EMBCB-50/2007.
(EMBCB-80/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2007. december 12-én, szerdán, 12 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása *
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás *
Dr. Nagy Boldizsár jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje *
Kérdések, válaszok *
Szavazás *
Állásfoglalás elfogadása a Magyar Gárda ügyében *
1. Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása
(Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján)
a) Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt
b) Dr. Nagy Boldizsár jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje
3. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Ékes Ilona (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP) megérkezéséig
Lénárt László (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Nyakó István (MSZP) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Gusztos Péternek (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt
Dr. Nagy Boldizsár jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Dr. Bitskey Botond kabinetfőnök-helyettes (Köztársasági Elnöki Hivatal)
Listárné Nagy Éva főosztályvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Wolf Erzsébet irodavezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Ponicsánné Kálmán Katalain sajtófigyelős (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Pardavi Márta társelnök (Magyar Helsinki Bizottság)
Bíró Csaba ügyvéd (Magyar Helsinki Bizottság)
Békési Attila (Országgyűlési Könyvtár, Képviselői Kutatószolgálat)
Freidler Gábor főosztályvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Szabó Endre Győző (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Csanády Márton parlamenti összekötő (Magyarországi Református Egyház)
Dr. Soproni Roland, Balog Zoltán szakértője
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Winkfein Karolina szakértő/tanácsos (MSZP-frakció)
Dévai Emese szakértő (Fidesz-frakció)
Dr. Latorcai Csabna szakértő (Fidesz-frakció)
Dr. Molnár József szakértő (MSZP-frakció)
Berzétei Ákos hallgató
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 15 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjait és megjelent kedves vendégeinket. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Szászfalvi Lászlót Balog Zoltán, Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Lénárt Lászlót Teleki László, Nyakó Istvánt Szabóné Müller Timea, Tóth Gyulát Godó Lajos, Wiener Györgyöt Gusztos Péter, Bíró Ildikót Ékes Ilona, Farkas Flóriánt pedig Varga József helyettesíti.
A napirendi javaslatot képviselőtársaim kézhez kapták, amelynek egy ponttal - állásfoglalás elfogadása a Magyar Gárda ügyében - való kiegészítését kezdeményezem. Kinek van ezzel kapcsolatban kérdése, megjegyzése? (Nincs jelentkező.) Ki fogadja el a módosított napirendi javaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása
1. napirendi pontunk az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása. Köztársasági elnök úr jelöltje az adatvédelmi biztosi posztra dr. Péterfalvi Attila. Külön köszöntöm a Köztársasági Elnöki Hivatal képviselőjét, dr. Bitskey Botond kabinetfőnök-helyettest és a jelölteket. Már most köszöntöm dr. Nagy Boldizsárt, akit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jelölt a köztársasági elnök úr. Az ő meghallgatása dr. Péterfalvi Attila meghallgatása után következik. Dr. Péterfalvi Attila bizottságunk rendszeres vendége, együttműködő partnere, tevékenységét eddigi működése alapján is megítélhetjük. Mindenki megkapta a megfelelő anyagot az ő tevékenységének a megismeréséhez, ezzel együtt ha néhány szót kíván szólni a bizottsághoz, akkor azt most megteheti.
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmibiztos-jelölt
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmibiztos-jelölt: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az életrajzi adatokat mellőzöm, mert azok kiosztásra kerültek és az előző hat évben lényeges változás nem következett be.
Mivel az én éves parlamenti beszámolómkor - szemben a többi biztossal - csak féléves voltam és az elmúlt hat évről nem tudtam átfogó képet nyújtani, most inkább ezt tenném meg, és ennek keretében szeretnék egy-két olyan újságcikkre is reagálni, amely a tevékenységem úgy próbálja bemutatni, hogy az egyik alkotmányos alapjogot, nevezetesen a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogot kevésbé védtem.
Az első biztosi időszakban, 1995-2001 között 4600 ügy érkezett az adatvédelmi biztos hivatalába, amelyek közül 420, tehát 10 százaléknál egy kicsivel kevesebb volt a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos. Ezekből az ügyekből 90 tartozott titokfelügyeleti körbe, és három hivatalból indított vizsgálat volt. Az én időszakomban, 2001-2007 között 12 200 ügy érkezett a hivatalba, azaz körülbelül a háromszorosára növekedett az ügyek száma, ezek közül közel ezer volt az információszabadsággal kapcsolatos - az arány ezeket az ügyeket tekintve tehát ugyanúgy 10 százalék körüli -, amelyek közül 94 volt a titokfelügyeleti jogkörrel kapcsolatos és négy hivatalból indított vizsgálat volt. Ehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy az első biztosi ciklus alatt kellett a titokköri listákat alapvetően véleményezni, azóta csupán a változásokat kell, és ebbe még az államtitokkal, szolgálati titokkal kapcsolatos panaszügyek, valamint a konzultációs ügyek is beletartoznak. Az én hivatali időszakomban a panaszbeadványoknak több mint a fele nem állami adatkezelővel kapcsolatban keletkezett, és a vizsgált panaszügyeknek több mint a felében jogszerű adatkezelést állapítottam meg.
Az információszabadság-ügyekkel kezdeném. Kiemelt téma volt, a hivatal tulajdonképpen részben hivatalból indított vizsgálatokat, részben pedig a jogszabály-módosítások vagy a jogszabályok elkészítése során a biztosi vélemények maradéktalanul vagy majdhogynem teljes egészében maradéktalanul beépültek a tervezetekbe. Kiemelt ügyek voltak, amelyek a nyilvánosságot szolgálták: az üvegzsebprogram; az államháztartási adatok nyilvánossága, beleértve az üzleti titok korlátozását, hogy ne lehessen az állami pénzeket üzleti titokká minősíteni; az államháztartási adatok kötelező közzététele. Nagyon fontosnak tartottam a KEHI és más felügyeletek vizsgálatai során keletkezett adatok nyilvánosságát a pénzügyi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi ügyekben egyaránt. Külön is fontosnak tartottam a környezeti információk nyilvánosságát általában is, de különös tekintettel a meteorológiai adatokra, ez szintén ajánlással zárult. A közigazgatási eljárások, a hatósági nyilvántartások átláthatósága kapcsán én magam javasoltam a Ket. 69. §-ának a szövegét, amely szintén bekerült a jogszabályba a nagyobb nyilvánosság érdekében. A közfeladatot ellátó személyek tevékenységével kapcsolatos adatok nyilvánossága szintén a hivatalunk javaslatára került be az adatvédelmi törvénybe, bár elfogadása után jeleztem, hogy összhangba kellene hozni az egyes szektorális törvényekkel: a köztisztviselőkre, a rendvédelmi szolgálatok, tehát a fegyveres szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó szabályokra, a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokkal - ez még nem történt meg teljes egészében. Támogattam a közpénzekből származó támogatások nyilvánosságát. Támogattam a mezőgazdasági támogatásoknak a teljes egészében történő nyilvánosságát.
Mindezek, amikről beszéltem, az idő közben megszületett jogszabály-módosítások kapcsán élő jogi normákká váltak.
A nemzetközi jogalkotásban is az európai tanácsi jogalkotási folyamatot igyekeztünk a nagyobb nyilvánosság érdekében befolyásolni.
Adatvédelmi ügyek. Az adatvédelmi ügyekben, úgy gondolom, sikereket értünk el. A legfontosabbnak a schengeni csatlakozás joganyagának a kidolgozását vélem.
Ami a bizottság tevékenységét is érintette sok kritikával - talán az Országgyűlés most elfogadja -, az a rendőrségi törvény, beleértve a rendőrség adatkezelését.
Titoktörvény, államtitok, szolgálati titok, tehát a minősített adatokra vonatkozó jogszabály. Szeretném jelezni, hogy első ízben fordult elő az ombudsmani intézmény történetében, hogy plenáris ülésen kértem szót az előterjesztő kérésére, és igyekeztem a konszenzust a kétharmados törvényhez elősegíteni.
A közigazgatási eljárási törvény nyilvánosságra vonatkozó részét már érintettem, de az ügyfélkapura vonatkozó szabályok megalkotását szintén fontosnak tartom. Ebben tevékenyen közreműködtek munkatársaim. Az is igaz egyébként, hogy az ügyfélkapu ellenére az én álláspontom szerint nem terjedt el kellő mértékben az elektronikus közigazgatás, ezért is adtam ki egyik utolsó intézkedésemként a napokban egy olyan ajánlást, amely az elektronikus azonosítási eljárásra hív fel tulajdonképpen, amely paramétereket adna a jogalkotó számára, hogy hogyan lehet állampolgárbarát módon egy olyan ügyfél-azonosítási rendszert megfogalmazni, amellyel talán sikeresen lehet elterjeszteni az elektronikus közigazgatást.
A gázár-támogatási rendszernek a törvénybe foglalása.
Illetőleg még megemlíthetném, hogy a lakásmaffiával szembeni harc kapcsán milyen adatokhoz hogyan juthatnak hozzá az ügyvédek, beleértve az on-line kapcsolatot a központi lakcímnyilvántartóval is.
Ahol nem sikerült eredményt elérni:
Politikai marketing. A 2002-es választások után megfogalmaztam egy ajánlást, és nagyon fontosnak tartom a kérdésnek mind a két vonatkozását. Nagyon fontosnak tartanám kiváltani az ajánlószelvények rendszerét, az élet azóta bizonyította, hogy nagyon sok visszaélés van ezzel a móddal. Illetőleg a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás lehetőségét is törvényben kellene szabályozni. Ezzel a területtel is elég sok konkrét panaszbeadvány kapcsán találkoztunk, és az adatvédelmi biztosoknak a nemzetközi együttműködési fóruma is hitet tett amellett, hogy a politikai marketing kérdéskörét törvényben kellene szabályozni.
A futballhuliganizmus, nyilvántartás, a kitiltottak nyilvántartása. Szintén többször, több interjúban jeleztem, hogy nem lenne aggályos adatvédelmi szempontból az, hogy egy korrekt törvényi szabályozás szülessen - nem született még meg. Aminél nem sikerült eredményt elérni, az persze egyúttal azt is jelzi, hogy ez a következő biztosnál is feladatként jelentkezhet.
Általában is nagyon igazságtalannak és visszásnak tartom azt, hogy a szabálysértésekről nincsen központi nyilvántartás.
Az ügynökügyben tett ajánlásom - beleértve a közszereplőkre vonatkozó szabályozást is - szintén felemásra sikeredett, hiszen az Alkotmánybíróság normakontrollja mederbe terelte a jelenleg hatályos szabályokat.
Sor került a hivatali ciklusomban a Nemzetbiztonsági Hivatal átfogó vizsgálatára, és nemcsak a hivataléra, hanem maguknak a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a vizsgálatára is.
Az APEH átfogó szabályozása.
Előzetes ellenőrzést végeztem a Határőrségnél - ez új jogszabályi feladata, hatásköre az adatvédelmi biztosnak.
Nagyon fontosnak tartom, hiszen az adatvédelem elveit teljes egészében vizsgálni kellett mind a valóságshow-kkal kapcsolatban, mind pedig a szcientológiával kapcsolatban,
Azt is szeretném megemlíteni, hogy az sem igaz, ami az egyik újságban megjelent, mert egyetlenegy esetben és az én hivatali időszakom alatt és az én kezdeményezésemre tettek az ombudsmanok büntetőfeljelentést, mégpedig pont különleges adattal visszaélés miatt is, amikor az elhíresült gyáli ügyben egy kisfiúnak, egy szexuális bűncselekmény áldozatának az arcképét bemutatta az egyik televízió - az, hogy ez nem vezetett sikerre, az sajnos nem az ombudsmanokon múlott.
Ezek után azt kell hogy mondjam, hogy számtalan félreértés is megfogalmazódott, például a temetők kamerázásával kapcsolatban. Nem arról volt szó, hogy egyáltalán nem lehet temetőt bekamerázni, arról volt szó, hogy milyen adatvédelmi elvek mentén lehet ilyen kamerarendszert üzemeltetni. A közterület kapcsán több ízben jeleztem, még plenáris ülésen is a beszámolóm kapcsán, hogy azt gondolom, nem lehet megúszni az átfogó hatástanulmány elkészítését, szükségesség-arányosság vizsgálatát a különböző céloknál, mint a bűnmegelőzés, bűnüldözés, és hogy a költséghatékonyság-elemzése ezeknek a kamerarendszereknek nagyon fontos lenne.
Ha már a félreértéseknél, a sikereknél és nem sikereknél tartunk: azt is érzem, hogy olyan közjogi méltóság, olyan közhatalmat gyakorló személy vagy szerv - ha egyes szám harmadik személyben beszélek az intézményről - vagyok, akit leginkább kipellengéreztek azon az elhíresült szélsőséges honlapon, amelyet nem kívánok névvel említeni. Talán négyszer is kitették a mobiltelefonszámomat, mégsem cseréltem le a telefonom, álltam az összes hívást és igyekeztem elmagyarázni - sok esetben nem is sikertelenül - a döntésem indokát. Természetesen a gyalázkodó telefonokkal nem igazán lehet mit kezdeni.
Befejezésként a nemzetközi kapcsolatainkról szólnék. Sikerült aktív részvételt megvalósítani az adatvédelmi biztosok 29-es munkabizottságában, a schengeni, Europool, vám-, Eurodac ellenőrző munkabizottságokban. Ezeket nagyon fontosnak tartom, mert ezek a munkabizottságok adott esetben olyan ellenőrzésekről döntenek, amiket minden tagországban kötelező végrehajtani. Nagy sikernek tartom, hogy a schengeni csatlakozásunk kapcsán én vetettem fel és vezettem be azt a gyakorlatot, hogy az egyes tagországok a helyszínen ellenőrizzék a legnagyobb vízumkiadó nagykövetségeket. Ez nagyon jó visszhangot váltott ki Brüsszelben, azóta az újonnan csatlakozó országok is élnek ezzel a lehetőséggel. Azt is nagy örömmel állapítottuk meg e vizsgálatok során, hogy adatvédelmi szempontból jó megoldások születnek a nagykövetségeken. Ez azért fontos, mert az egész schengeni csatlakozás egyik kardinális kérdése éppen az adatvédelem, illetve az adatvédelem ellenőrzése, az, hogy az adatvédelmi hatóság hogy fogja ellenőrizni a SIS adatbázisba kerülő adatokat.
Budapesten került megrendezésre egy európai adatvédelmi konferencia, egy munkatársaknak szóló panaszbizottsági konferencia, a közép- és kelet-európai adatvédelmi biztosok konferenciája. Megalakítottuk az információszabadság-biztosok európai konferenciáját, amelynek az egyik ülése szintén Budapesten volt. Ezenkívül számtalan kétoldalú szakmai megbeszélést folytattunk elsősorban az információszabadság területén kínai, vietnami és japán delegációkkal. Nagy örömünkre szolgált, hogy sikerült elnyernünk egy moldáviai Twinning programot. Ez nemcsak a moldáviai jogalkotásra gyakorolt pozitív hatást a független adatvédelmi ellenőrző hivatal felé a jogszabályi megfogalmazásával, hanem a hivatal felépítésére vonatkozóan nyertük el ezt a programot.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden ügy, minden jogszabály-véleményezés sikerrel járt. A következő biztosi ciklus elé tartoznak azok a kihívások, amelyekben nem sikerült elérni eredményeket. Beszélni kell a nemzetközi kihívásokról is, amelyek között központi szabályozási kérdés a terrorizmus elleni küzdelem. Ezen a téren összehangolt megoldásokra van szükség. Aztán a technika fejlődése változatlanul kihívást jelent az adatvédelemnek. Épp mai újsághír az új elektronikus menetjegy, ami szintén felvethet adatvédelmi kérdéseket, csakúgy, mint a jövőben bevezetni szándékolt elektronikus úthasználati díj vagy a kamerák elterjedése és nemcsak a közterületeken, hanem munkahelyeken, kollégiumokban, iskolákban is, biometrikus azonosítókkal társítva a beléptető rendszereket. Azok az ügyek, amelyekben még nem sikerült eredményt elérni, illetve amelyek akár a nemzetközi kihívások, akár a technika kihívásai következtében jelentkeznek a jövőben, feladatot fognak adni az új biztosnak. Köszönöm szépen.
Kérdések, észrevételek, válaszok
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kinek van kérdése, észrevétele, megjegyzése? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne két kérdésem.
Előző évi jelentésében a kormányzattal való együttműködésben azt nehezményezte, hogy olyan határidőkkel - huszonnégy órás vagy háromnapos - küldik meg számára a véleményezendő anyagokat, amelyek nem tarthatók, és azt is megjegyzi, hogy a jogszabály-előkészítés egyébként is problémákat vet fel. Megítélése szerint a tavalyi évhez képest változott-e a kormány jogalkotási tevékenysége? 2007-ben volt-e lehetőség megfelelő közigazgatási egyeztetésre az egyes módosító jogszabályok tekintetében.
Szintén vitatott kérdés a jogszabálytervezetek nyilvánossága, hogy hol van az a pont, amelytől kezdve nyilvánosak a jogszabálytervezetek és az állampolgárok betekinthetnek az előterjesztésekbe. Ön szerint szükség van-e arra, hogy változás történjék ezen a téren, hogy megnyugtatóan lehessen rendezni a jogszabálytervezetek nyilvánosságának a biztosítását?
Erre a két kérdésre kérjük szépen a választ.
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmibiztos-jelölt: A jogszabály-véleményezések tapasztalata vegyes. Vannak olyan jogszabály-véleményezések, ahol reális időt kapunk a vélemény kialakítására. Amikor 2001-ben megválasztottak, jeleztem, abban lehet hangsúlyeltolódás az előző biztos tevékenységéhez képest, hogy én a jogszabály-véleményezésekre fokozottan oda kívánok figyelni. Ezt megerősítette a 2002-es kormányváltás után az akkori miniszterelnök felkérése, hogy már a jogszabályok koncepciójának a kialakítása során működjek közre. Az előbb nem említettem a biztos feladatai és a jövő biztosi ciklus kihívásai között, hogy az adatvédelmi biztosnak véleményem szerint egyfajta tanácsadói szerepet kell ellátnia a jogszabály-véleményezés során, ezzel is segítenie kell egyrészt a jogszabály-előkészítők, másrészt a parlamenti bizottságok munkáját. Ezt alátámasztja az is, hogy nemzetközi kapcsolatok keretében is igyekszünk egyeztetni az álláspontunkat. Vannak olyan jogszabály-alkotási feladatok, amelyekben hathatósan tudunk együttműködni, adott esetben a normaszöveg megfogalmazásában is készek vagyunk segíteni, de ehhez természetesen időre van szükség.
A jogszabálytervezetek nyilvánossága volt az egyik olyan kérdés, amit hivatalból vizsgáltam és azt állapítottam meg, hogy vegyes a kép. Vannak olyan jogszabálytervezetek, amelyeken még mindig rajta van a "nem nyilvános" megjelölés. Én ezeket minden esetben kifogásolom, mert az a kívánatos, hogy a jogszabálytervezetek az elektronikus információszabadság-törvénynek megfelelően kerüljenek fel a honlapra és az olvasók is véleményezni tudják azokat. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak a jogszabálytervezetek nyilvánosságáról beszéljünk, hanem a kihirdetett jogszabályok nyilvánosságáról is. Ezért is fontosnak tartottam azt a vizsgálatot, amely azt az eredményt hozta, hogy legalább olyan jól kellene működniük az ingyenes jogszabálytáraknak, mint amelyeket üzleti vállalkozások csinálnak. Hiszen az állampolgár szempontjából az a fontos, hogy az egységes szerkezetbe foglalva a végleges változatot találja meg. Amit mi jeleztünk, az az, hogy azt látjuk problémának, hogy a jogalkotónak nagyon sokszor nincs ideje és energiája az indoklásokat és a normaszöveget összhangba hozni, márpedig azt gondolom, hogy egy jogszabály betartásánál, pláne hogyha önkéntes jogkövetést várunk el az állampolgároktól, akkor nem elég csak a normaszöveg pontosságára figyelni, hanem az is nagyon fontos, hogy egy-egy normaszöveg vagy egy-egy jogszabályi megoldás miért abban a formában született meg, tehát az indoklásra is nagyobb figyelmet kellene fordítani. Természetesen nyilván ez is olyan terület, amely ebben a formában még várat magára, de azt gondolom, hogy a jogszabályok, már a kihirdetett jogszabályok nyilvánosságánál is segítette az adatvédelmi biztosi ajánlás a kormányzatot abban, hogy olyan megoldás szülessen, amely többé-kevésbé állampolgárbarát.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Fogarasiné Deák Valéria, Ékes Ilona és Varga József jelentkezik.) Először az alelnök asszony, aztán Ékes Ilona, majd pedig Varga József következik.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Biztos Úr! Az elnök úr előző kérdéséhez, illetőleg a válaszhoz kapcsolódva csupán kétmondatnyi megjegyzést ha megenged, és egy visszaigazolást szeretnék öntől kérni, ha megteszi, mert a kérdésben is, de a válaszban különösen benne volt, amit én azért szeretnék aláhúzni, hogy az előző ciklusban megalkotott elektronikus információszabadságról szóló törvény az, ami lényeges változást hozott ezen a területen. Annak előtte ugyanis minden törvényjavaslat vagy előkészítés alatt álló jogszabály titkos volt úgymond, és azáltal, hogy ez a törvény megszületett, én azt tapasztalom, hogy a tárcák többségénél, jelentős részénél javuló módon megtalálhatók a törvényjavaslatok, jogszabály-előterjesztések és még a koncepciók is, és lehetőség van arra, hogy ahhoz hozzászóljanak. Illetőleg énszerintem hatalmas előrelépés az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a hatályos jogszabályokhoz ingyen hozzá lehet jutni, még ha nem is ugyanazzal a tartalommal, mint a fizetős helyeken, de ahhoz képest, mint ami annak előtte volt, ez azért egy fontos eredmény, én azt hiszem, és talán nem árt, hogyha ezt így rögzítjük magunk között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök asszony. Ékes Ilonáé a szó.
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni a biztos-jelölt úrtól, mi a véleménye arról, hogy nemrég az ő állásfoglalására hivatkozva a tüntetésekről, oszlatásokról tudósító fotóriportereket az intézkedő rendőrök akadályozták a munkájukban. Illetve tapasztalt-e pozitív változást a közterületi kamerák működését illetően a tavaly őszi zavargások, illetőleg rendőri jogsértések óta, amikor, tudjuk, nagyszámban voltak ezek a készülékek állítólag használaton kívül.
Egy másik téma: volt egy levélváltásunk az egyik kereskedelmi televíziócsatorna műsorával kapcsolatban az ORTT ügyintézése vonatkozásában. Nagyon sok mindenre hivatkozik az ORTT: hogy nincsen szakember, aki nézze, hogy a filmek, műsorok a gyerekeket vajon veszélyeztetik-e. Itt történt-e valami előrelépés, illetve mit javasol, tanácsol, mit tudunk mi tenni ez ügyben, hogy védjük a gyerekeket? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Varga képviselő úr!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nekem csak egy kérdésem lenne. A biztos úr az egészségügy kapcsán megfogalmazott ajánlásokat az Egészségügyi Minisztérium számára. Az a kérdésem, hogy reagáltak-e már arra a vezetők.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor újabb lehetőség van a reagálásra. Parancsoljon, biztos úr!
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmibiztos-jelölt: Köszönöm szépen. Valóban meg tudom erősíteni mind a két kérdésre az igen választ. A jogszabálytervezetek nyilvánossága kapcsán elsősorban az adatvédelmi törvény, a döntés-előkészítő adat és az elektronikus információszabadság kötelező nyilvánossága változtatta meg a helyzetet. Azt gondolom, nagy előrelépés volt ez. Én hivatalból indítottam egyébként vizsgálatot, és a vizsgálatunk megállapítása is az volt, hogy többé-kevésbé publikálják a jogszabálytervezeteket, de nagyon fontosnak tartottam azt is - és ezt rögzítettem a vizsgálat során -, hogy azt gondolom, nem lehet egyértelműen elmarasztalni a jogszabályt készítőket, illetőleg azokat, akiknek az adatokat kötelezően publikálniuk kell akkor, hogyha..., és jeleztük a törvény elfogadásakor, hogy tulajdonképpen a megfelelő időt és a megfelelő pénzt a jogszabály, a jogalkotó nem biztosította a felkészülésre. Csak utalni szeretnék arra, hogy Angliában talán két vagy három év volt a felkészülési idő, nálunk meg szinte azonnal hatályba lépett a jogszabály, tehát nem lehet elvárni ugyanazt. De a vizsgálat azt állapította meg, hogy igyekeznek a jogszabály szövegét betartani. Természetesen vannak negatívumok is, de ez, azt gondolom, az idő és a pénz függvénye.
Ugyanez a véleményem a kihirdetett jogszabályokkal kapcsolatban. Azért említettem meg, hogy jelentős előrelépésnek tekintettem ezt, és ha nem is azon a szinten történik meg itt, mint amilyen ezeknek a jogszabályoknak az üzleti elérhetősége, de alapvetően az állampolgárok érdekében és az állampolgárok eligazodását segítve születtek meg ezek a jogszabályok. Ezért említettem meg azt, hogy az ebben a vonatkozásban született ajánlásom meghallgatásra talált, és elfogadásra került.
Ékes Ilona képviselő asszonynak: ez egy félreértelmezett magyarázata volt az én állásfoglalásomnak. Az én állásfoglalásom nem arról szólt, hogy a rendőrök egyáltalán nem mutathatók, hanem arról - és ugyanezt mondtam a melegfelvonulás résztvevői vagy korábban választási nagygyűlés szereplői kapcsán is -, hogy nem lehet úgy listázni a résztvevőket, hogy egyfajta adatbázist építsek abból, hogy kik vesznek részt mondjuk a melegfelvonuláson. Ráadásul a rendőrök abban a helyzetben vannak, hogy az én álláspontom szerint - lehet vele vitatkozni, de nekem ez az álláspontom - a rendőr nem nyilvános közszereplő abban az értelemben, ahogy a polgári törvénykönyv a nyilvános közszereplésről beszél. A rendőr a nyilvános közszereplést munkája folytán biztosítja, tehát a rendőr nem osztja a sorsát azoknak, akik a rendezvénynek az aktív vagy passzív résztvevői. Az én állásfoglalásom tehát erről szólt. Szeretném jelezni egyébként, hogy minden eddigi bírói gyakorlat is ennek mentén született, és amikor a televízióban a rendőr egyedül szondáztatott az utcán, eddig is kitakarták az arcát. Abban az esetben természetesen, hogyha a rendőr bűncselekményt követ el közterületen, akkor azt nyilván bárki lefotózhatja. Ez tehát egy sokkal árnyaltabb állásfoglalás volt, amiből egy mondatot ragadtak ki, ráadásul elferdítve. De azt kell mondjam, hogy nem ismeretlen ez az adatvédelmi biztos állásfoglalásai kapcsán, hiszen második menetre sikerült végre a több ezer mondatos interjúimból egy olyan félmondatot kiragadni, ami miatt boldogan nekem adhatták, csak én el is mentem, és át is vettem a Nagy Testvér-díjat. Abban a leírt változatban is arról volt szó, hogy nem lehet ilyen kamerákat üzemeltetni, de én nem tudok állandóan cáfolni egy kiragadott, a szövegkörnyezetéből eltávolított mondatot. Ez tehát egy árnyaltabb megfogalmazás volt.
A közterületi kamerákkal kapcsolatban változatlanul vannak problémák, de azt kell mondjam, hogy pont a 2006. évi őszi események mondatták velem azt, hogy áldásomat adjam vagy jóváhagyással vegyem tudomásul, hogy amikor olyan jellegű rendezvény van, amelyet a rendőrség egyébként biztosíthat és ott felvételeket készíthet, akkor ebben a vonatkozásban a közterületi kamerák képe is ilyennek tekinthető.
Ezért is történhetett az, hogy az V. kerületi új rendszer - amely meglehetősen jó felvételeket készít - március 15-én és az idén ősszel már rögzíthetett, és a képek be is mentek az operatív irányítási központba. A rögzítés kérdésének változatlanul a rendőrségi törvény alapján kell szabályozásra kerülnie. Ezért mondtam, hogy a bűnüldözési, bűnmegelőzési célokat különválasztva, figyelembe véve, de csak térben és időben korlátozottan, a rendőrségi törvényben meghatározottak szerint kerüljön sor szabályozásra. Az más kérdés, hogy milyen fórum tudja a döntést meghozni, figyelembe véve a konkrét bűnüldözési, bűnmegelőzési érdeket, és akár hatástanulmánnyal is igazolva a költséghatékony elemzést, indokolt bizonyos területre szűkíteni a kamerázás lehetőségét.
Az ORTT-vel kapcsolatban az adatvédelmi biztos kompetenciája meglehetősen szűk. Az én vizsgálatom nem az ORTT-t érintette, hanem a valóság show-kat és az Anyacsavar című műsort. Ha az internetet is ide sorolom, akkor a dolog más aspektusból is megközelíthető. A nemzetközi konferenciánkat követően elrendeltem egy hivatalból indított átfogó vizsgálatot - amely nemcsak adatvédelmi jellegű volt, hanem kikértük pedagógusok, pszichológusok véleményét is - az internettel kapcsolatban, hogy milyen adatokat gyűjtenek a gyerekekről, hiszen a gyerekek már három-négy éves korban interneteznek és megpróbálnak belőlük adatokat kiszedni. A januárban esedékes adatvédelem napjának is az lenne a kiemelt témája, hogy fel kell hívni a gyerekek figyelmét az internethasználat veszélyeire.
Az egészségügy átalakításával kapcsolatban jeleztük, hogy az egészségügyi reform kérdése alapvetően nem az adatvédelem oldaláról ítélhető meg. A több biztosítónak adatvédelmi akadálya nem lehet, megfelelő, korrekt szabályozásra van szükség. Az én ajánlásom az OPNI megszűnésével, illetve a megszűnt kórházak adatkezelésével kapcsolatban született és a minisztérium a felvetéseimet akceptálta. Ez tehát a jogalkotásban benne van, hiszen az állampolgárok alapvető joga az, hogy az adataik útja nyomon követhető legyen; a zárójelentést húsz év múlva is oda kell tudni adni. Egy központi adatkezelésnél jól feldolgozott anyagra, levéltári metódus szerinti visszakereshetőségre és megfelelő adatbiztonsági követelmények melletti tárolásra van szükség. Más körülmények között kell tárolni egy röntgenleletet, egy papírt vagy egy szövettani leletet és ennek megfelelően kell gondoskodni a biztonságos tárolásról. Az erről szóló szabályozás az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényben benne van.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még kérdés, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Ki tartja alkalmasnak az adatvédelmi biztos posztjára dr. Péterfalvi Attilát? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság dr. Péterfalvi Attilát egyhangúlag alkalmasnak tartja az adatvédelmi biztosi posztra.
Gratulálunk, de ez még csak az első csata és nem a háború volt. Kívánjuk, hogy az egész háborút is nyerje meg.
Most pedig dr. Nagy Boldizsár jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelölt úr meghallgatása következik. A háttéranyagot szintén képhez kapták képviselőtársaink. Jelölt úrnak adom meg a lehetőséget, hogy kiegészítse az anyagot.
Dr. Nagy Boldizsár jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje
DR. NAGY BOLDIZSÁR jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje: Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Megjelentek, Meghívottak, Érdeklődők! Néhány szóban szeretném elmondani, hogy mire készülők, mit tennék, ha az Országgyűlés megajándékozna a bizalmával. Én igaz örömmel vagyok itt és egy kicsit otthon is érzem magam, noha először látogathattam el az önök körébe, hiszen életemnek egy fontos vonulata az emberi jogi küzdelem, amit sokféle színtéren folytatok. Hosszú ideje dolgozom magyar emberi jogi szervezetekkel, elsősorban olyanokkal, amelyek a menekültek és a menekülők jogait érvényesítik. De nemcsak velük, hanem a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Irodával is régóta munkakapcsolatban vagyok. Ezenkívül a kormányzati szint is sokszor beszélgetett velem, kérte tanácsomat, a BÁH-hal jó és kollegiális kapcsolatot ápolok idegenrendészeti és menekültügyi kérdésekben. Tehát önök előtt megjelennem kicsit olyan, mintha hazaérkeznék.
Ez már a harmadik meghallgatásom és a kép kezd tisztulni. Azoknak nem fogok újdonságot mondani, akik értesültek az előző két meghallgatásomról. Ez a biztosi szerepkör új típusú, ilyen állampolgári biztos jelenleg nincs. Persze ez is csak egy külön biztos, de a feladatköre és tevékenységi területe különbözik a már működő állampolgári jogok biztosaiétól. Alapvetően két nagy irányban fog tevékenykedni: az egyik hasonlít a most működő ombudsmanok tevékenységéhez, egyéni panasz nyomán eljár. Az eddigi meghallgatások során úgy érzékeltem, sok a félelem a tekintetben, hogy egy újabb hatóság jön létre, amely elragadja a meglévő hatóságok jogköreit, beavatkozik a rendes hatósági működésbe. Hadd nyugtassam meg önöket, hogy erről szó sincs. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nem hatóság, az lesz a dolga, hogy csiklandozza a hatóságokat, ha ellustulnak, illetve ha a helyzet kétségbeejtő, mert egyértelműen jogsértést érzékel és visszafordíthatatlan környezetkárosodás fenyeget, akkor a hatóság helyett beindítson egy felügyeleti vagy bírósági eljárást. De ezek rendkívüli eszközök, amelyekkel éppen úgy csak rendkívüli esetekben fog élni, mint ahogy Péterfalvi Attila élt a saját rendkívüli eszközeivel.
Ezen a hagyományos területen az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az a feladata, hogy mentsvár és kovász legyen. Mentsvára azoknak, akik elvesztek a hatóság útvesztőiben, akik úgy érzik, hogy igazságtalanság történt velük, ezért eljönnek és panaszt tesznek, s mint az országgyűlési biztosok gyakorlatából látható, bizony van arra példa, hogy a hatóság helytelenül járt el. A biztos ilyen esetekben segít annak, aki az igazságát keresi. Kovász annyiban, amennyiben a jogalkotást tudja ösztökélni. Ezenkívül pedig - de erről a sajátos szerepkörről majd beszélni fogok a stratégia kapcsán - a Magyar Köztársaságnak az Európai Közösségben képviselt álláspontja megformálásában jelentős szerepe lesz, illetve a nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal kapcsolatos döntés folyamatában is súlyos lesz az ő szava.
Még mindig ennél a hagyományos területnél maradva: azt gondolom, az ombudsman jól teszi, ha előmozdítja azt, hogy az Európai Közösség Luxembourgi Bíróságának, illetve az Európa Tanács Emberi Jogi Bíróságának a döntéseit fokozottan előtérbe helyezi. Mert úgy látom, hogy az ombudsman által védendő értékeknek egy hosszú sorát ezek a bíróságok már elfogadott ítéleteikben védték. Viszont ez még talán nem hatotta át egészen a magyar hatóságokat és a bíróságokat.
Az ombudsman törekedni fog arra, hogy magukat a hatóságokat megerősítse. Örömmel hallom és látom, hogy a környezetvédelmi minisztérium több pénzt kapott, és ilyenformán a hatóságnak több módja lesz arra, hogy terepen ellenőrizzen, mert én úgy érzékelem, hogy ez egy folyamatos panasz, hogy a hatóság nem tud a terepre menni. De a lényeg az, hogy a környezet védelmét a hatóságok és a bíróságok látják el, nem az ombudsman; az ombudsman akkor lép közbe, amikor ez a rendszer valamiért nem jól működik, és akkor is a rendszert készteti működésre, nem a rendszer helyett működik.
Az ombudsman tevékenységének a másik ága több újdonságot hoz. Ez a - nevezzük úgy - stratégiai ág, és talán az önök körében is sokan vannak, akiket ez jobban is érdekelhet, mert itt az ombudsman valóban olyan gondolkodásmódot kíván meghonosítani a mai magyar közbeszédben, amely ez idő szerint nincs jelen: a jövő nemzedékek érdekeit akarja képviselni, a hosszú távú gondolkodást akarja képviselni, azt szeretné, hogy legyenek olyan vonulatok a közbeszédben, amelyek túlnyúlnak a politikai ciklusokon. Ez sem egy radikális újítás. Hogyha megnézi valaki az erdőtörvényt, az irattározásra vonatkozó törvényt, a levéltárakra vonatkozó törvényt, ezek a gondolatok ott vannak; a természetvédelmi törvényben ott vannak, a környezetvédelmi törvényben ott vannak. Az ombudsman azt fogja tenni, hogy ezeket a magyar jogalkotásban már benne rejlő gondolatokat hangosabban szólaltatja meg. Ezzel összefüggő, speciális szerepe lesz az, hogy amit a zöldszervezetek a mindennapok szintjén fogalmaznak meg és üzennek felfelé, a jogalkotónak, azt az ombudsman ezt a jogalkotó szintjéről teheti meg, az Országgyűlés szerveként és az Országgyűlés barátjaként partnerként beszélhet a kormányhoz, és közvetlenül az Országgyűléstől is kérheti, hogy cselekedjen, hogyha úgy látja, hogy a jövő nemzedékek érdekében ezt meg kellene tenni.
Fontos stratégiai funkciója az, hogy a jogszabályokat véleményezheti, mindazokat a jogszabályokat, amelyek a környezet- és a természetvédelemmel, valamint a fenntarthatósággal foglalkoznak, valamint - ahogy említettem - szerepe van az Európai Közösségben képviselt magyar kormányzati álláspont kialakításában, amennyiben ez az álláspont érinti az ő belső jogi jogköreit.
Ennek a stratégiai gondolkodásnak lesz a része az is, hogy az ombudsman - bárki tölti is be ezt a szerepet - szorgalmazni fogja azt, hogy a nyilvánosság még intenzívebben vehessen részt a döntéshozatalban. Ez megint nem teljesen új elem, hiszen a hatásvizsgálati eljárás során közmeghallgatást kell tartani, tehát ma is tud a nyilvánosság szólni, másrészt a sajtó segítségével a zöldszerveket és a többi érintett is megteheti ezt. De lesznek olyan rendkívüli helyzetek, amikor egy szélesebb körű társadalmi párbeszédet fog kezdeményezni.
Fő célja az lesz, hogy bármely gazdasági, településfejlesztési, közlekedésfejlesztési döntésnél a természetvédelmet és a környezetvédelmet pártoló alternatívára természetesen nézzünk, hogy az magától értetődő legyen, hogy ha két versengő alternatíva van, és az egyik azzal jár, hogy a természet- és a környezetvédelmet erősíti, akkor az legyen a szívünknek kedvesebb.
E két irány áttekintése után néhány általános mondatot mondanék még, hiszen sokszor felmerül, hogy ezt az intézményt a személy fogja lelkesíteni, lélekkel ellátni - az intézmény ott van, a csontváz ott van; hogy a lélek milyen lesz benne, az a személytől függ. Ha rám esik a választás, akkor én nagyon erősen dialóguspárti leszek. Azt szeretném elérni, hogy az összes érintettel - és itt nem csak a zöldszervezetekről van szó -tudjak értelmesen kommunikálni, hiszen a környezetre a legnagyobb fenyegetést valójában nem az egyes személyek jelentik, hanem az egész mechanizmus. Tehát a mechanizmus főszereplőivel, mondjuk nagyberuházókkal is kell tudni értelmesen beszélni, és meg kell tudni győzni őket arról, hogy a környezetbarát megoldás nem drágább, alkalmasint olcsóbb, hosszú távon fenntarthatóbb, mint a környezettel ellenséges, rövid távon profitot ígérő.
Még egy elv fogja kormányozni - nyilván sok, csak az idő kímélése végett még egyet szeretnék feltétlenül hangsúlyozni, hogyha az elnök úr engedélyt ad még erre...
ELNÖK: Tessék!
DR. NAGY BOLDIZSÁR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje: Ombusmanként csak olyan ügyben fogok megnyilvánulni, amely ügyet kivizsgáltam, amely ügyről szakértők segítségével álláspontot tudtam elfoglalni, amely ügyben minden felet meghallgattam. Tehát hogyha önök véletlenül arra készülnek, hogy most tőlem konkrét környezeti vitákban állásfoglalást kérjenek, jelzem előre - még azon az áron is, hogy a bizalmukat esetleg nem fogom élvezni -, hogy nem fogok konkrétan állást foglalni nagyon éles, akut környezetvédelmi kérdésekben, mert elveim ellen való. Én már magánemberként itt nem nyilatkozhatom, ombudsmanként még nem nyilatkozhatom. Tehát nem tehetem meg azt, hogy nagyon éles, nagyon konkrét ügyekben állást foglalok. Az elveimről szívesen beszámolok, tehát tudok beszélni arról, hogy ha ombudsman leszek, milyen gondolati úton fogok eljutni a válaszhoz, de konkrétan, konkrét ügyben nem tudok választ adni, és ezt az elvet akkor is szeretném fenntartani, hogyha ombudsman leszek. Tehát hiába jön hozzám a sajtó az első nap, amikor a botrány kirobban, hogy: és mi az ön álláspontja. Azt fogom mondani, hogy az álláspontom az, hogy meg fogom vizsgálni, meg fogom hallgatni az összes felet, és hogyha van értelmes álláspont, akkor azt képviselni fogom. Hogyha versengő, egyaránt, egyformán értékes alternatívákkal találkozunk, akkor nem fogok állást foglalni. Hogyha lesz olyan, amely a környezet-, a természetvédelem vagy a jövő nemzedékek szempontjából előnyben részesíthető és részesítendő, akkor állást fogok foglalni. Ha lesz olyan, amely visszafordíthatatlan környezetkárosodással fenyeget, akkor fel fogok lépni, határozottan.
Elnök úr, ezek lettek volna a bevezető szavaim, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
A bizottság tagjaié a lehetőség, hogy kérdéseket tegyenek fel, parancsoljanak! (Ékes Ilona jelentkezik.) Ékes Ilonáé a szó először.
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én azt szeretném megkérdezni, mert nekem nagyon felcsigázta az érdeklődésemet, hogy a tevékenységi köre kiterjed majd a magánszférára is, hogy hogy kívánja kialakítani a kapcsolatát a magánszférával, és mik az elképzelései az ellenőrzéssel kapcsolatosan. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Dr. Nagy Boldizsárnak:) Összegyűjtjük, ha vannak még kérdések, és akkor egy körben válaszolhat, majd tartunk egy újabb kört, ha van rá igény. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor én kérek szót az alelnök asszonytól.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tessék!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most tesztelem a jelölt urat: az mennyire konkrét kérdés, ha azt kérdezem, hogy a génmanipulált élelmiszerekkel (Dr. Nagy Boldizsár: Az nagyon! - Derültség.) és a génmódosított növények termesztésével kapcsolatban van-e akár magánvéleménye, akár jelölti véleménye.
Van-e további kérdés, hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor első körben ez a két kérdés merült fel. Parancsoljon!
DR. NAGY BOLDIZSÁR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosjelöltje: Nagyon szépen köszönöm. Azt hiszem, a sorban ez a kettő a 37. és a 38. kérdés, és a többi is ugyanilyen "könnyű" volt, ha szabad ezt mondanom.
A magánszférával való kapcsolat és az adatvédelem. A magánszférával ebben a stratégiai vonalban, azt mondom, kooperatív kapcsolat lehet, hiszen itt arról van szó, hogy a nagy nemzeti stratégiák kidolgozása elképzelhetetlen anélkül, hogy a főképp érintettek is részt vegyenek abban - gondoljon mondjuk a klímaváltozásra! E tekintetben ez egy kooperatív párbeszéd. A konkrét környezetvédelmi ügy tekintetében természetesen szemben állhat az ombudsman és a magánszféra. Itt a törvény privilegizált jogokat ad, de nagyon megszorító. Aki figyelmesen elolvassa a törvényt, az látni fogja, hogy minden olyan esetben, amikor rendkívüli jogosítványt kapott az ombudsman, ez a rendkívüli jogosítvány nagyon megszorító. Tehát például a magántitokhoz való hozzáférés terén azt mondja a törvény vonatkozó bekezdése, hogy csak akkor léphet be egy helyiségbe, hogyha más módon nem biztosítható, hogy az adathoz hozzáférjen, hogyha visszafordíthatatlan környezetkárosodás fenyeget, és ha a tevékenység zajlik ott, tehát nem a tröszt központjáról van szó, hanem arról, hogy effektív ott zajlik a környezetkárosítás, akkor léphet be. Egyebekben a bíróság révén tudja kikényszeríteni, hogy az adathoz hozzáférjen, ha a magánszféra nem akarja az adatot kiadni.
Nem úgy kell tehát az ombudsmant elképzelni, mint aki éjszaka, símaszkban lopakodik, és belép bárhová, mert neki azt szabad. Az ombudsman természetesen elsősorban fel fogja szólítani az érintettet, mint ahogy a többi ombudsman is megteheti a magánszemélyekkel, hogy adja ki az adatot, ha nem adja ki, bíróságon kéri. És ha azt látja, hogy valamilyen visszafordíthatatlan károsodást okozó tevékenység folyik ott, amelyet mélyen letagad a környezetkárosító, akkor venni fogja a bátorságot, és két darab munkatársával be fog lépni arra a területre.
Másfelől a titokvédelem rá is vonatkozik, tehát a magántitok védelme, a szolgálati titok védelme, az államtitok védelme rá is vonatkozik. Üzleti titkot nagyon szűk körben nyilvánosságra hozhat, mondjuk feltárhatja, hogy mit csinál egy adott üzem, de egyébként a titokvédelem szabályai őt is kötik.
Ennyiben a magánszférának nem kell fenyegetettnek lennie. Annyiban igen, hogy ha visszafordíthatatlan környezetkárosítást követ el, akkor arra számíthat, hogy a törvény teljes szigora érvényesülni fog vele szemben, amit az ombudsman elő fog segíteni, de a törvény szigorát a hatóság és a bíróság fogja alkalmazni.
Genetikailag módosított élelmiszerek, illetve növények. Ez klasszikusan az a kérdés, amit a maga általánosságában nem merek megválaszolni. Még ha lenne is privát álláspontom, annak a megosztása itt irreleváns lenne, mert azt magánszemélyként mondanám. Ha mint ombudsmannak valaki fel fogja tenni nekem ezt a kérdést egy konkrétabb kontextusban és nem úgy általában, akkor vizsgálatot fogok elrendelni és nagyon remélem, hogy rendelkezésemre fognak állni a megfelelő források, és egy nagy összehasonlító nemzetközi vizsgálat keretében - túl azon, hogy elolvasom a szakirodalmat - azt is megnézhetem, most mi az álláspont. Tudom, hogy ennek hatalmas szakirodalma van és a kérdés nem ismeretlen számomra, s azt is tudom, hogy nagyon megosztja a közönséget. Egy ilyen nagyon megosztó kérdésben nem szeretnék egy rövid tőmondattal - amit aztán mindig idézni lehet - színre lépni. Nagyon megfontolom, hogy mit fogok mondani. Nincs a priori álláspontom ombudsmani minőségemben. Sajnálom, ha ezzel csalódást okoztam.
ELNÖK: Nem azért van ez a bizottság, hogy nekem örömet vagy csalódást okozzon. Ez is belefér a munkánkba. Van-e még kérdés, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Ki tartja alkalmasnak dr. Nagy Boldizsárt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi posztjára? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság dr. Nagy Boldizsárt egyhangúlag alkalmasnak tartja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi posztjára.
Sok sikert kívánunk a megválasztásához, majd a munkájához, a génmanipulációra pedig még visszatérünk.
Állásfoglalás elfogadása a Magyar Gárda ügyében
2. napirendi pontunk állásfoglalás elfogadása a Magyar Gárda ügyében. Ez az én kezdeményezésem, mert úgy gondolom, nekünk is meg kell szólalnunk azokban az ügyekben, amelyek az elmúlt hét végén mozgásban tartották és a következő hétvégén is mozgásban fogják tartani a közvéleményt és a médiát. Ki kér szót? Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetértünk a napirendi javaslattal és a kezdeményezéssel, de hadd jegyezzem meg, az, hogy a Magyar Gárdával kapcsolatban alakítsunk ki álláspontot, eredendően Teleki László képviselő úr kezdeményezése volt. Ez azonban nem jelent semmit a mai napra vonatkozóan, csak az igazság kedvéért mondtam el mindezt. A szöveget megkaptuk és azt kérem, kapjunk öt percet, hogy meg tudjuk beszélni egymás között és egyeztetni tudjunk.
ELNÖK: Öt perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
Tessenek parancsolni, van-e a szöveggel kapcsolatban vélemény, kiegészítés, változtatás, álláspont? (Teleki László és Gusztos Péter jelentkezik.) Teleki képviselő úr! (Teleki László: Frakcióvezető-helyettes úr!) Gusztos képviselő úré a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen. Először is szeretném jelezni, hogy tényleg függetlenül attól, ki mikor jelezte korábban, hogy érdemes lenne megszólalnunk ebben az ügyben én őszintén nagyra becsülöm az elnök úrnak ezt a kezdeményezését, és nagyon támogatandónak tartom. Az a kérdés merül fel, hogy ki fog megszólalni ebben a kérdésben, ha a parlament emberi jogi bizottsága nem, tehát nyilvánvaló, hogy mondanunk kell valamit.
Én az elénk letett szöveg jelentős részével egyetértek, sőt magával a szöveggel egészében egyetértek, mégis azt javaslom, fontoljuk meg, hogy a második bekezdés jelenleg ne legyen része ennek az állásfoglalásnak. Mondom ezt azzal, hogy én egyetértek a második bekezdésben foglaltakkal, miszerint szükség van átfogó szociális, oktatási, gazdasági programra, én látok is egyébként ilyen jellegű programokat. Nyilván el tudunk vitatkozni arról, hogy ezek eléggé átfogóak-e, jók-e, nem jók, de egy ilyen ügyben, amikor egy nagyon egyértelmű politikai állásfoglalást kell tennünk, akkor nem biztos, hogy helyes kinyitnunk egy ilyen vitát, mert az ellenzéki képviselők nyilván úgy látják, hogy nincsenek ilyen átfogó programok, a kormánypártiak meg nyilván úgy látják, hogy vannak, aztán vannak olyan kormánypártiak, akik meg őszintén azt mondják, hogy vannak, de kevés rájuk a pénz. Szóval egy ilyen vitát nem érdemes most kinyitni. Ez az egyik érvem.
A másik érvem még talán ennél fontosabb. Ha az emberi jogi bizottság megszólal ebben a kérdésben, fontos lenne, hogy nagyon egyértelmű legyen, és ne mondjon egyrészt-másrészt típusú dolgokat, márpedig itt ez a második mondat, azt gondolom, valószínűleg nem szándékoltan, de mégiscsak illeszkedik abba a kontextusba, ami ellen éppen fel akarunk szólalni. A Magyar Gárda azt a játékot játssza, hogy vannak valós társadalmi problémák, és mintha ők erre akarnának választ adni, rendeznek ilyen masírozós felvonulásokat. Egy ilyen jellegű szöveg akarva-akaratlanul alátámasztja ezt az érvelést. Nyilvánvalóan van szociális probléma, nyilvánvalóan van oktatási, gazdasági probléma, nyilvánvalóan van mélyszegénység, nyilvánvalóan vannak közbiztonsági problémák, csak az a baj, hogy ha mi ezt ebben a Magyar Gárdát elítélő szövegben fogalmazzuk meg, akkor egyúttal az elítélés mellett egy picikét a másik kezünkkel felmentést is adunk, és ez pedig nem lenne szerencsés. Én tehát úgy érzem, hogy akkor jó egy ilyen szöveg, hogyha nagyon rövid és nagyon egyértelmű, és még véletlenül sem tud olyan olvasata lenni, hogy egyrészt elítéljük, másrészt meg másrészt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, valóban tegnap beszéltünk arról a bizottsági ülés előtt, hogy fontos lenne ezt a kérdést ma tárgyalnunk, és köszönöm, hogy már egy írásos előterjesztést is láthatunk és olvashatunk, amivel nagymértékben egyetértek jómagam is. Az öt perc arra volt jó, hogy megbeszéljük azokat az álláspontokat, amelyeket fontos lenne most kinyilvánítani.
Hasonlóan ahhoz, ahogy Gusztos Péter képviselőtársam elmondta, jómagam is és a munkacsoportunk, illetve az MSZP-hez tartozó képviselők is úgy látják, hogy a második részt nem kellene most belekevernünk. Mert szeretnénk üzenni - ez a célunk - a Magyar Gárdának, azzal az első bekezdéssel, amit itt megteszünk, azzal üzenünk a Magyar Gárdának, és azt gondolom, ez lenne egy olyan teljes összkép, amellyel ne mennénk át egy másik politikai részre, amely pedig a kormányról szólna. Tehát ha most az a szándékunk, hogy a Magyar Gárda felé el tudjunk küldeni egy kódolt üzenetet, akkor ebben az üzenet megvan, és akkor azt javaslom, hogy a második bekezdést vegyük ki, az elsőt hagyjuk benne, és azt a magunk részéről teljes szívvel el tudnánk fogadni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb hozzászólás? (Fogarasiné Deák Valéria: Egy mondat!) Alelnök asszony mondta, hogy van egy mondata.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Csak annyi, hogy egyetértek az előttem szólókkal. És már majdnem fölösleges is mondanom, mert itt mutattam is az elnök úrnak, hogy a "civil"-t ne hagyjuk ki a bizottság nevéből, csak ennyi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A bizottság vezetése lányos zavarában elfelejtette ezt. (Dr. Arczt Ilona: A régiben nem volt benne.) Igen.
Azt gondolom, nincs itt a lehetőség arra, hogy egy komoly vitát folytassunk erről, de nagyon fontosnak és megfontolandónak tartom azt, amit Gusztos Péter mondott, tehát hogy mindig legyengíti, ha egyrészt-másrészt van, és nem véletlenül kezdődik "ugyanakkor"-ral. Énszerintem ebből, amit te elmondtál, egy szereplő, egy csoport hiányzik, és én ezt azoknak az érdekében írtam ide. Lehet, hogy félreértettétek tegnapelőtt, hétfőn a parlamentben a miniszter asszony válaszára adott reakciómat, láttam az arcokon, mégis azt gondolom, hogy szerintem az növeli a Magyar Gárda társadalmi támogatottságát, hogy ezek az emberek, akik fenyegetve érzik magukat - hogy joggal vagy jogtalanul, okkal vagy ok nélkül - adott esetben a helyi cigány kisebbségtől, amely bizonyos esetekben még többség is lehet, azok úgy érzik, hogy magukra vannak hagyva ezzel a problémával.
Katasztrofális a közbiztonság. Ki vannak szolgáltatva az emberek, és ha nem teszünk valamit, ami jelzi, hogy az ő problémájukat is megértjük, csak ezt a fajta reagálást embertelennek és tisztességtelennek tartjuk, akkor a Magyar Gárdának segítünk. Tegnap az RTL Klubban egy beszélgetés során elmondta a riporter, hogy Tatárszentgyörgyön az emberek nagy része azt mondta, végre törődik velünk valaki, mert már tarthatatlan állapotok vannak. Egyébként a cigány lakosság többsége ugyanezt mondta. Ez tehát a törődéseffektusra vonatkozik. Ezért is fontos jelezni, hogy tudjuk, létezik ilyen probléma, és akár tetszik, akár nem, ennek sajnos van egyfajta etnikai háttere.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy a magyar lakosság szegénységben él, a cigány lakosság meg mélyszegénységben. Nem véletlenül fogalmaztam így, mert véleményem szerint itt is vannak fokozati különbségek, de a lényeg, hogy itt is van egy konfliktushelyzet. S ha nem teszünk azon túl, hogy csak azt mondjuk, nem szabad egymást bántani - amivel tökéletesen egyetértek - és nem nyújtunk alternatívát a tekintetben, hogy mit lehetne még csinálni - például hogy javítsuk a közbiztonságot -, akkor azok malmára hajtjuk a vizet, akik odamennek és felvonulnak, aztán pedig cserben hagyják az embereket, majd a következő hátvégén másutt vonulnak fel, amitől persze semmi nem oldódik meg. Ezért tartanám fontosnak, hogy az ő számukra is legyen üzenetünk.
Nem véletlen, hogy itt is elsősorban a roma közösség szociális és egyéb problémáinak a megoldásáról van szó, és csak egy fél mondatban van szó arról, hogy ez nyilván közbiztonsági kérdés is, amire a rendőrségnek is jobban oda kellene figyelni. Ha meggyőzhető a másik oldal, akkor ezen érdemes lenne elgondolkozni.
Teleki László képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Akkor tudnék egyetérteni önnel, ha nem lenne olyan érdekvédelmi szektora a cigányságnak, amely hallatni tudja a hangját, és ha szükséges, a demokratikus eszközökön belül mindent megtesz a szociális és foglalkoztatási hátrányok megszüntetése érdekében. Én mint roma ember és mint parlamenti képviselő nem kérem azt, hogy a Magyar Gárda képviselje a Magyarország romák ügyét vagy az én ügyemet. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Csak megerősíteni tudom azt, amit elnök úr és Gusztos Péter képviselő úr mondott, hogy nincs közöttünk olyan, aki a második bekezdés tartalmával ne értene egyet. Mindannyian tudjuk, hogy az abban felvetett problémák valóságosak. Mégis egy ilyen helyzetben - de általában minden helyzetben - egy üzenet akkor erős, ha egy dologról szól. Ha egy üzenetben akarjuk mondani az egyrésztet is meg a másrésztet is, az vica versa gyengíti egymást. Természetesen a második bekezdésnek is helye van, de nem feltétlenül itt. A tatárszentgyörgyi tapasztalatok birtokában állítom, hogy most az első üzenetre van szükség.
Nem hallgathatom el, hogy ezt némiképpen személyes érintettség okán is mondom, ugyanis én Pest megye 4. számú választókerületében vagyok képviselő és pénteken Kerepesen készülnek ugyanilyen megmozdulást szervezni, ott, ahol egy kiváló cigány önkormányzat működik, nagyszerűen látja el a feladatát. Ők is pontosan tudják, hogy a községben vannak problémák, de látom rajtuk és érzékelem a közösségen, hogy ők nagyon mélyen megfélemlítve érzik magukat. Ez egyáltalán nem játék! Erre a helyzetre csak egy nagyon ütős, nagyon határozott állásfoglalás adhat némi gyógyírt, segítséget és támogatást annak érdekében, hogy tovább folytathassák a munkájukat. Ezért nagy tisztelettel kérem a bizottságot, hogy most csak egy dologról beszéljünk, és ha egy dologról beszélünk, az egész biztos, hogy hatásosabb, mintha bármivel legyengítjük a mondanivalót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga József képviselő úr!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Úgy látom, hogy erről egyszer majd lehet őszintébben is vitatkozni. Én ebben a szövegben semmi kivetnivalót nem látok. Azok az érvek, amiket Gusztos Péter és Teleki László mondott, kioperálhatók a szövegből, ha kivesszük belőle a "roma" szót. Ebben az esetben a szöveg teljesen életszerűnek és stabilnak tűnik, mert abban nyilván nincs vita köztünk, hogy a mélyszegénységben élőknek kell egy programot csinálni. Ezzel semmi olyat nem mondunk, ami a Magyar Gárdát erősítené. Szövegszerű javaslatom is van. Az első részből vegyük ki a "magyarok" és a "magyar romák" szavakat, mert aki Magyarországon született és itt él, az mind magyar és ne tegyünk köztük különbséget.
Egyébként pedig az egész szöveg a jelenségről szól és két fontos dolgot üzen. Egyrészt azt, hogy a Magyar Gárda sem beszélhet úgy, ahogy ezen a rendezvényen beszélt. Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy a Magyar Gárda jogszerűen működik-e vagy sem. Másrészt viszont egyetértek azzal, hogy ez elsősorban szociális kérdés, ha pedig így van, akkor ezt a szöveget egész nyugodtan kiadhatjuk, nem lesz ebből a bizottságnak semmi baja. Arra is szeretném figyelmeztetni a jelenlévőket, hogy ez nem kormányzat és ellenzék vitája, ez ennél sokkal komolyabb ügy. Tizenhét év után ebből a szövegből végre hagyjuk ki a politikát és merjük vállalni azt, amiben egyetértünk, mert ha jól értettem, a szöveggel minden hozzászóló egyetértett. Csak megint jön, hogy mit fog szólni hozzá ez, az, amaz. Senki nem fog hozzá semmit szólni, az emberi jogi bizottság ülésén vagyunk és azt kérem önöktől, hogy vállalják fel a véleményüket. Ha a "roma" szót kivesszük belőle, akkor a teljes szegénységről beszélünk. Miért olyan nagy baj ez? S ha kivesszük belőle a "magyarok" és a magyar romák" szavakat, akkor ez egy tisztességes szöveg lesz, ami felvállalható. Azt javaslom elnök úrnak, hogy ezt így tegye fel szavazásra.
ELNÖK: A szavazás során visszatérünk Varga képviselő úr konkrét szövegjavaslatára. Gusztos Péter képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ha az én feladatom lett volna egy ilyen szöveg megfogalmazása, akkor bizonnyal nem hagytam volna ki annak konkretizálását, hogy amit a Magyar Gárda, illetve a Jobbik ebben a kérdésben mond és leír, az maga a színtiszta nácizmus, hiszen genetikai hajlamokról beszélnek, faji alapon definiálnak csoportokat és tulajdonítanak nekik negatív tulajdonságokat, és a társadalmon belül el akarnak különíteni egyes csoportokat, hiszen egyértelműen kimondták, hogy szegregálni kell. A kerepesi felvonulás azért is különösen abszurd, mert azért fognak tüntetni, hogy bizonyos gyerekek ne járhassanak oda iskolába. Hát ide is eljutott Magyarország! Ha nekem kellett volna megfogalmazni egy szöveget, akkor minden bizonnyal utaltam volna arra - mégpedig ennél sokkal keményebb jelzőkkel és mondatokkal -, hogy a velünk élő náci ideológia jelenik meg itt.
Miért mondom ezt? Azért, mert ha felidézzük a történelmi ismereteinket, akkor tudhatjuk, hogy a szélsőjobboldali mozgalmaknak mind a harmincas évek Németországában, mind Európa bármely más országában táptalajt adott egy szociális válság. Amikor a német nácik masíroztak az utcákon, akkor is nagy volt a munkanélküliség és nagyon komoly szociális problémák voltak. Ez ugye igaz. Minden bizonnyal Csehországban is vannak, ha nem is a harmincas évek Németországához, hanem a mai Magyarországéhoz hasonló jellegű társadalmi problémák. És amikor néhány héttel ezelőtt Prágában neonácik tüntettek, és tüntetett ellene a teljes politikai elit, akkor az a politikai elit - érsekekkel, köztársasági elnökkel, jobboldali, baloldali, liberális politikusokkal - nem olyan típusú mondatokat mondott, hogy nemet mondunk a nácizmusra, miközben ismerjük azokat a szociális problémákat, amelyek az országban vannak, nem ezek voltak a mondatok a transzparenseken és a nyilatkozatokon. A mondatok addig mentek el, hogy nemet mondunk a nácizmusra. Mert bármi, ami utána jön, és bárhogyan szól, akármilyen szót veszünk is ki innen belőle - "ugyanakkor", "másrészt", ebből a szempontból teljesen mindegy -, alkalmas lehet arra, hogy azoknak az embereknek, akik ebben a dologban hisznek a Magyar Gárda oldaláról, vagy akik egyetértenek, szimpatizálnak velük, egyfajta felmentést adjon. Hogyha tehát egy ilyen állásfoglalást kell megfogalmaznunk ebben az ügyben, akkor mi egy dolgot tudunk csinálni: nemet mondunk valamire.
Mondom még egyszer: képzeljük el azt, hogy Prágában úgy megy ki az ottani politikai elit, hogy ezeket a mondatokat mondja: nemet mondunk a nácizmusra, de látjuk a társadalmi problémákat. Ez ad egy felmentést azoknak, akik azt a náci ideológiát ott, az utcán éppen képviselik, és nekem ez a problémám ezzel a szöveggel, miközben nyilván hosszasan tudunk azon vitatkozni, hogy milyen gazdasági, oktatási, szociális programokra lenne szükség, vagy hogy ezek közül milyenek léteznek, csak éppen akkora a társadalmi ellenszélben, mint mondjuk az antiszegregációs politika, ami az előző kormányzati ciklusban indult el az oktatási kormányzatban, amit különböző pártállású önkormányzati vezetők azért meglehetősen nagy fenntartással fogadnak - és akkor most finoman fogalmaztam -, mert tudjuk, hogy gyakorlatilag különböző színű önkormányzatok veszítettek már el próbapereket ebben az ügyben, a szegregáció ügyében, tehát ott például van ilyen általános program, van egy ilyen program, nincsen benne egyetértés a politika különböző szereplői között. Tehát ezt a vitát szerintem biztosan nem itt kellene levitatni.
Nagyon-nagyon tisztességes és méltó dolog az, hogy az emberi jogi bizottság megszólal ebben a dologban, kötelező feladata is. Én tisztelettel megint arra szeretném kérni az elnök urat és a bizottságot is, hogy ha megszólalunk egy ilyen ügyben, amiben mindenki azt várja, és mi is azt várjuk saját magunktól, hogy mondjunk nemet, akkor most egyszerűen csak mondjunk nemet, és ne azt mondjuk, hogy: nem, de ugyanakkor, mert az nem ugyanazt jelenti.
ELNÖK: Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem kérek szót, köszönöm, minden elhangzott.
ELNÖK: Szerintem nincs értelme, hogy ismételgessük az érveinket, de azért hadd mondjam el azt, hogy ami Prágában történt, az egy teljesen más dolog, ugyanis úgy tüntetnek a zsidónegyedben, úgy rendeznek felvonulást nácik, hogy nem élnek már ott zsidók a nácik - nagyon idézőjelben - "áldásos" tevékenysége következtében, itt meg cigányok meg magyarok élnek együtt, és nagyon súlyos szociális feszültségek vannak. Egyébként az érsek úr és a politikai elit akkor, amikor pogromokat rendeztek a cigányok ellen egy csehországi kisvárosban, akkor nem vonult ki - esetleg akkor is kivonulhattak volna. (Gusztos Péter: Egyetértek!) Énszerintem tehát az egyik egy olyan probléma, amely most úgy jól hangzik, mert nem igazán maradt kit megvédeni, de amit ott elmondtak, az valóban a tömény fajgyűlölet, meg egyáltalán, randalírozást rendezni a zsidónegyedben, azt gondolom, helytelen. Itt viszont létező problémákról van szó. Én tehát hangsúlyozom, hogy ez a két dolog nem ugyanaz, és ezért kell óvatosnak lenni szerintem a történelmi hasonlatokkal.
Egyébként természetesen egyetértek azzal, hogy fajelméletről van szó, a "rasszizmus" fajgyűlöletet jelent, ami arról szól, fajgyűlölet akkor van, hogyha valakit faji alapon bélyegzünk meg, a faji alapon meg akkor jön létre, hogyha a vér meg a gén. Szerintem tehát azért ez benne van ebben a szövegben - lehetne még fejtegetni. Azt is javasolhattam volna, csak nem akartam a kormánypártiak érzékenységét vagy a büszkeségét próbára tenni azzal, hogy csatlakozunk a köztársasági elnök úrnak a nyilatkozatához, amelyben ez teljesen világosan ki van fejtve, és én teljesen egyetértek ezzel. És hogy ne az MTI-ből tudják meg: én a magam nevében kiadtam egy olyan nyilatkozatot, hogy egyetértek, és csatlakozom Sólyom Lászlóhoz. Azt gondoltam, hogy ezt is meg kell tennem, de úgy gondoltam, hogy nem akarom a bizottságot kikerülni ebben a dologban.
Én tehát megértettem, hogy a második felét nem tudja támogatni a kormánypárti oldal, de ha megnézi Teleki képviselő úr, szó nincs a kormányról. Egy olyan általános alany van megfogalmazva, mert én is ízléstelennek tartanám ennek kapcsán most azt mondani, hogy ezért az egészért Gyurcsány Ferenc a felelős, még hogyha én egyébként úgy gondolom is, hogy abban a gyűlöletkeltő légkörben, ami most kialakulóban van, jelentős szerepe van - csak hogy Gusztos Péter lássa, hogy én is visszafogtam magam, nem csak ő - a jelenlegi kormánynak a politikája, és ebben ugyanúgy benne van Csintalan Sándor megverése meg az összes többi. Én úgy gondolom, hogy ebben nagyon súlyos felelőssége van személyesen a kormányfőnek, de nem akartam ezt a dolgot idekeverni, mert ez nem tartozik ide. Ezért nagyon visszafogott szerintem ez a mondat, de hogyha ez nem elfogadható, akkor, ha jól értem, van két szövegmódosító javaslatunk. Ha nincs több hozzászólás, akkor szavazzunk ezekről, de ha akarjátok, akkor lehet még vitatkozni. (Gusztos Péter jelentkezik.)
Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tényleg nagyra értékelve magát a kezdeményezést én is azt javasolnám, hogy ezeket a vitákat ne nyissuk ki. Hogyha most elkezdünk arról vitatkozni, hogy melyik magyar vezető politikusnak nagyobb a felelőssége az agresszió elszabadulásáért, akkor az nagyon messzire fog vezetni, egységes állásfoglalás pedig biztosan nem fog belőle születni. Tehát ha ez egy ügyrendi felvetés volt, akkor természetesen támogatom.
ELNÖK: Csak jelzem, hogy az én tollamat is a kompromisszum vezette (Fogarasiné Deák Valéria: Látjuk!), tehát nem akartam senkit belerángatni semmi olyanba, ami...
Technikai dolgok vannak. A "civil"-t már mondta az alelnök asszony. Donáth képviselő úr - aki egyébként támogatta az egészet, a második felét is, jelzem, de ennek most nincs jelentősége, mert nincs jelen -, azt kérte, hogy azt írjuk: elutasítjuk a Magyar Gárda megfélemlítő felvonulásait, tehát hogy az "irányuló" hagyjuk ki. (Fogarasiné Deák Valéria: Igaza van!) Énszerintem ez elfogadható, hogyha ezt így gondolják. Tehát akkor az első az, hogy az eredeti nyilatkozatot a "civil" szó betoldásával fogadjuk el - ez lesz az utolsó, amiről szavazunk. Először a második bekezdés elhagyásáról szavazunk... (Közbeszólások.) Én azt javaslom, hogy Varga képviselő úrnak a javaslatáról szavazzunk először, mert ő azt kéri, hogy hagyjuk el a "roma" és a "magyar roma" szavakat, szerintem legyen erről az első szavazás, nézzük meg, hogy ennek milyen támogatottsága van, aztán menjünk tovább.
Ki az, aki támogatja Varga képviselő úrnak a javaslatát? (Szavazás.) Hat igen. Nem? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Tíz.
6 igennel, 10 tartózkodás mellett nem kapta meg ez a javaslat a többséget.
A következő... (Varga József jelentkezik.) Most szavazás van, úgyhogy a Házszabály szerint nem lehet hozzászólni, nehogy elítéljék a bizottság elnökét!
A következő javaslat... (Varga József: Egy kérdést feltehetek, nem?!) Nem, nem, sajnos a Házszabály szerint nem.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): De mitől lesz ez akkor bizottsági vélemény, már ne haragudjatok?! Arról van szó, hogy a bizottság ad ki egy nyilatkozatot! Ha ebben nincs kompromisszum, akkor az csak egy többségi vélemény lesz, ezért felesleges órákat vitatkozni, mert akkor a szocialisták is kiadhatták volna ezt a nyilatkozatot. Mitől lenne ez a Fidesz és a négy párt nyilatkozata? Mitől?! Már ne haragudjon, elnök úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Arról volt szó, hogy szavazunk.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Ti szavaztok, ebben kompromisszum...
ELNÖK: A következő javaslat az, hogy hagyjuk el a második részt. Ki az, aki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Tizenkettő igen. Nem? (Szavazás.) Négy nem.
12 igennel és 4 nemmel többséget kapott ez a javaslat.
Így a teljes szövegről való szavazás szükségessége elesett. Köszönöm szépen. (Dr. Arczt Ilona: És a Donáth képviselő úr javaslata?) A "megfélemlítésre irányuló" helyett beírtuk azt a stilisztikai javaslatot, bár nem teljesen stilisztikai szerintem, de azt gondolom, hogy az a stilisztikai változtatást elfogadható, hogy: "megfélemlítő felvonulásait". De ha szükséges, akkor szavazzunk erről is! Ki az, aki támogatja a "megfélemlítő felvonulásait" szöveget? (Szavazás.) Tizenkettő. Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Négy.
12 igennel, 4 tartózkodás mellett a "megfélemlítő felvonulásait" szöveg került be. (Varga József jelentkezik.)
Egyebekben Varga képviselő úr. Parancsolj!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Szerettem volna valamit megkérdezni. Örülök annak, hogy itt folyamatosan rólunk nyilatkoznak azok, akiknek nem sok közük van ezek szerint hozzánk, mert ez a magyarországi cigányságról szól. Az a kérdésem a tisztelt nagy tudású kormánypártok felé, hogy a magyarok és a magyar romák között mi a különbség. A magyar romák, azok nem magyarok? Ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem, hogy az élő roma közösségekről beszéltünk, nem véletlenül, de nem csak a romákról van szó, nem kellene ezt a szegénységügyet csak a romákra nyomni. (Ékes Ilona: Pontosan!) Ma már a magyarországi cigányság csak a 40 százalékát adja ki azoknak a szegény embereknek, akikről ez a nyilatkozat szól.
És hogyha már nálam van a szó: Gusztos Péter elismeri, amikor vitatkozunk, hogy akkor erősödik a fasizmus, amikor szociális válság van - ő mondja, nem én mondom -, hát az van ma Magyarországon! Csak értsük már meg, hogy ez nem csak a cigányokról szól, és nem szeretném, hogyha ezt az egész szegénységpolitikát az egész társadalom a magyarországi cigányságra nyomná rá. Nem véletlenül javasoltam, hogy a "roma" szót vegyük ki. (Gusztos Péter jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos Péter képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Arról nincs értelme vitatkozni, hogy a második bekezdésből vegyük ki, hiszen egyértelműnek látszik a szándék a tekintetben, hogy az egész bekezdést vegyük ki. S ha ebben egyetértés mutatkozik, akkor lehet ebben kompromisszum.
ELNÖK: Egyrészt már lezártuk a szavazást, másrészt pedig - elnézést kérek, hogy a saját frakciómban ülő és általam nagyra becsült Varga Józseffel vitatkozom - szándékosan írtam bele azt, hogy "roma" és "magyar roma", mert ez pont azt fejezi ki, amit ő is mondani akar, hogy a roma is magyar. Csak vannak magyar romák, mint ahogy vannak magyarországi szlovákok meg romániai cigányok stb.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ezt egészen pontosan úgy tudnánk kifejezni, ha úgy szólna a szöveg, hogy "roma magyarok" és "nem roma magyarok".
ELNÖK: Ez érdekes felvetés. Szavazni nem tudunk róla, de valóban erre gondoltam. Talán lehettem volna pontosabb, de későn kapcsolódtunk be ebbe az ügybe. Ez azt fejezi ki, mint amikor a holokauszt kapcsán azt mondjuk, hogy "magyar zsidó áldozatok". A terminológia nem véletlenül egy nyelvpolitikai küzdelem része, hogy Elek Istvánt idézzem. Úgy gondoltam, ez korrektül kifejezi azt, hogy ők is magyarok.
Annyit azért hadd mondjak Varga képviselő úrnak, hogy én ezzel ugyanazt akarom mondani, amiről ő is beszél, nevezetesen hogy vannak a roma közösségek, akik mélyszegénységben élnek - és én azt mondom, hogy az ő problémájuk orvoslása az első számú feladat -, és utána következik az, hogy "a szociális kiszolgáltatottságban élő vidéki emberek helyzetének javítása". Ez meg azokra vonatkozik, akik nem a roma specifikus mélyszegénységben élnek. A "közbiztonság" sem véletlenül van az ő oldalukra odaírva. Persze már ez is elesett, de azért én nem keveset dolgoztam ezen. Az én gondolatom is ebbe az irányba ment, de tanulságos, hogy te nem ezt olvastad ki belőle. Legközelebb megpróbálok jobban fogalmazni. Egyébként fenntartom azt, hogy ebben van egyfajta kiegyensúlyozottság és üzenünk azoknak az embereknek, akik félnek. Mert nemcsak a roma emberek félnek, hanem a magyarok is - remélem, ezért a kijelentésért nem tartotok rasszistának -, kérdezzétek csak meg Nyakó Istvánt, akinek a múltkor majdnem eldurrant az agya, amikor elmondta, hogy mi folyik Észak-Borsodban azokban a falvakban, ahol ő képviselőként indult. Ha erre nem mondunk valamit, akkor képmutatók vagyunk.
Megértettem, elfogadtam és megszavaztam az általatok kért változtatásokat, mert fontosnak tartom, hogy legyen egy közös álláspontunk, ám attól tartok, hogy ezt sem tudjuk megsprórolni - és még jó néhány más dolgot sem -, de a kompromisszum érdekében elfogadom, mert mindannyiunk érdeke az, hogy legyen egy közös bizottsági állásfoglalás. Ezért visszahátráltam a saját javaslatomból, nem jó érzéssel, mégis megtettem, de azért jelzem, hogy ez a probléma ezzel nem lesz megoldva.
Teleki képviselő úr!
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Remélem nem lesz nagy baja Varga József képviselőtársamnak akkor, ha megvédem. Ez valóban szűkítését jelenti a magyarországi cigányságnak, de az én értékrendemben ez nem jelent problémát, mert ezzel azt mondjuk, hogy azokat tartjuk magyar cigányoknak, akik a zenész dinasztiához tartoznak. Ebbe azonban most nem mennék bele, mert ez egy másik történet.
ELNÖK: Én szívesen megvédem a zenész dinasztiákat is.
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Ha majd azt látjuk, hogy a romák vonulnak fel és ők ítélik el így vagy úgy a többségi társadalmat, akkor higgye el, én fogom kezdeményezni először, hogy a bizottság fogalmazzon meg egy olyan levelet, amely elítéli azt a csoportot, amely kiközösít. Ez fordított esetben is így fog történni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
December 17-ét még túl kell élnie mindenkinek, de utána áldott és békés karácsonyt kívánok. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja13 óra 55 perc)
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc és Molnár Emese