EMBCB-6/2009.
EMCB-129/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. március 17-én, kedden, 13 óra
a Képviselői Irodaház V. emelet 528. számú üléstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Határozatképesség megállapítása *
Napirend előtti felvetés megvitatása *
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9045. szám)
(Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár kiegészítése (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Képviselő kérdés, válaszadás *
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9080. szám)
(Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár kiegészítése (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Képviselő észrevételek, megjegyzések, reagálások *
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (T/9081. szám)
(Álalános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése *
Képviselői kérdések, vélemények és válaszadás, reagálás *
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8847. szám)
(A módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként) *
Módosító javaslatok megvitatása *
A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Elnököl: Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Szászfalvi László (KDNP) dr. Semjén Zsoltnak (KDNP)
Godó Lajos (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Dr. Szabóné Müller Tímeának (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Pettkó Andrásnak (MDF)
Bíró Ildikó (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Laborcné Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Hanzli Péter - Szimpozion Egyesület (Magyar LMBT tagszervezete)
Matolcsi Andrea programkoordinátor - Magyarországi Női Alapítvány (MONA)
Kállai Ákos jogi szakértő - Inter Alia Alapítvány (Magyar LMBT tagszervezete)
Steigler Sándor ügyvivő - Szivárvány Misszió Alapítvány (Magyar LMBT tagszervezete)
Virág Zsolt ügyvivő - Szimpozion Egyesület (Magyar LMBT tagszervezete)
Dr. Németh Tibor, a jogi főosztály vezetője - HIT Gyülekezete
Nagy Jánosné - PFLAG Egyesület
Nagy István - PFLAG Egyesület
Kósa Zsanett - gyakornok
László Imre - jogi asszisztens
Nagy Bercel titkár - Fidesz-KDNP
Molnár András szakértő - MDF
Soós Károly szakértő - MDF
Tóth Tamás gyakornok - Fidesz
Szabó Rita gyakornok - Fidesz
Falusi Norbert gyakornok
Dr. Csanády Márton, a Magyarországi Református Egyház parlamenti összekötője
(Az ülés kezdetének ideje: 13 óra 7 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság ülésén megjelenteket!
Határozatképesség megállapítása
Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel a bizottság határozatképes. Kérem, mondjuk be a helyettesítéseket: Szászfalvi képviselő urat Semjén elnök úr helyettesíti, Donáth képviselő úr itt van már, Godó képviselő urat Lénárt képviselő úr helyettesíti, Nyakó képviselő urat Müller Timea, Tóth Gyulát Teleki képviselő úr helyettesíti, Bíró Ildikót Ékes Ilona helyettesíti, Fazekas képviselő urat én helyettesítem, Varga Józsefet Pettkó András helyettesíti, a többiek itt vannak. Köszönöm szépen.
Napirend előtti felvetés megvitatása
Alelnök asszonyt megkérem, vegye át az elnöklést, hogy napirend előtt egy-két mondatot mondhassak.
(Az elnöklést Fogarasiné Deák Valéria, a bizottság alelnöke veszi át.)
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Természetesen.
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Azt szeretném mondani napirend előtt, hogy a március 15-i ünnep kapcsán már a parlamentben is beszéltünk arról, hogy megint nem sikerült a rendőrségnek sem törvényesen, sem arányosan, sem megfelelően eljárnia. Most nem akarom kifejteni ennek részleteit, szerintem a sajtóból mindannyian értesültünk erről, hogy van egy alkotmányos probléma, hogy az a törvény, amit legutóbb elfogadott a többség, ami a Btk. szigorítását jelentette, az úgynevezett "tojástörvény" nem alkalmazható. Valószínűleg van egy ilyen probléma is, meg egy olyan probléma is, hogy túlreagálták a hatóságok a kormány ünnepségeinek védelmét.
Én azt javaslom, hogy a következő bizottsági ülésünkre hívjuk meg a rendőrfőkapitányt és a rendészeti minisztert, hogy adjanak számot arról, hogyan értékelik a március 15-i ünnepségek biztosítását. Azt is javaslom, hogy azt a két jogvédő szervezetet is hallgassuk meg, akik az Alkotmánybírósághoz fordultak pont e törvény alkalmazása ügyében. Az egyik a Társaság a Szabadságjogokért, a másik pedig a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Ezt a javaslatot szeretném, ha majd megvitatnánk, és azt is szeretném, ha az elkövetkező bizottsági ülésen sor kerülne erre a meghallgatásra.
Azt gondolom, mint emberi jogi bizottság nem mehetünk el semmiképpen sem ezek fölött az események fölött. Hogy mások hogyan látják a saját felelősségüket, az az ő dolguk, de szerintem nekünk, mint emberi jogi bizottságnak komoly ellenőrzési és számonkérési felelősségünk van. Köszönöm szépen.
Most visszavenném az elnöklést.
(Az elnöklést Balog Zoltán, a bizottság elnöke veszi át.)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: A napirend előtti javaslathoz frakciónként egy hozzászólás lehetséges. Alelnök asszony, parancsoljon!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Elnök úr nem említette a bizottsági ülés előtt, hogy napirend előtti hozzászólásként mit szeretne elmondani. Én úgy tudom, hogy a bizottsági ülések előkészítése nem a napirend előtti hozzászólások tárgykörébe tartozik, ezért én azt szeretném tisztelettel kérni, hogy a Házszabálynak és a gyakorlatnak megfelelően készítsük elő a következő bizottsági ülést is, és ezt a javaslatot most nem tekintem a bizottsági ülés előkészítésének. Azt a megjegyzését, miszerint nem járt el sem törvényesen, sem arányosan a rendőrség, azt nem gondolom, hogy egy bizottsági ülésen bármelyikünk így kijelentheti, még akkor is, hogyha hozzátette, hogy úgy tűnik, és hogy erre vonatkozóan fogalmaz meg véleményt.
Tehát azt szeretném mondani még egyszer, hogy a következő bizottsági ülésünket, és bármely bizottsági ülést a Házszabálynak megfelelően készítsünk elő a továbbiakban is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jól értette, alelnök asszony, természetesen ez egy napirend előtti felszólalás volt, semmi több. Pettkó képviselő úr.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én támogatom azt, hogy a következő bizottsági ülésen valamelyik napirendi pontként szerepeljen, amit az elnök úr javasolt, és természetesen, amennyiben a bizottságnak tagja leszek még, el is fogok jönni erre a bizottsági ülésre. Azt pedig, hogy mi volt jogszerűtlen, mi volt törvényes, azt mindannyian a televízióból vagy akár személyesen is láthattuk, hiszen én magam ott voltam a Kossuth téren, amikor ezek az események történtek, és pontosan láttam, hogy mi történt, s ebből mindenki le tudja szűrni a saját tapasztalatát.
Egyébként viszont, hogy mi a jogszerű, vagy mi az illendő, az egy vita kérdése lehet. Egy biztos, szerintem nem illendő zászlófelvonás alatt azt kiabálni, hogy "Gyurcsány takarodj!", amikor a magyar zászlót húzzák fel. Ettől függetlenül, ha bárki ezt kiabálja, szerintem emberi joga, hogy akár egy ünnepségen is kiabálja. Ezt szerettem volna ehhez a vitához hozzátenni, és javaslom én is, hogy legyen egy ilyen napirendi pont, hiszen a mi bizottságunk tagjainak ez kötelessége is, hiszen fontos feladatot teljesítünk, ha ezzel a kérdéssel foglalkozunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Semjén Zsolt következik.
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Balog Zoltán nagyon pontosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy nem járt el sem szakszerűen, sem törvényesen a rendőrség. Még hozzáteszem, hogy a diktatúrákra jellemző módon járt el, amiket a televízióban látott képsorok egyértelműen bizonyítanak. Ettől függetlenül, hogy alelnök asszony hogy látja, vagy mi hogyan látjuk, egy dolog biztos, olyan rendőri intézkedéseknek nevezett cselekmények történtek március 15. kapcsán, amit egy emberi jogi bizottság nem hagyhat vizsgálat vagy megvitatás nélkül. Ezért tehát a legtermészetesebb az, hogy az emberi jogi bizottság a következő ülésére hívja meg a rendőrség vezetőit, a jogvédő szervezeteket, hallgassuk meg az álláspontokat, és majd utána mindenki kialakíthatja a véleményét. Azt gondolom, nekem pedig jogom van arra, hogy a televízióban látott képsorok alapján a véleményemet elmondjam, ugyanúgy, ahogy Balog Zoltán elnök úrnak is. Alelnök asszonynak eltérhet ettől a véleménye, de nem gondolom, hogy kétségbe vonhatja azt, hogy akár Balog Zoltán, akár én szakszerűtlennek és törvénytelennek értékeljem a rendőrség fellépését. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e egyéb hozzászólás? Wiener képviselő úr, Magyar Szocialista Párt.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nekem a véleményem nagyjából azonos azzal, amit alelnök asszony elmondott, ez nyilvánvaló, de annyit azért megjegyeznék, hogy az emberi jogi bizottság még soha nem tiltakozott azon megnyilvánulások ellen, amelyek a nemzeti felkelőktől származnak, akik akasztásról, Dunába lövésről, egyebekről beszélnek, ugye, ez az emberi jogok szükségszerű része. Az emberi jogi bizottság egyik tagja - nincs jelen ebben a pillanatban - olyan rendezvényen vett részt, ahol az eltakarításunkról tárgyaltak, ami nyilván az emberi jogok legmagasabb szintű megnyilvánulása.
Ami pedig Semjén elnök úr, frakcióvezető úr felszólalását illeti, hogy ő úgy ítéli meg, hogy itt a diktatúrákra jellemző módszer az, ami érvényesül, erre csak azt tudom mondani, hogy diktatúrában nem hangozhatott volna el Semjén elnök úr felszólalása.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az SZDSZ részéről nincsenek jelen, a napirend előtt minden frakcióból egyetlenegy hozzászólásra van lehetőség. Köszönöm szépen, ez megtörtént. Most a napirendi javaslat elfogadása következik.
(Dr. Szabóné Müller Timea: A napirendhez szeretnék hozzászólni.) Mindjárt, csak bejelentem előbb, hogy miről szavazunk előterjesztésként.
Az 1. számú napirendi javaslatot javaslom levenni a napirendről, mert a gazdasági bizottság a módosító javaslatokat még nem készítette elő, így csak később fogunk tudni tárgyalni róla. A hivatal azt kéri, hogy az 1. számú napirend nélkül szavazzunk a napirendről.
Most megadom a szót Müller Timeának. Parancsoljon, képviselő asszony.
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Több ízben elhangzott a bizottság ülésén, hogy az NCA-val kapcsolatban, a választások kimenetelére vonatkozóan tájékoztatást kér a bizottságtól. Kérdezem elnök urat, miért nincs ma a bizottság napirendjén az NCA-val kapcsolatos tájékoztatás? Ha jól tudom, lezajlott az összes kollégiumválasztó elektori gyűlés, és a bizottság joggal várhatná azt, hogy ebben tájékoztatást kapjunk. Köszönöm.
ELNÖK: A válasz erre nagyon egyszerű: azért, mert eddig még nem kaptunk tájékoztatást. Ha kapunk, akkor természetesen ezt a bizottság tagjainak rendelkezésére fogjuk bocsátani, úgyhogy a kérdés címzettje a minisztérium, de én támogatom, hogy a minisztérium készítse el ezt a tájékoztatást, és természetesen meg is fogjuk tárgyalni.
Van-e még hozzászólása valakinek a napirendi javaslathoz? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor azt javaslom, hogy a 2. ponttól a 7-ig fogadjuk el a napirendet. Kérem, szavazzunk! Igen szavazat? (Szavazás.)
17 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet. Egyben rögzítem a szavazási viszonyokat: 9 MSZP-s képviselő és 8 Fidesz-KDNP-s képviselő van ma jelen a bizottsági ülésen.
Első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Dr. Papp Imre szakállamtitkár úr van itt jelen a kormány, illetve a minisztérium képviseletében.
A napirendi javaslatot mindannyian megkaptuk, amennyiben ehhez államtitkár úrnak kiegészítése, kommentárja van, azt most szívesen meghallgatjuk. Parancsoljon!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár kiegészítése (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden szeretnék szólni róla, hiszen pártközi egyeztetéseket tartottunk ebben a témában, az alkotmánymódosításban, több fordulóban is. Azt is el kell mondani a bizottság előtt, hogy nem alakult ki az a konszenzus, amely az alkotmánymódosításhoz szükséges volna.
A kormány szándéka az volt, hogy a nemzetközi egyezményekben megjelenített, a Magyar Köztársaság Alkotmányának 7. §-a alapján vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek tételesen fogalmazódjanak meg magában az alkotmányi szövegben. Ezért a véleménynyilvánítási szabadság, sajtószabadság tekintetében javasoltunk az alkotmány szintjén megfogalmazásokat tenni. Rövid terjedelmű alkotmánymódosításról lévén szó, azt meg tudjuk jelölni, hogy melyik egyezményekből vettük át a különböző fordulatokat, ezt tartalmazza a szöveg indoklása is. Ehhez kérjük a szíves támogatásukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdésük az előadóhoz, illetve az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kommentárjuk? Donáth képviselő úré a szó.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Miután többször és többféleképpen a különböző kormányzatok megkísérelték a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban hol a Btk.-t, hol az alkotmányt, hol más törvényt módosítani, mi a különbség az előző kísérletekhez képest ebben a most beterjesztett, kismértékű módosításban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelzés.) Államtitkár úré a szó.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A legfőbb különbség a jogforrási szint kérdése, alkotmánymódosítás ebben a tárgykörben nem volt még. Azok a próbálkozások, amelyekre a képviselő úr utalt, elsősorban a büntető törvénykönyv, illetve a polgári törvénykönyv módosítására vonatkoztak, de ezek a kísérletek nem jártak eredménnyel. Az alkotmánybírósági döntések itt világosak, ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy kimerültek azok a lehetőségek, amelyek az Országgyűlés, mint törvényhozó hatalom részéről e tekintetben lehetőségként fennállnak, és ezért az Országgyűléshez ezúttal, mint alkotmányozó hatalomhoz fordultunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. Igen? (Szavazás.) Kilenc igen. Nem? (Szavazás.) Tartózkodás nincs.
Kilenc igen, nyolc nem szavazattal a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. Köszönjük szépen.
Előadó kisebbségi és többségi véleményre? (Rövid egyeztetés.) Donáth képviselő úr képviseli a többségi véleményt. A kisebbségi véleményt kívánja-e valaki megjeleníteni? (Nincs jelzés.) Nem tartunk rá igényt, mert szerintem az alkotmányügyi bizottságban elhangzik a mi álláspontunk is ezzel kapcsolatban. Köszönjük szépen.
Második napirendi pontunk a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Szintén az általános vitára való alkalmasságról döntünk, és ugyancsak államtitkár úr az előterjesztő képviselője. Parancsoljon, államtitkár úr.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár kiegészítése (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Különösebbet nem tennék hozzá, hiszen a javaslat önmagáért beszél. Arra irányul a javaslat, hogy legfeljebb 200 főben maximálni a parlament létszámát. Mindenféle indok, indoklás elhangzott ezzel kapcsolatban az előző években, és ilyen tartalmú javaslattal találkoztunk a parlamenti tárgysorozatban, tehát azt gondolom, különösebb kommentárt ez nem igényel. Kérjük ehhez a támogatásukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés, hozzászólás? Ha nincs más, akkor én kérnék szót néhány mondatra.
(Az elnöklést Fogarasiné Deák Valéria, a bizottság alelnöke veszi át.)
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Parancsoljon, elnök úr.
Képviselő észrevételek, megjegyzések, reagálások
BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Azt gondolom, tényleg nem igényel kommentárt ez a törvényjavaslat, egyszerű kommunikációs trükkről van szó, úgyhogy szerintem ezt mi nem tudjuk komolyan venni. El kell olvasni, és akkor kiderül. Miután vagy 165-ször szavazták le azt a javaslatot, amikor mi ugyanezt javasoltuk, csak egy más rendszerben, akkor elég komikusnak tartom ezt itt, de végül is joga van hozzá a kormánynak, hogy benyújtson ilyen javaslatokat. Köszönöm.
(Az elnöklést Balog Zoltán, a bizottság elnöke veszi át.)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Wiener képviselő úré a szó.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, élni fogok a kommunikációs trükk eszközével. Arról van szó, hogy amikor a Fidesz benyújtotta a javaslatot, egyébként valóban 67-szer leszavazta a parlament, de utána ennek lezajlott a vitája is, ezt azért ne hagyjuk figyelmen kívül! Abban nem volt semmiféle utalás arra, hogy milyen választási rendszer működjön, hiszen nyilvánvaló, hogy egy 200 fős parlament esetében lehetetlen a mostani szisztémát fenntartani.
Ha úgy döntöttünk volna, hogy elfogadjuk az alkotmánymódosítást, és nincs mellette egy választási rendszer, akkor az a helyzet állt volna elő, hogy a választási rendszer kérdésében való megegyezés hiánya esetén, 2010-ben alkotmányosan választást lebonyolítani nem lehetett volna, mert a választási törvény szerint 386 fős parlamentet kellene választani, az alkotmány szerint pedig 200 főset.
Számtalan alkalommal felvetettük azt, hogy a Fidesz jelezze, hogy milyen választási rendszert kíván. Valóban voltak arra vonatkozó utalások, hogy felezzük meg a rendszer minden elemét, tehát legyen 88 egyéni választókerület, legyen 76 területi listás hely és 29 országos listás hely, de hogyha valaki egy kicsit jobban ismeri a választási rendszer jellegzetességeit, akkor világosan láthatja, hogy 88 egyéni választókerület mellett olyan választókerületek jöttek volna létre, amelyeknek rendkívül magas a népességszámuk, a területük és a településszámuk. Tehát már semmiféle előny az egyéni választókerületi szisztémából nem lett volna, kivéve azt, hogy ott a többségi elv érvényesül, és ez általában a Fidesznek szokott kedvezni, '98-ban és 2002-ben is ez volt a helyzet. Egy legitim érvelés lenne, ha a Fidesz ezt használta volna, de nem ezt használta.
Ugyanakkor a 76 területi listás hely esetében lett volna olyan megye, például Nógrád, ahol egyetlenegy képviselőt lehetett volna területi listán választani, és ez ugyanúgy működött volna, mint az egyéni választókerületi rendszer, csak listás megoldással. Más megyékben pedig - például Tolna megyében, Vas megyében, Zala megyében, Komárom-Esztergom megyében, Heves megyében - mindössze 2-2 képviselőt lehetett volna választani, és itt szintén nem érvényesültek volna az arányosság kritériumai. Ráadásul egy 29 fősre csökkentett kompenzációs lista azt eredményezte volna, hogy a rendszerben ma is meglevő torzító hatások még erőteljesebben jutnak kifejezésre.
Ezen az elképzelésen kívül, hogy mindent felezzünk meg, a Fidesznek 2006 óta nem volt más javaslata. Most, amikor a kormány beterjesztette az alkotmánymódosító törvényjavaslatát, akkor emellé letett egy komplett választási törvényjavaslatot is, tehát lehet tudni, hogy mi a szándék. Nyilvánvaló az is, hogy először a törvényjavaslatról kell szavazni, és csak utána az alkotmánymódosításról, ellenkező esetben az a helyzet állna elő, amit a Fidesz szeretne előidézni.
Megértem azt, hogy az egyéni választókerületi rendszerben rejlő hatalmas előnyöket a legnagyobb ellenzéki párt maximálisan kihasználná, azonban utalnék arra, hogy valaha a Fidesz is a listás, arányos megoldásnak volt a híve, például 1991-ben, de 1994-ben sem zárkózott el ettől, vagy 1996-97-ben, az akkori MDNP-vel kibővült pártközi tárgyalásokon szintén nem zárkózott el egy arányosított, listás megoldástól.
Természetesen ezt be lehet állítani kommunikációs trükként, de őszintén szólva nem is várok más véleményt a legnagyobb ellenzéki párttól, hiszen megegyezési szándéka ebben a kérdésben sincs. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pettkó képviselő úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én a magam részéről nemmel fogok szavazni erre a benyújtott módosításra, mert nem értek egyet a kisebb parlament ötletével sem. Azért nem értek egyet, mert ha módosítunk, akkor inkább azt kellene megoldani, hogy az országgyűlési képviselő ne lehessen se polgármester, se helyi képviselő, se megyei képviselő. Egyébként pedig, elolvasva a törvényt, azokat a problémákat, például az 5 százalékos küszöb, amely az ajánlócédulák irdatlan problémája, ezt nem kívánja kiküszöbölni a benyújtott módosítás.
Azt gondolom, hogy a két nagy párt, mind az MSZP, mind a Fidesz, sok mindent vethet egymás szemére, egy biztos, hogy az emberek manipulálása folyik e törvény benyújtásával is, mert most ki lehet pipálni, hogy ez a törvény benyújtásra került, de az elfogadására, mivel kétharmados, semmifajta esély nincsen. Én jobban örültem volna, hogyha egy olyan pályán indulunk el, hogy inkább a képviselői munkára helyezzük a hangsúlyt, főállású képviselői munkának vesszük, ahogyan ez 1994-ig is volt. 1994-ben, amikor az MSZP-SZDSZ között megköttetett... (Dr. Wiener György: Nem főállású volt.)
Rendben van, igaza van Wiener képviselő úrnak, nem főállású volt, de a törvény nem engedte, és 1994-ben az MSZP-SZDSZ módosította szerintem rossz irányban. Ekkor következett be az a rossz irányú módosítás, hogy a 4 százalékot felemelték 5 százalékra. (Dr. Wiener György: Az MDF kezdeményezte.)
Az egy másik kérdés, hogy mi kezdeményeztük. Én a jegyzőkönyvbe is bemondom, hogy az MDF kezdeményezte, de rosszul tette. Ezzel a kisebb pártok teljesen kiszorultak a Magyar Országgyűlésből.
De azért sem támogatom, hogy kisebb legyen az Országgyűlés, mert ha bejut egy párt, ahhoz, hogy a frakció normálisan tudjon működni, legalább 15-20 ember kell, hogy minden bizottságban, minden szakterületen legyen legalább egy ember. Ha kisebb lesz a parlament, akkor sokkal kisebb frakciók jönnek létre, és egész egyszerűen egy 6-7 fős frakció nem tudja ellátni azt a munkát, amire szükség van. Én ezt gondolom erről, és ezért nem támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? Wiener képviselő úr.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden arra utalnék, hogy az MDF-frakció, amelyik ma még létezik, csak csütörtökön szűnik meg, 150 fős parlamentet javasolt, illetőleg most 2 MDF-es és 2 SZDSZ-es képviselő aláírt egy törvényjavaslatot, amely a 200 fős parlamentet tartaná a megfelelő megoldásnak. Három megoldási javaslatot is tartalmaz ez az előterjesztés, ebből kettő látszik elfogadhatónak az MSZP számára. Az A) változat nem elfogadható, hogy legyen 100 egyéni választókerület és 100 listás hely, mert ezzel komoly problémák lennének.
Valóban a 4 százalékról 5 százalékra való felemelés gondokat jelentett, de ezt akkor azért csinálta az MDF-vezette kormány, mert attól tartott, amúgy nem megalapozottan, hogy kimerül a párt, ha bekerül a parlamentbe, ezt kívánták elhárítani. A párt 3,18 százalékot kapott 1994-ben, tehát a 4 százalékot sem ugrotta volna meg. Ez az, amikor a fölösleges óvatosság meghatározó szerepet játszik a politikában.
Abban én egyetértek Pettkó képviselőtársammal, hogy nem a parlament létszáma az alapkérdés. Én el tudnék képzelni egy jóval magasabb létszámot is, de ha az MSZP tett egy gesztust a Fidesz felé - egyébként eredménytelenül, hiszen ez eleve nyilvánvaló volt -, hogy elfogadjuk, hogy legfeljebb 200 fős legyen a parlament - és azért 199 a létszám a törvényjavaslatban, hogy ne legyen páros szám, de ezen is lehet vitatkozni -, akkor előfeltételezhető az, hogy a másik oldal is tesz egy lépést.
Emlékezzünk arra, hogy a Fidesz vetette fel legelőször, hogy igen, radikális létszámcsökkentés kellene. Ez 2005. október 16-án, azt hiszem, a felvonulási téren hangzott el Orbán Viktor pártelnöktől, amikor azt mondta, hogy "új gazdaság, új politika, új állam". Az új politika döntően azt jelentette, hogy feleannyi képviselő, az új állam pedig azt, hogy feleannyi köztisztviselő. Ez utóbbi kevésbé vált aztán közismert gondolattá, mint az, hogy feleannyi képviselő kellene.
Ha van egy ilyen verseny a pártok között, akkor nyilvánvaló, hogy ebből a versenyből nem lehet kimaradni, de az is nyilvánvaló, hogy az alapkérdés, hogy egy átlátható, megfelelő arányosságot biztosító és olcsóbb rendszer működjön. Tehát fontos, hogy egyfordulós legyen, és ha nincsenek egyéni választókerületek, akkor a kampányköltségek is sokkal kisebbek. A Fidesznek például az volt az elképzelése, hogy ne legyen boríték a szavazólapnál, és ezzel bizonyos összeget meg lehetne takarítani. Ez a titkosság elvét sérti, de ezen túlmenően is azt lehet erről mondani, hogy ennek akkora megtakarítása nem lehet, mint egy teljes fordulónak az elhagyása és az egyéni választókerületi kampánynak a szisztémából való kiiktatása. De nem Pettkó képviselőtársamon múlik a törvényjavaslat sorsa, ezt is be kell látni.
ELNÖK: Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Csak röviden reagálnék képviselőtársam hozzászólásához. Csapody képviselő úr és Karsai képviselő úr nem az MDF-frakció nevében nyújtotta be ezt a javaslatot, hanem a két képviselő saját maga döntött úgy, egy másik frakcióhoz tartozó két képviselővel nyújtja be. Erről semmilyen frakciódöntés nem született. Ezt csak információként szerettem volna mondani.
Egyébként pedig a másik, Wiener képviselő úrnak a boríték dolgára azt tudom mondani, hogy én az elektronikus szavazás pártján állok, tehát én úgy gondolom, a XXI. században az állampolgároknak lehetőségük lehetne az interneten keresztül szavazni, ami még olcsóbb lenne, legalábbis hosszabb távon.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Donáth képviselő úr.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Kedves Elnök Úr! A minisztérium kiváló államtitkárát szeretném megkérdezni, hogy a T/9081. számon beterjesztett törvényjavaslat 21. §-ában a következőt olvastam a (2) bekezdésben: "A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is." Minden szóba beleköthetnék, de mit jelent az egyéb helyi sajátosság? Azt, hogy van egy gémeskút, vagy egyéb? Viszont inkább az érdekel engem, hogy mit is jelent itt a nemzetiségi, vallási megkülönböztetés?
ELNÖK: Jelezni szeretném, hogy ez a következő napirendi pont, úgyhogy oda áttesszük ezt a kérdést, hogy ne kelljen még egyszer elmondani.
Wiener képviselő úr, parancsoljon!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, csak nagyon röviden reagálnék Pettkó képviselőtársam felvetésére. Teljesen egyetértek vele abban, hogy az elektronikus szavazás lenne a megoldás e tárgykörben, azonban inkább Salamon László KDNP-s képviselő úrral kellene tárgyalnia erről, aki mindig a leghatározottabban elzárkózott ettől a megoldástól, mondván, hogy ez hatalmas visszaéléseket tesz lehetővé. Őt kellene meggyőzni, én teljesen nyitott lennék ebben az ügyben, és a frakció sem zárkózna el ettől.
ELNÖK: Most, hogy kiderült, ha nem lenne MDF, ha nem lenne KDNP meg Fidesz, akkor ez az ország csodálatosan működne, azt gondolom, ezek után megkérdezem államtitkár urat, kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szigorúan a szakmai kérdésekre kell reagálnom, mert annál nagyobb a baj, mintsem ami itt elhangzott. Szeretnék rámutatni arra, hogy az Alkotmánybíróság számos esetben alkotmányos mulasztást állapított meg ebben a tárgykörben. Elég komoly problémák vannak tehát, amelyek vonatkozásában minden létező határidő eltelt már, tehát az önök felelőssége is, hogy ezekkel az alkotmánybírósági döntésekkel kezdenek-e valamit.
Itt alapvető dolgokról van szó: arányos képviselet, egyéni választókerületek arányosítása, választójog egyenlőségének problematikája, ha csak az anyagi-jogi kérdéseknél maradunk. De ha az eljárási kérdéseket nézzük, akkor nagyon komoly dilemma elé kerül majd az Országgyűlés, hiszen nem lesz szabály 2010. január 1-jétől arra vonatkozóan, hogy a külföldön tartózkodók miként gyakorolhatják a választójogukat. Ezek olyan alapvető kérdések, amelyekben a magyar parlamentnek megegyezésre kellene jutnia, mert hiányzó szabályok nélkül nagyon nehéz lesz itt valamit is kezdeni.
Tehát én arra hívnám fel a figyelmet, hogy a téma asztalon szerepeltetése alkotmányos kötelesség, az alkotmánybírósági döntéseknek és az alkotmánynak való megfelelés, éppen ezért szakmai értelemben mindenképpen szükséges volna azt végiggondolni, hogy melyik politikai erő, mit tud hozzátenni ezeknek az ügyeknek a megoldásához.
Pettkó képviselő úrnak azt mondom, hogy a közjog vak, tehát az, hogy MDF-képviselő, SZDSZ-képviselő, vagy bárki benyújt egy javaslatot, a mögött mi értelemszerűen azt vélelmezzük, hogy az adott politikai erő áll a javaslat mögött. A mi logikánkban van a kormánynak egy javaslata, több verzió is futott, van az egyes MDF- és egyes SZDSZ-képviselők által benyújtott javaslat, amely 3 verziót tartalmaz, tehát vannak az asztalon javaslatok. Az azonban megkerülhetetlen, hogy a többi párt is előjöjjön a saját javaslatával, mert egyébként nem lehet majd ezekre az alkotmánybírósági szövegekre és megállapításokra választ találni.
Ez a javaslat egy teljes javaslat, az alkotmánymódosítás mellé ott van a törvénymódosítás is teljes egészében, nemcsak úgy, ahogy egyébként az MDF-SZDSZ-javaslatban szerepel, mert ott a választási eljárás módosítása nem történik meg, hanem komplett választási-eljárási törvénymódosítás is van mellette. Tőlem mindenki üzengethet mindenfelé, ez politikai kérdés és politikai ügy. A szakmai kérdés az, hogy merre menjen tovább a szekér, a politikum ebben pedig az, hogy a javaslatukat, elnök úr, támogatják-e vagy sem, mert ez az, amire szakmai választ én nem tudok önnek adni.
Ez a javaslat tartalmában teljes egészében megegyezik azzal a fideszes javaslattal, amelyről ön szólt, azzal a különbséggel, hogy itt van a választási rendszer, amit lehet nem szeretni, lehet benne különböző hangsúlyokat szerepeltetni, lehet szólni elektronikus szavazásról meg minden egyébről, de egy komplett rendszer, és nyilván könnyebben haladnánk előre ebben a műfajban, hogyha látnánk ilyen komplett rendszert mindenki részéről.
Nem kísérelte meg a javaslat az összeférhetetlenségi kérdések kezelését, ez nem is volt célja, úgyhogy ez egy szándékon túli kérdéskör. Értelem szerint ez a téma is olyan, amit állandóan műsorra kell tűzni, most is van folyamatban olyan törvénykezdeményezés, ami ezt a kérdést rendezné el. Részletkérdésekről talán a másik, a konkrét választási rendszernél szólnék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úrnak azt szeretném mondani, hogy ez totálisan más, mint a Fidesz javaslata, ezt államtitkár úr is tudja, hisz ez a javaslat egyszerűen megszünteti az egyéni választókerületeket. Az, hogy számban megegyezik, az rendben van, de a szisztéma, amit mi javasolunk, teljesen eltér ettől a javaslattól, úgyhogy azt gondolom, ezt rosszul látja. Parancsoljon, államtitkár úr.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szeretném, ha elnök úr a napirendnél maradna, a napirend az alkotmány módosításáról szól. Az alkotmány módosítása kifejezetten arról szól, hogy mennyi az országgyűlési létszám, egy árva szót nem szól arról, hogy milyen a választási rendszer.
ELNÖK: Egyrészt államtitkár úrnak nem dolga, hogy az én ülésvezetési gyakorlatomat bírálja, ezért megvonhattam volna öntől a szót, de ezt nem tettem, másrészt az egész csomagról beszélünk, hiszen most következik a következő, a választási törvényről szóló, amit Donáth képviselő úr már szóba is hozott, tehát azt gondolom, világos, hogy koncepciókról beszélünk. Hogy most ennél a napirendi pontnál a számok vannak előtérben, az szerintem részletkérdés ebből a szempontból.
Van-e még valakinek hozzáfűznivalója? (Nincs jelzés.) Akkor kérem, szavazzunk!
Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja ezt az alkotmánymódosító javaslatot? Igen szavazatok? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem? (Szavazás.) Nyolc.
A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (T/9081. szám)
(Általános vita)
Most következik a 3. számú napirendi pont: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Nem tudom, államtitkár úr, kívánja külön kommentálni? (Fogarasiné Deák Valéria: Szeretnénk hallani.) Parancsoljon!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A javaslat a 199 fős létszámról szól, ahogy Wiener képviselő úr már szólt róla, egy területi listás, országos listával kombinált, egyfordulós választási rendszert hoz létre. Helyesen mondta elnök úr, hogy ebben egyéni választókerületek nincsenek, hanem 20 területi választókerület van 176 mandátummal, és létezik ehhez egy országos lista kompenzációs jelleggel, 23 mandátummal. Megtartja a rendszer az 5 százalékos küszöböt, és egyszavazatos rendszert jelenít meg.
Sok-sok verzió van, nyilván, ha majd az SZDSZ-MDF javaslatával foglalkoznak, ott a különbségeket is meg lehet ragadni. Én csak annyit tennék még hozzá, hogy nem érkezett olyan törvénykezdeményezés, amit át kellett volna tekintenünk, ami az új választási törvénynek az egyes elemeiről szólt volna. Ilyen törvénykezdeményezés tehát nincs az asztalon, és ebben a parlamenti ciklusban nem is volt. Köszönöm.
Képviselői kérdések, vélemények és válaszadás, reagálás
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság részéről egy előzetes hozzászólás már elhangzott Donáth képviselő úrtól, van-e más valaki, aki hozzá kíván szólni? Wiener képviselő úr, parancsoljon!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Beszéltem már erről a javaslatról, kétségtelen, és az is nyilvánvaló, hogy a Fidesz álláspontja elutasító, ez teljesen nyilvánvalóvá teszi azt, hogy a vita nem a létszámról zajlik. Nem arról vitatkozunk, hogy kisebb parlamentet akarunk, vagy sem, lényegében ebben a tárgykörben valamennyi parlamenti párt álláspontja azonos. Továbbra is úgy vélekedem, hogy a még létező MDF-frakció is el tud fogadni egy 200 fős parlamentet, de hozzá kell tennem, hogy ez csütörtökig érvényes, csütörtöktől e területen természetesen már más a helyzet, de ez nem része a mai vitának.
Egyéni választókerületi rendszert akkor lehet megtartani - vegyes rendszer keretében -, ha a létszám minimum 240-250 fő, de még akkor is komoly problémák vannak egy ilyen megoldással, mert 125 vagy 120-130 egyéni választókerület is rendkívül kevésnek tűnik. Természetesen lehet tiszta egyéni választókerületi rendszert is megteremteni, 200 fő mellett is lehet tiszta listás szisztémát megteremteni, csak egyet nem lehet megcsinálni, azt, hogy a teljes rendszert fenntartsuk.
Mitől lett ez a választási rendszert olyan, amilyen, és mitől lett ilyen magas a parlamenti létszám? Ennek a történetét két mondattal azért kell érintenem, hogy a probléma lényege láthatóvá váljon. A kerekasztal-tárgyalásokon az volt az elképzelés, hogy a létszámot radikálisan csökkenteni kell, lévén, hogy 1983-tól 387 fős volt a parlament, amely úgy állt össze, hogy 352 fő egyéni választókerület és 35 fős országos lista legyen. Amikor azonban kiderült az, hogy közelíteni kell egymáshoz az ellenzéki kerekasztalon belül a történeti pártok és az úgynevezett új pártok álláspontját, akkor ez csak a vegyes rendszerrel történhetett meg, és a vegyes rendszer feltételezte a magasabb létszámot.
Antall Józsefnek volt az a javaslata, hogy 152 egyéni választókerületet hozzanak létre, és 152 listás helyen legyen. Arról vita folyt, hogy országos lista legyen-e, avagy megyei, a végén a megyei mellett döntöttek. Aztán kiderült, hogy ez a rendszer rendkívüli mértékben aránytalan, ezért elfogadták az MSZMP-nek azt a véleményét, hogy egy 70 fős kompenzációs országos listával ezt ki kell egészíteni, és így jött létre egy 374 fős parlament. Csakhogy az országgyűlési vita során a képviselők úgy ítélték meg, hogy növelni kell az egyéni választókerületek számát, így az felment 152-ről 176-ra, 12-re csökkent a kompenzációs mandátumok száma, és így alakult ki a 368 fő.
Teljesen nyilvánvaló, ha valaki végigolvassa a kerekasztal-tárgyalásokat - akár az ellenzéki kerekasztalra vonatkozó jegyzőkönyveket, akár a nemzeti kerekasztalra vonatkozóakat -, hogy vegyes rendszerben egy jelentősebb létszámcsökkentést elérni nem lehet. 2006-ban a kormány is ebből indult ki, és egy 298 fős parlamentet javasolt, amelyben 149 képviselőt egyéni választókerületben és 149-et országos listán választottak volna meg, de a német modell szerint, aminek következtében az egyéni választókerületi mandátumokat is a területi listás arányok alapján határozták volna meg, és az esetleg létrejövő többlet egyéni győzelmek, úgynevezett Überhandmandat-ot eredményeztek volna.
Természetesen a Fidesz és a KDNP ezt a törvényjavaslatot is elutasította. Akkor nem az volt az alapvető problémájuk, hogy a rendszerben nincsenek egyéni választókerületek, hanem az volt az alapvető problémája, hogy a rendszer arányosít. Teljesen nyilvánvaló, hogy ma már a parlamenti pártok - a Fidesz és a KDNP kivételével, ebbe az MDF is ugyanúgy beletartozik, amelyik arányosítani akar -, az arányosítás mellett foglalnak állást.
Egyébként volt olyan időszak, hogy a KDNP is ezt az álláspontot képviselte, a '90-es évek elején, amikor még kis pártként, és nem egy frakciószövetség keretében tevékenykedett, de aki ezt az álláspontot képviselte akkor a KDNP részéről, Horváth Tivadar, ma már nem vesz részt a politikai életben; az 1991-92-es megnyilatkozásait kell figyelembe venni. Korábban egyébként SZDSZ-es képviselő volt, ez is hozzátartozik az igazsághoz, de az SZDSZ volt leginkább egy aránytalan szisztéma híve, hogy miért, azt Tölgyessy Péter írásaiból pontosan meg lehet ismerni.
A kérdés tehát az, hogy akarunk-e olcsóbb, akarunk-e arányosabb választási rendszert, vagy nem akarunk.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs egyéb hozzászólás, akkor államtitkár úré a reagálás lehetősége. Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Donáth képviselő úr kérdésére, a 21. §-nál Ve. 101/A §-ába bekerülő szöveggel kapcsolatban részben az előző hozzászólásomból világos volt, hogy egyfajta időutazásra kell vállalkozni akkor, amikor a választási szabályokat tekintjük át. Ez a szabály, gyökerét tekintve valahol a kerekasztalnál születik meg és kerül be az akkori választási törvénybe, az 1989. évi XXXIV. törvénybe, aztán, amikor létrejön a választási eljárási kódex, akkor oda vándorol át. Ez egy általános szabály, egy általános rendelkezés, ami most itt egy plusz nyomatékot kap, hiszen az országgyűlési képviselők választása szempontjából egyáltalán nem mindegy az, hogy miként zajlik az egyes körzetek beosztása.
A "nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságok" megfogalmazás gyakorlatilag a "minden" kategóriáját akarja lefedni. Nem biztos, hogy a legszerencsésebb ez a fogalmazás, ezt készséggel elismerem, ugyanakkor ez a közjogi hagyományoknak egy olyan szelete, amelynek megváltoztatása részünkről nem volt indokolt, hiszen a választási rendszer egészét érintjük, és kevésbé az eljárási szabályokat. Azt készséggel fölajánlom, hogy ha olyan állapotba kerülne a javaslat, akkor természetesen még pontosabban, hogy vajon mire gondolhattak '89-ben, amikor ezt a szabályt kitalálták. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs több hozzászólás, kérdezem, hogy ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja, azt kérem, szavazzon. Ki az, aki igen? (Szavazás.) Kilenc. Nem? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, nyolc nem ellenében a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Úgy gondolom, logikus, hogy egy előadót állítsunk a két törvényjavaslat kapcsán, az alkotmánymódosítás és a törvényjavaslat képviseletére. A többségi véleményt ki képviseli? (Fogarasiné Deák Valéria: Amennyiben szükséges. Ebben az esetben is igaz, hogy az alkotmányügyi bizottság biztosan állít előadót, így nem tartom feltétlenül szükségesnek.) Tehát sem a többségi, sem a kisebbségi véleményt nem képviseli a bizottság.
Köszönjük szépen államtitkár úrnak a megjelenést.
Következő napirendi pontunk a bejegyzett élettársi kapcsolatról szól, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatoknak a megvitatása következik. Dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsos képviseli a kormány ennek tárgyalásánál. Isten hozta!
A módosító javaslatok megvitatása
Az 1. számú módosító javaslat Gusztos és Donáth képviselő urak javaslata, amely összefügg a 2-essel és a 4-essel.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak jelezni szeretném elöljáróban, hogy tárcaálláspontot képviselek.
Az 1. számú javaslatot nem támogatom.
ELNÖK: Akkor külön szavazunk, ha jól értem. (Dr. Szabóné Müller Tímea: Indoklást szeretnénk kérni.) Parancsoljon!
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A korábbi, az Alkotmánybíróság által megsemmisített 2007. évi törvény sem ismerte el a bejegyzett élettársak házassághoz hasonló névviselési jogát. Ennek megfelelően 2008 folyamán elkészültek a bejegyzett élettársi anyakönyvek, melyek nem is tartalmaznak erre vonatkozó rovatot - tehát a névviselésre vonatkozó rovatot -, így az új törvény sem teszi lehetővé, az új törvényjavaslat sem teszi lehetővé a névviselést. Jelentős költségtöbblettel járna új bejegyzett élettársi anyakönyvek elkészítése, ami jelentősen hátráltatná, illetve későbbre tolná ki a törvény hatályba lépését is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó képviselő úr.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szerintem ez nem lehet anyagi kérdés, ez egy elvi kérdés, hogy akarjuk-e ezt a módosítást, amit Gusztos Péter és Donáth László képviselőtársunk benyújtott, támogatni, és a törvénybe beletenni, vagy sem. Tehát amikor ön az anyagiakra hivatkozik, akkor ez szerintem nagyon rossz, mert ez nem anyagi kérdés. Mennyibe kerül ez? Szerintem nem lehet akkora összeg. Ez szerintem inkább elvi kérdés, és a szavazás is elvi alapon fog eldőlni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Müller Timea képviselő asszony.
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha én szeretném megváltoztatni a nevemet, akkor a jelen szabályozás szerint bemehetek, és bármikor, bármire megváltoztathatom. (Dr. Semjén Zsolt: Nem bármire. Mondjuk, Semjén Zsolt névre nem lehet.) De a vezetéknevemet megváltoztathatom jelenleg bárhogy, én úgy tudom. (Derültség.) Próbálnám én is humorosan felfogni a helyzetet, csak... (Dr. Semjén Zsolt: Elnézést kérek.)
Tehát megváltoztathatom a vezetéknevemet bármikor. A módosító javaslat, amikor azt mondja - és itt több összefügg egymással -, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők felvehessék egymás vezetéknevét. Ezt megtehetik a jelen szabályozás szerint, csak menjenek be máskor, és mondják azt, hogy ők azért változtatják meg a nevüket, mert ez a név tetszik, és erre szeretnék változtatni, és ne mondják meg, hogy ők azért szeretnének megváltoztatni a vezetéknéven, mert ők élettársi kapcsolatban élnek bárkivel.
ELNÖK: Van-e egyéb hozzászólás ehhez a módosító indítványhoz? (Laborcné Balogh Éva: Elnök úr, szeretnék kiegészítést tenni.)
ELNÖK: Parancsoljon, foglaljon helyet az asztalnál!
LABORCNÉ BALOGH ÉVA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Laborcné Balogh Éva, IRM, az alkotmányjogi főosztály vezetője vagyok.
Nincs akadálya annak, hogy a névváltoztatás egyidejűleg történjen, a névváltoztatási kérelem elbírálása a bejegyzett élettársak esetén. Ami miatt minden logikus volta ellenére mi nem javasolnánk ennek a módosító javaslatnak az elfogadását, az nem csupán az a költség- és az az időveszteség, amivel ez járna - bár hozzá kell tennem, hogy az informatikai fejlesztés időigénye is azt jelentené, hogy hónapokkal később tudna a törvény hatályba lépni -, hanem az is, amit az Alkotmánybíróság a határozatában elég egyértelműen kifejezett, hogy jelentős különbségeknek kell lennie a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között.
Ha még a házassági névhez hasonló névviselési jog is közvetlenül a szertartásból következik, akkor ezeknek a különbségeknek a száma egyre csökken. Tehát csak az örökbefogadás lenne különbség a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között. Miután nem kizárt, hogy a bejegyzett élettársak névváltoztatási kérelem alapján felvegyék az élettársuk vezetéknevét, nem kizárt, hogy azt egy alkalommal kezdeményezzék az anyakönyvvezetőnél, az sem lehetetlen, hogy ennek az anyagi feltételein javítson az Országgyűlés azzal, hogy ilyen esetben ezt illetékmentessé teszi. Ezzel viszont megszűnne egy jelentős különbség a két kapcsolat között.
ELNÖK: Müller Timea!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Természetesen az ember, ha ezt végiggondolja, és az egyik célt a másik céllal összeveti, mérlegre teszi, nyilván logikus az, amit ön mond. Az én szívem mégis vérzik, mert az egésznek az a célja, hogy minden ember méltósággal élhesse az életét, és mégis benne hagyunk egy olyan részt, aminek az az üzenete, hogy igen, megváltoztathatják a nevüket, csak ne mondja egyik sem azt, hogy ő azért változtatja meg, hogy a bejegyzett élettársával szeretne egy néven szerepelni. Tehát ezt értem, az Alkotmánybíróságot nem értem, de ezt a módosító javaslatot én mindenképpen meg fogom szavazni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e egyéb hozzászólás, vagy szavazhatunk az 1. számú módosító javaslatról? (Nincs jelzés.) Hallottuk, hogy a kormány nem támogatja, elhangzott az indoklást, de én még annyit hozzátennék, hogy anyakönyvvezetőnél való bejegyzést szerintem nem szerencsés szertartásnak nevezni, mert félreérthető, az ugyanis egy jogi aktus. A szertartás kifejezést szerintem más jellegű eseményekre szokták használni.
Ki az, aki támogatja ezt a módosító javaslatot? Igen? (Szavazás.) Nem? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.)
Nyolc igen szavazattal, nyolc nem ellenében, egy tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja, de több mint egyharmad támogatta a módosító javaslatot.
Most a 2. számú módosító javaslat következik, szintén Gusztos és Donáth képviselő urak javaslata. Kérdezem a kormányt, illetve a tárca támogatja-e?
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 2-est szintén nem támogatjuk, ez is a névviselésre vonatkozik.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot! Igen? (Szavazás.) Nem? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.)
Nyolc igen szavazattal, nyolc nem ellenében, egy tartózkodás mellett a bizottság nem, de több mint egyharmada támogatta.
A 4. következik, ami szintén összefügg az előzővel.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk ebben a formában.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot! Igen? (Dr. Szabóné Müller Timea: Lehet még kérdezni, elnök úr?)
ELNÖK: Igen, és közben az elnöklést átadom képviselő asszonynak, de még megadom a szót önnek.
(Az elnöklést Fogarasiné Deák Valéria, a bizottság alelnöke veszi át.)
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Egy kicsit kifejtené? Tartalmában egyáltalán nincs probléma vele, csak megfogalmazásában nem sikerült teljesen precízen fogalmaznunk?
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A javaslat végén a majd módosuló törvényeknél módosítjuk ennek megfelelően az egészségügyi törvényt, és meghatározzuk azokat a rendelkezéseket, amelyek az egészségügyi törvény emberi reprodukcióra irányuló eljárására vonatkozó szabályai közül vonatkoznak a bejegyzett élettársakra. Tehát általánosan nem vonatkoznak a házastársakra vonatkozó szabályok, és a kivételt az egészségügyi törvény módosításával állapítja majd meg a javaslat.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha további kérdés, észrevétel nincs, akkor szavazhatunk. A tárca tehát nem támogatja. Bizottság, ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Hat.
Kilenc igen szavazattal 6 nem szavazat ellenében a bizottság támogatja a javaslatot.
A következő az 5. számú ajánlási pont.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Nincs jelzés.) Szavazhatunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egy. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Mindenki más, gondolom, tartózkodott.
Tehát a bizottság egyharmada sem támogatja.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Elnézést kérek, de szerintem adminisztrációs hiba történt, most nem az 5-ösről szavaztunk.
ELNÖK: Elnézést kérek, igen, hiba történt.
Tehát az 5. számú ajánlási pont Rubovszky úr és mások javaslata volt, amit a kormány nem támogatott.
Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Öt igen. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy.
Korrigáltunk tehát az 5. számú módosító javaslatnál, és a bizottság nem támogatja, de az egyharmad támogatottság megvan.
A 6. számú módosító javaslat következik.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Öt igen. Nem? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.)
Öt igen szavazattal, kilenc nem ellenében, egy tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja, de az egyharmad megvan.
A 7. ajánlási pont következik, Gusztos képviselő úr indítványa.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem? Tartózkodás? (Szavazás.) Hat.
A bizottság kilenc igen szavazattal, hat tartózkodás mellett támogatja.
A 8. Gusztos Péter és Donáth László képviselő urak módosító javaslata. Tárca?
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
(Donáth László: Indoklást kérünk!)
ELNÖK: Indoklást kérnek az előterjesztők.
LABORCNÉ BALOGH ÉVA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormányzati elképzelések szerint a körzetközponti okmányiroda jegyzői, anyakönyvvezetői kötnék meg a bejegyzett élettársi kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy több mint 300 helyen lehetne ilyen bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni. Ez a javaslat elhagyná a felhatalmazást a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek kijelölésére, ami azt jelentené, hogy több mint 2700 anyakönyvi hivatalban kellene rendelkezésre állni a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásához.
Tapasztalataink szerint - és egy írországi példát hoznék - 2006-ban 111, 2007-ben pedig 117 bejegyzett élettársi kapcsolat jött létre egy olyan országban, amely közel azonos lélekszámú velünk. Tehát úgy javasolnánk, és kérjük, hogy fontolják meg Önök is ezt, hogy felesleges annyi helyen anyakönyveket, anyakönyvi kivonatokat előállíttatni - amelyek biztonsági okmányok -, hiszen még nem ismerjük az igényt. Ha az igény nagyon magas lenne, akkor ezen a szabályon lehet változtatni természetesen, de az eddigi nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ennél több szervezetre, hatáskörrel rendelkező anyakönyvvezetőre feltehetően nem lesz szükség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Müller Timea képviselő asszony, és utána Pettkó úr, úgy látom.
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Véleményem szerint pont az indoklás, amit Ön mond, hogy várhatóan nem tömeges igények fognak fölmerülni, jelenti azt, hogy ezek szerintem nem olyan költségek, amelyek hihetetlen módon megterhelnék az államot. Annak a lehetőségét elvenni, hogy mindenki a saját lakóhelyén köthessen bejegyzett élettársi kapcsolatot, szerintem nem áll a két dolog arányban egymással. Én mindenképpen azt fogom támogatni, hogy ne jelöljünk ki helyeket, hanem igenis minden helyen lehetőség legyen rá, miután ez nem lényeges többletfeladat, erre a feladatara alkalmasak és képesek mindenfajta oktatás nélkül az önkormányzatokban dolgozó emberek, hogy ne hozzunk ilyen szűkítést, hanem mindenki ott köthessen bejegyzett élettársi kapcsolatot, ahol szeretne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Pettkó úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Én arra kérem Donáth képviselő urat, hiszen ő jegyzi Gusztos Péterrel közösen, hogy gondolják meg ezt a módosító javaslatukat. Én egyetértek a kormány képviselőjével abban, hogy ha ez rendeletben volna szabályozva, értelmetlen dolog volna, hogy erre mindenhol megfelelő ember legyen erre, aki ezt meg tudja csinálni. Ha nincs is rá ekkora számban igény, akkor is le kell gyártani a papírokat. (Dr. Szabóné Müller Timea: Le vannak gyártva.)
Szerintem ez egy fölösleges pénzkidobás. Ma minden parlamenti párt olcsóbb, hatékonyabb államot akar. Én bízom a mindenkori kormány bölcsességében, bármilyen kormány is van, hogy ezt a problémát abból a tekintetben, hogy ha 300 hely kell, akkor 300 hely lesz, ha 400 hely kell, akkor 400 hely lesz, ezt ők felelősségteljesen átgondolták. Ha minden, a legkisebb önkormányzatnál is biztosítjuk a lehetőséget, akkor fölösleges pénzkidobással fog járni. Én megértem az érveket, de bízzunk annyira a felelős emberekben, hogy ők el fogják tudni dönteni azt, hogy ne a világ másik végére kelljen menniük az embereknek, akik ezt szeretnék, mondjuk Budapestről Győrbe vagy Pécsre, hanem lesz olyan köztes hely, ahová el lehet menni, és ezt meg lehet tenni.
Tehát én értem a módosítás lényegét, de ha törlésre kerül, akkor valamennyi helyen biztosítani szükséges, az pedig szerintem fölösleges és értelmetlen pénzkidobás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Donáth László képviselő úr.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Csak két mondat, kedves elnök asszony. Pettkó András egy igazi magyar úr, és remélhetőleg az anyakönyvvezetők házi szentjének fogják ők választani, ha már másnak nem kell. Mindazonáltal az előbb lefolytatott vita engem nem arról győzött meg, hogy racionalitás, pénzkímélés és ehhez hasonló, egyébként általam is nagyon fontosnak tartott szempont lengné be e kietlen táját a magyar honnak, amit az Országgyűlés eme bizottsága jelent.
A másik megjegyzésem az, hogy ez elvi kérdés, elvi kérdés. Azért mondtam, hogy ön egy magyar úr, és nem egyszerűen egy nem író, nem olvasó magyar nemes - azt meghagyjuk a konzervatívoknak -, hanem egy magyar úr, aki szeretne jogegyenlőséget biztosítani mindenkor és mindenki számára. Ez valóban, ahogy az előbb tetszett volt mondani, nem lehet pénzkérdés, nem lehet hivatal kérdése. Mindazonáltal igaza van, ha tudja követni egy picit ezt a különös gondolatmenetet, természetesen nekem nem áll módomban - mert én is egy magyar úr vagyok -, ha egyszer ketten jegyezzük ezt a törvényjavaslatot, egymagamnak visszavonni, amíg nem egyeztetem azzal a kiváló, ámbátor ifjú, de rendkívül tehetséges és nagyreményű szabad demokrata képviselőtársammal, akivel ezt együtt jegyeztük volt. Ha ő úgy dönt, én meg fogok hajolni az ön érvei súlya alatt, akár még erre is kész vagyok, de engedje meg, hogy ehhez időt kérjek.
Egy pontosítást azért még hadd mondjak olyan emberként, aki rendszeresen anyakönyvez; nem állami, hanem egyházközségi anyakönyveket kezelek. Ez nem így van, ahogy mondta, mert nem egyszerűen az igény dönti el. Az anyakönyv az anya egyházközség méltóságát, súlyát korporáló hivatalos irat, melynek kezelésére a mindenkori parókus lelkész, vagy a római katolikusoknál a plébános jogosult. Ezért aztán nem lehet azt mondani, hogy én ugyan anya egyházközség vagyok, de anyakönyvem nincsen, és ha van is anyakönyvem, azt a szomszéd faluban lévő parókus vagy plébános kezelje; vagy, vagy. Ez tehát egy külön kérdés, nem, akarok beletévedni az állami anyakönyvezés rejtelmeibe, azzal együtt, hogy az nem olyan vén, hiszen 1894. - ugye, jól emlékszem? (Laborcné Balogh Éva: Igen.) -, amióta Magyarországon, nagyon helyesen a civil állam megalkotta a maga civil jogait és anyakönyvezését is, és a végsőkig ragaszkodni kell ennek mindenfajta felekezeti és vallási hatásoktól való mentességéhez és objektivitásához.
Ennek alapján, amit elmondtam, talán újragondolja Pettkó képviselő úr, hogy pusztán spórolási szempontok vajon megállják-e a helyüket. Az az állami anyakönyvvezető, aki ki tudja tölteni a házassági anyakönyvet, a halotti anyakönyvet, a születési anyakönyvet, az ki tudja tölteni a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvet, bár kétségtelenül lehet, hogy az egy karcsúbb anyakönyv lesz. Én föl sem tudom mérni, hogy Írország és Magyarország vajon adekvát-e ebben a tekintetben, azt sem tudom, hogy egyáltalán van-e rá igény, de nincs okom arra, hogy azok a szervezetek, amelyek ezt a javaslatot fölvetették a múltkori ülésünkön, azok alaptalanul jártak volna-e el.
Egy szónak is száz a vége, hálásan megköszönve gondolkodásomat megihlető szép szavait, kérem, hogy adjon egy kis időt, hogy Gusztos képviselő úrral újragondolhassuk eme javaslat sorsát.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Parancsoljon!
LABORCNÉ BALOGH ÉVA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Talán a további gondolkodáshoz még két dolog, amit az imént elmulasztottam elmondani. Az egyik az, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatokat, ahol ilyen jogintézmény működik, jellemzően nem a lakóhelyen létesítik. Mi végeztünk egy ilyen nemzetközi kutatást, ahol egynemű párok kapcsolatát jegyzik be az anyakönyvekbe vagy bármilyen más regisztrációba, ott jellemzően nem a szűk lakóhelyen történik ez meg.
A másik dolog, hogy a hatályba nem lépett törvény ugyanezt a szabályt tartalmazta, és az erre való felkészülés jegyében az anyakönyveket legyárttatták, az anyakönyvi kivonatokat elkészítették olyan körben, ahogy azt az a törvény is szűkebben meghatározta volna. Ha a törvény hatályba léptetését ebben az időpontban tervezzük, erre az időpontra nem képes a rendszer előállítani új biztonsági okmányokat. Amennyiben tehát ezt a javaslatot a tisztelt Országgyűlés elfogadja, és megszavazza, akkor a hatályba léptetést ki kell tolni, mert nem lehet rá felkészülni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó András képviselő úr.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez a vitához csak egy gondolatot tennék még hozzá, hogy amennyiben elfogadásra kerül ez az egész törvény, akkor én egy netpolgárként gondolkodva inkább azt biztosítanám, hogy az emberek a számítógép előtt ülve küldik be az adataikat, és utána ajánlottan megkapják a papírjaikat. Nekem egy kicsit más a gondolkodásom sok minden tekintetében. (Donáth László: Azt látom. - Derültség.)
ELNÖK: Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Lezárjuk a 8. ajánlási pontban módosító javaslat vitáját, és szavazhatunk. A tárca nem támogatja. Kérdezem tisztelettel a bizottságot, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Nyolc. Ki nem? (Szavazás.) Hat. Tartózkodás? (Szavazás.)
Nyolc igen szavazattal, hat nem ellenében, egy tartózkodás mellett a bizottság többsége támogatta a javaslatot.
A 9. ajánlási pont következik.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 9. pontot nem támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Öt. Aki nem? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.)
Öt igen szavazattal, kilenc nem ellenében, egy tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja, de egyharmad támogatottság megvan.
A 10. Gusztos Péter és Donáth László képviselő urak javaslata.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben a formában nem támogatja a tárca, kodifikációs, illetve szövegezési szempontból, de hasonló tartalmú kapcsolódó módosító javaslat benyújtását lehet, hogy támogatná. (Donáth László: Indokolja ez a kiváló szakértő, hogy miért nem támogatja.)
ELNÖK: Indoklást kérünk szépen.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jelenleg a benyújtott törvényjavaslat azok számára teszi lehetővé bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, akinek a személyes joga ismeri ezt a jogintézményt. Arról van szó, hogy például Angliában van ilyen jogintézmény, vagy Németországban van ilyen, tehát egy angol és egy magyar létesíthet majd Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Maga a módosító javaslat azt indítványozná, lehetőség legyen arra, hogy Magyarországon egy magyar és egy lengyel vagy egy szlovák állampolgár is létesíthessen bejegyzett élettársi kapcsolatot, de erre a törvényjavaslat alapján nincsen lehetőség. A módosító javaslat ezt a letelepedési engedéllyel fogalmazza meg, hogy akinek Magyarországon letelepedési engedélye van, az létesíthessen bejegyzett élettársi kapcsolatot. A letelepedési engedély pedig idegenrendészeti fogalom. Tehát, ha ezt a célt szeretné az indítványozó elérni, akkor állandó lakhely vagy tartózkodási hely fogalmat kell használni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? Képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Én szeretnék kérdezni vagy reagálni, mert én értem, amit tetszik mondani, de alapvetően a módosító javaslat nem egyszerűen arra vonatkozott, hogy letelepedési engedély birtokában olyan állampolgára is kérhesse magyar állampolgárral való regisztrált élettársi kapcsolatának anyakönyvezését, hanem arra, hogy adott esetben, ha nem rendelkezik ilyen dokumentummal, akkor is kérhesse. Tehát ne legyen kizáró ok, hogy az anyaország, az állampolgárságot jelző ország nem ismeri ezt a jogintézményt, ezért a Magyarországon való regisztráció eleve lehetetlenné váljon.
ELNÖK: Köszönöm. Ki válaszol? Parancsoljon!
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha egy új kapcsolódó módosító javaslat a letelepedési engedély javításával benyújtásra kerül, akkor annak támogatását illetően állást foglal a kormány. (Donáth László: Diplomatikus válasz! Segítsen már ennek a kislánynak, hogy értsük egymást!)
ELNÖK: Parancsoljon!
LABORCNÉ BALOGH ÉVA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Én azt hiszem, hogy a javaslatnak igazából az a lényege, hogy olyanok számára kellene a kapcsolat létrehozását megengedni - és ezt célozza maga a javaslat is -, akiknek Magyarországon tartózkodási joguk van. Azt kellene a kapcsolódó módosító javaslattal elkerülni, hogy bejegyzett élettársi turizmus induljon meg az országban. Azoknak kellene ezt a lehetőséget biztosítani, és az még egy picit tágabb kör is, mint amit képviselő úr mond, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarországon, azaz lakóhelyük vagy tartózkodási helyük van. Ezzel teljesül az, amit a képviselő úr jelez, és pontosabbá válik a megfogalmazás, egyértelmű lesz azok jogi helyzete, akikről beszélni szeretnénk.
Ha megengedi, képviselő úr, ezt a kapcsolódó módosító javaslatot előkészítjük, és akkor meg tudjuk győzni egymást arról, hogy jó legyen.
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Nagyon szépen megköszönném. Rendben van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ahhoz, hogy ez a kapcsolódó módosító javaslat elkészüljön, nem is kell, hogy többséget kapjon az eredeti javaslat a bizottságban, de nem árt. Tehát szavazzunk róla! Ebben a formában a tárca tehát nem támogatja, ennek ellenére ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Nyolc igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt. Tartózkodás? (Szavazás.) Kettő.
Nyolc igen szavazattal, 5 nem ellenében, kettő tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
Nagyon szépen köszönjük a részvételt, és itt átadom a szót a bizottság főtanácsadójának.
DR. ARCZT ILONA, a bizottság főtanácsadója: Szeretnénk megjegyezni, hogy a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség írásban a T/8847. számú törvényjavaslathoz a nyilvántartással kapcsolatban egy véleményt nyújtott be, amit, mint első helyen kijelölt bizottság esetleg érdemes majd megnézni, és a kapcsolódó módosító indítványok tárgyalásakor visszatérni rá. Mindenki megkapta ezt a levelet írásban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ajánlom én is tisztelettel mindenkinek a figyelmébe.
Következő napirendi pontunk a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról történő döntéshozatal, egészen pontosan a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatokról szavazunk csak.
Üdvözlöm tisztelettel Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt. Ő fogja nekünk mondani a tárca, vagy a kormány álláspontját?
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok ismertetni, és ha megengedi elnök asszony, egy kiegészítéssel kezdeném.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Valamennyi kapcsolódó módosító javaslatot a tárca támogatja, egy kivétellel, ez pedig Püski András képviselő úrnak az ajánlás 639/2. pontjában szereplő, a biztosítási alkuszra vonatkozó javaslata. Valószínűleg ez ennek a bizottságnak az érdeklődésére nem tarthat számot. Tehát a bizottság számára érdekes kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatban valamennyire az a tárca álláspontja, hogy azokat támogatjuk.
ELNÖK: Ez egyszerűsítené a helyzetünket, ha tudnánk, hogy a bizottságnak mi az álláspontja ezekkel a kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatban, nem kellene végigszavaznunk, de így muszáj lesz végigszavazni, hogy a bizottság véleményét megismerjük, mert ez hozzátartozik a munkarendünkhöz.
33/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
59/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
60/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
67/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
71/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
81/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
108/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
136/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
13 igen szavazattal a bizottság egyhangúlag támogatja.
200/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy tartózkodással a bizottság támogatja.
205/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
206/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
212/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
215/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
215/2., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
219/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
222/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
223/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
225/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
229/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
231/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
297/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
302/1., összekötve a 772/1-essel, a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
314/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
429/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
470/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
471/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
513/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
522/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
555/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
647/2. és 647/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
748/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
787/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a bizottság támogatja.
862/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
894/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
920/1., a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.)
Kilenc igen szavazattal, négy nem ellenében a bizottság támogatja.
Nagyon szépen köszönöm főosztályvezető asszonynak a közreműködését.
Egyebekben van-e valakinek bejelentenivalója? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor köszönöm szépen. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 30 perc)
Balog Zoltán Fogarasiné Deák Valéria
a bizottság elnöke a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika