EMBCB-43/2008.
(EMBCB-123/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2008. december 10-én, szerdán, 10 óra 11 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A társadalmi szervezetek működését segítő jogszabályi háttér kialakításáról szóló határozati javaslat (H/6805. szám) [Pettkó András (MDF) képviselő önálló indítványa] *
Pettkó András (MDF) szóbeli előterjesztése *
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6854. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 2009. évi költségvetési támogatására kiírandó pályázat módosított szövegének elfogadása *
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Szászfalvi László (KDNP) dr. Semjén Zsoltnak (KDNP)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Teleki László (MSZP) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Pettkó Andrásnak (MDF)
Bécsy Etelka főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Gáll Tamás tanácsos, jogi szakreferens (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Kárpáti György osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes (Állami Számvevőszék)
Szablics Bálint osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Tisza Judit tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Molnár András szakértő (MDF)
Soós Károly szakértő (MDF)
Martin Ispanovic (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Szathmáry Géza
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén.
Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel határozatképes. Kérem, hogy mondjuk be a helyettesítéseket. Szászfalvi képviselő urat Semjén Zsolt helyettesíti, Donáth képviselő urat alelnök asszony helyettesíti, Godó képviselő úr itt van, Lénárt képviselő úr itt van, Nyakó képviselő urat Lénárt képviselő úr, Teleki képviselő urat dr. Szabóné Müller Timea helyettesíti, Tóth Gyulát Godó képviselő úr, Gusztos képviselő úr nem kért helyettesítést, Bíró Ildikó jelen van, Ékes Ilonát Varga József, Farkas Flóriánt Bíró Ildikó, Fazekas képviselő urat Pettkó képviselő úr. A többiek jelen vannak. Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottságot, hogy a napirendi javaslattal kapcsolatban van-e valakinek megjegyeznivalója. (Nincs jelentkezés.) Amennyiben nincs, kérem, fogadjuk el a napirendi javaslatot. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 18 igennel a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Az 1. napirendi pontunk döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről és az általános vitára való alkalmasságról. Az önálló indítványt Pettkó András képviselőtársunk nyújtotta be "A társadalmi szervezetek működését segítő jogszabályi háttér kialakításáról szóló határozati javaslat" címen. Az előterjesztő a bizottságunk tagja, úgyhogy megkérem képviselő urat. Mindenki megkapta a javaslatot, tehát amit még ehhez hozzáfűzni kíván, arra most van lehetőség. Parancsoljon!
Pettkó András (MDF) szóbeli előterjesztése
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagtársaim! Egy tulajdonképpen öt pontból álló országgyűlési határozati javaslatot nyújtottam be, mind az öt kérdést a képviselőtársaim elolvasták, azt gondolom, és ismerik ezt az öt pontot. Nagyon fontos, a civil szervezetek életét döntően befolyásoló javaslat. Azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy támogassák mind az általános vitára való alkalmasságot, mind a tárgysorozatba-vételt, hiszen azt gondolom, hogy ha az ötből valakik vagy pártok számára nem elfogadható, csak mondjuk kettő vagy három, akkor módosítóval ki lehet venni belőle. Egyébként mind az öt a kormány részére adna olyan munkát, amiről már régóta itt a bizottságban beszélünk. Tudom, hogy vannak olyan képviselők, akik azt mondják, hogy a 60 nap kevés, ha bekerül a Ház elé, akkor lehet rajta vitatkozni, hogy legyen 90 nap. Ezek már technikai részletkérdések.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e hozzászólás? (Dr. Szabóné Müller Timea jelentkezik.) Müller Timea, parancsoljon!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Én magam is azok közé a képviselők közé tartozom, akik azt mondják, hogy a 60 nap kevés, mert habár a problémát értjük, és a szándék nemes és jó, azok a pontok, amiket képviselő úr felsorolt, viszonylag kidolgozatlanok még a jelen állapot szerint. Én is azt mondom, hogy támogatjuk azt, hogy ezek kerüljenek be az Országgyűlés elé, és kezdjünk el róluk beszélni, kezdjünk el valamifajta megoldást találni a különböző pontokban, illetve beszéljük meg, hogy melyik pontokban kell és melyikben nem, szerintem bele fognak még a csomagba kerülni olyanok is adott esetben, amik most jelenleg nincsenek benne. Viszont éppen azért, mert hogy egy működő rendszer segítését célozzák, a megfelelő minőségű munkát várja el szerintem a civil szféra is tőlünk, hogy rendben, segítsünk, de akkor ne rohamtempóban, hogy csak pipáljuk ki a feladatot, hogy mi egyébként foglalkoztunk velük, és megpróbáltuk akár a likviditási problémákat, akár más problémáikat megoldani, és egyébként tartalmilag nem sikerült az egyeztetés. Az NCA-törvénynél láttuk, hogy ahhoz, hogy a civil szervezetek véleményét be tudjuk fogadni egy-egy ilyen jogszabály-módosításnál vagy probléma megoldásánál, bizony nagyon sok idő kell.
Tehát ha képviselő úr azt elfogadja, hogy igen, adjunk zöld utat a kezdeményezésnek, de az időt tágítsuk, és tényleg egy megalapozott, jó döntéssel tudjuk majd a végén ezt lezárni, akkor ebben az esetben természetesen, mint eddig minden, a civileket érintő pozitív kezdeményezést, ezt is fogjuk támogatni.
Köszönöm.
ELNÖK: Egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én kérnék szót alelnök asszonytól.
Muszáj vagyok Müller Timea utolsó mondatára reagálni. Mi beadtunk egy szerintem kiváló módosító indítványt Bíró Ildikóval, azt azért sajnálom, hogy nem támogatta az MSZP, mégpedig azt, hogy limitáljuk az NCA Tanács tagjainak a költségtérítését. Itt most mindenféle képmutató meg kevésbé képmutató megvonásokat alkalmazunk magunkkal meg másokkal szemben, szerintem az egy pozitív dolog lett volna, de ez nem érinti a hozzászólás lényegét, amivel egyetértek, tehát szerintem is támogatható ez a dolog. A 60 napot én is erősnek érzem, de nyilván itt most az általános vitára való alkalmasságról döntünk, tehát lehet kezelni módosítókkal is. Tehát a magam részéről, illetve a Fidesz részéről támogathatónak tartom ezt a dolgot.
Van-e más hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérem, szavazzunk! Tehát külön szavazunk a tárgysorozatba-vételről és külön az általános vitára való alkalmasságról. Ki támogatja, hogy tárgysorozatba vegyük a javaslatot? (Szavazás.) 18 igen szavazattal egyhangúlag tárgysorozatba vettük.
Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? Szavazzunk! (Szavazás.) Szintén 18 igennel általános vitára alkalmasnak találtuk. Köszönjük szépen.
Bocsánat, elnézést, elkövettem két hibát, egyrészt a kormány tanácskozási joggal itt van, Bécsy Etelka főosztályvezető asszony és Gáll Tamás jogtanácsos, amennyiben a kormány elmondaná így utólag a véleményét a dologról, ha nem tartja sértőnek, akkor azt szívesen meghallgatjuk. (Bécsy Etelka: Akkor elmondanánk.) Parancsoljon! Elnézést. És természetesen az előterjesztőnek is van joga még reagálni majd az elhangzottakra.
BÉCSY ETELKA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a szót. Ketten vagyunk, mert a képviselő úr felvetéseinek vannak olyan jogi részei, amik egyértelműen az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak, úgyhogy azokat a pontokat, azokat a részeket szeretném, ha ő válaszolná meg.
Köszönöm a lehetőséget, mert egyúttal ez a lehetőség arra ad alkalmat, hogy egy picit összefoglaljuk azokat a jogszabályokat, azokat a törvényeket, amelyek foglalkoznak a civil szervezetekkel, ezt nagy örömmel teszem, és gondolom, hogy a bizottságnak is komoly egyetértése van e tekintetben.
Tehát ha nagyon szűken vesszük, akkor van öt darab olyan törvényünk, ami a civil szervezetek működéséről szól, kezdve az egyesülési jogról szóló 1989. évi törvénnyel, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi törvénnyel, a pénzügyi kedvezményeket az adótörvények tartalmazzák, és ebben a körben nagyon jól ismert, sokat beszéltünk a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényről mint vívmányról. Hozzátenném még, hogy a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi törvény a magánszemélyek tevékenységét, jogszabályi keretfeltételeit tartalmazza, és nem utolsó sorban hadd említsek egy 2008. évi törvényt, amelyet a parlament megszavazott az önkéntes tűzoltó-egyesületekről, ami szintén egyfajta civil tevékenység. Ezt csak azért gyűjtöttem csokorba, hogy azt kell hogy lássuk, hogy ebben a témában egy folyamatos gondoskodás van, tehát a törvényhozás folyamatosan foglalkozik ezzel a kérdéssel.
A törvény mellett számtalan kormányhatározat is van. A legfrissebb 2007-ből származik, amely alapján gyakorlatilag a kormány és a civil kapcsolatok fejlesztése folyik, ez az 1065/2007-es augusztus 23-án hozott kormányhatározat. Ezt a kormányhatározatot azért is ajánlanám a bizottság figyelmébe, mert gyakorlatilag ennek a kormányhatározatnak az egyes pontjai szinte minden olyan felvetést felölelnek, amit a képviselő úr indítványa tartalmaz. Tehát azt tudja mondani a kormány, hogy gyakorlatilag már korábban megkezdte azokat az előkészítő munkákat, amelyeket most Pettkó András feszeget. Nagyon, nagyon örül a kormány a tekintetben, hogy számtalan ponton találkoznak, tehát azonos törekvések jelennek meg.
Konkrétan a pontokban szeretnék kitérni egy rövid vélemény erejéig a civilbank létrehozására vonatkozó kérdésre, illetve az önkéntesség kérdésére. A civilbankkal kapcsolatos ügy, majdhogynem mondhatjuk azt is, hogy örökzöld, mert amikor civilekről szó van, akkor majdnem mindig bármilyen kérdésben felmerül. A civilbank létrehozásával kapcsolatosan hadd mondjak néhány statisztikai számot, ami a Központi Statisztikai Hivatal évkönyvéből való, 2006-os adatokat tartalmaz. Azt mondja ez a könyv, hogy a nonprofit szektor teljes bevétele 896 milliárd forint volt, az államtól származó támogatás 42,3 százalékot ért el. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert mindenféle tanulmányokban, cikkekben, iratokban szokták idézni a különböző szakértők, hogy sajnos Magyarországon nem éri el az európai átlagot az állami hozzájárulás. Úgy tűnik, hogy 2006-ban ezt a százalékot kicsit meg is haladta a magyar állami hozzájárulás a civil szervezetek életéhez.
Megnéztük, kiragadtam a KSH-adatokból az uniós támogatásokat is tartalmazó külföldről érkező támogatást. Ez a szám azért érdekes, mert a másik ilyen neuralgikus pont, amiről szoktunk beszélgetni, hogy vajon van-e elegendő lehetősége a civil szervezeteknek az uniós pályázatokon való részvételre, hiszen az ott megjelenő kötelezettség, sajáterő-szükséglet megakadályozhatja őket. A statisztika szerint 5,2 százalék volt az uniós támogatások, illetve a külföldről érkező támogatások aránya, sajnos ezt nem veszi szét a statisztika, tehát együtt kezeli, a bevételben ennyi részarányt tett ki. A teljes pályázati úton elnyert támogatások abszolút értéke 79 milliárd forint volt, az összes bevétel 8,9 százaléka. Ezek a számok gyakorlatilag azt tükrözik, hogy azt nem tudjuk állítani, hogy a civil szervezetek bevételének döntő része a nemzetközi uniós pályázati forrásokból származik.
Abban teljesen igaza van a képviselő úrnak, hogy folyamatos nehézséget okoz mind a pályáztatóknak, mind a pályázóknak a pályázaton való részvétel. Nyilvánvaló, ezt is szoktuk mondani, hogy más nyelvet beszél a hivatal és más nyelvet beszél a civil, és ezt a nyelvet bizonyos fokig nem könnyű egyeztetni. Az uniós, nemzetközi és hazai eljárásrendek, előírások, adminisztratív szabályzatok nem mindig esnek egybe azokkal az elgondolásokkal, amelyeket a civil pályázók szeretnének viszontlátni ezekben a pályázatokban. Ugyanakkor a költségvetés már 2005-ben gondoskodott arról, hogy a civilek számára ezeket a pályázattal kapcsolatos finanszírozási gondokat úgy oldja meg, hogy a 217-es kormányrendeletben a 91. § (4) bekezdésben úgy rendelkezett, hogy 25 százalék előlegként folyósítható, tehát ez is a likviditási gond megoldását jelentette.
Azok a tanulmányok egyébként, amiket szoktunk emlegetni ebben a témában, azoknak az utóhangja, fő konklúziója igazából az volt, a civilekkel kapcsolatos interjúkból az derült ki, hogy elsősorban nem egy másik állami forrás az, amit szeretnének megvalósítani és igazán megoldaná a likviditási gondjaikat, hiszen ez a másik költségvetési forrás ugyanolyan bírálati szemponttal és bírálati renddel, eljárási renddel működne, mint ahogy az eredeti pályázati rendszer, amelyben pályáznak és amely kapcsán likviditási gondjaik merülnek fel. Tehát párhuzamosan folyna egy rendszer, és ez így nem tudná megoldani az átmeneti finanszírozási gondot.
Az önkéntességgel kapcsolatosan pedig arra hívnám fel a figyelmet, hogy 2005-ben fogadta el szintén a parlament a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényt, és úgy tűnik - szintén a KSH adatai alapján -, hogy jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az önkéntességgel kapcsolatos mind mennyiségi, mind minőségi változásokról lehessen beszámolni. 2006-ban 438 ezer fő önkéntes segítőt foglalkoztattak, ez körülbelül 50 millió óra önkéntes munkát jelentett.
Azt tenném még hozzá, hogy túl azon, hogy itt ez a törvény mindazokat a kérdéseket feszegeti, amiket a képviselő úr is az indítványában feszeget, hogy ösztönzők legyenek az önkéntesség érdekében, még hozzátenném, hogy az ÚMFT keretében a TÁMOP 55.2-es intézkedése keretében egy olyan projekt kerül meghirdetésre, amely szintén az önkéntességet, az önkéntességre való hajlandóság növelését célozza. Ez azt is jelenti, hogy egy pótlólagos forrás kerül be a rendszerbe.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Kiegészítésként ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nagyon tanulságos volt. Ha ennyi munkát elvégeztek, akkor lehet, hogy nem is kell 60 nap. Nem tudom, Pettkó képviselő úr kíván-e reagálni. (Közbeszólás: IRM.) IRM, tessék parancsolni!
DR. GÁLL TAMÁS tanácsos, jogi szakreferens (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Gáll Tamás vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Bizottsági Tagok! A c) és a d) pontra vonatkozóan van felhatalmazásom, hogy a tárca álláspontját ismertessem, hiszen ez az a két pont, amely közvetlenül is érinti a tárca hatáskörét.
A c) ponttal kapcsolatban csak nagyon röviden. Jelenleg is zajlik az a törvény-előkészítési munka, amely a társadalmi szervezetek, illetve alapítványok elektronikus nyilvántartására vonatkozik, és ennek a munkának egy részét képezi az, hogy ezeket az alvó szervezeteket egyrészt meg lehessen szüntetni egyszerűbb eljárásban, illetve valamilyen szinten egyszerű adatszolgáltatás keretében meggyőződhessen a nyilvántartó arról, hogy még létezik egyáltalán, és nem egy elhaló szervezetről van szó. Tehát a c) ponttal kapcsolatban röviden ennyi.
A d) pontra vonatkozóan pedig az a felhatalmazásom, hogy írásbeli észrevételt ismertessek. Az országgyűlési határozati javaslat 1.d) pontja szerint a kormány a társadalmi szervezetek működésének hatékonyabbá tétele érdekében készítsen törvényjavaslatot a társadalmi szervezetek jogszabály-kezdeményezési lehetőségéről. A határozati javaslat indokolása szerint szükséges, hogy a civil szektor a lehető legszélesebb módon be legyen vonva a legmagasabb szintű döntések előkészítésébe és a döntéshozatali folyamatba. Elengedhetetlen továbbá, hogy az eddigi esetleges és kerülőutas megoldások helyett a civil szervezetek számára biztosított legyen a jogszabály-kezdeményezés joga.
A javaslat 1.d) pontja önmagában nem értékelhető, mert nem világos, mit kell a társadalmi szervezetek jogszabály-kezdeményezési lehetőségén érteni. A határozati javaslat indokolása alapján arra lehet következtetni, hogy ez a civil szervezetek közvetlen jogszabály-kezdeményezési jogát kívánja takarni, ami közjogi szempontból nem értelmezhető.
A törvénykezdeményezés jogosultjait az alkotmány megállapítja: a köztársasági elnök, a kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő. A törvénykezdeményezésre jogosult önálló közjogi aktus keretében joghatással járó módon közvetlenül az Országgyűléshez nyújthat be törvényjavaslatot. Ettől különbözik mindenki más joga: törvény alkotását a törvénykezdeményezésre jogosultnál javasolhatja, az egyéb jogszabályok esetében pedig a jogalkotónál vagy a jogszabály-előkészítőnél lehet a jogalkotást javasolni. Ezekben az esetekben a kezdeményezés nem minősül önálló joghatást kiváltó közjogi aktusnak, hanem a közérdekű bejelentésben foglalt javaslat sajátos válfajának.
A határozati javaslat indokolása szerinti elképzelés vélhetően arra irányulna, hogy a jogalkotó köteles legyen közvetlenül a napirendjére venni a jogalkotási javaslatot. Például ha a társadalmi szervezet törvényt vagy kormányrendeletet kezdeményez, akkor az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak meg kellene tárgyalnia a kezdeményezést.
Ezek az elképzelések részint nem illeszthetők a hatályos közjogi rendszerbe, részint egyes elemei jelenleg is megvannak, így például érvényes és eredményes népszavazással vagy népi kezdeményezéssel ki lehet kényszeríteni, hogy az Országgyűlés valamely tárgyban meghatározott tartalommal törvényt alkosson vagy az adott témát megvitassa. Másrészt a közérdekű bejelentésben foglalt jogalkotási javaslatot a hatáskörrel rendelkező jogszabály-előkészítő szervnek érdemben meg kell vizsgálnia, és 30 napon belül tájékoztatnia kell a javaslat megvalósíthatóságáról a bejelentőt.
A társadalmi szervezetek, illetve más szervezetek és személyek jogalkotás kezdeményezésére irányuló jogait az alkotmány 64. §-ában rögzített úgynevezett petíciós jog foglalja magában. Ez a jog a kérelmeknek, panaszoknak az illetékes állami szerv elé terjesztési jogát tartalmazza, mely magába foglalja a kérelem-, a panaszkivizsgálás és a válaszadás kötelezettségét, így az esetleges jogalkotási javaslat érdemi mérlegelésének kötelezettségét. Nem tartalmazza azonban ez a jog azt, hogy a jogalkotót közvetlenül kényszerítse állásfoglalásra a jelenleg meglévő eseteken, népszavazáson, népi kezdeményezésen túlmenően.
A közjogi rendszerben lévő döntéskezdeményezési, különösen jogalkotás kezdeményezésére irányuló rendet nem lehet alapjaiban megváltoztatni és kiterjeszteni, figyelemmel az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésére. A 128/2008. (X. 14.) alkotmánybírósági határozat, amely a jogalkotásban gyakorolt egyetértési jogot a demokratikus legitimáció követelményéhez és az alkotmányban jogalkotói joggal való felruházottsághoz kötötte, erre tekintettel alkotmányellenesnek minősítette a szakszervezetek egyetértési jogát a jogalkotás során.
A demokratikus legitimáció a közhatalmi jogosítványok gyakorlására való jognak a választóhoz való visszavezethetősége, a jogalkotás joghatással járó kezdeményezése tekintetében is alapvető követelmény, mindezekre tekintettel a határozati javaslat 1.d) pontjában foglaltak az imént említettek fényében alkotmányosan nem megvalósítható célra irányulnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pettkó képviselő úr, amennyiben reagálni kíván, parancsoljon.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Röviden fogok válaszolni, ígérem, de kénytelen vagyok mind az öt ponton gyorsan átmenni. 2-2,5 perc lesz, azt ígérem.
Az első az, hogy nem tudom, kikkel beszéltek civilekkel, egy biztos, hogy én a nyár folyamán körülbelül ötszáz civil egyesülettel egyeztettem, és mindenki azt mondta, hogy szükség van erre a civilbankra valamilyen formában.
A másik a b) pont, a pályázati határidők megsértése, arról nem beszélt senki se, de azért jó volna, ha ez megoldódna.
A nem működő társadalmi szervezetek kérdése. Nagyon jól tudom, hogy a minisztériumban évek óta folynak erről különbözőfajta elképzelések. Mindenesetre azok az elképzelések 2012-re, 2013-ra oldanák meg ezt a problémát, és nemsokára 2009 van, tehát még három évig nem szeretném, ha elodáznák ennek a kérdésnek a megoldását. Természetesen erre nekünk, mint MDF-nek volt elképzelése, hogy hogyan lehetne ezt megoldani. Kíváncsian várom, hogy a kormány ezt hogy szeretné felgyorsítani, mert szerintem nem kellene 2012-ig várni.
A következő, a d) pont pedig, ha valaki elgondolja azt, hogy a XXI. században élünk, és természetesen magam az ellenzéki kerekasztal idején kezdtem el politizálni, pontosan tudom azt, hogy születtek meg ott a megállapodások. Wiener képviselő úr is tudna 30 vagy 40 perces előadást tartani arról, hogy ennek az elképzelésnek milyen kétharmados pontjai vannak és milyen átrendeződést szolgálna.
Mindenesetre egy biztos. Vannak olyan országok a világban, például Lettország, Litvánia és Észtország, ahol ezeket a lehetőségeket nemcsak hogy a civil egyesületek és alapítványok, magyarul a társadalmi szervezetek számára nyitották meg, hanem az egyszerű állampolgárok számára is. Van egy olyan honlap, ami az e-demokrácia portál. Az e-demokrácia portálon bármelyik állampolgár kezdeményezhet törvénymódosítást, és aki arra a portálra bejelentkezik természetesen névvel, tehát lehet tudni, hogy kicsoda, ott 30 napon keresztül van az állampolgárok által elkészített törvény felrakva, és aki mondjuk annak az internetes közösségnek a tagja, a 30. napon szavazhat, még a módosítási javaslatokról is szavazhat, és ha az internetes közösségen belül megkapja a többséget, akkor az illetékes parlamenti bizottságnak ezt meg kell tárgyalni. Nekem ez egy szimpatikus dolog, és nemcsak nekem, hanem Magyarországon több tucat olyan embernek, akinek más már a felfogása, mint a XX. századi felfogás. Na mindegy.
A következő az önkéntes törvény. Az önkéntes törvény kapcsán is tudjuk azt, hogy vannak olyan országok, ahol az önkéntesek számára például adnak néhány ezer forint adókedvezményt. Ebbe a pontba tartozik bele az, hogy a civil szervezeteknek van egy akkreditálási dolga, tehát be kell jelentkezni, van egy ilyen rendszer, de ez ma Magyarországon nincs. Ez a pont tulajdonképpen ezt takarja, mi, MDF-esek azt gondoltuk, hogy ennek a rendszernek a bevezetése Magyarországon egy helyes rendszer lenne, az, ahogy az akkreditálás megtörténik, és bónuszpontokat lehet szerezni különbözőfajta dolgok kapcsán, aki önkéntes munkát végez. Erről szól ez az öt pont.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azért fölhívnám a figyelmet arra, hogy nem az általános vitát kell most lefolytassuk, tehát ez egy fontos és érdekes szakmai vita, különösen a tájékoztatás az elején, szerintem arra szükségünk is volt. (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Alelnök asszonyé a szó.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem szeretnék szakmai kérdésekbe belemenni, de itt a metakommunikáció menetközbeni tapasztalatai alapján is azért pár mondatot szeretnék mondani.
Szeretném megköszönni tisztelettel a két érintett tárcának, hogy felkészülten és a határozati javaslat minden pontját alaposan tanulmányozva mondták el az álláspontjukat. Úgy vélem, hogy ez a helyénvaló dolog. Megköszönöm a bizottságnak is, hogy meghallgattuk ezt az álláspontot.
Azt szeretném mondani most csak a saját nevemben, hogy más dolog az, hogy egy határozati javaslatot tárgysorozatba-vételre alkalmasnak, illetőleg általános vitára alkalmasnak tartunk, és más dolog az, hogy a benne foglaltakkal egyetértünk-e. Én speciel a címével se értek egyet, mert azt sugallja, mintha eddig a civil szervezetek működését jogszabályi környezet nem segítette volna, miközben épp a bevezetőben hallhattuk, hogy mennyi jogszabály segítette, közöttük olyanok, amelyek megalkotásában mi sokan személyesen is részt vettünk. Tehát én csak azt kérném tisztelettel a bizottságtól, hogy így értelmezzék az álláspontunkat, és a határozati javaslat előterjesztőjétől is, hogy számítson arra, hogy ezen még lesz vita.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök asszony, és valóban köszönjük a minisztériumok képviselőinek is, hogy megtiszteltek bennünket a jelenlétükkel és a véleményükkel. Ezzel lezárom az 1. napirendi pontot.
A 2. napirendi pont következik, az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatnak, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. A kormány képviseletében Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó van jelen a MeH részéről. Köszönjük szépen.
1. számú kapcsolódó módosító, Farkas Imre. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DEDINSZKY FERENC kormány-főtanácsadó (Miniszterelnök Hivatal): Az előterjesztő véleményét tudom közölni, a kormánynak még nem volt alkalma ezzel foglalkozni. Az előterjesztő képviselője nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. Igen? (Szavazás.) 1. Nem? (Szavazás.) 1. Tartózkodás? (Szavazás.) 16 tartózkodás, a bizottság egyharmada sem támogatta a javaslatot.
2. számú javaslat Hock Zoltán, Pettkó András és Katona Kálmán képviselő urak módosítója. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e.
DEDINSZKY FERENC kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Igen? (Szavazás.) 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatta.
A 3. számú javaslat dr. Nyitrai Zsolt és Molnár Béla képviselő urak javaslata. A kormány?
DEDINSZKY FERENC kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Igen? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Nincs jelzés.) 9 igen. A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 4. számú szintén Nyitrai, Molnár. A tárca?
DEDINSZKY FERENC kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 8 igen. Nem? (Szavazás.) 9 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 9. számú szintén Nyitrai, Molnár. A tárca?
DEDINSZKY FERENC kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Igen? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 9 nem. Többségében nem, de több mint egyharmadában támogatta.
A 15. a következő, amelyikről szavazunk, Nyitrai, Molnár szintén. A tárca?
DEDINSZKY FERENC kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Ebben a formában nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Igen? (Szavazás.) 9 igen. Nem? (Szavazás.) 9 nem. Többségében nem, de több mint egyharmadában támogatta.
16. számú, Farkas Imre. A tárca?
DEDINSZKY FERENC kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Tartózkodás? (Szavazás.) 18 tartózkodással egyharmadában sem támogatta.
A 17. számú javaslat következik, az utolsó. Tárcaálláspont?
DEDINSZKY FERENC kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: Hock Zoltán, Pettkó András, Katona Kálmán. A bizottság? (Szavazás.) 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatta.
Köszönjük szépen. Lezártuk a napirendi pontot.
Következik a 3. napirendi pontunk, egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Két ilyen javaslatunk van, az 1. és a 2. számú. A tárca képviseletében Tisza Judit tanácsos és...
DR. KÁRPÁTI GYÖRGY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kárpáti György osztályvezető vagyok.
ELNÖK: Kárpáti György osztályvezető.
Hajdu Attila és Ecsődi László képviselő urak javaslatával kapcsolatban kérdezem a tárca álláspontját.
DR. KÁRPÁTI GYÖRGY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tárca támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? Igen? (Szavazás.) 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatta.
A 2. számú javaslat Bárándy képviselő úr javaslata. A tárca?
DR. KÁRPÁTI GYÖRGY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca szintén támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? Igen? (Szavazás.) 9. Nem? (Szavazás.) 9 nem. A bizottság többsége nem, de több mint egyharmada támogatta.
Köszönjük szépen osztályvezető úrnak és tanácsos asszonynak a megjelenést.
A 4. napirendi pontunk következik, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek 2009. évi költségvetési támogatására kiírandó pályázat módosított szövegének elfogadása. Itt az összeférhetetlenséget meg a pályázatból kizáró okokat még ki kellett egészítenünk, erre Teleki képviselő úr hívta föl a figyelmet, amit ezúton is köszönünk. Itt az új szöveg. Ezzel kapcsolatban a MeH részéről dr. Gáli Csaba osztályvezető urat nem látom. Jelen Van Horváth Balázs az Állami Számvevőszék részéről. Amennyiben a kiírásunk szövegéhez kíván megjegyzést tenni, vagy kiegészítést vagy véleményt mondani, akkor itt a lehetőség. Parancsoljon!
DR. HORVÁTH BALÁZS főcsoportfőnök-helyettes (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A pályázati kiíráshoz nagyon röviden szeretnénk előremutató véleményt és észrevételt adni.
Az első, hogy a pályázati kiírás 1. oldalán a "nem pályázhatnak" kitételből javasoljuk a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek törlését. Amennyiben az volt a cél, hogy párhuzamos finanszírozás, átfedés ne legyen, akkor ehelyett javasoljuk a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény beiktatását, hiszen tudjuk, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram a társadalmi szervezetek működését támogatja.
A másik, nem kerülhető meg a pályázati kiírásnál az a kitétel, amit a hatályos államháztartási törvény ír elő, miszerint a támogatási döntésnél szerződési kötelezettséget kell meghatározni. Ez a pályázati kiírás ezt nem tartalmazza. Itt meg kell jelölni, hogy a szerződéskötésre feljogosított szervezet mely szervezet, lehet egyébként a finanszírozó Magyar Államkincstár, és a kezelői és ellenőrzési jogosultságot számára természetesen meg kell adni. (Pettkó András: Miért kell? Ez az Országgyűlés pénze.) Annak ellenére mondanánk azt, hogy ebben az esetben is közpénzről van szó, a közpénzek esetében nagyon fontos, hogy szerződéskötés keretében történjen a pályázati pénz odaadása. Egyébként szeretném mondani, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény is előírja, a bizottság támogathat közhasznú szervezetet ebben a körben, és előírja, hogy a közhasznú szervezetek költségvetési központi támogatást csak írásos szerződés mellett kaphatnak.
A másik fontos megjegyzésünk, hogy a támogatási igény alapján meghatározandó a konkrét felhasználási cél. Általánosságban a működési kiadások vannak megjelölve olyan módon, hogy benne személyi és dologi kiadások. Ennek kapcsán fontos lenne az áttekinthetőség és az ellenőrizhetőség szempontjából, hogy kerüljön meghatározásra pontosan, hogy milyen összegben szolgálja ez a személyi és járulékos kiadásokat, illetve milyen részben használható fel a dologi kiadásokra. Ez rendkívül megkönnyíti természetesen az ellenőrző szervezetek munkáját, köztük az Állami Számvevőszék külső ellenőrzésének a feladatát is, hiszen nagyon fontos, hogy többcsatornás finanszírozás valósul meg a társadalmi szervezeteknél, és érvényesüljön az a feltétel, hogy a közpénzt mutassa be, hogy milyen célra használta fel konkrétan a szervezet, és zárja ki annak a lehetőségét... Ismert a Nemzeti Civil Alapprogramnál, hogy bizonylati mélységgel mondja meg, hogy tessék ráírni a bizonylatra azt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásából megvalósult kifizetés történt. Ehhez kapcsolódóan tehát elkülönített nyilvántartásnak kell lenni a gazdálkodó szervezetnél.
A rendeltetésszerű felhasználás kapcsán nagyon fontos az elszámolási kötelezettség előírása, tehát határidők módja, nyilvánossá tétele és az ellenőrzési jogosultság.
Szeretném jelezni, hogy az adatlap 10. pontjában megjelölt ÁSZ-ellenőrzési jogosultság, jogalap nem jó, mert az a nemzeti, etnikai, kisebbségi törvényről szól, holott azok ki vannak zárva a támogatottak köréből - itt a kisebbségi önkormányzatokra gondolok természetesen -, hanem az ÁSZ az Állami Számvevőszékről szóló törvény 2. § (5) bekezdése, illetve a közhasznú szervezetekről szóló törvény 21. §-a alapján ellenőrzi a költségvetési pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjait kérdezem. (Fogarasiné Deák Valéria jelentkezik.) Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Most kerültünk bele abba a "csőbe", ahogy mondani lehet, hogy egy konkrét probléma után próbáltunk utánanézni, és szembetalálkoztunk azzal, hogy évek óta olyan pályázati kiírással működünk, amivel kapcsolatban az Állami Számvevőszéknek megjegyzései vannak. De én azt hiszem, hogy ezzel nincs probléma. Néhányra szeretnék reagálni és javaslatot is tenni a megoldásra.
Az első bekezdésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényre vonatkozó hivatkozás egy dologért került bele. Lehet, hogy a megfogalmazás ebben a formában nem helyes, de azért, mert ez a törvény azt mondja, hogy olyan társadalmi szervezetek, amelyeknek a vezetője vagy a vezetőségében van döntéshozó, márpedig erről a pénzalapról nemcsak a bizottság, nemcsak az albizottság, hanem maga a parlament dönt, tehát olyan társadalmi szervezet nem pályázathat, amelynek a vezetője vagy a vezetőségi tagja országgyűlési képviselő, aki a döntésben részt vesz. Tehát nem arról van szó, hogy egy szervezeti kört valamilyen oknál fogva szeretnénk kizárni, hanem arról van szó, hogy szeretnénk a pályázók figyelmét felhívni arra, hogy adott esetben összeférhetetlenség merülhet fel.
Arra vonatkozó szándékunk meg az én megítélésem szerint - ezt most a bizottság tagjainak mondom - nem volt, hogy azokat a szervezeteket, amelyek az NCA-ban pályázhatnak, kizárnánk ebből, sőt. Tehát én elfogadom, hogy önök példaként említették azt a javaslatot, hogy ha már ki akarunk zárni valakit, akkor zárjuk ki, de mi meg nem akarjuk kizárni, úgy vélem, tehát akkor itt nincs elvi vagy jogszabályi vita közöttünk, csak álláspontkülönbség.
Szeretném azt javasolni a bizottságnak, hogy ne akarjuk kizárni azokat a szervezeteket, amelyek az NCA-ban pályázhatnak, illetőleg akkor kérjünk... Kaptunk is a MeH-től javaslatot arra vonatkozóan, hogy hogy kerüljön bele, de gondolom, akkor érti ön is, hogy mit mondok. Tehát nem egy szervezeti körnek a kizárásáról van szó, hanem személyi - ha úgy tetszik - összeférhetetlenségről, amire fel kell hívjuk az érintett szervezetek figyelmét. Ez volt az első megjegyzésem, és azt hiszem, hogy ebben nem is lesz vita közöttünk.
Az, hogy mire használhatják fel a társadalmi szervezetek a pénzt, benne van, mert még definiálja is, hogy mit értünk működés alatt, és azt, hogy ha már elszámolt, akkor. Azt szeretném tisztelettel kérni önöktől, ha szabad, hogy arra legyenek tekintettel, hogy amikor más pályázatokkal összehasonlítjuk ezt, akkor itt nem úgy van ám, hogy az alap 10 százaléka fordítódik az eljárásra, hanem a bizottság két munkatársa látja el az összes feladatot. Tehát jogszabályi keretek között nyilván, de a lehető legkisebb adminisztrációs feladatot írhatjuk elő magunknak, mert nem lesz, aki elvégzi ezt az adminisztrációs feladatot. De úgy tudom, hogy az eddigi években ez teljesen törvényesen zajlott le, tehát tételes elszámoltatási kötelezettség volt minden forintról, és azok között a keretek között, amiket a pályázati kiírás tartalmazott.
Azt pedig, hogy rossz a hivatkozásunk egy helyen, természetesen javítani kell, tehát hogy nem a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényre való hivatkozással, hanem a másik kettő, azt személy szerint megköszönöm tisztelettel, hogy említette, ezt semeddig se tart javítani, gondolom én, de a többiben nagy tisztelettel kérem, hogy értsen egyet azzal, hogy maradhassunk az adott keretek között.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, kíván-e még valaki hozzászólni. (Godó Lajos jelentkezik.) Godó képviselő úr kíván még szólni. Parancsoljon!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm. Tekintettel arra, hogy ez egy speciális kiírása az Országgyűlésnek, külön jogcímen meg van tervezve 110 millió forint, sajnos már évek óta ugyanannyi, én úgy gondolom, hogy az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság egyfajta előterjesztője az Országgyűlésnek ebben a kérdésben, az előző években is több mint 500 nemzetiségi kisebbségi szervezet pályázott. Ha gyorsan elosztjuk 536-tal ezt a 110 millió forintot, akkor rögtön megtudjuk, hogy 200-240 ezer forint körüli támogatást kapott egy szervezet, ami nem jelentős összegű támogatás, és az Országgyűlés ezt maga dönti el a korábbi rendszer alapján - szerintem ez jó volt -, ezzel is elősegítve a társadalmi szervezetek működését.
Évente a kiírásokban mindig hozták, hogy az előző évben nyert pályázati pénzből milyen rendezvényeket sikerült megrendezniük, számlákkal bizonyították, hogy hova használták föl ezt a támogatást. A bírálóbizottság előtti munkát a bizottság szakapparátusa, illetve az Országgyűlés szakapparátusa végzi, illetve az előkészítő munkát. Egyébként ha abba a rendszerbe tennénk be, az országos pályázati rendszerbe, akkor a MAG Zrt.-nek kellene ezt kezelni, a MAG Zrt.-nek kellene a hiánypótlásokat, meg egyebeket rendezni, de itt a kiírásunkban szerepel, hogy nincs hiánypótlás, február 15-ig a mellékletekkel kell beérkeznie a pályázatnak, és azt fogadjuk el.
Tisztelettel azt kérném, hogy tekintettel a jövő héten történő végszavazásra, ezt így fogadjuk el, ahogy az alelnök asszony is javasolta kiegészíteni vagy pontosítani a szöveget, fogadja el a bizottság, és így kerüljön kiírásra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kíván-e reagálni, főcsoportfőnök úr?
DR. HORVÁTH BALÁZS főcsoportfőnök-helyettes (Állami Számvevőszék): Egy mondattal. Természetesen az első oldalon ez a pontosítás arra vonatkozott, hogy ha volt valamilyen szándék, és hozzátettem, hogy amennyiben ki akarta zárni a bizottság a párhuzamosságot, az átfedést, abban az esetben javasoltuk, de semmiféleképpen más alapja ennek nem volt.
A pályázati támogatások felhasználása kapcsán az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy hiányos a nyilvántartás, az elszámolás, és adott esetben a konkrét feladatra, ha nincs konkrétan tisztázva, hogy mely feladatra, és itt azért lehet 3 millió forintig támogatást adni, tehát ezért gondoljuk azt, hogy az ellenőrzési tapasztalataink alapján a támogatás összegének a meghatározásánál fontos lenne, hogy mire szól a támogatás.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha jól látom, akkor alelnök asszony javaslata van az asztalon, hogy egészítsük ki az adatlap 10. pontjában, illetve helyettesítsük a megfelelő állami számvevőszéki törvényre való hivatkozással. Van-e más javaslat? (Fogarasiné Deák Valéria: Nekem más változtatási javaslatom nincs, ennyi csak, hogy ott a jogszabályhelyet pontosítsuk.) Jó, akkor ez az egy módosító javaslat van. Ha nincs más, akkor szavazzunk erről, hogy ezt elfogadjuk-e. (Szavazás.) 18 igen.
Kérem, hogy az egész pályázati kiírást is fogadjuk el. (Szavazás.) Szintén 18 igen.
A bizottság tagjairól is hozzunk döntést. A következő javaslat van itt egyeztetve az alelnök asszonnyal: Godó Lajos elnök, Gusztos Péter, Pettkó András, Szászfalvi László, Teleki László, Schmidt Ferenc és Balog Zoltán. Rendben van-e ez így? (Varga József: Schmidt nem tagja a bizottságnak.) Országgyűlési képviselő. (Fogarasiné Deák Valéria: Német kisebbség.) (Godó Lajos: Bevontuk tavaly is a munkába.) Tehát aki ezt a személyi javaslati kört elfogadja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 18 igennel egyhangúlag elfogadtuk.
Köszönjük szépen, és köszönjük az ÁSZ főcsoportfőnök-helyettesének a megjelenést és a segítségét.
Egyebekben egyetlen napirendi pont van, mindenkinek tűrhető elkövetkező néhány hetet még kívánni, és utána boldog karácsonyt. Kérem, hogy még egy percre egy koccintásra maradjunk itt. Az ülést berázom. A bizottság munkatársainak is külön köszönöm, és alelnök asszonynak is, hogy az elmúlt hetekben itt tartotta a frontot.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 3 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika