EMBCB-11/2009.
(EMBCB-134/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. április 20-án, hétfőn, 12 órakor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8847. szám) (Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján) *
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9318. szám) (Általános vita) *
Gulyásné dr. Kovács Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Ismételt kérdések és válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9318. szám)
(Általános vita)
2. A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8847. szám)
(Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Egyebek
Elnököl: Balog Zoltán elnök (Fidesz)
Szászfalvi László alelnök (KDNP)
Donáth László (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Nyakó István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Donáth László (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP) megérkezéséig
Godó Lajos (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) Nyakó Istvánnak (MSZP) távozása után
Dr. Wiener György (MSZP) Tóth Gyulának (MSZP) távozása után
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP) távozásáig
Bíró Ildikó (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP) megérkezéséig
Pettkó András (független) Balog Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Gulyásné dr. Kovács Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Molnár Adrienn parlamenti titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, parlamenti titkárság)
Dr. Fórika László főosztályvezető-helyettes (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Tabajdi Anita szakértő (MSZP-frakció)
Kósa Zsanett politológus hallgató (ELTE Társadalomtudományi Kar), gyakornok
László Imre jogi asszisztens
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 3 perc)
BALOG ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntök mindenkit az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Bejelentem, hogy Fogarasiné Deák Valériát Teleki László, Donáth Lászlót Nyakó István, Godó Lajost Lénárt László, Gusztos Pétert Szabóné Müller Timea, Bíró Ildikót Fazekas Sándor, Farkas Flóriánt Varga József, Semjén Zsoltot Szászfalvi László, Pettkó Andrást pedig Balog Zoltán helyettesíti.
Az Igazságügyi Minisztérium képviselője azt kérte, hogy a 2. napirendi pontot vegyük előre. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Ki fogadja el a fenti változtatással a napirendet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
1. napirendi pontunk a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Zárószavazás előtti módosító javaslatok megvitatása a feladatunk. Az április 14-i keltezésű ajánlásból dolgozunk. Tisztelettel köszöntöm dr. Boros Zsuzsa Barbara vezető tanácsos asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről.
Az ajánlás 1. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 2. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 2. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 3. § (1) bekezdése e) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 5. § (1) bekezdése bevezető szövegének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 8. § (1) bekezdésében az At. 26/B. § (e) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (8) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 5. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 8. § (1) bekezdésében az At. 26/E. § (5) és (9)-(10) bekezdéseinek módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 6. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 9. § (1) bekezdésében a Kjnp. 36/B. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 7. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 9. § (2) bekezdésében a Kjnp. 36/F. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 8. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 15. § (1) bekezdésében az Nmtvr. 41/A. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (9) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 9. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 16. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 10. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 17. § (1) bekezdése felvezető szövegének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 11. pontjában az alkotmányügyi bizottság az egységes javaslat 17. § (2) bekezdése e) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA vezető tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (10) Ki nem támogatja? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Nagyon szépen köszönjük vezető tanácsos asszony segítségét.
2. napirendi pontunk a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm Gulyásné dr. Kovács Erzsébet főosztályvezető-helyettes asszonyt és Kőnig Éva főosztályvezető asszonyt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről. Önöké a szó.
GULYÁSNÉ DR. KOVÁCS ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez nem egy átfogó módosítása a gyermekvédelmi törvénynek. A gyermeki jogok érvényesülése, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében szeretnénk néhány módosítást végrehajtani a törvényben. Például olyat, amely jobban hangsúlyozza a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak a felelősségét. Ha a gyermek esetében sikertelen a védelembevétel, akkor megfelelő időben jelzést kell tenni a gyámhatóságnak a gyermek családból való kiemelése érdekében.
Csökkenteni kívánjuk a nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek számát, mert az utóbbi években megnőtt az egy-egy nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek száma. A hagyományos nevelőszülőknél ötről négyre szeretnénk csökkenteni az elhelyezhető gyermekek számát, a hivatásosoknál pedig nyolcról hétre, hogy a terheiket csökkentsük.
A gyermek- és ifjúságvédelem területén bevezetni javasoljuk az igazgatási bírságot úgy, ahogy az a szociális ellátás területén már működik. Ennek a célja, hogy gyermeki jogsértés - pláne súlyosabb vagy ismétlődő jogsértés - esetén szankció is álljon rendelkezésre a működési engedélyt kiadó, illetve a szociális és gyámhivatalok részére.
Én ezekre a pontokra kívántam felhívni a figyelmet, a többi változtatást pedig a kolléganőm ismerteti.
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
KŐNIG ÉVA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a törvénycsomag több törvényt módosít, így például az egészségbiztosításról szóló törvényt. Itt a biztosítási elv erősítéséről van szó. Eddig 180 napos előzetes biztosítási idővel lehetett jogot szerezni a terhességi gyermekágyi segélyre, ami fél év, valamint a gyermekgondozási díjra, amely a gyermek kétéves koráig jár. Tehát féléves biztosítás kétéves jogosultságra adott alkalmat. A benyújtott törvényjavaslat az előzetes biztosítási időt 180 nap helyett 365 napban határozza meg. Természetesen továbbra is megmarad az a lehetőség, hogy ha valaki ezen időszak alatt újabb gyermeket szül, e biztosítási idő alapján jogosult az ellátásokra. Mivel az a cél, hogy minél több gyermek szülessen, a törvény arra is lehetőséget nyújt, hogy ha valaki a gyermekgondozási díj lejártát követő két éven belül szül, akkor az előzetesen megszerzett biztosítási idő alapján jogosult ezeknek az ellátásoknak az igénybevételére.
Egy másik változás a családi pótlékot érinti. Bizonyos esetekben felmerül, hogy a családi pótlékot nem a gyermek céljainak megfelelően használják fel, ezért a törvény a védelembe vett gyermekek egy szűk köre esetében lehetőséget biztosítana arra, hogy azt természetben lehessen nyújtani, legfeljebb a családi pótlék 50 százalékáig. Erről a jegyző dönt, a Kincstár pedig egy támogatási folyószámlára utalja azt az összeget, amit az eseti gondnok kezelésével a család egy pénzfelhasználási terv alapján használ fel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ki kér szót? Tóth Gyula képviselő úr!
TÓTH GYULA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A javaslat 2. §-a fogalom-meghatározásokat tartalmaz. Az m) pont vonatkozásában számomra nem egészen egyértelmű, hogy mi a különbség a "gátolja" és az "akadályozza" kifejezések között. A kettő nyilván nem ugyanazt takarja. Egyáltalán lehet-e ezt pontosítani? Próbáltam megfejteni és arra jutottam, hogy az egyik aktív, a másik meg passzív tevékenységet jelenthet, s akkor nagyon sok mindent fel lehetne sorolni. Nekem ez azért jelent gondot, mert a szakmai felmérések szerint mintegy 200 ezer veszélyeztetett gyermek van Magyarországon, de hogy kategorizáljuk őket akkor, amikor a "gátolt" és az "akadályozott" sem egészen pontos meghatározás. A veszélyeztetett kategóriába tartoznak a beteg, valamint a kezelésre és ápolásra szoruló gyerekek, több mint felüket azonban csak anyagi okból lehet veszélyeztetettnek tekinteni. Ha pedig így van, akkor ez más szóval is meghatározható, például úgy, hogy a szegénység körébe tartozó gyermekekről van szó.
Mindent egybevetve és meglehetősen bőven számolva legfeljebb a családok 5 százalékánál, elsősorban is a sokgyerekeseknél lehetne alkalmazni az új jogszabályt, nekik viszont az ellenőrzés, pláne a büntetés előtt egészen másra lenne szükségük. Szükségük lenne családi megélhetési minimumra, nagyon sok egészségügyi, pedagógiai szolgáltatásra, a családdal való rendszeres és szakértő szociális munkára, esetleg egész napos iskolára, nyári táborra, a végzetesen nehéz esetekben pedig alternatív megoldásokra is.
Más megközelítésben kérdezem: elegendő lesz-e a gyermekvédelemi törvény módosítása arra, hogy a családdal pénzfelhasználási tervet készíttessen és prioritást biztosítson azoknak a kiadásoknak, amelyek a lakhatást, a gyermek nevelését és iskoláztatását biztosítják? Ezt a hatóság fizeti ki a családi pótlékból, de szerintem mélyen autonómiakorlátozóan teszi és beavatkozik a család életébe. Meg aztán mennyi is maradna a család szabad rendelkezésére? A hozzáértők számításai szerint kevesebb maradna, mint a semmi, mert egy kétgyermekes család családi pótléka 26 600 forint, és ebből kellene befizetni a rezsit, ami 2007-ben a népesség legszegényebb tizedénél havi 29 ezer forint volt. Ha a 26 600 forintból 29 ezer forintot ki kell adni, akkor mennyi fordítható a gyerekre?
Aztán tessék mondani, hogy tényleg olyan sok rosszul funkcionáló család van? A rendelkezésre álló adatok szerint a gyermekek kevesebb mint 1 százaléka nevelkedik a saját családja helyett intézményben vagy nevelőszülőknél, s ugyanennyi gyereket vesz védelembe a gyámhatóság azért, mert különösen veszélyesnek látja a helyzetüket.
A javaslat 5. § (1) bekezdése lehetővé teszi a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének elrendelését akkor is, ha az adók módjára történő végrehajtás nem vezetett eredményre. Én ezt nagyon jónak tartom, korábban ugyanis az ismételt elrendelésre csak akkor volt lehetőség, ha a kötelezett elleni végrehajtás sikeres volt, ez azonban - valljuk be - nagyon ritkán történt így, emiatt a tartásdíjra jogosult szülő olyan okból esett el a tartásdíjtól, ami teljesen független volt tőle.
A javaslat több helyen, először a 6. §-ban a naptári napokban számolt határidő helyett bevezeti a munkanapokban számolt határidőt, mégpedig szeptember 1-jétől. Indokolt lenne ezt összhangba hozni a Ket.-tel, amely a munkanapokban számított határidőt csak október 1-jétől vezeti be.
S végül egy pontatlanság. A 49. § (1) bekezdése szerint ez a törvény a (2)-(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel 2009. szeptember 1-jén lép hatályba. Azonban a fenti paragrafusban nincs hét bekezdés, csupán hat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Donáth László képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Nem világos számomra, hogy mit jelent pontosan a javaslat 36. §-ában - ahol többek között az egyházi jogi személy mint fenntartó előkerül - megfogalmazott szándék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tegnap került bejelentésre, hogy milyen megszorítások következnek még a kormányprogramban. Ez a javaslat ezeket nem tartalmazza, nyilván azért, mert még e bejelentés előtt készült. Magyarul: nem arról a javaslatról tárgyalunk, amit el akarnak fogadtatni. Ha ezt elfogadjuk, akkor módosító javaslatokkal fognak változtatni rajta vagy egyenesen visszavonják? Van értelme most erről tárgyalni? Nem lenne egyszerűbb megvárni, amíg lebontják erre a területre is a tegnap bejelentett megszorításokat és utána elfogadni valami olyasmit, ami tartós is lesz? Ha most elfogadunk valamit, azt rögtön módosítani is fogják.
Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, válaszadásra megadom a szót a minisztérium képviselőinek. Parancsoljanak!
GULYÁSNÉ DR. KOVÁCS ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A "veszélyeztetettség" fogalomban csak annyi az újdonság, hogy bekerült az is, amikor a gyermek maga tanúsít olyan magatartást, ami az ő veszélyeztetettségét eredményezi, a fogalom egyébként változatlan. Az kétségtelen, hogy a veszélyeztetettség fogalmának az alkalmazása vet fel problémákat, éppen ezért a minisztérium háttérintézményében, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben egy munkacsoport dolgozik azon, hogy a veszélyeztetettség fogalma az országban mindenütt egységes, a veszélyeztetett gyerekek számára vonatkozó adat pedig valóban megbízható legyen. A gyerekek nemcsak anyagi okokból válhatnak veszélyeztetetté, hanem környezeti, egészségügyi, valamint magatartási okokból is. Annak persze mindig megvan a maga oka, hogy egy gyerek mi miatt tanúsít egy idő után olyan magatartást, ami saját magára és a környezetére nézve is veszélyeztető lehet.
Azért a gyermekjóléti szolgálat bevonásával történik a pénzfelhasználási terv elkészítése, mert ott vannak olyan, a családgondozásra, a szociális munkára felkészült szakemberek, akik segítséget tudnak nyújtani a családnak abban, hogy a pénzt a lehető legjobban, s valóban a gyerek érdekeinek megfelelően használják fel.
A pontosításokat köszönjük, a pontatlanságokat korrigálni fogjuk.
KŐNIG ÉVA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Valóban sajátos helyzetben vagyunk, hiszen ezt a javaslatot az előző kormány nyújtotta be, de a törvényjavaslatban leírtak ettől még helytállók. A tegnap bejelentettek után számítani lehet arra, hogy az intézkedések köre bővülni fog, de hogy mikkel, arra nem tudok válaszolni, hiszen most folyik a szakmai és pénzügyi hatások felmérése. Azt nem gondolnám, hogy felesleges lenne ezt most tárgyalni, mert tudomásom szerint nem kerül visszavonásra. A törvényjavaslat megy tovább, legfeljebb bizonyos részekkel még kiegészül.
GULYÁSNÉ DR. KOVÁCS ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az egyházi normatívával kapcsolatos kérdésre még nem válaszoltam. Ezzel a módosítással megteremtődik az összhang a szociális és a közoktatási törvény hasonló tartalmú rendelkezésével, nevezetesen ha az önkormányzat átadja az intézményét egyházi fenntartónak, akkor az átadó önkormányzatnak az egyházi kiegészítő normatívának megfelelő összeget - amit az egyházi fenntartó a központi költségvetésből megkap - két éven keresztül be kell fizetnie a központi költségvetésbe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Donáth László képviselő úr!
DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Ez megegyezik az azóta általam elolvasott magyarázat szövegével. Mielőtt elragadtatnám magam, visszamondom azt, amit öntől hallottam, hogy jól értettem-e. Ha az egyházi fenntartó választatik ki a funkcióra - itt ugyan csak az önkormányzat van nevesítve, de ebbe a körbe elvileg beemelhető a magánfenntartó is -, akkor az önkormányzatnak azt az összeget, amely a Kincstár részéről adatott az adott feladatra, vissza kell adnia a Kincstár számára. De ha ez így van, akkor miért nem úgy rendelkezik a szöveg, hogy az az önkormányzat, amely egyházi fenntartó kezelésére bízza ezt a feladatot, két éven keresztül köteles az egyházi kiegészítő normatívát az állam helyett fizetni? Ez egy tisztább megfogalmazás lenne. Én távol tartom magam attól, hogy minősítsek, csupán azt szeretném megkérdezni, hogy ez volt-e a szándék, ha igen, akkor miért ezt a kicsit körmönfont és sokkal több adminisztrációt jelentő megoldást választották, illetve miért csak az önkormányzat nevesíttetik, a nem állami, nem önkormányzati fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatókra ezt miért nem terjesztik ki.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
GULYÁSNÉ DR. KOVÁCS ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Valóban azt mondtam, amit visszamondott. Nyilván azért nem úgy szól a szabályozás, hogy az önkormányzat fizesse közvetlenül az egyháznak a normatívát, mert az állami kötelezettség. Szerződés alapján az állam kötelessége az, hogy az egyházi intézmények számára a normatívát fizesse. Ha egy civil szervezet adja át egyházi fenntartónak az intézményét, akkor pedig azért nincs ez a kötelezettség, mert az önkormányzatoknak vannak bevételeik, és az önkormányzati törvény is azt mondja, hogy feladataikat részben a normatív támogatásból, részben pedig egyéb bevételeikből kell fizetniük. A civil szervezeteknek ilyen bevételeik nem feltétlenül vannak, legalábbis nem olyan jogszabály alapján meghatározott módon, mint az önkormányzatoknak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazni fogunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (9) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot nem tartja általános vitára alkalmasnak.
A bizottságnak előadót kell állítania. Megkérhetjük Tóth Gyula képviselő urat, hogy ismertesse a bizottság véleményét?
TÓTH GYULA (MSZP): Nekem ugyan már van holnapra feladatom, de ha más nem vállalkozik erre a feladatra, akkor én vállalom.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük a minisztérium képviselőinek a megjelenést és a segítséget.
Az egyebekben van-e valakinek kérdése, megjegyzése, bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Mindenkinek további jó munkát kívánok, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 35 perc)
|
|
Balog Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc