EMBCB-27/2007.
(EMBCB-57-2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. szeptember 18-án, kedden, 12.10 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita) és az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (T/3578/1. szám) *
Szóbeli kiegészítések *
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) *
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium) *
Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék) *
Kérdések, hozzászólások, válaszok *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló J/3205. számú beszámoló (Általános vita) *
Balogi Csaba igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Balogi Csaba igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal) reflexiói *
Szászfalvi László (KDNP) újabb hozzászólása *
Határozathozatal *
Egyebek *
3. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) megérkezéséig dr. Semjén Zsoltnak (KDNP)
Lénárt László (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) dr. Szabóné Müller Tímeának (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Pettkó András (MDF) megérkezéséig Ékes Ilonának (Fidesz)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Dr. Csepregi András főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága)
Balogi Csaba igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
Pongrácz Éva osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Czilágyi Gyöngyi főtanácsos (Állami Számvevőszék)
Dr. Siskáné Draviczky Éva számvevő (Állami Számvevőszék)
Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes (Állami Számvevőszék)
Vargáné Márton Anna vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Ispánovity Márton kormánytanácsos - MEH Nemzeti és etnikai kisebbségi főosztály
Balog József elnökhelyettes (Országos Cigány Önkormányzat)
Dr. Oláh Attila kormánytanácsadó (MEH)
Dr. Csanády Márton parlamenti titkár (Református Egyház Zsinati Iroda)
Szűcs Zsuzsanna gyakornok (MSZP)
Kiss Karolina szakértő (MSZP)
Berzétei Ákos gyakornok (PPKE-JÁK)
Bráda Ferenc gyakornok (Debreceni Egyetem - BTK)
Dr. Borovszky Tímea titkárságvezető (OKM)
Dr. Soproni Roland szakértő (Fidesz)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 10 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel az ülés határozatképes. Mondom a helyettesítéseket: Szászfalvi Lászlót Semjén Zsolt képviselő úr helyettesíti, Donáth Lászlót várjuk, addig Fogarasiné Deák Valéria helyettesíti, Lénárt képviselő urat Nyakó képviselő úr helyettesíti, Tóth Gyulát Szabóné Müller Tímea helyettesíti, Wiener György jelen van, Gusztos Péter jelen van, Farkas Flóriánt Varga képviselő úr helyettesíti, Fazekas Sándort Bíró Ildikó képviselő asszony helyettesíti, Varga József jelen van, Semjén képviselő úr jelen van, Pettkó Andrást pedig Ékes Ilona helyettesíti. Köszönöm szépen. (Megérkezik Donáth László. - Közbeszólások.) Egy bizottsági elnöknél az is fontos, hogy ne halljon meg mindent, amit nem kell meghallania.
A napirendi javaslatot kézhez kapták a képviselők. Kérdezem, hogy van-e hozzá hozzászólás, kiegészítés, kérdés, más javaslat. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor, kérem, fogadjuk el a napirendet. (Szavazás.) Tizenkilenc igennel a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának eldöntése, és ezen belül meghallgatjuk, illetve megtárgyaljuk az Állami Számvevőszék jelentését, amely a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szól - erről külön nem fogunk szavazni, hanem az általános vitára alkalmasság egyúttal a jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásunkat is jelenti.
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőjét, Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes asszonyt, György István főtanácsos urat, az Állami Számvevőszék részéről pedig dr. Elek János főigazgató helyettes urat és Pongrácz Éva osztályvezető asszonyt. Nem tudom, ki kezdi, a Pénzügyminisztérium vagy az Állami Számvevőszék, gondolom, egymás között megbeszélik.
Az előterjesztést kézhez kaptuk, az anyagot behoztuk az optikus szemléltetés érdekében. A képviselők nyilván mind átlapozták ezt a komoly anyagot. Ha kiegészítés vagy hozzászólás van még, akkor azt meghallgatjuk. Önöké a szó. (Nyenyestánné Endrész Katalin jelzésére:) Parancsoljon, főosztályvezető asszony!
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Újra elérkeztünk az előző évről szóló beszámoló megtárgyalásához. A kormány az államháztartási törvényben foglalt kötelezettsége szerint a költségvetési évet meghaladó 8. hónapban benyújtotta a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Ezt megelőzően két hónappal a tervezetet az Állami Számvevőszék rendelkezésére bocsátotta a Pénzügyminisztérium. Az Állami Számvevőszék, mint minden évben, most is számos javaslattal, jobbító szándékú észrevétellel segítette a Pénzügyminisztérium munkáját, amelyek többsége a törvényjavaslatban átvezetésre került. Ezúttal is megköszönjük a Számvevőszék segítségét a törvényjavaslat összeállításában.
A képviselők elé elég terjedelmes zárszámadási törvényjavaslat került a kiegészítő mellékletekkel együtt, ezért röviden összefoglalnám, amit a gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai folyamatokról érdemes elmondani, valamint megemlítenék néhány olyan területet, amely a bizottság érdeklődésére számot tarthat.
A kormány a 2006. évi költségvetési törvény összeállítása során a gazdaságpolitikájában egyszerre két, részben egymással ellentétes elvárásnak kívánt megfelelni: egyrészt biztosítani akarta a megkezdődött felzárkózási folyamat tartósságát, másrészt pedig javulást kívánt elérni az egyensúlyi feltételekben. A világgazdaság külső konjunktúrája kedvezően alakult, összességében 6 százalékos növekedést mutatott, az EU GDP-je is 2,9 százalékkal nőtt 2006-ban. Ez a magyar gazdaság GDP-jének a növekedésére is kedvezően hatott, az év egészében 3,9 százalék volt a GDP bővülése, ami nagyjából megfelel a költségvetés tervezése során számított peremfeltételeknek: a költségvetés tervezése 4 százalékos GDP-bővüléssel számolt. A külső konjunktúra hatására mind az áruexport, mind az áruimport volumene jelentősen növekedett, az áruforgalom hiánya a folyamatok hatására 1 milliárd euróval kedvezőbb volt 2005-ben, mint az azt megelőző évben.
A háztartások fogyasztása tulajdonképpen az év egészében 1,2 milliárddal haladta meg az előző évit, míg az államháztartás fogyasztási kiadásai csökkenő tendenciát mutattak. 2006-ban a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset-növekedés 8,1 százalékkal nőtt, a nettó átlagkereset 7,5 százalékkal növekedett. Ennek a szektorok közötti megoszlása eltérő: a versenyszektorban nagyobb volt a növekedés, mint a költségvetési szférában.
A KSH intézményi statisztikája szerint az alkalmazottak száma nagyon enyhén, 0,1 százalékkal emelkedett, amely emelkedést főleg a versenyszektor produkálta, ahol az emelkedés 0,6 százalékos volt, szemben a költségvetési szférával, ahol a kormányzati szándékokkal összhangban 2,2 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma.
Az éves fogyasztóiár-emelkedés üteme 2006-ban 3,9 százalék volt. Ez az év különböző szakaszaiban lényegesen eltért, emelkedő tendenciát mutatott különböző belső és külső hatások alakulásának az eredőjeként.
A fiskális folyamatokról is ejtenék néhány szót. A költségvetés tervezésekor, illetve elfogadásakor az államháztartás hiányát 6,8 százalékban határozta meg a költségvetési törvény eredetileg. Az évközi gazdasági, költségvetési folyamatok alakulása ettől eltérő pályát mutatott, ezért a költségvetési törvény módosításra került: egy februári, technikai jellegű módosítást követően júniusban és októberben került sor a költségvetési törvény módosítására. Összességében az év egészében az eredeti államháztartási hiány GFS-szemléletben 9,3 százalékon alakult. Ez összességében, az alrendszerek egészét tekintve a következőképpen alakult: a helyi önkormányzatok a 2006. évet 156,5 milliárd forintos hiánnyal zárták; a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya 1961,6 milliárd forint volt; az elkülönített állami pénzalapok 49,9 milliárd forintos többlettel zártak; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a 2006. évi költségvetési hiánya pedig 130,8 milliárd forint volt, ami elsősorban az Egészségbiztosítási Alap hiányából adódott.
A bizottság megkapta a Pénzügyminisztérium által a 2006-os zárszámadási adatokból összeállított a társadalmi szervezetek címzett támogatását, illetve az alapítványok, közalapítványok támogatását tartalmazó adatokat. Ebből látható, hogy a társadalmi szervezetek címzett támogatására 2006-ban 11 milliárd 462 millió forintos kifizetés történt, ami az előző évhez képest 1,2 százalékos, tehát szerény mértékű növekedést mutat.
Az alapítványok támogatásának a dinamikája ennél nagyobb, ott 12 százalékos növekedés figyelhető meg. A civil szervezetek, társadalmi szervezetek feladatainak a támogatására, illetve a működésük folyamatosságának a biztosítására kiegészítő forrásokat tartalmaz a Nemzeti Civil Alapprogram, amelynek a céljaira a 2003. évi L. törvény értelmében a költségvetés 7 milliárd 306 millió forintos támogatást biztosított. Ez az összeg az előző évit 14,5 százalékkal haladja meg.
A nemzetiségi és kisebbségi intézmények címzett támogatására 3 milliárd 541 millió forintot fordított a költségvetés. Ezt kiegészítette a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatására a helyi önkormányzati fejezetek központosított előirányzatain belül tervezett egymilliárd 166 millió forintos előirányzati keret. Ez biztosította a 2006-ban lezajlott választások következtében 399 újonnan alakult kisebbségi önkormányzat működését is. A nemzetiségi óvodák, iskolák fenntartásához többletforrást biztosított a normatívákon felül az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt pályázat, amelyben 247 önkormányzat részesült kiegészítő támogatásban. Az e célra kifizetett összeg az önkormányzati támogatások fejezetközpontosított előirányzataiból egymilliárd 24 millió forint volt.
A normatív állami hozzájárulásokon túl további kiegészítő támogatásban részesültek a nemzeti, etnikai, kisebbségi óvodai nevelést, iskolai oktatást, roma kisebbségi oktatást végző intézmények. Erre a célra összesen hárommilliárd 30 millió forintos kifizetés történt.
A kizárólag magyar nyelvű roma kisebbségi oktatás-nevelés céljaira egymilliárd 370 millió forintot fordított a költségvetés. Ezek mellett kiegészítő támogatást kaphattak a nappali rendszerű iskolai oktatásban a nemzetiségi nyelvű oktatást folytató intézmények. Erre tekintettel 572 millió forint támogatás kifizetése történt. A két tanítási nyelven folyó oktatás céljaira a költségvetés egymilliárd 516 millió forintot fordított. Az oktatás terén az esélyegyenlőség javítását szolgálja a hátrányos helyzetű tanulók Arany János tehetséggondozó programja, amelynek a céljaira kétmilliárd 127 millió forintos kifizetés történt 2006-ban.
A kormány a 2005/6-os tanévben meghirdette az Útravaló ösztöndíj programot, amelynek célja a mély szegénységben élő, alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekeinek a támogatása. Közöttük sok roma tanuló kap támogatást, összesen 17 ezer főt ért el ez a támogatás, egymilliárd 955 millió forint összegben.
Mind a közoktatásban, mind a szociális ellátásban a humán szolgáltatást végző nem állami intézmények az állami intézményekkel azonos jogcímeken azonos feltételek mellett részesülhetnek normatív támogatásban. Összességében a két ágazatnak a nem állami intézményi kör tekintetében a költségvetés által kifizetett összeg 114,8 milliárd forintot tett ki 2006-ban.
A hátrányos helyzetűek, közöttük a romák helyzetének javítását, az integráció elősegítését szolgálja a Munkaerő-piaci Alapból biztosított felzárkóztatást - a foglalkoztatás révén - segítő program.
Kiemelném ezek közül a járulékkedvezménnyel történő foglalkoztatás lehetőségét, valamint a kiemelt közmunkaprogramok támogatását, amelyben 2006-ban 24 ezer fő vett részt. Nagyon jelentős volt a közhasznú munkavégzés támogatása is. Ebben összességében 64 ezer fő vett részt 2006-ban. A közcélú munka, a közhasznú és közmunka elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben kerül megszervezésre és a munkanélküliek, közöttük a romák foglalkoztatásba, munkaerő-piacra történő integrációjának elősegítését is szolgálja, ahol egyébként más munkalehetőség nem nagyon van.
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány számos, elsősorban a romák munkaerő-piaci integrációját segítő programokat szervez évek óta és 2006-ban is folytatódtak ezek a programok. Ezzel is reményeink szerint nem egy év alatt természetesen, de javulást lehet elérni a hátrányos helyzetű térségekben a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévő rétegek integrációjára, felzárkóztatására. Köszönöm a figyelmet és átadom a szót a kollégámnak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Dr. György István jelzésére:) Parancsoljon!
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Egy-két mondatot még hozzátennék az egyházi intézményrendszer finanszírozásával kapcsolatban. Azt hiszem, hogy viszonylag nyugodt évnek tekinthetjük a 2006-os esztendőt, mert az elfogadott jogszabályoknak, törvényeknek megfelelően több automatizmus biztosította az egyházi intézmények állami támogatását. Így az 1 százalékos rendelkezési lehetőséggel felajánlott 0,3 százalék kiegészítve a progresszív személyi jövedelemadó 0,9 százalékára, végeredményben 12,2 milliárdos támogatást jelenthetett. A hitoktatók díjazására is a korábbi éveknek megfelelően a 3,3 milliárd forint rendelkezésre állt, illetve felhasználásra kerülhetett. A vidéki lelkészi szolgálat támogatására az inflációt követően a jövedelempótlékra egymilliárd 500 millió forint került kifizetésre. A különböző beruházásokra, támogatásokra mind a Kulturális Alapból 430 millió, mint pedig még 519 millió került felhasználásra.
Az egyházi járadékfizetésnél a járadékalap szintén a korábbi gyakorlatnak és elvárásnak megfelelően az inflációval megnövekedett, így ez az összeg is közel nyolcmilliárd forint lehetett.
A különböző közfeladatok ellátására 2006-ban is rendelkezésre állt az egyházi fenntartóknak mind a közgyűjteményi, a közművelődési, a közoktatási, felsőoktatásai, a szociális intézmények támogatására az összeg, sőt a táblázatból láthatják, hogy itt egy egészségügyi normatív támogatásról, az OEP által kifizetett két és félmilliárd forintról is tájékoztatást tudunk adni, mert ezt is megkértük, megkaptuk. Így összességében 98 milliárd forint került utalásra különböző egyházi közfeladatokra, illetve az alapfeladatok támogatására az állam részéről.
Még a hagyományoknak megfelelően a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezésére is a 3,5 milliárd forint a tervnek megfelelően kifizetésre került. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt javaslom, hogy az Állami Számvevőszék képviselőjét is most hallgassuk meg, ha vannak kiegészítései, ha van hozzászólása, majd együttesen a jelentésről és magáról a zárszámadásról együtt tudjuk lefolytatni a vitát. Parancsoljon, főigazgató úr!
Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
DR. ELEK JÁNOS főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettsége, hogy ellenőrizze a költségvetésről készült zárszámadást - ennek a körülményeiről szeretnék néhány dolgot elmondani.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a 2006. évi költségvetés végrehajtása során érvényesültek-e a jogszabályok előírásai, a teljesítést bemutató adatok valósághűen tükrözik-e a pénzügyi folyamatokat, és a zárszámadási dokumentum előterjesztése megfelelt-e a vonatkozó törvényi előírásnak. Ennek megfelelően a zárszámadás adatainak megbízhatóságát az Állami Számvevőszék által kidolgozott financial audit módszerével minősítette, amelyet kiegészített az elszámolásokhoz kapcsolódó szabályszerűségi vizsgálat. Ezek eredményei határozták meg a beszámolók, elszámolások megbízhatóságáról adott véleményünket.
Az elkülönített állami pénzalapok zárszámadásának ellenőrzése mellett felhasználtuk és hasznosítottuk az ott végzett könyvvizsgálatok értékelését is.
A nemzetgazdasági elszámolások esetében az érintett szervezetek - mint az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség, a kincstár - informatikai, számítástechnikai rendszerét is ellenőriztük.
Az önkormányzati alrendszerek vonatkozásában szabályszerűségi szempontból ellenőriztük a központi költségvetésből nyújtott hozzájárulást és támogatást, valamint az átengedett személyi jövedelemadó igénylését és felhasználását. A címzett és céltámogatással megvalósított, befejezett beruházások esetében a teljesítményellenőrzés módszerével vizsgáltuk a beruházások célszerűségét és eredményességét.
Mint ahogy tapasztalták, az előző évek gyakorlatának megfelelően továbbra is két kötetben terjesztettük az Országgyűlés képviselői elé a jelentésünket. Az első kötet tartalmazza az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és javaslatait, valamint a dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzésére, illetve az államháztartás alrendszereire vonatkozó részletes ellenőrzési megállapításainkat. A második kötet, amely a Függelék névre hallgat, tartalmazza a költségvetési fejezetekre, az EU-támogatásokra, az elkülönített állami pénzalapokra, a társadalombiztosítási alapokra, a helyi önkormányzatokra, tehát az államháztartás alrendszereire vonatkozó részletes megállapításainkat és javaslatainkat.
A bizottság hatáskörébe tartozó zárszámadási tételek, tekintettel azok széles körére, egy helyen nem találhatók meg. Az ezzel kapcsolatos ÁSZ-vélemény, tekintettel azok széles körére nem egy helyen található meg, azokat részletesen a második kötetben, a Függelékben, a fejezeteknél, illetve az államháztartás alrendszereinél, mint például az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeténél találhatják meg az országgyűlési képviselők.
Mindezek előrebocsátásával kérem a bizottságot, hogy az ÁSZ jelentését tárgyalja meg, és az általános vitára alkalmasságát javasolja.
Kérdések, hozzászólások, válaszok
ELNÖK: Köszönjük szépen. A jelentést nem fogjuk javasolni általános vitára, csak magát a törvényjavaslatot, de az nyilván az ÁSZ-jelentésről is elmondja a bizottság véleményét.
Akkor most a bizottság tagjaié a szó, a hozzászólásokat és a kérdéseket szerintem úgy, ahogy szoktuk, együtt lehet megfogalmazni - kinek mire van indíttatása -, azokat összegyűjtjük, aztán majd több kör is lehet. Az első kör után majd válaszolnak az illetékesek. Tessék parancsolni! (Senki nem jelentkezik.)
Nekem több kérdésem is van, csak nem akartam én kezdeni. Nem tudom, Pettkó András nem akar a civil szervezetekkel kapcsolatban mondani valamit? (Derültség.) Vagy megvárja, hogy én mondjam el? (Pettkó András: Mondjad csak!)
Három fő területe van a bizottságnak, amely érinti a zárszámadást meg egyáltalán a költségvetést: a kisebbségek, azok szervezeteinek, illetve a hivatalnak a támogatása, a civil szféra támogatása, amelyben benne vannak a közalapítványok is, valamint az egyházi támogatások. Én most a civil szférához szeretnék hozzászólni.
Ha jól olvastam az ÁSZ jelentésében, akkor a támogatások részleteit a támogatási szerződésekben rögzítettektől eltérően, általában a szakmai főosztályok késlekedése miatt késedelmesen fizették ki. Ez a civil szervezetek támogatására vonatkozik, és azt lehet mondani, hogy ez sajnos most már minden évben visszatérő probléma. Úgyhogy a kérdésem az - bár nem látom itt az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselőjét ebben az ügyben, az egyházi ügyek képviselőjét látom -, hogy miért fordul elő ez újra és újra, és mit tervez a minisztérium tenni annak érdekében, hogy garantálja, hogy ez a súlyos hiba ne ismétlődjön meg. (Megérkezik Szászfalvi László.) Hiszen a civil szervezetek támogatása egy szenzitív dolog, alkalmas mindenfajta gyanúnak a felkeltésére, hogy ki, mikor, miért kap és miért később kap, és úgy tűnik számomra, hogy részben a - hogy mondjam? - vétlen civil szervezetek isszák meg a levét annak, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek nem használják fel a támogatást, a törvénynek megfelelően nem számolnak el vele, vagy pedig a visszafizetési kötelezettségüket nem teljesítik, és ezek után behajthatatlannak minősíti a minisztérium ezt a támogatást, aztán napirendre térünk a dolog fölött, és ezért késlekedik más, korrekten gazdálkodó szervezeteknek a kifizetése.
A másik pont a maradványképzési kötelezettség, ami miatt a támogatási összegek utolsó részleteit csak a 2007. évben utalták, úgy, hogy a szerződéseket nem módosították. Ez látszólag egy formai hiba, de ilyen formai hibákért bizony sok civil szervezet nem jutott támogatáshoz, tehát azt gondolom, ez így nem helyes.
Az elszámolási rendre vonatkozó jogszabályi előírásokat a minisztérium csak részlegesen alkalmazta, ezért több esetben előfordult a támogatási összegek nem célszerű, nem hatékony felhasználása. Mondok egy példát: egy közalapítvány elszámolásában 4,9 millió forintot mutattak ki kiállítások szervezésére, kiállítótermek bérleti díjára, ugyanakkor a becsatolt számlákon például egy annál alacsonyabb összeg szerepelt.
A fentiekre tekintettel az ÁSZ a következő javaslatokat fogalmazta meg az OKM vezetőségének:
"Intézkedjenek arról, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokból juttatott közpénzek elszámoltatását végző szakmai szervezeti egységek a megállapításban foglaltakat maradéktalanul és következetesen tartassák be a támogatottakkal, és gondoskodjanak a céltól eltérő és fel nem használt támogatás visszafizetéséről. Intézkedjenek, hogy a támogatások odaítélése, valamint a gazdálkodási szabályzatban meghatározott felosztási módon - itt zárójelben hozzátenném: és nem a barátok támogatása céljából - történjen.". Ezt a 135. függelékben megtalálhatjuk.
A civil szervezetekhez ennyit tennék hozzá, aztán még az egyházi és egyéb támogatásokkal kapcsolatban is vannak kérdéseim, de nem akarom senkitől elvenni a terepet. (Pettkó András jelentkezik.)
Pettkó Andrásnak adom meg a szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én a civil szervezetek világára szeretnék rákérdezni. Évek óta visszatérő probléma az, hogy a civil szervezetek előfinanszírozzák a pályázataikat, és ez tulajdonképpen utófinanszírozássá válik, hiszen ha megnézzük a Nemzeti Civil Alapprogramnak mondjuk az országos civil szervezetek támogatására kiírt pályázatát, akkor azt látjuk, az én információim arról szólnak, hogy ezekben a hetekben írták alá a civil szervezetek a 2007. évi működési költségeiket. Ez visszaérkezik a minisztériumba, eltelik még egy pár hét, és körülbelül november végén-december elején kapják meg azt a pénzt, amiből 2007-ben nekik a villanyszámlájukat, a gázszámlájukat, az alkalmazottakat kellett volna fizetniük.
Elképzelhető, hogy még ennél is rosszabb lesz a helyzet, mert az én logikám és az én törvényértelmezésem alapján az NCA-nak egy külön számlán kellene kezelnie a pénzét. Ez régen, a régi kezelőszervnél sem így működött, hanem a minisztérium az egyik zsebéből kivette a pénzt, és áttette a másikba, most pedig a kincstár utalja át a pénzt a kezelő szervnek, amely a pályázatokat kezeli, és majd onnan kerül kifizetésre a civil szervezetek számára. Csak halkan jegyzem meg, hogy ha valahol áll a pénz, akkor mondjuk 1-2 milliárd forintnak a pár hetes állása is több tíz- vagy akár százmillió forintos nagyságrendet is hozhat annak, aki a pályázatokat kezeli, annak a minisztériumi szervnek. Egyébként ez a pénz az én értelmezésem szerint a civileket illetné meg. Én azt a pillanatot várom, amikor majd az NCA-nak saját számlája lesz, és saját maga tudja ezt kezelni, hiszen akkor tud az egész folyamat felgyorsulni.
Ettől függetlenül én nagyon egyetértek azzal, hogy ezt a maradványképzési kötelezettséget mindenféleképpen meg kell oldaniuk a kormányzó pártoknak, ha nem akarják velünk közösen megoldani, mert ezt már évek óta mondjuk. Fogarasiné Deák Valériára nézek, aki az asztal másik végén ül, aki kormánypárti képviselő, aki szintén mindig el szokta mondani, hogy ezt a problémát valahogy meg kellene oldani. De nem oldjuk meg, 3-4 éve görgetjük magunk előtt ezt a kérdést, és mindannyian jól tudjuk, hogy például az NCA-nál, tekintettel arra, hogy ebben az évben is ugyanannyi lesz, mint tavaly, akkor már több mint 6 milliárd forint fog beragadni az NCA-ba, és jövőre már teljes éves körülbelül 7 millió forintos támogatási összeg fog elveszni a civil szervezetek számára. (Közbeszólások: Milliárd!) Milliárd... (Közbeszólások: Milliót mondtál!) Bocsánat, milliárd igen, tehát körülbelül 7 milliárd forintos támogatási összeg fog elveszni a civil szervezetek számára. Persze a költségvetés számára ez lehet, hogy jó dolog, de ez teljes mértékben törvénytelen és a mindenkori felelős kormánynak kell arról gondoskodni, hogy a törvényeket betartsuk, márpedig a törvények alapján a civil szervezetek számára járna ez a pénz. Arról pedig, hogy ki számol el vagy ki nem számol el vagy hogy történik, erről azt gondolom, hogy nagyon nehéz a civil szervezeteknek is betartani azt, hogy pontosan elszámoljanak, amikor nem tudják azt, hogy a megnyert pályázati összeget hogy vagy miképpen tudták megkapni, és állandó, saját tagi hitelekből kell finanszírozni egyáltalán a fennmaradásukat. Tehát azt gondolom, hogy itt minél hamarabb valami olyan lépésre volna szükség, ami ezt a problémát megoldja. És persze azt mindannyian tudjuk, hogy ez az NCA-s, de talán más minisztériumi civil pályázatoknál is ez szinte 100 százalékban így van. Itt a minisztériumoknak kéne felgyorsítani a pályázatok kiírását, az elbírálását és a kifizetését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Varga képviselő úr.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Engedjék meg nekem, hogy tőlem szokatlan módon a kisebbségek dolgaira kérdezzek rá. Elsőként természetesen a romákéra. Kérdésem a következő: a roma telepek felszámolására 2005-ben még 800 milliót terveztek, ezt 50 százalékkal csökkentették 2006-ra és mi az oka annak, hogy a 400 millióból nem tudtak elkölteni csak 348 millió forintot.
Folytatnám a sort: anyanyelvi tankönyvellátásra 155 millió forint volt betervezve és sajnálatos módon csak 95 millió forintot tudtak elkölteni. Mi ennek az oka?
És a harmadik, hogy a nemzeti oktatásfejlesztési programra 24 millió volt tervezve és mégis csak 8,5 milliót tudtak elkölteni. Ugyanaz a kérdés: mi az oka ennek? Miközben a teljes magyarországi kisebbségek általában forráshiánytól szenvednek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? Szászfalvi alelnök úr.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen elnök úr. Én a határon túli magyar közösségeknek a támogatására szeretnék rákérdezni. Tudjuk, hogy az elmúlt évi költségvetés választási költségvetés volt, aztán utána át lett alakítva a finanszírozás, illetve az intézményrendszer. A radikális átalakítás volt a jelszava, bár azt látjuk, hogy 2006-ban is volt egy ilyen jelszó, hogy alakítsuk át a határon túli magyar közösségek támogatási rendszerét, megszűnt a HTMH, megszüntették az Illyés Közalapítványt, azokat a jól működő, bevált és konszenzuson alapuló intézményrendszert, amely ennek az egész támogatási rendszernek a stabilitását adta közmegegyezés alapján. És tükrözi ezt természetesen az a számsor, ami megtalálható itt a zárszámadásban, hogy zűrzavar uralkodik ezen a területen is, kiszámíthatatlanság és bizonytalanság.
Kifejezetten és konkrétan a törvényből világossá válik az, hogy az erdélyi magyar felsőoktatás intézményeire a költségvetés mindössze 1,3 milliárdot fordított, ami a 2005-ben is felhasznált összegnél jelentősen kevesebb. Azt gondolom, hogy természetesen mind a költségvetés, mind a zárszámadási törvény nemcsak számoknak a halmazát jelenti, hanem mindenféleképpen egyfajta kormányzati filozófiát, illetve kormányzati társadalomképet is, ha lehet így fogalmazni talán egy kicsit erőteljesen, hogy egy nemzeti jövőképet. Ha ezt a nemzeti jövőképet kívánja a kormány érvényesíteni, akkor ez nem jövőkép, hanem tulajdonképpen a nihilbe vezet. Mi a célja a kormányzatnak azzal, hogy a forrásokat kivonja a határon túli magyar intézményrendszer mögül? Továbbra is a zűrzavar fog uralkodni ezen a területen vagy pedig várhatunk esetleg valami stabilizációs elképzelést?
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások? Amennyiben nincs, rákérdeznék egy értelmezési problémára. Az egyházi közoktatási intézmény fenntartóknak az egyszeri, 2006. évi önkormányzati közoktatási támogatást kompenzáló közoktatási kiegészítő támogatásáról van szó, amit ebben a nagy kötetben pontokkal találjuk. Ez a három pont milyen összeget takar? Ezt meg lehet-e tudni? Vagy pedig tudnom kéne, csak én a táblázatból nem találom meg az ide vonatkozó részt? Ha erre tudnának rögtön válaszolni, folytatnám tovább. (Szászfalvi László: Majd a legvégén megtudjuk.) Tehát ez a szám tudható-e az anyagokból, csak nem találtam meg, vagy pedig folytatódik az az eléggé el nem ítélhető (sic!) gyakorlat, ami évek óta gyakorlat már, hogy kipontozva kapjuk meg a zárszámadást és nincs ott az az összeg, amelyik az egészet komollyá tenné, mert összeg nélkül nem tudunk miről beszélni. Néhány összeg ideillő lenne, de nem tudom, melyik. Majd segítenek a szakemberek. Gondolom az összes kérdésnél visszatérnek rá. Én mindenesetre ahhoz a táblázathoz, ami a központi költségvetési hozzájárulásokról szól, az egyházi feladatok ellátásához, azt mondanám, hogy itt azért látok egy olyan számsort, amelyik azt mondja, hogy 2006-ra 22 milliárd 830 millió forint volt betervezve az egyházi feladatokhoz és a várható összeg 71 milliárd forint lesz. Ez nyilván abból adódik, hogy vannak olyan normatívák, amiket előre nem becsül meg a minisztérium, hanem egy ikszet tesz oda. Ez helyes is így, csak azt szeretném kérni, hogy a kommunikációban ne úgy jelenjen már meg, hogy az egyházak támogatása a duplájára nőtt. Mert ha a végösszeget nézzük, 48 milliárd van betervezve, 97 milliárd várható - én már sok mindent hallottam és láttam, szerintem főtanácsos úr is -, tehát ezt csak kérni szeretném, mert pontosan tudjuk, hogy nem megemelt támogatásról van szó, hanem ott is olyan automatizmusokról, amelyeknek a kiszámolása automatikusan történik és nem kormányzati vagy minisztériumi döntéssel. Tehát azt lehet mondani, hogy az előző évi szinten marad, illetve az automatizmusokkal van kiegészítve. Ha ezt az értelmezést elfogadják, ezt szívesen hallanám, ha ezt visszajeleznék. Mert így talán elébe megyünk annak a számháborúnak, hogy mennyivel növekedett meg. Ismerjük ezeket a rossz ízű vitákat, ezeket szerintem érdemes elkerülni. Köszönöm szépen. További kérdések? Ékes Ilona.
DR. ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Én azt szeretném megtudni, hogy mivel Magyarország már jó pár éve aláírta a CEDAW egyezményt, ami a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának a kiküszöböléséről és ebben a mostani ajánlásban is megvan, amit Magyarország számára fogalmaztak meg. Szeretném tudni, hogy mikor fog megjelenni a nemi szempontrendszer ezekben a beszámolókban, tervekben és egyebekben, hogy egy kicsit lássuk ilyen bontásban is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az első kört lezárnám. Megadom a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Elöljáróban jelezni szeretném, hogy az Oktatási Minisztériumnak címzett kérdésekre a Pénzügyminisztérium nem szándékozik válaszolni, mert nyilvánvalóan azt, hogy az Oktatási Minisztériumnál tervezett előirányzat miért nem teljesült, azt úgy gondolom, hogy az Oktatási Minisztérium képviselője kell, hogy megválaszolja.
Pettkó képviselő úr hangsúlyosan felvetette a maradványképzési kötelezettség továbbiakban való tarthatatlanságát, illetve problémáit. Ezzel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a maradványképzési kötelezettségnek az egyes tárcákat érintő összegeire vonatkozóan a kormány a tárca jelzései, javaslatai alapján az eredeti költségvetési törvényben előírt, tehát hogy azonos maradványképzés van, ettől eltérést engedélyezhet, és szándéka szerint engedélyezni is fog. Amennyiben tehát a tárcák jelzik, hogy bizonyos előirányzataikat év végén felelősséggel és az adott finanszírozási feltételekkel el fogják költeni, akkor a maradványképzésük ennek megfelelően kerül meghatározásra a kormány által.
Eredetileg az egyenleg veszélyeztetése miatt került ez a kötelezettség a költségvetési törvényben. Miután éves szinten 4-500 milliárd volt az az egyik évről a másikra átgörgetett maradványtömeg, amelynek a teljesülését nem tudta befolyásolni a kormány, ennek megfelelően az egyenlegre ez a maradványtömeg elég nagy veszélyt jelentett. Terveink szerint a jövő évi költségvetési törvénybe már nem kerül bele ilyen passzus, amely erre kényszerítené a tárcákat. Nem tudom, elfogadja-e ezt a választ a képviselő úr, de a jövő éves költségvetési törvényben a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány szándékai szerint ez már nem fog megjelenni.
Varga képviselő úr nagyon konkrét kérdéseket tett fel, hogy a romatelep-felszámolási pénz, az anyanyelvi tankönyvellátás, a nemzeti oktatásfejlesztési programra szánt pénzből miért nem került a teljes összeg elköltésre. Nyilvánvalóan pályázati technikai okokból történt meg ennek az elhúzódása, de ezek a pénzek nem vesznek el, hanem lehetőséget kap a tárca arra, hogy 2007-ben teljesítse az áthúzódó kifizetéseket.
A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés szempontjai mikor kerülnek beépítésre a költségvetésbe? Arról tájékoztatom a képviselő asszonyt, hogy egy gender budgeting munkacsoport keretében megindult egy előkészítő munka annak érdekében, hogy ez a szempontrendszer megjelenjen. Nem tudom megígérni, hogy ez már a jövő évi költségvetésben meg tud jelenni, mert a munkák még nem állnak ilyen előkészítettségi fokon, de elkezdődött, és a terveink szerint 2009-ben ez már meg fog jelenni a költségvetésben ilyen vetületben is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Főtanácsos úr, parancsoljon!
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A statisztikával kapcsolatban én nem említettem olyat, hogy hány százalékkal nőtt a tervhez képest a várt...
ELNÖK: Nem is mondtam ilyet.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): ..., illetve majd az elfogadásra kerülő tényadatsor, de kétségtelen, hogy ha még egyszer megnézzük, akkor meg tudjuk állapítani azt, hogy az egyházi alapfeladatokra a 2005. évi tény, ami 25 milliárd volt, a tervezett 25,5 , majd várhatóan 26 milliárd forint körül teljesült. Itt tehát a növekedés szemmel látható. Egy tétel, az egyházakkal kapcsolatos beruházások, felújítások az, ami évközi finanszírozással egy plusztámogatást jelent.
