EMBCB-34/2007.
(EMBCB-64/2006-2010.)
az Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. október 16-án, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V/528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3809. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
(Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (T/3860/1. szám) *
Nyenyestánné Endrész Katalin szóbeli kiegészítése *
Dr. György István szóbeli kiegészítése *
Dr. Elek János szóbeli kiegészítése *
Nyenyestánné Endrész Katalin válaszai *
Szirmai István szóbeli kiegészítése *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009.) (Általános vita) *
Nyenyestánné Endrész Katalin szóbeli kiegészítése *
Dr. György István szóbeli kiegészítése *
Dr. Mészáros István hozzászólása *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP) - megérkezésig
Nyakó István (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Teleki László (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Gusztos Péternek (SZDSZ) - megérkezésig
Ékes Ilona (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Elek János főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Szirmai István főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Kerékgyártó Gyöngyi gyakornok (Pénzügyminisztérium)
Gáspár Levente szakreferens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Simon Istvánné főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Pongárcz Éva osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Szilágyi Gyöngyi számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék)
Siskáné Draviczky Éva parlamenti titkár (Állami Számvevőszék)
Dr. Horváth Melinda tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szász Csilla gazdasági tanácsadó (Püspöki Konferencia)
Szilaj Péter elnök (Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége)
Tornóczky Gusztáv kommunikációs képviselő (Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége)
Gerencsér Balázs (Nonprofit Információs és Oktató Központ)
Dr. Németh Tibor jogi főosztályvezető (Hit Gyülekezete)
Dr. Mészáros István jogi képviselő (Hit Gyülekezete)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 14 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Mindenkit tisztelettel köszöntök az Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság ülésén! Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel együtt a bizottság határozatképes. Kérném szépen, hogy mondjuk be a helyettesítéseket a jegyzőkönyv számára.
Donáth képviselő urat Fogarasiné Deák Valéria helyettesíti, Godó és Németh képviselő urak itt vannak, Nyakó képviselő urat Tóth Gyula, Teleki képviselő urat Lénárt László, Wiener képviselő urat Gusztos Péter, Szabóné Müller Tímea képviselő asszonyt Godó Lajos, Ékes Ilonát Bíró Ildikó, amíg meg nem érkezik, Farkas Flóriánt Varga József, Fazekas és Semjén képviselő urak itt vannak, Pettkó képviselő urat pedig Szászfalvi képviselő úr. (Szászfalvi László: Nagyon szívesen, de sajnos, akkor csak úgy tud szavazni Pettkó képviselő úr, mint én.) Köszönjük szépen.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Egyetlenegy kérés érkezett a Pénzügyminisztérium részéről, hogy miután a 4. és az 1. pontban is ők érintettek, ezért azt kérik, hogy a 4. pontot hozzuk előre a 2. pont elé új 2. pontnak.
Aki elfogadja ezt a módosítást, és ezzel a napirendi javaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
19 igen szavazattal a bizottság az új napirendi javaslatot jóváhagyta.
Az 1. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága. Üdvözöljük a kormány képviseletében Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonyt! Amennyiben a törvényjavaslathoz megjegyzéseket, kommentárt kíván fűzni, arra itt most lehetőség van. Parancsoljon!
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Elnézést, elnök úr, lehet, hogy akkor félreértettem, de mintha az lett volna, hogy a 4. napirendi pont előre kerül, és akkor azt a módosítót tárgyalnánk, ha jól értettem.
ELNÖK: Az első helyre jöjjön? Akkor én félreértettem: úgy értettem, hogy a második helyre. (Szikszainé Bérces Anna: Igen.) Értem. (Fogarasiné Deák Valéria: Legyen!) Akkor kérjük helyesbíteni a jegyzőkönyvben, hogy a 4. ponttal kezdünk.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása lesz az 1. pontunk.
Három módosító javaslat áll rendelkezésünkre. Az 1. számú javaslatról szavazunk, Horn Gábor és Gusztos képviselő urak javaslatáról, amely összefügg a 2. számú javaslattal. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenegy.
A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta a módosító javaslatot. Köszönjük szépen. (Szászfalvi László: Egy történelmi pillanat volt.)
A 3. számú javaslat Pettkó és Hock képviselő urak javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Egy igen. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizennyolc tartózkodás.
A bizottság többsége és több mint egyharmada sem támogatta.
Köszönjük szépen a megjelenést is.
Most következik a 2. pontunk, az eredeti 1. pont: a 2008. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat. Üdvözlöm Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes asszonyt, Elek János főigazgató urat az Állami Számvevőszéktől és György István főtanácsost a Pénzügyminisztériumból! Amennyiben a törvényjavaslatot indokolni, kommentálni akarják, most van erre lehetőség.
Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
Nyenyestánné Endrész Katalin szóbeli kiegészítése
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot! Próbálom néhány szóval kiegészíteni, illetve összefoglalni az önök elé került 2008. évi költségvetési törvényjavaslatot.
A kormány az államháztartási törvény előírásainak megfelelően benyújtotta a parlamenthez a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatot, amivel kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy tulajdonképpen ez is egy tiszta költségvetés, miután más törvények módosítását nem tartalmazza. Az Alkotmánybíróság 4/2006. számú határozatában foglaltak szerint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell beterjeszteni; ennek a kormány úgy tett eleget, hogy az egyes előirányzatok megalapozásáról szóló törvénymódosításokat egy külön törvénycsomagban juttatta el az Országgyűléshez. A fejezeti kötetek 1. számú mellékletében találhatók a makrogazdaság 2007-2011-re vonatkozó főbb mutatói, az államháztartás funkcionális közgazdasági mérlegei, valamint a kormány hatáskörébe tartozó fejezetek fő tervadatai és a központi költségvetés adósságának alakulása.
Néhány gondolattal ismertetném, hogy a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban melyek azok a főbb szempontok, amelyek a korábbi költségvetésektől eltérést mutatnak. A parlament 2007 szeptemberében elfogadta a vagyontörvényt. A vagyontörvényben foglaltak szerint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és bevételek 2008-tól kezdődően a központi költségvetés részét képezik. Ennek megfelelően a költségvetési törvény kiegészült egy 43. fejezettel, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokat és bevételeket tartalmazó fejezettel. Az állami vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos minden bevétel a kincstári egységes számlára folyik be, és a központosított költségvetés bevételét képezi 2008-tól.
Ugyancsak 2008-tól a központi költségvetési szervek az általuk használt állami ingatlanok után bérleti díj fizetésére kötelezettek lesznek, aminek a nagyságát és a fizetési kötelezettségre vonatkozó előírásokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés fogja tartalmazni. A költségvetési szerveknek ez többletkiadást jelent, de miután a Miniszterelnöki Hivatal fejezetben céltartalékként szerepel a bérleti díj megtérítésére vonatkozó előirányzat, ezért többletterhet nem jelent a költségvetési szervek számára.
A 2008-as költségvetési törvény fejezeti kötetei 2009-2011-re vonatkozó, tehát három éves kitekintésre vonatkozó kötelezettségvállalási fejezetet tartalmaznak. Ami az államháztartási törvény módosítása következtében új, hogy ezekről a kötelezettségvállalási keretekről a kormány nyilvános határozatot fog hozni a költségvetés elfogadását követő két hónapon belül, tehát 2008 február végéig.
Ezekkel a módosításokkal a kormány szeretné a következő évek pénzügyi kereteit korlátozni.
A 2008. évi költségvetési törvény normaszövegében már nem található az előző években rendszerint megismétlődő, a költségvetési szervek maradványtartására vonatkozó kötelezés.
Ugyancsak új vonás, ami az Állami Számvevőszék javaslatára került be a költségvetési törvénybe, hogy az európai uniós támogatások, a hazai társfinanszírozások egy önálló, különálló fejezetben jelennek meg.
Néhány szóban ismertetném a 2008. évi költségvetés makrogazdasági kereteit. A tervezetés figyelembe vette a konvergenciaprogram kötelező megállapításait, amik főleg az államháztartási hiány mértékére vonatkoznak. A gazdasági növekedés üteme 2008-ban a kormány tervei szerint 2,8 százalék körüli lehet. Tulajdonképpen a gazdasági növekedés megalapozását a beruházások és az export dinamikusabb növekedése alapozza meg a számítások szerint, 2009-et követően 4-4,5 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány. Az infláció a konvergenciaprogramhoz képest kissé magasabban alakul, tehát idén a korábban jelzett 7 százalékhoz képest éves szinten 7,5 százalékos infláció várható. Jövőre ennek a mértéke, szintén éves átlagban, 4,5 százalék körüli mértékben alakul.
A kormány az államháztartás középtávú céljaiban legfontosabbként azt határozta meg, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeit megteremtse, ami lehetőséget biztosít a gazdaság fejlődésének és az életkörülmények fokozatos közelítésének az Európai Unió átlagához.
A konvergenciaprogramban meghatározott államháztartási hiány tulajdonképpen pénzforgalmi szemléletben és eredményszemléletben is kissé magasabb volt, mint amennyivel most a 2008-as költségvetés számol. A 2008-as költségvetésben az eredményszemléletű, tehát az európai uniós módszertannak megfelelő, úgynevezett SA-hiány 4,1 százalékban került meghatározásra tervszinten, és a pénzforgalmi szemléletben pedig a GDP 4,5 százalékában várható, ennek az összege 1243,8 milliárd forint.
Az Európai Unióból származó források, amik a költségvetésben megjelennek, 2008-ban 853,9 milliárd forintot tesznek ki; az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulás pedig 205 milliárd forint lesz 2008-ban.
Az egyes alrendszerek pénzügyi kereteiről mondanék még néhány szót. A központi költségvetés összeállításánál szerepet játszott, hogy fontos célkitűzés a kisebb, takarékosabb, de hatékonyabban működő állam megteremtése. Ezt szolgálta a 2118/2006. számú kormányhatározat, ami nagyon jelentős, és nagyon nagy számú intézményszervezeti átalakítást határozott meg.
A költségvetési fejezetek 2008. évi tervezett kiadása 3879 milliárd, a központi költségvetésben az esetleges kockázatok mérséklésére a kormány tartalék-előirányzatokat képzett, aminek az összege nagyságrendileg 170 milliárd forint. Ha év közben egyes előirányzatok - akár bevételi, akár kiadási - a tervezettől eltérően alakulnak, akkor ezekkel a tartalék előirányzatokkal a kormány közbe tud avatkozni. Az elkülönített állami pénzalapok összességében 4,9 milliárd forintos többlettel számolnak 2008-ban; ez tulajdonképpen a Kutatási Alap hiányából és a Nukleáris Alap többletéből adódik. A társadalombiztosítási alrendszerben a nyugdíjbiztosításnál kiegyensúlyozott gazdálkodással számol a költségvetés, az Egészségbiztosítási Alapnál pedig 2 milliárdos szufficit várható. A helyi önkormányzatok összességében 3 200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak 2008-ban, ezen belül 1 299 milliárd forint a központi költségvetési támogatásból származó forrás, az EU-s támogatás 190 milliárd forintot és az EU-társfinanszírozás 128 milliárd forint tesz ki. Az alrendszerek összesített egyenlege adja ki pénzforgalmi szemléletben a 4,5 százalékos GDP-arányos hiányt.
Néhány olyan kérdésben, ami speciálisan biztosan a bizottság érdeklődésére számot tart, átadnám a szót kollégámnak.
ELNÖK: Parancsoljon, főtanácsos úr!
Dr. György István szóbeli kiegészítése
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Egyházi, kisebbségi, nemzetiségi ügyekről szeretnék néhány gondolatot elmondani. A kormány megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít az egyházi, kisebbségi, nemzetiségi ügyek, romaprogramok alakulására, ezek támogatására, az e célok, előirányzatok jogszabályi rendszerének áttekintésére. Ez már tavaly ősszel megindult; utalok az egyházi ügyeket felülvizsgáló, Tamás Pál-féle bizottság munkájára, de a kiegészítő támogatással kapcsolatos jogszabályalkotó tevékenység is már jó néhány hónapja folyamatban van. Ezek a munkák a mostani, 2008. évi költségvetési törvényben már jelentkeznek, egyrészt a költségvetési törvényt megalapozó törvény egyház-finanszírozást érintő paragrafusaiban, másrészt pedig az előirányzatok következő évi alakulásában is.
Amint az önökhöz eljuttatott táblázatokból is látható, az egyházi előirányzatok kismértékű növekedést mutatnak még ebben a szigorú nemzetgazdálkodási helyzetben is, ami nagyrészt a jogszabályi, törvényi előírások betartását, az automatizmusok működését jelenti. Így például utalnék az 1 százalékos előirányzatra, ami az egyházi intézményrendszer támogatását alapozza meg, másrészt a járadék-előirányzatra, ami szintén egy automatizmus alapján működik; két olyan előirányzat, ami már évek óta az egyházi támogatást szolgálja - a vidéki lelkészi szolgálat támogatása és a hitoktatók díjazása - a 2007. évi előirányzati értéken szinten marad. Az egyházi fenntartású közszolgáltató intézmények támogatására az emelkedő összegű normatív támogatások szolgáltatnak alapot, és jelentős támogatások voltak, lesznek idén is az egyházi közoktatási kiegészítő támogatásban, és várhatóak a jövőben is, miután a kialakított jogszabály a hasonló önkormányzati támogatásokhoz hasonló mértékű támogatást tesz szükségessé. Az egyházi területen még megemlíthető, hogy 2011 felé közeledve, amikor is lejár a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezésére előírt határidő, a hátralévő négy évben - úgy tűnik a jelenlegi tervek és pénzbeli támogatások alapján - sikerül tartani a pénzügyi teljesítésre vonatkozó elképzeléseket. Ez a 9 milliárd 18,5 millió, ami az utolsó sorban található, például két jelentősebb összegből áll össze: egyrészt a korábbi évek kötelezettségvállalásaiból, másrészt a több mint 1,5 milliárdos, 2008. évre jutó, még nem rendezett protestáns ügyek rendezési előirányzatainak összegéből.
Ha megtekintik a kisebbségi táblázatot, ott is azt lehet látni, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok támogatására az előző évhez hasonló összegű, 913,9 millió forint támogatás jut, míg az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatásánál inflációkövető támogatásnövekedést terveztünk be, illetve állítottunk be a szakterület javaslata alapján, ami jövőre 1 milliárd 326 millió lesz. (Dr. Wiener György az ülésterembe érkezik.) A miniszterelnökségnél, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál lévő nemzetiségi, illetve romaprogramok támogatása jelentős mértékben növekedni fog; utaljak például a kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának 120 milliós tavalyi vagy idei 70 milliós támogatására vagy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 600 milliós támogatására. Ezen a területen, úgy gondolom, hogy a jelenleg is folyó jogszabály-alkotási, finanszírozási programok mellett már 2008-ban jelentkezik az a konkrét, forintokban mérhető támogatásnövekedés, ami a kormány ez irányú törekvését reprezentálja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, hogy érdemes az Állami Számvevőszék kommentárját is meghallgatni, hiszen ehhez a költségvetéshez szól, tehát azt javasolnám, hogy először hallgassuk meg főigazgató úr kommentárját, és utána tudjuk megvitatni az egész kérdést. Parancsoljon!
Dr. Elek János szóbeli kiegészítése
DR. ELEK JÁNOS főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék): Egy rövid kiegészítést szeretnék tenni. Az Állami Számvevőszék értelemszerűen a jogszabályok által biztosított hatáskörében készítette el a véleményét a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról. Tapasztalhatják, képviselő urak, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően épül fel a vélemény szerkezete: először az összefoglaló megállapításokat tartalmazza, a javaslatokat, majd a részletes megállapításokat, és végül a függelékben találhatóak a költségvetési fejezetekre vonatkozó számvevőszéki megállapítások.
A véleményt megalapozó ellenőrzés célja az volt, hogy az elkészült törvényjavaslat összhangban van-e a kormány által kiadott irányelvekkel, illetve a tervezési okiratban foglaltakkal, továbbá harmonizálnak-e az Európai Unió által elfogadott konvergenciaprogrammal, és az Európai Uniótól származó forrásokat és a társfinanszírozási követelményeket figyelembe vették-e. Szükséges kiemelni, hogy az ellenőrzés során az Állami Számvevőszék véleményét a rendelkezésére bocsátott anyagok szerint tudta megtenni. Ezt azért kell kihangsúlyoznom, mert a helyszíni ellenőrzés befejezéséig, amely szeptember 18-ával fejeződött be, nem bocsátottak minden anyagot az Állami Számvevőszék rendelkezésére, annál is inkább, mert a törvényjavaslat fő kötetét az Országgyűlés elé történő benyújtással azonos időpontban kaptuk meg, és a fejezetindokolások véleményünk lezárásáig nem álltak rendelkezésünkre. Ezek előrebocsátásával javasolom tehát a véleményünk megtárgyalását.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főigazgató úr. A bizottság tagjaié a lehetőség, hogy kérdéseket, kommentárokat fűzzenek hozzá.
Semjén képviselő úr, parancsoljon!
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen. Mindenekelőtt szeretném megköszönni az ÁSZ véleményét; valóban nagy segítségünkre volt, és csak gratulálni szeretnék hozzá. A kedves hölgy mondott egy számomra elég meghökkentő mondatot. Azt tetszett mondani, hogy a növekedést akarja megteremteni ez a költségvetés. Meg tudná mondani, hogy hol van ebben például a munkához kapcsolódó járulékcsökkenés? Hol van benne adócsökkenés? Hol van benne, mondjuk valamilyen Széchenyi-terv-szerű, a gazdaság pezsgését célzó állami invesztíció? Tehát mire tetszik alapozni ezt a mondatot, hogy ez a gazdasági növekedés irányába hat?
Az egyházi vonatkozáshoz pedig csak egy rövid megjegyzést hadd tegyek! A Tamás Pál-féle bizottság írása, jelentése sok mindennek tekinthető, de mondjuk valamifajta etalonnak aligha. Ráadásul a bizottság konklúziója az volt, hogy az egyházakat vagyonhoz kell juttatni. Nem tudom, hogy hol van ebben az anyagban egyházi vagyonjuttatás például, ha már a Tamás Pál-féle bizottságra történt hivatkozás.
Azt pedig nagyon határozottan szeretném mondani, hogy csak és kizárólag ott - és ott sem elégséges mértékben egyébként - nőtt az úgynevezett támogatás, ahol azt törvény írta elő, tehát a kormánynak semmiféle mérlegelési lehetősége nem volt. Mindenütt, ahol mérlegelési lehetősége volt, ott csökkent. Mert például azok a helyek, ahol a 2007-es szinten maradt, figyelembe véve az inflációt, mindenképpen csökkenést jelentenek.
Még egy kérdést hadd tegyek fel a végén! Volt-e egyeztetés ezzel kapcsolatban az egyházakkal, és ha volt egyeztetés, akkor mi volt a végeredménye? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A kisebbségek, az emberek, a cigányság esetében ez a költségvetés a nyomor növekedésének a költségvetése inkább, mert mindenütt csak visszalépések vannak, de azt is mondhatnánk, hogy ennek a költségvetésnek a nagy vesztese a kisebbségek, ezen belül is a cigányság lesz.
Néhány konkrét tételt szeretnék mondani! 2005-ben, illetve 2006-ban és 2007-ben, még a telepfelszámolási programra több száz millió forintot terveztek, ez 7-800 millió forint volt, most ez 50 százalékkal csökken le, tehát 400 millió forint lesz. Ez egy nagyon durva visszalépés. Az a baj, hogy ezt egyáltalán leírják, mert ebben nem fognak tudni eredményt felmutatni. Megint az lesz, hogy néhány - most bocsánatot kérek - szocialista polgármester alá tartozó településre kiutalnak 40-50 millió forintot, amiből konfliktus lesz, ráadásul isten ne adja, hogy megint az történjen, hogy olyan helyre utalnak ki több tízmillió forintot, ahol nincs is cigánytelep. Ez történt Veszprém megyében. Ráadásul ez a pénz semmire nem elég, ezért aztán a cigányokhoz hozzászegényedő nem cigányok és a cigányok között nagyon komoly konfliktust eredményezhet. Tehát meg kellene gondolni, hogy egyáltalán érdemes-e ezt a költségvetésben ilyen módon megjelentetni.
Ami a Roma Kulturális Alapot illeti, teljes visszalépés van, tehát nulla forintot tervez a költségvetés. Ha a magyarországi cigányság a nyomorán belül még a saját kultúráját sem tudja valamilyen szinten művelni, valamilyen szinten fenntartani, akkor nem tudom, mit akarnak ezzel a kérdéssel egyáltalán kezdeni.
Önök bizonyára emlékeznek, tisztelt jelen lévő kormányzati képviselők, hogy a Fidesz-frakció a Roma Évtized Programot azzal szavazta meg, konszenzus alapján önökkel, hogy elfogadtunk egy olyan parlamenti döntést, miszerint garantáljuk a költségvetésben ennek a programnak a hatékony továbbvitelét, végrehajtását. Hogy gondolják, 150 millió forintból mit lehet ezzel a programmal kezdeni? Hol akarják ezt a programot elkezdeni?
A Kulturális Alapon kívül 50 százalékkal lép vissza az ösztöndíjprogram, most is 50 százalékkal csökkent. Ez több tízezer fiatal továbbtanulását - hogy is mondjam - fogja megakadályozni. Nemcsak a jelent, de a jövőt is felszámolják ezzel! Hogyan beszélhetünk Roma Évtized Programról ebben az esetben, és a program végrehajtásáról egyáltalán, mint olyanról?
Én azt javaslom, hogy ezt a költségvetést, ami a kisebbségekre, és ezen belül a cigányságra vonatkozik, vonják vissza, gondolják újra. Úgy tudom, hogy ezt a Roma Integrációs Tanács ülésén sem fogadták el, mert ebből nem lehet mit elkezdeni. Ha önök folyamatosan milliárdokról beszélnek, miszerint milliárdok hullanak majd a cigányügyre, és nem látja a nép ennek az eredményét, az erősíteni fogja az egyébként is meglévő előítéletességet. Tehát nagyon kérem önöket, hogy ezt se tegyék, és gondolják újra ezt a költségvetést, mert olyan élethelyzetet fog teremteni, ha nem indul el egy valóságos élethelyzetet javító program a cigányság életében, ami legalább egy minimális foglalkoztatási program elindítását, és az oktatás, képzés, nevelés irányába elmozdítja a cigányságot, súlyos társadalmi konfliktushoz fog vezetni, amelynek a jelei egyébként már letapinthatók. Soha ilyen komoly visszalépés cigányügyben, kisebbségügyben a költségvetés vonatkozásában nem volt, mint amit most az önök tervezete, ajánlata feltételez. Elfogadhatatlan!
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. További hozzászólások? Godó képviselő úr, majd Bíró Ildikó.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én úgy látom, hogy ez a költségvetés egy jó költségvetés. Azért kértem szót, hogy Farkas Flórián romaügyben megfogalmazott kérdéseire válaszoljak. Mégiscsak előrelépés, mert tavaly, egy évvel ezelőtt arról kellett beszélnünk, hogy a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány működéséből 150 millió forint hiányzik. Most láthatjuk, hogy ez 500 millió forint, tehát az idei év ezt hozza.
A másik növekedés a Magyarországi Cigányokért Közalapítványánál látható, jelentős növekedés, 600 millió forintra nőtt a kerete.
Ugyan nem jelenik meg ebben a táblázatban az, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatására milyen program indul novemberben. Tudjuk, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben zömmel romák élnek, laknak és ez a program novemberben indul el, 220 milliárd forint támogatási kerettel a képzésre, elsősorban átképzésre, foglalkoztatásra, lakhatásra és egészségügyi kérdésekre terjed ki, amit a Roma Integráció Évtized program magában foglal.
Úgy látom, hogy a jövő évre ez a program, ami uniós pénzeket hordoz, mintegy 20-25 milliárd forinttal számol, és én úgy gondolom, hogy ha a kistérségben élő civilek, önkormányzatok összefognak, akkor eredményesen tudnak a roma évtized programban megfogalmazott célokért dolgozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr! Képviselő asszony, Bíró Ildikó!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Semjén Zsolt mondataihoz szeretnék csatlakozni, amennyiben enyhén szólva cinikusnak gondolom, hogy ez a költségvetés a növekedést szolgáló költségvetés lenne. Úgy érzem, hogy a társadalomnak szinte minden csoportja ellehetetlenül, de mindenképpen rosszul jár eme költségvetés kapcsán.
A civil szervezetekkel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Ha a 2008-ra előirányzott összeg, amely a civil szervezeteket volt hivatott támogatni, a 2006-os évivel azonos, és a szocialista kormány három évre befagyasztotta a civil szektor támogatását, akkor hogy gondolják mondjuk a civil szektoron belüli - hogy konkretizáljuk - növekedést szolgálni ezzel, és a Nemzeti Civil Alapprogram maradványképzési kötelezettsége miatt az adózók által felajánlott egy százalék után járó összeg kevesebb, mint feléhez juthattak csak hozzá 2006-ban. (Az ülésterembe érkezik Donáth László.) Nyilván ez így lesz 2008-ban is, úgyhogy ez is egy jelentős összegelvonás az NCA-tól is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener képviselő úr, aztán Fazekas képviselő úr.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívottak! Ma az az alapkérdés, hogy a jövő évi költségvetés hogyan viszonyul a gazdasági növekedéshez, ez egyértelmű. Persze fel kell tennünk azt a kérdést, hogy milyen növekedési ütemet irányoz elő az előttünk fekvő dokumentum. Az idei évre tervezett gazdasági növekedés 2-2,5 százalék közötti, tehát rendkívül alacsony, ezen belül 2,2 százalékot tart a Pénzügyminisztérium reálisnak. Az első negyedévben a GDP növekedése 2,7 százalék volt, a második negyedévben 1,2, az előzetes számítás szerint még 1,4. A harmadik és negyedik negyedévre vonatkozóan még nem tudunk semmit mondani, bár vannak elemzői várakozások; a 2 százalék szerintem elérhető, már csak az első negyedévi 2,7 százalék miatt is.
Mi a helyzet 2008 esetében? Teljesen egyértelmű, hogy ez a költségvetés azért nem irányoz elő egy radikális változást ezen a területen, ezért én nem nevezném cinikusnak, tudniillik 2,8 százalékot mond, ami feltehetően annak a következménye, hogy a kormányzat most nem kíván újabb megszorító lépéseket tenni, tudniillik teljesen egyértelmű, hogy a növekedés lassulása - bár recesszióról még nem beszélhetünk -, a kiigazító, megszorító lépések következménye. 2006 első negyedévében a növekedés üteme még 4,9 százalék volt, jóval magasabb, mint az előző évben, azután pedig negyedévről negyedévre csökkent. Válságról akkor beszélhetünk a gazdaságban, ha radikális a GDP-növekedés visszaesése, tehát mínusz 4, 5 és a többi százalék; recesszióról akkor beszélünk, ha két egymást követő negyedévben a GDP alacsonyabb, mint az előzőben, az 1,2 százalék tehát nem válság és nem recesszió, viszont közel áll a stagnáláshoz, de még nem stagnálás. A Bokros-csomag esetében, ha jól emlékszem, 1995-ben 1,5, 1996-ban 1,3 százalékos növekedés volt, ami nagyon lassú növekedési ütem volt akkoriban, de az sem volt nevezhető recessziónak. Egy mérsékelt növekedésgyorsulást feltételez tehát a költségvetés; hozzá kell tennem, hogy itt természetesen nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi körülmények, a konjunktúraalakulás is meghatározó. Maga az Európai Bizottság, illetőleg az Európai Unió más intézményei is nemrég azért visszavettek az előre jelzett növekedési ütemükből. Egész Európa gazdasági növekedési üteme amúgy nem megfelelő, ami szorosan összefügg azzal, hogy az Európai Unióban a reál- és a nominálkonvergencia kérdéskörében mindig a nominálkonvergencia kap nagyobb hangsúlyt, a lisszaboni stratégiával szemben a maastrichti kritériumok a meghatározóak, a maastrichti kritériumok pedig eléggé erőteljesen gátolják a felzárkózási folyamatot, ezt világosan látnunk kell.
Semjén elnök úr, képviselőtársam feltett kérdéseket az adócsökkentéssel és a járulékcsökkentéssel, valamint a Széchenyi-tervvel kapcsolatosan. Nagyon régi vita a Fidesz és a KDNP gazdaságpolitikai felfogásával összefüggésben, hogy egy adó-, illetőleg járulékcsökkentés milyen mértékben gyorsíthatja fel a gazdasági növekedés ütemét, és milyen feltételek mellett teheti ezt meg. (Szászfalvi László: Ki kell próbálni!) A vitákban, általában eléggé árnyalhatóan, álláspontok hangzanak el minden fél részéről. Az kétségtelen, hogy egy drasztikus adócsökkentéssel lehetséges egy felgyorsított gazdasági növekedés, de ehhez rögtön azt kell hozzátennem, hogy ez számos előfeltételt kíván meg. A példa, amit én most említeni fogok, nagyon régi, és egy sokkal nagyobb állam, az Egyesült Államok gazdaságpolitikai példája: valóban, amikor Ford elnök lett, egy nagyon drasztikus adócsökkentéssel, ami egy nagyon erőteljes deficitnövekedéssel járt együtt, ki tudott jönni az 1973-75. közötti időszak visszaeséséből. Ma a világgazdaságban már csak az Egyesült Államok tudja alkalmazni a deficitfinanszírozást. Nem véletlen, hogy a növekedési üteme meghaladja az Európai Unióét, és meghaladja Japánét is; természetesen különféle okok miatt elmarad az indiai és a kínai mögött, de ennek az az oka, hogy Indiában és Kínában egy nagyon nagy növekedési ütem sokkal kisebb abszolút számbeli növekedés, mint az Egyesült Államokban, mondjuk, egy 3 vagy 4 százalékos növekedés.
Nem lehet jelen pillanatban még az én véleményem szerint sem élni - aki nem vagyok igazán híve a main streaming áramlatnak - az adó-, illetőleg járulékcsökkentés eszközével, mert az Európai Unió egy radikális deficitcsökkentést követel meg, egyébként nemcsak Magyarországtól, hanem számos más államtól is, beleértve olyan országot is, mint Németország. Az adó- és járulékcsökkentésnek pedig akkor van igazán gazdasági növekedést gyorsító hatása, ha a kiesett jövedelem nem ellentételeződik egy kiadáscsökkentéssel. Ha egy kiadáscsökkentéssel ellentételezzük az államháztartásból kiesett jövedelmet, akkor ez a növekedésgyorsító hatás már nem, vagy csak kismértékben létezik. Természetesen vizsgálni kell hosszabb távon az adó-, illetőleg járulékcsökkentés kérdéskörét, de hozzá kell tennem, hogy a közgazdászok ezt mindig úgy fogalmazzák meg, hogy e csökkentésekkel egyidejűleg a kiadások további drasztikus megszorítását tartják szükségesnek, ez viszont nem látszik egy hosszú távon járható útnak. Ami a Széchenyi-tervvel kapcsolatos felvetést illeti, vannak arra vonatkozóan elképzelések, hogy az európai uniós forrásokból egy elég radikális kis-, közép- és mikrovállalkozás-fejlesztést hajtsanak végre; ez összegszerűségében is egy hatalmas volumennek tűnik, de természetesen a megvalósítás mindig eltérhet az eredeti elképzelésektől.
Még egy mondatom lenne, ami nem itt hangzott el, de nagyon sokszor elhangzik az ellenzéki képviselőtársaim részéről, hogy már hatalmas összegek áramlottak az országba az európai pénzek keretében, de ennek hatása nem nagyon látszik. Egy dolgot kell ehhez hozzátenni, hogy utófinanszírozott a rendszer, tehát számos esetben még meg sem kaptuk azt az összeget, aminek megvalósításával már - úgy, ahogy - előrehaladtunk, ugyanakkor van egy kemény feltétel: ha csúszik egy beruházás, tehát nincs meg határidőben, akkor az utófinanszírozás nem működik. Az, hogy hogyan használtuk fel az EU-pénzeket, szerintem 2009-2010-ben lesz először látható, ma még nem.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Fazekas képviselő úré a szó.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Élvezetes hallgatni ezt a közgazdasági vitát; én a költségvetési bizottságból érkeztem ide, és így a folyamatosság adott ebből a szempontból. Nem akarom ezt a kört bővíteni, de Wiener képviselő úr okfejtését hallgatva, amely kétségkívül egy alapos gondolatmenet, azért elgondolkoztat a 2 százalék körüli és még az alatti gazdasági növekedés. Azt hiszem, hogy néha az is megérne egy misét, hogy a Statisztikai Hivatal is hogyan tuningolja ezeket a számokat; volt ott néhány személyi változás, ami nyilván nem véletlenül történt annak idején. Szerintem a viszonyítási alap itt az újonnan csatlakozott EU-tagállamok szintje, itt pedig sereghajtók vagyunk, és azért kevés a költségvetési forrás. Hogy ennek mi a magyarázata, vagy miért alakult így? Persze, alá lehet támasztani szakmai érvekkel is, de meg kell nézni az őszödi beszédet (Derültség a Fidesz oldalán. - Szászfalvi László: In concreto.): abban benne van minden, és abból értelmezhető a jelenlegi kialakult helyzet, tehát véleményem szerint nem szükséges mélyenszántó közgazdasági vitába belemenni, anélkül is érthető a dolog.
Visszatérve a költségvetés tényszámaihoz és a civilek támogatásához, az egyik alapprobléma az, hogy évek óta nem nő a civil szervezetek támogatása, és ez a gyakorlatban komoly problémát jelent e szervezetek működésével összefüggésben, hiszen miközben a törvények előírják a bankszámlavezetést, a különböző jogi kritériumoknak való megfelelést, ezeknek költségei vannak. Mivel mindig azonos vagy még kisebb támogatásban részesülnek a civil szervezetek, egyre nehezebb előteremteni a szükséges forrásokat, hiszen fizetni kell a jogásznak, fizetni kell eljárási díjakat, pályázati díjakat, bankszámla-vezetési költségeket és így tovább, tehát vagy csökkentjük a jogszabályi előírásokat, ami egyfajta könnyítést jelent, vagy pedig akkor adjunk hozzá támogatást, hogy legalább a civil szervezetek egy része meg tudjon ennek felelni. Ez mindenképpen egy olyan válasz volt, amire valamilyen szinten majd alternatívákat kellene kidolgozni. Ha ilyen jogszabály kerül be, akkor legyünk erre is figyelemmel, ami ezt a területet érinti.
A másik dolog, ami itt, szemlélve a táblázatokat, mindenképpen odafigyelést igényel, hogy az egyházak támogatásánál, egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása, illetve egyházi kulturális örökség értékének rekonstrukciói és egyéb beruházásoknál 2007-hez képest jelentős csökkenés tapasztalható a tervezetben. (Szászfalvi László: Félmilliárd.) Én erre vonatkozóan kérnék választ. Nem tudom, hogy jól látom-e itt a táblázatban, de az első tételnél 2007 500 millió forintjával szemben 2008-ban 325, a másodiknál pedig 544,9 millióval szemben 325 millió forint szerepel. Ha mondjuk 2003-hoz viszonyítunk, ott 793, illetve 500 millió forint volt ezen a soron. Nem hiszem, hogy a költségek, kiadások, járulékok satöbbi, amiből ezek a célok fenntarhatóak és működtethetőek, kevesbedtek volna, ugyanakkor a támogatás gyakorlatilag a felére megy vissza. Az is hozzátartozik ehhez a dologhoz, hogy ezek össztársadalmi értékeket képviselő dolgok, tehát erre vonatkozóan szeretnék egy kis kiegészítést hallani, hogy mi a magyarázat erre, vagy esetleg van-e valahol más tétel, ami ezt a csökkentést kiváltja. (A képviselő mikrofonja recseg.)
ELNÖK: Elnézést kérek! Tegye a zsebébe a telefonját mindenki, hogy ne zavarjon, mert már fejfájást okoz itt egyeseknek ez a dolog. A Házszabály tiltja a mobiltelefon használatát, tehát öt percenként ne csengessen már! A zsebben is észre lehet venni, rezgőre kell állítani, bizseregteti az embert, és akkor tudja, hogy hívták, de nem zavarja a többieket. Elnézést, hogy így közbeszóltam, képviselő úr.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm. Végül még egy kérdés: társadalmi szervek támogatása a költségvetési törvényben nevesített szervezetek táblában, a Honvédelmi Minisztérium résznél található különböző társadalmi szervezetek, ahol összegezve a számokat, megállapítható, hogy szinte mindenki vesztese lesz a mostani költségvetés elfogadásakor a támogatásoknak, hiszen kisebb vagy nagyobb mértékben, nem ritkán felére is csökken a támogatottság. Ugyanakkor a Budapesti Honvéd Sportegyesület 90 millió forintot kap. Ha a táblázat végén az összesítőt megnézzük, akkor látható, hogy ehhez a fedezet gyakorlatilag a többi egyesülettől kerül átcsoportosításra. Nyilvánvaló, hogy kell a sport, és a sport is támogatásra szorul, éppúgy, ahogy bármely más egyesületi cél, nemes, szükséges és fontos, de érdeklődnék, hogy ez miért a többi egyesület rovására történik, és mi a magyarázat egyáltalán arra, hogy ez az egyesület ilyen kiemelt támogatásban részesül, amelyet bizony jó pár ezer civil szervezet megirigyelhetne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Wiener képviselő úr kért szót.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Fazekas képviselőtársam azért gondoskodik arról, hogy a közgazdasági vita folytatódjon. Megítélésem szerint tudományosan és politikailag is össze lehetne rakni a jelenlegi költségvetési viszonyok kialakulásának a hátterét, és hozzá kell tennem, hogy noha egy kormánypárti képviselőnek mindig támogatnia kell a miniszterelnököt... (Közbeszólás: Nem biztos!) Nem volt még olyan kormánypárti képviselő, aki ne ezt tette volna. Most azt kell mondanom, hogy az őszödi beszédből természetesen nem lehet megtudni, hogy ennek mi volt a háttere. Három okot mondanék, amit már elmondtam a plenáris ülésen is, de a jegyzőkönyv kedvéért megismétlem, amit anno már kifejtettem a politikai vitanapon.
A magas költségvetési hiány egyik döntő tényezőjének a hátteréről mindenki beszél, különös tekintettel a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonyára és frakcióvezető urára, akik mindig nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy ők nem szavazták meg azt, amit mi megszavaztunk 2002. július 16-án. Tehát ennek már önmagában egy nagyon erőteljes költségvetési hiánynövelő hatása volt. Emellett két alkalommal is, bár a Fidesz ezt mindig tagadta, hogy megtörtént volna, radikális adócsökkentés zajlott le, amelyek egy erős kiadásnövekedés időszakában nem biztos, hogy mindig a legmegfontoltabb lépések közé tartoznak. Nemcsak a 25 százalékos áfakulcs 20 százalékra való leszállítása okozott gondot, hanem az azt megelőző évben a középső adókulcs felszámolása, tehát amikor 18, 26 és 38 százalékos adókulcsok voltak, akkor a 26 százalékost kivettük a rendszerből, a 38 százalékosat pedig leszállítottuk 36 százalékra. A keresetek adóterhelése egyébként 2002 és 2006 között 1,9 százalékkal mérséklődött általában, ez nem hangzott el a parlamenti vitánk során, de számításokkal ezt ki lehet mutatni.
A harmadik ilyen tényező a rendkívül ambiciózus autópálya-építés volt, amivel persze politikailag lehet dicsekedni, egyébként joggal, viszont a költségvetésre gyakorolt hatása ilyen értelemben nyilvánvalóan nem pozitív, mármint az egyensúly felfogása, értelme szempontjából.
Egy negyediket is megemlítenék, ami miatt már 2002-ben megugrott a költségvetési hiány növekedése. Ez a Medgyessy-kormánynak az a döntése volt, amellyel a Magyar Fejlesztési Bankot az államháztartási rendszerbe beépítette, ennek következtében 200 milliárd körüli összeg már önmagában megjelent a költségvetési hiány tételeként.
Végezetül vannak fiktív elemei is a költségvetési hiánynak, ilyenek például a Gripen-lízingeléssel kapcsolatos kiadások, amelyeket először, úgy nézett ki, hogy el lehet osztani egy hosszú időintervallumra, aztán kiderült, hogy ez nem működik, ennek következtében 2006-ban és 2007-ben csak ez az egy tétel 240 milliárdos többletet eredményez. Hozzá kell tennem, hogy ha az Eurostat nem így közelítené meg a kérdést, és el lehetett volna osztani ezt a 2020-as évek közepéig, vagy 2030-ig, akkor mások lennének ezek az adatok.
Ezen túlmenően pedig számos költségvetési, számviteli probléma is megjelenik a költségvetési adatok körében, ezeknek a részleteit, úgy gondolom, nem az emberi jogi bizottságban kell megvitatnunk, de ha van erre igény, akkor természetesen ez is tárgyalható.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Alelnök úrtól szót kérnék, mert jelentkeztem közben, utána Fazekas képviselő úr következik.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Természetesen megadjuk elnök úrnak a szót.
ELNÖK: Egy konkrét dolgot szeretnék kérdezni. Az előbb találkoztunk az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, állítólag írtak is nekünk, a bizottságnak egy levelet, még nem kaptuk meg, ami a költségvetéssel kapcsolatos. Az országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az ő hivatalai központi költségvetési szervként fognak működni a jövőben, és ők ezt nehezményezik, mert ezzel kapcsolatban mindenfajta olyan plusz költségek jelentkeznek számukra, amelyek nem szerepelnek ugyanakkor a költségvetési részben. Úgy gondolják - most nem akarnék itt senkit elárulni, de egy nagyon komoly vezető azt is felvetette -, hogy adott esetben polgári engedetlenséggel nem állítják fel ezeket a hivatalokat, hiszen nem tudják így működtetni, mert azzal gyakorlatilag ellehetetlenül a működésük. Azt kérik a bizottságunktól egyébként, teljesen pártsemlegesen nyilvánvalóan, hogy próbáljuk meg ezt a "központi" szót kivenni egy módosító indítvánnyal, nyilván az egy kétharmados támogatást igénylő javaslat. Mi ezt majd nyilván meg fogjuk vitatni, ha megérkezik a bizottságunkhoz ez a beadvány, de érdekelne, hogy mi a kormányzat álláspontja ebben az ügyben.
Amennyiben a Pénzügyminisztérium képviselői, különösen is György főtanácsos úr itt lesznek még a megalapozó törvényeknél, ott teszem fel majd az egyház-finanszírozással kapcsolatos kérdéseimet.
Tehát a "központi" szó szerepeltetése mögött milyen cél van, és van-e mozgástér adott esetben, ha egy ilyen módosítóval élne mondjuk a bizottság, és támogatást tudna erre szerezni, akkor hogyan áll esetlegesen hozzá a kormányzat, illetve a minisztérium. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most Fazekas képviselő úré a szó.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én sem akarom, hogy költségvetési bizottsággá alakuljunk, de mivel pénzhiány van, és ennek vannak okai, és ez a pénzhiány a civil szervezeteket és feladatokat, amelyekkel foglalkozunk, nemritkán az ellehetetlenítés állapotába sodorhatja, azért annyit talán megér a dolog, hogy nagyon röviden még reflektáljak arra, ami elhangzott.
Tehát hogy benne van-e az őszödi beszédben vagy sem az, amire én hivatkoztam: Wiener képviselő úrnak kiváló a memóriája, de azért lehet, hogy nem ártana elolvasni azt a beszédet újra, mert én úgy emlékszem, hogy abban van olyan rész is, hogy a kormány nem kormányzott, hanem hazudott éjjel-nappal, és éjszaka, és nem tudom, mikor, tehát nem volt kormányzati munka. Ahol nincsen kormányzati munka, nincsen gazdaságpolitikai kormányzás sem, és az is benne volt, hogy ezer apró trükkel lehetett csak a költségvetést működtetni. Most ezt le lehet fordítani a közgazdaságtan ékes nyelvezetére (Dr. Wiener György: Le is fordítottam!), és így tovább, és így tovább, ez történt, de közérthetőségben az őszödi beszéd is vetélkedik valamennyi textussal, és a magyarázat ott van benne, újra el kell olvasni. Köszönöm.
ELNÖK: Reméljük, hogy Wiener képviselő úr hozzá kíván szólni. (Jelzésre:) Parancsolj! (Derültség.)
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hallottam és olvastam az őszödi beszédet. Hozzá kell tennem, hogy az őszödi beszéd azon állításaival, miszerint a kormány nem kormányzott, én már Őszödön sem értettem egyet, és ezt késő este a frakciótársaimmal részletesen meg is tárgyaltuk.
Ha csak egyetlenegy reformot emelünk ki, amelyik nem gazdasági reform volt, a 2002-2006. közötti időszakból, hogy megszűnt a sorkatonai szolgálati kötelezettség, már akkor azt lehet mondani, hogy a kormány egy radikális változtatást hajtott végre, hiszen a sorkatonai szolgálati kötelezettség 1868 óta állt fenn. Tehát önmagában már ez az egy lépés azt mutatja, hogy téves az az értékelés, miszerint a kormány nem kormányzott. Meg akarta a miniszterelnök - ezt már ötvenszer elmondták mások is, én még nem nagyon - rázni a parlamenti képviselőket...
ELNÖK: Sikerült.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): ...mármint az MSZP-s képviselőket, hogy most olyan lépések következnek, amelyek nem a népszerűség felé viszik a párt és az egyes képviselők helyzetét sem, ezért tele van a beszéd olyan retorikai túlzással, ami, ha kikerül a közvélemény elé, akkor egészen más értelmet kap, mint Őszödön. Őszödön senki nem gondolta, hogy a kormány végighazudta a négy évet (Dr. Fazekas Sándor: Csak a miniszterelnök.) A miniszterelnök sem így gondolta. "Kivéve a miniszterelnököt", mondta itt képviselőtársam, de meg kell erősítenem még egyszer, hogy ez nem így volt, hanem, ha belelendül, akkor tud mindenféléket mondani, ezt nagyon jól tudjuk, amelyek egyébként nem mindig negatívak, vannak pozitívak is közöttük szép számban (Moraj a Fidesz oldalán.), mint ahogy abból sem lehet következtetéseket levonni, hogy ezer apró trükkel dolgoztak. Az Európai Unió valamennyi tagállama Belgiumtól Olaszországon át Görögországig ezer apró trükkel próbálja a maastrichti kritériumokat teljesíteni, amelyek - ahelyett, hogy a komoly dolgokról beszélnénk, mindig a személyekre lövünk -, mint az előbb már jeleztem, az Európai Unió egészének és nemcsak az újonnan csatlakozott országoknak a fejlődését akadályozzák.
Igazán értelmes vita tehát arról lenne folytatható, hogy kell-e nekünk például a 3 százalék, kell-e nekünk a 60 százalék, miközben Olaszország és Belgium már a 100 százalék fölött vannak, Ausztria is 66 százalékon van, és lehetne számtalan példát felhozni; erről kellene nekünk vitatkozni, nem pedig arról, hogy ki szereti, vagy ki nem szereti a miniszterelnököt, ki tartja legitimnek, ki nem tartja legitimnek. Átfogó európai és ezen belül magyarországi kérdéseket kellene tárgyalnunk, mert ha nem lennének ezek a kritériumok ilyen szigorúan megállapítva, akkor Magyarország se ilyen gazdaságpolitikát folytatna, hiszen teljesen egyértelmű, hogy ezek az ötletek, amelyek itt megvalósulnak, nemcsak belföldi indíttatásúak, hanem a gazdasági világrendszer következményei is, és nemcsak Magyarországot, hanem számos más országot nagyon erőteljesen sújtanak. Ami az ezer apró trükköt illeti, én már utaltam arra, hogy a Medgyessy-kormány beemelte a Magyar Fejlesztési Bankot az államháztartásba. A legnagyobb apró trükk az lett volna, ha ezt nem teszi meg, mert abban az esetben ezzel nem rontja nekifutásból a hiányt, hiszen jól tudjuk, hogy 2002-ben a költségvetés, pontosabban az egész államháztartás hiánya GDP-arányosan 9,2 százalék volt. Nagyon sokszor elhangzott parlamenti plenáris ülések során, hogy többlettel adta át az Orbán-kormány a Medgyessy-kormánynak az ország államháztartását, miközben még a Mellár Tamás elnökletével működő KSH kiadványából is kiderült, hogy mínusz 409 milliárddal történt ez az átadás. Nincs ebben semmi baj, mert a deficit egy bizonyos határig, mint úgynevezett belső export, gyorsítja a gazdasági növekedést; probléma akkor van, ha a folyó fizetési mérleg hiánya gyorsabban nő, mint a költségvetés hiánya, mert akkor már lassítja, és komoly finanszírozási gondokat is felvet, de mint jeleztem, nem ebben a bizottságban kell ezt megtárgyalni, habár én szívesen részt veszek ilyen vitákban.
ELNÖK: Köszönjük szépen képviselő úrnak, különösen, amit a miniszterelnök úr karakteréről megvilágított számunkra; szerintem most már sokkal jobban értjük ezt a dolgot. Hozzászólásként azt hadd tegyem hozzá, amit Fazekas képviselő úr mondott, hogy úgy gondolom, hogy a nemzetközi összehasonlítás épp az újonnan csatlakozó országoknál jelzi azt, hogy nem szükségesek (Dr. Wiener György: Dehogyisnem!), nem kikerülhetetlenek ezek a folyamatok, tehát szerintem a maastrichti kritériumokkal érvelni ebben az esetben, mondjuk, ha nem állnának jobban a szomszédos országok, akkor talán még érthető lenne, de lényegesen jobban állnak, úgyhogy szerintem ez az érvelés nem indokolja a költségvetés állapotát.
Van-e még hozzászólás? Szászfalvi alelnök úr, parancsoljon!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretnék visszatérni egy mondatban az egyházak finanszírozására - Fazekas képviselőtársam már rákérdezett két számra -, ez az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása, illetve a rekonstrukciós támogatás. Ezt szeretném annyiban kiegészíteni - ha jól emlékszem, hogy 2003-as adatot említett -, hogy 2001-2002-ben 4-4 milliárd volt csak a rekonstrukciós támogatás, és a közgyűjtemények támogatásáról még nem is beszéltem, tehát itt arról van szó, hogy öt vagy hat év alatt most már több milliárdnál tartunk csak e tételekre vonatkozólag a pénzkivonás vonatkozásában.
Az egyházak összefüggésében annyit szeretnék még kiegészítésképpen elmondani, hogy itt Semjén Zsolt elnök úr reagált a Tamás Pál-féle bizottság tevékenységére és annak a magyar parlament törvénykezésére gyakorolt fantasztikus hatásaira. Én csak azt szeretném aláhúzni, hogy talán nekünk az orientációs pontnak az érvényben lévő törvények betartásának és betartatásának, illetve az érvényben lévő nemzetközi szerződések és kormány és az egyházak között megkötött megállapodások betű szerinti és szellemiség szempontjából történő betartásának és betartatásának kellene lennie. Bizonyára fontos az a bizottság, várjuk annak következményeit és pozitív hatásait, de ha építkezni nem tud, akkor legalább ne romboljon, hanem szerintem egy nagyon fontos orientációs pont legyen mindannyiunk számára, hogy vannak törvények, amelyek nagyjából azért konszenzus alapján, illetve nemzetközi szerződésből következőleg lettek elfogadva a Magyar Köztársaság parlamentjében. Ehhez kellene igazodnia a kormánynak, illetve a nemzetközi szerződést és az egyházakkal kötött megállapodásokat be kellene tartani. Nem olyan nagy bűvészmutatvány ez szerintem: csak ennyi az egész, hogy be kellene tartani, vagy pedig, ha akarja módosítani, akkor szíveskedjenek tisztességesen leegyeztetni azokkal a fórumokkal, ami a nemzetközi szerződésben, illetve az egyházakkal kötött megállapodásokban meg van jelölve, és akkor azt követően konszenzussal, egyetértéssel meg lehet csinálni ezeket a törvénymódosításokat.
Godó képviselőtársam a leghátrányosabb helyzetben lévő térségek támogatásáról szólt kiválóan, ami nekem is a szívügyem nagyon régóta. Most már nem 120 milliárdról beszélt Bajnai miniszter úr, két héttel ezelőtt, hanem 180-200 milliárdról; még jobban felcsillant a szemük a leghátrányosabb helyzetben élő polgároknak és az ott élő roma közösségeknek, csak nekem az az aggodalmam, hogy ez mindig tolódik. Annak idején arról volt szó, hogy májusban, júniusban fog beindulni, júniusban lett volna a meghirdetés; utána azt mondták, hogy augusztus, aztán szeptember, október, most pedig november. Én félek tőle, hogy ez 2008. második feléig sem fog bekövetkezni, de én drukkolok nagyon, hogy ebből konkrétan legyen pénz, mert itt már annyi programot hallottunk a miniszterelnök úr részéről, csak az elmúlt egy évben - nem tudom, hány step, lépés programja (Dr. Wiener György: Száz lépés.), hét pont, meg nem tudom, micsoda -, de most már az lenne a fontos, hogy valami konkrétan történjen. Konkrét forintok kellenek ezekbe a térségekbe, hogy ezeket a rettenetesen feszülő problémákat, konfliktusos helyzeteket és az iszonyatos lemaradást valamilyen mértékben tudják kompenzálni. Godó képviselőtársam nagyon jól ismeri ezeket a térségeket, tehát azt hiszem, hogy ebben egyetértünk. Próbáljunk odahatni, és kormánypárti képviselőtársaimat pedig különösen arra biztatom, hogy a kormányt nógassák, hogy itt elég volt már a beszédből, most már konkrét cselekvésre van szükség, mert a huszonnegyedik órában vagyunk.
Wiener képviselőtársam a költségvetési deficit definícióját keresgélte, és meg is adta - a maga módján természetesen. Itt az a probléma, hogy ezek a lépések nem történtek meg. Én úgy érzem, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a kormány nem kormányoz, hanem szónokol, ilyen programot ad, olyan programot ad - két nap múlva már régen senki nem emlékszik arra, hogy két nappal előtte milyen programot hallottunk -, aztán eltelnek a hetek, a hónapok, és az égadta világon semmi nem történik. Beszélünk a 8 ezer milliárdos európai uniós forrásokról, és semmi és semmi nem történik, azt gondolom tehát, hogy az lenne az igazi válasz, ha ezek a konkrét forintok, ezek a támogatások megindulnának, ezek a felzárkóztatási programok beindulnának, és lehet, hogy akkor talán a hátrányos helyzetben lévők és térségekben élők is éreznének valamit; ez a költségvetés most abszolút nem erről szól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Wiener képviselő úr, parancsoljon!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az elnök úrral vitatkoznék ez egyszer. Véleményem szerint ő némiképp félreértette, amit mondtam. Természetesen senki nem állítja azt, hogy a kritériumok idézik elő a hiányt. A kritériumok azt idézik elő, hogy a hiányt az elviselhető ütemnél gyorsabban kell leépíteni, ez két teljesen különböző kérdés.
Elmondtam néhány elemet azokból, amelyek ezt a magas hiányt előidézték. Elnök úr ezen túlmenően a környező államokra hivatkozott pozitív példaként. Természetesen lehet pozitív példaként hivatkozni, mondjuk Szlovákiára. Érdekes módon Szlovákiát a Fidesz is mindig pozitív példaként állítja elénk, ezen túlmenően pedig a neoliberális közgazdasági elmélet vezető képviselői ugyanezt teszik. A sok pozitív példa mellett azonban vannak negatív elemek is a szlovák rendszerben, én most egyet mondanék csak, hogy radikálisan felére csökkentették a szociális juttatásokat, ami hallatlanul nagy örömet idézett elő különféle nyugat-európai és amerikai közgazdász szakértői körökben, de nyilvánvalóan kevésbé idézett elő örömet Szlovákiában. Mindnyájan tudjuk, hogy milyen roma "éhséglázadás" zajlott le azt követően, hogy ezeket a lépéseket megtették.
Ugyanakkor a kritériumoknak mégiscsak van hatása olyan országokra is, ahol nem ekkora a költségvetési hiány, mint Magyarországon, Csehországot hoznám fel erre példának. Csehországban a GDP-arányos költségvetési hiány 5 százalék alatt van. Ennek ellenére Topolánek keresztülvitte ugyanazokat a lépéseket az egészségügyben, amelyek Magyarországon is lezajlottak, és amelyekkel szemben a Fidesz és a KDNP népszavazást kezdeményezett. Tehát egy 5 százalék alatti GDP-arányos hiánynál 2008. január 1-jétől bevezetik a vizitdíjat, ugyanolyan összegben, mint Magyarországon, bevezetik a kórházi napidíjat, ugyanolyan összegben, mint Magyarországon, bevezetik a receptdíjat vagy dobozdíjat, hasonló összeggel, mint Magyarországon, az egészségügyi rendszer átalakítása terén ugyanolyan irányba kívánnak lépni, ha nem is olyan gyorsan.
Még egy mondat erejéig visszatérnék Szlovákiára. Szlovákiában ma, akármilyen hihetetlen, arra gyűjtenek az utcákon aláírásokat, hogy maradjon meg a több biztosítós magánbiztosítási szisztéma. Ennek persze az is ott áll a hátterében, hogy Csehországban és Szlovákiában ezeket a lépéseket konzervatív kormányok hajtották végre, a Topolánek-kormány, illetőleg a korábbi Zurinda-kormány, és az ő politikai vonalvezetésük a konzervatív, illetőleg a konzervatív-liberális beállítottságúaknak megfelel, ezért nem tiltakoznak olyan mértékben. Nyilvánvaló, hogy ha ezeket a lépéseket még a Parubek-kormány, vagy korábban a Zeemann- vagy a Spidla-kormány hajtotta volna végre mondjuk Csehországban, akkor nagy felháborodást eredményezett volna. Más a szavazótábora ugyanis az egyes pártoknak. (Közbeszólás: Itt is úgy van!)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Fazekas képviselő úr!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm. Tényleg komoly közgazdasági okfejtéseket hallhattunk újólag. Nagyon tanulságos, hogy egyik ország így rakja össze a gazdaságát, a másik más formában, különböző intézkedéseket hoznak. Ebbe nyilván belefér az is, hogy vannak téves döntések, vagy olyan megoldások, amelyek nálunk jobbak, de az alapkérdés mégiscsak az, hogy ahol a gazdasági növekedés magas, ott esetleg elbírja a rendszer ezeket a döntéseket, míg nálunk alacsony, olyan okok miatt, amilyenek miatt, így nálunk alacsony gazdasági növekedésnél, viszonylag magas inflációnál a jelenlegi költségvetés elfogadása esetén sújtja azokat a területeket, amelyekkel foglalkozunk. Tehát itt próbáljunk erre a területre szerintem visszakanyarodni, én csak ezt javaslom.
Amíg nincsen termelés, amíg olyan a kormányzati politika, amilyen, addig ezek a területek hátrányt szenvednek.
Végezetül csak köszönetemet szeretném kifejezni Wiener György képviselő úrnak azért, hogy a Gyurcsány Ferenc által elmondott őszödi beszéd után most már az általa elmondott őszödi beszédről is információkat szereztünk. Úgyhogy köszönöm szépen. (Dr. Wiener György: Nem mondtam őszödi beszédet, csak beszéltem.)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs egyéb hozzászólás, akkor azt gondolom, hogy adjuk meg a lehetőséget a minisztérium, illetve amennyiben kívánja, az ÁSZ képviselőjének arra, hogy reagáljanak, illetve a feltett kérdésekre válaszoljanak. Parancsoljon, főosztályvezető asszony, öné a szó.
Nyenyestánné Endrész Katalin válaszai
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Próbálok azokra reagálni, amikre tulajdonképpen a vita során még nem került sor.
Úgy gondolom, hogy Wiener képviselő úrnak köszönöm szépen a segítségét, hogy hosszasan elemezte, hosszasan fejtegette Semjén képviselő úr kérdésére adandó válaszomat. (Közbeszólás: Ugyanazt mondta, amit én...) Tulajdonképpen én is annyit szerettem volna elmondani a gazdasági növekedés serkentéséről, csak annyit, hogy a jövő évben 2,8 százalékos gazdasági növekedést tervezett a kormány. Ehhez hozzátenném, hogy az idei, ugye mi arra számítunk, hogy 2,2 százalék körül realizálódik. Most, hogy a 2,8 sok vagy kevés, erről megoszlanak a vélemények. Csak hozzátenném, hogy a Kopint-Datorg szerint jövőre 3,2-es növekedés várható.
A kormány nagyon keményen elkötelezett az államháztartási hiány csökkentése érdekében azért, hogy annak a finanszírozása ne vonjon el forrásokat a vállalkozások elől. Tehát amennyiben sikerül az államháztartási hiány szintjét a költségvetési törvényjavaslatban rögzítetteknek megfelelően csökkenteni, tehát jövőre pénzforgalmi 4,5 százalék lenne, és ez a további években is jelentősen csökken, ez nyilvánvalóan forrásokat szabadítana fel a vállalkozások számára.
A másik, amit még ki szeretnék emelni: elhangzott a vitában ez is, de valóban tény, hogy a gazdaságélénkítést az Európai Unióból származó források jelentősen alátámaszthatják. A hiánycsökkentés nem teszi lehetővé azt, hogy jövőre a járulékok, az adómértékek jelentősen csökkenjenek. Egyszerűen akkor erre nem kerülhetne sor. Tehát ez csak a következő években lesz egy reális lehetőség.
Farkas képviselő úr sorolta, hogy a romákkal kapcsolatos költségvetési előirányzatok jelentősen csökkennek. Én a 2008-as költségvetési törvény előirányzataiból kicsit mást olvasok ki. Hozzátenném, hogy az állami centralizáció 2008-ra összességében csökken, tehát a kiadások összességében csökkennek. Ugyanakkor, ha megnézzük akár a Cigányokért Közalapítvány 2008-ra tervezett előirányzatait, ami az idei 390 millióhoz képest 600 millió forint lesz jövőre, a telepprogram valóban némi... Nem kívánok vitatkozni, nyilván nem elegendő, de az idei 400-hoz képest 516 millió forintot tervezett a tárca, tehát a lehetőségeinek megfelelően próbálta ezeket az előirányzatokat úgy növelni, hogy nyilván más előirányzatai rovására, tehát ezt prioritásképpen kezelte 2008 tervezésénél.
Ehhez még hadd tegyem hozzá azt, hogy az európai uniós operatív programokban, a társadalmi megújulás operatív programban elsősorban, de minden programban horizontális célként fogalmazódik meg a hátrányos helyzetűek, a halmozottan hátrányos helyzetűek, kiemelten a romák foglalkoztatási esélyegyenlőségének a javítása, az oktatási, a szakképzési, illetve az egészségügyi feltételeinek a javítása. Tehát azért én itt ezzel kicsit vitatkoznék, amit képviselő úr mondott.
Elhangzott a vitában, hogy 2008-ban a társadalom minden rétege rosszul jár. Arra tekintettel, hogy a kormány valóban a hiány mérséklésére törekszik, ezzel egyidejűleg felállított olyan prioritásokat, hogy például a családi pótlék az inflációt követően növekszik. Azon kívül, vagy ezen túlmenően a családi pótlékban részesülő azon kedvezményezettek, akik valóban a legrászorultabbaknak tekinthetők, tehát a gyermeküket egyedül nevelők, a három- és többgyermekesek vonatkozásában ezen az inflációt követő növelésen túl is emelkednek a családi pótlék összegei. Az első, a körülbelül 4,5 százalékos növekedés átlagosan gyermekenként 600 forintot tesz ki; ez a kiegészítő, amely a három- és többgyerekeseknek, illetve a gyereküket egyedül nevelőknek jár, ezen túlmenően még további átlagos 400 forintos növekedésnek felel meg.
A szociális segélyek, amelyek az öregségi nyugdíj emeléséhez vannak kötve, általában önkormányzati területen, a központi költségvetésből finanszírozott területen egyformán 4,9 százalékkal nőnek, tehát azért ott is az inflációt meghaladó növekedés érvényesül. Azért azt szerettem volna hozzátenni, hogy nem egyértelmű, hogy minden társadalmi csoport rosszul jár; vannak kiemelten kedvezményezett területek.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Elnézést, átvenném a szót.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. További kérdésekre válaszolva: a nemzetiségi törvény kétharmados törvény, mint önök nagyon jól tudják. Eddig az országos kisebbségi önkormányzatok társadalmi szervezetként, egyesületként voltak szabályozva, egy korábbi törvénymódosítással azonban 2008. január 1-jétől központi költségvetési szervként kellene működniük. Szakértői egyeztetések, tárgyalások során kiderült, hogy - ahogy az lenni szokott - a részletekben rejlik a probléma, úgyhogy módosítani kellene. Ezt szakértői szinten mind a kisebbségi önkormányzatok oldaláról, ahogy tájékoztatták önöket, mind pedig kormányzati oldalról világosan látjuk, úgyhogy megköszönnénk azt a segítséget, ha bizottsági beadványként a központi szó kikerülne, és egy kétharmados törvénymódosítással akkor változtatni lehetne: költségvetési szervként működnének 2008. január 1-jétől, de nem egy szigorúbb megkötéssel, központilag.
Továbblépve, az egyház-finanszírozás 2008. évi tervével kapcsolatban, ha a számokat nézzük, 325 millió forintot lehet látni mind az intézményeknél, mind a beruházási feladatoknál, ami egyértelműen kevesebb, mint a 2007. évi előirányzat. Azt is látnunk kell azonban, hogy amikor 1997-ben az egyház-finanszírozási törvényt hoztuk, és próbáltuk megalapozni az egyházak finanszírozásának automatizmusát, önállóságát, az volt az elképzelésünk, hogy olyan forrásokat, előirányzatokat biztosítsunk, amelyek szabadon felhasználhatók, tehát akár fenntartásra, működtetésre, akár beruházásra fel lehet használni. 2008-ban ez következik be, mert amikor azt nézzük, hogy a 325 vagy 544 milliót összevetve az összesen sorban 25 milliárd, éppen 26 milliárd szerepel, akkor növekedést lehet látni. Figyelembe kell vennünk, hogy a járadékforrásnál az egyházi alapintézmény-támogatásnál működnek azok az automatizmusok, amire Semjén képviselő úr is utalt, hogy itt nincs mérlegelési lehetőség: a törvényi előírást, automatizmust úgy sikerült megalkotni, hogy ezek a források biztosítottak. Ezekből a forrásokból, ismétlem, biztosíthatók ezen előirányzatok is.
Annyit még hozzátennék - és akkor már válaszolok Szászfalvi elnök úr felvetésére (Szászfalvi László: Csak alelnök.) a forráskivonással kapcsolatban -, hogy éppen a 2001. évi, kétségtelenül impozáns 4 milliárdos előirányzati támogatásnál, ha megnézzük az összesen sort, 16 milliárd forint jutott egyházi támogatásra. Jelenleg 26 milliárd, de ha megnézzük a KSH adatait (Szászfalvi László: Hat év!), kiderül, hogy 2001-ben 60 milliárd volt, és jelenleg már 100 milliárdot meghaladó az egyházi bevétel - kérdezem én, hogy honnan. Az állami támogatás jelentős. Nem mondom, címzett és céltámogatásokkal, normatív támogatás is benne van, de olyan források állnak az egyházi intézményrendszer rendelkezésére, amit más központi költségvetési intézményrendszer megirigyelne, egészen biztos. (Szászfalvi László: Ez nem igaz!) Ezért a forráskivonás kérdését nem tudom számszakilag alátámasztani, bemutatni, indokolni semmiképpen. Ami pedig a jogszabályok, törvények betartását jelenti: igen, a mindenkori kormányzat keze meg van kötve azzal, hogy ezek az előbb említett automatizmusok működnek, élnek, és biztosítják a forrásokat. Én nem látok semmi olyan jogszabályi, törvényi előírást, amit ne kellett volna, ne tudtunk volna a 2008. évi terv összeállításánál betartani. Ami az előirányzati értékek szinten tartását, például a vidéki lelkészi szolgálat támogatását vagy a hitoktatók díjazását illeti: igen, ott azért tudunk úgy dönteni, mert úgy érezzük, hogy itt a jogszabályalkotó háttértevékenység még nem elég megalapozott, tehát e területekre is ki kell térni, és a jogszabályokat átnézni, hogy annak megfelelően lehessen eljárni.
Ami az egyeztetéseket és az egyházi felekkel való kapcsolattartást illeti, én azt hiszem, hogy az elmúlt hónapokban jelentős eredményről lehet beszámolni, mert a vatikáni bizottság például - azt hiszem, hogy épp a jelenlegi órákban - a hatodik ülését tartja, tehát egy folyamatos párbeszéd van a Katolikus Egyház képviselője és a kormányzati oldal részéről. Én úgy látom, hogy bizonyos kérdéseket áttekintve, lezárva lépnek előre, módosítják, korrigálják, javítják az együttműködés formáit. Nem csak a Katolikus Egyházra mondhatjuk ezt el, mert Hiller miniszter úr, azt hiszem, hogy a késő délutáni órákban fogadja a négy legnagyobb egyház képviselőit, akikkel - idén nem először - áttekinti azokat a törekvéseket, elképzeléseket, amelyeket a kormány lépni kíván a 2008. évi egyházi finanszírozás tekintetében. Egy kicsit a következő napirendre is átlépve, vagy válaszolva a kérdésre: igen, mérlegelési lehetősége volt, mert bizonyos elképzeléseket figyelembe véve - itt az 1 százalékos kiegészítésre utalok - már 2008-ban bizonyos mértékig figyelembevételre került az egyházi fél kérése, de erről később még biztosan tudunk beszélni.
Ami a roma-, cigánytámogatási pénzeket, előirányzati összegeket érinti, én azt szeretném kérni a tisztelt bizottságtól, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjének adják meg a szót, adjanak lehetőséget arra, hogy válaszoljon, vagy indokolja a kormányzati oldal elképzeléseit. Köszönöm.
ELNÖK: Erre mindjárt lesz lehetőség, de előbb az Állami Számvevőszék képviselőjét kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor parancsoljon, Szirmai úr!
Szirmai István szóbeli kiegészítése
SZIRMAI ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Sok minden elhangzott; tényleg rövid szeretnék lenni. Ami a forrásokat illeti, akár a telepprogramhoz kapcsolódóan, egy kiegészítést tennék. A 2007. évhez 400 millió forintot mutat a táblázat. Mindehhez, hozzá szeretném tenni, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány is hozzátett 300 milliót, és azok a települési önkormányzatok is, akik a program részesei, jelentős összeggel járulnak hozzá a komplex reintegrációs program végrehajtásához, úgy, hogy ez a bizonyos 400 millió forint a végén már 1-1,3 milliárd forint közötti összegnek mondható.
Ugyanilyen nagyságrenddel, ugyanilyen aránnyal számolunk a 2008. évhez kapcsolódóan is, amely 516 millió forintot mutat, és pontosan ugyanezzel a logikával, jelentősen megnövelt összeggel számolunk. Egy biztos, hogy személyes álláspontom szerint én nem tudok olyanról, hogy olyan településhez ment ki forrás, ahol nincs romatelep. Már csak azért sem tudom feltételezni ezt a dolgot, mert minden egyes település esetében kijelölt, jól felkészült mentor kolléga dolgozik, aki teljes egészében figyeli, és nyomon követi az eseményeket, annak a bizonyos komplex reintegrációs tervnek a megvalósítását, és erről havi jelentést is tesz egyébiránt - ilyenről nem tudunk.
Abban egyetértek jómagam is Farkas Flórián képviselő úrral, hogy a roma kultúrához kevés forrás állt rendelkezésre. A szaktárca, tehát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal kötött támogatási szerződésben 2007-ben is 50 millió forintot különített el - bizonyára képviselő úr is tud erről. Természetszerűen abból a bizonyos 600 millió forintból, ami most tervként megjelent a 2008. évhez kapcsolódóan, a támogatási szerződés keretében egy bizonyos rész nyilvánvalóan a roma kultúra ápolását fogja szolgálni. Abban azért bízunk, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzeti Kulturális Alapja ezt a fajta feszültséget, ami ezen a ponton jelentkezik, valamelyest kompenzálni fogja, és megnyílnak források. Csak szeretném megemlíteni, hogy 2007-ben is közel három-négyszeres igény mutatkozott a kultúra ápolásához kapcsolódóan, és bizony a közalapítvány nem tudta a mutatkozó igényeket kielégíteni.
Ami az évtized program vitáját illeti, a Roma Integrációs Tanács ülésén, ahogy én tájékozódtam, alapvetően az volt a fő probléma, hogy a Roma Integrációs Tanács ülés roma tagjai nem látják biztosítottnak az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjain belül a roma közösségek forrásokhoz történő hozzáférhetőségét. Farkas képviselő úr is tudja, hogy a Roma Integrációs Tanács ülésén rendkívül hosszasan és több körben, több alkalommal a most készülő kétéves intézkedési tervhez kapcsolódóan is, nagyon részletesen intézkedésekre bontottan, a lakhatási, szociális, foglalkoztatási és egészségügyi szakpolitikákhoz kapcsolódóan, tehát intézkedésekre bontottan hosszasan sorolták a kollégáink, hogy milyen források állnak potenciálisan rendelkezésre. Itt mi is azért néminemű aggodalommal figyelünk az elmúlt évek tapasztalataihoz kapcsolódóan, hogy valóban a konkrét végrehajtások mentén történjék meg a roma közösségek hozzáférhetősége, és ma már elhangzott az, hogy bizony ezek a konzorciális partnerségek majd, amelyek a konkrét programok végrehajtására szövetkeznek és vállalkoznak, abban a roma részvétel, az értő partnerség, ha jelen lesz, akkor bízunk abban, hogy a roma közösségek is fognak prosperálni ezekből a forrásokból.
Még egy rövid megjegyzésem lenne az ösztöndíjakhoz kapcsolódóan. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 2007-ben 390 millió forintot tudott meghirdetni roma diákok tanulmányainak megsegítésére. Abban bízunk, hogy jövőre is legalább ezt az összeget fogjuk tudni tartani, de szeretném megemlíteni, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként a Tempus Közalapítvány, aki az Útravaló programot kezeli, ott már 2008-ban szintén 2 milliárd forint áll rendelkezésre. Csak egy óvatos számot mondok, de erről majd egyébként a Tárki-kutatás hamarosan részleteiben is konkrét eredményeket fog közölni. Az útravaló program keretében is mintegy 30 százalékban roma diákok veszik igénybe azt a fajta támogatási lehetőséget, amit az ösztöndíj program csomagjai külön-külön biztosítanak.
Tehát biztos, hogy ebben az évben, illetőleg még most, az ősz folyamán ennek a két ösztöndíjrendszernek a harmonizálását el fogjuk végezni, és azok az esetleges párhuzamosságok, amelyek kvázi kritikaként érintették ezt a két ösztöndíjat, kiküszöbölésre kerülnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. Amennyiben van még hozzászólás, akkor helyt adunk neki, ha nem, akkor szavazás következik. Van-e jelentkező? (Jelzésre:) Farkas képviselő úr, tessék!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Természetesen nem kívánok belemenni egy olyan vitába, ami a parlamenti felszólalásomat igazolná vissza, de néhány konkrétumot szeretnék azért megjegyezni.
Először is, ami a telepfelszámolási programot illeti, már 2005-ben, 2006-ban 800 millió forintról beszélt a kormányzat, és biztosított. A mostani, az 516 millió ehhez képest mindenképpen visszalépés, azt gondolom, még akkor is, ha ezt az általam egyébként nagyon tisztelt kormányzati tisztségviselőtársam mondja.
Ami pedig a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 600 millió forintos támogatását illeti, ebben a támogatásban csak annyi filozófia van, hogy a kuratóriumon keresztül oda jut a pénz, ahová akarják, nem biztos, hogy oda jut a pénz, ahová kellene. Tehát nem úgy terítődik le ennek a problémának a kezelése, támogatással, hogy tényleg jusson oda, ahová kell, hanem majd el fogják dönteni, hogy kik azok, akik ebből részesülnek. Világosan értem, hogy a közalapítvány támogatásának némi megemelésével próbálják kompenzálni az egyébként helyes irányú kritikát, de az, hogy a Kulturális Alapban teljes visszalépés van, és erre azt állítjuk, hogy bízunk benne, meg nagyon reméljük, ezzel megmagyarázni egy olyan költségvetést, még itt nincs, de valahol majd ott lesz, azt gondolom, ez - hogy is mondjam - kicsit szomorú vagyok, hogy ezzel próbáltad megindokolni.
Ami pedig a roma évtized sorsát illeti: azok a célfeladatok, amiket megjelöltünk a tanács ülésén, és amiket tervezett a tárca, a kormányzat, azok közül mennyi fog most visszalépést eredményezni ebből a költségvetésből eredően? Merthogy most nem derül ki, hogy mit fog megcsinálni a kormány, és mit nem ebből a 150 millió forintos tervezetből. (A bizottság elnöke elhagyja az üléstermet.)
Tehát azt szeretném kérni, hogy ha nem együtt vitatkozzunk erről a kérdésről, hanem inkább kormányzaton belül próbáljatok valami eredményt elérni, mert bármi is van, de ha hazamész, lefekszel, azért mégiscsak cigányul álmodsz, és ez a program, ez az elképzelés pedig nem ezeknek a programoknak a támogatásáról szól.
(Az ülés vezetését Szászfalvi László alelnök veszi át.)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még esetleg hozzászólás? Elnök úrnak el kellett mennie közben, úgyhogy átvettem az ülés vezetését.
Néhány mondatot még György István főtanácsos úr válaszához, de nem vitaképpen. Nyilvánvaló, hogy az elmúlt hat év alatt sok minden változott, tehát azt is figyelembe kell venni, hogy az egyházak intézményrendszere is bővült, változott, növekedett, ez is nyilvánvalóan magával hoz bizonyos automatizmusokat.
Másrészt azt gondolom, hogy azért itt közben inflációféleség is volt, meg sok minden dolog volt, energiaár-emelésektől kezdve sok minden, amit azért bele kellene kalkulálni, de ez nyilvánvalóan más dimenziókat nyitna meg, tehát én nem kívánok erre még egy újabb vitakört nyitni.
Van-e még esetleg kérdés, észrevétel vagy reflektálás? (Jelzésre:) Wiener képviselőtársam, tessék parancsolj!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Nagyon röviden: itt elhangzott két adat, ami alapján én gyorsan egy reálérték-számítást végeztem az egyházi finanszírozás esetében. Alelnök úrnak száz százalékosan igaza van abban, hogy infláció volt, ennek részeként volt energiaár-emelés is. Ezzel együtt nominálértékben 1,67-szeresére nőtt az értéke az egyház-finanszírozásnak, reálértékben 38 százalékos a növekedés 2003 és 2006 között. Ezt a jegyzőkönyv kedvéért mondtam csak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fazekas képviselő úr kért szót. Tessék parancsolni!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Csak a jegyzőkönyv kedvéért: ehhez hiányzik az a bázis, amihez vetítsünk az intézményrendszer nagysága tekintetében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is ennyit szerettem volna csak reflektálni, hogy nyilvánvalóan mélyebben kellene megvizsgálni, mert itt az egész intézményi struktúrát meg kellene nézni, az ebből következő adatokat meg kellene nézni, mi az, ami növekedett, mi az, ami csökkent. Én azt gondolom... (Dr. Wiener György: Globális.) Világos, hogy ez egy globális összeg, tehát szerintem nem reális most az a vitaalap, amin belül most vitázunk, mert kellene látnunk a konkrét, részletes számokat.
György István kért még szót, azt követően szavazhatunk, ha jól látom. Tessék parancsolni!
GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Én is csak egy mondat erejéig szeretnék az intézményrendszerhez szólni: figyeljük úgy, hogy nincs jelentős intézményszám-növekedés évek óta. Csak ennyi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazhatunk? (Többen: Igen!)
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2. napirendi pontunk tehát a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számon előterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról fogunk dönteni.
Tisztelettel kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e ezt a törvényjavaslatot általános vitára. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem értett vele egyet? (Szavazás.) 9 nem.
Megállapítom, hogy a bizottság 10 igen, 9 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Elnök úr és alelnök asszony fogja aláírni a bizottsági álláspontot, amit a költségvetési bizottsághoz fogunk megküldeni.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a 3. napirendi pontunk, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számon előterjesztett törvényjavaslat; szintén az általános vitára való alkalmasságról kell kialakítani a bizottság álláspontját. Úgy látom, hogy az állandó partnereink nem változnak a 3. napirendi pontban sem.
Átadom a szót tisztelettel főosztályvezető-helyettes asszonynak. Kérem, hogy szíveskedjék kiegészíteni ezt a kiegészítést, nyilván leginkább a bizottságunk munkaterületére vonatkoztatva.
Nyenyestánné Endrész Katalin szóbeli kiegészítése
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A 2008. évi költségvetést megalapozó törvénycsomag összesen 25 törvény módosítását tartalmazza. Tulajdonképpen jelentős módosulás történik az államháztartási törvényben, amit már a költségvetés tárgyalása kapcsán említettem is: az elfogadott vagyontörvény bizonyos előírásainak néhány ponton történő átvezetése. Az is említésre került, hogy hároméves kitekintést fog tartalmazni a költségvetési törvény; az ehhez szükséges törvényi megalapozások is szerepelnek az államháztartási törvény módosításában. A Számvevőszék észrevételei alapján az Áht.-ban átvezetésre kerül, hogy amennyiben az általános tartalékból visszapótlási kötelezettséggel kap támogatást valamelyik szerv, és azt nem teljes körűen, illetve nem arra használta fel, azt vissza kell fizetni az egyéb vegyes bevételek számlára a költségvetésben.
Jelentős változás az államháztartási törvényben, hogy a társadalombiztosítási alrendszer kiegyensúlyozott működését biztosíthatja, hogy ha jelentősebb hiány felhalmozódik, a kormánynak javaslatot kell tenni az Országgyűlésnek az egyensúly helyreállítására.
A bizottság érdeklődésére tarthat számot az az államháztartási törvényben szereplő módosítás, miszerint a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézmények kiegészítő támogatására vonatkozó szabályokat egy kormányrendeletben rögzítik, és erre a kormány felhatalmazást kap az államháztartási törvény módosítása kapcsán.
Az egyházak hitéletéről szóló törvényben szereplő módosítás indokolására átadnám a szót György István kollégámnak.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
Dr. György István szóbeli kiegészítése
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az 1997-ben megalkotott, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény jelentősebb módosítására most kerülhet sor, mert önök előtt ismert, hogy az eredeti törvényi rendelkezés szerint az egyházak 0,5 százalékra történő kiegészítéséről volt megállapodás mind a Katolikus Egyházzal, mind a többi érintett egyházzal. Ez a százalékos kiegészítés növekedett az évek során 0,8 vagy 0,9 százalékra; jelenleg 0,9 százalékra történik a kiegészítés, ami azt jelenti, hogy körülbelül az egyharmados adózói rendelkezések kétharmadával történik meg a kiegészítés.
A kormány a korábbi napirendnél már említett jogszabályalkotó és egyes területek finanszírozását ismételten végiggondoló tevékenysége keretében olyan javaslattal élt az érintett egyházak felé, hogy a jövőben ez az egyházakat támogató személyi jövedelemadózói rendelkezés jobban igazodjon egyrészt az állampolgári elképzelésekhez, törekvésekhez, másrészt pedig ez az összeg már olyan jelentősen növekedett az elmúlt években, amely lehetővé teszi azt a javaslatot, hogy a közvetlenül rendelt 1 százalékos összeg megduplázásához jussanak az érintett egyházak. Ezt az elképzelést egyeztetve, ismertetve különböző szakértői körökben, fogalmazódott meg az a kérés, hogy talán legyen egy bizonyos átmeneti időszak, türelmi idő, amíg késleltessük ennek a javaslatnak a megvalósítását, így 2008-ban, a következő költségvetési évben még a jelenlegi szabályozási mód él, vagyis a közvetlen rendelkezések 0,9 százalékra kerülnek kiegészítésre, ami az előirányzatnál 11 milliárd 862 millió forintos támogatást jelent. A 2009. költségvetési évben már a közvetlenül rendelkezett adózói támogatások megduplázására kerül sor. Ez a talán kicsit nehezen követhető, mert ez egy új filozófiával megfogalmazott jogszabály: a 13. §-ában, illetve a 30. § (6) bekezdésében ezt tartalmazza, és ennek elfogadásához, támogatásához kérjük a tisztelt bizottság állásfoglalását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg kérdés, észrevétel, esetleg hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) A Hit Gyülekezete részéről Mészáros István jelezte, hogy szeretne hozzászólni. Tisztelettel kérdezem, hogy támogatjuk-e, hogy megszólaljon.
Kérem, hogy jelezzük kézfeltartással, hogy ezt támogatjuk-e! (Szavazás.) Egyhangú.
Köszönöm szépen. Egy meghatározott keretidőre átadom a szót Mészáros Istvánnak az általa is tolerálható meghatározott időkeretre, ha lehet így fogalmazni.
Dr. Mészáros István hozzászólása
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN jogi képviselő (Hit Gyülekezete): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem kívánok visszaélni az idővel. Természetszerűen én azt feltételeztem, hogy csak azt követően szólalok meg, ha már a képviselő hölgyek és urak megszólaltak.
ELNÖK: Nem akartak egyelőre hozzászólni.
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN jogi képviselő (Hit Gyülekezete): Annyit mondanék csak, hogy a kiegészítő támogatás esetében, amiről most szó van - csak a jegyzőkönyv miatt jegyzem meg -, e mögött az eredeti törvényalkotói szándék nem az volt, hogy véglegessé válik, hanem annak idején ezt átmeneti időre tervezte a törvényalkotó, azonban tudomásul vesszük, hogy az elmúlt tíz év során a kiegészítő támogatás egy állandó egyház-finanszírozási csatornává vált. Nem is a kiegészítés mértékéhez szólok hozzá, mert az, hogy most 0,6, 0,7 vagy 0,9 százalékra kerül kiegészítésre a felajánlás összege, onnantól fogva, hogy a vatikáni szerződés meghatároz egy mértéket, az efölötti mérték véleményünk szerint az állami szuverenitás körébe tartozik. Természetesen drukkolunk, hogy a mérték minél kedvezőbb legyen, azonban a képviselő hölgyek és urak bölcsességére tartozik, hogy az államháztartásra és a társadalmi szféra támogatásának lehetőségeire tekintettel hogyan határozzák meg, tehát részletkérdésnek tartom a kiegészítés mértékét.
Ami miatt hozzászólok, az a kiegészítés mértéke egyházak közötti felosztásának az elve, ugyanis ez már nem részletkérdés, hanem koncepcionális kérdés. Akkor, amikor a törvény tíz éve megalkotásra került, ez egy vitakérdés volt, hogy a kiegészítést hogyan ossza szét a törvényalkotó; olyan arányban-e, amilyen a felajánlók száma, tehát az adófizetők rendelkezése számának arányában kerüljön-e szétosztásra, vagy pedig a felajánlott összegek nagyságának arányában. Azért rendelkezett úgy a törvényalkotó, hogy a rendelkezők számának arányában történjen, mert az egyházak tömegtámogatásának mértékére kívánta építeni a kiegészítést, tekintettel arra, hogy az alkotmány 70/A. §-a is kimondja, hogy nem lehet különbséget tenni ember és ember között a vagyoni helyzete alapján, tehát a tömegtámogatást vette alapul a felosztás mértékénél a törvényalkotó, nem pedig a rendelkezők vagyoni helyzetében tükröződő exkluzivitást. Ez az elv töretlen volt, és amikor augusztus végén vagy szeptember elején, nem emlékszem pontosan, maga Hiller miniszter úr tartott egy tájékoztatót a kormány terveiről, ezt az elvet változatlanul kívánták hagyni. Ehhez képest ez a módosítás, ami be van terjesztve, kiveszi ezt az elvet, tudniillik csak az átmeneti időre rendelkezik a rendelkezők számának arányában történő felosztásról. Viszont az átmeneti idő utánról már nincsen szó, hanem az tűnik ki számunkra ebből a módosításból, mintha az történne meg, hogy minden egyház majd még megkapja kiegészítésként azt az összeget, amit amúgy is felajánlottak a javára.
Tehát ez egy koncepcionális kérdés, erre fel szeretném hívni a figyelmet, mert ha az utóbbi történik meg, ami most visszatükröződik ebből a módosításból, akkor értelmetlenné válik például az, amit önök magának a nagy egyszázalékos törvény módosításának a kapcsán terveznek. Tudniillik, hacsak nem módosult onnan ki, akkor abban emlékezetem szerint az szerepel, hogy olyanoknak a rendelkezését is figyelembe lehet venni, akik nulla forint adót fizetnek. Az kikerült az eredetiből? (Fogarasiné Deák Valéria: Még nincs napirenden.) Mert benne van az eredetiben. Azt mondja, az eredeti, és ez a T/3809. számú törvényjavaslat... (Fogarasiné Deák Valéria: De benne van!) Azt mondja ki az 1. § (3) bekezdése... Bocsánat, ez a részletes indoklás szövege... A részletes indoklás azzal indokol, hogy az új szabály lehetővé teszi azon rendelkező nyilatkozatok számbavételét, és az egyházi kiegészítő támogatás elosztásánál történő figyelembevételét, amelyek nulla forintos adót megállapító bevalláshoz kapcsolódnak. Ez a történelmi egyházaknak egy régi igénye volt, és benne van a másik törvényben.
Viszont, ha most kikerül ez az elv innen, hogy a kiegészítés felosztásánál a rendelkezők számának arányában osszák szét, akkor értelmetlen a másik törvénynek ez a módosítása, mert akkor mi az értelme annak, hogy olyan is rendelkezhet, aki nulla forint adót fizet.
Tehát én csak erre az ellentmondásra szerettem volna felhívni a figyelmet, és aláhúzni, hogy olyan kiegészítés, ami ahhoz igazodik, hogy kinek a hívei között milyen vagyonos emberek vannak, megkérdőjelezhető.
Én azt szeretném kérni a tisztelt bizottságtól, hogy jól fontolják meg ezt a kérdést, és tartsák fönn azt az elvet, ami tíz éve él, hogy a kiegészítések felosztása az egyházak részére rendelkező személyek számarányában történik. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök asszony kért szót. Tessék parancsolni!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mészáros úr felvetéséhez szeretnék röviden kapcsolódni, elnézést kérve, hogy a bólogatásom félreérthető volt. Igen, ez valóban egy ellentmondás, ami a benyújtott egyszázalékos törvénymódosító javaslat, illetőleg e között a törvénymódosító javaslat között fennáll. Erre a képviselőcsoportunk képviselői, akik ezzel a fejezettel foglalkoznak, már tegnap rájöttek, észleltük ezt a problémát, el is kezdtünk egyeztetni. Szeretném megerősíteni, hogy itt valóban van egy olyan ellentmondás, amit tisztáznunk kell, természetesen azoknak a megfontolásoknak a figyelembevételével, amiket az imént hallottunk, de azt hiszem, hogy erre van még időnk, ez a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának a megítélését nem érinti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék parancsolni, ha még kérdés, észrevétel van! (Nincs jelentkező.)
Ha nincs, akkor néhány mondatot én hadd mondjak! Egyrészt nem szeretném megismételni, az előző napirendnél már elmondottam: a vatikáni szerződéssel kapcsolatban az egyházakkal kötött megállapodásokra vonatkozóan valóban csak annyit, hogy én azt gondolom, hogy mindenképpen figyelembe kellene és illene venni az egyházak véleményét. Erre egyrészt nemzetközi szerződés kötelezi a kormányzatot, másrészt az illendőség is. Tudomásom szerint az egyházak képviselői ezt a jelenlegi menetrendet, főleg így, hogy eléggé áttekinthetetlen és zűrzavaros, nem támogatják, nem tudják támogatni, hanem azt szeretnék, hogy egy kompromisszumos új szabályozást lehessen kidolgozni. Ehhez a mostani törvényi rendelkezéseket gondolják és kívánják megtartani, utána pedig együttesen, közösen dönteni a változtatás irányairól, belső tartalmáról, koncepciójáról, hiszen itt valóban nem mindegy, hogy milyen filozófiára, vagy milyen koncepcióra épül az egész jövőépítés.
Tehát én azt gondolom, hogy ezt a nyitottságot kellene továbbra is megőriznünk, a kormányzatnak, illetve a bizottságnak is, és ezeket az ellentmondásokat is ki kellene küszöbölni, és az egyházak véleményét is figyelembe véve nyilvánvalóan lehet ezen változtatni. Én most nem is mondom, hogy hányszor mondtuk el az egyszázalékos törvény változására vonatkozóan, amit Mészáros István is megemlített, de ennek nyilván van még más dimenziója is, nem akarok abba belekeveredni, mert az is messze vezet. Itt a lényeg az lenne, hogy legyen egy koncepcionális egyeztetés, menetrend, és azt követően kerüljön sor a változtatásra.
Ha nincsen más kérdés, észrevétel, akkor visszaadom a szót György Istvánnak.
Dr. György István válaszai
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Valóban, ez a jogszabály-módosítás még nem kerek, nem teljes, hiányzik belőle pont az a kérdés, hogy a kiegészítés, tehát a megduplázott összegrész milyen formában kerüljön felosztásra. Szászfalvi úr véleményét osztva természetesen, egyeztetésekre, vélemények meghallgatására van szükség, és pontosan ezért nincs lezárva, nem kerek ez a jogszabály, mert Hiller miniszter úr, mint hallottuk, ígéretet tett. További egyeztetések, ahogy említettem, még az előző napirend kapcsán, még folynak, de mindenképpen itt egy módosító, kiegészítő javaslatra lesz szükség, amely bejuttatásával tovább működhet ez a tulajdonképpen már jól bevált jogszabályi előírás, államiforrás-biztosítás.
Ami az egyházak véleményét, állásfoglalását érinti, itt elhangzott többször is, hogy természetesen az egyeztetések folynak a jövőben is. Én úgy gondolom, pláne ha ilyen igény van, hogy koncepcionálisan végiggondolják, erre az egyéves moratórium időszakában is lehetőség nyílik, de addig is lépni kellett. Ezt megtettük kormányzati oldalról, úgyhogy ezt a jogszabály-módosítást tudjuk ajánlani a szíves figyelmükbe. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy szavazhatunk.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslatra vonatkozóan, annak az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottság álláspontját kialakítani. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e ennek az általános vitára való alkalmasságát. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki, nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem.
A bizottság tehát 10 igen, 8 nem szavazattal ezt a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Előadó? (Fogarasiné Deák Valéria: Én vállalom!) Alelnök asszony vállalja a többségi véleményt. A kisebbségi véleményt..? (Donáth László: Vállalom! - Derültség.) Azt nem engedjük meg... (Donáth László: Értetek mindent, barátaim! - Közbeszólás: Mikor lesz? - Fogarasiné Deák Valéria: Szombaton! Ajánlom mindenki figyelmébe!) A kisebbségi vélemény előadóját majd később el fogjuk dönteni. Köszönöm szépen.
Soron következik a 4. napirendi pontunk, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/3578. számon előterjesztett törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. Továbbra is főosztályvezető-helyettes asszony és főtanácsos úr a partnereink.
A kiosztott, október 15-én keltezett ajánlástervezetben a 7. pont alatt található Balog Zoltán elnök úr, képviselőtársunk kapcsolódó módosító indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e ezt a javaslatot.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot A kormány támogatta a tegnap megtárgyalt, ha jól emlékszem, 8. számon benyújtott módosító indítványt, amiben az önkormányzati tényleges kiadások alapján került meghatározásra a kiegészítő százalék mértéke, a 69,5 százalék, és az ehhez kapcsolódó kiegészítés 2 milliárd 777 millió forint. A kormány ezt a javaslatot támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Akkor szavazhatunk. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e ezt a javaslatot. (Donáth László: Elnök úr! - Fogarasiné Deák Valéria: A hölgy véleményét támogatom.) Bocsánat, a kormány nem támogatja a javaslatot. Az a kérdés, hogy a bizottság támogatja-e a javaslatot. (Donáth László: Alelnök asszony álmos.)
Aki a bizottság tagjai közül támogatja ezt a javaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Donáth képviselő úr álmos, és rosszul értette a kérdést, közben megzavar engem: én nagyon jól tettem fel a kérdést, hogy a bizottság támogatja-e.
A bizottság 8 igen, 10 nem szavazattal ezt a javaslatot nem támogatta.
(Donáth László felé:) Ne zavarjon össze, legyen szíves, képviselőtársam.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az 5. napirendi pontunk az "egyebek". Van-e az "egyebek" pontban valakinek észrevétele? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Köszönöm mindenkinek a munkát.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 11 perc)
|
Balog Zoltán |
Szászfalvi László |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina