EMBCB-42/2007.
(EMBCB-72/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. november 19-én, hétfőn, 11 óra 45 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3807. szám) (Zárószavazás előtti bizottsági módosító javaslat benyújtása) *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2785. szám) (Általános vita) *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4322. szám) (Általános vita) *
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4313. szám) (Általános vita) *
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám) (A Környezetvédelmi bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása) *
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat (T/4120. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Napirendi javaslat1. A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3807. pont)
(Zárószavazás előtti bizottsági módosító javaslat benyújtása)
2. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2785. szám)
(Dr. Bárándy Gergely (MSZP), dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), dr. Csákabonyi Balázs (MSZP), dr. Suchman Tamás (MSZP), dr. Szabó Zoltán (MSZP), Arató Gergely (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
3. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4322. szám)
(Általános vita)
4. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4313. szám)
(Dr. Jánosi György (MSZP), dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), dr. Pető Iván (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
5. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám)
(Tóbiás József (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF) és dr. Bőhm András (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(A Környezetvédelmi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása)
6. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat (T/4120. szám)
(Varju László (MSZP), Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), dr. Balogh László (MSZP), dr. Molnár Csaba (MSZP), Szabó György (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
7. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP) megérkezéséig
Donáth László (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP), majd Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Lénárt László (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP) megérkezéséig
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Varga József (Fidesz) Farkas Flóriánnak (Fidesz) megérkezéséig
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balog Zoltánnak (Fidesz) megérkezéséig
Szászfalvi László (KDNP) Pettkó Andrásnak (MDF)
Kék Mónika főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bárándy Gergely képviselő (Magyar Szocialista Párt)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Sarkady Ildikó média-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Jánosi György képviselő (Magyar Szocialista Párt)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Dr. Misák Piroska Tünde igazgató (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Dr. Donáczy Anita tanácsos (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Dr. Horváthné dr. Molnár Judit jogi munkatárs (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Dr. Wolf Erzsébet hivatalvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Kántás Péter jogi referens (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Listárné Nagy Éva főosztályvezető-helyettes (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Kovács Zsolt főosztályvezető-helyettes (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Halmai László osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Verebély Dávid parlamenti titkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Nagy Bercel szakértő (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Soproni Roland, Balog Zoltán szakértője
Dévai Emese szakértő (Fidesz-frakció)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 6 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjait és kedves vendégeinket. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Fogarasiné Deák Valériát Teleki László, Szászfalvi Lászlót Pettkó András, Donáth Lászlót Wiener György, Lénárt Lászlót Godó Lajos, Nyakó Istvánt Tóth Gyula, Gusztos Pétert Szabóné Müller Timea, Fazekas Sándort Balog Zoltán, Varga Józsefet pedig Farkas Flórián helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Kinek van ezzel kapcsolatban kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ki fogadja el a napirendet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3807. szám) (Zárószavazás előtti bizottsági módosító javaslat benyújtása)
1. napirendi pontunk a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/3807. számú törvényjavaslathoz zárószavazás előtti bizottsági módosító javaslat benyújtása, amire van még körülbelül egy percünk. Szeretettel köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről megjelent Kék Mónika főosztályvezető asszonyt. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e a bizottsági módosító javaslatot.
KÉK MÓNIKA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki támogatja. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a bizottsági módosító javaslat benyújtását.
Elnézést kérünk a sietségért, de nagyon sürgős a dolog, utólag mégis hadd kérdezzem meg, hogy miért nem támogatja a kormány.
KÉK MÓNIKA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Egyrészt azért, mert az indokolás nem felel meg a valóságnak. Nincs olyan kényszer, hogy ezt a két szabályt összehangoljuk, ugyanis az átmeneti időt maga az irányelv biztosítja. Másrészt azért, mert ennek az elfogadásával mintegy félévre-évre termék nélkül marad a biztosítási piac az ilyen típusú kockázatokra vonatkozóan. Harmadrészt pedig azért, mert ez nem kedvező, hanem inkább kedvezőtlen helyzetbe hozza a terhességgel, anyasággal kapcsolatos szituációkban a nők egy csoportját, hiszen számukra ennek a költségoldala sem lesz elismerhető, és a kormány ilyet nyilvánvalóan nem támogathat.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2785. szám) (Általános vita)
2. napirendi pontunk a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, Bárándy Gergely, Avarkeszi Dezső, Csákabonyi Balázs, Suchman Tamás, Szabó Zoltán és Arató Gergely képviselő urak önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Üdvözlöm az előterjesztők közül Bárándy Gergely képviselő urat, valamint Rajmon Balázs főosztályvezető urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.
Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, aki szóbeli kiegészítést kíván tenni.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csupán egy rövid kiegészítést kívánok tenni, mivel képviselőtársaim rendelkezésére áll a több mint tízoldalas indokolás. Három részre bontanám a mondanivalóm: 1. társadalmi szempontból indokolt-e ennek a jogszabálynak az elfogadása, 2. lehetséges-e ez az alkotmánybírósági határozatok tükrében, 3. végül néhány szót szólnék konkrétan magáról a javaslatról.
A társadalmi indokoltságát tekintve szeretném elmondani, hogy a szólásszabadságot az előterjesztők is kiemelt alkotmányos alapértéknek tekintik. A javaslat nem kívánja jobban korlátozni a szólásszabadságot, mint amennyire az emberi méltóság védelmében az feltétlenül szükséges. Sem nem indokolt, sem nem reális a magyar jogrendszerben az, hogy amíg egy embert nem lehet szidalmazni, addig egy közösséget - amelyhez tudvalevőleg több ember tartozik - lehet, annak lehet a becsületébe gázolni, lehet az emberi méltóságát megsérteni. Ennek a cselekménynek a társadalomra veszélyessége van olyan súlyú, hogy a kérdést büntetőjogi úton kelljen szabályozni. Megdőlt az az álláspont, hogy a társadalom majd kiveti magából az ilyen nézeteket hangoztató, gyűlölködő embereket, mert az ilyen jelenségek nemhogy visszaszorulásának, hanem sokkal inkább az előretörésének lehetünk tanúi. Ezért tartjuk szükségesnek a törvényjavaslat benyújtását.
Nagyon röviden ismertetném az alkotmánybírósági szempontokat. Az Alkotmánybíróság a 4/1993-as, a 15/1993-as és a 14/2000-es alkotmánybírósági határozatokban kifejezetten kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásakor is figyelemmel kell lenni a történelmi körülményekre, melyre tekintettel általában megengedhető a véleménynyilvánítás szabadságának erőteljesebb korlátozása is. Az Alkotmánybíróság a 12/1999-es és a 30/1992-es határozataiban megállapította, hogy a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet. A határozat nem zárja ki azt, hogy erről a törvényhozó akár a gyűlöletre uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék. Tehát kifejezetten a gyalázkodásról szóló korábbi próbálkozásokhoz fűzte indokolásában ezt két határozatában is az Alkotmánybíróság. Ilyenformán az a lehetőség, hogy a legszükségesebb mértékben büntetőjogi úton korlátozzuk a szólásszabadságot, az Alkotmánybíróság gyakorlata és az alkotmány alapján is megengedett.
Néhány szót szólnék magáról a törvényjavaslatról is. A korábbi rendelkezések a közösség elleni izgatás tényállását kívánták módosítani. Ezt találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, hivatkozva arra, hogy nincs meg a jogtár közvetlen és egyértelműen kimutatható veszélyeztetettsége, hiszen a közrend nem kerül veszélybe azzal, ha egyes embercsoportokat gyaláznak. Az Alkotmánybíróságnak ebben igaza van, ezért gondoljuk úgy, hogy a büntető törvénykönyv más fejezetébe kell ezt a törvényi tényállást beiktatni, oda, ahol a személyeket és az emberi méltóságot sértő bűncselekmények találhatók, hiszen az ilyen jellegű kijelentések az emberi méltóságot már közvetlenül sértik, tehát az egyik alkotmányos alapjog közvetlen veszélyeztetettsége - amit az Alkotmánybíróság megkíván az alkotmányos szabályozáshoz - fennáll.
