EMBCB-4/2008.
(EMBCB-84/2006-2010.)
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2008. február 19-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló(k)*
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4835. szám) (Soltész Miklós, dr. Semjén Zsolt, dr. Rubovszky György, dr. Latorcai János, dr. Lukács Tamás, dr. Salamon László, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Harrach Péter, dr. Hargitai János, dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, dr. Lanczendorfer Erzsébet, dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, dr. Nagy Kálmán, Nagy Andor, dr. Simicskó István és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)*
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások*
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) válaszai*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4899. szám) (Pettkó András és Hock Zoltán (MDF) képviselők önálló indítványa)*
Pettkó András (MDF) tájékoztatója*
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója*
Hozzászólások*
Pettkó András (MDF) válaszai*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a közpénzek átláthatóságáról szóló határozati javaslat (H/4859. szám) (Pettkó András és dr. Csapody Miklós (MDF) képviselők önálló indítványa)*
Pettkó András (MDF) tájékoztatója*
Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója*
Hozzászólások*
Pettkó András (MDF) válaszai*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a Máriapócsi kegyhelyről szóló határozati javaslat (H/4933. szám) (Dr. Simicskó István (KDNP) képviselő önálló indítványa)*
Dr. Simicskó István képviselő (KDNP) szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások*
Dr. Simicskó István (KDNP) válaszai*
Szavazás a tárgysorozatba-vételről*
A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés (J/4084. szám) (A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa) (Általános vita), valamint a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/5004. szám) (Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa)*
Winkfein Csaba országgyűlési képviselőnek (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnökének szóbeli kiegészítése*
A kormány álláspontjának ismertetése*
Kérdések észrevételek, megjegyzések*
Winkfein Csaba válaszai*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyebek*
1.Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
a) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4835. szám)
(Soltész Miklós, dr. Semjén Zsolt, dr. Rubovszky György, dr. Latorcai János, dr. Lukács Tamás, dr. Salamon László, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Harrach Péter, dr. Hargitai János, dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, dr. Lanczendorfer Erzsébet, dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, dr. Nagy Kálmán, Nagy Andor, dr. Simicskó István és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
b) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4899. szám)
(Pettkó András és Hock Zoltán (MDF) képviselők önálló indítványa)
c) A közpénzek átláthatóságáról szóló határozati javaslat (H/4859. szám)
(Pettkó András és dr. Csapody Miklós (MDF) képviselők önálló indítványa)
d) A Máriapócsi kegyhelyről szóló határozati javaslat (H/4933. szám)
(Dr. Simicskó István (KDNP) képviselő önálló indítványa)
2. a) A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés (J/4084. szám)
(A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
b) A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/5004. szám)
(Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa)
3.Egyebek
Elnököl: Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Balog Zoltán (Fidesz) Pettkó Andrásnak (MDF)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP) megérkezéséig
Godó Lajos (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Lénárt László (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP) távozása után
Nyakó István (MSZP) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Teleki Lászlónak (MSZP)
Farkas Flórián (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Simicskó István országgyűlési képviselő (Kereszténydemokrata Néppárt)
Winkfein Csaba országgyűlési képviselő (Magyar Szocialista Párt)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Kerékgyártó Gyöngyi tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Dévai Emese szakértő (Fidesz-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Tornóczky Gusztáv kommunikációs igazgató, sajtóreferens (Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége)
Orbán Zsolt ösztöndíjas
Bognár Katinka ösztöndíjas
Németh István
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 08 perc)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a mai bizottsági ülésünkön. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Balog Zoltánt Pettkó András, Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Godó Lajost Tóth Gyula, Nyakó Istvánt Szabóné Müller Timea, Gusztos Pétert Teleki László, Fazekas Sándort Ékes Ilona, Farkas Flóriánt Bíró Ildikó, Varga Józsefet pedig Szászfalvi László helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
1. napirendi pontunk döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/4835. számú törvényjavaslat, Soltész Miklós és képviselőtársai önálló indítványa. A benyújtó képviselők részéről Simicskó István képviselő úr van jelen, de ő egy másik napirendi ponthoz érkezett, valamint én magam. Szeretettel köszöntöm a kormány képviseletében megjelent Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes urat és Kerékgyártó Gyöngyi tanácsos asszonyt. Átadom a szót főosztályvezető-helyettes úrnak, aki a kormány álláspontját fogja ismertetni.
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
RÉZMOVITS ÁDÁM főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány nem ért egyet az önálló képviselői indítványban foglaltakkal. Ennek több oka van, amelyek közül csak a legfontosabbat emelem ki. Az indítványnak az a lényege, hogy valamennyi adózó kapjon értesítést arról, hogy az általa felajánlott 1 százalék eljutott-e a kedvezményezett részére.
Ez a javaslat ellentmond a mostani, elég régóta kialakult és jól működő gyakorlatnak, amelyik azt feltételezi - mégpedig jogosan, mivel a felajánlások nagy része el szokott jutni a kedvezményezettekhez -, hogy ezt a vélelmet adottságnak veheti a felajánló. Ezért csak arról történik intézkedés, jelenleg arról rendelkezik a törvényjavaslat, hogy ha ez mégsem történik meg, ha a rendelkező felajánlása valamilyen okból - akár a rendelkező érdekkörében történt hiba miatt, akár azért, mert a kedvezményezettről kiderül, hogy valamilyen feltételt mégse tudott teljesíteni - nem jut el a kedvezményezetthez. Ezekben az esetekben a rendelkező elég jól definiált módon értesítést kap. Ezt az értesítést minden olyan esetben megkapja, amikor a felajánlása nem jut el a kedvezményezetthez. Lényegében egy esetben nem tudják erről értesíteni, akkor, ha valamilyen ok miatt nem azonosítható, de ha az azonosíthatóság hiányzik, akkor arról sem lehetne értesíteni, hogy a felajánlása eljutott a kedvezményezetthez.
Ez tehát a legfontosabb oka annak, hogy ez jelenleg a törvény alapelve. Ahogy említettem, mivel a felajánlások döntő része hála istennek sikeresen eljut a kedvezményezettekhez, ezért nem is javasolható ebben változtatás.
Annyit érdemes még hozzátenni, hogy az az adózó, aki még mindemellett további biztosítékot akar, hogy ellenőrizze valamilyen módon, hogy eljutott-e a felajánlása a kedvezményezetthez, ezt megteheti, mivel azoknak a kedvezményezetteknek a listája, akik kaptak támogatást, december 31-ét, tehát a felajánlás évét követően elérhető az APEH honlapján. Tehát ha nem kapott értesítést, és ott megtalálja a kedvezményezett nevét, akkor még egy ilyen ellenőrzési lehetősége is van az adózónak.
A javaslattal kapcsolatban azt is jelezni kell, hogy ez értelemszerűen nem kevés pénzbe kerülő többletmunkát jelentene az APEH-nek, ami megkérdőjelezhető, mert nemrég, pár hónappal ezelőtt, az őszi ülésszakon döntött az Országgyűlés az 1 százalékos törvény, az 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról; éppen azért, hogy ez egy jobban működő rendszer legyen, többletfeladatokat határozott meg az APEH részére, többek között a köztartozás ellenőrzésével, az egységes határidőkkel és azzal kapcsolatban, hogy ha valami okból a felajánlott adó összege helyesbítésre kerül, akkor ez a többletadó is eljuthasson a kedvezményezettekhez. Ezek olyan többletfeladatok, ami természetesen nem kevés energiájába, erőfeszítésébe kerülne az APEH-nek is, hogy ezeknek megfeleljen, ezért nem tud a kormány egyetérteni azzal, hogy az APEH még további, igen jelentős anyagi forrásokkal járó többletfeladatokat kapjon.
Egy dolog van még, amit szeretnék megemlíteni: az az 5 hónapos határidő, ami a javaslatban benne van, hogy az adóbevallás benyújtását követő 5 hónapon belül kellene a rendelkezőt értesíteni arról, hogy sikeres volt a rendelkezése, eljutott a kedvezményezetthez. Azt is szeretném jelezni, hogy az 1 százalékos törvényben szereplő határidőkkel - például a december 15-ei határidővel, ameddig a kedvezményezett részére a kiutalást el kell végezni - ez az 5 hónapos határidő nincs összhangban, mivel május 20-ától számítva október 20-ai értesítést tenne lehetővé, tehát e miatt az eljárási szabály miatt sem tudjuk támogatni a képviselői indítványt.
Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat illeti a szó, ha kérdésük, észrevételük van. Pettkó András képviselő úr, tessék parancsolni!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én azt gondolom, hogy először az előterjesztőnek kellett volna szót adni. Elnök úr munkáját nem szeretném kritizálni, ezt csak azért észrevételezem, mert kíváncsi lettem volna, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt miért adta be ezt a módosító javaslatot. Hiszen néhány hónappal ezelőtt a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának is volt egy hasonló törvénymódosítási csomagja, ami jelen pillanatban tárgysorozatban van itt a bizottságnál, tehát a napirendre vételéről még nem döntöttünk, és abban van egy megoldási javaslatunk, ami egy kicsit különbözik a KDNP-jétől. Az érveket majd annál a napirendi pontnál szeretném elmondani, hogy miben különbözik a két konstrukció egymástól.
Egy biztos: a Kereszténydemokrata Néppártnak azt az elképzelését, hogy az adózó állampolgárok valamilyen formában visszajelzést kapjanak arról, hogy a felajánlott 1 százalékuk megérkezett, én támogatandó dolognak tartom és a Pénzügyminisztérium állításával szemben azt állítom, hogy nem kerülne hatalmas nagyságrendű pénzbe. Az MDF technikai megvalósítási javaslatát majd a következő napirendi pontnál elmondom, mert én az APEH-hal folytattam ebben a témában párbeszédet; tudom, hogy a Pénzügyminisztérium mindent fiskális oldalról néz.
Ha már az előterjesztő elmondta az 1 százalékos törvénynek a ragyogó megváltoztatását, én azt gondolom, hogy mi a civil szervezetek bizottságában ülünk, és itt van például ez a ragyogó törvény, amit a kormánykoalíció elfogadott - az 1 százalékos törvény módosításáról van szó -, mellyel eltörölték azt, ami a régi törvényben volt, tehát ha van köztartozása egy egyesületnek, akkor a mostani szabályok szerint nem kaphatja meg az 1 százalékos felajánlást. Nem is értettem akkor a kormánynak ezt a logikáját, mert ha a régi rendszerben volt egy civil egyesületnek mondjuk 13 ezer forint köztartozása, az 1 százalékos felajánlás pedig 26 ezer forint volt, akkor az állami hatóság a 13 ezer forintot levonta a 26 ezer forintból, és ennek az lett a következménye, hogy 13 ezer forintot tudott kapni a civil egyesület. Jelenleg, ha van valami tartozása, akkor nem jogosult az 1 százalék felajánlására, magyarul az állam is rosszabbul jár, meg mindenki rosszul jár, de a kormánykoalíció ezt a módosítást áterőltette a parlamenten a Pénzügyminisztérium javaslatára. Tehát, hogy mi mennyire civil, hogy mi mennyire jó, hogy mennyire fiskális szemléletű, vagy hogy mit lehet elérni, afelől, most már öt éve vagyok országgyűlési képviselő, de erős kétségeim vannak sok tekintetben.
Itt teszek egy pontot, és majd a következő napirendi pontnál elmondom az MDF észrevételeit. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András kérdésére két válaszom van. Az egyik: azért lett benyújtva ez a törvényjavaslat, mert a célok tekintetében egyetértünk. A másik: az a különbség, amire Pettkó András majd nyilván utalni fog, a mi javaslatunkban és az önök javaslatában is megtalálható. Egyébiránt tartalmilag teljesen egyetértek a Pettkó képviselő úr által kifejtettekkel. Mi is erre szeretnénk választ kapni a Pénzügyminisztérium képviselőjétől.
Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megadom a szót főosztályvezető-helyettes úrnak, hogy szíveskedjék reflektálni az elhangzottakra.
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) válaszai
RÉZMOVITS ÁDÁM főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő annak idején azért kezdeményezte, hogy csak az a szervezet kaphasson rendelkező nyilatkozatok alapján támogatást, amelynek nincs köztartozása, mert egy ezzel ellenkező megközelítés - amely azt is megengedte volna, hogy a köztartozással rendelkező szervezet is kaphasson támogatást - azoknak a szervezeteknek lett volna hátrányos, amelyek rendesen teljesítik a köztartozás-fizetési kötelezettségüket.
Egyébként annak, aki 1 százalékos felajánlásokat szeretne fogadni és vélelmezi, hogy 1 százalékos felajánlásokhoz jut, megvan a lehetősége arra, hogy a köztartozását rendezze. Az elfogadott törvény pontosan rögzíti, hogy a köztartozás-mentességnek egy adott időpillanatban, a felajánlási év augusztus 31-én kell fennállnia. Aki a rendelkezés előtt nem minden esetben tudta - abba most ne menjünk bele, hogy kinek a hibájából - befizetni a közteher-viselési kötelezettségét, annak is van lehetősége, hogy az adott időpillanatig a köztartozását rendezze - amiről megkapja az igazolást -, és akkor fogadhatja az 1 százalékos felajánlásokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Az irodámban felejtettem egy táblázatot, majd szólok a munkatársaimnak, hogy hozzák utánam.
Én minden logikát megértek, de a kormány erre vonatkozó logikáját nem értem meg. Biztos, hogy hiba volt megváltoztatni az 1 százalékos törvényt; ez persze nem ehhez a napirendi ponthoz tartozik, ezért ne is beszéljünk róla. Ha a régi rendszerben a kedvezményezettnek volt 8 ezer forint köztartozása és 20 ezer forint volt a felajánlás, akkor a 8 ezer forint bejött a kasszába, ilyenformán a kassza is jól járt, meg a civil egyesület is. Nem értem a Pénzügyminisztérium logikáját, hogy ezt miért változtatták meg, hiszen ez mindenkinek jó megoldás volt.
ELNÖK: Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Ki ért egyet a törvénymódosítási kezdeményezés tárgysorozatba-vételével? (8) Ki nem ért vele egyet? (10) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság nem ért egyet a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételével.
2. napirendi pontunk a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/4899. számon előterjesztett törvényjavaslat, Pettkó András és Hock Zoltán képviselők önálló indítványa. Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének.
Pettkó András (MDF) tájékoztatója
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Demokrata Fórum képviselői az előző év márciusában gondolták úgy, hogy az 1 százalékos törvényt módosítani szükséges, ezért Hock Zoltán képviselőtársammal egy hatpontos módosítási csomagot nyújtottunk be. Ezt a csomagot az Országgyűlés tárgysorozatba vette. A hat pontból négyet a kormány által áprilisban benyújtott 1 százalékos törvénymódosítási csomag átemelt, igaz, egy kicsit más formában, ezért a mi tárgysorozatban lévő törvényjavaslatunknak csak két pontját szeretnénk fenntartani, s most ezt szeretném a bizottság előtt röviden ismertetni.
Úgy gondoljuk - s az APEH illetékeseivel többször beszéltem erről a kérdésről -, hogy nem okozna jelentős többletköltséget, ha nem a Kereszténydemokrata Néppárt által elképzelt módon történne a visszajelzés, hanem úgy, ahogy mi gondoljuk. Az APEH azoknak, akik nem elektronikusan vallanak be, minden évben elküldi azt a bizonyos barna csomagot. Ez egy névre szóló csomag. Amikor ezeket az APEH-nál névre szólóan borítékolják, bele lehetne tenni egy olyan visszajelző mondatot, hogy tisztelt adózó állampolgár, az ön felajánlott 1 százalékai megérkeztek.
Miért volna ez jó? Két dolog miatt is. Egyrészt azért, mert az állampolgár akkor foglalkozik a felajánlás kérdésével, amikor a következő évi adóbevallását kitölti, és ha számára érkezik egy visszajelzés, hogy megérkezett a tavaly felajánlott 1 százaléka, akkor sokkal szívesebben adózik. Ez nem jár plusz postaköltséggel - míg a KDNP javaslatában javasolt módszer igen -, hiszen az APEH mindenkinek megküldi ezt a csomagot. Aki meg elektronikusan tesz adóbevallást, annak elektronikusan történne a visszajelzés. Azt nem állítom, hogy az államnak ez semmibe sem kerül, de az állam feladata az 1 százalékos akciót támogatni, és az APEH-nál ezen a módon lehetőség volna arra, hogy minden adózó állampolgár, akinek volt 1 százalékos felajánlása, értesüljön arról, hogy a felajánlása megérkezett. Mivel a kormány annak idején ezekre a szakaszokra nem nyitotta meg az 1 százalékos törvényt, erről akkor nem lehetett vitatkozni.
A Hock Zoltán képviselőtársammal együtt benyújtott másik módosító javaslatunkról egy kicsit bővebben szeretnék beszélni. Az egyesülési törvény 1989-ben biztosította Magyarországon a civil egyesületek és alapítványok megalapítását, aztán jött 1996-ban az 1 százalékos törvény, majd 2003-ban a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény. Ezek a törvények biztosítják, hogy bárki is kormányoz az országban, a civil társadalom a mindenkori hatalomtól minél jobban független tudjon maradni. A Magyar Demokrata Fórum szerint eljött annak a pillanata, amikor még egy segítséget kell biztosítani a civilek számára. Hál' istennek Magyarországon vannak olyan civil egyesületek és alapítványok, amelyek főleg európai uniós pályázatokon nyernek el különböző támogatásokat 500 ezer, 1-2 millió vagy akár 5 millió forintos nagyságrendben is.
Ezeknek a civil egyesületeknek és alapítványoknak a túlnyomó többsége azzal a problémával találja magát szemben, hogy ezen pályázatok jelentős része utófinanszírozású pályázat vagy keresztfinanszírozású pályázat. Ez az úgynevezett civil bank - amit Lengyelországban három köztisztviselő működtet - a mi számításaink szerint másfél milliárd forintból elindítható, fölállítható volna.
Erről tartottunk egy ötpárti egyeztetést, amelyen mindegyik parlamenti frakció képviseltette magát, és ott mind az öt parlamenti frakció azt mondta, hogy igen, tudják, érzékelik ezt a problémát, hogy hál' istennek már vannak olyan civilek, akiknek nem az a problémájuk, hogy van-e számlaszámuk, vagy van-e könyvelésük, vagy van-e adószámuk, hanem az a problémájuk, hogy nyernek pénzt és hogyan tudják a megnyert pályázatukat megfinanszírozni. Ezért mi azt gondoljuk, hogy egy úgynevezett civil bankot kellene létrehozni. Ennek a civil banknak a megvalósításához pedig mi azt a javaslatot tesszük, hogy három éven keresztül a fölajánlott, de révbe nem ért 1 százalékokat juttassuk el a Nemzeti Civil Alapprogramhoz, és a Nemzeti Civil Alapprogramon belül jöjjön létre egy olyan kuratórium, ami a mi számításaink szerint körülbelül 4 százalékos rövid távú hitelt tudna biztosítani 3-6-9 hónapra a civil szervezetek számára a megnyert pályázatok előfinanszírozására. Ez az alap körülbelül három év alatt feltölthető.
A Pénzügyminisztérium képviselőjének szeretném mondani, hogy annak idején, még néhány évvel ezelőtt ezt a pénzt az Országgyűlés akkor még volt Társadalmi szervezetek bizottsága osztotta el, legutoljára a hajléktalanok számára osztottunk el 67 millió forintot. Most ezeknek a föl nem ajánlott és bennragadt pénzeknek a nagyságrendje - mindenkinek el fogom küldeni ezt a táblázatot, mert sajnos elfelejtettem lehozni, és azóta egyfolytában beszélek, nem tudtam lehozatni; direkt kértem az APEH-tól egy kimutatást, és ebben az is benne van, hogy hány elektronikus bevallás kapcsán van ilyen, tehát egy nagyon nagyszerű táblázat jött létre - körülbelül 375 millió forint. Ez azt jelenti, hogy három év alatt ezt az 1-1,5 milliárd forintos alapot föl lehetne tölteni.
Felmerül a kérdés, hogy visszafizeti-e mindenki a pénzt. Igen, mi abban reménykedünk, hogy visszafizeti mindenki a pénzt, de arra is számítottunk, hogy 4 százalékos hitel mellett körülbelül hat-nyolc hónap alatt a rendszer önfenntartóvá válik, és azokat a veszteségeket, amik abból fognak keletkezni, hogy mégis csak lesz egy-két civil egyesület, aki nem fizeti vissza a rövid távú hitelt, finanszírozza. Tehát a Hock Zoltán képviselőtársammal közösen beadott módosítási javaslatunk ennek az úgynevezett civil banknak a kérdését és a civil szervezetek rövid távú hitelezését a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül próbálja megoldani és kezelni.
A másik pedig az, hogy minden évben az adóbevallásnál érkezne vissza az állampolgárok számára a visszajelzés. Ezt mi úgy oldottuk meg, hogy ha a kérelem teljesített, arról az adóhatóság a rendelkező évet követő évet követő évben kiküldött adóbevallási csomagban - amit mindenki kap -, elektronikus adóbevallás esetén elektronikusan értesíti az adózót. Tehát így szól a mi törvénymódosítási javaslatunk, és kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák. Természetesen amennyiben támogatják ennek a törvényjavaslatnak a tárgysorozatba-vételét, akkor a másikat vissza fogjuk vonni, hiszen az akkor okafogyottá válik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadnám a szót a kormány képviselőjének, hogy szíveskedjék a kormány álláspontját ismertetni, utána pedig megnyitom a vitát. Tessék parancsolni!
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
RÉZMOVITS ÁDÁM főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A javaslattal kapcsolatos álláspontunk a következő. A kormány álláspontjának ismertetésekor nem térnék most ki arra, amit már az előbbiekben is ismertettem, hogy bizonyos átfedések vannak és a kormány álláspontja is bizonyos mértékben összhangban van azokkal, hogy megítélésünk szerint az eredményes kiutalásokról nem indokolt tájékoztatás, mert a nem sikeresekről már történik, csak azokra térnék ki néhány szóban, egyben reagálva az előterjesztő által elmondottakra, amelyek új elemek ezekben a javaslatokban.
A javaslat lényege, hogy a költségmegtakarítást célzóan azt tartalmazza, hogy ez a kiértesítés egyfelől a rendelkező évet követő évben kiküldött adócsomagban történjen meg, másfelől elektronikus bevallás esetén egy ugyanilyen elektronikus visszaigazolás történjen. Azért nem ért egyet a kormány a javaslattal, mert ez nem megfelelő megoldás megítélésünk szerint arra, hogy egy teljes körű eredményességi visszaigazolást jelentsen. Miért nem jelentene ez teljes körű visszaigazolást? Adócsomagot, amit elég sokan kapnak, nem kap minden adózó személy, nem kap minden olyan személy, aki az előző évben valamilyen formában személyi jövedelemadó-bevallást nyújtott be, hanem csak az önadózók kapnak. Akik az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségüket munkáltatói vagy adóhatósági adómegállapítás útján teljesítik, azok nem kapnak adócsomagot, tehát csak úgy lenne lehetséges az ő értesítésük, ha ők is kapnának adócsomagot. Ez a kör, tehát a munkáltatói és az adóhatósági adómegállapítás útján teljesítők mintegy 1 millió személy, és ők a rendelkezésre álló adatok szerint jellemzően rendelkeznek is, tehát élnek a törvényben biztosított jogukkal, hogy az 1 százalékos felajánlásról rendelkezzenek. Ez az egyik dolog.
A másik: valóban jó, megfontolásra méltó ötletnek látszik az elektronikus bevallású körnek a visszaigazolás, annál is inkább, mivel alapvető érdek és a kormány politikájának is alapvető jellemzője, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek minél teljesebb kihasználását. Itt egy olyan gyakorlati probléma van, hogy jelenleg akik elektronikus bevallást teljesítenek, azok nem feltétlenül saját maguk teljesítik, hanem a megbízottjuk útján, tehát a könyvelőjük, pénzügyi szakemberük tölti ki, illetve teljesíti helyettük az elektronikus adóbevallást, és akkor ők kapnának visszajelzést, értesítést ennek eredményességéről. Tekintettel arra, hogy az 1 százalékos felajánlás megtörtént, illetve hogy hova megy, melyik kedvezményezett részére, ez egy igen-igen minősített adat, ilyen módon nem lenne szerencsés, ha nem az érintett felajánlóhoz jutna a visszajelzés. Tulajdonképpen ez a kiértesítéssel kapcsolatos eltérés az, ami miatt ezt a javaslatot sem tudja a kormány támogatni.
A másik javaslat - ami a civil bank gondolatkörének egy bizonyos fokig módosított változata - lényege az, hogy azok a felajánlások, amik valamilyen okból mégsem érnek célba, a Nemzeti Civil Alapprogramhoz kerüljenek, és az visszatérítendő támogatásban részesítse őket egyfajta rövid távú hitellel. Azzal kapcsolatban, hogy pont ez a forrás jusson el a Nemzeti Civil Alapprogramhoz - amellett természetesen, hogy jelezzük, ennek egy többletköltség-kihatása lenne -, az a véleményünk, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram egy elég markáns, elég jelentős költségvetési forráshoz jut, és gyakorlatilag új költségvetési forrás bevonását nem tartjuk indokoltnak a Nemzeti Civil Alapprogram részére. Tehát ez lenne az egyik ok, ez egy új költségvetési forrást jelentene, ami jelenleg nem jut el és ezek után eljutna a Nemzeti Civil Alapprogramhoz.
Emellett az is átgondolandó, hogy mi a Nemzeti Civil Alapprogram célja, hogy ez a törvényjavaslat milyen típusú támogatásra szánná ezt az összeget, illetve hogy mi az 1 százalékos törvény célja. Az 1 százalékos törvény, de különösen a most módosított törvény bár elég szűk, de jól körülhatárolt keretek között lehetővé teszi azt is, hogy működési célra, a szervezetek fenntartására kerüljön felhasználásra a felajánlott összeg. Az 1 százalékos törvény alapvető célja azoknak a közcéloknak a támogatása, amikre a felajánlás történik. Az, hogy a javaslat a szervezetek likviditási problémáira, az össze nem függő működési problémák rendezésére fordítaná ezt az összeget, megítélésünk szerint nincs összhangban az 1 százalékos törvény eredeti céljával. Ez olyan felhasználást javasol az NCA keretében, ami ellentétes a felajánlás eredeti céljával. A kormány ezek miatt nem tudja támogatni a törvénymódosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Donáth László képviselő úrnak adom meg a szót.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Minden tiszteletem Pettkó Andrásé, nemcsak szeretem őt, hanem egyenesen leborulok a nagysága előtt. Amikor tizenkét-tizenhárom évvel ezelőtt Bauer Tamással elkezdtünk gondolkodni az 1 százalékos felajánlásokon, nem merült fel bennünk, hogy ilyen finomságokra is oda kell figyelni. Jóllehet azért adom meg a kóvedet vagy a reverenciát - kinek hogy tetszik - Pettkó András képviselő úrnak, mert az, amiről beszél, rettenetesen fontos kérdés. Legalább ketten vagyunk a teremben gyakorló lelkészek, akik tudják, ha egy öreg néni vagy egy gyerek 50 forintot ad, azt a szószéki kihirdetésen meg kell köszönni. Ha valaki 5 milliót ad, azt nem annyira fontos. Az a lelkész, ami semmibe veszi a kisember adakozó kedvét, azt a készséget, hogy szolidaritását szerény lehetőségei szerint kifejezze közössége bármely tagjával és azzal az intézménnyel, amelyhez tartozik, sokat nem ér és méltatlanná válik arra, hogy bárki támogassa őt akár 5 forinttal, akár 5 millióval. Tehát Pettkó Andrásnak igaza van. Ennyi jót tudok a javaslatról mondani.
Sajnos se az ő, se a minisztérium jeles képviselőjének az előadásából sem pró, sem kontra nem értettem meg, hogy ez a rendkívül fontos elem miért maradt ki és hogyan lehetne pótolni, de azt sem, hogy miniszteriális vagy kormányzati szinten kinek mi a gondja vele. Ha lenne adatvédelmi ombudsmanunk (Ékes Ilona: Meg kellett volna szavazni!) - az ombudsmanjelölésnek megvan az útja-módja és akkor meg lesz választva. S amíg Majtényi László él, addig ebben az országban más nem méltó arra, hogy ezt a tisztséget betöltse. Ez az én szerény véleményem. De most maradjunk Pettkó András javaslatánál -, akkor megkérdezném tőle, szenzitív adat-e a visszajelzés, a visszaigazolás arról, hogy valamely szervezet támogatást kapott. Ezzel a problémával annak idején már foglalkoztunk. Senkire nem tartozik, hogy én mint ágostai hitvallású magyar evangélikus lelkész az egyháznak adható 1 százalékomat az evangélikus egyháznak adom vagy a református egyháznak, esetleg a római katolikus egyháznak, netán a Krisna-tudatúaknak, mert a felekezethez való tartozás szenzitív adat. Itt tehát probléma van. Ha valaki a Csillaghegyei Evangélikus Gyülekezet és Templomépítő Alapítvány részére ajánlja fel az adományát, abban meghúzódik a felekezethez való tartozás direkt-indirekt megvallása vagy a támogatás általi szolidaritásvállalás, de az is szenzitív adat.
Ennél azonban még problematikusabb a dolog. Drága Pettkó András, mit tetszik gondolni, mibe kerül az APEH-nek egy elektronikus fityfirittyet küldeni arról, hogy a felajánlás célba ért? Egy gombnyomás. Én nem bízom az APEH-ben, sőt az Atya Úristenen kívül senkiben sem bízom, se a Fideszben, se az SZDSZ-ben, se az MSZP-ben, senkiben. És örülnék, ha Bölcskei Gusztáv nem írogatna ilyen leveleket nekem; már benne sem bízom, mert méltatlanná teszi magát arra, hogy a bizalmammal kitüntessem. De visszatérek a dolog lényegéhez: nekem nem az a fontos - ezért nem tudtam mit kezdeni a Pénzügyminisztérium kiváló képviselőjének az előadásával sem -, hogy arról kapjak visszaigazolást, mint megajándékozott, hogy X. Y. polgártárs ennyit és ennyit ajánlott fel. Az összeg mennyiségéről egyébként megkapom az értesítést. De az sem tartozik ide, hogy kik a felajánlók név, cím, személyi szám szerint, és azt sem tartom megoldhatónak vagy tisztességesen ellenőrizhetőnek, hogy az adója 1 százalékát felajánló adakozó kapja meg a visszajelzést. Sokkal inkább egy olyan szisztémára lenne szükség - megpróbálok az ön konzseniális javaslatáról térben és időben egyszerre gondolkodni -, amely sem nem az adakozó, sem nem az adományozott - hiszen a szenzitivitásra vigyázni kell -, hanem egy, az APEH-től is független szervezet lehetne.
Már csak egyetlen kérdésem marad. Vajon egy ilyen létrehozatala nem lenne-e drágább, mint az egész 1 százalékos felajánlás. Ez az a probléma, ami miatt annak idején Bauer Tamással ezt a részletet letakartuk, és azóta szégyenkezem amiatt, hogy azt, amit minden vasárnap a templomban boldogan és helyesen cselekszem, országos szinten megoldhatatlannak látom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, visszaadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Ahogy visszaérek az irodámba, el fogom küldeni a bizottság titkárságára, valamint képviselőtársaim részére azt a táblázatot, amely pontosan tartalmazza, hogy Magyarországon hány ember vall be papíralapon és hány vall be elektronikusan adót.
Megváltoztattuk az adózás rendjét, eltöröltük, hogy a munkahelyek készítsék az állampolgárok számára az adóbevallást. Ennek következtében megduplázódott vagy megtriplázódott azok száma, akik maguk készítik az adóbevallásukat. Mivel a munkahelyeknek pénzbe kerül, nem készítik el az adóbevallásokat. Az elmúlt két-három évben megtízszereződött azok száma, akik elektronikusan készítik el az adóbevallásukat, s ez csak egyre nőni fog.
Mi úgy gondoljuk - erre végeztünk számításokat és erről beszéltünk az APEH illetékes osztályával, amely ezzel a témával foglalkozik -, hogy abba a borítékba, amit az adózó állampolgár megkap, be kellene tenni egy olyan szöveget, hogy tisztelt adózó állampolgár, az ön felajánlása megérkezett. Azt nem kell jelezni, hogy melyik címre, mert az állampolgár pontosan tudja, hogy az előző évben kinek ajánlotta fel az 1 százalékát. Ez pedig adatvédelmi kérdéseket nem érint. 50 - 51 fzs (Pettkó András) Tehát ez a mi javaslatunk. Ez annyiba kerülne, hogy amikor az APEH-nál borítékolják a papírokat, akkor még egy papírt be kell húzni, tehát a papír költségébe kerülne.
Az elektronikus bevallás kapcsán pedig ma már, a XXI. század technikája, az informatika nagyon egyszerű, tehát akik bevallanak, azoknak simán vissza tudnak jelezni. Amit a kormány képviselője mondott, hiába készíti el nekem a könyvelő az adóbevallásomat, a saját magam kulcsán keresztül tudom csak beadni, nem a könyvelőm küldi be. (Rézmovits Ádám: A könyvelő.) Hát jó, ha én olyan vagyok, hogy a könyvelőm javára lemondok a kulcsom használatáról, és egy csomó mindent tud, akkor ez egy állampolgári hiba, de a kulcsomon keresztül az érintkezés az ügyfélkapun át énrajtam múlik, tehát az állampolgáron múlik, ha az állampolgár a jogszabályokat betartja. Márpedig egy országgyűlési képviselő csak az adott törvényekben és az adott jogszabályokban tud gondolkodni. Tehát a mi javaslatunk - és ezzel be is fejezem - nem lenne költséges megoldás.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem eljutottunk addig a különleges pillanatig, hogy szavazhatunk; mindenki elmondhatta az álláspontját, véleményét erről a jeles javaslatról. Tehát tisztelettel azt kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e Pettkó András és Hock Zoltán képviselőtársaink önálló indítványát a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló, T/4899. számon előterjesztett javaslat tárgysorozatba-vételét. Aki ezt támogatja, az kérem, kézfeltartással szíveskedjen jelezni. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta ennek a javaslatnak a tárgysorozatba-vételét. Köszönöm szépen.
Soron következik az 1. napirendi pont harmadik része, a közpénzek átláthatóságáról szóló, H/4859. számon előterjesztett határozati javaslat, Pettkó András és Csapody Miklós MDF-es képviselők önálló indítványa; ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a tárgysorozatba-vételéről kellene határoznia a bizottságnak, illetve kialakítanunk az álláspontunkat. Pettkó András képviselő úr jelen van az előterjesztő képviseletében, és tisztelettel köszöntöm Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről.
Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak az előterjesztő képviselője nevében, akitől egy rövid összefoglalást kérünk. Tessék parancsolni, képviselő úr!
Pettkó András (MDF) tájékoztatója
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem szeretnék visszaélni az idejükkel. Néhány hónappal ezelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr az Országház falai között jelentett be egy hétpontos intézkedési csomagot. Ebből a hét pontból az egyik a közpénzek átláthatóságáról szól; egy feles törvényről van szó. Akkor, már a parlamenti vitában is fölmerült a Magyar Demokrata Fórumnak az a kétpontos javaslata, amire most egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtottunk be, hiszen akkor az ötpárti egyeztetéseken hiába értettünk egyet a felsorolt két pont rendezésével, sajnos egy technikai hiba folytán mégsem került a Ház elé ezeknek a megszavazása. Azt mondták, hogy a benyújtott módosítás túlterjeszkedik az elképzelt törvényjavaslaton, pedig hát, tisztelt képviselőtársaim, közpénzekről beszélünk. Közpénzekről beszélünk akkor is, amikor Magyarországon 75-80 ezer között van a civil egyesületek és alapítványok száma - ezt egyébként az MSZP sajtótájékoztatójából is tudhatja mindenki, aki rákeres a hírkereső portálokon -, amelyek be vannak jegyezve. Azt is tudjuk, hogy a KSH-hoz éves szinten 45 ezer egynéhányszáz egyesület és alapítvány küldi el évente a különböző fajta statisztikai adatokat. Valamint azt is tudjuk, hogy az APEH-nál adószámmal körülbelül 40 ezer civil egyesület és alapítvány rendelkezik. A kettő közötti különbség körülbelül 30 ezer. Ez a 30 ezer civil egyesület és alapítvány, amit én úgy szoktam megfogalmazni, hogy Magyarországon a civil egyesületek és alapítványok egyharmada jól működik, a másik egyharmada csak vegetál, a harmadik egyharmad meg tulajdonképpen 1989 óta, amióta van lehetőségük megalakulni, már megszűnt, nem működik.
Mindannyian tudjuk, hogy nagyon nehéz Magyarországon ma egy egyesületet vagy alapítványt megszüntetni, hiszen vagy csak az alapítók szüntethetik meg, vagy össze kell jönni a legmagasabb döntéshozó testületnek, de nagyon sok olyan egyesület és alapítvány van, amelyik már teljes mértékben kiürült, egy-két ember "birtokolja" a számlaszámot. Úgy gondolom, ezek az egyesületek és alapítványok is a közpénzek tekintetében különböző fajta visszaélésekre adhatnak okot. Ezért ezeknek az egyesületeknek és alapítványoknak, amelyek már nem működnek, ugyanúgy, ahogy a cégek esetében már egyszer megtettük, egy tabula rasát kellene csinálni, aminek az lenne a következménye - ez volt a mi konkrét javaslatunk, amit annak idején nem fogadtak el -, hogy mondjuk két éven belül a bírósághoz be kellene nyújtaniuk a legfőbb döntéshozó szervüknek, a közgyűlésnek vagy taggyűlésnek a jegyzőkönyvét.
Akkoriban ezt a gondolkodásmódot mind az öt parlamenti párt elfogadta, viszont nem tudott átmenni a módosítási javaslatunk. Ezért nyújtottunk be egy országgyűlési határozati javaslatot, miszerint a kormány dolgozza ki 60 napon belül ennek a problémának a kezelését. Persze rugalmasak vagyunk, ha úgy fogadja el a kormánykoalíció, hogy 90 nap vagy 120 nap, ez már tényleg részletkérdés, hogy hány napon belül nyújtsa be a kormány. A mindenkori kormányt azért választják meg, hogy kormányozzon, és a meglévő problémákra a mindenkori kormánynak meg kell találni a legjobb megoldásokat. Azt gondolom, mindenki egyetért ezzel a problémával, erre meg kell találni a megoldást.
A másik ugyanilyen probléma az - ami a politikai ifjúsági szervezetek problémája -, hogy ha ma valamelyikünk elmegy a bíróságra és tíz fiatal megalakít egy politikai ifjúsági szervezetet, akkor a bejegyzési rubrikában nincs olyan, hogy politikai ifjúsági szervezet. Ezt az 1989-es törvénynek egy mellékletében szabályozzák. Tulajdonképpen egy rendeletmódosítással el lehetne érni azt, hogy legyen politikai ifjúsági kategória, és aki a politikai ifjúsági kategóriát ikszeli be, amikor megalakítja a maga politikai ifjúsági szervezetét, az a politikai ifjúsági szervezet az MDF álláspontja és véleménye szerint nem pályázhatna semmifajta közpénzre. Ez a mi javaslatunk.
Emellett természetesen meg kell teremteni a politikai ifjúsági szervezetek - akár benn vannak a parlamentben, akár nincsenek benn - törvényes és legális támogatási feltételrendszerét, hiszen minden országnak és minden nemzetnek szüksége van arra, hogy újabb és újabb politikus generációk nőjenek ki, ez pedig a politikai ifjúsági szervezetekben történik meg. Akár Németországban a CDU ifjúsági szervezetét, akár bármelyik más politikai családot nézzük, a konzervatívoknak is, a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak is van ilyen szervezete. Mi azt gondoltuk, a legjobb megoldás az, ha egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtunk be, és a kormány erre a két problémára, de legfőképp az első problémára megtalálja a megoldást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadom a szót a kormány képviselőjének, Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes úrnak, szíveskedjék a kormány álláspontját rögzíteni. Tessék parancsolni!
Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. KOVÁCS FERENC főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A kormány a határozati javaslatot nem támogatja, alapvetően azért, mert annak 1. pontja nagy valószínűséggel alkotmányosan nem valósítható meg, a 2. pontja pedig ilyen módon nem, illetőleg más megoldást tart erre alkalmasnak.
Az 1. pont ugyanis azt mondja, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy teremtse meg a nem működő társadalmi szervezetek megszüntetése egyszerűsítésének feltételeit és e jogszabályváltozás keretében a cégek mintájára dolgozza ki a szervezetek egyszeri kiszűrésének módját.
A nem működő társadalmi szervezetek megszüntetésének kérdését az egyesülési jogról szóló törvény szabályozza - ez kétharmados törvény -, alapvetően azért, mert a társadalmi szervezet megszüntetése az egyesülési jog, mint alapvető jog lényegi kérdései közé tartozik. Az egyesülési jogról szóló törvény azt mondja, hogy a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. Ennek a rendelkezésnek minden további egyszerűsítése az alapjogot érintő garanciák gyengítését, vagyis az alapjog további korlátozását jelenti. Az alapjog korlátozása pedig az Alkotmánybíróság által kidolgozott alapjogi teszt alapján akkor valósítható meg alkotmányosan, ha más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében az elkerülhetetlen, de ilyen esetben is csak arányosan lehet korlátozni a alapjogot.
Jelen esetben a változtatásra okot adó cél, a közpénzek átláthatósága nem igényli az alapjog további korlátozását, mert az egész kérdéskör a támogatási feltételrendszerek között szabályozható. Ehhez tehát nem kell magát az alapjogot korlátozni. Egyébként nem valószínű, hogy az említett 70-75 ezer vagy 45 ezer szervezet mindegyike kap támogatást. Ilyen értelemben a jognak olyan okból való korlátozása is megtörténne, amit a cél nem indokol. A miatt a cél miatt, amiért ez a javaslat született, nem szükséges a megszüntetés. (Pettkó András: Mi erről az Alkotmánybíróság véleménye.) Attól tartok, hogy az Alkotmánybíróság nem méltányolná, különösen azért, mert a támogatási szabályok körében ez megoldható.
A másik kérdés: a politikai ifjúsági tevékenységi kör mint új társadalmi szervezeti tevékenységi forma bevezetése. A kormány e tekintetben a pártfinanszírozással kapcsolatos törvénymódosításban foglaltakkal ért egyet, de az egy egész rendszer keretei között történne, aminek az a lényege, hogy a párttal együttműködési szerződést kötő társadalmi szervezet állami támogatást kapna. Ennek elfogadása esetén a támogatási szabály azt mondaná ki, hogy olyan társadalmi szervezet nem kaphat ilyen támogatást, amely a párttörvény alapján támogatásban részesül. Ezen túlmenően pedig önmagában is elég nehéz lenne megfogalmazni, hogy mit jelent a politikai ifjúsági tevékenységi kör. Ilyen értelemben az a megoldás inkább támogatható a kormány részéről, amely a pártfinanszírozás kereteiben oldaná meg ezt a kérdést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat illeti a szó. Szabóné Müller Timea képviselő asszony!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Az MSZP frakciója ennek a problémának az ilyetén való felvetésével nem ért egyet és a képviselő úr által felvázolt megoldást nem találja jónak, ezért mi tartózkodni fogunk a tárgysorozatba-vételt illetően.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, Pettkó András képviselő úrnak adom meg a szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Itt kétféle gondolkodás viaskodik egymással. Én 1986 óta politizálok, 1989-től képviselővé választásomig foglalkoztam ifjúságpolitikával. A parlamenti pártoknak az az érdekük, hogy csak a saját ifjúsági szervezetüket támogassák. Az én alapvető demokrata felfogásom szerint azokat a politikai ifjúsági szervezeteket is támogatni kell, amelyeknek a parlamentben nincs pártjuk. Magyarországon vannak olyan politikai ifjúsági szervezetek, amelyeknek egyáltalán nincs anyapártjuk. Ezért az a logika, amely a pártfinanszírozáson keresztül kívánja ezt a kérdést megoldani, véleményem szerint hibás. Ennek ellenére természetesen el tudom fogadni, ha a többség ezt támogatja. A lényeg az, hogy a politikai ifjúsági szervezetek támogatása 1989 óta nincs megoldva. Utoljára 1988-ban volt a KISZ fő soron támogatva 1 milliárd 300 valahány millió forinttal; persze az akkori KISZ-ben még ott ült Gyurcsány Ferenc, no meg Stumpf István is, de ez más kérdés.
Azért nyújtottuk be ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mert a parlamenti vita során egy másik tárca képviselője azt mondta, hogy ezt a problémát ők is ismerik és meg akarják oldani, ezért nagyon hamar be fogják nyújtani a problémát kezelő kormányelképzelést. Ez persze nem történt meg. S mivel az elmúlt öt évben már rengeteg kormányzati ígéretet hallottam, úgy gondoltam, egy szelíd országgyűlési határozati javaslattal kellene kezelni a kérdést. Köszönöm szépen.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm. Ki ért egyet a H/4859. számon előterjesztett, a közpénzek átláthatóságáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba-vételével? (1) Ki nem ért vele egyet? (0) Ki tartózkodott? (17) Megállapítom, hogy a bizottság 1 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 17 tartózkodás mellett nem támogatja a határozati javaslat tárgysorozatba-vételét.
Soron következik az 1. napirendi pont d) pontja, dr. Simicskó István képviselő úr H/4933. számon előterjesztett önálló indítványa, a Máriapócsi kegyhelyről szóló határozati javaslat. Tisztelettel köszöntöm dr. Simicskó István képviselő urat. A kormány részéről sajnos senkit nem tudok köszönteni, ugyanis az OKM azt jelezte, hogy nem kívánja képviseltetni magát, ezért majd a saját bölcsességünkre fogunk hagyatkozni.
Átadom a szót Simicskó István képviselő úrnak és arra kérem, hogy az országgyűlési határozati javaslatot szóban egészítse ki.
Dr. Simicskó István képviselő (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN képviselő (KDNP): Tisztelt Bizottság! A határozati javaslat igyekszik mértéktartóan fogalmazni, de azért engedjenek meg nekem néhány gondolatot kiegészítésképpen. Értelemszerűen az előterjesztés mellett kívánok érvelni. A bizottsági ülés kezdete óta figyelemmel követem a mai napirendi vitát, melynek során három fontos javaslatról már szó volt. A vita során anyagilag is megfogható - hiszen az 1 százalékról, a személyi jövedelemadóról és egyebekről volt szó - konkrét javaslatok hangoztak el. Most viszont egy inkább lelki tartalmú országgyűlési határozati javaslatot szeretnék előterjeszteni a tisztelt bizottság tagjai elé.
Pártállásra és felekezetre való tekintet nélkül egyetérthetünk abban, hogy itt a Kárpát-medencében vannak különleges adottságú értékeink, olyan értékek, amelyek Európa, sőt a világ számára is felmutathatók, ennek következtében megóvandók és védendők. Tisztában vagyok azzal, hogy túlpolitizált világunkban olyan sajátos időszakot élünk, amelyben verbális polgárháború zajlik, ezért nem nagyon kedvező a politikai légkör arra, nem igazán van meg a feltétele annak, hogy egy ilyen javaslattal előhozakodjak. Azonban ezekben az időszakokban is az mutatja meg a politikusok nagyságát, ha felül tudnak emelkedni a mindennapi vitákon és megpróbálnak bizonyos közös ügyeket szolgálni.
Azért tartottam fontosnak ezt az országgyűlési határozati javaslatot benyújtani, mert úgy látom, hogy a magyar társadalom lelkével igen komoly problémák vannak. Nyilván ez nem fogja megoldani ezeket a problémákat, de mindenképpen hozzásegít minket ahhoz, hogy erősítse egy kicsit a hitünket és a lelkünket, hogy odafigyeljünk azokra az értékekre, amelyek egyébként itt vannak és sok vonatkozásban hányatott sorsot élnek, hiszen kevesen ismerik őket, kevésbé tudnak róluk, miközben Európa számos hasonló jellegű helye a világ számára is közismert - gondolok itt Fatimára Portugáliában, Lourdes-ra Franciaországban vagy Mariazellre Ausztriában. Tehát túl azon, hogy ennek gesztus politikai tartalma van, üzenet értéke és szimbolikus tartalma is van ilyen értelemben.
Ezen kívül konkrét anyagi, gazdasági, idegenforgalmi jelentősége is van véleményem szerint, hiszen ez egy zarándokhely, amelyet ha az Országgyűlés egy ilyen határozattal fölkarol és a figyelmet ráirányítja, akkor nemcsak a térségben, nemcsak a szűkebb régióban, a Kárpát-medencében emeli egy magasabb szintre ezt a helyet, hanem Európa számára is fölmutatja ezt az értéket. Nekünk az kifejezetten jó, ha ide jönnek Európából vagy a világból máshonnan zarándokok, turisták, látogatók, ez bevételt jelent Magyarországnak. Főleg azon szegény vidéken, ahol ez a bazilika elhelyezkedik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez óriási jelentőséggel bírna. Tehát van egy lelki tartalma és van egy gazdasági, idegenforgalmi jelentősége is ennek a javaslatnak.
Most nem szeretnék a görög katolikusságról beszélni, de azért 350 ezer görög katolikus él Magyarországon, és azt is tudjuk, hogy a mai civilizációk, kultúrák keveredésének világában, a globalizáció világában a görög katolikusságnak mindenképpen van egy összekötő szerepe, egy hit szerepe, pontosan az orosz pátriárka, tehát a görög-keleti ortodox egyház és a nyugati keresztény egyház között. Ha valaki a pócsi Mária történetiségét ismeri, vagy legalább a főbb vonalait, az tudja, hogy három ízben könnyezett ott a Mária-ikon. Már a tanúk, akiket akkor, 1696-ban vagy 1715-ben vagy 1905-ben megkérdeztek, felekezetre való tekintet nélkül mindenki azt állította, több száz tanú, hogy ez a csoda megtörtént, több száz beteg gyógyult meg ezen a helyen, hasonlóan, mint Fatimában vagy Lourdes-ban. Tehát gyakorlatilag ez egy nagyon-nagyon nagy jelentőségű hely lehetne, és ezzel próbálnánk segíteni, hogy odafigyeljen rá Európa és a világ.
Fölmerülhet a kérdés - az állam és az egyház elválasztásának elvéről sokat szoktunk beszélgetni -, hogy az állam beavatkozik-e ebbe, vagy nem avatkozik be. Gondolkoztam ezen, amikor megírtam ezt a határozati javaslatot és az indoklási részt, és megnéztem néhány nemzetközi példát. Én arra kérném a bizottság tagjait is, hogy ne zárkózzanak el ez elől - ismételném önmagam, most megint a politikai vitákra utalnék -, próbáljuk meg most félretenni a pártpolitikai hovatartozást, és adott esetben még azt is, hogy valaki hívő ember vagy nem hívő ember, hogy hova tartozik és milyen értékrendet vall. Tehát az állam részéről való beavatkozás kérdésében én oda jutottam a gondolkodásomban, hogy amikor elismer egy értéket az állam - legyen az akár egyházi érték, akár egy hívő közösség értéke -, akkor ez nem beavatkozást jelent. Ez egy szimbolikus gesztus, egy elismerés, ami az állam számára is jó. Ráadásul ha az Országgyűlés, a legfelsőbb népképviseleti szerv hoz egy határozatot, a kormánynak ebben az ügyben konkrét lépései nincsenek, tehát ettől még egyébként az alkotmányunkban is ott van a szabad vallásgyakorlás, a lelkiismereti szabadság és sok más szabadságjog, ettől még nem avatkozik be az állam az egyházak életébe. Egyházi iskolák is működnek, sőt állami támogatásban is részesülnek, ettől sem avatkozik be ilyen értelemben az állam, tehát az elválasztás ugyanúgy megvan, a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság érvényesül. Az Országgyűlés igenis a magyar társadalom választott képviselőiből áll, a nép gyakorolja a hatalmat, amit közvetlenül és közvetetten gyakorolhat. Most nem akarom ezeket ragozni, egy biztos: az Országgyűlésnek minden joga, sőt lehetősége és szerintem felelőssége is megvan arra, hogy ezt a lépést megtegye.
Én nem zárkózom el az elől sem, hogy a bizottság akár közös módosító javaslattal álljon elő, tehát az ügyet tartom fontosnak ebben a kérdéskörben, semmiképpen sem pártpolitikai kérdésnek tekintem. Én azt keresném és azt szeretném ezzel az országgyűlési határozati javaslattal is felmutatni, hogy nyilván nagyon sok különbözőség van közöttünk értékrendben, felekezetben, politikai hovatartozásban és sok minden másban, de még ebben a viharos időszakban is talán van esély arra, hogy megkeressük azt a közös nevezőt, ami összeköt minket. Egy ilyen országgyűlési határozat szimbolikus üzenettel bírhatna a magyar társadalom tagjai felé, nemcsak a görög katolikusság felé, a 350 ezer görög katolikus felé, nemcsak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő cigány emberek, magyar emberek, ruszinok, szlovákok és román emberek felé, hanem akár az egész európai térségben komoly hatása lehetne. Ez közös érdek, értékeink megőrzése mindannyiunk számára fontos. Ezért kérném az önök segítségét és támogatását abban, hogy elmozduljunk ebbe az irányba, és támogassák a javaslatom tárgysorozatba-vételét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat illeti a szó. Ha van észrevételük, akkor kérem, tegyék meg. (Donáth László: Mennyi időt kapok?) Szerintem 5-8 percben össze tudja foglalni képviselő úr. Tessék parancsolni, Donáth képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Drága Elnök Úr! Ez egy megrendítően szép ülés, sok-sok kiváló javaslattal és férfiúval, de hát természetesen abban a bizarr helyzetben vagyok, hogy elnök úr válláról leveszem a terhet, hiszen református lelkészként még sajátosabb pozícióban érezheti magát, mint én a könnyhullajtó csoda kapcsán.
Semmi irónia nincs bennem, Simicskó István iránt képviselőként és emberként is - különös tekintettel hitvallását vállaló és büszke emberként - a legnagyobb tisztelettel nézek, de azért ehhez bátorság kell, hogy a harmadik Magyar Köztársaság 18. esztendejében, az alkotmány nagyságrendű 1990. évi IV. törvény ismeretében beterjesszen egy konkrét kegyhely különleges állami preferáltságát vagy ez iránti igényt megfogalmazó törvényjavaslatot. Hiszen én mint ágostoni hitvallású magyar evangélikus azt mondom erre, hogy legyen a cinkotai Árpád-kori evangélikus templom, amely maga nemében talán az egyetlen, ami visszanyúlik szinte a reformáció koráig, és még sorolhatnánk Debrecent, Pápát, Sárospatakot, esetleg Csurgót, és jöhetnének az én katolikus testvéreim... (Pettkó András: Békásmegyer!) Köszönöm, kétségtelenül az eszemben járt. Pettkó Andrást nagyon szeretem, ahogy ezt az ülés egy korábbi szakaszában említettem, és neki megmondom, hogy nagyon-nagyon rosszul esett, amikor január első napjaiban egy tömeggyűlésen egy spontán népi akcióban a szomszédságomban lévő római katolikus templom fiatal katolikus hitoktatói mint fideszes aktivisták azt üvöltözték, hogy: "Ennek már az apja is kommunista volt!" Nem esett jól. Tényleg nem esett jól. De a politika egy más ügy, és nagyon nagy szükség van arra, hogy kiengesztelődjék egymással az oly különféle pártállású és értékrendű Ház vagy képviselők, amennyiben emberek és hazafiak egyaránt. Ennyiben én fontosnak tartom, hogy akár Máriapócs is, amelyet személy szerint ismerek mint egykori borsodi lelkész - nincs az olyan messze tőle - idekerült. Ez azonban Magyarország 1000-1200 éves múltját tekintve, higgye el nekem, képviselő úr, csak konszenzussal lehetséges, tehát a KDNP billogja, emblémája kevés. Görög katolikus kevés van, talán kevesebb, mint ágostoni hitvallású lutheránus. Én azt gondolom, hogy még akkor is, ha külön kapcsolatot ápolnak mintegy 3-400 éve a római katolikus anyaszentegyházzal, még azzal együtt is bölcsebb egy ilyen javaslatot egyszerre ökumenikus és többpárti módon előterjeszteni.
Higgye el nekem, bölcsebb. Hiszen volt már arra precedens, hogy egy egyházi ünnepet, kiváltképpen főegyházi római katolikus ünnepet, önnek egy korábbi párttársa furcsán fogalmazva - korábban egy másik pártban tetszett lenni, és aki ott volt, Sasvári Szilárd, már nincs benn a parlamentben - terjesztett elő egészen pontosan '99-ben, amely arról szólt, hogy a mindenszentek ünnepe, ami úgynevezett katolikus főünnep, tehát vörös betűs ünnep, halottak napjaként vonuljon be a magyar törvényhozásba.
Én mindent megtettem akkor, ami elképzelhető, hogy nyilvánvalóvá tegyem ennek a lehetetlen voltát, úgy is, mint a katolikus egyházat ünnepeiben, de különösen híveiben és tanításában tisztelő, bár más felekezetű kuruc és reformált hitű ember. Nem sikerült ezt a nyilvánvaló botrányt meggátolnom. A magyar törvényben az szerepel, hogy november 1-je a halottak napja. Ön pontosan tudja ennek az abszurditását.
Sajnos az ön javaslatában is ott bujkál az abszurd. Lehet, hogy a máriapócsi bazilika egyedülálló nemzeti kincs, de az egész indokolása arra vonatkozik, hogy ez kiváltképpen a görög katolikus vallású és hitvallású emberek számára hitük megélése, hitük nyilvánvalóvá tétele szempontjából elengedhetetlen. Ebben egyetértek önnel, de ehhez nem szükséges az állam segédlete. Ha ön azt mondja nekem, hogy képviselő úr, csináljunk egy felekezeteken túlmutató hálót, amely a magyarság történetét, a különféle denominációkhoz, konfessziókhoz való tartozásában nyilvánvalóvá tett hazafiságát, hűségét a nyelvhez, a tradíciókhoz, a kultúrához, a földhöz, de leginkább az emberekhez fogja nyilvánvalóvá tenni és ez elindul Pannonhalmán és véget ér Debrecenben, vagy Máriapócstól eljut a soproni német evangélikus templomba, ahol ötven évvel ezelőtt szinte csak németül prédikáltak, vagy a kőszegibe, ahol háromszáz évvel ezelőtt nem engedtek tornyot építeni - a türelmi rendelet előtt épült a templom -, akkor leborulok az ön nagysága előtt és azt fogom mondani, hogy ennek ez a rendje.
De ne hagyjuk ki a zsidókat se! Ne következzék be az a szégyen, amiről kiváló elnök urunk nyilvánvalóan tud, hogy a Biblia éve alkalmából a három nagy felekezet - ne mondjuk azt, hogy történeti, mert akkor megsértjük ennek a fogalomnak a közjogi használatát, ugyanis négy történeti felekezet van, a római katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó - kihagyta a zsidót. De kihagyták a baptistákat meg a jehovistákat is. A Krisna-tudatúakat azért nem mondom, mert azokkal nincs gond, s nem a vallásszabadság, hanem a Szentírás vonatkozásában. De a zsidókat kihagyni! Ön pontosan tudja, hogy egyetlenegy nem zsidó származású szerzője van a Szentírásnak: Lukács. Minden más szerzője zsidó. A három nagy felekezet mégis úgy csinálja meg a Biblia évét, hogy a zsidókat kihagyja. Ez botrány. Gyalázat. Nem lehet a Szentírást egy éven át úgy ünnepelni, ha nem veszünk róla tudomást, hogy az bizony - akár tetszik, akár nem - a zsidók szellemi öröksége, amit az összes keresztény demokrácia magára vesz.
A javaslat szép, emberi, tiszteletreméltó és általam magánemberként támogatható. Mégis azt kérem öntől, hogy vonja vissza. Üljünk össze és hányjuk meg, vessük meg még egyszer, hogy többé ne forduljon elő az, mint ami a Sasvári-féle javaslat kapcsán megtörtént. Én, az édesapámtól megörökölt egyezség, megegyezés és kölcsönös méltányosság alapján álló ember két javaslatot tettem. Azt kértem, hogy ha egy római katolikus főünnep bekerül a munka törvénykönyvébe mint megkülönböztetett munkaszüneti nap, akkor kerüljön be október 31. is, mert az számunkra, reformált hitű magyar keresztények számára pontosan olyan nagyságrendű, mint a mi drága pápista testvéreink számára november 1. Azt mondtam, ha ez mégsem lehetséges - hiszen akkor torlódnék az ünnepek, a szabadnapok száma -, akkor van egy olyan nap, amely római és görög katolikusnak, reformátusnak és evangélikusnak egyaránt egészen különleges és szent, amelyen az én drága reformált hitű református testvéreim sem hajlandók húst enni, és ez a nagypéntek, amely sok országban munkaszüneti nap.
Drága Simicskó Képviselő Úr! Egyszerűen le lettem söpörve. Balog Zoltán testvérem az Úrban, az akkori miniszterelnök főtanácsadója, mélyen hallgatott. Belül hánytorgott, tiltakozott az ő lelke, de hallgatott. Ugocsa non coronat! Szászfalvi László meg a korábban MDF-es, ez idő tájt már fideszes teológiai tanár, református lelkész szabadságot kért, mert a keze tört volna le, hogy egy katolikus főünnepre nyomjon gombot, de ahol fegyelem van, ott fegyelem van. Ön pontosan tudja, hogy nem ironizálok. Amikor 1997-ben a hat plusz egyes egyház-finanszírozási törvénycsomagban a hetedik az Apostoli Szentszékkel való megállapodás volt, akkor felálltam és a szocialista frakcióból egyedüliként hangosan azt mondtam, hogy nem. Inkább tépjék ki a nyelvem, vágják ki az agyam, de én tiszta ésszel, felelősségem tudatában olyan törvényre, amely ellen mindenem tiltakozik, nem tudok igent mondani. Volt olyan szabad demokrata, aki igent mondott, volt, aki be se jött, volt aki nem nyomott gombot és volt, aki tartózkodott. Legyen az ő lelkük rajta. Én nem liberalizmusból nyomtam nemet, hanem azért, mert meg vagyok győződve arról, hogy a Magyar Köztársaság számára nem jó törvény köttetett ezzel a plusz eggyel. Se a magyar katolikusok számára, se a magyar protestánsok, se a zsidók, se a felekezeten kívüliek számára. Ma is ez a meggyőződésem. Ma sem támogatom a szentszéki megállapodást és semmit, ami abból következik. De ragaszkodom ahhoz, hogy a mi közös kincsünk, a máriapócsi kegyhely - ahova én is imádkozni megyek be és nem jut eszembe, hogy nekem ott mint reformált hitű kereszténynek nincs keresnivalóm és nincs helyem - kapja meg azt a különleges tiszteletet, amely megilleti magát a helyet, és az oda járó, imádkozni, énekelni, ezért a közösségért tenni vágyó embereket - nemcsak a görög katolikus anyaszentegyház tagjait, hanem a teljes magyar ajkú nemzetközösséget - is megilleti.
Az a kérésem tehát, hogy aludjunk még egyet erre. Kérem képviselő urat, gondolja át, hogy ne pusztán egy szép ötlet, egy elvetélt javaslat legyen. Higgye el, nem talál még egy embert ebben a Házban, aki ennyi szót fordítana az ön javaslatára, és aki ön mellé áll ebben a dologban, ha úgy hozza a sors. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Bíró Ildikó képviselő asszony!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Óva inteném magam attól, hogy teológiailag képzett képviselőtársammal vitatkozzam. Én is a magánvéleményem mondom el ebben az ügyben, és szeretném Donáth Lászlót rábeszélni, hogy még egyszer gondolja át az imént elmondottakat, ugyanis többpárti és ökumenikus módon - most őt idéztem - nemcsak előterjeszteni lehet, hanem elfogadni is. Mindenütt van egy kezdet. Hozzuk létre az értékőrzés hálóját Pannonhalmától Debrecenig, nem kihagyva a zsidó értékeket sem. Ha ennek a javaslatnak az elfogadása lenne a kezdet, a kiindulópont, utána mehetnénk tovább az értékőrzés útján Pannonhalmától Debrecenig, a zsidó értékeket is beleértve. Azt javaslom, hogy ökumenikus és többpárti módon fogadjuk ezt el és utána próbáljunk meg értéket őrizni a teljes Magyarország területén. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kér még szót? Tóth Gyula képviselő úr!
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Valami hihetetlen sajátos helyzetben lévén, az előterjesztő gondolatait mélyen magamévá téve azt mondtam itt képviselőtársaimnak, hogy két kézzel szavazván az egyik kezem igen, az én vagyok, a másik kezem az, akit helyettesítek. Azonban van egy másik ok, ami miatt hajlanék arra, hogy azok mellett szavazzak, akik nemet mondanak képviselőtársunk javaslatára. Reményeim szerint nemsokára a bizottság találkozni fog az első felelős magyar kormány tagjait ábrázoló szoborcsoporttal, amelyet Horvay János szobrászművész alkotásaként 1927. november 26-án avattak - arra nézzek, mert előtte négy nappal nyilvánították a teret Kossuth Lajos térré, és nemsokára rá egy országgyűlési határozat is született. Ezt a Rákoskeresztúri temető bejáratánál helyezték el anno feldarabolva, kitéve a természet rombolásának. Ezek a szobrok lekerültek Dombóvárra. Az akkori szállítási költséget, mindössze 140 ezer forintot kifizetvén a város vállalta, hogy felállítja ezeket a szobrokat. Ez megtörtént, nem eredeti formájukban, viszont úgy gondoltuk, elérkezett az idő, hogy egy országgyűlési határozat elfogadása esetén először történelmi emlékhellyé, aztán nemzeti emlékhellyé nyilvánítsuk ezt a bizonyos Horvay-szoborcsoportot. Ez a nem titkolt szándékunk azért, hogy a mindenkori kormányok regnálásuk alatt legalább egy alkalommal tegyék tiszteletüket a nagy elődök előtt, és van még más tervünk is.
Tehát amikor én ilyen magasztos gondolatokat, e világiakat szánnék majd támogatásra ítélendőnek - és most térnék rá az igazi válaszomra -, akkor menet közben nem megváltozott a véleményem, hanem árnyaltabbá vált. Kár lenne ezt a politika acsarkodásának, egyet nem értésének és minden másnak, amiről beszéltünk és nem beszéltünk, kitenni. Úgy gondolom, megfontolandó, amit Donáth képviselőtársam mondott. Ha olyan állapotba kerülne ez, amilyenben valamennyien hitem szerint szeretnénk, hogy legyen, hogy nem ütközik mindazokkal, amiket előttem képviselő asszony is elmondott, féltve és óvva ezt a gondolatot, akkor fussunk még egy kört. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még esetleg észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor mielőtt visszaadnám a szót az előterjesztőnek, néhány gondolatot hadd mondjak el én is.
Annyival szeretném kiegészíteni Donáth képviselő urat, hogy tulajdonképpen ezt meg lehet tenni. Tehát itt most nem általános vitára alkalmasságról döntünk, hanem a tárgysorozatba-vételről, vagyis egyáltalán arról döntünk, hogy beszélhetünk-e vagy beszélgethetünk-e erről a kérdésről. Ha most azt mondjuk, hogy nem, akkor eleve visszakerül egy teljesen más helyzetbe ez a dolog. Ha a tárgysorozatba-vétel mellett tudunk dönteni - márpedig miért ne tudnánk -, akkor ezzel egyrészt az előterjesztő képviselő úr javaslata olyan szintre emelkedik, hogy valóban közösen tudunk és akarunk róla beszélni, másrészt Donáth képviselő úrnak az a kifejtett véleménye és álláspontja, amelynek az volt a summázata is, hogy igenis lehet, kell és érdemes nekünk közösen ezekről a dolgokról beszélgetni, megvalósulhatna, és akár utána egy közös módosító indítvány formájában ez kialakulhatna és olyan állapotba kerülhetne, hogy mindannyian tudnánk támogatni. Tehát én azt szeretném kérni, illetve javasolni, hogy támogassuk a tárgysorozatba-vételt, utána pedig kezdődjék meg egy interkonfesszionális, ökumenikus és pártok feletti vagy pártok közötti egyeztetés. Ennek meg lehet az a pozitív következménye, hogy ez a későbbiekben átalakuló javaslat egy olyan komolyabb határozattá válik, ami magába foglalhatja azokat az értékeinket, amelyeket szeretnénk számba venni, és esetleg majd folytatódhat azzal, amit Tóth Gyula képviselő úr is jelzett. Úgyhogy én azt a javaslatot tenném, hogy ilyen formában álljunk ehhez a kérdéshez.
Az előterjesztő képviselő úrnak, Simicskó Istvánnak adom át a szót. Tessék parancsolni!
Dr. Simicskó István (KDNP) válaszai
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN képviselő (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a bizottság tagjainak a véleményét és a megfontolandó javaslatokat.
Elhangzott itt, hogy fussunk még egy kört. Én száz kört is futok nagyon szívesen. Az ügy a fontos - ezt az elején is igyekeztem elmondani -, tehát nem pártpolitikai célok, nem presztízsszempontok, nem egyéni karriervágy és nem tudom, micsoda motiválja az embert, amikor ilyen javaslatot benyújt. Én magam egyébként - ez nem tartozik ide, de megosztom a bizottsággal, bár az adatvédelmi biztos nincs itt mellettem - görög katolikus vagyok, azon a vidéken születtem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Én pontosan tudom, hogy ennek milyen jelentősége van, pontosan tudom, hogy az ott élő szegény emberek és egyébként a cigányság jelentős része görög katolikus felekezetű, tehát Máriapócs számukra szent hely, nagyon-nagyon sokan járnak oda, és ez is összeköti az ott élő közösséget, ami egy nagyon fontos dolog.
Azt látom most a véleményekből, és valóban lehet, hogy az országgyűlési határozati szövegrészben - tehát nem az indokolásban, hanem a szövegben - egy kicsit karakteresen hangsúlyoztam ki a görög katolikusságot. Ezzel nem azt akartam üzenni, hogy diszkriminatív módon akarok eljárni más felekezetek felé, sőt nyilván arra is hajlandó vagyok, ha valakinek, valamelyik pártnak vagy frakciónak ez gondot jelent, hogy kivegyük belőle ezt a részt, mert elsősorban az összekötő szerepét, a nemzeti összetartozást szeretném ebben a javaslatban is kidomborítani. Bizonyára ismert Donáth képviselőtársam számára is Ady Endrének a pócsi Máriáról alkotott verse. Ez egy nagyon komoly vers, amelyben pontosan arról ír, hogy mindennek egyesítő mása a pócsi Mária.
Tanúk hitelesítették, nagyon sok oklevél van a bazilika falán is. Szabolcs-Szamár-Bereg megye is mint a Kárpát-medence egésze egy eléggé sokszínű, sokféle kultúrájú, sokféle nációjú közösségből áll, például szlovákok is élnek a környéken, akik jelentős részben evangélikusok, Nyíregyháza környékén különböző bokortelepülések vannak, tehát evangélikus hívők is, református hívők is, sőt ateisták és császári katonák is voltak a templomban, akik hitelesen igazolták, hogy több napon keresztül vagy akár több hónapon keresztül könnyezett ez a bizonyos Mária-ikon. Ez egyébként I. Lipót császár és felesége figyelmét is felkeltette, 1696-ban el is vitték Bécsbe, majd, mivel háborgott az itt élő népesség, visszaküldtek egy másolatot. Furcsa módon a Stephansdomban, Bécsben elhelyezett eredeti Mária-ikon azóta sem könnyezett, viszont a másolat már kétszer könnyezett Máriapócson, tehát magában a hely szellemiségében lehet valami. Van, aki hisz ebben, van, aki nem - nyilván én ebben hiszek. Én ettől még Pannonhalmát, Cinkotát és Csurgót is nagyon-nagyon fontos lelki központnak tartom, és ez nem ezen helyek rovására kerülne elismerésre, ez nem valami ellen, hanem valamiért történik. Pannonhalma egyébként, ha jól tudom, a világörökség része, tehát valamifajta elismerésben és védelemben mindenképpen részesül.
Csak arra akartam többek között ezzel a javaslattal is ráirányítani a figyelmet, hogy a globalizáció, amelyben élünk, ebben a globalizmusban, amelyben számos érték és vívmány születik, nagyon sok veszély is megjelenik. Azt látom, hogy különböző értékek tűnhetnek el, és vannak olyan nemzetek, országok, amelyek megbecsülik, odafigyelnek rá, jobban megóvják a saját értékeiket, az ősiek, a szüleik, az adottságaik alapján meglévő értékeiket. Vallásra, felekezetre, nemzetiségre való tekintet nélkül fontos lenne, hogy Magyarországon is megtegyük ezeket a szükséges lépéseket.
Egy ilyen adottságú helyben több lehetőség rejlik, mint ami most kihasználásra kerül. Azt kértem a bizottsági elnöki értekezleten, hogy a Sport- és idegenforgalmi bizottság is tárgyalja meg ezt a javaslatot, mert az oda érkező jelentős számú zarándok és turista miatt ez azt a bizottságot is érinti. A turizmus annak a térségnek jelentős bevételi forrása lehetne. Ez megint csak nem egyéni ambíció, mert én nem abban a térségben vagyok képviselő, hanem mindannyiunk számára fontos kötelesség. Ha már arról beszélünk, hogy a keleti országrészt is támogatni kellene, be kellene kötni Európa és az ország vérkeringésébe, akkor ez ebből a szempontból nagyon fontos lenne. Az egyik tévéműsorban Vermer Andrást kérdezték a népszavazás kapcsán. Ő azt mondta, Svájcban - ahol négy hivatalos nyelv van - egy dolognak négy nyelvű magyarázata van, Magyarországon viszont, ahol egy hivatalos nyelv van, egy dolognak négy különböző magyarázata van, és egy ilyen javaslat kapcsán is mindenki megpróbálja a saját érveit, a saját érdekeit érzékeltetni.
Szeretnék visszatérni a közös nevezőhöz, az eredeti célhoz. Vissza ugyan nem vonom a javaslatot, mert az mégiscsak furcsa üzenet lenne, de mindenre nyitott vagyok és megfontolom az itt elhangzott javaslatokat. Nagy tisztelettel arra kérem önöket, hogy egy következő körben tárgyaljuk meg a módosítási javaslatokat, a tárgysorozatba-vételt viszont ne utasítsák el. Ha ez megtörténik, ígérem, hogy leülünk akár nyolcvannyolc körben is tárgyalni, hogy egy olyan javaslat szülessen, ami mindenki számára elfogadható lesz. Köszönöm.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja a H/4933. számon előterjesztett, a Máriapócsi kegyhelyről szóló határozati javaslat tárgysorozatba-vételét? (8) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (10) Megállapítom, hogy a bizottság 8 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba dr. Simicskó István képviselő úr önálló indítványát.
Ennek ellenére reméljük, hogy tudunk még beszélgetni erről a javaslatról. Köszönjük szépen, képviselő úr.
2. napirendi pontunk a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló J/4084. számon előterjesztett jelentés, a Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa. A bizottságnak az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie. Ugyanennek a napirendi pontnak a második része a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló H/5004. számon előterjesztett határozati javaslat, az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa. Együtt tárgyaljuk a két indítványt, de külön-külön kell róluk szavazni. Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Winkfein Csaba képviselőtársunkat, az eseti bizottság elnökét, valamint Portörő Péter főosztályvezető-helyettes urat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről. Megkérem elnök urat, hogy szíveskedjék az előterjesztés szóbeli kiegészítését megtenni.
WINKFEIN CSABA országgyűlési képviselő (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretném összefoglalni, hogy az elmúlt bő félévben mit tettünk le az asztalra, amit természetesen minden képviselőnek eljuttattunk.
A Kábítószerügyi eseti bizottságot az Országgyűlés 2007. március 7-én hozta létre. Feladata elsősorban a hazai drogstratégiában megfogalmazott célkitűzések értékelése, építve a korábbi eseti bizottságok munkájára. A bizottság az elmúlt fél évben hét alkalommal ülésezett, egy kihelyezett ülést tartott Pécsett, ahol a bizottság tagjai megismerték az ottani integrált drogterápiás intézetet. A bizottság márciusban elkészítette a munkatervét, amelyből világosan látszik, mely témákkal kíván foglalkozni. A bizottság a kábítószer-probléma kezelésére adott intézményi válaszok átfogó értékelését végezte el. Meghallgatta az érintett minisztériumokat, intézményeket, háttérintézményeket, civil szervezeteket, és az országgyűlési határozatnak megfelelően október 15-ig elkészítette a jelentését, amit a bizottság 7 igen szavazattal és 1 tartózkodással elfogadott. Mivel rövid volt a határidő a munka elvégzésére, arra kértük az Országgyűlést, hogy a mandátumunkat hosszabbítsa meg, s ez azóta meg is történt.
Melyek azok a főbb pontok, amelyekkel foglalkozunk a jelentésben? Elsősorban is a hazai kábítószerhelyzet értékelésével, amit európai kontextusba helyeztünk. A bizottság megismerkedett a kábítószer-probléma kezelésének állami és civil intézményrendszerével, így a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsággal, a különböző minisztériumokkal, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel, a Nemzeti Drog Fókuszponttal és az Országos Addiktológiai Intézettel. Ezekkel a későbbiekben is foglalkozni kívánunk és célul tűztük ki a kábítószerügyi egyeztető fórumokkal való foglalkozást is. Megvizsgálta a bizottság a drogbetegek ellátását biztosító egészségügyi és szociális ellátórendszer helyzetét, valamint az ártalomcsökkenő programokat. A későbbiekben természetesen ezekkel is még foglalkozni kívánunk. Kiemelten foglalkoztunk a prevenció kérdéskörével, ezt a munkát is folytatjuk a következő időszakban. Megvizsgáltuk a kábítószer-használatra vonatkozó büntetőjogi szabályozást, és a hatályos szabályozás tapasztalatairól, a jövőbeli elképzelésekről, valamint a jogalkalmazás problémáiról is beszámolót hallgattunk meg. Végül áttekintettük a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő hazai költségvetési helyzetet.
Mint már említettem, a bizottság október 10-én benyújtotta a tevékenységéről szóló jelentést, melynek a végén összefoglaltuk a javaslatainkat - szeretnénk, ha ezek a későbbiekben megvalósulnának -, és megfogalmaztuk azokat a témaköröket, amelyekkel a későbbiekben foglalkozni kívánunk. A bizottság ez alapján elkészítette az új munkatervét. Azóta három ülést tartottunk, és ha minden jól megy, a bizottság október 15-ig el fogja fogadni a második jelentését is. Köszönöm szépen, röviden ennyit kívántam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadom a szót Portörő Péter főosztályvezető úrnak, aki a kormány álláspontját ismerteti.
A kormány álláspontjának ismertetése
PORTÖRŐ PÉTER főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak röviden szeretnék néhány szót mondani. A jelentés nem a kormány tevékenységéről szól, a kormány a bizottság munkájában szakértőként vett részt. Úgy látjuk, hogy igen erőteljes, konszenzuson alapuló szakmai jellegű munka folyt a bizottságban az elmúlt időszakban. A rendelkezésre álló időben több fontos területen is mélyre ásott a bizottság, a jelentés is ezt tükrözi vissza. Javasoljuk a jelentés elfogadását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? Pettkó András képviselő úr!
Kérdések észrevételek, megjegyzések
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Most nem szeretnék 45 percen keresztül beszélni, de a parlamentben majd meg fogom tenni. Én is tagja vagyok az eseti bizottságnak és a jelentés elfogadásáról való szavazás során egyedül én tartózkodtam. A jelentést mindenki más elfogadta, én viszont tartózkodtam.
Azért tartózkodtam, mert azt gondoltam, hogy a benyújtott javaslat több ponton korrekcióra szorul. Ezt a bizottságban nem sikerült átvinni. Demokrata emberként el tudom fogadni, hogy kisebbségbe kerültem a többi képviselőtársammal szemben. Ezért azt a módszert választottam, hogy elhoztam a bizottság ülésére ezt a 26 oldalas anyagot, amit a parlamentben fogok ismertetni, és kérem, hogy a mai ülésünk mellékleteként kerüljön oda, mintha ennek az ismertetésére itt is sor került volna, hiszen most 45 percig nem kívánom képviselőtársaim figyelmét igénybe venni és drága idejüket pazarolni. Mindenesetre én most is tartózkodni fogok, ahogy tettem a bizottsági munka során.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes Ilona következik. Tessék parancsolni!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A kábítószer-fogyasztással kapcsolatban a megelőzésre és a gyógyításra nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni. A dokumentum VI. fejezete foglalkozik a drogbetegek ellátását biztosító egészségügyi ellátórendszer helyzetével. Itt van egy olyan mondat is többek között, hogy megoldandó problémát jelent a szakemberhiány és az addiktológiai, pszichiátriai problémával küzdő gyermekek és serdülők megfelelő egészségügyi ellátása. Tudjuk, hogy 2007. december 31-ével a Lipót végleg bezárt, és ezzel a budai drogambulancia betegeinek a sorsa is megpecsételődött, az önök jelentése azonban erre a szomorú tényre nem tér ki. Ezzel a budai oldalon az egészségügyi ellátás átszervezése miatt teljesen összeomlott az addiktológiai ellátás. Nem tudom, hogy tett-e bármilyen lépést a Kábítószerügyi eseti bizottság, hogy megmentsék a budai drogambulanciát.
Nem tér ki a jelentés az illegális szerhasználók családi, társadalmi és kulturális hátterére sem, pedig ez egy lényeges információ lenne. Azt írják, hogy 2006-ban mindösszesen 25 haláleset fordult elő kábítószer-fogyasztás következtében, ezt használják az EU-s országokkal történő összehasonlításban, holott a KSH hivatalos kimutatása szerint 293 ilyen eset volt. Ez a nagy eltérés az egész jelentés komolyságát megkérdőjelezi. (Pettkó András: Ezért akartam szavaztatni róla, csak a Fidesz meg a KDNP leszavazott.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor nekem lenne egy rövid észrevételem. Ez kifejezetten a finanszírozási oldal kérdése, ami szintén óriási probléma. Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy miközben nemzeti stratégiáról beszélünk, meg eseti bizottság foglalkozik ezzel a nagyon fontos és jelentős üggyel, aközben folyamatos a forráskivonás erről a területről. Ez pénzügyi kérdés, költségvetési vonzatának kellene lennie. Ha jól emlékszem a számokra, akkor legalább 40 százalékkal csökkent körülbelül négy-öt esztendő alatt a költségvetési forrása ennek a területnek - a gyógyítás-megelőzés forrására utalok -, ami szerintem megrendítő dolog. Szeretném megkérdezni, hogy egyáltalán a bizottság foglalkozott-e ezzel a kérdéssel és ennek költségvetési összefüggéseivel.
Van-e esetleg még kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor visszaadnám a szót elnök úrnak. Tessék parancsolni!
WINKFEIN CSABA országgyűlési képviselő (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót. Megpróbálok röviden válaszolni. Annyit szeretnék Pettkó képviselő úr mondandójához hozzáfűzni, hogy az a tapasztalat, hogy a két közös egyeztetés, amit mi tavaly gondoltunk, kevésnek bizonyult. Úgyhogy az idén úgy döntöttünk - a mostani munkatervünkben is már így van -, hogy három közös egyeztetés lesz, hogy ne fordulhasson elő az, hogy az utolsó percben még valaki benyújt egy több tíz oldalas módosító javaslatot. Bár szavaztunk volna erről érdemben, de vissza lett vonva ez a javaslat, így a bizottságnak nem kellett róla döntenie, de tapasztalatként mindenképpen jó volt, és az idén már máshogy fogjuk kezelni.
A pszichiátria, az OPNI kérdéskörére: a jelentést október 15-éig kellett elkészítenünk, tehát, mint ahogy mondtam is a bevezetőmben, október 10-én lett benyújtva ez a jelentés az Országgyűlésnek. De azóta sem állt meg az élet, tehát azóta is dolgozunk ezen. Az elmúlt bizottsági ülésen, a múlt héten ez kiemelt témája volt a bizottságnak, és akkor az Egészségügyi Minisztérium igen magas szinten, illetve az OEP főigazgatója tájékoztatta a bizottságot arról, hogy jelenleg hogy áll ez a kérdés. Azt tudom mondani, hogy megnyugtató válaszokat kaptunk, de természetesen ezek a pontok csak a következő jelentésben fognak megjelenni.
Még egy kérdéskör volt, a forrás, a költségvetés kérdésköre. Azt fogalmazta meg a bizottság ebben a jelentésben még anno októberben, hogy azt szeretnénk elérni, hogy a tavalyi szintet tudjuk ezen a területen megtartani. A bizottság elnökeként, illetve mint képviselő önálló módosító javaslatot adtam be a költségvetéshez, és plusz 84 millió forintot tudtunk így erre a területre módosító javaslatokkal - két módosító javaslatból áll össze - szerezni. Így erre a területre 1 milliárd 84 millió forint került be; tavaly 1 milliárd 100 millió körül volt, tehát amit a bizottság megfogalmazott, hogy tartsuk szinten ezt a területet, azt tudtuk aposztrofálni. Ez csak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezete, még nem beszéltünk arról, hogy más minisztériumoknál milyen források vannak. Tehát elmondható az, hogy a tavalyi szint az idén is ezen a területen meg fog valósulni.
Röviden ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e esetleg még észrevétel? Pettkó András egy másodperccel hamarabb tette fel a kezét, utána Ékes Ilona. Tessék parancsolni!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy egyértelműen megállapításra került, hogy ezen a bizottsági ülésen is ki kell mondani: a 2000-ben megalkotott nemzeti drogstratégia alapvető célkitűzései nem valósultak meg, akármelyik pontot vagy részt vizsgáljuk. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy 2004-ig nőttek a források, amit akár a polgári, akár a szocialista kormányzat erre a területre fordított, majd 2004-től drasztikus csökkenés következett be. A 2007. évi költségvetésben 2008-ra sikerült egy szocialista módosító javaslattal 84 millió forinttal növelni a területet pozícióját. Azt mindannyian tudjuk, hogy a területre elköltött pénz még mindig nem éri el a 2008. évi költségvetést megvizsgálva a 2002. évi költségvetés számadatait.
A másik az, hogy sok pénz, amit elköltünk, nem minden esetben valósul meg a lehető legjobban. Mondok egy példát. Nagyon nagy vita alakult ki a bizottságban és a parlamentben annak idején a tűcsereprogramról. Senki nem vitatja a program helyességét, hogy jó vagy nem jó, de ha megnézzük matematikailag, ma a tűcsereprogramban egy darab tű kicserélése több mint 10 ezer forintba kerül az államnak. Ha bármelyikünk bemegy a patikába és vásárol egy darab tűt, ott 30-40, maximum 50 forintért árulják. Tehát a 10 ezer forint és az 50 forint közötti különbség azért elég borsos, még akkor is, ha az 50 forintnál a kábítószerfüggő csak a patikussal találkozik, míg a másik esetben szakemberek bére meg egyéb költségek miatt lesz ilyen nagy a kifizetési összeg.
Ugyanígy meg lehet vizsgálni a prostituáltbuszt meg egyéb kérdéseket, de ezekbe most nem kívánok belemenni, hiszen a bizottság rendszeresen ülésezik és ott elmondjuk a véleményünket. Remélem, októberig lesz elég idő arra, hogy szakaszonként végigmenjünk a jelentésen és a hibás számokat ki tudjuk javítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Örülök, hogy elnök úr megnyugtató válaszokat kapott a kérdésére, de én még mindig nem tudom, a bizottság tett-e bármilyen lépést annak érdekében, hogy a budai drogambulancia ne szűnjön meg és a drogbetegek egészségügyi szinten tartása megvalósuljon, s azt sem tudom, hogy honnan veszik az adataikat, mert a 25 és a 293 haláleset között nagy különbség van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A minisztérium képviselőjének adom meg a szót.
PORTÖRŐ PÉTER főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 2006. évi 25 fő a közvetlen kábítószer-használattal összefüggő haláleseteket tartalmazza. Ez azon a 245 főn belül van, amire hivatkozni tetszett, csak ott más volt a hatókör, illegális és bizonyos legális szerek voltak, és nem a túladagolásos esetek kerültek bele abba a körbe. A bizottság ezt a számadatot használta. Ezek mind az európai uniós adatgyűjtéssel összefüggő jelentések adatain alapulnak. A rendelkezésre álló módszerek alapján pontos adatokat lehet kimutatni, de vannak olyan szövődmények és olyan típusú halálozások, amelyeknél nem állapítható meg közvetlenül a kábítószer-használat. Ezért szerepel itt ez az adat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Azért van a két jelentés között különbség, mert mi például beírtuk azt, hogy Magyarországon kevés boncolás történik. A mi szövegrészünk úgy szól, hogy a kábítószerrel kapcsolatos halálozás adatai nem teljes körűek, egyrészt azért, mert pár éve már nem tartalmazzák a kábítószer-tartalmú gyógyszerek túladagolása miatt bekövetkezett háromszáz halálesetet, másrészt átszervezések és a pénzhiány miatt azóta nem kerül sor a kábítószer-túladagolás miatt elhunytak boncolására és a minták toxikológiai vizsgálatára. Ebben leledzik a lényeg, hiszen ha nem boncolnak és nem végeznek vizsgálatot a halálozások tekintetében, akkor nem lehet pontos adatokat kapni. Lehet azon vitatkozni, hogy ennyi meg amannyi, meg lehet manipulálni a számokat, de tény, hogy sokkal kevesebb boncolás van, mint volt évekkel ezelőtt. Nem végzünk méréseket és kutatásokat arra vonatkozóan, hogy ez az egész szám hogy alakul. Természetesen a mindenkori kormány feladata, hogy a meglévő költségvetési forrásokat mire fordítja. Ha a boncolásra nem biztosítanak elég pénzt, akkor azt sem lehet megállapítani, hogy kábítószer-túladagolás miatt következett-e be az elhalálozás vagy sem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Pettkó képviselő úr egy írásos anyagot kíván a jegyzőkönyvhöz hozzácsatolni. Erről szavazni kell, mivel az abban foglaltak nem hangoztak el az ülésen, nyilván azért, mert nagyon toleráns Pettkó képviselő úr és nem akart bennünket ezzel terhelni. Ki ért egyet azzal, hogy Pettkó képviselő úr írásos anyagát a jegyzőkönyvhöz hozzácsatoljuk? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag egyetért azzal, hogy Pettkó képviselő úr anyaga a jegyzőkönyvhöz csatoltassék.
(A Kábitószerügyi eseti bizottság jelentése)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Képviselőtársaim! Először a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló J/4084. számon előterjesztett önálló indítvány általános vitára való alkalmasságáról szavazunk, utána pedig az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság H/5004. számon előterjesztett önálló indítványáról.
Tisztelettel kérdezem, ki tartja általános vitára alkalmasnak a J/4084. számon előterjesztett jelentést. (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (4) Ki tartózkodott? (2) Megállapítom, hogy a bizottság a jelentést 10 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja.
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot, az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványát? (11) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (7) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a határozati javaslatot 11 igen szavazattal, 7 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja.
A bizottságnak előadót kell állítania. A többségi véleményt Tóth Gyula képviselő úr, a kisebbségi véleményt pedig Ékes Ilona képviselő asszony fogja ismertetni a plenáris ülésen.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Főtanácsadó asszonynak adom meg a szót.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Heinek Ottó elnök úr levélben fordult a bizottsághoz a német színház átadása ügyében és azt kéri, hogy a bizottság tűzze napirendjére a kisebbségi önkormányzatok intézményátvételi jogának a kérdését. E témakörben egy másik levél is ki lett osztva a bizottság tagjai számára, amit Szili Katalin házelnök asszony kapott a Gyulai Általános Iskola és Gimnázium ügyében. A bizottságnak majd döntenie kell arról, hogy ezt a kérdést mikor tárgyalja.
Egy roma konferenciára invitálják a bizottság tagjait, az erre szóló meghívót mindenki megkapta elektronikus és írott formában is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel, bármilyen bejelentenivaló? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a bizottság tagjainak a munkáját és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 08 perc)
|
Szászfalvi László |
Jegyzőkönyvvezetők: Soós Ferenc és Ferenc Zsuzsa