előre ezt a kérdést.
Tehát a magam részéről, meg a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről azt gondolom, hogy érdemes lenne ezt tárgysorozatba venni, aztán majd persze, ha jön, megérkezik a kormányjavaslat... Azért volt már olyan, anélkül, hogy rosszindulatú lennék, hogy aztán mégse érkezett meg. Pontosan a Nemzeti Alapprogram kapcsán azért itt elég súlyos mulasztásokban van évek óta a szaktárca ezzel kapcsolatban. Úgyhogy szerintem, ha most van itt egy tárgyalásra méltó törvényjavaslat, akkor én javasolnám mindenképpen a tárgysorozatba-vételt.
Van-e még hozzászólás? (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Alelnök asszony?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném megjegyezni, hogy azért az, hogy a Nemzeti Civil Alapprogrammal kapcsolatban évek óta súlyos mulasztásokban van a szaktárca, az én ismereteim és megítéléseim szerint nem felel meg a valóságnak. Ez durva volt. (Szászfalvi László megérkezik.) Annyi történt az NCA-val kapcsolatban, hogy az elmúlt évben határidőre benyújtották a beszámolójukat a bizottságnak, de nem tárgyaltuk meg, csak a határidőn túl. Ez nem az "évek óta súlyos" kategóriája. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Akkor az "évek ótát" és a "súlyost" visszavonom, akkor maradjunk csak a mulasztás mellett a békesség kedvéért. Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor megkérem a képviselő urat, az előterjesztőt, hogy reagáljon. Parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Nemrégiben volt egy konferencia, egyszázalékos konferenciáról van szó, ahol az adatvédelmi biztos, vagyis a képviseletében lévő hölgy - sajnos a neve most fejből nem jut eszembe, ebből a szempontból mindegy, de vissza lehet nézni az ottani jegyzőkönyvből - azt mondta, hogy átértékelték adatvédelmi szempontból, és már nem tartják aggályosnak, hogy a perforált variáció megjelenik, abban az esetben, ha levágják vagy bármilyen technikai módon külön őrzik, tehát elkülönítve őrzik. Ez az államnak is elég nagy megtakarításokat jelentene, hiszen ma az egyszázalékos bevallások kezelésére valamennyivel több pénzt fordít az állam, mint az össz-adóbevallás kezelésére. Tehát ezzel még az államnak hatalmas megtakarítása is keletkezne. Tehát ez az első nagyon lényeges dolog, hogy az adatvédelmi biztos úr képviselője az adatvédelemről ezt mondta.
Gusztos Péter képviselőtársamnak mondom, hogy ha valaki ma kinyitja mondjuk a Népszabadságot, Magyar Nemzetet, Magyar Hírlapot vagy bármelyik országos napilapot, akkor egyszer csak látja, hogy szériában egy csomó civil szervezet kétszer-két centis hirdetésekben megjelenít valami értelmetlen dolgot, azt senki a világon nem érti, csak azért, hogy a törvényi rendelkezéseknek megfeleljen. Azt gondolom, hogy ennek az ég egy adta világon semmi értelme nincs, mert ha az APEH akar, akkor úgyis tud ellenőrizni. Az APEH pontosan látja a számokat és pontosan lát mindent. A két dolog nem zárja ki egymást. Ha valaki megnézi, akkor van olyan civil szervezet, amely komolytalanul azt szokta hirdetni, hogy ezen a hirdetési helyen jelenítem meg azt, hogy mire fordítottam az egy százalékomat, és ez körülbelül 0,2-es betűvel van írva, hogy elolvasni sem lehet. Tehát ez teljesen komolytalan. Ezért mindenféleképpen azt gondolom, hogy hozzá kell nyúlni ehhez a rendszerhez.
Azzal meg tökéletesen egyetértek, hogy az APEH igenis ellenőrizzen. Azt ki kell találni, hogy milyen összeg. Lehet, hogy nem 1 milliárd, lehet, hogy már 500 milliónál kellene mondjuk. Ebben nem akarok ötletelni, persze lehetne.
A másik dolog, amit mondanék Gusztos Péter képviselőtársamnak, hogy bár ő kormánypárti képviselő, és másik kormánypárti képviselőtársamtól, mint ahogy hallottam, hozzá megérkezett a Pénzügyminisztérium által készített javaslat valamelyik változata, nem tudom, melyik változatot látták. Péter, ha meg tudod szerezni, bár ez kormánypárti képviselőknek mindig könnyebb, mint egy ellenzéki képviselőnek, akkor azt lehet látni, hogy a PM - vagy legalábbis az a variáció, ami valahogy eljutott hozzám is - egy sokkal bonyolultabb és sokkal hibásabb rendszert akar kiépíteni. 30. SF 31 (Pettkó András) Nem tudom, milyen állapotban van ez, de az biztos, hogy sokkal bonyolultabb lenne a rendszer. Szerintem viszont egyszerűsíteni szükséges a rendszert, és ezzel mind az öt parlamenti párt egyetért. Ha ebben meg tudunk egyezni, akkor a mai bizottsági ülés egyik legfontosabb pillanatához érkezünk el.
A tárgysorozatba-vétel és a napirendre vétel - ahogy elnök úr is mondta - nem ugyanaz. Azt gondolom, a tárgysorozatba-vételt nyugodt szívvel támogathatja mindenki. Remélem, hogy a kormány a felvetett problémákra a lehető legjobb megoldást fogja találni, és nem bonyolítani, hanem egyszerűsíteni fog, mert az adózó állampolgárokat segíteni kell annak érdekében, hogy minél többen felajánlják az 1 százalékukat, mert a felajánlott 1 százalékok sokkal jobb helyen vannak azoknál a civil szervezeteknél, amelyek sokszor állami feladatokat is átvállalva végzik a tevékenységüket, mint az állam kezében. Ez a mi álláspontunk és véleményünk. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatunkat.
ELNÖK: Azon nem érdemes vitatkozni, hogy mi van a kormány általunk még nem ismert javaslatában. A tárgysorozatba-vételről való döntéshez viszont elég információ áll rendelkezésünkre, ezért azt javaslom, hogy szavazzunk, de előbb még a kormány képviselőjének adom meg a szót.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Még egyszer mondom, a kormány javaslata a tervek szerint e hét végén, de legkésőbb a jövő hét elején államigazgatási egyeztetésre kerül, megküldjük azt a pártok frakcióinak és a tárca honlapján is olvasható lesz, tehát mindenkinek módja lesz véleményezni.
ELNÖK: Ki ért egyet a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételével? (16) Ki nem ért vele egyet? (1) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság 16 igen és 1 nem szavazattal tárgysorozatba-vételre javasolja a törvényjavaslatot.
A 2. és a 3. napirendi pontot az előterjesztő kérésére - meg azért is, mert így van értelme - együtt tárgyaljuk. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Tisztelettel köszöntöm dr. Sarkadi Ildikó főtanácsadó asszonyt és dr. Vári Péter főtanácsadó urat. Arra kérem az előterjesztőket, hogy elsősorban azokra a részekre reagáljanak, amelyek a bizottságunkat érintik. Parancsoljanak!
Dr. Sarkadi Ildikó főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
DR. SARKADI ILDIKÓ főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mint önök előtt is ismert, Magyarország átfogó médiaszabályozási reform előtt áll, és ennek a reformnak az első pillérét terjesztjük most önök elé a digitális műsorterjesztés, illetve a televíziózás és rádiózás digitális átállásáról szóló törvénytervezet formájában. Az átfogó médiaszabályozási reform kérdéseiben az alapvető elvekben 2006 november vége óta rendszeres ötpárti egyeztetési folyik, amelyek a múlt héten négypárti megállapodással zárultak.
A jelenleg hatályos médiatörvény a 2002-es jogharmonizációs célú módosítást megelőzően, de azt követően sem tudta megszerezni a parlament kétharmados minősített többségi elfogadását, ezért Magyarországgal szemben a vételkörzet korlátozására irányuló rendelkezés hatályban tartása miatt eljárás van folyamatban. Az Európai Bíróságnak ettől az eljárástól való elállása rendkívül fontos lenne Magyarország szempontjából, és ha a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot a jogharmonizációs célú módosítással együtt, akkor Magyarország mentesül a kártérítési felelősség alól.
Az átfogó szabályozási reform nemcsak a hatályban lévő médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását teszi szükségessé, hanem 2012. január 1-jével megszűnik a földi analóg televíziós sugárzás, ennek következtében van egy úgynevezett lekapcsolási kötelezettség, és Magyarországnak meg kell teremtenie a digitális átállás jogszabályi környezetét. Az önök előtt lévő törvénytervezet nemcsak az átállás jogszabályi feltételeit biztosítja, hanem a műsorterjesztés eddig szabályozatlan piacát is regula alá vonja.
Az ötpárti tárgyalások eredményeként létrejött négypárti megállapodás szükségesnek és indokoltnak tartja a multiplex-pályáztatás lebonyolításának ötpárti kontrollját. Erre az Országgyűlés ad hoc bizottságot hoz létre, amely az állásfoglalásait kétharmados többséggel hozza meg.
Az elfogadás esetén az átfogó médiaszabályozási reform első felével leszünk kész, ugyanakkor jelenleg is folyik a tartalomszabályozási kérdés - azt hívjuk tartalomnak, amit a képernyőn látunk -, a tartalomszabályozási kérdések stratégiai elemzése. Készül a nemzeti audiovizuális médiastratégia, amely várhatóan szeptember 30-ával a kormány elé kerül. Ugyanazt a módszert követjük, mint a digitális átállás stratégiájánál, hogy a lehető legszélesebb nyilvánosság elé terjesztjük, a Miniszterelnöki Hivatal honlapján mindenki megismerheti és várjuk az írásbeli, illetve szóbeli észrevételeket is.
Az önök előtt fekvő két törvénytervezet összefügg egymással. A pártok ez év december 31-ig kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tartalomszabályozás alaptörvényét is létrehozzák, hiszen ezeket a kérdéseket együtt kell kezelni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? Pettkó András képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Az MDF képviselőcsoportja mind a két törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Csupán egy-két apróbb módosítási javaslatunk lesz, csakúgy, mint annak idején a NAVA-törvénynél, amelyet az MDF képviselőcsoportja elfogadott, mivel elfogadták az általunk benyújtott módosító javaslatokat. 2006 januárjában már szerepelt az Országgyűlés előtt a digitális televíziózásról szóló törvényjavaslat, és az általános vitában akkor is kifejtettük, hogy az MDF fontosnak tartaná ennek a törvénynek a megalkotását, még akkor is, ha vita volt arról, hogy melyik része feles és melyik kétharmados. A kormánypártok hibájának tartom, hogy akkor mégsem született meg a törvény, ami a nemzetközi tárgyalásokon rontotta Magyarország pozícióit.
Csak halkan jegyzem meg, nagyon jó, hogy lesz digitális tévé, de elképzelhető, hogy 2012-ig a technika akkorát fog fejlődni, hogy már ezen is túl leszünk és valami máson kell gondolkodnunk, hiszen a digitális televízió óriási tartalmi megújulást jelent és kérdés, hogy a tartalmat biztosítani tudjuk-e vagy pedig csak egy új technikai platformról beszélhetünk.
40
41. E (Pettkó)
A magam részéről azt szeretném, hogy nemcsak egy tartalomról, egy formáról, hanem egy megújulásról is tudnánk beszélni. A magam részéről azt csak üdvözítőnek tartom, hogy az öt parlamenti pártból négy parlamenti párt végül is alá tudta írni a közös nyilatkozatot a két törvény megszületésének az érdekében. Tehát az MDF mind a két törvényt elfogadásra és általános vitára alkalmasnak javasolja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelzés.) Én a Fidesz képviselőcsoportja részéről azt mondanám, hogy végül is a négypárti megegyezésben benne vannak a mi szakmai javaslataink, tehát a magunk részéről nem gondolom, hogy itt még plusz kérdésekkel terhelnénk önöket. Van-e egyéb hozzászólás? (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Alelnök asszony, parancsoljon!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is csak annyit mondanék, hogy tekintettel az előkészítésre, az MSZP képviselőcsoportja is támogatja a törvényjavaslatokat és általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm.
ELNÖK: További hozzászólások? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, nem tudom, hogy kívánnak-e reagálni arra, amit Pettkó képviselő úr mondott, nem kötelező, de ha van valami olyan...
DR. SARKADI ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Inkább csak a köszönet a pártok képviselőinek az emberi hozzáállásért és a szakmai hozzáállásért, amit a november vége óta tartó tárgyalásokon tanúsítottak. Köszönjük.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor kérem, szavazzunk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja először az első törvényjavaslatot, a jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslatot? A száma T/2908. (Szavazás.) 17 igen. Nem? (Szavazás.) 2 nem. 17 igen és 2 nem szavazattal a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
A második pedig a T/2909. számú, a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja? Igen? (Szavazás.) 17. Nem? (Szavazás.) 2 nem. 17 igennel és 2 nemmel a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen a megjelenést.
Gondolom, hogy előadót a bizottság, mivel szerintem ez nem feltétlenül a mi legerősebb profilunk, nem kíván állítani, de ha valaki szeretném magát... (Nincs jelzés.) Akkor köszönjük szépen a megjelenést. Viszontlátásra!
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat (T/2913. szám) (Általános vita)
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat következik T/2913. számon, az általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Dr. Juhász Ferenc főosztályvezetőhöz van szerencsénk, jól azonosítom be? Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy kíván-e megjegyzéseket fűzni a törvényjavaslathoz, különösen azokban a kérdésekben, ami a bizottság profilját érinti. Juhász Ferenc úr, ugye? (Dr. Juhász Ferenc: Igen.) Parancsoljon!
Dr. Juhász Ferenc főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ FERENC főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója vagyok, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban a Rehabilitációs projektiroda vezetője.
Hosszú ideje, régóta foglalkozunk ezzel a problémával, több mint tíz éve. Az egyik legkomplexebb, legsajátosabb gond a megváltozott munkaképességűek ellátórendszere, közkeletű nevén a rokkantsági nyugdíjrendszer problémája. Nemcsak az jelenti a problémát, hogy csaknem félmillió korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas van, és a kiadások elérik a fogyatékossággal, rokkantsággal kapcsolatban a 800 milliárd forintot, hanem problémát jelent ezen emberek rendkívül alacsony foglalkoztatottsága, amely nem éri el a 10 százalékot, holott az Európai Unió más országaiban ez az arány 30 százalék, 40 százalék vagy akár 50 százalék is. Tehát abban, hogy Magyarországon az Európai Unióban legalacsonyabb a foglalkoztatottsági arány, nagy szerepe van a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok alacsony foglalkoztatottságának. Probléma még az illegális foglalkoztatottság, amit elég magasra becsülnek, illetve a visszaélések gondja.
Mint mondtam, hosszú évek óta készül ez a törvényjavaslat, amelynek a lényege, hogy a rehabilitációs ellátásokat szeretnénk erősíteni, egyébként az európai uniós országokban is ezt tették, és ezt úgy kívánjuk megoldani, hogy a jelenlegi háromcsoportos rokkantsági nyugdíjrendszert szeretnénk bővíteni egy negyedikkel, a rehabilitációs járadék ellátása csoportjával. Ezen ellátottak pénzbeni ellátásban részesülnének, amely a harmadik csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékát tenné ki. Ez azért van, mert nyugdíjjárulék-kötelesek lesznek a járadékosok, illetve a 13. havi ellátást csak így vettük figyelembe.
Sajátossága ennek az új csoportnak, hogy a pénzellátások feltétele az aktív rehabilitációs ellátások igénybevétele, vagyis ezek az ellátottak együttműködésre kötelezettek a foglalkoztatási és a munkaügyi szervezetekkel.
Az Orvosszakértői Intézet a szakmai munkaképességet fogja a továbbiakban megítélni, azt, hogy jelenlegi foglalkozásában alkalmas-e a munkavégzésre a képzéséhez kapcsolódó foglalkozásokban vagy egyéb foglalkozásokban, illetve megítéli a szakértői intézet a rehabilitálhatóságot és egy rehabilitációs javaslatot készít. A rehabilitációs javaslattal a foglalkoztatási szervek egy rehabilitációs programot dolgoznak ki, természetesen együtt az ellátottal és a rehabilitációban résztvevő szolgáltatókkal.
A rehabilitációs szolgáltatások köre lényegében kialakult. Ide tartozik a képességek megállapítása, ide tartozik a rehabilitációs javaslat készítése, a rehabilitációs terv készítése, a képzés, átképzés, munkában tartás, munkába helyezés, tranzit foglalkoztatás, az integrált munkaerőpiacon való foglalkoztatás támogatása.
Hogy mit várunk ettől a programtól? Nem elsősorban anyagi, pénzügyi megtakarításokat, hanem azt várjuk, hogy ezen emberek, a fogyatékos, rokkant emberek egyre nagyobb számban lesznek foglalkoztatva, ezzel együtt magasabb jövedelmet érnek el, nagyobb lesz az egzisztenciális biztonságuk, a családjuknak nagyobb lesz az egzisztenciális biztonsága, és nem utolsó sorban a munkával kapcsolatos attitűdök fognak megváltozni, a munka kerül előtérbe, ami nem utolsó szempont például a gyermekek esetében is, hogy a szüleiket tanulni és dolgozni látják.
Ezt a programot fokozatosan lehet megvalósítani a feltételek kialakításának arányában. Feltételeket kell kialakítani a szakértői hálózatban, feltételeket kell kialakítani a foglalkoztatási hálózatban, és a legfontosabb feltétele a munkaerőpiac befogadókészsége, amit szintén alakítani kell. Ennek megfelelően csak fokozatosan szeretnénk a rendszert megvalósítani. Számításaink szerint, mert hiszen hatásszámításokat végeztünk, körülbelül 2011-12-re állhat be teljes volumenében a rendszer. Ebben az esetben abszolút önfenntartóvá válik, az adó- és járulékfizetések többletbefizetései révén hasznot hoz az országnak, hasznot hoz az egyénnek, és az egyéb járulékos haszna is rengeteg, amiről az előbb szóltam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, hozzászólás. (Bíró Ildikó jelentkezik.) Bíró Ildikó, parancsoljon!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérdezném a kormány képviselőjétől, hogy tekintettel arra, hogy ez az új minősítési rendszer új elemeket tartalmaz, mint a megmaradt munkaképesség és össz-szervezeti egészségkárosodás és hasonlók, ezek elég nehezen értelmezhetőek, és szükség lenne egy egzaktabb meghatározásra.
A jövőben csak azok részesülhetnének rokkantnyugdíjban, akik a munkaképességüknek a 79 százalékát elveszítették, és nem rehabilitálhatók, ha jól értem. Ha 460 000 korhatár alatti a jelenleg rokkantnyugdíjasok száma, a felülvizsgálatot követően hogy gondolják, hogy hol tudnak nekik rehabilitációs munkakört biztosítani, amikor az egészségesek körében is elég magas a munkanélküliség? Mivel azt mondta az előbb, hogy 2011-re áll be a rendszer önök szerint stabilra, 2011-re reménykednek abban, hogy megfelelő munkakörrel tudják ellátni ezeket az embereket? Köszönöm.
50.
SF 51
ELNÖK: Farkas Flórián képviselő úr!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Lesz-e az új rendszerre forrás, és ha lesz, akkor honnan?
ELNÖK: Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Farkas Flórián képviselőtársam lelőtte a kérdésem, de engedjenek meg nekem egy gondolatot. Az 50 százalékos leszázalékolt emberek - akiknek jelentős része gerincproblémákkal lett leszázalékolva - egy évben kétszer-tizenötször elmehetnek gyógyfürdőbe, de a kormány a gyógyfürdők esetében is hatalmas elvonásokat fog érvényesíteni az Egészségügyi Minisztérium javaslatára. Hogy fog ez a dolog működni? A beteg emberek jelentős részét gyógyfürdéssel egészségessé lehetne tenni, de nem hogy forrásokat juttatnának ide, hanem még innen is forrásokat vonnak el. Én sem látom itt a forrásokat, és azt kérdezem, hogy hol van a pénz, hol van a forrás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szerintem is nagy problémák vannak itt. Örülök, hogy már tíz éve foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Egyéni képviselőként pontosan tudom, hogy milyen iszonyatosan sok egyéni tragédiával szembesül egy-egy képviselő, és hogy milyen lehetetlen volt eddig is a válaszadási képességünk. Egy annyira leblokkolt, lefagyott rendszerről van szó, hogy szinte nem tudtunk mit válaszolni, és tulajdonképpen semmilyen erőfeszítésünk nem járt sikerrel.
Azt önmagában jónak tartom, hogy gondolkodunk ennek a rendszernek valamilyen módon történő kezelésében, de én is azt látom, hogy az egyik kéz nem tudja, mit csinál a másik. Jó lenne, ha egységes kormányzati, illetve parlamenti szándék és koncepció tudna megvalósulni ezen a téren. Ha forrásokat vonunk ki a rendszer egyik eleméből, az bizony nem segíti az egész megoldását és kezelését, holott talán bizonyos költségtakarékosságot is jelentene, ha a rendszerből kivonni szándékozott pénzt rehabilitációra fordítanánk. Azzal mindannyian egyetértünk, hogy a problémát meg kell oldani, de én sem látom azt, hogy ez a törvényjavaslat megoldaná ezt az iszonyatos nagy problémát.
Nem tudom, hogy készült-e hatástanulmány, de ha igen, akkor tisztelettel kérem a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy azt minél hamarabb kaphassuk meg. Abból nyilván kiderül, hogy a probléma mennyi pénzből oldható meg és honnan lesz garancia az erre szánt forrásra. De a hatástanulmányból annak is ki kell derülnie, hogy milyen mértékben érinti az önkormányzatokat ez a változtatás, én ugyanis úgy érzem, hogy a kormányzat egyrészt szeretne megtakarítani, másrészt pedig a problémák egy részét az önkormányzatok nyakába fogja rakni forrás nélkül. Tehát arra szeretnék választ kapni, hogy ez milyen módon érinti az önkormányzati rendszert és mi történik azokkal, akik nem rokkantak, de a munkaképességüket legalább 50 százalékban elveszítették és jelenleg rendszeres szociális járadékot kapnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor megkérem a kormány képviselőjét, hogy reagáljon a felvetésekre.
Dr. Juhász Ferenc főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai
DR. JUHÁSZ FERENC főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A javaslat, illetve az egész rendszer valóban új fogalmakkal operál. Ezek alapját az Egészségügyi Világszervezet által kiadott fogyatékosságok nemzetközi osztályozási rendszere képezi, amely alapján elkészítettük a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezésének szakmai irányelveit. Csak emlékeztetőül mondom, hogy jelenleg a szakértői intézet az úgynevezett általános munkaképesség-csökkenést állapítja meg, ami egy abszolút fogalom, hiszen nem veszi figyelembe a vizsgált személy munkakörét, munkájának feladatait és munkakörülményeit. Itt gyakorlatilag nem a munkaképesség megállapításáról van szó, hanem az egészségkárosodás véleményezéséről.
Az össz-szervezeti egészségkárosodás fogalma tartalmazza a szervezet testi struktúráinak és funkcióinak a kóros változásait, károsodásait. Mint mondtam, ez a fogyatékosságok nemzetközi osztályozása alapján meghatározott rendszer. Az egészségkárosodásnál a száz százalék élő embernél nem létezik, a 80 százalékos egészségkárosodás felel meg a jelenlegi "általános" munkaképesség-csökkenésnek, az 50-79 százalék felel meg a jelenlegi 67 százaléknak, és a 40-49 százalék felel meg az 50 százaléknak.
Kérdés érkezett arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat hogy érinti a jelenlegi rendszerben lévőket. Mint mondtam, jelenleg 460 ezer korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas van, közülük mintegy 80-90 ezer első és második csoportos, egy részük véglegesen kapta meg a határozatot - velük nem foglalkozunk -, más részük soros felülvizsgálatra van utalva, itt azonban haladékot adunk, az első évben őket a régi rendszerben fogjuk vizsgálni és a későbbiekben is rehabilitációs járadékra csak azokat fogjuk utalni, akiknek kimondottan jók a rehabilitációs esélyeik - például fiatal korúak -, mert abszurd dolog, hogy egy 30-35 éves emberre azt mondjuk, hogy nyugdíjas és harminc-negyven évig még az is marad.
Hol tudunk munkahelyet biztosítani? Végeztünk számításokat és bizonyos prognózisok arra utalnak, hogy bővülni fog a munkahelyek száma. S még egy dologra szeretnék utalni: az úgynevezett rokkantsági nyugdíjasok egy része jelenleg is dolgozik illegális munkahelyeken. Arra kell törekedni, hogy az illegális foglalkoztatást kifehérítsük és akkor bizonyos értelemben munkahelyek is teremnek. Másrészt nem a hagyományos értelemben kell a munka világát értelmezni, hiszen új munkavégzési formák vannak kialakulóban szerte a világon és ennek Magyarországon is helyet kell adni. Ilyen a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás, a különböző atípusos munkavégzések vagy a szociális gazdaság fejlődése. Hollandiában a munkavállalók 40 százaléka atípusos foglalkoztatásban vesz részt, Magyarországon viszont ez az arány nem éri el a 4 százalékot sem.
Ami a forrásokat illeti: jelenleg 500 milliárd forint körüli a rokkantsági nyugdíjkiadás, foglalkoztatási rehabilitációra ebben az évben 53 milliárd forint kiadás van tervezve, míg egy évvel ezelőtt hetvenegynéhány milliárdot költöttünk erre. 60 61. FE (Juhász)Jelentősek a kiadások a fogyatékossággal kapcsolatban a rendszeres szociális járadékkal, és így tovább, és így tovább. Ez egy dolog, ez a működtetés forrása. Fejlesztéseket kell megoldani, fejleszteni kell a rehabilitációs rendszert, fejleszteni kell a munkaügyi szférát, erre viszont az európai uniós forrásokat szeretnénk felhasználni. Terveink szerint az elkövetkező hét évben 60-70 milliárd forintot szeretnénk az európai uniós operatív programokból e célra fordítani.
Valóban, a gerincproblémák komoly gondot jelentenek. Magyarországon a rokkantak 20-25 százaléka gerincproblémákkal küszködik. Az már a kérdés, én orvos vagyok, hogy a gyógyfürdők ezen a helyzeten mennyire tudnak változtatni, illetve mennyire arányosan van értékelve ez a gond. Többek között azt is szeretnénk a szakértői intézetben, hogy objektív vizsgálatokat végzünk, a gerincfunkciókat, a mozgásszervi funkciókat fogjuk megítélni, és nem pedig egy képalkotó eljárás alapján megállapítani a problémát. Annyit azért elmondanék önöknek, hogy ha egy 30 éves embert megröntgeneznek, mindenki gerincén olyan problémát ki lehet mutatni gyakorlatilag, ami alapján a jelenlegi rendszerben le lehet százalékolni. A funkció a lényeges. Tehát egzaktabb kivizsgálást kell végezni. Erre szerte a világon már megvannak a megfelelő kivizsgáló módszerek. Ezeket a készülékeket be kell szerezni. Nem az elveszett képességeket kell megítélni, hanem azt, hogy mire képes az egyén. Egyébként nyugati vizsgálatok azt mutatják, hogy ha valaki gerincproblémával fél évig táppénzen van, soha az életben nem fog többet dolgozni. Tehát a korai rehabilitációnak van rendkívül nagy jelentősége.
A rehabilitáció egyébként a jelenlegi egészségügyi változások közepette is fejlesztésre kerül, mint önök is hallották, a kórházi kapacitásnak egy részét rehabilitációs ágyakká fogják fejleszteni. Az más kérdés, hogy hozzá szakembereket is kell találni. Ez a jövő feladata lesz.
Valóban vannak egyéni tragédiák, és az egyéni tragédiák mellett vannak furcsa esetek. A tragédiákat kezelni kell, a furcsa eseteket pedig félre kell tenni és meg kell oldani. Mindannyian tudják, hogy mire gondolok.
Azzal egyetértek, hogy ha lesznek, lennének pénzbeli megtakarítások a rendszerben, úgy lenne jó, ha azt nem vonnák ki a rendszerből, és az aktív rehabilitációra fordítanák. Ez egy ideális megoldást jelentene. Ezt oldják meg például a biztosítási rendszerek, amelyek egységes járulékkal, zárt rendszerben gondolkodnak, de lehet, hogy nekünk is gondolkodni kell a rokkantsági rehabilitációs biztosítási ág kialakításáról, amely ezt a kérdést jelentősen megoldja.
Hogy az önkormányzatot hogyan érinti? Nyilván a szociális ellátások területére gondolnak. A szociális terhek növekednek. Szó van arról, hogy ehhez az elképzeléshez csatlakozva az átvizsgálásra kerül, és rendezésre kerül a szociális törvény keretében a rendszeres szociális járadék kérdése is. Annyit azonban el kell mondanom, hogy a jelenlegi szociális járadékosok egy része is bekerülhet ebbe a rendszerbe, mivel szakmai munkaképességét úgy veszítette el, hogy viszonylag szerény segítséggel az egyén számára, a munkáltató számára átképzéssel munkaképessé válhat.
Gondolom, hogy minden kérdésre választ adtam. Amennyiben nem, szívesen folytatom.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Most azt nem kérném, hogy fejtse ki, hogy a gerincproblémáknál melyik képviselőcsoportra gondol, de ez csak a humor része. (Dr. Juhász Ferenc: Keményedik a gerinc.) Erre akartam én is utalni. Tehát ha nincs egyéb hozzászólás, akkor fölteszem a kérdést, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk-e az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) 10. Nem? (Szavazás.) 8. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. Tehát akkor 10 igennel, 8 nemmel és 1 tartózkodással a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a megjelenést és tájékoztatást. Kérdésem, hogy kívánunk-e előadót állítani, esetleg valakit ebben a témában? (Közbeszólások: Tóth Gyula.) Akkor Tóth Gyula fogja a bizottság... (Szászfalvi László: Pettkó András a kisebbségit.) Pettkó képviselő úr a kisebbségi véleményt.
Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2936. szám) (Általános vita)
Következő napirendi pontunkban az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Horváth István főosztályvezető úr? (Dr. Horváth István: Igen.) Bocsánat, elnézést, az 5. jön még egyelőre, elnézést kérek, átugrottam egy pontot. Tehát az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat következik T/2936. számon. Az általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Baraczka Mariann és Lelkes Ildikó a minisztérium képviseletében, szakállamtitkár asszony és főosztályvezető asszony. Fölhívom a bizottság tagjainak a figyelmét arra, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos levelet írt ebben az ügyben a miniszter asszonynak, amit mi is megkaptunk és mindenki megkapta, tehát az adatvédelmi problémákkal kapcsolatban van egy levél a kiosztott anyagok között, azt esetleg érdemes itt a napirendi pont kapcsán megtekinteni.
Parancsoljon, államtitkár asszony!
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jelen törvényjavaslat célja, illetve tárgya az első reformtörvények hatálybalépése és a jogalkalmazási tapasztalatok alapján született jogi megoldások bizonyos korrekciója. A reformjavaslatok között nyilván a legnagyobb hangsúlyt azok a törvényjavaslatok kapták, és azok a törvényjavaslatok voltak a mindennapi élet középpontjában, amelyek az egészségügyi ellátás szerves részéhez kapcsolódnak, az egészségbiztosítási ellátások, a jogosultságok köréhez. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a mindennapi média tekintetében nem nyertek ilyen széles információs tapasztalatokat, de ugyanakkor magának az intézményrendszer működésének a működőképesség fenntartásához alapvetően fontosak voltak.
Jelen törvényjavaslat egyrészt módosítja az egészségügyről szóló törvényt, az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényt, az egészségbiztosítás hatósági területeiről szóló törvényt - ez volt az a törvényjavaslatunk, amiben elsősorban a beteg mint biztosított, mint fogyasztók érdekeinek a képviseletét, a biztosítottak informális aszimmetriáinak csökkentését célzó új hatóság szerepét alkották meg -, illetve az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítását tartalmazzák.
Az egészségügyi törvény jelen módosítása pontosítja az egészségügyi dolgozókra vonatkozó felelősségi szabályokat, megteremti az Eurotranszplanthoz történő csatlakozás törvényi feltételeit. Nyilván önök előtt is ismertek azok a közelmúlt egészségügyi ellátórendszeréből érkező tapasztalatok, amelyek bizony a külföldről érkező, de a külföldi szervekkel kapcsolatos jogalkalmazási nehézségekre hívták fel a figyelmet, illetve annak szabályozását sürgették.
Pontosítja az egészségügyi tevékenység folytatásához szükséges működési nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, azok napra kész vezetése érdekében. Pontosítja az ebben szereplő adatkört.
70.
CK 71 (Baraczka Mariann)
Az egészségügyi adatkezelésről szóló törvény módosítását elsősorban a vizitdíjjal kapcsolatos eljárásjogi szabályok megteremtése indokolja. A jegyző felhatalmazása az adatkezelésre a vizitdíj igénylésével összefüggő eljárásban ennek törvényi lábát teremti meg.
Az egészségbiztosítási törvény módosítása természetesen a vizitdíjjal és a vizitdíj szedésével kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok során összegyűjtött kérdéseket rendezi. Megkülönbözteti a módosítás a várólista és az előjegyzés intézményét, ami - szintén a gyakorlati tapasztalatok alapján - azért szükséges, mert a törvényi szabályozás hiányában az előjegyzés és a várólista jogintézménye számos esetben keveredett. Ennek megfelelően a Ebtv. a vizitdíjjal kapcsolatban erősíti a beutalási rendhez való kötöttségeket, bizonyos társadalmi csoportok mentesülését teremti meg. Gondolunk itt arra a körre, ami jogosan merült fel; így a rendvédelmi szervek, tűzoltók vizitdíjmentesítése, a kórházi napidíj fizetésének kötelezettsége alól mentesíti a vizitdíjmentességben érintett betegkört, kiterjeszti a vizitdíjmentességet az önkéntes véradók tekintetében a harmincszoros véradóra, bizonyos adatkezelési kérdéseket rendez, és az egyértelmű gyakorlat kialakítása érdekében pontosítja a törvény egyes rendelkezéseit.
A vizitdíjjal kapcsolatban, amit az elnök úr is említett, az adatvédelmi biztos úr nekünk is felhívta a figyelmünket arra - mi is ismerjük az ő ajánlását -, hogy valóban alkotmányosan indokolja ezt a megoldást, illetve alkotmányosan indokolható-e az adatkezelés szükségessége a vizitdíjmentesség tekintetében. Itt olyan jogi érvek mentesülnek, hogy az önkéntes beleegyezés kérdésköre, illetve a törvényi felhatalmazás szükséges-e ebben az esetben. Mi annak érdekében, hogy a biztos úrnak a törvényi szabályozás kifejezett igényére vonatkozó kérésének eleget tudjunk tenni, a törvényben tartjuk szükségesnek rendezni a jegyző adatkezelési felhatalmazását, ugyanakkor még valóban szükségesnek tekintjük - ahhoz, hogy ezt a mentességet a visszatérítésben a jogosult élvezhesse -, hogy a jegyző számára ennek a visszaigénylésnek a jogszerűségét biztosítható módon megteremtsük.
A vizitdíjjal kapcsolatban úgy gondolom, hogy számos vita és kérdés merült fel a tekintetben, hogy bővíteni szükséges-e a mentességi kört. Megpróbáltunk egy olyan betegkört, illetve betegcsoportot meghatározni, amely ugyanakkor a nem teljes mentesülési kör kinyitásával egy optimális megoldást teremt. Ezzel a törvénnyel próbálnánk kezelni a közelmúlt rendkívül nagy érdeklődést felkeltő, a várandós anyák térítésidíj-fizetési kötelezettségére vonatkozó kérdést is. Az egészségbiztosítási törvény június 1-jéig még lehetőséget teremt arra, hogy részleges térítési díj fizetése nélkül vehessék igénybe a választott orvost a kismamák, illetve a terhes anyák, ugyanakkor ez a mentesség értelemszerűen csak azokra az érintettekre terjedhetett ki, akik a törvény hatályba lépése előtt már terhesek voltak, illetve választott orvost kerestek fel. Ez a törvénymódosítás gyakorlatilag megteremti ennek a jövőbeni teljes lehetőségét is. Miután ez nem egy túl hosszú törvényjavaslat, én ennél többet nem mondanék - várom a képviselő urak kérdéseit.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük. Ékes Ilona, parancsoljon!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót. Szeretném megkérdezni, hogy akkor hogyan próbálják meg kiküszöbölni azt, amit az ombudsman úr mondott, hogy ne a jegyző foglalkozzon a személyi számokkal, és az érintettek egészségi állapotához nincsen köze? Ezt hogyan lehet akkor kiküszöbölni? (Pettkó András: Sehogy.) Pedig ezt továbbra is fenntartja, és aggályosnak tartja.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Lehet, hogy nem arra fogok szorosan reagálni, amit hallottunk. Arra szeretnék választ kapni, legalábbis egy reflexiót, hogy a minisztériumnak van-e olyan stratégiája, hogy azok, akik esetlegesen nem kerülnek be valamilyen szinten a vizitdíj rendszerébe, tehát nincsenek tájékoztatva, van-e olyan stratégia, hogy tájékoztatást kapjanak azok a személyek, csoportok, akik esetlegesen nem minden nap néznek televíziót, nem minden nap olvasnak újságot.
Ezt azért is vetem fel, mert a nagyon sok olyan specifikus terület lehet - és nem csoportra gondolok -, akikhez nem jut el kellő időben, hogy vizitdíjat kell fizetniük, és amikor elmennek egy-egy kezelésre, vagy orvosi ellátást igénybe akarnak venni, akkor jön elő az, hogy nincsen még 300 vagy esetleg 600 forintjuk se. Azt gondolom, hogy ezért nagyon fontos lenne egy olyan promóciós anyag megjelenítése, amely tervszerűen megérinti az ország különböző szegmensében élőket. Ebbe természetesen minden egyes formát beleértek, hogy minél jobban legyünk képben, hogy a vizitdíj kire vonatkozik; a mentesség az egy másik kérdés, mert a mentesség élvezői többnyire hozzájutnak az információkhoz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt látom, hogy a vizitdíj kérdésében teljes káosz és zűrzavar van az egész országban. Azt állítom, hogy az egy épületen belül lévő orvosi rendelőkben sincsen két orvos, aki ugyanúgy tenne, vagy ugyanúgy viselkedne. Mi, országgyűlési képviselők számtalan levelet, észrevételt és információt kapunk erről a dologról. Én a magam részéről örülök, hogy hozzányúlnak ehhez a kérdéshez, de talán lehet, hogy hamarabb kellett volna hozzányúlni, és lehet, hogy még átfogóbban.
Amit a képviselőtársam mondott, hogy az állampolgárok nem tudják, azzal száz százalékig egyetértek, de ennél rosszabb, hogy tényleg még a rendelők sem tudják, mert másképp értelmezik egy cukorbetegség esetén, másképp értelmezik egy másik betegség esetén, a betegek pedig kint vannak, és beszélgetnek egymással. Az ember olyan, hogy a másik embertől kapott információt egyből el is hiszi, és akkor teljesen ki van akadva, hogy most akkor te fizettél vizitdíjat, én pedig nem fizetek vizitdíjat, de legközelebb, amikor mennek, akkor lehet, hogy pont fordítva van az eset. Mindenesetre én azt gondolom, hogy ha hozzányúlunk ehhez a jogszabályhoz, akkor minél nagyobb mértékben, és valami összefogott módon kellene ezt megtenni - nekem ehhez nincsen tippem, sok minden máshoz szokott lenni.
Amit Ékes Ilona képviselő asszony felvetett, hogy a jegyzők ebbe az egész dologba hogy kerültek bele, az engem is egy kicsikét bosszantott. Azt gondolom, hogy bármit is mondanak, ezt nem tudják kikerülni, hiszen a jegyző meg fog tudni olyan adatokat, amihez a jegyzőnek az égadta világon semmi köze nincs. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ugyan már harmadik leszek a tárgykörben, aki erre rákérdez, illetve ezzel kapcsolatban észrevételt tesz, de én is nagyon aggályosnak tartom ezt az adatvédelmi kérdést, mert azt hiszem, hogy minden ember egyik legszemélyesebb és legszigorúbban személyes adata az egészségi állapota. Attól, hogy most önök azt mondják, hogy minekutána az alkotmányosság kritériuma egyfelől az, hogy törvény szabályozza, másrészt, hogy az érintett írásban hozzájáruljon, attól lehet, hogy ez így már alkotmányos megoldás, de még akkor is lehet egy megoldás aggályos.
Azt tartom egy kicsit furcsának, éppen az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy ez egy új rendszer, és ha új rendszert alakítunk, akkor meg lehet próbálni megtalálni egy olyan módját, én például háziorvostól hallottam, hogy egészen egyszerű adminisztrációval meg lehetne oldani azt, hogy ne a jegyzőnek kelljen odaadni azokat a papírokat, amelyekből kiderül egy ember összes betegsége. Nincs köze hozzá senkinek, hogy nekem vagy másnak milyen betegségeink vannak, kivéve annak az ellátó rendszernek, ahova ez tartozik.8081. FE (Fogarasiné) Például a háziorvos az, aki mindenhova beutal, ha összegyűltek ezek a papírok, a háziorvoshoz oda lehet menni, ő egy mozdulattal ki tud adni egy igazolást arról, hogy ez annyi, és attól kezdve működik a rendszer. Tehát itt egy picikével több empátiát szeretnék kérni azokkal az aggódó emberekkel szemben, akiknek igenis ezzel bajuk van, és lehet is bajuk ezzel a rendszerrel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Farkas Flórián: Véleményt is lehet mondani?) Abszolút, mindent. Farkas Flórián, aztán Pettkó András.
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én azt tapasztaltam az elmúlt időszakban, hogy amikor az emberek vizitdíjat fizetnek, egyébként is egy nagyon negatív, hogy is mondjam, szóval egyáltalán nem azonosulnak vele az emberek, amilyen kellemetlenül érinti őket maga a 300 forintnak a gyakorlati befizetése. Azt látom, hogy nem látják világosan ennek az új rendszernek a kivitelezését. Ezért várható, hogy újabb feszültségeket, konfliktusokat fog okozni. Ez egy újabb társadalmi feszültséget fog kiváltani. Adatvédelmi biztos úr nem ért vele egyet. Hogyan kezelnek majd egy újabb társadalmi konfliktust esetleg ebből az ügyből adódóan?
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy elég nehéz helyzetben vannak a képviselők, mert az előző ciklusban minden képviselő több bizottságban is bent volt, és tulajdonképpen az emberi jogi bizottságnak vagyok a tagja, tehát ebből a szempontból kell vizsgálnunk ezt a kérdést, a legfontosabb szemüvegen keresztül, de az informatikai vénámat nem tudom mellőzni. Ma már sajnos nincs ilyen bizottság. Azért föltenném ezt a kérdést. Voltak ebben is anomáliák. Aki megteheti, és a XXI. században már egyre több ember van, hála istennek, aki a modern technikát használja, és persze képviselőtársaim megmosolyoghatnak, hogy interneten vagy mobiltelefonon, bármilyen más modern technikai eszközzel fizetni ezt a bizonyos vizitdíjat, vagy gondolkoztak-e azon, ami nagyon régi felvetés, a chipkártya, tehát a TAJ-kártya ne papír alapú legyen, hanem chipkártya alapú legyen.
Azt gondolom, hogy kapkodó rendszer lesz bevezetve teljesen értelmetlenül, mert persze a rendelőknek ettől nincs több bevétele, a beteg emberek még idegesebbek. Persze a kormány forrásokat tudott kivonni. Az egyenleget majd év végén fogják meghozni a háziorvosi rendelők és az egyéb helyek, ahol ez meg fog valósulni. Csak azt vetem föl, és ha erről tudnának egy gondolatot mondani, mert erről is vita volt, lehetett olvasni, hogy a XXI. században most akkor, ha van olyan kórház, amely elfogadná bármilyen elektronikus módon is a fizetést, akkor ez történt-e ebben lépés, ez hogy valósult meg. Ha erre kapnék egy félmondatos választ, akkor azt megköszönném, mert maga a kiadott rendelet se volt itt egyértelmű. Persze nem bonyolítani szükséges a rendszert, vannak már olyan modern megoldások, amelyekkel ezt pikkpakkra el lehetne intézni. De engem legfőképpen az érdekelne, amikor tudjuk azt, hogy Magyarországon 12 millió darab taj-kártya van például kiadva és van 10 millió ember, és ha a chipkártyarendszerre át tudnánk térni, akkor kicsit modernebb volna tehát, mint ez a papír alapú. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs több képviselői hozzászólás, megkérem a kormány képviselőit, hogy reagáljanak a fölvetésekre.
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) válaszai
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Ha lehet, akkor egyben válaszolnék azonos kérdéskörökre, és akkor hatékonyabban haladunk.
Az első nyilván az adatvédelmi aggályok és az adatvédelmi kérdések, és a jegyző szerepe a visszatérítésben. Itt arról beszélünk, amikor a vizitdíj-fizetési kötelezettség fönnáll, és 20 alkalommal fizet vizitdíjat az arra rászorult, de a 20. alkalom után a jegyzőtől visszakapja ennek az összegét. Kerestünk olyan megoldásokat, hogy hogyan tudjuk a legközelebb az állampolgárhoz, legközelebb a biztosítotthoz olyan pontokat, olyan helyeket ennek az igazgatási jellegű feladatnak a helyszínéül, amelyekkel egyébként is napi kapcsolatban van. (Dr. Wiener György megérkezik.) Tekintettel arra, hogy egyébként is a jegyzőnél és az önkormányzatoknál számos esetben van olyan szituáció, amikor bizony egészségügyi adatot, szociális adatot, személyazonosító adatot kezelnek, és most gondolunk itt természetes módon a közgyógyellátásra, ahol nap mint nap ez előfordul, és egyéb rászorultsági kérdések esetén a szociális segélyezési eljárásban ezek az adatkezelések megjelennek.
Nézzük azt is meg, hogy milyen típusú adatot kezel! Nem betegséghez kapcsolódó személyazonosító adat van rajta, illetve a szolgáltató adata a nyugtán. Tehát hogy milyen adatkörben vizsgálódunk, azért az is egy fontos szempont, hogy mely az az adat, amit megismer. Adatvédelmi biztos úr aggálya elsősorban nyilván arra vonatkozott, hogy nem volt meg a megfelelő jogforrási szint. Kerestük természetesen azt, hogy megteremtsük annak a jogforrási helyét, hogy ez kellő módon és az alkotmányossági kritériumoknak megfeleltethető legyen.
Ugyanakkor miután az adatkör természetesen adott, mi úgy gondoltuk, hogy jelen pillanatban nem tudunk közelebbit, mint a jegyző, akinek egyébként van igazgatási tapasztalata, ahol egyébként pénzforgalom megjelenik. Nyilván az eltelt idő, az az egynegyed év, amin még túl sem vagyunk, nem tudja azt a teljes körű jogalkalmazási gyakorlatot föltárni, és nem tudja azokat a megoldásokat még kitermelni, amire azt tudnánk mondani, hogy most akkor ezt precízen és minden körülményre kiterjedően pontot téve a végére megoldottuk. Még mindig úgy látjuk, és az tűnik a legegyszerűbb megoldásnak, és az állampolgár, a biztosított szempontjából is a legegyszerűbbnek, ha ez a jegyzőnél van. Bejáratódottabb, ismert arcok, különösen egy kistelepülés esetén, úgy gondolom, hogy ezek magától értetődő megoldások lesznek.
Ami a vizitdíj átfogó szabályozására vonatkozó kérdés volt. Kicsit kapcsolódva az előző válaszomhoz, valóban, ezek voltak azok a kérdéskörök, azok a nagy nyilvánosságot kapott esetek - lásd a tűzoltók vagy adott esetben a véradók -, aminél azt gondoltuk, hogy nem szabad tovább várni a módosítással, mert egy olyan társadalmi igény van a szabályozás pontosítására vonatkozóan, ami egy viszonylag gyors megoldást igényel. Február 15-e óta fizetünk vizitdíjat, és írunk májust. Tehát úgy gondolom, hogy a közigazgatásban a maga gyakorlatától eltérően viszonylag gyorsan reagált az előterjesztő arra vonatkozóan, hogy ezeket a szabályozási pontosításokat mihamarabb tegye meg.
Alelnök asszony adatvédelmi kérdéseire itt az előbbiekben válaszoltam.
Farkas Flórián képviselő úr, újabb társadalmi feszültségek merülnek fel. Persze, újabb és újabb jogalkalmazói tapasztalatok kerülnek elő. Azt tudjuk, ahogy az eddigi tapasztalatok alapján itt tudtunk pontos megoldásokat keresni, pontos válaszokat adni. Úgy gondolom, hogy nagyon sok kérdésben egyértelmű választ és egy nyitottságról adott tanúbizonyságot az előterjesztő, amikor igenis a könnyítés felé mozdultunk el, az egyszerűbb szabályozás felé mozdultunk el. A teljesen természetes társadalmi elvárás felé mozdult el, amikor azt mondta, hogy természetes, hogy aki vizitdíjmentességet élvez, az kórházinapidíj-mentességet is élvez, hiszen ezt hozza magával az élet.
Ugyanakkor valóban, ami a technikai megvalósítással kapcsolatos, és itt már rátérnék Pettkó képviselő úrra, keressük most is a megoldásokat. Kolléganő fogja mondani, hogy miket vizsgáljunk, milyen technikai megvalósítási lehetőségeit vizsgáljuk még a vizitdíjfizetés egyszerűsítésének. De valljuk be őszintén, magával még a jogviszony-ellenőrzéssel kapcsolatban is nagy kihívások előtt állunk. Tehát ha komplexen akarjuk kezelni a kérdéseket, nem lehet csak az egyik oldalt, hanem azt gondolom, hogy igen, a XXI. századnak választ kell adnia arra, hogy egy elektronikus taj-kártyát hogyan tud biztosítani ma az egészségbiztosítás szervezetrendszere.
DR. LELKES ILDIKÓ főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Egy kicsit kiegészíteném szakállamtitkár asszony válaszát. Köszönöm a szót a tisztelt bizottságnak.
Képviselő úrnak elmondanám, hogy jelenleg is ötféle módon teszi lehetővé a kormányrendelet a fizetést. Ez a készpénzzel történő fizetés mellett lehetséges bérlettel, vizitdíj-automatával, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel, ideértve különösen a bankkártyát, és az egyéb készpénzt helyettesítő eszközt, illetőleg lehetséges az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár által kibocsátandó pénztári kártyával. Tehát próbáltunk elmozdulni valamelyest valóban a korszerűbb elektronikus fizetési eszközök irányába.
90.
CK 91 (Lelkes Ildikó)
Ez idáig nincs olyan információnk, hogy bárki is elektronikus fizetési eszközt kibocsátott volna e célból. Működnek a gyakorlatban nagyon jól különböző vizitdíjbérletek, egyes intézmények kibocsátották, és az első tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy nagyon praktikusnak találja a lakosság. Egyéb megoldásokat is vizsgáltunk anno. Igazából ezen a téren nemhogy a kapkodás, hanem a fontolva haladás lett volna a jogalkotó szándéka, hogy induljon el a rendszer ezzel az öt fizetési móddal, és meg fogjuk látni, hogy a tapasztalatok tükrében - pár hónap telt csak el a bevezetés óta - milyen olyan megoldások körvonalazódnak, amelyek kellő számú beteget, intézményt vonnak be ahhoz, hogy működőképes legyen a megoldás. Nem kényszerítünk vele senkit sem arra, hogy ezt vegye igénybe, hiszen ez nem volna szerencsés sem az intézmény, sem a beteg részéről, és nem merülnek fel egyéb aggályok - különösen ezen a téren is felmerülhetnek adatvédelmi aggályok is -, amelyek tovább bonyolítanák ezeket a módszereket. Azt gondolom, hogy nyitott erre a kormány, tehát kormányrendeleti szinten van jelenleg is szabályozva. Amennyiben a gyakorlat felveti ennek szükségességét, akkor természetesen meg lehet vizsgálni ezt a továbbiakban.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök asszony szeretne még egy egymondatos kiegészítést tenni.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban csak egyetlen mondattal szeretnék visszatérni arra, amit többen is említettünk. Azzal együtt, hogy aggályosnak tartom én is ezt az adatkezelési problémát, a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom, de én is azt hiszem, hogy attól, hogy van valamire precedens, akár még több is, az még nem biztos, hogy jó. Én inkább úgy mondanám akkor önöknek, ha már szóba hozták, hogy igen, a közgyógyellátással kapcsolatos adatkezelési kérdéseket komolyan át kellene gondolni. Az egy dolog, hogy visszük a húsz vizitdíjkártyát, és ha valaki mondjuk húszszor járt már pszichiátrián vagy nem tudom még milyen kezeléseken, abból elég rendes szaftos pletykákat lehet gyártani, de az, hogy a közgyógyellátottaknak az összes gyógyszerükről ott a papír, az meg aztán mindennek a teteje. Ez most nem ennek a törvénynek a tárgyköre, de ha megfogadnák a javaslatot, azt hálásan megköszönném. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elindult a lavina. Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Nem azért, mert nem kaptam választ az első kérdésemre, hogy van-e valamilyen kommunikációs stratégiájuk, hanem azért, mert egy kérdés felmerült bennem azzal a kérdéscsomaggal kapcsolatban, amit az ombudsman úr megfogalmazott, és ahogy alelnök asszony is elmondta az aggályát a jegyzővel kapcsolatban.
Megkérdezném, hogy az ÁNTSZ vagy esetleg a Vöröskereszt nem merült-e fel az önök gondolataiban, hogy oda telepítenék ezt a lehetőséget. Csupán csak azért kérdezem, mert ha átkonvertáljuk azt, hogy elsősorban a véradókról van szó, akkor mennyire célszerű - mivel a véradást többnyire a Vöröskereszt bonyolítja le majdnem 99 százalékban, és a kórházak is természetesen, de általában a Vöröskeresztben van a véradás -, hogy esetleg ott lehetne olyan megoldást találni, amellyel ezt a kérdést kezelnénk, és nem pedig a jegyzőnél. Még egyszer kérdezem, hogy akár az ÁNTSZ szóba jött-e vagy esetleg a Vöröskereszt. Köszönöm.
ELNÖK: Ha megnyitottuk a második kört, akkor megkérdezem, hogy van-e még esetleg ehhez kérdés. (Nincs jelentkező.) Parancsoljon!
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kommunikációs stratégiával kapcsolatban azt gondolom, hogy a vizitdíj befizetése előtt természetesen nagy volt az érdeklődés; ott határozott fellépés volt mind a tárca, mind a kormány részéről egy kommunikációs stratégia iránt. Számos helyen jelentek meg ezzel kapcsolatban, helyi újságoktól kezdve orvosi rendelőkön át, közvetlenül kaptak biztosítottak tájékoztatást a vizitdíjjal kapcsolatban, infopontokat hoztunk létre, tehát amennyire lehetett, közel kerültünk az állampolgárokhoz, illetve a biztosítottakhoz. Ahogy telik az idő, természetesen ennek visszhangja kevésbé hallatszik, de a rendelőkben ott vagyunk, a biztosítottak adott esetben írásban folyamatosan tájékoztatást kapnak magától a szolgáltatótól. Természetesen ezt nem lehet abbahagyni, tehát egyfajta szintet folyamatosan biztosítani kell. Úgy gondolom, hogy az egészségügyi tárca a maga lehetőségein és forrásain belül ezeket a kihívásokat megpróbálja teljesíteni.
Ami az adatvédelmi kérdésre és ugyanígy a jegyző szerepére vonatkozik, hogy hova tudjuk tenni ezeket a pontokat: valóban, felmerült nálunk is az ÁNTSZ, aki egyébként egészségügyi adatkezelésre jogosult és igazgatási szerv is. Ezzel az a probléma, hogy ezt regionalizáltuk, tehát ha azt szeretnénk, hogy minél közelebb legyen az állampolgárhoz, a lakóhelyéhez közel eső igazgatási ponton kapja meg a jogosultságát, illetve a visszatérítés során a befizetett vizitdíjat, akkor arra megfelelő a jegyző. A Vöröskereszt azért nem igazán jó analógia, mert a Vöröskereszt a véradásban szervezőként aktívan részt vesz, nagyon fontos az ő szerepe, és úgy gondolom, hogy továbbra is számítunk rá, és nélkülözhetetlen ebben a kérdésben, de alapvetően az Országos Vérellátó Szolgálat szervezi a véradásokat, ő fogja kiadni azt az igazolást, hiszen az ő nyilvántartásában szerepelnek a véradók, a véradók összes egészségügyi adata. Azt a kis könyvet tehát, ami régebben rendszeresítve volt a rendszeres véradók számára, az Országos Vérellátó Szolgálat fogja a jövőben is kiadni; a Vöröskeresztnek, mint társadalmi szervezetnek nem feltétlenül kell ilyen felhatalmazást adni.
Ugyanúgy felmerülne ez a kérdés, egyébként az ombudsman úr aggálya, hogy a Vöröskereszt egy civil szervezet, bejegyzett, és a világon szinte valamennyi országban jelen van, és miért oda tesszük ezt a pontot. Ő valóban jogosult ezeknek az adatoknak a megismerésére? Azért felhívnám a figyelmet arra, hogy miről beszélünk: társadalombiztosítási azonosító jelről, az ellátó szolgáltató megnevezéséről, illetve a biztosított nevéről. Azok az aggályok tehát, amik a biztosított egészségügyi adataira vonatkoznak, és általában ezek inkább a szenzitívek, és nem a társadalombiztosítási azonosító jel. Valóban lehet jelentősége annak, hogy egy pszichiátriai intézettől érkezik ez a nyugta, de én úgy gondolom, hogy ez a fajta, visszaigényléssel történő beleegyezés az adatkezeléshez, illetve ezek a törvényi garanciák talán lépések az alkotmányos megoldás kialakítása felé. Természetesen nem lustulhatunk el a tekintetben, hogy keressünk még jobb és jobb megoldásokat, ezek azért napirenden vannak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Én egyébként nem zárom ki annak lehetőségét, hogy - az adatvédelmi biztos úrral összefogva - valamifajta módosítóval mi magunk is próbáljuk ezt a kérdést kezelni, vagy ebbe az irányba lépést tenni. Ezen szerintem érdemes lenne gondolkodni; esetleg beszélhetnénk erről. Ha nincs más, akkor azt javasolom, hogy szavazzunk.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Aki az általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Kilenc nem.
A bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönjük szépen a megjelenést. Gondolom, hogy előadót nem állítunk, de ezt az adatvédelmi történetet el lehet mondani, ha valaki gondolja. (Rövid tanácskozás.) Akkor megúszták.
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám) (Általános vita)
A 6. napirendi pont következik most már valóban: "Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/2938. számú törvényjavaslat".
Üdvözöljük Horváth István főosztályvezetőt, Burik Mária főosztályvezető-helyettest és Bérces Kamillát. Amennyiben indokolást kívánnak fűzni a törvényjavaslathoz, akkor arra van most lehetőség. Parancsoljanak!
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden: a törvényjavaslat hátterében több olyan európai bírósági ítélet áll, amely átértelmezte a munkaidő fogalmát, és ezzel az ügyeletet is munkaidővé minősítette. Ez a kérdés leginkább az egészségügyben jelent problémát, de máshol is generális munkajogi problémát jelent.
Született egy alkotmánybírósági határozat, amely az egészségügyi ügyeletre vonatkozó meghatározó szabályokat június 30-ával hatályon kívül helyezte, és az a kormányzati döntés született, hogy nemcsak az egészségügy, hanem valamennyi olyan törvényben, foglalkoztatási törvényben, amely többek között az ügyeletet is szabályozza, mind az Alkotmánybíróság, mind pedig az Európai Bíróság irányelvet értelmező döntéseinek megfelelő módosítására tesz a kormány javaslatot. Ezt tartalmazza első helyen a munka törvénykönyve, amely az ügyelet teljes tartalmát beszámítani rendeli a heti munkaidőbe, illetve külön megállapodással teszi csak lehetővé, hogy a jelenlegi ügyeleti érték figyelembevételével a heti 48 órát meghaladóan ügyeletet lehessen elrendelni.
100
101. FE (Horváth)
Emellett van még néhány olyan módosítás, amely egyrészt pontosítás, ilyen a készenléti jellegű munkakör definíciója, illetve a közelmúltban került kiadásra az Európai Unió Zöld Könyve a munkajog megújításáról, amelynek szellemében két ponton - ez a munkaidőkeret, illetve a megállapodás alapján elrendelhető rendkívüli munkavégzés - tesz a törvény javaslatot.
Természetesen amennyiben van kérdés a törvényjavaslattal kapcsolatban, erre válaszolunk. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát szíveskedjen támogatni és megszavazni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Itt a lehetőség arra, hogy a bizottság tagjai kérdéseket tegyenek föl, véleményt fogalmazzanak meg. (Bíró Ildikó jelentkezik.) Bíró Ildikó, parancsoljon!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Éppen ezzel a készenléti jellegű munkakörrel lenne problémám. Ez hogyan érinti majd az egészségügyi dolgozók bérét, munkaidejét vagy ügyeleti díját például? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mindjárt megnézzük, hogy van-e még kérdés, és akkor együtt tud reagálni. Még hozzászólás, kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor parancsoljon!
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, de a bizottság nem vette napirendjére az egészségügyi tevékenységről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, ott a képviseletet az Egészségügyi Minisztérium kollégái látják el. Tehát én erre most tételesen nem tudok válaszolni. A készenléti jellegű munkakört az Mt. relációjában, tehát általában a munkaviszony vonatkozásában határozza meg a javaslat. Az egészségügyi tevékenységről szóló törvényben a készenlétre lehet eltérő szabályokat tartalmazni. Az, hogy mi a készenléti jellegű munkakör, egy generális meghatározás, tehát az érvényesül az egészségügyi tevékenység vonatkozásában is. De a speciális részletszabályok egy másik törvényjavaslatban szerepelnek, amely egyébként megjegyzem, hogy holnap is több bizottság napirendjén szerepel, annak az általános vitára való alkalmassága. Alapjáraton ezek a paraméterek nem a készenlétre, hanem a készenléti jellegű munkakörré történő minősítésnél érvényesülnek. A két kategória teljesen különbözik egymástól.
ELNÖK: Nem teljesen jogos a főosztályvezető úr fölvetése. Nem kértük ki azt a törvényt, mert az egy annyira speciális szaktörvény, hogy úgy gondoltuk, bár mindenhez értünk, de azért ennyire mégsem. Tehát valóban ott kapjuk meg erre a válaszokat. Köszönjük szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Van-e egyéb hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem, hogy a bizottság alkalmasnak tartja-e általános vitára a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk. Igen? (Szavazás) 10 igen. Nem? (Szavazás.) 9 nem. A bizottság többsége alkalmasnak találta a törvényjavaslatot általános vitára. Köszönjük szépen a megjelenést és a türelmet.
Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2615. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Az utolsó napirendi pontunk következik a módosított napirend szerint, a nemdohányzók védelméről szóló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.
Schlammadinger József urat üdvözlöm az Egészségügyi Minisztérium képviseletében.
Két módosítónk van. Az egyiket Cseresnyés Péter képviselő nyújtotta be, kapcsolódva Mesterházy Attila és Alexa György képviselőkhöz, és a törvényjavaslat címének a módosítását javasolja. Kérdezem a kormány, illetve a minisztérium képviselőjét, hogy támogatja-e ezt a kapcsolódó módosító javaslatot. Tehát Cseresnyés Péter képviselő javaslatáról van szó.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Ami a címet módosítja, azt igen. Az a problémám, hogy a nálam lévő 2615/9-es alszám alatt szereplő módosító indítványban az szerepel a felvezető mondatában, hogy a törvényjavaslat 1. §-a a következők szerint módosul. Miután ez a szöveg a címben van, ezért ennyiben mindenképpen pontatlan és pontosításra szorul a javaslat. Egyébként tartalmilag támogatjuk a javaslatot. Volt egyébként egy ilyen javaslat, amit Ágh Péter képviselő úr nyújtott be, de valamiért visszavonta, pedig tartalmilag az lett volna a korrekt az első, az ajánlás 1. pontja szerinti javaslat tekintetében.
ELNÖK: Köszönjük a tájékoztatást, ez valóban így van. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a módosító javaslatot. Igen? (Szavazás.) 19 igen szavazattal a bizottság támogatja.
A második módosító javaslat szintén Cseresnyés Péteré és szintén kapcsolódik Mesterházy és Alexa képviselők javaslatához. A felvezető szövegben javasol módosítást. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Természetesen támogatjuk, hiszen az egész szöveg kicserélésre kerül.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Igen? (Szavazás.) 19 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönjük szépen. Köszönjük a megjelenést is.
Egyebekben megkérem a főtanácsadó asszonyt, hogy mondja el, hogy milyen irományokat kaptak kézhez a képviselőtársaink először, és ha van más, akkor kérem jelezni.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Az országgyűlési biztos úrnak a kiegészítő jelentését, amit elektronikus formában is megkapott mindenki a holnapi vitához, valamint Biczó Lászlónak, a büntetés-végrehajtás dandártábornokának a büntetés-végrehajtással kapcsolatos átalakításokról és szervezeti osztályokról. Akik esetleg börtönt látogatnak, hasznos lehet. Érkezett egy megkeresés a Duna Televízió Zrt.-től a bizottsághoz, az optikai fémszálas kapcsolatfenntartás ügyében a bizottság segítségét kéri. Ez kiosztásra került. Azt hiszem, más most nem került kiosztásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e Egyebek napirendi pont alatt valamilyen óhaj, sóhaj, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Köszönöm szépen a megjelenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 27 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Várszegi Krisztina, Soós Ferenc és Földi Erika