EMBCB-37/2007.
(EMBCB-67-2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. október 30-án, kedden, 13.13 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelent *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat (T/4190. szám, új változat a T/4119. szám helyett) *
(Általános vita) *
Puch László (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése *
Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) hozzászólása *
Kérdések, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat (T/4120. szám) *
(Általános vita) *
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése *
Dr. Sepsi Tibor osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal) hozzászólása *
Kérdések, észrevételek, megjegyzések, válaszok *
Barabás Miklós elnök (Európa Ház) véleménynyilvánítása *
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) előterjesztő reflexiói *
További hozzászólások *
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) előterjesztő reflexiója *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat (T/4010. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4011. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Javaslat előkészítése a Független Rendészeti Panasztestület tagjainak jelölésére *
Elnöki előterjesztés *
Hozzászólások *
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról; az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek meghallgatása *
Elnöki bevezető *
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítése *
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetőjének véleménynyilvánítása *
Hozzászólások *
Elnöki összefoglaló *
Reflexiók *
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa *
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője *
1. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat (T/4120. szám)
(Varju László (MSZP), Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), dr. Balogh László (MSZP), dr. Molnár Csaba (MSZP), Szabó György (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
2. A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat (T/4190. szám, új változat a T/4119. szám helyett)
(Puch László (MSZP), Tóbiás József (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
3. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat (T/4010. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4011. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. Javaslat előkészítése a Független Rendészeti Panasztestület tagjainak jelölésére
14:00 órától:
7. Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek meghallgatása
8. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról
Előadó: dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
9. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Donáth László (MSZP) megérkezéséig Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) megérkezéséig Lénárt Lászlónak (MSZP)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Farkas Flóriánnak (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Ékes Ilonának (Fidesz)
Puch László országgyűlési képviselő (MSZP)
Schmidt Ferenc országgyűlési képviselő (Fidesz)
Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sepsi Tibor osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Barabás Miklós elnök (Európa Ház)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Papp Zsófia tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője
Hartyányi Jaroszlava elnök (Országos Ukrán Önkormányzat)
Fuzik János elnök (Országos Szlovák Önkormányzat)
Kreszta Traján elnök (Magyarországi Románok Országos Önkormányzata)
Krányecz Ferenc elnökhelyettes (Országos Szlovén Önkormányzat)
Dr. Muszev Dimitrov Dancsó elnök (Bolgár Országos Önkormányzat)
Alexov Ljubomír elnök (Szerb Országos Önkormányzat)
Molnárné Sagun Zdzislawa alelnök (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat)
Koranisz Laokratisz elnök (Magyaroroszági Görögök Országos Önkormányzata)
Dr. Seres Gábor ösztöndíjas (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Simon Istvánné főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Juhász Imre tag (Civil Jogász Bizottság)
Dr. Pardavi Márta társelnök (Helsinki Bizottság)
Hepp Mihály elnök (Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat)
Paulik Antal főigazgató-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály)
Dr. Halász Zsolt jogász (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Zsákné Asztalos Emőke főigazgató-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
Barabás Áron (Európa Ház)
Dr. Mucsi Tamás tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közjogi szakállamtitkárság)
Dr. Bodnár Eszter tanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közjogi szakállamtitkárság)
Lóránt Szabolcs tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Farkas Anikó tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Fejes Renáta vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Simonka Gábor tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Galik Gábor főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága)
Barthel-Rúzsa Zsolt tanácstag (Civil Egyeztető Fórum)
Balla Ágnes parlamenti szakértő, kurátor (Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány)
Winkfein Karolina tanácsos/szakértő (MSZP)
Dr. Wágner György főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Kopiás Gábor (Lions Kölcsey Egyesület)
Berta Zsolt főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Választási Főosztály)
Dr. László Boglárka kabinetvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 13 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az Emberi jogi, kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottság ülésén megjelenteket! Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel határozatképes az ülés. (Zaj. - Fogarasiné Deák Valéria csenget.) Az alelnök asszony csendet és figyelmet kér, remélem, az ő tekintélye elég ahhoz, hogy a képviselők abbahagyják a privát tevékenységet, és a munkára koncentráljanak. A jegyzőkönyv számára olvasom a helyettesítéseket, kérem, hogy mindenki mondja be a szükséges nevet. Szászfalvi Lászlót Balog Zoltán helyettesíti. Donáth képviselő urat ki helyettesíti? (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Fogarasiné alelnök asszony. Godó képviselő úr itt van. Lénárt képviselő úr itt van. Nyakó képviselő urat ki helyettesíti? (Teleki László jelentkezik.) Teleki képviselő úr. Dr. Szabóné Müller Tímeát ki helyettesíti? (Godó Lajos jelentkezik.) Godó képviselő úr. Wiener képviselő urat ki helyettesíti? (Tóth Gyula jelentkezik.) Tóth Gyula képviselő úr. Gusztos képviselő urat ki helyettesíti? (Lénárt László jelentkezik.) Lénárt László képviselő úr. Fazekas képviselő urat ki helyettesíti? (Farkas Flórián jelentkezik.) Farkas Flórián képviselő úr - Kelet-Magyarország, helyes. Semjén képviselő urat ki helyettesíti? (Varga József jelentkezik.) Varga József. És Pettkó képviselő urat ki helyettesíti? (Senki nem jelentkezik.) Ékes Ilona, lehet? (Ékes Ilona: Igen.) Pettkó képviselő urat Ékes Ilona képviselő asszony helyettesíti tehát, Pettkó képviselő urat, aki szerintem meg is fog érkezni, de addig is. (Dr. Arczt Ilona: Pettkó úr 2 órakor jön, mert jegyző.) Köszönöm szépen.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Egyetlenegy változtatást javaslunk: az 1. és a 2. napirendi pont megcserélését indítványozzuk, ugyanis a pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat új változatának tárgyalásához itt van Puch László képviselőtársunk, akinek így lehetősége lenne a javaslathoz megjegyzéseket fűzni. A másik törvényjavaslat előterjesztője az alelnök asszony, aki egyébként is itt van az egész ülésen, a csere tehát indokolt. Amennyiben ezzel a cserével elfogadjuk a napirendi javaslatot, kérem, hogy szavazzunk. Ki az, aki elfogadja? (Szavazás.) Tizenkilenc igen szavazattal egyhangúlag elfogadtuk a módosított napirendi javaslatot.
A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat (T/4190. szám, új változat a T/4119. szám helyett)
Akkor az első napirendi pontunk az új napirend szerint a párfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat új változata, amely Puch László és Tóbiás József képviselőtársaink önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. (Puch Lászlónak:) Amennyiben a képviselő úr a javaslatukhoz megjegyzéseket, kommentárt kíván fűzni, akkor erre most van lehetőség. Parancsoljon!
Puch László (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése
PUCH LÁSZLÓ (MSZP) előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, magáról a törvény előkészítési fázisáról kell hogy szóljak pár mondatot, hisz már nagyon régóta folyik egy előkészítő munka részben a pártok együttműködésével, részben nagyon sok esetben az ÁSZ megjegyzései kapcsán, amelyeket akkor tesz, amikor a pártok vizsgálatát befejezi, hogy elszámolásrendi és egyéb tekintetben próbáljanak a pártok megállapodni egy új finanszírozási rendben. Illetve az elmúlt egy év során a civilek is többször tettek kísérletet arra, hogy társadalmi nyomás alá helyezzék a pártokat. Ez a folyamat vezetett el odáig, hogy ez a törvényjavaslat elkészült.
Azt sajnálom, hogy ennek ebben a légkörben kellett beterjesztésre kerülnie, hiszen a nyáron már megállapodásközelben voltunk, abszolút pontosan megoldottuk a kérdéseket, elmondtuk egymásnak a véleményünket, és nagyjából szövegszerűen is sikerült majdnem megállapodnunk, amikor kialakult ez a helyzet -ma már nem szeretném vizsgálni, hogy ki, a jobb- vagy a baloldal állt-e fel először a tárgyalóasztaltól. Most, azt gondolom, újra adott az a lehetőség, hogy a közvélemény előtt nyilvánosan megvitassuk ezeket a kérdéseket.
A törvényjavaslat tartalmáról csak két mondatot engedjen meg még, elnök úr. Az egyik a kampányfinanszírozással kapcsolatos kérdéskör rendezéséről szól. Úgy gondolom, hogy ma már ténylegesen nem tartható az az álláspont, amikor választókerületenként 1 millió forintot rögzítünk a törvényben, itt tehát mindenképpen szükség van egy változtatásra. Valamint a kampányelszámolás technikai rendjének az átszabása is indokolt, úgy gondolom. Ami érdemi változás még ebben a dologban, az az, hogy nagyobb nyilvánosságot kapnának a támogatásfogadások. Egyébként nagyon sok esetben a régi törvény szövegszerűsége is benne van.
Úgy gondolom, hogy ez a törvény, amennyiben sikerül hozzá megszereznünk az Országgyűlésben a képviselők kétharmadának a támogatását, megalapozhatja azt, hogy a következő választási ciklusokban, megint egy hosszabb távra sikerül talán visszafordítani a társadalomban a pártok finanszírozása körül kialakult negatív hangulatot, és sikerül normális, nyugodt körülmények között rendezni ezt az ügyet.
Még egy megjegyzést engedjenek meg! Az én tudomásom és az én ismereteim szerint amit ebben a törvényjavaslatban megfogalmaztunk, az nemcsak a nagyok, hanem a kicsik érdekeit is megpróbálta gyakorlatilag érvényesíteni, minden olyan észrevétel, ami a vita során, a nyáron felmerült, benne van. Mint az előterjesztő képviselője úgy gondolom, hogy az általános vitára való alkalmassággal nem lehet probléma, hisz amennyiben van egyéb részterület, amelynek a módosításában a pártok esetleg meg tudnak állapodni, arra nyitottak leszünk, hogy végső soron létre tudjon jönni egy megállapodás, és hogy a végszavazás során ez a törvényjavaslat elfogadásra kerüljön.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Mielőtt a vitát megnyitnánk, a kormány képviselőjének van lehetősége arra, hogy véleményt nyilvánítson. Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető asszony az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból, parancsoljon!
Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) hozzászólása
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Mindössze annyit szeretnék jelezni, hogy a törvényjavaslatot a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor a bizottság tagjain a sor, hogy kérdést, észrevételt, hozzászólást tegyenek. (Senki nem jelentkezik.)
Nekem egyetlen kérdésem lenne. Az ötpárti egyeztetésen megjelent-e már ez a törvényjavaslat, és milyen fogadtatásra talált, tehát van-e ezzel kapcsolatban ötpárti egyeztetés? Lehet, hogy tudnom kellene, de nem tudom, ezért most próbálok informálódni.
Van-e egyéb kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
(Puch Lászlónak:) Akkor, képviselő úr, parancsoljon!
PUCH LÁSZLÓ (MSZP) előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen a tavasz folyamán, egész a nyár elejéig folytak ötpárti egyeztetések, amelyeken nagyjából konszenzusos állapotra törekedtünk - erre próbáltam utalni azzal, hogy ma már nem szeretném kideríteni, hogy ki miatt és miért, milyen ok miatt szakadtak meg azok a tárgyalások. Ez a törvényjavaslat szövegszerűen megküldésre került. Volt egy általános egyeztetés az öt párt között, amely az úgynevezett teljes "tisztasági csomag" fogalmát felölelte. Én úgy gondolom, ott legalábbis kijelölésre kerültek személyek, akik ezzel foglalkoznak. Én nem tudok arról, hogy azt követően érdemben történt volna valami. És talán az is indokolta Tóbiás Józseffel az elhatározásunkat, minden más politikai hangulaton kívül - és nem szeretném ezt most részletesen indokolni -, hogy ténylegesen érdemes megtenni azt, hogy arra az esetre, amennyiben az ötpárti egyeztetések a végtelenségig húzódnának, legyen egy írásos szöveg, amelyről a tárgyalás ma már a nyilvánosság és a plenáris ülés előtt is tud zajlani; vitassuk meg! Még egyszer mondom: nagyon nyitottak lennénk minden olyan módosításra, amely jobbítja ezt a helyzetet. Egyszerűen azt kell mondjam, hogy ez szövegszerűen nem volt az öt párttal megvitatva.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Még egyszer lehetőséget adunk arra, hogy hozzászólások, kérdések megfogalmazásra kerüljenek. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben ilyen nincs, kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. Kérem, szavazzunk. Igen? (Szavazás.)
Tizenkilenc igen szavazattal a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot.
Jegyzőkönyvön kívül mondanék valamit. (A jegyzőkönyvvezetés rövid időre felfüggesztve.)
A bizottságnak lehetősége van előadót állítani ebben az ügyben. Kérdezem, hogy állítsunk-e előadót. (Fogarasiné Deák Valéria: Ne!) Az alelnök asszony azt mondja, hogy nem kívánunk előadót állítani, én sem érzek ihletet, tehát nem állítunk előadót. (Fogarasiné Deák Valéria: Lesz nekünk más is!) Így van. Köszönöm szépen.
(Puch Lászlónak:) Köszönjük szépen, képviselő úr.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat (T/4120. szám)
2. napirendi pontunk a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló T/4120. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Alelnök asszony is az előterjesztők között van és kommentárt kíván fűzni a javaslathoz. Parancsoljon!
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP) előterjesztő: Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat kapcsán azt kérem, hogy maradjunk a bizottság hatáskörébe tartozó részeknél, már csak azért is, mert én részvevője voltam ezen előterjesztés előkészítésének, mégpedig feladatkörünkből adódóan elsősorban a civil szervezetekkel, pontosabban a törvényjavaslatban érintett nem állami szervezetekkel kapcsolatos passzusok előkészítésében vettem részt.
Ez a javaslat lényegében a közpénzek odaítélése átláthatóságának további növelését célozza, gyakorlatilag minden olyan közpénz esetében, amely az államháztartás bármely alrendszeréből, illetve európai uniós közpénzekből kerül odaítélésre. Nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz, amelyek megítélésünk szerint mindenképpen célszerűek.
Nem helyes az, ha "civil szervezeteket" mondunk, mert a klasszikus civilszervezet-értelmezésen túl a nem állami szektornak egy szélesebb körére vonatkozik a törvényjavaslat, ugyanis az egyesületek és alapítványok - ők a klasszikus értelemben vett civilek - mellett a szakszervezeteket és az egyházakat is érinti. Két célt tűz ki maga elé, egyrészt a depolitizálást, pontosabban a pártok és a civil szektor szétválasztását, másrészt olyan összeférhetetlenségi szabályok megalkotását, amelyek a közpénzek odaítélésének más területeire is vonatkoznak. Azt a gyakorlatban is tapasztalt hiányt próbálja pótolni, ami eddig problémát okozott. Minden alkalommal beleírjuk az odaítélés feltételeibe, hogy pártpolitikai tevékenységet nem folytathat az a civil szervezet, amely közpénzre pályázik, de ez egy gumiszabály, mert nem egyszerű megmondani, hogy egy civil szervezet mikortól folytat politikai tevékenységet, és mikortól, milyen kritériumok alapján mondható az, hogy párt és civil szervezet együttműködése kimutatható. A 6. § f) pontjában és annak alpontjaiban határoztuk meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján úgy ítéltük meg, hogy tetten érhető az összefonódás.
Van egy nagyon lényeges átmeneti rendelkezése a törvényjavaslatnak, nevezetesen hogy a Nemzeti Civil Alapprogram döntéshozó testületeire, fórumaira, döntéshozatali mechanizmusára és az abban részt vevő személyekre ez a törvény mindaddig nem vonatkozik, amíg az NCA Tanács és azok a kollégiumok működnek, amelyek a 2003. évi L. törvény szellemében lettek megválasztva. Abban maradtunk, a jövő évi választásokig van még idő arra, hogy átgondoljuk, az NCA esetében miként alkalmazhatók azok a főszabályok, kritériumok és elhatározások, amelyek minket ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására vezettek.
Bevezetőül ennyit kívántam elmondani. A kérdésekre természetesen válaszolni fogok. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök asszony. Kérdezem a kormány képviselőjét, dr. Sepsi Tibort, hogy kíván-e megjegyzést fűzni a javaslathoz.
Dr. Sepsi Tibor osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal) hozzászólása
DR. SEPSI TIBOR osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal): Mindössze annyit, hogy a kormány egyetért a törvényjavaslattal.
Kérdések, észrevételek, megjegyzések, válaszok
ELNÖK: A bizottság tagjai közül kinek van kérdése, megjegyzése? Farkas Flórián képviselő úr!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Nekem félelmeim vannak. Ha nem tisztázzuk, mi alapján határozzuk meg, hogy egy civil szervezet politikai jellegű tevékenységet folytat vagy sem - vagyis ha a gumiszabályt alkalmazzuk -, akkor mi a garancia arra, hogy nem politikai döntések születnek?
ELNÖK: Bíró Ildikó képviselő asszony!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): A Zuschlag-féle történések után én egy kicsit bűnbakkérdésnek érzem ezt a javaslatot. Azt gondolom, hogy inkább a nyilvánosság növelése vagy a civil képviselőknek a szigorúbb feltételekkel történő kötelező elszámoltatása és az NCA által támogatott projektek folyamatos és szigorú szakmai ellenőrzése lenne a követendő út, illetve a források növelése, pontosabban a befagyasztás feloldása, mert a civil szektor ettől lehetetlenül el, nem pedig egyes, a Btk.-ba is ütköző események miatt.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nekem is lenne egy megjegyzésem.
Aláhúznám azt, amit Bíró Ildikó képviselő asszony mondott. Szögezzük le, hogy azoknak az anomáliáknak, amelyek a civil pénzekkel kapcsolatos visszaélésekről szólnak, semmi közük nincs az NCA-hoz és soha nem is volt. Azt a jelenséget, amit most jobb híján Zuschlag-jelenségnek hívunk, ezzel a törvényjavaslattal nem lehet orvosolni, mert nem az NCA világában történt az, ami történt, hanem egy konkrét minisztérium világában, ezért nem a két dolog összemosásának a veszélye áll fenn, hanem ez már az összemosás, amikor beindítunk - Puch képviselő úr használta ezt a kifejezést, ami egyébként nagyon árulkodó - egy "tisztasági csomag"-ot. Ha ez ennek a mentén születik, akkor ez egy figyelemelterelés és olyan civil szervezeteket meg támogatási formákat kever rossz hírbe, amelyek ezt nem érdemelték meg. Ez ügyben már interpelláltam is az Országgyűlésben. Szerintem tehát van a dolognak egy ad hoc jellege, van egy kampányjellege, amit én semmiképpen nem tudok támogatni, ahhoz képest, hogy egyébként itt a bizottságban hol sikerült a miniszter urat idehozni erre a dologra, hol nem, egy éve folyamatosan beszélünk arról, hogy hogyan lehetne az NCA működését jobbá tenni, mert abban nyilván mindannyian egyetértünk, hogy nem optimális a működése. Ezért én is nagyon aggályosnak tartom, hogy most idekerült ez a törvényjavaslat, hogy ennek a tajtéknak a tetején bemosta a Házba a szél. Én ugyan úgy láttam, az itt a frakcióálláspontunk, hogy támogassuk, de azért nekem ezzel kapcsolatban kérdéseim vannak.
Van-e még valakinek hozzászólása? (Teleki László jelentkezik.) Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon fegyelmezett frakciótagja vagyok a Magyar Szocialista Pártnak, de azért meg kívánom jegyezni, hogy Farkas Flórián nem említette, viszont én azt gondolom, hogy az összeférhetetlenség ebben a témakörben minket nem fog érinteni, mert az Országos Cigány Önkormányzatnak a tagjai vagyunk, kisebbségi önkormányzat tagjai vagyunk, és azt gondolom, hogy ők sem fognak tudni pályázni ebben az esetben állami szervekhez, amíg oda fogunk tartozni. A hozzátartozóinkat pedig nagyon nehéz nyomon követni. A Ptk. tisztán és világosan kimondja ezt, jól tudom, viszont ez mindig kérdés volt, hogy a roma szervezeteknél hogy fogjuk tudni behatárolni ezt a kérdést, hogy ki milyen rokonságban van, és hogy hogyan tudjuk ezt kezelni. Ezért én egyetértek azzal, hogy legyen egy ilyen nagyon keményen megfogalmazott törvényjavaslat, azt viszont azért kérném, hogy a roma szervezetekre, a kisebbségi önkormányzatokra legyünk figyelemmel, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor működésképtelenné válik a magyarországi cigányság egy nagyon nagy rétege, ha lehet ezt mondani, jobboldaliként is és baloldaliként is meg fog jelenni ez a problémakör, és a függetleneknél is meg fog jelenni, mert aki nincs politikai érdekkörök közelében, és akit függetlennek mondunk ebben a pillanatban, a civil szektor, ez így lenne természetes, mégis azt mondjuk, hogy mindegyik oldal sérülni fog ezzel a törvénnyel, mert onnantól kezdve nem fogjuk tudni behatárolni. Ezt egyébként mi a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál többször átrágtuk, és többször megpróbáltuk ezt levezetni, még Varga József elnök úr idejében is, de végül is nem tudtuk ezt a kérdést jól kezelni, mert a roma szervezeteknél, a kisebbségi önkormányzati rendszerekben nem annyira átjárható és átjáratott ez a dolog. Ezért én azt gondolom, hogy ezt a kérdést nekünk ebből a szemszögből még mindenképpen nagyon fontos lenne átnéznünk, de ezt már jeleztem az alelnök asszonynak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e egyéb hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor - nyilván az alelnök asszonynak lehetősége van a reagálásra - hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a paksamétában mindenki kapott egy levelet "Nyílt levél a Magyar Országgyűlés tagjai részére" címmel, amelyet jó néhány civil szervezet aláírt, és két jelentős civil szervezet, illetve egyesülés részéről jelen is vannak a civil szférában igen járatos és tekintélyes emberek: az Európa Ház részéről Barabás Miklós, a Civil Egyeztető Fórum részéről pedig Barthel-Rúzsa Zsolt, akik már többször vendégeink voltak. Az alelnök asszonynak nyilván megvan a lehetősége a reagálásra, de azt gondolom, hogy amennyiben ehhez a levélhez, amelyet mindenki megtalált a paksamétájában, esetleg - nem kötelező - van kommentárjuk vagy néhány mondatuk, akkor akár az alelnök asszony előtt, akár utána, ahogy kívánja, felajánlanám, hogy azt hallgassuk meg. (Fogarasiné Deák Valéria: Természetesen!) Ezt meg fogjuk szavazni, mert szavazás után lehet szót adni nekik, amennyiben egyáltalán szót kérnek. (Barabás Miklós jelentkezik.)
Barabás Miklós szót kér. Arra kérem a bizottságot, hogy adjunk neki szót. Kérem, szavazzunk. (Szavazás.) Tizenkilenc igen szavazattal a bizottság megadja a szót Barabás úrnak. Kérem, parancsoljon az asztalnál helyet foglalni.
Barabás Miklós elnök (Európa Ház) véleménynyilvánítása
BARABÁS MIKLÓS elnök (Európa Ház): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ahogy az elnök úr is említette, a civil szervezetek egy csoportjaként kézhez vettük a beterjesztett törvényjavaslatot, és arra reagálni is kívántunk. 21 szervezet adott egy olyan kezdeményező csoportot, amely egy olyan szöveget jegyzett, amely az önök birtokában van már, és ehhez a szöveghez egyébként még támogatókat kívánunk gyűjteni a civil szektor széles köréből.
Annyit hadd jegyezzek meg ennek a tartalmi részét illetően, hogy messzemenően egyetértünk azzal, hogy az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget növelni kell, úgy gondolom, ez valamennyiünk közös érdeke. Ugyanakkor alternatív javaslatot valójában ott teszünk, ahol finomítani kívánjuk az összeférhetetlenséget. Kicsit utalva arra, amit Teleki képviselő úr a roma szervezetekkel kapcsolatban elmondott, ami nemcsak rájuk, hanem általában érvényes, jelezném, hogy meglehetősen szűk az a réteg, amely ma a magyarországi civil társadalom esetében országos tapasztalattal, rálátással rendelkezik, és hogyha őket kizárjuk a döntéshozatalból, ha ők semmilyen formában nem vehetnek abban részt, akkor ez könnyen valamifajta olyan kontraszelekcióhoz vezethet, ami ellentétes lehet magával a törvényhozói szándékkal. Tehát mi is a szigorítás mellett vagyunk, ennek különböző módozatait fogalmaztuk egyébként meg abban a szövegben, amely az önök rendelkezésére áll, és úgy gondolom, bízom benne, hogy a további egyeztetések és viták során lehetőség kínálkozik majd arra, hogy a törvényhozói szándék találkozzon a civil szervezetek meglehetősen széles körének az elképzeléseivel, javaslataival. Jelentkezni fogunk ebben az ügyben, illetve értelemszerűen ezt a bizottságot hadd tekintsük mi civil oldalról az elsőszámú szövetségesünknek a törvénytervezet további vitája során! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, ez megtisztelő számunkra, és igyekszünk, hogy így legyen.
Az alelnök asszonyé mint előterjesztőé a reagálás lehetősége.
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) előterjesztő reflexiói
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP) előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Farkas Flórián képviselő úr kérdésére mondom, hogy vélhetőleg rosszul fogalmaztam. Épp az volt a baj eddig, hogy csupán gumiszabály volt. Egyetlenegy olyan törvényünk volt emlékezetem szerint, amelyre aztán az NCA hivatkozott, mégpedig a közhasznú szervezetekről szóló törvény, amely megpróbálta nagyjából megmondani, hogy mikor tekinti a civil szervezetet politizáló szervezetnek. Ez valahogy úgy hangzott, hogy ha pártpolitikai tevékenységet folytat, illetve ha politikai tevékenységet folytat, illetőleg ha képviselőjelöltet állított megyei közgyűlési szinten. Már nem számított politizálónak az, aki helyi, települési önkormányzatok esetében állított képviselőjelöltet.
Most ez a törvényjavaslat tartalmaz hat olyan pontot, amelyek alapján az előterjesztő, a mi megítélésünk szerint - ezt természetesen jogászokkal egyeztettük rendesen, mert ez egy elég nehéz kodifikációs munka - tetten érhető a pártok és a civil szervezetek együttműködése, netán összefonódása. Ezek között van olyan, amely egészen evidens: hogyha közös jelöltet állít párt civil szervezettel. Van olyan pontja, amely megint csak evidens, és amely egyébként összefügg az előbbiekben tárgyalt, a pártok finanszírozásáról szóló törvényjavaslattal, hogy az a civil szervezet, amely nem állított jelöltet, de párt által állított jelölt vagy párt mellett kampánytevékenységet folytat - és a másik törvény pontosan leírja, hogy mi számít kampánytevékenységnek. Ilyen esetnek számít az, amikor valamely civil szervezet pénzben vagy természetben pártot jelölő szervezetet, illetőleg jelöltet támogat. És, igen, ebbe a körbe tartozik a törvényjavaslat szerint minden olyan szervezet, minden olyan civil szervezet, amelynek a vezetőségében, valamilyen vezető szervezetében országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati, pártszínekben, párt által támogatott képviselő ül.
Azt hiszem, hogy ha az alapkérdést elfogadjuk, éspedig azt, hogy próbáljuk meg a civil világot különválasztani a politikától, a pártoktól - itt szeretnék emlékeztetni Balog Zoltán elnök úrnak a Parlamentben, egy civil napon elmondott beszédére, amelyben azt mondta, hogy a magyarországi civil szervezetek, a magyarországi civil szektor egyik legnagyobb problémája az, hogy mélységesen átpolitizált, és itt nem visszaélésekről beszélek, itt az átpolitizáltságról beszélek -, akkor egyértelmű, hogy a helyzetértékelésünk valószínűleg megegyezik. És hogyha rossznak tartjuk, hogy átpolitizált a civil szektor, akkor ilyen lépésekkel, ezen az úton elejét lehet ennek venni. Az elnök úr mondott egy példát, hogy mire gondolunk. Igen, mondok egy példát, amire gondolunk. A Magyar Vizsla esetére gondolunk, amikor egy civil szervezet jelent meg a választási kampányban egyértelműen kampánytevékenység folytatása céljából egy olyan kiadvánnyal, amit nyilvánvalóan a saját forrásaiból fedezett. Ezek után - s most a példát nem is erre a törvényjavaslatra, hanem az előzőre mondom - egy civil szervezet akkor végezhet ilyen kampánytevékenységet, ha aláveti magát annak az átvilágításnak, amelynek minden jelölő, illetve a kampányban részt vevő szervezet is aláveti magát, magyarán ha kimutatható, hogy honnan van erre pénze. De még számos példát lehetne mondani. Megismétlem - mert a mi bizottságunkat nagyon szorosan érinti ez a történet -, arról van szó, ha egyetértünk abban, hogy tiszta viszonyokat kell teremteni, akkor nagyjából ez a folyománya ennek a helyzetértékelésnek és annak a célkitűzésnek, hogy ezen a helyzeten szeretnénk túllépni.
Valószínűleg azt sem mondtam el elég világosan, hogy a civilekre vonatkozóan a törvényjavaslat magja és lényege az, amikor a politika fonódhat össze civil szervezetekkel, illetőleg az, amikor az állam juttat valamilyen közpénzt civil szervezeteknek. Egészen más a helyzet a Nemzeti Civil Alapprogram esetében. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramot most kivettük ennek a törvénynek a hatálya alól, mert azt mondtuk, egészen más történet az - s éppen az előbb mondottak eredményeként a parlament maga is így döntött -, ha nem a politika, nem az állam osztja a pénzt a civileknek, mint az NCA-ban, hanem civil szervezetek által választott civil testületek. Kétségtelen, hogy az összeférhetetlenségi szabályoknak van olyan része, amelyik arra vonatkozik, hogy aki pénz odaítéléséről dönt vagy ilyen döntést előkészít, az ne pályázhasson. Gondolom abban meg tudunk egyezni egymással, hogy ez a szétválasztás evidens, mert más az, ha én osztok pénzt magamnak, mint amikor más oszt pénzt nekem. Ezt már akkor is tudtuk, amikor az NCA-t létrehoztuk. Az NCA ma úgy működik, hogy nincs kizárva a pályázati lehetőségből az a százharmincvalahány ember, aki civil szervezet képviseletében, többségében valamilyen civil szervezet vezető tisztségviselőjeként ül ott, és abban a tudatban vállalta ezt a szerepet, hogy a szervezete nem lesz kizárva a pályázati rendszerből. Erre a rendszerre most nem lehet rázúdítani egy ilyen összeférhetetlenségi javaslatot, ezért azt mondtuk, hogy az érintett civil szervezetekkel, az NCA Tanácsával és kollégiumaival még konzultálnunk kell. De azt is érdemes tudni - a múlt héten erről volt módunk beszélni a civiliádán, s én már találkoztam olyan civil szervezetekkel, amelyek ezt a levelet aláírták -, a civil szervezetek körében is van olyan nézet, hogy az NCA révén kialakult Magyarországon egy civil elit, amely uralja a civil szektort, és vannak olyanok, akik azt mondják, hogy az NCA által felhasználható pénzek jelentős hányada annak a százharmincvalahány érintettnek az érdekeltségi körébe tartozó szervezetekhez kerül, akik valóban a civilség elitjét - s ezt most nem pejoratív értelemben mondom - jelentik.
Ezzel együtt is azt mondom, hogy nem a szélhámosokra, nem a visszaélésekre kell törvényeket gyártani. Biztos, hogy az NCA-t nem lehet abba a kaptafába belevenni, ami az állam, illetve a pártok és a civilek viszonyára vonatkozik, hiszen ott civil-civil viszonyról van szó, de abban is biztos vagyok, hogy az NCA keretében is érdemes elgondolkodni ezen a jelenségen, és tapasztalataim szerint ebben az érintett civil szervezetek is partnerek.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Senkit nem akarok korlátozni, de 2 órára vendégeket várunk és még van hat napirendi pontunk. Ezzel együtt természetesen bárki reagálhat. Ez tehát nem ügyrendi javaslat volt, csak testvéri intés. Farkas Flóriáné a szó.
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Mielőtt néhány civil meghatározás definícióját tisztáznánk, hadd jegyezzem meg, hogy a Magyar Vizsla rossz példa volt, mert az ő esetében nem állami támogatásból működő konstrukcióról van szó.
A civil világ nem külön világ. Először is azt tisztázzuk, hogy mi a civil szervezeti lét. A civil szervezetek feladata az, hogy a mindenkori politikai eliten, ha úgy tetszik a mindenkori kormányzaton szakmai és politikai ellensúlyt tudjon gyakorolni annak érdekében, hogy az általa képviselt érdekeket el tudja látni. A társadalmi keringésnek tehát nagyon is része a civil világ és nem külön világként kell meghatározni és definiálni, mert akkor olyan helyzetbe kerülünk, mint jelen esetben is, hogy megpróbáljuk őket kiszorítani a támogatásokból.
A kisebbségi önkormányzatokat - amelyek vezetőit 2 órakor fogadjuk - ezzel a döntéssel teljesen kizárjuk a pályázati lehetőségekből, ők ugyanis közjogi testületként definiálják magukat és a törvényben is így vannak meghatározva. Ha pedig a civil szférát is kizárjuk a pályázati lehetőségekből azzal, hogy azt mondjuk, akinek a vezetője vagy a vezetőségén belül valaki országgyűlési vagy európai parlamenti képviseletet lát el, az nem pályázhat, valamint a kisebbségi önkormányzatokat is kizárjuk a pályázati lehetőségekből, akkor tessék már megmondani, hogy kik pályáznak majd ide. Ezzel kizárunk minden olyan szervezetet, amelyek ma akár a kisebbségi világban, akár más civil szférában valamilyen képviseletet ellátnak. Átgondolásra javaslom ezt, mert ilyenformán szinte mindenkit kizárunk a pályázati lehetőségekből, és csupán a pártoknak adjuk meg a lehetőséget, hogy automatikusan különböző támogatásokban részesülhessenek. Ezzel kicsit ellene megyünk a civil szférának és a kisebbségi önkormányzatoknak.
Semmiképpen nem javaslom ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.
ELNÖK: Van-e még kérdés, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Alelnök asszony kíván-e reagálni?
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) előterjesztő reflexiója
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP) előterjesztő: Valószínűleg ebben is félreérthető voltam. Olvassa el, képviselő úr, a szöveg egyértelmű: társadalmi szervezet, alapítvány, egyház vagy szakszervezet, senki más. A megszorítás az önkormányzatokra és a kisebbségi önkormányzatokra egyáltalán nem vonatkozik, a civil szervezetek közül pedig kizárólag azokra, amelyek vezetői között a jogszabálytervezetben felsorolt politikusok ülnek. Ez egészen másról szól és egyben válasz az ön félelmére is. Nem kell tartani attól, hogy a civilek nem tudnak pályázni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 10 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja.
A bizottságnak előadót kell állítania. (Fogarasiné Deák Valéria: Vállalom.) A bizottság előadója Fogarasiné Deák Valéria alelnök asszony lesz, a kisebbségi véleményt pedig Bíró Ildikó képviselő asszony ismerteti a plenáris ülésen.
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. napirendi pontunk az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslathoz benyújtott és a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Üdvözöljük a kormány képviselőjét. Ha megtenné, hogy a kedves nevét megmondja a jegyzőkönyv számára!
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szatmári László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese vagyok.
ELNÖK: Szatmári László úr, köszönjük szépen.
Az 1. számú módosító javaslattal kezdjük, amely dr. Schvarcz Tibor és társai javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e.
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Igen. A bizottság? Igen? (Szavazás.) A bizottság 19 igen szavazattal szintén támogatja.
A 2. számú javaslat következik, amely Gusztos Péter és Lakos Imre képviselőtársaink javaslata.
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? Igen? (Szavazás.) Tizenegy igen. Nem? (Szavazás.) Négy. Tartózkodás? (Szavazás.) Három. A bizottság többsége támogatja a módosító javaslatot.
A 18. számú javaslat következik.
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja Jauernik képviselő úr javaslatát. A bizottság? Igen? (Szavazás.) Kilenc. Nem? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Tíz. A bizottság többsége 9 igennel és 10 tartózkodással nem támogatta, de több mint egyharmada támogatta.
A 19. számú javaslat következik, amely Szatmáry Kristóf képviselőtársunk javaslata. A kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? Igen? (Szavazás.) Kilenc igen. Nem? (Szavazás.) Tíz. A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 21. számú pont következik, amely Bánki Erik, Szalay Ferenc, Deutsch-Für Tamás javaslata. A kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? Igen? (Szavazás.) Kilenc igen. Nem? (Szavazás.) Tíz. A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
Itt most egy csomag, Simon Gábor, Gúr Nándor és társaik 22., 23., 24., 26., 33., 34., 37. és 39. pont alatti javaslatai következnek. Kérdezem a kormány képviselőjét.
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? Igen? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Szavazás.) Tíz. A bizottság többsége 9 igennel és 10 tartózkodással nem, de több mint egyharmada támogatta.
Végül a 36. számú javaslat következik, amely Hankó Faragó Miklós képviselőtársunk javaslata. A kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igennel és 10 nemmel a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
Köszönjük szépen.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat (T/4010. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
A 4. napirendi pontunk következik: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló T/4010. számú törvényjavaslat, a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása következik. Lóránt Szabolcs tanácsos urat és Farkas Anikót üdvözölhetjük? (Közbeszólás: Nem.) Egyik sem stimmel. Akkor mondják be a nevüket, kérem.
DR. PAPP ZSÓFIA tanácsadó (Pénzügyminisztérium): A kollégám Simonka Gábor, a Pénzügyminisztérium Nemzetközi kapcsolatok főosztályának a tanácsosa, én pedig Papp Zsófia, szintén a PM Nemzetközi kapcsolatok főosztályának szakmai tanácsadója vagyok.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Más nevek lettek leadva a minisztérium részéről, de önöknek is nagyon örülünk.
A törvényjavaslathoz benyújtott 1., 2., 6. és 8. számú javaslatokról együtt szavazunk, ezek Hankó Faragó Miklós képviselőtársunk érdekkörébe tartoznak. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP ZSÓFIA tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Kormányálláspontot még nem tudunk mondani, csak pénzügyminisztériumit, és nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. Igen? (Szavazás.) 9 igennel és 10 nemmel a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 4. számú javaslat következik, amely szintén Hankó Faragó Miklós képviselőtársunk javaslata.
DR. PAPP ZSÓFIA tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igennel és 10 nemmel a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 7. számú javaslat szintén Hankó Faragó Miklós javaslata. A kormány?
DR. PAPP ZSÓFIA tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igennel és 10 nemmel a bizottság többségében nem, de több mint egyharmadában támogatta.
A II-esből következik a 3. pont, amely a 7. oldalon található. Az alkotmányügyi bizottság, illetve az előterjesztő képviselője utólagos állásfoglalásai című anyag 3. számú pontjáról van szó, amely Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata.
DR. PAPP ZSÓFIA tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igennel és 10 nemmel a bizottság többségében nem, de több mint egyharmadában támogatta.
Végül a 6. számú javaslat következik, amely szintén Hankó Faragó Miklós képviselőtársunk javaslata. A kormány?
DR. PAPP ZSÓFIA tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igennel és 10 nemmel a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
Köszönjük szépen.
A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4011. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
A következőkben a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyaljuk. Ehhez a napirendi ponthoz dr. Juhász Edit asszony jelent meg... (Dr. Juhász Edit: Igen.) Valami sikerélményem azért hadd legyen, köszönjük szépen.
Tehát a jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott javaslatok közül az 1. számú módosító indítvány dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi és Halmai Gáborné képviselőtársaink javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e.
DR. JUHÁSZ EDIT főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kapcsolódó módosító javaslatot támogatja a kormány.
ELNÖK: Igen, arról van szó.
DR. JUHÁSZ EDIT főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) 19 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag támogatta.
A 2. számú javaslat az alkotmányügyi bizottság bizottsági kapcsolódó módosító javaslata.
DR. JUHÁSZ EDIT főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Én még nem kaptam ajánlást, de könnyítésképpen annyit, hogy mindegyik alkotmányügyi bizottság által előterjesztett módosító javaslatot támogatja egyelőre a tárca, mert erről viszont még nincs kormánydöntés. Tehát a kapcsolódóról van, erről majd csak a jövő héten lesz kormánydöntés, ez tehát tárcaálláspont.
ELNÖK: Nekünk külön kell róluk szavaznunk, de köszönjük szépen a jelzést.
A bizottságot kérdezem. Igen? (Szavazás.) 19 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag támogatta.
A 3. számú javaslat szintén az alkotmányügyi bizottságé. Kérdezem a bizottságot. Igen? (Szavazás.) 19 igen szavazattal egyhangúlag támogatta a bizottság.
A 4. számú javaslat szintén az alkotmányügyi bizottság indítványa. A bizottság? Igen? (Szavazás.) 19 igen szavazattal egyhangúlag támogatta a bizottság.
Az 5. számú javaslat szintén az alkotmányügyi bizottságé. Igen? (Szavazás.) 10 igennel és 9 nemmel a bizottság többsége támogatta.
A 6. számú javaslat szintén az alkotmányügyi bizottságé. Igen? (Szavazás.) 19 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag támogatta.
A 7. számú javaslat szintén az alkotmányügyi bizottságé. Igen? (Szavazás.) 10 igennel és 9 tartózkodással a bizottság többsége támogatta a javaslatot.
Köszönjük szépen.
Javaslat előkészítése a Független Rendészeti Panasztestület tagjainak jelölésére
Az eredeti meghívó szerinti 8., egyébként a 6. számú napirendi pontunk következik - jól állunk -: javaslat előkészítése a Független Rendészeti Panasztestület tagjainak jelölésére. Mindenki tudja, miről van szó. Január 1-jével áll fel a Független Rendészeti Panasztestület, amennyiben a parlament, az Országgyűlés legkésőbb az utolsó plenáris ülésén titkos szavazással, kétharmados többséggel megválasztja a panasztestület ötfős tagságát, amelyre formálisan a két bizottság, a rendészeti bizottság és az emberi jogi bizottság tesz javaslatot, és az az öt személy - nyilván előzetes egyeztetés alapján - tükrözi az öt pártnak az egyetértését. El vagyunk maradva ezzel az egyeztetéssel, tehát szeretném felhívni a pártok figyelmét arra, hogy november 1-jével, tehát holnaputánra várja az elnök asszony, Szili Katalin a javaslatunkat - valószínű, hogy az akkorra nem fog megszületni.
A következő rendet javasolnám erre: azt gondolom, felesleges egy együttes ülést tartanunk... (Zaj.) Elnézést! Csak azért, mert érdemi dolgokról van szó. Ritkán fordul elő ilyen a bizottságban, de most erről van szó. Azt javaslom tehát, és el kell hogy fogadjuk ezt a javaslatot, hogy mást kell mondani helyette. Szerintem tehát felesleges együttes bizottsági ülést tartani a rendészeti bizottsággal. Azt javaslom a pártok képviselőinek, tehát a megfelelő frakciók bizottsági képviselőinek, hogy a rendészeti bizottságban lévő tagtársaikkal egyeztessenek, vagy alakítsanak ki frakcióálláspontot, ugyanazt a személyt javasolják a rendészeti bizottságban, akit itt, és akkor egyértelműen elő tudjuk terjeszteni ezt a személyi javaslatot.
Az a különlegessége ennek a szavazásnak, hogy együttes listás szavazás történik, tehát vagy mind az öt főt elfogadja az Országgyűlés kétharmados többséggel, vagy pedig nem lesz rendészeti panasztestület, tehát elég nagy a tétje annak, hogy értelmes és jó javaslatot tárjunk az Országgyűlés elé, hogy miután - szerintem ez egy fontos eredmény -sikerült ezt a panasztestületet létrehozni, ne bukjon meg rögtön az elején.
Én a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről nyilvánvalóvá tettem a személyi javaslatunkat, mindenki megkapta a jelöltünk, Juhász Imre ügyvéd úr életrajzát. Az MDF is megtette javaslatát. Nincs itt Pettkó András, de felhatalmazott, hogy elmondjam, ők dr. Féjja Andrást javasolják. Ő egyúttal a rendészeti bizottságban lévő MDF-eseknek is a jelöltje, és nálunk is ez a helyzet. A KDNP, az MSZP és az SZDSZ részéről még nem érkezett javaslat. Nem muszáj ezt feltétlenül ma megtenni, de jó lenne látni, hogy mikor tudjuk ezeket a javaslatokat, mint a két bizottság közös javaslatait előtárni.
Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tájékoztatom a bizottságot, hogy az SZDSZ a hétfői frakcióülésen fogja kialakítani az álláspontját. Vannak jelöltjeink és a formális döntést hétfőn fogjuk meghozni.
ELNÖK: Varga József képviselő úr!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): A KDNP elnöke - akit most én helyettesítek - azt kérte, mondjam be a jegyzőkönyvbe, hogy a KDNP-nek van jelöltje és jelölni is fog.
ELNÖK: Szinte misztikusan hangzott ez a mondat, de a KDNP-től ez már csak természetes. Hallgassuk meg az MSZP álláspontját is.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Volt jelöltünk, van jelöltünk és lesz jelöltünk.
ELNÖK: Ez még misztikusabb nyilatkozat, mint a KDNP-é. Úgy tűnik, folyik egyfajta ökumenikus közeledés az MSZP és a KDNP között, amely persze az álmok világába tartozik.
Főtanácsadó asszony joggal jegyzi meg, hogy egy formális együttes ülést valószínűleg nem tudunk elkerülni, hiszen együtt kell szavaznunk. Először saját körben kell döntenünk, majd ezt együttes ülésen is meg kell tennünk. Ezt megpróbáljuk a jövő hétre úgy beütemezni, hogy minél előbb tovább tudjuk küldeni a javaslatot.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): A rendészeti bizottsággal az együttes ülések jók szoktak lenni.
ELNÖK: Rajtam nem múlik. Engem ezzel kapcsolatban mindig meg szoktak örökíteni az Országgyűlési Almanachban, nekem ez a dolog tehát rendben van. Majd egyeztetek a rendészeti bizottság elnökével, Lázár János képviselő úrral, és lesz egy közös szavazás. Vagy úgy csináljuk, hogy ők jönnek el a mi ülésünkre, vagy mi megyünk oda az övékre, amely előtt külön szavazunk a jelöltjeinkről, majd együttesen is szavazunk róluk. (Dr. Arczt Ilona: Előtte külön is kellene egyeztetni.) Az egyeztetést meg fogjuk tenni és az előterjesztést is. De valóban az az eljárási rend, hogy előbb külön szavaz a mi bizottságunk, vagy elég együtt szavazni.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: A jogi főosztály még gondolkodik azon, hogy legyen-e egy országgyűlési határozati javaslat írásos formában, amit a két elnök elfogad. Az eddigi parlamenti gyakorlat szerint a közös jelölés úgy történik, hogy a bizottságok kialakítják a saját álláspontjukat, azt követi egy formális szavazás és utána lehet a javaslatokat beadni. A rendészeti bizottság ezt a kérdést kedden fogja először napirendre tűzni. Eredetileg úgy volt, hogy ma, de valamiért elhalasztották. Tehát addig lehet egyeztetni.