Ellenzéki képviselőknek egy hasonló témakörben, a polgári tényállás vonatkozásában megfogalmazott javaslatukban, illetve Sólyom László köztársasági elnök úrnak az Alkotmánybírósághoz benyújtott véleményében az volt a kifogásuk, hogy ez nem egy kisebbségvédelmi eszköz és a társadalom minden csoportjára vonatkoznia kell. Nos, a beterjesztett büntető tényállás a társadalom minden csoportjára vonatkozik, külön kiemelve a magyar nemzetet. Egyébként én is ezt tartom jobb megoldásnak. Ezenkívül nemcsak a verbális, hanem a nonverbális, tehát a mozdulatokkal megvalósuló gyalázkodást is büntetné a törvény.
A törvényjavaslat összhangban van az Alkotmánybíróság 1994. évi - sajnos fejből nem tudom megmondani, hányas számú - határozatával, amely a becsületsértés és rágalmazás vonatkozásában a közszereplőkről szól. Ennek a (3) bekezdése kizárja, hogy politikai párttal, közszereplést is folytató társadalmi szervezettel szemben közszereplésükkel összefüggésben ezt a bűncselekményt meg lehessen valósítani. Aki tehát attól tart, hogy e miatt a törvény miatt nem lehet majd a politikai pártokat kritikával illetni, akár szélsőségesen is szidni vagy attól fél, hogy a politikai stílust kívánjuk formálni, annak a figyelmébe ajánlom a (3) bekezdést, amely alapján ez az aggály megdől és elfelejthető.
Kérem a bizottságot, hogy a javaslatunkat támogatni szíveskedjék. Az MSZP-frakció egyhangúlag úgy döntött, hogy a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a kormány javaslattal kapcsolatos álláspontját.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány a törvényjavaslat céljaival teljes egészében egyetért, jelenlegi formájában azonban nem tudja támogatni. A kormánynak az az álláspontja, hogy az alkotmány jelenlegi rendelkezései, illetve az Alkotmánybíróság e témakörben hozott számos markáns határozata alapján nem lehetséges a véleménynyilvánítási szabadság elleni fellépést további büntetőjogi eszközökkel bővíteni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kinek van kérdése, megjegyzése a törvényjavaslattal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
A bizottságnak előadót kell állítania. (Fogarasiné Deák Valéria: Müller Timea lesz az előadó.) Szabóné Müller Timea lesz a bizottság előadója, kisebbségi előadót pedig nem kívánunk állítani.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4322. szám) (Általános vita)
3. napirendi pontunk az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm Bozzay Erika főosztályvezető asszonyt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről. Öné a szó.
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BOZZAY ERIKA főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat alapvető célja a 2006/24. számú európai uniós irányelv, az úgynevezett adatmegőrzési irányelv átvétele. Ez alapvetően a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára ír elő adatmegőrzési kötelezettséget azzal a céllal, hogy bizonyos súlyos bűncselekmények üldözése, illetve bizonyos nemzetbiztonsági célok érdekében szükséges adatokat az arra feljogosított szervek rendelkezésére lehessen bocsátani. A hatályos Eht. már most is tartalmaz adatmegőrzési kötelezettséget ezen a területen. Fontos hangsúlyozni, hogy ez forgalmi adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget jelent, nem pedig a közlések tartalmára vonatkozó kötelezettséget.
Az Európai Unió kötelező jelleggel eddig nem írt elő adatmegőrzési kötelezettséget a tagállamok számára, ezt a 2006-ban elfogadott irányelv írja elő. Az irányelv implementációja kapcsán a hatályos Eht.-beli szabályokat újragondoltuk és az irányelvvel összhangban alakítottuk át azokat. Viszonylag hosszú előkészítő munka előzte meg a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez való benyújtását. Ennek során figyelembe vettük azokat a szempontokat, amelyek ennek a bizottság számára is fontos kérdésnek a megnyugtató rendezését jelentik. Mind az alapvető emberi szabadságjogok védelmét, mind a bűnüldözési célú érdekeket próbáltuk egyensúlyba hozni, ami nem volt egyszerű.
A parlament előtt ugyan a GKM képviseli a kormányt, de az előterjesztést az igazságügyi tárcával és a Miniszterelnöki Hivatallal közösen készítettük elő.
A hírközlési törvény alapvetően a szolgáltatókra vonatkozó kötelezettséget tartalmazza, ugyanakkor az adatmegőrzési kötelezettségre, illetve a megőrzött adatok felhasználására vonatkozó szabályokat együtt kell kezelni a büntetőeljárási törvényben, valamint a rendőrségre vonatkozó törvényben foglaltakkal, és alapvetően ezek a más törvények határozzák meg azokat a garanciális feltételeket - mind a célokat, mind az eljárási szabályokat -, amelyek mellett az adatok felhasználhatók. Ezenkívül természetesen az adatvédelmi törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjai közül kinek van kérdése, észrevétele? Pettkó András képviselő úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előző ciklusban az informatikai bizottságban - akkor még volt ilyen - több órát vitatkozhattunk volna erről a témáról, ebben a bizottságban viszont most valószínűleg öt perc alatt fogunk átfutni rajta.
Fontosnak tartok megjegyezni három dolgot. 1. Fontos törvényről van szó. 2. A megszűnt Informatikai Minisztérium hibája miatt Magyarország más országokkal ellentétben nem kért derogációt, ezért az érintett szektor elég nehéz helyzetbe fog kerülni a törvény elfogadása után. Amikor az Unióban tárgyalták ezt a törvényt, akkor az Informatikai Minisztérium sajnos nem tett meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország is megkapja a derogációt, ezért nekünk, magyar törvényalkotóknak kell azon gondolkodnunk, hogy lehetne ennek a törvényjavaslatnak a különböző dátumait kitolni annak érdekében, hogy az ne jelentsen elviselhetetlen terheket az információs társadalom kiépülése és megerősödése tekintetében. Kérdezem a minisztérium tisztelt képviselőjétől, hogy Magyarország miért nem kért derogációt ebben a kérdésben akkor, amikor még lehetett volna, ha nem is az egészre, de egyes területekre. 3. Látszik a kormányban az informatika és a hírközlés területén a fejetlenség. Ebben a kormányzati ciklusban sem szűnt meg az a kaotikus állapot, ami az előző ciklusban tapasztalható volt. Ez a törvény is azt bizonyítja, hogy egy önálló, erős, kis létszámú, de hatékony Informatikai Minisztériumra ebben a ciklusban is szükség lenne.
ELNÖK: Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Kikérték-e az adatvédelmi biztos véleményét és ha igen, az hogyan foglalható össze?
ELNÖK: Van-e még kérdés, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, a kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. BOZZAY ERIKA főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Először Ékes Ilona képviselő asszony kérdésre válaszolok. Természetesen egyeztettünk az adatvédelmi biztossal, valamint a civil szervezetekkel. Erre utaltam akkor, amikor azt mondtam, hogy hosszú volt az előkészítési folyamat, illetve hogy egy olyan kényes kérdés szabályozásáról van szó, melynek során nagyon sokféle szempontot és érdeket kell figyelembe venni és azok egyensúlyára kell törekedni. Az adatvédelmi biztossal több körben is egyeztettünk és az észrevételeit messzemenőkig figyelembe vettük. Ombudsman úr utolsó körben tett észrevétele az volt, hogy azokkal a módosításokkal, amelyeket a tervezeten átvezettünk, számára is elfogadható a tervezet. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium létrehozott egy civil fórumot, ennek keretében is egyeztettünk a civilekkel, valamint szóbeli egyeztetésekre is több körben sor került, s amennyire tudtuk, figyelembe vettük ezeket az észrevételeket. Komoly filozófiai viták vannak arról, hogy ilyen adatmegőrzési kötelezettséget egyáltalán be lehet-e vezetni, de az irányelv átvételére vonatkozó kötelezettségünk miatt ettől nem tudunk eltekinteni, ráadásul nemzetbiztonsági és bűnüldözési célból is jogos érdekek fűződhetnek ehhez az adatmegőrzési kötelezettséghez, ezért az volt a cél, hogy a jogszabályi környezetet teremtsük meg úgy, hogy az adatvédelmi szempontokat is messzemenőkig vegye figyelembe és az önrendelkezéshez való jogot is biztosítani tudja.
Pettkó képviselő úrnak a következőket tudom válaszolni. Azért vagyok nehéz helyzetben, mert valóban a kormány nem kért az irányelvben foglalt, az internetszolgáltatásokkal kapcsolatos adatok megőrzésére vonatkozóan átmeneti mentességet - és én a kormány képviseletében vagyok itt -, e tekintetben azonban nem az IHM-et terheli felelősség, tekintettel arra, hogy az irányelv átvétele a bel- és igazságügyi együttműködési fejezeten belül került előkészítésre, ahol viszont nem az IHM volt az első helyi felelős. Most is csak azt tudom mondani, hogy az IHM megpróbálta érvényesíteni azt az érdeket, hogy éljünk azzal a lehetőséggel, amit az internetszolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek tekintetében az irányelv lehetővé tesz. Más kormánydöntés született, ezért nem tudunk most az irányelv-implementáció során sem eltérni az előírt határidőtől.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Azzal egyetértek, hogy elég nehéz a helyzet, de ha a törvény ilyen formában kerül elfogadásra, akkor a szektor egyik részét vagy padlóra fogjuk küldeni, vagy nem fogják betartani a törvényt. Én olyan törvényt nem tudok megszavazni - akkor sem, ha amúgy egyetértek vele -, amely betarthatatlan, mert ha betartják, akkor a szektorra olyan kiadásokat terhel rá, ami már elviselhetetlen, és nem előnyökkel fog járni a szektor számára, hanem hátrányokkal. Ezért is kellett volna derogációt kérni, mint ahogy azt számos más ország is megtette. Egyébként pedig azért kellett volna az IHM-nek határozottabban fellépni ebben a kérdésben, mert ahogy az egészségügyért elsősorban az Egészségügyi Minisztérium a felelős - persze a kormány is és maga a miniszterelnök is -, úgy az informatikai kérdésekért 2005-ben elsősorban az Informatikai Minisztérium volt a felelős, neki kellett volna a szektor zászlóshajójának lenni. Ezt a szerepet azonban nem töltötte be. Azt kérem, próbáljunk olyan megoldást találni, ami egy olyan törvény elfogadását teszi lehetővé, amely nemcsak jó, de be is tartható.
ELNÖK: Kíván-e erre reagálni a kormány képviselője? (Dr. Bozzay Erika: Nem.) Van-e más kérdés, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (11) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (5) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Itt is kell előadót állítanunk. Ki vállalja? (Fogarasiné Deák Valéria: Müller Timea.) Dr. Szabóné Müller Timea lesz a bizottság előadója, a kisebbségi véleményt pedig Pettkó András képviselő úr ismerteti a plenáris ülésen.
4. napirendi pontunk a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 2996. évi I. törvény módosításáról szóló T/4313. számú törvényjavaslat, dr. Jánosi György, dr. Cser-Palkovics András, Dr. Pető Iván és Herényi Károly képviselők önálló indítványa. Tehát egy négypárti törvényjavaslatról van szó. Az előterjesztők képviseletében Jánosi György képviselő úr van jelen. Az emberi jogi bizottságot elsősorban a kisebbségi műsorokkal kapcsolatos rész érinti, mi erre koncentrálunk, de bármit elmondhat a képviselő úr. Parancsoljon!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Bizottság! A nemrég több mint 90 százalékos aránnyal elfogadott digitális törvény módosítására három ok miatt kerül sor. Egyrészt az általunk benyújtott rövid törvényjavaslatban vannak technikai jellegű módosítások, mert annak idején a törvény leírásakor elírások történtek, amik értelemzavaró elemeket vittek be a törvénybe, másrészt módosítanunk kellett bizonyos határidőket, amelyek a törvényben szerepelnek, hiszen az új multiplex-üzemeltetésre kiírt pályázatot eredetileg október 31-ig terveztük, de az ellenzék élve az eseti bizottságban adott jogaival világossá tette, hogy a pályázati kiírást csak abban az esetben engedi el, ha ez év végéig az új médiatörvény alapkoncepciójában ötpárti megállapodás születik. Erre minden esély megvan, előrehaladott tárgyalások folynak, de az október 31. nem tartható és akceptálnunk kellett az ellenzéki pártok kérését.
A másik ok, amire visszavezethető a törvény módosítása, a multiplex-üzemeltetésre kiírt pályázat során lezajlott nyílt szakmai konzultáción elhangzott vélemények egy része. Példaként hadd említsem meg, hogy tíz műsorszolgáltató kérte, a törvényben hangsúlyozottabban jelenjen meg a rádiós digitális műsorszórás kérdése is. Jelezték, hogy szívesen látnának egy feltételes átállási céldátumot a törvényben. Ennek is megpróbáltunk eleget tenni, nagyon kemény feltételekkel. Ezek közül csak egyet emelek ki, amiben ötpárti megállapodás volt: a költségvetést semmilyen formában nem terhelheti a digitális rádiózásra történő átállás, mert itt nincsenek olyan nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyek előírásokat tartalmaznának a mindenkori kormány számára.
Végül a módosító indítványok harmadik eleme az Alkotmánybíróság korábbi döntésére vezethető vissza. Bizonyos pontokon alkotmányellenesnek találta az Országos Rádió és Televízió Testület működését és január 1-jéig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy végezze el a szükséges törvénymódosításokat. Ennek a kétharmados törvénynek a keretében korrigáljuk a kétharmados médiatörvényt is ezen a ponton, s ily módon eleget teszünk az Alkotmánybíróság követelményeinek. Ezek indokolják a törvény módosítását.
Kisebbségi emberi jogokat ez a módosítás nem érint. Szeretném jelezni, mivel négypárti aláírással, de végül is ötpárti megállapodással került a törvényjavaslat a parlament elé, az öt párt megállapodása alapján a mai határozathozatalok közbeni általános vitánál senki nem fog hozzászólni. A részletes vitában inkább előjöhet majd egy-két olyan részletkérdés, amely esetleg korrekciót igényel a törvényben.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A kormány képviseletében dr. Sarkady Ildió van jelen a MEH részéről. Parancsoljon!
DR. SARKADY ILDIKÓ média-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Rendkívül örülünk a négy-, illetve ötpárti megállapodásnak, mert ez előrevetíti, hogy a médiaszabályozásban is a pártok konszenzusa vezeti majd a megállapodás szellemiségét. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra - ahogy Jánosi György is említette -, hogy egy ilyen nagy százalékkal elfogadott négy hónappal korábbi törvény módosításának a szakmai indokát nem látjuk. A jogbiztonság szempontjából rendkívül elhitelteleníti a piacot és a piaci szereplőket az, hogy a jogszabály módosítására ilyen gyorsan sor kerül, mindazonáltal nem vitatjuk az önálló képviselői indítvány létjogosultságát, mégis látni kell, hogy - bár a tárgysorozatba vett módosító javaslathoz figyelembe vették a mi álláspontunkat - a módosítókhoz is több módosító indítvány érkezett.
Jelezni kívánom, hogy nem tudunk egyetérteni a rádiós lekapcsolás törvényi szintű szabályozásával, hiszen a világon sehol nincs ilyen, az Európai Unió nem is foglalkozik a rádiókkal. Abban a megfogalmazásban, amit a törvény tartalmaz, nem látjuk a kellő biztosítékát annak, hogy ez a költségvetést 2014-ben nem fogja megterhelni. Azt sem látjuk, hogy hol van ez hatásvizsgálattal, piaci elemzéssel alátámasztva.
Üdvözöljük, hogy az ötpárti tárgyalások során - amelyek a bizottsági tárgyalásokkal szinte egy időben folytak - figyelembe vették a kormánynak a módosító javaslathoz benyújtott észrevételeit, ezért azok a koherenciazavarok, amelyek a Dtv. eredeti módosításában szerepeltek, részben, illetve jelentős mértékben kikerültek innen.
Nem támogatjuk azokat a módosítókat sem, amelyeknek a háttérjogszabályban - nevezetesen az elektronikus hírközlési törvényben - a jogszabályi alapjuk már megvan. Ilyen a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal együttműködését lényegében megismétlő jogszabályi rendelkezés. Azokat sem tudjuk támogatni, amelyek a pályázati kiírásban már szereplő tényezőket törvényi szintre emelnék. Ezeket szükségtelennek tartjuk, de egyáltalán a Dtv. módosítását nem tartjuk indokoltnak. Az Európai Unió felé az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium lejelentette a digitális átállás magyar menetrendjét, és ahhoz képest, hogy a határidők kitolódnak, az ő álláspontjuk szerint is az átállás tényleges határidejét veszélyezteti ez az újabb kitolás. Természetesen nem vagyunk az ellen, hogy ha már ilyen stádiumba került a Dtv. módosítása, akkor az elfogadást is nyerjen, de a lényeg az, hogy a kormányprogram szerint a digitális átállás felgyorsuljon és a tényleges átállást a jogszabályi háttér állandó bizonytalanítása, illetve módosítgatása ne veszélyeztesse. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.)
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (18) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (1) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a segítséget. Ebben az esetben is Szabóné Müller Timea ismerteti a bizottság álláspontját a plenáris ülésen.
Alelnök asszony ügyrendben kér szót. Parancsoljon!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sajnos nem voltam itt az ülés kezdetén, ugyanis a napirend elfogadásakor azt szerettem volna kérni, hogy a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatását vegyük le a napirendről, mivel az MSZP-frakció azt kérte, hogy ennek a törvényjavaslatnak a részletes vitája kerüljön át a jövő hétre, mert még további egyeztetéseket folytatunk ebben az ügyben. Ha a napirendről való levételt még lehet kérni, akkor kérem, hogy ezt tegyük meg.
ELNÖK: Ezt csak abban az esetben tudjuk megtenni, ha a bizottság nem határozatképes.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám) (A Környezetvédelmi bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása)
5. napirendi pontunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, Tóbiás József, Navracsics Tibor, Nagy Andor, Katona Kálmán és Bőhm András önálló indítványa. A Környezetvédelmi bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása a feladatunk. Mivel se az előterjesztők, se a kormány képviseletében nincs itt senki, az ő véleményük ismerete nélkül kell a módosító javaslatokról döntenünk. A T/4055/17. számú kiegészítő ajánlásból dolgozunk.
A kiegészítő ajánlás 4. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/B. § (3) bekezdés j) pontjának elhagyását javasolja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 5. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/B. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 6. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/C. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 7. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/C. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 8. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/D. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 9. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/E. § (1) bekezdésének módosítását, valamint (2) bekezdésének elhagyását javasolja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 10. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/F. § (3)-(5) bekezdéseinek módosítását javasolja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 11. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/H. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 12. pontjában a Környezetvédelmi bizottság a törvényjavaslat 10. §-ában az Obtv. 27/H. §-át új (6) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat (T/4120. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
6. napirendi pontunk a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, Varju László, Fogarasiné Deák Valéria, dr. Balogh László, dr. Molnár Csaba és Szabó György képviselők önálló indítványa. A módosító javaslatok megvitatása a feladatunk.
Mivel a bizottság időközben határozatképtelenné vált, a napirendi pontot nem tudjuk megtárgyalni, ezért az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 40 perc)
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc