EMBCB-7/2008.
(EMBCB-87/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2008. április 7-én, hétfőn, 12 órakor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat (T/5312. szám) (Általános vita) *
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 19. ülésszakán elfogadott, a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazásáról szóló 45. számú egyezményének felmondásáról szóló törvényjavaslat (T/5302. szám) (Általános vita) *
Fári László osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
1. A humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslat (T/5312. szám)
(Általános vita)
2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 19. ülésszakán elfogadott, a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazásáról szóló 45. számú egyezményének felmondásáról szóló törvényjavaslat (T/5302. szám)
(Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP) megérkezéséig
Dr. Wiener György (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Nyakó Istvánnak (MSZP)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Pettkó András (MDF) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Prof. dr. Mandl József főosztályvezető, ETT titkára (Egészségügyi Minisztérium)
Prof. dr. Falus András szakértő (Semmelweis Orvostudományi Egyetem)
Fári László osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Major Mária főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Bogdál Ildikó nemzetközi főreferens (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Dévai Emese szakértő (Fidesz-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Molnár András szakértő (MDF-frakció)
Soós Károly szakértő (MDF-frakció)
Kiss Boldizsár János szakértő (Fidesz-KDNP-frakció)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 10 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat és kedves vendégeinket. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Szabóné Müller Timeát Lénárt László, Wiener Györgyöt Godó Lajos, Gusztos Pétert Nyakó István, Fazekas Sándort Bíró Ildikó, Pettkó Andrást pedig Balog Zoltán helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársiam. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, észrevétele, más javaslata? (Nincs jelentkező.) Ki fogadja el a napirendi javaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi javaslatot egyhangúlag elfogadta.
1. napirendi pontunk a humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló T/5312. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megállapítása. Köszöntöm Baraczka Mariann szakállamtitkár asszonyt és Schlammadinger József főosztályvezető urat az Egészségügyi Minisztériumból. Megkérem államtitkár asszonyt, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését.
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagy örömünkre szolgál, hogy hosszú előkészítő munka után - amely ciklusokon átívelő volt, hiszen a kilencvenes évek végén kezdődött a törvényjavaslat előkészítésére vonatkozó szakmai munka - mi terjeszthetjük elő ennek a kifejezetten korszakalkotó törvénynek a tervezetét. Ez a törvényjavaslat minden aspektusában tükrözi a tudomány mai állásának megfelelő szabályozást. Magyarország ezzel a szabályozással Európa élvonalába kerül és egy eddig szabályozatlan jogterületen felteszi az i-re a pontot. Az Egészségügyi Tudományos Tanács, valamint jeles szakmai képviselők - akik meghívást kaptak a mai bizottsági ülésre - hosszú évekkel ezelőtt az e tárgykörben megkezdett európai szabályozás pontos ismerete mellett kezdték el a törvény kialakítását. Számos kérdésben az eredeti elgondolások mentén, de tárgykörében szűkített megoldások kerültek kodifikálásra.
A törvénytervezet három kérdéskört ölel fel. Egyrészt pontosítja és rögzíti a genetikai adat fogalmát, kezelésének célját, a kezelni jogosultak körét, az érintett személyek jogait az önrendelkezési jog teljes körű tiszteletben tartása mellett, valamint a genetikai vizsgálatok végzésére vonatkozó szabályokat, másrészt a minták és adatok kutatási célú felhasználásának körét, az adatokhoz való hozzájárulás és a nyilvántartás alapvető szabályait, harmadrészt pedig a biobankokra vonatkozó személyi és tárgyi feltételrendszert, amit nem önálló entitásként kezel a törvényjavaslat, hanem a meglévő kutatóhelyek, illetve egészségügyi szolgáltatók körét pontosítja és feladatkörét rögzíti.
Ezzel a törvényjavaslattal az egészségügyi adatok magasabb szintű védelmét sikerül kodifikálni ennek a tudomány szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró kérdéskörnek a tekintetében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár asszony. Ki kér szót? Szászfalvi László alelnök úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Először azt szeretném megkérdezni, hogy az adatvédelmi biztos úrral történt-e egyeztetés, és hogy megkaphatnánk-e az adatvédelmi biztos úrnak a törvényjavaslattal kapcsolatos állásfoglalását. Azt mondta államtitkár asszony, hogy hosszú időn át készítették elő ezt a törvényjavaslatot, így nyilván sokféle változata lehetett. Gondolom, hogy az adatvédelmi biztossal folyamatos volt az egyeztetés. Örülnék, ha az erre vonatkozó adatokat megkaphatnánk.
Második kérdésem a biobankokra vonatkozik. A szóbeli kiegészítés hallatán egy kicsit megnyugodtam, mert abból kiderült, hogy nem tervezik a biobankok privatizációját. De mi a garancia arra, hogy ez valóban nem történik meg a későbbiek során sem? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Gyula képviselő úr!
TÓTH GYULA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Valamennyi képviselőtársam megkapta a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet anyagát. Azért tartom fontosnak, hogy megismerjük a véleményüket, mert ennek a jogvédő szervezetnek az észrevételei, javaslatai nagyrészt már a 2004-es, a 2005-ös és a 2008-as anyagban is benne vannak. Azt gondolom, egy jogvédő szervezet olyan megállapításai, mint "örülünk annak, hogy", "tudomásul vesszük, hogy", azt jelzik, hogy az általuk felvetett kérdések akár adatvédelmi oldalról, akár az emberi méltóság oldaláról a törvényjavaslatban megtalálhatók.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy a raportőri csoport - melynek én is tagja vagyok - megtette észrevételeit. Az általunk megfogalmazott jó néhány javaslat nagy része beépült a véglegesnek tekinthető törvényjavaslatba.
Természetesen újabb kérdések is megfogalmazódtak, amelyek közül most egyet szeretnék feltenni. Se a mostani anyagból, se a korábbiakból nem derül ki számomra, hogy akár a genetikai kutatások, akár a biobankok működtetése lehet-e piaci alapú, lehet-e profitalapú. A dolog ugyanis kétélű. Mert miről szól ez a törvény? Azoknak a genetikai adatoknak a védelméről, amit az egyén kutathatóvá tesz. Az más kérdés, hogy ezt ellenszolgáltatás fejében teszi meg vagy emberi jogi meggondolásból a kutatások céljára ajánlja fel. Ha lehet profitalapú, akkor milyen feltételekkel, ha viszont nem, akkor milyen szankció alkalmazható, ha ennek a megsértése a folyamatok bármelyik részében fellelhető? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Semjén Zsolt képviselő úr!
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): A törvényjavaslat alapvető problémája, hogy nem esik szó olyan kérdésekről, mint az emberi személy védelme a fogantatásától fogva. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a törvényjavaslat 32. §-ának a) pontja korlátlan jogokat ad a mindenkori egészségügyi miniszternek, hogy a teszt- és szűrővizsgálatok részletes szabályait rendeletben szabályozza. Mivel ezek alapvetően érintik a meg nem született ember, a magzat sorsát, csak törvényben szabályozhatók, de legalábbis a szabályrendszer legfontosabb elemei törvényi szintre tartoznak.
Számomra elfogadhatatlan, hogy a humángenetikai kutatások szabályozási céljából született törvényjavaslat nem tiltja meg az ember és az embrió klónozását. Ma az Európai Unió országainak többségében ez a tilalom a törvényben kimondatik.
Az adatvédelmi szabályok mindenképpen harmonizációt igényelnek a minta felhasználásával összhangban. Nem lehet érvényes a levételtől számított harmincéves adattárolási intervallum, ha a minta később - esetleg jóval később - kerül felhasználásra. Megfontolandó lenne, hogy a harminc évet a minta megsemmisülésétől vagy felhasználásától kelljen eredeztetni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ki kíván még hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, államtitkár asszonynak adom meg a szót válaszadásra.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Mivel ez az egészségvédelmi adatoknak egy magasabb szintű védelmét biztosító törvénytervezet, az adatvédelmi biztossal folyamatosan egyeztettünk. Az utolsó változatig megvan az adatvédelmi biztos úr álláspontja, és adatvédelmi szakértők is markánsan megfogalmazták az álláspontjukat. Olyan vélemény van birtokunkban az adatvédelmi biztos úrtól, hogy a legmagasabb szinten elismeri és megnyugtatónak tartja a benyújtásra került megoldást. (Szászfalvi László: Megkaphatjuk?) Természetesen a bizottság rendelkezésére fogjuk bocsátani.
A biobankok most is meglévő egészségügyi szolgáltatók, ahol minták és egészségügyi adatok vannak, tehát semmilyen új önálló jogi intézményt nem hozunk létre. Ha az egészségügyi szolgáltató nem költségvetési szerv, hanem gazdasági társaság, értelemszerűen akkor is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmaznia. A biztonság a lényeg. De mondom, ezek meglévő egészségügyi szolgáltatók vagy kutatóhelyek, például orvostudományi egyetemek kutatóhelyei vagy természettudománnyal foglalkozó kutatóhelyek. A biobankra vonatkozóan most csak az elnevezés kerül rögzítésre, de az intézmény státusza, formája természetesen magán hordozza az egészségügyi szolgáltatói kört.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel folyamatosan egyeztettünk, hiszen alapvetően egy egészségügyi kutatási célt kellett összeegyeztetni az emberi önrendelkezési joggal és az adatvédelmi kérdésekkel. Miután a törvényjavaslat nagyon hosszú egyeztetés eredményeként került kialakításra és benyújtásra, az ő véleményeik is folyamatosan beépítésre kerültek. Messzemenően az önrendelkezési jogok tiszteletben tartása volt a cél.
A biobankok működtetése olyan értelemben lehet piaci alapú, hogy a szolgáltatást nem az egészségbiztosítás által finanszírozott kutatás vagy genetikai célú előrejelző vizsgálat tekintetében fogalmazzuk meg. Annyiban biztosan piaci alapú, hogy nem valamilyen diagnosztikai célú és az egészségbiztosítás tekintetében finanszírozott beavatkozásról beszélünk, hiszen már most is térítési díjat kell fizetni az ilyen típusú kutatásért vagy vizsgálatért, de nagyon fontos rögzíteni, hogy ez mindig kutatási célú és egészségügyi indíttatású, tehát semmiképpen nem lehet profitszerzés az alapja.
Az egészségügyi törvény 1997 óta tiltja az emberi reprodukciót, a genetikailag azonos állománnyal történő megtermékenyítést. A Magyar Köztársaság magára nézve kötelezően elismerte és 2002-ben kihirdette az oviedói egyezményt, amely Európa-szerte rögzíti a klónozás tilalmát. Azok a kérdések, amelyeket képviselő úr feszeget, a jogrendszerünkben máshol megtalálhatók, és büntetőjogi fenyegetettség is társul hozzájuk akkor, ha nem a jogszabályoknak megfelelően történik az eljárás. Vagy az egészségügyi törvény tartalmazza ezeket, vagy nemzetközi egyezmény - amely törvénnyel kihirdetésre került -, vagy az egészségügyi adatok védelméről szóló törvény. Ezek tehát rögzített jogelvek és szabályok.
Az adatvédelmi szabályoknak mindenütt a fokozottabb védelme tűnik ki a tervezetből, valamint egy magasabb szintű védelem. Minden érintett egyetért abban, hogy csak egészségügyi célból történő kutatás lehetséges és csak az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó adatvédelmi szabályok mögöttes alkalmazásával válik teljessé a szabályozás. A visszajelzések is arra engednek következtetni, hogy a törvényjavaslat mind a közösségi szabályozással, mind Európa vonatkozó szabályaival összeegyeztethető megoldásokat rögzít.
Hadd kérjem, hogy Mandl József professzor úr és Falus András professzor úr is tehessen néhány megjegyzést, akik részt vettek a törvényjavaslat kidolgozásában. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mandl József professzor úrnak adom meg a szót.
PROF. DR. MANDL JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Egészségügyi Tudományos Tanács 1998 óta foglalkozik ennek a törvénynek az előkészítésével. Nagyon sok fordulón keresztül számos szakértővel és különböző gondolkodású kutatókkal konzultálva alakult ki ez a javaslat. Nemcsak az számít, hogy mi van benne, hanem az is, hogy mi nincs benne. A megszületése érdekében célul tűztük ki, hogy reproduktív kérdések ne szerepeljenek benne. Tudom, hogy a genetika egy nem orvostudományi kutatással foglalkozó számára sokkal több mindent jelent, de a reprodukciót teljes egészében kizártuk, és csak genetikai kutatással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztunk. Egyébként a 2002. évi VI. törvény - amely egy 1997-től kezdődő ötéves folyamat eredménye és az oviedói egyezményhez történő csatlakozásunkat ratifikálta - is teljesen egyértelműen leszögezi ezt, és a kiegészítő jegyzőkönyvek is foglalkoznak a klónozás tilalmával. Tehát a magyar jogban ez teljes mértékben rendezett és szankcionált. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Falus András professzor úrnak adom meg a szót.
PROF DR. FALUS ANDRÁS szakértő (Semmelweis Orvostudományi Egyetem): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két dolgot szeretnék nagyon határozottan leszögezni. A klónozás, mint a legtöbb civilizált ország számára tiltott téma abszolút nincs benne ebben a törvényben. Ebben a genetikai adat védelméről van szó. Törvényt kell alkotni a személyiségi jogok védelme érdekében, valamint az egészségügyi kutatás, például a gyógyszerfejlesztés céljából. Én biológus vagyok és nálam nyilván mindenki jobban ért a jogi kérdésekhez, de úgy vélem, ez olyan kérdés, mint az, hogy nem lehet autót bevinni egy olyan országba, ahol nincs KRESZ. Ha nem rendezzük a genetikai adatok védelmét, hatalmas európai pályázatokban leszünk szalonképtelenek. A genetikai adat egy életre szól, öröklődik és etnikumokat jellemez, ezért hihetetlenül fontos ennek a legitimációja. Kezdettől fogva részt vettem a törvényjavaslat megvitatásában. A nagy egyházak folyamatosan és nagyon egyetértően vettek részt ennek a törvénynek a megalkotásában. Annak idején a katolikus egyház részéről felvetődött, ha a klónozás, pontosabban az in vitro fertilizáció, a lombikbébikérdés benne lenne, az problémát jelentene számára, de amikor kiderült, hogy ez nincs benne, teljes volt az egyetértés.
Egyetértek Semjén képviselő úr aggodalmával, amelyet azzal kapcsolatban fejtett ki, hogy a mindenkori egészségügyi miniszter rendeleti úton szabályozza. Ez azt akarja sugallni, mivel a genetika és társtudományai, s ma már egyre inkább az informatika terén naponta változnak alaphelyzetek, diagnosztikai lehetőségek és terápiás megoldások, időnként kötelező áttekinteni, hogy a jog, a törvény alkalmazkodik-e az adott helyzethez. Én teljesen egyetértek azzal, hogy ezt újra meg újra át kell nézni és a törvényt időnként pontosítani kell azért, hogy a jog ne kullogjon a tudomány után.
Nagy örömömre szolgált a múlt héten az Egészségügyi és szociális bizottság ülésén részt venni, ahol százszázalékos volt az elfogadottság, még tartózkodás se volt. Az a cél, hogy az ezzel harmonizált tudományos kutatás törvény által szabályozva legyen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Semjén Zsolt képviselő úr!
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Számomra érthető, hogy mi volt a jogalkotó szándéka, az, hogy mi legyen, illetve mi ne legyen benne. De nem ártott volna az indoklási részben erre hivatkozni. Hasonlóképpen a kodifikációnál, ha nem is a szövegben, de az indoklási részben mindenképpen hivatkozni kellene arra, hogy milyen nemzetközi egyezmények és más hatályos törvények szabnak különböző korlátokat.
A rendeleti szabályozással kapcsolatban elmondottakat köszönöm szépen. Az adatvédelmi szabályok tekintetében azonban lenne még egy kérdésem. Miután a minta felhasználása időbelileg eltolódhat, helyesnek látják-e, hogy a harminc év a mintavételtől számítson, és ne a minta megsemmisülésétől vagy felhasználásától. Köszönöm.
ELNÖK: Kérem, hogy erre a felvetésre is reagáljon, államtitkár asszony.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Remélem sikerült megnyugtatni Semjén képviselő urat a tekintetben, hogy a hatályos szabályozásokhoz szervesen kapcsolódik ez a törvény. Az általános indoklásban konkrét utalás van az oviedói egyezményre és az egészségügyi törvényre, de ha ilyen igények vannak, természetesen minden egyes módosításnál jelezni fogjuk, hogy mi a mellette lévő még hatályos joganyag.
Szakértőink jelezték, hogy a genetikai adatokkal kapcsolatban két kérdéskört kell párhuzamosan kezelni, egyrészt a mintákkal, másrészt az adatokkal kapcsolatos kérdéskört. Egyre jellemzőbb, hogy egy idő után a mintát, illetve az adatokat és a mintát is visszakéri a kutatásba, a vizsgálatba beleegyezett személy. Ezért kellett egy kiinduló időpont - amit nem tudunk máshoz kötni, mint a minta levételéhez -, amikor ténylegesen megadja a hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy az adatokat, illetve a mintát hogyan, milyen feltételek mentén kezelje a biobank, pszeudokódos megoldással vagy anonimizált formában. Az objektív határidőt kívántuk harminc évben meghatározni. Ezen belül lehet a rendelkezési jogot valamilyen kezdő és vég időpont között lehetőségként meghatározni a minta adója számára. Ha a minta anonimizált, akkor is rendelkezni kell arról, hogy a mintákat milyen határidőig kell megőrizni. A kezdő időpont ekkor sem lehet más, mint a levétel, illetve az az időpont, amikor a döntését a minta szolgáltatója, a tulajdonosa megadja. Minden európai szabályozásban a minta levétele a kezdő időpont, amitől számítva különböző határidőkben meghatározzák a felhasználhatóság időtartamát. Sehol nem a megsemmisülés, hiszen az különböző minták esetén különböző időpontokra eshet. Jogász lévén nem akarok szakmai kérdésekbe belemenni, de nyilván egészen más egy szövetminta, egy kenet vagy egy vérminta esetén a megőrzési határidő, még különböző tárolási körülmények mellett is. Köszönöm.
ELNÖK: Schlammadinger József főosztályvezető úrnak adom meg a szót.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Hadd hívjam fel a figyelmet arra a logikai érvrendszerre, amire a harmincéves nyilvántartási idő épül. A genetikai adat, illetve a genetikai minta megsemmisítése gyakran abból eredeztethető, hogy az érintett az adat gazdájaként rendelkezik. A megsemmisítésből kiindulva egy nyilvántartási rendszer felépítése pont azt a rendelkezési jogot üti, amelyen a megsemmisítés alapul. A normaszöveg is úgy fogalmaz, hogy harminc év, kivéve, ha ettől eltérő rendelkezést hoz az illető, azaz a harmincéves idősávon belül az adatainak kezeléséhez adott hozzájárulását visszavonja. A megsemmisítés kiindulópontként való választása azzal a rendelkezési joggal nem igazán fér össze, amire a szabályozás logikája épül. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (8) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Előadót kell állítanunk az általános vitában. Ki vállalja? (Tóth Gyula.) Tóth Gyula képviselő úr lesz a bizottság előadója.
Köszönjük szépen államtitkár asszony, főosztályvezető úr és professzor urak segítségét.
2. napirendi pontunk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 19. ülésszakán elfogadott, a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazásáról szóló 45. számú egyezményének felmondásáról szóló T/5302. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm Fári László osztályvezető urat és dr. Bogdál Ildikó nemzetközi főreferenst. Megadom a szót osztályvezető úrnak, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését.
Fári László osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
FÁRI LÁSZLÓ osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a lényege, hogy az 1930-as évek végén elfogadtak egy nemzetközi egyezményt - amihez Magyarország csatlakozott -, amely az akkori műszaki-technikai színvonalnak megfelelően tiltotta a nők számára a földalatti munkát. Az Európai Bíróság egy ítéletében Ausztriával szemben megállapította, hogy a technológiai változások következtében ez az egyezmény időközben elévült és felszólította Ausztriát, hogy mondja fel az egyezmény. Az egyezmény felmondására meghatározott időszakok állnak nyitva. Ez az időszak május 30-ig éppen nyitva van, és Magyarország más európai országokkal együtt addig kívánja felmondani az egyezményt. Az egyezmény felmondása tulajdonképpen egy diszkriminatív szabályozást szüntet meg. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazni fogunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (18) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
A bizottságnak előadót kell állítania. Ki vállalja? (Dr. Szabóné Müller Timea.) Dr. Szabóné Müller Timea lesz a bizottság előadója.
Köszönjük szépen osztályvezető úr segítségét.
Az egyebekben van-e valakinek kérdése, észrevétele, bármilyen bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 43 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc