az Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. november 13-án, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V/528. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke

Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Pettkó András (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP) - megérkezéséig
Godó Lajos (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Gusztos Péter (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP) - megérkezéséig
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Farkas Flóriánnak (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)

Dr. Sándor Klára képviselő (SZDSZ)
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Opóczky László főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Varga László jogi főosztályvezető (Munkaügyi Főfelügyelőség)
Dr. Halmai László osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)

Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Petrovics Zoltán tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Udvardy Annamária gyakornok (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit kiemelt főreferens (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kraszlán István osztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Listárné Nagy Éva főosztályvezető-helyettes (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Wolf Erzsébet hivatalvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Orbán Zsolt egyetemista gyakornok
Verebély Dávid parlamenti titkárság (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Draskovich Zita tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Csonka Éva munkatárs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság megjelent tagjait. (Folyamatos zaj.) Elkezdjük az ülést!

Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel határozatképes számban megjelent, és kérem a helyettesítések rögzítését. Donáth képviselő urat Fogarasiné Deák Valéria helyettesíti, Godó képviselő urat Lénárt László, Nyakó képviselő urat dr. Szabóné Müller Tímea... (Fogarasiné Deák Valéria: Ezt elrontottam... - Egyeztetés.) Tehát Nyakó képviselő urat ki helyettesíti? (Fogarasiné Deák Valéria: Tóth Gyula.) Gusztos képviselő urat Teleki képviselő úr, Fazekas képviselő urat Balog Zoltán, Varga Józsefet Farkas Flórián, és Semjén Zsoltot Szászfalvi László. Köszönöm szépen.

A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim, és a következő változtatásokat javasoljuk, alelnök asszonnyal és alelnök úrral egyeztetve. Azt kérjük az egyik előterjesztő, Sándor Klára kérésére, hogy a 6. napirendi pont kerüljön az első helyre. Itt a vitát már lefolytattuk, tehát valójában csak a kapcsolódó módosító javaslatokról, illetve bizottsági módosító indítványokról van szó, és a 7. számú napirendi pontunk pedig kerüljön a 4. után, hogy a Pénzügyminisztérium képviselőjének ne kelljen feleslegesen itt időznie. (Fogarasiné Deák Valéria: Pontosabban a módosított 5. után.) A módosított 5. után, ez a pontos megfogalmazás.

Kérem, hogy fogadjuk el a napirendet! Igen? (Szavazás.) 19 igen szavazattal a bizottság a módosított napirendi javaslatot helyben hagyta.

Az új napirend szerint az 1. napirendi pontunk az egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat. A minisztérium képviselői nem jönnek, előterjesztőnk van.

Az ajánlás szerint megyünk először végig, majd pedig a bizottsági módosítókról szavazunk.

Az ajánlás szerint az 1. és 2. módosító indítványról együtt szavazunk, ezek Hoffmann Rózsa képviselőtársunk javaslatai. Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e a javaslatot.

ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. Igen? (Szavazás.) 2 igen. Nem? (Szavazás.) 12 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás. A bizottság több mint egyharmada sem támogatta a javaslatot.

A 3. számú javaslat Frankné dr. Kovács Szilvia képviselőtársunk javaslata. Kérdezem az előterjesztőt.

ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 10 igen. (Közbeszólás: Nem biztos!) Én úgy láttam. Wiener képviselő urat kérdezem a 3. számú... (Dr. Wiener György: Tartózkodom!) Értem. (Dr. Wiener György: És közben még alá is írtam. - Derültség.) Tökéletes. Ha mindenki ilyen példamutatóan látná el a képviselői munkáját...

Tehát akkor igen a 3. számú módosító javaslatra? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 8 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 3 tartózkodás. A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta. (Közbeszólások: Nem jó! 19 fővel van jelen a bizottság! - Egyeztetés.) Akkor 8 igen volt.

A 4. számú javaslat következik, Hoffmann Rózsa képviselőtársunk javaslata. Igen? (Szavazás.) 2 igen. Nem? (Közbeszólás: Előterjesztő?) Ja, bocsánat...

ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. 2 igen volt. Nem? (Szavazás.) 12 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 5 tartózkodás. A bizottság egyharmada sem támogatta a javaslatot. Köszönöm szépen.

Az 5. számú javaslat szintén Hoffmann Rózsa képviselőtársunk javaslata. Előterjesztő?

ELNÖK: A bizottság? Igen? (Szavazás.) 8 igen. Nem? (Szavazás.) 11 nem. A bizottság többsége nem, de egyharmada támogatta.

A 6. és a 8., illetve a 10. és 12. számú javaslatokról együtt szavazunk; ezek szintén Hoffmann Rózsa képviselőtársunk javaslatai.

ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Nyolc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy. Tartózkodás? (Nincs jelentkező.)

8 igennel és 11 nemmel a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja.

A 7-esről, a 9-esről, a 11-esről és a 13-asról együtt szavazunk; szintén Hoffmann Rózsa képviselőtársunk javaslatai.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Aki nem támogatja? (Szavazás.) Aki tartózkodik?

7 igennel, 11 nemmel és 1 tartózkodással a bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja. Köszönöm szépen.

Még nincs vége, mert van három darab bizottsági módosítónk, amit az ülés előtt kaptak meg kiosztással képviselőtársaim. Az 1. számú módosító javaslat a "megegyező" szót az "azonos" szóval cseréli ki az 53. §-ban, a lista bejelentésére vonatkozóan.

DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Elnök Úr! Ezt a harmadikat én most nem kaptam meg, tehát ezt szeretném elkérni. (Megtörténik.)

ELNÖK: Akkor nézzük meg, hogy mindenkinek ugyanaz a javaslat van-e a kezében. A bizottsági módosító az 53. §-nál, a lista bejelentésénél, a (3) bekezdésben a "megegyező" szót "azonos" szóra cseréli; ez ettől függetlenül megegyezik egyébként az előzővel.

DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Értem. Azért nem látom értelmét ennek a módosításnak, mert a kettő ugyanazt jelenti, de egyébként máshol is a "megegyező" szó szerepel, és ha ezt támogatjuk, azt meg nem, akkor azt mindenhol ki kellene cserélni, tehát azt gondolom, hogy értelmetlen a javaslat, ezért nem támogatom.

ELNÖK: Értem. Az indoklást ajánlom mindenkinek a figyelmébe; nem tudom, ahhoz képviselő asszony mit szól.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt szerettem volna mondani, hogy amennyiben ezt a szót itt kicseréljük, akkor azt az egész törvényen végig kell vezetni. Én nem tudom pontosan, hogy hányszor kerül említésre, de a XXI. században egy szót kicserélni nem jelent nagy problémát, egy kattintást jelent, mármint annak, aki az informatikát alapfokon műveli. Ettől függetlenül azt javaslom, hogy ezt így fogadja el a bizottság, hogy ezt cseréljük ki, de az egész törvény szövegében végig. Köszönöm szépen. (Donáth László az ülésterembe érkezik.)

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. A három törvénymódosítás tulajdonképpen összefügg. A célunk azzal, hogy most ezt beadjuk, hogy úgy látom, hogy az 50 százalékos kvóta elfogadásának nem lesz meg a kétharmados támogatottsága a parlamentben. Nagyon sokan vannak, akik ezt az 50 százalékos kvótát támogatják, és bizonyos kompromisszumot, módosító javaslatokat nem szavaznak meg azért, mert úgy érzik, hogy csak és kizárólag az 50 százalék valósítja meg azokat a célokat, amit az előterjesztő kitűzött, és egyébként többen ezzel egyetértünk.

Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a realitásokkal tisztában legyünk, és nem gondolom jó választásnak azt, hogy dupla vagy semmit játsszunk ebben a kérdésben. Fontos az, hogyha esetleg nem megy át az 50 százalék, akkor legalább egy 30 százalékos kvótát be tudjunk vezetni, vagy ha úgy alakul, hogy csak a 25 százalékosnak van meg a parlamentben a kétharmados támogatottsága, akkor az ezt a támogatottságot megkapja.

A három bizottsági módosító javaslat elfogadásával válik a parlamentnek lehetősége arra, hogy logikailag egymás után, erősorrendben ezekről a módosító javaslatokról szavazzunk, lássuk azt, hogy melyik módosító javaslat mögött milyen támogatottság van. Fontos, hogy a képviselők valós döntést tudjanak abban hozni, hogy akinek nagyon fontos ez a kvóta, és szeretné megszavazni, annak lehetősége legyen esetleg egy 33 százalékost is támogatni abban az esetben, ha azt látjuk, hogy az 50 százalékos nem megy át, de az előterjesztő szándékát nem változtatja meg. Bízunk abban, hogy az 50 százalékos javaslat átmegy, tehát ilyen formában mindenfajta lehetőség benne rejlik a bizottsági módosító javaslatokban, és azt gondolom, hogy így tudjuk a legteljesebb és a legjobb döntést hozni a parlamentben. Köszönöm.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nekem az a véleményem, hogy az 50 százalékost kellene megszavaznunk, ugyanakkor az is egyértelműen látható, hogy amit Müller Tímea képviselőtársam mondott, annak van realitása; ezzel együtt én ezt nem fogom megszavazni. Viszont, ha már ilyet meg akarunk szavazni, akkor ne legyen koherenciaproblémás a javaslat. Tudniillik mind a két javaslatban szerepel olyan megfogalmazás, ami más törvénnyel, így a választási törvénnyel szemben áll. Ez azt mondja ki, hogy a listán szereplő jelöltek sorrendjét úgy kell meghatározni, hogy a törvény kihirdetését követő első országgyűlési választásokon és azt követően minden négy jelöltből legalább egy, a második országgyűlési választásokon és azt követően minden három jelöltből legalább egy satöbbi.

A koherenciaprobléma a következő: az első választást követően nincs választás, mert listán nincs időközi választás, ennek következtében az "azt követően"-t ki kell venni belőle, mert egyébként ezzel a módosító javaslat nem felel meg a házszabályszerűség követelményének. Tudniillik abban az esetben, ami egyébként most már nem fordulhat elő politikai okokból, ha a második fordulóban a listán nincs meg a 25 százalék plusz 1, akkor ezt a listát hozzácsapják az országoshoz, és nincs időközi. Tehát csak zavart okoz az "azt követően", ki kell venni a szövegből.

DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előterjesztő szándéka az, hogy ésszerű határidőn belül, tehát nem majd valamikor a távoli jövőben, hanem ésszerű határidőn belül érjük el azt a minimum 30 százalékos képviseleti arányt, amit egyébként minden parlamentben törekednek elérni, és minden parlamentben, ahol kvótaszabályozást hoznak, olyat hoznak, ami ezt biztosítja. Nagyon egyszerű számításokból kiderül, hogy ezt kizárólag az 50 százalékos pártlistakvóta tudja biztosítani, hiszen a 25 százalékossal és a 30 százalékossal 20 százalék alatt maradna a nők aránya. Ez az egyik.

A másik pedig az, hogy én nem gondolom, bár nyilván, ha az itt ülők közül senkinek... Én nem tudom pontosan, tehát ezt nyilván meg kellene pontosan nézni, de az itt ülők nyilván tudják, hogy házszabályellenes-e tesztelni bizonyos törvények megszavazását. Én azt gondolom, hogy lehet, hogy házszabályszerű, de nem hiszem, hogy etikus. Ez olyan, mintha a közvélemény-kutatások alapján mondanánk azt, hogy most kiírjuk a választásokat, mert van hozzá kedvünk, vagy nem. A parlamentben nem szoktunk különböző törvényeket tesztelni. Tudom azt, ne játsszuk itt a naivat, pontosan tudom, hogy a pártok bizonyos férfitagjai egymáshoz szaladgálnak kétségbeesetten, merthogy majd ki fognak esni a listáról. Ezeket egészen pontosan lehet tudni. Nem mindenki van kétségbe esve, és azok ezt elmondják, hogy kik keresték meg őket. Ez rendben is van, a politikához hozzátartozik, sokféle szövetség létezik. Nem ez ellen van kifogásunk.

Tehát tudom azt, hogy a kétharmados többséget megkapni nem egyszerű egy ilyen törvény esetében. Azt is tudom viszont, hogy a Fidesz elnöksége az 50 százalék mellett döntött, és én nem tudok másból kiindulni, mint ebből, mert ez az utolsó hivatalos verzió, amit hallottam, és azt is tudom, hogy az MSZP elnöksége is az 50 százalék mellett döntött. Tehát előre elhatározni azt, hogy úgysem lesz meg, a két nagy párt elnökségei döntése ellenére sem a kétharmad, azt gondolom, hogy ez sem feltétlenül szerencsés.

Az alapvető kifogásom az, hogy nem szoktunk más törvényeket sem tesztelni, a legfőbb kifogásom pedig az a másik két javaslattal szemben, ha szabad összefoglalni, Szabóné Müller Tímea is egyben beszélt a három javaslatról, a másik kettővel szemben pedig az a kifogásom, hogy az előterjesztő szándékait nem valósítaná meg, sőt, nagyon távol lenne az előterjesztő szándékainak a megvalósításától. Köszönöm szépen a szót.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Itt tulajdonképpen két módosításról beszélünk, és össze is csúsztunk, hiszen amikor az elnök úr szót adott az előterjesztőnek, akkor az első módosítási javaslatról kérte az előterjesztő véleményét, aztán elkezdtünk beszélni mindenről. Tehát ez most azt jelenti, hogy mind a három, bizottság által beadott módosítási javaslatról mindenki már nagyjából, én úgy látom, hogy elmondta a véleményét. Mindenesetre én azt gondolom, hogy az egyik egy stilisztikai kérdés, és amennyiben egy törvényben egy szót kicserélünk, akkor azt végig kell vezetni, tehát nem lehet csak egy helyen kivenni, és egy másik szót betenni helyette, akkor azt végig kell vezetni a törvényen. Erre mondtam azt, hogy ez nem probléma, mert akkor ezt ebben a szellemben kell beadni, amennyiben a bizottság többsége ezt támogatja.

A másik nem egy stilisztikai kérdés, hanem egy fontos politikai kérdés. Az előterjesztőtől hallottuk az elmúlt percekben, hogy ő, mint az SZDSZ képviselője, azt gondolja, hogy nem helyes, ha a Házban szavazás lesz más alternatívákról, ami az 50 százalékos kvótával szemben mondjuk egy 33 százalékos, vagy egy 25 százalékos, vagy egy folyamatos bevezetést hozna be a tisztelt Házba. Itt a képviselőkön múlik az, hogy a bizottságokban megkapja-e ez a két módosító javaslat a többséget. Azt gondolom, hogy nem házszabályellenes az, ha megszavazzuk akár mind a két módosító javaslatot - már akik ezt támogatják.

Egyébként pedig, ahogy Müller Tímea képviselőtársam mondta, sajnos úgy nem lehet szavazni, hanem a beérkezés sorrendjében történik szerintem a szavazás. Tehát nem lehet felállítani egy sorrendet, bár Wiener képviselő úr azt mondja, hogy lehetséges majd ezt így megoldani, hogy erősségi sorrendben, vagy nem tudom, valamilyen sorrendben történjék a szavazás. Mindenesetre én azt gondolom, hogy szavazzunk, és meglátjuk, hogy egyáltalán megkapja-e a bizottsági többséget, avagy sem. Köszönöm szépen.

Mindenesetre a legelsőt a magam részéről támogatom, úgy, hogy végig kell vezetni mindenhol. Köszönöm.

DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Nem tisztem megvédeni férfi képviselőtársaimat, de azt gondolom, hogy mindenkinek, így nekik is joguk van más véleményen lenni adott esetben erről, és nem gondolom, hogy férfiak és nők rosszabbak, vagy nem tudom, milyenebbek lennének, ha erről a kérdésről nem ugyanaz lenne a véleményük.

Azt gondolom, hogy politikai felelősségünk, és főleg azoknak politikai felelőssége, akik ez iránt a téma iránt társadalmi felelősséget éreznek, az, hogy ha van a kvótával kapcsolatban a százalékos skálán valahol kétharmados konszenzus, és ezt egy elvakultság miatt, azért, mert csak az 50 százalékot tudjuk elfogadni, nem tudjuk átvinni, hogy 25 vagy 33 százalékon valósítsuk meg a kvótát, szerintem az sokkal rosszabb lenne annál, minthogy tényleg nem vesszük figyelembe a realitásokat, és nem vesszük tudomásul, hogy lehet, hogy megvan. Ez a javaslat nem zárja ki azt, hogy ha megvan az 50 százaléknak a kétharmados támogatottsága, akkor átmenjen.

Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt szavazzák meg, mert így lehetünk igazán felelősségteljesek a nők képviseletében a parlamentben. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Teleki képviselő úr, aztán Gusztos képviselő úr.

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem kívántam hozzászólni, csak azt gondolom, hogy az előterjesztő megszólította a férfiakat. Én, mint férfi, nem kívántam lobbizni annak érdekében, hogy ez a törvény ne menjen át, annak ellenére, hogy nagyon nagy - és ezt jegyzőkönyvbe szeretném mondani - aggályom van. A kisebbségek parlamenti képviseletét '92 óta alkotmány írja elő, és '92 óta egy alkotmánysértés történik ebben a kérdésben, mert a mai napig nincsen rendezve a kisebbségek parlamenti képviselete. Nagyon furcsán adja ki magát, hogy ebben az esetben viszont "női kvótáról" beszélünk, ami nagyon fontos számomra is, mert azt gondolom, hogy tényleg minden olyan esélyt meg kell adni, amellyel akár a nők, akár bárki más a parlamenten belül tud érdekeket képviselni.

Ezzel szemben én a frakcióülésen is elmondtam, a Magyar Szocialista Párt frakcióülésén, hogy kérem, azt is kezeljük, hogy a magyarországi kisebbségek parlamenti képviselete a törvényben ugyanúgy legyen megnyitva, mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy ebben a kérdésben is ilyen horderejű döntéseket hozzunk, mint amit ma megpróbálunk megtenni. Tehát én azt gondolom, hogy támogatni fogom, sőt, biztos, hogy támogatni fogom ezt a kvótarendszert, főleg a folyamatosság elvére építkezést, de szeretném még egyszer jegyzőkönyvbe elmondani, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét ugyanilyen fontosnak tartom. Köszönöm.

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Egyrészt azért arra szeretnék emlékeztetni, hogy a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutásával kapcsolatban a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának a legszolidabb számítások szerint is két álláspontja van, mert miközben elhangzik, hogy a parlament mulasztásos alkotmánysértésben van, mert nem rendezte a kedvezményes mandátumhoz jutást az Országgyűlésben, eközben alkotmányellenesnek minősült már egyszer az a szándék, ahogy az önkormányzatokban a kedvezményes mandátumhoz jutást a parlament törvényben szabályozta. Tehát ez ennél egy bonyolultabb kérdés, és szerintem a kisebbségek parlamenti képviselete nem is kapcsolódik össze a "női kvóta" ügyével.

Nem azzal érvelnék liberális politikusként, hogy a korábban meghozott párvezetőségi és frakciódöntéseket legyenek kedvesek követni a képviselőtársak, mert természetesen mindenki a képviselői szabadságával élve, az egyéni lelkiismeretére hallgatva szavaz a módosító indítványokról mindig a magyar parlamentben, ezt tudjuk, de azért azt szeretném kérni, hogy bizonyos döntéseket hozzunk már meg. Ha az a döntés született, hogy elmozdulunk a "női kvóta" irányába, akkor utána - mondjuk egy "női kvótánál" nem teljesen stílszerű ez a megfogalmazás - ne heréljük már ki ezt a javaslatot egy olyan módosító javaslattal, ami egyébként matematikailag lehetővé teszi azt, hogy kevesebb nő üljön a parlamentben, mint amennyi most ül bent. A 25 százalékos limittel tehát, még egyszer mondom, értelemszerűen attól függően, hogy mennyi és milyen arányban indítanak egyéni képviselők között női jelölteket a pártok, pusztán matematikailag elképzelhető, hogy a pártok kevesebb nőt juttassanak a parlamentbe. Egy ilyen módosító indítványról vitatkozunk most, miközben korábban mindenki elkötelezte magát a "női kvóta" mellett (Közbeszólás a Fidesz oldaláról: Majdnem.); majdnem mindenki.

Szeretném jelezni, hogyha ilyen módosítással születik meg ez a törvény, akkor komolyan meg fogjuk fontolni a melegházasságról szóló törvényjavaslatunknak egy olyan formában való újbóli benyújtását, hogy először a budapesti, XI. kerületi leszbikus nők házasodhassanak, aztán majd két évvel később a Borsod megyei fizikai munkás, meleg férfiak, és így lépcsőről-lépcsőre haladjunk szépen, amíg a társadalom eléri azt a fejlettségi szintet, hogy a melegházasság megvalósulhat. Ezekben a típusú döntésekben szerintem el kell dönteni, hogy akarunk valamit, vagy nem akarunk.

Én mélységesen tiszteletben tudom tartani mindenkinek azt a véleményét, ha érvekkel alátámasztja, hogy nem akar "női kvótát"; ismert dolog, hogy ez a liberálisok sorain belül is komoly vita, és vannak liberálisok, akik ellene érvelnek, ami a nyilvánosság előtt zajlott. Én ezt tiszteletben tudom tartani, csak ezt akkor valahogy úgy kellene csinálni, hogy mindenki színt vall, és nem pedig ilyen technikákkal próbáljuk meg ezt a dolgot így lenullázni, vagy nem tudom, mit csinálni vele. Ez szerintem nem fair eljárás. Akkor azt kell mondani, hogy nem akarunk "női kvótát", nem fogjuk megszavazni, de ezek nem jó megoldások, amik itt a módosító indítványokban szerepelnek. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úrtól szót kérek, és aztán Pettkó képviselő úré a szó.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Megadom a szót elnök úrnak. Tessék parancsolni!

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szerintem nem kellett volna idehozni az egyneműek házasságáról szóló kérdést, mert akkor kísérteties hasonlóságok jelennek meg, legalábbis előttem. Én azt a törvényjavaslatot egy alibi liberalizmusnak, demagógiának és politikailag inkorrektnek bélyegeztem, miközben azt is elmondtam a múlt ülésen, hogy a "női kvótával" kapcsolatban nem ez a véleményem; most már kezdek afelé tendálni, mintha ebbe az irányba mutatna a dolog.

Felhívom Gusztos képviselőtársam figyelmét arra, hogy a kedvezményes mandátum és a kisebbségek országgyűlési képviselete két teljesen különböző dolog, ennek semmi köze nincsen egymáshoz. Teleki képviselő úr az országgyűlési mandátumról beszélt, a kedvezményes mandátum pedig a helyi önkormányzatokra vonatkozik, mi pedig a nők parlamenti képviseletéről vitatkozunk. (Gusztos Péter: Erről beszéltem én is.) Én azt gondolom, hogy lehet egyfajta fundamentalista állásponton lenni abban a tekintetben, hogy vagy 50 százalék vagy semmi, a másik pedig, hogy ki lehet indulni a realitásokból, és lehetőséget kell arra adni, hogy az a helyzet, amivel nem értünk egyet, ami nem jó ebből a szempontból, jobb legyen. A jobb döntés irányába való kis lépés tehát egy lépés, a nagy lépés pedig egy nagyobb lépés, de egy jó irányba mutató lehetőséget nem kellene eljátszani szerintem azért, mert ragaszkodunk ahhoz, hogy vagy 50 százalék vagy semmi. Ezért támogatom az első két javaslatot, a harmadikat nem, mert abból valóban matematikailag kijöhet az, hogy esetleg kevesebb lesz a nők képviselete, mint jelenleg; ezt kockáztatjuk egy kétharmados törvénnyel. Itt van a kísérteties hasonlóság az egyneműek házasságával kapcsolatos beadványhoz, hogy kiderült a bizottsági ülésen, hogy a kormány és a szocialista frakció is támogatja például a regisztrált élettársi kapcsolatot, és most ehhez képest nem az lett benyújtva, hanem valami, amire most biztos, hogy nincs meg a kétharmad, ráadásul alkotmányellenes is.

Akik komolyan gondolják azt, hogy valóban az esélyegyenlőség érdekében és a diszkriminációellenes küzdelem jegyében olyan javaslatokat nyújtanak be, amik ezeknek a kisebbségeknek jók, akkor szerintem érdemes egyeztetni azokkal, akiknek ebbe az irányba mutató javaslatuk van, és annak támogatásával a dolgot 50 százalékkal el lehetne intézni. Én azért azt gondolom tehát, hogy ez egy alibi dolog volt. Ha ez nem egy alibi dolog, akkor szerintem érdemes megadni a lehetőséget azoknak, akik az 50 százalékot most még nem tartják elérhetőnek, és úgy gondolják, hogy talán erre most még nincs meg a többség, de a törvényjavaslatban benne van, hogy egy bizonyos időhatár után egy fokozatos bevezetéssel el lehet érni azt, hogy eljussunk eddig az 50 százalékos javaslatig. Mindannyian tudjuk, hogy az sem lesz 50 százalék, hiszen ez csak a listára vonatkozik, de mégiscsak egy jó irányba tett lépés lesz.

A másik dolog pedig, amit mondani akarok, hogy én tagja vagyok a Fidesz elnökségének - ugyan nem szavazati joggal, de meghívott, állandó tagja vagyok -, és nem született ilyen egyértelmű döntés, tehát nem tudom, honnan van a képviselő asszonynak ez az információja. Az a döntés született, hogy a frakció döntésének függvényében a Fidesz elnöksége ezt az irányt alapvetően támogatja. Hétfőn lesz egy frakcióülésünk, ahol meg fogjuk állapítani, hogy mi a frakció álláspontja ezzel kapcsolatban, éppen ezért azt gondolom, hogy ez a kérdés, azzal együtt, hogy van egy erős vótuma az elnökségnek. Én is támogatnám ezt, és bár nincsen szavazati jogom, ezt elmondtam többször, meg fogom szavazni az 50 százalékot, én ezt egy jó irányba tett lépésnek tekintem, még akkor is, ha megoldás módjával kapcsolatban elvi kifogásaim vannak, de miután más, ennél jobb lépés sem látszik a látóhatáron, szerintem az embernek ezt kell támogatnia. Elképzelhető az is, hogy a frakcióülésen az a döntés fog születni, hogy lelkiismereti szavazás van, és akkor nyilván az a lehetőség, hogyha az 50 százalék nem is kapja meg a kétharmados többséget, azért legalább valami jobb legyen, mint ami most van, szerintem ez egy reálpolitikai dolog. Ennek kapcsán pedig valamifajta erkölcsi felelősségre apellálni szerintem nem korrekt, de ez végül is az ügy szempontjából nem olyan fontos, csak azt jelzem, hogy szerintem ez egy rossz vonal, mindig rossz lelkiismeretet kelteni a képviselőkben, ha ugyan joguk van más véleményhez, de ha más véleményen vannak, azért mégiscsak szégyelljék magukat, mert valamifajta olyan machinációkba mennek bele, ami nem méltó egy képviselőhöz. Ez az én ízlésemnek nem felel meg, de ez szigorúan magánvélemény.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az MDF képviselőcsoportja a törvényjavaslat általános vitája során kifejtette álláspontját a benyújtott törvényjavaslatról, hogy nem támogatja, és elmondtuk azt, hogy az SZDSZ kiengedte a palackból a szellemet, hiszen ezzel az egy kvótával kapcsolatban még számos más kvótajavaslatok is jönnek - a munkáskvótától kezdve az ifjúsági, nyugdíjas és más kvótajavaslatokig -, amelyről a mostani ülésünkön persze nem vitatkozunk. Egyébként ezért nem is vettünk részt a tegnapi éjszakai részletes vitában, mert már az általános vitánál elmondtuk, hogy nem támogatjuk ezt a benyújtott javaslatot. Ellenben megkérdeztem a jegyzői irodát, és azt mondták, Szabó Ottó azt mondta - nyugodtan jegyzőkönyvbe is lehet mondani, hiszen én jegyző is vagyok, és akkor ezt kötelességemnek éreztem, hogy megkérdezzem -, hogy 1990 óta mindig úgy történnek a szavazások, hogyha ilyen nyitott kérdés van, hogy hány százalék legyen, hogy a legmagasabbtól indul a parlamenti szavazás, és aztán megy szépen lefelé. Ez mindig így történt, és abban az esetben, ha a különbözőfajta számok érkeznek be, akkor most is így fog történni.

Azt javaslom tehát, hogy most már ne sokat vitatkozzunk, hanem szavazzunk ezekről a módosító javaslatokról, aztán mindegyik frakció - ki hétfőn, ki nem tudom, mikor - eldönti majd, hogyan fog szavazni a módosító javaslatokról, mert mindenki elmondta az álláspontját, és ez csak felesleges időcséplés. Köszönöm szépen. (Fogarasiné Deák Valéria: Támogatjuk.)

ELNÖK: Két jelentkező van; én azt gondolom, hogy nekik adjuk meg a szót, és amennyiben ez egy ügyrendi javaslat, akkor utána feltehetjük szavazásra.

ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Folyamatosan felvetődnek ezek a dolgok újra, hogy munkáskvóta, kisebbségi kvóta és nem tudom, milyen kvóta. Lehet, de akkor annak a fele is legyen nő, a másik fele meg férfi, úgyhogy semmi kifogás nincs ellene. Úgy gondolom, hogy az 50 százalékos kvótánál is csak 20, maximum 30 százalék nő venne részt a döntéshozatalban. Ezzel a kisebb, 25-30 százalékos kvótával megint azt játszanánk el, hogy adtunk is, meg nem is, végül is foglalkoztunk a témával, kipipáltuk - igaz, hogy érdemben nem fog jelenteni semmit, de szavaztunk róla -, tehát én úgy gondolom, hogyha ténylegesen akarunk változtatni ezen a helyzeten, akkor az 50 százalékost kell támogatni. Köszönöm.

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy az előterjesztő, vagy akár jómagam is, jóhiszeműen hihettük azt, hogy a Fidesz részéről ilyen döntés született a pártvezetésben. Én nem szeretném azt a frakciótársát nehéz helyzetbe hozni, akitől ezt az információt kaptam, de nem a kisujjunkból szoptuk ezt, tehát így tudtuk, hogy ilyen döntés született.

A véleményszabadságnak természetesen az is része, hogy akár Sándor Klárának, akár bármelyikünknek lehet véleménye képviselőtársaink véleményéről is. Tehát azért, ha egy képviselő elmondja egy álláspontról, hogy szerinte az nincsen rendben, akkor az ellen ne azzal védekezzünk, ami itt elhangzott. Ő is csak a véleményét mondta el, erről szól a vita.

Én például azt gondolom, hogy lehet benyújtani törvényjavaslatokat úgy, hogy nincsen meg hozzá előzetesen, írásban garantálva az összes parlamenti párt, vagy a parlament kétharmadának, vagy a parlament felének a támogatása. Láttam ilyen jellegű ellenzéki javaslatokat is, és nem hiszem, hogy ne lehetne ilyen törvényjavaslatokat benyújtani. Nem is szeretném ebbe az irányba elvinni, ha elnök úr nem foglalkozott volna vele ilyen hosszan, nem is reagálnék rá. De például, amit én abszolút csak egy ironikus példaként hoztam szóba, és nem komolyan, a melegházasságos törvényjavaslatunk, azt például egy féléves egyeztetés előzte meg, és elnök úr, bizottsági tagtársaim itt ültek, saját szemükkel látták, saját fülükkel hallották, hogy a civil szervezetek maguk mondták el, hogy ők támogatják ezt, és ezt támogatják. Hogy ezt hogyan lehet alibijavaslatnak nevezni, azt nem értem, de ez most mindegy is.

A módosító javaslatokra visszatérve: amellett próbáltam ezzel az ironikusnak szánt eszmefuttatással érvelni, hogy két jellegű elvi állásfoglalást tudok elképzelni, és nem erkölcsit mondanék, elnök úr, hanem két elvi megközelítése lehet a kvótának férfiak és nők esetében. Valaki vagy elfogadja, hogy van egy ilyen kvóta a férfiakra és a nőkre vonatkozóan, akkor az fele-fele lehet, két nem, mert az egyik a férfi, a másik a női, kettőnek a fele az egy, ezt én csak így tudom levezetni, mind elvileg, mind matematikailag. Vagy pedig lehet az az elvi álláspont, hogy elutasítjuk a kvótát - erre próbáltam utalni -, emellett is lehet érvelni, a liberálisok tudnak is, és akkor azt mondják, hogy legyen verseny, hadd szóljon, nincsen kvóta.

A kettő között én elvi megalapozottságú álláspontot, például lépcsőzetes bevezetést, vagy valami ilyesmit nem látok, azokat ilyen kényszermegoldásoknak, vagy a dolog csendes kimulasztásának tartom, amikor nem merjük azt kimondani, hogy ezt nem akarjuk, hanem úgy módosítjuk, hogy az a dolog elveszítse gyakorlatilag a tartalmát, a lényegét. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb hozzászólás? (Jelentkezésre:) Wiener képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Felmerültek itt egyéb kvótás vagy kedvezményes mandátumú képviseleti lehetőségek is, ezért úgy vélem, hogy ezekre a felvetésekre nagyon röviden reagálni kellene.

Először, amit Teleki képviselőtársam mondott: teljesen igaza van abban, hogy ezt a kisebbségi képviseleti kérdést is meg kellene oldanunk, de nem kellene a kettőt összekapcsolni. Tehát ha valami pozitívumot el tudunk érni, akkor ne mondjuk azt, hogy ez csak akkor lehetséges, ha egy másik pozitívum is megvalósítható. Ezt azért merem ilyen határozottan kijelenteni, mert még szakértőként, 1992-ben készítettem egy javaslatot arra nézve, hogy hogyan lehetne megoldani a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutását, amelyet a parlament akkor nem fogadott el. '98-ban a téma megint előkerült, megint süllyesztőbe küldték. Ugyanakkor az is teljesen egyértelmű, hogy az alkotmány e téren nem fogalmaz egyértelműen, az 1990. évi XVI. törvény országgyűlési képviseletről szólt, de az 1990. évi XL. törvény már csak a "képviselet" szót használta, az "országgyűlési"-t kihagyta belőle, amiből levonható volt az a következtetés, hogy az akkori MDF-SZDSZ-megállapodás, legalábbis ebben a tárgykörben, nem volt teljesen egyértelmű.

Ami az egyéb kvótákat illeti, ezek nem hasonlíthatóak a "női kvótához", ennek nagyon egyszerű az oka. Először is, aki életkori kvótákat mond, az figyelmen kívül hagyja, hogy ha valakinek szerencséje van, akkor megéri a nyugdíjas kort, tehát először fiatal, utána fiatal középkorú, aztán középkorú középkorú, idősebb középkorú, fiatal nyugdíjas és így tovább. Tehát ilyenkor valakinek lehetősége nyílik, és egy társadalmi csoportnak is arra, hogy a nemzedéki lét különféle fokozatain átmenjen. A férfiak és a nők esetében - mondjuk bizonyos extrém esetektől eltekintve - erre nincs lehetőség, ezeket azért nem kívánom tárgyalni, mert ez további vitákra adna lehetőséget, ami messze vezetne az adott témakörtől.

Ami a társadalmi csoportok kvóta alapján történő kedvezményezését illeti, ez egy polgári berendezkedésű társadalomban azért nem lehetséges, mert azt előfeltételezi a politikai filozófia és az alkotmányjog, egyébként nem teljesen megalapozottan, hogy a társadalom azonos helyzetű, elvont egyénekből áll, és a társadalomnak nincs struktúrája. Tudjuk jól, hogy a társadalomnak van struktúrája, de az alkotmányban szerepel egy olyan megfogalmazás, hogy a képviselők a köz érdekében végzik a tevékenységüket. Ez a megközelítés még a XVIII. századi Nagy-Britanniából származik, ahol nagyon féltek attól, éppúgy, mint az éppen kialakulófélben lévő Egyesült Államokban az 1780-as évek végén, hogy a társadalom struktúrája leképeződik a képviseletben, vagy hogy helyi érdekek az országos érdekek fölébe kerekednek. Azóta ez a meghatározó dogma létezik, és a polgári képviseleti elv keretében másra nincs lehetőség.

A nők esetében viszont azért lehetséges mindez, mert akkoriban a társadalmat csak férfiakból állónak tekintették, Condorcet kivételével, akit egyébként lefejeztek, de nem ezért, és abból indultak ki, hogy politikai jogokkal csak férfiak rendelkezhetnek. Egy ilyen, nem szerinti kvóta viszont nem jelenti a társadalom strukturális tagozódását, ezért a polgári berendezkedés elvével nem ellentétes. Ugyanakkor, és erre Gusztos képviselőtársam felhívta a figyelmet, egyébként nagyon helyesen, a kvóta semmilyen formában sem eredeti liberális elv, ez egy baloldali elv, örülök azonban annak, hogy liberálisok is alkalmazzák ilyen esetben. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs egyéb hozzászólás, az 1. számú bizottsági módosító javaslatról szavazunk. Az előterjesztő elmondta, hogy nem támogatja...

DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Szerettem volna néhány szót mondani...

DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Bocsánatot kérek, hogy húzom az időt. Pettkó képviselő úrnak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném mondani, hogy szó nem volt arról, hogy én azt mondtam volna, hogy ne szavazzunk más javaslatokról, de megszoktam, hogy képviselő úr úgyis úgy interpretál mindent, ahogy kedve tartja, és ahogy a legjobban eladható a sajtóban.

A Fidesz döntéséről egyébként a sajtóból is értesülhettem volna, hiszen több helyen megjelent, hogy a Fidesz alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó nyilatkozta, tehát kijelentette több helyen is, és ez több sajtóorgánumban megjelent, hogy a Fidesz elnöksége az 50 százalékos kvótát támogatja. A frakcióról ő sem beszélt természetesen, de a Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor az amerikai kereskedelmi kamara ülésén szintén elmondta ugyanazt, hogy a Fidesz elnöksége, és ő maga is - ez megint nem jelent frakciódöntést, pontosan tudom - az 50 százalékos kvótát támogatja. Ez nem a Fidesz-frakcióra vonatkozik, ahogy mondtam, hanem az elnökségre. Tehát azt lehetett tudni, hogy a Fidesz elnöksége így döntött, mert számos helyen nyoma volt ennek a sajtóban.

Egyébként pedig azt is szeretném elmondani, hogy én nem apellálok arra, hogy itt ki szégyelli magát és ki nem. Azt gondolom, hogy mindenki saját magáért felelős. Ha egy párt, vagy bármilyen képviselő úgy érzi, hogy neki szégyen az, ha nem szavazza meg ezt a javaslatot, akkor nyugodtan érezze úgy, mert akkor nyilván oka van rá, és akkor meg, ha úgy dönt, akkor szavazza meg. Ha úgy dönt, hogy nem szavazza meg, de szégyelli magát, az is az ő dolga. Az, hogy lelkiismeret-furdalást keltünk a képviselőkben, csak akkor lehetséges, ha ők maguk is tudják, hogy ez egy helyes ügy; és ha ők maguk is tudják, hogy mi a helyes arány, ellenkező módon miért lenne bárkinek lelkiismeret-furdalása.

A részletes vitában is elmondtam a Parlamentben tegnap, hogy indokolatlan a fokozatosság bevezetése, de ennél van egy fontosabb érv, amit itt már többen említettek: az, hogy éppen emberi jogi szempontból elfogadhatatlan. Nem lehet - tegnap ezt a példát hoztam, és azt gondolom, hogy itt is megállja a helyét - egy ideig felmentést adni mondjuk, vagy egy ideig azt mondani, hogy jó, akkor most a halálbüntetést egy kicsit, 20 százalékra még alkalmazzuk, vagy arra ne, és a többire meg igen, és aztán fokozatosan érjük el, hogy a halálbüntetést teljesen eltöröljük. Abban a pillanatban, ahogy az emberi jogok sérelmét felismeri egy politikai testület, mint mondjuk a magyar parlament, szerintem kötelessége tenni ellene. Az mindenkinek személyes döntése, hogy ő úgy gondolja-e, hogy itt emberi jogok sérülnek, ezt elismerem, de ha meg ezt felismertük, akkor nem lehet azt mondani, hogy egy kicsit lépjünk előre abban az irányban, hogy javítsunk ezen a helyzeten, aztán majd valamikor elérjük azt, amikor tényleg 50-50 százalék lesz a képviselők aránya a magyar parlamentben.

Mi azt a minimális 30 százalékot szeretnénk biztosítani, és ezért kell visszautasítanom Szabóné Müller Tímeának azt a megjegyzését, hogy aki valóban szeretné ezt a kvótát, az kompromisszumra hajlik, mert lehet kompromisszumra hajlani nagyon sok kérdésben, de ha a minimális célokat szeretnénk elérni, akkor sajnos ezt az 50 százalék kell támogatnunk. Azt gondolom, hogy az előterjesztő elmondhatja, hogy miért ezt támogatja, és attól, mert nem hajlandó kompromisszumra, ő még nagyon is komolyan gondolja ezt a javaslatot - ezt egyébként elnök úrnak is mondom -, és nem alibi javaslatról van szó.

ELNÖK: Ettől szerettem volna óvni képviselőtársaimat. Én sem úgy gondolom. Szerintem egy létező, valóságos problémára kínál egy olyan megoldást, amit én elvileg nem a legjobb megoldásnak tartok, de miután nincs jobb megoldás, ezért támogatom; azt hiszem, ebben eléggé egyértelmű voltam.

A lelkiismeretfurdalás-keltésről hadd mondjak annyit, hogy én egyházi ember vagyok: nagyon sok olyan technika van, amivel úgy lehet emberekben lelkiismeret-furdalást kelteni, hogy annak nem valóságos oka van, hanem csak arra van, hogy az egyik uralja a másikat egy bizonyos helyzetben, de ezt szerintem pszichológusok is el tudják mondani.

Még egyszer megerősíteném: abban, hogy az elnökség támogatja ezt a javaslatot, nincs benne az, hogy a frakció támogatja, ez egy külön vita lesz. Akkor viszont az a kijelentés sem áll meg, hogy kiindulhatunk abból, miután az MSZP elnöksége is támogatja, hogy akkor biztos megvan a kétharmad, és miért kellene nekünk másfajta, jó irányba mutató javaslatot is behozni. Ezért mondom, hogy ebből nem lehet kiindulni, és szerintem erre a szükséghelyzetre kínál egyfajta lehetőséget az a bizottsági módosító javaslat; ennyi a dolog lényege. Hangsúlyozom: nem mondom, hogy ez egy alibi javaslat, egy létező problémára egy megoldást nyújt a javaslat, amit én egyébként támogatok, még ha elvileg a megoldás módját problematikusnak is tartom.

Annyit azért hadd mondjak, hogyha valóban úgy lenne - akárcsak az egyetlen komoly emberi jogi pártnak, a Szabad Demokraták Szövetségének a soraiban -, hogyha emberi jogi sérelmet érzékelnek Magyarországon, akkor ezt a helyzetet azonnal, radikálisan megoldanánk, akkor szerintem nem itt tartana ez az ország. Nekem azért vannak olyan emlékeim - most nem szeretném ezeket mind felidézni -, amikor nem nagyon sikerült meggyőzni a Szabad Demokraták Szövetségét arról, hogy fel kell lépni emberi jogi ügyekben, még akkor is, ha négyszemközt és zárt körben elismerték, hogy itt súlyos problémák vannak. Most nem a legsúlyosabbra utalnék, de akárcsak az egészségügy átalakítása kapcsán, azt gondolom, hogyha egy ombudsman, akit kétharmados többséggel választottunk, azt mondja, hogy alkotmányellenes, emberi jogot sértő helyzet van egy intézmény átalakításakor, és ezek után nem sikerül ehhez megszereznünk a Szabad Demokraták Szövetségének támogatását, akkor azért talán nem mindig van ez így. Én azt gondolom, hogy a fokozatosság a reálpolitika egy eszköze, a fundamentalizmus meg azt jelenti, hogy vagy száz százalékban gondolkodunk vagy nullában, úgyhogy én úgy gondolom, hogy egy praktikus, jó irányba tett lépés a reálpolitikusok erénye is tud lenni, és nemcsak feltétlenül valamifajta hamis kompromisszum eredménye.

FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak azért kérek szót, mert lehet, hogy egyébként van haszna, de mégiscsak feleslegesen vitatkozunk, mert nem tisztázott, hogy ez mennyire bírja ki az alkotmányosság próbáját, ugyanis az viszont biztos, hogy az emberek választójogát semmilyen körülmények között nem lehet korlátozni, szabályozni. Először talán ezt a kérdést kellene tisztázni.

Ami pedig a Fidesz döntését, álláspontját illeti, a frakcióelnökségi ülésen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és nyitva maradt, tehát ott semmilyen döntés sem született ebben a kérdésben. Csak azért szerettem volna ezt tisztázni, mert a frakció is szóba került.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs egyéb hozzászólás, akkor én ügyrendi javaslatot tennék arra vonatkozóan, hogy zárjuk le a vitát, és szavazzunk. (Dr. Wiener György hozzászólásra jelentkezik.) Miután az ügyrendi javaslat volt az első, akkor szavazzunk erről, és utána természetesen szót kap, ha úgy dönt a bizottság.

Aki támogatja, hogy zárjuk le a vitát és szavazzunk, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.)

Akkor kérem, hogy szavazzunk! Az előterjesztő nem támogatja a javaslatot. Aki támogatja a javaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Aki nem támogatja? (Szavazás.)

4 nemmel, 14 igennel és 1 tartózkodással a bizottság többsége az 1. bizottsági módosítót támogatja, tehát mint bizottsági módosítót fogjuk beadni.

Most jön a 2.; ha megengednék, erről nem nyitnék külön vitát, de az előterjesztőt megkérdezzük, hogy támogatja-e. (Pettkó András: Miről szavazunk?) Felolvastam, hogy az egyiken az "azonos" és "megegyező" szó cseréjéről volt szó, az volt az 50 százalékos, és most jön a 33 százalékos. A javaslat szerint a 2010-es választások során 33, majd 2011-ben a végleges 50 százalékos arány felállítása biztosítja azt, hogy a pártszervezetek előkészülhessenek, tehát ez a kétlépcsős javaslat.

ELNÖK: Aki ezt támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő.

A bizottság többsége támogatja, tehát ez is bizottsági módosító javaslat.

A 3. javaslat szerint a 2010-es választások során 25, azt követően 33, majd 2018-ban lesz a végleges 50 százalékos arány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hét. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő.

A bizottság többsége nem fogadta el ezt a módosító javaslatot, tehát bizottsági módosítóként nem kerülhet be a parlament elé. Köszönöm szépen a megjelenést. (Szabóné Müller Tímea távozik az ülésteremből.)

DR. SÁNDOR KLÁRA előterjesztő (SZDSZ): Szeretném megköszönni a bizottságnak - ezt elmulasztottam, elnézést kérek -, hogy előrevették a napirendet. Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm a bizottságnak, és köszönöm a türelmet vendégeknek, akik a további napirendi pontokhoz jöttek. További jó munkát kívánok!

Az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Üdvözlöm a kormány megjelent képviselőit! Legyenek szívesek a nevüket bemondani a jegyzőkönyv számára.

DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Dr. Bérces Kamilla szakmai főtanácsadó és dr. Horváth István főosztályvezető.

ELNÖK: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében. Köszönjük szépen. Mint előterjesztőnek, van lehetőségük arra, hogy megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzzenek a javaslathoz. Hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy itt emberi jogi, kisebbségi, civil és egyházügyi szempontból vagyunk illetékesek, tehát nem muszáj feltárni az egész javaslatot, hanem megköszönjük, ha az ezzel kapcsolatos ügyekben felhívják a figyelmünket a megfelelő dolgokra.

DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Amit kiemelnék ebben a vonatkozásban, az a törvényjavaslat gerince, a közalkalmazottak jogállását érinti - ez megközelítőleg közel 600 ezer ember Magyarországon.

Az egyik tervezett módosítás, hogy kedvező feltételek mellett lehessen igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, a munkáltató kérésére ez esetben felmenthető legyen a közalkalmazott. Szintén a jogviszony stabilitását szolgálja, hogy indokolatlan állásmegszüntetések elkerülésre kerüljenek a részmunkaidő terjesztésével és a munkáltatók jogutód nélküli megszűnése esetén egy állásfelajánlási rendszerrel.

Más törvények is módosításra kerülnek. A "prémium évek" program törvény hatálya kiterjedne a száz százalékos állami tulajdonban álló munkáltatókra, és végül módosul a foglalkoztatási törvény, amelyben a rehabilitációra is lehetne pénzt biztosítani, szervezett keretek között, a Munkaerő-piaci Alapból. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatni szíveskedjen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjainak van lehetősége kérdésre, hozzászólásra. (Nincs jelentkező.)

Amennyiben nincs kérdés és hozzászólás, kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) 14 igen. Nem? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Szavazás.) 5 tartózkodás. A bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönjük szépen a megjelenést és a türelmet. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)

A jegyzőkönyv számára mondom, hogy előadót a bizottság nem kíván állítani.

4. számú napirendi pontunk a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló... (Közbeszólások: Munkavédelem!) Bocsánat, előtte a munkavédelemről szóló, '93. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk.

Üdvözlöm a kormány képviselőjét. Legyen szíves a nevét megmondani, hogy a jegyzőkönyvbe pontosan bekerüljön.

DR. VARGA LÁSZLÓ jogi főosztályvezető (Munkavédelmi Főfelügyelőség): Jó napot kívánok! Varga László vagyok, a Munkavédelmi Főfelügyelőség jogi főosztályvezetője.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben a törvényjavaslathoz az előbbi szempontok alapján kiegészítéseket kíván fűzni, vagy fel akarja hívni valamire a figyelmet, akkor azt most tudja elmondani. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ jogi főosztályvezető (Munkavédelmi Főfelügyelőség): Köszönöm szépen. Csak egyetlen gondolattal szeretném megvilágítani a törvényjavaslatot.

Tavaly ugyanilyenkor volt a parlament előtt, illetve az emberi jogi bizottság előtt is a munkavédelmi törvényjavaslat. Akkor, az első lépcsőben a munkavédelmi hatóság egységes, integrált szakmai felügyeletét alakítottuk ki, a következő lépésként pedig az egyes részletszabályok, a munkavédelmi hatáskör, illetve a munkavállalók, munkaadók jogosítványainak a kiegészítése ennek a szakmai egységnek a figyelembevételével történik meg a javaslatban. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a lehetőség, hogy hozzászóljanak a törvényjavaslathoz. (Nincs jelentkező.)

Amennyiben nincs hozzászólás, akkor kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a munkavédelemről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) A bizottság 19 igen szavazattal, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen a megjelenését és a türelmét. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)

A következő napirendi pontunk a 4., a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Általános vitára való alkalmasságról döntünk. Üdvözlöm a kormány képviselőit! A kedves nevüket legyenek szívesek!

DR. OPÓCZKY LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Banuné dr. Szabó Judit főreferens, és Opóczky László főosztályvezető-helyettes, mindketten az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben a törvényjavaslathoz emberi jogi, illetve a bizottság egyéb szempontjai alapján megjegyzéseket kívánnak fűzni, arra most van lehetőség. Parancsoljon!

DR. OPÓCZKY LÁSZLÓ főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Közel egy éve lépett hatályba a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény, ami nyilván emberi jogi szempontból is hihetetlenül fontos mind a sértettek, áldozatok, mind pedig az elkövetők szempontjából.

Csak nagyon röviden tájékoztatnám a tisztelt bizottságot, hogy sikeresen indult a a törvény nyitóéve, közel kétezer büntető mediációs eljárásos ügy érkezett, ennyit rendeltek az ügyészek, bíróságok, ezeknek több mint fele már be is fejeződött, a befejezett ügyeknek körülbelül a 90 százalékában pedig végrehajtható megállapodás is született.

Tavaly, a törvényjavaslat vitája során döntött úgy a parlament, hogy a nyitóévben csak az erre külön képesítéssel rendelkező, tehát külön mediátornak kiképzett pártfogó felügyelők lesznek a mediátorok, egyúttal azt is rögzítette az Országgyűlés, hogy viszont 2008. január 1-jétől ügyvédek is lehetnek mediátorok, tehát vegyes rendszer fog létezni.

Ez, a most előttünk fekvő javaslat lényegében ennek a végrehajtását szolgáló, technikai típusú javaslat, rögzíti azt, hogy a büntetőügyekben való mediáció lefolytatásáért az állam részéről az Igazságügyi Hivatal felelős, viszont azon belül lehetnek mediátorok ügyvédek és arra külön képesítéssel rendelkező pártfogók is.

Illetve, túl ezeken a technikai szabályokon, néhány apró módosításra is sort kell keríteni az eddig eltelt 10-11 hónap tapasztalatai alapján, amit szintén tartalmaz a javaslat, ennek a részleteit most nem kívánnám kérdés nélkül elmondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e kérdés, hozzászólás az ügyben. (Nincs jelentkező.)

Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! Ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot? Igen? (Szavazás.) 19 igen. Nem? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen. - Közbeszólás: Egyhangú.) 19 igen szavazattal a bizottság egyhangúan alkalmasnak találta általános vitára a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen a megjelenést.

A következő, 5. számú napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. György István urat nem kérjük, hogy mutatkozzon be, a Pénzügyminisztérium képviseletében.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az Oktatási Minisztérium kérésére bizottsági módosítóként a múlt ülésre előkészítettünk egy módosító javaslatot, amit akkor a Pénzügyminisztérium nem támogatott, és azt ígérte főtanácsos úr, hogy erre az ülésre hozza a Pénzügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium egyeztetéséből kialakult álláspontot. Javaslom, hogy essünk ezen túl az elején. Ezt külön lapon kiosztva megkapták képviselőtársaim, tehát bizottsági módosító javaslatként fut. "Az egyház tulajdonában lévő, közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, valamint a használatában álló vallási, kulturális épített örökség értékeinek" és így tovább, erről a javaslatról van szó. Az indoklás: a javaslat célja a költségvetési törvényjavaslatban található előirányzat elnevezésének és felhasználási feltételeinek az egyház-finanszírozási törvényben történő megalapozása.

DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel üdvözlöm önöket. Igen, egyeztetést ígértem, egyeztettünk, de nem sikerült egyezségre jutnunk, tehát továbbra sem tudjuk támogatni a Pénzügyminisztérium részéről ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, az Oktatási Minisztérium részéről van-e itt valaki, hogy visszavágjon. (Jelzésre:) Nincs. (Farkas Flórián: Ne ütköztessük már őket nyilvánosság előtt!) Úgy értem, hogy fenntartják-e ezzel együtt, hogy kérik-e a bizottságot, hogy nyújtsa be ezt a javaslatot. Végül is, abból még jó is kijöhet, ha egy kormányon belül nincs egyetértés, az lehet egy produktív dolog is.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Én tulajdonképpen arra szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét, hogy azt várnánk, hogy a kormányálláspontot ismerjük meg. Ha én jól értelmezem, akkor ez a kormányálláspont. Vagy csak a Pénzügyminisztérium álláspontja? Mi a kormány álláspontját szeretnénk egyrészt megismerni, másrészt pedig azt gondolom, hogy így valóban nagyon nehéz döntést hozni, hogy két minisztérium képviselője tulajdonképpen a bizottság előtt vitatkozik. Tehát jó lenne, ha ebben egyezség lenne, másrészt pedig egy kicsit bővebb indoklást szeretnék kérni György István főtanácsos úrtól, hogy miért nem. Köszönöm.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy van-e más hozzászólás a bizottság tagjai részéről. (Jelentkezésre:) Pettkó képviselő úré a szó.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy döntsünk erről, és mindenféleképpen nyújtsuk be ezt a javaslatot, attól függetlenül, hogy a kormány nem támogatja, hiszen a képviselők többsége ezt támogatta. Volt már olyan, hogy kormánnyal szemben el lett fogadva bármi is. Köszönöm szépen.

DEÁKNÉ FOGARASI VALÉRIA alelnök (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is azt szeretném javasolni, hogy ne nyissunk most hosszas vitát erről a módosító javaslatról. Egészen biztos, hogy lesz kormányálláspont akkor, amikor ennek eljön az ideje, mert egyszer csak támogatott sort kell összeállítani, és akkor lesz kormányálláspont. Én is azt javaslom, hogy szavazzuk meg a módosító javaslatot, hogy lehessen róla szavazni a parlamentben is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én sajnálom, hogy nem vitatkozunk egy kicsit az egyház-finanszírozásról, mert ennek már hagyományai vannak a bizottságban, de meghajlok alelnök asszony bölcsessége előtt, úgyhogy én sem kívánok most, azon túl, hogy az indoklást várjuk a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, illetve annak a tisztázását, hogy kormányálláspont-e, vagy pedig minisztériumi álláspont.

DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Igen, teljesen egyetértünk mi is a Pénzügyminisztérium részéről, hogy alapvető dolog az, hogy kormányállásponttal forduljunk a tisztelt képviselő urakhoz. Ez nincs meg ez ügyben, tehát én magam, személyesen is egyetértek ezzel, és ezen is vitatkoztunk, hogy akármennyire jó javaslat is, de szükséges-e azt a kormányt, illetve egy államigazgatási egyeztetést megkerülve közvetlenül, besietve, képviselői vagy bizottsági módosító indítvánnyal beterjeszteni. (Közbeszólások.) Úgyhogy röviden: nem kormányálláspont, és úgy érzem, hogy szakmailag pedig pénzügyi feszültségeket, nehézségeket jelentene egy ilyen intézkedés, de alkalomadtán majd ezt is részletesen elmondom.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs egyéb hozzászólás, kérem, hogy szavazzunk.

Aki támogatja bizottsági módosítóként ezt a javaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Nincs jelentkező.)

Most következik az ajánlásban elénk került javaslatokról történő szavazás. Először a 0/1., ami összefügg az 1/1., 45/2., 46/1., 51/1., 53/2. javaslatokkal; ezekről együtt szavazunk.

DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): A kormány nem tudja támogatni.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki tartózkodik? (Szavazás.)

A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatja a 0/1. javaslatot és lábait.

DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kettő. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a módosító javaslat Donáth László képviselőtársam ragyogó módosító javaslatához kapcsolódik, ami a 0,5-öt szeretné felemelni 0,7-re.

Amikor a parlamentben vitatkoztunk erről a kérdésről, akkor azt mondtuk, hogy a 0,5 egy nagyon jó megoldás, hiszen 0,34 a mostani támogatás, és ha azt megduplázzuk, akkor az 0,68, tehát a kormánynak ez semmifajta pénzébe nem kerül. Talán egy elegáns megoldás, ha elfogadja Donáth képviselő úr javaslatát, én viszont azt gondolom, ha a mostani támogatást, ami 0,9, visszavisszük 0,7-re, az egyházakat már akkor is elég nagy veszteség fogja érni. A két módosító javaslat logikájában nincs olyan nagy különbség, a költségvetés számára egy bagatell, minimális kiadási többletet jelentene, viszont az egyházakat nem érné 2009-ben nagyobb veszteség, ezért kérem a kormányzati képviselőktől is, hogy ezt a módosító javaslatot fontolják meg, és támogassák. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a kormány képviselőjét az indoklásról.

DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Formálisan válaszolhatnám azt is, hogy mivel Donáth képviselő úr ezzel a témával kapcsolatos javaslatát elfogadtuk, támogatjuk, ezért tárgytalanná válna ennek a javaslatnak a mérlegelése, de mérlegeltük, és valóban így van, hogy 0,68 százalék körüli a jelenlegi megduplázott támogatás. Ez azt jelentené, hogy például egy-két éven belül, sőt a következő években a 0,7 százalék is túlléphető lenne, tehát furcsa módon ezzel a 0,7 százalékkal bekorlátoznánk a támogatási lehetőséget. Egyébként pedig, ami a nagy - idézőjelben - veszteséget jelenti a 2009-ben, tehát két év múlva hatályba lépő vonatkozó törvénnyel kapcsolatban, úgy tűnik, hogy nem lesz olyan jelentős, nagy veszteség éppen a moratórium, az egyéves kivárás miatt, az inflációs értékek miatt, a növekvő személyi jövedelemadó összege miatt. Valószínűnek tűnik egy 1-1,5 milliárdos csökkenés, de majd az élet megmutatja, hogy ez hogyan realizálódik. Köszönöm.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Csak annyiban vitatkoznék a minisztérium álláspontjával, hogy a 0,5 sem korlátozza be; a 0,7 egy minimális támogatási összeg. Ez azt jelenti, hogy a 0,68 helyett 0,7 lenne a minimális támogatási összeg. Én azt gondolom, hogy ez reálisabb, és ahogy ön mondta, valószínű, hogy ezt simán át fogja lépni, tehát ha a 0,5-öt el tudjuk fogadni, akkor azt hiszem, hogy a 0,7-et is nagyon bátran el lehetne fogadni, főleg azért, mert a következő évi költségvetésre ennek tulajdonképpen nincsen semmilyen kihatása. Javaslom a kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy ezt az igazságos módosítást fogadják el. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. A kormány képviselője nem támogatja a 34/1. módosító javaslatot, Pettkó képviselő úr javaslatát.

Azt mondtuk, hogy a minisztérium képviselői miatt gyorsan idevesszük a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításáról szóló bizottsági javaslatot; döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról. Ez az a módosító javaslat, amelyik a "központi költségvetési szerv" szavak közül a "központi" szót kiveszi. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e ezt a javaslatot.

DR. GYÖRGY ISTVÁN főtanácsos (Pénzügyminisztérium): Egységes kormányzati álláspontot nem tudunk képviselni, de a Miniszterelnöki Hivatalt képviselő, mellettem lévő kolléga, mint egy másik társminisztérium véleményét elmondva, én úgy érzem, hogy támogatásról tudjuk biztosítani ezt a bizottsági javaslatot, tehát a Pénzügyminisztérium részéről igen, támogatjuk, ahogy ezt egy korábbi bizottsági ülésen is mérlegeltük.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, hogy kíván-e ehhez megjegyzést fűzni.

DR. HALMAI LÁSZLÓ osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal): Egy mondatot mondanék a Miniszterelnöki Hivatal nevében, hogy az elhangzottak alapján támogatni tudjuk. Az IRM-től annyi információnk van, hogy nem ellenzik.

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem ezzel már volt egy kis aggályom, hogy a "központi" szót kivesszük ebből a törvényből. Azt kérdezném, hogyha ez kikerül, akkor az országos önkormányzatok hatáskörei, pénzügyi ellenőrzése és maga a pénzügyi szabályzat betartása enyhülni fog-e, mert ha igen, akkor én azt gondolom, hogy ugyanazt a helyzetet tartjuk fenn, amit eddig fenntartottunk. Ahogy már az ezelőtti álláspontomat is ismertettem, most is szeretném ismertetni, hogy fontosnak tartom azt, hogy bennmaradjon az, hogy "központi", mert sokkal szigorúbb elszámoltatási rendet látok e mögött a törvény mögött. Köszönöm.

FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem változatlanul az az aggályom, ami a kisebbségi önkormányzatok elnökével történő találkozásunkkor is volt, miszerint értem, és van mögötte - hogy is mondjam - reális igény, hogy ezt a módosítást indítsuk el, de ugyanakkor nem látok arra garanciát, hogy a szocialista oldal, egyáltalán a kormányoldal a kisebbségi törvény komplex módosításának, ami várhatóan jobbító szándékkal indul el, tényleg hozzá fog állni. Azt meg aztán végképp nem látom, hogy a 97 százalékos parlamenti adósságunk, ugyanis egy ötpárti döntéssel van egy parlamenti, 97 százalékos döntés, vissza fogja adni újból a kisebbségeknek azt a kedvezményes mandátumot, amitől egyébként megfosztotta őket, választás előtt egy hónappal a parlament.

Tehát én bizonytalanságot látok abban, hogy ha ez a kérdés most megoldódik, néhány országos önkormányzatnak lehet, hogy jobban megy, viszont közel több mint kétezer településen működő kisebbségi önkormányzat helyzete ettől nem javul, ami ma egyébként Magyarországon mintegy hétezer kisebbségi képviselőt jelent. Tehát, ha a kisebbségi törvényhez hozzányúlunk, akkor azt javaslom, hogy egy komplex, ötpárti egyeztetésből eredően, módosítás keretén belül tegyük ezt. Mert még egyszer mondom: én átéltem ezt, plenáris ülés előtt egy fél órával, az Alkotmány- és igazságügyi bizottság ülésén, ahol az MSZP-frakció azt ígérte, hogy megszavazzák ezt a módosítást, és napirendre sem vették. Még egyszer nem szeretném ezt átélni, mert járva az országot, nagyon komoly problémák vannak a helyi kisebbségi önkormányzatoknál, mind a költségvetés, mind a működés, mind az iroda, infrastruktúra vonatkozásában, és mint hallottuk a kisebbségi ombudsman előadásában is, ő is inkább a komplex törvénymódosítás mellett van.

Tehát én értem, a bizottságunknak feladata, és a frakcióban is döntöttünk arról, hogy foglalkozzunk a törvénymódosítással. Mi ezt a munkát megkezdtük, rövid időn belül képesek vagyunk ezt beterjeszteni, amennyiben megvan a fogadás a kormányzat részéről.

A kérdésem úgy vetődik fel, hogy mielőtt szavaznánk erről a kérdésről, van-e olyan lehetőség, hogy legalább két hetet ezzel még várjunk, és a Fidesz-frakció beterjeszti a komplex törvénymódosítást.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a vitát lezárom, és kérem, hogy szavazzunk erről a... (Fogarasiné Deák Valéria: Kérdés volt!) Igenis, alelnök asszony. Lehet reagálni, persze. Parancsoljon!

HALMAI LÁSZLÓ osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal): Gyakorlatilag, mint jogi szakértő, mondanám egy körben, hogy a "költségvetési szerv" fogalom önmagában egy meghatározott szabályrendszerbe helyezi el azt a szervet, amelyben a szabályok szigorúsága azonosságra vonatkozik. A központi költségvetés gyakorlatilag egy irányító jellegű funkció, de nem enyhítő szabály, ha csak költségvetési szervként jelenik meg. Ennyit tennék hozzá.

Annyi megjegyzést még tennék, hogy egy technikai jellegű, de azért a működés érdemét és lényegét befolyásoló szabályról van szó, és nyilván nem érintené a törvénynek azon érdemi részét, amelyhez szinte valamennyi párt részéről konszenzus szükséges. Ez csak egy technikai jellegű módosítás.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most szavazunk. Ki az, aki támogatja ezt a bizottsági javaslatot? (Szavazás.) 18 igen. Ki az, aki nem? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 1 tartózkodás. A bizottság többsége elfogadta ezt a javaslatot. Köszönjük szépen.

Még egy pillanatra kérem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, egy utólag beérkezett módosító javaslat, Szabó Zoltáné, ami nem volt benne az ajánlásban, és arról nem szavaztunk, úgyhogy ezt vissza kell hoznom. Az oktatási bizottság módosító indítványa. Nem tudom, hogy ezzel kapcsolatban van-e álláspontja a Pénzügyminisztériumnak. Ez a hallgatók által fizetendő képzési hozzájárulással kapcsolatos, és Varga László módosítási javaslatához kapcsolódik, mint bizottsági módosító. Nem tudom, hogy tud-e ezzel kapcsolatban tárca- vagy kormányálláspontot mondani.

ELNÖK: Tehát kormányálláspont nincs. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. Kérem, szavazzunk! Igen? (Szavazás.) 10 igen. Nem? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Szavazás.) 9 tartózkodás. A bizottság többsége támogatta a módosító javaslatot. Köszönöm szépen.

Ezzel a napirendi pontot lezártuk. Köszönjük szépen György István főtanácsos úrnak a megjelenést. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)

Most következik az ombudsmani törvény, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. Tisztelettel üdvözlöm frakcióvezető urat, Navracsics Tibort, aki az előterjesztő képviseletében van jelen. Kíván-e, mielőtt a módosítókról szavazunk, három módosító javaslat van, indoklást fűzni a... (A bizottság főtanácsadója az elnökhöz beszél.) Nem tudok egyszerre két helyre figyelni! Próbálok a frakcióvezető úrnak megfelelő környezetet teremteni ahhoz, hogy amennyiben hozzá kíván szólni, hozzászóljon. Nem kötelező itt a bizottságban...

DR. NAVRACSICS TIBOR előterjesztő (Fidesz): Egy mondatot, ha megenged, elnök úr.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mind a három módosító indítványra érvényes, tekintettel arra, hogy az eredeti jogszabály, amelyhez kapcsolódó módosító indítványként beadták ezt a három módosító indítványt, a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvény ötpárti előterjesztés, ennek következtében én most öt előterjesztőt kell hogy képviseljek. Előzetes egyeztetés nélkül, feltételesen tudok most állást foglalni ezekben a kérdésekben, de tekintettel arra, hogy a módosító indítványok mindegyike, amennyire én észrevettem, jobbára értelmező, illetve a többi jogszabályhoz igazító jellegű, úgy kérem, hogy fogadják el a mostani álláspontomat. Valószínűleg egyeztetés nélkül is bírja a másik négy előterjesztő jóváhagyását is.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e kérdés, vagy hozzászólás? (Jelentkezésre:) Pettkó András képviselő úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Bár ennek a törvényjavaslatnak az előkészítésében részt vettem, de minden pártból egy-egy ember írta alá, az előzetes megállapodás ellenére, ez már részletkérdés, én magam is azt javaslom, hogy szavazza meg a bizottság ezeket a módosító javaslatokat.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha erre nem kíván reagálni az előterjesztő, akkor szavazunk.

Első a számozott ajánlásban a 22. számú javaslat, az alkotmányügyi bizottság a 10. § (4) bekezdéshez benyújtott módosítása. Kérem, szavazzunk! Igen? (Szavazás.) 19 igen. Nem? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) 19 szavazattal egyhangúlag támogattuk ezt a javaslatot.

Van egy kiegészítő ajánlás, ez a /15-ös. (Az elnök a bizottság főtanácsadójával egyeztet.) Bocsánat, ez a sima kiegészítés, elnézést kérek, pedig egy kiváló képviselő javaslatairól van szó, tehát mind a három Balog Zoltán javaslata.

Az egyesről kérem, hogy szavazzunk! (Közbeszólás: Mit mond az előterjesztő?)

ELNÖK: Az előbb elmondta itt. Tehát az 1. számút támogatja az előterjesztő. A bizottság? Igen? (Szavazás.) 19 igen. Nem? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangúlag támogatta.

A 2. számú módosító javaslat szintén Balog Zoltán javaslata. Az előterjesztőt kérdezem. (Dr. Navracsics Tibor bólint.) Támogatja. Formálisak vagyunk.

A bizottság? Igen? (Szavazás.) 19 igen. Nem? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

A 3. számú szintén Balog Zoltán képviselő javaslata, az előterjesztő támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 19 igen. A bizottság egyhangúlag támogatta.

A környezetvédelmi bizottságnak van egy javaslata, ami most került kiosztásra, környezetvédő civil szervezetek kérésére lett benyújtva, Katona Kálmán által jegyzett bizottsági javaslat. Annyi indoklása van, hogy a módosító javaslatok a törvényjavaslat szövegének jogtechnikai pontosítását tartalmazzák. Elhiggyük az elnök úrnak? (Pettkó András: Én ezt nem olvastam el, nem tudom, miről van szó.) Ez most lett kiosztva, ezt átnézni, ahhoz kellene egy kis szünet.

ELNÖK: A másik lehetőség az, hogy hétfőn szavazunk róla, és addig kialakítható álláspont; hétfőn egyébként is kell ülni, mert lesznek módosítók.

Ügyrendi javaslatom az, hogy hétfőn szavazzunk róla. Aki ezt elfogadja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Köszönjük szépen frakcióvezető úr megjelenést. Ha jól látom, készen vagyunk, mert a Rendészeti Panasztestület kapcsán ötpárti egyeztetés folyik, tehát azt a napirendi pontot levettük a napirendről.

Az "egyebek" keretében van-e valakinek óhaja, sóhaja? Pettkó képviselő úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Persze az ember hallomásból, képviselőtársaitól hall erről az ötpárti egyeztetésről, csak én azt nem értem, hogy miután bizottságok vannak, akkor minden frakcióból egy ember vesz részt, vagy ez hogyan működik. Ha erről elnök úr mondana egy pár szót, akkor azt én a magam részéről megköszönném, hogy miért egy másik bizottság vonta magához ezt az egészet, hiszen a mi bizottságunknak ugyanannyi alanyi joga van részt venni ebben az egyeztetésben, mint a másik bizottságnak, tehát ezért nem értem.

ELNÖK: Az egyeztetésre a két bizottság elnöksége lett felkérve mind a két bizottság által, és a két bizottság elnöksége abban állapodott meg, hogy a bizottság elnökei, alelnökei, és ha nincs ilyen az összes frakció részéről, akkor egyvalaki a frakcióból képviseli a frakció véleményét. Így Ékes képviselő úr volt jelen, illetve az SZDSZ részéről Gusztos képviselő úr, aki nem tagja a rendészeti bizottságnak, de az SZDSZ-t ő képviselte; az más kérdés, hogy nem jött el. Így folyik az ötpárti egyeztetés, és minden frakció képviselőjének a feladata az, hogy a saját frakciójával az ott kialakult konszenzust elfogadtassa, illetve megvitassa.

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A nemzetközi események miatt kívánnék szólni néhány gondolatot. Az olaszországi eset kapcsán a bizottságunk kíván-e ezzel a kérdéssel foglalkozni, akár egy levelet megírni a külügyminiszter asszonynak vagy éppen az olasz nagykövetnek? Azt gondolom, hogy egyetlenegy bűncselekmény alapján - és nem mondom el a dolgokat - a kollektív bűnösség megállapítását nem tartom célszerűnek és jónak, még akkor sem, ha nem magyarországi romákat érint ebben a pillanatban ez a kérdés, ami felvetődött Olaszországban, viszont tudom, hogy magyarországi személyt is érint, aki ismereteim szerint nem roma származású. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy egy kollektív büntetést nem lehet egy kisebbségre vagy éppen egy embercsoportra ráruházni, ezért kérdezem elnök urat, a bizottságot, hogy ebben a kérdésben kíván-e valamilyen eszközhöz hozzányúlni. Köszönöm.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm. Azt javaslom, hogy hétfőig ezt a bizottsági elnökség beszélje meg, és ha van valami javaslat, az kerüljön a bizottság elé. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Más hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Én is azt kérném, hogy legyen egy napirendi előterjesztés, és amennyiben ezt a bizottság szükségesnek tartja, akkor napirendre veszi, ha nem, akkor pedig nem fog ezzel foglalkozni, de tudomásul vettük a felvetését. Vannak mindenféle adósságaink belügyi ügyekben is, tehát arról is majd kell beszélnünk, de az most nem képezi ennek az ügynek tárgyát. Van-e más hozzászólás? (Nincs jelentkező.)

Jegyzőkönyv*