EMBCB-39/2007.
(EMBCB-69/2006-2010.)
az Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. november 6-án, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V/528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: Az azonos neműek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtéséről szóló törvényjavaslat (T/3832. szám)
(Gusztos Péter, Béki Gabriella, dr. Eörsi Mátyás, dr. Fodor Gábor, Horn Gábor, dr. Kóka János, dr. Magyar Bálint és dr. Sándor Klára (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) *
Döntés az ügyrendi indítványról *
Gusztos Péter előterjesztő szóbeli kiegészítése *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (IRM) szóbeli kiegészítése *
Kuszing Gábor (Patent Egyesület) szóbeli kiegészítése *
Rédai Dorottya (Labrisz Leszbikus Egyesület) szóbeli kiegészítése *
Dr. Rakaczki Hajnalka ügyvéd (Háttér Társaság a Melegekért) szóbeli kiegészítése *
Dr. Hámori Antal alelnök (Életvédő Fórum) szóbeli kiegészítése *
Szetey Gábor kormányzati személyügyekért felelős államtitkár hozzászólása *
Dr. Wiener György ügyrendi indítványa *
Döntés az ügyrendi indítványról *
Dr. Sándor Klára előterjesztő zárszava *
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (IRM) válaszai *
Dr. Zlinszky János alkotmányjogász szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (Bizottsági önálló indítvány) *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat (T/4221. szám)
(Általános vita) *
Dr. Baraczka Mariann jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár szóbeli kiegészítése *
Dr. Baraczka Mariann jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár válaszai *
További kérdések, hozzászólások *
Dr. Baraczka Mariann jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (EüM) további válaszai *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4177. szám)
(Általános vita) *
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat (T/4192. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető-helyettes szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4178. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető-helyettes szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám)
(Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása) *
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP) - megérkezéséig
Nyakó István (MSZP) dr. Szabóné Müller Tímeának (MSZP) - megérkezéséig
Teleki László (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Gusztos Péternek (SZDSZ) - megérkezéséig
Balog Zoltán (Fidesz) Pettkó Andrásnak (MDF) - távozása után
Szászfalvi László (KDNP) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz) - távozása után
Bíró Ildikó (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz) - távozása után
Ékes Ilona (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz) - megérkezéséig
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Pettkó András (MDF) Varga Józsefnek (Fidesz) - megérkezéséig
Dr. Szetey Gábor kormányzati személyügyekért felelős államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Sándor Klára (SZDSZ)
Dr. Hámori Antal alelnök (Életvédő Fórum)
Dr. Rakaczki Hajnalka ügyvéd (Háttér Társaság a Melegekért)
Kuszing Gábor (Patent Egyesület)
Rédai Dorottya (Labrisz Leszbikus Egyesület)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Zlinszky János alkotmányjogász
Dr. Somogyi Andrea szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Árok Szabolcs munkatárs (Pénzügyminisztérium, Önkormányzati, Területfejlesztési és Agrárpolitikai Főosztály)
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Baraczka Mariann jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Spronz Júlia (Patent Egyesület)
Borgos Anna (Labrisz Leszbikus Egyesület)
Sáfrány Réka (MONA Alapítvány)
Mocsonaki László (Háttér Társaság a Melegekért)
Szirmai István főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Zsákné Aszalos Emőke főigazgató-helyettes (Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Főosztály, NEH)
Dr. Fedor Tibor főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Németh Tibor jogi képviselő (Hit Gyülekezete)
Láner László (Mások Újság szerkesztőség)
Bencze Gábor (Mások Újság szerkesztőség)
Dr. Kozsuch Tamara osztályvezető (Egészségügyi Minisztérium, Egészségbiztosítási Főosztály)
Dr. Váradi Nóra főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kovács Tímea (TABU Egyesület)
Vágréti Eszter (Független Hírügynökség)
Filip Péter parlamenti titkár (Egészségügyi Minisztérium)
Matalin Dóra (TV2)
Német Era újságíró (Magyar Hírlap)
Tárkányi Ákos szociálpolitikus, demográfus
Siklósi Marianna (Háttér Társaság a Melegekért)
Várnagy Réka munkatárs (Országgyűlési Képviselői Tájékoztatási Központ)
Kállai Ákos egyetemi hallgató
Dr. Somos András (Magyar Televízió)
Kraszlán István osztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium, Esélyegyenlőségi és Kisebbségi Főosztály)
Kéri Barna (RTL Klub)
Dr. Kárpáti György beosztott bíró (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Büntetőjogi Kodifikációs Főosztály)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 14 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy az ülés a helyettesítésekkel határozatképes. Az eddigi rend szerint kérem, hogy mondjuk be a helyettesítéseket! Donáth képviselő urat alelnök asszony helyettesíti, Teleki képviselő urat Lénárt képviselő úr, Tóth Gyula képviselő urat Godó képviselő úr, és akkor Nyakó képviselő urat Szabóné Müller Tímea. Wiener képviselő urat Gusztos képviselő úr, Bíró Ildikó Ékes Ilonát, Semjén képviselő urat Szászfalvi László, Pettkó képviselő urat Varga József. (Közbeszólás: Az előbb itt volt.) Amíg visszajön.
Képviselőtársaim a módosított napirendi javaslatot kapták kézhez, kérem, tanulmányozzák. Valójában két apró változtatás van. Egyrészt azokról a törvényekről, amelyekhez nem érkezett módosító javaslat, illetve nem sürgős tárgyalásúak, most nem kell beszélnünk. Másrészt pedig a nemzeti kisebbségi és etnikai ügyben a kisebbségi önkormányzatok kérése miatt szeretnék két mondatot mondani ezzel kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk törvényileg kezelni azt a kérést, amit ők benyújtottak, erről nem kell majd szavaznunk, csak javasolni fogom, hogy nyújtsunk be együtt egy törvényjavaslatot.
Ez a két változás van. Kérdezem, hogy ezzel elfogadják-e a napirendi javaslatot a bizottság tagjai. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 19 igen szavazattal a napirendi javaslatot a bizottság egyhangúan elfogadta.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
Az azonos neműek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtéséről szóló törvényjavaslat (T/3832. szám)
(Gusztos Péter, Béki Gabriella, dr. Eörsi Mátyás, dr. Fodor Gábor, Horn Gábor, dr. Kóka János, dr. Magyar Bálint és dr. Sándor Klára (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
Első napirendi pontunk: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, annak általános vitára való alkalmasságáról, tehát két döntést hozunk meg az azonos neműek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtéséről szóló törvényjavaslat kapcsán, amelyet Gusztos Péter és képviselőtársai nyújtottak be, mint képviselő önálló indítványt.
Ezzel kapcsolatban lenne egy ügyrendi javaslatom, ezt egyeztettem az előterjesztők közül Gusztos képviselő úrral is, és alelnök asszonnyal is, hogy keretekben tartsuk azt a vitát, ami ebben az ügyben természetesen várható. A következő javaslatom lenne: először nyilván meghallgatjuk az előterjesztő képviselőjét, aztán a kormánynak van lehetősége, akik minisztériumi vagy kormányálláspontot tudnak képviselni, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről. Meghívtuk az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is, akik írásban küldték el a véleményüket, tehát nem lesz szükség arra, hogy szóban előadják. Vannak olyan - most így nevezem őket - pro szervezetek, akik valószínűleg támogatják ezt a törvényjavaslatot. Úgy gondoltuk, hogy 15 percet kapjanak összességében, együtt arra, hogy ki tudják fejteni a véleményüket. Olyan szervezetek is jelentkeztek nálunk, meghallva a törvényjavaslat hírét, akik nem támogatják, ellenzik ezt a törvényjavaslatot. Úgy gondoltuk, hogy ők 5 percet fognak kapni erre, a Lélekvédő Fórum képviselője van itt közöttünk. Aztán a vitára 30 percet javasolnánk a bizottságnak - kevesebb lehet, de ha ezt elfogadjuk ügyrendi javaslatként, akkor 30 perc után le lehet zárni a vitát -, és aztán újra van lehetősége az előterjesztő képviselőjének reagálni, illetve a kormány képviselőjének, és négy-négy percben a támogató, illetve az ellenző álláspont újra megszólalhat, egyfajta reagálásban, aztán szavazunk arról, hogy tárgysorozatba vesszük-e, illetve általános vitára alkalmasnak találjuk-e a törvényjavaslatot.
Ez egy ügyrendi javaslat. Van-e ezzel kapcsolatban hozzászólás? Lehetőség van arra, hogy frakciónként egy hozzászólás legyen az ügyrendi javaslathoz. (Nincs jelentkező.)
Döntés az ügyrendi indítványról
Amennyiben nincs, felteszem szavazásra a kérdést, hogy elfogadjuk-e ezt a rendet. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 19 igen szavazattal elfogadtuk ezt a tárgyalási módot az 1. számú napirendi pontra vonatkozóan, és mostantól felkérem alelnöktársamat az időmérő nemes és magasrendű- (Szászfalvi László: Máris leveszem az órámat, és jelzek.) Az előterjesztőket nyilván csak a saját fegyelmük korlátozza, tehát addig beszélnek, ameddig szükségesnek tartják. Nem tudom, az előterjesztő képviselőjeként ki kíván szólni. (Jelentkezésre:) Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Abban maradtunk, hogy az elején - időrendi sorrendet mondok - jómagam szólnék, a végén pedig Sándor Klára képviselőtársam.
ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.
Gusztos Péter előterjesztő szóbeli kiegészítése
GUSZTOS PÉTER előterjesztő (SZDSZ): Először is szeretném megköszönni elnök úrnak, illetve a bizottság valamennyi tagjának azt, hogy két héttel ezelőtt egyetértettek azzal az ügyrendi felvetésemmel, hogy az akkor napirendi javaslat szerint napirendre tűzendő önálló képviselői indítvány tárgyalását, az általános vitára való alkalmasságról szóló döntés tárgyalásának az elnapolását, elhalasztását támogatták. Ezt én fontos dolognak tartom, mert a Magyar Köztársaság Országgyűlése egyik nagyon fontos bizottságának, a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának a tagjai vagyunk, és azt gondolom, hogy ehhez a bizottsághoz az méltó, ha egy ilyen témájú törvényjavaslat elé kerül, akkor arról nem tárgyal, és nem dönt az érintett civil szervezetek jelenléte és megszólalási lehetősége nélkül. Ahogy a parlament emberi jogi bizottsága rendszeresen meghívja - hiszen emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságról van szó - a különböző felekezetek képviselőit, meghívja a különböző kisebbségi önkormányzatok képviselőit, ha őket érintő téma van a bizottság napirendjén, így az a helyes, ha ezt a törvényjavaslatot is olyan keretek között tárgyaljuk, ahogy az ma megtörténik. Ezt még egyszer szeretném megköszönni.
Szeretném azt is megköszönni természetesen, hogy a bizottság apparátusa a különböző háttéranyagokkal, alkotmánybírósági határozatokkal és egy, a képviselői kutatószolgálat által összeállított háttéranyaggal segíti a képviselők döntését. (Az ülésterembe érkezik Pettkó András.) Bízom abban, hogy nem az előzetes előítéleteink, illetve politikai elkötelezettségeink alapján, hanem valójában a vita, a háttéranyagok, és máshol fellelhető információk alapján fog megszületni ez a döntés mindannyiunkban.
Ne ijedjenek meg, fegyelmezett leszek, és nem leszek hosszú, bár látszólag messziről indítok. Mégis azt szeretném megkérdezni a bizottság tagjaitól, hogy ismerik-e a Men in black című nagysikerű amerikai filmet, amely, ugye tudjuk, egy paradigmaváltást jelentett a filmtörténetben. (Az ülésterembe érkezik dr. Wiener György.) A földönkívüliekről szóló filmek addig mindig úgy ábrázolták a földönkívülieket, hogy a földönkívüliek valahol messze, más bolygókon élnek, és időnként, nagy veszélyt jelentve az emberiségre, megjelennek a Föld bolygón. Ez a vígjáték, amiről én beszélek, azért hozott paradigmaváltást ebbe a témába, mert ebben a filmben kiderül a földönkívüliekről, hogy nagyon-nagyon régóta közöttünk élnek; kiderül a sarki zöldségesről, kiderül a gyerekkori tanító néniről, néhány amerikai elnökről és híres sportolóról, hogy bizony-bizony, ők is földönkívüliek, csak eddig nem vettük észre.
Nekem ez az analógia azért szokott eszembe jutni, mert ugyan a szexuális kisebbségekhez tartozókat nem tartom földönkívülieknek - nem nyújtanék be ilyen javaslatot, ha így gondolnám -, azonban a társadalom hozzájuk való viszonyát valahogy így tudom leírni, ezzel a példával, és a politika hozzájuk való viszonyát is így tudom leírni. Úgy beszél a magyar társadalom jelentős része és sajnos a magyar politika is a szexuális kisebbségek kérdéséről, az ő ügyükről, mintha egy másik bolygón élő, földönkívüli lényekről beszélnénk. Mintha nem olyan lényekről beszélnénk, olyan emberekről, akik itt élnek köztünk a mindennapjaikban és a mi mindennapjainkban, mintha nem tudnánk, hogy orvosok, egyetemi tanárok, buszsofőrök, parlamenti képviselők és mindenféle társadalmi csoport tagjai lehetnek szexuális kisebbséghez tartozók, és bizony, sokszor azok is. Valamennyi releváns társadalomtudományi kutatás azt mondja, hogy a fejlett modern világ társadalmaiban 5-8 százalék közé tehető azon emberek aránya, akik a saját nemükhöz vonzódnak, és azt is tudjuk, hogy a modern tudományos álláspont szerint ez a hajlam egy veleszületett tulajdonság, genetikailag meghatározott vele született tulajdonsága emberek egy kisebb csoportjának.
Miért fontos ez? Azért, mert természetesen a Magyar Köztársaságban, mint egy alkotmányos demokráciában, véleményszabadság van, és lehet bárkit utálni, lehet bárkivel szemben előítéletesnek lenni, de azt nem lehet megtenni, hogy nem biztosítunk teljes jogegyenlőséget minden magyar állampolgárnak. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy nincs, és nem is lehet részleges szabadság. Ez a meggyőződés vezérelte a törvényjavaslat benyújtóit, Sándor Klára képviselőtársamon és rajtam kívül Kóka János, Magyar Bálint, Fodor Gábor, Horn Gábor, Béki Gabriella és Eörsi Mátyás képviselőtársainkat, hogy ahogy nincs és nem is lehet részleges szabadság, úgy nem is lehet és nincs is részleges tolerancia. Egy alkotmányos demokráciában vagy mindannyian egyenlők vagyunk, vagy nem mondhatjuk azt, hogy az a szó teljes értelmében vehető alkotmányos demokrácia.
A törvényjavaslat érdemét, azt gondolom, hogy mindannyian ismerik, hiszen erről a közvélemény, a nyilvánosság előtt jó ideje folyik egy vita. Többféle álláspont ismert ebben a kérdésben, de azt gondolom, hogy azt nagyon kevesen mondják Magyarországon, hogy a magyar állampolgárságú, szexuális kisebbséghez tartozó emberek teljes jogegyenlőségben élnének ebben a hazában; ezzel a véleménnyel nem nagyon találkoztam. Sok olyan véleménnyel találkozom, ami azt mondja, hogy ne úgy hívják, hogy házasság, vagy szó sem lehet róla egyáltalán, de olyat még nem nagyon hallottam, hogy a témában tájékozott ember ne ismerte volna el azt, hogy a mindennapi életben számos súlyos joghátrány sújtja azokat a magyar állampolgárokat, azokat a honfitársainkat, akik valamely szexuális kisebbséghez tartozónak vallják magukat, és így szeretnének élni. Ennek a törvényjavaslatnak tehát az a célja, hogy ezeket a joghátrányokat felszámolja, és teljes jogegyenlőséget biztosítson. Ezt kétféleképpen lehet megtenni. Meg lehetne tenni úgy, hogy létrehozunk egy alternatív jogintézményt, nevezzük bárhogy, és ezt az alternatív jogintézményt nyitjuk meg a saját nemükhöz vonzódó magyarok számára, mi ezzel szemben egy ennél egyenesebb, és azt gondolom, hogy őszintébb javaslattal azt javasoljuk, hogy a házasság intézményét nyissuk meg számukra.
Két fő ellenérv fog elhangzani ebben a vitában, és itt a végéhez közeledve ezekről szeretnék röviden mondani valamit. Az egyik minden bizonnyal az lesz - de ez majd a vitában kiderül -, hogy szó sem lehet erről a dologról, hiszen a házasság megnyitásával az örökbefogadás lehetőségét is megnyitjuk az azonos nemű párok számára. Természetesen az is egy érdekes kérdés, és hosszan lehet róla vitatkozni, hogy ez vajon önmagában baj-e vagy sem, de én most csak arról szeretnék beszélni, némiképp időt spórolva a vitában, hogy ma Magyarországon a saját nemükhöz vonzódó emberek természetesen fogadhatnak örökbe - téved, vagy valótlant állít mindenki, aki azt mondja, hogy ez nem így van -, éppen csak nem szabad hozzá őszintének lenni, és egy kicsit trükközni kell. A másik az Alkotmánybíróság határozata lesz minden bizonnyal, amely fő érvként el fog hangzani ebben a vitában. Én nagyon nagy becsben tartom a Magyar Köztársaság alkotmányát; amikor 2002-ben képviselő lettem, kaptam egy ilyen díszes példányt, ami azóta ott van az asztalomon. Ebből szeretném idézni a 8. § (1) bekezdését: "A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait; ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.".
Az a meggyőződésem, hogy az az értelmezés, amely az alkotmány egy későbbi paragrafusára hivatkozik, amely azt mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya védi a házasság és a család intézményét, és az az értelmezés, amely azt mondja, hogy ez alapján Magyarországon alkotmányosan nem házasodhatnának a saját nemükhöz vonzódók, meggyőződésem szerint tévedés. Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya nem védi egyetlenegy jogintézményét sem olyan értelemben, hogy kizár belőle 5 százaléknyi - használjuk a becslések alsó határát - magyar állampolgárt. Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya nem rekeszti ki egyetlenegy jogintézménye keretein belülről sem minden huszadik magyar állampolgárt; ez az értelmezés szerintem félreértésen alapul.
Az utolsó mondatom az lenne, hogy nagyon sajnálom, hogy egy betegség miatt nem tud itt lenni az az illető, aki az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület álláspontját képviseli, de mivel a vitában el fog hangzani érvként az Alkotmánybíróság döntése, azért szeretnék valamit röviden jelezni. Az előző parlamenti ciklusban, a parlament által törvényben szabályozott módon, az antidiszkriminációs törvény által felállított Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülete - ami tehát az emberi jogok hazai megítélése szempontjából egy törvényesen felhatalmazott és fontos testület - idén szeptember 21-én olyan állásfoglalást fogadott el, amely támogatja a házasság intézményének megnyitását az azonos nemű magyar állampolgárok számára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Sándor Klára képviselő asszonyé a szó.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Inkább majd a vita végén szeretnék élni a lehetőséggel.
ELNÖK: Nagyvonalú, köszönjük szépen! Sáriné dr. Simkó Ágnes és Boros Zsuzsanna vannak jelen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében. Ki ismerteti a kormány álláspontját? (Jelzésre:) Parancsoljon!
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (IRM) szóbeli kiegészítése
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívottak! Sajnos kormányálláspontot nem tudok mondani, csak a tárca álláspontját tudom ismertetni az azonos neműek házasságkötésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban.
A tárca álláspontja az, tekintettel az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában foglaltakra is, valamint az új polgári törvénykönyv már elkészült tervezetében foglaltakra is, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat szabályozását tartanánk megfelelőnek ennek a kérdéskörnek a megoldására, hangsúlyozva azt, hogy támogatjuk mindazokat az elveket, amelyeket ez a törvényjavaslat meg kíván valósítani, és kiindulva mindazokból a tényekből, amelyeket Gusztos képviselő úr is említett, a megoldásnak más módját javasolnánk. Egyszerűen praktikus, pragmatikus okokból is rá kell arra mutatnunk, hogy az Alkotmánybíróság hozott egy határozatot, amelynek az a végkicsengése, hogy a házasság csak a különböző neműek számára létrehozott jogintézmény a magyar alkotmánnyal összhangban. Ha ezt követően egy ettől eltérő alapelven álló törvényt fogadna el az Országgyűlés, akkor nagy valószínűséggel megjósolható, hogy az Alkotmánybíróság rövid időn belül, konzekvensen a saját álláspontjához, ezt a törvényt hatályon kívül helyezné. Ezért úgy gondoljuk, hogy támogatandóbb lenne a probléma megoldásának olyan módja, amely azonos jogokat biztosítana az azonos neműek számára, mint a házasságban élők jogai, ugyanakkor nem a házasság jogintézményét nyitná meg az azonos nemű párok számára, hanem lehetővé tenné azt, hogy egy hasonló, általunk bejegyzett élettársi kapcsolatnak nevezett - nagyon sok országban a regisztrált élettársi kapcsolat különböző más elnevezései alatt ismert - jogintézmény lenne az, amit támogatni javasolnánk.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Most van lehetőség arra, hogy a törvényjavaslatot támogató szervezetek megszólaljanak. Nem tudom, Gusztos képviselő úr segítsen ebben, hiszen őt kértük meg, hogy- (Jelentkezésre:) Tegye meg, hogy odaül az asztal csúcsára, és ott a mikrofonba beszél! (A szervezet képviselője: Azt szeretném mondani, hogy három olyan szervezet lenne, amelyik öt-öt percben használná fel a 15 percet, és-) Tessék parancsolni! Megkérem, hogy a nevét és a szervezetet mondja be, azok után, hogy bekapcsolja a mikrofont, hogy a jegyzőkönyv számára is érthető legyen.
KUSZING GÁBOR (Patent Egyesület): Most lehet hallani?
ELNÖK: Igen. Parancsoljon!
Kuszing Gábor (Patent Egyesület) szóbeli kiegészítése
KUSZING GÁBOR (Patent Egyesület): Kuszing Gábor vagyok, a Patent Egyesülettől, a Patriarchátust Ellenzők Társaságától.
Először is szeretném megköszönni önöknek, a bizottság tagjainak, hogy meghallgatnak minket, és szeretném kifejezni az örömömet afölött, hogy elképzelhető, hogy lehetőség nyílik a melegházasságok tilalmának a feloldására. Három érvet szeretnék elmondani, amelyek miatt szerintem szükség van ennek a tilalomnak a feloldására.
Az első érvem, illetve a Patent Egyesület első érve, hogy önmagában is diszkriminatív a mostani szabályozás, méghozzá súlyosan diszkriminatív, olyan mértékben, amelyről azt gondoljuk, hogy a XXI. században megengedhetetlen. Azt gondoljuk, hogy a családjogi törvény, azzal, hogy egy kisebbségnek tiltja a házasodás jogát, tulajdonképpen olyan mértékű, olyan súlyú diszkriminációt valósít meg, mint annak idején a zsidó törvények, amelyek megtiltották a zsidók és nem zsidók közötti házasságokat. Tehát mi nagyon súlyosnak tartjuk ezt a diszkriminációt, és kérjük önöket, hogy támogassák ennek a megszüntetését.
A második érvünk az, hogy nemcsak önmagában, hanem joghatásában is diszkriminatív ez a jogszabály, hiszen a házassághoz olyan előnyök is kapcsolódnak, mint az örökbefogadás lehetősége. Ha két ember együtt akar örökbe fogadni, akkor házasoknak kell lenniük. Tehát ha mindkét ember a szülőjévé akar válni egy gyereknek, akkor bizony nekik házasoknak kell lenniük. Jobban védi az örökösödést a házasság, munkáltatói és szociálpolitikai kedvezmények kapcsolódnak és kapcsolódhatnak hozzá, illetve a szülőség vélelme is egy olyan terület, amelyben diszkriminációt valósít meg. Hiszen most, ha egy férfi és egy nő megházasodik, és a nő terhes lesz, akkor a férfit automatikusan a gyermek apjának tekinti a törvény. Mi azt szeretnénk, ha két nő együtt él, és az egyikük terhes lesz, akkor a másik nőt is automatikusan szülőjének tekintse a törvény, a gyermek szülőjének.
A harmadik ok, ami miatt a tilalom és a diszkrimináció eltörlését szeretnénk kérni, az az, hogy azt az üzenetet hordozza a mostani családjogi törvény, hogy ha egyszer az államnak szabad diszkriminálni, akkor bizony szabad az állampolgároknak is diszkriminálni a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű embereket, és azt gondoljuk, hogy a törvény gyakorlatilag így bátorítja a diszkriminációt és az erőszakot.
Úgyhogy ez a három okunk van, legalábbis a Patent Egyesületnek, hogy önmagában, joghatásában is diszkriminatív, illetve az üzenet, amelyet közvetít ez a törvény, az is bátorít a diszkriminációra. Arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák ennek a diszkriminációnak, és a melegházasságok tiltásának a feloldását, és támogassák az SZDSZ javaslatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A következő hozzászóló?
Rédai Dorottya (Labrisz Leszbikus Egyesület) szóbeli kiegészítése
RÉDAI DOROTTYA (Labrisz Leszbikus Egyesület): Jó napot kívánok! Rédai Dorottya vagyok a Labrisz Leszbikus Egyesülettől. A gyerekvállalással kapcsolatban szeretnék hozzáfűzni néhány dolgot az előbb elhangzottakhoz, amikkel teljesen egyetértünk.
Sok meleg és leszbikus pár van, akik szeretnének gyereket vállalni. Egy részük most is vállal gyereket, vagy az előző kapcsolatukból, vagy - különösen leszbikus párok esetében - megoldható így-úgy, különböző kiskapukon keresztül, őszintétlenséggel, ahogy Gusztos képviselő úr is említette, az, hogy valahogy "összehozzanak" egy gyereket ezek a párok, ami azt mutatja, hogy maga a törvény nem igazán alkalmazható, mivel ilyen kikerülésekre van szükség bizonyos pároknak ahhoz, hogy gyereket vállalhassanak.
A másik pedig az, hogy ez egy diszkriminatív megkülönböztetés, és az ilyen helyzetekben a másik szülőnek semmi joga nincsen a gyerekkel kapcsolatban, semmilyen törvényes kapcsolata nincsen vele, sem pedig kötelezettségei. Tehát amennyiben esetleg a pár szétválik, akkor a gyerek érdekei is sérülnek azzal, hogy a nem biológiai szülőnek nincsenek jogai és kötelezettségei a gyerekkel szemben.
Említette kollégám a Patent Egyesülettől az apaság automatikus vélelmét. Mi szeretnénk kérni a törvényhozókat, hogy nyújtsanak be egy módosító indítvány arra vonatkozólag, hogy szülőség vélelme legyen, ne pedig apaság vélelme, merthogy a leszbikus párok esetében az apaság vélelme nem egy alkalmazható kategória.
Néhány szót mondanék még arról, hogy ugye fel szokott merülni az, hogy a gyereknek milyen rossz lesz, ha meleg szülők nevelik. A gyerekeknek a szeretetteljes, elfogadó, biztonságos környezetre van szükségük, és nem feltétlenül arra, hogy egy férfi és egy nő nevelje; ezt két nő, vagy két férfi is meg tudja teremteni egy gyereknek.
Az is fel szokott merülni, hogy szegény gyereket az iskolában a társai diszkriminálni fogják, és akkor milyen rossz lesz neki. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy ilyen erővel bármilyen kisebbségnek megtilthatnánk a gyermekvállalást, mert nagyon jól tudjuk, hogy például a roma gyerekeket mennyire súlyosan diszkriminálják, szegregálják az iskolákban, a sérült gyerekeket és a többi. A másik pedig az, hogy a gyerekek toleranciára nevelése az oktatási rendszer és a pedagógusok feladata, akiket fel kell készíteni arra, hogy az elfogadásra neveljenek, tehát ez nem lehet érv azzal szemben, hogy a melegeknek ne lehessenek gyerekeik. Én is arra szeretném kérni a tisztelt bizottságot, hogy bocsássák általános vitára a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérjük a következő hozzászólót!
Dr. Rakaczki Hajnalka ügyvéd (Háttér Társaság a Melegekért) szóbeli kiegészítése
DR. RAKACZKI HAJNALKA ügyvéd (Háttér Társaság a Melegekért): Üdvözlök mindenkit! Rakaczki Hajnalka ügyvéd vagyok, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának vezetője és jogi képviselője. Előttem már Gusztos képviselő úr gyakorlatilag a mondanivalóm nagy részét helyesen összefoglalta, és ezt köszönöm szépen. Azt hiszem, az én feladatom elsősorban az lenne, hogy arra reagáljak, amit a tisztelt Igazságügyi Minisztérium képviselője elmondott, mégis összeírtam magamnak néhány dolgot. Azzal kezdeném, hogy alapvető érvként az szokott elhangzani, hogy az alkotmány védi a család és a házasság intézményét, miszerint ebben az esetben, ha megnyílna ez a jogintézmény, akkor a családok védelme sérülne. Álláspontunk szerint a házastársak és a családok továbbra is megkapnák az európai uniós kötelezettségeken keresztül azt a védelmet, amit egyébként ma a különneműek által kötendő házasság intézménye nyújt.
Többször visszatértünk ma már az alkotmánybírósági döntésekre. Az Alkotmánybíróság álláspontom szerint 1995-ben csupán azt vizsgálta, hogy az alkotmány előírja-e kötelezően azt, hogy a különböző nemű párok házasodhatnak; természetesen erre akkor az volt a válasz, hogy nem, azonban azt nem vizsgálta, hogy alkotmányellenes volna-e az azonos nemű párok házassága. Erre '95-ben azt mondta, hogy ezt a jogalkotónak kell eldönteni, és természetesen a jogalkotás mindig politikai döntés kérdése is. Hivatkoztuk még arra, hogy most volt egy új alkotmánybírósági döntés 2007 októberében, ami a népszavazási kérdésben adott döntés maga. Itt az Alkotmánybíróság valóban arra a következtetésre jutott, hogy a házasság megnyitásáról szóló szavazás egy burkolt alkotmánymódosítást jelentene, azonban - szerintem hibásan - a testület nem vizsgálta azt, hogy mi a helyzet az azonos neműek házasságkötésének kérdésével, tehát érdemben ugyanúgy nem vizsgálta a kérdést, mint '95-ben, csak a korábbi döntésére hivatkozott. Álláspontom szerint tehát tulajdonképpen ugyanúgy, mint az előző döntésében, az Alkotmánybíróság 2007-ben is csupán annyit mondott, hogy a jogalkotó döntse el, hogy milyen szabályozást alkalmaz.
Engedje meg a tisztelt főosztályvezető asszony, hogy a társadalmi vitára vonatkozóan hivatkozzak arra, miszerint 2007 szeptemberében jelen voltunk néhányan itt a jelenlévők közül a Lévai Katalin által tartott európai képviselői meghallgatáson, és ott az Igazságügyi Minisztérium tisztelt képviselője azt mondta, hogy lehet, hogy majd megnyitjuk a házasság intézményét, meg fogják vizsgálni ennek lehetőségét, és ezt egy széles körű társadalmi vita fogja megelőzni, ha jól emlékszem. Nagy tisztelettel kérdezném azt, hogy tudna-e nekünk arról valamit mondani, hogy milyen vizsgálatok folytak azóta, vagy milyen hatásvizsgálatok előzték meg azt a döntést, amit ma hallottunk, miszerint csupán a bejegyzett élettársi kapcsolatot támogatnák, aminek természetesen örülünk, és előrelépést jelent a jelenlegi faktuális élettársi jogviszonyhoz képest, de mégsem a házasság intézményét jelenti.
Álláspontunk szerint '96 óta, amióta azonos neműek is élettársak lehetnek Magyarországon, fokozatosan bővülnek az élettársak jogai a lakáshasználattal kapcsolatban, például az özvegyi nyugdíj kérdésében, legutóbb a letelepedés támogatásában is. Szerintünk a következő lépés már a házasság intézménye megnyitása lenne, már csak azért is, mert sajnálatos események voltak nyáron, a felvonulás kapcsán való bántalmazások, ami miatt én úgy érzem, hogy emberi jogi aktivistaként már nem kérhetek kevesebbet, mint a házasság intézményének megnyitása. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Most az ellenzők képviseletében az Életvédő Fórumtól Hámori Antal jogtanácsos következik. Parancsoljon!
Dr. Hámori Antal alelnök (Életvédő Fórum) szóbeli kiegészítése
DR. HÁMORI ANTAL alelnök (Életvédő Fórum): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A megkeresés kapcsán elkészítettem hatoldalas jogi véleményemet a szóban forgó törvényjavaslatról; ezt előzetesen benyújtottam az elnök úrnak. Ennek lényege nagyon röviden a következő, alkotmányjogi szempontokra korlátozva a mondandót, figyelemmel az idő rövidségére is, valamint arra, hogy az előzőekben alkotmányjogi szempontú felvetések, vélemények hangzottak el, megítélésem szerint tévesen. Az Alkotmánybíróság a Csjt. 10 § (1) bekezdésének alkotmányellenességét állító, és megsemmisítésére irányuló indítványt teljesen egyértelműen elutasította. Az Alkotmánybíróság döntése - már most, az elején szeretném hangsúlyozni -, indokolásában is mindenkire nézve kötelező; ezt az Alkotmánybíróságról szóló törvény kimondja, ez teljesen egyértelmű.
Az Alkotmánybíróság indokolásában is kötelező egyértelmű döntése szerint az alkotmány 15. §-ában szereplő házasság fogalma csak és kizárólag egy férfi és egy nő házasságát foglalja magában, és csakis ez áll összhangban egyébként az alkotmány egész értékrendjével; ezzel ellentétes törvényi szabályozás, így a most szóban forgó javaslat tartalma is teljesen egyértelműen ellentétben áll az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság mindenki számára - törvényhozó számára, hatóságok számára is - kötelező, ezt az elmúlt napokban az Alkotmánybíróság meg is erősítette. Az alkotmány - nem véletlenül, miképp az alkotmánybírósági határozat is megfogalmazza - szerepelteti a 15. §-ban a házasság mellett a család intézményét is. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben világosan rámutat határozatában arra, hogy ez is mutatja azt, hogy a házasság irányultsága, rendeltetése és célja egyértelműen a gyermekek nemzése és nevelése is, természetesen a házastársak java mellett - ez szó szerint benne van.
Elhangzottak itt az alkotmány 66. § (1) bekezdésével, valamint 70. §-ával kapcsolatosan is a jogegyenlőségi és diszkriminációs tilalommal kapcsolatos vélemények, hivatkozva az Alkotmánybíróság határozatára vagy annak teljes tévedésére. Kérem, ezek a hozzászólások teljesen alaptalanok. Nem kívánom részletezni, mert az Alkotmánybíróság ezt nagyon hosszasan kifejti a határozatában, de én a hatoldalas véleményben idézem szó szerint hivatkozva, pontosan megjelölve az alkotmánybírósági döntés helyét. Kimondja, és ezzel utasítja el az indítványt, mert az indítvány pontosan a jogegyenlőségi és diszkriminációs tilalmat megfogalmazó alkotmányi rendelkezésre alapítja a kérelmet, amit teljes egészében elutasított az Alkotmánybíróság, hogy nincsen szó a férfi és nő közötti egyenlőség alkotmányban biztosított garanciájának megsértéséről, és nincsen szó - teljesen egyértelmű, az Alkotmánybíróság szó szerint kimondja - diszkriminációról. Nagyon röviden tehát - alkotmányjogi szempontból ezt mindenképpen világosan kell látni -, teljesen fölösleges, értelmetlen megszavazni egy olyan javaslatot, leadni rá a voksot, ami alkotmányellenes. Teljesen téves az az álláspont is, hogy az Alkotmánybíróság döntése a törvényhozóra bízta volna annak eldöntését, hogy az azonos neműek házasságát elismeri-e vagy nem; ez teljesen téves. Az Alkotmánybíróság döntéséből kiderül, hogy az ilyen törvény alkotmányellenes lenne, még egyszer hangsúlyozom.
Tekintettel arra, hogy gyermekjogi elemek is szóba kerültek a hozzászólások során, szeretném felhívni a figyelmet a hatoldalas véleményem III. fejezetében foglaltakra. Az úgynevezett, nemzetközi jogi egyezményben is foglalt és az 1991. évi LXI. törvénnyel kihirdetett kötelező rendelkezés, miszerint mindenkor a kiskorú gyermek érdekét kell figyelembe venni, a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges, legfontosabb alapelv, nemcsak a Csjt. és az említett gyermekjogi egyezmény kötelező alapelve, hanem az egész jogrendszer, így az alkotmány alapelve, alkotmányos alapelv is, többek között a 16. § és 67. § alapján. Egyértelmű az, hogy a gyermek érdekét súlyosan sértené az, ha a házasság intézménye akként lenne szabályozva, ahogyan az a törvényjavaslatban megfogalmazódik.
Mindössze két szempontra szeretném még felhívni a figyelmet, a rövid időkeretre tekintettel (Szászfalvi László: Még egy perc!), a hátralévő egy percben, ez pedig az, hogy az alkotmány egészéből következik az, hogy a házasság alkotmány szerinti, és az Alkotmánybíróság döntése szerinti tartalmának megfelelően kizárólag egy férfi és egy nő házasságára terjed ki, megköveteli a fokozott védelmet. Ez a fokozott védelem alkotmányos garanciákkal van körülbástyázva, a véleményemben alkotmányügyi rendelkezésekre hivatkozott módon.
A második megjegyzés: az az érvelés is téves, hogy az Alkotmánybíróság miért csak abban, és nem amabban döntött. A kérelem iránya meghatározza az Alkotmánybíróság döntését a hatásköri szabályok szerint nyilvánvaló módon, hogy ennek megfelelően, ilyen keretben kell döntést hoznia, és emellett és mégis kimondta mindazt, amit én itt élőszóban is kifejtettem. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ahogy említettem, képviselőtársaim kézhez kapták több szervezet írásbeli véleményét, ezeket most a jegyzőkönyv számára is felolvasnám. Tehát dr. Hámori Antal, a Magyar Tudományos Akadémia állami és jogtudományi bizottsága köztestületi tagjának a jogi véleményét, őt hallottuk most, dr. Zlinszky János volt alkotmánybíró professzor véleményét, az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület jogalkotási javaslatát, dr. Farkas Lilla jegyzi ezt a javaslatot, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány véleményét, amit dr. Hock Gyula ügyvéd jegyez, a Patent Egyesület, a Háttér Társaság a Melegekért, a Labrisz Leszbikus Egyesület véleményét szintén, valamint úgy tudom, hogy a Keresztény Orvosok Társasága egyes képviselőkhöz juttatta el a véleményét, tehát nem a bizottságon keresztül. Tehát ezek a vélemények állnak rendelkezésre.
Ahogy megállapodtunk, most van lehetőség arra, hogy egy fél órában megvitassuk az elhangzottakat, illetve a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, illetve a tárgysorozatba-vételét. A bizottság tagjaié a szó. (Jelentkezésre:) Tímea!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Nagyon sok szeretettel köszöntök minden megjelentet!
Az MSZP-frakció álláspontját tudom elmondani a témával kapcsolatban, ami már sajtónyilvánosságot is kapott. Mi a regisztrált élettársi kapcsolatot támogatjuk, frakcióülésen ezt a határozatot hoztuk. A kormány képviselője elmondta, hogy az átfogó Ptk.-módosításba már eredetileg is be volt tervezve, hogy ebben az emberi jogi kérdésben elmozdulást szeretnénk, és szeretnénk megoldani azokat a problémákat, azokat a jogsérelmeket, amik az azonos nemű párokat érik, ebben szeretnénk rendet tenni, és szeretnénk ezeket megoldani. Ezt mi úgy képzeltük el, hogy az átfogó Ptk.-módosítás kapcsán rendezzük. Miután érkezett egy ilyen igény, hogy ez sürgősebb, és annál fontosabb, hogy adott esetben még egy pár hónapot várjon, mi erre nyitottak vagyunk, a kérdést nagyon fontosnak tartjuk, de nem a házasság megnyitását tartjuk megoldásnak, hanem a regisztrált élettársi kapcsolat feltöltését mindazon jogokkal, amiket adott esetben a házasság is jelent. (Az ülésterembe érkezik Donáth László.)
Azt gondoljuk, hogy ma a társadalom nem érett még meg arra a szimbolikus megoldásra, ami a házasság megnyitását jelentheti. A valós problémát meg szeretnénk oldani, és azt gondolom, hogy jó megoldás lehet a regisztrált élettársi kapcsolat azonos nemű párokra való megnyitása, és annak feltöltése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen dr. Szabóné Müller Tímeának a hozzászólását. Dr. Fazekas Sándor képviselő úré a szó.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Látható, hogy az előttünk lévő törvénytervezet az alkotmányba, és az alkotmányra épülő családjogi rendszer szabályozásába ütközik, ezért nem áll módunkban támogatni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További hozzászólás? (Jelentkezésre:) Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek, hogy elkéstem a bizottsági ülésről, de meglepődve láttam, bár a téma nagyon fontos, hogy milyen sokan vagyunk itt, tulajdonképpen egy bizottsági ülésből sikerült egy televíziós eseményt varázsolni a Szabad Demokraták Szövetségének. (Közbeszólás: De féltékeny vagy!) Én úgy látom - nem vagyok féltékeny, van nekünk épp elég témánk -, hogy egy egyszázalékos párt PR-akciójáról van szó. A Magyar Demokrata Fórum is, ahogy a Magyar Szocialista Párt, más módon- (Magyar Bálint: Más módon akar politizálni- - Zaj, közbeszólások.)
ELNÖK: Azt kérem, hogy hallgassuk megfelelő tisztelettel a hozzászólót!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Azt hiszem, én mindenkit végighallgattam! Nem a plenáris ülésen vagyunk, ahol beleszólhatunk képviselőtársaink hozzászólásába.
Száz szónak is egy a vége: a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nem támogatja ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen. (Magyar Bálint: Ennek kár volt ilyen felvezetést adni!) Ha a parlament elé kerül, akkor elmondom-
ELNÖK: Köszönjük szépen. Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretnék- (Folyamatos zaj. - Pettkó András, dr. Magyar Bálint és dr. Sándor Klára egymás között vitáznak.)
ELNÖK: Azt kérném, Pettkó képviselő úr- Bocsánatot kérek! Pettkó képviselő úr olyan fontos dolgot mond, hogy kérem, hogy amikor majd sorra kerül, ezt újra mondja el. Most Gusztos képviselő úré a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Szerettem volna megkérdezni, elnök úr, hogy pontosan kinél is van a szó.
Fontosnak tartom, hogy reagáljak arra, amit Pettkó képviselő úr elmondott, leginkább arra a részére, amikor elnézést kért azért, hogy elkésett: nem történt semmi baj, András, észre sem vettük. (Derültség az MSZP oldalán.)
A helyzet ugyanakkor az, hogy itt egy érdekes vita lehetne kibontakozóban, ha a tisztelt felek hajlandóak lennének komolyan venni azt, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése előtt fekszik egy törvényjavaslat, amiről a Magyar Köztársaság Országgyűlésének emberi jogi bizottsága, mint első helyen kijelölt bizottság hivatott dönteni.
Azt gondolom, hogy mindenki a maga hatalmas szavazótáborának tartozik elszámolással. Az, hogy a magyar parlament emberi jogi bizottságában három frakció eddig összesen négy és fél mondatot szánt arra, hogy elmondja a véleményét egy ilyen törvényjavaslatról, az egy beszédes dolog.
Az alkotmánybírósági döntés körül elhangzottakhoz szeretnék hozzászólni annyiban, hogy én nagyon örülök annak, hogy az 1995-ös alkotmánybírósági döntés azt tartalmazta, amit. Ugyanis érdemes tudni, hogy 1995-ben azt kérdezték az Alkotmánybíróságtól, hogy alkotmányellenes-e a magyar családjogi törvénynek az a rendelkezése, miszerint férfi és nő köthet házasságot. Az Alkotmánybíróság erre azt mondta, hogy nem, ez nem alkotmányellenes. Ennek én nagyon örülök, mert így tudtam alkotmányosan házasodni néhány évvel ezelőtt. Az egy szörnyű állapot lenne, ha a feleségemet nem tudtam volna alkotmányos körülmények között elvenni.
Tisztelettel felhívnám arra a figyelmet, hogy senki nem kérdezte meg a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságát arról, hogy alkotmányos-e az a szabályozás, amit mi most javaslunk. A hatályos rendelkezés nem alkotmányellenessége nem jelenti azt, hogy a hatályos rendelkezés megváltozatása ab ovo alkotmányellenes lenne. Értelemszerűen nem alkotmányellenes az a rendelkezése a családjogi törvénynek, ami '95-ben hatályban volt, és azóta is hatályban van, de senki nem kérdezte meg, mondom még egyszer, az Alkotmánybíróságot erről. Nem is lehet megkérdezni az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint; akkor kerülhet az Alkotmánybíróság elé ez a törvényjavaslat, hogy erről az Alkotmánybíróság véleményt mondjon, ha a Magyar Országgyűlés ezt megszavazta. Akkor a köztársasági elnök elküldheti egy előzetes normakontrollra a kihirdetés előtt, vagy utána bárki megtámadhatja.
Fontos érv, hogy az alkotmánybírósági döntések és a határozatok indoklása valamennyiünk számára kötelező; ez így van, de ezt nem látom mindig érvényesülni. Az elmúlt fél évben például egészen elképesztő támadást láttam az Alkotmánybíróság ellen jobboldali pártok és hozzájuk tartozó civil szervezetek részéről a művi meddővé tétellel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést támadva. Ez ebben a bizottságban is többször szóba került; egy alkotmánybírósági határozaton alapult a parlamenti döntés, amit meghoztunk, és önök itt többen a bizottság tagjai közül és konzervatív civil szervezetek is folyamatosan támadták ezt az alkotmánybírósági döntést. Ez jó dolog, mert azt mutatja, hogy véleményszabadság van ebben az országban, és az alkotmánybírósági döntést is lehet adott esetben kritikával illetni, vagy szabad máshogy gondolni. Ez egy jó dolog. Egyébként én azt is gondolom persze, hogy egyrészt tudjuk, hogy az idő is halad, de mi is változunk. Ha meg kellene tippelnem, hogy melyik lesz az a nagyon jelentős alkotmánybírósági határozat a magyar jogtörténetben és a magyar politikatörténetben, ami a következő egy-másfél évtizedben 90 fokos fordulatot fog venni, tisztelt bizottság, erre tippelnék, ugyanis a magyar alkotmány nagyon sok mindent kimond arról, hogy a Magyar Köztársaság hogyan veszi figyelembe a különböző nemzetközi jogi normákat, és a világ arra halad, amit mi javaslunk. Tessék megnézni a nemzetközi jogi környezet változását, tessék megnézni azt, hogy hogyan változik ez a jogi szabályozás Európában! A világ erre halad, és erre fog haladni Magyarország is, még akkor is, ha ezt a törvényjavaslatot itt ma az emberi jogi bizottság még megvitatni sem hajlandó érdemben.
Amivel viszont fontos még szerintem foglalkozni egyetlenegy mondat erejéig, az az értelmezés, miszerint Magyarországnak olyan sajátságos hagyományai lennének, amitől idegen ez a dolog. Megjegyezném tisztelettel, hogy a Magyarországhoz hasonlóan rettenetesen erős, markáns katolikus hagyományokkal rendelkező Spanyolországban - megjegyzem, egypárti szocialista kormánytöbbség által meghozott döntéssel - lehetővé tették a házasodást; a hazánkhoz hasonlóan erős posztkommunista hagyományokkal rendelkező Csehországban a baloldali kormánykoalíció lehetővé tette a házasodást az azonos neműek számára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További hozzászólások? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor szót kérnék alelnök asszonytól.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA alelnök (MSZP): Parancsoljon!
ELNÖK: Azt gondolom, hogy igen fontos kérdésről van szó akkor, amikor az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásáról beszélünk, és úgy gondolom, hogy ez a bizottság valóban az a hely, ahol szónak kell esnie ezekről a dolgokról, én mégis azt mondanám, hogy ahogy ez a törvényjavaslat ide érkezett hozzánk, az nélkülözi a politikai korrektség szabályait. Azt gondolom, hogy nem a téma fontossága az, ami miatt nem akarunk erről a dologról beszélni, hanem az a hozzáállás, ahogyan ezt a javaslatot a Szabad Demokraták Szövetség idehozta. (Többen a Fidesz oldaláról: Így van.) Én úgy gondolom, hogy a melegszervezeteknek, a leszbikusoknak és a homoszexuálisoknak, akik úgy gondolják, hogy sérülnek az ő szabadságjogaik - azt gondolom, hogy valóban előfordul ilyen Magyarországon nemcsak verbálisan, hanem egyébként is -, érdemes lenne meggondolni azt, hogy érdemes-e egy ilyen szekér elé vagy mögé odaállni ebben a helyzetben. Amikor az emberi szabadságjogokat kell védeni, akkor egyébként a mi bizottságunk nem jár túlságosan élen. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor ma Magyarországon egy kétharmaddal megválasztott országgyűlési biztos leírja számunkra egy jelentésben azt, hogy ma az egészségügy átalakítása kapcsán az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben súlyosan sérülnek az emberi jogok, és erről a bizottságunk nem hajlandó tárgyalni, hanem mindenfajta obstrukcióval megakadályozza, hogy ezzel kapcsolatban állást foglaljunk, vagy hadd beszéljek arról, ami tegnap az országgyűlési képviselők többségének gúnyos tapsába és nevetésébe fulladt az október 23-ai jogsértésekkel kapcsolatban, amikor ezzel kapcsolatban nem sikerült egyetlenegy tisztességes bizottsági ülést összehívnunk, ahol ezt megvitattuk volna, akkor én úgy gondolom, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének nincs erkölcsi joga fellépni az emberi jogok védelmében. Szerintem ez a kérdés, ennek a szabadságjognak a tiszteletben tartása fontosabb dolog annál, minthogy egy ilyen politikai játszma részévé tegyük. Ez a véleményem erről a törvényjavaslatról.
Most szeretném kifejezni azt, hogy a női kvótával kapcsolatos törvényjavaslatról nem ez a véleményem; azt gondolom, hogy ott valóban van egy tisztességes, korrekt társadalmi vita, ez a bizottságunkban is megtörtént, megfelelő módon érkezett ide ebben a helyzetben, tehát ez nem egy általános vélemény, hanem ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban ez a véleményem.
Szetey államtitkár úr, parancsoljon!
Szetey Gábor kormányzati személyügyekért felelős államtitkár hozzászólása
SZETEY GÁBOR kormányzati személyügyekért felelős államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nagyon szépen köszönöm elnök úrnak, hogy megadta nekem a szót. Nem vagyok se parlamenti képviselő, mint tudják, és nem vagyok pártpolitikus sem; hogy mi minden más vagyok, arról már korábban beszéltem, úgyhogy abba most nem mennék bele.
Azt szeretném kérni mindenkitől, minden egyes párttól, minden egyes képviselőtől, aki itt ül, hogy korábbi, jelenbeli és jövőbeli sérelmeket ne ezen az ügyön próbáljuk meg megtorolni. Én nem kívánok sem a konkrét javaslat mellett, sem másképpen szólni; nyilvánvalóan az ideája, a mögötte lévő tartalom számomra természetesen szimpatikus. Azt gondolom, hogy bár egyfelől idealista vagyok, másfelől igyekszem pragmatikus politikus lenni, és ennek megfelelően bízom abban, hogy el lehet érni egy olyan eredményt, és ezt el lehet még érni az idei évben, ami arról szól, hogy a lehető legteljesebb jogegyenlőséget biztosítsák a melegek és a meleg párok számára.
Értve, hogy itt milyen döntés születik, és ezt tudomásul véve, azt kérem minden egyes parlamenti párttól, különös tekintettel azok itt ülő képviselőire, hogy pontosan azért, mert úgy hallottam, hogy egy dologban mindenki egyetért, hogy ez egy fontos ügy, 5-800 ezer embert érint közelről, próbáljunk meg túlemelkedni a szokásos pártpolitikai csetepatén, és hozni egy olyan döntést minél hamarabb. Tudom, hogy ezzel kapcsolatosan a kormány nagyon komoly előkészületi munkát végez, és bízom abban, hogy a következő napokban akár már a kormány elé kerülhet az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat. Hívjuk bárhogy is - mindig is azt mondtam, hogy nem az elnevezés a lényeg, hanem a tartalom -, tegyünk meg egy döntő lépést a teljes jogegyenlőség irányába, a lehető legrövidebb időn belül. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb hozzászólás? Ha nincs más, csak Gusztos képviselő úr, akkor azt javasolnám- (Jelzésre:) Bocsánat, Szászfalvi képviselő úr következik, csak befejezem a mondatot. Gusztos képviselő úr egyrészt előterjesztő, másrészt a bizottság tagja. (Gusztos Péter: A vitában szeretnék szólni.) Persze, csak Szászfalvi képviselő úr jelentkezett először. Parancsoljon!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A KDNP frakciójának véleményét szeretném röviden elmondani. Természetesen az emberi méltóság és a jogegyenlőség szempontjából maximálisan egyetértünk az elhangzottakkal, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a házasság intézménye összefüggésében ezt a kérdést nem lehet megoldani, és nem lehet kezelni. Úgy gondolom, hogy nem lehet ott egyenlőséget tenni, ahol a tények és a természetjog által adott lehetőségek ezt nem engedik meg, ezen túlmenően pedig azt gondolom, hogy mindenféle olyan jogi megoldást keresni kell a házasság intézményén kívül, ami a jelenleg meglévő esetleges és fennálló diszkriminációkat ki tudja zárni. Azt gondolom, hogy az előttem elhangzott különböző jogi okfejtések mind alátámasztják ezt az álláspontot.
Azon csodálkozom egyébként, hogy az az SZDSZ, amelyik önmagát liberális pártként határozza meg folyamatosan, "a liberális" pártként, amelyik folyamatosan hivatkozik a törvény és az alkotmányosság erejére és annak mindenféle következményére, mazsoláz a különböző alkotmánybírósági határozatok között. Azt gondolom tehát, hogy ezt az alkotmánybírósági határozatot, annak indoklásával egyetemben el kell fogadni, tudomásul kell venni, és annak minden konzekvenciáját, azt gondolom, hogy le kell szűrni. Csak zárójelben jegyzem meg Gusztos Péter képviselőtársam észrevételére, hogy én folyamatosan ott voltam a bizottsági üléseken és az egyéb, konferenciajellegű bizottsági ülésünkön is a művi meddővé tételről szóló vitánál, és az emberi jogi bizottság jobboldali oldala soha nem kifogásolta ezt az alkotmánybírósági határozatot, de az alkotmánybírósági határozatban van egy keret, és a kereten belül gondoltuk megoldani ezt a fajta kihívást vagy kérdést, amellyel mindannyian szembesültünk. Azt kérem tehát, hogy ezt pontosítsuk, mert ez nem így hangzott el, és ez tényszerűen így van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Gusztos képviselő úré a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Ezzel nem akartam foglalkozni, de szívesen pontosítom, hogy az Alkotmánybíróság a határozatában azt mondta ki, hogy alkotmányellenes az, ha a jogalkotó a művi meddővé tételnél csak az egészségügyi indikációt teszi lehetővé. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ez alkotmányellenes. Ehhez képest az ön frakciója, képviselő úr, a KDNP-frakció több képviselője benyújtott egy olyan törvényjavaslatot - ennyire nem mentek szembe az alkotmánybírósági döntéssel -, amelyben expressis verbis az szerepelt, hogy csak egészségügyi indikáció alapján lehessen ezt a beavatkozást kérni Magyarországon. Azonban nem ez a vita tárgya, nem szeretnék már többet szólni róla.
Elnök úrtól szeretném megkérdezni azt, mert ezt fontos tisztázni, hogy milyen eljárási rendet sértettünk meg azzal, hogy szeptember elején benyújtottunk parlamenti képviselőként, az alkotmány és a törvények biztosította jogunkkal élve, egy önálló képviselő indítványt, aztán türelmesen vártunk másfél hónapig, amíg a házbizottság kijelölte, hogy a parlament emberi jogi bizottságának kell erről dönteni. Aztán két héttel ezelőtt megkértük az elnök urat, hogy vegyük le a napirendről, mert szeretnénk, ha jelen lehetnének a civil szervezetek.
Talán az a baj, hogy azt a véleményt- Látom többükön, parlamenti oldalaktól függetlenül, hogy kínosan érzik magukat, mert érzik, hogy itt van valami, amivel kezdeni kellene valamit, de nem merik erre azt mondani, hogy igen. Talán az a baj, hogy a magyar sajtót érdekli ez a dolog, és azt gondolják, hogy egy egyszázalékos párt hozta ide az országos televíziókat? Tényleg itt tartanánk, hogy az emberi jogi bizottság ülésén azt sérelmezik, hogy egy ilyen törvényjavaslatnak nyilvánossága van? Mi a baj, elnök úr? Mi volt az inkorrekt eljárás abban, amit mi csináltunk? Mi volt ebben az inkorrekt? Ezt legyen kedves elmondani, mert egyszerűen nem fér a fejembe! Az összes parlamenti, házszabályi szabályt betartva benyújtottunk egy törvényjavaslatot. Mit rontottunk el? Mi volt az inkorrekt ebben az eljárásban, amit mi csináltunk?
ELNÖK: Egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor alelnök úrtól szót kérek.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Megadom a szót.
ELNÖK: Nem mondtam semmifajta eljárási inkorrektséget, erkölcsi és politikai kifogásaim voltak, azokat pedig elmondtam, semmifajta eljárásjogi kifogásom nem volt.
Alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Én ugyanezt szerettem volna elmondani, tehát nem jogi és eljárásjogi kérdésről beszéltünk.
Egyébként pedig, amire Gusztos Péter képviselőtársam hivatkozik, hogy miért nem akarunk erről beszélni: most folyik a vita, itt van előttem az óra, mivel elnök úr engem bízott meg a kincstári idő mérésével. Most a parlamenti képviselők a 23. percben járnak, tehát vitázunk, beszélgetünk, dialógust folytatunk egy igenis fontos kérdésben, amelyben az imént, körülbelül három és fél perccel ezelőtt fejtettem ki a KDNP frakciójának az álláspontját, kedves Gusztos Péter képviselő úr, amelyben elmondtam azt, hogy a házasság intézménye összefüggésében ezt a kérdést nem tartjuk kezelhetőnek, és számunkra ez elfogadhatatlan. Ennél világosabban, rövidebben, egyszerűbben nem tudom elmondani a frakciónk álláspontját, amit egyébként nyilván órákon keresztül lehetne még folytatni, de tiszteletben tartjuk azt az eljárásrendet, amit közösen meghatároztunk, és most már a bizottsági ülés 70. percében tartunk, ha jól nézem, 65-68. percében. Tehát még van hét percünk, nyilvánvalóan még mindenki kifejtheti ebben az időben a saját álláspontját.
Én nem érzem azt a feszültségpontot, amit Gusztos Péter mindenáron középpontba szeretne helyezni. Mindenki elmondta és elmondhatja a véleményét, mi kifejtettük az álláspontunkat ezzel a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy mi nem látjuk jónak ezt a törvényjavaslatot, és nem látjuk olyan törvényjavaslatnak, amely megoldaná azokat a problémákat, amelyekről egyébként nyilván mindannyian beszéltünk, és már sokszor elmondtuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Jelentkezésre:) Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt szeretném mondani, hogy úgy látom, vannak az SZDSZ-nek olyan képviselői, akikel lehet értelmes párbeszédet folytatni, például a mellettem ülő Szetey államtitkár úr, akinek az álláspontjával nem értek egyet, de- (Közbeszólások.)
ELNÖK: Azt kérném, hogy tartsuk magunkat ahhoz a rendhez, hogy végighallgatjuk a képviselőket! Nem a plenáris ülésen vagyunk!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - vannak olyan képviselők, mint Gusztos Péter, akivel nem lehet értelmes párbeszédet folytatni. (Közbeszólások.) Egyébként minden egyes-
ELNÖK: Megkérem Sándor Klára képviselő asszonyt, hogy ne kommentálja, ez nem szokás itt a bizottságban.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): A törvényjavaslat kapcsán minden egyes frakció elmondta már a médiában az álláspontját és a véleményét a benyújtott törvényjavaslat kapcsán, ki hosszabban, ki rövidebben, az interneten utána lehet keresni, a bizottsági ülésre felkészülve én magam is elolvastam azt, hogy melyik frakció mit mondott. Óriási nagy meglepetést nem okozott nekem az MSZP-frakció álláspontja, hiszen képviselő asszony álláspontját szó szerint lehetett olvasni, a Fidesz és a KDNP álláspontját is lehetett olvasni.
Egyébként én magam pedig nem értek egyet azzal, hogy egy bizottsági ülés, vagy akár a parlament is korlátozza önmagát, tehát ezzel az egyórás időkerettel nem értek egyet, és ha valaki megnézi - öt éve vagyok országgyűlési képviselő -, minden egyes időkeretes döntés ellen szoktam szavazni. Ha nem szóltak volna bele képviselőtársaim az előző, felvezető hozzászólásomba, akkor el tudtam volna mondani. Azzal kezdtem, hogy elnézést a késésért, de azt akartam mondani, hogy nem értek egyet az egyórás időkorlátozással, mert ez a téma legalább három-négy órát megérne, egyébként én magam is legalább 25-30 percet tudnék erről a témáról beszélni, de azt gondolom, hogy miután ezt az egy órát megbeszéltük, ez az egy óra letelt, és egyértelműen elmondtuk, hogy az MDF nem támogatja ezt a javaslatot. Ezek után döntsünk! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Jelentkezésre:) Wiener képviselő úr, aztán Szetey államtitkár úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban nem lehet ezt időkeretben tárgyalni, hiszen az én felszólalásommal, az az érzésem, hogy az időkeretet túl fogjuk lépni (Derültség.), de igyekszem korlátozni saját magam ebben a vonatkozásban. Először is-
ELNÖK: Segítségképpen, képviselő úr: négy perc van még a vitából, amiben megállapodtunk. Ha azt akarja, hogy Szetey államtitkár úr is szóhoz jusson, akkor gazdálkodjon úgy az idővel-
Dr. Wiener György ügyrendi indítványa
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Ha ebből indulnék ki, akkor nyilván Szetey államtitkár úrnak kellene szót adni, mert ő a témát sokkal jobban ismeri nálam, viszont nekem lennének átfogóbb megjegyzéseim. Úgyhogy azt kérném, hogy legalább tíz perccel hosszabbítsuk meg ezt az időkeretet, és előbb államtitkár úr szólaljon meg.
Döntés az ügyrendi indítványról
ELNÖK: Ha jól értem, ez egy ügyrendi javaslat. (Többen: Úgy van!) Én ezt nem támogatnám, de természetesen mindenkinek, frakciónként egy főnek van lehetősége kifejezni, hogy támogatja-e vagy nem. Azt, hogy Szetey államtitkár úr megszólaljon, természetesen támogatom. (Közbeszólás: Szavazzunk!)
Ki az, aki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 11 igen. Ki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Szavazás.) 8 tartózkodással 10 perccel meghosszabbítottuk a vitát. Parancsoljon, Szetey államtitkár úr először, aztán Wiener képviselő úr.
SZETEY GÁBOR kormányzati személyügyekért felelős államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Két ok miatt kértem még egyszer szót, és köszönöm szépen elnök úrnak és a bizottság tagjainak a türelmet és a figyelmet.
Annyi minden elhangzott rólam, hogy mi vagyok és mi nem. Egy picikét ezt hadd folytassam tovább! Hangsúlyozottan magyar és európai, hangsúlyozottan hívő, és egyébként hangsúlyozottan liberális szociáldemokrata politikus vagyok, aki egyetlenegy pártnak sem tagja. Ettől függetlenül az elveimből következnek nyilvánvaló gondolatok. Ha nem így lenne, akkor nem kezdtem volna bele körülbelül öt hónappal ezelőtt valamibe, amiről azért azt kell, hogy mondjam, pusztán azzal kapcsolatosan, hogy foglalkozunk vele, és abban bízva, hogy hamarosan látunk ennek valami konkrét eredményét is, azt gondolom, hogy bármilyen kérdéseket vetett fel, néha nehézséget okozott, de mindenféleképpen megérte.
Amit azonban fontosnak tartok elmondani az elhangzottakkal kapcsolatban, az az, hogy nagyon vigyázzunk olyan általános kijelentésekkel, amik például arról szólnak, hogy lehet-e ez a házasság intézménye vagy nem. Megértem és elfogadom, hogy ezzel kapcsolatosan a pártoknak nyilvánvalóan különböző álláspontjuk van, és ezt tiszteletben tartom, csak lássuk azt be - és erről Gusztos képviselő úr korábban már beszélt -, hogy ma van egy egészen egyértelmű trend a világnak abban a felében, amihez mi is szeretnénk hasonlítani; ez a nyugati világ, ez Nyugat-Európa. Szaporodnak azok a megoldási javaslatok és módszerek, ami az SZDSZ törvényjavaslatában volt benne, ahol pedig ezt nem tették még meg, gyakorlatilag a mai, számunkra igazából Európának tartott nyugati világban, de már beleértve Csehországban és Szlovákiában, nincsen olyan ország, amely a mi jelenlegi - idézőjelben - szabályozásunkhoz képest jóval előremutatóbb szabályozást nem tartalmazna.
Azt mondom, hogy az, hogy az irány erre van, mindenképpen fontos, de szerintem az is fontos, hogy olyan általános kijelentéseket, alapértelmezéseket, alapigazságokat ne tudjunk, ne mondjunk, hogy például lehet ez a házasság intézménye vagy nem. Vannak olyan országok, amelyekben kiderült már, hogy igen. Az az egy kérdés persze, hogy tart-e Magyarország itt, egy jogos és okos vita, de ettől függetlenül nem arról szól, hogy a házasság jó intézmény-e erre vagy nem, hiszen vannak országok, ahol már azt mondják, hogy ez jó intézmény, vagy az ellenkezője. Jó példa erre a spanyol példa. Spanyolországban, egy valóban mélyen katolikus országban, amikor ezt a törvényt elfogadták, 36 százalékos támogatottság mellett fogadták el. (A mikrofon recseg.) Két évvel később, látva azt, hogy az égvilágon semmilyen problémát nem generált, látva azt-
ELNÖK: Elnézést, de a telefon használata házszabályellenes, tehát legalább tegyük zsebre, mert egyébként általában bezavar a mikrofonba, úgyhogy kérném, hogy akinek folyamatosan csörög a telefonja, az vagy kapcsolja ki, vagy dobja ki az ablakon. (Derültség.)
SZETEY GÁBOR kormányzati személyügyekért felelős államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Azért hadd vigyem tovább ezt a gondolatot. Miután kiderült, hogy azok a félelmek, amelyek némiképpen ennél az asztalnál is megfogalmazódnak, mind-mind alaptalanok voltak, két évvel később ugyanebben az országban, ugyanennek az intézménynek az elfogadottsága 56 százalék volt. Tehát még egyszer: természetes, hogy különbözőféleképpen látjuk, erről szól szerintem a józan, értelmes politikai vita, csak ezeknek az úgymond alapigazságoknak a kimondásától tartózkodjunk. Ugyanígy azt gondolom, hogy annak kimondása, hogy a házasság célja a gyermek nemzése, talán némiképpen tekinthető egy nem teljesen egyértelmű alapigazságnak, vagy pedig az - még egyszer, nem vitatva, és elfogadva azt, hogy milyen döntés született itt -, hogy egyértelmű, hogy mi a kiskorú gyermek legfőbb érdeke.
Ezzel kapcsolatban csak azt az egyetlenegy kételyemet hadd fogalmazzam meg, hogy nem vagyok róla meggyőződve, hogy annak a hároméves kor feletti, esetleg valamilyen egészségi vagy más problémával szembesülő roma kisgyereknek a sorsa például, aki - hacsak valamit nem teszünk - az életét, illetve az ifjúkori életét minden bizonnyal továbbra is mindenfajta intézetben fogja letölteni, garantálva ezzel az adott gyermek számára, hogy bizony nagyon-nagyon nehéz lesz egy mindenfajta szempontból egészséges és jó életet lefolytatni, és ezzel azt gondolom, hogy a társadalom számára is problémát kreálva... Még egyszer: nem mondom azt, hogy én tudom, mi az igazság, csak azt kérem, hogy senki ne gondolja azt, hogy tudja, hogy ezekben a kérdésekben mi az igazság, és ennek alapján jussunk el odáig, hogy legyen végre lényegi előrelépés ebben a remélem, nem csak számomra fontos kérdésben is. Köszönöm szépen még egyszer, hogy meghallgattak kétszer is.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Wiener képviselő úr!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Ismételten köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Már jeleztem, hogy a legkevésbé sem tartom magam a téma szakértőjének. Gusztos Péter képviselőtársam megjegyzése késztetett arra, hogy végül is szólaljak meg: azt mondta, hogy itt többen kínosan érzik magukat. Azt szeretném jelezni, hogy én nem érzem magam kínosan, és az a véleményem, hogy teljesen normális témát tárgyalunk, aminek következtében a kínos érzésnek valóban nincs helye. Szokatlan a felvetés valóban, szokatlan a törvényjavaslat, de a történelmi változások azt mutatták, hogy minden újnak a megteremtése csak nagyon kemény politikai, társadalmi küzdelmek eredményeként lehetségesek, és az első kísérletek általában nem is szoktak eredményre vezetni, ahogy ez a mostani sem fog eredményre vezetni, tudniillik valóban fennállnak alkotmányossági problémák. Ha az 1995-ös Ab-határozatból nem is lehet teljes egyértelműséggel kiolvasni azt, ami itt a határozattal kapcsolatosan elhangzott, a legutóbbi döntésből, amely a népszavazással összefüggésben burkolt alkotmánymódosítást emlegetett, levonható az a következtetés, hogy alkotmánymódosításra is szükség lenne ahhoz, hogy itt ezt a törvényjavaslatot el lehessen fogadni, a regisztrált élettársi kapcsolatnál viszont erre nincs szükség.
Elvileg nem látnám akadályát egy ilyen jellegű alkotmánymódosításnak, de tudatában vagyok annak, és a Szocialista Párt is tudatában van annak, hogy ehhez ma alkotmányozó többség nem áll rendelkezésre, ugyanakkor jelezném, és utaltam már arra, hogy a történelmi változás nagyon komoly harcok eredményeként történt meg. Óriási felháborodás kísérte Magyarországon - és nemcsak Magyarországon - azt a koncepciót, azt a javaslatot még a XIX. században, hogy ne csak egyházi házasságot lehessen kötni; óriási harcok eredményeképpen született meg a polgári házasság intézménye, amelynek a magyar politikatörténetben döntő szerepe volt, mert ennek hatására jött létre az a Katolikus Néppárt 1895-ben, melynek ma is több utódpártjával találkozhatunk Magyarországon. Ezt megelőzően nem volt igény arra, hogy ilyen politikai erő létrejöjjön. Óriási küzdelmek előzték meg a nők választójogát, ha már a női kvóta is szóba került. Jeleznem kell, hogy az élet természetes rendjével teljesen ellentétesnek tartották azt, hogy egy nő politikai jogokkal rendelkezzen, sőt a Code Civil és más törvénykönyvek értelmében azt is, hogy egy nő egyáltalán a polgári jogokkal férje vagy apja jóváhagyása nélkül élhessen. Óriási harc előzte meg azt is, hogy a nők egyetemre járjanak; óriási harc előzte meg azt, hogy a homoszexualitást ne büntessék, hogy dekriminalizáció menjen végbe ezen a területen. Most ott tartunk, hogy elfogadható a regisztrált élettársi kapcsolat, és ebben megvan a parlamentben a többség: ezt nagy előrelépésnek kell tekinteni. Való igaz, hogy a spanyolok - ultrakatolikus ország volt valaha, ma már nem az egyébként - e téren előbbre járnak, de azért azt is meg kell jegyeznem, hogy nem mindenki szereti Spanyolországban sem José Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnököt, akinek a nevéhez fűződik ez a valóban nagy horderejű változás. Meg kell jegyeznem, hogy más országokban is - Csehország is elhangzott - ilyen irányú lépések történtek.
Még egy fontos vonatkozása van ennek a kérdésnek, ami messze nem az azonos nemű párok problémája, ez pedig az, hogy milyen mértékben avatkozzon be az állam az intim szférába, a magánszférába. Ezen a területen az a lényege az előrelépésnek, hogy felismerjük, hogy miközben döntő fontosságú lehet az állami beavatkozás a társadalmi szférában az úgynevezett polgári társadalom viszonyaiban, döntő fontosságú lehet a gazdasági viszonyokban is, bár ezt a liberálisok általában tagadják; az intim szférából az államnak valóban ki kell vonulnia, és a magánfelekre kell hagyni azt, hogy miként élnek együtt, kivéve, ha ott bűncselekmény vagy más jogsértés valósul meg. A mostani lépést úgy kell értékelnünk, hogy az állam az intim szférából egyet lépett kifelé; lehet, hogy még egyet kell később kifelé lépnie, de azt is meg kell jegyeznem, hogy maga a házasság is azt mutatja, mint jogintézmény, hogy az állam beavatkozik az intim szférába, hiszen a házasulandó felek egy állami hatóság, az anyakönyvvezető előtt teszik meg a házasságkötésre vonatkozó jognyilatkozatukat.
Jelenleg terjed Magyarországon egyébként - a konzervatív beállítottságúak nagy bánatára - az élettársi intézmény, és kezdi előzni a házasságot bizonyos fiatal korosztályokban, kitolódik a házasságkötési életkor azoknál is, akik később házasságot kötnek. Azt tudjuk tehát mondani, hogy jelen pillanatban a magyar társadalmi fejlődés ezen a szinten áll; ezt a változtatást szerintem a jelen lévő érdekképviseleti szerveknek is pozitívan kellene értékelniük, még akkor is, ha igényeik egy jó részét nem elégíti ki. Magának a családnak a funkciója azzal, hogy a család már nem termelési egység, radikálisan megváltozott, azt pedig, hogy mi a kiskorú érdeke, mindannyian másként látjuk. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? Alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Kihasználva a meghosszabbított időt - de valószínűleg hosszabbításra lesz majd szükség -, én egy jelentős és érzékelhető ellentmondásra szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét az SZDSZ különböző kérdésekhez való hozzáállása tekintetében.
Miközben az egyik törvényjavaslatban az SZDSZ tulajdonképpen az ember és ember közötti különbséget el akarja törölni, a másikban pontosan a fordítottja történik. A női kvótával kapcsolatosan megjelenik egyfajta hozzáállás, az ember és ember közötti különbségtétel, illetve a diszkriminációk megszüntetése, és ebben a törvényjavaslatban egy teljesen más hozzáállás. Azt gondolom, hogy ez egy eléggé kézzel fogható és érzékelhető ellentmondás, és jó lenne, ha ezt valamilyen úton-módon az SZDSZ is átgondolná a maga szempontjából és a saját soraiban.
Csatlakoznék Wiener képviselő úrhoz egy mondatban, nyilván tiszteletben tartva az ő véleményét, és mindig is tiszteletben szoktuk tartani, amikor hosszadalmasan a háttér-feltételrendszert is kifejti (Fogarasiné Deák Valéria: Nem hosszadalmasan: alaposan.), vagy hosszabban, alaposabban - így van. Én úgy gondolom "az intim szférába az állam beavatkozik-e", vagy "lassan most már kivonulóban van" kérdéssel kapcsolatban, hogy szerintem azért elég egyértelmű az alkotmányos helyzet ma Magyarországon. Nem gondolom, hogy az állam abba beleavatkozik, hogy ki, kivel, hogyan, mikor, milyen módon és hol él együtt. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból semmiféle alkotmányos probléma nincsen Magyarországon, az állam nem avatkozik bele senkinek a magánéletébe. A házasság intézményéről beszélgetünk, és a házasság intézményéről szól, azt gondolom, ez a vita. Miért akarnak, miért ragaszkodnak - inkább így fogalmazom - a házasság intézményéhez azok a különböző kapcsolatban élő emberek, akiknek most tulajdonképpen az érdeke megjelenik ebben a törvényjavaslatban? Tehát azt gondolom, hogy az a fajta fejtegetés, amit Wiener képviselő úr elmondott, mindenféleképpen abba az irányba visz bennünket, hogy van másfajta megoldás, és van más jogi megoldás is. Mi éppen arról beszéltünk, hogy a házasság intézményével összefüggésében nem tartjuk jónak, ha ebbe az irányba megy a vita vagy a dialógus. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs ügyrendi javaslat, akkor a vitát lezárom, és lehetősége van az előterjesztőnek, illetve a minisztérium képviselőjének reagálni. Sándor Klára jelezte, hogy ő fog reagálni. Parancsoljon, képviselő asszony!
Dr. Sándor Klára előterjesztő zárszava
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Próbálom néhány pontban összefoglalni azokat a válaszokat, amelyeket egyébként egyenként adnék a bizottság tagjainak.
Elsőként a kormány képviselőjét, pontosabban a minisztérium képviselőjét hallottuk, hiszen kormányálláspont eszerint nincs még a kérdésben. Azt veszem észre, és ennek nem örülök különösebben, hogy a kormány mintha újabban emberi jogi kérdésekben kissé bátortalan lenne. Azért mondom ezt, mert nyáron, még szintén az általunk benyújtott női kvóta javaslatot mutatta be New Yorkban az ENSZ-nek, most pedig azt hallottuk, néhány hete, hogy nem tudja, hogy mi az álláspontja. Nem új ez a kérdés, nem először került ki a magyar társadalomba. Én nem azt várom a magyar kormánytól, hogy azt mondja, hogy nincs erről álláspontja. Azt sem várom egyébként, hogy egy nem is létező alkotmánybírósági döntésre hivatkozzon, azt meg végképp nem szeretném, ha pragmatikus okokra hivatkoznánk, akár erről a kérdésről, akár más kérdésről van szó.
Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos érvekre áttérve: az Alkotmánybíróság érvelésének csúcseleme az, hogy a magyar kultúra és hagyomány szerint a házasság egy férfi és egy nő között köttetik. (Közbeszólás: Általában.) Többen mondták ma már, vagy legalábbis itt mi beszéltünk egymással erről, de mindenképpen azt gondolom, hogy ha a hagyományra és a kultúrára hivatkoznánk, akkor akár még a nemesség is visszaállítható lenne, sőt, visszamehetnénk az Urál hegység déli lábához, ahonnan a magyar törzsek elindultak. Ez a legkorábbi pont, ameddig időben vissza tudunk menni, a hagyományok alapján. Azt gondolom, hogy akkor nem lenne persze a nőknek nemcsak választójoguk, de nem lehetne önálló bankszámlájuk, nem ülhetnének itt a parlamentben, és így tovább. Én nem gondolom a XXI. században racionális érvelésnek azt, hogy a kultúrára és a hagyományra hivatkozva emberi jogokat sértünk. A kettő ilyetén módon nem- Hagyomány volt a halálbüntetés is, mégis eltöröltük, mert úgy ítéltük jónak és helyesnek.
Konzervatív politikustársaimat nem akarnám meggyőzni arról - bár örülnék neki, ha ez történne -, hogy támogassák ezt a javaslatot. Azért nem, mert tiszteletben tartom a hitüket, ha hívők, és tiszteletben tartom azt a politikai ideológiát, amit képviselnek. Tudok ugyan családcentrikus, és a konzervatív gondolkodáshoz az én tudomásom szerint közelálló érveket mondani, most ezért szeretném elmondani, mert ha nem is akarom, de hátha sikerül meggyőznöm, legalábbis egy pontig.
Azt gondolom, hogy a gyerek érdeke, elsődleges érdeke az, hogy szerető családban nőjön fel, és a szerető család ma már bizony akár lehet egy anyuka, de lehet egy anyuka és egy testvér, és egy nagymama, és sajnos sok minden lehet egy szerető család. Nem szerető család az, ahol heteroszexuális, egyébként házasságban élő, ne adj' isten, templomban esküdött párok bántalmazzák a gyerekeket, és erőszakolják folyamatosan akár a lány-, akár a fiúgyereket. Nem szerető család az, ahol jómódú a család, nem bántalmazzák, de nem is törődnek a gyerekkel, és így tovább. Semmiképpen nem a gyerek érdeke az, hogy állami gondozásban nőjön fel. Nem lehet olyan jó állami gondozást létrehozni, hogy az felvegye a versenyt egy kapcsolattal, akár egyedülállóról, akár nőről, akár férfiról, akár heteroszexuális, akár homoszexuális párról van szó; nem lehet olyan állami gondozást létrehozni, amely azonos biztonságot, szeretetet, kiegyensúlyozottságot biztosíthatna a gyereknek, ha az egy szerető család, amiben felnő.
Nem szeretnék ezzel sokat foglalkozni, azt gondolom, hogy a vitát így is túlságosan félrevitte - nem tudom pontosan a nevét, ezért elnézést kérek-
ELNÖK: Életvédő Fórum.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Életvédő Fórum, köszönöm szépen, elnök úr. Tehát az Életvédő Fórum képviselője szerint a házasság kizárólagos célja a gyermeknemzés. Ezzel elviccelgethetnénk, bár én nem szeretnék ezzel a kijelentéssel elviccelgetni, annál is inkább, mert ebből az okfejtésből az is következne, hogy ha rájönnek, hogy egy kapcsolatban az egyik fél - akár a nő, akár a férfi - meddő, akkor kötelező lenne elválni, merthogy a házasság egyetlen a célja a gyermeknemzés, és így tudjuk, hogy az a fél már nem is házasodhatna újból. Azt gondolom, hogy ez olyan veszélyes érvelés, ami, amellett, hogy szerintem tarthatatlan, nem használható érvként. (Zaj, közbeszólások.)
További- Én egy következményt mondtam, egy logikai következtetést mondtam. (Közbeszólás: Igen? - Folyamatos közbeszólások.) Igen.
Tudok egy olyan, konzervatívakhoz szerintem közelálló érvet mondani, ami egyébként- Azért mondtam, hogy konzervatívakhoz közelálló, mert szinte minden demokratikus párt értékrendjében szerepel a családcentrikusság, és egyébként az emberi méltóság és az emberiesség, a szeretet. Nem itt van talán a helye annak, de ezt nem minősítésként mondom, hanem még majd nyilván bővebben visszatérek egy másik törvényjavaslat vitájában ehhez, hogy a nőkkel és a melegekkel hogyan bánik akár az SZDSZ, és a gondolkodásában hogyan jelenik ez meg. Azt tudnám mondani, hogy egy kicsit fordított a helyzet a melegekkel és a leszbikusokkal, mint a nőkkel. A nőket a magyar kultúra elvben ajnározza, elvben tiszteli, de ha egy konkrét nő megjelenik, és azt mondja, hogy jó, akkor én most főnök szeretnék lenni, mert megvannak a képességeim, akkor mindent megtesz ez a társadalom, hogy ez lehetőleg minél kevésbé sikerüljön.
Azt tapasztalom viszont, hogy amikor a melegekről és a leszbikusokról beszélnek, sokan azt úgy teszik, hogy nem ismernek meleg és leszbikus párokat. Nem tudják, hogy ezek az emberek hogyan élnek, hogy ugyanolyanok, mint mi, hogy ugyanolyanok, mint az a 89-90 százalék, aki nem homoszexuális, és hogy ugyanúgy vannak közöttük jók, rosszak, csapodárok és hűségesek, mint a heteroszexuálisak között. Nem gondolom, hogy emberi méltóságukban kellene őket megalázni azért, mert mások, mint mi. És ha komolyan vesszük az orvostudomány utóbbi 20-30 évben megszületett eredményeit, akkor azt kell mondanunk - és most talán keményen hangzik, amit mondok, de arra kérek mindenkit, hogy gondolja végig, hogy mit mondok -, akkor ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a szőkék és a kék szeműek - most nem akarom mondani, hogy jobbak vagy rosszabbak, de - mások, mint a többiek. Tehát egyszerűen genetikai adottságokról van szó. Az rossz hagyomány, hogy ezt büntetjük és elítéljük, és elzárkózunk tőle; éppen itt az ideje, hogy véget vessünk ennek.
Még egyszer visszatérnék tehát arra, hogy azt gondolom, hogy ha azt követelné bárki, hogy az egyházaknak legyen kötelező kiszolgáltatni a házasság szentségét azoknak, akik ezt kérik, akár heteroszexuális, akár homoszexuális kapcsolatban élnek, akkor az elsők között lennék, aki ez ellen fellázadna, hiszen a vallásszabadság részeként semmilyen egyházat, semmilyen tabut, semmilyen vallásos embert nem lehet arra kötelezni, hogy ő a hitének megfelelően házasságot kössön azok között, akik az ő hitébe, vallásába nem férnek bele. A házasság nemcsak egy vallási intézmény, hanem egy jogi intézmény is, és ebben a minőségében viszont minden magyar állampolgárt egyformán illet meg. Ezért gondoltuk mi azt, hogy nem adhatjuk alább a házasságnál.
Tehát minden olyan megkötés, amit itt az MSZP képviselői, és Wiener képviselő úr külön is mondott, hogy a magyar társadalom még nem érett meg rá- Képviselő Úr! A magyar társadalom ma sem érett a halálbüntetés eltörlésére, de eltöröltük, és helyes volt. Emberi jogi kérdésekben nem hivatkozhatunk arra, hogy ha az emberek rosszul gondolják, akkor gondoljuk mi is rosszul! Sok mindenben lehet, sőt kell érzékenynek lenni egy politikusnak arra, hogy a választók mit gondolnak, de emberi jogi kérdésekben, ennél, azt gondolom, magasabb rendű szempontoknak kell érvényesülniük, olyan szempontoknak, amiket egyébként, ha átgondolnak az emberek, akkor ők is meg fogják érteni. Ha bemutatunk nekik egy egyébként nagyon példamutatóan élő meleg vagy leszbikus párt, és tudják, hogy hogyan élnek heteroszexuális párok százezrei vagy milliói, akkor azt is fogják tudni, hogy mi a különbség, és miről beszélünk. Nem mondjuk, hogy egyházi intézmény, nem is mondhatjuk, és senkinek nem áll szándékában, de a házasság polgári intézményét pedig érthetetlennek tartom, hogy őszinte legyek, hogy egy szociáldemokrata párt miért nem tudja támogatni, amelynek olyan típusú ideológiai korlátai, mint a konzervatív pártoknak, nincsenek.
Mivel ez egy feles törvény, azt kérem az MSZP képviselőitől elsősorban, hogy gondolják át azt, hogy nem akarják-e ebben és másban is, amire majd később térek vissza, a spanyol példát követni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor az eredeti megállapodásnak azt a részét nem módosítottuk, azt hiszem, hogy a támogató és az ellenző szervezeteknek négy-négy perc áll rendelkezésére. Nem tudom, hogy a támogató szervezetek közül ki kívánja ezt a négy percet igénybe venni. (Jelzésre:) Tegye meg, hogy helyet foglal az asztal végén!
DR. RAKACZKI HAJNALKA ügyvéd (Háttér Társaság a Melegekért): Rakaczki Hajnalka vagyok, ügyvéd, és a Háttér Társaság jogi képviselője. Köszönöm szépen a lehetőséget. Először is tisztában vagyok azzal, hogy nem volt illendő, hogy a kormány képviselőjét megszólítottam a bizottsági ülésen, de úgy gondoltam, hogy arra a felvetésre, ami itt elhangzott, itt volt a lehetőség, hogy reagáljak. Nagyon sok érv elhangzott, és az előttem szólók már megerősítették az én érveimet. Azt tudom elmondani, hogy a legfontosabb érv a jogegyenlőség mellett az, hogy álláspontunk szerint alapvető emberi jogok például az erkölcs nevében nem korlátozhatóak.
Érvként hangzott el, hogy a társadalom még nem érett meg erre. Szociológusokkal egyetértésben mi úgy látjuk, hogy igazából a mai napig nem készült a jogalkotást megelőzően olyan társadalmi hatásvizsgálat vagy szociológiai kutatás, ami az érintett 5-10 százalékos lakosságot megkérdezte volna arról, hogy ők egyáltalán mit várnak ettől a szabályozástól, és mi az ő elvárásuk a jogalkotóktól. Én azt gondolom, hogy általánosságban elmondható - mint ahogy a halálbüntetés kapcsán is elmondta az előttem szóló -, hogy nem lehet úgymond megszavaztatni a nem érett társadalmat arról, hogy mi legyen ennek a jogegyenlőtlenségi helyzetnek a megoldása. Természetesen, ahogy az előttem szóló, azt hiszem, az MSZP részéről egy képviselő úr elmondta, nem arról van szó, hogy mi ne volnánk elégedettek ahhoz képest, hogy most van egy fakultatív élettársi kapcsolat, ami gyakorlatilag egy üres jogintézmény a hatályos Ptk. szerint, és nem biztosít a házassághoz fűzött joghatások közül megfelelőeket az élettársak számára. Nem arról van tehát szó, hogy mi nem örülnénk egy köztes állapotnak, ami a bejegyzett élettársi kapcsolatot jelenti, és amit most az Igazságügyi Minisztérium képviselője is elmondott, miszerint ezt támogatnák, nagyon is örülnénk ennek, de a célunk mégis a teljes jogegyenlőség megteremtése.
Azt gondoljuk, hogyha mondhatok ilyet a jogalkotó helyett, hogyha bevezetjük az új jogintézményt, egy szociológus kollégám készített erről egy nagyon jó összeállítást, amiben leírja, hogyha például a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét bevezetjük, akkor több száz jogszabályt, rendeletet, törvényt és jogszabályhelyet kell megváltoztatni emiatt, míg a házasság szóval maga a jogalkotás és a jogszabály-módosítás is könnyebb volna, ugyanis csak néhány helyen kellene korrigálni a rendelkezésünkre álló szabályozást. Többször elhangzott, hogy módosítások szükségesek, esetleg az alkotmányt is lehetne módosítani. Én azt gondolom, hogy az a feladatunk, hogyha megköveteli a helyzet és az élet - ahogy az alkotmánybírósági határozatra is nagyon sokszor hivatkoztunk ma, ma már nem ugyanaz a helyzet, ami 1995-ben volt -, hogy követnünk kellene a nemzetközi trendeket; ez persze nem kötelező, de megfontolandó.
Ha megengednek egy személyes megjegyzést, egy évvel ezelőtt voltam Brüsszelben, ahol az ottani szocialista frakció tartott egy nemzetközi konferenciát a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű emberek jogegyenlőtlenségeinek megszüntetéséről. Akkor ott ígéret hangzott el arra, hogy megvizsgálják ennek lehetőségét; ha máshogy nem megy, akkor persze ehhez keretjogszabályt kell módosítani, és megvannak az EU-ban a szabályozási rendszerek és a szabályalkotás megfelelő folyamatai, de kiüresedett az a jogszabály, ami most van Magyarországon. Minimum egy bejegyzett élettársi kapcsolattal üdvözölnénk természetesen ezt megváltoztatni, de a legszebb az lenne, ha megnyílna a házasság intézménye az azonos neműek részére is. Ezzel nem venne el jogokat a már meglévő, különnemű párok által megköthető házasságtól, csak lehetőség lenne arra, hogy aki szeretné, az megtehesse ezt a lépést. Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Semmifajta udvariatlanságot nem követett el; én követtem el, amikor nem adtam szót a minisztérium képviselőjének. Hadd pótoljam ezt, és utána meghallgatjuk a másik felet is.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (IRM) válaszai
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tulajdonképpen akkor reagálni tudtam volna az újabb felszólítást megelőzően Hajnalka szavaira; ennyi történt mindössze, hogy itt néhány mondattal később teszem ezt meg. Amit hiányolt, hogy hol van az a nagy nyilvánosság előtti tervezet, amit egy korábbi alkalommal említettem: ez a tervezet maga az új polgári törvénykönyv tervezete, ami a múlt hét óta hozzáférhető az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján, és rendelkezésre áll bárki számára, hogy azt észrevételezze, valamint számos szervezetnek megküldtük közvetlenül is. Ahogy itt hallgattam a támogató és ellenző érdekképviseletek, egyesületek listáját, azt hiszem, hogy szinte mindenkinek megküldtük közvetlenül is azt a levelet, amiben felkértük az érintett szervezeteket, hogy tegyék meg a véleményüket a polgári törvénykönyv egészére, valamint ezen belül az őket leginkább érdeklő részre vonatkozóan is.
Ez a tervezet kétségtelenül a regisztrált élettársi kapcsolatról szól és nem a házasságról. Ennek az az alapja, hogy amikor még ez az előző konferencia volt, akkor még, hogy így mondjam, párhuzamosan futott a kétféle alternatíva. Időközben többek között az Alkotmánybíróság újabb döntése egyértelművé tette számunkra azt, hogy a szabályozásnak sokkal nagyobb esélye van abban az esetben, ha a regisztrált élettársi kapcsolat kodifikációja irányába indulunk el, ezért ezt tartalmazza az a tervezet, amit, hangsúlyozom, a minisztérium honlapján olvasni lehet, és közvetlenül is felhívtuk az észrevételezésre az érintett szervezeteket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Rakaczki Hajnalka közbeszólása.) Azt közölte, ha jól hallottam, hogy el fogják készíteni, és benyújtják az ezzel kapcsolatos javaslatukat.
DR. RAKACZKI HAJNALKA ügyvéd (Háttér Társaság a Melegekért): Nagyon szépen köszönöm a főosztályvezető asszony válaszát. Ismerjük az új tervezetet, amire az Igazságügyi Minisztérium képviselője utalt. A kérdésem arra vonatkozott, hogy hol maradt a széles körű hatásvizsgálat.
ELNÖK: Akkor majdnem jól hallottam; köszönöm szépen. Zlinszky János alkotmánybíró!
Dr. Zlinszky János alkotmányjogász szóbeli kiegészítése
DR. ZLINSZKY JÁNOS alkotmányjogász: Tisztelt Képviselő Urak! Nagyon röviden néhány, alkotmánnyal is összefüggő ténykérdésre szeretnék utalni. A javaslat véleményem szerint a szabadság fogalmát értelmezi. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindent szabad és mindent lehet, főleg nem az alkotmányos szabadság, hanem azt, hogy a személyes autonómiában bizonyos területeken az emberi cselekvés jogi akadályokba nem ütközik, vagy - egyúttal alapjogot képező szabadság esetén - jogi támogatást élvez. Ettől függetlenül az ember akár a fizikai, akár a kémiai, akár a biológiai törvényszerűségeknek alá van vetve, és ezeket semmiféle jog vagy szabadság nem tudja feloldani: ilyen biológiai tény az, hogy az ember kétnemű. Ennek vannak különböző vonatkozásai, ezt törvénnyel nem lehet megszüntetni; lehet figyelmen kívül hagyni, lehet vele visszaélni, de a társadalmi méretű visszaélések általában visszaütnek.
Az alkotmány értékorientált, és ennek során a társadalom fennmaradását is értéknek tekinti, és általában az életet is értéknek tekinti. Való igaz, hogy az emberi méltóságot is értéknek tekinti, és ott, ahol ezt szükséges egyeztetni, ott egyeztetni kell. Ezért van az, hogy az Alkotmánybíróság megfogalmazta: a házasságot kétnemű emberek életközösségének tekinti, amelyből származhat a következő generáció, és nem kíván itt részletekbe belemenni - meddőségbe, ebbe, abba -, éppen azért, mert a magánszféra intimitását a jog lehetőleg ne érintse. De azért ezt a tényt, hogy ma az alkotmány házasság alatt olyan kapcsolatot ért, amely többek között a társadalom és a következő nemzedék fenntartására is irányulhat, ezt az Alkotmánybíróság többszörösen rögzítette.
Ha ez így van, akkor az egynemű személyek bármilyen mély érzelmi közössége ennek a biológiai ténynek nem felel meg. Az a javaslat, ami itt közben elhangzott, hogy ha ebben a majdan keletkezendő házasságban élő nők egyikének gyermeke születik, akkor az egyenlőség miatt a másik nőt apasági vélelemben kell részesíteni (Közbeszólás: Szülői!), az ennek a biológiai- A másikat apának! Az egyiknek születik gyermeke, és a másikat illeti az apaság vélelme, mert a házastárs apának tekintendő. Nyilvánvaló, hogy ez a jog alapvető igazságtartalmával ellenkezik, merthogy így biztos nincs, az tény.
Azért az is alkotmányos elv, hogy a jog, még ha alternatívákat el is fogadhat, de nyilvánvaló, ténybeli igazságokkal szembe nem fordulhat, fikciót nincs értelme belevinni.
Tehát az alkotmány értékrendje, amikor a házasságot támogatja az intim kapcsolatok közül, akkor ezt, az élet továbbadására való értékszempontot támogatja.
Hadd hívjam fel a figyelmet, úgy is, mint a TTK szerkesztőbizottságának tagja, hogy ebből a szempontból a regisztrált élettársi kapcsolat nem segít rajtuk, mert a regisztrált élettársi kapcsolat regisztrálása éppen azt szolgálná, hogy az élettársi kapcsolatból netán születő gyermeknek hasonló módon regisztrált családja legyen, mint a házasságként nyilvántartottból. Ezen a problémán, amit ez a törvényjavaslat tárgyal, az a javaslat segíthetne, amit Gusztos képviselő úr felvetett, hogy létesítünk egy intézményt ilyen érzelmi kapcsolatban élő személyek számára, és annak adunk egy nevet, és azt a nevet akár nyilván is tartjuk, különböző lehetőségeket adunk nekik. A jog tág ebből a szempontból, megadhatja ezeket a jogi lehetőségeket, de nem lehet valamit, aminek egyszer neve van, és nyilvánvalóan nem az, mint amiről szó van, valami egészen másnak nevezni. Ezt nem lehet jogilag megtenni.
Ebből a szempontból hadd mondjak még annyit, hogy véleményem szerint azért ez a javaslat eltévesztette a törvényhozási szintet. Itt alkotmánymódosítási javaslatot kellett volna először beadni, ez egészen nyilvánvaló, és az alkotmánymódosítás és az alkotmányozó szerep az Országgyűlésben egy más szerep, mint a törvényhozói. Tehát amennyiben így gondolják, akik ezt az álláspontot képviselik, akkor alkotmányt kellett volna módosítani. Véleményem szerint az alkotmánymódosítás éppen ezért nem fog átmenni, mert a terminológia más. A törvényhozó megtehetné azt, hogy ennek az érzelmi kapcsolatnak a hivatalos elfogadtatásához ad egy más nevet, nem házasságnak hívja, hanem valami másnak. Erre be lehet nyújtani törvényjavaslatot, ez nem sérti az alkotmány célját és értéktartalmát. Kérdés, hogy hogyan találkozik különböző szempontokkal, de nem kétséges az, hogy van ilyen tendencia ma a jog fejlődésében.
Azonban maga a javaslat, ha nem alkotmánymódosítási javaslat kíséri, akkor véleményem szerint eleve nem tűzhető műsorra, mert egész nyilvánvaló, hogy az alkotmányos tételekkel szembe megy, és így, ahogy be van adva, egy fogalmi ellentmondást tartalmaz. Ha nem férfi és nő, elvileg gyermeket is létrehozható kapcsolatáról van szó, akkor az nem házasság a mai jognyelv szerint. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A szavazás ideje jött el. Gondolom, egyben lehet szavazni a két dologról. (Jelzésre:) Nem lehet. Először a tárgysorozatba-vételről szavazunk, aztán természetesen arról, hogy alkalmas vagy nem alkalmas általános vitára, attól függően, hogy milyen lesz a döntés.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
Tehát a kérdésem az, hogy ki támogatja a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 2 igen. Nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 8 tartózkodás.
A bizottság többsége nem támogatta a tárgysorozatba-vételt, úgyhogy a második része a kérdésnek, az általános vitára való alkalmasság elesik.
Szeretném megköszönni mindenkinek, aki megjelent, és azért talán annyit elnöki minőségemben hadd mondjak, hogy a kínosság semmifajta vonatkozásban nem vonatkozik a témára, a politikai környezetre vonatkozott, de ezt most már nem fejteném ki, mert nem akarok visszaélni elnöki jogkörömmel.
Szeretném megköszönni a szervezetek képviselőinek, hogy eljöttek, és azt gondolom, van lehetőség máskor is erre, hogy kifejtsék a véleményüket, és bombázzanak bennünket a javaslataikkal. Köszönöm szépen. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Ha megengedik képviselőtársaim, egy mondatban elmondanám a 2. pontot, utána tartunk három perc szünetet. (Folyamatos zaj.) Szeretnék egy mondatot mondani. (Szászfalvi László a távozók felé: Elnézést! Folytatódik a bizottsági ülés!) Gusztos képviselő úr, ha megtenné, hogy marad még egy percre, mert szükség van a támogatására.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
(Bizottsági önálló indítvány)
Az országos kisebbségi önkormányzatok azt kérik tőlünk, mint bizottságtól, hogy nyújtsunk be egy olyan módosító javaslatot, hogy ők ne központi költségvetési szerv legyenek, hanem csak költségvetési szerv, mert nem tudják teljesíteni ezt a feltételt. Nem tudjuk megtenni ezt a módosító javaslatot, mert nincs megnyitva ez a hely, de egyébként a kormány, illetve a minisztérium alapvetően támogatja azt, hogy módosuljon, ez a "központi" szó kikerüljön a törvényjavaslatból. Az egyetlen megoldás, a minisztérium is támogatja ezt, hogy önálló, ötpárti törvényjavaslatot nyújtunk be, ami egyetlenegy szó megváltoztatását javasolja, én ezt kezdeményezném. Ott van a normaszöveg mindenkinél. Arra kérem mind a Szocialista Párt, mind a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőit, hogy gondolják át, hogy tudják-e ezt így támogatni, és a minisztérium azt ígérte, hogy amennyiben a költségvetési bizottság és mi együtt ezt beadjuk, ötpárti konszenzussal, akkor el fogja fogadni ezt a javaslatot. Tehát ezt az információt megadva kérem, hogy döntsenek a frakciók arról, hogy hogyan állnak ehhez hozzá.
Most pedig három perc szünetet tartunk.
(Szünet: 14.57-15.11
(Az elnöklést Fogarasiné Deák Valéria, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a bizottság ülését. Elnök úr megbízásából, felkérésére a továbbiakban én vezetem az ülést.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
A 3. napirendi pontunk következik, ami a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról szóló döntéshozatalt jelenti, természetesen a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról.
Tisztelettel köszöntöm a kormány, az előterjesztő képviseletében - nem tudom, hogy milyen sorrendben illik mondanom, a hölgyet illik előbb mondani természetesen - dr. Somogyi Andreát, a Pénzügyminisztérium szakmai tanácsadóját, dr. György István főtanácsos urat, és Árok Szabolcs tanácsost! Tisztelettel üdvözlöm önöket, és előre is köszönöm a segítségüket.
Azt szeretném javasolni a tisztelt bizottságnak, hogy a szavazás elkezdése előtt, ami egy elég hosszú szavazás, állapodjunk meg abban, hogy milyen gyakorlatot követünk. Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően kérem minden képviselőtársamat, hogy maradhassunk abban, hogy kizárólag az ajánlási pontot, tehát a számot mondom, és ne kelljen az előterjesztők nevét is felsorolni, hiszen mindenkinek a kezében ott van az ajánlás, és így figyelemmel tudják kísérni a szavazás menetét. Ezen túlmenően pedig azt szeretném javasolni - ez is az elmúlt év és az évek gyakorlata volt -, hogy amennyiben kialakul az, hogy milyenek a szavazatarányok, és látjuk azt, hogy az ellenzéki és a kormánypárti oldalon hány szavazat van jelen, idézőjelben, akkor ne számoljunk egyenként minden esetben, hanem én a szavazatarány szerint mondom a döntéseket. Abban az esetben, ha ettől eltérő a képviselő hölgyek és urak szándéka, azt szíveskedjenek jelezni, és akkor természetesen eszerint járunk el. Még egy dolgot szeretnék mondani, hogy alapjáraton csak azt kérdezzük tisztelettel a kormány képviselőitől, hogy a kormány támogatja-e vagy sem a módosító javaslatokat, és csak akkor kérünk bővebb indoklást az egyszavas válasznál, ha ezt a bizottság tagjai közül bárki igényli. (Pettkó András: Nincsen sorom, hogy miről szavazunk.) Ez három szép vaskos kötet. Kérem tisztelettel, hogy pótoljuk ezt a hiányosságot, és Pettkó András képviselő úr előtt is ott lesz az ajánlás.
Kérdezem tisztelettel, hogy a bizottság tagjai elfogadják-e ezt, hogy így folytassuk a szavazást? (Nincs ellenvetés.) Akkor neki is indulhatunk.
Az első módosító javaslat az ajánlás 2. pontja a 3. oldalon. Kormányálláspont?
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait! Az előterjesztő nem támogatja a 2. ajánlási pont alatti módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság?
Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
Akkor tehát 9:10 az az arány, amit ezentúl követünk, ha valaki másképp nem jelzi.
A következő a 6. pont, Pettkó András módosító javaslata. Kormány?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja.
A következő a 7.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja.
8.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja.
A következő a 10. és a hozzá kapcsolódó módosító javaslatok.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja.
14.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja.
17.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja.
Következik a 19. és a hozzá kapcsolódó módosító javaslat
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? ((Szavazás.) Aki nem támogatja? (Szavazás.)
A bizottság 1 igen szavazattal nem támogatja, tehát egyharmad sem támogatja.
Következik a 20. és a hozzá kapcsolódó 21. módosító indítvány.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja.
A 22. a következő, amihez vannak kapcsolódók. Kormány?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja; egyharmada támogatja, de ezt nem mondom, mert ez a számokból kiderül.
A 23. a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság nem támogatja.
A 24. a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság 9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 25. a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
26.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
27.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 28. a következő, amelyhez nagyon sok kapcsolódik, de ez olvasható.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 29. a következő a 12. oldalon, sok kapcsolódóval.
Kormány?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 30. a következő, ha jól látom, ugyancsak több kapcsolódóval.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 37-es a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Ezt támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 38-as?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 39-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 40-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 41-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 42-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 43-as következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 44-es következik. Ez a 17. oldalon van, hogy tudják követni képviselőtársaim.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 45-ös következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 46-os következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 47-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 48-as következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 49-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
Az 50-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
Az 51-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Ezt támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
Az 56-os a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
Az 57-es következik, másokkal együtt, és a 22. oldalon tartunk.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
Az 58-as a következő.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm.
A 61-es a következő.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 62-es a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 79-es a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 tartózkodással és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A következő a 90-es.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 91-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 92-es a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 94-es a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
Most egy pillanat türelmet kérek, mert nálam 278. a következő, ami azt jelenti, hogy nagyot kell ugrani. Pettkó András képviselő úr kért szót. Parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Ebben az országgyűlési ciklusban sajnos egy képviselő csak egy bizottságnak a tagja, ezért nekem vannak olyan javaslataim, amiket átugranánk. Ha lehet, szeretném, ha a bizottság szavazna a 212., 213., 214., 215., 216. javaslatokról.
ELNÖK: Képviselő Úr! A következőt szeretném kérni: egy kicsit lassabban mondja a számokat, mert lehet, hogy valahol a lába benne van. (Az elnök a bizottság főtanácsadójával egyeztet.) Ez a lába, arról már szavaztunk, vagy később fogunk szavazni. (Zaj.)
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bocsánatot kérek, de nekem is meg kell keresnem- Ez már a második kötet, ugye? (Jelzésre:) Nem, a 102. oldalon van. Most már én is megtaláltam.
A 278-asnál tartunk. Megtalálták-e tisztelt képviselőtársaim? (Többen: Igen.) Kormány álláspontja?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 279-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 279 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja. (Derültség.) Most megállok egy kicsit! 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 280-as következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 282-es következik, vagyis a 281-es, kettőt léptem.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 282-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 283-as következik. (Farkas Flórián: Ezt ugye támogatják?)
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 284-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 285-ös következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 286-os következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 290-es következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
A 298-as a következő, a 109. oldalon, ha figyelemmel kísérik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem szavazattal nem támogatja.
Megint ugrunk, a 333-as következik, ami a 121. oldalon található. Kormány?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen és 10 nem- (Pettkó András: Csak 8! Én nemmel szavazok!) 8 igen és 11 nem szavazattal nem támogatja.
334.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
336.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
338.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Pettkó András: Szabad feltenni olyan kérdést, hogy miért nem?) Természetesen. Pettkó András képviselő urat illeti a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Herényi Károly és Gyenesei István képviselőtársaim módosító javaslatáról van szó, amely 20 millió forintot juttatna a roma labdarúgó-válogatott számára.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Két indok van. Az egyik, hogy a hátrányos helyzetűek számára, illetve a kisebbségi sporttevékenységre a szabadidősport előirányzaton mindig rendelkezésre állnak források - van is olyan, hogy hátrányos helyzetűek sporttevékenységének támogatása -, másrészt pedig a lába, tehát a kormányzati kommunikációból von el forrásokat, amely a lakosság tájékoztatására szolgál, Az Új Magyarország kormányprogram végrehajtásáról, illetőleg az egészségügyi és oktatási reformok végrehajtásáról. Emiatt nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazhatunk, tisztelt bizottság? A 338. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot a kormány nem támogatja.
A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
339.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 437. a következő a 161. oldalon.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
438.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
443.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Kérdezem Gusztos képviselő urat. Ez a 163. oldalon szereplő módosító javaslat, amit Laboda Gábor képviselő úr nyújtott be. (Donáth László: Éljenek a rabok! Megadjuk! - Derültség.) Úgy tudjuk, hogy a frakció támogatta, a szocialista képviselők támogatják.
A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 9 tartózkodással a bizottság nem támogatja.
A következő a 472. Kormány?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A következő az 511. Kormányálláspont?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel a bizottság nem támogatja.
512.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
513.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
514.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
517.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
523.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Pettkó András képviselő úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Az előző évi költségvetésben nem volt benne... (A mikrofon cseng.) Pont az informatikáról szeretnék beszélni, hogy az informatikai civil szervezeteknek ez milyen sokat ártana, és pont akkor gerjedt be a mikrofon. Én azt gondolom, hogy ez a 100 millió forint, amivel az információs társadalom kiépítését támogatni szeretnénk, a civil szervezetek megerősítése nagyon fontos dolog. Minden politikai párt - mind Medgyessy Péter, mind Gyurcsány Ferenc - elmondta, hogy milyen fontos a XXI. század technikája; ezeknek a civil szervezeteknek a támogatása is fontos, legalább annyira, mint a zöldszervezetek vagy az egészségügyi civil szervezetek támogatása, mert ők máshonnan nem tudnak pályázati pénzt kapni.
Ennek két technikája van: vagy igazságosan a tíz legnagyobbnak adunk fejenként 10-10 milliót, vagy ahogy ez régebben is működött, a miniszter úr egy pályázat formájában ossza szét ezt a 100 millió forintot; a Gazdasági Minisztériumról van szó, mivel most már nincs is informatikai minisztérium. Kérem a civil bizottság tagjait, hogy támogassák a civil szervezetek számára a támogatási összeget. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 523. ajánlási pontnál tartunk, amelyet a kormány nem támogat. Kérdezem a bizottság tagjait. (Farkas Flórián: Nagyon meggyőző voltál! - Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel a bizottság nem támogatja.
Az 541. a következő, új kötet, 199. oldal. Kormány?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
542.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
543.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
544.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
545.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
548.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
549.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
551.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
552.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
555., 204. oldal.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
556.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
557.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
558.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
559.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
8 igennel és 11 nemmel nem támogatja.
A 738. következik a 270. oldalon.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 751. a következő. Kormány álláspontja?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
758.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
762.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
765.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
767. Kormány álláspontja?
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
768.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
769.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Donáth László képviselő úrnak adom meg a szót.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelettel egy indokolást szeretnék kérni. Ez a MAZSÖK támogatása, amit képviselőtársaim indítványoztak.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Az Oktatási Minisztérium igazgatása 2008. évi előirányzata jelentősen, 5 százalékkal csökkent a 2007. évihez képest, a további csökkentés az intézmény működésének veszélyeztetésével járna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? Donáth képviselő úr.
DONÁTH LÁSZLÓ (SZDSZ): Az indokolás rendkívül korrekt és pontos, de nem értek egyet vele, és nem is tudom elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazhatunk! A 769-es módosító indítványról van szó, a kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.)
Tizenkettő igen és hat nem szavazattal és egy tartózkodással a bizottság támogatta a javaslatot. Köszönöm.
A következő a 775. számú javaslat.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
778.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
847.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
848.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
850.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
870.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
874., ez a 321. oldalon van.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
875.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
876.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Pettkó András képviselő úr kért szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Itt egy 20 millió forintos támogatási javaslatról van szó, amit az Egészségügyi Minisztérium tudna kiosztani az ifjúsági rendezvényeken például AIDS-, Hepatitis-célszűrésre. Azt gondolom, hogy a XXI. században, amikor mindig szűrési akciók vannak, akkor olyan helyeken tartanak szűrést, ahol a fiatal korosztály számára ifjúsági nagy rendezvények vannak, ahol az ifjúság a célcsoport, és ez a 20 millió forintos tétel nem olyan túl nagy tétel... (Donáth László: Egyetértünk, megadjuk.)
ELNÖK: Értettük. Tehát a 876-ost a kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság tizennégy igennel és öt tartózkodással támogatja.
A 934. a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
935.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
945.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
947.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Sajnálom, hogy Gusztos képviselőtársam elment, mert ezt a remek javaslatot ő is támogathatta volna, hiszen mind az öt parlamenti párt részt vesz a Kábítószerügyi eseti bizottságban, amely bizottságnak a másféléves munkája, sőt az előző ciklusban működő bizottság is azt javasolta és kérte, amellyel mind az öt párt egyetért, hogy a kábítószerügy területén a prevencióra fordított összeg, a támogatási összeg ne csökkenjen. Ha valaki megnézi a számokat, azt látja, hogy a 2008. évi előirányzott összeg a 2007. évhez képest, ami annak idején a 2004. évhez képest is 30-40 százalékkal kevesebb, de csak, ha a tavalyi számot nézzük, akkor is láthatjuk, hogy 8-10 százalékos csökkenés van. A javaslatom arról szól, hogy legalább ugyanakkora legyen a támogatás a következő évben ezen a területen, mint ami ebben az évben volt. Ezzel az eseti bizottság és az összes szakértő is, mindenki egyetértett.
ELNÖK: Donáth László képviselő úr, parancsoljon!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Drága Elnök Asszony! Nekem az a gyanúm, hogy ez a két javaslat, ez és a következő teljességgel megegyezik. Meg kell kérdezni az előterjesztőt, hogy azt támogatják-e. Vagy azt sem támogatják? Ugyanarra a címre vonatkozik mind a kettő.
ELNÖK: Nem ugyanaz, mert másra vonatkozik és más a forrása is, más a lába. Megkérdezzük tisztelettel a kormány képviselőjét, hogy a 948-as számú módosító javaslatról mi lesz a véleménye.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Egyiket sem támogatjuk.
ELNÖK: Pettkó úrnak további észrevétele nincs, a válasz elhangzott. Donáth képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Még egy dolgot Pettkó úrnak szeretnék a szívére helyezni, miután a gondolkodásával egyetértek, hogy az említett szocialista képviselőkkel a kapcsolatot felvenni szíveskedjék, és valami együttműködés nyomán hassanak oda, hogy a javaslatukat a kormány is támogassa.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel nincs; szavazhatunk. A 947-esnél tartunk. A kormány nem támogatja.
A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
948.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
(Pettkó András: A saját javaslatát nem támogatja?) Bocsánat, én azt kértem tisztelettel a képviselőtársaimtól, hogy szóljanak. (Szabóné dr. Müller Tímea: Akkor támogatom, ha lehet.) Természetesen. Azt kértem tisztelettel, hogy szíveskedjenek szólni, ha támogatják; ebben maradtunk.
Akkor a 948-asról szavazunk. (Szavazás.)
10 igennel és 9 nemmel a bizottság támogatja. Nagyon szépen köszönöm.
A 949. a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
2 igennel, 7 tartózkodással és 10 nemmel nem támogatja.
950.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő. (Szászfalvi László: Pedig ez nagyon jó javaslat; Pettkó képviselő úr javaslata.)
ELNÖK: Pettkó Úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én csak egy alapkérdést tennék fel a bizottság tagjai számára. A 2007. évi költségvetésben a 330 millió forint is kevés volt erre a területre; ha most ezt levisszük 245 millió forintra, akkor hogyan fog megvalósulni ez a nehéz pénzügyi fejezet? Ez csak egy halk és tétova kérdés. Tudomásul vesszük a parlamenti arányokat és a szavazást, de ennek ellenére mi ezt támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megint csak Donáth László képviselő úr megjegyzésére mondom, hogy valóban jelentős részben megegyezik a 950. és a 951. módosító javaslat, de itt is, ha jól látom, más a forrás, más a lába, tehát ez nem ugyanaz a javaslat, úgyhogy először a 950-esről szavazunk, utána pedig a 951-esről. A 950-est a kormány nem támogatja.
A bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 9 nemmel a bizottság támogatja.
A 951. a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
11 igennel támogatja.
953.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 tartózkodással és 10 nemmel nem támogatja.
954.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
955.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
956.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Müller Tímea itt is előterjesztő. A bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 9 nemmel támogatja.
957.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 tartózkodással és 10 nemmel egyharmada sem támogatja.
962. a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
964.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
965.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel a bizottság sem támogatja.
966.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
967.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
968.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
969.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
970.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
971.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
972.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
973.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
974.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Ez a "MACIKA"; én itt szeretném megkérdezni, hogy mi a forrása a módosító javaslatnak.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség működési költségvetése. A kormány eltökélt a feketegazdaság elleni küzdelemben, amihez az OMMF létszámfejlesztést is kapott, emiatt a feketegazdaság elleni küzdelem, mint feladat, veszélybe kerülne a forráselvonással.
ELNÖK: Müller Tímea képviselő asszony!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Akkor én azt mondom, hogy most ezt támogassuk, hogy maradjon bent, és aztán egy kapcsolódóval a lábát nézzük meg esetleg máshol, mert szerintem ezt egyébként támogatni kell. (Donáth László: Ez egy lábatlan javaslat. - Derültség. - Szászfalvi László: Rosszlábú. - Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy egyetértek a javaslattal, de minden javaslat bent marad, mert a költségvetési módosító javaslatokról szóló szavazások gyakorlata az, hogy a költségvetési bizottság minden javaslatnál megszavazza az egyharmadot, tehát nem vész el azzal, ha nem támogatunk egy javaslatot.
A 974-esnél tartunk. A bizottság? (Szavazás.)
Egyhangúlag támogatja.
975.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
977.
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
978.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
984. a következő.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
985.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
Szászfalvi alelnök úr kért szót.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Bocsánat, én csak egy indoklást szeretnék kérni, hogy a kormány miért nem támogatja ezt a kiváló javaslatot; ez egy nagyon fontos javaslat a szociális válság leküzdése céljából.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Ez összefügg a 430. ajánlási ponttal. Itt egyrészt a Honvédelmi Minisztérium hivatalai alcímből is javasol támogatás-elvonást, viszont a NATO felé vonatkozó kötelezettségvállalásnak így nem tudna eleget tenni a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a 985-ösnél tartunk. A kormány ezt támogatja. A bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1019.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
Az 1042. a következő, és most újabb kötetet kell elővennünk. Ez a 411. oldalon található.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1045.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1051.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1054.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1057.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1060.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1063.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1069.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1072., amihez mások is kapcsolódnak.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1075.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1077.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1080.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1081.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1082.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1084.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1085.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1088. a következő.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1089.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1098-as, és lapozunk.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1104.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1107.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1117.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Pettkó András képviselő úr kért szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A bizottság tagjainak a figyelmét szeretném felhívni a módosító javaslat tartalmára. 1996-tól, tehát a Horn-kormánytól kezdődően, aztán az Orbán-kormány, majd a Medgyessy-kormány ideje alatt is volt az önkormányzatoknak lehetősége arra, hogy ifjúsági referenseket foglalkoztassanak. Tehát tíz éven keresztül ez a lehetőség benne volt a költségvetésben, de az előző évi költségvetésből sajnos már kimaradt ez a támogatási összeg. Amikor a magyar Országgyűlés falai között arról vitatkozunk, hogy a gyermekekről országgyűlési határozati javaslatot fogadunk el, amikor a jövő nemzedéke ombudsmanáról szavazunk, amikor mindig a jövőről, az ifjúságról beszélünk, akkor a helyi intézmények, az önkormányzatok, akik veszik a fáradságot, hogy saját forrásokat is biztosítanak erre, én azt gondolom, hogy az államnak is kötelessége valamilyen szintű támogatást adni. Ez az általam beterjesztett szám, ez a 160 millió forintos támogatás nem egy olyan nagy összeg, hogy azt ne lehetne átcsoportosítani. Azt gondolom, ez egy olyan nagyon fontos módosítási javaslat, amely kormányokat átívelő, szép folyamatot tudna folytatni, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincsen. Tehát az 1117-es ajánlási pontról szavazunk. A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.)
Tíz igennel és a maradék tartózkodással a bizottság ezt támogatja. (Pettkó András közbeszól.) Pettkó András képviselő úr kért ismét szót, parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Azt kérdeztem csak itt közben, hogy ehhez a kormánypártok is adtak-e be módosító javaslatot, de most látom, hogy az enyém kisebb összeg, mint az övéké, tehát én hamarabb beadtam. Nagyon örülök, hogy ők is hasonlóképpen gondolkodnak, mint én. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más ehhez? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor a 1118-as következik.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
Az 1131. következik.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1132.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1135.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1147.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1149.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1150.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
1151.
ÁROK SZABOLCS munkatárs (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm. Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
1153.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1155.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1157.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1158.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1159.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1160.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1161.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1163.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Nincs jelentkező.)
Egyharmada sem támogatja.
1164.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1165.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
Egyhangúlag támogatja.
1166.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Nincs jelentkező.)
Egyharmada sem támogatja.
1188.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1189.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1190.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1198.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
1214.
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
Van-e olyan javaslat, amiről kellett volna, de nem szavaztunk? Pettkó András képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Két kérdésem volna a kormány tisztelt képviselőihez; nem tudom, hogy ez lehetséges-e ebben a szakaszban.
ELNÖK: Természetesen.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Az egyik az, hogy hány módosító javaslatot támogat a kormány összesen, a másik pedig, hogy van-e ezek között ellenzéki, mert szerintem ez egy fontos kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Szászfalvi László: Nulla-nulla, egyszerű.)
DR. SOMOGYI ANDREA szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium): Elnézést, én csak módosítójavaslat-számot tudok önöknek mondani. Támogatásra javasol a kormány hat darab módosító javaslatot.
ELNÖK: Hat darab módosító javaslatot támogat a kormány egyelőre. A továbbiakban az lesz a dolgunk- (Közbeszólás a Fidesz oldaláról: Szép!) Ez még nem a végeredmény, Pettkó András képviselő úr ezt pontosan tudja, a kapcsolódó módosító javaslatok még hátravannak, és lehet, hogy ennél még sokkal több módosító javaslatot fog támogatni a kormány, és ahogy említettem, minden módosító javaslat bent marad a kialakult gyakorlat szerint, és mindegyikhez lesz mód kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, és lesz mód róluk a plenáris ülésen is szavazni. Nagyon szépen köszönöm. Ezt a napirendi pontot lezárjuk.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. Megtalálta-e mindenki az ajánlást? Az ajánlás mellé még egy módosító is van kiosztva, ha minden igaz, ezt most meg kell keresnünk. Az elnök úr engedélyével ehhez a napirendi ponthoz kiosztottunk egy Mészáros István László úr által jegyzett anyagot is.
Képviselőtársaimat kérdezem, hogy megtalálták-e azt a bizottsági módosítójavaslat-tervezetet, amit e napirendi pont kapcsán meg kell tárgyalnunk. (Jelzésre:) Nem találták; és a levelet sem találták meg. Akkor azt javaslom, hogy hozzáfogunk a módosító javaslatokról történő döntéshozatalhoz, elkezdjük az ajánlás szerinti szavazást, és a végére mindenki megkapja az anyagot.
Az ajánlás 1. pontja Szabó Lajos képviselő úr módosító indítványa. Kormányálláspont?
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 9 tartózkodással a bizottság támogatja.
A 4. a következő, amely a 3-assal és a 42-essel is összefügg. Kormányálláspont?
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 9 tartózkodással a bizottság támogatja.
Az 5., 6. a következő. Kormány?
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
7. Kormány?
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
1 igennel, 8 tartózkodással és 10 nemmel a bizottság egyharmada sem támogatja.
8.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
9.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 10. számú módosítási javaslat a következő.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
11.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
13.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Tíz igennel és kilenc nemmel támogatja.
17.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
21.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
24.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
25.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
26.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Szászfalvi alelnök úr, öné a szó.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Bocsánat, elnök asszony, szeretnék egy indoklást kérni, hogy miért nem támogatja ezt a kiváló javaslatot a kormány.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): A javaslat hatályon kívül kívánja helyezni a salátatörvényben meghatározott egyház-finanszírozási törvénymódosításnak a bekezdéseit, indoklásában említi is, hogy a vatikáni megállapodások ütköznek a nemzeti megállapodással, ha jól emlékszem. Meggyőződésem szerint, ha elemeiben nézzük mind a 0,5 százalék progresszív személyi jövedelemadónak a meghatározása és az állampolgári befizetések arányában szétosztandó kiegészítő támogatás, mind a vatikáni megállapodással egyező, tehát itt nem látunk olyan jogtechnikai problémát, amely indokolná, hogy ezt az egész módosítást a kormány, illetve az előterjesztő részéről elvessük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a módosító javaslatot a kormány nem támogatja. Pettkó András képviselő úr.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek, ezen a ponton nem szeretném újra nyitni az elmúlt hetekben kialakult és rövidebb-hosszabb ideig tartó vitát, de egy dolgot azért mindenképpen szeretnék a jegyzőkönyv számára is megörökíteni, hogy a parlamenti vita során több kormánypárti képviselő saját maga is elismerte azt, hogy az új rendelkezések, amennyiben életbe lépnek, az egyház számára a 2009. évben forráskivonással járhat, ami azt jelenti, hogy az egyházak körülbelül 2-3 milliárd forintos veszteséget fognak szenvedni a támogatás tekintetében. Ezt mindenféleképpen fontosnak tartottam elmondani. Egyetértek a fideszes és a KDNP-s képviselők által benyújtott módosítás lényegével, hiszen én azt gondolom, hogy ez a támogatási összeg, amit az egyházak el fognak veszíteni, arra nem tudom, hogy honnan lehet majd találni újabb lehetőséget előteremteni ezt a pénzt, mert nem egynéhány millió forintról van szó, hanem több milliárdról van szó. Persze ezzel a költségvetés jobban jár, de a mindenkori kormány felelőssége meghatározni, hogy mit tartanak fontos dolognak, úgy látszik, ők ezek szerint ezt nem tartják fontos dolognak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más nincs? (Nincs jelzés.) A 26. ajánlási pontnál tartottunk, a kormány ezt nem támogatja. Kérdezem a bizottságot! (Szavazás.)
Kilenc igennel és tíz nemmel nem támogatja.
A 27. a következő.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 28. Donáth László képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Megkérdezhetjük tisztelettel, hogy miért nem? Donáth László képviselő úré a szó.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Drága Elnök Asszony! Maga engem mindig képvisel, úgyhogy nyugodtan kérdezze csak meg a kiváló előterjesztőt, hogy mi akadályozza őt abban, hogy ezt támogassa.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Igen, köszönöm szépen. A javaslat tulajdonképpen egy más rendszerbe kívánja helyezni az egyház-finanszírozási rendszert, mint amit az előterjesztő megfogalmazott. Azonkívül, ha megengedik, összevonnám a következővel, a szintén Donáth László képviselő úr által megfogalmazott javaslattal, mert szinte ketté lett bontva a javaslat. Tehát itt arról van szó, hogy a javaslat két lényeges elemet tartalmaz, így tudnám értékelni, az egyik a 0,5 százalékos garanciális kiegészítő támogatás, ami az egyházak kérésére is elhangzott. Úgy tudom, hogy a Vatikáni Magyar Vegyes Bizottság is állást foglalt ezzel kapcsolatban, és ebben a kérdésben a kormány úgy foglalt állást, hogy mivel a jelenlegi gyakorlatban ezt a 0,5 százalékot a bevezetésre, alkalmazásra kialakítandó rendszer felülmúlja, tehát 0,64 százalékot fog jelenteni az új eljárási gyakorlat, ezért nincs komolyabb jelentősége a 0,5 százaléknak. De én úgy tudom, hogy további egyeztetések folynak ebben az ügyben, tehát elképzelhetőnek tartom, hogy a várható egyeztetések kapcsán ez mégis megfogalmazásra kerül.
A másik probléma, a másik megoldandó dolog, amit a módosító javaslat tartalmaz, a kiegészítő támogatásnak a biztosítása. Magyarán arról van szó, hogy az eredeti módosító javaslat azt kívánja elérni, hogy az állampolgárok, az adózók által közvetlenül rendelt összeg megduplázásra kerüljön. Igen, csak a kérdés az, hogy a megduplázott második rész milyen formában kerüljön szétosztásra. Erről a jelen törvénymódosítás még nem rendelkezett, ez mindenképpen megoldásra vár. Itt két lehetőség van. Az egyik megoldás a jelenlegi gyakorlat folytatása, amikor a rendelkező adózók számának arányában kerül felosztásra a maradék összeg, vagy pedig a másik megoldás a rendelkezett összeg megduplázása. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogyha ez az egyházi jogi személy a rendelkezések során például 16 millió forintot kapott, a megduplázásra 16 millió forint kerül abban az esetben, hogyha egyszerűen csak a duplázásról van szó. Abban az esetben viszont, hogyha a korábbi években alkalmazott gyakorlatot folytatjuk, akkor ez úgy néz ki, hogy a 16 millió forint meg a többi egyház által kapott 3,5 milliárd forint, ha megduplázásra kerül, akkor a másik 3,5 milliárd forintot a 600 ezer rendelkező létszámarányában osztanánk szét. Így elképzelhető, hogy a 16 millió forintos egyházi támogatásnál 10 millió vagy 18 millió forintos plusz összeg biztosításra a központi költségvetés részéről.
Ez a szám tulajdonképpen modellezhető, számítható volt. A modellezés, a számítások szerint az egyházak egy részét kedvező arányban érinti, más részét kedvezőtlen arányban. Például a magyar katolikus egyházat egy minimális csökkenéssel érintené, de más egyházaknál nagyobb ez a csökkenés. Tehát ez is egy olyan kérdés, amelynek pontosításra kell még kerülnie.
Még egy harmadik dolgot hadd említsek meg, ha már erről a kérdésről részletesebben volt módon szólni, hogy ez az egyház-módosítási törvény nemcsak a 4009. számú törvényjavaslat 13. paragrafusát érinti, hanem a 30. paragrafust is. Erre elnök asszony egy korábbi bizottsági ülésen hívta fel a tisztelt képviselő urak, hölgyek figyelmét, hogy ez összefüggésben van. Tehát a módosító vagy kiegészítő javaslatoknál is figyelembe kell venni ennek a két paragrafusnak az összhangját, mert a 30. paragrafus visszahivatkozik a 13. paragrafus (1) bekezdésére, és ezek összhangját jogtechnikailag meg kell teremteni. Tehát úgy érzem, hogy a következő napokban erre mindenképpen sort kell keríteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Donáth László és Pettkó András jelentkezik.) Pettkó képviselő úr jelentkezett előtt, először neki adom meg a szót. Parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, és elnézést kérek Donáth képviselő úrtól. Én Donáth képviselő úr javaslatát fontos szabálynak tartom, de az egy másik kérdés, hogy a kormány fölrúgva a megállapodásunkat, amit az előző parlamenti ciklusban a négy parlamenti párt - most már öt parlamenti párt - kitalált, és a mai napig is támogat, amennyiben nem rakjuk be ezt a 0,5 százalékos szabályt, elképzelhető, hogy a kormány az Nemzeti Civil Alapprogramnál felülről zárolja ezt a támogatási összeget. Ha benne van ez a 0,5-ös szabály, akkor legalább ennyit meg kell kapniuk az egyházaknak, én ezért támogatom ezt a módosító javaslatot; egyébként a másik törvénnyel, az NCA-törvénnyel koherens javaslatról van szó.
Én azt gondolom, hogy amennyiben esetleg módosítani kell, akkor Donáth képviselő úr ehhez a módosító javaslatot, gondolom, mindenféleképpen el fogja készíteni. Mindenesetre nagyon fontos, elvi jelentőségű szabályról van szó, hogy a mindenkori kormány ne tudjon se az egyházakkal, se a civil szervezetekkel packázni a támogatás összegében, ezért ezt a 0,5-ös szabályt én fontos szabálynak tartom, a kormány pedig lehet ennyire nagyvonalú. Az előbb hallottuk a kormány képviselőjétől, hogy ez most is 0,62-0,64. Mindig más számot hallunk: ha a 34-et duplázzuk, akkor 0,68, ha a 32-t, akkor 0,64. Egy a lényeg, hogyha ez a 0,5-ös szabály bekerül, akkor a költségvetésnek pénzbe nem kerül, viszont azt az elvet, amit itt a bizottság valamennyi tagja eddig legalábbis gondolt, érzett és szeretett volna érvényesíteni, a kormány beengedheti, mert neki fiskális szempontból ez nem jár veszteséggel. Ez egy elvi kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Donáth László képviselő úr, parancsoljon!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Pettkó András képviselőtársam biztató szavából erőt merítve megköszönöm György István kiváló értelmezését, mellyel minden bizottsági tag számára nyilvánvalóvá lett, hogy más lehetőség nincs, minthogy fenntartják az én módosító javaslatomat, mindaddig, míg a kormány, megvilágosodván a szűkkeblűségében, erszényéhez kap, s támogat bennünket. Köszönöm. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is tanúsíthatom, hogy a tárgyalások és az egyeztetések folynak tovább, olyannyira, hogy a parlament plenáris vitájában már ezt az álláspontot képviseltük. A kormány ebben az állapotában nem támogatja a módosító javaslatot.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.)
11 igennel és 8 tartózkodással támogatja.
Parancsolj!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Bocsánat, csak egy tisztázás, hogy Ékes Ilonát most én helyettesítem; eddig ő helyettesített engem.
ELNÖK: Értem. Folyamatosan regisztráljuk a helyettesítéseket. Köszönöm szépen.
A következő a 31. (Donáth László távozik az ülésteremből.) Donáth urat is helyettesítjük; ez így menet közben alakul.
Kormány?
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 34. következik.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 35. következik.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
37.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
10 igennel és 9 tartózkodással a bizottság támogatja.
38.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
A 45. a következő.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
9 igennel és 10 nemmel nem támogatja.
46.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
Egyhangúlag támogatja.
48.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
Egyhangúlag támogatja.
Következik a T/4009. számú bizottsági módosítójavaslat-tervezet. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): További egyeztetésre van szükség, tudniillik, áttekintve a módosító javaslatot, két pont hoz új gondolatot: az egyik a közművelődési intézmény megnevezést emelné be, amely valóban megalapozó jellegű. A másik egyelőre egy érdekes felvetés: a második sorban nemcsak a "tulajdonában lévő", hanem "használatában álló" ingatlanról van szó. Ez eddig nem szerepelt benne, ezt meg kellene nézni, hogy milyen kört érint, miért kerülne be, tehát egyelőre nem tudunk állást foglalni. Köszönöm.
ELNÖK: Tekintettel arra, hogy az Oktatási Minisztérium képviselője is jelen van, kérdezném tisztelettel, hogy kaphatnánk-e hozzá kommentárt, ugyanis az Oktatási Minisztérium egyetértésével készült elő ez a javaslat. Parancsoljon!
DR. FEDOR TIBOR főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ahogy a Pénzügyminisztérium képviselője említette, az egyházi közművelődési intézmény, mint olyan, bekerül a már létező törvényszövegbe, ami lényegében egy gyakorlatot kodifikálna; a másik dolog az egyházi használatban álló ingatlanra is kiterjedne. Ezzel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy nem sok, de van néhány olyan egyházi, tehát templomcélú, szakrális jellegű ingatlan is, ami nincs egyházi tulajdonban, de az egyház használja, és szakmai szempontok alapján nyilván szerencsésnek tartottuk volna, ha ez is megfogalmazást nyerne a törvényben.
A másik dolog, én viszont ahhoz csatlakoznék, amit a Pénzügyminisztérium képviselője említett, hogy további egyeztetés szükséges ebben az ügyben. Természetesen maximálisan készek vagyunk az egyeztetésre, és mindenképpen reméljük, hogy azért ez olyan formában be tud kerülni az Országgyűlés elé, ami elfogadható lesz a többség számára.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most viszont ahhoz, hogy ez a további egyeztetés megtörténhessen, be kell nyújtatnunk ezt a bizottsági módosító javaslatot - ez a technika (Dr. Arczt Ilona: A jövő héten is visszatérhetünk rá.) -, vagy visszatérhetünk még rá.
Csak hogy pontos legyen a tényállás: visszatérhetünk rá akkor is, ha most még nem fogadja el a bizottság, minekutána a jövő héten bizottsági módosítóval ezt még elfogadhatjuk. (Gusztos Péter az ülésterembe érkezik.) Nincs kormányálláspont, és láthatóan nincs egyetértés ebben az ügyben.
Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki támogatja ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.)
9 igennel és 10 tartózkodással a bizottság most nem támogatja, de egyetértünk azzal mindannyian, úgy hiszem - ahogy látom a képviselőtársak bólogatásából -, hogy erről egyeztessünk az elkövetkező napokban, és térjünk vissza rá a jövő héten.
A következő napirendi pontunk következik, az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítási természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat megvitatása, általános vitára való alkalmassága.
Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat (T/4221. szám)
(Általános vita)
Megkérem tisztelettel alelnök urat, hogy- (Pettkó András közbeszól: Elnök asszony, tartsunk egy rövid szünetet!) Pettkó úr javaslatát elfogadva öt perc szünetet tartunk.
(Tárgyalási szünet.)
Kérek mindenkit, hogy foglaljon helyet! Az ötödik napirendi pontunk következik tehát. Tisztelettel üdvözlöm dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár asszonyt, Horváth István főosztályvezető urat, dr. Kozsuch Tamara osztályvezető asszonyt és Gyurcsány Juditot a jogi főosztályról. Üdvözlöm önöket!
A törvényjavaslatot mindenki ismeri, amennyiben szóban szeretnének hozzáfűzni valamit, akkor tessék, parancsoljon, megadom a szót.
Dr. Baraczka Mariann jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár szóbeli kiegészítése
DR. BARACZKA MARIANN jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Alelnök Úr! Kedves Képviselők! A benyújtásra kerülő törvényjavaslatot hosszas előkészítő munka és hosszas társadalmi vita előzte meg. (Hangos beszélgetés, zaj az ülésteremben.) Egy részük gyakorlatilag februártól nem másról szólt, mint az egészségbiztosítás finanszírozási rendjének megváltoztatásáról, a lehetséges modellek kialakításáról.
A benyújtásra kerülő törvényjavaslat a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásának finanszírozására, intézményrendszerének egy új modelljére tesz javaslatot. A javaslat részletesen szabályozza a kialakítandó pénztárak működését, működésük megkezdését, a tulajdonszerzés korlátait, a tulajdonszerzés lehetőségeit, a pénztártagok jóváírt kötelezettségeit, a pénztártag részére a tagsági jogviszony létrejöttének szabályait, a tagsági jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, amelyek kialakítása a pénztárak részéről kötelezettségeket jelent.
A törvény kialakítja az intézményrendszer új szabályait. A jelenlegi Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint fő finanszírozó-
ELNÖK: Egy kis figyelmet kérek képviselőtársaimtól. Köszönöm.
DR. BARACZKA MARIANN jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Jelenleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár látja el az egészségbiztosítás ellátásainak finanszírozó szerepét. A jövőben többségi állami tulajdonnal működő, részben kisebbségi tulajdonban lévő magánszereplőkkel együtt működő személyekre, szereplőkre bízza a törvény az ellátások finanszírozását. (Beszélgetés, zaj az ülésteremben.) A törvény alapvetően az alapjogok tiszteletben tartását-.
ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek! Azt szeretném kérni, hogy hallgassuk türelemmel az előadót. Parancsoljon!
DR. BARACZKA MARIANN jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Az alapjogok tiszteletben tartása érdekében a törvény kizárja a pénztárak számára a kockázatot, biztosítja az egyenlő bánásmód követelményének teljesülését. Nem teszi lehetővé a pénztárak számára, hogy a potenciális szolgáltatóval szerződjön. Ennek minden lehetséges garanciális elemét tartalmazza, ilyet különösen, hogy a pénztár nem veheti igénybe szerződött szolgáltató közreműködését a szolgáltatás, szakellátás időszakában. A pénztárak működésére vonatkozó törvény részletesen szabályozza a tagszervezés szabályait is, amelynek lényege, hogy pontosan kiküszöbölje a lehetséges kockázatszelekció nem várt mellékhatásait.
A pénztárak működésének alapvető feltétele, hogy a potenciális pénztártagok száma elérje az 550 ezret, viszont nem haladhatja meg a 2 milliót. Ez egy olyan taglétszámi garancia, amely a folyamatos működés technikai bázisát, a fejkvóta-finanszírozásból eredő, a pénztártagokra, pénztárakra jutó finanszírozási összeg mértékét garantálja.
A pénztárak szervezete alapvetően a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok szerint alakul. A pénztáraknál cégvezetési, illetve közgyűlési hatáskörökbe kerülnek az operatív döntéshozatali feladatok. A kisebbségi tulajdonos szerepe a menedzsmentben erőteljesebb formában jelenik meg, ugyanakkor az operatív döntések közül a legfontosabb kérdésekben az együttdöntés szerepel a két tulajdonostárs között. Azaz a tulajdonosoknak, a menedzsmentben a tagok kétharmados döntése szükséges az alapvető kérdések meghozatalához.
Az emberi jogi bizottság kiemelt feladatai közé tartozik, úgy gondoljuk, az alapjogi védelem tekintetében az adatkezelésre és adatvédelemre vonatkozó szabályok kiemelt kezelése.
Fontos elmondani, hogy a pénztárak mind a működésük megkezdése előtt, mind a működésük során a célhoz kötöttség elvét az adatkezelésnél fontos szempontként kötelesek megtartani, azaz mindig csak a tevékenységükhöz megfelelő mértékben szükséges adatokat, a személyazonosítót és a hozzá kapcsolódó egészségügyi adatokat kezelhetik. Kizárt, hogy a pénztár tevékenysége során a kötelező egészségbiztosítás szolgáltatásainak, illetve az általa végezhető ügynöki tevékenység keretében kezelt adatok tekintetében összekeveredjenek. Épp ezért garantálja a törvény, hogy az egészségbiztosítás szolgáltatásai során szerzett egészségügyi adatokat nem továbbíthatja, illetve nem kezelheti az ő egyéb tevékenységei keretében.
Reményeink szerint ez a törvény alapvetően átalakítja a mostani, nem kellően hatékony finanszírozási rendszert, amellyel kapcsolatban jogos kritikák merültek fel. Várjuk jobbító szándékú javaslataikat és véleményeiket. Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár asszony. A bizottság tagjait illeti meg a szó. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Alelnök úr.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy készült-e ezzel az elég komoly és nagy jelentőségű törvényjavaslattal kapcsolatosan társadalmi és gazdasági hatásvizsgálat, és ezt megkaphatjuk-e, mert nem találkoztunk vele. Szeretnénk kérni, ha igen. Nyilvánvalóan kellett hogy egyeztetés történjen érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel. Kérem, hogy ezeknek az érdekvédelmi és szakmai szervezeteknek a véleményét ismertesse most előttünk.
Illetve történt-e egyeztetés - nyilván történt, fel sem merem tételezni, hogy ne történt volna - az állampolgári jogok országgyűlési biztosával, illetve az adatvédelmi biztos úrral? Az ő véleményükkel és álláspontjukkal én legalábbis nem találkoztam, gondolom, megkaptuk volna, ha kaptunk volna tőlük valamilyen jelzést vagy állásfoglalást. Kérném szépen, hogy ezt is szíveskedjék ismertetni velünk.
Azt gondolom, hogy az adatkezelési biztonság mellett a jogbiztonság kérdéséről is szót kell ejtenünk, hiszen egy komoly nagyságrendű változásról van szó, és ennek látnunk kellene a következményeit is. Nyilván más törvényeken is át kell vezetni majd, ha érint más törvényeket, de nyilvánvalóan különböző más jogszabályokat, rendeleti formát és egyebeket érinteni fog. Ezek milyen állapotban vannak, egyáltalán elő van-e készítve, valamilyen biztonság a jogbiztonság területén meg tud-e valósulni?
A másik kérdésem, amely mindenképpen egy fontos dolog, a régiók területén elhelyezkedő olyan kórházakra irányulna, amelyeknek elég komoly adósságállományuk van. Milyen formában tudnak ők szerződést kötni majd ezekkel a - nevezzük így - biztosító társaságokkal? Nyilván nem lesz egyenlő esély a szerződéskötéshez azok számára, amelyek adósságállománnyal bírnak, és amelyek nem. Milyen formában tudja kezelni ezt egyáltalán ez az új szervezet, új intézmény, egyáltalán gondoltak-e erre, van-e erre valamilyen konszolidációs megoldás, vagy bármi másféle pénzügyi vagy jogi technika, vagy erre készülnek-e egyáltalán? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérem szépen az államtitkár asszonyt, szíveskedjen válaszolni.
Dr. Baraczka Mariann jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár válaszai
DR. BARACZKA MARIANN jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én mondhatom el elsőként azt, hogy a közeli napokban, talán már a holnapi napon valamennyi parlamenti képviselő számára eljuttatja a kormány azt a 250-es hatástanulmányt, amely elkészült a pénztártörvényekre vonatkozó szabályozás kialakításával kapcsolatban. Ebben a hatástanulmányban részletesen bemutatjuk mindazokat a gazdasági számításokat, mindazokat a társadalmi kérdéseket, illetve az ezzel összefüggésben felmerült, rendelkezésre álló adatok alapján az eddigi tapasztalatokat, amelyek a törvény módosítására vonatkozó indokokat alátámasztják.
Egyeztetés a tervezettel kapcsolatban volt, a jogalkotási törvény szerinti egyeztetést lefolytatta a kormány, illetve már a koncepció kialakítása során is valamennyi, a szabályozásban érintett társadalmi szervezetnek lehetőséget biztosított a törvény koncepciójának megismerésére. Emellett az egészségügyi tárca a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tette a tervezet tartalmát, így azt az érintettek megismerhették, az azzal kapcsolatos véleményüket eljuttathatták a minisztériumhoz. Részletes írásbeli véleményt adott a Magyar Gyógyszerész Kamara, amely a törvény alapos áttanulmányozása után konkrét szövegjavaslatokat is megfogalmazott, így különösen azt, hogy a tulajdonszerzési korlátokat arányosan állapítsuk meg mind a gyógyszertárakat működtető vállalkozások, mind a gyógyszergyártók számára. Az orvoskamara szintén eljuttatta hozzánk álláspontját a törvénnyel kapcsolatban, valamint a Nagycsaládosok Országos Szövetsége, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a kifogásaikat, ellenvéleményeiket megfogalmazták. Azt tudom mondani, hogy sajnálatosan számos esetben találkoztunk olyan véleménnyel, hogy konkrét kifogást nem fogalmaztak meg a törvény paragrafusaival, kialakítandó szabályozásával szemben, általános véleményt állapítottak meg a többszereplős egészségbiztosítás finanszírozási oldalával kapcsolatban. Mindenesetre azt gondolom, hogy az előterjesztő mind az egyeztetési kötelezettségének, mind a párbeszédre való készségének tanúbizonyságát tette.
A jogszabálynak, illetve a tervezett törvénynek a jogrendszerbe illeszthetőségével kapcsolatos kérdésére válaszolva: azt gondolom, hogy a törvény alapvetően kerettörvény, ennek megfelelően ténylegesen csak a legfontosabb, és kizárólag a törvényi szabályozást érintő kérdéseket tartalmazza. Lényegi szabályozás, mint ahogy most is, az egészségbiztosításra vonatkozó szabályozás rendszerében kormányrendeletben, illetve miniszteri szintű normákban jelennek meg. Emellett természetesen a törvény módosítja azokat az alkalmazásához szükséges más törvényeket is - gondolok az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényre, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvényre, vagy az egészségbiztosítási felügyeletről szóló törvényre -, amelyek a pénztárak megalakulásának pillanatában már szükségesek, hogy a törvény megfelelő működését garantálni tudják. Emellett természetesen, miután a törvény hatályba lépése 2008. január 1-je, de az érdemi rendelkezések egy jelentős hányada csak 2009. január 1-jétől fog hatályosulni, a fennmaradó egy év lehetőséget biztosít az előterjesztő, illetve a kormány számára, hogy a szükséges végrehajtási rendeleteket kidolgozza.
A szerződött szolgáltatásokkal, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatban elmondanám, hogy a törvény végre lehetővé teszi alkotmányos keretek között, hogy a pénztárak valódi vásárlói szerepkört valósítsanak meg. A mostani egészségbiztosítási pénztárnak egyik nagy kritikája, hogy nem a pénztártagok érdekeinek képviseletében jár el, nem valódi vásárlója az egészségügyi szolgáltatás piacának, hanem egy végrehajtója, gyakorlatilag egy közigazgatási szerv. E tekintetben a törvény garanciális szabályokkal rögzíti, hogy mely esetben van szerződéskötési kötelezettsége a pénztárnak a területén működő egészségügyi szolgáltatókkal, illetve mely esetekben van szerződéses szabadsága más szolgáltatók által hatékonyabban nyújtott szolgáltatások megvásárlására. Ennek egyik megoldási lehetősége a törvényben megjelent preferáló szerződés, amely egy plusz-mínusz tíz százalékos díjeltéréssel a hatékonyabb működés irányába tudja terelni a szolgáltató egészségügyi szolgáltatási tevékenységének folytatását.
A szerződéskötési kötelezettségnek egy új típusú megközelítését tartalmazza a törvény, amely nem a szolgáltatók számához, hanem a pénztártagok számához köti a meglévő kapacitásokra vonatkozó szerződést. Tehát a pénztár a jövőben az annak megfelelő kapacitását köteles lekötni, ahány biztosítottja, akár pénztártagja van. Ez abszolút új elem a mostani rendszerben, ez teljesen eltérő szabályrendszerben működik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az adatvédelmi és az általános biztos úr véleményére nem reagált.
DR. BARACZKA MARIANN jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Természetesen az állampolgári jogok biztosának is megküldtük a tervezetet, számára is hozzáférhetővé vált; nem kaptunk ezzel ellentétes álláspontot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Annyit szeretnék a mostani napirendi ponthoz hozzátenni a jegyzőkönyv számára, hogy holnap 9 óra 50 perctől megkezdődik ennek a törvényjavaslatnak a vitája, és nagyon örülök, hogy... (Dr. Wiener György: 14-én kezdődik.)
Akkor visszavonom. Érdekesen várom a vitát, én azt hittem, hogy holnap lesz. (Dr. Wiener György: A következő szerdán lesz.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Alelnök úr, parancsoljon! (Hangos beszélgetés.) Tisztelt Bizottság! Alelnök úré a szó.
További kérdések, hozzászólások
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Köszönöm, hogy megtisztelnek a képviselők. Szeretném még egyszer megkérdezni, mert számomra nem volt elég határozott a szakállamtitkár asszony válasza, hogy az adatvédelmi biztossal történt-e ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan, és mi volt az adatvédelmi biztos álláspontja, állásfoglalása ezzel a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan? Az előbb az általános ombudsmanra utalt a szakállamtitkár asszony, ha jól hallottam, de az adatvédelmi biztosra nem.
A második kérdés, amit még szeretnék föltenni, és elnézést, hogy ennyit beszélek, de azt gondolom, fontos. A külföldi példák, amelyeket legalábbis naponként hallunk ilyen-olyan híreket, információkat, szeretném, hogyha reagálna erre a szakállamtitkár asszony. Most Ausztriából hallottunk bizonyos híreket, hogy elég komoly problémák vannak az ottani nagyjából ilyen vagy ehhez hasonló biztosítási rendszerben működő intézményrendszerről, ahol elég komoly pénzügyi problémák elé néznek ezek a biztosítási pénztárak. Hollandiából is hallottunk különböző híreket, ezért kérem, hogy szíveskedjék reflektálni, esetleg ezzel összefüggésben ezekre a tapasztalatokra, az európai tapasztalatokra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs egyelőre további kérdés, észrevétel, akkor szakállamtitkár asszonyé a szó, parancsoljon!
Dr. Baraczka Mariann jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (EüM) további válaszai
DR. BARACZKA MARIANN jogi és gyógyszerészeti szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Valamennyi biztos úrnak megküldtük véleményezésre a tervezetet. Véleményt, ellenvéleményt egyiküktől sem kaptunk, viszontválaszt sem. Tehát számukra hozzáférhető volt a javaslat, de reakció, negatív vélemény, kifogás a tervezettel kapcsolatban, különösen annak az adatkezelési szabályaival kapcsolatban nem merült fel. Azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen egy pozitív jel.
Ami a külföldi és a nemzetközi példákból adódó negatív eredmények, megpróbáltunk ezekből a példákból tanulni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezt a rendszert nem lehet összehasonlítani más, különböző országok egészségbiztosítási rendszerével, hiszen egyikhez sem hasonlítható. Elemeiben, részelemeiben nagyon sok analógiát találhatunk, ugyanakkor például az ausztriai példa azért nem jó, mert Ausztriában területi kötöttség van, a pénztártagok a meghatározott területen működő pénztárból nem léphetnek át egy másik pénztárba. Ebben az esetben, a tervezett magyar modellnél ez lehetővé válik.
A hollandiai példánál szintén más metódusra gondolunk, nyilván ott a fejkvóta-számításból eredő esetleges finanszírozási nehézségekre gondol alelnök úr. Azt kell mondanom, Hollandia azért nem szerencsés ebből a szempontból, hiszen más rendszerről térnek át. Náluk nem létező kötelező egészségbiztosítási rendszer váltotta fel az újonnan felállítandó pénztári rendszert, nálunk meglévő társadalombiztosítási rendszeren belül a finanszírozó oldalán jelenik meg egy új, hatékonyabb működést garantáló, többségi állami tulajdonú, de részben magánszereplőkkel kialakuló pénztár.
Azt gondolom, hogy a példák, a negatív tapasztalatok számunkra is hozzáférhetőek, és mi megpróbáltuk ezeket a lehetséges negatív elemek kiküszöbölni a tervezetben. Arra törekszünk, hogy a kialakítandó szabályozás ezeket elkerülje. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincsen, akkor szavazhatunk. Kérdezem tisztelettel a bizottságot, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a benyújtott törvényjavaslatot. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Szavazás.)
Kilenc igennel, kilenc nemmel és egy tartózkodással a bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak a javaslatot. Köszönöm szépen, és köszönöm szépen az előterjesztő képviselőinek az ülésen való részvételt és a türelmüket, hogy ilyen sokat vártak ránk.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4177. szám)
(Általános vita)
A 6. napirendi pontunk következik, amely a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának a megítélése.
Tisztelettel üdvözlöm dr. Piros Attila szakállamtitkár urat és dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Kérem, ön is mondja be a nevét!
DR. KÁRPÁTI GYÖRGY beosztott bíró (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kárpáti György, beosztott bíró vagyok.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelettel köszöntöm önöket, és amennyiben szóban kívánnak hozzátenni a törvényjavaslathoz, legyenek olyan kedvesek, és tegyék meg! (Hangos sziréna hallatszik. - Dr. Piros Attila: Megvárom, amíg a szirénázás abbamarad. Hátha rendőrautó!)
ELNÖK: Természetesen. Parancsoljon!
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kiegészítésemben néhány főbb pontra szeretnék koncentrálni. (Beszélgetés, zaj az ülésteremben.)
Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy ez egy folyamat következő eleme. Szeretném jelezni, hogy az Országgyűlés ez évben a határőrség és a rendőrség integrációja kapcsán megszavazta elsöprő többséggel az alkotmánymódosítást. A konszenzus arról szólt, hogy a rendőrségi törvény szükséges módosítását az első félévben nem, de a második félévben el kell végezni. Ez a törvénytervezet ezt a nem létező hiányt vetíti előre, viszont alkotmánybírósági határozat is erre kötelez részben bennünket. Elkészült ez a törvénytervezet, amely most önök előtt fekszik.
Néhány pontját szeretném ennek csak kiemelni: ilyen például a 8. fejezet teljes átdolgozása, amely az adatkezelési szabályoknak egy új típusú rendszerét biztosítja. Néhány feladattól megtisztítja a rendőrségi törvény a rendőrséget, a már integrált rendőrséget 2008. január 1-jétől, amelyek más törvényekben már szabályozásra kerültek. Ilyen például a személy- és tárgykörözés elhagyása. Nagyon fontos elemként íródott be a törvénybe a rendőr azonosításával kapcsolatos új szabályrendszer. Volt ugyan a törvényben, de folyamatosan módosításra kerültek a kép- és hangfelvétel-készítés szabályai. Nagy vitákat váltott ki, hogy a rendőrségnek milyen eljárási szabályai, milyen kontrollszabályai lehetnek. Itt szeretném már most jelezni a következő napirendhez kapcsolódóan, hogy ez a törvénytervezet nem tartalmazza a rendőrségnek a titkos információgyűjtésről szóló szabályrendszerét. A következő, a napirendi pontban szerepel a titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat.
Azt szeretném jelezni még egyszer tehát, hogy egy folyamatnak a részei vagyunk, amely a rendőrség megújulását célozza, az integrált rendőrségnek a 2008. január 1-jétől kezdődő működését, és ennek sorában - a megállapodásnak megfelelően - a második félévben a jogszabály módosítását eszerint tervezzük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván hozzászólni? Szászfalvi alelnök úr, parancsoljon!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Ismét kénytelen vagyok szólni. Egyrészt szeretném megkérdezni, tudomásom szerint az ötpárti egyeztetés nem történt meg a konkrét normaszöveg benyújtása előtti időszakban, azóta történt. Az ötpárti egyeztetésről szíveskedjenek egy tájékoztatást adni, hogy hol tart ez a dolog.
A másik: szeretném kérdezni, hogy történt-e egyeztetés - ezt a következő napirendi pontra is érthetném - az adatvédelmi biztos úrral és az állampolgári jogok országgyűlési biztosával, most konkrétan a rendőrségi törvénnyel kapcsolatosan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérem a szakállamtitkár urat, hogy szíveskedjen reagálni.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A törvény benyújtása előtt ötpárti egyeztetés a normaszövegről ebben az értelemben nem történt. Jeleztük, és kértük ennek az elfogadását -, amely meg is történt -, hogy benyújtjuk a törvényt. Ennek oka semmi mással nem indokolható a részünkről, mint azzal, hogy a parlamenti ciklust nem szerettük volna egy sürgősségi indítvánnyal kezdeni a törvény vonatkozásában. Az ötpárti egyeztetés megtörtént, illetve történt egy ötpárti egyeztetés, amelynek során megismertük egy pártnak a véleményét, illetve egészen pontosan kettőét, amelyekből az egyik nem támogatja, de elvi alapon a határőrség, rendőrség integrációját sem támogatta, tehát érdemben semmiféle álláspontot nem fejtett ki ebben a kérdésben.
Egy párt véleményét meghallgattuk, amely - itt határidőkről szól a történet - a kép- és hangfelvétel készítésénél alapesetben, amikor nincs semmiféle bűncselekmény vagy szabálysértés, amely ezt a rögzítést és az igazoltatást egybefüggően értelmezte, és ezt a három napot, a 72 órát kevesli. Ebben mi nyitottak voltunk.
Az adatvédelmi biztos úrral az egyeztetés folyamatosan megtörtént ezzel és a másik törvénnyel kapcsolatban is, nem jelzett semmit. Ez nagyon fontos volt számunkra, hiszen a rendőrségi törvénynek eme fejezete teljes egészében átszabásra került - ez bizonyára látható a törvénytervezetben -, tehát az ő igényeinek megfelelően történt. Amikor esetleg belemerülünk a részleteibe, akkor sajnos jeleznem kell pontosan a határidők tekintetében az igazoltatásnál a kép- és hangfelvétel rögzítésénél, hogy irányadó mércének kellett elfogadnunk az adatvédelmi biztos ilyen irányú ajánlásait számunkra, hogy mennyi ideig tartsuk magunknál ezeket az adatokat.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további kérdés, észrevétel, akkor szavazhatunk. Kérdezem a bizottságot, ki ért egyet a törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságával. (Szavazás.) Tíz igennel és kilenc nemmel a bizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Nem kell feltétlenül előadót állítanunk, tehát nem állítunk, írásban fogjuk megfogalmazni.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat (T/4192. szám)
(Általános vita)
A 7. napirendi pontunk következik, a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat. Az előterjesztőket ugyanúgy tisztelettel üdvözlöm. Amennyiben szóbeli kiegészítésük van, kérem, tegyék meg.
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető-helyettes szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló új törvényjavaslat megalkotását két dolog teszi szükségessé. Az egyik az Alkotmánybíróság ez év eleji határozata, amely a rendőrségi törvényből, illetve a büntető eljárási törvényből megsemmisített egyes rendelkezéseket a titkos információgyűjtés, illetőleg a titkos adatszerzés kapcsán.
De igazából nem ez a jelentősebb ok, hanem a 2007. évi LXXXVIII. törvény, azaz az alkotmánymódosítás, amelyben az előbb a szakállamtitkár úr által már emlegetett ötpárti, "négy és fél" párti konszenzussal megszavazásra került az alkotmány módosítása, amely azt mondja ki, hogy a titkosszolgálati eszközökről és módszerekről az Országgyűlés minősített többséggel kell, hogy szavazzon. Ez azt jelenti a jelenlegi helyzetben, hogy a titkos információgyűjtésről és a titkos adatszerzésről - a nemzetbiztonsági törvényt nem számítva, mert az egy teljesen más eset - jelenleg négy különböző törvény rendelkezik, amelyből kettőnek a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseit kétharmados többséggel szavazták meg, viszont a büntető eljárási törvénynek és az ügyészségről szóló törvénynek ezeket a rendelkezéseit feles arányban szavazták meg. Ez azt fogja jelenteni 2008. január 1-jétől, hogy amennyiben nem tudjuk ezt felváltani egy kétharmados szabályozással, formálisan alkotmányellenes lesz a büntető eljárási törvény és az ügyészségi törvény ezen szabályozása, ez pedig beláthatatlan következményekkel bírhat a jogalkalmazó szervekre. Nemcsak arról van szó, hogy a büntető eljárás megindítása után titkos adatszerzés eredményeképpen beszerzett adatok nem használhatók fel, hanem a büntető eljárás megindítása előtt a rendőrség, illetőleg a vám- és pénzügyőrség által beszerzett adatok sem használhatók fel a büntető eljárásban. Ez tulajdonképpen ellehetetlenítené a bűnüldöző szerveknek ezt a tevékenységét.
Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat tulajdonképpen ennek a négy törvénynek a rendelkezéseit olvasztja egybe, tehát tartalmilag 95 százalékban a hatályos rendelkezésekkel egyezik meg, csak a négy külön törvényben szétszórt rendelkezéseket egy törvényben szabályozza. Minimális újdonságok vannak a törvény tervezetében, amelyek a részletes szakmai egyeztetések során a szakmai szervezetek igényei voltak, és ezek megfelelő garanciális keretek között kezelve vannak a törvényjavaslatban. Ennyit szerettem volna elöljáróban elmondani. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván szólni. (Nincs jelentkező.) Ha nem kíván szólni senki, akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki egyetért a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem. A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Előadót nem feltétlenül szükséges állítani, úgyhogy nem is állítunk.
Nagyon szépen köszönöm a részvételüket.
Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4178. szám)
(Általános vita)
A 8. napirendi pont jön, az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Közbeszólás: Az utolsót le is vesszük.) Nem vesszük le, szó sem lehet róla.
Üdvözlöm dr. Rajmond Balázst. Ugye, ön marad itt, aki az előterjesztőt képviseli? Megadom a szót.
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető-helyettes szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az előző két törvényjavaslattól eltérően ez nem igényli az országgyűlési képviselők minősített többségének szavazatát. A törvényjavaslat nagyon röviden összefoglalva uniós jogharmonizációs kötelezettségeket hajt végre, illetve a parlament által már megtárgyalt vagy benyújtott törvényjavaslatokhoz igazítja hozzá a Büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseit, mint például a viszontbiztosítókról és a viszontbiztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslathoz. Ezek mind szakmai pontosítások, amelyek a törvényjavaslatban vannak.
Egyetlen kiemelkedő újdonsága van a törvényjavaslatnak, ez pedig a zaklatás tényállásának a megteremtése. Ez azt jelenti, hogy 2008. január 1-jétől a zaklatást bűncselekményként rendelné büntetni a büntető törvénykönyv, szemben azzal, hogy jelenleg az ilyen jellegű magatartások csak szabálysértés keretében kapnak értékelést. Ennyit szerettem volna csak mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindjárt megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, csak szeretném jelezni, hogy a csomagban, amelyet a bizottsági ülés elején kaptunk, található egy, a NANE és a Patent Egyesület észrevételeiről szóló írásbeli anyag, amelyet ajánlok mindenkinek a figyelmébe.
Pettkó képviselő úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Azt szerettem volna csak megkérdezni, hogy a graffitis tényállás tekintetében történik-e valami változás, mert az országgyűlési ciklusban volt a Btk.-nak, illetve a szabálysértési törvénynek ez irányú módosítása. Az a kérdésem, hogy történt-e erről valami gondolkodás, vagy minden marad a régiben. Volt arra igény, hogy a graffitizés önálló tényállásként kerüljön be. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor a főosztályvezető úré a szó. Parancsoljon!
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A jelenlegi törvényjavaslat erre vonatkozó módosítást nem tartalmaz a Btk. vonatkozásában. A graffitizéssel kapcsolatos elkövetési magatartás a rongálás tényállásának keretében a szakma megítélése szerint megfelelően kezelhető. Természetesen ismerjük mi is azokat az igényeket, felmerült az, hogy önálló tényállássá kellene alakítani ezt, de eben semmilyen szakmai kompromisszum nem érhető el, tehát ennek a törvényjavaslatnak ez semmiképpen sem része.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel, javaslat? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága mellett voksol? (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem? Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.)
Tíz igennel kilenc tartózkodás mellett a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, és előadót nem állítunk. Köszönöm szépen, és köszönöm szépen a részvételüket is.
Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat (T/3066. szám)
(Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
A 9. napirendi pontunk következik, amely az egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében címet viselő törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása. Üdvözlöm tisztelettel dr. Sándor Klára képviselő asszonyt, aki a törvényjavaslat egyik előterjesztője. Az ÖTM-et ki képviseli?
DR. ARCZT ILONA, a bizottság főtanácsadója: Az ÖTM azt üzente, hogy jelenleg még nincs se kormányálláspont, és tárcaálláspontot sem tudnak mondani, de e nélkül is megtárgyalhatók a módosító javaslatok.
ELNÖK: Tehát kormányálláspont nincsen. Üdvözöljük tisztelettel Magyar Bálint képviselő urat is, a törvényjavaslat másik előterjesztőjét. Most abban a helyzetben lesz a bizottság, hogy minden befolyástól mentesen alakíthatja ki az álláspontját, természetesen az előterjesztők véleményének figyelembevételével.
Tehát az ajánlás mindenkinek ott van valahol a csomagjában. Egy pillanat türelmet szeretnék kérni, azonnal szavazunk, csak Gusztos Péter képviselő urat nem találjuk. (Szászfalvi László: Biztos telefonál. - Gusztos Péter hamarosan megérkezik az ülésterembe.)
Tehát az ajánlás 1. pontjában Salamon László és Lukács Tamás képviselő urak módosító indítványáról kérem az előterjesztő álláspontját, amely összefügg a 2-essel, tehát a kettőről együtt szavazunk.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja az 1-2. ajánlási pontban lévő módosító javaslatot? (Szavazás.)
Nyolc igen és tíz nem szavazattal a bizottság nem támogatja.
A 3. pontban Kuncze Gábor képviselő úr módosító javaslata szerepel.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Az előterjesztő támogatja, ez egy technikai jellegű javaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 4. pont következik. Előterjesztő?
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.)
Láthatóan a bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 5. pont következik. Előterjesztő?
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 6. pont következik.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
7.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Az előterjesztő ezt a pontot sem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? Ki az, aki támogatja Salamon László és Lukács Tamás képviselő urak indítványát? (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő.
Öt igen és tizenkettő nem szavazattal a bizottság nem támogatta. Nincs meg az egyharmad.
A 8. számú módosító javaslat következik.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Azt a célt, amit szeretnénk a törvénymódosítással elérni az indítvány kifejezetten megakadályozza, ezért nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Tehát Frankné dr. Kovács Szilvia módosító javaslatát az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Három. Ki tartózkodott? (Szavazás.)
A bizottság nyolc igen szavazattal három nem és nyolc tartózkodás ellenében nem támogatta a módosító javaslatot, de az egyharmad megvan.
A következő a 9. pont, Salamon László és Lukács Tamás képviselő urak módosító indítványa.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Öt igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő.
A bizottság öt igennel és tizenkettő nem szavazattal nem támogatja, és nincs meg az egyharmad.
A 10. Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony indítványa.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Az előterjesztő nem tartja szükségesnek ezt a támogatást, ezért nem támogatja.
ELNÖK: Igen. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem? Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.)
A bizottság tíz igen szavazattal nyolc tartózkodás ellenében támogatta a módosító javaslatot.
A 10., a 12., 14. és a 17. összefüggött egymással, ezt nem említettem. (Dr. Wiener György: A 11. más.) Az a 9., 11., 13., 16. volt, illetőleg a 10., 12., 14., 17.
A 15. pont következik, Kuncze Gábor képviselő úr javaslata.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Ez is egy technikai jellegű, de fontos tartalmi elemet is tartalmaz, jelentősen egyszerűsíti a választási eljárást, ezért támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem támogatja? Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.)
A bizottság tíz igen szavazattal, nyolc tartózkodással a módosító javaslatot támogatja.
A 18. a következő, Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony indítványa.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Egy nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc.
A bizottság nyolc igen szavazattal egy nem és nyolc tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem támogatta, de az egyharmadot megkapta.
A következő a 19., ugyancsak Frankné dr. Kovács Szilvia javaslata.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Technikai jellegű, az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki a bizottságból támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatjuk.
A 20., Kuncze Gábor képviselő úr.
DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Szintén technikai jellegű javaslat, az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
Mindegyikről szavaztunk vagy külön-külön, vagy összefüggtek egymással. Nagyon szépen köszönöm a törvényjavaslat előterjesztőinek a részvételt. Ezt a napirendi pontot is lezárjuk.
Az Egyebekben egy bejelenteni valónk van még. Tisztelettel kérem mindenki türelmét.
DR. ARCZT ILONA, a bizottság főtanácsadója: Kiosztásra került a T/4055. számú ombudsmani törvényhez egy levél és egy módosító javaslattervezet. Miután nem kapott a Házszabálytól eltérést, holnap kerül lezárásra, ez a napirendi pont átkerül hétfőre. Azért osztottuk ki előzetesen, hogy lehessen ezen gondolkodni, tehát a bizottsági módosítókat célszerű lenne még a kapcsolódókhoz beadni, nehogy a támogatott sor elmenjen, ha esetleg szerdára kerül.
A másik, hogy szintén kiosztásra került néhány anyag, amely az albizottsághoz tartozik, de a bizottsági tagok is megkapták, mert a minisztérium így küldte el számunkra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha másnak nincs az Egyebekben megszólalási szándéka, akkor a bizottsági ülést bezárom. Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 42 perc)
|
Balog Zoltán
|
Fogarasiné Deák Valéria a bizottság alelnöke |
Jegyzőkönyvvezetők: Biczó Andrea, Várszegi Krisztina, Bihariné Zsebők Erika és Takács Aliz