EMBCB-38/2008.
EMCB-118/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2008. november 18-án, kedden, 13 óra 55 perckor
a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Határozatképesség megállapítása *
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6748. szám) (Általános vita) *
Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6644. szám) (Általános vita) *
Dr. Szabó Krisztián kiegészítése *
Dr. Szabó Krisztián válaszadása *
Dr. Szabó Krisztián reflexiója *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár válaszadása, reflexiója *
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A módosító javaslatok megvitatása *
(Általános vita)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Pettkó András (MSZP)
Helyettesítési megbízást adott
Balog Zoltán (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz), majd távozása után
Dr. Fazekas Sándornak (Fidesz)
Nyakó István (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) távozása után Donáth Lászlónak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz) távozása után Pettkó Andrásnak (MDF)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Pettkó András (MDF) megérkezéséig Bíró Ildikónak (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szabó Krisztián főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Vilner Péter ezredes, osztályvezető (Honvédelmi Minisztérium)
Nagyné Varga Melinda főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Váradi-Bor Judit főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Gulyás Dénes parlamenti képviselő (Fidesz)
Dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Megyeri Nóra tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Dankó István főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Nagy Bercel titkár (Fidesz/KDNP)
Dr. Latorcai Csaba szakértő (Fidesz)
Molnár András szakértő (MDF)
Soós Károly szakértő (MDF)
Tornóczky Gusztáv
Dr. Imre Bernadett (Honvédelmi Minisztérium)
Molnár-Nagy Mária parlamenti titkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Kukta Hajnalka ösztöndíjas (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének ideje: 13 óra 55 perc)
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel üdvözlök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. A bizottság mai második ülését megnyitom. Tekintettel arra, hogy az előzőhez képest ez egy új ülés, külön sorszámmal rendelkezik, ezért a határozatképességet is újra meg kell állapítanunk.
Határozatképesség megállapítása
Azt kérem szépen, hogy fussunk végig gyorsan a helyettesítéseken. Balog Zoltán elnök urat Ékes Ilona képviselő asszony helyettesíti, Szászfalvi úr itt van, Donáth László úr itt van, Godó Lajos itt van, Lénárt László itt van. Nyakó Istvánt Teleki László helyettesíti, Szabóné Müller Timeát Godó Lajos helyettesíti. Tóth Gyula itt van, Wiener Györgyöt Lénárt László helyettesíti. Gusztos Péter ismereteink szerint nem adott helyettesítést. Bíró Ildikó itt van, Ékes Ilona itt van, Farkas Flóriánt Varga József képviselő úr helyettesíti. Fazekas Sándor úr itt van, Varga József itt van, Semjén Zsoltot Szászfalvi alelnök úr helyettesíti. Pettkó Andrásról úgy tudjuk, hogy jön, de amíg megérkezik, addig Bíró Ildikó helyettesíti. Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi javaslatot a bizottság tagjai kézhez kapták. Ebben módosító javaslatunk annyi van, hogy tekintettel arra, hogy több bizottság egyszerre ülésezik és az előterjesztők több helyre is hivatalosak, azt kérem, tisztelettel kezelhessük rugalmasan a napirendi pontok sorrendjét, és azokat vesszük előre, illetve akkorra, amikor az előterjesztők megérkeznek.
Így kérdezem, hogy elfogadja a bizottság a napirendi javaslatot. (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi javaslatot egyhangúlag elfogadta.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6748. szám) (Általános vita)
Rá is térünk a napirendi javaslatban 3-as számmal jelölt pontra, most a tárgyalásban elsőként napirendre kerülő témához, amely a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, ennek az általános vitája.
Tisztelettel üdvözlöm Dr. Dankó István főosztályvezető-helyettes urat a HM-ből és kollégáit, Vilner Péter és Pál István ezredes urakat, ők lesznek az előterjesztők.
Írásban természetesen mindenki megkapta, és ismeri a törvényjavaslatot, de most van lehetőség szóban kiegészíteni, rövid tájékoztatást kapni róla.
Átadom önöknek a szót!
VILNER PÉTER (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Bizottság! Csak röviden foglalnám össze, hogy mik voltak az alapvető indokai ennek a kisebb terjedelmű törvénymódosításnak. Gyakorlatilag a katonák jogállásáról szóló törvényt minden évben módosítjuk az utóbbi évek tapasztalata alapján. Alapvetően a gyakorlati igények, a gyakorlati tapasztalatok és különféle új kezdeményezések indokolják a módosítást, így például a Pápára települő C17-es képességhez kapcsolódó módosítási igényeket tartalmaz most a törvény. Kifejezetten a törvény rendelkezésének értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat is szükségessé tette a módosítást.
A Hjt. rendelkezéseihez kapcsolódó vagy ahhoz közelálló keret, egyéb keretjogszabályok módosulását kellett leképeznünk a Hjt.-ben, illetve különféle jogtechnikai jellegű pontosításokat is igényelt a törvény szövege, a gyakorlati igényekhez igazodóan kifejezetten a különféle miniszteri rendeleti felhatalmazások pontosítására volt szükség.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot arról, hogy október 18-án egy ötpárti egyeztetés keretében a Hjt. pontosítási koncepcióját a pártok képviselői láthatták és megtárgyalhatták - azzal kapcsolatban külön kiegészítő javaslatuk nem volt egyetértettek a módosítás irányaival, amit ez az önök előtt fekvő szöveg tükröz is. Egyébként pedig kifejezetten fontos, hogy ez a Hjt. módosítás január 1-jén hatályba lépjen, tehát még a mostani ülésszakban, ha kéri a kormány: megszavazni és elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy kinek van hozzászólási szándéka. (Nincs jelzés.) Nem látok hozzászólási szándékot, alelnök úr sem. (Szászfalvi László: Egyértelmű.) Egyértelmű, akkor szavazhatunk.
Kérdezem, hogy ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Előadót azt hiszem, nem kötelező állítanunk, ezt majd írásban rögzítjük.
Köszönöm szépen a részvételüket, és ennek a napirendi pontnak a tárgyalását lezárom.
Most vagyunk egy kicsit bajban, mert nincs itt még a napirendi pont előadója, ezért megszakítjuk egy picit a jegyzőkönyvet.
Azt javasolom, hogy az egyebek napirendi ponttal folytassuk, míg megérkeznek a minisztérium képviselői.
Addig megkérdezem, hogy van-e valakinek megjegyeznivalója. (Dr. Arczt Ilona jelentkezik.) Arczt Ilona, parancsolj!
DR. ARCZT ILONA a bizottság főtanácsadója: Egy háttéranyagot osztottunk ki, és különösen szeretném felhívni a figyelmet a Pénzügyminisztérium által küldött táblázatra, amit számítógépen már korábban elküldtünk.
A másik, hogy holnap egy hivatalos delegáció érkezik, a macedón delegáció, melynek háttéranyagát szintén mindenkinek kiosztottuk. Erre 11-12 óra között kerül sor holnap, itt, a parlamentben, épp ebben a teremben, és szeretnénk, hogyha mindannyian részt tudnának ezen venni, különös tekintettel arra, hogy elnök úrnak sem az igazi még a hangja, ezért jó lenne, ha valaki ezen részt tudna venni holnap. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, és ezzel az egyebek napirendi pontot is lezártuk. Még három napirendi pontunk van, de kérem szépen a bizottság tagjainak türelmét.
(Rövid szünet.)
Folytatjuk az ülést. Következő napirendi pontunk az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája.
Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6644. szám) (Általános vita)
Azt kérem tisztelettel, hogy aki a minisztérium képviseletében e törvényjavaslat előadója, legyen olyan kedves megmondani nekünk a nevét.
DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szabó Krisztián vagyok, az IRM hatósági főosztályának a vezetője. Jó napot kívánok!
ELNÖK: Üdvözlöm tisztelettel Szabó Krisztián urat, és át is adom a szót önnek. Parancsoljon!
Dr. Szabó Krisztián kiegészítése
DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat több egymással többé-kevésbé szorosan összefüggő témakörben módosítja az anyakönyvi rendeletet, a törvényerejű rendeletet, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt.
A módosítás gerincét, illetve a módosítás indokoltságának egyik részét a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény január 1-jei hatályba lépése indokolja, amely hatályba lépéssel a törvény néhány technikai jellegű átvezetést tartalmaz a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény vonatkozásában.
Az anyakönyvi eljárással összefüggésben olyan módosításokat fogalmaz meg a törvény, amelyek részben az eddigi törvényi szabályozásnak a pontosítását, egyszerűsítését, részben pedig a megfelelő szintű jogszabályi szabályozást biztosítják, tekintettel arra, hogy az anyakönyvekbe történő betekintés, illetve a házasságkötő termen kívüli házasságkötés szabályozása kellő részletességgel és pontossággal törvényi szinten a hatályos szabályozásban nem jelenik meg.
Ezekkel a módosításokkal, illetve pontosításokkal összefüggésben érinti a törvényjavaslat az illetéktörvényt is, amennyiben egy, a házassági név megváltoztatására vonatkozó pontosítást tartalmaz; illetve az illetékek, egyes illetékek mértékének a korrekciójára tesz javaslatot.
Az anyakönyvbe, illetve az anyakönyvi iratokba történő betekintésre vonatkozó szabály lényege abban áll, hogy az ügyfelek számára az eljárás egyszerűsítése érdekében a törvényjavaslat az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyv vezetője kezébe teszi az anyagkönyvi iratokba a betekintés engedélyezésének a lehetőségét, megspórolva ezzel, lerövidítve azt az eljárást, amelynek során korábban a közigazgatási hivatal, mint felettes szerv engedélyezte a betekintést.
A másik, az anyakönyvi törvényerejű rendeletet érintő jelentősebb - bár terjedelmére szintén kisméretű - szabályozás a házassági név megváltoztatásának az intézményét jelenti. Ez az új jogintézmény, a házassági név tekintetében megjelenő új szabályozás szintén egy méltányolható ügyféli érdeket érint, másrészről pedig a hátterében áll egy, az Európai Emberi Jogi Bíróság által hozott ítélet is. Nevezetesen: a gyakorlatból eredő probléma a házassági nevek viselésével kapcsolatban az '50-es évek, illetve az '50-es, '60-as évek személyi igazolvány kiállítási gyakorlata. Nevezetesen az, hogy az adatok bemondással kerültek a személyi igazolványba, lehetővé tette azt, hogy egyes személyek - és főleg a házas, tehát a férjezett nők tekintetében jelent ez problémát - olyan módon viselhették bizonyos hatósági igazolványaik alapján a nevüket, amelyre az anyakönyv alapján nem lettek volna jogosultak, tehát az anyakönyvi bejegyzés és az ő egyes igazolványaikban, okmányaikban történő bejegyzés eltért egymástól. Hosszú ideig viseltek ilyen eltérő neveket, ezáltal a személyiségük részévé vált az a bizonyos név, amely azonban eltér az anyakönyv alapján őket megillető névtől.
A strasbourgi bíróság egy ilyen ügy kapcsán marasztalta el a Magyar Köztársaságot arra tekintettel, hogy nincs lehetőség a hatályos jogszabályok alapján arra, hogy a házassági nevet a már megszűnt házasságot követően az özvegy, illetve az elvált nő módosítsa, ezért egy méltányossági névváltoztatási intézmény létrehozásával küszöböli ki, próbálja kiküszöbölni a törvényjavaslat ezt a merevséget, amely nem teszi lehetővé a hosszú ideig fennálló helyzet elismerését, illetve annak a méltányos rendezését.
A termen kívüli házasságkötéssel kapcsolatban a törvény szintén pontosító, illetve egy megfelelő részletességű és megfelelő jogszabályi szintű szabályt igyekszik teremteni. A termen kívüli házasságkötéssel kapcsolatban jellemző, hogy kifejezetten nagy társadalmi igény mutatkozik a jogintézménynek az alkalmazására, ugyanakkor megfelelő keretek, megfelelő szabályozási keret hiányában a különböző önkormányzatok, különböző anyakönyvvezetők, illetve hivatalok gyakorlatában eltérő annak az engedélyezése, hogy történhet-e házasságkötő termen kívül, illetve, hogy milyen helyszínen a házasságkötés.
A törvényjavaslat itt arra tesz kísérletet, hogy egy megfelelő alapelvi fő keretjellegű szabályozást biztosítson annak érdekében, hogy megfelelően érvényesülhessen - természetesen ésszerű keretek között - az az ügyféli érdek, hogy házasságkötő termen kívül köttethessék a házasság. Másrészről biztosítani igyekszik azt is a törvényjavaslat, hogy az anyakönyvvezető eljárása zavartalanul lefolytatódhassék, tehát az anyakönyvvezető utazásának a szabálya foglaltatik itt a törvényben, illetve az anyakönyv, mint alapvető nyilvántartási irat biztonsága is a törvény által biztosíttassék.
Mint mondottam, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása elsősorban a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes pontosításokat tartalmaz. Így a családi állapot rendezése, illetve bejegyzése tekintetében szükséges az, hogy az eddigi családi állapot kategóriák mellett, illetve anyakönyvi esemény kategóriák mellett a bejegyzett élettársi kapcsolat fogalma is megjelenjen a törvényben, és ez indokolja a nyilvántartási törvény több, igazából kis terjedelmű módosítását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki kíván szólni.
Donáth László képviselő úr, utána Pettkó képviselő úr.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Megérkezett az András?
ELNÖK: Meg. A képviselő úr jegyző volt.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Másfél óra. (Pettkó András: A jegyzői székben ültem.)
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Nem, nem arra mondom. Arra mondom, hogy most elkezdtünk olyasmiről beszélni, ami legalább másfél órát fog tartani.
ELNÖK: Tisztelt képviselő urak, kérem tisztelettel, hogy a törvényjavaslathoz próbáljunk szólni.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Csak köszöntöttem azt a képviselőt, aki ha megjelenik, akkor a szellem napvilága ragyogja be a termeinket.
ELNÖK: Ez így van. A jegyzőkönyvben rögzítettük.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Kérem, hogy rögzítve legyen, hogy Pettkó András nélkül nem tudok intelligensen megszólalni.
ELNÖK: Értettük.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Visszatérve a dolog lényegéhez, az anyakönyvezés egy hihetetlenül fontos dolog, mégis úgy érzem, hogy ebben az esetben egy picit minthogyha a rendeletben szabályozható, törvénybe áthozott szándék a valóságtól elrugaszkodnék. Messzebbről kezdem, hiszen személyes élménnyel kell nyilvánvalóvá tennem a dolog számomra sajátosan abszurd voltát. Ezen a nyáron kettős temetést kellett elvégeznem, ahol az egyik halottam Amerikában halt meg két évvel korábban, özvegye pedig Budapesten. A leányuk, Amerikából hazahozva édesapja hamvait, segítségemet kérte, mert kiderült, hogy a helyi önkormányzat 30 napon belül tudja ezt a dolgot elvégezni - az anyakönyvezési és egyéb ügyeket -, tekintettel arra, hogy megállapított, édesapjának két évvel korábban, Amerikában bekövetkezett halála, bár minden papír szabályos volt - fordítás, pecsét, aláírás megvolt rajta -, nem lett Magyarországon anyakönyvezve.
Ebben az összefüggésben az édesanya, aki meghalt, nem tekinthető özvegynek, hiszen a férje a magyar anyakönyvi törvény értelmében élő, nem halt meg. Megmondom őszintén 1500-1600 embert temettem el eddig 30 év lelkészi kurzusom során, ilyen esetbe még nem kerültem, hogy a hamvak a kezemben, de a törvény szerint egy élővel van dolgom. Kétségtelenül sok utat bejártam, 3 országgyűlési képviselő és 2 polgármester segítségével mégiscsak sikerült 10 napon belül az ügyet elrendeznem, de akkor megfogadtam, ha valaha az anyakönyvi törvény elibém kerül, nem fogom önöket megkímélni attól, hogy annak szomorúságát és szégyenét, amit én magamra vettem, hogy egy gyászoló ember kínját csökkentsem, nyilvánvalóvá tegyem, és megosztozzunk rajta.
Tehát az én első számú megjegyzésem és kérésem, hogy önök, mint e terület kiváló szakértői, gondolkodjanak el azon, hogyan lehetne az ilyen helyzeteket elkerülni, amelyek elképesztően méltatlanok és fölöslegesek, mielőtt - vagy ha tetszik, ezzel együtt - az anyakönyvszállítás költségeiről törvény rendelkezik. Most itt visszatérek ehhez a javaslathoz. Szerintem anyakönyvet nem helyes kihozni onnan, ahol biztonságosan őrzik. Az anyakönyv rendkívül fontos dokumentum, nem véletlen, hogy a betekintésére vonatkozó szabály - ez egy komoly szabály -, a mi egyházi törvényeik kizárják, hogy illetéktelen beletekinthessen, és a legszigorúbban a lelkész őrizetére bízzák az anyakönyvek kezelését.
Én változatlanul fontosnak tartom, miután nagyon személyes adatokról van szó, hogy ez ne legyen préda. Ez nem taxiban való szállításra való, ahol pecsétes lesz, levörösborozzák, egy kis pörköltpaca ráhull, ami nem helyes. Az anyakönyv egy nagyon fontos dokumentum. Ez az óhaj, hogy a biztonságos szállítása, helyi őrzése nem tudom, hogy megoldható-e, bár kétségtelenül elismerem az önök ama nemes törekvését, hogy az elmúlt időszakban valóban megszaporodtak azon házasságkötések alkalmai, ahol az anyakönyvvezetőnek ki kellett jönnie az önkormányzat épületéből. Erre valamit ki kell valóban találni, de hogy ez volna erre a megfelelő megoldás, számomra egyelőre kérdés.
Azonban az a megfogalmazás egy picit még jámborabb - ha ilyen finoman fogalmazhatok, és utána drága Pettkó Andrásé lesz a szó -, amit itt olvasok rögtön a 15/A § 4. b) pontjában: "Ha a felek gondoskodnak a házasságkötéssel bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése ünnepélyes kereteinek megteremtéséről." Önnek gratulálok, főosztályvezető úr, ilyen megfogalmazás, ha nekifeszülök, harmadjára sikerül nekem, pedig értek a magyar nyelvhez. Tudniillik ez annyit jelent egyetlen, bár kétségtelenül görög-latin szóval, a megfelelő liturgia biztosítását. Nem attól válik az esemény súlyossá, hogy ünnepélyes-e vagy nem ünnepélyes. Attól válik, hogy anyakönyvvezető, az anyakönyv és a megfelelő jelképek használatával kijelentik, hogy ezen és ezen törvények értelmében az illetőket házastársaknak vagy bejegyzett élettársaknak nyilvánítja; egy mondat, 30 másodperc. Akinek erre van igénye, ennyi történjék, és ezen túlmenően mindenki azt csinál rózsaszín luftballonnal, kispárnára fölvarrt gyűrűkig, öt paptól tíz rabbiig, amit akar. Az állam nekem ne gondoskodjék ünnepélyes keretekről, az állam maradjon állam! Pecsét, aláírás, dokumentum, és semmiféle ünnepélyesség, ezt felejtsük el. Ez nem az önök feladata, hanem a család feladat meg az egyház feladata, ha ezt kérik vagy kívánják. Semmiféle túlértékelése vagy túlminősítése a dolognak nem kívánatos, de az igen, hogy az anyakönyvekre vigyázzanak, az igen, hogy ne kerüljön méltatlan és embertelen helyzetbe gyászoló vagy éppen örvendező. De hogy ünnepélyes keretek között történjék, hogy én most bejegyzett élettársi kapcsolatot vagy bejegyzetlen kívánok! Elnézést kérek az iróniáért, de ez kikívánkozott belőlem.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Pettkó András képviselő úr következik.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék két gondolatot hozzátenni az elhangzottakhoz. Az egyik az, hogy a magam részéről az ügyintézés gyorsítását szorgalmazom. Magyarország egy olyan szuper ország, ahol általában minden 30 napig tart, de minimum, nem maximum. Ha megnézzük a szomszédos Romániát, megnézzük a szomszédos Ausztriát, minden közügy elintézése, bármit akarunk intézni, egy nap vagy két nap minden ezekben az országokban. Nálunk miért tart minden rettentő sok ideig? Én minden egyes ügyintézésnek, ami történik, a maximális felgyorsítását tudom támogatni és szorgalmazni.
Nagyon fontos dolognak tartanám azt, hogy Magyarországon is például a személyi igazolvány tekintetében áttérjünk az ahhoz hasonló személyi igazolványra, mint például, ami Ausztriában van, ami egy elektronikus személyi igazolvány. Nagyon nagy hibának tartom azt, hogy annak idején az Alkotmánybíróság a személyi szám és egyéb dolgok tekintetében szerintem rossz döntést hozott. Ma már, ha egy férfi vagy egy hölgy kinyitja a pénztárcáját, akkor 13-féle kártyája van, 10-féle azonosító kódja van, amelyiket ő saját maga átállíthat, és ha megnézzük, ugyanazt a kódot használja minden egyes elérhetőségénél, úgyhogy ennek az égadta világon semmi értelme nincs a XXI. században. Én legalábbis erről így gondolkodom, bár lehet, hogy más képviselők másképp gondolkodnak erről. A lehető legtöbb kártyának és mindennek az összevonására és egy helyen való kezelésére, egyszerűsítésére volna szükség, mert ez is fel tudná gyorsítani a különbözőfajta ügyintézéseket; ez az egyik.
A másik, amit szerettem volna mondani, nekem nagyon régi vesszőparipám az, hogy ha valaki ma elmegy egy esküvőre - én rengeteg esküvőn voltam a nyáron, legalább 8-10-en, ősszel még legalább másik 3-4-re megyek -, ma már a polgári esküvők túlnyomó többsége teljes mértékben nevetségessé vagy meg se tartottá válik. Ma már az egyházi esküvők kerültek előtérbe, bár erről nincsenek statisztikai adataim. Megfordult ma már a világ, van, aki ezen búslakodik, van, aki ennek örül, de ténykérdés, hogy megfordult a tendencia. Magyarul én azt gondolom, hogy elég volna, ha például én az egyházi esküvőt megkötöm Békásmegyeren, Donáth képviselő úrnál - illetve nem én, hanem majd a lányom -, akkor ne kelljen elmenni az államhoz is, mert teljesen értelmetlen és felesleges időtöltés. Az egyháznál kitöltött papírok alapján az állam is kiadhatná a papírokat, én ebben ezt képviselem, és azt gondoltam, hogy ebben a vitában ezt szükséges elmondani.
Egy biztos, hogy minden papírunk kapcsán - például még egy gondolat az ügyfélkapu fontosságára -, bármit akarunk elintézni, intéztetni, ha egyszer úgy döntöttünk, hogy nem az elektronikus aláírást, hanem az ügyfélkapurendszert támogatjuk, efelé tereljük a közigazgatást és az állampolgárokat, akkor mindenféleképpen benne legyen az ügyfélkapurendszer, minél több ember használja, és ebben a törvényben is az ügyfélkaput kell a lehető legjobban támogatni mindenfajta ügyintézés kapcsán.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Ékes Ilona képviselő asszony, parancsoljon!
ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót. Én is fontosnak tartom a gyorsaságot, de az elsietett dolgokat nem és az a kérdésem, hogy mivel az Alkotmánybíróság döntésére várunk még a bejegyzett élettársi kapcsolat alkotmányosságát illetően - kérdezem, hogy miért nem lehetett megvárni ezt a döntést.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Fazekas képviselő úr, parancsoljon!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Van itt egy olyan tanulságos kifejezés, amit felírtam, hogy a minisztérium részéről elhangzott, hogy az illetékek mértékének korrekciója történik, ha jól láttam. Ez nyilván nem csökkenés vagy apró módosítás a korrekció ebben az esetben, ez a valóságban az illetékeknek, például egy 1500 forintos illetéknek a 3000 forintra emelését; a név ismételt megváltoztatására vonatkozó kérelemeljárás illetéke pedig 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedne. Megemelkedett a magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke is. Van ezzel egy elvi probléma is. Az, hogy valaki magyar, vagy ha bizonyítani akarja, hogy állampolgár, akkor fizet érte, és aztán még ezért a dupláját fogja fizetni a jövő évtől, elég érdekes.
Nem értem igazán, hogy miért ebbe a jogszabályba kerültek ezek az illetékemelések, miért nem valami pénzügyi törvényjavaslatban szerepelnek, és egyáltalán miért kell ezeket az illetékeket emelni - erre várnék választ.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdést, véleményt vagy jelentkezőt nem látok, visszaadom a szót főosztályvezető úrnak!
Dr. Szabó Krisztián válaszadása
DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Akkor, ha megengedik sorban is, mindenre kiterjedő figyelemmel válaszolnék a kérdésekre.
Amit Donáth képviselő úr az ügyintézés határidejével kapcsolatban felvetett, itt egy kicsit az adott speciális ügyintézés típusnak a környezetéről beszélnék. Az az eljárás, amit ön - már amennyire az adatokból meg tudtam állapítani - felvázolt, ez egy úgynevezett hazai anyakönyvi eljárás volt. Abban az esetben, hogy ha a magyar állampolgárnak külföldön történik valamely anyakönyvi eseménye, akkor azt az állampolgár kezdeményezésére a hazai anyakönyvben kell anyakönyvezni.
Értelemszerűen: a külföldi anyakönyvi esemény leginkább akkor történik, amikor az állampolgár életvitelszerűen nem Magyarország területén él. Persze elvétve előfordulhat az, hogy olyan nagy jelentőségű események, mint a születés vagy a halál - a házasság inkább tervezhető, természetesen - nem Magyarország területén történik, de főszabály szerint ezek inkább az életvitelszerűen állandó jelleggel külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkoznak. Ezért is szabályoz úgy a hatályos mind a törvényi rendelet, mind a végrehajtási szabályozás, hogy az ő kérelmére történik meg a hazai anyakönyvi szabályozás. Hiszen abból indul ki a jogalkotó, amikor ezt a rendszert megalkotta, hogy nem kötelessége a külföldön élő magyar állampolgárnak az, hogy a Magyarországon történő anyakönyvezése valamilyen eseményének megtörténjen akkor, ha ő azzal kapcsolatban joghatást nem kíván kiváltani.
Tehát ebben az esetben az állampolgárnak valamiféle közreműködése azt gondolom, hogy elvárható azért, mert attól az automatizmustól, amit az itthon történő anyakönyvi események generálnak, attól ő elszakad. Tehát az a sajnálatos esemény, hogy ha a halálesetek ilyen formán egymásra torlódnak, vagy azoknak a kiderülése - vagy egy haláleset kiderülése - éppen egy másikra esik, ebben a sajnálatos szituációban nyilvánvalóan nyomatékosan megérződik, vagy tragikus következményekkel járhat, vagy felhangjai vannak egy ilyen 30 napos ügyintézési határidőnek.
A hazai anyakönyvezéssel kapcsolatban éppen azért, hogy az hatékonyan, egységesen tudjon történni, nem valamennyi anyakönyvvezetőnél van lehetőség - mint ahogy az a legtöbb anyakönyvi eseménynél így van, hogy bármely polgármesteri hivatal, vagy a legtöbb illetékességgel rendelkező polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél anyakönyveztethető az esemény -, a hazai anyakönyv központosított, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvi osztálya jár el ezekben az ügyekben. Ezeknek az ügyeknek a száma évi 15 ezer és 18 ezer körül mozog.
A határidő hátterében természetesen ott áll a közigazgatási hatósági eljárási törvény, tehát az általános szabály, az eljárási szabály az itt nem magából az anyakönyvi rendelkezésekből fakad, hanem a közigazgatási eljárás általános szabályaiból és a speciális körülményekre tekintettel éppen nem állapít meg rövidebb határidőt az anyakönyvi szabályozás sem. Tehát számtalan anyakönyvi eseménynél: a születésnél, a házasságkötésnél és a halálozásnál is az azonnali vagy legalábbis nagyon-nagyon rövid határidőben történő anyakönyvezést írja elő a jogszabály; a hazai anyakönyvnél éppen azért, mert külföldi esemény, külföldi iratok alapján történő anyakönyvezéséről van szó, számtalan olyan körülmény megvizsgálása szükséges, amely nem teszi lehetővé ezt az azonnali ügyintézést.
Természetesen - és nyilván képviselő úr is, ahogy említette - adott esetben lehetőség van arra, hogy ha minden igazolás, minden okirat megfelelő fordítással, megfelelő felülhitelesítéssel ellátva kerül az ügyintézés helyszínére, akkor az gyorsítható. Az a tapasztalat és a gyakorlat, hogy sürgős és különösen érzékeny esetekben a hivatalok vagy a hivatal igyekszik is tekintetbe venni az ilyen körülményeket, de általánosságban egy ilyesfajta rövid határidő az említett indokok alapján nem írható elő.
Az anyakönyv, illetve a külső helyszínen történő házasságkötéssel kapcsolatban nyilvánvalóan olyan szempontok sorakoznak itt fel, amelyek mérlegelést igényelnek. Egyrészt a nagy társadalmi igény, a termen kívüli házasságkötésre azt hiszem, hogy vitathatatlan. Nyilván fakad ez egyrészt abból, hogy a házasságkötő termek, amelyek az egyes önkormányzatoknál rendelkezésre állnak, nem minden esetben biztosítanak olyan körülményeket, amelyeket szívesen vesznek igénybe a házasuló felek az esemény megtartására. Ezzel összefüggésben is tartalmaz szabályt a törvényjavaslat, amikor hangsúlyozza az önkormányzat jegyzőjének a felelősségét arra vonatkozóan, hogy biztosítson megfelelő helyiséget az anyakönyvi események lebonyolítására, és ehhez mérten szab külön feltételeket a külső házasságkötésre vonatkozóan.
Hangsúlyozza azt is a javaslat, hogy az anyakönyv minden esetben az anyakönyvvezető szigorú felügyelete alatt, az állandó őrizetében kell, hogy álljon, és nyilvánvalóan az, hogy a hivatalos helyiségből az anyakönyv kikerül, az nem jelenti azt, hogy az anyakönyvbe bárki betekinthet. Tehát az anyakönyv adatainak a megismerésére ugyanaz a szigorú tilalom vonatkozik, ami egyébként az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében is, azaz, hogy az anyakönyvi iratba csak az állami önkormányzati szerv a célja meghatározásával tekinthet bele, a törvényjavaslat szerint most már az anyakönyvvezető engedélyezése és szigorú jegyzőkönyvezése mellett.
Az anyakönyvnek a biztonsága tehát egy olyan mérlegelési szempont, még ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével is, amit a jegyző akkor, amikor a házasságkötő termen kívüli házasságkötést engedélyezi, mérlegelhet. Tehát nyilvánvalóan olyan esetről szó sem lehet, amikor az anyakönyvet olyan helyszínre, tehát olyan körülmények közé az anyakönyvet nem lehet szállítani, ahol az bármilyen veszélynek ki van téve. Tehát számtalan olyan megmosolyogtató kérés érkezik az ügyfelek részéről ma is, amikor házasságot kívánnak kötni: repülőn, hajón, tengeralattjárón, és a többi - nyilvánvalóan a hatályos szabályozás mellett sem teheti meg az anyakönyvvezető azt, hogy ilyen veszélyeztetett helyzetnek kiteszi az anyakönyvet, a törvényjavaslat szerint sem teheti ezt majd meg.
Annyival viszont pontosabb és körülhatároltabb a szabályozás, hogy a mostani teljes feltételrendszer hiánya helyett egy mindenképpen betartandó és áthághatatlan keretet biztosít ezen emberi jelzésekre vonatkozóan.
Abból a szempontból is érdemes még ezt a külső házasságkötésre vonatkozó szabályozást megvizsgálni, hogy mi a hatályos gyakorlat, hiszen a hatályos szabályozás, a körültekintő szabályozás hiányában, mint azt korábban jeleztem, eltérő gyakorlatok alakultak ki a különböző polgármesteri hivatalok anyakönyvvezetőinek praxisában, illetve a jegyzők engedélyezési gyakorlatában. Azt gondolom, hogy nem méltányos az ügyfelek házasságkötő termen kívüli házasságkötésének a megszorítása pusztán olyan alapon, hogy adott jegyző, illetve adott anyakönyvvezető milyen gyakorlatot folytat. Egy egységesség itt is megkövetelendő, főleg azért, hogy a házasságkötések helyszíneinek megoszlása ne olyan egészségtelen legyen, amely a mai, sok esetben kényszerhelyzetből következik, hogy nem akarnak a házasuló felek az adott település leromlott, esetleg nagyon kis irodai helyiségben házasságot kötni, hanem választanak egy olyan helyiséget, ami illik a házasságkötés méltóságához.
Pettkó képviselő úr szintén az ügyintézés hosszadalmasságára tett általános megjegyzésével kapcsolatban megint csak arra hivatkoznék, hogy a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény háttérszabály. Amikor az anyakönyvi szabályozás eltérést enged, bizonyos különböző határidőket szab meg, akkor azt azok alapján az indokok alapján teszi, amire már az előbb is megpróbáltam itt rávilágítani. Tehát itt hosszabb, illetve az általánostól eltérő szabályok nem jelennek meg. A közigazgatási hatósági törvény módosítása kapcsán egyébként az eljárási határidők felülvizsgálata szintén a tisztelt Ház előtt, illetve a bizottság napirendjén szerepel.
Az ügyfélkapuval kapcsolatos felvetés azt hiszem, megint csak az általános, a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény keretében vitatható meg, illetve ott helyezendő elsősorban előtérbe. Az anyakönyvi eljárás kapcsán az elektronikus ügyintézésnek nagyon-nagyon szűk tere van. Ahol bizonyos eljárás-kezdeményezés lehetővé teszi az elektronikus eszközök alkalmazását, ott már most is biztosítja a törvény. Például egy anyakönyvi kivonat kiadásának a kezdeményezése most is lehetséges az ügyfélkapun keresztül. A legtöbb anyakönyvi eljárásban ezzel ellentétben a személyes megjelenésnek különösen nagy jelentősége van egyrészt a személyazonosság igazolása, másrészt azoknak a jognyilatkozatoknak a megtétele szempontjából, amelyek az anyakönyvi eljárásokban különböző családjogi jogkövetkezményeket keletkeztetnek. Tehát nyilvánvalóan a házasságkötés, a különböző állampolgársági eljárások kapcsán ezért is tartalmazza a hatályos szabályozás szigorúan a személyes megjelenés kötelezettségét.
Ékes képviselő asszony az Alkotmánybíróság folyamatban lévő eljárására emlékeztetett minket. Nem kerülte el nyilván az előkészítők figyelmét az Alkotmánybíróság eljárása, ugyanakkor figyelembe véve a törvényhozási eljárás menetét és az ülésszak végének közeledtét, január 1-jével, hogyha az Alkotmánybíróság nem is hozza meg addig a döntését, mindenképpen hatályba lép a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény. Tehát, ha az Alkotmánybíróság döntése megszületik, akkor ez értelemszerűen befolyásolhatja az Országgyűlés döntését, hiszen okafogyottá válik az adott szabályozás elfogadása; a törvény szabályozásának ez csak egy kis részét érinti. Ugyanakkor nem teheti meg azt a jogalkotó, hogy január 1-jén olyan helyzetet teremt, hogy egy létrejött jogintézmény eljárási háttérfeltételeit nem teremti meg, hiszen az ügyféligények jogosan jelentkezhetnének a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére már január 3-án; ha jól emlékszem, januárban ez lesz az első munkanap. Ezek nélkül az anyakönyvi eljárási szabályok nélkül érvényesíthetetlen lenne.
Az illetékek mértékével kapcsolatos módosítást a törvényjavaslat a többi módosításhoz kapcsolódóan tartalmazza. A névváltoztatási eljárás, mint mondtam, a házassági név megváltoztatásával kapcsolatban érintett a törvényjavaslatban. Az illeték mértékének a módosítása a törvényjavaslat 6. §-ában azonban nem a névváltoztatási eljárás alapeljárására vonatkozik, hanem az úgynevezett ismételt névváltoztatási eljárásra. Jelenleg is differenciált az illeték meghatározása, az első névváltoztatási kérelem esetén 10 ezer forint, míg ismételt kérelmek esetén 20 ezer forint az illeték mértéke.
A névváltoztatás gyakorlatában az a tapasztalat jelentkezett, hogy egyrészt az utóbbi időben kifejezetten megemelkedett a névváltoztatási kérelmek száma, és ami önmagában még nem jelentene ilyen következtetést, de az is megfigyelhető, hogy az ismételt kérelmek, és a nagyon gyakran ismétlődő kérelmek is elszaporodtak. Ebből és az ügyek ismeretében is az a következtetés vonható le, hogy a névváltoztatási eljárásban az ügyfelek nem minden esetben a kellő megfontolással, illetve a háttér kellő ismeretében járnak el. Sokszor egyfajta javításként, illetve valamilyen kötelezettségeik alól történő kibújás eszközeként használják a névváltoztatást, tehát egyfajta "joggal való visszaélés eszközeként" is megjelenhet a névváltoztatás. Ez indította arra a megfontolásra a tervezet alkotóit, hogy ismételt eljárásban az illeték mértékének a megnövekedését indítványozzák. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? Pettkó képviselő úr.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Csak egy rövid gondolatot szeretnék mondani. Magyarországon addig nem lesz változás, amíg az emberek nem értik meg azt, hogy az ügyfélkapu is egy azonosítás. Ha én nem vagyok felnőtt ember, és az ügyfélkapu kódját elárulom a barátaimnak, vagy nem tudom, kinek, akkor én hibázok, az az én felelősségem. A XXI. században a legnagyobb probléma az, hogy az embereknek nincsen semmire se ideje, márpedig, ha nincs időm, akkor, ha nekem van ügyfélkapukulcsom vagy kódom, akkor akár a mobiltelefonom segítségével felmegyek az internetre, beütöm, amiket kell, és máris ott vagyok, el tudom intézni az ügyeimet. Amíg ezt nem fogjuk megérteni, addig mindenki mondhatja itt, hogy gyorsabb ügyintézés, olcsóbb és hatékonyabb állam meg minden ilyen szép kis jelszavakat, de amíg ezen a nyomon nem tudunk elindulni, nem tudjuk átállítani a társadalmat erre a gondolkodásra, addig szerintem semmit nem fogunk elérni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További jelentkező?
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Pettkó András előbbi szavához szeretnék kapcsolódni először. Ebben közöttünk különbség van, tehát az állam és az egyház elválasztása kizárja, hogy bármifajta egyházi esemény inclusive az anyakönyvezés összekapcsolódjék az állam joghatóságával. És fordítva is, semmiféle beleolvadást vagy egyebet nem tartok helyesnek és kívánatosnak. Szórakoztatásodra hadd közöljem, hamarosan lesz egy esküvőm, egy anyakönyvi hivatalon és templomon kívüli esküvőm itt Budapesten, egy közismert mediális személyiséggel. Nem tudom, hogyan fogja megoldani, amikor itt engedélykérésről és egyebekről van szó, de nyilván megoldható. Ő azt kérte, hogy includáljam, építsem bele az anyakönyvvezető jelenlétét a házassági szertartásba. Amikor látta, hogy elsápadok, akkor bocsánatot kért. Mivel nem értem be ennyivel, mivel mégiscsak tanárember vagyok, másfél órán keresztül elmagyaráztam neki, hogy a liturgia egyes részei hogyan kapcsolódnak össze, és összepárosíthatatlan a gyertya, mint szentlélek-szimbólum és a nemzeti színű szalag az anyakönyvvezető vállán. Ez úgy van kizárva, mint amilyen módon az egykori Izraelben összekapcsolódott a föld, a vér, a név és a kiválasztottság a testi - az asszony által ugyan, de a testi - leszármazáshoz kötve, meg a röghöz kötve átiszamosodott a kereszténységbe nagyon-nagyon helytelenül.
Hála Istennek, mi igazhitűek azt valljuk Szászfalvi kollegával, hogy Isten országa nem test és vér és az államnak legkisebb köze sincsen hozzá. Ezt csak az ő okítására, mert Pettkó András mégiscsak jeles férfiú. Azonban mégiscsak lenne egyfajta javaslatom, tekintettel arra, hogy azt gondolom, hogy minden helynek megvan a maga jelentősége.
Ha már az állam jogot formál arra, hogy illetékkel vagy illetéktelenül - hogy ügyvéd úr szavával éljek, aki ugyan a felemelt illetékekről beszélt - kimondja, hogy ki a házastárs és ki nem, és mit fogad el a maga számára érvényesnek, és mit nem, ez engem különösebben nem érdekel. De azért azt fontosnak tartom, hogy akkor ez bizony legyen a polgármesteri hivatalban vagy a jegyző előtt, az anyakönyvi hivatalban, két ember, ha így döntött tisztes magyar állampolgárként, ám tegye.
Azonban mi lenne akkor - ez most csak az önök iránti tiszteletem jele, az együttgondolkodási szándék -, ha az anyakönyvet szépen aláírja a két tanú, meg a házaspár, ott, ahol ezt kell: a polgármesteri irodán, vagy a hivatal anyakönyvi helységében. Erről készül egy hiteles dokumentum, amit elhoz magával az anyakönyvvezető és a templomban, vagy a tengerparton, a metróaluljáróban, vagy a moziban - ezek mind létező házassági helyszíneim voltak eddig - átadja az ifjú párnak, megköszöntve őket a Magyar Köztársaság nevében.
Higgye el, semmi irónia nincsen bennem, mert borzasztóan sajnálom az önök kollégáit, akik a legkülönfélébb okoknál fogva - hiszen ennek a rendezetlensége valóságos probléma - eljönnek és kérdezik tőlem, hogy akkor mikor, hol, hogyan, mit csináljanak, lehet-e a tábori oltárt kinevezni anyakönyvi asztalnak, nem zavar-e engem ez, vagy az. És pont olyan idétlennek tartanám, minthogyha urasággal próbálnék kiállani, pedig elég jó basszbariton vagyok én is, de hát azért Székely Mihály, aki az én atyámfia volt, maradjon ő is az Operaháznál, miképpen én is maradok jó esetben kisegítő kántori szinten a magam hangjával. Hasonlatként élve tehát kicsit úgy érzem, hogy ez a javaslat megpróbál egy valóságos problémára írt találni, de egy picit mintha túl is bonyolítaná azt, majd a praxis eldönti, hogy melyikünknek van igaza.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Fazekas képviselő úr!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Érdeklődéssel hallgattam itt ezeket a hosszú okfejtéseket képviselőtársunktól Donáth képviselő úrtól, és akkor, ha jól értem, ő nem támogatja a tervezetet, tehát erre következtetek az eddig elhangzottakból.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Rosszul tetszik következtetni, de ez más kérdés.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Akkor pedig ez, amit most mondott képviselő úr, nincs összhangban azzal, amit eddig elmondott - szerintem, amit elmondott, abból az következik, hogy nem támogatja.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Létezik egy jó pár jogász ebben a teremben, majd értelmezik azt, amit mondtam - esetleg eltérő módon, de ettől még tisztelem önt.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Kérem szépen, szakvizsgázott jogász vagyok, úgyhogy ebben tudok segíteni önnek.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Milyen jogász?
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Jogtanácsos vagyok valamennyi területen, és egyébként 18 éves államigazgatási gyakorlattal is rendelkezem. Ha ebben segíthetek önnek, akkor állok rendelkezésére. Köszönöm.
A következő dolog, visszatérve a tárgyhoz, mert nem baj, ha a tárggyal is foglalkozunk. Nekem egy nagyon rövid kérdésem volt. A választ, amit kaptam a tárca részéről, nagyon hasznos volt, segíti az eligazodásomat. Nem tudom, hogy talán nem figyeltem-e eléggé, vagy nem hangzott el a válasz azzal kapcsolatban, hogy miért indokolt, hogy itt az anyakönyvi szabályozásba kerüljön egy illetékre vonatkozó emelés, amikor ezt valamilyen költségvetés vagy pénzügyi jogszabályba kellett volna beépíteni - erre, ha hallhatnánk valamit. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További jelentkezőt nem látok.
Szabó úr, parancsoljon!
Dr. Szabó Krisztián reflexiója
DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. A 6. §-ban megjelölt illetéktörvény módosítások azért szerepelhetnek ennek a törvényjavaslatnak a keretében, mert a törvényjavaslat többi részében megjelenő módosításokkal összefüggnek. Tehát való igaz, hogy költségvetési bevételt érintő módosításokról van szó, de a kapcsolódás az előterjesztés többi részével egyértelműen fennáll, ez indokolja a megjelenését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy Pettkó képviselő úr kér még szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Csak nagyon röviden két gondolatot. Donáth képviselő úrnak mondom, lehet, hogy elég jól fejeztem ki magamat, biztos én vagyok a hibás, azt javasoltam és azt képviselem, ha az egyháznál megkötök egy házasságot, akkor az ott kiállított papírokkal elmehessek, és ne kelljen nekem még az állam előtt még egyszer megtennem, mert nagyon sok esküvő esetében ezek már nevetséges dologgá válnak, tehát én ezt képviselem. Ebben, amit a Donáth képviselő úr mondott, hogy az államot az egyháztól szét kell választani, szerintem ez nem csúszik össze - én legalábbis így gondolom.
A másik pedig, hogy az Alkotmánybíróság kimondta azt, hogy nem lehet salátatörvényeket csinálni. Ettől a dologtól függetlenül, ha igazat akarunk beszélni, akkor a polgári kormány idején is volt ilyen, de az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció idején rengeteg salátatörvény volt és amióta Magyarországon kisebbségi kormány van, azóta is ez így maradt meg. Nem elegáns az, hogy egy adóemelést betesznek ebbe a törvénybe, ezt az illetékes törvénybe kellett volna rendezni főleg úgy, hogy abba simán be lehetett volna tenni, hiszen van a Ház előtt olyan jellegű törvény, amibe ezt be lehetett volna tenni.
Egyetértek a fideszes képviselőtársam által elmondottakkal, ettől függetlenül erről legkevésbé a köztisztviselő tehet, és megint ott tartunk, hogy nem politikusok, nem államtitkár vesz részt a vitában, hanem köztisztviselők vannak itt a bizottsági üléseken, és politikusok vitatkoznak köztisztviselőkkel politikai kérdésen, hogy emelünk-e illetéket, vagy nem - és a köztisztviselőnek kell a politikát védeni, amikor a politika eldöntötte, hogy emelünk illetéket, és ezt a köztisztviselők csak megcsinálták. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Donáth László képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen elnök asszony. Természetesen hihetetlenül imponáló az a gyöngéd tónus, amellyel Pettkó András kiváló kollegám a köztisztviselői kar - akár jelenlévő, akár jelen nem lévő - tagjait bizodalmas karolásába veszi, de itt ül a teremben az ezért a területért felelős államtitkár, úgyhogy, ha kívánja, szólítsa őt meg Papp Imre személyében, vagy adjon az elnök asszony neki szót. Így teljesüljön minden kérése Pettkó András barátomnak.
A másik megjegyzésem azonban az, hogy azt hiszem, hogy nincs teljesen tisztában, ő, ha emlékezetem nem csal, kertészmérnök, és ennyiben a saláta örökzöld és nyilvánvalóan ugyanúgy szereti, mint én, törvényben kevésbé. Ecettel vagy más finom fűszerrel, tejfölösen, paprikásan, borsosan még inkább, és oly boldogan lakmároznék veled együtt, ha nem kaszálnál bele az egyházi dologba, mert az egyház az egy extrém szenzitív terület, attól óvnék én még egy ilyen tiszteletreméltó jogászembert is, mint urasága a 18 éves államigazgatási tapasztalatával. Mivel Magyarországon István óta a trón és az oltár összekapcsolódik, és ugyan még a derék Dózsánál is, az első jakobinusnál volt egy atya, aki kereszttel verte a sok hitvány, nyomorult, ál- és proto-Werbőczyket, már akit; mindenütt ott van valami módon ez a különös szenzitivitás a magyar politikatörténetben.
Hála Istennek, a 70 éve kitört őszirózsás forradalmat követően ebben az országban az a fajta eszmeiség, mely radikálisan szét akarja választani, meg akarja különböztetni egymástól ezeket az igazán fontos lényegeket, mint amilyen lényeg az állami is, és amilyen lényeg az egyházak által képviselt lényeg annak érdekében, hogy a mindkettőben benne élő ember kárt ne szenvedjen, s ha a templomba megy, akkor ne törvényt hirdessenek neki, és hogyha az anyakönyvi dolgait akarja intézni, akkor ne ünnepélyességgel, határidő-tologatással kelljen kínlódnia, ezért én azt javaslom, hogy még sokkal keményebben őrködjünk e két lényeg összehozhatatlan különössége és szuverenitása fölött, és kényszerítsük rá mindkét lényeg hordozóit - legyenek azok akár köztisztviselők, anyakönyvvezetők, államtitkárok vagy bárkik, vagy a másik oldalon papok -, hogy végezzék a hivatásukat a legtökéletesebben.
Itt legfeljebb annak a technikájáról lehet szó, hogy ezt a bizonyos anyakönyvi bejegyzést, mert látod, hogy a halálnál is van itt probléma, de érdekes módon föl se merült benned a kérdés, hogy nem lehetne-e a keresztelővel együtt a születési anyakönyvet is elintézni. De mi van akkor, hogyha körülmetélés van? Ott még más is folyik. Tehát én azt gondolom, válasszuk ezeket szét, és csak a technika lehet az érdekes, hogy vajon ez a bizonyos papír, a dokumentum, amire szüksége van az itt házasságot kötőknek az egyházi vagy isteni áldás mellett, az milyen módon jusson el a kezükbe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, szavazhatunk a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. Volt olyan kérdés, amire nem hangzott el a válasz? Az előterjesztő kíván hozzáfűzni valamit? (Nincs jelzés.) Köszönöm. Én most úgy ítélem meg, hogy szavazhatunk.
Ki az, aki egyetért a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával? (Szavazás.) Ez kilenc igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Kilenc nem.
Tehát szavazategyenlőség okán a bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát nem támogatta. Köszönöm szépen.
Előadót gondolunk-e állítani? (Egyeztetés. Közbeszólások: Pettkó András és Donáth képviselő úr.) A többségit ki vállalja? Donáth képviselő úr jelentkezett.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Itt nem lehet többség meg kisebbség, ha a szavazatarányról van szó, csak két egyenrangú vélemény.
ELNÖK: Úgy hívják, hogy többségi, és úgy hívják, hogy a másik vélemény, a kisebbségi. (Egyeztetés.)
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Itt most az a sajátos helyzet esett meg, hogy én most elvállalom, de a törvényt, amit kellett volna a Ház előtt képviselni többségi-kisebbségi alapon, azt levették napirendről. Ott ültem másfél órát, teljesen fölöslegesen hallgattam a pénzügyi törvényt, és uraságát nem láttam. Ez ütött szöget a fejemben.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Fent ültem a jegyzői székben.
ELNÖK: Ő tudta, hogy levették.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): De miért nem szóltál nekem? Ennyi felebaráti szeretet nem szorult beléd, hogy ne üljek ott fölöslegesen? (Derültség. - Beszélgetés.)
ELNÖK: Képviselő Urak! Azt szeretném tisztelettel jelezni, hogy akkor nem állítunk előadót, mint látható, mert nincs jelentkező.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Elvállalom.
ELNÖK: Bizottsági előadó lehet, elmondja a bizottsági ülésen elhangzott véleményeket, a kétségeket, mert hangzott el jobbról is, balról is, én meg hozzáteszem, hogy nyilvánvalóan ez is egy olyan törvényjavaslat, mint az összes többi, amihez van mód módosító javaslatokat benyújtani. Azt javaslom mindenkinek, hogy ebben akár együtt is működhetünk.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám) (Általános vita)
Következő napirendi pontunk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Üdvözlöm tisztelettel Papp Imre szakállamtitkár urat és kollégáit. Önöké a szó.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A Ket. átfogó módosítását terjesztettük az Országgyűlés elé sok-sok okból kifolyólag. Egyrészt a Ket. most már elmúlt 3 éves, és ahogy ez lenni szokott, működésének 2 éve után elvégeztük azt a hatásvizsgálatot, amelyben értékeltük a jogalkalmazói tapasztalatokat. Ebben segített bennünket az, hogy üzemeltett még a Belügyminisztérium egy monitoringrendszert, illetőleg egy szakértői bizottságot, és ennek a munkálkodásnak az eredményeként világossá vált, hogy mely ügyekben kell a Ket.-hez hozzányúlni.
Azt is el kell mondani ebben a körben, hogy a Ket. számos jogintézménye nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a hatásvizsgálat kimutatta azt, hogy a jogalkalmazási gyakorlatban milyen problémák vetődtek fel. Ezeket próbáljuk végigvezetni a törvényjavaslaton. Számos tekintetben a magyar közigazgatási eljárás versenyképtelen, részben a szakhatósági közreműködések, részben az ügyintézési határidő, részben a szakértői közreműködés vagy éppen a végrehajtás területén. Tehát van bőven olyan terület, amihez hozzá kell nyúlni.
Hogy Pettkó képviselő úr kérdését megelőlegezzem, azt is el kell mondani, hogy bár a Ket.-ben a fő szabály az elektronikus út, a valóságban ez nem érvényesül. Azért nem érvényesül, mert lehetőség van arra, hogy a Ket. szabályaitól eltérjenek, és az ágazati normák zöme eltért ettől. Mi azt szeretnénk, hogy ez az eltérés jóval szűkebbre szabott legyen, hogy az egyes közigazgatási szervek létesítsenek hivatali kaput. Megteremtettük a Ket.-ben az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályrendszert azzal a logikával felvértezve, amiről már volt szó az előző napirendnél és korábban is. Az alkotmányügyi bizottságból jövök, ahol éppen az ügyfélkapus azonosítás rendszeréről volt szó e tekintetben, hiszen látható, hogy ez is milyen fejlődésen ment keresztül, hogyha az elmúlt éveket nézzük. Nem az elektronikus aláírás rendszerét akarjuk a továbbiakban erősíteni. Nem zárjuk ki változatlanul, de látjuk azt, hogy milyen csekély az érdeklődés e tekintetben. Ugyanakkor az ügyfélkapuval rendelkezők mellett azt gondoljuk, hogy a hivatali kapu és a hivatalok közötti elektronikus kapcsolattartás az az egyetlen lehetséges út, amivel tovább lehet rövidíteni az eljárási határidőket, és versenyképessé lehet tenni a megoldásokat.
Csak egy példát, ha már az előző témakörre utaltam. Magyarországon csak a tavalyi évben több mint egymillió anyakönyvi kivonatot adtak ki. Én azt mondom önöknek, hogy ez elborzasztó úgy, ahogy van. Ha azért kellett volna kiadni egymillió anyakönyvi kivonatot, mert egymillió gyermek született volna, akkor nyilván derűsebb lenne a válaszom, de nem erről van szó. Lépten-nyomon anyakönyvi kivonatot kérnek a különböző hatósági eljárásokban, minden eljárásban mindent kérnek, minden adatot, minden okiratot, minden formanyomtatványt a Ket. szabályai ellenére. Mi azt mondjuk, hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a hatóságok közötti nincsen elektronikus kapcsolattartás, és olyan megoldásokat kell választani, amit mondjuk a cégnyilvántartásnál lehet. Ma nem okoz egyetlenegy közigazgatási szerv számára sem gondot az, hogy benézzen a cégnyilvántartásba, és megnézze az ott szereplő adatokat.
Rengeteg szervezetnek van különböző adathozzáférési jogosultsága - a földhivatali nyilvántartásoktól kezdve egy csomó mindenen át -, a gyakorlatban viszont nem elektronikus a kapcsolattartás, nem jön le egyből az az adat, az az információ, ami szükséges, és ez húzza-halasztja az érdemi, alakszerű döntés meghozatalát. Mi itt kötelezővé tesszük a hatóságok közötti kapcsolattartást, szívem szerint holnaptól, de nyilván ez nem az a kérdés, ahol ilyen gyorsan lehetne lépni. Ezért szerepel a törvényjavaslatban számos ponton felmerülő rendszerben a hatályba léptetés. De én annyit mondanék összegzésül, hogy ez az a pont, ahol már nem lehet tovább halasztani azokat a lépéseket, hogy valamit tegyünk a közigazgatási hatóság szempontjából.
Még egy apró gondolat: a Ket. hatályos szövege több mint 150 helyen engedi meg a saját magától való eltérést, tehát hogy ha jogilag meg kell ítélnünk, hogy általános kódex-e a Ket., akkor erre nagyon nehéz azt a választ adni, hogy igen. A szándék mindenesetre az volt, hogy általános kódex legyen, de ilyen mennyiségű eltérés vonatkozásában, azt hiszem, különösebben nem szorul bizonyításra az, hogy nagyon nehezen tud eleget tenni a Ket. ennek a kódex-jellegnek és éppen ezért az ágazati eljárásokban van a dolog megoldása. Az ágazati joganyagot kell figyelnünk, és az ágazati joganyagot kell ahhoz egyszerűsíteni, hogy érdemi lépések történjenek az elektronikus kapcsolattartáson túl, vagyis, hogy a Ket. jogintézményeit az ágazati jogalkotó a saját eljárási törvényénél vegye figyelembe, kezelje, és ennek megfelelő megoldásokat alakítson ki - természetesen bármilyen kérdésükre válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.
Pettkó András képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én igennel fogok szavazni ennek a törvénynek az általános vitára való alkalmasságáról, a végszavazásnál viszont nemmel fogok majd annak idején szavazni abban az esetben, ha az időpontokat nem hozzuk át előbbre. Államtitkár úr azt mondta, hogy holnaptól már jó volna, ha működne, én azt gondolom, hogy nem holnaptól, hanem mától kellene, hogy működjön ez az egész rendszer. Tulajdonképpen, ha őszintén vagyunk, a legnagyobb probléma, hogy honnan fogjuk - a kormány, meg az önkormányzatok - honnét fogják ehhez megteremteni a szükséges anyagi feltételeket, mert ennek ez a leggyengébb láncszeme. Minden önkormányzat és mindenki - nem csak az önkormányzatok - a könnyebb utat választotta, a törvényeknek megfelel, olyan rendeleteket hozott, ami a jogszabályi kötelezettségeknek megfelel, de különben nem sok mindent érnek, ha őszintén akarunk beszélni. Itt elég vegyes a képlet: a kis önkormányzattól a nagy önkormányzatig, van olyan kis önkormányzat, aki nagyon jó irányban halad és nagyon jól csinálja, van olyan önkormányzat, akár Budapesten is a XIII. kerületből, aki viszont szerintem felháborító, ahogy halad.
Tehát az a lényeg, hogy igennel szavazok, és be fogok adni jó néhány módosítót, ami a dátumokat előrébb hozza, és ha az nem kerül elfogadásra, akkor biztos, hogy nemmel fogok szavazni - a frakcióm nem tudom, de én most ezt megszavazom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Más jelentkezőt nem látok.
Államtitkár Úr!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár válaszadása, reflexiója
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a felvetést. Képviselő úr a szívemből beszélt, ezt az expozéban említettem is. Mi is azon vagyunk, hogy minél hamarabb lehessen hatályba léptetni bizonyos rendelkezéseket, éppen ezért írtuk elő a felmenő rendszert. Én a nyitottságomat tudom felajánlani, hogy ésszerű megoldásokat próbálunk keresni.
Semmiképpen sem akarjuk azt, hogy végrehajthatatlan legyen ez a norma. Nagyon hosszasan tárgyaltunk az önkormányzati érdekszövetségekkel, a jegyzői szövetségekkel, a közigazgatás tudománynak a szereplőivel, tehát látjuk azt, hogy mennyire összetett ez a dolog. De az egésznek az az értelme és vége, hogy azoknak, akiknek alkalmazni kell a törvényt, azoknak ezt meg kell ismerniük, fel kell rá készülni, hiszen ez azon törvények egyike, ami a magyar közigazgatási eljárásnak tényleg egy alaptörvénye, vagyis muszáj, hogy meg tudják tanulni azokat a változásokat. Itt nagyon sok esetben van olyanfajta idegenkedés is, hogy minden ma közszolgálatban szerepet vállaló egyáltalán tud-e munkát végezni ezen a területen, tehát elsajátítja-e a szükséges ismereteket, hiszen itt más nyilvántartásokból kell adatokat beszerezni, az adatnyilvántartást más módszerekkel kell végezni. De vannak itt olyan szabályok is - a bírósági, közjegyzői, kamarai nyilvántartásban szereplő adatokat sem lehet kérni az ügyféltől egy későbbi időpontban -, amely mind-mind egy tanulási folyamat, úgyhogy én a nyitottságot felajánlom, és természetesen konzultálni fogunk Pettkó képviselő úrral is annak érdekében, hogy a végén is megszavazhassa a törvényt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm szépen.
Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Még egy dolgot szeretnék csak röviden. A legnagyobb problémának azt látom, hogy nincs elektronikus közigazgatási képzés Magyarországon, tehát egész egyszerűen ennek a képzését valahogy el kellene indítani, mert az, hogy egy ECDL-tanfolyamra kötelezzük a köztisztviselőket, az jó alapot jelent, de még nem minden, ezt gondolom.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szászfalvi alelnök úré a szó!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen elnök asszony. Csak röviden szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a Fidesz és KDNP nem alakította még ki a végleges álláspontját ezzel a javaslattal kapcsolatosan, úgyhogy mi ezért fogunk tartózkodni, és nem is kívánunk előadót állítani egyelőre ebben a vitában. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazhatunk. Kérdezem, hogy ki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás.) Tíz. Tartózkodás? (Szavazás.) Nyolc.
Tehát 10 igen szavazattal és 8 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. A többségi vélemény előadóját - arra való tekintettel, hogy jelezte Szászfalvi alelnök úr, hogy még nem döntötték el -, majd akkor később eldöntjük. Köszönöm szépen államtitkár úr. Ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Egy dologra szeretnék visszatérni, mert időközben Pettkó Andrást viszont meggyőzték a kollegák, hogy vállalja el mégiscsak az anyakönyvezésről szóló törvény tárgyalásakor a többségi álláspont képviseletét, így Pettkó András és Donáth László képviselő urak lesznek, akik a bizottság álláspontját a plenáris ülésen képviselni fogják.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
A következő napirendi pontunk az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott és a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása.
Üdvözlöm tisztelettel Nagyné Varga Melinda főosztályvezető asszonyt és Váradi-Bor Judit főosztályvezető-helyettest.
Előttünk van az ajánlás, amin végigmegyünk aszerint, hogy melyek azok az ajánláspontok, amelyek a bizottság feladatkörébe tartoznak. Van két bizottsági módosító javaslatra vonatkozó javaslatunk, illetve Gulyás Dénes képviselő úr kérte azt, hogy most az elején szólhasson. Szavaznunk kell róla, hogy minden szabályosan történjen. Kérhetjük, hogy viszonylag röviden szóljon.
Parancsoljon képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen elnök asszony. Ígérem, hogy gyors leszek és megpróbálom nem untatni önöket, bár körülbelül 180 olyan pontot írtam itt össze - azt nem fogom mind elmondani természetesen.
Néhányat, ami nagyon aggályos számomra. Mindjárt a preambulumban a törvény a globalizáció és a tömegkultúra káros hatásaival szemben védi az előadó-művészetek: színház, tévé, tánczeneművészet művelését, fejlesztését. Egyetlenegy utalás ebben a törvényben nincs arra, hogy milyen módon hajlandó, szándékozik ezt megtenni; ha mondjuk, benne lenne, hogy a közszolgálati televízió csatornák minden héten kellene, hogy közvetítsenek egy-egy előadást élőben, akkor valószínűleg ezt a küldetését teljesítené, de így nem. Ugyanez vonatkozik például a közönség széles rétegeihez való eljuttatásának, a kultúra eljuttatásának kérdésére, és erre sincs utalás a törvényben, hogy ez megtörténne.
Súlyosan aggályos számomra például a 20. §-ban a fizető nézők számának szerepeltetése.
ELNÖK: Ezekre vonatkozóan van módosító javaslatuk?
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Én azt gondolom az egész törvénnyel kapcsolatban - ezt államtitkár asszonynak is elmondtam -, hogy szerintem ezt a törvényt vissza kellene vonni.
ELNÖK: Az a baj, képviselő úr, hogy ez most nincs napirenden. Most a bizottsági ülés napirendjén a benyújtott módosító javaslatok vitája van, és ha önnek az adott módosító javaslatokhoz van mondanivalója a bizottság számára, azt természetesen rendben van, de az általános vitát azt hiszem, nem nyithatjuk újra.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Értem, tehát akkor azt mondjam, ami az emberi joggal kapcsolatos.
ELNÖK: Igen, és ami konkrét módosító javaslatokkal kapcsolatos, azt legyen kedves elmondani, amikor odaértünk. Hadd kérjem ezt, mert különben szétfolyik a vita.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Jó, rendben.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon, képviselő úr.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egyetértek a Gulyás képviselő úr által eddig felvetett gondolatokkal, és még jó néhánnyal, és hallottam őt többször is, amikor a parlamentben hozzászólt ehhez a vitához. Én azt kérem a képviselő úrtól, azt javaslom neki, hogy hétfőig nézze át, hogy hol lehetne beadni akár bizottsági módosítási javaslatokat, és akkor, ha bizottságunk hétfőn ülésezik, akkor meg tudja tenni, hogy bizottsági módosító javaslatként benyújtja a törvényhez a jobbító szándékú javaslatait, ahol lehet tisztázni különbözőfajta pontosításokat, amit a képviselő úr gondol. Én az MDF-frakció részéről nyitottságot mutatok arra, hogy mi ezeket a támogatni fogjuk. Ha a képviselő úr ezeket megcsinálja, akkor a bizottság hétfőn meg tudja tárgyalni, hogy konkrétan mit kellene ahhoz betenni, hogy ez a törvény jobb legyen, és minél több képviselő számára elfogadható legyen. A képviselő úr mondta, hogy ezt vonják vissza, de az látszik, hogy ezt nem fogják megtenni. Hogy átmegy-e a törvény, vagy nem, az mindig kétes dolog, hiszen mindannyian tudjuk, hogy 18kilenc kormánypárti képviselő van, és ehhez már csak 3 kell általában ahhoz, hogy meglegyen a többség a jelenlegi helyzetben. Elég, ha csak kettő hiányzik, és akkor máris át tud menni, ezért javasoltam ezt a képviselő úrnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én viszont azt javasolom, hogy kezdjük el az ilyenkor szokásos és megkerülhetetlen menetrendet, hogy a benyújtott módosító javaslatokról szavazunk, és ha ezzel kapcsolatban valahol vélemény merül fel, akkor annak természetesen helyt adunk.
A módosító javaslatok megvitatása
Mindenki előtt ott van az ajánlás, és az 1. ponttal kezdjük, Pető Iván képviselő úr módosító javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormány álláspontja még nem született, a tárca álláspontját tudjuk képviselni. Az 1-essel kapcsolatban még pontosításra lesz szükség.
ELNÖK: Én azt szeretném kérdezni, hogy igen vagy nem.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben a formában nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, az egyharmad megvan.
A 2. ugyancsak Pető Iván képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
A következő a 3. Tárca?
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatta, de az egyharmad megvan.
Az 5. következik. Tárca?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja, és a bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, nyolc nem.
A bizottság támogatta.
6.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 6-ost a tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
8.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad támogatta.
9.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kilenc-est a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad támogatta.
10.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 10-est támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság is egyhangúlag támogatja.
11.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 11-est támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 12., 13. és a 37. következik, összefüggő javaslatok.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 12-est nem, a 13-ast nem támogatja, és a 37-est sem támogatja a tárca.
ELNÖK: Tehát a tárca nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatta, de az egyharmad megvan.
14.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatta.
15.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Itt pontosításra lesz még szükség, tehát ebben a formában nem.
ELNÖK: bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad támogatta.
A 17-19., 20-21., 27., 31., 53., 83. összefüggnek. Tárca?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad.
18.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, a többi tartózkodás.
A bizottság többsége támogatta.
28.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
29.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmada támogatja.
A 30. és a 85. következik.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság is egyhangúlag támogatja.
32.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
33.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad támogatja.
A 36., 16., 43. következik egyben.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Csak módosítással tudja a tárca támogatni a 36-ost, így nem.
ELNÖK: A tárca tehát nem, és a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, egyharmad sem.
A 38., 44. és 50. a következő. Tárca?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
39.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
40.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad megvan.
A 41., 45. következik, melyek összefüggenek.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem. A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmada támogatja.
A 42-es Godó képviselő úr módosító javaslata.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen, 8 tartózkodás.
A bizottság támogatja.
46. Tárca?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan.
47-est?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad megvan.
A 48-ast, Godó képviselő úr javaslatát a tárca támogatja?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
Tíz igen, nyolc tartózkodással a bizottság támogatja.
49.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad.
54.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad.
57.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad.
60.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
A bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad.
61-est?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) kilenc igen, kilenc nem - több mint egyharmad.
67-est?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca a 67-est támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
71.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
77.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc nem.
A bizottság támogatta.
78.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 78-ast a tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, nyolc tartózkodás.
A bizottság támogatja.
Pettkó András képviselő úr szót kért, és indoklást kér.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): A 78-ast miért nem támogatja a tárca?
ELNÖK: Parancsoljanak!
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az eredeti szöveg szerint, a kortárs magyar dráma: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 15 évnél nem régebben elhunyt művész magyarul vagy nemzeti kisebbségi nyelven írt alkotása. A tárca úgy gondolja, az előterjesztő úgy gondolja, hogy ez lefedi a nemzetiségi kortárs téma fogalmát is, a hazai nemzetiségű kortárs téma fogalmát is.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Illetve a magyarországi - az a szöveg kerül be, bocsánat.
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A probléma abból adódik, elnézést kérek, hogy értelmezésről van szó, amikor az értelmező rendelkezésben a fogalmat megváltoztatjuk, viszont nem vezetjük végig az egész törvényjavaslaton, akkor eltérő fogalmakat használunk, és ebből a jogalkalmazók számára nehézség adódhat - ezért mondta azt a tárca, hogy nem tudja támogatni. A kortárs magyar drámáján minden esetben a magyarországi drámát is érti, az értelmezőben ez a fogalom teljesedik ki.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Pettkó úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Ha elfogadjuk azt, amit a Godó képviselő úr javasolt, ennek a fogalomnak a plusz bevezetését vagy használatát - lehet, hogy a képviselő úr hibázott abban, hogy csak egy helyen írta ezt be a törvénybe -, de ha mi ezt elfogadjuk, hogy ezt a szót használni kéne, azt gondolom, hogy ezt itt a tárca végig tudja vinni. Itt most az a kérdés, hogy a tárca ezt elvileg nem tudja támogatni vagy csak technikailag, mert önök először azt mondták, hogy mivel egy helybe lett beírva.
Azt javaslom, hogy ezt akkor végig kellene vezetni a törvényen, ez nem jelent a XXI. században nagy problémát, hiszen a számítógépbe behozzuk a törvényt, beütjük azt a részt, amit be akarunk vinni, és egy perc alatt a gép helyettünk a munkát elvégzi akár egyszer, akár 142-szer kell beírni ezt a magyarországi fordulatot. Mindenesetre azt gondolom, hogy támogatni kell ezt a javaslatot, és át kellene vezetni az egész törvényen a Godó képviselő úr logikája szerint. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottsági támogató álláspont indoklása elhangzott. Tíz igen, 8 tartózkodás.
A bizottság a módosító javaslatot támogatta.
Következik a 79-es. Tárca?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egy kérdésünk lenne, ugyanis a 77-est és a 78-ast együtt kellene kezelni, hogy melyiket fogadják el, a 77-est vagy a 78-ast.
ELNÖK: A 77-est is és a 78-ast is támogatta a bizottság. (Szászfalvi László: Godó képviselő úr kiváló javaslata.) És gondolom, Godó képviselő úr is hallotta azt, amit Pettkó úr mondott, és van még mód a további konzultációra az előterjesztővel, hogy ezt a problémát áthidalhatónak látják-e, avagy nem. Azt hiszem, hogy ezzel a mai napon, itt, most, amit mi megtehettünk, megtettük. Köszönöm szépen.
A 79-est kérdezem.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 79-est a tárca kis módosítással fogadná el, erre szövegszerű javaslatot is szeretnénk tenni.
ELNÖK: Tehát akkor most nem. A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, nyolc tartózkodás.
A bizottság támogatja, és számíthatunk arra, hogy az előterjesztővel egyetértésben születik egy olyan kapcsolódó módosító javaslat, ami majd támogatható lesz.
82.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen, kilenc nem.
Tehát a bizottság nem támogatta, de több mint egyharmadot kapott.
Ennyi volt az ajánlásból, de van még előttünk javaslat.
Emlékeznek képviselőtársaink, hogy ezekről már szó is volt a Német Országos Önkormányzat elnökének javaslataként hangzott el, amire elkészült az a két bizottsági módosító javaslattervezet, ami a képviselő hölgyek és urak kezében van, ezekről kell most szavaznunk. Ezek nincsenek számozva, a tartalmát kell említenem, hogy egy papírról beszéljünk. Nekem az van most a kezemben, ami az általános 180 előadásos szabályt 140-ben határozza meg; bocsánat, az az egyszerűbb, ha a 10-es paragrafust mondom.
A kormány képviselői nem tudom, hogy ismerik-e ezt a javaslatot?
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem, ezt most kaptuk meg.
ELNÖK: Ezzel együtt meg tudjuk szavazni, ha van álláspontjuk.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincsen.
ELNÖK: Nincs álláspontjuk, akkor majd természetesen kialakítják.
A bizottságot kérdezem, van-e megszólalási igény. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szavazhatunk. (Szavazás.)
Úgy látom, hogy egyhangúlag támogatjuk a bizottsági módosító javaslat benyújtását.
A másik a 3. §-hoz javasol módosítást. Gondolom, a tárcának erről sincs még álláspontja.
NAGYNÉ VARGA MELINDA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs.
ELNÖK: Ezzel együtt mi szavazhatunk. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.)
Egyhangúlag támogatjuk, egyetértünk a módosító javaslat bizottsági módosító javaslatként történő benyújtásával.
Általános elvként is kapcsolódunk ahhoz, amit Pettkó úr elmondott Gulyás képviselő úrnak is, hogy a mai bizottsági ülésünkön ez volt a feladatunk, kapcsolódó módosító javaslatokkal lehet a tárgykörben újra majd a döntéshozatali menetbe bekapcsolódni.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Megoldódott a probléma, mert Gulyás képviselő úr azt mondta, hogy ő már nem nyújt be hozzá módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, és ezzel ezt a napirendi pontot is lezárom.
Köszönjük szépen a mai munkát, és ezzel a bizottsági ülést bezárom. Sajnos holnap találkozunk legközelebb.
Mindenkinek minden jót és gyógyulás kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 41 perc)
Fogarasiné Deák Valéria
a bizottság alelnöke
az ülés elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Turkovics Istvánné