EMBCB-31/2007.
(EMBCB-61/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. október 2-án, kedden, 13 óra 15 perckor
a Képviselői Irodaház 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3719. számú törvényjavaslat (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Dr. Németh Tibor jogi főigazgató (Hit Gyülekezete) hozzászólása *
Kérdések, hozzászólások *
Fogarasiné Deák Valéria ügyrendi javaslata *
Szavazás ügyrendi indítványról *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (IRM) kiegészítése *
Szavazás *
Gusztos Péter (SZDSZ) ügyrendi javaslata *
Szavazás Gusztos Péter javaslatáról *
Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (PM) szóbeli kiegészítése *
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (PM) válaszai *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/3449. számú törvényjavaslat (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. XI.1.) országgyűlési határozat módosításáról szóló H/2842. számú határozati javaslat (Módosító javaslatok megvitatása) *
Szavazás *
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló H/3906. számú határozati javaslat (Módosító javaslat megvitatása) *
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Balogh Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Nyakó István (MSZP) megérkezéséig Tóth Gyulának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz) távozása után Varga Józsefnek (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz) dr. Semjén Zsoltnak (KDNP)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) megérkezéséig Varga Józsefnek (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Ékes Ilonának (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Szatmári László főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium
Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Tóth László főosztályvezető-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Németh Tibor jogi főigazgató, Hit Gyülekezete
Winkfein Csaba képviselő (MSZP), ifjúsági, szociális és családügyi bizottság
Megjelentek
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Kántás Péter jogi szakreferens, Országgyűlési Biztosok Hivatala
Dr. Fórika László főosztályvezető-helyettes, Országgyűlési Biztosok Hivatala
Dr. Listárné Nagy Éva főosztályvezető-helyettes, Országgyűlési Biztosok Hivatala
Dr. Bokor Csaba vezető tanácsos, Pénzügyminisztérium
Debreczy Márta vezető főtanácsos, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Tolnai Eszter tanácsos, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Tornóczky Gusztáv kommunikációs képviselő, Krisna Tudatú Hívők Közössége
Andrásné dr. Teleki Judit szakmai főtanácsadó, Oktatási és Kulturális Minisztérium
Dr. Galik Gábor főosztályvezető-helyettes, Oktatási és Kulturális Minisztérium
Katona Tímea parlamenti titkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Berzétei Ákos gyakornok, PPKE-JÁK
Bráda Ferenc gyakornok, DEBTK
Nagy Bercel titkár, Fidesz-KDNP
Dr. Latorcai Csaba szakértő, Fidesz
Dr. Soproni Roland szakértő, Fidesz
Winkfein Karolina szakértő, MSZP
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 15 perc)
Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság képviselőit, kérem, foglaljanak helyet, megkezdjük a bizottság ülését. Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel a bizottság határozatképes. A helyettesítések a jegyzőkönyv számára: Szászfalvi Lászlót Balog Zoltán helyettesíti, Wiener képviselő urat Teleki képviselő úr helyettesíti, és miután munkacsoport ülésünk volt délelőtt, többen később fognak érkezni, úgyhogy a másik oldalon nem mondanám be a helyettesítéseket, de meglesz a lista, majd meg lehet nézni.
A napirendi javaslatot kézhez kapták a képviselőtársaim. Kérdezem, van-e valakinek ezzel kapcsolatban hozzászólása, kiegészítése, változtatási javaslata. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, el tudjuk-e így fogadni a napirendi javaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Tizenhat igen szavazattal a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Az első pont a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3719. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. Tegnap itt részben egyeztetési, részben más okokból a módosító javaslatokat nem sikerült érdemben megvitatnunk, részben a kormány képviselőivel való időpont-egyeztetés miatt ők nem jelentek meg, részben pedig kifutottunk az időből, úgyhogy a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Kállai úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni ehhez a törvényjavaslathoz. Tegnap a Hit Gyülekezete részéről Mészáros István szintén jelezte, hogy hozzá kíván szólni, most a gyülekezet jogi képviselője van itt, Németh György. Van két hozzászólásra jelentkezésünk, és nyilván majd a kormány képviselője is hozzáteheti még az adott konkrét javaslatok kapcsán a maga kommentárját, kiegészítését.
Miután mind az országgyűlési biztos úrnak, mind pedig az egyház képviselőjének érdemi és általános a hozzászólása, azt javasolom, hallgassuk meg először ezt, aztán térjünk át a konkrét kapcsolódó módosító javaslatokra. Amennyiben ezt az ügyrendi javaslatomat elfogadják, kérem, szavazzunk. (Szavazás.) Tizennyolc igen szavazattal a bizottság ezt a javaslatot elfogadta.
Kállai úr, Isten hozta közénk, megadom a szót. Parancsoljon, foglaljon helyet az asztalnál.
DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Azért kértem ezt a lehetőséget, mert most egy nagyon sajátos és reménytelen helyzetben vagyok. Ugyanis az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előzetesen nem küldte ki számunkra véleményezésre ezt az anyagot, és így nem tudtam elmondani az elképzelésemet. Tudom, hogy ez most már egy furcsa tánc, tehát előrehaladott fázisban van ennek a változtatási javaslatnak a tárgyalása, mégis, mivel nincs más lehetőségem, arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy ha akceptálható az álláspontom ezekben a kérdésekben, akkor kérem, próbálják megtalálni a jogi lehetőségét annak, hogy milye módon lehetne mégis ezt hozzátenni. Mert azt gondolom, egy ilyen módosításról kit is kellene megkérdezni, ha nem a kisebbségi ombudsmant. Ezért próbálom kifejteni a javaslatomat. Nagyon lerövidítettem és nagyon lényegre törően akarom csak elmondani a dolgot.
Ahogyan elnök úrnak el is juttattuk ezt egy rövid javaslatban, a következőkre szeretném felhívni a figyelmet. Polgári jogi védelmet a társadalom valódi kisebbségi helyzetben lévő, alacsony érdekérvényesítő képességű, rendszeresen diszkriminált köre kapjon. Tehát nem mindegy, hogy ki a jogszabály által védendő közösség. Egyetértek az előterjesztővel abban, hogy ennek megfelelően hangsúlyozza a kisebbségi helyzetet, így tehát azt is, hogy nem általában vett, a többségi társadalom tagjait is megillető közméltóság védelméről van szó. Mivel a világnézeti, illetve a politikai meggyőződés kisebbségi státusza értelmezhetetlen, azokat kihagyni javasolnám ebből a részből.
Ami még talán ennél is fontosabbnak tűnik, hogy mivel a közméltóság védelme meghatározott kisebbségi helyzetben lévő közösségek becsületének és jó hírnevének védelmére szolgál, a túlságosan tág "sértő megnyilvánulás" kitétel helyett elégséges volna, a bírósági gyakorlat által alaposan kimunkált és konzekvensen használt fogalom, mint az "elkövetési magatartás", amelyre nem a Ptk. 76., hanem a 85. §-ának a módosításával lehetne jobban hivatkozni, de ez részletkérdés.
Ebben a körben fontos hangsúlyozni azt is, hogy az itt tárgyalt kisebbségsértésnek valamilyen formában el kell jutnia az érintett közösséghez, így annak lételeme a nyilvánosság. A nyilvánosság minősített esetében a nagy nyilvánosságra reagálni azonban szükségtelen, és valószínűleg a polgári jogtól idegen is volna gyakorlatilag. Nagyon fontosnak tartom azt is, különösen hangsúlyoznám, mivel tegnap az alkotmányügyi bizottságban is felmerült, hogy esetleg a közkereset-indítási jogot akár teljesen törölnénk ebből a módosításból. Szerintem az nagyon érdekes dolog lenne, mert a lényegét szüntetné meg az egész jogszabály-változtatási javaslatnak. Mivel én a napi gyakorlatban érzem, naponta érkeznek hozzám olyan beadványok, amelyek valamely kisebbségi közösség megsértésére irányulnak, és gyakorlatilag semmilyen módon nem tudok eljárni ebben az ügyben, ezért azt javasolom, hogy el kell gondolkodni azon, hogy esetleg az ügyésznek is adni közkereset-indítási jogot, de ami ennél még fontosabb - ez egy másik előterjesztésben van -, hogy a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának mindenképpen szükségesnek tartanám, ha tényleg akarjuk működtetni ezt a jogszabályhelyet. Tehát, ha ténylegesen védelmet akarunk nyújtani a kisebbségi közösségeknek ilyen területen, és mondjuk, a civil szervezet nem tudja vagy nem képes megindítani az adott keresetet, nem tud élni a kereseti jogával, akkor azt gondolom, van egy olyan független és talán szakmaiságban is valamilyen módon felruházott szerv - a kisebbségi ombudsman -, amely akkor erre talán képes lenne.
Nagyon szépen kérem a bizottságot, hogyha akceptálhatók ezek a javaslatok, akkor keressék meg a jogi formát ezek támogatására; tudom, hogy ez egy majdhogynem elkésett javaslat, de egyszerűen nincs más fórumom erre. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük szépen az országgyűlési biztos úrnak. Azt javasolom, hogy hallgassuk meg a Hit Gyülekezete képviselőjét; azt hiszem, hogy az előbb így tettem fel szavazásra, hogy a két külső hozzászólás után tudunk ehhez bizottsági szinten hozzászólni. Parancsoljon, Németh Tibor!
Dr. Németh Tibor jogi főigazgató (Hit Gyülekezete) hozzászólása
DR. NÉMETH TIBOR jogi főigazgató (Hit Gyülekezete): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Hit Gyülekezete nevében köszönjük a meghívást és a hozzászólási lehetőséget. Nemcsak a törvényjavaslat, hanem a módosító indítványok ismerete is észrevételre indít. A Hit Gyülekezete bejegyzett egyház, szociológiailag azonban az általa képviselt karizmatikus evangélium, a pünkösdi keresztény irányzat itt, Magyarországon a vallási kisebbségek körébe tartozik. Mivel történetünk alatt számtalan sértő és igaztalan megnyilvánulás érte tevékenységünket, azt gondoljuk, hogy véleményünk hasznos lehet az úgynevezett gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés témakörében.
A közbeszéd eldurvulását tapasztalva tiszteletreméltónak és indokoltnak tartjuk azt a szándékot, hogy a politika fel kíván lépni a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a jog eszközével csak nagyon korlátozottan lehet fellépni, ugyanis annyira szubjektívek a kritika és a sértő megnyilvánulások határai, hogy ezt a határvonalat nem lehet egzakt módon jogilag meghúzni. A megfelelő pontosság hiánya viszont jogbizonytalanságra, a jogbizonytalanság pedig további értékek veszélyeztetésére vezet, ahelyett, hogy védelmet nyújtana, szerintünk a törvényjavaslat tehát túlbecsüli a jog szerepét ebben a témakörben. A törvény elfogadása még a módosításokkal is arra vezethet, hogy mindennemű kritika a szankcionálás rémével nézhet szembe, és maguk a védelemre hivatott szankciók válhatnak a visszaélés, a zaklatás, a megfélemlítés vagy a vélemények elnyomásának az eszközévé. Egy ilyen törvénnyel nehéz helyzetbe kerülhetne például Keresztelő János, amikor viperafajzatoknak nevezi a hozzá érkező farizeusokat; Szent Pál, amikor azt írja, hogy átok legyen a hamis evangélium hirdetőjén, vagy Mózes olvasói, amikor olyanokat olvasnak fel a nyilvánosság előtt, hogy "ha valaki férfival hál, úgy, mint asszonnyal hálnak: útálatosságot követtek el mindketten" - és itt a mondatot nem is folytatom, Mózes harmadik könyvének 18. részében megtalálható.
Az istenhívők világában például egy ilyen törvénymódosítás kriminalizálhatóvá teheti azt, hogy valláserkölcsi alapon bűnnek nevezzék, amit a Szentírás annak nyilvánít, és kriminalizálhatóvá teszi a valláskritikát is, de általában is mindenféle politikai kritikát és véleményt, amit mások sérelmesnek tartanak. A véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapvető érték, ami nélkül demokrácia nem állhat fenn, a fejlődés lehetősége nem lenne biztosított, ezért el kell viselni a még oly sértő, meghökkentő véleményeket is. Ezek ellen elsősorban a nevelés, a politika és a nyilvánosság eszközeivel kell küzdeni, a jogi fellépés csak végső eszköz lehet, ennek körét pedig szerintünk már megfelelően tartalmazza a büntetőjog és a személyiségvédelem jelenlegi polgári jogi eszközrendszere, a jó hírnév védelme. Baj, hogy terjed a gyűlöletbeszéd, de nagyobb baj, ha a rá adott válasz következtében mindenki szabadsága veszélybe kerül, ezért tisztelettel kérjük az egész törvényjavaslat elvetését. Helyette az lenne a szerencsés, ha a hatóságok - ha kell, a megfelelő bátorítással - határozottabban alkalmaznák a már rendelkezésre álló jogi eszközöket, a politika mérvadó szereplői pedig, függetlenül pártállásuktól, minden esetben rögtön és egyértelműen megbélyegeznék az ordas eszmék felbukkanását, és sosem hagynának kétséget afelől, hogy a gyűlölködést szalonképtelennek, elítélendőnek tartják. Köszönjük a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjainak van lehetősége arra, hogy hozzászóljanak, és természetesen majd a kormány képviselőjének is, hogy reagáljon ezekre. Gusztos képviselő úr jelentkezett, aztán pedig Szabóné dr. Müller Timea.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Ismert, hogy a liberális frakció maga is komoly vitákat folytat ebben a kérdésben, hiszen alapvető szabadságjogokról, illetve azoknak esetleges korlátozásáról van szó. Az SZDSZ hosszú évek óta következetesen minden egyes alkalommal elutasította azt, amikor a büntetőjogi szankció lehetősége merült fel, és az volt az álláspontunk, hogy ezt alkotmányosan nem is lehet megoldani. Még a polgári törvénykönyv módosítása is megosztja a liberális politikusokat, de mivel most a részletes vitánál, kapcsolódó módosító indítványoknál vagyunk, nem szeretnék erről részletesen beszélni, hiszen az általános vitára való alkalmasságon, az általános vitán már túl vagyunk.
Annyit szeretnék most itt jelezni, hogy az a kapcsolódó módosító indítvány, amit Hankó Faragó Miklós nyújtott be az egyébként korábban velem közösen benyújtott saját módosító indítványainkhoz, néhány kérdést pontosít, néhány kérdést cizellál, ezek közül egyet-kettőt abban a tekintetben, amelyet az ombudsman is érintett, tehát ennek a módosításnak van olyan eleme, amely azt hiszem, az egyik kérdést egészen konkrétan kielégíti, ami dr. Kállai Ernő levelében és az itt elmondottakban is megnyilvánul. A másik viszont egy messzire vezető ügy, és megint nem érdemes visszamenni az általános vitáig, csak jelezni szeretném, hogy a közkereseti jog bevezetése ezen a területen, az alapítványokkal, jogvédő szervezetekkel, civil szervezetekkel konzultálva én magam azt tapasztaltam, hogy magát ezt a szférát is megosztja. Nem egy olyan emberi jogi szervezet vezetőjével vagy volt vezetőjével volt alkalmam beszélni, vagy olvasni az ő nyilvánosan elmondott véleményüket, akik azt mondták, hogy ők köszönik szépen, de inkább nem kérnek ebből a lehetőségből, és nem tartanák jónak ezt a fajta megoldást.
Tiszteletben tartva tehát az ombudsman által elmondottakat és ezt a véleményt, csak szeretném jelezni, hogy ez is egy vitakérdés maguk között a jogvédők között, azt pedig, hogy az ombudsmani keresetindítási lehetőség még jogtechnikailag, házszabályszerűen megoldható-e, hogy ezzel tud-e valamit kezdeni a bizottság, én nem tudom, de azt hiszem, hogy sajnos, ezen túl vagyunk. (Dr. Arczt Ilona: Bármikor, hétfőn is.)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Timea, parancsoljon!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az országgyűlési biztos úr nem tudta ezt véleményezni, utána fogunk nézni, hogy ennek milyen oka van, és mindenesetre a minisztériumot fel fogjuk hívni, hogy többet ilyen ne történjen egy ilyen fontos ügyben. Miután én is most látom ezeket a megjegyzéseket, amiket a törvényjavaslathoz tett, azt mondhatom a frakció nevében, hogy meg fogjuk ezeket vizsgálni; nyilván konzultálnunk kell más munkacsoportokkal ebben a kérdésben, és ha van lehetőség, akkor megnézzük, hogy mik azok, amiket ebből át lehet vinni. Sajnálom, hogy ez a dolog így alakult. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor én is szót kérnék az alelnök asszonytól. (Fogarasiné Deák Valéria: Parancsoljon, elnök úr!)
Azt gondolom, sajnos ezt szóba kell hoznom, azzal együtt, hogy nekem természetesen nagyon fontos, hogy megőrizzük a jó együttműködést a bizottságban. Azért az nem véletlen, hogy a kisebbségi ombudsman nem kapja meg ezeket az anyagokat, és mi is az utolsó percben kapjuk meg. Tehát a Hit Gyülekezete képviselőjének a mondataiból azt tartom a legfontosabbnak, azt kell mondanom, hogy szó szerint egyetértek azzal, amit elmondott, hogy nem is lehet jó törvényjavaslatot csinálni akkor, ha ilyen kampányszerű a benyújtás. Van egyfajta jogalkotási menetrend, vannak jogalkotási alapelvek, és ebből következnek bizonyos jogalkotási lépések Ehhez képest történik valami a közéletben, és akkor erre a kormányzat - elsősorban a miniszterelnök - rárepül, és azonnal 7-8 javaslattal elkezdi bombázni a törvényhozást, és azt közli, hogy akkor most két héten belül ebből javaslat lesz, és azonnal tárgyaljuk meg, és az utolsó percben beadja, és összerántanak bennünket. Szerintem így nem lehet igazán tisztességes, jó szakmai munkát sem végezni, sem megőrizni a konstruktív együttműködést a bizottságon belül.
Szerintem elsősorban ezért nincs, vagy nem volt egyeztetés, és mondom, a konstruktív együttműködést próbáljuk megőrizni, de ehhez nem tudunk asszisztálni, mint ellenzék. Tehát most majd megint fognak jönni ezek a - nem is tudom, milyen - pártfinanszírozási meg kampányfinanszírozási javaslatok. Nyilván az ellenzék is csinál ilyen politikai akciókat, tehát nem azt akarom mondani, hogy ez egyoldalú, csak nekünk nincs lehetőségünk arra, hogy... (Fogarasiné Deák Valéria: Jobb lenne a tárgynál maradni, elnök úr.) Ez a tárgyról szól, mert arról van szó, hogy miért nem kaptuk meg időben ezt a javaslatot, és miért nem tudtunk erről érdemi vitát folytatni. Tehát úgy gondolom, ez így nem helyes.
A Gusztos képviselő úr hozzászólásához pedig annyiban csatlakoznék, hogy a bizottságnak bármikor, az utolsó percig van lehetősége arra, hogy bizottsági módosítót beadjon. Tehát úgy gondolom, ha komolyan vesszük a kisebbségi ombudsman úr véleményét, akkor vizsgáljuk meg valóban szakmailag, hogy tudjuk-e támogatni, és adjuk be bizottsági módosítóként, mi nem fogunk elzárkózni. Tehát ha egy ilyen szakmai egyeztetés még lefolytatható, akkor azt gondolom, az ellenzék részéről szívesen támogatjuk a javaslatot. Valóban az egyik javaslattal pedig, Hankó Faragó Miklós kapcsolódó módosító javaslatával úgy látom, az egyik probléma - ahogyan felvetette az ombudsman úr - orvosoltatik is, ha jól értem a dolgot.
Köszönöm szépen. Timea, parancsolj!
DR. MÜLLERNÉ SZABÓ TIMEA (MSZP): Nem tudom szó nélkül hagyni, elnök úr, ezek nagyon súlyos szavak, hogy nem véletlen, hogy nem ment ki egyeztetésre. Azt gondolom, igenis véletlen. Ilyet egy bizottsági elnöknek mondani, nem hiszem, hogy a jó hangulatú bizottsági ülések felé vezető utat jelölné ki.
Ahhoz, hogy szakmailag jó és minőségi munkát tudjunk itt a bizottságban végezni, azt gondolom, elsődlegesen abban kellene megállapodni, hogy olyan társadalmi minimumokban, mint például a gyűlöletbeszéd - amelyben egyet kellene értenünk - ne az a sztereotípia alakuljon ki megint, hogy az egyik oldal támogatja, és ha kiderül, hogy az egyik oldal támogatja, akkor a másik oldal ad abszurdum, elveti az egészet. A szakmai munka ott kezdődik, hogy azt mondjuk: igen, ez nagyon fontos, de egyébként mondunk valami formai dolgot, hogy miért nem tudjuk ezt támogatni, ugyanakkor leülünk, és tényleg azt mondjuk szakmailag, hogy olyan társadalmi elvárások, amelyek szerintem nagyon fontosak, és amelyekre a bizottságunknak reagálni kellene, akkor arra reagálunk.
ELNÖK: Ha nincs egyéb hozzászólás, akkor azért reagálnék erre. Egyrészről egyetértek azzal, amit a képviselő asszony mond, de itt most nem egyik oldal és másik oldal van, mert most például itt van a Társaság a Szabadságjogokért, amely nagyon határozottan tiltakozik e törvény ellen, ezt melyik oldalra soroljuk? Tehát ez egy emberi jogvédő szervezet, nagyon komoly nyilatkozatot adtak ki ebben az ügyben, és nem támogatják ezt a javaslatot. Maga a köztársasági elnök úr is egyébként az évadnyitó beszédében aggályosnak nevezte ezt a tendenciát, hogyha ebbe az irányba megy a dolog, és halljuk, hogy a Szabad Demokraták Szövetségén belül is komoly elvi viták vannak a tekintetben, hogy mennyire alkalmas ez a törvény erre. És abban - azt gondolom - valóban egyetértünk, hogy jó lenne, ha Magyarországon nem lenne gyűlöletbeszéd, és ahol lehet a törvény eszközeivel is fel kell lépni. A kérdés, hogy hol lehet, és ez a javaslat alkalmas-e arra.
Lehet, hogy erős fogalmazás volt, hogy nem véletlenül nem kapta meg a kisebbségi ombudsman, hogyha a képviselő asszony segít abban, hogy kiderüljön, miért nem kapta meg, akkor nyilván ki lehet védeni ezt az érvet, de az, hogy ez politikai kampánynak most a része, azt maga a miniszterelnök jelentette be. Tehát azt gondolom, ettől kezdve nem véletlen, mondjuk akkor azt, hogy a kapkodás, ha ez talán még nem túlságosan dehonesztáló. Úgy gondolom, a kapkodás teljesen egyértelmű, hiszen a jogalkotási tervben semmi ilyen nem szerepelt az ősszel, és aztán hirtelen mégis itt van.
Nyakó képviselő úr!
NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a hozzászólás lehetőségét, elnök úr. Politikai kampány annyiban, hogy egész Európát bejárta egy szituáció. Ez tagadhatatlan tény. De hozzáteszem, az, ami a Várban történt, a Magyar Gárda megalakulásához kapcsolódó sajtóhíreket - meg kell mondanom - nem a Magyar Szocialista Párt kommunikációja szervezte. Egyszerűen egész Európában feltűnést keltett az a folyamat, az a jelenség, ami itt Magyarországon sajnos megtörtént.
Lehet, hogy ebben a kampányban nem vett részt az elnök úr. Valóban, a szavát nem hallottuk egész idő alatt, pontosan tudjuk, hogy egyébként más szituációkban milyen médiasztárrá avanzsált. Meg is kérdezhetném adott esetben az elnök urat, hogy a Magyar Gárdával kapcsolatos események kapcsán miért nem hallottuk bizottsági elnökként, amikor egyébként annyi sajtó- és médiaorgánumba be szokott járni, hogy hűha.
Természetesen jó lenne, ha ennek a szituációnak - hogy mondjam - a társadalom józan önfenntartó ereje mondana ellent és szabna gátat. Ehhez kell mindenképpen mondjuk, ilyen esetben az öt parlamenti párt egyetértése. Én az öt parlamenti pártból azokban az időszakokban hallottam kettőt, amely erőteljesen megszólalt, és többet nem nagyon. Bocsánat, rögtön hozzáteszem, hogy hármat. Jó lett volna, ha a köztársasági elnök úr is egyből megszólal ebben a dologban, és nem vár két-három hetet ezzel az üggyel, és jó lett volna, ha az egyházak is egységesen fellépnek ebben a kérdésben, és valóban a társadalom minden szegmense elszívja a levegőt ezek elől az emberek elől, akkor nincs szükség arra, hogy a jogalkotó valamilyen módon lépjen ezekben a kérdésekben. Mert lássuk be őszintén, valamit lépni kell! Az egyik oldalon azt halljuk az ellenzéktől, hogy miért nem szab gátat ezeknek a kis szélsőséges csoportoknak, miért nem parancsolja ki az utcáról őket, itt meg azt halljuk, hogy vélemény, építő jellegű jogalkotói javaslat nem nagyon volt, de egyébként rossz az egész koncepció. Ez meg farizeusi magatartás, biztosan erre is van valahol utalás, ezt is rögtön hozzá kell tenni a dologhoz. Nem mi generáljuk ezt az ügyet, ez az ügy van, ezzel valamit kezdeni kell. Lehet, hogy nem a legpontosabb megoldás, és vannak hiányosságok, amit én személy szerint is nagyon sajnálok, ettől függetlenül azt gondolom, hogy jogalkotóként az a dolgunk, hogy jogszabályokat hozzunk, hogy ezeket a jelenségeket, amelyek érték az elmúlt időszakban adott esetben homoszexuális polgártársainkat vagy az egész magyarságot a köztársasági elnök úr palotája előtt, azokat visszaszorítsuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? (Jelzésre.) Varga képviselő úr!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Jelezni szeretném, hogy van egy elfogadott napirendünk, és Balog Zoltán megfeszítése nem témája ennek a napirendnek.
Azt meg végig sem merem gondolni, de önök próbálják meg végiggondolni, tisztelt kormánypártiak, hogy Kaltenbach Jenővel, az előző ombudsmannal előfordulhatott volna-e, hogy egy ilyen súlyú törvényt nem kap meg? Előfordulhatott volna? Nehezen tudom elképzelni, és abban bízom, hogy ez nem az ombudsman személyének szól. Mert az ombudsman kisebbségi ombudsman, és mind a 13 kisebbség ombudsmanja.
Kérem, hogy a bizottság elnöke kísérje figyelemmel ezt az esetet, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy ilyen komoly törvénynél a kisebbségi ombudsman véleményét nem kérik ki.
ELNÖK: Alelnök asszonyé a szó, utána Teleki képviselő úré.
Fogarasiné Deák Valéria ügyrendi javaslata
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Ügyrendi javaslatom van, tekintettel arra, hogy az elfogadott napirendi javaslattól eltérünk, szeretném mondani elnök úr. Mert ez a vita nem az, ami az elfogadott napirendi javaslatban volt. Azt szeretném tisztelettel kérni, hogy hallgassuk meg az előterjesztő képviselőjét az elhangzottakkal kapcsolatban, ugyanis eddig nem volt lehetősége arra, hogy az elhangzottakra reagáljon, és utána szeretnék szót kérni a továbbiakban.
ELNÖK: Én azt gondolom, hogy egyértelmű volt; feltettem azt a javaslatot, és mindannyian elfogadtuk, hogy miután a kisebbségi ombudsmannak eddig nem volt lehetősége a bizottság előtt kifejteni a véleményét, ezért most fejtse ki, a Hit Gyülekezete is fejtse ki a véleményét, és aztán erről nyitunk egy vitát természetesen. Azt gondolom, hogy érdemben illik reagálni arra, amit az ombudsman úr elmondott; most ez a része folyik, ezt mindenki elfogadta. Lehet, hogy ez nem volt egyértelmű az alelnök asszony számára, de szerintem a többi hozzászólás egyébként szocialista részről, részben szabad demokrata részről is, azzal az inklúzióval, hogy ez tulajdonképpen nem a napirend, végül is ebbe az irányba is ment el, tehát én nem látok ebben semmi problémát. Természetesen meg fogjuk hallgatni a kormány képviselőjét, én ezt természetesnek találom. Teleki képviselő úré a szó.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Bocsánatot kérek, volt egy ügyrendi javaslatom: azt kértem tisztelettel, hogy tekintettel a vita alakulására, hallgassuk meg az eddig elhangzottakkal kapcsolatban az előterjesztő képviselőjét. Kérem tisztelettel, hogy a vita folytatása előtt a bizottság döntsön erről a javaslatomról. Én úgy érzem, hogy ebben a helyzetben ez a minimum, amit meg kell tennünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Frakciónként egy-egy hozzászólásra van lehetőség az ügyrendi javaslathoz a Házszabály értelmében. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Én már hozzászóltam a Fidesz nevében az előbb ehhez az ügyrendi javaslathoz; én nem tartom indokoltnak, de természetesen szavazni fogunk erről, ha úgy kívánja a bizottság.
Szavazás ügyrendi indítványról
Kérem, szavazzunk arról, hogy a vitában most a kormány képviselője szóljon, és utána folytatjuk a vitát. Aki ezt támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc nem.
A bizottság többsége ezt a határozatot hozta.
Nem tudom, hogy egyáltalán kíván-e szólni; nem kötelező, de ha kíván, akkor öné a szó. Parancsoljon!
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (IRM) kiegészítése
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy az elhangzottakhoz röviden hozzászólhatok. Először Kállai ombudsman úr szavaira reagálnék néhány mondatban. Néhány olyan pontra is felhívta a figyelmet, amelyek jelenleg is megtalálhatóak a javaslatban: ilyen például az, hogy a kisebbségek kapjanak védelmet, hiszen a javaslat megfogalmazása eleve ilyen jellegű. Felhívta a figyelmet arra, hogy a "sértő" helyett legyen egy más, körülhatárolhatóbb megfogalmazás. Elnézést, ha ezzel előreszaladok, de pontosan az a képviselői indítvány, amelyet az 1. napirendi pontban tárgyalnak meg, tartalmazza, hogy a "sértő" kifejezés egészüljön ki egy "súlyosan sértő" jelzővel, és azt hiszem, ha ezt elfogadják, akkor ezzel pontosan eleget tesznek ennek a kívánalomnak.
A másik ilyen szűkítő kívánalom lenne a nyilvánosságra utalás, ami szintén szerepel Hankó Faragó Miklós képviselő javaslatában. Ezt is támogatandónak tartjuk, pontosan azért, mert kizárja azokat az eseteket, amikor egy baráti beszélgetésben, szűk körben elhangzik valami - nyilván nem erről van szó. A közkereset indításának szükségessége vagy szükségtelensége kérdésében nem tudok kormányálláspontot mondani; a tervezet a szükségesség mellett foglal állást. Arról, hogy kiegészüljön-e a felsorolás az ombudsmannal, illetve az ügyésszel, értelemszerűen még nincs egyeztetett álláspontunk.
A Hit Gyülekezetének képviselője által elmondottakkal kapcsolatban két dologra hívnám fel a figyelmet; az egyik lehet, hogy csak egy nyelvbotlás. Arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat elfogadása kriminalizálhatóvá tenne bizonyos magatartási formákat. Nincs erről szó; a polgári törvénykönyv módosítása van önök előtt, tehát szó sincs arról, hogy itt bűncselekménnyé minősülne valami, ami eddig nem volt bűncselekmény. A másik dolog, amire felhívnám a figyelmet, hogy említette, hogy elegendőnek tartják a jelenlegi büntető és polgári jogi eszközöket, ezért javasolják az egész javaslat elvetését. Ami a jelenlegi polgári jogi eszközöket illeti, a jelenlegi polgári jogi eszközök a bíróság kialakult gyakorlata mellett valójában nem hatályosulnak, nem működőképesek; erre a Legfelsőbb Bíróság elnöke is rámutatott akkor, amikor egy, a kormány javaslatához igen hasonló javaslatot terjesztett be az Országgyűlés elé. Egy olyan szabályozásra van tehát szükség, amely egyértelművé teszi, hogyha ilyen típusú sérelmekre sor kerül, ilyen magatartást tanúsít valaki, akkor a bíróság előtt nem lehet kimentési ok az, hogy az adott személy közvetlenül nem azonosítható, nem ismerhető fel. Erre hivatkozva a polgári jogi eljárásokban jelenleg elutasítja a bíróság a kereseteket, ezért van szükség a jelenlegi szabályozás továbbfejlesztésére, kiegészítésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a vitát. Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor alelnök asszonytól szót kérek, mert azért reagálnom kell néhány nyugodt mondatban arra, amit Nyakó képviselő úr elmondott, bár a választ már nincs lehetősége meghallgatni. Először megijedtem, hogy itt egyedül állok majd a vádlottak padján, de ha ott áll a köztársasági elnök és az összes egyház is, akkor végül is az nem egy rossz társaság, tehát szívesen állok oda. Javasolnám az MSZP-frakciónak, hogy egy sajtófigyelést alaposabban alkalmazzanak. Én nyilatkoztam ezekben az ügyekben, és azt gondolom, hogy mindig az emberi és kisebbségi jogok védelmében, akkor is, amikor a cigánybűnözés volt a téma - visszautasítva ezt a megjelölést, vagy mint lehetséges irányt -, és akkor is egyébként, amikor a homoszexuálisok emberi jogairól volt szó mind a Klub Rádióban, mind másutt, tehát azt gondolom, hogy nem érint az, amit mondott, még akkor sem, ha ő ezt rám alkalmazta. Ha szabad egy kifejezést azért visszautasítani, szerintem nem a levegőt kell elszívni az emberektől, hanem mindenkinek be kell tartani a törvényeket, és alkalmazni is kell a törvényeket. Én úgy gondolom egyébként - a Társaság a Szabadságjogokért egyesület véleményével, állásfoglalásával egyetértve -, hogy a jelenlegi törvények alkalmasak arra, hogy szabályozzák akár a gyűlöletbeszéd, akár más, kisebbség elleni izgatás kérdését; azokat kellene alkalmazni, és nem politikai kampányokat kellene szerintem rendezni.
Van-e más hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor a vitát lezárom, és szavazunk az egyetlen kapcsolódó módosító javaslatról, Hankó Faragó Miklós képviselő úr módosító javaslatáról. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kormányálláspontot nem tudok mondani; a minisztérium támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) Tizennyolc igen.
A bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot.
Ezzel az 1. napirendi pontot lezártuk, illetve kérdezem a bizottság plénumát, hogy elhatározzuk-e magunkat, hogy egyfajta gyors szakmai egyeztetéssel a kisebbségi ombudsman úr javaslatát megvitatjuk, és megpróbáljuk bizottsági módosítóvá formálni. Van-e erre szándék? Donáth képviselő úré a szó.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, nem tudtam a megelőző beszélgetésen a vitában részt venni - ahhoz nem is akarok hozzászólni -, azonban, még mielőtt ki kellett mennem a teremből, Kállai Ernő úr javaslatát áttanulmányoztam.
Két megjegyzésem van. Az egyik: nem értem, hogyan történhetett meg, hogy ez a javaslat nem került el az ombudsman úrhoz korábban, de ez nyilván nem az ő felelőssége. Egyetértek vele abban, hogy minden ügyben - törvényjavaslat, állásfoglalás, és ami a kisebbségi jogokat illeti -, neki a kellő időben a beleszólás lehetőségét is biztosító állásfoglalást meg kell kapnia, illetve neki erre válaszolnia kell.
Azzal, amit az asztalunkra helyezett, nagyjában-egészében én egyetértek. Egy tömör mondatba összefoglalva: mindig az alul lévők, a valóban a társadalom peremén élők érdekében kell kiállni, itt szinte mindegy is, hogy melyik az a valóságosan létező kisebbség, amely érdekvédelemre szorul.
A javaslatával azonban stilisztikai szempontból mégsem tudok egyetérteni. Ezt írja a szövegjavaslat a 75/A § (1) bekezdésében: "A személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvánosság előtt elkövetett magatartás..." tovább nem folytatom. Egyetemi tanárról lévén szó, csak felhívom a figyelmét arra, hogy elkövetett magatartás nincs. Magatartás vagy tett vagy mű van. (Közbeszólás: Tanúsított magatartás.) Magatartást nem tanúsítunk, nagytiszteletű úr. Magatartás van. Valahogyan viselkedünk, valamilyen módon fellépünk, de azt hiszem, erről nincs vita, az asztal körül ülők mind tanult emberek, pontosan tudják, mi az, amit ezzel ki akarok fejezni. Ez kizárólag stilisztikai megjegyzés annak érdekében, hogy a tartalmi egyetértésemet egy icipicit kontrapunktoljam, de természetesen, miután Hankó Faragó képviselő úr javaslatát megszavazta, amondó vagyok, hogy valamilyen átdolgozott verziójában az általa képviselt álláspont támogatandó.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is ugyanúgy, mint mindenki más, itt olvasom, látom először Kállai Ernő úr javaslatát, de nem látok benne tartalmi különbséget. Azt látom, hogy a Hankó Faragó képviselő úr által benyújtott kapcsolódó módosító javaslatban minden benne van, még azzal a stilisztikai javítással együtt. (Donáth László: Az nem javítás, hanem pontosítás.) Pontosabban pontosítással, illetve annak a követelménynek megfelelően, amelyet Donáth László képviselő úr itt az imént említett.
Tehát úgy vélem, hogy okafogyott az az indítvány, hogy egy bizottsági módosító javaslatot elfogadjunk. Sőt azt kell mondanom, hogy ha most elfogadnánk bizottsági módosító javaslatként, ez kevésbé volna árnyalt, mint az, amit a benyújtott képviselői kapcsolódó módosító javaslatban láthattunk. Tehát ezért nem javasolom azt, hogy bizottsági módosító javaslatot fogalmazzunk. meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nyilván majd a biztos úrnak lesz lehetősége a végén, de közben is bármikor, ha hozzá kíván szólni, reagálni arra, hogy mennyiben tartja megoldottnak a kérdést ezzel a kapcsolódó módosítóval, amelyet - gondolom - ismer, vagy most kézhez kapott. Addig is Gusztos Péter képviselő urat illeti a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Szerintem a magatartás kérdése inkább egy jogi terminus technicus, nem pedig stilisztikai kérdés, és azt gondolom, Hankó Faragó Miklós képes annak az eldöntésére, hogy milyen jogi terminus technicust érdemes használni ennél a módosító indítványnál.
Abban kicsit vitatkoznék, mert én látok tartalmi különbséget. Nagyon fontos tartalmi elem az ombudsmani megszólalásnak a papíron 1. sorszámmal jelzett fejezetében a világnézeti meggyőződés felsorolásból való kihagyása, azzal az érveléssel, hogy ennek a kisebbségi státusza értelmezhetetlen, és ezt javasolja kihagyni. Többek között ez volt az egyik olyan kérdés, ami miatt - finoman szólva - hosszú vitákat folytattunk mi is a liberális frakcióban erről a kérdésről. Azt gondolom, ebben leginkább majd egy alkotmánybírósági döntés fogja megmondani, hogy ebben a törvényben ez vajon így értelmezhető-e vagy sem.
Nem szeretnék hosszú lenni. Azt gondolom, a Hankó Faragó Miklós által elvégzett pontosítások - mondom még egyszer - kielégítik az ombudsmani igények egy részét. Én az igazán érdekes vagy legvitatandóbb dolgot a keresetindítási lehetőségben látom, ahol még az is vita kérdése, mondom ezt én, aki egyike vagyok azon képviselőknek, Hankó Faragó Miklós a másik, aki azt a módosító indítványt nyújtottuk be, amely az egész közkereseti passzust kivenné ebből a törvényjavaslatból, tehát nyitott kérdés, hogy ez egyáltalán benne marad-e vagy nem. De ha benne marad - még egyszer mondom, olyan módosítót adtam be, hogy ez ne legyen, ezzel együtt mondom, ha benne marad ez a passzus -, akkor teljesen logikus lehet az a felvetés, hogyha az emberi jogi jogvédő civil szervezeteknek van ilyen közkereseti lehetősége, akkor miért pont a kisebbségi ombudsmannak ne lenne. Ezt elképzelhetőnek tartom, de szerintem az ügyészséget felesleges megnevezni ebben a történetben. Az ügyészségnek eleve, hivatalból el kell járnia bizonyos esetekben.
Szóval azt gondolom, azt érdemes végiggondolni, hogy a formális lehetőségét nyitva akarja-e hagyni a bizottság annak, hogy egy ilyen döntés születhessen vagy se. Tehát én nem tudom most azt megmondani, hogy például a liberális frakció egy ilyen bizottsági módosító indítványról hogyan szavazna. De mivel ez az utolsó formális lehetőség, annak a megfontolását javasolom, hogy... (Dr. Arczt Ilona: Bármikor beadhatjuk.) Valami rosszat mondtam? (Donáth László: Nem világos, Péter, hogy mi nem érthető számodra, vagy mi vitatható, vitatandó.)
ELNÖK: Szerintem hallgassuk meg a képviselő urat, és utána lehet rá reagálni.
Folytassa, képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Számomra világos volt, hogy mi érthető és mi nem. Arról beszélek, hogy az ombudsmani javaslatból látok egy olyan pontot, amelynek a formális megszavazhatóságát esetleg érdemes fenntartani egy bizottsági módosítóban. Egyébként tartalmilag azon az állásponton vagyok, hogy a közkereseti lehetőséget ki kell venni ebből a javaslatból. De ha benne marad, és az emberi jogi jogvédő szervezeteknek ez a lehetősége adott, akkor logikus számomra, hogy ezt a lehetőséget a kisebbségi ombudsmannak is adjuk meg. Tehát egy ilyen típusú, az ombudsmani javaslatból ezt az egy elemet kiemelő bizottsági módosító javaslatot tudok támogatni. Mondom még egyszer: azzal, hogy nem tudom megmondani, hogyan fog róla szavazni a frakcióm. Ez egy technika lehet arra, hogy a lehetőség nyitva van, minden frakció meg tudja tárgyalni, és hétfőn lehet erről döntést hozni. legalább formálisan vigyük be ezt a kérdést, és akkor lehet róla később szavazni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A főtanácsadó asszony tájékoztatott, hogy jövő hétfőig van erre lehetőségünk. Tehát arra, hogy lefolytassunk egy szakmai egyeztetést, a jövő hétfői bizottsági ülésen is van lehetőség. Bizottsági módosítót az utolsó percig be tudunk nyújtani, legfeljebb egy héttel elhalasztódik a szavazás, ami szerintem nem tragédia.
Tehát technikailag van erre lehetőség, a kérdés az, hogy van-e erre politikai szándék. Jelenleg a szocialista képviselőcsoport részéről két különböző álláspont van ebből a szempontból, van egy feltételes támogató, aki szerint, ha jól értettem, amennyiben nem fogadja el a Ház, hogy kikerüljön a közkereset-indítás, akkor viszont szélesítsük a kört. Nem tudom, van-e még más álláspont.
A Fidesz részéről azt tudom mondani, hogy mi támogatunk egy ilyen kapcsolódó módosító indítványt, és hajlandók vagyunk részt venni ennek a szakmai kimunkálásában.
Van-e más hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, Gusztos képviselő urat illeti a szó.
Gusztos Péter (SZDSZ) ügyrendi javaslata
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ez már inkább ügyrendi. Tehát tekintve, hogy hétfőn is be tud adni egy ilyet a bizottság, az a javaslatom, hogy akkor mindenki vigye haza és gondolja végig ezt a problémát, és hétfőn sajnos úgyis lesz - mert mindig szokott lenni hétfőn a frakcióülések alatt - bizottsági ülés, akkor lesz ott még alkalmunk ennek a megtárgyalására. Készüljön el egy ilyen indítvány, azt lássuk a héten, informálisan egyeztessünk róla, és ha úgy van, akkor hétfőn be lehet nyújtani.
ELNÖK: Tekinthetem ezt egy olyan javaslatnak, amelyről szerintem érdemes szavazni, mert jól összefoglalta a dolgot, és ügyrendi javaslatnak én ezt elfogadom. Szerintem zárjuk le a vitát, amennyiben a kormány képviselője már nem kíván reagálni. (Sáriné dr. Simkó Ágnes jelzi, hogy nem kíván szólni.) Kisebbségi ombudsman úr, amennyiben reagálni kíván... (Kállai Ernő: Egy mondatot.) Természetesen, és akkor utána fogunk erről szavazni.
DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: Szeretném megköszönni a lehetőséget. Köszönöm, hogy méltónak találják ezt a kérdést arra, hogy beszéljenek róla. Természetesen elismerem, amit Donáth képviselő úr is mondott, hogy van benne hiba, de mi is kapkodtunk abból következőleg, hogy az utolsó pillanatban tudtunk hozzányúlni ehhez a dologhoz.
Én is azt gondolom, hogy két része van a dolognak. Vannak azok az elméleti felvetések, amelyeket ugyan megtettem, de kevéssé hiszek abban, hogy az überelni tudná a már kialakult, akár Hankó Faragó képviselő úr javaslatát, bár itt most lehetne jogelméletileg vitatkozni, de nem hiszem, hogy ez az a szint, hogy például a polgári jogban van-e ilyen fogalom, hogy "súlyosan sértő", tehát ez a fogalom használatos-e vagy sem. Mindegy, erről nem akarok vitatkozni, ezt majd esetleg megvitatja a szakmai egyeztetés során a bizottság.
Ott van viszont a másik elem, és megköszönöm, ha erre lehetőség van, tehát a keresetindítási jog olyan élő lehetőséget vetítetne előre, amely - azt gondolom - nagyon előrelendítené ennek a jogintézménynek a működését.
Úgyhogy nagyon szépen köszönöm a bizottság pozitív hozzáállását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egyszer kérdezem a minisztérium képviselőjét, van-e hozzászólása. (Sáriné dr. Simkó Ágnes: Nincs.)
Köszönöm szépen, akkor szavazunk arról a javaslatról, amelyet Gusztos képviselő úr terjesztett elő. Én most megpróbálom rekapitulálni. (Godó Lajos: Mi értettük.) Akkor nem próbálom meg rekapitulálni. (Derültség.) Gusztos képviselő úr javaslatáról szavazunk, ami elsősorban azt kéri, hogy legyen egy informális egyeztetés, és jövő hétfőre szülessen egy szövegszerű javaslat, ami a közkereseti lehetőséget adja meg az Ombudsmani Hivatal számára - ez a dolog lényege -, és akkor hétfőn, majdnem, hogy sajnálatos módon, lesz bizottsági ülésünk, és tudunk erről szavazni.
Szavazás Gusztos Péter javaslatáról
Aki elfogadja ezt a javaslatot, az kérem, hogy igennel szavazzon! (Szavazás.)
Tizennyolc igen szavazattal a bizottság egyhangúlag jóváhagyta ezt a javaslatot.
Kérek mindenkit, hogy figyelje a gépét, mert fognak érkezni a szövegjavaslatok, és akkor tegye meg a hozzászólását, hogy hétfőre egy valamennyire egységes javaslat legyen. Köszönöm szépen. Ezzel az 1. napirendi pontot lezártuk. Köszönjük a kormány képviselőjének is a megjelenést, ombudsman úrnak is az együttműködést.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat (Általános vita)
A 2. napirendi pontunk: egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról fogunk dönteni, ennek nyilván a bizottsági szempontok alapján való megvitatása következik. A kormány képviseletében Szatmári László főosztályvezető-helyettes és dr. Bokor Csaba vezető tanácsos vannak jelen. Mielőtt a vitát elkezdjük, van lehetőségük - nyilván mindenki megkapta a törvényjavaslatot - akár kiegészítésre, figyelemfelhívásra, valaminek az aláhúzására, úgyhogy amennyiben kívánnak szólni, most van erre lehetőség a kormány részéről. Parancsoljon!
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (PM) szóbeli kiegészítése
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban nem visszaélve a tisztelt bizottság türelmével, pusztán néhány olyan tényezőre térnék ki, ami ennek a törvénycsomagnak a szükségszerű kereteit alkotja. Mint ismeretes a tisztelt bizottság előtt, az adórendszer átfogó, rendszerjellegű változtatására vonatkozó javaslatot a kormány a tervek szerint a jövő év tavaszán terjeszti a tisztelt Ház elé, tehát ebben a törvénycsomagban, bár vannak jelentős módosítások, általában rendszerjellegű, az adórendszer egészét érintő módosítások nem találhatók. Lényeges azt is hangsúlyozni, hogy ebben a módosító csomagban is meghatározó szempont, hogy csak olyan módosítások kaphattak helyet, amelyek nem veszélyeztetik az elfogadott konvergenciaprogram végrehajtását, mindazonáltal néhány olyan prioritás megjelenik a törvénycsomagban, amelyet a kormány képviseletében érdemesnek tartunk kiemelni.
Először is nagyon lényeges vonulat az, hogy a benyújtott törvénymódosítás a lehetőségeken belül próbálja a gazdasági környezetet olyan módon befolyásolni, hogy az ösztönözzön a legális foglalkoztatás növelésére, támogassa a beruházások, általában a fejlesztések indítását, lehetőség szerint egyszerűsítse az adórendszert, az adminisztrációt, illetve bizonyos esetekben kis adónemek összevonásával csökkentse a befizetési kötelezettségek jogcímét, általában is váljon áttekinthetőbbé az adórendszer, nemcsak az adminisztráció tekintetében, hanem szülessenek meg olyan pontosító, módosító szabályok, amelyek a már meglévő adóintézkedések végrehajthatóságát javítják. Végül, de nem utolsósorban, olyan rendelkezéseket, intézkedéseket tartalmaz, amely segíti a feketegazdaság kifehérítését, és ezen belül az adóteher-viselő képesség javítását. Talán ezek voltak a leglényegesebb olyan csomópontok, amelyek köré ez a módosító javaslat épült. Lényeges az, hogy olyan módosító javaslatok, intézkedések kaptak helyet ebben a csomagban, amelyek már illeszthetők a jövő évben, várhatóan a tavalyi ülésszakban a tisztelt Országgyűlés által megtárgyalandó, reformjellegű intézkedéseket tartalmazó csomaghoz. Köszönöm a türelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjaié a lehetőség, hogy kérdezzenek, hozzászóljanak, véleményt nyilvánítsanak. Tessék parancsolni! (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs más hozzászólás, nekem lenne kérdésem. Ugye, a kis adók összevonásra kerülnek egy iparűzési adóba, és ez érinti-e az úgynevezett szakképzési hozzájárulást is? Eddig lehetőség volt arra, hogy ezt civil vagy más iskolafenntartók számára juttassa az, akinek kötelező fizetnie a szakképzési hozzájárulást; ha jól értem, akkor most ez a lehetőség megszűnik. Ha nem jól értem, akkor azt örömmel venném, ha ez nem így van. Ez lenne a konkrét kérdésem, a második kérdésem pedig az, hogy ezek a módosítások azért - ha jól értem, vagy a mi szakértőink jól értik - mégiscsak megteremtik a feltételeit az ingatlanadó megteremtésének. Mikorra tervezi a kormány bevezetni az ingatlanadót? Nem hiányzik, csak kérdezem, hogy tudjuk. Van-e más kérdés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincsen, akkor öné a szó. Parancsoljon!
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (PM) válaszai
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásnak valóban volt egy olyan korábbi változata, amely megszüntette volna a szakképzést illető résznél azt a lehetőséget, hogy közvetlenül, saját dolgozó képzésével vagy szakképző intézménynek adott támogatással, vagy közvetlenül tanműhely fenntartásával, illetve egyéb, hasonló módon teljesítse ezt a kötelezettségét a fizetésre kötelezett adózó, örömmel mondhatom azonban, hogy ez a változat az egyeztetések során végül is elhalt. Ahogyan most a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget lehet olyan módon teljesíteni, hogy szakképző intézménynek ad támogatást az adózó, illetve maga szervez, maga tart fenn tanműhelyt, illetve még olyan módon is, hogy a saját dolgozóit képzi, ezek a lehetőségek - pontosan ugyanazokkal a szabályokkal, amik jelenleg a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben szerepelnek, annak a törvénynek az 1-7. §-aiban szereplő szabályok gyakorlatilag szó szerinti átvételével - természetesen megmaradtak, tehát ugyanúgy lehet teljesíteni, ahogy a mai rendszerben. Az persze valóban igaz, hogy magának a kötelezettségnek az alapja változott, ez a három kötelezettség tulajdonképpen korrigált nettó árbevétel alapon működik, tehát ilyen szempontból valóban az iparűzési adó alapjára helyeződött a kötelezettség, de magának a befizetési kötelezettség felhasználásának a mikéntje, például a Szakképzési Alapot megillető rész felhasználásának a mikéntje nem változik.
Ingatlanadó: itt a hír annyiban pontosítandó, hogy valóban 2009-től az önkormányzatok által működtetett építményadó számított érték alapon lesz működtethető, azonban ez helyi adó marad, tehát egy kötelező jellegű ingatlanadó bevezetéséről nincs szó. Ez azt jelenti, hogy változatlanul az adott önkormányzat döntési kompetenciája az, hogy működteti-e ezt az adónemet, illetve az is egy döntési kompetencia, hogy a törvény által meghatározott adómértékeken belül milyen mértékkel alkalmazza, ha egyáltalán alkalmazza ezt az adónemet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Van-e még hozzászólás, kérdés, kérés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor szavazunk a törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságáról.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Aki ezt támogatja, az kérem, szavazzon igennel! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc nem.
A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a megjelenést. Kérdezem bizottságot, hogy kívánnak-e előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Nem látok erre jelentkezőt, úgyhogy akkor előadót nem fogunk állítani.
Áttérünk a 3. számú napirendi pontunkra, ez pedig az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözöljük a minisztérium képviselőit, dr. Dávidné Hidvégi Julianna főosztályvezető asszonyt és Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes asszonyt. (Dr. Lakatos Hedvig: Nem Dávidné van jelen!) Bocsánat; mind a kettőt elrontottam?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem. Én Lakatos Hedvig vagyok, a kolléganőm pedig Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes asszony.
ELNÖK: Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes asszonytól elnézést kérek, nekem itt más név szerepelt. Elkezdjük a módosító javaslatok megvitatását.
Az 1. javaslat Korózs képviselő úr és társai. Megkérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e a javaslatot.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok a tisztelt bizottsággal ismertetni. A tárca támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.)
A bizottság 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatta a módosító javaslatot.
A 2. számú Czomba Sándor, Kelemen András és társai javaslata. Tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni, de felhívom a tisztelt bizottság figyelmét arra, hogy az előbb tárgyalt 1. és ez a 2. módosító indítvány... (Donáth László: Egy az egyben ugyanaz.) egyetlen apró eltéréssel ugyanaz, de nekünk ez az eltérés nagyon fontos. Ha megnézik, akkor itt a vagyon fogalomnál az "ingatlan" szó után van egy elválasztójel, amire nincs szükség. Tehát tulajdonképpen akkor, amikor az 1. javaslatot támogattuk, akkor voltaképpen ebben a 2. javaslatban megfogalmazott szakmai tartalmat is támogattuk, de ezt így nem tudjuk támogatni, mert oda nem kell elválasztójel, az a magyar nyelv szabályaival ellentétes. (Donáth László: Nincs ingatlan jármű, csak ingó jármű van.)
ELNÖK: Különös örömet okoztak egy bizonyos képviselőtársunknak ezzel... (Donáth László: Miért tetszik rajtam gúnyolódni? A magyar nyelv önnek is szent, nagytiszteletű uram.) Természetesen senkin nem gúnyolódtam. (Donáth László: De leborulok a nagyságuk előtt: igazuk van. A jármű csak ingó lehet.) Ezek szerint - gyönyörű szép magyar kifejezéssel - outolta magát a képviselő úr, anélkül, hogy én nevesítettem volna.
Szavazzunk a módosító javaslatról. Tehát kérdezem, ki támogatja 2. módosító javaslatot. (Szavazás.)
A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal... (Donáth László: Mit támogattok? A butaságot?) Bizony, megesik néha. (Varga József: Jogunk van hozzá. - Donáth László: Jogod van, barátom, agyad nincs.) Kérem, őrizzük meg a méltóságunkat!
A 3. javaslat következik, Jauernik István, Warvasovszky Tihamér és Pál Béla képviselők kapcsolódó módosító javaslata. Kérdezem a tárca képviselőit, támogatják-e.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnök úr, itt is összekapcsolnám a 3. és 4. módosítókat az ezzel a módosító indítvánnyal kapcsolatos magyarázatomban. Ugyanis a 3. és a 4. ugyanaz, de nekünk a 4. a megfelelőbb, ugyanis a "két és félszeres" kifejezést betűvel tartalmazza a kapcsolódó módosító indítvány, és a törvényjavaslatban ezeket a számtani mértékeket mindenhol betűvel szoktuk kiírni. Tehát a két kapcsolódó módosító indítvány között csak és kizárólag az a különbség, hogy a Jauernik István és társai által benyújtott kapcsolódó módosító javaslatnál a "2,5-szeres" számmal van jelölve, míg a 4. módosító indítványban pedig ki van írva betűvel. Emiatt a 3. javaslatot nem tudjuk támogatni, hanem a 4. indítványt tudjuk támogatni.
Tehát a válaszom: a 3. javaslatot nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönjük szépen a felvilágosítást. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a 3. javaslatot? (Szavazás.)
8 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta a 3. számú javaslatot.
Most következik a 4. javaslat.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Az előbbiek után a tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.)
10 igen szavazattal 8 nem szavazat ellenében a bizottság többsége támogatja a javaslatot.
Az 5. javaslat következik, Korózs Lajos és társai.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 18 igen szavazattal támogatta.
A 6. javaslat dr. Vas János és társainak indítványa.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A javaslatot 8 igen szavazattal 10 nem szavazat ellenében a bizottság több mint egyharmada támogatta.
A 7. javaslat következik, Vas János kapcsolódik Jauernik István és Farkas Imre javaslatához.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Jelzésre.) Donáth képviselő urat illeti a szó, tessék parancsolni!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Az előző bevezetés után legalább a bizottság elnöke számára nyilván nem fog meglepetést okozni, hogy szóvá kell tennem a 7. számú javaslat nyelvi készletét. Felolvasom: "A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett (családlétszám) az egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott." Ha e mondat önök szerint magyarul van, visszaadom a diplomámat.
A javaslatom - ez most természetesen csak költői javaslat, hiszen írásban most kaptam meg, nem volt rá módom módosító javaslatot benyújtani - a "tudomásszerzés" nem létező magyar szava helyett "tájékozódás" szót javasolok. A "megállapítására" helyett simán "döntést." (Dr. Arczt Ilona: Jogi kifejezések.) Ezen lehet gondolkodni. Elfogadom, drága szakértő asszony, hogy ez jog, de legyen türelemmel. Tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor egy nőre rátör a vágy és a gerjedelem, de ez most nem az. (Derültség.) Ellenben az egy háztartásban élő családtagok létszáma egyszerűen családtagot jelent.
Nekem az a javaslatom, hogy gondolják felül. A tartalmi döntésükkel egyetértek, de kérdezem önt, mint az előterjesztő képviselőjét, hogy e nyelvi megjegyzések után is támogatni gondolja-e a kapcsolódó módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miközben megköszönöm a képviselő úr hangulatjavító hozzászólását, megadom a szót a tárca képviselőjének.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatni kívánjuk. Mentségünkre szolgáljon, hogy ahogyan a tisztelt bizottság, mi is tegnap késő este ismertük meg ezt a módosító indítványt. Mi elsősorban nem nyelvhelyességi szempontból elemezve vizsgáltuk ezt a javaslatot. Szakmai szempontból nekünk ez a javaslat megfelelt, ezért támogatni kívánjuk. Természetesen, ha kellő időnk lett volna, és mi fogalmaztuk volna meg, akkor lehet, hogy nem így szólna. A "hivatalos tudomásszerzés" egy általánosan alkalmazott, több alaptörvényben használt jogi kategória, jogi megfogalmazás, attól nem tudunk eltekinteni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több hozzászólás, akkor kérem, szavazzunk. Ki támogatja a 7. számú módosító javaslatot. (Szavazás.)
A módosító javaslatot 9 igen szavazattal 9 nem szavazat ellenében a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.
A 8. javaslat következik, Czomba Sándor és társai.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.)
A javaslatot 8 igen szavazattal 10 nem szavazat ellenében a bizottság több mint egyharmada támogatja.
A 9. javaslat Vas képviselő úr kapcsolódó módosító javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 10 igen szavazattal 8 nem szavazat ellenében támogatja.
A 10. javaslat következik, Korózs képviselő úr és társai.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatta.
A 11. javaslat következik, Korózs képviselő úr és mások.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.)
A bizottság 10 igen szavazattal 8 nem szavazat ellenében támogatja.
A 12. javaslat Korózs képviselő úr és társai módosító indítványa. A kormány?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatja.
A 13. javaslat következik, Jauernik István és társai.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.)
8 igen szavazattal 10 tartózkodás mellett a bizottság nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 14. javaslat következik, Soltész, Balla, Lanczendorfer és társai.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.)
8 igen szavazattal 10 nem szavazat ellenében a bizottság többségében nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 15. számú javaslat Jauernik István, Farkas Imre módosító indítványa. Kormány?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igen szavazattal 9 tartózkodás mellett a bizottság nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 16. szám alatt Korózs képviselő úr javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 10 igen szavazattal 8 nem szavazat ellenében támogatja.
A 17. javaslat következik, Lanczendorfer, Soldész, Balla képviselők.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igen szavazattal 10 nem szavazat ellenében a bizottság nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 18. számú javaslat következik, Heintz Tamás, Aszódi Pál.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igen szavazattal 10 nem szavazat ellenében a bizottság nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 19. javaslatot Hajdú László és Vidorné Szabó Györgyi nyújtotta be. Kormány?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igen szavazattal 10 tartózkodás mellett a bizottság nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 20. számú következik, Korózs Lajos és társai. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatja.
A 21. és a 22. javaslatról - ha jól látom - együtt szavazunk, ezek Korózs képviselő úr és társai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, családipótlék-emelés, támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 10 igen szavazattal 8 tartózkodás mellett támogatja.
A 23. számú javaslat következik - Korózs képviselő úr és társai. Tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 10 igen és 8 nem szavazattal többségében támogatta.
24. számú javaslat - Korózs képviselő úr és társai. Kormány?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatja.
A 25. számú javaslat szintén Korózs képviselő úr javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 10 igen és 8 nem szavazattal többségében támogatja.
A 26. számú javaslat következik, Korózs képviselő úr és társai javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 10 igen és 8 nem szavazattal többségében támogatja.
A 27. számú javaslat következik, Borsos József és társai javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal többségében nem, de több mint egyharmadával támogatja.
Végül a 28. számú javaslat következik, szintén Korózs képviselő úr és társai javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatja.
Ezzel a kapcsolódó módosító javaslatok vitáját lezártuk. Köszönjük szépen a tárca képviselőinek a megjelenést.
Áttérünk a 4. számú napirendi pontunkra, a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló határozati javaslat megvitatására. Most kizárólag Mécs Imre képviselő úr módosító javaslatáról tárgyalunk ez alatt a napirendi pont alatt, és a bizottságé a következő. A benyújtó nem jelent meg, de gondolom, hogy a kormánynak, illetve a tárcának van álláspontja a dologgal kapcsolatban.
Tóth László főosztályvezető úr, parancsoljon!
TÓTH LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tárca szakmai álláspontja az, hogy továbbra is maradunk a háromévenkéntinél, tehát nem támogatjuk ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e hozzászólás a bizottság részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! (Szavazás.)
8 igen és 10 nem szavazattal a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta a javaslatot.
Ennyit tudunk segíteni szocialista képviselőtársainknak. (Derültség.) Köszönjük szépen. Ezzel ezt a 4. pontot lezártuk.
Az 5. napirendi pontunk következik, a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslathoz érkezett módosító javaslat megvitatása. Egy darab módosító javaslat érkezett, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa. (Dr. Arczt Ilona: Egy indítvány, kettő darab módosító.) Bocsánat, két módosító van az indítványhoz - ezt kézhez kapták a képviselőtársak.
"Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az Ifjúság 2000 és az Ifjúság 2004 kutatások mintájára készítse el az ifjúság 2008, ifjúsággal kapcsolatos kutatást" - ez a 2. javaslat. Tárcaálláspont?
TÓTH LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A szakmai álláspontja az, hogy ez támogatandó; igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság is most tárgyalta meg, és 15 igen, valamint 12 nem szavazattal támogatja.
ELNÖK: (Winkfein Csaba felé:) Elnézést kérek, képviselő úr. (Winkfein Csaba: Benyújtó is vagyok, és a bizottság részéről is én vagyok jelen.) Benyújtó és előterjesztő; nem akartam diszkriminálni vagy megsérteni semmiféle jogában. Üdvözöljük képviselő urat! Ezek szerint ők is támogatják ezt, illetve ők terjesztették elő.
Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Nem akarok itt a hosszúra nyúló bizottsági ülésen újabb nyelvészkedésbe bonyolódni, pláne nem elvenni Donáth képviselő úr kenyerét, de ez így nincsen rendben: a kormány szerintem nem készít kutatásokat. Én azt nem látom magam előtt, hogy a miniszterek elmennek kutatást készíteni, mint ahogy az Ifjúság 2000 és 2004-es kutatást sem a kormány készítette. Ez a mondat azt jelenti, hogy a kormányt kéri fel a parlament, hogy készítsen el egy olyan kutatást, amit társadalomtudósok szoktak elvégezni, tehát valamilyen nyelvi pontosítást javasolok, mert ez egyébként támogatandó cél, hogy készíttesse el vagy ilyesmi, de ezt azért pontosítsuk, ha lehet. Egyébként természetesen a céljával egyetértünk, és támogatjuk.
ELNÖK: Ha jól értem, egy újabb bizottsági kapcsolódó módosító lehetősége nyílt meg. Én egyetértek képviselő úrral: annak a szónak kellene bekerülnie, hogy "gondoskodjon arról", hogy készüljön egy ilyen kutatás. (Fogarasiné Deák Valéria: "Készíttessen.") Nem tudom, hogy az ifjúsági bizottság fenntartja-e magának a privilégiumot, hogy egy ilyesfajta módosítást benyújtson a saját javaslatához, vagy pedig ezt tegyük meg mi.
WINKFEIN CSABA előterjesztő: Azt gondolom, hogy ezt a kérdést kapcsolódó módosítóval lehet megoldani.
ELNÖK: De az a kérdésem, hogy önök akarják ezt, mint bizottság, mert be tudják nyújtani, vagy pedig végezzük mi el ezt a munkát. Felesleges ezzel két bizottságnak foglalkozni.
WINKFEIN CSABA előterjesztő: Ezt mi be fogjuk nyújtani.
ELNÖK: Nyilván ezt úgy tudják benyújtani, ha visszavonják az előzőt, és a másikat benyújtják helyette.
WINKFEIN CSABA előterjesztő: Kapcsolódó módosítót adunk be.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Világos, értjük a tényállást. A Házszabály megfelelő rendelkezései szerinti formában a bizottság gondoskodjon arról, hogy ez a változtatás, amennyiben ezt jogosnak tartja, megtörténjen. Ezzel együtt arra kérem a bizottságot, hogy szavazzunk erről a határozati javaslatról. Ez a 2. számú indítvány.
Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
18 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag támogatta ezt a módosító javaslatot.
A következő az 1. javaslat, és ha jól látom, ugyanazok a benyújtók: "Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2008-ig dolgozza ki, és terjessze elő a nemzeti ifjúsági stratégiát.". Kérdezem a tárca vagy a kormány álláspontját.
TÓTH LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca álláspontja: igen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Előterjesztő? Parancsoljon!
WINKFEIN CSABA előterjesztő: Szintén most tárgyalta meg az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság, és 15 igen, 12 nem szavazattal támogatja.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottságot kérdezem.
Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
10 igen szavazattal és 8 tartózkodással a bizottság többsége támogatta ezt a módosító javaslatot.
Köszönjük szépen a megjelenést; ezzel a napirendi pontot lezárjuk. Az "egyebekben" annyi, hogy akkor lesz egy rövid ülésünk hétfőn, hogy ezekről a bizottsági módosítókról tudjunk dönteni - gondolom, ez tíz perc. Alelnök asszonyé a szó.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Bocsánat, ezt jegyzőkönyvön kívül is mondhattam volna, de minekutána ez valóban tíz perc, én azt szeretném javasolni, hogy akkor ne délre, hanem fél egyre hívjuk ezt össze, azzal együtt, hogy tudom, hogy a bizottsági elnöki értekezleten ott kell lenni; inkább oldjuk meg, de ne vegyük el az időt a frakcióüléstől.
ELNÖK: Én ezt támogatom, de éppen most vezette be a bizottsági elnöki értekezlet (Fogarasiné Deák Valéria: Valamelyikünknek el kell menni a bizottsági elnökire.), hogy névsorolvasás van, de ha alelnök asszony vállalja, hogy menedzseli ezt a nemes feladatot... (Fogarasiné Deák Valéria: Én elmegyek a bizottsági elnökire, csak akkor ne délben, hanem fél egykor legyen az ülés.) Akkor fél egyre hívjuk össze, rendben van. Köszönjük a megjelenést. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 28 perc)
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné és Várszegi Krisztina