ELNÖK: Két konkrét javaslat elhangzott. Legközelebb hétfőn tartunk bizottsági ülést. Az MSZP hétfőn lesz-e már olyan helyzetben, hogy jelöltet tud prezentálni, akiről szavazhatunk?
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Az MSZP-frakció mindig abban a helyzetben van, hogy jelöltet prezentáljon, jelzem, hogy hétfőn is ebben a helyzetben lesz.
ELNÖK: Ha jól értem, akkor az MSZP semper idem.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Mily szerencse, hogy ilyen művelt elnökünk van, aki megerősíti szerény lelkipásztorságom.
ELNÖK: Akkor megpróbálunk hétfőn szavazni. De ha az említett alapelv ellenére hétfőn mégsem lenne személyi javaslat, akkor a keddi bizottsági ülésen fogunk szavazni és utána tartunk egy rövid formális együttes ülést a rendészeti bizottsággal.
A napirendi pont tárgyalását lezárom és rövid szünetet rendelek el. Szünet után fogadjuk a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, valamint a kisebbségi önkormányzatok vezetőit. (Rövid szünet.)
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról; az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek meghallgatása
Folytatjuk az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülését. Az ügymenetre vonatkozóan a következő javaslatom lenne: van egy hivatalos napirendi pontunk, amely egy fontos napirendi pont, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról - itt van az országgyűlési biztos úr, dr. Kállai Ernő. A másik, legalább olyan fontos dolog, hogy mióta a választások eredményeként megalakultak az országos önkormányzatok, azóta ez az országgyűlési bizottság ebben a formában nem találkozott a kisebbségi önkormányzatok országos szervezeteinek a vezetőivel, tehát ez egyfajta ismerkedés is. Én mégis azt mondanám, hogy ez azért elsősorban egy munkaülés, mert egyébként egy jó vacsorára hívtuk volna meg önöket. (Fogarasiné Deák Valéria: Nem is lett volna rossz!) Az alelnök asszonnyal egyeztetve úgy gondoltuk, hogy talán nem haszontalan, ha ezt a jelentést, amely az önök munkáját alapjaiban érinti, és azt, hogy hogyan is működik a kisebbségi önkormányzati választás, itt, az önök nyilvánossága előtt tárgyaljuk meg. Ezért én azt javasolnám, hogy mindenfajta protokolláris bemutatkozási körök helyett, miután az országgyűlési biztos úr elmondja a jelentését, amihez, gondolom, az Országos Választási Bizottság részéről Rytkó Emíliának - akit szeretettel köszöntünk - lesz kommentárja, hozzászólása, önök a vitában elmondják a véleményüket, és egyúttal nevüket bemondva és a szervezetüket két-három mondatban bemutatva megismerjük egymást.
A kisebbségi önkormányzatok világa nyilván ismerős a számunkra, és folyamatos kapcsolatban vagyunk az országos önkormányzatokkal is, de azért ha elmondják a nevüket és mondjuk két-három mondatban azt, amit a legfontosabbnak tartanak a saját nemzetiségi csoportjukkal vagy éppen az önkormányzat munkájával kapcsolatban, azt meghallgatjuk. Egyébként pedig, ha érdemi hozzászólásuk van a jelentéshez, akkor azt ebben a vitában tudjuk majd hasznosítani.
A bizottság számára pedig azt javasolnám, hogy azért, hogy ne kelljen formálisan mindig külön szavazni - mert az ügyrend erre kötelezne egyébként bennünket - arról, hogy szót adunk-e azoknak, akik nem tagjai a bizottságnak, hanem vendégként vannak jelen, azért most adjunk en bloc, egy egységes, általános, generális felhatalmazást arra, hogy amikor az országos önkormányzatok vezetői úgy érzik, hogy mondanivalójuk van, akkor jelentkeznek, megkérjük őket, hogy fáradjanak egy mikrofonhoz vagy itt az asztal elején, vagy ahogy szabad mikrofon van, és mondják el a véleményüket. Erre nézve kérnék egy formális szavazást, hogy a vitát ilyen formában folytatjuk-e le, tehát hogy van-e egy generális felhatalmazás arra, hogy aki a meghívott országos elnökök közül hozzá akar szólni, az hozzászólhat. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 19 igennel egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot a bizottság.
(Dr. Kállai Ernőnek:) Biztos úr, öné a szó.
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítése
DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy sajátos helyzetben vagyok, ugyanis elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a területi és országos kisebbségi önkormányzati általános választásokról, amelyet azonban nem én készítettem, hanem a hivatali elődöm, ezért a jelentéssel kapcsolatos pozitívumok és elismerések őt és a munkatársait illetik, a kritikákat viszont én fogadom. De ez természetesen így korrekt.
A jelentésből most csak a legfontosabb kérdéseket vázolom fel. Itt van az a kitűnő kollégám is, aki részt vett a jelentés elkészítésében, így akár a részletkérdésekbe is bele tudunk menni.
Milyen problémákat állapított meg az ombudsmani vizsgálat a jogi környezettel, illetve a választás lebonyolításával kapcsolatban? Hadd mondjak először néhány szót a kisebbségi választói névjegyzékről. Az, hogy a kisebbségi törvény legutóbbi módosításakor a választói névjegyzék bevezetésre került, fontos előrelépés volt az azt megelőző időszakhoz képest. Én azt soha nem tartottam jónak, hogy bárki leadhatja szavazatát a kisebbségi önkormányzatok képviselőire, s ilyenformán a többség dönti el a kisebbségi önkormányzat összetételét. Tudom, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselői közül sokan egyetértettek azzal, hogy mindenki szavazhatott, én azonban örülök, hogy e tekintetben sikerült előrelépni. Ezt az előrelépést viszont csak az első lépésnek tekintem, mert a kisebbségi választói névjegyzék ebben a formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek a jogintézménynek a bevezetése előtt még szimpátiaszavazókról beszéltünk, most pedig a kisebbségi választói névjegyzék felvétele során a szimpátiaszavazók előléptek szimpátiaregisztrálókká, ugyanis senki nem kapott olyan hatáskört, amely alapján valaki véleményt mondhatott volna arról, hogy a jelölt valóban ahhoz az adott közösséghez tartozik-e vagy sem. A kisebbségi választói jegyzék adatainak a kezelése olyannyira zárt volt, hogy még a kisebbségi közösség vezetői sem tekinthettek bele, ilyenformán bárki regisztráltathatta magát, és valószínűleg ez az oka annak, hogy a tényleges választásokon sokkal kevesebben jelentek meg.
2045 települési kisebbségi önkormányzat alakult és azt valószínűsítjük, hogy ezeknek legalább a 6 százalékát nem a kisebbségi közösségek hozták létre. 119 olyan településen hoztak létre kisebbségi önkormányzatot, ahol az öt évvel korábbi anonim adatgyűjtés során, a népszámláláskor senki nem vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak, vagy legfeljebb csak három fő. Ilyenformán megállapítható, hogy vagy a népszámlálással van probléma, vagy a választói névjegyzékkel. Ezért gondoljuk, hogy a választói névjegyzéket tovább kellene finomítani, biztosítani kellene az úgynevezett célhoz kötött nyilvánosságot, hogy a kisebbségi közösségek betekinthessenek az adatokba, hogy ki tudják szűrni azokat, akik úgy vesznek részt a kisebbségi választásokon, hogy arra igazából nem lennének jogosultak.
Sok mindent felölel a jelentés, de csak néhány dolgot emelnék ki belőle. A választói névjegyzék mellett a legtöbb kritika az önkormányzatok létrehozásában meglévő elektori rendszert érte. Ezt a kisebbségi vezetők és a kisebbségi önkormányzati képviselők is nagyon sok helyen bírálták, ugyanis rendkívül torzítja az eredményeket, hiszen nem feltétlenül az a szervezet szerzi meg a legtöbb mandátumot, amelyik a legnagyobb választói legitimációval rendelkezik, mivel a választási eredmény független attól, hogy az adott szervezet elektorai a közvetlenül leadott szavazatok hány százalékát érték el. Több képviselő sérelmezte, hogy ugyanolyan súllyal vehettek részt az országos kisebbségi önkormányzat megalapításában, mint azok, akik olyan településen szereztek mandátumot, ahol nincs számottevő kisebbségi közösség.
Mondok egy példát. A hazai román közösség egyik központjában, Békés megyében tizenhárom román kisebbségi önkormányzatot hoztak létre. Ezeken a településeken a kisebbségi választói jegyzékbe 2262 főt vettek fel és közülük 1348-an vettek részt a szavazásban. A békési román elektorok száma 65. Ezzel szemben a fővárosban 357 választópolgár szavazatával tizenöt román kisebbségi önkormányzat alakult. A fővárosi kerületekben 701 kisebbségi választópolgárt vettek jegyzékbe, és 75 elektort tudtak állítani. Tehát az a körzet, ahol a román közösség nagy számban van jelen, kisebb súllyal tudott részt venni az országos önkormányzat megválasztásában, mint például Budapest, ahol sokkal kevesebb választópolgár tudott jóval több elektort állítani. Méhkeréken 363 fő szavazott a települési kisebbségi önkormányzati választásokon, azaz többen, mint a fővárosi kerületekben együttesen. Ez bizony aránytalanságot okoz a választási rendszerben, mert nem érvényesül a szavazatok egyenértékűsége.
Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok helyi képviselő sérelmezte az eljárás elhúzódását. A választói névjegyzék összeállításától az országos önkormányzat megalakításáig majdnem egy év telt el. Ez nagyon hosszú folyamat. Olyan sokszor kell nekifutni, jelölni és sok egyebet tenni, ami túlbonyolítja a rendszert. Ezért a javaslataink között szerepel a közvetlen választásra való áttérés, amely egyszerűbbé, logikusabbá, rövidebbé és olcsóbbá is tenné a választási rendszert. Arról már nem is beszélve, hogy arányosabbak lennének az eredmények.
A szabályok szerint az országos kisebbségi önkormányzati választás akkor volt kitűzhető, ha az adott kisebbségnek legalább négy települési vagy kerületi önkormányzata működött. Ez a feltétel - szerintem helyesen - minden kisebbségi közösségnek esélyt adott arra, hogy megalakuljon az országos önkormányzata. Ezzel szemben a területi kisebbségi önkormányzatok létrehozásának az volt a feltétele, hogy a megyében vagy a fővárosban legalább tíz kisebbségi önkormányzat legyen. Ez az országos önkormányzathoz képest aránytalanul nagyobb jelentőséget tulajdonít a területi önkormányzat létrejöttének. Másrészt ez előidézheti azt, vagy feltételezhetjük azt is, hogy nemhogy ez fogta volna vissza azt, hogy emiatt egyre több kisebbségi önkormányzat alakuljon, hanem pont ez generálta egy kicsit ennek a lehetőségét. Például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében korábban kilenc német önkormányzat működött, a 2006. évi választások eredményeként azonban egy további önkormányzat is létrejött, így kitűzhető volt a területi kisebbségi önkormányzati választás. Ezen a településen a legutóbbi népszámlálás szerint nem élnek németek, és senki nem nyilatkozott arról, hogy kulturálisan kötődik ehhez a nemzetiséghez. Vagy Pest megyében az eddigi három helyett tíz bolgár önkormányzat alakult meg, közülük öt olyan településen jött létre, ahol a 2001. évi népszámlálás során senki vagy legfeljebb három fő vallotta magát bolgár nemzetiségűnek.
Gyakorlatilag minden kisebbségi közösség kapcsán sorolhatnék ilyen példát, ami pontosan azt mutatja, hogy esetlegesen ilyen helyzet áll elő, és ez ellen általában az országos önkormányzatok is tiltakoznak természetesen, mint ahogy például az ukrán önkormányzat elnök asszonya is többször említette, hogy ilyen helyeken jönnek létre kisebbségi önkormányzatok. Ez a fajta tízes szám valószínűleg tovább bátorítja az embereket, hogy ennek érdekében hozzanak létre mondjuk helyi kisebbségi önkormányzatokat, hogy aztán a területit is meg lehessen alakítani.
A jelöltállítással kapcsolatban is több észrevételt tettünk, amelyet az akkor elkészült anyagban önök is olvashattak. Meglehetősen bonyolult rendszer ez is, tehát egy kicsit túl van bonyolítva. Hogyha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor azt javasolta az ombudsmani vizsgálat, hogy a jogalkotó a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon, természetesen az ésszerűség határai között, a jelölőszervezetek minél szélesebb köre számára biztosítsa a listaállítás lehetőségét. Indokolt ugyanakkor az is, hogy csak azok a szervezetek vehessenek részt a választásokon, amelyek kellő támogatottságot tudnak felmutatni. Véleményem szerint e két követelmény együttes érvényesülése érdekében a listaállítás jogát ahhoz kellene kötni, hogy a szervezet országosan, illetve az adott megyében a jelöltek törvényben meghatározott százalékát indíthassa. Ezt is újra kellene tehát gondolni. Ezzel kapcsolatban is megtettük az észrevételeinket.
Beszéltem arról, hogy ez az elhúzódó választási folyamat a költségek szempontjából is káros kihatással jár, tehát fölösleges ezzel a fajta elektori rendszerrel majdnem egy évig elhúzni e kisebbségi rendszer felállításának a lehetőségét.
Végső megállapításként azt mondhatjuk, hogy mindezek a tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy nem jelent elégséges garanciát, ha a jogalkotó lehetővé teszi, hogy a választópolgárok közvetlenül válasszák meg az országos és a területi kisebbségi önkormányzati képviselőket. Természetesen e törvénymódosítással egyidejűleg ki kell zárni a visszaélés lehetőségét, és meg kell teremteni a jogi biztosítékait annak, hogy az aktív és a passzív választójogot kizárólag a kisebbségi közösségek tagjai gyakorolhassák. Ahogy mondtuk, ennek alapvető feltétele egy megreformált kisebbségi választói jegyzék létrehozása, egy lerövidített közvetlen önkormányzati választás megtartásának a lehetősége, a jelöltállítás kérdéskörében pedig szintén valamiféle egyszerűsítés, egyszerűsítő javaslatok kidolgozása szükséges ennek érdekében.
Azt gondolom - összegezve -, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a kisebbségi közösségek megőrizzék az identitásukat, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy olyanok ne részesülhessenek a kisebbségi különjogokban, akik vélhetőleg nem tagjai az adott közösségeknek, illetve lehetőséget kell adni arra, és fel kell hívni azokat, akik valóban tagjai a kisebbségi közösségeknek, hogy vállalják az identitásukat annak érdekében, hogy részesülhessenek ezekből a jogokból, mert meggyőződésem, hogy nincsenek kisebbségi különjogok az identitás vállalása nélkül.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen a biztos úr beszámolóját, az ahhoz fűzött megjegyzéseket. Az Országos Választási Bizottság képviselőjét kérdezem, hogy hozzá kíván-e ehhez szólni. (Rytkó Emília jelzésére:) Parancsoljon!
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetőjének véleménynyilvánítása
RYTKÓ EMÍLIA, az Országos Választási Iroda vezetője: Köszönöm szépen a szót. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője vagyok. Elnök úr, köszönjük a meghívást. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a testület napirendre tűzte ezt a kérdést, annál is inkább, mert most már néhány hónap távlatából mi magunk is megpróbáltuk áttekinteni és értékelni ezt az elég hosszan tartó folyamatot. Volt időnk a biztos úr jelentését előzetesen is megismerni, ahogy az Országos Választási Bizottságnak és a választási szakmai területért felelős önkormányzati és területfejlesztési miniszternek is, és erről a véleményünket meg is küldtük a biztos úrnak az anyag elkészülte után.
Első alkalommal került gyakorlati alkalmazásra ez a jogszabály, amely a megelőző változatokhoz, megelőző évekhez képest mindenképpen egy nagyon nagy előrelépés volt. Egy ilyen kezdeti, első alkalommal történő alkalmazás természetesen felszínre hozza azokat a problémákat, amelyeket nem sikerült teljes körűen megoldani, ezért kimondottan üdvözöljük azt a közjogi munkabizottságot, amely a kisebbségi elnökök közreműködésével arra törekszik, hogy egy objektív áttekintését adja ennek a folyamatnak, és javaslatot tegyen arra, hogy milyen módosításokra van szükség a továbbiakban.
Két konkrét szakmai kérdésben is szeretném kifejezni a véleményemet, amely megerősíti azt, hogy érdemes és értékes volt az a hosszan tartó polémia, amely a törvény megalkotását megelőzte. Az egyik, hogy sokan emlékeznek arra önök közül, hogy a névjegyzék készítésénél hosszú időt és energiát foglalt le annak a megvitatása, hogy a névjegyzékek elkészítésében milyen mértékben vállaljanak szerepet a kisebbségi közösségek. Itt természetesen az lenne hosszú távon a kívánatos, hogy kulcsszerepet vállalna a kisebbségi közösség, ha ő maga készítené el a névjegyzéket, a közigazgatástól idegen ez a jegyzékbevétel, mégis azt gondolom, hogy az ezért felelős köztisztviselők megfeleltek a feladatnak, az első választásnak eleget tettek, de ennek az újragondolását és egy korszerűbb változatát mindenképpen messzemenően üdvözöljük. A másik kérdéskör az idő lerövidítése. Ez a márciusig tartó, az egyik év tavaszától a másik év márciusáig elhúzódó, hosszan tartó folyamat - amely idő a választásra jogosultak körében is komoly változást hozhat, hiszen változik a lakóhelyük, ebből kifolyólag a választójoguk is változhat - elbizonytalanítja a résztvevők összetételét. Itt tehát takarékossági okokból is és ésszerűségi okokból is mindenképpen egy rapidabb eljárás megvalósítását lenne jó célul kitűzni. Egészében az egész rendszerben minden egyes kérdést érdemes vagy igazolni vagy újragondolni, beleértve a közvetlen választás lehetőségét is, ami szintén szerepelt már egy korábbi alternatívában.
Egészében azt a véleményünket szeretném tolmácsolni, beleértve a bizottság és az iroda kialakított álláspontját is, hogy egy nagy felelősséggel összeállított, mindenre kiterjedő, részletes jelentés került elénk, amely messzemenően alkalmas arra, hogy a jövőre nézve továbbfejlesztési kiindulópontot jelentsen, és hogy ennek alapján továbbgondoljuk azokat a tennivalókat, amelyeket a kisebbségi közösségek érdekében a mi felelősségünk elvégezni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor itt a lehetőség, hogy a vitában kérdéseket, véleményeket, bírálatot, bármit megfogalmazzunk, azok pedig, akik a jelentéseket készítették, nyilván szívesen állnak a rendelkezésünkre. Tessék, tessenek parancsolni! Ahogy már említettem, az országos önkormányzatok elnökei is teljes joggal részt vesznek ebben a vitában. Ki kezdi? (Schmidt Ferenc jelentkezik.) Schmidt Ferenc képviselő úré a szó.
SCHMIDT FERENC (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy most jelentsem be hivatalosan - amit már bizonyára észrevettek -, hogy elhagytam a bizottságot egy másik bizottság kedvéért.
A saját bőrömön tapasztaltak alapján szeretném megerősíteni ombudsman úr véleményét. Annak idején a népcsoportom tapasztalataira alapozva tiltakoztam a névjegyzék összeállítása ellen. Nyilván mindenki tudja, hogy a háború utáni kitelepítések a népcsoportunkat elég keményen megtizedelték. Az idősebbekben még a mai napig is él a kitelepítés fájdalma, ennek bizonyítéka, hogy a névjegyzék összeállításakor egy 2-3 ezres közösségnek még a 10 százaléka sem merte magát a névjegyzékre felvetetni.
Egyetértek azzal, hogy az adott kisebbség működjön közre a névjegyzék összeállításában, a jelenlegi szabályozás azonban kizárja ebből a lehetőségből a kisebbségi önkormányzatokat. Nagyon örülök, hogy ombudsman úr is úgy látja, a következőkben lehetőséget kellene adni arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok által delegált személyek ebben közreműködjenek. Nem állítom azt, hogy a hivatali dolgozók, a köztisztviselők nem megfelelően végezték a munkájukat, de aki nem a településen született, hanem csak úgy került oda, az nem ismerheti az adott kisebbséghez tartozó embereket, így jöhettek létre bizonyos településeken olyan kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek semmi közük nincs a kisebbségekhez. A kisebbségi törvény következő módosításakor erre oda kell figyelni.
Abban is egyetértek, hogy a választási folyamat idejét le kellene rövidíteni, mert a jelen formájában szinte elveszíti a jelentőségét az egész kisebbségi választási procedúra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Felhívom az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőinek a figyelmét, hogy Schmidt képviselő úr a költségvetési bizottságba távozott, tehát már ott is van lobbink. Ki kér szót? Hartyányi Jaroszlava elnök asszony!
HARTYÁNYI JAROSZLAVA elnök (Országos Ukrán Önkormányzat): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Országos Ukrán Önkormányzatot képviselem, annak elnöke vagyok. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy még létezünk, van Országos Ukrán Önkormányzat és annak ukránok a tagjai. A mi önkormányzatunk 19 főből áll, akik közül öten harminc év alattiak, aminek nagyon örülünk. Tizenkét helyi önkormányzatot elismerünk, hetet viszont nem - ezek főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alakultak -, mert azokat nem ukránok hozták létre, ráadásul mind olyan helyen, ahol eddig ukránok még turistaként sem jártak. Ha ezeket elismernénk, akkor nyugodtan mondhatnánk, hogy Magyarországon vannak ukrán falvak, ahol ukrán nyelvű táblákat is kirakhatnánk. Ilyen például Méra. Ez a helyzet nagyon szomorú, és nem tudom, hogy történhetett meg.
Feltennék néhány gondolkodásra késztető kérdést a tisztelt képviselőknek. Hogy lehet az, hogy egy Kárpátaljáról Magyarországra áttelepült üzletember, aki saját bevallása szerint nem ukrán, létrehozhat önkormányzatot a XVI. kerületben? A listára felírta a négytagú családját meg még egy embert, aki viszont véleményem szerint csak alibiből van ott. A XVII. kerületi jegyző tudott erről, de semmit nem tett, annak ellenére, hogy megkértük, nézzen utána, kik ezek. De ugyanez történt Mérán meg Komlóskán is. Ki merem jelenteni, hogy mindenhol a jegyzők álltak e mögött. Kérdezem én, hogy történhetett ez meg. A jegyzőknek milyen érdekük fűződik ehhez? Hogy lehet, hogy egy körzeti orvos beszervez boldog-boldogtalant, aki hajlandó képviselőséget vállalni, aláírja a nyilatkozatot, hogy tud ukránul, nekünk meg azt mondja, hogy nem köteles ukránul megszólalni. Bírósági feljelentést tettünk, de a dolog senkit nem érdekel. Elmentünk a faluba, hogy megkeressük az ukrán testvéreinket, de azok elmenekültek előlünk. A főszervezők áttelepült kárpátaljai magyarok. Ők itthon talán elfelejtik, hogy magyarok? Kiknek áll érdekükben tönkretenni egy becsületes, tisztességes ukrán közösséget?
Arra kényszerülünk, hogy megvédjük magunkat az úgynevezett deszantosoktól. Ezt a fogalmat én vezettem be és ehhez tartom is magam. A deszantosok nem kakukktojások, őket valakik bedobják a közösségekbe. Azt kérem, gondolkodjanak el azon, kinek áll érdekében a valamikor jól induló magyarországi kisebbségpolitikát lejáratni, tönkretenni, közösségeket szétszedni. A nagyokhoz, a németekhez, szlovákokhoz egyelőre nem tudnak hozzáférni, mert azok elég erősek, de előbb-utóbb ők is sorra kerülnek. További adatokat csak akkor vagyok hajlandó mondani, ha lesz vizsgálóbizottság. Egyébként nyomoztunk és vannak bizonyítékaink arra vonatkozóan, hogy milyen politikai erők állnak ezek mögött az akciók mögött. Csak úgy nem adom ki a bizonyítékokat, mert akkor kiszolgáltatottakká válunk. Szeretném, ha közösen megvizsgálnánk, hogy történhetett ez meg. Kik és miért irányítják ezeket az akciókat a kisebbségi közösségek ellen? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök asszony. Fuzik János úrnak adom meg a szót.
FUZIK JÁNOS elnök (Országos Szlovák Önkormányzat): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Ombudsman Úr! Tisztelt Irodavezető Asszony! Fuzik János vagyok, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke és a testületünk nevében is köszöntöm önöket. Szeretném megköszönni az önök megkülönböztetett érdeklődését a téma iránt, ombudsman úr jelentését, amely a mi beszámolóinkra, tapasztalatainkra is épít, de nem biztos, hogy teljesen általános, ezért is kértem szót.
A hazai szlovákság körében is élnek azok a névjegyzékkel kapcsolatos aggodalmak, amelyekről Schmidt Ferenc képviselő úr beszámolt, hiszen a második világháború után a hazai szlovákságot is érintette a lakosságcsere traumája. A névjegyék esetünkben ennek ellenére beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hiszen a korábbi ciklusban 114 önkormányzatot tartottunk számon, és megítélésünk szerint ezek 10 százaléka már úgynevezett kakukktojás volt vagy olyan településeken jött létre, ahol szlovákok nem élnek. Most viszont, a legutóbbi választások után, 2006 októbere után 116 önkormányzat alakult, és ezektől nagyrészt sikerült megszabadulnunk éppen a választói névjegyzéknek köszönhetően, amelyre 15 ezer hazai szlovák iratkozott fel, választójoggal rendelkező, nyilvánvalóan szlovák állampolgár. A népszámlálás során 17 700-an vallották magukat szlováknak, tehát közel áll egymáshoz a két számadat, bár mi a hazai szlovákság lélekszámát 100-110 ezerre becsüljük, de tudjuk, milyen viszony van ezek között a számok között, tehát a népszámlálási adatok és a becsült adatok között. Úgy tűnik tehát, hogy nálunk bevált a rendszer.
A rendszer természetesen tökéletesítésre szorul. Támogatjuk azt, hogy a kisebbségek megfelelő ellenőrzési jogot tudjanak gyakorolni a névjegyzékek összeállításánál.
Ha megengedik - nem akarom az időt rabolni -, én is illusztrálnám az elektori rendszert egy szemléletes példával. Nálunk például Békéscsaba, Tótkomlós vagy Szarvas esetében, ahol körülbelül ezer választópolgár iratkozott fel, ugyanúgy öt elektorral rendelkeznek, mint egy 4-500 lelkes kisközség, ahol néhány tíz, 50-60 ember iratkozott fel, a fővárosi kerületekről nem is beszélve. Vagy még egy jellegzetes példa: ha Békéscsabát és Tótkomlóst vesszük, ahol kétezren iratkoztak fel, és Nógrád megyét, ahol 1500-an, Nógrád megyében 21 önkormányzat alakult 105 elektorral, ennek a két városnak pedig 10 elektora volt a választások során. Nyilvánvaló tehát, hogy itt valamit tenni kell.
Nem szeretném tovább húzni az időt, csak kérdezni szeretnék az elnök úrtól, hogy lesz-e külön még egy meghallgatásunk, ahol el tudunk mondani valamit, vagy most mondjam el, amit szeretnék.
ELNÖK: Most mondja el, legyen szíves!
FUZIK JÁNOS elnök (Országos Szlovák Önkormányzat): Most mondjam el. Akkor csak egyetlen dolgot szeretnék még hozzátenni. A jövőben is nagyon számítunk a bizottság támogatására a különböző, nagyon szükséges törvénymódosítási folyamatok során, egyrészt ami a választójogi előírásokat, jogszabályokat illeti, másrészt pedig a kisebbségi törvény módosítását illetően, amely ugyanúgy fontos.
Csak jelzésértékűen szeretném elmondani, hogy a bizottságnak, a korábbi bizottságnak és a kisebbségi törvénynek köszönhetően az Országos Szlovák Önkormányzat jelenleg tíz intézményt tart fenn: három nagy iskolát, a békéscsabait, a szarvasit és a sátoraljaújhelyit, színházunk, újságunk, dokumentációs központunk, sok mindenünk van. A kisebbségi törvény január 1-jétől előírja, hogy központi költségvetési szervként működjünk. Megmondom őszintén, mi magunk sem éreztük a csapdáját ennek a változtatásnak, jobbat reméltünk tőle, amikor a törvénymódosításról szó volt. Ahogy a puding próbája az evés, a törvények próbája a gyakorlat: most, a választások során kiderült, hogy a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásoknak egyszerűen képtelenek vagyunk eleget tenni. Ez a jelzés már nyilván önökhöz is eljutott. Valamilyen módon még az idén meg kellene próbálni elérni - és ebben az önök segítségét kérjük -, hogy a kisebbségi törvényből a "központi" jelző maradjon ki, és akkor január 1-jétől, én azt hiszem, még nagyobb törvényi legitimitással tudjuk folytatni a munkánkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tessék parancsolni! (Jelentkezések.) Először a román kisebbségi önkormányzat vezetője, aztán pedig a szlovén önkormányzat vezetője jelentkezett.
KRESZTA TRAJÁN elnök (Magyarországi Románok Országos Önkormányzata): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ombudsman Úr! Engedjék meg, hogy nagyon nagy tisztelettel és szeretettel köszöntsem önöket az Országos Román Önkormányzat nevében! Kreszta Traján vagyok, '98 óta vagyok az Országos Román Önkormányzat elnöke.
Elég viharos körülmények között lettem megválasztva '99-ben, ugyanis pontosan ez a bizottság volt az, amely módosította a választójogi törvény azon részét, miszerint a 75 százalékos küszöb le lett víve 50 százalékra Láyer József képviselő úr javaslatára. Ezért mondhatom azt, hogy '99-től vagyok az Országos Román Önkormányzat elnöke.
Meg lettem szólítva pontosan a budapesti önkormányzatokat illetően. Sajnos nagyon őszintén el kell mondani, hogy '98 óta próbálunk különböző módozatokat kidolgozni arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne az úgynevezett kakukktojásokat kiszűrni a választások során. 2005-ben, több nekifutás után sikerült létrehozni a névjegyzéket, amely, nagyon őszintén megmondom, a mi esetünkben bizony nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a magyarországi románok három megyében élnek: a legtöbben Békésben, aztán Csongrádban és Hajdú-Bihar megyében, és nagyon kis számban Budapesten, és meghatározó a mi esetünkben, hogy most is több mint tizen-egynéhány önkormányzat alakult meg a kerületekben, amelyeknek semmi közük nincs a magyarországi románsághoz. Akkor is elmondtam, most is elmondom, hogy mi mélységesen elítéljük azokat a kisebbségi önkormányzatokat, amelyek úgy alakulnak meg, hogy szemben mondjuk a XX. kerületi kisebbségi önkormányzattal, amely XX. kerületben élnek mondjuk 60-70 ezren, addig a legkisebb Hajdú-Bihar megyei faluban, ahol románok élnek, és tényleg románok élnek, van egy csodálatos fakazettás templom is, amely bizonyítja, hogy ott valóban románok élnek, annak a falunak a lakosainak a létszáma 186. Tehát ha én most ezt veszem alapul, a fővárosban egy 70 ezres lakosságnál könnyen találnak 30 főt, aki regisztráltatja magát, bizony abban a kisfaluban nehéz találni 30 embert, aki úgyszintén regisztráltatja magát, pedig ott valóban románok élnek.
Nem akarom az önök idejét rabolni, de ezen a törvényen mindenképpen módosításokat kell eszközölni, hiszen a fővárosi kerületekben létrejött kisebbségi önkormányzatok nagyban befolyásolják az országos önkormányzat munkáját. Másrészt kiegészítésképpen azt is szeretném még megjegyezni, hogy éppen annak a felesége, aki '98-ban meghiúsította az országos román önkormányzat megalakítását, ma a közgyűlés, az országos román közgyűlés tagja - ez egy elszomorító tény. Tessék elképzelni, milyen helyzetben vagyunk ebben a tekintetben!
A másik megjegyzésem, hogy valóban vannak olyan települések, ahol négy mandátummal is létre lehetett hozni kisebbségi önkormányzatokat. Persze vannak ilyen anomáliák, de nagyon reméljük, hogy a közjogi munkacsoport és természetesen az ombudsman úr által említett kerekasztal az év végére vagy a jövő év elejére olyan hathatós tervezetet tud majd letenni az asztalra, amely kizárja és kitiltja azokat az ide nem illő személyeket, kakukktojásokat, akik tulajdonképpen visszaélnek azzal, hogy nem az adott kisebbséghez, nem a románsághoz tartozó személyek.
Központi költségvetési szerv. Engedjék meg, hogy én is elmondjam az ezzel kapcsolatos véleményemet! Az országos önkormányzatoknak - a mi esetünkben, úgy, ahogy említettem, tagoltan, kistelepüléseken lévő kisebbségi önkormányzatokról van szó -, nekünk mindenképpen az lenne a célunk, hogy az egyetlen országos beruházásunkat, intézményünket, az általános iskolát és gimnáziumot átvegye az országos önkormányzat, mert ebben az esetben ezek a kisiskolák társulni tudnának az országos önkormányzathoz, és akkor nem kellene mondjuk egy 50, 40 vagy 20 kilométerre lévő iskolával, mondjuk egy magyar iskolával társulnia, és ebben az esetben a település román iskolája megszabadulna attól, hogy egy magyar iskolával vonják össze.
Remélem, hogy elég áttekinthető volt, amit mondtam. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. A szlovén önkormányzat vezetőjének adom meg a szót.
KRÁNYECZ FERENC elnökhelyettes (Országos Szlovén Önkormányzat): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Ombudsman Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Engedjék meg, hogy az Országos Szlovén Önkormányzat nevében sok szeretettel köszöntsem önöket. Krányecz Ferenc vagyok, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökhelyettese. Ropos Márton elnök úr sajnos megbetegedett, így velem kell beérniük.
Azért szerettem volna a szlovák elnök után szót kapni, mert hasonló a véleményem az övéhez, és akkor nem kellett volna annyira szaporítanom a szót. Egyetértek ombudsman úr és Rytkó Emília asszony szavaival a választásokon történteket, illetve a jövőt illetően, mégis hadd jegyezzem meg, a választások során a szlovének voltak azok a kivételek, akiknél a törvény bevált. Önkritikusan el kell ismerni, a törvény bizonyos elemei azért nem felelnek meg némelyeknek, mert bizonyos ellentétek is kialakultak a kisebbségi önkormányzatok között, amelyek vakvágányra vihetik a kisebbségi választásokat. Nálunk azonban - talán azért is, mert kis nemzetiség vagyunk, szűk körben élünk és jól ismerjük egymást - a választásokat sikerült a lehető legjobban lebonyolítani. Eddig két helyen volt olyan önkormányzat, amelyet nem szlovének alakítottak. Ők megértették, hogy a törvény alapján most egyszerűen nem hozhatnak létre szlovén önkormányzatot és meg se próbáltak újból megalakulni. Ezek után 20 százalékkal csökkent a helyi szlovén önkormányzatok száma. Nálunk tehát rendben folytak a választások, ugyanakkor tudomásul kell venni, ha a törvény kiskapukat hagy, akkor azokat mindenki a maga javára próbálja fordítani.
Egyetértek azzal, hogy az anomáliákat a jövőre nézve meg kell oldani. Ezért is örülök annak, hogy ombudsman úr jóvoltából megélénkültek a megoldásra való törekvések, amire nagy szükség is lesz. Megalakult a második kerekasztal, és az ombudsman úr az emberi jogi bizottsággal karöltve talán segítséget tud nyújtani abban, hogy a meglévő problémákat a jövőre nézve meg tudjuk oldani. Nem is szaporítom tovább a szót, csupán annyit jegyeznék még meg, hogy a választásokon tapasztalt negatívumokat meg kell szüntetni és a folyamatot pozitív irányba terelni, hogy biztatóbban nézhessünk a legközelebbi választások elé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Farkas Flórián képviselő úré a szó.
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon fájlalom, hogy a legnagyobb lélekszámú és legnagyobb problémával küszködő kisebbség választott vezetője nincs jelen és nem értesül azokról az anomáliákról, amelyeket ombudsman úr is felvetett. Szerencsére ez az érdektelenség nem a magyarországi cigányság egészére, csupán az Országos Cigány Önkormányzat vezetésére jellemző.
Ombudsman úr tájékoztatójával és az általa felvetett problémákkal tulajdonképpen azonosulni tudok. Azt viszont sajnálom, hogy nem szólt az egyik legfontosabb kérdésről, a kedvezményes mandátum visszavételéről, amely Európában példátlan, ugyanis ha Európában egy kisebbség megkap egy jogot, azt nem szokás visszavenni. Márpedig a magyar parlament ezt visszavette, és e mögött van egy 97 százalékos parlamenti ötpárti konszenzus. Nagyon fontosnak tartanám, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.
Két kérdésem van az ombudsman úrhoz. 1. Milyen módosításokat tervez a második kerekaszal a kisebbségpolitika, a kisebbségi önkormányzatiság, a kisebbségi törvény átláthatóbbá és a rendszer működésének sikeresebbé tétele érdekében? 2. Tud-e arról, hogy az Országos Választási Bizottság mikor fogja benyújtani a beszámolóját a magyar parlamenthez? Erről ugyanis még nem volt vita, ezt még nem fogadtuk el.
Ahogy Schmidt Ferenc képviselőtársam - aki már nem ebben a bizottságban dolgozik - mondta, a regisztráció újragondolandó, mert tényleg komoly sérelmeket elevenít fel, ugyanakkor az uniós tagságból eredően bizonyos kötelezettségeket ró ránk.
A választási problémákon túl - hogy hosszú a folyamat, meg hogy a vándorlások miatt a végén már nem tudható, ki hol indul, nem követhető a jelölt mozgása - gondot okoznak a költségek, a működési feltételek. Elfogadhatatlan, hogy ugyanannyit kap egy területi kisebbségi önkormányzat, mint egy helyi kisebbségi önkormányzat, miközben sokkal nagyobb feladatot kell ellátnia. Helyből törvénysértésre van ítélve a területi kisebbségi önkormányzat, mert a számára államilag biztosított működési keretből nem tudja ellátni azt a feladatot, amit a törvény ráró. A tisztesség kedvéért meg kell jegyeznem, a kormányzat elfogadta és a parlament megszavazta azt a módosítást, amely pár száz ezer forinttal növeli az önkormányzatok működésére szánt összeget.
Egyetértek azzal, hogy - mivel megváltozott a kisebbségi önkormányzatok jogi státusza - sürgős törvénymódosításra van szükség. A Fidesz-frakcióban dolgozunk ezen. Azt szeretném, ha ebben a kérdésben a második kerekasztallal együtt tudnánk gondolkodni, és ha már törvénymódosítási javaslatot nyújtunk be, akkor az közös gondolkodást feltételezzen, hasonló módon, mint ahogy az annak idején az Országos Választási Bizottság, az ombudsman, valamint ötpárti egyeztetés keretében történt. Mert nem jó az, ha egy időben mi is dolgozunk és a második kerekasztal is dolgozik egy törvénymódosító csomagon, és lehet, hogy kormányoldalról a Miniszterelnöki Hivatal is dolgozik egy harmadik csomagon. Össze kellene hangolnunk ezt a munkát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. A Bolgár Országos Önkormányzat vezetőjéé a szó.
DR. MUSZEV DIMITROV DANCSÓ elnök (Bolgár Országos Önkormányzat): Elnök Úr! Tisztelt Ombudsman Úr! Tisztelt Bizottság! A Bolgár Országos Önkormányzat nevében üdvözlöm önöket. Muszev Dimitrov Dancsó vagyok, az önkormányzat elnöke. Eddig két választáson vagyok túl és a második ciklusom töltöm az önkormányzat élén.
Néhány szót mondanék a kisebbségi választások tapasztalatairól. Mi egy kisebb létszámú közösség vagyunk, és nálunk mind a két rendszer nagyjából ugyanazt az eredményt hozta. Egyrészt nőtt az önkormányzataink száma, de ez minden egyes választásnál megfigyelhető, ezt a mostani rendszer sem tudta - lehet, hogy nem is kellett volna - megállítani ezt a folyamatot, látható egy növekedés. Számottevő változások, visszaélések sem az előző választásnál, sem most nem történtek. Az országos önkormányzat mindig a közösséghez tartozó képviselőkből áll össze, végzi a tevékenységét.
Összességében az országos önkormányzat, a bolgár önkormányzat nem támogatta a választói névjegyzék bevezetését, és az ombudsmani jelentést nézve az az álláspontom, hogy végül is a két választási rendszer nagyjából ugyanazokat az eredményeket hozta. Ha jól emlékszem, az előző választási rendszer alapján is azt a megállapítást és következtetést vontuk le, hogy 5-6 százalékra tehető azoknak a helyi önkormányzatoknak a száma, amelyet nem a közösséghez tartozók alapítottak, és ahogy látom, az új rendszernél is ugyanez a statisztikai szám mutatkozik, tehát a 6 százalék. Lehet, hogy ez sok, de én úgy érzem, hogy ez egy olyan statisztikai szám, amely nem veszélyezteti valósan a közösségek életét, tehát valahogy letisztult a rendszer, az az álláspontom. Ha most bevezetünk egy új, egy harmadik rendszert, az megint azt eredményezi, hogy a szavazásban részt vevők körét szűkítjük, mert az egész választói névjegyzékes folyamatot - nem akarom megismételni az előttem szólók által elmondottakat - iszonyúan megbonyolították, időben nagyon hosszadalmas ez a rendszer, a külön szavazókör külön csapás volt a nagyobb településeken élő idősebb közösségi tagjainknak, tehát ők nem tudtak részt venni a választásokon, és végeredményben ugyanazt eredményezte. Tehát ha most egy teljesen új, akár csak finomított, de egy másik rendszert hozunk létre, nagyon óvatosan kell ezzel bánni, mert a közösség tagjait elriasztjuk az ebben a szavazási rendszerben való részvételtől, és csak egy szűk kör marad, amelyet, valljuk be, valamilyen érdekek mentén vagy valamilyen szervezetek képviselő mozgatnak, és nagyon leszűkül a választásokon részt vevők száma. Nem beszélve arról, hogy ez a rendszer engedte, hogy két-három vagy egy szavazattal is megalakulhat egy önkormányzat.
Arról szeretnék még szólni - kihasználva a lehetőséget, hogy ilyen komoly fórumon megszólalhatunk, ritkán tehetjük meg -, hogy nagyon sok energia és erő megy rá arra, hogy a választási és az azzal kapcsolatos szabályokat megvitatjuk, azokra koncentrálunk, és valójában a működésre, a finanszírozásra, tehát a kulturális autonómiával kapcsolatos feladatokra mindig kevesebb energia és munka jut. Ez a kisebbségi törvényben is meglátszik. Olyan problémák merülnek fel most, a gyakorlatban, amelyekre annak idején senki nem figyelt oda, mert túlságosan a választásokra összpontosítottunk, és megint ebbe a hibába csúszunk bele. Lehet, hogy az országos önkormányzatok elnökei is hibásak, hogy nagyon sok érzelmet beleviszünk ebbe, a gyakorlati kérdésekben pedig nem tudunk egységesen, nyomatékosan érvelni. Gondolok itt arra, hogy olyan változások előtt állunk 2008. január 1-jétől, amelyek főleg a kisebb költségvetéssel bíró, kisebb közösségek működésének talán a halálát jelentik: pluszfeladatokat ró ránk a kisebbségi törvény, hogy központi költségvetési szervként kell működnünk, hivatalfelállítás, s a többi, aminek a részletes szabályait a mai napig nem ismerjük, hiszen az erre vonatkozó kormányrendelet még nem került elfogadásra. Két hónapunk van, hogy egy teljesen - kvázi - társadalmi szervezetként való gazdálkodásról átálljunk egy valamilyen költségvetési szervként való gazdálkodásra; hogy milyen személyzeti struktúrában, milyen finanszírozásból, nem tudjuk, két hónapunk van rá. A közigazgatási hivatal folyamatosan bombáz minket, hogy állítsuk már fel a hivatalt, de az nem derül ki a törvényből, hogy pontosan milyen hivatalt. Az Állami Számvevőszék lesz a következő szerv, amely joggal kezdi el ezt mondani. A költségvetési törvény tervezetében erre pluszpénz nem lett előirányozva, hogy az országos önkormányzatoknak ezeket a feladatait miből oldjuk meg. Mondjuk egy 30-40 millióval gazdálkodó önkormányzatnál ez egy 30-40 százalékos pluszköltséget fog eredményezni csak a működés kapcsán.
Ezzel párhuzamosan valószínűleg elfogadásra fog kerülni a helyi kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatására vonatkozó kormányrendelet, amelyet nem támogatunk, amely a mostani 640 ezer forintot fogja differenciálni lefelé, egy bonyolult pályázati rendszerrel, egy olyan pontozási rendszerrel, amely szerintem nagyon sok hibát rejt magában. Ez is akaratunk ellenére kerül elfogadásra, és ez a helyi szintet fogja ellehetetleníteni.
Őszintén megvallva a mindennapi működésben kezdjük eléggé rosszul érezni magunkat, mindenben csak a túlbonyolítás van, valahogy nem az életszerű dolgokat keressük, csak azért is elfogadásra kerülnek a fejünk felett rendeletek, jogszabályok, és nincs előremozdulás. Abban látnék előremozdulást, hogy egy teljesen új szemléletet kellene az egész kisebbségi, nemzetiségi rendszerben kidolgozni, gondolok itt a jogalkotásra, az alanyok pontos meghatározására, a szavazás módjára, a feladatok tisztázására, hogy mit is kell csinálnia egy kisebbségi önkormányzatnak, akkor tud igazán a költségvetés, az államháztartás, a közjogi hierarchia részesévé válni egy kisebbségi önkormányzat. Mert így most csak lebegünk valamilyen státuszok között, és január 1-je után ez megint nem fog feloldódni, mert számos feszültséggel és ellentmondással van már most terhelve a törvény.
Egy új szemlélet szükséges a finanszírozás tekintetében is. Most azt látjuk, hogy a rendszerben rengeteg szétaprózott, szétszórt pénz van, de igazából a nagy feladatokra mindig nehezen jut pénz, gondolok itt az intézményalapításra, intézmények átvételére, tehát a kulturális autonómia építésére.
Köszönöm, hogy meghallgattak ezekben a vitaindító és elgondolkodtató témákban. Valószínű, hogy ez a mi felelősségünk is, ezért bízunk abban, hogy a második kisebbségi kerekasztal meg a számos más fórum, amelyet a kormány is kezdeményezett, valahogy összefésüli az álláspontjait és a működését, és nem szétaprózódva, egymásnak néha ellentmondva működünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Természetesen mi sem egy kötelességletudásnak tekintjük ezt a mai találkozót; ez a problémák felvetésének a helye, úgyhogy nagyon köszönjük ezt a hozzászólást, meg a többit is természetesen. A bizottsági ülésekbe való bekapcsolódásra meg szakmai fórumokra lehetőséget kívánunk adni máskor is.
Tessék parancsolni!
ALEXOV LJUBOMÍR elnök (Szerb Országos Önkormányzat): Dobar dan! Pozdravljam sve prisutne i sve članove! (Nem érteni.) És innen magyarul folytatom természetesen...
ELNÖK: Megkönnyebbültünk. (Derültség.)
ALEXOV LJUBOMÍR elnök (Szerb Országos Önkormányzat): ...a jegyzőkönyv számára, de nem véletlenül kezdtem szerbül. Én Alexov Ljubomír vagyok, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke, és elnökként az első ciklusomat töltöm. Azért kezdtem szerb nyelven, mert ezzel is egy problémára szeretném felhívni a figyelmet. A mi önkormányzatunk az egynyelvű hivatalért küzd most már körülbelül egy éve vagy másfél éve. Szeretnénk, ha továbbra is módunk és lehetőségünk lenne arra, hogy a hivatalunk, az önkormányzatunk nyelve és az ügyintézés nyelve továbbra is az anyanyelvünk, a szerb nyelv legyen, és a törvény ne kötelezzen minket, hogy mindent szinkrontolmácsoltassunk a jegyzőkönyvek és a különböző hivatalok számára, úgymond az ellenőrizhetőség kedvéért fordítsunk le magyar nyelvre. Úgy gondoljuk, hogy egy olyan országban, amely nagyon sok európai chartát aláírt az anyanyelv használatának a biztosításáról, talán jogosak a kéréseink.
Ami a választást és a választási rendszert illeti, a szerb kisebbség nagy változásokon gyakorlatilag nem ment keresztül, ami a megválasztott helyi kisebbségi önkormányzatok számát illeti. A szlovének mellett a szerbeknél is valamelyest csökkent ez a szám: a mi helyi önkormányzatunk száma az előző ciklusbeli 44-ről 40-re csökkent, ami, úgy gondolom, egy ilyen fluktuáció mellett, egy ilyen rendszerben természetes. Ez persze nem azt jelenti, hogy a választási törvénnyel, illetve magával az egész rendszerrel elégedetlenek lennénk. Szomorúan látjuk azt, hogy azok a hibák, amelyeket több kisebbségi önkormányzattal együtt a szerb közösség is hangsúlyozott még 2005 előtt, sorra beteljesülnek, és azok az anomáliák, amelyekről előttem már többen beszéltek, azok sajnos e mellett a kis létszám mellett is előfordulnak.
Nekünk is a budapesti és a kerületi probléma az talán, amit külön ki szeretnék emelni. A mi esetünkben gyakorlatilag arról van szó, hogy két vagy három család a 14 kerületből legalább 6-7 kerületben tudott önkormányzatot alakítani. Az a helyzet, amit itt, azt hiszem, a Jaroszlava mondott a kerületi jegyzők és a tapasztalatok kapcsán, tehát hogy hogy jelesülnek a problémák, amikor nem a közösség állapítja meg, illetve nincs legalábbis beleszólása, hogy ki tartozik a közösséghez. Mi is tettünk panaszokat jegyzőknél, sőt volt olyan kolléga, aki a választási szerveket is megkereste. Konkrétumokat is tudnék mondani, de úgy gondolom, ezt nem a mai ülésen kell megtennem. A visszaélések az önkormányzatok összetételében sajnos most is nyomon követhetők.
Problémát jelent az, hogy a mi anyanemzetünk nem tagja az Európai Uniónak. Azt kérjük a parlamenttől, hogy azokat a két ország közötti szerződéseket, amelyek ratifikálásra várnak, ratifikálják. Kérjük, hogy szorgalmazzák ezeknek a kétoldalú egyezményeknek az aláírását. Nekünk ez nagyon fontos lenne, mert csak így látjuk biztosítottnak az anyanemzettel való hosszú távú kapcsolatainkat.
Maximálisan egyetértek azzal, amit a bolgár kolléga mondott. A 2008. január 1-jétől életbe lépő törvénymódosítás a mi közösségünket is sújtja, nem tudjuk, miként fogjuk megszervezni az új hivatalt és a központi költségvetési szervre vonatkozó előírásokat hogyan tudjuk teljesíteni. Az ÁSZ a költségvetési gazdálkodásból származó kötelezettségek teljesülését egy idei vizsgálaton már számon kérte rajtunk, s akkor komoly véleményeltérés alakult ki köztünk és a vizsgálóbiztosok között. A finanszírozási kérdések biztosítása nélkül mi sem látjuk ezt megoldhatónak. Ahogy a bolgár elnök úr is mondta, ha az országos önkormányzatra átruházott feladatok mellé nem teszik oda a megvalósításhoz szükséges eszközöket, akkor tőlünk sem várható el a jogkövető magatartás. A helyi kisebbségi önkormányzatokat érintően pedig egy olyan rendelettervezetet alkottak, amely mintegy 10 ezer embernek ad munkát központi és helyi szinten, de nagyon kevés tényleges anyagi hasznot fog hozni a kisebbségeknek, függetlenül attól, hogy a kisebbségek mekkora létszámúak. Nekem az itt elhangzottakkal ellentétben egy kicsit más a véleményem. Ha a törvény szerint harminc ember kell ahhoz, hogy a választások lebonyolíthatók legyenek, akkor az ezzel való példálózást egy kicsit hamisnak érzem.
Még egy mondat és utána átadom a szót, s ezt is csak azért mondom, mert a Parlament épületében vagyunk: a többi kisebbséghez hasonlóan mi is szeretnénk, ha még ebben a választási ciklusban megoldás születne a kisebbségek parlamenti képviseletének az ügyében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetőjéé a szó.
MOLNÁRNÉ SAGUN ZDZISLAWA alelnök (Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat): Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Biztos Úr! Molnárné Sagun Mónika vagyok és az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzatot képviselem. Fél éve vagyok az önkormányzat elnöke, előtte tíz évig egy civil szervezetet vezettem Kőbányán.
Nagy eredménynek tartom, hogy közösségünk visszakapta a Lengyel Házat - amit a magyar állam a háború után államosított -, ott a lengyel vendégeinknek igazi otthont tudunk teremteni, a magyar testvéreinknek pedig lengyel konyhát ajánlunk és a lengyel keresztény kultúrát is be tudjuk mutatni. Mellette van egy templomunk, amit annak idején lengyelek építettek.
Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat segített megteremteni a kulturális autonómia alapjait. A magyarországi lengyelek létszáma a becslések alapján mintegy 10-12 ezer fő, viszont a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a létszámunk a 3 ezret sem éri el. Ez nyilván hibás adat, a budapesti lengyel konzulátus adatai szerint a regisztrált lengyelek száma háromszor-négyszer több, mint 3 ezer.
Hogy alakult a lengyel kisebbségi önkormányzatok száma? 1994-ben 6 volt, 2002-ben pedig 52. Legutóbb 50 lengyel kisebbségi önkormányzat alakult, amelyből 47 helyi, 1 országos és 2 középszintű, melyek közül az egyik a fővárosi, a másik pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei.
Néhány szót szólnék a jogvédelemről. Ezen a területen a lengyeleknek nincsenek rossz tapasztalataik, sem sérelmeik, ami minden valószínűség szerint az ezeréves magyar-lengyel barátságnak köszönhető. Viszont van egy súlyos kifogásunk, az, hogy a nem magyar állampolgárságú, de Magyarországon hivatalos engedéllyel tartózkodó lengyelek a kisebbségi törvény 2000. évi módosítása óta nem vehetnek részt a saját kisebbségi szervezeteik megválasztásában, holott a magyar önkormányzati választásokon joguk van részt venni, és nemcsak aktív jelleggel, hanem passzívan is. Azt, hogy a kisebbségi választásokon csak magyar állampolgárok vehetnek részt, jogilag hibásnak érezzük, mert ez - véleményünk szerint - ellentétes a magyar alkotmány és a nemzetközi kisebbségi normák szellemiségével. Az viszont nagyon jó, hogy a civil szervezetek részt tudnak részt venni a névjegyzékek összeállításában, ugyanis a lengyelek többsége tagja valamilyen civil szervezetnek.
Jelenleg három intézményünk van és ezek határozzák meg a magyarországi lengyel kulturális autonómiát. Az egyik a Lengyel Ház, amit már említettem is, a másik az Országos Lengyel Népoktató Iskola. Tizenhét városban tanulhatnak lengyel gyerekek. Az idén 204 lengyel tanulóval kezdték meg a tanévet. Sajnos az iskola már két éve nehéz anyagi helyzetben van, de remélem, hogy ez mihamarabb meg fog oldódni. A tanárokat is el kellett volna bocsátani. Az iskola nem kapja meg az ígért állami támogatást. Szintén a törvény kényszerít minket arra, hogy a tanárok 70 százalékát közalkalmazottként kell alkalmaznunk, és ez okozza a problémát, de erről már tárgyalunk az oktatási minisztériummal és a kisebbségi hivatallal, úgyhogy remélem, hogy ez meg fog oldódni.
A harmadik intézményünk, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára.
Körülbelül azt lehet mondani, hogy 20 városban szerveződött a lengyel civil szféra. Három országos egyesületünk van, ezeket most nem fogom felsorolni, és ezen kívül két megyei, illetve regionális civil szervezet van, de mint mondtam, több mint 20 városban.
Ami újdonság, és ami nagyon szaporodik mostanában, hogy nemsokára majdnem minden magyar városnak lesz egy baráti városa, községe vagy faluja Lengyelországban, és tulajdonképpen minden második hétben vagy minden hónapban aláírnak egy szerződést. Annak alapján nagyon sokféle együttműködés lesz Lengyelország és Magyarország között, iskolacsere, mindenféle, és szerintem előbb-utóbb szaporodni is fog a lengyelek száma Magyarországon - ez a másik folyamat, amit észrevettünk.
A kisebbségek anyagi támogatásának rendszere kedvező, de a civil szféra pénzügyi támogatása elégtelen. A pénzügyi problémákra most nem akarok kitérni, mert kollégáim nagyon szépen elmagyaráztak mindent, tulajdonképpen együtt állunk ez előtt a probléma előtt, ami ránk vár. De szeretném hangsúlyozni, és köszönetet is szeretnék mondani a magyar állam jelentős pozitív szerepéért, hogy létrehozott egy különleges pénzügyi rendszert, és ezzel lehetővé tette kisebbségi intézmények, önkormányzatok alapvető szakmai működését.
Felsorolnám, mert felkészültem, hogy elmondjam, hogy van lengyel újságunk - de szerintem más kisebbségnek is van újságja -, a Polonia Węgierska, amely 1986 óta megjelenik. Ilyen a Glos Polonii is, amelyet az egyik egyesület adja ki. Ennek alapján látni, hogy mennyire régen vagyunk itt jelen.
Ennyit szerettem volna a mai napon elmondani, bár többel készültem. Köszönöm szépen, hogy szót kaptam.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Parancsoljon!
KORANISZ LAOKRATISZ elnök (Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnökség! Tisztelt Ombudsman Úr! Elnök Asszony! Koranisz Laokratisz a nevem. Kalimeras! - akkor stílusosan, ahogy a szerb kolléga mondta. Megpróbálok én is szólni egy-két szót a kisebbségünkről.
A névjegyzéket illetően nálunk nem történt olyan nagy változás, többé-kevésbé ugyanazokon a területeken jelentek meg ugyanazok a szervezetek, illetve az a lélekszám, amit a statisztika jelez: körülbelül 4500-5000 ember vallotta magát görögnek 2002-ben, úgyhogy ez nem nagyon változott. A nagy problémánk az, amit már a bolgár és a szerb kolléga is elmondott: a finanszírozás, az a finanszírozás és amit már 2008-ra ír elő a törvény, a hivatal létrehozása. Mi is olyan kisebbség vagyunk, mint akár a bolgár, akár a ruszin, talán még az ukrán, tehát eléggé kis pénzzel gazdálkodunk. Összeírtam, hogy ha úgy vesszük, 2001-ben kezdődött a finanszírozásunk huszonegymillió-valahányszázezer forinttal, ez 2003-ban egészen 33 millióra ment fel. 2005-ben már csak 31 millió volt, illetve később 29 millióra csökkent. Szakemberekkel konzultálva odáig jutottunk el, hogy magának a hivatalnak a felállítása a szervekkel együtt, valamint a finanszírozása meg fogja haladni a 17-18 millió forintot, és nem tudom, hogy fogjuk ezt megoldani, vagy megszűnünk - nem tudom, mi a politika célja, az-e, hogy megszüntesse a kisebbségeket, vagy hagyja tovább élni őket. Mindenesetre a második kerekasztal során megfogalmaztuk azokat a problémákat, amelyeket az Országgyűlésnek úgymond meg kell oldania, természetesen nemcsak a parlamenti képviseletet, hanem mindazokat a kulturális és jogi kérdéseket, amelyeket az ombudsman úrral már megvitattunk.
Ennyit szerettem volna mondani, és kérem a politikát, hogy segítse a kisebb kisebbségek létét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. Ki a következő hozzászóló? (Tóth Gyula jelentkezik.) Természetesen képviselők is szót kaphatnak, Tóth Gyula képviselő úr következik. Parancsoljon!
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ombudsmani beszámolóval, a Választási Iroda vezetőjének a véleményével, a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek a véleményével és nyilván tapasztalataival nagyjából egy országos kép kerekedik ki, és nekem a következő jut eszembe: lehet, hogy én az ország legnagyobb kisebbségéhez tartozom... (Farkas Flórián: Előbb-utóbb el fogjátok érni!) Nem abból az apropóból, amit képviselőtársam mond, hanem mert én egy olyan kisebbséghez tartozom ezek szerint, amely nyilvánosan meg is vallja a hovatartozását, nincs olyan telefonkönyv, amelyben ne lenne felfedezhető belőlünk jó néhány, még csak nem is titkos, illetve aki titkosítja, az titkosítja, akinek mobiltelefonja van, annak mobiltelefonja van, de a rendes vezetékes telefonok telefonkönyvében ott vagyunk. Hogy ne keltsek rémképeket: én egyszerre vagyok magyar is meg tót is. Ha azt vallom magamról, hogy német vagyok, akkor lehetnék német is. Ha azt vallom magamról, hogy ukrán vagyok, akkor lehetnék ukrán is. Ha azt vallom magamról, hogy szerb vagyok, akkor lehetnék akár szerb is. Ha azt vallom magamról, hogy roma vagy cigány vagyok, akkor lehetnék cigány is (Farkas Flórián: Ezt azért ne!), de ez ellen képviselőtársaim erőteljesen tiltakoznak. (Derültség.) Hun viszont nem lehetnék, mert ugyan az anyám kun, de a hun Magyarországon az akadémiai állásfoglalás, a bizottság hathatós támogatásával nem tekinthető kisebbségnek.
Félreértés ne essék, én nem ezt az egyébként énszerintem hihetetlen nagyszerű intézményt, ezt az Európában szinte egyedülálló, ha nem egyedülálló intézményt, a kisebbségi önkormányzatok intézményét akarom akármiféle karikatúra vagy nevetség tárgyává tenni, dehogy! Pontosan arra hívnám fel a figyelmet, ami az anomáliák sokaságát a mai napig körüllengi. Nem is lenne különösebb gond, hogyha ez egy ilyen beszélgetés tárgya lenne csak, de éppen a kisebbségi választások után értesültem arról - mert Tolna megye 4. számú választókerülete az ország legkisebb, egyik legkisebb választókerülete -, hogy a több mint 20 ezres városban, Dombóváron élnek az országban a harmadik legnagyobb népességgel a németek, legalábbis az adminisztráció alapján ez történt, megelőzve természetesen olyan településeket, amelyek kapcsán tudunk a német kultúra jelenlétéről, ahol német nyelvű színház működik, és még sorolhatnám tovább.
Még egyszer arra kérem az elnök asszonyokat és elnök urakat, nehogy félreértsenek, mert nem humor tárgyává akartam ezt tenni, hanem azért szóltam, hogy ez a nagyszerű intézmény maradjon meg, sőt erősödjön azzá, aminek lennie kell, s ne legyenek olyan anomáliák, amiket egy rögtönzött felszólalásban az ember el tud mondani. Többen elmondták, nagyot segítene az, ha megoldódna a nemzetiségek parlamenti képviselete. Valóban megoldás lenne, ha nem lennének még olyan félelmek - főleg az idősebb nemzedék körében -, amelyek a mai napig is jelen vannak. Úgy értékelem, hogy egy ilyen beszélgetés és közös gondolkodás annak az irányába hat, hogy a választási törvény a most elmondott vagy el nem mondott, de mégiscsak meglévő ellentmondásokat kiküszöbölje. Ezért szóltam én is és köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Teleki képviselő úré a szó.
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves meghívott Vendégek! Farkas Flóriánhoz hasonlóan én is azt gondolom, jó lett volna, ha az Országos Cigány Önkormányzat képviselője is jelen van, mert vannak olyan tapasztalatai, amiket nagyon fontos lett volna megosztani ezzel a körrel. Nem is merem megkérdezni elnök úrtól, hogy időben kiküldték-e a meghívót, mert az, hogy ennyien megjelentek, azt bizonyítja, hogy igen.
ELNÖK: Egy hónappal ezelőtt.
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Az elmúlt hetekben arról olvashattunk, hogy az Országos Cigány Önkormányzat kibővítette az alelnöki státuszait, és ha jól tudom, az 53 fős testületben 14-18 fő alelnök van. Ezek közül lehetett volna delegálni egy-két főt. Azért is jó lett volna, ha képviseltetik magukat, mert a cigányság a legnagyobb kisebbség Magyarországon - számokba most nem kívánok belemenni - és ennél a kisebbségnél vannak a legnagyobb problémák. Nem saját magunkat képviseljük akkor, amikor egy ilyen testület előtt beszámolunk vagy véleményt mondunk, hanem a közösségünket.
Megköszönöm az előző ombudsman úrnak és a jelenleginek, valamint irodavezető asszonynak is, hogy korrekten vezették fel ezt a kérdést. Ez alapján átfogó képet kaphattunk arról, ami nagyon nagy dilemmánk volt az elmúlt ciklusban. Farkas Flóriánnal együtt tagjai voltunk annak a bizottságnak, amely a törvény módosítását előkészítette. Olyan irányból próbáltunk a kérdéshez közelíteni, hogy a legkisebb esély se legyen a visszaélésekre. Tudjuk, hogy amíg nem volt névjegyzék, milyen problémák voltak a magyarországi cigányságnál. Ahogy Tóth Gyula képviselőtársam is mondta, Jászladányban sem kérdőjelezhette meg senki, hogy cigányok azok, akik valójában nem cigányok, és így juthattak be a helyi cigány kisebbségi önkormányzatba, mert mindenki szabadon választhatja meg az identitását és vetetheti fel magát a névjegyzékre. Ezt nagyon nehezen lehetett és lehet most is kezelni.
Több visszajelzés érkezett az országos elnökök részéről, hogy a névjegyzék nem annyira rossz, persze némi változtatásra azért szükség van. A törvény például előírja, hogy a választások után 90 nappal meg kell semmisíteni a névjegyzéket. Ez viszont nem minden esetben történt így. Gyakorló kisebbségi önkormányzati elnökként is mondom, mi sem kaptunk meghívást a névjegyzék-megsemmisítési szertartásra, és csak azért tudjuk, hogy megsemmisítették a névjegyzéket, mert rákérdeztünk. Pedig a törvény egyértelműen előírja, hogy meg kell hívni azokat a személyeket, akik megtestesítették a szervezetek képviseletét. Ez nagyon fontos, mert visszaélésre ad lehetőséget az, ha a névjegyzéket nem semmisítik meg.
Még két dologról szeretnék szólni. A magyarországi cigányságnál - nem tudom, hogy így volt-e ez más kisebbségek esetében is - a helyi választások, valamint az országos és területi választások közötti időszakban nagyon sok visszalépés történt, főleg a nagyobb településeken. Miért? Azért, mert aki helyben nem kapott mandátumot, az kiesett a rendszerből és automatikusan nem indulhatott el az országos önkormányzati listán. Emiatt jelentős változások történtek több településen is, és a visszalépések miatt előtérbe kerültek azok, akik nem jutottak listához. A törvénymódosítás során parlamenti képviselőként mindenképpen élni fogok azzal a jogommal, hogy ezt a kérdést kezeljük, mert ez ugyanolyan fontos, mint amit ombudsman úr mondott, hogy a szavazói létszámarányosság nem tükrözi az országos önkormányzatokba való bejutás lehetőségét. Nálunk például a Lungo Drom kapta a legtöbb szavazatot, mégsem ő nyerte meg a választásokat. Tudom, hogy a demokráciában ez előfordulhat, mégis fontos lenne, hogy a választópolgárok a szavazatok számának a függvényében lássák az érdekképviseletet egy-egy testületben. A törvénynek ezt a kérdést is kezelnie kellene. Korlátozni kellene, hogy két választás között kik juthatnak országos önkormányzati képviselethez, esetleg azok is, akik időközben szereznek mandátumot. Ezt nem tartom jónak, ugyanis bizniszelésre ad lehetőséget, ha ennek továbbra is táptalajt adunk.
A jelentés számtalan dologra hívja fel a figyelmünket, mindegyikre nem kívánok kitérni. Amikor megfogalmaztuk a törvényjavaslatot és azt mindegyik parlamenti párt támogatta, akkor azt is mondtuk, mindenképpen vissza fogunk térni rá és az összegyűjtött vélemények alapján megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a törvényt módosítani tudjuk. Azt gondolom, a bizottságunk egyik fontos feladata ennek a kérdésnek a kezelése. Én partner vagyok abban, hogy a jelentés és az itt elhangzottak alapján vizsgáljuk meg a kérdést, mert ebből tudunk annyi muníciót kapni, hogy a módosítást el tudjuk végezni.
Végezetül arra kérem ombudsman urat, hogy a második kisebbségi kerekasztal üléseire küldjön meghívót a bizottság számára, mert fontosnak tartom, hogy a bizottság tudjon az ott zajló folyamatokról. Csak így tudjuk segíteni egymás munkáját. Én speciel tudom, hogy most éppen a kisebbségek parlamenti képviseletéről van szó, azt próbálják meg valamiképpen körülhatárolni, de fontos lenne, hogy a bizottságunk első kézből jusson olyan információkhoz, amelyek alapján segíteni tudja a második kisebbségi kerekasztal munkáját.
Még egyszer megköszönöm a jelentéstévők munkáját, innen is gratulálok az országos önkormányzatok elnökeinek - az Országos Cigány Önkormányzat elnökének is - és jelzem, nagyon fontos az a munka, amit felvállaltak. De nemcsak az országos önkormányzatról kell beszélni, hanem a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatásáról is, mert az ő munkájuk is beletartozik az országos kisebbségi önkormányzatok munkájába, és csak akkor lesznek sikeresek a helyi kisebbségi önkormányzatok, ha az országos önkormányzatok részéről minél nagyobb a szándék arra, hogy segítik az ő munkájukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök asszonytól szót kérnék.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Természetesen, parancsoljon! Egy mondatot majd még szeretnék mondani. Vagy ez már zárszó?
ELNÖK: Én arra gondoltam, de akkor az alelnök asszonyé a szó, tessék parancsolni!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves és tisztelt Vendégeink! Nem szeretném elvenni az elnök úr kenyerét, és minekutána képviselőtársaim az MSZP képviselőcsoportjából már mindent elmondtak, azt hiszem, amit lehet, csak egy konkrétumra hadd reagáljak, azzal együtt természetesen, hogy mindent jegyeztünk, és nagyon szépen köszönjük mindannyian az észrevételeiket - azt hiszem, ezt elmondhatom. Amiről szólnék, az az a bizonyos központi költségvetési szerv. Én úgy emlékszem, a legutóbbi bizottsági ülésünkön erre azt mondta a Pénzügyminisztérium, hogy az valóban hibás, és azt ki kell valahogy szedni, tehát feltétlenül utánanézünk, mert egész biztos, hogy itt valamit cselekedni kell. És én azt hiszem, mondhatjuk, hogy nekünk ugyanúgy feladatunk ez, mert ha bürokráciát növelünk csak, forrás nélkül, az egészen biztosan nem helyes. Ez az a két dolog, ami nem tűr halasztást. A többiről, azt hiszem, mindről lehet később beszélni, ha jól értettem (Általános helyeslés.), a bólogatásokból látom, de ennek sürgősen utána kell néznünk. Minden jót kívánok én is önöknek tisztelettel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Örülök, hogy ebben a kérdésben egyfelé gondolkodunk. Tervezem, hogy beadunk egy bizottsági módosító indítványt a "központi" szó törlésére, gyakorlatilag már ez segítség lenne ebben az ügyben, mert, azt hiszem, a német kisebbségi önkormányzat vezetője egy múltkori találkozón már polgári engedetlenséget helyezett kilátásba, ami egyébként teljesen jogos lenne ebben a helyzetben, mert valóban megoldhatatlan feladat elé állítja ez az országos önkormányzatokat. A probléma az, hogy a törvénynek ez a része nincs megnyitva (Fogarasiné Deák Valéria: Majd kitaláljuk a módját!), tehát valami más módon kell megoldani ezt a dolgot, de azt gondolom, mindenképpen meg kell oldani.
Ha lehet, annyiban csatlakoznék az előttem szólókhoz, hogy, gondolom, ez a sok probléma, amelyről itt hallottunk, azért nem szabad, hogy elhomályosítsa a tekintetünket abban az értelemben, hogy jó, hogy létezik ez a rendszer, hogy nagy dolog, hogy Magyarországon 13 etnikai kisebbség kulturális, nyelvi identitásának és képviseletének az ügy helyi, területi és országos szinten meg van oldva. Az valóban egy hiányosság, hogy a parlamenti képviselet nincs megoldva. Többször, több helyen beszéltünk már erről, és úgy gondolom, hogy ha a Kisebbségi Kerekasztal javaslatokat fog tenni ebbe az irányba, az segíti majd az Országgyűlés munkáját is, mert egy olyan térből jön be, amelynek a szavát mindenképpen meg kell hallani.
Egy hiányosságra azért felhívnám a figyelmet, és ha már itt van közöttünk Rytkó Emília, azért mégiscsak elmondanám, hogy egy év elteltével jó lenne elkészítenie az Országos Választási Bizottságnak a beszámolót, amit a törvény előír, a kisebbségi önkormányzati választásokról... (Fogarasiné Deák Valéria: Elkészítették!) Nem, még nem készítette el, és nem is nyújtotta be az Országgyűlésnek, pedig a választási eljárásról szóló törvény kötelességévé teszi ezt az Országos Választási Bizottságnak. Úgy gondolom, hogy az országgyűlési biztos úrnak van ezzel kapcsolatban jelentéstételi kötelezettsége, és fel tud vetni problémákat, de az adminisztratív megoldási lehetőség mégiscsak az Országos Választási Bizottságnál van, úgyhogy nem tudunk érdemben nyilatkozni arról, hogy mi és hogyan is történt. A kormány jelentésében le van írva, az Etnikai Hivatal elkészítette a jelentését, amelyben szerepel, hogy többek között az országos cigány önkormányzati választás kapcsán is voltak mindenfajta anomáliák; mégiscsak egy új eljárásra kellett kötelezni azt a testület, ami, gondolom, nem véletlenül volt így. Tehát ha azt akarjuk, hogy a dolog jobban működjön a jövőben, akkor ehhez látnunk kellene ezt a jelentést is, és azt, hogy milyen javaslatok vannak arra, hogy a jövőben kikerüljük ezeket az anomáliákat.
A biztos úrnak, illetve - nem is tudom, milyen minőségében, mint irodavezető vagy mint a bizottság titkára - Rytkó Emíliának megadnám a lehetőséget, hogy reagáljanak arra, ami itt elhangzott, és akkor a zárszó már tényleg csak két formális mondat lesz, köszönetmondás lesz azoknak, akik eljöttek, és akik megosztották velünk a tapasztalataikat.
Parancsoljon, biztos úr!
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa: Köszönöm szépen a lehetőséget. Egy-egy mondatban válaszolnék arra, amit tőlem kérdeztek.
Kedvezményes mandátumról azért nem beszéltem, mert ez a jelentés a területi és országos kisebbségi önkormányzatok választásáról szól, az pedig a települési önkormányzati választásokhoz kötődne, ha lett volna - de nem volt, tehát ennek a tapasztalatairól nem lehetett beszámolni.
A második kisebbségi kerekasztal tudomásom szerint az egyetlen olyan tanácskozófórum Magyarországon, ahol mind a 13 önkormányzat vezetője azonos súllyal, azonos értékkel képviselteti magát. Egyébként megfigyelői státusz is van ezen a tanácskozáson: ott van a Miniszterelnöki Hivatal megfigyelője, illetve ott van a házelnök asszony megfigyelője is, tehát onnan valószínűleg származhatna információ, de amennyiben egyetért vele a 13 kisebbségi közösség - mert minden döntést közösen hozunk meg ebben a kérdésben -, akkor természetesen szívesen látjuk az emberi jogi bizottság megfigyelőit is.
Mi azt szeretnénk, hogy olyan anyagokat tegyünk le az asztalra - megkímélve a bonyolult szakmai és egyéb előkészítéstől a különböző szakértőket és bizottságokat -, amelyek után, ha azokkal egyetértenek, vagy ha azokat módosítják, egy politikai akarat szükséges. A tisztelt képviselő urak is elmondták, hogy mi mindent meg kellene változtatni. Mi is ezt mondjuk, tehát hajrá! Mi is azt szeretnénk, valóban, hogy ezeket tűzzük napirendre, hogy ezek kerüljenek sorra. És ne féljünk attól, hogy most újra meg kell nyitni egy kétharmados törvényt, és arról dönteni kell! Tudvalévő, hogy azért nem akarnak most döntést hozni a "központi" jelző kivételéről, mert ehhez most egy kétharmados törvényt kellene megnyitni, és a héten is azt írta nekem a Miniszterelnöki Hivatal, hogy nem kívánják ezt az idén megtenni, ami egy nagy anomáliát eredményez. És ha nem is lesz polgári engedetlenség, de mi lenne, ha a 13 kisebbségi önkormányzat ugyanolyan mulasztásos jogsértésbe kezdene mondjuk, mint a parlament a képviselettel kapcsolatban? Akkor mi történne? - teszem fel a kérdést. Ilyesmik vannak.
Mi nagyon sok anyagot gyártunk, már így is elég sok mindent letettünk az asztalra, a bizottságot is igyekszem tájékoztatni, illetve folyamatosan elmegyek minden frakcióvezetőhöz és minden fontos szakértőhöz ebben a kérdésben, és én a legnagyobb tisztelettel minden anyagot eljuttatok minden párthoz, és kérem a tisztelt képviselőket, mert az önök kezében van a döntés... Mi legyártjuk a rengeteg koncepciót, anyagot, én úgy érzem, hogy ezek a koncepciók meg is alapozottak, és arra kérem tisztelettel az országgyűlési képviselőket, hogy tekintsék ebben partnernek a kisebbségi önkormányzati vezetőket, és amit elkészítenek, azokat tegyék vita tárgyává, és ne toljuk ki a végtelenségig a döntést ezekben a kérdésekben.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Rytkó Emíliának:) Parancsoljon!
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője
RYTKÓ EMÍLIA, az Országos Választási Iroda vezetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Az Országos Választási Bizottság elnöke előzetesen kimentette magát hivatalos külföldi útja miatt, ezért a mai ülésen nem vett részt. Ezzel együtt a felvetést, hogy önök hiányolják, hogy az Országgyűlésnek még nem számolt be a bizottság, továbbítom az elnök úrnak, amire bizonyosan hamarosan reagálni fog. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor - hacsak valakiben nem maradt valami visszafordíthatatlan - bezárom az ülést. Megköszönjük a részvételt, a konstruktív együttműködést, és bízunk benne, hogy még konstruktívabb folytatása lesz a találkozásunknak. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 59 perc)
Balog Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Molnár Emese és Soós Ferenc