EMBCB-16/2007.
(EMBCB/462006-2010.)
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. május 15-én, kedden, 13 óra 6 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Jelenlévők: *
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2915. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2916. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Soós László főosztályvezető (IRM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) válaszai *
Határozathozatal *
Az államhatárról szóló törvényjavaslat (T/2922. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
A menedékjogról szóló törvényjavaslat (T/2935. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) válaszai *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2930. szám) (Általános vita) *
Szövényi Zsolt főosztályvezető (OKM) szóbeli kiegészítése *
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2931. szám) (Általános vita) *
Simon Istvánné főosztályvezető (SZMM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Határozathozatal *
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényjavaslat (T/3031. szám) (Általános vita) *
Dr. Soós László főosztályvezető (IRM) szóbeli kiegészítése *
A Roma Integráció Évtizede Program stratégiai tervről szóló határozati javaslat (H/2920. szám) (Általános vita) *
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (SZMM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (SZMM) reflexiója *
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (SZMM) reagálásai *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2929. szám) (Általános vita) *
Dr. Solymár Károly osztályvezető (GKM) szóbeli kiegészítése *
A "Legyen jobb a gyerekeknek!" nemzeti stratégiáról, 2007-2032. szóló határozati javaslat (H/2284. szám) *
A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2481. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Döntés a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriumába Lénárt László (MSZP) képviselő helyére delegálandó kormánypárti frakciót képviselő személy jelöléséről [Teleki László (MSZP) képviselő] *
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Schmidt Ferenc (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Szászfalvi László (KDNP) Balogh Zoltánnak (Fidesz)
Donáth László (MSZP) megérkezéséig Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) dr. Szabóné Müller Tímeának (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Gusztos Péternek (SZDSZ)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Farkas Flóriánnak (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Schmidt Ferencnek (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Soós László főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szövényi Zsolt főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Simon Istvánné főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Solymár Károly osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Kovárik Erzsébet miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bezsenyi Adrienn tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Lékó Zoltán főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szabó Krisztián tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szalmásy Éva tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Ferenczné Víg Éva főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Papp Anita fogalmazó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Berta Andrea tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Molnár Adrienn parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Markó Judit gyakornok (ELTE ÁJTK)
Szilágyi Ildikó főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-KDNP)
Dr. Soproni Roland szakértő (Balog Zoltán)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP)
Imre Sándor parlamenti titkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kiss Karolina szakértő (MSZP)
Dr. Kozma László főtanácsos (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Péterné Ható Márta szakmai tanácsadó (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Győri Judit jogi referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Móré Tamás osztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Csiszér Gábor tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Marosán Andrea ösztöndíjas (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 6 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén.
Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel a bizottság határozatképes számban megjelent. A helyettesítések a következők: Szászfalvi Lászlót Balog Zoltán helyettesíti, Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria helyettesíti, Nyakó képviselő urat Szabóné Müller Tímea helyettesíti, Tóth Gyula képviselő urat Teleki László helyettesíti, Wiener György képviselő urat Gusztos Péter helyettesíti, Bíró Ildikó és Ékes Ilona még fognak érkezni, Pettkó Andrást Schmidt Ferenc helyettesíti, Farkas Flórián pedig Semjén Zsolt urat, amennyiben ezt a megtisztelő feladatot magára veszi.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban változtatási javaslata vagy kérdése? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor én azt javasolnám, miután államtitkár úr az első három pontban érdekelt és a hatodikban, hogy a 6. pontot hozzuk előre a 4. pont elé, és akkor egy menetben meg lehet oldani az államtitkár úrnak a részvételét. Akkor ezzel a változtatási javaslattal, tehát hogy a hatodik előrejön negyediknek, kérném szépen, hogy fogadjuk el a napirendet. (Ékes Ilona megérkezik az ülésre.) Igen? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság 19 igen szavazattal egyhangúlag a napirendi javaslatot elfogadta.
Az 1. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága. Üdvözöljük még egyszer államtitkár urat, és kérjük, hogy ismertesse a törvényjavaslatot.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az alkotmánymódosítás a határőrség és a rendőrség integrációjának közjogi alapjait teremti meg, ez az alkotmánymódosításnak a lényege. A határőrség kikerül az alkotmányi rendelkezések közül, és a rendőrség marad a továbbiakban, az alkotmány 40/A. §-ában megjelölve annak alapvető feladatait.
Ami még a javaslathoz hozzátartozik, az az, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó törvény rendelkezik, tehát a kétharmados tárgykörök száma összességében nem változik, mert a határőrségre vonatkozó kétharmados szabályozás értelem szerint kikerül, viszont ezzel az Alkotmánybíróság által is kiemelten kezelt titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló törvényhozási tárgykörrel kiegészül az alkotmány rendelkezésre.
Az alkotmány szintjén egy nagyfokú deregulációra is sor kerül. Az alkotmánymódosítások jó részét kívánjuk hatályon kívül helyezni, és arra a meglepetésre is készülünk, hogy az alkotmány egységes szerkezetű szövegét közzétegyük majd az alkotmánymódosítás elfogadását követően, hiszen nagyon régen volt már a Magyar Közlönyben a Magyar Köztársaság Alkotmánya egységes szerkezetben. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, hozzászólás. (Nincs jelentkezés.) Úgy tűnik, hogy nincs. Akkor kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Donáth László megérkezik az ülésre.) Igen? (Szavazás.) Nem? (Szavazás.) A KDNP nem támogatja, ezért Semjén Zsolt és Szászfalvi László szavazata nem, tehát 17 igen és 2 nem szavazattal a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen.
Következik a rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Szintén államtitkár úr az előterjesztő. Parancsoljon!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Az alkotmánymódosítás elfogadását követően két törvény elfogadására teszünk javaslatot, ezek közül a nagyobb lélegzetű a rendőrségről szóló törvény módosítása, ami egy átfogó módosítás és szándéka az, hogy az integrációhoz szükséges változtatásokat megteremtse. Hadd mutassam be önöknek Soós László főosztályvezető urat, a törvényjavaslatnak a gazdáját. Kérném, hogy néhány szót még szóljon.
Dr. Soós László főosztályvezető (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. SOÓS LÁSZLÓ főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A rendőrségről szóló törvény módosítása, mint ahogy említésre is került, alapvetően a határőrség és a rendőrség integrációjával függ össze, emiatt érinti a rendőrségi törvény szövegét. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az a joganyag, amelyet jelenleg az 1997. évi határőrizeti törvény tartalmaz a határőrizeti tevékenységről, ez átkerül bizonyos módosításokkal, korrekciókkal a rendőrségi törvény szövegébe. Azért említem ezt meg, mert valószínűleg a vitában úgy is sor fog kerülni a kérdésekre ezzel kapcsolatban. A kormányhatározat, ami a feladatot elrendelte, eredetileg tartalmazta a rendőrség regionalizációjára vonatkozó elképzelést is, azonban a törvényjavaslatban ez már nem szerepel, hiszen az előzetes, ötpárti egyeztetések során világossá vált, hogy az ellenzéki pártok a rendőrség regionalizációs átalakítását nem támogatják.
Azt is szeretném megjegyezni még, ami a bizottság ügykörébe tartozik, hogy a törvényjavaslat létrehoz egy új fórumot, a rendészeti panasztestületet, amely arra hivatott, hogy a rendőrségi intézkedések elleni panaszokat adott esetben bárkinek az indítványára megvizsgálja. A törvényjavaslat a panasztestület felépítéséről, illetve eljárásáról részletes rendelkezéseket tartalmaz. Szeretném megemlíteni továbbá azt is, hogy a törvényjavaslat ezen túlmenően a rendőrségi törvénynek a szakmai szempontból szükséges egyéb módosításait jelenleg nem végzi el. Ezzel kapcsolatban arról szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy az 1013/2077-es kormányhatározat július 31-i határidővel utasította az igazságügyi és rendészeti minisztert arra, hogy a rendőrségi törvény szakmai módosításait és ezek között pedig a 2006 szeptember-októberi eseményekkel kapcsolatos szakmai tanulságokat a rendőrségi törvény szintjén vonja le. Tehát a kormány ezzel a kérdéssel foglalkozik és a második félévben tervezi a rendőrségi törvény ilyen irányú módosítását az Országgyűlés elé terjeszteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőtársaké a szó. Gusztos Péter jelentkezett.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Nagyon röviden csak azt szeretném felidézni, hogy az emberi jogi bizottság kihelyezett ülésén, amelyet ősszel volt szerencsétlenségünk tartani a büntetés-végrehajtási központban, ott merült fel a bizottsági ülés nyilvánossága előtt először a civil panasztestület kérdése. Jogvédő civil szervezetek, jelesül leginkább a Helsinki Bizottság szorgalmazza ennek az intézménynek a megteremtését, bevezetését hosszú évek óta. És az őszi események azt mutatták, ebben, azt gondolom, nem lesz nehéz egyetérteni, hogy szükség lehet, szükség van egy ilyen testületre. Én itt azt szeretném nyugtázni liberális politikusként, hogy örömteli az a - ha tetszik - gyorsaság, amivel a kormány reagált, és nagyon fontosnak tartjuk, tartom azt, hogy ez a független panasztestület létrejön és ezáltal intézményesítünk egyfajta tudós és civil kontrollt a rendőrség gyakorlati működése felett. Köszönöm.
ELNÖK: Schmidt Ferenc képviselő úr, aztán én szeretnék szólni.
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Ha már ennél a panasztestületnél vagyunk, hadd folytassuk tovább. Kérdésem mindössze annyi lenne, hogy mennyiben tekinthető ez a testület függetlennek akkor, amikor tagjait a miniszterelnök nevezi ki. Nem akarok semmit levonni ebből, de mindenki tudja, hogy biztos, hogy nem az ellenzék tagjaiból fog testületi tagokat kinevezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is szót kérnék, ha alelnök asszony szót ad.
(Erre az időre az elnöklést Fogarasiné Deák Valéria alelnök veszi át.)
ELNÖK: Tessék!
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Reméljük, hogy létre fog jönni ez a panasztestület és akkor nagyon sok gazdája lesz vagy szülőatyja vagy szülőanyja, hiszen sok irányból többféle kezdeményezés történt. Legutóbb volt egy ötpárti látogatás Angliában, ahol működik egy ilyesfajta panasztestület és onnan is hoztak ötleteket haza a képviselők. Azt hiszem, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy valóban úgy tűnik, hogy van egy konszenzus arról, hogy legyen egy ilyen panasztestület. Arról azonban már kevésbé - úgy látom -, hogy kik lesznek ennek a tagjai, egyáltalán hogy jön létre a testület, aztán hogy fog működni. Erre nem nagyon van precedens Magyarországon, ez nem egy egyszerű dolog. Én is azt gondolom, hogy a kinevezésnél mindenképpen érdemes lenne valami más metódust választani, ahol a parlamentnek az ellenzéki oldala is nyugodtan tekinthet arra, hogy ez nem egy egyoldalú testület lesz. Ez egy jogos kérdés.
Úgy tudom, hogy vannak ötpárti egyeztetések, hiszen részben én is részt veszek ezekben, tehát részben erre is van fogadókészség. Gondolom, módosító indítványokkal adott esetben ez kezelhető dolog is lenne akár egyfajta frakciók által delegált szakértőkkel. Szerintem érdemes lenne előírni a szakmai alkalmasságot is, tehát hogy ne politikai komisszárokat ültessen be oda senki, hanem komoly jogvégzett és ezen a területen jogismerettel rendelkező vagy gyakorlattal rendelkező embereket. Tehát szerintem ez egy fontos kérdés, amire lehet, hogy még mi is ki tudnánk itt valami olyat találni, amit esetleg együtt is javasolhatna a bizottság.
A másik kérdés pedig, ami itt megütötte a fülemet az előterjesztésben, hogy bárkinek az indítványára vizsgálódik. Szerintem ez is egy olyan kérdés, amit még körbe kellene járni, hogy ki tehet panaszt. Csak sértettek vagy magukat sértettnek vélők, vagy pedig tehet valamifajta képviselőjük, vagy emberi jogi szervezetek, magánszemélyek vagy jogi személyek? Tehát szerintem ez még nem egészen egyértelmű a törvényben.
A harmadik dolog, amihez szeretnék hozzászólni, amit itt megelőlegezve hallottunk, hogy a rendőrség, illetve gondolom, a gyülekezési törvényre is vonatkozik ez, nem tudom, ettől mennyire állt el a kormány vagy szándékozik módosítani még ebben az évben. Úgy gondolom, hogy mielőtt a rendőrségi törvényt az őszi események tapasztalatai alapján módosítanánk, ezeket a tapasztalatokat kellene szerintem korrekt módon számba venni. Tehát személyesen is, és azt gondolom, hogy a mi képviselőcsoportunk se tud arról az álláspontról elmozdulni, hogy az a fajta vizsgálat, ami szükséges ahhoz, hogy a rendőrségi törvényt és a gyülekezési törvényt módosítsuk - ennek a szükségességét mi egyébként el tudjuk fogadni -, az a fajta vizsgálat még nem történt meg. Megtörtént sokféle vizsgálat, de egy igazi összegző, tényfeltáró vizsgálat, amiből meg lehet állapítani, hogy mennyiben voltak a rossz vagy kevésbé alkalmas törvények az okozói annak, hogy ilyen helyzetek jöttek létre, amilyenek létrejöttek, és mennyire személyi felelősség, és rossz döntések jó törvények alapján, ez a kérdés szerintem nyitva van, és amíg ezt nem döntjük el, addig szerintem nem fogunk tudni erről konszenzusra jutni. Köszönöm szépen.
További hozzászólások? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, államtitkár úr reakcióit hallgassuk meg.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) válaszai
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr utalt a testület kapcsán az angol modellre. Valóban ez egy fontos kiindulópont volt a normaszöveg elkészítésekor. Mint elnök úr is jelezte, az ötpárti egyeztetések zajlanak ebben a kérdéskörben, és ott több kompromisszumos variáció vetődött fel. Leginkább az a kérdés, hogy a testület tagjait a köztársasági elnök nevezze ki. Úgy tűnik, ebben van jelen pillanatban konszenzus. Itt várhatóan módosító indítvány formájában majd a tisztelt bizottság is szembesül ezekkel a módosításokkal. Tehát mi változatlanul azt szeretnénk megerősíteni, hogy a rendőrség-határőrség integrációja, a schengeni csatlakozás közeledte azok az érdekek, amelyek kapcsán mindenféleképpen elemi érdekünk ezeknek a törvényeknek a módosítása. A háttéregyeztetések függvényében természetesen a normaszöveg is változni fog, és ez nyilvánvalóan a függetlenség kérdésére is nyomatékkal választ ad.
Főosztályvezető úrnak lenne kiegészítenivalója.
ELNÖK: Parancsoljon, főosztályvezető úr!
DR. SOÓS LÁSZLÓ főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Tényleg csak kiegészítésképpen. Az ötpárti egyeztetések folyamatban vannak, és tulajdonképpen kész normaszövegek vannak, amelyek megbeszélés tárgyát képezik.
A panasztestület eljárásával kapcsolatban is felmerült kérdés. A törvényjavaslat 14. §-a jelenleg, hangsúlyozom, jelenleg, hiszen ez egy nyitott kérdés, végül is a törvényhozás dönt ebben a kérdésben, úgy fogalmaz, hogy amikor a törvényben "meghatározott kötelezettség megsértése, a rendkívüli intézkedés vagy annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, választása szerint panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagy kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el". Tehát ez jelenleg a normaszöveg, és hangsúlyozom, kompromisszumkészek vagyunk az esetleges módosításokra.
Az utolsó kérdés is ezzel összefügg, tehát folyik a rendőrségi törvénynek a szakmai felülvizsgálata a tavaly őszi események kapcsán, mint arra utaltam, a kormány határozata alapján ez folyik. Vélhetően a második fél évben tudunk olyan szakmai módosítást letenni az asztalra, amely egyrészt ezzel a kérdéskörrel foglalkozik, másrészt pedig a rendőrségi törvény egyéb olyan indokolt és szükséges módosításaival is, mint például az Alkotmánybíróság idén év elején meghozott határozata a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos kérdéskörben.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Azért én az indirekt kérdésemet mégiscsak megismételném. Azokat a vizsgálatokat, amelyek a Gönczöl-bizottságon kívül történtek és eredményt produkáltak, kívánja-e vagy tervezi-e a minisztérium figyelembe venni, fölhasználni a tapasztalatait, valamifajta konzultációt kezdeményezni ebben az ügyben azokkal, akik maguk is vizsgálódtak, vagy pedig ezt egy lezárt folyamatnak tekintik?
DR. SOÓS LÁSZLÓ főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Én azt gondolom, hogy akkor jár el bölcsen a minisztérium, ha ennek az előkészítő munkának az alapján nemcsak a Gönczöl-bizottság, hanem mindazon vélemények, jelentések és egyéb információk birtokában végzi és folytatja, amelyek és akik a 2006-os őszi eseményekkel általában foglalkoztak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Teleki László jelentkezik.) Teleki képviselő úr, parancsoljon!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm a szót. Ha jól értem, akkor a panaszbizottság egy központi helyen lenne egyetlen egy témakörben vagy több témakörben. Ezt azért kérdezném meg, mert az antidiszkriminációs hálózat, amit működtetünk már régóta, közel 5 éve, azt erősíti-e vagy gyengíti ez a panaszbizottsági munka? Itt kimondottan romákat érinti az antidiszkriminációs hálózat, de mindenképpen azt gondolom, hogy azért azt jó lenn tudni nekünk, hogy mennyire erősíti vagy mennyire gyengíti ezt a hálózatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr, parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megvalósításáról szóló törvény szabályozza a képviselő úr által említett antidiszkriminációs hálózat létét. Valóban probléma ezzel a szervezetrendszerrel az, hogy ennek nincsenek megyei kirendeltségei, tehát az Egyenlő Bánásmód Hatóság országos illetékességgel működik. Ez a testület is. Mind a két szervezetben az a közös, hogy mind a kettőnél választási lehetősége van az ügyfélnek, tehát ott is választhatja azt, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul, vagy pedig az ágazati jogszabályok alapján eljáró szervhez fordul. Itt a testület vonatkozásában is eldöntheti az ügyfél, hogy ő a testület eljárását kívánja bevárni, és a testület eljárása után döntsön az országos rendőrfőkapitány a közigazgatási eljárási törvény szabályai alapján, vagy pedig a normál eljárásban az illetékes rendőri szerv végezze el magát a vizsgálatot.
Tehát a szakmai válaszom a kérdésre az, hogy önmagában nagyon jó az, hogy lesz egy olyan lehetőség, amely külső független vizsgálatot tesz lehetővé, a kettő nem zárja ki egymást. Itt elsősorban az ügyek jó részét vagy a legjavát érintően azt gondolom, hogy az lesz a tipikus, hogy az ügyfél maga fogja kérni azt, hogy a testület vizsgálódása és megállapítása után döntsön az országos rendőrfőkapitány, és itt már keletkezik majd egy olyan közigazgatási hatósági döntés, amely jogorvoslattal lesz érinthető, és ennek a ténymegállapításai kötelezőek lesznek az Egyenlő Bánásmód Hatóságra is. Tehát a dolog nem egymást kizáró, hanem éppen erősítő. Valószínűleg a magyar jogalkotás uniós normákból fakadóan jóval előrébb járt akkor, amikor az Egyenlő Bánásmód Hatóságot létrehozta, mint amikor most ez a testület a magyar jogrendszer részévé válik. Tehát megnyugtatnám képviselő urat, hogy a két törvény közötti szinkron, összhang a magyar jogrendszer követelményének megfelelően megvan.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Farkas Flórián képviselő úr!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Tulajdonképpen, amit államtitkár úr itt képvisel, annak nagy része akár el is fogadható, de ami a legsúlyosabb probléma és amiről itt ma nem hallottunk, az az, hogy államosították az antidiszkriminációs struktúrát, rendszert, ugyanis magához rendelte a kormányzat ennek a teljes finanszírozását. Behívja az ügyvédeket és eligazítja őket. Vagyis a civil kontrollt teljesen nélkülözi. Ez ellentétes azzal a küldetéssel, amit először meghatároztunk ennek a feladataként. Hogy gondolják ezt? Ez a jövőben is így marad, vagy ezen gondolkodnak változtatni? Ezt azért is mondom, mert annak idején ezt a Magyarországi Cigányokért Közalapítványból sikerült finanszírozni azoknak a működő struktúráknak, alapítványoknak civil szervezeteknek, akik sikeresen működtetik ezt a rendszert. Én például Majcsali Ágnessel, aki ellátott nem tudom, hány területet, nem találkozom azóta, amióta az állam magához rendeli ezt a tevékenységet. Tehát egy kicsit kimaradt ebből a mi kontrollunk. Én ezt tartom igazán problematikusnak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Jól látom, hogy ügyrendiként kér szót Gusztos képviselő úr? Tessék.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Kérem az elnök urat, hogy térjünk vissza a napirend tárgyalásához. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor államtitkár urat kérem, hogy reagáljon.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ettől függetlenül válaszolnék: a kérdés kettős. Az egyik kérdés, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság fölött milyen civil kontroll létezik. Ezt az ide vonatkozó törvény rendezi, hiszen létezik az Egyenlő Bánásmód Testület. Tehát léteznek azok a szereplők, akik az Egyenlő Bánásmód Hatóság életét, vizsgálatait hivatottak megítélni. Én azt gondolom, hogy mind a hazai jog, mind az uniós jog szempontjából ez rendben lévő. Tehát ennek a testületnek a jogosítványai törvényben szerepelnek és a testület ellátja az ilyen irányú tevékenységét. Tehát én arról nem tudok, hogy a testület működésével probléma lenne.
A másik kérdés, amit a képviselő úr felvetett, az antidiszkriminációs ügyvédhálózat létezése, itt az a jogi helyzet, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény elfogadásra került az előző parlamenti ciklusban, aminek az értelmében maga az állam az, aki a jogi segítségnyújtásnak az egyes szereplőit finanszírozza és az Igazságügyi Hivatal eszközrendszerén keresztül nyújtja ezt a tevékenységet. A pártfogó felügyelet, a mediáció és a jogi segítségnyújtás együtt következésképpen jelen pillanatban az állami büdzséből kerül finanszírozásra maga az Igazságügyi Hivatal és az ehhez kapcsolódó források ügye. Amire a képviselő úr utal, hogy az antidiszkriminációs ügyvédhálózat ügyvédjei ebben a rendszerben miként jelennek meg, mi azt az elmarasztalást kaptuk, hogy dupla rendszert ne tartsunk fenn, ennek ellenére mi fenntartottuk ezt a rendszert, tehát azt gondolom, hogy az egy érték, hogy az antidiszkriminációs ügyvédhálózat létezik és változatlanul ellátja a feladatát annak ellenére, hogy az ide vonatkozó törvényi szabályozás ezt most állami feladatként kezeli. Amennyiben egyes ügyvédek tevékenységét illetően van probléma, akkor én természetesen ezt a felvetést továbbítom annak a területnek, amelyik ezzel foglalkozik és akkor az meg tudja vizsgálni a képviselő úr felvetését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs egyéb hozzászólás, kérdezem a bizottságot, hogy kik találják általános vitára alkalmasnak a javaslatot. (Szavazás.) Tíz igen, két nem és hét tartózkodással a bizottság többsége a törvényjavaslatot alkalmasnak találta.
Előadót akarunk-e állítani? Gusztos Pétert javasolnám a többségi vélemény elmondójának és én vállalom a kisebbségit. (Nincs ellenvetés.)
Az államhatárról szóló törvényjavaslat (T/2922. szám) (Általános vita)
A 3. napirendi pont következik az államhatárról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Államtitkár úrnak megadom a szót.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Az államhatárról szóló törvényjavaslat nagyon rövid szabályozási tárgykörévű vált. Jelenlegi jogrendszerünkben a határőrizeti tevékenység részletes szabályozása, illetve a határőrség szervezetrendszere az, ami még az 1997. évi XXXII. törvénynek a szabályozási tárgykörébe tartozik. Értelem szerint, miután ezek a témakörök kiesnének és önmagában a rendőrségi törvényben kerülnének szabályozásra, ezért egy nagyon rövid terjedelmű törvény szólna magáról az államhatárról, annak is elsősorban a nemzetközi jogi vetületéről, fogalmairól. Ez a magyarázata ennek a nagyon rövid szabályozási tárgykörnek, amelynek kérjük a szíves támogatásukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés a bizottság részéről? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja az általános vitára alkalmasságot? (Szavazás.) Tizenhét igennel és két nemmel a bizottság többsége támogatja az általános vitára bocsátást.
A menedékjogról szóló törvényjavaslat (T/2935. szám) (Általános vita)
Most a hatodik napirend következik, a menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Ismét államtitkár úrnak adom meg a szót.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. A menedékjogról szóló törvény megalkotását javasoljuk az Országgyűlés számára, nem azért, mintha nem lennénk elégedettek a hatályos szabályozással a '97. évi CXXXIX. törvénnyel, ugyanakkor megszülettek azok az uniós normák, amelyeknek az átültetése Magyarország számára kötelezettség. Ezt a feladatot végezzük el az új törvény megalkotásával, ami a hatályos törvénynek a bázisán készül el. Tehát maga a menedékjogi eljárás nem változik, változatlanul egyfokú lesz. Az ehhez kapcsolódó bírósági jogorvoslatra továbbra is a hatályos szabályok szerint kerül sor. A fogalmi rendszere is megegyezik a jelenleg hatályos törvénynek ebben az új javaslatban is. Annyi a változás, hogy megjelenik az oltalmazottnak a köre, az oltalmazott, ami egy új menedékjogi kategória az uniós normák alapján: az a személy, aki nem a genfi egyezményekben meghatározott konvenciós okok miatt menekül, hanem más okok késztetik a menekülésre. Ő lehet a Magyar Köztársaságban oltalmazott jogállású. Egységesül az európai menedékjogi eljárás és Magyarország feladata, hogy azokat a szabályokat irányozza elő, amelyek valamennyi országban a menekültügyi eljárást jellemzik annak érdekében, hogy ne legyen különbség a között, hogy melyik uniós tagállamban kerül valaki elismerésre, tehát az európai standardok egységesek. A jogrendszer kismértékű módosítását is elvégezzük, összhangban a törvényi rendelkezésekkel. Ami talán világosabb az új törvényi szabályozásban, az az, hogy az egyes kategóriáknak a jogállása és a jogállás megszerzéséhez vezető út külön fejezetben található, tehát jobban követhető és jobban értelmezhető.
Ami a többletet jelenti a jelenlegi menedékjogi törvényjavaslatban, az az, hogy az eljárás számos mozzanata részletesen kerül szabályozásra, eddig a magyar jog ilyen részletesen nem szabályozta ezeket az elveket, viszont az uniós normák nagyon szigorúan pont az eljárásjog egységesítése miatt sok olyan kérdést irányoznak elő, ami végül is a többletszabályok megjelenítését célozza. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak van lehetősége a hozzászólásra. Ha nincs más hozzászólás, nekem két kérdésem lenne. Jól olvastam, hogy a menekültekkel kapcsolatos választójogi lehetőségek is változnak a törvény szerint?
A másik pedig az, hogy ez az egészségügyi szűrés és gyógykezelés, kötelező védőoltás a hatályos törvényben szerepel és ebből a törvényből hiányzik. Ennek mi az oka?
Van-e még egyéb hozzászólás vagy kérdés? (Bíró Ildikó jelentkezik.) Bíró Ildikó!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én annyit szeretnék megkérdezni, hogy azok a menekültek, akik nálunk köztörvényes bűncselekményt követnek el, miért tarthatják meg vagy kaphatják meg a menekülti státuszt. Köszönöm.
ELNÖK: Három konkrét kérdés van. Van-e egyéb hozzászólás vagy kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor államtitkár úr, parancsoljon.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) válaszai
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. A választójog kérdésében változás nincs, az alkotmány szabályozási tárgykörébe tartozik. Az alkotmány 70. §-ában szerepel a választójog kérdésének a meghatározása. Itt annyit mondanék el, hogy a menekültnek van választójoga, a helyi önkormányzati választásokon aktív választójoggal rendelkezik, és ez a továbbiakban is így lesz, tehát ezt változás nem érinti. Ugyanúgy a menekültet megilleti a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvétel joga.
A menekülttől eltérő kategóriaként az oltalmazott vonatkozásában annyit mond ki a tervezet, hogy ő nem rendelkezik választójoggal. Ennek az a magyarázata, hogy a menekült és az oltalmazott ugyanolyan jogállású, kivéve, ha eltérés van, de az alkotmányban nem szerepel az oltalmazott kategória, tehát gyakorlatilag a szabály jelenik itt meg, vagyis a menekült választójoga tekintetében nincs változás.
A másik kérdés az egészségügyi tárgykört érinti. Akkor, amikor a törvény keletkezett, még az új egészségügyi törvény és az idevonatkozó ágazati normák nem szabályozták ezeket a kérdéseket. Azóta a helyzet megváltozott, tehát nem a menedékjogi törvény szabályozási tárgykörébe tartozik ezeknek az ügyeknek a kezelése. Természetesen ugyanolyan egészségügyi standardok alakulnak ezen a területen is, mint ami a magyar állampolgárokat megilleti, és ez az egészségügyi törvény szabályozási tárgykörébe tartozik.
A képviselő asszony kérdését tekintve, az elismerést kizáró okok között nem találunk olyat sem a genfi egyezményben, sem az uniós normákban, amelyek kizárnák a köztörvényes bűncselekmények elkövetése kapcsán a menekültstátus megadását. Itt a 8. §-ban lelhető fel az a mozgástér, a 8. § (2) bekezdésében, ami segítséget ad.
A 10. §-ban szabályozza a tervezet a menekült jogállás megszűnését. Ezek között az okok között szerepel már egy olyan a 10. §-nak a (3) bekezdésében, ami arról szól, hogy "a menekültkénti elismerés visszavonható, ha a menekültet bíróság jogerős határozatában ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítéli". Tehát a válaszom az, hogy köztörvényes bűncselekmény elkövetése következtében a menekültstátus visszavonására sor kerülhet, ugyanakkor az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően csak és kizárólag az arányosság elvének figyelembevételével. Ez jelenik meg itt a (3) bekezdésben, hiszen az ötévi vagy ennél hosszabb időtartamú szabadságvesztés büntetésnél teszi lehetővé a jog a menekültkénti elismerés visszavonását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés? (Nincs jelentkező.) Nekem még lenne egy rövid konkrét kérdésem. Ez a harmadik ország, ez a biztonságos harmadik ország lista mennyiben EU-s hatáskör? Ezt az Unió határozza meg? Lenne-e lehetőségünk arra, hogy saját magunk határozzuk meg saját hatáskörben, és ezt csak egy ajánlásnak tekintsük, vagy pedig vannak itt olyan előírások, amelyek miatt ezt mi nem tudjuk megtenni?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez fő szabályként uniós hatáskör, de ez a kör bővíthető. Tehát tagállami jogkörben ennek a listának a bővítése lehetséges.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, akkor kérdezem a bizottságot, hogy kik azok, akik a menedékjogról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találják. Igen? (Szavazás.) 10 igen. Nem? (Nincs jelzés.) Akkor 9 tartózkodással a bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja.
Köszönjük szépen államtitkár úrnak a megjelenést és a munkatársainak.
Kívánunk-e előadót állítani? Igen? Gusztos képviselő úr vállalja, hogy a bizottság többségi véleményét előtárja. Köszönöm szépen.
Visszatérünk az eredetiben a 4. számú napirendi pontunkhoz. Az Oktatási Minisztérium képviselői közben bevonultak az ülésterembe. A felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Szövényi Zsolt főosztályvezető urat köszöntjük. Amennyiben kiegészítést kíván fűzni az előterjesztéshez vagy indokolni néhány mondatban, parancsoljon.
Szövényi Zsolt főosztályvezető (OKM) szóbeli kiegészítése
SZÖVÉNYI ZSOLT főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A felsőoktatási törvény jelen módosításából három gondolatkört szeretnék kiemelni. Egyrészt az előterjesztett módosítás alapvetően a felsőoktatás finanszírozásához, új rendszeréhez nyúl hozzá, másrészt érinti a felsőoktatási intézmény oktatóit, harmadsorban pedig a képzést és ezen keresztül a hallgatókat. A törvény módosításának a lényege egy minőségi fejlesztés érdekében átalakítani a jelenlegi mechanizmusokat.
A módosítás a finanszírozás szempontjából feloldja azt az ellentmondást, amely a jelenleg hatályos törvényben volt, amely két paragrafusban több helyen tartalmaz olyan determinációt a költségvetés számára, amely átláthatatlanná teszi a finanszírozást. Ennek helyébe, e determináció megszüntetésével a törvény 127. §-ában vállalkozik a törvény arra, hogy a 2007. évi felsőoktatás-támogatást bázisnak tekintve az elkövetkezendő évekre az infláció mértékével, illetve a költségvetésnél prognosztizált infláció mértékével garantált felsőoktatási támogatást kívánja biztosítani az intézményeknek. Ha ezt forint összegben nézzük, akkor nagyságrendben az idei 214 milliárd, az elkövetkezendő hároméves ciklusban körülbelül 241 milliárd forinttal növekedne. Ez a felsőoktatás támogatása. Tehát itt ez az első változás.
A másik változás pedig a felsőoktatási intézmények között ennek a támogatásnak az elosztási mechanizmusa. Jelenleg egy normatív finanszírozási rendszer él és működik a felsőoktatásban. Ezt a normatív finanszírozási rendszert kívánná átfogni egy úgynevezett hároméves fenntartói szerződéssel. Ilyen szerződéssel történő finanszírozás az Európai Közösség tagállamainak mintegy felében jelenleg már gyakorlat.
Ha visszaemlékeznek, a törvénynek a 2005-ös elfogadási időszakában is már akkor előjött ez a megállapodás alapján történő finanszírozás. Ebben biztos elemek és változó elemek is lesznek. Tekintettel arra, hogy az elkövetkezendő években a felsőoktatás képzésszerkezete alapvetően változik a bolognai folyamat következtében, az új felvételi rendszer következtében, a hallgatók minősége és az intézményválasztása dönti el a hallgatói utakat és a hallgatóhoz kötött hallgatói finanszírozást és képzésfinanszírozást egyaránt, de ennek a hároméves szerződésnek lennének olyan paraméterei, amelyeket az intézmény egy, a saját maga által elfogadott fejlesztési tervéből kiemelve vállal egy ciklusra. Tehát egy másfajta gondolkodás, egy átfogóbb gondolkodás, ami az intézmény számára egy mozgásteret, egy kiszámíthatóságot biztosítana és minőségi követelmények támasztásával. Ennyi a finanszírozási rend változásáról.
A másik kérdéskör, ami érinti az oktatókat, nagyon jelentős változás. Jelenleg a hatályos felsőoktatási törvény az oktatóknak a többes alkalmazását vagy további jogviszony létesítését nem korlátozza, pusztán annyit ír elő, hogy nyilatkozni kell az oktatónak, hogy mely intézményt tekinti az ő bázisintézményének, és a finanszírozás annál az intézménynél történik.
Most egy lépéssel továbbmegy a törvény, szigorítani fogja ezt a lehetőséget és az intézmény akkreditációja szempontjából, szakindítás szempontjából, a kapacitás szempontjából is egy oktatót egy helyütt lehet figyelembe venni. Ez egy lényeges változása a törvénynek és ez, úgy gondolom, hogy a minőséget szolgálja. Hiszen a felsőoktatás lényege az oktató és hallgatókapcsolat és stabilitás és minőség. A harmadik kérdéskör, amit a törvény szabályoz, ez pedig bizonyos értelemben Bolognában és az európai követelményekkel összhangban tesz lehetőséget arra, hogy a felsőoktatási intézmények a hallgatók által korábban szerzett ismereteiket és ezeknek kreditjeit beszámíthassa az adott szak, adott képzési ág követelményeibe. Tehát erre nyit lehetőséget, a döntési jogkör az egyetemeknek és a főiskoláknak a kreditátvételi bizottságnál van, tehát az autonómiába tartozik, de lehetőséget biztosít. Hasonlóan lehetőséget biztosít a felsőoktatás képzési rendszerének nyitottságában, hogy a nem teljes szakképesítést adó kurzusokat is az intézmény hallgatói jogállásban hirdethesse meg, fogadhasson hazai hallgatókat és külföldi hallgatókat egyaránt. Ebbe a csoportba tartozik a törvénynek az a módosítása is, hogy a 2007-től, illetve 2008-tól fizetési kötelezettség jár az államilag támogatott hallgatói körben, a képzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét előírta a törvény. Ennek a fizetése alól mentesíti a törvény az államilag támogatott képzésben részt vevő, gyesen, gyeden lévő kismamákat is. Tehát a törvénynek egy része kapcsolódik az államháztartási rend korszerűsítéséhez, más része meg azok a módosítások, amik nem lényegtelenek, a törvény hatálybalépését követő gyakorlati élet tapasztalatai alapján kerültek és biztosítanak az intézményeknek nagyobb szabadságfokot és mozgásteret.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető úr. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e kérdés, hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Mivel nem kíván senki hozzászólni, én megkérdezem, hogy az egyházi fenntartású egyetemek a kisebbek közé tartoznak, és nyilván a kisebb egyetemeket ez a szabályozás, de különösen a második kérdéskör, amiről beszélt, a kvalifikált oktatók jelenléte érinteni fogja. Valamifajta más változás van-e az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban?
SZÖVÉNYI ZSOLT főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egy technikai jellegű tájékoztatást is hadd adjak. A törvény előkészítése során és az államigazgatási egyeztetés részeként az egyházi felsőoktatási intézményeket fenntartó egyházakkal külön egyeztetést folytattunk és a benyújtott törvényjavaslat az ő egyetértésükkel került ide. Elnök úr kérdésére válaszolva, természetesen érinti őket, hiszen ez az ún. fenntartói megállapodás, amely három évre szólna, ez az állami felsőoktatási intézményeket érinti. Tulajdonképpen az egyházi felsőoktatási intézményekkel történt egyeztetés során felvetődött ennek az igénye, de elálltak ettől, hiszen az egyházi felsőoktatási intézményeket a törvény alapján most is és az éves finanszírozási megállapodás alapján támogatjuk. És ez a jövőben is biztosítható. És azért nem került sor arra, hogy kiterjesszük ezt a fenntartói támogatási rendszert, mert a törvényben a 133/A §, ami erről rendelkezik, a fenntartónak, tehát az államnak az állami intézmények esetében olyan jogosultságokat biztosít, ellenőrzési jogosultságokat, amelyek az egyházi felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban nincsenek.
Még egy kérdés, hogy az egyházi felsőoktatási intézményeknél a személyi kérdésekben a hitéleti képzés összefüggésében jelenleg is a hatályos törvény 139. §-a alapján külön eljárás érvényes. Tehát itt az elnök úr által felvetett kérdésben megvan a szabad mozgásterük. Míg a civilképzések esetében természetesen nincs, akár jogász, akár informatikusképzésről beszélünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több kérdés, kérdezem, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Tíz igen. Nem? (Szavazás.) Nyolc nemmel a bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönjük szépen a főosztályvezető úrnak a segítségét. Előadót nem kíván a bizottság állítani.
Következik az 5. napirendi pontunk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Megadom a szót Simon Istvánnénak.
Simon Istvánné főosztályvezető (SZMM) szóbeli kiegészítése
SIMON ISTVÁNNÉ főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt bizottság! Hosszú kiegészítést nem szeretnék tenni, hiszen az általános indoklás tartalmazza mindazokat a szempontokat, amelyek a közoktatásról szóló törvény módosítását indokolják. Kiemelném azonban a mindannyiunk által ismert demográfiai kihívásokat és problémakört, amire a közoktatásról szóló törvény módosításának is választ kell adnia. A költséghatékonyság kérdéseit, az esélykülönbségek mérséklésére vonatkozó feladataikat és az egyenlő bánásmód követelményének teljesítéséből származó feladatainkat. E helyütt ezt különösen fontosnak tartom kiemelni. Ezek közül is a módosításnak egy nagyon fontos elemét, amely a gyermekszegénység felszámolásához kapcsolódó feladatokhoz sorolható. Ez pedig az, hogy az önkormányzatoknak az intézkedési terveik áttekintése során át kell tekinteniük az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseket is. Így különösen az óvodai nevelés hároméves kortól való biztosításának a feltételeit, az ingyenes étkeztetést, az ingyenes tankönyvellátást, az ezekhez szükséges feltételek meglétét. A beiskolázási körzethatárok kialakításának ügyét, azt tehát, hogy az oly módon történjék, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a beiskolázás során hátrányt ne szenvedhessenek. Ennek az áttekintésnek az alapján pedig a települési önkormányzatoknak az intézkedési terv részeként közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet is kell készíteniük. Ez egy nagyon fontos eleme, ez előfeltétele lehet nagyon sok esetben majd később különféle források lehívásának is. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdés, hozzászólás következik. Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Egy kérdésem lenne. Hároméves kortól az óvodáztatás mentén lehet látni, hogy nagy fejlődésen megy keresztül ez az intézkedés, viszont nagyon sok helyen látni, hogy nincsen meg a befogadás képessége, amely e törvényi szabályozás kapcsán előkerült. A kérdésem tehát az lenne, hogy szinkronba helyezik-e a férőhelyek számát az óvodákkal, mert ha ugyanígy marad, nem sokat ér ez a törvény. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb kérdés? (Nincs jelentkező.) Visszaadom a szót az előterjesztőnek.
SIMON ISTVÁNNÉ főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nagyon lényeges kérdést említett képviselő úr. A tervezett szabályozás szerint a települési önkormányzat köteles a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket felvenni hároméves kortól szülői igény szerint. Abban igaza van önnek, hogy ha erre nincsenek meg a források, akkor nagyon nehéz. Ha nincs elég férőhely, akkor is prioritást élveznek majd ezeknek a családoknak a gyerekei három éves kortól. Az ez első.
A második pedig az, hogy várhatóan az Új Magyarország fejlesztési terv keretében pályázati források fognak rendelkezésre állni ezek, tehát az óvodai férőhelyek bővítéséhez. Így függ össze az utolsó mondatom, amit mondtam, hogy az közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv adott esetben előnyt jelent majd a különféle források, hazai és nemzetközi források lehívásánál. Ezt tudom erre válaszolni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés? (Senki sem jelentkezik.) A bizottság részéről nincs. Akkor kérdezem, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a közoktatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) 10 igen. Nem? (Szavazás.) 6 nemmel a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta. Köszönjük szépen a megjelenést. Gondolom, előadót nem kívánunk állítani. A jegyzőkönyv számára elmondjuk.
Következik a 7. napirendi pontunk, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Ismét Soós László főosztályvezető urat köszöntjük. Amennyiben megjegyzést kíván fűzni a törvényjavaslathoz, akkor erre most van lehetőség. Parancsoljon!
Dr. Soós László főosztályvezető (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. SOÓS LÁSZLÓ főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden, mert egy elég bonyolult törvényről van szó. Úgy tűnik, hogy 2008. február 1-jén, illetve ha lehetséges, akkor szeptemberben csatlakozunk a schengeni információs rendszerhez, tehát teljes jogú schengeni tagok leszünk, Magyarország a schengeni rendszer része lesz. Erre azonban a schengeni információs rendszerhez is csatlakozni kell. A schengeni információs rendszernek a lényege az, hogy az abban résztvevő tagállamok különböző bűnüldözési adatokat visznek fel egy központi információs rendszerbe, minden tagállamnak van egy nemzeti adatbázisa, és a központi adatbázis. Ez a törvény arról szól, hogy a Magyar Köztársaság tekintetében ezt a nemzeti adatbázist, a nemzeti adatbázist technikailag kezelő szervezetet, illetve az adattovábbítást végző szerveket kijelölje, ezeknek a feladatait megállapítsa. Erről szól a törvényjavaslat első 21 paragrafusa.
A törvényjavaslat második része pedig meglévő törvényeket módosít, mint például a körözési törvényt, a bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a büntetőeljárási törvényt, az útlevéltörvényt és egy csomó más törvényeket is annak érdekében, hogy a Schengeni Végrehajtási Egyezmény szerinti adatokat a Magyar Köztársaság a schengeni csatlakozás idejére megfelelő módon működtetni tudja. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, megjegyzés ehhez a törvényjavaslathoz. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről szóló törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) 10 igen. Nem? (Nincs jelzés.) 6 tartózkodással a bizottság többsége alkalmasnak találta általános vitára. Köszönjük szépen. Kívánjunk-e előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kívánunk.
Sajnos a 8. pont előtt frakciószünetet kell kérjek a Fidesz-frakció nevében a roma integráció stratégiai terveiről. 10 perc. Mondjuk azt, hogy negyedkor folytatjuk.
(Szünet 14 óra 05 perctől 14 óra 23 percig.)
ELNÖK: Folytatjuk az ülésünket, a 8. napirendi pont következik. A Roma Integráció Évtizede Program stratégiai tervről szóló határozati javaslat általános vitája. Üdvözlöm dr. Ürmös Andor főosztályvezető urat, amennyiben kiegészítést kíván fűzni az előterjesztéshez, akkor erre most van lehetőség. Parancsoljon.
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (SZMM) szóbeli kiegészítése
DR. ÜRMÖS ANDOR főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy néhány mondatban a program körülményeiről beszéljek és nem mennék bele a részletekbe. A most önök előtt fekvő határozattervezet ahhoz a nemzetközi programhoz kapcsolódik, amelyben Magyarország kiemelkedő szerepet játszott. 2003-ban volt itt egy konferencia, amelyen kilenc kelet-európai kormány elhatározta, hogy a 2005 és 2015 közötti időszakot a roma integráció évtizedévé nyilvánítja és 2005. február 2-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint Magyarország egy cselekvési tervet készít, és ennek a legfőbb célkitűzése az, hogy megszüntesse a romák és nem romák közötti társadalmi szakadékot.
A program előzményeként engedjék meg, hogy elmondjam, hogy 2004. március 18-án a kormány elfogadta az 1021/2004-es kormányhatározatot, amely 2004 és 2006 közötti időszakra kijelölte a legfontosabb feladatokat. Ezért most vált időszerűvé, hogy a kormány és a parlament elfogadjon egy hosszú távú stratégiát és ebből kiindulva ún. kétéves intézkedési terveket, amelyből az első 2008 és 2009. évekre szólót ez év augusztus 31-ig kell a kormány elé terjeszteni. A program négy prioritási területre koncentrál, ez az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás, és ezen belül mindenhol érvényesíteni kívánja a nemek közötti esélyegyenlőség és az antidiszkrimináció szempontjait.
Jelen határozattervet, ahogy említettem, egy hosszú távú stratégia, készül emellett egy rövid távú kétéves intézkedési terv, amelyben már nagyon pontosan a felelősöket, a határidőket, illetve a megfelelő költségvetési forrásokat meg fogjuk jeleníteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, megjegyzése?
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen nagyon sokat mondani erről a kérdésről most még nem nagyon lehet, annál is inkább, mert mint tudjuk, ez a program már egyszer megbukott. Jól lehet, hogy 2003-ban megkezdték ennek az értekezletét, majd 2005-ben aláírtak valamit, de azóta tulajdonképpen semmi nem történt. A roma évtized programnak semmilyen fogható, érezhető eredménye még nincs, de nem tehetjük meg, hogy ha már akar valamit a kormányzat, akkor ezt valamilyen szinten ne támogassuk, bízva abban, hogy hátha lesz ebből valami. Ezért is javasoltam, talán Ürmös úr emlékszik, az Integrációs Tanács ülésén, hogy szülessen ebből egy parlamenti határozat. Gondolom, hogy ez annak a következménye.
A Fidesz-frakció azzal fogja ezt támogatni, hogy először is kiemelt figyelmet fogunk fordítani ennek a menetrendjére. Egyfelől. Másfelől én azt szeretném, hogy ha legalább negyedévenként meghívnánk a kormányzati felelősét ide a bizottsági ülésre és tájékoztatást adna itt nekünk. Látok itt egy-egy területen olyan kifogásokat, amelyek számomra érthetetlenek. Felmérést, kutatást végeznek ismét pl. a telepfelszámolásra vonatkozóan. Nem tudom, mit akarnak még tudni. Mi az, amit még nem tudnak? Ezekre most megint pénzt költeni vagy időt húzni egyfelől veszélyes, másfelől fölösleges. Veszélyes azért, mert most sincs hol lakniuk, pénzkidobás meg azért, mert lehetne ezt jobb helyre is tenni.
Ami az egészségügyi reformot illeti a cigányügy vonatkozásában, azt nem tudom, hogy hogyan gondolják ezt akkor megvalósítani, amikor feldúlták az egész egészségügyet. Tehát ebbe hogy fér bele egy ilyen egészségügyi, cigányokat érintő reform? Jól lehet, támogatandónak tartom ezeket az elemeket.
A foglalkoztatás vonatkozásában pedig amikor elvonások vannak, hogyan próbáljuk majd ezeket a kompenzációkat elfogadtatni.
Ami az oktatást illeti: az Útravaló ösztöndíj program csekély, kis szelete a kérdés kezelésének. Tehát itt is szerintem nem lenne szabad, hogy csak erre hagyatkozva valósuljon meg.
A másik és ott talán az utolsó kérdésem az, hogy miért két évre gondolunk. Miért nem lehet ez kormányokon átívelő? Jól lehet, hogy most azonnali cselekvés, kétéves program keretében akarják megvalósítani, de veszélyes. Hogy ha mi ezt támogatjuk és azt mondjuk, hogy ez legyen kormányokon átívelő kérdés, hiszen a cigányügy ilyen módon pártok feletti ügy kéne, hogy legyen, következésképpen kormányokon átívelő kell, hogy legyen. Legyen ez kötelező érvényű parlamenti döntés a következő kormányokra is. Tehát én nem javaslom a két évet megjelölni.
Amit még javasoltam szintén ezen a testületi ülésen, és nem látom itt az anyagban, hogy hogyan lesz ennek a monitoring-ellenőrzése, hogyan lesz ennek a társadalmi kommunikációja megvalósítva. Hogyan lesz ez társadalmasítva? Hogyan lesznek ebbe bevonva maguk az érintettek? Ezt is problematikusnak látom, és nem jelenik meg az anyagban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Egyéb hozzászólás? (Teleki László jelentkezik.) Teleki képviselő úr?
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én a magam részéről üdvözlöm azt, hogy Farkas Flórián támogatja e nemes kezdeményezést, mert valóban nagyon sok idő telt el 2003 óta, de ilyen és ehhez fogható dolgot nem nagyon lehetett látni, hogy szakmai és politikai affinitás van abba az irányba, hogy ez a program beteljesüljék, mégpedig azért, mert az a négy terület, amelyet Ürmös Andor elmondott, nagyon fontos.
Még szeretném megemlíteni, hogy ebben a vertikális vonalban benne van az a nagyon hiányolt kulturális rész is, amit nagyon sokszor képesek vagyunk elfelejteni, és számtalan olyan program még, amely valóban érintheti a magyarországi cigányság mindazon rétegét, akik valamilyen szinten rászorultak arra, hogy ebben a programcsomagban bent legyenek.
Tehát azt gondolom, hogy a szaktárcának és a vezetőinek mindenképpen egy olyan elismerés, amely hosszú távon biztosíthatja azt a lehetőséget, hogy a magyarországi cigányságnak esélye van arra, hogy egy hazai és egy nemzetközi odafigyelés összpontosuljon a magyarországi cigányságra. A hazai azért fontos, mert mint ahogy Farkas Flórián képviselőtársam is mondta, még nem volt rá példa, hogy egy országgyűlési határozat formájában szülessen meg egy ilyen jellegű program. Az is fontos, hogy ezt lebontva látjuk, mint ahogy ezt főosztályvezető úr is mondta, hogy kétéves kormányzati cselekvésekben realizálódik, ami azt jelenti, hogy azok kibontott programokat fognak jelenteni, amely a kormánynak egy olyan iránymutatást ad, hogy melyik hónapban, melyik fél évben mit kell tennie annak érdekében, hogy az a program, amiről tíz évről beszélünk, azt lássuk és láthassuk két éven belül is.
Ezért azt gondolom, hogy mindenképpen nagyon fontosnak tartom, hogy idáig eljutottunk. Ez a két garancia, ami igazán számomra mindenképpen nagyon fontos, hogy végre valóban mind az öt parlamenti párt ki fogja mondani a véleményét a romaügyről, az igenét vagy a nemét, de mindenképpen fontos számomra, hogy ez a parlament elé kerül. A másik pedig az, hogy a kormány ebből két évet kiragadva egy olyan cselekvési tervet készít, amely saját magának egy útmutató, tehát azt gondolom, hogy mindenképpen fontos.
A harmadik oldala, amit fontosnak tartok, a pénzügyi kondíciók hozzárendelése, mert ezt nem nagyon említettük. Most látunk arra garanciát, hogy a nemzeti fejlesztési terven belüli és hazai finanszírozást illetően meglesznek azok a források a cigánytelepek felszámolása kapcsán. Ez az egyik legfontosabb, számomra legfontosabb prioritás, mert beszélhetünk oktatásról egyébként, meg foglalkoztatásról, meg egészségügyről, de ha a lakhatási helyzetünk nincs kezelve, akkor nem lehet a többit komplexen kezelni. Ezért tartom fontosnak, hogy a pénzügyi kondíciókat is körülbelül látjuk az NFT II. programjaiban, különböző operatív programjaiban, illetve látjuk a különböző OFA, illetve ESA forrásaiban a hazai forrásokat. Ezért a magam részéről azt gondolom, de a Magyar Szocialista Párt jelenlévő képviselői részéről is nyugodtan mondhatom azt, hogy mi támogatjuk, hogy ez a parlamenti határozat megszülessen a parlamentben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kíván-e még valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor főosztályvezető úr, ha reagálni kíván, akkor erre van itt lehetőség. Parancsoljon!
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (SZMM) reflexiója
DR. ÜRMÖS ANDOR főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Megpróbálok nagyon röviden válaszolni a képviselő úr kérdéseire. Ahogy említettem a bevezetőmben, 2004-ben elfogadott a kormány egy kormányhatározatot, az 511-es kormányhatározatot, amely a 2001. és 2006. közötti részre kijelölte a roma integrációs intézkedéseket, felelősöket, határidőket, tehát nem volt igazán sürgető az, hogy a kormány, illetve a parlament egy ilyen hosszú távú stratégiáról döntsön.
Azt szeretném még előzményként elmondani, hogy Teleki László mint politikai államtitkár részt vett egy nagyon széles körű társadalmi vitában 2005 folyamán, ami megelőzte ezt a programot. Rendkívül fontosnak tartom annak a kérdésnek a kapcsán, amit képviselő úr említett, hogy hogyan társadalmasítottuk mi ezt a programot, hogy romaszervezetek, kisebbségi önkormányzatok, cigányokkal foglalkozó intézmények nagy többségében meg lettek hívva erre a társadalmi vitára. Közel 700 szervezet vett részt ezen a társadalmi vitán, az ország mind a hét régiójában jártunk, és az ott kapott instrukciókat beépítettük a programba. Tehát ez a program, amit most önök itt az asztalon látnak, a civilek véleményét tartalmazza.
Itt a társadalmasításhoz kapcsolódóan még azt hadd jegyezzem meg, hogy a Roma Integrációs Tanács most állt fel, és ebben a tanácsban a legnagyobb, legrégebbi múlttal rendelkező civil szervezetek vesznek részt. Ez a tanács megtárgyalta a Roma Integráció Évtizede Programot, és támogatásáról biztosította a tanácsot.
Itt képviselő úr nagyon részletekbe menő szakmai kérdéseket említett. Ha idő van erre, akkor néhány dolgot csak említenék, tényleg nem szeretnék nagyon részletekbe belemenni. Valóban van egy súlyos problémánk azzal, hogy a telepfelszámoláshoz kapcsolódóan megfelelő mennyiségű adat áll-e rendelkezésünkre. De ez nem jelenti azt, hogy nem tudnánk azt, hogy mit kell már most csinálni. De vannak nagyon súlyos problémáink. Ha megnézi képviselő úr, szánjunk erre időt, beszéljük meg ennek a részleteit, én nagyon szívesen elmondom, hogy mi a problémánk a rendelkezésre álló adatokkal, miért kellene még adatokat biztosítanunk ahhoz, hogy valóban a legjobb helyen, valóban a legnagyobb szükséget élvező emberek számára biztosítsuk a programot.
Egészségügy kapcsán nagyon fontosnak tartom azt, amit ön mondott. A Roma Integrációs Tanács következő ülésére az egészségügyi tárca képviselőt meg kívánjuk hívni, pontosan azért, hogy az egészségügyi reform okoz-e olyan problémákat, amelyek kapcsán a legrászorultabbak, a tartós munkanélküliek kimaradnak-e az ellátásból vagy sem, itt megvan a megfelelő egészségügyi biztosításuk ezeknek az embereknek. A program elsősorban a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés programjait tartalmazza. Tehát azt szeretnénk, ha a cigányok ugyanolyan eséllyel férnének hozzá az egészségügyi ellátáshoz, mint a nem cigányok Magyarországon. Erre egy példát hadd mondjak. Azokon a területeken, ahol a cigányok élnek, ott a legkevésbé kiépített ma Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer. Vagy legyünk nagyon egyszerűek, az alapellátásban dolgozó orvosok nem nagyon vállalják el azokat a háziorvosi pozíciókat, ahol cigányok laknak. Ennek érdekében az egészségügyi tárca már 2005-ben elindított egy programot, külön forrást biztosított arra, hogy ezeken a helyeken orvosok legyenek, és a program egyik pontja szerint további forrásokat kíván mozgósítani annak érdekében, hogy ne legyen ellátási hiány, a cigányok ugyanúgy férjenek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, mint mások.
A foglalkoztatás kapcsán azt szeretném mondani, hogy mind hazai, mind pedig az uniós források tekintetében a legnagyobb források a foglalkoztatásra állnak rendelkezésre. Gyakorlatilag a humánerőforrás-programokban az SZMM, a szociális és munkaügyi tárca rendelkezik a legnagyobb forrásokkal, és éppen a foglalkoztatási programok miatt. Nagyon sok olyan intézkedés lesz az elkövetkezendő években, amelyek az inaktívak, hátrányos helyzetű emberek, tartós munkanélküliek foglalkoztatását segítik. Több közülük már el is indult, ilyen a "Lépj egyet előre!" program, amely már az NFT II-s források felhasználásával jelenleg zajlik.
Nagyon egyetértek képviselő úrral, hogy az Útravaló nem elég. Kell emellett olyan program, amellyel igazán tudjuk biztosítani azt, hogy a cigány gyerekeknek van lehetőségük a minőségi oktatás elérésére, adott esetben cigány ösztöndíjakra továbbra is szükség van. Hogy ennek milyen módjai lesznek, hogyan fognak ezek a rendszerek működni a jövőben, erről szól a program, tekintettel arra, hogy azt mondja, hogy az Útravaló ösztöndíjrendszert és roma ösztöndíjrendszert is kíván működtetni a jövőben.
Arra a kérdésre, hogy miért nem készül egy ciklusokon átívelő program, én azt gondolom, hogy ez az. Ennek a programnak a határideje 2015. Tehát 2015-ig szól az a hosszú távú stratégia, amelyet önök most a kezükben tartanak, és kétévenként, tehát nemcsak 2008-2009-re, hanem kétévenként készül intézkedési terv. Az első lesz a 2008-2009-es.
Egy mondatot engedjenek meg a monitoringról. Két szinten gondoljuk a monitoringot megvalósítani. Az első szintje az, hogy a kormányzati intézkedésekről be kell számolni kétévente a parlamentnek, az országgyűlési határozattervezet erről szól, méghozzá a 2. pontban azt mondja, hogy kétévente augusztus 31-ig jelentést kell készíteni az Országgyűlés számára az intézkedésekről. Van egy másik szintje a monitoringnak, az úgynevezett társadalmi hatások monitoringja, hogy változott-e valóban a romák helyzete, javult-e az egészségi állapotuk vagy nőtt-e a foglalkoztatottságuk. Erre vonatkozóan pedig független kutatások megrendelését írja elő a határozat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Alelnök asszony, parancsoljon!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA alelnök (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bocsánatot kérek, de azt hiszem, jól állunk idővel, ennélfogva megengedik talán nekem, hogy egyetlen egy rövid kérdést hadd tegyek fel. Most vizsgáljuk fölül, hogy a magyarországi lakosság hogyan áll az egészségbiztosítással.
Van valami információjuk vagy becslésük arra, hogy amikor az év végére érünk, akkor a cigány emberek körében mekkora hányad várható majd, hogy nincs biztosítása, és akkor mit teszünk? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is szeretnék kérdezni. Az én problémám az és lehet, hogy csak én nem értek ehhez a dologhoz, hogy szerintem az egy alapprobléma, hogy nem tudjuk, hogy kik a romák. Az európai uniós forrásokra épül a támogatások jó része, az Európai Unió nem ismeri a faji alapú támogatásokat, tehát egy antiszegregációs programban megy ez a dolog, de ahhoz nem feltétlenül kell romának lenni, hogy valaki ebből részesüljön. A szegénység felszámolása, inklúziós programok és így tovább, ez egy alapprobléma, nemcsak a kisebbségi választások kapcsán, hanem a statisztikai adatok alapján is. Van-e valamifajta gondolkodás abba az irányba, hogy hogy lehetne ezt a problémát megoldani úgy, hogy ez EU-konform is legyen vagy esetleg az unió meggyőzése arról, hogy ez nem jó irány, hogy nem beszélünk valamiről, ami van és valamifajta elvont érdekek vagy alapelvek nevében nem veszünk tudomást ilyesfajta különbségekről. Farkas Flóriánnak adok szót.
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Arra azért nagyon vigyázzunk, hogy ne véletlenszerű legyen ez az akció, mert ha csak az uniós forrásokra építünk, akkor ez politikai zsákbamacska. Annál is inkább, mert az NFT II-ben nincs nevesítve a cigányügy. Tehát ez jól ködösítve le van rakva, mindannak ellenére, hogy az Európai ügyek bizottságában dolgoztam az előző ciklusban és akkor behívtuk a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat és azt kértük, hogy legyen nevesítve a cigányügy. Akkor ő ígéretet tett rá. Ez nem valósult meg, tehát szerintem az uniós pénzek felhasználása továbbra sem lesz sikeres és a magyarországi cigányság nem fogja élvezni az uniós csatlakozásból eredő előnyöket. Tehát erre építeni csak és kizárólag, ez hiba lenne a kormányzat részéről. Igenis mellé kell rendelni a kormányzat részéről a rászánt támogatást.
A másik észrevételem az, hogy kétévenként beszámol a kormányzat a parlamentben. Két monitoringelemet említett a főosztályvezető úr, én egy harmadikat javasolnék, ha lehet, és ez talán életszerű lenne, mégpedig, hogy vonják be az érintetteket a településeken, a megyékben és folyamatosan adjanak tájékoztatást arról, hogy ha kiment egy támogatás egy telepfelszámolási programra, mi lett abból. Vagy egy foglalkoztatási programból mi lett? Mert ha két év múlva számolunk be róla, akkor az vagy nincs vagy nem is volt. Tehát két évvel rá sok mindent el lehet hitetni, meg le lehet tagadni. Tehát egy életszerű monitoringra gondolok én, amely folyamatos részvétel is egyben a programban, és úgy is, mint érintett.
A másik, amit szeretnék itt is elmondani ebben a bizottságban, amit elmondtam az Integrációs Tanács ülésén is, hogy én addig leszek ebben a testületben, amíg látok eredményt. Ha nem, akkor demonstratíve jövök ki és ez a program, amit most elindít a kormányzat, egy nagyon komoly konfliktusforrást is feltételez a cigányok és a kormányzat között, ha ebből nem lesz semmi. Mert megint elindul valami, megint beszélünk valamiről és jó lenne, ha ez nemcsak a kommunikáció szintjén lenne, hanem tényleg hozzárendelné a kormányzat a támogatást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úrnak visszaadom a szót.
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (SZMM) reagálásai
DR. ÜRMÖS ANDOR főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Ha megengedik, én a ki a roma című kérdéssel kezdeném. Valóban egyetértek elnök úrral. Ez egy nagyon hosszú ideje zajló vita, igazán jó megoldás nincsen rá. Több tanulmány készült erről, több kutatónak vannak ezzel kapcsolatosan véleményei. Ezt a kérdést megpróbáltuk a legegyszerűbben értelmezni a programban. Azt tudjuk, hogy a cigányság problémái leginkább a szegénységből fakadnak. Nemcsak, de leginkább a szegénységből. És ha a társadalom különböző osztályait vizsgáljuk, akkor ahogy megyünk lejjebb a társadalom osztályaiban, rétegeiben, egyre több cigány embert találunk. Tehát a társadalom peremén él sajnos a legtöbb cigányember. Éppen ezért a program azt mondja, hogy a mélyszegénységben élőket célozzuk meg, azokat az embereket, akik valamiért a társadalom peremére szorultak és a programjainkban, intézkedéseinkben meg kell teremteni azt, hogy itt nemcsak általában a legszegényebbekről beszélünk, hanem azon belül is a cigány emberekről. Ez egy nagyon nehéz feladat egyszerűen azért, mert sem a hazai, sem az uniós támogatáspolitika igazából nem ad lehetőséget, ahogy elnök úr említette, a technikai alapú források megjelenítésére. Azonban arra van lehetőség és talán ez egy új szemlélet, hogy a legszegényebb embereket, a leghátrányosabb térségben élőket célozzuk meg, mert nekik van megítélésünk szerint a legnagyobb segítségre szükségük.
Azt is szeretném jelezni ezzel kapcsolatosan, hogy nagyon hosszú ideje zajló vita, hogy vajon az elkülönített források segítik-e az integrációt. Erre a vitára is azt szoktuk mondani, hogy ne vitázzunk erről hosszasan, mert nagyon régóta zajlik ez a vita, hanem használjuk ezt a lehetőséget is, az elkülönített forrásokat is és, használjuk a másikat is, amikor a szegénységpolitikában rendelkezésre álló forrásokat használjuk a cigányság integrációjára, de ott teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy a cigányok hozzáférjenek. Hogyan lehet ezt megteremteni? Ezt úgy lehet megteremteni például, hogy nem feledkezünk meg a szegénységpolitikában az oktatási és lakhatási szegregációról. Tehát nem pusztán szegénységellenes intézkedésekről beszélünk, hanem azon belül oktatási integrációról, azon belül cigánytelep-felszámolásról mindenképpen kell, hogy beszéljünk.
Milyen más feltétel szükséges még? A cigányoknak részt kell venniük ezekben a programokban és a program utal arra, hogy olyan esélyegyenlőségi kritériumokat kívánunk érvényesíteni, amely biztosítja azt, hogy a döntéshozás, illetve a végrehajtás folyamataiban részt vesznek a cigányok. Ezért roma szakemberekből álló hálózatok felépítését írtuk elő és azt mondtuk, hogy minden ágazatban legyenek olyan szakemberhálózatok, amelyek segítik azt, hogy a cigányok hozzáférése az ellátásokhoz, legyen az egészségügy, foglalkoztatás, biztosított legyen. Erre talán jó példa a jelenleg működő munkaügyi központokban látható roma foglalkoztatásszervező menedzseri hálózat. Tényleg minden munkaügyi központban van roma munkatárs és ennek a fejlesztésére kerül sor uniós források igénybevételével. Minden kirendeltségen az elkövetkező években lesz roma munkatárs. Ezt várjuk az oktatástól, az egészségügytől és a szociális ellátástól is.
Visszatérve arra a kérdésre, hogy egészségbiztosításuk van-e azoknak az embereknek, akik tartós munkanélküliek, akiknek nem volt olyan jövedelmük, amiből biztosíthatták az ellátást. Eddig, erre vonatkozólag, ahogy említettem, kérjük az egészségügyi tárcát, hogy számoljon be arról, hogy már ebben az elmúlt időben, az elmúlt egy hónapban jelentkeztek-e olyan problémák, amelyekkel azonnal foglalkoznunk kell, mert ha igen, akkor arra speciális kormányzati intézkedéseket kell foganatosítani, nem január 1-jén kell arra rádöbbenni, hogy van néhány ezer ember Magyarországon, akinek nincs egészségügyi ellátása, illetve fizetnie kéne érte. Úgyhogy egyetértünk, nagyon gyorsan szeretnénk ennek a kérdésnek a végére járni.
Nemcsak EU-s források állnak rendelkezésre, a program azt mondja, hogy hazai és uniós forrásokat kell igénybe venni. A telepfelszámolás erre egy jó példa. Az uniós források is csak részben fogják a telepfelszámolást segíteni. Ez egy ismert probléma, hogy az unió nem engedi a lakhatási problémák megoldását. Nincs igazán arra lehetőség, hogy a kistelepülésen élők lakhatási problémáit megoldjuk. Éppen ezért továbbra is hazai forrásokat kell igénybe vennünk, de emellett használhatjuk a foglalkoztatási vagy szociális természetű uniós forrásokat. Az lenne a cél, hogy ezeket a forrásokat a lehető leghatékonyabban összekössük és komplex programokat indítsunk.
Nagyon egyetértek azzal, amit a monitoring kapcsán mondott a képviselő úr, és hadd hívjam fel a figyelmét a határozattervezet 4. pontjára, ahol azt mondja a határozattervezet, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy gondoskodjon arról, hogy a stratégiai tervről és annak előrehaladásáról a közélet és a civil szféra képviselői folyamatosan tájékoztatást kapjanak.
Tehát igen, ezt rendkívül fontos feladatnak tartjuk, hogy ne csak egy papír legyen, ha lehet így fogalmazni, ebből a programból, hanem ennek előrehaladásáról, ennek megvalósulásáról folyamatos tájékoztatást kapjanak a civil élet szereplői. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. Ha nincs egyéb kérdés, hozzászólás, akkor kérdezem a bizottságot, hogy kik azok, akik általános vitára alkalmasnak találják a határozati javaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság 16 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot.
Miután itt első helyen kijelölt bizottság vagyunk, úgy gondolom, hogy előadó állítására van szükség. (Fogarasiné Deák Valéria: Teleki képviselő úr.) Teleki képviselő úr megkapta ezt a nemes feladatot. Köszönjük szépen. Köszönjük a megjelenést.
A 9. számú napirendi pont következik, az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Üdvözöljük a minisztérium képviselőit. Ha megtennék, hogy bemutatkoznak, hogy beazonosítsuk önöket.
DR. SOLYMÁR KÁROLY osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Solymár Károly vagyok, az Infokommunikációs és e-gazdasági főosztály osztályvezetője.
CSISZÉR GÁBOR tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Csiszér Gábor ugyanerről a főosztályról.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben a törvényjavaslatot indokolni akarják néhány mondatban, erre van lehetőség.
Dr. Solymár Károly osztályvezető (GKM) szóbeli kiegészítése
DR. SOLYMÁR KÁROLY osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, röviden szeretnénk csak kiegészíteni, kifejezetten azokra a kérdésekre kitérni, amelyek adatvédelmi rendelkezéseket érintenek. Alapvetően ezek a rendelkezések a kéretlen elektronikus hirdetések újraszabályozásához kapcsolódnak, és a törvényjavaslat 10. szakaszában találhatók.
Fontos kiemelni, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság, amely most is eljár az elektronikus kéretlen hirdetésekkel kapcsolatban, egy olyan eszközt kap, amellyel sikeresebben derítheti fel az elektronikus hirdetések küldőit, illetve a kéretlen elektronikus hirdetés közzétevőit. A 10. szakaszban található tehát egy törvényi célú adatkezelés, egy törvényi adatkezelést konstituál a törvényjavaslat. Az adatvédelmi biztos bevonásával alakítottuk ki a szabályozást.
Alapvetően az adatkezelés célja, időtartama és a konkrét adatkör is pontosan meghatározott. A hatóság tehát a közvetítő szolgáltatóhoz fordul, és olyan adatok tekintetében kérheti az adatok kikérését, amelyeket a szolgáltató egyébként is kezel, tehát új adatkészletezésre természetesen nem jogosít fel a törvényjavaslat, pusztán egyébként a rendelkezésre álló adatokat az elektronikus hirdető személynek felderítése céljából kérheti ki a szolgáltató. Alapvetően ez a legfontosabb adatvédelmi tárgyú rendelkezés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés az előterjesztőhöz, vagy hozzászólás. (Bíró Ildikó jelentkezik.) Bíró Ildikó, parancsoljon!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni, hogy a törvénymódosításba miért kívánták azt belefoglalni, hogy a vevőszolgálati helyiséget megszüntetik, mert ezzel még jobban nehezítik ezeknek a cégeknek a megtalálását. Köszönöm.
ELNÖK: Megkérdezzük, hogy van-e még egyéb kérdés, és akkor egy körben lehet válaszolni. Van-e még valakinek kérdése, hozzászólása? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor parancsoljon.
DR. SOLYMÁR KÁROLY osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Hosszú évek vitája pont ez a vevőszolgálati, illetve az üzlethelyiség kérdése. Nagyon sokszor éppen azzal az ellenérvvel találkoztunk, hogy valójában az elektronikus kereskedelmet és a csomagküldő kereskedelmet egy teljesen lehetetlen helyzet elé állítja az, hogy alapvetően üzleten kívül történő kereskedés esetében olyan adminisztratív kötelezettséget rovunk a vállalkozásokra, amelyek igazából a fogyasztóvédelem érdekeit nem szolgálják megfelelően. Egy dologra volt igazából jó ez a vevőszolgálat, az ellenőrző hatóság megtalálhatta ezeket. Tehát pontosan azokat kereste meg a hatóság, akik egyébként betartották a törvényi rendelkezéseket és megfelelően jártak el. Pont azokkal szemben, akik rejtőzködnek, eddig sem volt vevőszolgálati helyiségük és ezután sem lett volna, azokkal szemben kell fellépni anonim vásárlásokkal, pont ezeket kell megkeresni.
Egyébként nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a fogyasztók kiszolgálását számos módon meg lehet tenni, tehát akár a postai vagy a futárszolgálat útján történő visszaküldés a legnagyobb elektronikus kereskedelmet, illetve csomagküldő kereskedelmet folytatók esetében bevett nemzetközi gyakorlat. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy ki kell kényszeríteni a vevőkkel szembeni kötelezettségeket, panaszkivizsgálás, áruvisszavétel kérdését, de semmiképpen sem a vevőszolgálattal lehet megoldani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás, amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk-e a törvényjavaslat. Igen? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel ellenszavazat és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen a megjelenést. Gondolom, előadót nem kívánunk állítani ebben az ügyben.
A 10. számú napirendi pontunk következik, a bizottság körébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása a "Legyen jobb a gyerekeknek!" nemzeti stratégiáról szóló határozati javaslat kapcsán. Varga Ágnes irodavezető van jelen?
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Helyett dr. Kovárik Erzsébet miniszteri biztos.
ELNÖK: Még jobban meg vagyunk tisztelve. Köszönjük a megjelenést.
Az 1. számú javaslat dr. Csáky András képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot, de itt szeretném megjegyezni, hogy van egy oktatási bizottsági csatlakozó módosító indítvány, amely egy olyan szöveget tartalmaz, amit a kormány tud támogatni. Lényegét tekintve ugyanezt a jelentési kötelezettséget foglalja össze, csak nem a költségvetési törvény tájékoztatójában, amihez az államháztartási törvényt kellene módosítani.
ELNÖK: Az is megérkezett, és arról is fogunk szavazni.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak jeleztem.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. Igen? (Szavazás.) 6 igen. Nem? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 2. és a 3. módosító javaslatról együtt döntünk, Tatai-Tóth András és társai módosító javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem fogok ennyit akadékoskodni, de ha lehetne, itt külön kérném a szavazatot, ugyanis a 2. számú javaslatot támogatjuk, a 3. számú javaslatot azért nem, mert van egy bizottsági módosító, ami egy szövegét tekintve pontosabb és számunkra elfogadhatóbb javaslatot tartalmaz.
ELNÖK: Jó, akkor külön fogunk róla szavazni. Azért hadd tegyem hozzá, hogy a képmutatás tipikus esete ez a módosító javaslat, hogy az egyházak bevonására itt sor kerül, mindenfajta konkrét dolog, illetve népfrontos hangulata van a dolognak, ezt azért hadd jegyezzem meg a jegyzőkönyv számára. Civil szervezetek, egyházak, úttörők szövetsége az nincs felsorolva itt. (Gusztos Péter jelentkezik.) Gusztos képviselő úré a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Szavazzuk le a módosító indítványt, vagy mit javasol?
ELNÖK: Megkérdezhetem, hogy erről a véleményről mi az álláspontja a kormánynak, ennyi az egész, de tartózkodni fogok éppen ezért, csak az egyházak felé üzenem, hogy nem azért, mert nem tartom jónak, hogy részt vesznek a gyerekvédelemben, hanem azért, mert álságosnak találom ezt. Ez egy esetleges dolog, semmire nem kötelez senkit. Föl van kérve. Egyrészt mindig azt mondjuk, hogy ne avatkozzanak bele, itt meg azt mondjuk, hogy avatkozzanak bele, szóval az egész dolog szerintem rendszeridegen is, és mondom, népfrontos hangulatot áraszt. Ha valakinek más a véleménye erről, azt elfogadom, az enyém ez. Parancsoljon!
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az eredeti javaslatban nem szerepelt külön az egyház mint egyébként civil szervezet, tehát belefér ebbe a kategóriába. Volt egy olyan módosító javaslat, hogy a történelmi egyházakat vonjuk be. Ezt azért nem támogattuk annak idején, mert a történelmi egyházat nem lehet jogi szövegekben használni. De az, hogy az egyház megjelenjen külön és ezt több képviselő szeretné, nem álltunk ellen a népfrontos hangulatnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Számomra ez a válasz elfogadható. Kérdezem a bizottságot, a 2. számú módosító javaslatot támogatja-e. Igen? (Senki sem jelentkezik.) Nem? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás? (Szavazás.) 16 tartózkodás.
A 3. számú módosító javaslat következik. Ezt akkor ezek szerint nem támogatja értelemszerűen.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. Igen? (Senki sem jelentkezik.) Nem? (Szavazás.) 10 nem. 10 nemmel és 6 tartózkodással a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada sem támogatta ezt a módosító javaslatot.
A 4. számú javaslat következik, Tatai-Tóth András és társai módosító javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez egy ötpárti szövegjavaslat volt, ami fájdalmunkra jobb szöveg, de miután az az álláspont, hogy az ötpárti javaslatokba egyoldalúan egyik párt javaslatát se fogadjuk be, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tizenhat nemmel a bizottság egyharmada sem támogatta. 5. javaslat.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, az indokok hasonlóak azzal együtt, hogy itt egy tartalmi indoklást is hozzátennék. Itt olyan határidőt és feladatot szab meg az országgyűlési határozat a kormány számára, amely jelentősen szűkíti a mozgásterét és ennek a stratégiai országgyűlési határozatnak ez nem lehet feladata.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bizottság? (Szavazás.) Hat igen, tíz nemmel a bizottság többsége nem, de több, mint egyharmada támogatta. A 6-os javaslat következik.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen és tíz nemmel megvan az egyharmad. A 7-es javaslat következik.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen és tíz nemmel megvan az egyharmad. A 8-as számú javaslatban Török Zsolt kapcsolódik.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen és tíz nemmel megvan az egyharmad. A 9. számú következik.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen és tíz nemmel megvan az egyharmad. 10-es?
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hat igen és tíz nemmel megvan az egyharmad. Végül van három módosító kiosztva. Az Oktatási bizottság módosítója, amelyik szintén az egyházakkal kapcsolatos álláspontot rögzíti.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen és hat tartózkodással a bizottság többsége támogatta. A 39-es számú pont.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tizenhat igennel támogatja a bizottság. A 40-es számú javaslat.
DR. KOVÁRIK ERZSÉBET miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz nemmel és hat tartózkodással a bizottság egyharmada sem támogatta. Ennyi volt.
A 11. napirendi pontunk következik. A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözlöm dr. Berzsenyi Adriennt. Az 1-es és a 2-es módosítóról szavazunk.
DR. BERZSENYI ADRIENN tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és hat nemmel a bizottság többsége támogatta. A 2-es következik.
DR. BERZSENYI ADRIENN tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igennel és hat nemmel a bizottság többsége támogatta. Köszönjük a megjelenést.
A 12. napirendi pont következik. Döntés a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriumába Lénárt László (MSZP) képviselő helyére delegálandó kormánypárti frakciót képviselő személy jelöléséről, aki nem más, mint Teleki László az előterjesztés szerint. Van-e hozzászólás ehhez a javaslathoz? Alelnök asszony.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Természetesen az érintettek kérésére, illetőleg beleegyezésével javasoljuk tisztelettel a bizottságnak a cserét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazzunk. Ki az, aki támogatja a cserét? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság. Köszönöm szépen.
Egyebekben van-e valakinek kérdése, hozzászólása? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen a megjelenést és a munkát.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 7 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Földi Erika