A bizottság elnökétől hangzott el a közfeladat-ellátással kapcsolatos megjegyzés. Itt természetesen a tervszámoknál a kiikszeltek azt jelentik, hogy nem tervezhetők, prognózisban meghatározhatók, de nem állítjuk be a számot, hanem utána év végén, a különböző jelentésekből áll össze. Tehát semmiképpen nem szabad a 2006. évi tervszámokat a várható értékekkel összevetni. De a 2006. évi várható számokat összevethetjük a 2005. évi tényszámokkal, és hogyha természetesen itt sem vesszük figyelembe az egészségügyi normatív támogatás 7,5 milliárdját, akkor azt láthatjuk, hogy az a 2005. évi 61,5 milliárdhoz - ha megengednek ennyi felkerekítést - képest ezt a következő évben, tehát most, a zárszámadás évében, a 2006. évben 73,2 milliárdra teljesült, ami valóban a normatív összegek emelkedése miatt következik be. Illetve itt van egy közel 1 milliárdos tétel: az egyházi közoktatási feladatok támogatására volt fordítható 948 millió forint, ami az alapján került meghatározásra, majd kifizetésre, hogy a kormány 2006 decemberében áttekintette a közoktatási intézmények helyzetét, és a 2237/2006. számú kormányhatározattal úgy döntött, hogy 948,4 millió forinttal pluszforrást biztosít a közoktatási feladatok támogatására. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Állami Számvevőszék részéről kívánnak szólni? (Dr. Elek János nemet int.)
Akkor, ha lehet, azért visszakérdeznék, mert még mindig nem vagyok tisztában a számokkal, tehát még mindig nem tudom, hogy a "..." mit takar. A kiegészítő normatíva az önkormányzatok normatívakiegészítésének a függvénye, tehát van itt egy szám vagy nincs a 2006. évre nézve? Ez az egyik kérdésem továbbra is. A másik pedig, hogy ez a 948 millió nem a 2005. évről elmaradt normatívakiegészítés? Tehát ez egy azon kívüli összeg? (Dr. György István: Igen.) Az melyik tételben szerepel? (Dr. György Istvánnak:) Parancsolj! Ha lehet, akkor érdemes ezt megbeszélni.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Itt szerepel egy egyházi közoktatási kiegészítő támogatás: a 2006. évi várható 13 milliárd 899 millió forint. Ez a 13 milliárd 899 millió forint tartalmazza egyrészt az év során 12 havi részletben kifizetett összeget, plusz azt az 1 milliárd 840 milliót, ha jól emlékszem, amelyet 2006 decemberében 2005-ről még kifizettek, ami 2005. évi egyenlegrendezőként kifizetésre került. Azt hiszem, akik itt voltunk egy évvel ezelőtt, valamennyien emlékszünk, hogy alaposan megvitattuk ezt a kérdést. Végül is a zárszámadási törvénybe az 1 milliárd 840 millió került be, és az alapvető vitatéma, a nagy eltérés oka az egyházakat meg nem illető normatív támogatás kérdése.
A kormány úgy döntött, hogy a következőkben nincs olyan, hogy egyházakat meg nem illető normatív támogatás, tehát minden normatív támogatásból részesülhetnek az egyházi közoktatási intézmények fenntartói, hogyha a megfelelő feltételeknek eleget tesznek, másrészt pedig, ahogy az előbb említettem, áttekintve ezt az előbbi kormányhatározatot úgy döntött, hogy külön forrást biztosít. Egyrészt tehát ez a 948 millió az egyik lába ennek a kormányhatározatnak, a másik pedig, hogy a beruházások között szerepel még egy 420 milliós összeg.
Elnézést kérek, de, gondolom, ebben a 2006. évi várható "xxx" az, amit kérdezel.
ELNÖK: Nem, én magából a zárszámadási törvényből a 10. §-ra kérdeztem rá.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, az a szokásos kipontozott rész.
ELNÖK: Ez az, ez az én gondom!
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Akkor ezzel kapcsolatban is hadd mondjak néhány szót, bár dr. Csepregi András úr, a titkárság vezetője is jelen van, és ha gondolod, akkor ezzel kapcsolatban esetleg szólhatna.
ELNÖK: Főosztályvezető úr, amennyiben szólni kíván, szívesen meghallgatjuk ebben az ügyben.
DR. CSEPREGI ANDRÁS főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egy mondat csupán, tisztelt bizottság...
ELNÖK: Kettőt is szívesen meghallgatunk. A jegyzőkönyv miatt mikrofonba legyen szíves beszélni.
DR. CSEPREGI ANDRÁS főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az a bizonyos szám, amelyet az elnök úr hiányol, létezik, és ebben a percben már közismert. A bizottság erről nyilván nem tud, de az egyházi szakértők, az iskolafenntartó egyházak szakértői ismerik ezt a számot, és pénteken fogjuk a pontosításokkal együtt a ma nagyságrendjében már jól ismert számot egészen fillér pontossággal egyeztetni.
ELNÖK: És ha titoktartást fogadunk, akkor esetleg nagyságrendileg megtudhatnánk most, hogy ez körülbelül mennyi lesz?
DR. CSEPREGI ANDRÁS főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Úgy 5 és 10 milliárd között valahol félúton. (Derültség.)
ELNÖK: Ez számomra egy korrekt válasz, én ezt elfogadom; persze amennyiben valaki kérdezni akar ezzel kapcsolatban, az megteheti. Köszönjük szépen.
Van-e a második körben valakinek még ezen kívül kérdezni- vagy hozzászólnivalója? (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Én azért vártam meg az első kört, mert számomra is volt néhány olyan kérdés, amely kérdés volt, és most, hogy a válaszokat hallottam, tudom elmondani a mondanivalómat.
Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy most már évek óta van módom nekem is figyelemmel kísérni a költségvetéseket, zárszámadásokat és évek óta kapjuk a minisztériumtól ezeket a táblázatokat, amelyek nagy segítséget jelentenek valóban számunkra, akár ha a civil ügyeket nézzük, akár ha a többit, mert nem könnyű sem egy költségvetést, sem egy zárszámadást a mi bizottságunk feladatkörébe tartozó ügyekben alaposan áttekinteni. Én azt mondom, hogy áttekinthetetlen teljes egészében a költségvetés, ugyanis ez nagy segítség, ez most az én szóhasználatom és elnézést érte, hogy rutinnak mondom, de hogy leválogatják nekünk azokat a sorokat, amelyekben nevesítve benne van, hogy ez egyház, kisebbségi szervezet vagy civil szervezetek. Ez messze nem fedi le még azt a költségvetési kört és volument sem, amely valamilyen módon a civil szervezetekhez kapcsolódik. Elnézést, hogy a civil szervezeteket mondom előre, ez az előző négy évből maradt így bennem, amikor a társadalmi szervezetek bizottsága még külön működött, tehát ami ezeket a szervezeteket érinti. De már ezekben a táblákban nincsenek benne azok a támogatások, amelyek például valamilyen programsoron keletkezve jutottak el ehhez a szervezeti körhöz, akár a nemzeti és etnikai kisebbségek esetében, akár az egyházak esetében, akár a civil szervezetek esetében. De ez még hagyján, mert ez eddig is nagyjából, egészéből így volt, de én azt hiszem, hogy már az elmúlt években is, a közelmúltban, de az elkövetkező években különösen torz lesz ez a kimutatás, mert egyáltalán nem számol azokkal az európai uniós pénzekhez kapcsolódó hazai kiegészítő támogatásokkal, amik ugyanezt a kört érintik.
Mondok egy példát: mondjuk az NFT I-ben az operatív programokban, mondjuk az AVOP-ból kivehető volt, hogy templomok felújítására másfél milliárd forint. Össze lehet adni és gondolom ilyen egy sor dologban van még másutt. Tisztelettel azt szeretném kérdezni, hogy számíthatnánk-e arra, kérhetnénk-e, hogy próbáljunk ezen a metóduson változtatni. Próbáljuk úgy kiegészíteni, hogy láthassuk a teljes kört vagy ha nem is a teljes kört, az rendkívül nehéz feladat, de mondjuk az eddiginél teljesebb körét azoknak a költségvetési pénzeknek, amelyek ezen a területen felhasználásra kerülnek. Ez volt a kérdés, kérés.
Ezen túlmenően csak három apró megjegyzésem van az elhangzottakhoz is kapcsolódva már, Pettkó Andrásnak szeretném tisztelettel mondani, hogy természetesen egy sor dologban egyetértünk. Én kevésbé örülök annak, hogy egy sor dologban igaza van, de egyformán nem örülünk annak, ahogy ez a civil szervezeteket érinti, de egy pontosítást hadd mondjak. Mert ha jól emlékszem, az NCA 2007-es működési pénzei a keresztfélévi finanszírozásban mennek. Így is utófinanszíroz sajnos, de mondjuk nem januártól finanszíroz utó, hanem csak júliustól, és reménykedjünk abban, hogy ha az új kezelő szervezet és az új mechanizmus beáll, akkor jövőre már meg is érjük azt, hogy legyenek kész szerződések és valóban előfinanszírozásként működjön ez a rendszer. És szeretném is kérdezni, hogy nem lesz jövőre maradványképzési kötelezettség, akkor ez az NCA számára egész biztos, hogy kedvező lesz.
Illetve az, hogy a költségvetés lenyeli a pénzt, én azt hiszem, így nem állja meg a helyét, mert nem teszi máshová, csak éppen eltolja mindig a kifizetését. De arra még nem találtam semmilyen jelet, hogy valahová máshová átrakták volna. Ez volt az egyik megjegyzésem.
A másik: elnök úrra szeretnék visszakérdezni, hogy ugye jól értettem, hogy amikor az ÁSZ-jelentésből olvasott fel részletet, akkor saját magát idézte a barátok megjegyzéssel némiképpen és nem az Állami Számvevőszék jelentését. (Elnök: Igen.) Akkor jól hallottam. Köszönöm szépen. Én erre most nem szeretnék reagálni, de csak a jegyzőkönyv kedvéért gondoltam nyomatékosítani, hogy ez a dolog egyértelmű legyen.
A harmadik megint csak az elhangzott kérdésekhez kapcsolódik, hogy valóban tavaly itt a bizottsági ülésen is arról a bizonyos kiegészítő normatívakiegészítésről, mert hát ez az utólagos korrekció, mert előre nem lehet pontosan tudni, hogy az önkormányzatok mennyit fordítottak a közoktatásra és a többire, jelentős vita volt, nekem most olyan információim vannak, hogy az egyeztetések sokkal békésebbek és sokkal inkább látszik megegyezésre esély. Ezt szeretném kérni, hogy legyenek kedvesek ezt visszaigazolni, ha ez valóban így van. Köszönöm szépen.
És még annyit végezetül, hogy a zárszámadás általános vitára alkalmasságát és az elfogadását támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó képviselő úr.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A Magyar Demokrata Fórum nem támogatja a benyújtott javaslatot. Az NCA törvényhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha valaki elolvassa az NCA törvényt, egyértelműen rendelkezik arról, hogy milyen ütemben kell a kormánynak az NCA számára kifizetéseket eszközölni. Benne van a dátum, minden év január 10, aztán április 10, aztán július 10, majd a legvégső elszámolás az eredeti koncepció szerint október 10. lett volna, amikor kiderül, hogy mennyi a felajánlott egy százalék és az általam benyújtott módosítás kapcsán, ha ez nem éri el a 0,5 százalékot, akkor erre az összegre fel kell tornázni. Az első évben ez 700 millió forint pluszt jelentett a civil szervezetek számára, aztán nagyobb lett az adakozási kedv és akkor már nem kellett ezt a korrekciót véghez vinni. Az eredeti törvényjavaslatnak ez volt a koncepciója. Majd valaki kitalálta, hogy a pénz ne önálló számlán legyen, hanem a kincstárnál maradt a pénz egészen a kifizetésnek a dátumáig. Ez az a pillanat, amikor senki a világon nem tudja ellenőrizni azt, hogy valójában betartja-e a kormány a törvény szellemét, márpedig az NCA-nál ott kell lenni ezeken a dátumokon a pénznek. Ezek után ez most jelen pillanatban ellenőrizhetetlen, ezért mondom azt, hogy önálló számlával kellene rendelkeznie az NCA-nak, és ha ez megvalósul, akkor tudnánk a törvény szellemében teljes mértékben dolgozni. Az alelnök asszony által elmondottakhoz pedig csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy persze az NCA kénytelen volt a pénzgörgetés miatt kitalálni valami olyan technikát, hogy ne legyen ekkora csúszás és a civil szervezetek szabályosan el tudjanak számolni. Ehhez azt a technikát találták ki, hogy keresztféléveket csinálnak. De ez nem a törvényből adódik, hanem abból, hogy tulajdonképpen egy féléves elcsúsztatással történnek ezek, de ha valaki megnézi az NCA Tanács döntését, az eredeti elképzelések alapján a kifizetésekre már rég sor kellett volna, hogy kerüljön, már két hónappal ezelőtt. Ehelyett a szerződések aláírásának a heteit éljük meg, és mindenki tudja, hogy amikor egy szerződés alá van írva, az még visszakerül a minisztériumba, a kezelői aláírják, a minisztériumokban aláírják. Én tehát azt gondolom, hogy december lesz ez sajnálatos módon.
Ha megszűnik a maradványképzés, akkor én annak nagyon fogok örülni. Egy biztos: hogy a költségvetésnek ez, ha ezt a törvényt be akarják tartani, körülbelül 6,5-7 milliárd forintjába kerül, amit abban a pillanatban rá kell tenni a számlára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e egyéb hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor újabb lehetőség van a reagálásra, amennyiben ezzel élni kíván a főosztályvezető asszony.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Az alelnök asszony felvetésére szeretnék először is reagálni. Köszönöm a kiegészítéseket. Valóban, teljesen egyetértek azzal, hogy az általunk összeállított tábla nem teljes körű, hiszen ezekből az adatokból nem látható, hogy a pályázatokból mennyiben részesültek, és konkrétan milyen civil szervezetek részesültek. Ezzel kapcsolatban csak azt szeretném mondani, hogy régi igénye ez a kormánynak, a Pénzügyminisztérium is szeretné együtt látni ezeket a támogatásokat, és ennek érdekében az egységes támogatási monitoringrendszer keretében elkezdődött a kincstár informatikai rendszerének az olyan irányú fejlesztése, ami majd lehetővé teszi azt, hogy valóban együtt lehessen látni, hogyha egy-egy szervezetet akarunk megnézni, hogy milyen forrásokból milyen támogatásban részesült, illetve, hogyha az egyes pályázatokat akarjuk látni, hogy pontosan... Most is ki lehet gyűjteni, csak nyilván sokkal időigényesebb, és erre nekünk az idő szűkössége miatt nem volt lehetőségünk, a kincstár bevonásával ezt a most még tényleg elég nagy munkát elvégezni, mert manuálisan kellene elég sok helyről összeszedni. De ez a jövő, ezt valóban fontosnak tartjuk mi is, és teljesen helytálló a képviselők erre vonatkozó igénye is. Úgyhogy reméljük, hogy a következő parlamenti ciklusban már előbbre tudunk lépni a jelenleginél.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, csak egy mondatot hadd tegyek ehhez hozzá! Éppen ma délelőtt beszéltünk a kincstárral, és azt kértük, hogy minimálisan azt a leválogatást biztosítsák, hogy egyházi, alapítványi, nemzetiségi és egyéb más, hogy legalább a fő csoportokat lássuk. (Pettkó András jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megkérdezem, hogy a második körben az ÁSZ akar-e reagálni. (Dr. Elek János nemet int.) Nem. Akkor Pettkó képviselő úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Rövid leszek, nem akarom az idejüket, az időtöket húzni. Szóval ez egy ennél sokkal fontosabb kérdés. Ezt minél hamarabb meg kell csinálni, hiszen abban a pillanatban, ha meg tudjuk nézni azt - már a felelős állami szervek is és a felelős országgyűlési képviselők is, akik különböző döntéseket hoznak -, hogy kikhez milyen mértékben mennek a pénzek, és amikor egy civil szervezet pályázik ide-oda-amoda, különbözőfajta célokra, akkor vajon ez hogy működik, akkor az elemzés sokkal pontosabb és sokkal szakszerűbb tud lenni. Tehát ez nem a következő ciklus, ez napjaink kérdése. A mindenkori kormánynak kell abban lépnie, hogy ez minél hamarabb meg tudjon valósulni, addig pedig a parlament mindenfajta ellenőrzése meg a mostani nem tudom én milyen bizottságának a felállítása csak fölösleges pótcselekvés, mert e nélkül az összehasonlító rendszer nélkül nem lehet ellátni ezt a munkát, például a tegnap hozott döntést a vizsgálóbizottságnak a felállításáról, nem lehet elvégezni ezt a munkát úgy, hogy tárgyilagos képet ne tudnánk alkotni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha erre nincs újabb reakció (Senki nem jelentkezik.) vagy hozzászólás (Senki nem jelentkezik.), akkor azt javaslom, hogy szavazzunk.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
A kérdés az, hogy a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja-e a bizottság vagy nem. Aki igen? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc nem.
A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
A javaslatainkat írásban terjesztjük a költségvetési bizottság elé, és ők fogják képviselni azt többségi, illetve kisebbségi vélemény formájában. Gondolom, alelnök asszonnyal alá tudjuk majd írni. (Fogarasiné Deák Valéria bólogat.)
Köszönjük szépen a megjelenést, további jó munkát kívánunk!
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló J/3205. számú beszámoló (Általános vita)
Rátérünk 2. napirendi pontunk tárgyalására, amely a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságáról folyik. Külön köszönjük a főosztályvezető úrnak a megjelenést, és várjuk a kormány képviselőjét a 2. napirendi ponthoz. (Megérkezik Balogi Csaba.)
Üdvözlöm Balogi Csaba igazgatóhelyettes urat a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében. Amennyiben a jelentést kommentálni kívánja, arra most van lehetőség. Parancsoljon!
Balogi Csaba igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
BALOGI CSABA igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindössze röviden ismertetném, hogy miként működött a Szülőföld Alap 2005-2006-ban. A Szülőföld Alap három jól elkülöníthető szinten működött. A legfelső szinten volt a Szülőföld Alap Tanács, amelynek 7 magyarországi és 7 határon túli tagja volt, elnöke pedig dr. Kiss Elemér. Ez a grémium határozta meg a pályázati irányelveket, a preferenciális felosztási arányt, az elbírálási elveket. A következő szint a Szülőföld Alap kollégiumok szintje. Három kollégium alakult meg 2005-ben: az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégium; a regionális, területfejlesztési és önkormányzati együttműködési kollégium; valamint a gazdasági és informatikai kollégium. Ezek a kollégiumok 9, illetve 7 tagúak voltak, a kollégiumi tagokat a külügyminiszter úr nevezte ki. A kollégiumok döntöttek a pályázati felhívások kiírása felől és a beérkezett pályázatokról. A Szülőföld Alap végrehajtói szintje a Határon Túli Magyarok Hivatalában működő Szülőföld Alap Iroda volt. Ez a szervezeti egység adminisztratív és végrehajtói feladatokat látott el, és segítette a Szülőföld Alap kollégiumainak, illetve Tanácsának a munkáját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kérdés, hozzászólás, megjegyzés ezzel kapcsolatban van-e. (Senki nem jelentkezik.) A határozati javaslatot egyébként, amelyhez kapcsolódik, és ami egy mondat, azt kiosztottuk, tehát arról fogunk majd szavazni, hogy: "Az Országgyűlés a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tudomásul veszi.". Van-e hozzászólás? (Szászfalvi László jelentkezik.)
Szászfalvi László alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tulajdonképpen az előző napirendi pont kapcsán tett néhány gondolatomat vagy megjegyzésemet szeretném folytatni, egy kicsit koncentrálva erre a beszámolóra, illetve jelentésre. A KDNP-nek, illetve az ellenzéknek a legnagyobb kifogása a Szülőföld Alap létrehozásával, illetve működtetésével szemben az, hogy nem működik önálló, független stratégiai pénzalapként, ami eredetileg a törvényben is meg lett fogalmazva, de úgy látjuk, és azt tapasztaljuk, hogy egy politikai irányítás alatt működő pénzalap született belőle. Nem látjuk azt az alátámasztottságát az úgynevezett változtatási folyamatnak, ami az elmúlt időszakban megvalósult egyrészt különböző intézményrendszerek megszüntetésével, egybeolvasztásával, eltüntetésével, amelyek helyett ugyanakkor nem született meg az a radikális pozitív változás, ami esetleg annak idején lehetett a döntéshozókban. Mindenesetre kétségeinket fejezzük ki, és úgy érzékeljük, hogy a Szülőföld Alap nem tudta és nem tudja betölteni azt a fajta független és stratégiai, önálló pénzügyi alap mivoltát és küldetését, amit elvileg a törvény is szán neki, illetve ami nagyon fontos lenne annak érdekében, hogy mindenféle kormányzati és politikai ráhatástól függetlenül tudjon működni, ahogy egyébként annak idején az Illyés Közalapítvány konszenzuson alapuló, fundamentumon alapuló működése biztosított volt. Annak idején minden parlamenti párt, minden parlamenti tényező támogatta az Illyés Közalapítványt, és közmegegyezés volt az Illyés Közalapítvány körül. Jelen pillanatban ezt a fajta bizalmat, közmegegyezést és konszenzust nélkülözi a Szülőföld Alap.
A KMKF-en egy új nemzetstratégiát hirdetett meg Szili Katalin házelnök asszony, ahol egyrészt a magyarországi parlamenti pártok, másrészt a határon túli, legitim parlamenti tényezők közösen elfogadták ezt a bizonyos nemzetstratégiát, amelyben elég konkréten és expressis verbis kifejeződik például a MÁÉRT-nak az összehívása is. Hogyha valóban komolyan gondolják a kormánypárti képviselők azt, hogy új nemzetstratégiát kellene megalkotnunk, akkor szerintem a Szülőföld Alap kérdését is konszenzusos alapra kellene helyezni, tehát erről kellene tárgyalni. Jelen pillanatban ezt nem látjuk, és ezért nem tudjuk támogatni ezt a határozati javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök úr. Van-e más hozzászólás, kérdés? (Varga József jelentkezik.) Varga képviselő úr!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én az után érdeklődnék, hogy a Szülőföld Alapnál vannak-e olyan pályázatok, amelyeket a határon túli roma szervezeteknek írnak ki. Azért kérdezem ezt, mert legalább annyi magyar anyanyelvű roma él a határon túl, mint amennyi magyar. Tehát ha ez nemzetstratégia, akkor én örülnék annak, ha ilyen típusú pályázatok is lennének. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Godó Lajos jelentkezik.) Godó Lajos képviselő úr!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Én a költségvetési törvényt lapozgatom, és abban az önkormányzati fejezetben nagyon részletesen, tételesen fel van sorolva a Szülőföld Alap 2006. évi felhasználásának a teljesülése. Ajánlom képviselőtársaimnak, hogy nézzük át a délvidéki támogatási keretre, a kárpátaljai támogatási keretre, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtása kiadási keretére, az informatikai programok támogatására fordított, illetve az Új Kézfogás Alapítvány, a Segítő Jobb Alapítvány és egyéb alapítványok által felhasznált összegeket.
Mindenképpen azt tudom most mondani, hogy általános elfogadásra javaslom a bizottsági határozatijavaslat-tervezetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, a jelzést is. (Ékes Ilona jelentkezik.)
Ékes Ilona, parancsoljon!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm. Az oktatás-nevelési támogatási előirányzatban bújtatott módon a csángó magyarokra fordított támogatás a 2005. évi 100 millió forintról 56 millióra apadt. Kérdezem, hogy miért történt ez így, amikor az elmúlt években nőtt az oktatási és kulturális programokban részt vevő csángó magyarok, illetve a csángókhoz kapcsoló egyes rendezvényeknek a száma. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Szászfalvi László jelentkezik.)
Szászfalvi László alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Tényleg nem szeretnék vitatkozni, Godó képviselő úrral különösen nem, mert ővele, azt gondolom, nagyon sok tekintetben és sok témában egyet szoktunk érteni. Én is a tendenciákról beszéltem. Én tehát nem azt kérdőjelezem meg, hogy nem maradt még néhány olyan csatorna, amelyen finanszírozások mennek, de a tendencia egyértelmű. Hogyha most visszaugrunk az előző napirendi ponthoz, a zárszámadási törvényjavaslathoz, ott beszéltem egyrészt a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról, ahol egy év alatt 17 százalékkal csökkent ez a támogatás; a kedvezménytörvényben meghatározott oktatási-nevelési támogatások összege 14 százalékkal csökkent egy esztendő alatt vagy egy költségvetési év alatt; aztán itt van a csángó magyarokra fordított támogatás, az is radikálisan csökkent. Én tehát a tendenciákat kérdőjeleztem meg, és azt mondtam, hogy konszenzusos alapra kellene helyeznünk. Azt hiszem, ez az egyik olyan terület, amelyen biztosan egyet tudnánk érteni, ha tényleg azt a bizonyos közös nemzetstratégiát szeretnénk érvényesíteni és realizálni.
Én tehát nem kérdőjelezem meg, hogy vannak más támogatási formák, de a támogatások nagyságrendje, illetve, úgy érzékeljük, hogy konkrétan a Szülőföld Alapnál az a fajta önállóság és azok a független, önműködő automatizmusok, amelyek azért működőképesek voltak és konszenzusos alapon működtek, a Szülőföld Alapnál nem fog érvényesülni.
ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök úr. Van-e még hozzászólás, kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor megadjuk a lehetőséget az igazgatóhelyettes úrnak a reagálásra. Parancsoljon!
Balogi Csaba igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal) reflexiói
BALOGI CSABA igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal): A Szülőföld Alap függetlenségéről: a Szülőföld Alap döntéshozó testületei valójában a szakmai kollégiumok, amelyekben hazai és határon túli szakértők vannak, akiket nem minden esetben lehet politikai elfogultsággal vádolni, hiszen ezekben a döntéshozó kollégiumokban minden egyes régió képviselői részt vesznek. Kárpátalja vagy Horvátország esetében, ahonnan több szervezet képviselteti magát, több delegált is érkezik. Ezek mellé a tagok mellé érkeznek a minisztériumok köztisztviselői, akik szintén kizárólag szakmaiságot képviselnek, nem pedig tárcaérdekeket vagy kormányérdeket. Ahol tehát megszületnek a döntések arról, hogy melyik szervezet mikor, mennyi összeghez jusson hozzá, az a testület, ha nem is teljesen, de nagyrészt mentesülhet a politikától.
Az Illyés Közalapítvány megszüntetésével kapcsolatban: az év végén született kormányhatározat a Szülőföld Alapot jelöli meg a vagyon és a közfeladatok tekintetében az Illyés Közalapítvány jogutódjának. Az Illyés Közalapítvány átvétele során olyan szabálytalanságokat, rendellenességeket tapasztaltunk, amelyek tökéletesen indokolják, indokolhatják a közalapítvány megszüntetését. 1999-től kezdve - most, 2007-ben vettük át az adatállományt - mintegy 3 ezer lezáratlan ügye van az Illyés Közalapítványnak, amelyet most a Szülőföld Alapnak a saját feladatain túlmenően meg kell oldania. Erről egy pontos beszámolót készített a kisebbségi és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárság, amit a nemzetpolitika.gov.hu honlapra már fel is tett.
Varga képviselő úr kérdése a határon túli roma szervezetek támogatására vonatkozott. A pályázati kiírások régiókra bontva jelennek meg, tehát Felvidék, Erdély, Vajdaság, sorolhatnám. Nem írunk ki külön roma pályázatokat, az ott élő magyarság szervezetei, bármilyen szervezet nyugodtan benyújthat pályázatot a kollégium témájára, tehát az önkormányzati együttműködési programoktól kezdve a könyvkiadáson át várjuk a szervezetek pályázatait. Ilyen értelemben nem célszerű további bontást meghatározni. Amikor megjelennek a pályázati felhívásaink, akkor a pályázati cél mellett megjelenik az összeg és természetesen a kedvezményezettek köre, akik az ott élő magyarságot fedik.
Ékes képviselő asszony kérdésére: nem gondolom, hogy az oktatási-nevelési támogatás beemelendő a Szülőföld Alap beszámolójába. Az anyag, amit a tisztelt bizottság is megkapott, kizárólag a Szülőföld Alap 2005-2006-os tevékenységéről nyújt beszámolót, ahogy azt a vonatkozó jogszabály is előírja. Az oktatási-nevelési támogatások, a csángótámogatások szintén a szakállamtitkárságnál vannak, viszont jól elkülönítve a Szülőföld Alaptól.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nem akarunk újabb kört nyitni, akkor... (Nyakó István és Szászfalvi László felemeli a kezét.) Nyakó képviselő úr esetleg? (Nyakó István: Én egyetértek vele.) Akkor az alelnök úrnak adom meg a szót.
Szászfalvi László (KDNP) újabb hozzászólása
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Tényleg nem szeretném húzni az időt, mert nyilván mindenki nagyon siet (Derültség.), de azért néhány mondatban hadd reflektáljak, tekintettel a tekintendőkre. Az igazgatóhelyettes úrnak szeretném jelezni azt, hogy az ellenzék jelen pillanatban a következőt kifogásolja:
Mint azt bizonyára ön is tudja, az Illyés Közalapítványnál a mindenkori kormánypárti és a mindenkori ellenzéki képviselők is, a parlamenti pártok delegátusai, delegáltjai ott voltak. A jelenleg kormányon lévő kormánypárti képviselők akkor, annak idején folyamatosan benne voltak az Illyés Közalapítvány kuratóriumában, tehát felügyelték és kontrollálhatták a folyamatokat. Ez szűnt meg többek között a Szülőföld Alap esetében. A MÁÉRT esetében ugyancsak erről van szó. A MÁÉRT egy olyan, az anyaország és a határon túli legitim szervezetek közötti folyamatos egyeztető fórum volt, amely jelen pillanatban megszűnt, eltűnt. Akkor is a mindenkori parlamenti pártok ott voltak, jelen voltak ebben a fórumban. Mi ezt kifogásoljuk, hiányoljuk és ezt nem tudjuk elfogadni, amikor egy ilyen jellegű kérdést, ami nemzetpolitika, nemzetstratégia kérdéskörét érinti, az lenne a fontos, hogy egy közmegegyezés, egy konszenzus alakulhasson ki. Ezt a konszenzust, közmegegyezést rúgta fel a jelenlegi kormány és ezt kellene helyreállítani, amit mi a KMKF-en most kimondtunk pénteken. Szó szerint ez is benne van abban a bizonyos anyagban, hogy helyre kell állítani a megszűnt bizalmat. A bizalom helyreállítása a feladat, tehát azt gondolom, hogy a konszenzusteremtés mindenféleképpen jelenthetné ennek a bizalomnak a helyreállítását, de ehhez sok mindent kellene tenni a kormánynak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e erre reakció? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, azt javaslom, hogy szavazzunk. A Szülőföld Alap 2005/6. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára alkalmasságáról döntünk. Igen? (Szavazás.) Tíz. Nem? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a beszámolót.
Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a megjelenést.
Áttérünk az egyebekre.
Nekem van egy bejelentésem: kirándulást tervezünk Mali, Marokkó, Mongólia parlamenti küldöttségéhez, akik a főemelet 61-be várnak bennünket pénteken. Az említett országok emberi jogi bizottságai tagjai vannak itt látogatóban. Van ez a demokráciát fejlesztő kormányzati központ, akik arra kérnek bennünket, hogy találkozzunk velük. Én be fogok számolni a magyarországi emberi jogok helyzetéről.
Van egy következő ilyen programunk is, az pedig Azerbajdzsán lesz jövő héten kedden. Van-e még valakinek mondanivalója? Alelnök asszony.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Engedjenek meg nekem is néhány mondatot így egyebekben. Az MSZP-s képviselőtársaim nevében szeretnék felemlíteni egy dolgot. Gondolkodtunk rajta, hogy mit tegyünk és arra jutottunk, hogy az Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságban bizottsági ülésen sem mehetünk el szó nélkül a mellett a történés mellett, ami velünk, mindannyiunkkal az Országgyűlésben a múlt hét hétfőn megesett. Egészen konkrétan arra a hozzászólásra gondolok, amely hozzászólás az Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság egyik tagjának a szájából hangzott el. Egy olyan tagjának, akitől természetesen elvárható, hogy maximálisan elkötelezettje legyen a polgári demokratikus államrend megőrzésének és az alkotmányosság minden részletének. Semjén Zsolt képviselőről beszélek, aki a mi megítélésünk szerint, sokak megítélése szerint súlyosan megsértette a Magyar Köztársaság állampolgárai egy csoportjának az érzéseit és túl azon, súlyosan megsértette nagyon-nagyon sok jóérzésű magyar állampolgár érzéseit.
Természetesen olvastuk, láttuk, tapasztaltuk az azóta elhangzott különböző interpretációkat, az erről szóló vitákat is, hogy most minősíthető-e antiszemitának az a gondolatsor, ami ott elhangzott, egészen vulgárisan: zsidózott-e vagy sem a Magyar Országgyűlés egy képviselője. Ebben a vitában azt is látjuk, hogy a nézetek egymástól eltérnek, de mi úgy gondoljuk, hogy "Schwarz bácsi"-zni és "Weiss néni"-zni a Magyar Köztársaság parlamentjében 2007-ben nem lehet. És szeretném, hogy ha a jegyzőkönyvben rögzítenénk, hogy minket ez a megszólalás mélységesen megrendített, ezt a megszólalást mi a magyar parlament és különösen az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága egy tagjához méltatlannak tartjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes Ilona.
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen. Én azt szeretném indítványozni, hogy mivel 2007. július 31-én a CEDAW Bizottság megtárgyalta Magyarország jelentését, hallgassuk meg Rauch Edit államtitkár asszonyt, aki képviselte a magyar ügyeket, hogy mit intéztek, hogy zajlott és milyen ajánlásokat fogalmaztak meg Magyarország számára.
ELNÖK: Fel fogjuk hívni, hamarosan tárgyalni fogunk erről az alelnök asszonnyal a munkatervünk kapcsán, és fel tudjuk venni témaként. Először majd egyeztetünk. Van-e egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.)
Kiosztásra került a Független Rendészeti Panasztestületnek a tagjaira való javaslattétel, ami a bizottságunknak fele részben a joga és kötelessége, gondolom, erről is beszélünk majd alelnök asszonnyal. Szili Katalintól kaptunk egy levelet. Öt tagja lesz ennek a bizottságnak, ugyan nem szerepel az előterjesztésben, de informálisan, amikor ezt elfogadtuk együtt, akkor úgy gondoltuk, hogy minden párt egyvalakit delegál. Ezekről a személyekről el kell kezdenünk az egyeztetést.
Alelnök úr, tessék.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Én csak annyit szeretnék jelezni, hogy az ellenőrző albizottságunk megkapta Szili Katalin elnök asszony válaszát, az OPNI-val kapcsolatban a kihelyezett bizottsági ülésen merültek fel nemzetbiztonsági, meg kockázati kérdések és megkaptuk a választ Szilvásy miniszter úrtól a szcientológiával kapcsolatosan, tehát meg tudjuk tartani zárt ülésen az albizottsági ülést és meg tudjuk hallgatni majd a Nemzetbiztonsági Hivatalnak az illetékes tényezőit ebben az ügyben. Kérem, hogy az albizottság készüljön erre. Köszönöm.
ELNÖK: Még egy kiosztás történt, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos levelét az alkotmányügyi bizottság elnöke küldte el hozzánk tájékoztatásul.
Mielőtt bezárom, egy mondatot még hadd mondjak: én szerencsésebbnek találtam volna az alelnök asszony megjegyzését úgy megtenni, ha jelen van az érintett képviselő. Szerintem ez így lett volna korrekt. Nem akarom most vitába bocsátkozni, én nem értek egyet vele.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Én természetesen nem gondolhattam azt, hogy a képviselő úr nem tartózkodik itt végig az ülésen.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Sajnos el kellett mennie.
ELNÖK: Van ilyen a másik oldalon is, ha szólunk neki, hogy erről szó lesz, nyilván itt maradt volna. Köszönöm szépen. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 40 perc.)
Balog Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Molnár Emese