EMBCB-44/2007.
(EMBCB-74/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. november 20-án, kedden, 14 órakor
a Parlament főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Jelen vannak *
Az ülés megnyitása, a napirend megállapítása, elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat (T/4411. szám) (Általános vita, első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai az elhangzottakra *
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai az elhangzottakra *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló T/4321. számon előterjesztett *
törvényjavaslat (T/4321. szám) (Általános vita) *
Dr. Till Szabolcs ezredes (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4410. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4313. szám) (Dr. Jánosi György (MSZP), dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), Pető Iván (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
Elnököl: Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP) - megérkezéséig
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP) - távozása után
Godó Lajos (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Donáth Lászlónak (MSZP) - megérkezéséig
Ékes Ilona (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz) - megérkezéséig
Farkas Flórián (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz) - megérkezéséig
Varga József (Fidesz) Farkas Flóriánnak (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP) - megérkezéséig
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Árok Szabolcs tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Till Szabolcs ezredes, főosztályvezető-helyettes (Honvédelmi Minisztérium)
Zachar Balázs kormányfőtanácsadó, Jogi Főosztály (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. György István főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Roland Péter főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Elek József alezredes, igazgató-helyettes (Honvédelmi Minisztérium)
Vilner Péter ezredes, főosztályvezető, Tervezési és Koordinációs Főosztály (Honvédelmi Minisztérium)
Winkfein Karolina tanácsos, szakértő (MSZP-frakció
Dr. Misák Piroska Tünde igazgató (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Dr. Szalay Anita tanácsos (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Nagy Bercel szakértő (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Dr. Soproni Roland szakértő (Fidesz-frakció)
Dévai Emese szakértő (Fidesz-frakció)
Ispánovics Márton kormányfőtanácsadó, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Roland Péter főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Faár Sándorné vezető főtanácsos, Parlamenti Titkárság (Honvédelmi Minisztérium)
Kelemen F. Balázs számvevő, Titkársági Önálló Osztály (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 01 perc)
Az ülés megnyitása, a napirend megállapítása, elfogadása
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit bizottsági ülésünkön. Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk. Az előterjesztett napirendi javaslatok közül az 5. napirendi pontunk elmarad az eredetihez képest, nem érkezett hozzá kapcsolódó módosító javaslat, tehát a megmaradt napirendekről kellene szavaznunk, elfogadja-e a bizottság. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szíveskedjenek ezt jelezni! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a mai második ülés napirendjét.
Soron következik tehát az első napirendi pontunk, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló, T/3860. számon előterjesztett törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Mindenki megkapta a november 14-én keltezett kiegészítő ajánlástervezetet. Ebből fogunk dolgozni.
Szeretettel köszöntöm Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes asszonyt a Pénzügyminisztérium részéről, és Árok Szabolcs urat, szintén a PM részéről.
A 0/1. számú ajánlási pont alatt Pokorni Zoltán és képviselőtársainak javaslata található, és együtt szavazunk a megjegyzés rovatban megtalálható összes többi pontról. Ezt többet nem fogom elmondani, minden egyes alkalommal így fogjuk majd ezt tenni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e ezt a javaslatot.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal ezt a javaslatot nem támogatta.
Soron következik a 2/1. számú ajánlási pont, Tóth István, Török Zsolt és képviselőtársainak javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 8 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatta.
A 3/1. számú ajánlási pont következik, Kuzma László és képviselőtársainak javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot nem támogatta.
A 6. oldalon a 4/1. számú ajánlási pont következik, Szabó Lajos javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot nem támogatta.
Soron következik a 4/2-es, Pokorni Zoltán és képviselőtársainak javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot nem támogatta.
A 4/5. pont következik, ez a 7. oldalon van, Tóth Ferenc és társai javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 6/2-es következik a 9. oldalon, Pettkó András képviselő úr kiváló javaslata. Támogatja-e a kormány?
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette, pedig reménykedtünk, hogy támogatni fogja a bizottság.
Soron következik a 14. oldalon a 35/5. számú javaslat, Jauernik István és Farkas Imre javaslata, és ez összefüggésben van nagyon-nagyon sok ponttal, és együtt szavazunk erről a csomagról. Támogatja-e ezt a kormány?
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal ezt a javaslatot elvetette.
A 20. oldalon a 36/2-es javaslattal, ajánlási ponttal folytatjuk, Domokos László képviselő úr javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
Soron következik a 40/2. számú javaslat a 22. oldalon, dr. Hoffmann Rózsa és képviselőtársainak a javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 40/3-as következik a 23. oldalon, Révész Máriusz és társai javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 48. oldalra lapozzunk, és itt a 296/2-es ajánlási pont, Bánki Erik képviselő úr javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
Soron következik a 297/1. számú ajánlási pont, Bánki Erik és Lasztovicza Jenő javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány ezt a javaslatot nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 297/2. számú ajánlási pont Bánki Erik javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
A 297/3-as Pettkó András javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
Soron következik a 297/5. ajánlási pont az 50. oldalon, Bánki Erik javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
A 310/2-es következik az 54. oldalon, Erdős Norbert képviselő úr javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
A 463/1-es következik a 62. oldalon, szintén Erdős Norbert javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 8 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
A 72. oldal következik, a 666/1-es javaslat, Almássy Kornél képviselő úr javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal elvetette ezt a kiváló javaslatot.
A 666/2-es javaslat következik, szintén Almássy Kornél javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
A 76. oldalon a 762/1-es javaslat, Gógl Árpád és Németh Zsolt javaslata. Támogatja-e a kormány?
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 82. oldalon a 831/1-es javaslat következik, Winkfein Csaba és képviselőtársainak javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
A 82. oldalon a 833/1-es javaslat, Török Zsolt és társai javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangú tartózkodással a javaslatot elvetette.
A 833/2-es, Tóth István és társai javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangú tartózkodással a javaslatot elvetette.
A 833/3-as, Török Zsolt és társai javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 84. oldalon a 836/1-es javaslat következik, Török Zsolt és társai javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 86. oldalon a 852/1-es, Bernáth Ildikó javaslata.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 103. oldalra lapozzunk, a 891/1-es javaslat, Bóka István képviselő úr javaslata.
ÁROK SZABOLCS tanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
A 128. oldalon következik a 972/1-es javaslat, Szalai Ferenc képviselő úr javaslata.
ÁROK SZABOLCS tanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
A 131. oldal következik, a 986/1-es javaslat, Domokos László képviselő úr javaslata.
ÁROK SZABOLCS tanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
Soron következik az 1006/1-es, Domokos László javaslata a 134. oldalon.
ÁROK SZABOLCS tanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elutasította.
A 144. oldal következik, ahol van egy kiváló javaslat, 1043/2-es javaslat, Bóka István javaslata.
ÁROK SZABOLCS tanácsos (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
Az 1043/3-as ajánlási pont alatt Domokos László javaslata következik. Támogatja-e a kormány?
ÁROK SZABOLCS tanácsos (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság 9 igen és 10 nem szavazattal a javaslatot elvetette.
Nincs több pont. Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Nekem csak egy kérdésem van, hiszen nem mindegyik benyújtott módosításról szavaztunk, hogy van-e olyan módosítási javaslat, amit a kormány támogat, hiszen az előző bizottsági ülésen rögzítettük, hogy az első csomagban 6 darab volt, amit a kormány támogatott, és a jegyzőkönyv és az utókor számára azt is rögzítettük, hogy a hatból egy az egy névpontosítás, tehát egy művelődési háznak a neve megváltozott és kap támogatást, és a nevét engedték átvezetni. Magyarul: ez a hat tulajdonképpen csak öt.
Azt szerettem volna megkérdezni, mert a mai bizottsági ülésen igent nem hallottam, hogy van-e egyáltalán olyan módosító javaslat, amit a kormány támogat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadom a szót főosztályvezető-helyettes asszonynak, hogy erre a konkrét kérdésre egy konkrét választ szíveskedjék adni.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Ebben az ajánlási csomagban nincsen olyan módosító indítvány, amit a kormány támogat.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Konkrét válasz: nulla. Köszönöm szépen. Akkor mehetünk tovább, a jegyzőkönyvbe ez beíratott.
A második napirendi pontunk következik, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/4411. számon előterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk első helyen kijelölt bizottságként. Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes asszonyt és dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsost, mindkettőjüket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről.
Átadnám a szót az előterjesztőknek, hogy szóbeli kiegészítésüket szíveskedjenek megtenni.
DR. JUHÁSZ EDIT főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat a partnerkapcsolatok jogi szabályozásába hoz be egy új jogintézményt, új névvel és elkülönült jogi tartalommal, emellett a jelenlegi partnerkapcsolati formák jogi szabályozását változatlanul hagyja.
Ha a törvényjavaslat megalkotásának előzményeit tekintjük át, akkor leginkább arra szeretnék rámutatni, hogy az új polgári törvénykönyv immár több éve tartó előkészítése során is kialakult az az elképzelés, az a határozott elképzelés, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat bekerüljön a családjogi szabályozásba, ennek egy elemét, az új családjogi törvény egy elemét hozza előre ez a törvényjavaslat 2009. január 1-jei hatálybalépéssel.
Ha a törvényjavaslat előzményeit a tények oldaláról kívánjuk áttekinteni, akkor leginkább az élettársi kapcsolatok számának növekedése, illetve az élettársi kapcsolatban született gyermekek számának emelkedése az, amire figyelemmel kell lenni. Mind az élettársi kapcsolatban élők, mind pedig az élettársi kapcsolatból született gyermekek számára nagyon fontos, hogy egy nagyobb biztonságot, rendezettebb jogi környezetet megvalósító jogi szabályozás születhessen meg. Ez tehát a partnerkapcsolatban élők és az abból született gyermekek számára is nagyon fontos.
A harmadik oka nyilvánvalóan az azonos neműek partnerkapcsolatának jogi rendezése iránti igény, amely egyébként harmonizál az Alkotmánybíróság 1995-ös határozatával, amely megállapította, hogy két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értéket, amely az érintettek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre. Ez lett volna tehát az egyik része az ismertetendőknek.
A másik pedig a jogbiztonság oldaláról: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a partnerkapcsolatok jogkövetkezményéből eredő jogviták körében kifejezetten az élettársi jogviszonyból eredő jogviták a legbonyolultabbak, a legtöbb bizonyítást igénylőek, a leghosszabb perek. Ez az egyik oldala.
A másik pedig az, hogy az élettársi jogviszonyhoz ma is fűz a jog különféle joghatásokat, akár a társadalombiztosítási, szociális ellátások terén, de egészen sok élethelyzetben. Ezeknek az ügyeknek az intézése is egyszerűbbé válhat, ha az élettársi kapcsolat keletkezése, a kötelék fennállása és az azokhoz kapcsolódó járulékos kérdések egyértelműbben rendezettek.
Tehát van egy perkímélő, pergazdaságossági funkciója, amely természetesen megint csak a társadalmi rendeltetésére hat vissza, hiszen a benne élők, illetve a kapcsolatból született gyermekek számára teremt egy ideálisabb helyzetet.
Magáról a törvényjavaslatról csak annyit, hogy a lehető legegyszerűbb megoldást adja, hiszen nem teremt egy teljesen új jogi szabályozást, nem hoz létre új intézményrendszert. Alapvetően a házassághoz képest határozza meg a bejegyzett élettársi kapcsolat jogi tartalmát. Lényegében a névviselés, illetve az örökbefogadás tekintetében vannak benne eltérő rendelkezések a házassághoz képest. Ha viszont az egyébként a Ptk. alapján létező élettársi kapcsolathoz kívánjuk hasonlítani, akkor a három leglényegesebb különbözősége nyilván a kötelék létrejötte, fennállása és ennek bizonyíthatósága, a vagyonközösség létrejötte, illetve az élettárs utáni örökség lehetősége az, ami új a Ptk. szerinti élettársi kapcsolathoz képest.
Újszerű megoldást tartalmaz a törvény - és ez megint csak illeszkedik az új Ptk. koncepciójába - arra nézve, hogy a lehető legegyszerűbb, de a jogi garanciákat biztosító eljárást fogalmazza meg a kötelék keletkezésére, de a megszűnésére is csak a legszükségesebb esetekben ír elő pereskedést. Egyébként lehetőséget ad arra - hasonlóan egyébként ahhoz az esetkörhöz, ami a házasság közös megegyezéssel történő megszüntetése -, hogy nem peres eljárásban lehessen a köteléket felbontani, természetesen akkor, ha nincs közös, illetve tartásra jogosult kiskorú gyermek, ha a vagyonközösségi igények az ingatlan tulajdonjogától és a lakáshasználattól eltekintve rendezettek, és hogy a felek a kötelék felbontásában is megegyeztek, erre vonatkozó közös kérelmet terjesztenek elő. Tehát ez a speciális törvényben foglalt gyorsított, nem peres eljárás nyilván az ilyen bizonyítást különösebben nem igénylő esetekre lett kidolgozva.
Ami a törvényjavaslatban még szerepel, az a kapcsolódó jogszabályok módosítása. Nyilván a legterjedelmesebb az anyakönyvi nyilvántartás szabályozása, hiszen itt a házassági anyakönyv mintájára kellett létrehozni egy új anyakönyvi nyilvántartási rendszert, de hangsúlyoznám, hogy ez is a lehető legegyszerűbb, legpraktikusabb megoldás, hiszen az anyakönyvi rendszer alkalmas egy ilyen, a másik anyakönyvi rendszerhez hasonló nyilvántartás működtetésére. Illetve a törvény végén még megtalálják néhány egyéb törvény kiegészítését, ez pedig azért szükséges, mert a bejegyzett élettársi kapcsolat az élettársi kapcsolattól elkülönült jogi forma, egyebekben, ahol a házasságról, illetve az élettársakról említenek a törvények rendelkezéseket, ott e miatt az elkülönült jogi tartalom és elnevezés miatt kell a bejegyzett élettársi kapcsolatról is említést tenni.
Néhány szóban összegezve ennek a törvényjavaslatnak a pozitív hatásait: a kormány úgy látja, hogy rendezettebb, kevesebb jogvitára alapot adó jogi hátteret ad ez a törvény a partnerkapcsolatok egy részének, egyébként a felek választásuk szerint létesíthetik ezt a partnerkapcsolatot, tehát az élettársi kapcsolat ma meglévő szabadsága is megmarad. Teljesíti azt az igényt, ami szintén az Alkotmánybíróság határozatában szerepelt, hogy a házasságot tartsa fenn a különneműek számára, másrészt viszont az azonos neműek számára is egy több jogi garanciát biztosító jogi szabályozást ad, egyébként pedig a lehető legegyszerűbb módosítással, új intézményrendszer létrehozása nélkül.
Ezek figyelembevételével kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára alkalmasságot támogassák. Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat illeti a szó. Donáth László képviselő úr. Tessék parancsolni!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Megköszönve a szólás lehetőségét és a kimerítő, alapos magyarázatot, két kérdésem lenne. Az egyik: átolvasva a törvényjavaslatot, sehol nem találok arra utalást, hogy e törvényjavaslat kizárja-e a házasság mellett köthető élettársi kapcsolatot? (Pettkó András: Nem.) Barátaim, csöndet kérek! (Pettkó András: Jelen pillanatban nem.)
A másik kérdésem pedig arra vonatkozik - (Zaj, közbeszólások.)... különben rázendítek a "Hej, te bunkócska, te drága" kezdetű népdalra és hozom a pálinkát derék képviselőtársaim számára (Derültség.) -, hogy mi az indokolása annak, hogy az élettársi kapcsolat esetében akár különneműek, akár hasonló neműek lépnek is regisztrációba, az örökbefogadást kategorikusan tilalmazzák? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő úr következik.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében először is szeretném leszögezni, hogy az MDF képviselőcsoportja általános vitára alkalmasnak tartja ezt a benyújtott törvényjavaslatot, ám, hogy a végszavazáskor hogyan fogunk szavazni, azt erőteljesen befolyásolja, hogy az általunk elkészített módosító javaslatokat a kormány miképpen fogja támogatni.
A kérdéseim pedig azok lennének, hogy nemrégiben jelentették be, hogy az új polgári törvénykönyv tervezetét a kormány 2008 tavaszán fogja benyújtani. Miért kellett ezt a Ptk.-ból így kivenni lóhalálában, és az év végén ezt így lepörgetni, hiszen mindannyian tudjuk, hogy fontos, az egész társadalmat érintő kérdésről van szó. Azt gondolom, hogy nem történt volna semmi, ha még fél évet várt volna ennek az egész kérdéskörnek a szabályozása.
A második kérdésem és észrevételem az, hogy erősen kétséges, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében szükség van-e az anyakönyvvezetői eljárásra, miért ezt a módozatot találták ki?
A harmadik kérdésem az, hogy miért van szükség a bejegyzés nélküli élettársi kapcsolatokra, nem kellett volna-e megszüntetni ezt a jogi formát, hiszen most egy hármazódás vagy négyeződés fog bekövetkezni abban az esetben, hogy ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerülne. Nagyon egyetértek az előbb feltett kérdéssel, azt gondolom, hogy ebben a törvényjavaslatban ki kell mondani, hogy aki házasságot kötött, házasságban él, az nem létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot, hiszen ha a törvényt a jelenlegi formájában fogadnánk el, akkor a szeretőtárs jogi legitimizációt nyerne. Jelen pillanatban a benyújtott törvényjavaslat ezt nem zárja ki, ezt egy elég nagy hiányosságának tartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fazekas Sándor képviselő úr következik. Tessék parancsolni!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslattal kapcsolatban óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy a többnejűség és a többférjűség irányába tett, lehet, hogy túlzott liberalizációs kísérlet tanúi vagyunk. A többférjűség Tibetben van, állítólag eldugott helyeken, ahol kicsi a jövedelem, több férfi áll össze és vesznek nőt, és így többférjűség létezik. Ezt nem kívánjuk egyébként módosítóként benyújtani, a többnejűségre már volt utalás, illetve arra, hogy ezt tényleg tisztázni kellene, hogy akkor a házasság mellett milyen új, nem is tudom, milyen lehetőségek nyílnak itt meg. Nyilván a jogalkotónak nem ez a szándéka, de jó lenne, ha a jogalkotói szándék nem módosítókkal és kiegészítésekkel érvényesülne, hanem valamilyen kiérlelt, a téma fontosságát kellő alapossággal kezelő anyag lenne itt előttünk. Ugyanis az, amely most beterjesztésre került, ez a konstrukció inkább a házassághoz közelít az élettársi kapcsolat irányából, azt is lehet mondani, hogy valamilyen álházasság vagy házasságpótlék az, amit megcélzott. Emiatt mi a frakciónk részéről nem tudjuk támogatni ebben a formájában.
Egyébként elképzelhető az, hogy az a jogi elismerés, amire az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet, az megfogalmazható, de nyilván alapos előkészítéssel. Én is szeretném azt megkérdezni, hogy miért ez a sietség? Egy alapos előkészítéssel meg lehet találni azt a jogi konstrukciót, ami úgy létesít egy új intézményt - hiszen végül is arról van szó -, vagy újít meg egy intézményt, hogy beilleszkedik a jog jelenlegi rendszerébe, és egy kerek egészet alkot. Tehát én ezt tartom a legfontosabbnak, és azt javaslom, hogy inkább várjunk ezzel, ha kell, egy pár hónapot, egy fél évet, nem tartjuk indokoltnak ezt a sietséget. Legyen egy kiérlelt anyag, ahol nem merülnek már fel rögtön az elején ilyen kérdések.
Az ugyanis biztos, hogy ha ebben a formában kerül esetleg néhány kiegészítéssel is elfogadásra ez az anyag, ez házasságnak fog kinézni, vagy legalábbis nagyon hasonlít arra. Nem hiszem, hogy ez az érintettek számára olyan rendkívül jó megoldás. Itt már volt a múltkor is arra utalás, Wiener György képviselő úr hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom mennyire befogadókész, mennyire tudja ezt az egész kérdéskört kezelni. Azt hiszem, hogy az egy figyelemre méltó gondolat volt, amit ő ebben az összefüggésben mondott. Szerintem akkor jár el helyesen az Országgyűlés, akkor járunk el mi is helyesen, ha a saját területünkön megpróbálunk egy olyan megoldást találni, amely megáll a lábán, és valamennyi érintett szempontra figyelemmel van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos képviselő úr következik, utána pedig Müller Tímea.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két kérdést rendez el ez a törvényjavaslat, és mind a kettőről szeretnék röviden szólni.
Egyrészt rendezi azoknak a helyzetét, akik együttélésüket hosszú távú, rögzített együttélésként képzelik el, de nem a házasság intézményének keretei között. Egymillió körülire tehető azon magyar állampolgárok száma, akik ezzel így vannak, és jelentős részük értelemszerűen nem a saját nemükhöz vonzódó magyar állampolgárok közül kerül ki. Tudjuk, hogy a házasságnak valamilyenfajta alternatívája a hosszú távú együttélések között meglehetősen elterjedőben van, a mostani 20-as, 30-as korosztályból egyes kutatások szerint, akik ilyen hosszú távú együttélésre adják a fejüket, nagyjából minden harmadik párkapcsolatot ebben a formában képzelnek el. Tehát amikor én itt azt hallom, hogy a társadalom befogadókészsége merül fel kérdésként, akkor bennem sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy vajon, a magyar politika mennyire befogadó, és felismer-e társadalmi jelenségeket, vagy úgy viselkedik a magyar politika, ahogy az sajnálatos módon, meglehetősen erősen megszokott hagyomány Magyarországon, hogy majd az állam és a törvényhozók megmondják az embereknek, hogy hogyan jó együtt élni, milyen keretek között.
A másik kérdés, amit érint: nyilvánvalóan mi, liberálisok azt gondoljuk, hogy nem az állam feladata előírni azt, hogy az emberek milyen együttélési formát válasszanak, és ha sok százezer ember ezt az együttélési formát választja és ezt tartja a saját maga szempontjából jónak, akkor nem tartjuk indokoltnak és elfogadhatónak fenntartani azt a diszkriminációt, hogy a banki hitelfelvételtől kezdve a szociális juttatásokon, öröklésen át, számos területen ők egyfajta joghátrányt vagy többféle joghátrányt is elszenvedjenek.
Számukra ez nyilvánvalóan nem házasságpótlék, hanem adott esetben a házasságnak valamilyen alternatívája. Én természetesen tiszteletben tartom azt, hogy konzervatív képviselőtársaim erről mit gondolnak, liberálisként én valószínűleg mást gondolok erről. Én nem gondolom azt, hogy nekünk kellene megmondani ezeknek az embereknek, hogy milyen együttélési formát helyes választaniuk.
Márpedig, ha a különböző együttélési formák közül bizonyos együttélési formákat diszkriminálunk, akkor állami eszközökkel megmondtuk nekik, hogy mit tartunk helyesnek, és mit nem tartunk helyesnek. Ezt mi nem tudjuk elfogadni.
A másik kérdés, amit érint ez a törvényjavaslat áttételesen, mondjuk ki, némiképp szégyenlős módon, az az azonos neműek párkapcsolatának kérdése. Én itt azokat a felvetéseket, miszerint várhatnánk még ezzel egy kicsit, esetleg néhány hónapot, újabb pár évet, ezeket - elnézést kérek a minősítésért - cinikus dolognak tartom. Minden huszadik magyar állampolgár jog előtti egyenlőségéről vagy más oldalról megközelítve: jogfosztottságáról van szó, amikor erről vitatkozunk. Persze, lehet azt mondani, hogy eltelt 17 év a rendszerváltás óta, és most már néhány hónapot még csak kibírnak ezek az emberek, de nem gondolom, hogy ez lenne a méltó megközelítés a Magyar Országgyűlés emberi jogi bizottságában. Itt olyan kérdésről van szó, amit a magyar politikának kutya kötelessége lett volna hosszú évekkel ezelőtt elrendezni.
Tehát a kérdés nem az, hogy miért ilyen kutyafuttában nyújtotta be - ahogy fogalmazzák képviselőtársaim - ezt a törvényjavaslatot a kormány, hanem a kérdés az, hogy hol, milyen éji homályban késlekedik ez a jogi rendezés az elmúlt években, az elmúlt majdnem két évtizedben Magyarországon.
Abban bízom, hogy nemcsak a kormánypártok támogatását élvezi majd ez a javaslat, hanem az ellenzéki képviselők közül is lesznek olyanok, akik ezt tudják támogatni. Korábban kereszténydemokrata képviselőtársamtól is hallottam olyan utalást, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat intézményét esetleg el tudnák fogadni, és ha jól emlékszem, akkor nyáron, amikor az SZDSZ bejelentette, hogy a házasságról szóló törvényjavaslatot fog benyújtani, akkor Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya azt mondta, hogy arról szó sem lehet, de a regisztrált élettársi kapcsolatot az MDF is támogatni fogja, akkor, hogyha az nem tartalmazza az örökbefogadást, és egyben a heteroszexuális élettársi kapcsolatokat is elrendezi. Itt egy ilyen javaslatról van szó, tehát bízom benne, hogy az MDF tartja majd magát a szavához és tudja majd támogatni ezt a javaslatot.
Zárásképpen még egy mondatot engedjenek meg nekem: vitatkoztunk nem olyan régen a házasság kérdéséről. Természetesen a liberális párt ezt a mostani javaslatot az úgynevezett LMBT-közösség, a szexuális kisebbségek jogegyenlőségének ügyében egy fontos előrelépésnek tartja, de nem tekinti végállomásnak. Továbbra is tartjuk azt, amit legutóbb elmondtunk, hogy a részleges jogegyenlőség nem jogegyenlőség. Azért támogatjuk ezt a javaslatot, mert egy fontos elmozdulás, egy fontos előrelépés ezen a területen, de nem gondoljuk, hogy ez lenne a kívánatos és a teljes jogegyenlőséget megvalósító végállomás. Ugyanakkor egy nagyon fontos előrelépést jelent, és egy nagyon fontos elmaradását rendezi részben a magyar politikának, a magyar törvényhozásnak ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabóné Müller Tímea következik, őt követi Fazekas Sándor.
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszöntök mindenkit. Azt gondolom, hogy egy jó törvényjavaslat fekszik az asztalunkon, ami gyorsan készült, ez kétségtelen, de az, amit Gusztos képviselőtársam is említett, hogy nemcsak a homoszexuális párkapcsolatban élők joghátrányát oldja meg, hanem nagyon sok heteroszexuális pár párkapcsolatát is rendezi és jogegyenlőséget biztosít az ő részükre is, ez mindenképpen egy nagyon-nagyon jó törvényjavaslatot biztosít számunkra.
A kérdésem az lenne, hogy a hatálybalépés dátuma 2010. Milyen technikai és adminisztratív feladatok vannak, előrébb lehet-e a hatálybalépés dátumát hozni vagy van-e ennek valamifajta akadálya? Köszönöm.
ELNÖK: Fazekas Sándor képviselő urat illeti a szó. Tessék parancsolni!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Reflektálni szeretnék arra, amit Gusztos képviselő úr említett, mert ő hivatkozott az általam elmondottakra, de a hivatkozása nem volt teljes körű. Tehát hangsúlyozom: jeleztem azt, hogy egyfajta jogi rendezést kivitelezhetőnek tartunk, de jól láthatóan el kell különülnie annak a jogi szabályozásnak a házasság intézményétől, jobban, mint ahogyan ez a javaslatban megjelenik. Ezért nyilván ennek a kidolgozására bizonyos idő szükséges, akár társadalmi, illetve háttérviták is szükségesek.
Azt is el szeretném mondani, hogy itt volt utalás erre, hogy nem szándékozzuk megmondani, hogy ki, hogyan éljen, de tiszteletben tartjuk a hagyományokon alapuló alkotmányi és törvényi szabályozásokat. Ezzel a múltkori vitára szeretnék visszautalni. Tehát távol áll tőlünk az, hogy itt egyfajta alternatívákon túlmenően állást foglaljunk ezen a területen. De csak egy körülményre hívnám fel a figyelmet.
Gusztos képviselő úr már a múltkor is számokra, illetve százalékokra hivatkozott. 17 éve vagyok polgármester, több tízezer ügyfél fordult meg az ügyfélfogadásomon, de nem volt közöttük egyetlen ügyfél sem, aki ilyen és hasonló problémákkal a Polgármesteri Hivatalban megjelent volna, hogy neki gondja van a családjogi szabályozással, olyan házasságot akar kötni, amely a múltkori ülésünk napirendjén szerepelt, illetve ilyen regisztrált élettársi kapcsolatra szeretne lépni valakivel.
Tehát azt hiszem, hogy a jelenlegi érintett körnek, tehát az érintetteknek a jelenlegi szabályozás bizonyos szempontból megfelelő. Nem véletlen az, hogy nem kötnek házasságot sokan, ennek életkori, vagyoni és ki tudja, még milyen okai vannak. Tehát biztos, hogy van olyan jelentős prés, amire a képviselő úr utalt, én ezekkel a százalékokkal, számokkal, számításokkal óvatosabban bánnék. Nem hiszem, hogy egzakt, konkrét felmérése erre bárkinek is lenne.
Egyébként pedig a jelenlegi kormánynak volt már öt és fél éve arra, hogy beterjesszen egy kiemelt javaslatot, tehát azt hiszem, hogy ha erre nem került sor ennyi ideig, akkor nem világos, hogy mitől lett most hirtelen ennyire sürgős ez a történet. Azt hiszem, hogy egy elhamarkodott szabályozás valamennyi érintettnek több kárt okozhat, mint amennyi előny abból származik. Inkább érleljünk ki egy javaslatot alapos vitában, ahol esetleg már nem merülnek fel olyan problémák, amelyekre a tisztelt MSZP-frakció képviselője hívta fel elsőként a figyelmet, és akkor nyilvánvaló, hogy nagyobb támogatással lehet a parlament elé terjeszteni a szükséges törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos Péter képviselő úr kért szót, ha jól látom.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nyilvánvalónak tartom, hogy ez egy mellékszál persze ebben a vitában, nem érdemes hosszasan elidőzni ennél, de nyilvánvalóan nem jelennek meg az anyakönyvvezetőnél azok, akiknek problémájuk van a házassággal. Ezt nem tudom, hogy pontosan mire is volt érv. A statisztikákkal pedig tényleg érdemes vigyázni, mert könnyen meg tudják zavarni a tények az embert a véleményalkotásban. Szerintem mondjuk a parlamentben képviselőként, pláne az emberi jogi bizottságban bizonyos tényekre, statisztikai adatokra érdemes figyelemmel lennünk, és nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mondjuk a magyar társadalomnak is közel 5 százaléka veleszületett hajlam alapján a saját neméhez vonzódik, és akármit is gondolunk erről hitünk vagy politikai meggyőződésünk alapján, magyar állampolgárok, akiket megillet a magyar alkotmány alapján a jogegyenlőség.
A másik kérdéshez: ez az időtényező megint. Szerintem itt se nagyon ragadjunk le, mert ez egy szokásos érv akkor, amikor valamit nem akarunk támogatni, de nem mondjuk el, hogy miért nem. Az előző parlamenti ciklusban a liberális frakció képviselői nyújtottak be regisztrált élettársi kapcsolatot megcélzó törvényjavaslatot, akkor más volt az érv, csak mondom, hogy néhány évvel ezelőtt is itt volt ez a vita közöttünk, és beszéltünk róla. Akkor azt úgy söpörte le a liberális frakción kívül a magyar parlament teljes egyetértésben, ahogy három héttel ezelőtt a melegházasságos javaslatunkat.
Tehát ez nem egy jó érv, hogy nem jött még el ezen dolog vitájának az ideje és nem kiérlelt ez a dolog. Hosszú évek óta vitatkozunk erről a kérdésről. Volt ilyen törvényjavaslat ez előtt a bizottság előtt is néhány évvel, akkor más érvvel lett leszavazva. Ha valaki azt gondolja, hogy nem illeti meg azokat a jogegyenlőség, akik heteroszexuális tartós párkapcsolatban élnek, de bármilyen megfontolásból, akár elvi, hitbéli megfontolásból nem a házasságot, mint intézményt választják, vagy aki azt gondolja, hogy nem illeti meg a jogegyenlőség a saját nemükhöz vonzódó magyar állampolgárokat, az mondja meg, hogy ezt gondolja, és ne ilyeneket mondjunk, hogy nincs még itt az ideje vagy nem érett még rá a társadalom stb. Ezeket a dolgokat minden három évben el lehet mondani, miközben a magyar politikának és a törvényhozásnak értelemszerűen az a feladata, hogy azt az alkotmányos előírást, követelményt, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a jog előtti egyenlőség, azt minden eszközzel valósítsuk meg. Ez a feladatunk, és mondanám sokadszor, hogy az emberi jogi bizottságban pedig különösen ez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fazekas képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Nem kívánok többet hozzászólni ehhez a témához, de képviselő úr olyan dolgokat mondott, amelyek indukálják azt, hogy rögzítsem az álláspontomat.
Tehát nem szükséges, hogy Gusztos képviselő úr megmondja azt, hogy mit gondolok, vagy mit kellene mondanom, vagy milyen hátsó megfontolásom van. Azok az érvek szerintem önmagukban megállják a helyüket, amelyeket elsoroltam, és ezekre igazán nem kaptam tőle választ.
Tehát nyilvánvaló, hogy ha jön egy, öt, tíz, különböző okok miatt megtárgyalásra és elfogadásra nem alkalmas javaslat egy parlamenti frakciótól, ez még nem reparálja azt a helyzetet, hogy a jó megoldást nem találták meg. Tehát azt hiszem, hogy ez inkább az önkritika kategóriájába kellene, hogy tartozzon a liberális frakciónál, nem a parlament, illetve a bizottság hozzáállását kell, hogy minősítse.
Felhívom a figyelmet arra, hogy nem vagyok anyakönyvvezető sem, tehát a statisztika, amint mondtam, 17 év ügyfélfogadási gyakorlata mit tükröz? Ha valakinek van problémája a hivatali ügymenetben, építésügyben, szociálpolitikában vagy a családjog területén, úgymond kihez tud fordulni? Mondjuk be akar menni házasságot kötni, vagy regisztráltatni akar élettársi kapcsolatot, ha a hivatalnál erre nincsen lehetőség, a polgármesterhez fog menni, az ő ügyfélfogadásán kér lehetőséget, vagy a parlamenti képviselőnél. Én arra utaltam, hogy nálam 17 év alatt ilyen problémával nem fordult meg senki sem, amit most ez a tervezet orvosolni kíván. Ez ugyanolyan tény, mint az a statisztika, amit a képviselő úr mondott.
Azt javaslom, hogy ha itt már hosszú évek óta van vita, akkor legyen egy kiérlelt javaslat, és azt tárgyaljuk a későbbiek során. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Gusztos Péter képviselő úr következik, utána Pettkó András!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ígérem, hogy utoljára, és nagyon röviden. Értem, amit képviselő úr mond, arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy ha mondjuk két ember, két férfi vagy két nő 30 éve él párkapcsolatban, és mondjuk az egyikük súlyos beteg, és kórházba kerül, és a másikat a kórházban nem tekintik hozzátartozónak és nem adnak részére felvilágosítást azért, mert ők a saját nemükhöz vonzódnak, nincsen olyan ember, aki ezek után a polgármester úr hivatalába bemegy, és ott próbálja meg orvosolni ezt a dolgot. Tehát nyilvánvaló, hogy nem ott fog megjelenni, egy rejtőzködő társadalmi réteg diszkriminációja. Ez semmire nem érv. Ez nem cáfolja azt, hogy Magyarországon nagyjából minden huszadik állampolgárt az élet több területén, egészségügyi információs jogokban, öröklési jogban, vagyonjogban, szociális kérdésekben diszkrimináció sújt Magyarországon. Ez a törvényjavaslat ezt jelentős részben, nem teljes részben, de jelentős részben orvosolja.
ELNÖK: Pettkó képviselő úr következik.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem szeretnék belemenni abba a vitába most, hogy amikor a kormánykoalíció bajban van, és a legkisebb koalíciós párt is bajban van, akkor a szekrényből mindig kiesik egy csontváz évente, nem akarok most témákat se felsorolni. Remélem, hogy Gusztos Péter képviselőtársam figyelt arra, amit a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként a bevezetőmben mondtam, hogy az MDF általános vitára alkalmasnak találja ezt a törvényjavaslatot. Viszont számos olyan pont van, amihez mi módosító javaslatot fogunk benyújtani, olyan 8-10 ponthoz, nem tudom pontosan megmondani, hiszen most készülnek ezek a módosítási javaslatok. Ezeknek a módosítási javaslatoknak az elfogadása esetén tudjuk csak a végszavazáskor megszavazni ezt a benyújtott törvényjavaslatot, mert nekünk több problémánk van ezzel a benyújtott törvényjavaslattal.
Ezt mondtam el mintegy 25 perccel ezelőtt, amikor Gusztos Péter szót kért, és Dávid Ibolyát idézte, hogy ő mit mondott a nyáron. Képviselő úr, kérem, hogy figyeljen a bizottsági üléseken, hiszen én elmondtam azt, hogy mi ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találjuk, aztán meglátjuk, hogy a végszavazáskor hogyan fogunk szavazni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs más képviselőtársam, aki szót kér, akkor visszaadjuk az előterjesztőnek a szót.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megpróbálok sorban válaszolni a kérdésekre, bár ez nem biztos, hogy sikerülni fog.
Először is Donáth képviselő úr felvetette azt a kérdést, hogy köthető-e úgy házasság, hogy valakinek fennáll már bejegyzett élettársi kapcsolata, illetve fordítva. Ezt úgy rendezi a javaslat, hogy módosítja a jogszabály végén a családjogi törvénykönyvet, és a családjogi törvénykönyv 7. §-a felsorolja a házasság érvénytelenségi okait, és itt a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása is érvénytelenné teszi majd a házasságot.
Fordított esetben pedig úgy oldja meg ezt a kérdést a javaslat, hogy a 2. §-ban van egy sommás módosítás, ami úgy szól, hogy ha törvény eltérően nem rendelkezik, a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, a házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra, illetve a házassági névre, a bejegyzett élettársi névre, konzekvensen az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára is alkalmazni kell, és ugyanígy az elvált személy esetén.
Ez egy úgynevezett sommás módosítás, tehát ezt alkalmazni kell a családjogi törvénykönyv vonatkozásában is ebben az esetben, vagyis a bejegyzett élettársi kapcsolat sem köthető úgy, hogy valaki házasságban él egy másik személlyel. Valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnési oka az is, ha valaki ugyanazzal a személlyel fog később házasságot létesíteni. Természetesen ennek különböző nemű személyek esetén van jelentősége.
A következő kérdés az örökbefogadás. Ez egy új jogintézmény. Ez igazából a szomszédos országok, nyugat-európai országok törvényeit vettük alapul a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozás kialakításánál, és igazából várjuk, hogy milyen lesz ennek az új jogintézménynek a társadalmi elfogadottsága, és a nemzetközi példákhoz hasonlóan és erre tekintettel a kormány nem kívánja az örökbefogadást, a közös gyermekké fogadást a javaslat részévé tenni. Ez csak házastársak számára áll fenn továbbra is.
DR. JUHÁSZ EDIT főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elhangzott kérdés arra vonatkozóan, hogy miért ez a sietség, illetve képviselő úr is reagált többször erre. Mi nem érezzük úgy, hogy egyfajta sietség lenne. Elmondtam az ismertetőm elején, hogy a statisztikai adatok, milyen tények támasztják alá azt, hogy erre valós társadalmi igény van. Egyszerűen az, hogy majdnem minden harmadik kapcsolat élettársi kapcsolat, illetve az élettársi kapcsolatból született gyermekek száma magáért beszél.
Azért sem tekinthető előzmény nélkülinek, mert mint mondtam, az új polgári törvénykönyv koncepciója ezt már tartalmazta, nyilván így fogja beterjeszteni majd a kormány azt, hogy ez ennek része lesz. Tehát ez egy hosszú távra szánt jogintézmény, még akkor is, hogy ha a továbbfejlődés lehetősége adott esetben benne van. Viszont ennek a legoptimálisabb esetben is 2010 a hatálybalépése. Tehát ha 2008 tavaszi ülésszakára terjeszti be a törvényjavaslatot a kormány, azért egy új polgári törvénykönyvnél legalább az egyéves felkészülési időre - illetve jóval több, mint egyéves, mert 2010 már több mint másfél évet jelent - szükség van. A kormánynak az az álláspontja, hogy ez a másfél év is sokat tehet akkor, hogy ha ez alatt a másfél év alatt mind az azonos neműek, mind a különneműek esetében lehet egyszerűbb vagyonközösség-megszüntetés, lehet egyszerűbb kötelékmegszüntetés, másrészt viszont a mindennapi életben konkrét előnyöket és nagyon határozott előnyöket jelenthet az, hogy a köteléket nem kell adott esetben bizonyítani, hanem erről közokirata van az ügyfélnek. Tehát ezzel nem érdemes várni, a tények pedig nem támasztják alá azt, hogy ezt ne lehetne előbbre hozni.
Egyébként a képviselő asszony felhozta a 2010-es határidőt, de 2009. január 1-je a törvényjavaslatban a hatálybalépés, tehát itt azért nem lesz olyan hosszú ennek az útja, elválik az új polgári törvénykönyv ütemezésétől. Az anyakönyvi részben pedig éppen azért történt ez a fajta megoldás a kötelek bizonyítására, hogy ne kelljen különösebben hosszú felkészülési idő, merthogy a leggyorsabban tudja magába fogadni ez a rendszer ezt az új nyilvántartási rendszert, tehát az anyakönyv tekintetében kell nyilván adminisztratív felkészülési idő, de ez megoldható ez idő alatt. Ez az álláspontunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor azt gondolom, hogy szavazhatunk, ha nem kívánunk egy újabb kört megnyitni. (Nincs jelzés.) Mivel nem látom, hogy jelentkezett volna bárki is, ezért azt gondolom, hogy most már ki tudjuk alakítani a bizottság álláspontját erről a törvényjavaslatról.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Tehát tisztelettel kérdezem, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló T/4411. számon előterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság? Első helyen kijelölt bizottságként kell majd az álláspontunkat ismertetni a parlamentben. Tehát kérdezem, ki az, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Kérem, hogy ezt szíveskedjünk jelezni! (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem támogatta? (Szavazás.) 8 nem.
Tehát megállapítom, hogy 11 igen és 8 nem szavazattal a bizottság az általános vitára való alkalmasság tekintetében támogatja a törvényjavaslatot, alkalmasnak tartja az általános vitára.
Első helyen kijelölt bizottságként tehát mindenféleképpen előadót kell állítanunk. Kérdezem, hogy Szabóné Müller Tímea vállalja-e a többségi vélemény ismertetését, és kérdezem, hogy esetleg Fazekas Sándor képviselőtársunk a kisebbségi vélemény ismertetését? (Dr. Szabóné Müller Tímea és dr. Fazekas Sándor bólintanak.) Köszönöm szépen.
Akkor köszönjük a kormányzat jelen lévő képviselőinek a jelenlétet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a harmadik napirendi pontunk, a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/4410. számon előterjesztett törvényjavaslat. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntést hoznunk. Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető úr van nálam itt felírva, neki kellene itt lennie. Még nem érkezett meg.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló T/4321. számon előterjesztett törvényjavaslat (T/4321. szám)
(Általános vita)
Akkor, ha hozzájárul a tisztelt bizottság, egy napirendet ugornánk, és hátha megérkezik addig főosztályvezető úr. Tehát soron következik harmadik napirendi pontként a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló T/4321. számon előterjesztett törvényjavaslat. Többször nem fogom elmondani a címet, jó?
Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Tisztelettel köszöntöm - ha itt van - dr. Roland Péter főosztályvezető urat, dr. Till Szabolcs ezredes urat, főosztályvezető-helyettest, Elek József alezredes urat, illetve Vilner Péter ezredes főosztályvezető urat. Till Szabolcs ezredes úrnak adom át a szót. Kérem, hogy röviden szíveskedjék összefoglalni az előterjesztés lényegét.
Dr. Till Szabolcs ezredes (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. TILL SZABOLCS ezredes, főosztályvezető-helyettes (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A T/4321. számú törvényjavaslat meghatározó része a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény által bevezetett terminológiaváltáshoz kötődik. Ennek következtében az eddigi munkaképesség-csökkenési mértékeket át kell számítani egészségkárosodási mértékekké egy beazonosítási táblázat alapján.
Tekintettel arra, hogy különböző törvények a munkaképesség-csökkenéshez január 1-jétől, illetve az ezt felváltó egészségkárosodáshoz jogkövetkezményeket fűznek, nyilvántartási körben, illetve a nyilvántartások alapján például a békétől eltérő időszakban feléledő hadkötelezettségi részkötelezettségek körében, nem mellőzhető az adatbázisok fenntartása és kiegészítése az egészségkárosodással összefüggő adatokkal.
Ezen túl a törvényjavaslat legnagyobb része a katonák hivatásos és szerződéses jogállási törvényét érinti. Ennek körében pontosítást nyernek a munkáltatói jogkörök a honvédelmi miniszter, illetve a vezérkari főnök vonatkozásában. Tartalmaz a javaslat kiegészítéseket a különböző pénzügyi jellegű rendelkezésekben, így a nyelvvizsgapótlék NATO-szabvány szerinti rendszeréhez kapcsoltan, illetve a szerződéses katonák leszerelési segélye és toborzópénze vonatkozásában. Pontosítja a javaslat eljárási szempontból a fegyelmi és kártérítési szabályokat, illetve további pontosítások találhatók a felhatalmazó rendelkezések körében.
Szeretném a felvezetésben is jelezni, hogy a törvényjavaslat több rendelkezése kifejezetten a honvéd szakszervezet közreműködésével, illetve a honvéd szakszervezet javaslatai alapján került a törvényjavaslatba. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt képviselőtársaimat illeti a szó, ha van kérdésünk, észrevételünk, tegyük meg. (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor azt gondolom, hogy szavazhatunk.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Kérdezem, hogy a T/4321. számon előterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk-e. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással ezt szíveskedjünk jelezni! (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nemmel szavazott? (Nincs jelzés.) Tartózkodó szavazat? (Szavazás.) 8 tartózkodás.
Tehát megállapítom, hogy a bizottság 10 igen szavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönjük szépen a jelenlétet. Azt gondolom, hogy előadót nem kívánunk állítani. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a negyedik napirendi pontunk, most már valóban a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/4410. számon előterjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Köszöntöm dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urat az IRM részéről. Kérem, hogy szíveskedjék röviden szóbeli kiegészítését megtenni, ha van. Tessék parancsolni!
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon röviden igyekszem: a tárgybeli törvényjavaslat a szabálysértési törvénynek egy nagyon rövid módosítása, tekintettel arra, hogy az új szabálysértési törvény jelenleg előkészítés alatt áll, ez várhatóan 2008 első félévében lesz benyújtható az Országgyűléshez.
Erre a módosításra azért van szükség, jelentős részben azért, mert az Alkotmánybíróság számos megállapítást tett a szabálysértési törvény egyes rendelkezései kapcsán, ebből az egyik és a legfontosabb a kézbesítési vélelem hiányára vonatkozó megállapítás. Ezt a törvényjavaslat pótolja, azaz megteremti a szabálysértési eljárásban is a kézbesítési vélelem lehetőségét, amely egyébként a közigazgatási, büntetőeljárásban már ez idáig is természetesen szerepelt.
A javaslat másik nagyon fontos eleme a helyszíni bírságok összegének változása. Itt jelenleg arról van szó, hogy jelenleg ezer forinttól 10 ezer forintig terjedhet a helyszíni bírság összege, a törvényjavaslat ezt 3 ezer forintban állapítja meg minimálisan, és 20 ezer forintban maximálisan.
A törvényjavaslat tartalmazza az adózás rendjéről szóló törvény módosítását is, amelynek az a lényege, hogy az adózás rendjéről szóló törvény alapján 5 ezer forint az a minimális összeg, amelynek esetében adók módjára történő végrehajtásra kerülhet sor. Ez úgy módosulna, hogy a szabálysértési eljárások esetében a helyszíni bírságoknál erre lehetőség lenne már 3 ezer forinttól. Ezzel állna elő az a helyzet, hogy gyakorlatilag a szabálysértési ügyekben kiszabott egyetlen helyszíni bírság esetében sem lehet megúszni a kiszabott helyszíni bírságot. Ezeket tartalmazza nagyjából a javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg kérdésünk, észrevételünk az elhangzottakkal, illetve a törvényjavaslattal kapcsolatosan? (Nincs jelzés.) Nincs.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor határozhatunk erről az előterjesztésről is. Kérdezem, hogy a bizottság a T/4410. számon előterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e. Amennyiben igen, kérem, kézfeltartással szíveskedjen jelezni! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy egyhangúlag a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot.
Kívánunk-e előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kívánunk előadót állítani. Nagyon szépen köszönjük a segítséget.
Az ötödik napirendi pontunk következik: A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló T/4313. számon előterjesztett törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Kaptunk egy anyagot, az ajánlás november 19-én kelt.
Azt kérem, hogy a kormány képviselője legyen szíves bemutatkozni.
ZACHAR BALÁZS kormányfőtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Zachar Balázs vagyok a Miniszterelnöki Hivatalból.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt követően pedig az ajánlásból fogunk dolgozni, és az előterjesztők részéről nem látok senkit jelen. Jánosi úr nem tud jönni, tehát az előterjesztők véleménye nélkül fogunk szavazni.
Az ajánlás 1. pontjában a kulturális bizottság javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e ezt a javaslatot.
ZACHAR BALÁZS kormányfőtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Igen, támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja ezt a javaslatot. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem.
A bizottság 16 igen szavazattal és 2 ellenszavazattal a bizottság támogatta a javaslatot.
A 2. pont alatt szintén a kulturális bizottság javaslata található. Támogatja-e a kormány?
ZACHAR BALÁZS kormányfőtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Igen, támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem.
A bizottság 16 igen szavazattal és 2 ellenszavazattal a bizottság is támogatta a javaslatot.
A 3. pont alatt Puskás Tivadar képviselő úr javaslata található. Támogatja-e a kormány?
ZACHAR BALÁZS kormányfőtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja a bizottság részéről? (Szavazás.) 2 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
Tehát a bizottság 2 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással ezt az egyébként kiváló javaslatot nem támogatta.
A 4. pont következik, a kulturális bizottság javaslata.
ZACHAR BALÁZS kormányfőtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem.
A bizottság 16 igen szavazattal és 2 ellenszavazattal a bizottság is támogatja ezt a javaslatot.
Az 5. pont szintén a kulturális bizottság javaslata. Támogatja-e a kormány?
ZACHAR BALÁZS kormányfőtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem.
A bizottság 16 igen szavazattal és 2 ellenszavazattal ezt a javaslatot is támogatta.
Köszönjük szépen a jelenlétet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e az egyebek napirendi pontban valakinek észrevétele? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm mindenkinek a jelenlétet, és további jó munkát kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 03 perc)
Szászfalvi László
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné