EMBCB-3/2008.
(EMBCB-83/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2008. február 12-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása (az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján) *
Dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt *
Dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt válaszai *
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje *
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje válaszai *
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) megérkezéséig Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Varga Józsefnek (Fidesz) megérkezéséig
Dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje
Dr. Gönczi Zsuzsanna (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület)
Verő Krisztina (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület)
Dr. Juhászné Halász Judit (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület)
Ignéczi Tibor elnök elnök (Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége)
Dr. Heizer Éva főosztályvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Wolf Erzsébet hivatalvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Listár Éva főosztályvezető-helyettes (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Dr. Érczy Dániel jogi referens (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Sziklay Júlia főosztályvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Kántás Péter parlamenti főreferens (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dévai Emese szakértő (Fidesz-frakció)
Dr. Szabó Endre főosztályvezető-helyettes (Országgyűlési Biztosok hivatala)
Nagy Bercel titkár (Fidesz/KDNP-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Oravecz Éva kommunikációs tanácsadó
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 14 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén megjelenteket. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Nyakó Istvánt Godó Lajos, Gusztos Pétert Teleki László, Fazekas Sándort Ékes Ilona, Pettkó Andrást pedig Varga József helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, észrevétele, változtatási javaslata? (Nincs jelentkező.) Ki fogadja el a napirendi javaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Tisztelettel köszöntöm az országgyűlésibiztos-jelölteket és az ő meghallgatásukra érkezett vendégeket, különösen is dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant és hivatalának munkatársait.
1. napirendi pontunk az országgyűlési biztosnak javasolt személyek meghallgatása, nevezetesen dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt és dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltjének a meghallgatása. Képviselőtársaim kezében van az az anyag, amely a két jelöltről készült. Ezek ismeretében hallgatjuk meg a jelölt urakat.
Először dr. Zombor Ferencnek adom meg a szót.
Dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt
DR. ZOMBOR FERENC adatvédelmibiztos-jelölt: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévő Hallgatóság! Ezúton is szeretném kifejezni, hogy milyen megtisztelőnek érzem a köztársasági elnök úr jelölését erre a posztra, és megtisztelő az is, hogy e bizottság előtt az írásbeli meghívónak eleget téve személyesen is bemutatkozhatom.
Az önéletrajzomat és a publikációs listámat megkapták a bizottság tagjai. Ami a tömörségre törekvés jegyében kimaradt belőle, de ebben a körben lényegesnek tartom megemlíteni, az az, hogy az emberi jogok, az alkotmányos alapjogok iránti érdeklődésemet, elkötelezettségemet mi alapozta meg. Egyrészről a miskolci egyetemi tanulmányaim alatt az ott megalakult Bibó István Olvasókör, amelyet az időközben elhunyt Losch Sándor tanár úr és Szilágyi István tanár úr vezetett. Másrészről meghatározó élményem volt, hogy 1991-ben részt vehettem Strasbourgban az Emberi Jogok Nemzetközi Intézetének nyári kurzusán. Harmadrészt megemlíteném, hogy az egyetem befejezése után részt vehettem a brüsszeli székhelyű Európai Jogelméleti Akadémia posztgraduális kurzusán. Ez a három előzmény kinyitotta a szemem a világra, az emberi jogok egyetemessége védelmének szükségessége felé fordította az érdeklődésem. Ezek összefoglaló tapasztalata az, hogy a mai sokat hangsúlyozott globális kihívásoknak, fenyegetéseknek csak olyan szemlélettel, olyan módon lehet válaszolni, eleget tenni, amelyek az emberi jogok egyetemességét, interdiszciplináris és interkulturális megközelítését indokolják.
A bemutatkozásom három kérdés köré szeretném csoportosítani. Az első az, hogy milyen tapasztalatokat szereztem az információs jogokat érintő eljárások felügyeletében és lefolytatásában. Ez egyébként törvényi előírás a jelölttel szemben. Nos, egyrészt az Országgyűlési Biztosok Hivatalában szereztem tapasztalatokat, másrészt ügyvédként. Másodsorban arról kívánok beszélni, hogy hogyan látom az adatvédelem helyzetét ma Magyarországon, harmadrészt pedig egy rövid munkatervet és vállalási listát fogok ismertetni, amelyet megválasztásom esetén mindenképpen szeretnék megvalósítani.
Az Országgyűlési Biztosok Hivatalában a megalakulást követő két-három év volt az úgynevezett aranykor, ami azt jelenti, hogy ebben az időben még nem alakult ki az az intézményi, főosztályi struktúra, amely a mai munkát szükségszerűen meghatározza. Ebben az időben mindenki többféle üggyel is foglalkozhatott, így nekem alkalmam volt a személyes adatok védelmével, a titokfelügyelettel és az információszabadsággal, vagyis a közérdekű adatok nyilvánosságával is foglalkozni. Két-három év után alakult ki a mai főosztályi struktúra.
Néhány olyan ügyet szeretnék kiemelni, amelyek annak idején nagy sajtónyilvánosságot kaptak, és amelyekben én mint ügyintéző részt vehettem. Nagyon sok ügyben az egészségügyi adatok kezelése, illetve feldolgozása volt érintve. 1997-ben volt Majtényi úrnak egy ajánlása a kórházak pszichiátriai osztályaira önként jelentkező betegek adatainak kezelésével kapcsolatban. Innentől van az, hogy aki önként jelentkezik gyógykezelésre, annak a gyógykezelési szükségességét a bíróság nem vizsgálja felül. 1997-ben volt a nevezetes Funk-ügy, amikor a rendőrség - a szó szerinti jegyzőkönyv szerint - zsákszámra foglalt le betegadatokat. Részt vehettem az 1999-es nagy sajtóajánlás felkészítésében, amikor hazai televíziótársaságok, bűnügyi tudósítók katasztrófák, tűzesetek, balesetek áldozatait és az áldozatok hozzátartozóit premier plánban mutatták, ami személyiségjogi és adatvédelmi értelemben jogsértő gyakorlat volt.
Említeni szeretném e körben az inkubátorügyet, amikor az újszülöttről lemondó anyák anonimitását kérte a biztos úr garantálni a gyermekélethez való jog érvényesülése érdekében. A magánszférát tekintve kiemelném a poligráfos vizsgálatok terjedését a magánszférában, a munkahelyeken. Később is előfordult évről évre, hogy a munkáltató bűnt akar üldözni a munkahelyen, és biztonsági céget megbízva poligráfot, hazugságvizsgáló berendezést is akar működtetni. Ez ellen a biztosok minden alkalommal fellépnek.
Érdekes ajánlás volt - és az egyik legrövidebb, de szerintem nagyon sikeres, amiben részt vehettem - a postai sorbanállók jogainak védelme érdekében megfogalmazott sárga csík vagy sorszámkiadó automata szorgalmazása. Érdekes módon abban az időben az intézmény vezetése, a megkeresett szerv vezetője félreértette az ajánlást, mert költséghatékonysági vizsgálatot végeztetett házon belül, és kimutatta, hogy több száz millió forintba kerülne, hogy minden postahivatalban eleget tegyen a biztos kérésének, de a biztos csak annyit kért, hogy az éppen a pultnál tartózkodó ügyfél mögött ne álljon szorosan közel senki. Ezt egy egyszerű technikával, sárga csík felfestésével vagy egy egyszerű figyelmeztető tábla kihelyezésével el lehet érni. A módosabb bankok, biztosítók már sorszámkiadót, automatát működtetnek. Ezt csak azért említem, mert ez volt a legrövidebb, egy-másfél oldalas ajánlás, de ebben is meg lehetett fogalmazni a lényeget, amely nagyon sok ember magánszféráját érinti.
Külön szeretnék szólni a kisebbségi ügyekről, amelyeket alkalmam volt képviselni az irodában. Ezek közül is a legérdekesebbek azok voltak, amelyeket a kisebbségi biztos úr kollégáival közösen tudtunk végezni és vizsgálatot lefolytatni. Több közös ajánlás volt, így a romagyermekek örökbefogadásával kapcsolatban, továbbá a kisebbségi pályázatok, ösztöndíjak résztvevőinek és a visszaélést elkövetni szándékozó résztvevők kiszűrése érdekében, mert rájöttek az egyetemisták, hogy komoly pénzek vannak, és olyanok is pályáztak, akik nem tartoznak egy adott kisebbséghez. Közös kritikát fogalmazott meg annak idején a két ombudsman a kisebbségi választási törvénnyel kapcsolatban. Ellenezték - bizonyára emlékeznek rá - a regisztrációt. Egyébként is fontosnak tartom a többi ombudsmannal való együttműködést, a köztük korábban is lévő szolidaritást, hiszen az alapjogok megsértése sokszor nem egy-egy szűken elhatárolható ügykörre vonatkozik, egyik vagy másik ombudsman tevékenységére, hanem sok esetben egy súlyos jogsértés több alapjogot érint, és ezért jó, ha közösen tudnak fellépni a biztosok akár vizsgálattal, akár ajánlással.
Az információszabadság-ügyekben az első három évben vettem részt. Ez elsősorban a közpénzek átláthatóságára vonatkozott. Volt egy komoly ajánlás a közszereplők tudományos alkotásainak, diplomadolgozatainak, kandidátusi dolgozatainak megismerhetőségével kapcsolatban, a bős-nagymarosi per iratanyagainak megismerhetőségével kapcsolatban, továbbá ennek az iratkötegnek az államtitokká minősítését érintően is volt egy ajánlás.
Azt tudom még kiemelni, lezárva az országgyűlési biztosi hivatali tapasztalatokat, hogy abban, hogy most itt, ebben a körben jelöltként ülhetek, meghatározó szerepe volt véleményem szerint az előző két adatvédelmi biztosnak, akik a tudásukat nem féltették a kollégák előtt, szorgalmazták, hogy publikáljanak, tanítsanak, járjanak konferenciákra, adjanak elő úgy külföldön, mint Magyarországon. Így alkalmam volt Bukarestben, Prágában is előadást tartani a levéltári adatok, a rendszerváltozást érintő iratok megismerhetőségével és a személyes, közérdekű adatok viszonyával foglalkozó konferenciákon.
Nagyon röviden az ügyvédi tapasztalataimat hadd osszam meg önökkel! Ez elsősorban adatvédelmi auditra, konzultációra irányult magyar és külföldi adatkezelők tekintetében, foglalkoztam egészségügyi kérdésekkel, szembetalálkoztam azzal a problémával, amelyet ügyként korábban nem ismertem a hivatalban, mert nem jelentkezett panaszként és konzultációként sem az, hogy milyen visszásságok vannak az egészségügyi adatkezelők és az egészségügyi adatfeldolgozók viszonyában. Szégyenteljes, hogy egyre több ügyben találkozom azzal, hogy az adatfeldolgozók - akik a technikai, szervezési munkát, műveleteket végzik informatikusként a háziorvos számára, tehát a betegnyilvántartást elektronikusan vezetik -, hát, elnézést a kifejezésért, de packáznak az orvosokkal, nem hajlandóak az orvos mint adatkezelő utasításainak eleget téve az adatállományon a szükséges műveleteket elvégezni, vagy ha felmondja a szerződést a háziorvos, akkor az adatfeldolgozó ellenáll, és mehet az ember bírósághoz, büntetőfeljelentést tehet. A hadaknak ezt az útját is megjártam, büntetőfeljelentést is kellett kezdeményeznem ilyen betegadat-állomány átadása érdekében.
Ügyvédként bejelentkeztem az Igazságügyi Minisztérium jogi segítségnyújtó szolgálata által szervezett nép ügyvédje szolgáltatásra. Minden elismerésem ezért a munkájáért a minisztériumnak és a szolgálatnak. Valamiért ez a fajta munka sajnálatosan nem túl népszerű az ügyvédek körében. Igaz, hogy nem fizetnek sokat érte, de ezt nem is a pénz miatt csinálja az ember. Régen Magyarországon - Nyugat-Európában most is - kötelező volt valamiféle időkorlátnak megfelelő ingyenmunka, amit a rászorulók számára végeztek, végeznek az ügyvédek. Remélem, hogy nálunk is ez a gyakorlat kedvezőbb lesz.
A nép ügyvédjeként a kiszolgáltatottak, az elesettek jogainak érvényesítésével van módom foglalkozni, elsősorban a szociális jogok, valamint a munka- és családjog körében. Az ombudsmani hivatali munka általi elhivatottságom miatt azokra a polgári peres ügyeimre vagyok különösen büszke, amelyeket megegyezéssel, közvetítéssel vagy mediálással sikerült elrendezni a vitás felek között, úgy az alperesi, mint a felperesi oldalon.
Rátérve a második témakörre röviden az adatvédelmi kultúráról szeretnék beszélni. Ezt úgy harangoztam be, mint az adatvédelem helyzete Magyarországon. Én szociológiai és egyéb jogi értelemben is merem ezt adatvédelmi kultúrának nevezni. Számos pozitív jelét látom annak, hogy az adatvédelem szabályozása - úgy a szabályozás, mint az önszabályozás - jó irányban halad Magyarországon. A nagy állami és magán adatkezelők egyre inkább belátják, hogy érdekük a törvényes és tisztességes adatkezelés, adatfeldolgozás, s nemcsak az ügyfelek bizalmának a megőrzése, hanem a jogviták elkerülése, valamint a hatékonyság és az olcsóbb működés érdekében egyaránt.
Komoly eredménynek tartom, ha egy bűnügy nyomozásakor vagy egy erőszakos cselekmény vizsgálatakor a rendőrség nem a legközelebbi pszichiátriai osztályra vagy hajléktalanszállóra megy beteglistát vagy vendéglistát kérni és a betegeket vagy a vendégeket meghallgatni, mert az előző ombudsmanok ajánlásai alapján egyrészt rájöttek arra, hogy ez az esetek többségében zsákutca, másrészt félreviszi a nyomozást, harmadrészt pedig nem törvényes.
Komoly jelét látni annak, hogy az adatkezelés és az adatfeldolgozás szerződési szabályozása jó irányban halad. Ezt az Unió is segíti szerződésmintákkal. Különösen fontos az, hogy rögzítve legyen a felelősség kérdése, hogy az adatalany ne szaladgáljon ide-oda a kezelő és a feldolgozó között, és már a jogviszony kezdetén világos legyen számára, hogy a jogait hol tudja érvényesíteni. A törvényi szabályozás is ezt mutatja. Az adatvédelmi törvény 2004-ben kiegészült a belső adatvédelmi felelős intézményével, amit a törvényben meghatározott állami szervek és nagy magán adatkezelők, pénzügyi, távközlési szervezetek kötelesek alkalmazni.
Egy adatvédelmi harcos, adatvédelmi aktivista mindezek ellenére sosem dőlhet elégedetten hátra a székében, állandó odafigyelést igényel a megfigyelőipar kihívása. A megfigyelőipar gondoskodik arról, hogy az adatvédők se Magyarországon, se nemzetközi szinten ne unatkozzanak. Az adatvédelmi ombudsman intézménye véleményem szerint kiválóan alkalmas ezeknek a fenyegetettségeknek, kihívásoknak való megfelelésre, az ellenük folytatandó harcra, mivel független és rugalmas intézmény, s nemcsak íróasztal mögött dolgozik, hanem helyszíni vizsgálatok formájában terepen is.
Végül szeretném ismertetni, hogy milyen terveim, vállalásaim vannak esetleges megválasztásom esetére. Legfontosabbnak tartom a teljes függetlenséget és a befolyásmentességet, ahogy az elődök, Majtényi László és Péterfalvi Attila is dolgoztak. Csak az alkotmány és a törvények határozhatják meg a biztos munkáját, amelyek kiegészülnek bizonyos uniós szabályokkal is, ahogy fokozódik a nemzetközi helyzet. Lényeges, hogy a függetlenség és befolyásmentesség számon kérhető, hiszen a biztos a sajtó nyilvánossága előtt végzi a munkáját, minden ügyéről tájékoztatja a sajtót, ha lezár egy ügyet, arról, ha indít egy vizsgálatot, arról, a parlament pedig minden évben meghallgatja a biztost és szavaz az éves beszámolójáról. Az ombudsman munkáját, tevékenységét a civilek és a jogvédők is élénk érdeklődéssel kísérik, és vállalnia kell a sajtó, a parlamenti bizottságok, a civilek és a jogvédők által megfogalmazott folyamatos kritikát. Mindez garancia a független, befolyásmentes működésére.
Az előzőkön túl az ombudsman személyétől függ a hivatalból indított vizsgálatok kérdése, konkrétabban hogy milyen olyan ügyben indít vizsgálatot, ahonnan nem érkezett panasz. Ebben a körben preferálom a rászorulókat érintő vizsgálatokat, a hátrányos, kiszolgáltatott helyzetű polgárokat érintő ellenőrzéseket. Annak idején Gönczöl Katalin általános biztos asszony úgy fogalmazott, hogy oda kell mennie az ombudsmannak vizsgálódni, ahonnan a legkevesebb panasz érkezik és megnézni az okait annak, hogy onnan miért nincs panasz. Az adatvédelmet érintően véleményem szerint ilyen terület az egészségügy, a már említett adatkezelők, adatfeldolgozók közti szerződéses viszony akár országos méretű ellenőrzése - mint említettem, e téren rossz tapasztalatokat szereztem -, ilyen terület a nagy adatkezelők, bankok, biztosítók ügyfelei a tekintetben, hogy a szerződések során hogy érvényesül az adatvédelmi törvényben előírt kifejezett hozzájárulás megléte, továbbá ilyen területnek tartom a munkavállalók adatainak védelmét például az egy-egy munkakörre pályázókat illetően, aztán ide sorolom a különféle "horrorisztikus" és személyiségi jogokat sértő felvételi vizsgálati módszereket, valamint a már meglévő dolgozók minősítését, előmeneteli rendszerét és az itt folyó adatkezeléseket.
Nem kerülheti meg egy jövőbeli adatvédelmi biztos sem Magyarországon, hogy az úgynevezett elektronikus közigazgatással foglalkozzon. Ennek aztán számtalan ága-boga van, amelyek külön-külön is megérnének egy-egy tanulmányt vagy konferenciát, kezdve az elektronikus ügyfél-azonosítással, folytatva a nagyon divatos és a magánszféra által preferált univerzális, multifunkcionális, intelligens kártya, csipkártya bevezetésével, a biometrikus adatok rögzítésével, a rádiófrekvenciás azonosító csip használatával. Másik oldalról pedig ott van az egész adatbázis központi jellege, az átjárhatóság, az üzemeltetés, a magán adatfeldolgozók bevonása. Ezen a téren tehát nagyon sok kihívással szembesül a jövőbeli biztos.
Fontosnak tartom a civil szervezetekkel való együttműködést - ami korábban is megvolt a hivatalban -, a folyamatos tapasztalatcserét. Eredményesen működött együtt az adatvédelmi biztos irodája a TASZ jogvédő szervezettel, amikor az anonim HÍV-szűrést sikerült országossá bővítenünk. Több megyébe is elmentek a TASZ aktivistái és az ombudsman munkatársai. Ez nagyon komoly vizsgálat volt. Sikeresnek értékelem az ombudsmanok nyári Sziget-fesztiválon való részvételét az úgynevezett civil faluban. Ahogy a parlament is sátrat állított, az ombudsmanok is jelen voltak, előadást tartottak, konzultációt folytattak; kiváló alkalom volt ez a civilekkel folytatott együttműködésre.
Ami állandó kritika az adatvédelmi biztos működésével kapcsolatban, ez a közérdekű adatok erősítése. Szerintem ezt a kérdést létszámbővítéssel lehetne a hivatalban orvosolni.
Megválasztásom esetén jogalkotási módosítási javaslattal kívánok élni a büntető törvénykönyv tekintetében. Nem én találtam ki, hanem múlt héten hallottam: egy civil szervezet arról beszélt, hogy amíg a büntető törvénykönyv 177/B §-a a visszaélést közérdekű adattal két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel rendeli büntetni, vétség címén a közérdekű adat iránti tájékoztatási kötelezettség elmulasztását, vagy közérdekű adat hozzáférhetetlenné tételét, vagy közérdekű adat meghamisítását, addig az államtitoksértés sokkal súlyosabban minősül, eleve bűntettnek számít, és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a kettő büntetési tétel nem áll arányban, viszont kiemelten fontos a közérdekű adatok fokozott védelme, és nemcsak az államtitoksértés súlyos büntetése.
Fontosnak tartom a jogi ismeretterjesztést. Nagyon sikeres sorozata volt az adatvédelmi biztos irodájának néhány évvel ezelőtt az Adatőrségen című kiadvány, amelynek az volt a lényege, hogy egy-egy kiemelt jelentőségű ügy lezárását követően a munkatársak rövid újságcikket írtak az ügyről közérthető formában. Ezt egy megállapodás értelmében az adatvédelmi biztos elküldte az MTI-nek, amely kifejezetten megyei lapokban publikálta ezt, tehát nemcsak a budapesti közönség számára. Ezt szeretném folytatni a jövőben. Egyéb kiadványokat tervezek íratni a munkatársakkal, brosúrákat. Különösen úgy érzem, a gyermekjogokat kell erősíteni, a gyermekek internetezési szokásait érintően a jogaikról és a veszélyekről tájékoztatni őket. Erre külföldi biztosi irodákban nagyon szép példák vannak. Tervezem egy iratmintatár létrehozását a biztos honlapján, ahol adatvédelmet és információszabadságot érintő kérelmeket, nyomtatványokat, formulákat, keresetlevelet úgy a jogosulatlan adatkezelés, mint a közérdekű adat kiadása iránti perben és ítéleteket anonimizálva szükségesnek tartok nyilvánosságra hozni.
Tervezem továbbá azt, hogy a korábban megkezdett úgymond kanadai, majd később Bács-Kiskun megyeinek nevezett modellt a helyi adatvédelmi felelősök, információs jogok helyi megbízottjai megválasztása és képzése körében más megyékben, településeken és intézményeknél be kellene vezetni.
Nem utolsósorban az adatvédelmi biztos irodája, munkatársai körében komoly személyzeti munkával kell szembesülnie a biztosnak humánerőforrás-munkával, ez is nagyon nagy feladat. Közel 50 fős, nagyon komoly szakértői gárda dolgozik a biztossal. Fontos a szakmai, nyelvi továbbképzésük, külföldi útjaik, tanulmányaik biztosítása, vagyis az utánpótlás-nevelés. Büszkén tudom mondani, hogy már két kolléga is részt vett egy-egy éves twining programon, külföldi munkán az európai adatvédelmi biztos, az uniós adatvédelmi biztos munkájában.
Legvégül szeretném megemlíteni, hogy megválasztásom esetén komoly támogatásért szeretnék lobbizni a többi ombudsman előtt az Országgyűlési Biztosok Hivatala Sportegyesületének, ezen belül is az Adatőr Amatőr Futókörnek a támogatása érdekében, hiszen tudjuk, az egészségre, a tömegsportra fordított forint háromszorosan térül meg az egészség megőrzése tekintetében, nem lesznek betegek a dolgozók, erősödik a csapatszellem, és szeretném, hogy ez a sportegyesület nagyobb támogatást kapjon. Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönjük szépen a jelölt úr bemutatkozását.
A bizottság tagjainak lehetőségük van arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, hozzászóljanak. Parancsoljanak! (Pettkó András jelentkezik.) Pettkó képviselő úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két mondatot szeretnék mondani a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként. Az első az, hogy az MDF képviselőcsoportja támogatni fogja a jelöltet a szavazás során.
A másik, amit szerettem volna mondani, hogy a jelölt a Sziget-fesztiválról beszélt, a fesztivál egy jeles eseményéről, hogy a sátorban az ombudsmanok megjelentek, amit szeretne folytatni. Azt gondolom, ez tényleg jó rendezvény szokott lenni. Én magam is többször tartózkodtam a délután folyamán az ombudsmani sátorban, és azt tapasztaltam, amit ön is elmondott.
Azzal viszont nem tudok egyetérteni, amit mondott, hogy annak idején sikeres volt a TASZ AIDS-szűrési akciója. Egyáltalán nem volt sikeres akció. A Sziget-fesztiválon évek óta van egy másik akció, amit a Szent István Kórház alapítványa végez. Ez egy anonim szűrés, amely költséghatékonyabb, és nagyságrendileg több fiatalhoz ér el mind a szűrések számát tekintve, mind pedig a különböző fajta propagandaanyagok kiosztása tekintetében. A TASZ-nak ez az akciója egyáltalán nem volt olyan szép és jó, én inkább más civil szervezetek AIDS-prevenciós akcióit tudom támogatni a TASZ akciójával szemben.
A másik gondolat, amit szeretnék mondani, hogy a XXI. században az információs társadalom világában élünk. Azt gondolom, az adatvédelmi biztosoknak elég nagy szerepük van abban, hogy az információs társadalom adta előnyök miképp válnak hátrányokká. Én magam csak azt nem szeretném, hogy ha például az 1 százalék megváltoztatására gondolok - ami hál' istennek, lehetséges volt -, akkor ne csak zárt borítékban lehessen megtenni. Éveken keresztül ez a hivatal volt az, amelyik ezt az áttörést gátolta. Hál' istennek, a tavalyi évben megtörtént az 1 százalékos törvény megváltoztatása. Azt gondolom, persze szükség van az adatok védelmére, de szükség van arra is, hogy az információs társadalom minél jobban erősödjön. Arra is szükség van, hogy az információs társadalom előnyeit minél jobban ki tudjuk használni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. További kérdések, hozzászólások vannak-e? (Bíró Ildikó jelentkezik.) Bíró Ildikó, parancsoljon!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A következőt szeretném kérdezni. 2007 novemberében az történt, hogy az intézkedő rendőrök elutasították, illetve kiutasították a területről a tudósító fotóriportereket a tüntetések és az oszlatások lefilmezése kapcsán, megakadályozták, hogy lefilmezzék az oszlatást. Akkor az adatvédelmi biztos állásfoglalására hivatkoztak. Tulajdonképpen elkövettek egy jogsértést, és ekkor az adatvédelmi biztosra hivatkoztak. Egyrészt mi a véleménye erről, másrészt ha hasonló dolog megtörténik, akkor mit tud ellene tenni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdések, hozzászólások vannak-e? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor az alelnök úrnak jelezném, hogy most hozzászólnék képviselőként én is.
(Az ülés vezetését Szászfalvi László, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót az elnök úrnak.
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. A jogszabálytervezetek nyilvánosságával kapcsolatos véleményét, álláspontját szeretném megtudni. Ez egy vitatott kérdés, hogy melyik az a pont az előkészítés folyamán, ahonnan kezdve egy jogszabálytervezet nyilvános és hozzáférhető mind a parlamenti képviselők számára, mind a nyilvánosság számára. Ezzel kapcsolatban tervez-e valamifajta állásfoglalást, vagy mi a véleménye a jelenlegi gyakorlatról ezzel kapcsolatban? Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Balog Zoltán, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor ez egy első körnek tekinthető - még lesz lehetőség újabb körre, ha van kérdés vagy hozzászólás -, amely után a jelölt úré a szó. Parancsoljon!
Dr. Zombor Ferenc adatvédelmibiztos-jelölt válaszai
DR. ZOMBOR FERENC adatvédelmibiztos-jelölt: Pettkó képviselő úr azt mondta, ő nem tekinti sikeresnek a TASZ fellépését az anonim HIV-szűrés tekintetében. Ez közös vizsgálat volt pár évvel ezelőtt az adatvédelmi biztos és a TASZ közös szervezésében azok után, hogy több panasz érkezett az adatvédelmi biztoshoz, ugyanis annak ellenére, hogy bár a törvény lehetővé teszi, hogy anonim HIV-szűrésen vegyenek részt kórházakban - amelyek magánpénzből vagy alapítványi pénzből működtetik ezt a tevékenységet - vagy az ÁNTSZ-nél, több esetben előfordult, hogy nem volt pénz ezeknek a teszteknek a széles körű alkalmazására. Ezért merült fel az, hogy legyen egy országos vizsgálat. Egyébiránt pedig tiszteletben tartom képviselő úr álláspontját, aki egy másik programot fogad el és tart sikeresnek, nem pedig azt, amit én említettem.
Egyetértek azzal, hogy az információs társadalom vívmányainak az emberiség előnyére kell válniuk és azt kell szolgálniuk. Viszont az új elektronikus berendezésekkel, eszközökkel - amelyek segítik a városi közlekedést, az autós navigációt - nem várt veszélyek vagy problémák is jelentkeznek, például a helymeghatározás lehetővé tételével az ember minden mozdulatát követni lehet. E tekintetben a szabályozás során az arany középutat kell megtalálni. Ezeknek a technikáknak minden esetben az emberiség, a társadalom előnyét, javát kell szolgálniuk, nem pedig a megfigyelőipar érdekeit.
Bíró Ildikó képviselő asszony a 2007 novemberi újságíró-oszlatással kapcsolatban tett fel kérdést. Én nem ismerem azt a rendőri nyilatkozatot, amit idézni tetszett, csupán a sajtóból szereztem értesüléseket. Nyilván senki nem nézi jó szemmel azt, ha a közfeladatot ellátó újságírókat bántalmazzák. De - mondom - nem ismerem ezt a rendőri nyilatkozatot és nem tudom, hogy a biztos úrnak milyen állásfoglalására hivatkoznak. Azt viszont tudom, hogy Péterfalvi Attila biztos úrnak, de korábban Majtényi Lászlónak is nem egyszer kiforgatták a szavait - most nem konkrétan a rendőrségre gondolok - vagy egy állásfoglalásából kiragadtak egy-egy mondatot. Nem tudom elképzelni, hogy bármelyik ombudsmannak lett volna olyan állásfoglalása, amely újságíró-oszlatásra hatalmazna fel rendőröket. Erről nem tudok többet mondani.
A közelmúltban nagy sajtónyilvánosságot kapott Szabó Máté ombudsman úrnak egy állítólagos elképzelése arról, milyen jogszabály-módosításra lenne szükség annak érdekében, hogy a Parlament körül ne lehessen a gyülekezési jogot gyakorolni, vagy csak korlátok mellett. Pár nappal később azonban kiderült, hogy nem ezt mondta, a vizsgálat még folyamatban van, nincs lezárva és több szempontot is vizsgál. Az ilyen megjegyzésekkel és kiszivárogtatásokkal nagyon óvatosan kell bánni és az érintettet kell megkérdezni, hogy tényleg azt mondta-e, illetve hogy mi az állásfoglalás lényege.
Kérdés hangzott el a jogszabálytervezetek nyilvánosságával kapcsolatban. Nos, a mai szabályozás hosszú harc eredménye. Az adatvédelmi biztos és más jogvédők külön-külön is és összefogva is sokat küzdöttek állásfoglalásokkal, jogszabálytervezetek véleményezésével azért, hogy ez egyre nyitottabb folyamat legyen. Különösen a civil szervezetek kifogásolták a korábbi gyakorlatot, amelyek különféle törvények felhatalmazásai alapján véleményezési jogkörrel bírnak egy-egy jogszabálytervezet tekintetében, hogy az utolsó nap vagy egyenesen a parlamenti benyújtást követően kapnak meg komoly tervezeteket. Úgy látom, hogy ez a folyamat jó irányban halad, de az adatvédelmi biztos sosem lehet nyugodt e tekintetben. Mindazonáltal a jogalkotási munka egyik jellemzője, hogy időnként vannak hirtelen döntések, hirtelen módosítások, amikor ülésezik a parlament, hirtelen kell beadni valamit. Az adatvédelmi biztos is nem egy esetben csak az utolsó pillanatban kapja meg a törvénytervezetet. Ez volt a helyzet például az adórendőrséget érintő törvénytervezet esetében, amely komoly megszorító és kényszerítő módszereket írt elő. Akkor Majtényi úr a sajtó nyilvánosságát kihasználva joggal kifogásolta, hogy az adórendőrök a jogszabálytervezet szerint a terhes nővel szemben még gumibothasználatot meg harci kutyát is kértek volna maguknak. Ez a folyamat sajnos nem ér véget a szabályozás rendbetételével. A jogalkotási munka említett sajátossága folytán az ombudsmannak késznek kell lenni arra, hogy ha egy sürgősen véleményezendő jogszabálytervezet van, amely a polgárok széles körét és az általa felügyelt alkotmányos alapjogot érinti, akkor a hivatali idő végén ne tegye le a tollat, hanem alakítsa ki a jogszabálytervezettel kapcsolatos véleményét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.)
Ki tartja alkalmasnak jelölt urat az adatvédelmi biztosi tisztség ellátására? (9) Ki nem tartja alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (10) Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett nem tartja alkalmasnak jelölt urat az adatvédelmi biztosi tisztség ellátására.
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje következik. Az ő anyagát is kézhez kapták a képviselők, s ha ehhez kíván még bármit hozzáfűzni, arra most van lehetősége. Parancsoljon!
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje
DR. FÜLÖP SÁNDOR, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Tisztelt Bizottság! Én is elmondanám röviden, hogy milyen fő vonalak mentén képzelem el a tevékenységem, ha megválasztanak. Jogász és pszichológus diplomám van, a környezetvédelmi szakirányú képzettséget saját magam igyekeztem elsajátítani, mivel a kilencvenes évek elején még nem nagyon büszkélkedhettünk környezetvédelmi oktatással. Az Egyesült Államokban próbáltam tapasztalatokat szerezni kicsivel több, mint három hónapig.
Az ELTE posztgraduális kurzust indított már a kilencvenes évek közepén. Egy évet elvégeztem, de nem fejeztem be, bár a természettudományi kurzusokat elvégeztem, és le is vizsgáztam belőlük, mert nagy hiányosságokat éreztem, illetőleg mintegy fél évig jártam még a környezetvédelmi foglalatosságom elején a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségre, és próbáltam az aktákból ezt a jogágat megismerni - mondom, annak idején ezt a jogágat nagyon nehezen lehetett elsajátítani.
Munkatapasztalat: tizennyolc évvel ezelőtt a Legfőbb Ügyészségen kezdtem környezetvédelmi joggal foglalkozni, majd 1992-ben alapító tagja voltam a Környezeti Menedzsment és Jogi Egyesület nevű tudományos egyesületnek. Környezettudománnyal foglalkozó egyetemi tanárok, professzorok alakították ezt az egyesületet, és azóta is működik nagy létszámmal aktívan. 1994 óta ennek a szervezetnek vagyok az igazgatója. európai jogi összehasonlító kutatásokat végzünk az Európai Unió, illetőleg az újonnan csatlakozó, illetőleg jelölt országok megrendelésére. Oktató, publikációs munkát végzünk, és az elméleti munka mellett évi 30-40 gyakorlati ügyet is viszünk, önkormányzatokat, helyi közösségeket, civil szervezeteket képviselünk. Szokták mondani, hogy környezetvédelmi ügyekben kicsit felborul a tárgyalóterem. Nyilvánvaló, hogy a nagy környezetszennyező cégeknek óriási apparátusuk van, kiváló ügyvédeik, hát, illendő és fontos volt, hogy a másik oldal is képviseltetve legyen. Ezt mi '94 óta igyekszünk biztosítani.
Végül a nemzetközi tapasztalataimra utalva, 1996 és '98 között részt vettem az Aarhusi Egyezmény - környezetvédelmi ügyekben a közösségi részvétel, a civil szervezetek, a helyi közösségek részvételét támogató nemzeti egyezmény - megszövegezésében. 2002 óta pedig tagja vagyok ennek az egyezménynek, a Genfben székelő jogkikényszerítő bizottságának. 1998 és 2004 között tagja voltam az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak - ez egy kormánytanácsadó szervezet -, hét civil, hét gazdasági és hét tudományt képviselő taggal. Az utolsó két évben, 2002 és 2004 között Láng István professzor úr elnöklete mellett elnökhelyettesként dolgoztam.
Hogyan tudnám ellátni a jövő nemzedékek ombudsmanjának a feladatköreit? Ez egy új, rendkívül összetett, nagyon sok feladattal bíró ombudsman, egyedi, általános és nagyon komoly nemzetközi, elsősorban EU-val kapcsolatos feladatkörökkel. Nyilvánvaló, hogy nem értek mindegyik feladatköréhez, de úgy érzem, mindegyik feladatkörrel kapcsolatban van bizonyos munkatapasztalatom, ahogy mondani szokták, tudnám, hogy hova kell fordulni a forrásokért és a tudásért. Hogy konkrétan mit tennék, ezt három területen szeretném elmondani önöknek nagyon röviden: az egyedi ügyekben az egyedi alkotmányos visszásságok kivizsgálása, hagyományosan ez az ombudsmannak a legfontosabb működési területe, az általános döntésekben tervek, programok, a jogalkotás véleményezése, befolyásolása, esetleg javaslatokkal, önálló javaslatokkal is előállhat az ombudsman a törvény szerint, illetőleg a nemzetközi tevékenység terén.
Az egyedi alkotmányos visszásságok kivizsgálásánál nyilvánvalóan a jogalkotó nem arra gondolt, hogy néhány jogásznak, aki az ombudsmani irodában dolgozik, a tapasztalata elegendő lehet ahhoz, hogy ezeket az ügyeket hatékonyan ellássák. Itt a jogalkotó feltehetően arra gondolt, hogy valami pluszt kell hozni, ennek az új intézménynek a környezetvédelmi jogviták, ha lehet, megelőzése, ha lehet, akkor minden fél maximális megelégedésére szolgáló elintézése érdekében hatékonyabban kell eljárni. Hogyan lehetne ezt megvalósítani? Azt gondolom, hogy ennek az ombudsmannak az egyik legfontosabb, legsürgetőbb feladata az lenne, hogy a környezetvédelmi jog egységességét próbálja elősegíteni. Ha megválasztanának, én a legelső feladatomnak azt tekinteném, hogy - körülbelül fél év alatt meg lehetne csinálni - körbejárnám a tíz környezetvédelmi felügyelőséget, illetőleg az ő székhelyükön működő bíróságokat és ügyészségeket, és a legjobb, a környezet védelmét leginkább szolgáló joggyakorlatot összegyűjteném, azt felraknám az ombudsmani hivatal honlapjára, és így a beruházók és az egyéb jogkeresők, önkormányzatok, civil szervezetek, lakossági csoportok valamilyen fogódzkodóhoz jutnának, kiszámíthatóbbá, egységesebbé válna a joggyakorlat. Azt gondolom, ez nagyon fontos. Ma nagyon sokszor azt látjuk, hogy ha egy környezetvédelmi szempontból jelentős beruházást Nyíregyházán kezdenek el, egész más lesz a sorsa, a fogadtatása, a szakmai, hatósági, közösségi fogadtatása, mintha ugyanezt mondjuk Győrött vagy Pécsett teszik. Az egységesítés, a joggyakorlat egységesítése és kiszámíthatóbbá tétele nagyon fontos lehetősége lenne ennek az új intézménynek a pozíciójánál fogva.
Az általános döntések terén azt gondolom, hogy ennek az ombudsmannak a már meglévő intézmények felhalmozott tudására kellene támaszkodnia. Mára jelentős tudás halmozódott fel a környezetvédelmi egyetemi műhelyeknél. Nagyon sok civil kutatás hever az asztalfiókban, százai az értékes munkáknak, hiszen évről évre pályázatokon nyernek ezek a civilek, lelkesen megcsinálják a munkát, és utána nem karolja fel senki az ötleteiket. Ugyanígy minden évben három-négy nagy tematikus vizsgálat születik az ügyészségeken környezetvédelmi témakörökben. Azt gondolom, hogy ennek az új ombudsmannak a pozíciójánál fogva minden ajtó elvileg meg kell, hogy nyíljon. Lehetősége lenne arra, hogy ezt a felhalmozott tudást összegyűjtse, egymással a kommunikációt ezek között a szervezetek között kezdeményezze, elősegítse, szorgalmazza. Ugyanígy az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak jelentős állásfoglalásai vannak, amelyek nagyon sokszor visszhang nélkül maradnak. Az új ombudsman ebben is segíthetne. Felkarolhatná, támogathatná ezeket kezdeményezéseket.
Nyilvánvaló, hogy nemcsak követő szemlélettel szabadna dolgoznia ennek az ombudsmannak, kezdeményeznie is kell. Vannak olyan témakörök, amelyek az én véleményem szerint előbb-utóbb, az elkövetkezendő években nem megkerülhetők. Érdekes módon úgy gondolom, minden évre jutna egy-egy nagy témakör. Összesen hat témakört gyűjtöttem össze, de biztos, hogy sokkal több is lehetne, és biztos, hogy mielőtt belevág az ombudsman egy-egy témakör vizsgálatába, a partnereivel konzultálnia kell, hogy vajon tényleg az a legfontosabb, tényleg ott lehet-e a legtöbbet segíteni.
Csak felvillantok néhány témát, hogy mi az, ami a véleményem szerint országos szakmai megvitatást, esetleg a nyilvánosság segítségül hívását igényelné. Környezeti hatásvizsgálat: szokták mondani, ez a magyar környezetvédelmi jog zászlóshajója, messze a legfontosabb intézménye. Nagyon sok minden múlik rajta. Bizony vannak komoly hiányosságai. A természetvédelem jogcíme: ma Magyarországon nyolc-tízféle jogcímen védünk természetet. A Natura 2000-es területek kiemelt és átlagos szintű védelme, ugyanúgy természetvédelmi területek, országos, helyi, törvénynél fogva védett területek, értékes területek, ökológiai folyosók, és még lehetne sorolni. Nyilván ezeknek egymást nem gyengíteni, hanem erősítenie kellene. Itt is sok tennivalót látok. Környezeti információ: mielőtt eljöttem, került a kezembe a kiváló Környezetvédelem című újság. Ennek a végén van egy ilyen jó szándékú tájékoztató azoknak a vállalatoknak, amelyek a környezetvédelem szempontjából lényeges tevékenységet, szennyező, környezetterhelő tevékenységet folytatnak. Tizennégyféle jelentést kell nekik leadni február és április között. Ez még csak a környezetvédelmi jelentések egy része, tehát nem volt benne mind. Ezenkívül a közegészségügy, a katasztrófavédelem és más hatóságok is hasonló témában kérnek tőlük jelentéseket.
Itt nagyon sok tennivaló van és nagyon sokat tudna használni ez az új funkció. Önkormányzatok környezetvédelmi hatáskörei, városi levegő. A Hungária körút vagy a Nagykőrösi út mentén lakóknak joguk van tudni, hogy mit lélegeznek be és ennek milyen hatásai vannak. A tudás már mozgósító erejű lenne és komoly intézkedésekhez vezethetne. Kis vízfolyások, felszín alatti vizek, hulladékgazdálkodás. S lehetne még sorolni, de azt hiszem, évenként egy témánál többet nem karolhatna fel az ombudsman, azt viszont nagyon alaposan nyomon követve, eredményeket produkálva kellene tennie.
Végül néhány szót szólnék a nemzetközi tevékenységről. Azt szokták mondani, hogy a környezetszennyezés és a környezet védelme nem áll meg az országhatárokon. Ezt egy csomó ügyben mostanában a saját bőrünkön is tapasztaljuk. Van egy olyan témakör, amit folyamatosan napirenden kell tartani: a klímavédelem. Az már látszik, hogy ez az emberiségnek egy közös problémája. A világon szinte elsőként Magyarországon választanak jövő nemzedékek ombudsmanját. Ez olyan helyzeti előny lenne Magyarország számára, amiből nagyon sok kezdeményezést lehetne elindítani. Magyarország a klímavédelem területén - s nem feltétlenül a nemzetközi jog eszközeivel, hanem - a hálózatok kiépítésével, a tudományos szervezetek, a civil szervezetek hálózatai segítségével nagyon sok érdemi kezdeményezést tehetne és eredményt érhetne el. Ez nagyon nagy büszkeség lehetne számunkra. Eleve az, hogy ezt az intézményt Magyarország teremti meg, nagy lehetőség.
Remélem sikerült érzékeltetnem, hogy - akár megválasztanak, akár nem - én személy szerint is elkötelezettje vagyok ennek a funkciónak és nagyon nagy lehetőségeket látok benne. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen a bemutatkozást. A bizottság tagjaié a szó. Kinek van kérdése, észrevétele? Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A jelölt úgy fejezte be a bemutatkozását, hogy akár megválasztják, akár nem. Én az új biztosi tisztség törvényi előkészítésében elég sokat dolgoztam és magam is kezdeményeztem, hogy ez jöjjön létre. Fontosnak tartanám, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa minél hamarabb munkába tudjon állni, ezért bízom benne, hogy a szavazásnál a jelölt megkapja a többséget.
Egy területen várom majd az ombudsman hatékonyabb fellépését, a parlagfűkérdés megoldásában. Úgy tudom, ő maga is allergiás ember, mármint allergiás a parlagfűre. Az elmúlt öt évben volt már parlagfű-albizottság, voltak különböző akciók, voltak 1 százalékos felajánlások és egyebek, mégis alig történt valami ezen a téren, főleg azért, mert a kormánykoalíció az emberek által felajánlott 1 százalékos pénzeket is lenyúlta, de most nem ezt kell megbeszélnünk. Kérdezem jelölt urat, hogy a parlagfűkérdés megoldása tekintetében mire készül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi László alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Bizonytalankodtam, hogy kérdezzek-e tovább, de jelölt úr elkezdett egy gondolatot, aminek a végére - én legalábbis így éreztem - három pontot tett, ami nekem szimpatikus volt. Kérdezem, hogyan látja a környezetvédelmi igazgatóságok joggyakorlata egységesítésének a megvalósíthatóságát. Ez ugyanis egy létező, valóságos probléma, amivel gyakorló polgármesterként nap mint nap szembesülök. Elképesztőnek tartom, hogy egy országban egy hatóság két-három kirendeltsége vagy igazgatósága egészen más határozatokat hoz. Mit gondol jelölt úr arról, hogy ennek gátat tud-e szabni, illetve hogy a joggyakorlat egyesítésében át tud-e lépni bizonyos határokat. Ezen a téren nyilván az államigazgatást kellene keményen gatyába rázni vagy egységesíteni. Jó lenne, ha az állam egységes joggyakorlatot folytatna, nem pedig mindenféle partizánakciók folynának a különböző igazgatóságokon. Azt nem mondom, hogy nem jó szándékkal történnek bizonyos dolgok, de ami most folyik, az totális anarchiát és kiszámíthatatlanságot eredményez. Számomra tehát szimpatikus a jelölt úr gondolkodása. Ismerve a magyarországi viszonyokat, kérdezem, milyen lehetőséget lát ennek az egységesítésére.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ombudsmani hivatalon belüli hatáskörmegosztással kapcsolatban milyen elképzelései vannak a jelölt úrnak? Ez ugyanis egy új terület és a területek részben átnyúlnak egymásba.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a jogosítványa - ez a többi ombudsmannak nincs meg - a magánszférán belüli vizsgálatokra is kiterjed. Ezzel kapcsolatban milyen elképzelései vannak? Elégnek tartja-e azt a jogszabályi keretet, amely megnyitotta az utat a jövő nemzedékek ombudsmanja előtt, vagy ön szerint szükség van még változtatásokra annak érdekében, hogy ez valóban hatékony ellenőrzés, illetve információgyűjtés tudjon lenni?
Van-e még valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, jelölt úrnak adom meg a szót válaszadásra.
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje válaszai
DR. FÜLÖP SÁNDOR, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: A parlagfűkérdés megoldásához ugyanúgy három dolog kell, mint a hadviseléshez, de azért mondanék további dolgokat is. Úgy látom, a civilek felkarolták ezt a témát és a megoldás érdekében folyamatosan próbálnak erőfeszítéseket tenni. Jó nyomon haladnak akkor, amikor minél szélesebb körben próbálnak mozogni és minél több részvevőt kívánnak bevonni a párbeszédbe. Ennek mindenképpen folytatódnia kell, de itt még a jognak is volna mit tennie. Újabb jogszabályokra lenne szükség, és ha oda jutnék, a személyes érintettségtől függetlenül is volnának elképzeléseim. Olyan hatékony jogszabályokat kellene a parlagfűvel kapcsolatban megalkotni, amelyek nemcsak deklarációkat tartalmaznak, hanem létrehoznák a megfelelő költségvetéssel rendelkező intézményeket is.
Nem kell nagy dolgokra gondolni, akárcsak az önkormányzatoknál a környezetvédelmi felelősöknek, a környezetvédelmi hivatalnokoknak a pozícióját egy picit erősíteni, megfelelő eljárásrendeket kellene kialakítani és megfelelő szankciókat. Vannak már szankciók, de nyilvánvaló, hogy ez így egy csomagban lehetne csak hatékony, ha ezeknek a szankcióknak tényleg a megfelelő intézményei meglennének, amelyek ezeket kikényszerítik.
Szászfalvi László képviselő úr kérdése a környezetvédelmi joggyakorlat egységesítésére vonatkozott. Azt gondolom, hogy itt figyelembe kell venni egy sor tényezőt. A környezetvédelem viszonylag friss jogág. Néhány évtizede beszélünk csak környezetvédelmi jogról. Nyilvánvaló, hogy fejlődik, nehéz olyan szikár és átlátható rendszert kialakítani, mint a több száz éves hagyományra visszatekinthető jogágaknak. Azonkívül nem a legnagyobb presztízzsel rendelkező igazgatási ág. Láthatjuk, hogy a környezetvédelmi felügyelőségeknek nagyon sokszor fejet kell hajtaniuk az ügyekben más érdekek előtt. Ugyanakkor látjuk, hogy itt már nyilván nem az ombudsman kezdené el ezt a problémát megoldani. A képviselő úr is látja, a szakmában sokan látják, hogy ez egy fontos témakör. A Környezetvédelmi bizottság előtt Filotás Ildikó, a főfelügyelőség vezetője jelen volt, akivel a szünetben beszélgettünk. Nagyon komoly joggyakorlati gyűjteményeik vannak, csak még nem érték el azt a szintet, hogy minden egyes ügyben legyenek. Ehhez megfelelő képzések kellenének, megfelelő időmennyiség a felügyelőségi dolgozóknak, hogy képezzék magukat. Óriási túlterheltség van. Ezt mindannyian tudjuk.
Végeztünk egy kutatást az EMLA-ban. Jó öt-hat évvel ezelőtt megpróbáltuk feltárni, hogy hányfajta jogkörük, jogosultságuk van. Több százra tehető azoknak a jogszabályi kötelezettségeknek a száma, amelyeknek a felügyelőségeknek kellene megfelelni. Ennek egyharmadát szinte kézbe se tudják venni, tehát nagyon nagy a túlterheltség. Gyűjtemények, kiadványok, tehát ennek az irodalma is megvan. Fejlődik ez a terület. Tehát én is úgy látom, és teljesen egyetértünk, hogy itt még nagyon sok tennivaló van.
Balog Zoltán elnök úr kérdezte, hogy hogyan döntenének az ombudsmanok. Jól látja, valóban nagyon sok átfedő terület van. Kállai úrral beszélgettünk: van egy olyan feljövőben levő óriási témakör, amely tekintetében a magyar társadalom sincs abban a helyzetben, hogy hosszú ideig elhanyagolhassa. Ez az, amit úgy hívnak, hogy környezetvédelmi igazságtalanságok. Nagyon sokszor azt lehet látni a világban, hogy a környezetszennyező tevékenységek azokra a területekre összpontosulnak, ahol olyan lakosság él, amely kevésbé tud védekezni, kevésbé tudják tudatosítani a problémát, és kevésbé tudják megmozgatni azokat az erőket, amelyekkel védekezni tudnának. Tehát ez egy átfedő terület, ahol akár közös állásfoglalásokra és vizsgálatokra is sor kerülhetne.
A környezetvédelmi információhoz való hozzáférés nagyon nagy témakör. Vannak általánosak - adatvédelmi törvény -, és vannak speciálisak a környezetvédelmi kódexben, illetőleg külön van egy kormányrendelet a környezetvédelmi információkhoz való hozzájutáshoz a megfelelő EU-szabály végrehajtása és az Aarhusi Egyezmény végrehajtása miatt. Tehát itt is nyilván közös álláspontok kialakítására lesz szükség, és még számtalan ilyen téma van. Nem hiszem, hogy ebből nagyon komoly fennakadás lehetne az ombudsmani hivatalban. Bár magam még nem dolgoztam ott, de hogy az ügyfelek hova fordulnak, azt gondolom, annak is egy jelentős osztó szerepe lehet.
Végül pedig az utolsó kérdés, hogy mennyi pluszjogosítványa lesz ennek az új ombudsmannak, elegendő, nem túl sok-e esetleg. Emiatt - azt hiszem, az önök dossziéjába belekerült - készítettem egy másfél oldalas táblázatot, amely nagyon szépen kimutatja, hogy az első oszlopban az általános ombudsman jogosultságai vannak, a másodikban pedig az új, a jövő nemzedékek ombudsmanjának a jogosultságai. Lehet látni, hogy nincs új a nap alatt igazán, csak hát, egy 15 évvel ezelőtt meghozott jogszabály megfogalmazásait ma már a jogalkotó máshogy teszi meg. Azt látjuk, hogy a legtöbb jogosultságnál nem igazán új jogosultságokról van szó, csak újonnan megfogalmazott jogosultságokról. A második oldal alján látunk hat-hét, talán nem is a leglényegesebbek közé tartozó jogosultságot, amelyek valóban újnak számítanak. Érdekes, hogy a helyiségekbe való belépés, adat- és felvilágosítás kérése az egyetlen olyan terület - erre jó érzékkel tapintott rá az elnök úr -, ahol az új ombudsman jogosultságai kevesebbek, mint az eddig meglévő általános ombudsmani jogosultságok. Itt egy ilyen kvázi kereshetőségi jog korlátozza, hogy csak a témában kutakodhat. Azt persze nagyon nehéz megállapítani, hogy mi környezetvédelmi téma, és mi nem. Majd biztos, hogy a joggyakorlat valamilyen megoldást kidolgoz erre a problémára. Köszönöm szépen a kérdéseket.
ELNÖK: köszönjük szépen a jelölt úr válaszait. Kérdezem, van-e még igény arra, hogy kérdést tegyenek fel? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, kérdezem, hogy ki az, aki alkalmasnak tartja a jelöltet a tisztség betöltésére. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Tíz igen szavazat. Ki az, aki ellene van? (Szavazás.) Senki nem jelentkezett. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc tartózkodó szavazat volt.
Megállapítom, hogy a bizottság 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett a jelölt urat alkalmasnak tartotta a tisztség betöltésére. (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.)
Alelnök asszony kért szót.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Urak! Az elnök úr imént elhangzott megjegyzésére szeretnék reagálni. Természetesen önök is ismerik, mindenki ismeri a parlamenti véleménynyilvánítás szabályait. A tartózkodás nem azt jelenti, hogy nemmel szavazunk. A tartózkodás ebben az esetben azt jelenti, hogy természetesen lesz álláspontunk a jelöltekkel kapcsolatban. Ez az álláspont lehet támogató is, de az illetékes szakbizottságokkal még - amelyeknek ebben a tárgykörben hasonlóképpen véleményt kell nyilvánítaniuk - további konzultációkat folytatunk. Egy dolgot viszont elmondhatok a jelölt uraknak: az MSZP-frakció aszerint fog szavazni, ahogy azt mondja. Tehát igazat fogunk önöknek mondani a szavazás előtt, amikor nyilatkozunk, nem úgy, mint az előző szavazási körben ez más frakciókkal megtörtént. Köszönöm szépen.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Mi úgy szavaztunk, ahogy mondtuk!
ELNÖK: Én is úgy emlékszem.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Az SZDSZ-re gondolunk!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Ez abból a szempontból, elnök úr, nem jön ki.
ELNÖK: Hát, ez egy érdekes dolog. Nem tudom, Péterfalvi Attilára gondol-e az alelnök asszony.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Nem.
ELNÖK: Az történt, hogy a bizottságban támogattuk mind a két jelöltet, aztán egyik sem kapta meg a többséget. Megadom a szót az alelnök asszonynak.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Az MSZP-frakció - bár méltatlan ez a vita - elmondta, hogy megosztott a kérdésben, és nem fog egységesen szavazni, ezek után pedig hadd ne folytassam tovább. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Persze, mindent meg lehet magyarázni. Én csak azt szeretném, hogy ha már igyekszünk, ahogy hangzott, a profiltisztítással, a bizottságban folyik egyfajta munka, ha a bizottságok nem teljesen feleslegesek - mert anélkül is meg lehetne kapni a honorárium kiegészítő részét -, akkor szerintem komolyan kellene venni legalább azt, ami a mi dolgunk, mármint azt, hogy a jelöltek alkalmasságáról valamilyen módon a nyilvánosság előtt is magunkat és egymást meggyőzzük. Az én megjegyzésem erre vonatkozott. Az természetes, hogy van egyfajta politikai szempont, a pártok frakcióiban vannak politikai szempontok is a döntésben. Remélem, Pettkó András képviselő úr megnyilatkozása - hogy allergiás az egyik jelölt - nem a politikai pártokra vonatkozott. (Derültség.) Bízunk benne, hogy ezt csak a parlagfűvel kapcsolatban mondta. Köszönjük szépen a megjelenést.
A 2. napirendi pont az "Egyebek" napirendi pont. Kérdezem, hogy van-e valakinek mondanivalója, kérdése, óhaja, sóhaja. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a jelölt uraknak köszönjük a részvételt. További minden jót kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 30 perc)
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezetők: Soós Ferenc és Vicai Erika