EMBCB-9/2009.
(EMBCB-132/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. március 30-án, hétfőn, 11 óra 30 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
Balog Zoltán elnök napirend előtti hozzászólása *
A napirend elfogadása *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/8670. szám) (Általános vita) *
Dr. Majtényi László elnök (Országos Rádió és Televízió Testület) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, megjegyzések *
Dr. Majtényi László elnök (Országos Rádió és Televízió Testület) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
1. a) Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/8670. szám)
(Általános vita)
b) Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/9207. szám)
(A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
2. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024.szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Fogarasiné Deák Valéria alelnök (MSZP)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Lénárt László (MSZP) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP) megérkezéséig
Nyakó István (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Godó Lajosnak (MSZP) távozása után
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP) távozása után
Pettkó András (független) Ékes Ilonának (Fidesz)
Dr. Majtényi László elnök (Országos Rádió és Televízió Testület)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Török Bernát elnöki titkárságvezető (Országos Rádió és Televízió Testület)
Dr. Weiszenbergerné dr. Dobos Márta főigazgató (Országos Rádió és Televízió Testület)
Baross Gyula igazgató (Országos Rádió és Televízió Testület)
Dr. Dömény Péter igazgató (Műsorszolgáltatási Alap)
Nagy Bercel titkár (Fidesz-KDNP-frakció)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Kósa Zsanett joghallgató, gyakornok
László Imre jogi asszisztens
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 30 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és megjelent vendégeinket. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Donáth Lászlót Fogarasiné Deák Valéria, Lénárt Lászlót Szabóné Müller Timea, Nyakó Istvánt Teleki László, Wiener Györgyöt Tóth Gyula, Fazekas Sándort Bíró Ildikó, Pettkó Andrást pedig Ékes Ilona helyettesíti.
Balog Zoltán elnök napirend előtti hozzászólása
Napirend előtt szeretnék röviden hozzászólni. Legutóbbi ülésünkön a március 15-ével kapcsolatos rendőri intézkedéseket vizsgáltuk meg, s a bizottsági ülés közben olyasmi történt, amit nem szeretnék, ha gyakorlattá válna a bizottságban. A napirendi pont tárgyalása közben az MSZP összehívott egy sajtótájékoztatót, s miközben még le se zártuk a napirendi pont tárgyalását, Szabóné Müller Timea képviselő asszony prejudikálva közölte, hogy szerinte ez meg az bebizonyosodott a bizottsági ülésen. Mondta ezt akkor, amikor még a rendőrkapitány úr beszámolóját se hallgattuk meg, nem beszélve a jogvédők beszámolójáról. Kérem, hogy ezt a gyakorlatot ne folytassuk! Nem szerencsés az, hogy egy képviselő a bizottsági ülés közben tájékoztatja a sajtót, miközben képviselőtársai az ülésteremben dolgoznak. Ha ez a gyakorlat elharapózik, az nem tesz jót a bizottság munkájának.
Frakciónként egy-egy képviselőnek van megszólalási lehetősége. Szabóné Müller Timea képviselő asszonynak adom meg a szót.
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TIMEA (MSZP): Azon a sajtótájékoztatón én a saját véleményem fogalmaztam meg az üléssel kapcsolatban, valamint azt mondtam el, hogy az ülés hosszabbra nyúlt, mint azt előzetesen vártuk. Több mint egy órával toltuk el a sajtótájékoztató időpontját. Azt elfogadom, hogy ez nem volt szerencsés, de - mint mondtam - én nem a bizottság álláspontját ismertettem, hanem a saját véleményemről, illetve a frakciónk véleményéről tájékoztattam a sajtó képviselőit. Annak pedig nyilván nem lehet akadálya, hogy egy képviselőcsoport a saját véleményéről bármikor tájékoztassa a sajtót. Azért pedig, hogy három percre elhagytam az üléstermet, elnézést kérek, már csak azért is, mert látom, hogy hiányoztam elnök úrnak.
ELNÖK: Más frakció képviseletében kíván-e még valaki megszólalni? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Természetesen mindenkinek joga van ott és akkor sajtótájékoztatót tartani, ahol és amikor akar és ott mindenfélét mondani. Én csupán azt tettem szóvá, hogy ez a bizottsági ülés közben történt. Azt nem mondtam, hogy házszabályellenes lenne, de ha ez a politikai kultúra részévé válik, az nem szül jó vért. Azt a megjegyzését pedig kifogásolom - de természetesen ehhez is joga van a képviselő asszonynak -, hogy "bebizonyosodott valami", miközben még el se jutottunk odáig. Azt pedig, hogy legalább egy órával tovább tartott az ülés, mint ahogy terveztük, a frakción belül államtitkár úrral kellene megbeszélnie. Amit az ülés elején Juhász Gábor mintegy ötven percben művelt, az mindannyiunkat megviselt, s nem is volt köze a témához. Így indult az ülés, aztán persze mindenki hozzátette a magáét.
Ha abban meg tudunk egyezni, hogy bizottsági ülés alatt a bizottság tagjainak nem szerencsés sajtótájékoztatót tartaniuk, akkor már előreléptünk.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, megjegyzése, kiegészítenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/8670. szám) (Általános vita)
1. napirendi pontunk az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi tevékenységéről szóló J/8670. számú beszámoló meghallgatása és általános vitára való alkalmasságának a megállapítása. Köszöntöm dr. Majtényi Lászlót, az ORTT elnökét. Mindenki megkapta a jelentést, amit át is tanulmányozott. Amennyiben ezen túl bármit ki akar emelni vagy bármilyen hozzáfűznivalója van a leírtakhoz, arra most van lehetősége. Parancsoljon!
Dr. Majtényi László elnök (Országos Rádió és Televízió Testület) szóbeli kiegészítése
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Tisztelettel üdvözlöm a bizottság tagjait és a megjelent vendégeket. A szokásjog alapján - amit félig-meddig kötelezettségnek is tekintek - élni kívánok az elnök úr által felkínált lehetőséggel, és szóbeli kiegészítést fűzök ahhoz a jelentéshez, amelyet a képviselő hölgyek és urak a kezükben tartanak.
A jelentésben van néhány változás az ORTT előző jelentéseihez képest. Ezek a változások kifejezetten a bizottság tevékenységi körével kapcsolatosak. Jelentős részben változott a beszámoló szerkezete. A beszámoló elején nagy hangsúllyal vannak jelen emberi jogi problémák, és ez nem véletlen. Az egyik oka az, hogy tavaly áprilisban új testület alakult, amely annak ellenére, hogy személyi körében elég jelentős átfedés van a korábbi ORTT-vel, igyekezett új testületként működni, és ez sok változást hozott, s a változások centrumában - mint az imént is mondtam - emberi jogi problémák is állnak.
Az Alkotmánybíróság három 2007-es határozata sok tekintetben átformálta az Országos Rádió és Televízió Testület jogalkalmazói tevékenységét. Az alapprobléma az, hogy a médiahatóság jellegű intézmények az emberi jogok és a közösségek méltósága ügyében miért kapnak tágabb intézkedési lehetőségeket, mint például a gyűlöletbeszéd tekintetében az ilyen eszközökkel kevésbé felruházott büntetőbíróságok és más állami szervek. Ennek a hagyományos alkotmányjogi válasza a frekvenciaszűkösség. Mivel a digitális átállással összefüggésben az állam szűkös frekvenciaforrással rendelkezik, speciális követelményeket szab a frekvencia használójával szemben. Az egyik ilyen követelmény a pluralizmus külső és belső értelemben vett biztosítása, a másik pedig fokozott tisztelete.
A kilencvenes évek elején az Egyesült Államok a doktrínái közül törölte a frekvenciaszűkösséget. Sok tekintetben erre válaszolt az említett három 2007-es alkotmánybírósági döntés. Ezek egyrészt kiemelik az elektronikus médiának a közvélemény formálásában betöltött egészen kiemelkedő szerepét, másrészt megerősítik a médiatörvény 3. §-ának az értelmezése szerinti emberi jogok egésze, valamint az ugyanitt kiemelt speciális fontossággal bíró szempontok - mint például a kiskorúak védelme, a társadalmi csoportok faji szempontú bemutatásának a külön tilalma - alkalmazhatóságát. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság tett egy nagyon érdekes, korábban nem alkalmazott megszorítást, azt, hogy nem individuális jogok sérelme, illetve nem kifejezett jogsérelmek esetén jogosult az Országos Rádió és Televízió Testület az alkotmány védelme ügyében a műsorszolgáltatókkal szemben eljárni, hanem a fellépés egy új dimenzióba kerül, és az ORTT-nek azt kell vizsgálnia, hogy a képernyőn keresztül a nézőt érő hatások összessége, illetve a hangszóróból kijövő szöveg üzenete megfelel-e az alkotmány szellemiségének, s ebben a körben - nagyon érdekes fordulat - még személyiségi jogi jogsérelmet is jogosult vizsgálni. Ezek a szövegek egyébként nem az alkotmánybírósági döntések rendelkező részeiben vannak, hanem az indoklásban, és az ORTT ezeket értelmezhetné úgy is, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek, hiszen a szó szoros értelmében rá csak a rendelkező rész a kötelező. Azonban az ORTT e szövegek elemzése alapján tiszteletben tartja és követi az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos útmutatásait.
Az ügyek felemlítését talán néhány nagyon fontos, sok tekintetben műfaji problémával érdemes kezdenem, bár illendő kitérnem az Ombudsmani Hivatallal való együttműködésre is, amit majd megpróbálok ügyek kapcsán is megemlíteni. Sokkal intenzívebbé vált az Országos Rádió és Televízió Testület belső és külső kapcsolata, s például a román médiahatósággal megkötött együttműködési megállapodás, valamint az együttműködés az Ombudsmani Hivatallal és a társszervekkel, mindenekelőtt a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, közvetve vagy közvetetten kifejezetten az állampolgárok jogai védelmének az erősítését szolgálja.
Az emberi jogi tematikát érintő műfaji problémák elsősorban az úgynevezett betelefonálós műsorokkal, valamint az sms-ekkel kapcsolatosak. Vannak olyan országok - például az Egyesült Államok -, ahol a betelefonálós műsorokban a műsorba kerülés késleltetetten történik és a műsorvezetőnek van hat-hét másodperce arra, hogy az elhangzott szöveget törölje, és az sms-ek is szerkeszthetők. Ebben a témakörben két alapvető probléma van. Az egyik az, hogy minden ilyen ügy a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása. Bármit tesz a médiahatóság, egy alapjogot korlátoz. Ennek tudatában kell lenni, és nem lehet szíre-szóra, hasra ütve alapjogot korlátozni. A másik pedig az, hogy hol van a véleménynyilvánítás korlátozásának a határa.
A mai magyar túlfűtött politikai életben a politika aktorai a szokásosnál hevesebb vitában állnak egymással, és ha lehet, a politikai táborok ezt még hevesebben élik meg. Az én álláspontom az, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében elég sok minden megengedhető, de mindenképpen alkalmazni kell azt az alkotmányos elvet, hogy a közéletben részt vevők, különösen a közhatalom gyakorlói a bírálat élesebb formáját is kénytelenek elviselni, azonban vannak határok, amelyek - az ORTT kialakuló tesztjei szerint - az emberi méltóság szélsőséges sérelmével kapcsolatos ügyekben jelennek meg. Nem engedhető meg például az erőszakra való nyílt felhívás. Az olyan sms-ek, amelyekben állástalanok hóhérmunkára jelentkeznek vagy fizikai megsemmisítéssel fenyegetik az Országgyűlés tagjait - jellemzően baloldali politikusokat érnek ilyen inzultusok -, sértik az emberi méltóságot. Nem egy sms a női méltóságot sérti. Utalok itt egy showmansztárnak a Combino villamossal, valamint egy szocialista politikusnővel kapcsolatos lehetetlen viccére, amit az ORTT nem tolerált. Az ORTT e határok átlépésével szemben következetesen fellép.
Rendkívüli jelentőségűnek tartom az igazság árával kapcsolatos ORTT-döntést. Talán emlékeznek rá, volt egy műsor, amelyben önként jelentkezőket hazugságvizsgáló gépre kapcsoltak, és az ő legintimebb magánéleti titkaikat tárták fel. Az ORTT igen radikális álláspontot képviselt ebben az ügyben, amikor is azt mondta, hogy magának a műsornak az alapeszméje sérti az alkotmányosságot, és nem a megvalósulás ilyen vagy olyan formája. Ebben az ügyben az Ombudsmani Hivatallal együttműködve járt el a testület, és az adatvédelmi biztossal közös vizsgálatot folytattunk. Ez teljesen új elem az ombudsmani tevékenységben.
Egy némiképp hasonló ügyben, "A nagy lehetőség" című műsorral kapcsolatban én különvéleményt csatoltam az ügyhöz. Köztudott, hogy nekem mennyire fontos a személyiségi jogok védelme, de azt a műsort nem tartottam alapvetően és koncepcionálisan alkotmányellenesnek. Hajléktalanok felkarolásáról szólt a műsor, és a műsorszerkesztők szerint a valóságshow elemeit vegyítette a társadalmi felelősségvállalásról szóló eszmével. Nem szüntették meg az emberi döntési szabadságot, mert voltak benne olyan elemek, amelyek arra utaltak, hogy a szereplőknek joguk volt bizonyos felvételek közzétételétől tartózkodni. De amikor az egyik jelen nem lévő személy súlyos nemi betegségével, mosdatlanságával és az újszülött gyerekével való viszonyával kapcsolatban ugyancsak méltóságot sértettek a részvevők, azt én is jogsértőnek találtam.
Ami a politikai beszéd határait illeti: az egyik betelefonálós műsorban ugyancsak kisebbségi véleményt fűztem a többségi határozathoz, mert túl szigorúnak találtam a határozatot. Egy rettenetes klapanciát engedett elhangzani a műsorvezető, amely úgy szólt, hogy "Fletó, néked a magyar nemzet megbocsát, ha alulról szagolod az Ibolyát". Ez két személlyel szemben is végtelenül ízléstelen. Más műsorokhoz képest itt az volt a különbség, hogy a műsorvezető szóban és testbeszédben is elhatárolódott az elhangzottaktól. Az első szavak után talán lehetősége lett volna a műsorból kizárni a betelefonálót - helytelen, hogy ezt nem tette meg -, mindazonáltal a testület álláspontjával szemben az én különvéleményem arra irányult, hogy ez az eset még belefér a jogszerűségbe.
Nagyon fontos a kiskorúak védelme. Az ORTT-be való érkezésemkor nagy örömmel állapítottam meg, hogy az Országos Rádió és Televízió Testületnek a kiskorúak védelme ügyében kialakult tesztjei, standardjai vannak és meglehetősen következetes a jogalkalmazása, amit a testület az elmúlt évben következetesen továbbvitt.
Gyakran merülnek fel problémák a kereskedelmi televíziók reggeli magazinműsoraival kapcsolatosan. Az ORTT például büntetett azért, mert egy reggeli műsorban egy pornográf film női főszereplője és a műsorvezető bábuk igénybevételével rekonstruált egy pornográf jelenetet, amelyben egy nő sok férfivel volt együtt, s ezt olyan időpontban tették, amikor gyerekek is nézik a műsort. A testület szerint az is elfogadhatatlan, hogy reggeli műsorban pornószínészek a szerelmi életükről beszélnek, természetesnek állítván be azt, ami nem természetes. Ezek a műsorok olyan mintát közvetítenek, amelyet a kellő élettapasztalat nélküli gyerekek rosszul értelmezhetnek.
Problémát jelentenek a délelőtti gyereksávokban futó anime jellegű japán rajzfilmek, mert némelyikük kifejezetten a fizikai és a fegyveres erőszak kultuszát közvetíti nem emberi, hanem mesebeli lények közötti gyilkosságokkal. Ezek ellen erősen fel kell lépni.
A nem magyar joghatóság alatt működő, de Magyarországra sugárzó televíziók között külön is érdemes megemlíteni a Cool Televíziót, amelyik Románia területéről sugároz kifejezetten Magyarországra. A magyar és a román hatóság között tavaly megkötött, szerintem nagyon fontos megállapodásnak - amelynek mintája a svédországi és az egyesült királyságbéli médiahatóságok közötti szerződés alapulvétele volt - a lényege, hogy a román joghatóság az alatta lévő, de Magyarországra sugárzó és kifejezetten a kiskorúakat veszélyeztető műsorok ügyében hatékonyan lépjen fel. Ennek már megvannak az első eredményei, és lehetnek továbbiak is. Az Európai Bizottsággal egyeztetve megtörténhet, hogy a testület bizonyos műsorszolgáltatók műsorainak hazai fogyasztókhoz történő eljuttatását igyekszik majd megakadályozni - erre egyébként van jogi lehetőség -, ami eléggé példátlan az európai médiahatóságok történetében, de erre is el vagyunk szánva.
Szeretném megemlíteni a vallásos meggyőződéssel kapcsolatos ügyeket is. Most nyugalmat megzavaró szavak következnek, de az esetet lehetetlen másképp elmondani. Az egyik kereskedelmi rádió betelefonálós műsorában halottak napja környékén arról beszélgettek, hogy milyen extrém temetkezési szokásokat vagy ötleteket gondolnak a nézők megvalósíthatónak. Egy betelefonáló azt mondta, hogy a hamvait elküldi a gumigyárba, hogy keverjék bele abba a gumiba, amivel vibrátort készítenek, és ő ezt nagyon viccesnek találta. Az ORTT ezt a rádiót műsorának a vallási meggyőződést sértő jellege miatt marasztalta el. Megjegyzem, ekkor én még nem voltam a testület tagja. A döntés érdemében biztos helyes, de a testület valószínűleg az emberi méltóság és a kegyeleti jog összefüggésében is hozhatott volna ehhez hasonló határozatot.
Ugyancsak a vallási meggyőződéssel kapcsolatos - véleményem szerint nagyon helyes - döntést hozott a hatóság, amikor az egyik reggeli műsorban egy magyar író kifejezetten félművelt és zavaros elméletet adott elő arról, hogy ő az Újtestamentumot, Jézus életét és Mária személyiségét átértékeli, és olyan összefüggésbe helyezte az evangélium szereplőit, ami sértette a vallásos meggyőződésű embereket. A testület itt azért büntetett, mert a törvény 5. §-a előírja, a műsorszolgáltatónak ilyen esetekben kötelező előre jelezni, hogy a vallásos érzést sértő, illetve megzavaró tartalom következik.
A kereskedelmi szólás szabadságával összefüggésben meglehetősen érdekes ügy volt az, amelyik a bibliai teremtéstörténettel kapcsolatos reklámról szólt. A reklám a teremtéstörténet néhány elemét beemelte egy frappánsnak gondolt szövegbe és a genezis motívumát felhasználva azt a poént tartalmazta, hogy a hetedik napon olvassa a Vasárnapi Híreket. Az Országos Rádió és Televízió Testület úgy értékelte, hogy ez sérti a vallásos meggyőződést, de - véleményem szerint helyesen - végül is arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem fordult elő benne semmilyen sértő hangnem, továbbá meglehetősen általános az, hogy szakrális motívumok reklámokban is megjelennek, nem egyszer olyan termékekben is, amelyeket egyházi intézmények készítenek. Itt kell megemlíteni, hogy az egész médiajog érvényesítési rendszerében hiányzik az önszabályozás és az együttszabályozás számos eleme, és arról kell dönteni, hogy valami jogsértő vagy nem jogsértő. A testület a szóban forgó eset megismételt eljárásában úgy döntött, hogy ez még belül van a jogi lehetőségeken, az ízlésről pedig ne essék szó.
Szándékosan hagytam utoljára az egyik legkritikusabb kérdést, a kisebbségek bemutatását a médiában. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008-ban hozott igen határozott, bár nem nagy büntetést kiszabó döntést egy ilyen ügyben. A büntetéseknek megvan a dinamikája és a szabályrendszere. Korábbi ombudsmani múltam miatt is hadd erősítsem meg, amit korábban már többször elmondtam: nem is annyira a büntetés számít, hanem az, hogy a hatóságok tegyék teljesen egyértelművé, mi a helyes, mi a helytelen, és mi az, ami elfogadhatatlan. A közösségek méltóságát külön védi a médiatörvény; a nemzeti vagy faji alapú bemutatást, annak negatív konnotációba helyezését ugyancsak tiltja a joggyakorlat és a törvény. Volt olyan televíziós műsor, amelyben a műsorvezető dologtalan, munkakerülő, züllött, segélyből élő csoportnak írta le a cigányság egészét, és úgy beszélt a cigányságról, hogy az sértette a csoport méltóságát, valamint az alkotmány szellemét. A testület ezért büntetett.
De a világon sehol nincs olyan médiahatóság, amely meg tudná akadályozni a gyűlöletbeszédet. Egy jól működő intézményrendszer annyit tehet, hogy nem hagyja válasz nélkül azt, amit nem szabad válasz nélkül hagyni. Ezzel persze nem veszi le a felelősség súlyát se a civil társadalomról, se a politikai szereplőkről. Nekem személy szerint is nagyon fontos, hogy a média ne táplálja az előítéleteket, hanem oszlassa azokat. Vannak ilyen műsorok a kereskedelmi és a közszolgálati televíziókban is, de soha nem elég a jó példa bemutatása és a rossz kifogásolása.
Az Országos Rádió és Televízió Testület ebben az évben egy 2003-as vizsgálat eredményeit is alapul véve, valamint egy, a kisebbségek médiaképéről szóló brit szociológiai felmérés metodikáját felhasználva komoly és átfogó vizsgálatot készít arról, hogy milyen képet sugároz a magyar elektronikus média a kisebbségekről, elsősorban a romákról. Ez meglehetősen hamar elkészül és az eredményét közkinccsé fogjuk tenni.
Még egy dolgot szeretnék megemlíteni. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ORTT működésében 2008-ban jelent meg a tudatos médiafogyasztás melletti felvilágosító munka első jelentős eleme. Kifejezetten sikeres médiakampányt folytattunk a televíziókban azzal a címmel, hogy "Ne a televízió nevelje fel a gyereket". Ez is a román-magyar médiahatósági együttműködés gyümölcse. A nálunk is vetített szpotokat a román médiahatóság megrendelésére európai uniós pénzből készítették el. A szpotok a fiatalokat leginkább veszélyeztető problémákat mutatják be: a képernyő által közvetített rettegést és félelmet. Az egyiken az alvó szülők mellett riadozó kisfiú látható. A másik a gyerekeket ért és a gyerekek által feldolgozni nem képes szexuális ingerekről szól. Egy kislánynak tetszik egy kisfiú és a metró kocsi rúdjánál erotikus táncot lejt. Ezt a szpotot rendkívül erősnek tartom. A harmadik az erőszakról szól. A gyerek egy óvodai ünnepségen kést kap a kezébe a torta felvágására, s először eltorzult arccal a tortába vágja a kést, majd a mellette lévő maciba is beledöfi, végül pedig látszik a döbbenet a környezeten. Ezt a kampányt a következő hetekben is folytatni fogjuk, mégpedig köztéri kampány formájában a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban, de nem óriás poszteres megoldásban, hanem buszmegállókban intimebb cityposztereken fogunk képeket közzétenni, ami arra fogja emlékeztetni a buszra várókat, hogy a gyerekeket a káros tartalmaktól igazából csak egyvalaki tudja megvédeni, a szülő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr, különösen is, hogy elsősorban a mi bizottságunk hatáskörébe tartozó speciális ügyekről számolt be. A bizottság tagjainak adom meg a szót, először Teleki László képviselő úrnak.
Kérdések, észrevételek, megjegyzések
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Örülök, hogy elnök úr kitért a roma ügyre is, mert ezt a kérdést nagyon fontos kellően kitárgyalni. Annak ellenére, hogy sok csoportot ért érdeksérelem, a fenntartható fejlődés elérése érdekében - amely a társadalmi befogadóképességet tudja növelni vagy csökkenteni - a médiának nagy szerepe van. A magyarországi cigányság helyzete nagymértékben függ attól, hogy mennyire lehet őket a társadalomba integrálni vagy reintegrálni.
Több olyan program is sikertelen, amely a foglalkoztatáson vagy az oktatáson keresztül jelenthetne áttörést. Persze vannak olyan programok is, amelyek ezt a kérdést valamelyest kezelni tudják. Azt mondta elnök úr, hogy a büntetés nem annyira fontos. Az én értékrendem szerint viszont nagyon fontos a szankció alkalmazása, mert az elgondolkodtatja azt az intézményt, amely például a cigánysággal szemben jogsértést követ el. Ha a média a cigánysággal kapcsolatban csak negatívumokról beszél, illetve nem tárgyszerűen és nem tényszerűen mutatja be a cigányság helyzetét, az alkotmányossági aggályokat vet fel, és az ilyen jelenségek ellen kőkeményen fel kell lépni. Azt kérem, hogy a büntetés az ilyen esetekben sokkal erőteljesebben jelenjen meg, mert ha nem így lesz, akkor teljesen mindegy, hogy milyen programokat indítunk el akár rövid, akár hosszú távon, azok nem lehetnek sikeresek.
Ehhez kapcsolódik a kultúra kérdése, amit nem minden esetben kell törvényileg szabályozni. Fontos megemlíteni ebben a bizottságban, hogy a magyarországi médiában elterjedt a cigányozás, de a cigányokat nem a pozitív diszkrimináció jegyében emlegetik, hanem csak és kizárólag negatív formában, úgy, hogy a cigányok léhűtők és a bűnelkövetők nagy része is cigány. Persze erre a szólásszabadság miatt lehetőség van, s mivel még nem tudtuk elfogadni azt a törvényt, amely ezt a helyzetet kezelni tudná, büntetni sem lehet. Az ORTT-nek fontos szerepe lenne ezen a téren, mert ha a cigányságról csak negatív módon esik szó, akkor minden egyes kis jogsértést keményen fognak bírálni.
Tudom, hogy a műsorpolitikára az ORTT-nek nem nagyon van befolyása, mégis elmondom elnök úrnak, fontos lenne, hogy az állami pénzből működő médiában arányosan jelenjenek meg a kisebbségek akár a reklámokban, akár más műsorokban. Nem akarok Amerikával példálózni, de ott a reklámokban már az ötvenes-hatvanas években kötelezően meg kellett jelennie a fehérek mellett egy feketének, egy sárgának és egy latin-amerikainak is. Nálunk is el kellene mozdulni ebbe az irányba, mert az kevés, hogy mi, a politika közelében lévők programokban gondolkodunk, és a programokon keresztül megpróbáljuk érvényesíteni azt, hogy a magyarországi cigányság kellő helyen és kellő súllyal szerepeljen a társadalomban. A média nélkül ezt nem tudjuk megtenni, ezért fontos lenne, hogy az ORTT erre kiváltképpen figyeljen oda. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes Ilona képviselő asszony!
ÉKES ILONA (Fidesz): Elnök úr is beszélt a káros tartalmakról, arról, hogy a gyerekekhez eljutó információk közül milyen sok a romboló hatású, ami nem segíti elő a fejlődésüket. Ez kifejezetten a kereskedelmi televíziókban fordul elő nagy mennyiségben, és jó néhány hétvégi gyerekműsor esetében is ez a helyzet. Miért nem sikerült eddig eredményt elérni ezen a téren? Tervez-e az ORTT valamilyen átfogó intézkedést annak érdekében, hogy a káros tartalmak csökkenjenek? Nagyon sok elemzés megállapította, hogy az ilyen műsorok milyen károsak a gyerekekre nézve, mégsem születtek szankciók és nem indultak eljárások. Miért nem?
A hírműsorokban a férfiak aránya 81 százalék. Nem lehetne itt valamilyen egyensúlyt teremteni?
Arról is beszélt elnök úr, hogy a Cool Televízió milyen káros műsorokat sugároz. Ezek megszüntetésére nincs módja az Országos Rádió és Televízió Testületnek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Bíró Ildikó képviselő asszony!
BÍRÓ ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Ha a Hír TV és az Echo TV közéleti műsorainak a kiegyensúlyozottságát rendszeresen vizsgálja az ORTT, akkor miért nem teszi meg ugyanezt az ATV, az M1 és a Klubrádió esetében, holott azok műsoraival kapcsolatban már többször is felmerültek törvénysértések. Helyénvalónak tartja-e, hogy a közszolgálati műsorok némelyikében, például az M1-en a déli híradóban 71 százalékos a kormányzat megjelenésének és szóbeli szereplésének az aránya? Kiegyensúlyozottnak tart-e egy olyan médiarendszert, ahol a közvélemény-kutatások szerint választani szándékozók között közel 60 százalékos népszerűségnek örvendő ellenzéki párt 24 százalékos szereplési lehetőséget kap? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián képviselő úr!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Az elmúlt időszakban felerősödött a cigánysággal szembeni előítéletesség. Ennek oka egyrészt a nyomor elmélyülése, másrészt az, hogy bizonyos politikai célokra is felhasználták a cigányságot. Tervez-e elnök úr a jövőben valamit ennek enyhítésére, illetve kezelésére. Mire gondolok? Az előítéletesség a jövőben még inkább erősödni fog és elsősorban vidéken, a kistelepüléseken lesz letapintható, ahol már-már teljes békétlenségben élnek egymás mellett a cigányok és a nem cigányok. Tervezik-e előítélet-romboló kampányfilmek készítését és levetítését, amelyekben a pozitívumokat mutatják be? Például azt, hogy hogyan lehet békésen egymás mellett élni. Vagy hogy az általános iskolákban milyen jól megvannak egymás mellett a cigány és a nem cigány gyerekek. Esetleg vegyes házasságokat, amelyekről bizonyos kutatások bebizonyították, hogy Magyarországon azok a legsikeresebbek. Sajnos kevés van belőlük. Ha a sors összehozza a cigányokat és a nem cigányokat, s a falat mind a két oldalról elkezdjük bontani, akkor annak lesz eredménye. Gondoltak-e arra, hogy ha ezt egy média felvállalja, az - mondjuk - 50 százalékos támogatást kap hozzá, hogy motiválva legyen? Hogy e tekintetben önöknek tenni kellene valamit, abban biztos vagyok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi László alelnök úr!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Azt tapasztaljuk, hogy a testület kivételez a Napkeltével. Az ORTT 2008-ban öt esetben sem rendelt el vizsgálatot törvénysértést valószínűsítő panasz nyomán a Napkelte című műsorral szemben, annak ellenére, hogy a vizsgálat elrendelését a döntést előkészítő iroda is javasolta. Miért kivételez a testület a Napkeltével?
Mit tesz az ORTT akkor, ha egy rádió nyilvánvalóan irreális ajánlattal szerez meg frekvenciát, majd nem fizet. Kaposváron van példa erre, valamint a Gold Rádiók esetében.
Régi vita a bizottságunkban az ORTT beszámolói kapcsán a kiegyensúlyozottság, illetve kiegyensúlyozatlanság kérdése. Évek óta mindig előjön ez a kérdés, most is előhozom. Az ORTT egy francia metódust alkalmaz. Abban reménykedtünk, hogy elnök úr majd változtat ezen a gyakorlaton, de továbbra is a francia hatóság modelljét alkalmazza az ORTT. Ennek az a lényege, hogy egyharmad kormány, egyharmad kormánypárt és egyharmad ellenzék. A magyar törvény azonban nem erről beszél, hanem kiegyensúlyozottságról, ami a mi megítélésünk szerint teljesen mást jelent. Ki hatalmazta fel az ORTT-t a francia hatóság modelljének alkalmazására? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Flórián képviselő úr!
FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz): Tegnap Bánó András szerkesztő úr behívta az ATV-be Suchman Tamás képviselő urat, és kérdőre vonta, hogy merte megtámadni Gyurcsány Ferencet, aki ma az egyetlen olyan ember, akitől Orbán Viktor fél. Hogy engedhetők meg az ilyen egyértelműen egyoldalú politikai hangok?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Gyula képviselő úr!
TÓTH GYULA (MSZP): A szabad véleménynyilvánítás a demokrácia fokmérője. Ha valaki bármilyen tényről, eseményről nyilatkozik az újságírónak, aki aztán írott formában megjelenti az elhangzottakat, akkor a nyilatkozónak természetesen van módja azt kérni, hogy csak azután jelenhetnek meg az általa elmondottak, miután a szerkesztett anyagot ő látta és jóváhagyta. Más a helyzet a televízió esetében. Vizsgálhatja-e az ORTT az olyan eseteket, amikor valaki jó szándékúan és abszolút nem félrevezető módon nyilatkozik valamiben, viszont a véleményét vágva, a valóságtól teljesen eltérő formában jelenítik meg? Egy kazetta - akár hang-, akár videokazetta - mikor bizonyító erejű? Akkor, ha bizonyos részek állnak rendelkezésre, vagy csak akkor, ha a teljes kazetta? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kér még szót? (Nincs jelentkező.) Ebben az esetben megadom a szót elnök úrnak a reagálásokra.
Dr. Majtényi László elnök (Országos Rádió és Televízió Testület) válaszai
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Mélyen egyetértek Teleki László képviselő úrral, aki a magyarországi romákkal kapcsolatban az integráció kifejezést használta és nem az asszimilációt. Én ezt fontos megkülönböztetésnek tartom.
Annak, hogy a testület milyen szankciót alkalmaz, megvannak a szabályai. A második jogsértés már kínosabb a műsorszolgáltató számára, mint az első, a harmadik meg még inkább. Az első megállapított jogsértést nem követheti olyan szankció, mint a másodikat vagy a harmadikat. De beszéljünk világosan: az a 100 ezer forintos szankció, amit az ORTT a konkrét ügyben kiszabott, önmagában semmilyen visszatartó erőt nem jelent. Ezen a csatornán egyébként rendszeresen elhangzik, hogy "ezt már nem merem mondani, mert az ORTT meg fog büntetni", vagy az, hogy "akkor is kimondom, ha az ORTT megbüntet", ez pedig azt jelzi, hogy van nyoma az ORTT büntetésének. S másodszor már súlyosabb a szankció, harmadszor meg még súlyosabb pénzben is, meg a műsorszolgáltatás jogosultsága szempontjából is. Szilárd meggyőződésem, hogy a szankciónál sokszor fontosabb a világos és egyértelmű álláspont, annak leszögezése, hogy "ezt nem szabad". Persze az is logikus és helyes, amit ön mond, de be kell tartani a fokozatosság elvét. Én nem leszek ellene az ilyen ügyekben komolyabb szankciók kiszabásának sem, azonban a törvénynek megfelelően és a joggyakorlatot követve kell eljárni.
A médiahatóság nem tudja megszüntetni a gyűlöletbeszédet. Hadd mondjak el egy megvilágosító anekdotát. Az egyik kollégám egy konferencián a mi műsorfigyelő és elemző szolgálatunk felkészültségéről és munkájáról beszélt. Mellette ült a világ legnépesebb országának a képviselője, aki azt mondta, hogy van egy nagyon egyszerű megoldás, bent ül a stúdióban a hatóság embere, és ha olyan a tartalom, akkor lekacsolja a főkapcsolót. Mi viszont szabad országban élünk, ami együtt jár azzal, hogy el kell viselnünk azt is, ami a személyes erkölcsi érzékünk számára elviselhetetlen.
Egyetértek Teleki úrral abban is, hogy a műsorpolitikát formálni lehet. Farkas Flórián is hasonló dolgot vetett fel. Sajnos most van az ORTT-nek a legkevesebb pénze. Farkas képviselő úr megjegyzése azért volt fontos és adekvát, mert nem azt követelte a testülettől, hogy tegye lehetetlenné a rettenetes tartalmakat - ezt nem is tudná megtenni -, hanem azt kérte, hogy jobban mutassuk meg a pozitív példákat. Erre van befolyása az ORTT-nek is, például azzal, hogy pályáztat és olyan műsort támogat, amelyik bemutatja a magyar-roma együttélés pozitív eseteit, a jól működő vegyes házasságokat és azokat a gyönyörű gyerekeket, akiknek az egyik szülője roma, a másik pedig gádzsó. Ha az ORTT-nek erre lesz anyagi lehetősége, akkor én ezt támogatni fogom.
Van esély arra, hogy elővegyük a kereskedelmi televíziókkal kötött szerződéseket, s ha az ORTT tud adni olyat, amit nagyon szeretnének a kereskedelmi televíziók - ilyen például tematikus csatornák indítása -, akkor újabb tartalmi követelményeket lehet követelni, beleértve azt is, hogy ne úgy versenyezzenek egymással a televíziók, hogy melyik tud inkább lemenni kutyába.
Amikor Hankiss Elemért megválasztották a Televízió elnökének, egyik első nyilatkozatában arról beszélt, hogy oldani kell az előítéleteket, és jó lenne, ha szép és okos cigány lányokat látnánk bemondóként a képernyőn. Ezt azóta is hiába várjuk. Az ORTT-nek erre sajnos nincs befolyása.
Igaza van Ékes Ilona képviselő asszonynak abban, hogy az Országos Televízió és Rádió Testület nem akadályozza meg az ártalmas tartalmakat. De mi lenne, ha azt se tenné meg, amit megtesz? Az ORTT nagyon sok minden ellen fellép, sokat tesz a kiskorúak védelmében. Nagyon sok ilyen ügyünk van, de mi csak utólag tudunk tenni bármit is. Azt nem tudjuk megakadályozni, hogy szombat délelőtt fapálcikákkal egy nő, tíz férfi produkciót adjanak elő, aminek láttán tényleg forog az ember gyomra. De ez nemcsak felháborító, hanem törvénysértő is. Verseny van a televíziók között, melynek során felül kell múlni a másikat, s nem egyszer úgy próbálnak versenyezni, hogy ki tud törvénysértőbb tartalmat adni.
Amit képviselő asszony szóvá tett, arról nemrég megjelent egy sajtóközlemény is. Az ORTT hosszasan vizsgálódott a gyereksávok dolgában, s két hete elrendeltük a hétvégi gyereksávok teljes vizsgálatát. A vizsgálat érinti az összes közszolgálati televíziót és azokat a kereskedelmi televíziókat, amelyek gyereksáva a leginkább nézett. Ez egy tematikus vizsgálat, várjuk az eredményét.
Azt nem tudtam, hogy a férfi műsorvezetők aránya 81 százalék. Ez elfogadhatatlan. Még nem voltam az ORTT-ben, amikor a közszolgálati televízióban elhangzott, hogy azért veszik le a képernyőről a női műsorvezetőket, mert a férfiak hitelesebbek. Ez felháborító! Az ORTT-nek erre nincs közvetlen befolyása, másoknak viszont van. Rendszeresen találkozom a Televízió képviselőivel, ígérem, hogy ezt szóvá fogom tenni.
Nincs olyan hét, hogy ne foglalkoznánk a Cool TV-vel. Lehet azt mondani, hogy tehetetlenkedünk, de tudni kell - a román kollégák, akikkel jó viszonyt építettünk ki, nagyon is tudják -, hogy ez kimondottan a magyar hatóság érdeke. Magyarországról ma nem sugároznak Romániába ilyen tartalmakat. Erdélybe természetesen sugároz a Duna Televízió - amelynél szolidabb tévé nincs a nemzetközi piacon -, de román közönségnek román nyelvű adást Magyarországról nem sugároznak. Ez a megállapodás kimondottan a magyar nézők jogainak az érvényesítéséről szól. A Magyar Televízió kezdeményezésére volt egy magyar-román-cseh, valamint Szlovákiában egy szlovák-cseh-magyar találkozó, amelyeknek az volt a célja, hogy legyen a közép-európai szerződéseknek egy rendszere, amelyek azt szolgálják, hogy az adózás alóli, valamint a médiahatósági felelősség alóli kibújási célból a környező országokba távozó műsorszolgáltatókat meg tudjuk fogni. Úgy néz ki, hogy májusban létrejön ez a megállapodás. Remélem, hogy jövőre majd több pozitívumról tudok beszámolni - már ha leszünk egyáltalán, akár a parlament, akár én -, de azt senki ne várja, hogy majd a jó ízlés uralja a képernyőt. Elég régóta foglalkozom ezzel, és az a gyanúm, hogy ez nem elérhető cél.
Bíró Ildikó képviselő asszony a kiegyensúlyozottságot tette szóvá. Ez nagyon érdekes probléma. Rögtön a médiahatósághoz való belépésem után foglalkoznom kellett ezzel a kérdéssel, de nehéz jó döntéseket hozni, ugyanis a médiatörvény alapján a belső és a külső pluralizmus követelményként egyaránt megfogalmazható, de a szakértők ma szerte a világon, így Magyarországon is a külső pluralizmus követelményét szeretik hangsúlyozni, vagyis azt, hogy a médiapiac egészében biztosítsa a vélemények sokszínűségét. A magyar törvény kifejezetten értelmezhető úgy, hogy ezt az egyes szolgáltatók esetében is meg lehet követelni. Én úgy látom, hogy a belső pluralizmus se a bal-, se a jobboldali médiában nem érvényesül, és erős kétségeim vannak a tekintetben, hogy ezt a médiahatóság megvalósíthatná-e. Ma már olyan a műsorstruktúra és olyan közönség van ezek mögött - értem ez alatt az ATV-t, a Hír TV-t, az Echo TV-t, a Klubrádiót, a Lánchíd Rádiót, de másokat is -, és nyilvánvalóan politikai szimpátiák mozgatják a műsorokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne az alkotmányos követelményeket számon kérni, de a belső pluralizmusnak a mostani rendszer egészében ellentmond, annak ellenére, hogy a törvény alapján ez megkövetelhető lenne, és ebben a tekintetben az alkotmánybírósági döntések is elég ambivalensek. Lehet, hogy ez a válaszom nem kielégítő, de most ez az őszinte válasz, amit adni tudok.
Bíró Ildikó képviselő asszony és Szászfalvi elnök úr felvetette... (Szászfalvi László: Alelnök vagyok.) Bocsánat. A katonaságnál is összekevertem a törzsőrmestert és az ezredest, és a törzsőrmesternek mondtam azt, hogy ezredes elvtárs. Noha a törzsőrmester helyreigazított, de igazából nem volt megbántva. Elnézést kérek! A törvény előírja a kiegyensúlyozottságot, s ezzel kapcsolatban gyakran emlegetik a francia modellt: egyharmad kormány, egyharmad kormánypárt és egyharmad ellenzék. Azt mondta Bíró Ildikó, hogy 24 százalékos ellenzéki jelenlétet tapasztalt, és ez még a francia modellnek is ellentmond. A testület ezt folyamatosan vizsgálja. A belső pluralizmust a közszolgálati műsorszolgáltatóknál feltétlenül indokolt megkövetelni. Az Országos Rádió és Televízió Testület hivatalból is vizsgálódik, és panasz alapján is. Az ORTT működésében tizenhárom év alatt kialakult egy joggyakorlat - amit jelentős mértékben alátámaszt a médiatörvény is -, nevezetesen hogy a közszolgálatiság, a kiegyensúlyozottság problémáját alapvetően a kereskedelmi médiumokon kéri számon, míg a közszolgálati médiumoknál ezt a feladatot a nagykuratóriumokra bízza. Ebben a kérdésben én hajlanék egy olyan értelmezésre, amely a médiahatóság hatáskörét kiterjesztően értelmezné. Hozzáteszem, a Magyar Távirati Iroda kiegyensúlyozottságának az éves ellenőrzése is az Országos Rádió és Televízió Testület feladata, s ezt a munkát is lehetne kicsit határozottabbá és pengésebbé tenni.
Farkas Flórián képviselő úr megjegyzéseivel részben már foglalkoztam. Én nem láttam tegnap az ATV-n azt, amit a képviselő úr, de nem vonom kétségbe, hogy amit mondott, az úgy hangzott el. A testületnél lehet jelezni a problémát, s ha kéri, ezt a szóbeli megjegyzést mint indítványt továbbítom az irodának előkészítésre. Kérdés, hogy megállapítható-e a jogsértés, de erre majd visszatérünk a vizsgálat után.
Szászfalvi alelnök úr azt mondta, hogy 2008-ban a Napkeltével szemben ötször nem rendelt el vizsgálatot az ORTT. Én most nem tudom felidézni az öt esetet. Nekem egy szavazatom van az ilyen ügyekben, és én csak azért felelek. Ha az iroda vizsgálatra alkalmasnak tart egy panaszt, akkor én a legritkább esetben szavazok ellene, mert az én értelmezésemben a vizsgálat elrendelése azt jelenti, hogy nem nyilvánvalóan alaptalan a panasz. Határozottan emlékszem olyan esetekre, amikor biztos voltam abban, hogy szankcionálni kell és a vizsgálatot helyes elrendelni, mégis kisebbségben maradtam.
Nagyon fontos az irreális áron szerzett hullámsáv kérdése. Alelnök úr nyilván az Advertum ügyeire célzott. Én soha nem menekülök, most mégis kénytelen vagyok azt mondani, hogy ezek a döntések akkor születtek, amikor még nem voltam a testület tagja. Miután odakerültem, a pályáztatás során mindig azon vagyok - s ezekben a kérdésekben a testület többsége egyetért velem -, hogy a szédelgő túlígérés nem elfogadható. Ez megjelenhet úgy is, hogy a testület a pályáztatáskor maximális díjat határoz meg. De ha nem is határoz meg maximális díjat, vannak szakértőink, akik a frekvencia értékét egy -tól -ig határban értékelni tudják, és ha feltűnően magas a felajánlott díj ahhoz képest, amit közgazdaságilag indokolt érvekkel el lehetne érni, akkor nem helyeslem a frekvencia odaadását. Remélem, hogy a jövőben sem történik majd ilyen. Egy piacon egyébként nagyon nehéz meghatározni, bár nem lehetetlen, hogy mi az a díj, ami már irreális.
Azt hiszem, minden kérdésre válaszoltam. Köszönöm a figyelmüket és további jó munkát kívánok.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most két szavazásra kerül sor. Először az ORTT tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságáról döntünk, másodszor pedig a Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványának az elfogadásáról.
Ki tartja a beszámolót általános vitára alkalmasnak? (10) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (7) Ki tartózkodott? (2) A bizottság a beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja.
Ki támogatja a Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványát? (10) Ki nem támogatja? (7) Ki tartózkodott? (2) A bizottság támogatja a Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványának általános vitára való alkalmasságát.
A bizottság véleményét a plenáris ülésen Teleki László, a kisebbségi véleményt pedig Ékes Ilona ismerteti.
Köszönjük szépen elnök úr tájékoztatását.
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
2. napirendi pontunk a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A T/9024/6. számú ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm dr. Nagy Gabriella osztályvezető asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről. Gondolom, csak tárcaálláspontot tud nekünk mondani.
DR. NAGY GABRIELLA osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Előzetes kormányálláspontot tudok mondani. A kormány mind a három ajánlási pontot támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja dr. Varga László 1. ajánlási pontban lévő módosító javaslatát? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Ki támogatja dr. Varga László 2. ajánlási pontban lévő módosító javaslatát? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Ki támogatja dr. Varga László 3. ajánlási pontban lévő módosító javaslatát? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Köszönjük szépen osztályvezető asszony segítségét.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Egy hónappal ezelőtt levelet írt nekünk a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, amelyben arra kéri a bizottságot, szólítsa fel a Külügyminisztériumot, illetve a kormányfőt, hogy bojkottáljon egy rasszizmus elleni világkonferenciát, mert az a cionizmust mint rasszizmust próbálja megbélyegezni. Mi erről a bizottság véleménye? Alelnök asszony!
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): A rendezvény április 20-án lesz. A levélben - amely február 27-én érkezett - több európai ország szándéknyilatkozatát idézik. Azt javaslom, tájékozódjunk a Külügyminisztériumnál, hogy mi a helyzet, és utána térjünk erre vissza. Ők már Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt is megkeresték, de mi nem ismerjük a Külügyminisztérium véleményét. Annak ellenére, hogy emberi jogi és kisebbségi kérdésekről is szól, ezt mégis inkább a külügyi bizottság asztalán látnám szívesen.
ELNÖK: Mind a két javaslattal egyetértek, annak ellenére, hogy kicsit ellentmondanak egymásnak. Ha tájékozódunk a Külügyminisztériumnál, akkor vállaljuk a döntést, vagy eleve mondjuk azt, hogy a külügyi bizottság foglalkozzon vele.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Kérjünk felhatalmazást a bizottságtól, hogy tájékozódás után tegyünk javaslatot arra, hogy mit tegyünk, s addig ki-ki egyeztet a frakcióbeli társaival.
ELNÖK: Rendben van, de erről tájékoztassuk a MAZSIHISZ elnökét is.
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Azért javaslom ezt, mert részletesebb információk nélkül nem alakíthatunk ki álláspontot. Egyébként ők se azt kérték, hogy alakítsunk ki álláspontot, hanem azt, hogy tűzzük napirendre. Tájékozódjunk a kérdésben és utána döntsük el, hogy emiatt kell-e rendkívüli bizottsági ülést tartanunk.
ELNÖK: Ki ért egyet azzal, hogy a Külügyminisztériummal történő előzetes tájékozódás után tűzzük napirendre ezt a kérdést? (18) Ki nem ért vele egyet? (0) Ki tartózkodott? (1) A bizottság egyetért alelnök asszony javaslatával.
Van-e még valakinek kérdése, megjegyzése, bármilyen bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, mindenkinek megköszönöm a munkát és az ülést bezárom. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra)
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc