EMBCB-29/2008.
(EMBCB-109/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2008. október 13-án, hétfőn, 12 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6375. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszok *
Észrevételek *
Reflexiók *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
1. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6375. szám)
(Általános vita)
2. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Teleki László (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Pettkó András (MDF) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Széplaki Andrea adatvédelmi szakértő (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Sziklay Júlia főosztályvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Soós Károly szakértő (MDF-frakció)
Soós Viktória
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 5 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén megjelenteket. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Nyakó Istvánt Lénárt László, Teleki Lászlót Godó Lajos, Wiener Györgyöt Tóth Gyula, Pettkó Andrást pedig Balog Zoltán helyettesíti.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, megjegyzése, változtatási javaslata? (Nincs jelentkező.) Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6375. szám) (Általános vita)
1. napirendi pontunk az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Köszöntöm dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről. Kérem, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését.
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat célja, hogy egy kerethatározat, illetve egy határozat rendelkezéseinek a magyar jogszabályok megfelelőségét biztosítsa. 2008. november 24-én, illetve december 16-án jár le az átültetés határideje. Ez a törvényjavaslat azt biztosítja, hogy ha az Európai Unió tagállamaiban bárhol, bármilyen büntető ítéletben elkobzás vagy vagyonelkobzás kerül kiszabásra, akkor azt egy másik tagállam végrehajtsa, az ebből származó 10 ezer euró értéket pedig az ügyben érintett két tagállam megossza egymás között. Ennek érdekében módosítja a törvényjavaslat a végrehajtásról szóló törvényt, és mind az ingó-, mind pedig az ingatlan-végrehajtás tekintetében megteremti azokat a szabályokat, amelyek az együttműködéshez szükségesek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, főosztályvezető úr. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül kinek van kérdése, észrevétele, megjegyzése a javaslattal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy kérdésem.
A múltkor nem vettem napirendre ezt a javaslatot azért, mert - s ezt most is szeretném elmondani - az egyeztetéssel gondjaink vannak. Máskor is előfordult már, hogy megkaptunk egy olyan törvényjavaslatot, amit az országgyűlési biztosokkal nem egyeztettek. Most is ez történt: az adatvédelmi biztos - nyilván félreértés miatt, de mégiscsak - kimaradt az egyeztetésből. Erre korábban is volt már példa. Kérjük, hogy a kormány, illetve a szakminisztérium vegye komolyabban ezt a dolgot, mert elég vicces, hogy az emberi jogi bizottság véleményez egy olyan javaslatot, amit nem látott az illetékes országgyűlési biztos, akit kétharmaddal választottunk meg. Azt javaslom - s erre a múltkor felhatalmazást kaptam a bizottsági elnökök ülésén is -, csak azt adják ide nekünk, amit már látott az országgyűlési biztos, mert egyébként nincs értelme a munkánknak. Azt kérdezem tehát elsőként, hogy ez miként fordulhatott elő.
Van-e más kérdés? Fazekas Sándor képviselő úr!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szeretném megkérdezni az előterjesztő képviselőjétől, mi a véleménye arról, hogy az adatvédelmi biztos álláspontja szerint a javaslat 1. számú melléklet h) pontja a vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes személyre vonatkozó információk között szerepelteti a személyazonosító számot vagy a szociális biztonsági azonosító számot, holott ez ellentétes az 1996. évi XX. törvénnyel, amely kimondja, hogy a szakazonosító kizárólag a törvény által meghatározott hazai adatkezelésekben használható. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Én pedig az 5. § (2) bekezdésére szeretnék rákérdezni. Az itt említett "közvetlenül hozzáférhető információ" alatt a nyomozóhatóság vagy ügyész birtokában, kezelésében lévő információn kívül milyen más információt értenek? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés, észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, főosztályvezető úrnak adom meg a szót válaszadásra.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca a törvényjavaslat államigazgatási egyeztetését 2008 áprilisában folytatta le. Ekkor megkerestük az országgyűlési biztos urat véleményének a kifejtése céljából. Erre április 29-i dátummal válaszolt az országgyűlési biztos úr. Ebben az időpontban külön adatvédelmi biztos nem volt. Tehát a megkeresés az országgyűlési biztos úrnak az adatvédelmi jogkörében eljáró feladataira is vonatkozott. E tekintetben az országgyűlési biztos úr véleménye - ami itt van nálam és ezt természetesen szívesen átadom a képviselő hölgyeknek és uraknak is - nem tesz észrevételt a törvényjavaslatra, illetőleg egyetértését fejezi ki a törvényjavaslat kapcsán.
Az adatvédelmi biztos úr 2008. október 13-án - tehát a mai napon - kelt észrevétele nekem eddig nem állt rendelkezésemre. Természetesen meg fogjuk vizsgálni az 1. melléklet h) pontjára tett észrevételt. Engedjék meg, hogy most ne reagáljak erre, mert még nem volt időm arra, hogy végigolvassam az adatvédelmi biztos úr álláspontját. Hangsúlyozom, hogy az államigazgatási egyeztetés során lefolytatott egyeztetések keretében nem merült fel, hogy az 1. melléklet h) pontja szerinti adatkörök aggályokat vetnének fel. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ezek a mellékletek az európai uniós kerethatározatban, illetve a határozatban meghatározott adattartalommal rendelkeznek, tehát a törvényjavaslat mellékletében nekünk tartalmi változtatást nem áll módunkban tenni, hanem át kell venni az Európai Unió határozatának a mellékletét.
Hadd kérjek segítséget abban, hogy alelnök úr kérdése mire vonatkozott. Az 5. §-ban több (2) bekezdés is van, és nem tudom pontosan, melyikre vonatkozott a kérdése.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Arra kérdeztem rá, hogy a "közvetlenül hozzáférhető információ" az önök álláspontja szerint tartalmaz-e valamilyen többletet a nyomozóhatóság vagy az ügyész birtokában, kezelésében lévő információn kívül. Hogy lehet ezt definiálni?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A törvényjavaslat azt mondja, ha az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, tehát ahol Magyarország nem vizsgálja a kettős büntethetőséget és a kért információ a megkeresett nyomozóhatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést annak érkezésétől számított hét napon belül teljesíteni kell. Itt azért áll rendelkezésre a hét nap, mert a megkeresett ügyészség vagy nyomozóhatóság nem biztos, hogy rendelkezik azzal a konkrét információval, amit egy másik tagállam tudni szeretne.
Mondok egy konkrét példát. Ha egy magyar elkövető ellen Ausztriában folyik büntetőeljárás, nem biztos, hogy a büntetőeljárást folytató osztrák hatóságok rendelkezésére áll valamennyi ingatlan vagy ingó vagyonára vonatkozó adat. Lehet, hogy amire a megkeresés érkezik, a nyomozati iratok között még nem szerepel, mint vagyon. Ilyenkor a nyomozóhatóság vagy az ügyészség - attól függően, hogy a büntetőeljárás melyik szakaszban van - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást és elvégez egy ellenőrzést, hogy arra az ingatlanra vonatkozóan tényleg van-e adat vagy nincs. Ez persze csak egy nagyon egyszerű példa volt, de számtalanszor előfordulhat a büntetőeljárásban, hogy amire a megkeresés érkezik, arra a folyamatban lévő büntetőeljárásban az iratok között nincs adata a büntetőeljárást folytató hatóságnak. Ekkor neki joga van különböző megkereséseket teljesíteni, megkeresi például az ingatlan-nyilvántartást, amelytől megkapja az információt és azzal válaszol vissza a másik tagállamnak. Ez a szöveg ezt az élethelyzetet kívánja szabályozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy észrevételem.
Az egyeztetés idején, mivel nem volt adatvédelmi biztos, két jogköre volt az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, ám csak az egyik jogkörében keresték meg. Azt ő sem állítja a levelében, hogy adatvédelmi jogkörében eljárva is nyilatkozott volna erről a kérdésről. De hadd mondjam el: nemcsak egy ilyen esetről van szó. Legutóbb egy kiváló konferencián vettünk részt az Országgyűlési Biztosok Hivatalában az úgynevezett gyűlöletbeszéd, illetve a rendvédelmi csomag kapcsán, ahol a kisebbségvédelmi ombudsman azt monda, hogy ő a minisztérium honlapjáról vette le ezt a törvényjavaslatot, mert az ő véleményét nem kérdezték meg ezzel kapcsolatban, holott a kisebbségi és egyéb csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéd szabályozásáról van szó. Tehát máskor is előfordult már, hogy az illetékes ombudsman nem kapta meg a törvényjavaslatot. Nekünk viszont az ő véleménye - mint az Országgyűlés választott tisztségviselőjének a véleménye - döntő, e vélemény ismerete nélkül mi nehezen tudunk nyilatkozni.
Végül a frissen megválasztott adatvédelmi ombudsman véleményezte a törvényjavaslatot, és neki elég súlyos a véleménye erről. Nyilván majd tanulmányozzák és akkor látni fogják, hogy a személyi számmal összefüggésben - amivel kapcsolatban a belföldi felhasználás során mindenféle félreértések merülnek fel - nemzetközi téren is problémák vannak. Ezt tehát valamilyen módon - függetlenül attól, hogy látta-e az ombudsman vagy nem - kezelni kell, s nyilván még abban a szakaszban, amikor van rá lehetőség. Megoldást kell találni arra, hogy is van a személyi szám, illetve a szociális azonosító használata európai viszonylatban.
Főosztályvezető úr kíván reagálni az elhangzottakra?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A saját szakterületemen természetesen mindent el fogok követni, hogy mindenkivel egyeztessünk, és erre fokozottan oda fogunk figyelni.
ELNÖK: Ebben egészen biztos voltam. Most pedig szavazni fogunk az általános vitára való alkalmasságról.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (9) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot nem tartja általános vitára alkalmasnak.
Két kisebbségi vélemény született. Főtanácsadó asszonynak más a véleménye, kérem, hogy ismertesse.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása szerint - amit készültem kiosztani, mivel a plenáris ülésen is probléma volt ezzel - ebben az esetben a nemek alkotják a többséget. Eszerint a jelen esetben az ellenzéki képviselők álláspontja lesz a többségi vélemény. Ettől kezdve tehát az ellenzék képviseli a többségi véleményt, és ha előadókat állítunk, akkor azok a többségi és a kisebbségi véleményt fogják ismertetni. Előadót pedig kellene állítani, mivel holnap lesz ennek a tárgyalása, s addig már nem tudjuk írásban beadni.
ELNÖK: Ki legyen a bizottság előadója?
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): A kisebbségi véleményt Tóth Gyula képviselő úr mondja el.
ELNÖK: Megkérhetjük képviselő urat, hogy mondja el a többségi véleményt is? Ennek jogi akadálya nincs, bizalmi meg végképp nincs. Vállalja?
TÓTH GYULA (MSZP): Igen.
ELNÖK: A bizottság többségi és kisebbségi véleményét Tóth Gyula képviselő úr fogja ismertetni a plenáris ülésen. Mi alapvetően egyetértünk a törvényjavaslattal, csupán azért tartózkodtunk, mert úgy látjuk, hogy az adatvédelmi biztos véleménye még nincs beledolgozva.
Köszönjük szépen főosztályvezető úr segítségét és mindenkinek a figyelmébe ajánlom az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását. Én értem a logikát, mert a nem alkalmasság az erősebb, ezért az a többségi vélemény.
Az egyebek között van-e valakinek kérdése, megjegyzése, bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a részvételt és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc