EMBCB-7/2009.
(EMBCB-130/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. március 23-án, hétfőn, 12 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám) (Általános vita) *
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Általános vita) *
Keller László politikai államtitkár (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Keller László politikai államtitkár (Pénzügyminisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény (Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása) *
1. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám)
(Általános vita)
2. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám)
(Általános vita)
3. Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény (A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/5657/9. számon került iktatásra)
(Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján)
4. Egyebek
Elnököl: Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Balog Zoltán (Fidesz) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Nyakó István (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Keller László politikai államtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Gáll Tamás tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Kósa Zsanett politológus hallgató (ELTE Társadalomtudományi Kar)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 10 perc)
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntök mindenkit a mai bizottsági ülésen. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Balog Zoltánt Szászfalvi László, Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Godó Lajost Teleki László, Nyakó Istvánt Lénárt László, Wiener Györgyöt Tóth Gyula, Ékes Ilonát Varga József, Fazekas Sándort pedig Bíró Ildikó helyettesíti.
Kérdezem, hogy a napirendi javaslattal kapcsolatban kinek van kérdése, észrevétele, módosítási javaslata? (Nincs jelentkező.) Ki fogadja el a napirendet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
1. napirendi pontunk a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló T/9024. számú törvényjavaslat. A bizottságnak az általános vitára való alkalmasságról kell az álláspontját kialakítania. Tisztelettel köszöntöm dr. Nagy Gabriella osztályvezető asszonyt és dr. Gáll Tamás tanácsos urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről. Megkérem osztályvezető asszonyt, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. NAGY GABRIELLA osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat elsődleges célja a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai jellegű szabályainak a megalkotása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a közigazgatási, illetve a bírósági eljárások gyorsításához egyfajta eszközt adjunk. Hangsúlyozom, hogy ez egy eszközjellegű szabályozás, amelyet külön fel kell hívnia más törvénynek ahhoz, hogy alkalmazni kelljen, s mi ezt a törvényjavaslat második felében meg is tesszük a polgári peres eljárások vonatkozásában; ezért kerül módosításra a polgári perrendtartásról szóló törvény.
Alapvetően mintának tekintettük a mai papíralapú kézbesítést, de ott, ahol az elektronikus eljárások előnyeinek az alkalmazása ésszerűbb, eltértünk attól. A feladótól és a címzettől független kézbesítőt a központi elektronikus szolgáltató rendszer adná, amely biztosítja a rendszer ingyenességét és azt, hogy ez már egy létező rendszeren, az ügyfélkapus rendszeren alapulna, azaz nem kell egy új infrastruktúrát létrehozni. Alapvetően azok a szabályok kerültek megalkotásra, ahogy ma az adóigazgatási eljárás működik az ügyfélkapus rendszeren keresztül. Bevezetése a polgári peres eljárásokban fokozatos lenne. A felkészülési idő viszonylag hosszú, hiszen első körben csak 2010. június 1-jétől lenne kötelező. Egyébként mindig csak azokban a polgári peres eljárásokban lesz kötelező a használata, ahol a jogi képviselet kötelező, természetes személyek esetén mindig csak egy lehetőség lesz.
Röviden ennyit kívántam elmondani, a felmerülő kérdésekre természetesen válaszolni fogok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy kérdésem.
Megkaptuk az adatvédelmi biztos úr állásfoglalását, amit március 20-án, pénteken dátumozott. Hogy fordulhatott elő, hogy az adatvédelmi biztost nem kérdezték meg, a törvényjavaslatot nem véleményezhette, illetve hogy a véleményét utólag kapjuk meg? Mi az álláspontjuk az adatvédelmi biztos úr elég kritikus véleményével kapcsolatosan?
Tóth Gyula képviselő úr!
TÓTH GYULA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden kívánok ezzel a törvényjavaslattal foglalkozni. A jogalkotói szándékkal természetesen egyet lehet érteni, mert igény van az ilyen jellegű lehetőségre, viszont némi kétely felmerül, s nemcsak e törvényjavaslat kapcsán, hanem az eddig működő technikákkal összefüggésben is.
Viszonylag lassan épült be a mindennapokban az elektronikus aláírás technikája, de végül is gyorsabbá tette a kommunikációt a kérelmek, határozatok és egyéb értesítések esetében, és az elektronikus aláírással lehetővé vált, hogy később is bizonyítható legyen az iratok kézbesítése. Amikor 2004-ben a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, akkor az elektronikus közigazgatás szabályozása is kompromisszumok árán született meg, ami némiképp természetesen érthető, de az akkori, kompromisszumok árán született törvény kötelezővé tette, hogy az elektronikus aláírás minden fogadott és küldött dokumentum esetében kötelező legyen.
Megértem, hogy három év eltelte után bizonyos korrigálásokra van szükség, de azért szeretném megkérdezni, hogy indokolt-e az elektronikus aláírás használatának a teljes kiiktatása? A hitelesítés nélküli dokumentumok nem csökkentik-e az elektronikus ügyintézés gyakorlatába vetett bizalmat? Tudunk arról, hogy a gyakorlatban előfordultak aláíratlan adóbevallások miatti jogosulatlan adó-visszatérítések, de azt is tudjuk, hogy a Közbeszerzési Értesítő és a Magyar Közlöny is elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott.
Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy felesleges az aggodalmam, mert mindenféle manipulálás kivédhető azzal, ami a törvényjavaslatban szerepel, hogy a formanyomtatványnak meg kell felelnie az informatikai követelményeknek. Lehet, hogy az informatikai követelmények között az is ott van, hogy az elektronikus aláírás és a dátumbélyegző ezután is kötelező, de én ezt nem találtam meg a törvényjavaslatban. A közel 3200 önkormányzat esetében kevés az esélye annak, hogy valamennyi postás éppen azon a napon lesz beteg vagy lesz szabadságon, de egynél előrelátható zavar is előfordulhat - vannak erre példák a gyakorlatban -, így aztán könnyen belátható, hogy ha az az egy szolgáltató akármilyen zavar miatt éppen leáll, akkor mi fog történni a hivatalos iratok kézbesítésével és milyen anomáliákat fog ez jelenteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Osztályvezető asszonynak adom meg a szót válaszadásra.
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. NAGY GABRIELLA osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Először az adatvédelmi biztos úrral kapcsolatos kérdésekre szeretnék reagálni. Nem mentegetőzésképpen mondom, de ez a törvénytervezet elég hányattatott sorsú volt már a kidolgozása során is. A közigazgatási egyeztetésre tavaly nyáron került sor, amikor még nem volt megválasztott adatvédelmi biztos, s előtte több törvényjavaslattal kapcsolatban is azt közölte az iroda, hogy amíg nincs megválasztott biztos, addig nem vesznek részt az egyeztetésekben. Ez természetesen nem mentesít az alól, hogy később meg lehetett volna őt keresni.
Másrészt abból indultunk ki, hogy ez egy létező rendszer. Nem azt mondom, hogy ezzel kapcsolatban nem merülnek fel technikai problémák, de a jogi szabályozását illetően eddig még nem merült fel aggály. Itt van a kezemben a honlapról is kinyomtatható adatvédelmi szabályzata. Jogszabályi szempontból ez egy eléggé körülbástyázott rendszer, ezért nem merült fel, hogy esetleg aggály lenne ezzel kapcsolatban, de az tény, hogy a törvénytervezetet utólag megküldhettük volna a biztos úrnak.
Én hat pontban csoportosítottam adatvédelmi biztos úr véleményét. Az első észrevétele az, hogy nem szerencsés egy monopólium létrehozatala. Szeretném elmondani, hogy mi is számtalan konstrukcióban gondolkoztunk, és végül minden ésszerűségi szempont - gazdasági, időbeli és technikai egyaránt - arra mutatott, hogy erre a már létező rendszerre telepítsük az új szabályozást. A monopólium mindenképpen megállna, hiszen a hivatalos iratok kézbesítését nem lehet több cégre bízni. Ezt mindenképpen egy szervezetre kellett bízni. Egy új rendszer felépítése időben is elhúzódott volna és az anyagi fedezet sem állt erre rendelkezésre.
Adatvédelmi biztos úr második észrevétele arra vonatkozik, hogy a törvényben nincsenek meghatározva a naplózási szabályok. Szeretném megjegyezni, hogy ezeket a 182/2007-es kormányrendelet már ma is rendezi, s a törvényjavaslat több helyen is utal arra, hogy e tekintetben a külön jogszabály szerinti szabályok az irányadók. Ezenkívül létezik az adatvédelmi szabályzat is. Szerintünk tehát ez a kérdés rendezve van.
Harmadik észrevételében arra utal az adatvédelmi biztos úr, hogy az ügyfélkapus rendszernek önálló állami szervként kellene működnie. Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy ebben a kérdésben most állást foglaljak, de a kérdést természetesen meg lehet vizsgálni, ez azonban a kormányzati rendszeren belül a jövőben egy nagyobb jelentőségű döntést igényel.
Biztos úr negyedik észrevétele arra vonatkozik, hogy nincs meghatározva az a minimális adattartalom, amit a rendszernek rögzítenie kell akkor, amikor kézbesíti a dokumentumokat. Az adatvédelmi szabályzatban is benne van a feladó viselt neve, e-mail címe, a hatóság, a dokumentum típusa, a küldés időpontja, de mivel ebben a törvényben nem tudjuk generálisan eldönteni, hogy az egyes ügytípusoknál milyen adat merülhet fel, ezért nincs ez meghatározva. Viszont a polgári perrendtartás módosításában ezekre mind ki fogunk térni. Ezeket tehát majd azok a külön törvények tudják meghatározni, amelyek felhívják ezt a törvényt alkalmazni.
Elképzelhető, hogy az utolsó két észrevételt illetően szövegpontosítással érdemes lenne javítani a szöveget, de ezt a véleményt mi is csak ma reggel ismertük meg. Lehet, hogy módosító javaslatokkal javítani lehetne a szöveget.
Tóth Gyula képviselő úr elektronikus aláírással kapcsolatos kérdésére azt tudom válaszolni, hogy az elektronikus aláírás is úgy biztosítja a dokumentumok sértetlenségét, hogy egy időbélyegzőt kapcsol hozzá. Az ügyfélkapus rendszer összességében egy komplexebb rendszert alkot, mint csak az elektronikus aláírás, hiszen időbélyegzőt rak a dokumentumra, ami biztosítja a dokumentumok sérthetetlenségét. Ha valaki fel akarja törni az elektronikus iratot, az azonnal látszani fog. Azzal pedig, hogy az ügyfélkapuhoz való regisztrációhoz személyes azonosítás kapcsolódik, megvalósul az az azonosítás is, amit az elektronikus aláírás garantál. Összességében tehát ez a technikai rendszer komplexebb védelmet nyújt, mint az elektronikus aláírás. Viszont mint lehetőséget nem zárjuk ki, ha valaki elektronikus aláírást tesz a dokumentumára. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló T/9024. számú törvényjavaslatot? (9) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (7) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot 9 igen szavazattal, 7 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja.
A bizottságnak előadót kell állítani. Ki vállalja? (Tóth Gyula.) Tóth Gyula képviselőtársunk lesz a bizottság előadója a törvényjavaslat tárgyalásakor, amelyre holnap kerül sor.
2. napirendi pontunk az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számon előterjesztett törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak állást foglalnia. Tisztelettel köszöntöm Keller László államtitkár urat és kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.
Keller László politikai államtitkár (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ politikai államtitkár (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nemcsak a részletes törvényjavaslatot nyújtotta be, hanem a hozzákapcsolódó hatástanulmányt is, ezért nem fogok az előterjesztéshez részletes szóbeli kiegészítést fűzni.
Az elmúlt több mint egy esztendőben Magyarországon nagy vita folyt arról, hogy milyen irányban és milyen mértékben kellene változtatni az adórendszeren. Több szakmai műhely is elkészítette javaslatát, amelyekkel a kormány érdemben foglalkozott. Majd a kormány 2008 augusztusában elkészítette a saját javaslatát, amit a válságra való tekintettel visszavont, és egy olyan szűkített változatot nyújtott be, amelyik a gazdaság kifehérítésének és a bürokrácia csökkentésének az irányába hatott. Az eredeti javaslatot azért kellett visszavonni, mert az a költségvetés terhére kívánt adórendszerbeli változásokat megvalósítani, ezt azonban a válság nem tette lehetővé. Ma is az az álláspontunk, hogy olyan adószerkezet-változtatásokra lehet javaslatot tenni, amelyek a költségvetés pozícióját nem rontják.
Az elmúlt év vitái összegzésének eredményeként az bontakozott ki, hogy az élőmunka terheit kell csökkenteni, s jelentősen mérsékelni kell az adóéket és a marginális kulcsot. Ez a fő célkitűzés, amit szakmailag nem lehet vitatni, de ha ezt nullszaldósra akarjuk megvalósítani, akkor más adónemekhez és az adórendszerbe beépített különböző kedvezményekhez hozzá kell nyúlni. A kormány február elején arról döntött, hogy jelentős kiadásmérsékléseket hajt végre a költségvetésben azért, hogy azt az egyensúlyi pályát, amit a költségvetési törvény kijelöl számunkra, tartani tudjuk. A kiadásmérsékléseken túl szükséges az adórendszer átalakítása, a szociális rendszer újragondolása, a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a vállalkozások pozíciójának a javítása, valamint az állam működésébe való nagyobb mértékű beavatkozás, melynek keretében elsősorban a politikai szféra működésének takarékosabbá tétele irányában kell lépéseket tenni.
E célkitűzések elérése érdekében az adótörvények módosítására teszünk javaslatot. Több időpontban változna meg az adórendszer. Ami az adózók számára ebben az évben kedvező, az 2009. január 1-jétől visszamenőleg hatna. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 1,7 millió forintos 18 százalékos sávhatár felemelkedne 1,9 millióra, ami jelentős kedvezményt jelent a magánszemélyek számára. 2010-től a személyi jövedelemadózók 87 százaléka egy kulcs szerint adózna, aminek a mértéke 19 százalék. Jelentősen csökkenne a marginális adóteher - a marginális adóteher azt mutatja, hogy egységnyi többletjövedelemre mekkora többletteher jut -, az átlagkereset körül 45 százalékról 26 százalékra. Szintén jelentősen csökkenne az adóék, ami azt mutatja meg, hogy a munkavállalóknak és a munkáltatóknak a bérköltségre összességében mekkora járulékot, illetve adót kell fizetni. Ez az átlagkeresetnél 54 százalékról 47,4 százalékra, 240 ezer forintos jövedelemnél pedig 56,6 százalékról 48,6 százalékra változna. Ezek nagyon jelentős változások.
Kellemetlenebb lesz a fogyasztáshoz kapcsolódó adók változása. Nagy vitát váltott ki az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az eddig megszerzett munkavállalói vívmányok adórendszeren keresztül való szűkítése. De figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a jövedelmek kiáramlása hosszú időn keresztül lényegesen nagyobb ütemű volt a termelékenység növekedésénél. A túlzott jövedelemkiáramlást csak jelentős hiánynöveléssel lehetett biztosítani, ami oda vezetett, hogy 2006-ban jelentős hiánycsökkentésre irányuló gazdaságpolitikára kellett váltani, ami 2008 szeptemberéig - addig, amíg a válság következményei Magyarországon is nem hatottak - eredményes volt. A kormány a hiánytartás szempontjából ezt követően is meghatározó intézkedéseket hozott.
Adórendszerbeli elgondolásaink nyilvánvalóan csak korlátok között érvényesíthetők. A foglalkoztatási bizottságban hangzott el az az ellenzéki javaslat, hogy a járulékokat nem 3, hanem 10 százalékos mértékben kellene csökkenteni. A valóság 5 százalékos járulékcsökkentés 2010. január 1-jétől, de a 10 százalékos csökkentésnek a forrását mi nem látjuk.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ennél részletesebben nem kívánom ismertetni az előterjesztést. Arra kérem a bizottságot, hogy a törvényjavaslatot tartsa általános vitára alkalmasnak. Felhívom a figyelmet arra, hogy a megváltozott politikai mezőben is indokolt a törvény tárgyalása, az adórendszer megváltoztatása. A kormány teljes mértékben nyitott az olyan javaslatokra, amelyek két lábon állnak. Ha nemcsak a költségvetés pozícióját rontó javaslatokat fogalmaznak meg a képviselők, hanem azt javítókat is, akkor azok befogadására készek vagyunk. A nyitottságot, az együttműködést felajánlom a részünkről úgy is, hogy a javaslatokhoz szükséges makrogazdasági számításokat elvégezzük, főleg akkor, ha az a javaslat, hogy ne 5 százalékos legyen a járulékcsökkentés, hanem 10 százalékos. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? Bíró Ildikó képviselő asszony!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az MSZP-SZDSZ-kormány másodszori hatalomra kerülésekor adócsökkentést ígért. Az utóbbi években ráadásul nemzetközi szinten is elismert dolog, hogy a gazdaságélénkítéshez az adócsökkentésen át vezet a legjobb út. Államtitkár úr viszont azt mondta az imént, hogy szűkítik a munkavállalói vívmányokat és szja-kötelessé teszik a természetbeni juttatásokat. Annak idején nem ezt ígérték nekünk. Történik ugyan némi személyi jövedelemadó-csökkentés, de az egész adócsomag fényében ez nem számottevő. Végül ez az adócsomag nem alkalmas a magas munkanélküliség mérséklésére sem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, és elfogadja az abban megjelölt főbb célkitűzéseket. A körülményeknek természetesen nem örülünk, de nem tehetünk mást, minthogy teljesítjük azokat, amiket államtitkár úr elmondott.
Bíró Ildikó képviselő asszonynak szeretném elmondani, rettentő csábító arra hivatkozni, hogy kormányra kerülésekor mit ígért a szocialista-szabad demokrata koalíció, de azért figyelembe kell venni azt is, hogy mi történt tavaly ősz óta. Egy több mint nyolcvan éve nem látott gazdasági világválság közepén rendre arra hivatkozni, hogy mit ígértünk akkor, amikor még senki nem tudhatta, hogy a világválság ránk tör, nem csupán megmosolyogtató, hanem olyan mélységes cinizmus, amit bizony nehéz elviselni. Gyanítom, a világ nem sok országában kérik számon a hivatalban lévő kormányon ilyen módon, hogy kitört a világválság és a kormány kénytelen ahhoz alkalmazkodni. Mi is csak ahhoz a helyzethez kívánunk alkalmazkodni, ami rajtunk kívül álló okok miatt állt elő. Tudom persze, hogy önök azt mondják: nem érintene minket ez olyan súlyosan, ha nem úgy kormányoztunk volna, ahogy kormányoztunk. De ha körülnéznek Európában, láthatják, hogy nemcsak minket érint ilyen rosszul a válság.
Egy sor intézkedésnek természetesen mi sem örülünk. Azokról a vívmányokról - államtitkár úr használta ezt a kifejezést -, amelyekről az Érdekegyeztető Tanácsban is viták voltak, és nemcsak munkavállalói oldalról, hanem munkáltatói oldalról is, mi is úgy gondolkodtunk, hogy ha tudunk olyan megoldásokat találni, amelyek nullszaldósak magukban - ha jól idézem vissza a két lábon állást -, tehát ha megtaláljuk a párját, akkor ezen mi is gondolkodunk.
Mivel a frakcióban is felmerült - nem azzal a szándékkal vagy biztos vággyal, hogy megvalósítható -, és mivel az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban ülünk, hadd mondjam el a jegyzőkönyvnek is és államtitkár úrnak is, hogy a mi szívünk leginkább - s ez nemcsak jótékonysági probléma, hanem rendszerprobléma is - a közcélú adományok korábban volt adókedvezményének gyakorlatilag a teljes megszüntetése miatt fáj. Ez már évek óta tartó folyamat. Próbáltunk vele szembemenni, de nagyon nehéz volt. Miután a nagy rendszer arról szólt, hogy az adókedvezményeket csökkenteni akarjuk, az adórendszer legyen minél egyszerűbb, kigyomláltunk egy olyan, a világon mindenütt elfogadott támogatási formát a civil szervezetek és az államháztartás pénzügyi kapcsolataiból, ami a szakemberek szerint az egyik leghatékonyabb. A direkt támogatási formákat megőriztük, de kigyomláltuk azokat, amelyek indirekt módon plusz forintokat is hoznának a civileknek, hiszen az állami pénz arra ösztönzi a magánszemélyt vagy a vállalkozót, hogy plusz pénzt rakjon a rendszerbe. Abban nem vagyunk biztosak, hogy ezt a formát most, a válság idején meg tudjuk őrizni, de azt kérem, hogy ezt egyszer majd hozzuk vissza. Meg kell találni egy ilyen indirekt támogatási forma visszahozásának a lehetőségét annak érdekében, hogy egészségesen tudjon továbbfejlődni ez a szféra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Bíró Ildikó képviselő asszony!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Engedtessék meg nekem alelnök asszony szavaira válaszolni. A világon nincs még egy olyan kormány, amelynek az ilyen intézkedései következmény nélkül maradtak volna. Én pedig azt tartom cinizmusnak, alelnök asszony, ha ennyi elhibázott intézkedés után - amelyeknek már látjuk is a következményeit - még mindig a világgazdasági válságra hivatkoznak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is hadd osszak meg a bizottsággal néhány gondolatot. A cinizmussal kapcsolatos vádra Bíró Ildikó már válaszolt. Mi a legnagyobb problémát abban látjuk, hogy Gyurcsány Ferenc 2008 szeptemberében még tagadta, hogy a világgazdasági válság hatni fog ránk. Később gyengítette ezt az álláspontját, októberben pedig már felismerte azt is, hogy van világgazdasági válság, aminek ránk is lesz hatása. Október óta mégsem történt semmi olyan, ami abba az irányba hathatott volna, hogy mentsük a menthetőt. Ezenkívül 2006 óta is lett volna lehetőség nagyon sok mindent megcselekedni - akár az adócsökkentés ügyében, akár az akkori kormányprogram végrehajtása érdekében -, de két és fél éven keresztül semmit nem tett a kormány, sőt egyre rosszabb helyzetbe sodorta az országot.
Az adócsomagról az a véleményünk, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embereket még nehezebb helyzetbe hozza. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr több esetben is azt mondta, hogy az áfa a szegények adója, most mégis 20 százalékról 23 százalékra akarják emelni az áfakulcsot. Az pedig nem igaz, hogy az ellenzéknek nincs semmilyen javaslata meg programja. Többször is javasoltuk, írásban is benyújtottuk azt a javaslatunkat, hogy a legalapvetőbb élelmiszerek áfáját ne emeljék, hanem csökkentsék, de ezt a javaslatunkat lesöpörték az asztalról. S hasonló a helyzet az úgynevezett szociális vívmányokkal is. Nem hiszem, hogy ezzel fogja megoldani a Magyar Köztársaság a költségvetési problémáját. Miközben a bevételek növeléséről és az egyensúly helyreállításáról filozofálgatnak, a családi pótlékot el kívánják vonni, illetve az adóalapba kívánják benyomni, az egyéb szociális vívmányokat pedig meg akarják szüntetni. Nem hisszük, hogy pont ez fogja megoldani az égető problémáinkat.
A fentiek alapján nem tudjuk támogatni ezt az adócsomagot.
Ki kíván még szólni? (Nincs jelentkező.) Ha senki, megadom a szót államtitkár úrnak.
Keller László politikai államtitkár (Pénzügyminisztérium) válaszai
KELLER LÁSZLÓ politikai államtitkár (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ma reggel a turisztikai bizottság ülésén Lasztovicza Jenő képviselő úrnak volt egy nagyon figyelemreméltó mondata, amelyből az a felelős gondolkodás jött ki, hogy ha a jelenlegi politikai elit nem tud szót érteni egymással, akkor meg lehet nézni, hogy milyen irányba csúszik a folyamat. Nevesítette is azt a radikális, szélsőséges erőt, amelyik jóval nagyobb teret kaphat, ami ebben a bizottságban különösen figyelemreméltó.
Érdemes meghallgatni alelnök asszony szavait és végig kell gondolni, hogy mi történt 2000-től ebben az országban a gazdaságpolitika területén, amely történésekért mindegyik kormánynak, de az egész politikai elitnek is megvan a maga felelőssége. Decemberben történt egy sztori, ami megint csak figyelmeztető mindenki számára. Amikor egy jótékonysági mérkőzésen kivonult a parlament labdarúgócsapata, a nézőközönség szemében nem volt kormánypárti meg ellenzéki képviselő, egyformán minősítettek bennünket úgy, hogy azt elég kellemetlen volt hallgatni.
A jelenlegi válságidőszakban még sokszor el lehet mondani, hogy ki mit ígért 2006-ban meg 2008-ban, de azért nem szabad elfelejteni, hogy 2000-ben a közszolgálatban egy nagyfokú aránytalansági folyamat indult el azzal, hogy a köztisztviselők bérét hihetetlen mértékben eltolta a kormány a közszolgálatban dolgozók átlagától, a költségvetésen kívüli költéseket pedig rendkívüli módon erőltette. Mivel a kétéves költségvetésben alátervezett volt az infláció, a forrásokat így próbálta megteremteni. 2002-ben az új kormány hivatalba lépése után ezek lekönyvelésre kerültek, s a hiány már ekkor jelentős mértékű volt, amire mi még ráemeltünk. Nem elloptuk, hanem egyszerűen ráemeltünk azért, mert helyre kellett tenni azt az aránytalanságot, ami a köztisztviselői körben kialakult, és ez sokba került. A köztisztviselők után kellett vinni a közalkalmazottakat, majd a nyugdíjasokat is.
Az infrastruktúra kialakítása is sokba került. Erőn felül építettünk autópályát, mert ahol megnyílt a lehetősége ötven kilométer autópálya építésének, utána a politikai mezőben még ötvenet rendeltek hozzá. Ez persze szükségszerű volt az ország szempontjából, de meghaladta a teherbíró képességünket. A kormány 2005-ben ötéves adómérséklésre tett javaslatot, amit az Országgyűlés elfogadott. Nyilván ebben is más a kormánypártok felelőssége, mint az ellenzéké, de a politikai elit egyértelműen amellett foglalt állást, hogy menjünk ebbe az irányba. Amikor kifulladt a költségvetést feszítő intézkedések sorozata, korrekciót kellett végrehajtani. Ezért az új kormány 2006-ban nem ígért adócsökkentést, de 2008-ban már megfogalmazódott az az igény, hogy az ország versenyképessége érdekében tegyünk ez irányú lépéseket. Sajnálatos módon azonban a válság nem teszi lehetővé, hogy jelentős mértékű adó- és járulékcsökkentést hajtsunk végre a költségvetés terhére.
Szeretném, ha mindenki számára világos lenne, hogy akkor sem lehetne olyan javaslatot tárgyalni, amely jelentősen igénybe veszi a költségvetést, ha nem ennek a kormánynak a javaslatát tárgyalnánk.
Az áfaemeléssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ebben az évben több mint 100 milliárd, jövőre pedig több mint 200 milliárd az a benyújtott javaslat, amit a Fidesz jegyez, arról már nem is beszélve, hogy az Európai Unióban csak versenysemlegesen lehet megtenni az ilyen kedvezményes áfakulcsba való sorolást. Figyelmeztető lehet a mi 2005-ös lépésünk: az áfacsökkentés nem jut el a szegényekig, viszont kedvezményezi a gazdagokat, mert ők is abból az élelmiszerből vásárolnak. Az áfacsökkentéssel tehát nekik is jelentős támogatást nyújtunk. Nem hiszem, hogy ez jó irány lenne.
Kérem a bizottságot, hogy támogassa a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazni fogunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslatot? (9) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (7) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
3. napirendi pontunk az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/5657/9. számon került iktatásra. Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a feladatunk. Köszöntöm dr. Nagy Gabriella osztályvezető asszonyt. A T/5657/8. számú ajánlásból dolgozunk.
Az ajánlás 1. pontjában dr. Horváth János képviselő úr a törvényjavaslat 1. §-ában a Tpvt. 30. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. NAGY GABRIELLA osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez nem a mostani ajánlás, hanem a tavalyi. A mostani ajánlás száma T/5657/10.
ELNÖK: Nekünk ilyen ajánlásunk nincs.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: Ajánlás nem készült, a 10. számú módosító javaslatot viszont mindenkinek kinyomtattuk. A módosító indítvány száma a 10-es.
ELNÖK: A 10. számú módosító javaslatot a gazdasági bizottság nyújtotta be. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. NAGY GABRIELLA osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Köszönjük szépen osztályvezető asszony segítségét.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Megkérem főtanácsadó asszonyt, hogy tájékoztassa a bizottságot a pályázatok állásáról.
DR. ARCZT ILONA főtanácsadó: A pályázatok feldolgozása megtörtént. A javítást szombat éjszaka befejeztem. Az utolsó javítást a kollégák elvégzik, holnapra meglesz a végleges változat. Kisebb átcsoportosítások lesznek, mert van olyan, aki roma létére a románokhoz került. Ezt visszaraktuk a helyére. A munkacsoport holnap kezdheti a munkát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valami az egyebek között? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a részvételt és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 55 perc)
|
Szászfalvi László |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc