EMBCB-14/2009.
(EMBCB-137/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2009. április 28-án, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 528. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A határozatképesség megállapítása *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatályba lépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)
(Általános vita) *
Dr. Papp Imre államtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám) (Általános vita) *
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető (IRM) szóbeli kiegészítése *
Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában *
Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9399. szám)
(Általános vita) *
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (IRM) szóbeli kiegészítése *
Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában *
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítására tett javaslatok megvitatása
(Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának megkeresése) *
Dr. Kökény Mihály, az Egészségügyi bizottság elnökének szóbeli kiegészítése *
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (EÜM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Kökény Mihály, az Egészségügyi bizottság elnökének válaszai *
További kérdések, hozzászólások *
Elnököl: Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke
Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnöke
Godó Lajos (MSZP)
Lénárt László (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Teleki László (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP)
Bíró Ildikó (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Pettkó András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Balog Zoltán (Fidesz) Pettkó Andrásnak (független)
Donáth László (MSZP) Fogarasiné Deák Valériának (MSZP)
Nyakó István (MSZP) dr. Szabóné Müller Tímeának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) Teleki Lászlónak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Godó Lajosnak (MSZP)
Tóth Gyula (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP) - megérkezéséig
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Bíró Ildikónak (Fidesz)
Varga József (Fidesz) Ékes Ilonának (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP) Szászfalvi Lászlónak (KDNP)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kökény Mihály képviselő, az Egészségügyi bizottság elnöke
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Barabás Gergely osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kozma Zsuzsanna tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Németh Szabolcs tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kopiás Gábor civil kapcsolatokért felelős (Héliosz Alapítvány)
Soós Károly szakértő (MDF)
Kósa Zsanett joghallgató (gyakornok)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 06 perc)
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Ékes Ilona képviselő asszonyt is kérdezem: elkezdhetjük? (Ékes Ilona: Igen!) Elkezdhetjük, mert határozatképesnek látszunk.
Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm önöket. Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülését megnyitom. Természetesen Balog Zoltán elnök úr igazoltan van távol hivatalos elfoglaltsága okán, és úgy kaptuk a megbízást Szászfalvi alelnök úrral, hogy megoszthatjuk egymás között a két napot. Tegnap ő vezette a bizottsági ülést, ma pedig szíves engedelmükkel én fogom.
A határozatképesség megállapítása
Megnézzük, hogy határozatképesek vagyunk-e, és hogy néznek ki a helyettesítések, ezt gyorsan fussuk át. Balog Zoltán elnök urat ki helyettesíti? Bíró Ildikó? (Bíró Ildikó: Nem, engem a Józsi kért meg.) Akkor elnök úrnak egyelőre nincs helyettesítője. Szászfalvi alelnök úr itt van, Donáth Lászlót én helyettesítem, Godó Lajos itt van, Lénárt László itt van, Szabóné Müller Tímea itt van, Teleki László itt van, Tóth Gyula itt van. Wiener Györgyöt ki helyettesíti? (Jelzésre:) Teleki László. Gusztos Péter azt mondta, hogy jön, rá számítunk. Bíró Ildikó itt van, Ékes Ilona itt van. Farkas Flóriánt helyettesíti valaki? (Jelzésre:) Egyelőre nem. Fazekas Sándort? (Jelzésre:) Bíró Ildikó. Varga Józsefet Ékes Ilona, Semjén Zsoltot Szászfalvi alelnök úr helyettesíti, és Pettkó Andrást egyelőre senki.
Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel együtt határozatképes.
A meghívót megkapták képviselőtársaim, egy módosítással szeretném kérni, hogy fogadjuk el. (Az ülésterembe érkezik Pettkó András.) A tervezett 4. napirendi pontunk az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása lett volna. Az a két kapcsolódó módosító javaslat, amit benyújtottak képviselőtársaink, nem a bizottság feladatkörébe tartozik, ezért utólagos engedelmükkel ezt a napirendi pontot, pontosabban most azt javaslom, hogy vegyük le napirendről, és emiatt, hogy nem a bizottság feladatkörébe tartozik ez a két módosító javaslat, nem is hívtuk a minisztérium képviselőit a bizottság ülésére.
Kérdezem, hogy ezzel a módosítással elfogadják-e a mai bizottsági ülés napirendjét. Kérem, hogy szavazzunk! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy a bizottsági ülés napirendjét egyhangúan elfogadtuk.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatályba lépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)
(Általános vita)
Az 1. napirendi pontra térünk rá máris, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatályba lépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása. Üdvözlöm tisztelettel dr. Papp Imre államtitkár urat és munkatársait - jól mondom? - dr. Barabás Gergely osztályvezető urat és Számadó Tamás urat, akik az előterjesztő képviseletében vesznek részt az ülésen. Államtitkár urat kérem tisztelettel, hogy amennyiben szóbeli kiegészítése van, azt most mondja el. Köszönöm.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! December 15-én módosították önök a Ket.-et, ennek a leképezését hajtjuk végre az ágazati eljárási szabályokban. Áttekintettük az összes törvényt abból a szempontból, hogy a közigazgatási eljárási új szabályokkal mennyiben vannak összhangban, erről készítettünk egy kimutatást, és ezt vezettük végig a jogrendszeren. Úgy próbáltuk megcsinálni, hogy időrendi sorrendben követik egymást a törvények és a részben módosuló rendelkezések, illetve a deregulációs rendelkezések is az adott törvénynél szerepelnek, pont azért, hogy nyomon lehessen követni a változtatásokat. A Ket. módosítása eredményeként számos új jogintézmény került be az általános törvénybe, és ezeket végigvezetjük a jogrendszeren, akár a szakértőre, akár az elektronikus útra, akár a közreműködőre, akár a tanúsító szervezetre gondolunk, a sok-sok új jogintézmény méltán követel helyet az egyes ágazati szabályokban is.
Nyilván nem könnyű a dolga annak, aki most a közigazgatási eljárás különös részű szabályait szeretné megismerni, hiszen látható a törvényjavaslat terjedelméből, hogy ezek jelentősen változnak, és azzal az igénnyel és azzal a céllal készítettük elő a szöveget, hogy a jogrendszeri összhang, koherencia megteremtődjön.
Miután Pettkó képviselő urat különösen érdekli az informatikai ügy, annyit elmondanék, hogy abból a főszabályból, amit a Ket. a hatályba lépése óta állít, hogy az elektronikus út a főszabály, nagyon keveset engedtünk csak, tehát azt tudom mondani, hogy szinte paradigmatikus a változás abban a tekintetben, hogy melyek azok az ügyek, amelyekben most tételesen is meg lehet mondani, hogy az elektronikus útnak nincsen lehetősége még a jövőre nézve. A javaslat egyértelműen arról szól, hogy az elektronikus útnak a főszabály szerint a különös részi eljárásokban is érvényesülést kell kapnia. Köszönöm szépen. Bármilyen kérdésükre igyekszünk válaszolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy kinek van kérdése, észrevétele; azt hiszem, mehet egyben. (Nincs jelentkező.) Úgy tűnik, hogy nincs. Ha nincs, akkor mindennel elégedettek vagyunk, gondolom én. (Szászfalvi László: Majdnem.) Szavazhatunk is a törvényjavaslatról.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki az általános vitára való alkalmasságát támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen, mert Gusztos Pétert nem helyettesítjük. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hét.
10 igen szavazattal és 7 tartózkodással a bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja. (Pettkó András: Én megszavaztam a törvényt, a másik pedig, akit helyettesítek, nem.)
Írásban beterjeszthetjük a javaslatunkat, tehát előadót nem kell állítani. Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám)
(Általános vita)
Számadó Tamás urat viszont kérjük tisztelettel, hogy a 2. napirendi pont előterjesztőjeként maradjon, ami a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat, ugyancsak az általános vita szempontjából.
Parancsoljon!
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. SZÁMADÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ez a másodikként tárgyalt törvényjavaslat szorosan összefügg a Ket.-novellával összefüggő ágazati törvényeket módosító javaslattal. E kettő, illetve az irányelv szempontjából idevenném magát a tavalyi Ket.-novellát is, valósítja meg - természetesen az alacsonyabb szintű jogszabályok későbbi felülvizsgálatával együtt - a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv átültetését. Ez az irányelv reformértékű szabályokat tesz kötelezővé a tagállamok számára, 2006-ban került elfogadásra és 2009. december 28-áig kell átültetni a nemzeti jogrendszerekbe.
Kettős célt, illetve lényegében egy célt, de több eszközzel szolgál az irányelv. Alapvető célja a szolgáltatási tevékenységek tekintetében a belső piac kiteljesítése és a közösségen - ez alatt tágan értve az európai gazdasági térségen - belüli korlátok lebontása. Ezt azonban olyan módon teszi meg, hogy egyrészt a tagállamokban - függetlenül attól, hogy most a tagállamokban letelepedettként végeznek egy szolgáltatási tevékenységet vagy más tagállamokba határon átnyúló módon - alapvetően és generálisan előírja, hogy az engedélyezési rendszereket felül kell vizsgálni. Tehát a belső piacnak nemcsak a határok nélküliségét igyekszik megvalósítani, hanem egyáltalán a szolgáltatási szektor versenyképességének javítását, és csak a legszükségesebb meghatározott kényszerítő indokokra hivatkozással engedi meg az engedélyek fenntartását. Emellett még az arányosság szempontját is melléteszi, azaz csak ott lehet, még ha fenn is áll valamilyen indok, ténylegesen engedélyezést fenntartani, ha más módon az adott tevékenység ellenőrzése, az elérni kívánt célok nem biztosíthatók. Ennek általános szabályait mondja ki ez a törvény, míg ez a fajta felülvizsgálat pedig az ágazati jogszabályokban, a másik törvényjavaslatban valósult meg.
Itt szükséges a hatályról szólni egy szót. Főszabály szerint valamennyi szolgáltatási tevékenységre, vagyis nem termelő üzletszerű gazdasági tevékenységre kiterjed a hatálya, ugyanakkor maga az irányelv jól meghatározott, összességében elég tág kört kivesz a hatálya alól, erre a kerettörvény hatálya sem terjed ki. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy itt ne érvényesülnének a közösségi szabályok, vagy az EK-alapszerződések, vagy más, adott esetben sokkal részletesebben szabályozó ágazati közösségi szabályok, így például a pénzügyi szektorban. Fontos még arra utalni, hogy ez egy általános kerettörvény, amit egyrészt belső jogban az ágazati törvények egészítenek ki, másrészt közösségi szinten is; ahol egy adott tevékenységre egy adott ágazati közösségi jogszabály szabályoz, ha abban a kérdésben ellentét lenne, akkor a speciális szabály lesz az irányadó. Ami még fontos és reformértékű, egyrészt az egyablakos ügyintézési pontok létrehozásának a kötelezettsége; ezt integrált ügyintézési és tájékoztatási pontként a kerettörvény hozná létre, illetve rendelkezne ennek alapvető szabályairól. Ez hivatott biztosítani egyrészt a vállalkozók sokkal könnyebb hozzáférését akár az engedélyekhez, akár az egyéb, a fiatalok felé teljesítendő eljárásokhoz, és ténylegesen egy élethelyzet alapú megközelítés alapján egy adott vállalkozási tevékenységre a szükséges tájékoztatások megkapása birtokában az adott eljárási lépések lehetőleg egy lépcsőben történhessenek meg. A kerettörvény nem hoz létre külön hatóságot ténylegesen, ugyanakkor arra törekszik, hogy a hatósági eljárásokat egy valóságos egy csatornába terelje egybe.
Szükséges még röviden szólni a bejelentés intézményéről, amely konstrukció éppen arra szolgál, hogy az engedélyezési rendszerek megszüntetésével párhuzamosan maradjon eszköze a hatóságoknak arra, hogy ott, ahol meghatározott szabályok vonatkoznak a tevékenységfolytatásra való jogosultságra, azért ezek meglétét ellenőrizni tudja, azonban úgy, hogy az ne járjon felesleges adminisztratív terhekkel a vállalkozók számára. Ez nem egy Ket.-es eljárás lesz, ugyanakkor bizonyos alapvető szabályokat utalásszerűen alkalmazni rendel a törvény, és egy széles körű nyilvántartási kötelezettség társul emellé a rendszer mellé, biztosítva egyrészt az igénybevevők biztonságát, akik tudhatnak arról, hogy jogszerűen működik-e egy adott szolgáltató, illetve az ellenőrzőhatóságok tájékoztatását is jobban képes biztosítani.
Ami még reformértékű az irányelvben, az a közigazgatás tagállami hatóságok közötti együttműködési rendszere, hiszen a klasszikus jogsegélyt meghaladva egy elektronikus rendszert hoz létre a Bizottság illetve az Unió, és a tagállamok hatóságai ezen keresztül kommunikálva tudják ellenőrizni az adott vállalkozókat, ez leginkább határon átnyúló tevékenység kapcsán érdekes. A megkereséseiket rövid úton, irányított kérdések alapján intézik, ez meggyorsítja az eljárásokat, ugyanakkor éppen az engedélyezések visszaszorításával összefüggésben az ellenőrzés hatékonyságát növelheti. Röviden ennyi, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Most sincs, elégedett a bizottság. Köszönöm szépen, akkor szavazhatunk. (Pettkó András: Se emberi jogi, se kisebbségi, se egyházi, se civil.)
Azt szeretném jelezni, hogy Gusztos Péter képviselőtársunk mégsem tud ideérni, és Godó Lajos képviselő úr helyettesíti.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem akkor, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával ki ért egyet. (Szavazás.) A bizottság egyhangúan támogatja. Köszönöm szépen.
Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9399. szám)
(Általános vita)
A 3. napirendi pontunk az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslat.
Köszöntöm dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes asszonyt, dr. Kozma Zsuzsannát és dr. Németh Szabolcsot. Üdvözlöm önöket tisztelettel, és átadom a szót annak, aki a szóbeli kiegészítést megteszi. Parancsoljon!
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ EDIT főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Lényegében az előző két napirendi ponthoz kapcsolódik ez a törvényjavaslat is, hiszen az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos törvények módosítására is alapvetően azért került sor, mert a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezései egyes igazságügyhöz kapcsolódó szolgáltatásokra is kiterjednek, másrészt a Ket. novelláris módosítása ezen szolgáltatások engedélyezésével, részben kamarai hatósági eljárásokkal is összefügg, és ezekben a törvényekben is át kellett vezetni a megfelelő módosításokat.
Azért is külön került ez a törvénycsomag elkészítésre, hiszen bizonyos szempontból azért ezek a szolgáltatások más logika szerint kezelendőek, igazságügyhöz kapcsolódó szolgáltatásokról van szó. Különös súllyal kellett ezért értékelni, hogy a szolgáltatás igénybevevői legtöbbször maguk az igazságszolgáltató hatóságok, tehát különösen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak az átláthatósága, de egyben a szakmai kontroll folyamatos szinten tartása a minőség ellenőrzése megvalósulhasson.
Mely szolgáltatásokat is érinti ez a törvény? Az ügyvédeket, közöttük a jogi segítségnyújtási szolgáltatást ellátó, tehát pártfogó ügyvédi és jogi segítő szolgáltatást ellátó ügyvédeket, közvetítőket polgári és büntetőügyekben, igazságügyi szakértőket, szabadalmi ügyvivőket, illetve az ő szolgáltatásuk nyújtásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, legnagyobb részt kamarai hatósági eljárásokat, illetve a különféle névjegyzékek vezetését.
Természetesen az elsődleges rendezőelv ezen törvény kapcsán is az volt, hogy úgymond a piacra lépés feltételeit javítsa a jogalkotó. Lehetőség szerint egyszerű eljárásban, elektronikus út biztosításával, egyablakos ügyintézés keretében történhessen a névjegyzékbe vétel, kiszámítható határidőkkel, kiszámítható hatósági magatartással számolhasson az ügyfél, aki ebben az olvasatban maga a szolgáltatást nyújtó, és a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát is biztosítsa a törvény. Például olyan részletszabályokra utalok itt, mint a jogi segítői szolgáltatási szerződés majdhogynem automatikus meghosszabbodása, illetve a jogi segítői szolgáltatási szerződés megszűnése mellett a már elvállalt ügyekben a törvény alapján való további szolgáltatásnyújtás kötelezettsége is, ami azt biztosítja, hogy azok az ügyfelek, akiknek az ügyét már ebben a támogatási rendszerben jogi segítő elvállta, ne kelljen, hogy azzal számoljanak, hogy egyik napról a másikra nincsen képviselőjük.
A negyedik rendezőelv a szakmai követelmények folyamatos szinten tartása, ami azt jelenti, hogy ezekben az ágazatokban különös súlya van annak, hogy folyamatosan országosan egységesen ugyanolyan szintű szolgáltatással lehessen számolni.
Ez lenne a törvényjavaslatnak lényegében a tartalma, természetesen, ha kérdések vannak, akkor részleteiben is válaszolunk, és kérjük, hogy az előző két törvényhez kapcsolódóan ezt is támogassa a bizottság. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm szépen. Bizottság? Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.)
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, hogy ki az, aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja. (Szavazás.) 10 igen. Ki nem? (Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás. 10:8 arányban a bizottság támogatta a törvényjavaslatot.
Előadót nem állítunk, hanem írásban fogjuk jelezni a bizottság álláspontját a parlamentnek. (Dr. Juhász Edit: Köszönjük szépen!) Köszönöm szépen, hogy részt vettek az ülésen. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Most leszünk egy kicsit bajban, attól tartok, de már folyik a szervezés, ugyanis az 5. napirendi pontunk előadója, előterjesztője (Dr. Kökény Mihály az ülésterembe lépve: Itt is vagyok!) megérkezett.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítására tett javaslatok megvitatása
(Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának megkeresése)
Elnök Úr! Kérjük tisztelettel, mert elérkeztünk az 5. napirendi ponthoz, amely a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítására tett javaslatok megvitatása, ami egy szokatlan műfaj, az Egészségügyi bizottság megkeresésére tárgyalják meg a bizottságok ezt a törvényjavaslatot benyújtás előtt, ha jól mondom, de majd elnök úr pontosít. Át is adom a szót, parancsoljon!
Dr. Kökény Mihály, az Egészségügyi bizottság elnökének szóbeli kiegészítése
DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az Egészségügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Alelnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Valóban, a műfaj egy picit szokatlan, hiszen ez a tervezet, illetőleg a tíz évvel ezelőtt megalkotott, nemdohányzók védelméről szóló, többször módosított törvény, mondjuk ki, szigorításával kapcsolatban elég megoszló vélemények vannak. Ezért az Egészségügyi bizottság úgy gondolta, bár a tervezettel kapcsolatban előzetesen a kormány támogatását bírja, hogy egy ilyen jellegű javaslat csak olyan formában állja meg a helyét, amely egy lehetséges mértékű, messze párthatárokon, kormánypárt és ellenzék határain túlnyúló konszenzust élvezhet. Ezért kérdeztük a frakciókat és értesítettük az érintett bizottságokat; több bizottság foglalkozott már ezzel, hogy meddig érdemes e tekintetben elmenni, és bár különböző javaslatokat elküldtünk a bizottságnak, ha megengedik, nagyon röviden összefoglalom ezeket.
Talán azt mondanám, hogy Európa és az Európai Unió elég egyértelműen abba az irányba halad, hogy a közterületeken, munkahelyeken - ide értve a vendéglátó egységeket is - a passzív dohányzás most már egyértelműen bizonyított és jelentős mértékű kockázatára is tekintettel mindenképpen indokolt egy jelentős, és lehetőség szerint nem túl sok kivételt tartalmazó tiltás.
Hadd mondjam el azt is, hogy az Európai Bizottság egyébként azt tervezi, hogy az év végén újjáválasztandó Európai Bizottság egyik sürgős feladata az lesz, hogy az Unió egész területére kiterjedő direktívát alkot ebben a kérdésben, tehát nem várnának a tagországokra. Körülbelül a tagországok felében van szigorú tiltás, másik felében kevésbé szigorú tiltás, Magyarország a középmezőnyben van ebben a tekintetben is. Jelenleg hatályban van egy olyan jogszabály, amely oktatási, egészségügyi intézményekben kevés megengedéssel, de lényegében tiltást tartalmaz. Ehhez képest több alkalommal az elmúlt években közvélemény-kutatások egyértelműen azt mutatták, hogy a dohányzók és nemdohányzók számottevő és jól érzékelhető többsége, körülbelül 70 százaléka egy szigorú tiltás mellett volna.
Konzultációk után egy olyan javaslatot adtunk közre, amelyben két verzió van. Mindkét változatban közös az, hogy az egészségvédelmi bírságtételeket növeljük, illetőleg, hogy az Európai Bizottság által javasolt képes figyelmeztető feliratokat vezessük be a cigarettás dobozokon. Közös az is, hogy a melegkonyhás vendéglátóhelyek zárt légterű helyiségeiben teljes dohányzási tilalom lenne, magyarul ott, ahol ételt szolgálnak fel, semmilyen módon ne lehessen dohányozni, legalábbis ott, ahol fogyasztás van, illetőleg bizonyos forgalmazási szabályok tekintetében is egyértelmű lenne a tiltás.
Négy ponton van eltérés, az egyik az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozik. A szigorú változat teljes dohányzási tilalmat jelentene, az enyhébb változat, hogy egészségügyi szolgáltatóknál csak zárt légtérben nem lehet dohányozni, nyílt légtérben dohányzóhely kijelölhető, kivétel a pszichiátria - nem megyek most az indokolásba. A másik különbség a tömegközlekedési eszközök, hogy maradjon a mai hatályos szabály, hogy vonaton, ha a menetrend szerinti távolság meghaladja a 100 kilométert, az üzemben tartó dohányzásra alkalmas helyet köteles kijelölni. Hangsúlyozom, hogy ennek megszüntetését a Magyar Államvasutak is kezdeményezte az utóbbi időben. A szigorú változat itt is teljes tilalmat jelent. A vendéglátóhelyeknél a szigorúbb változat szerint valamennyi vendéglátóhelyen megszűnne a zárt légtérben történő dohányzás lehetősége, időben fokozatos hatályba léptetéssel. A másik változat arról szólna, hogy az intézményi kivétel lenne az úgynevezett kiskocsmák vidéken - engedjék el most a definíciókat -, és a negyedik különbség a forgalmazási szabályokkal kapcsolatos, aminek szintén nem mennék a részleteibe. A bizottság elnökének elküldtük mind a két tervezetet írásban.
Talán még annyit legyen szabad megjegyeznem nagyon röviden, hogy egyrészt látjuk azt, hogy az önkormányzatok a fővárostól Hódmezővásárhelyig - főleg ott, ahol gyermekek előfordulnak - egyre határozottabb kezdeményezéseket tesznek, tehát játszótereken, aluljárókban, önkormányzati rendelőkben határoznak el tiltást, van, aki még ennél is messzebb megy, tehát van egy alulról jövő önkormányzati kezdeményezés is. Persze itt van az örök vita, a dohányosok jogai, illetőleg ezzel kapcsolatban az emberi jogok sérelme. Az az álláspont nemzetközi szervezetekben is, hogy a dohányos jogát ugyan tiszteletben lehet tartani, de az egészséghez való jog, tehát a környezeti dohányfüst kockázata, mondjuk például egy olyan kocsmában, ahol a pincér felszolgál, bármixer működik vagy bárki, aki ott a munkáját végzi, munkavédelmi szempontból nem megengedhető, hogy arra kényszerítsük, hogy ezt elviselje. Nagyjából és röviden ennyit; bármilyen kérdésre szívesen válaszolok.
Az az elképzelésünk, most már elég sok bizottság foglalkozott ezzel, különböző véleményeket kaptunk - elárulom, hogy egymásnak ellentmondóakat -, hogy ezt rövidesen összegezzük, és meglátjuk, hogy tudunk-e valamit tenni. Én azt fogom javasolni az Egészségügyi bizottságnak, hogy ha ebben tudunk egy olyan konszenzusos megoldást javasolni, ami legalábbis egy bizonyos ponton előrelépést tesz lehetővé, akkor ezt tegyük meg, ha ez nincs meg és hiányzik, akkor meg kell mondani, hogy miért nincs meg, és akkor természetesen ezt nem tesszük meg. Köszönjük szépen az emberi jogi bizottságnak - az Egészségügyi bizottság nevében mondom -, hogy foglalkozik ezzel, és elnézést, ha egy picit hosszabb voltam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én köszönöm szépen. A minisztérium sajnos nem ért ide, de még érhet; azt hiszem, hogy a minisztérium részvétele nélkül is beszélhetnénk a dologról, illetőleg elnök úr valószínűleg ismeri az álláspontjukat.
Parancsoljon!
DR. KÖKÉNY MIHÁLY képviselő, az Egészségügyi bizottság elnöke: Szeretném mondani, hogy a kormány támogatja a javaslatot, és általában mindenhol a szigorúbb változat mellett foglaltak állást; erről még korábban az Egészségügyi bizottságot írásban tájékoztatták, illetve volt olyan bizottság, ahol vagy az alelnökünk vagy magam együtt voltunk jelen a minisztérium képviselőivel, és ez szóban is elhangzott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem. Pettkó képviselő úr, utána alelnök úr. Parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Régóta hallottam már ennek a törvénymódosítási javaslatnak az elképzeléséről; el fogom olvasni, hogy mit tartalmaz, hiszen most került kiosztásra. Nekem csak egy halk észrevételem van, hogy szerintem addig törvénymódosításról tárgyalni, ameddig a parlamentben nem tudjuk elérni azt, hogy az ülésterem bal oldalán lévő kijelölt dohányzó - ahol, most már a táblán belül, igaz, de 80-100 országgyűlési képviselő dohányzik, és ömlik a füst befelé - megszűnjön, addig szerintem kicsit vicces dolog. Bárki bármit mond, meg kell nézni, hogy hétfőn 12 óra 48 és 12 óra 59 között mekkora füst gomolyog azon a folyosórészen - ez csak egy észrevételem volt azon képviselőtársaim irányába, akik ott dohányoznak. Egyébként az én feleségem 23 éve dohányzik mellettem naponta 2-2,5 csomaggal, úgyhogy tudom, hogy elég nehéz kérdésbe vágjuk a fejszénket, ha ezt meg akarjuk oldani. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök úr, parancsoljon!
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség álláspontját szeretném nagyon röviden ismertetni, illetve sajnos tulajdonképpen a "nem álláspontját". Annyit szeretnék elmondani, hogy egyrészt a frakcióelnökségünk mindenképpen pozitívnak tartja ezt a javaslatot, tehát mindenképpen üdvözöljük ezt a kezdeményezést, ugyanakkor egyelőre a mostani bizottsági ülésen csak tartózkodni tudunk. Nagyon fontosnak tartanánk, hogy azokat az idegenforgalmi és gazdasági jellegű problémákat, amik nyilván ezzel összefüggésben állnak, meg tudjuk még vizsgálni, illetve kapjunk valamilyen visszajelzést az idegenforgalmi vagy gazdasági bizottság részéről, és utána tudjuk kialakítani a végleges álláspontunkat. Mindenképpen pozitívnak tartjuk a kezdeményezést, szerintem a vége is ez lesz, csak itt még meg kellene esetleg vizsgálni ennek a kezdeményezésnek bizonyos gazdasági hatását, leginkább mondjuk a kis vendéglátó-ipari egységekre vonatkozó konzekvenciáját kellene végiggondolnunk ennek a történetnek, mert valószínűleg a nagyok le tudják nyelni a problémát, de a kisebbek már nehezebben. Egyelőre emiatt tartózkodnánk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lénárt László képviselő úr jelentkezett.
Parancsoljon!
LÉNÁRT LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én, dohányos ember lévén, maximálisan egyetértek a nemdohányzók védelmében hozott intézkedésekkel, ugyanakkor persze fontosnak tartanám, hogy aki ilyen káros szenvedélytől szenved, mint ahogy valaki az alkoholt, ha mértékletesen is, de fogyasztja rendszeresen, ma már sajnos a kábítószer-fogyasztás is meglehetősen gyakori dolog a fiatalok körében... Ezzel persze nem egyetértek, csak jelzem, hogy más problémás területek is vannak e vonatkozásban.
Azt szeretném javasolni, hogy miközben azon gondolkodunk, hogy hogyan védjük a nemdohányzókat, aközben arra is próbáljunk szabályokat kialakítani, hogy aki viszont vállalja ezt a káros szenvedélyét, esetleg nem tud leszokni róla - biztos sok ilyen ember van -, azoknak is legyen meg vagy lehessen meg a módjuk. Miközben szigorítunk, büntetünk, és általánosan megszüntetünk, aközben nem teremtünk arra lehetőséget, hogy aki vállalja ezt mások károsítása nélkül, esetleg folytassa ezt a káros szenvedélyt. Azzal, hogy közintézményekben, egészségügyi szolgáltatóintézményekben nem lehet dohányozni, maximálisan egyetértek.
Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ha visszatekintünk az elmúlt tíz vagy húsz évre, szépen fokozatosan lehetett a dohányzásról az embereket leszoktatni, vagy a dohányzási szokásaikat korlátozni. Ma már az utcán is sokkal kevesebben gyújtanak rá, intézményekben is csak a kijelölt helyen, vagy ahol nincs, ott kimennek az utcára, igaz, hogy hideg van, igaz, hogy koszt is csinálnak sajnos, de ugyanakkor elfogadottá váltak bizonyos szokások.
Tehát én azt gondolom, hogy ha ezt mértékkel és minden félre tekintettel próbáljuk bevezetni, akkor évek alatt sikerül majd eredményt elérni; csak arra kérném tisztelettel az előterjesztőket, hogy ne diszkriminálják a dohányosokat sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Szabóné Müller Tímea képviselő asszony!
DR. SZABÓNÉ MÜLLER TÍMEA (MSZP): Köszönöm szépen. Most egy szándék áll előttünk, nyilatkoznunk kell, hogy ezt az irányt, ezt a témát elfogadjuk, vagy jó, vagy rossz dolognak tartjuk. Én azt nagyon furcsának találom, hogy a serpenyő egyik oldalában felkínáljuk az egészséges életmódot, vagy egy lépést az egészséges életmód felé, és a KDNP azt mondja, hogy egyébként a serpenyő (Szászfalvi László: Fidesz-KDNP.) másik részében... Főleg, Fidesz-KDNP azt mondja, hogy a serpenyő másik részében pedig nézzük a gazdaságot és az idegenforgalmat. Nekem, és nyilván itt a hozzászólásokból is az egyértelműen ki fog derülni, mindenkinek személyes véleménye van leginkább ebben a kérdésben. Egyetlenegy szempont vezérel: hogy a gyerekeket hogy tudjuk megmenteni attól, hogy rászokjanak, mit tudunk tenni, és mi ebben nekünk itt a felelősségünk, hogyan tudjuk Magyarországot egy picit ebbe az irányba tolni. Én értem, természetesen emberileg és mindenhogy megértem azoknak az embereknek az élethelyzetét, akik rászoktak, súlyosan rászoktak a dohányzásra, hogy ez hihetetlen kellemetlen, sokszor megoldhatatlan szituációkat teremt, mégis, nekem személy szerint az a véleményem, hogy igenis terítékre kell hozni ezt a kérdést, ezzel foglalkozni kell, ezt szigorítani kell, és azt kell üzennünk mindenkinek, hogy ez nem jó.
Egy felnőtt dönthet. El tudja azt dönteni, hogy dohányzik vagy nem dohányzik, de egy gyerek nem dönthet. A gyerekek azt látják, hogy itt is, ott is dohányoznak, mégiscsak lehet az iskolában, mert mégis megtalálják a pedagógusok azt a szobát, ahol dohányozhatnak, tehát a kibúvókat látják mindenfelé. Én ezt támogatom, és szeretném még egyszer elmondani, hogy az a személyes motivációm, hogy hogyan tudok ahhoz hozzájárulni, hogy a gyerekek minél kevesebb helyen lássák, minél kevesebbszer találkozzanak ezzel a szenvedéllyel.
Azt azért fektessük le, hogy a dohányzás, sok más szenvedéllyel ellentétben másokra is káros. Tehát nem az van, hogy én megiszok, nem tudom, mennyi alkoholt, vagy elkezdek kábítószerezni, és ezzel saját magamat rombolom, de a dohányzásban az alapvető probléma az, hogy az, aki a dohányossal egy légtérben van, az nem dönthet, és az ő egészségét ugyanolyan mértékben károsítja ez a dolog.
Szó mi szó, én támogatom, és örülök, hogy az Egészségügyi bizottság idehozta elénk ezt a kérdést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth Gyula képviselő úr, parancsoljon!
TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm, alelnök asszony. Magam is a dohányosok táborát erősítem, bár azt gondolom, hogy inkább gyengíteni kellene, a két változat közül mégis a szigorúbbnak vagyok a híve, és ez nemcsak egy kinyilatkoztatás természetesen. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy amikor Írországban bevezették a teljes tilalmat, pont azon a napon látogattuk meg az egyik legnagyobb pubot. Eszébe nem jutott senkinek egyébként, hogy rágyújtson, kivétel a magyar parlamenti képviselők.
Ami elhangzott a gazdaságosság oldaláról, én egy egészen más megvilágításban hívnám fel a saját magunk figyelmét a következőre: jó ez, amit az Országgyűlési Könyvtár vagy tájékoztatószolgálat rendelkezésünkre bocsátott, hogy az Európai Unióban hogy állnak a dohányzás-nem dohányzás kérdésével, pontosabban inkább a dohányzás tiltásával. Azért, mint minden, ez is egyoldalú természetesen, mert itt olvasom, hogy Svédországban ezt hogyan oldották meg, de ebben az anyagban nem találom azt, amit persze Magyarországon bevezetni belátható időn belül úgysem lehet. December 17-én voltam éppen Stockholmban, a szállodában nem lehetett dohányozni, sehol sem egyébként, ez egy dohányzásmentes szálloda volt, viszont a szálloda bejárata előtt december 17-én egy gázlámpa alatt kirakott asztal mellett szívhatták a cigarettát a dohányosok, és megihatták még a kávét is, kint az utcán. Én tudom, hogy a magyar gazdaság nem annyira teherbíró, mint a svéd gazdaság, de azért az előttem szóló képviselőtársam véleményét osztom, hogy van egy oldala a dolognak, amivel, még egyszer mondom, a legszigorúbbal értenék egyet, még azzal is, hogy a Magyar Köztársaság Parlamentjében egyáltalán ne lehessen rágyújtani. Ki fogom bírni, és meggyőződésem, hogy mások is ki fogják bírni, de azért... (Godó Lajos: Nem lesz határozatképest a Ház! - Derültség.) A magyar választópolgárnak legalább nemcsak politikai szempontból kell vagy lehet parlamenti képviselőt választania, hanem csak azok indulhatnak, akik nem dohányosok, mivel a Parlamentben nem lehet. (Szászfalvi László: Ez lesz a következő lépés!) Ők menjenek a felsőházba... (Derültség.)
Tehát végül is egyetértésemet adom, megvallom őszintén, és egyáltalán nem érzném az emberi jogaim csorbulását abban, ha a szigorúbb változatot nemcsak elfogadnánk, hanem az a gyakorlatban is megvalósulna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pettkó Andrást látom, és azonnal adok is szót, csak - ugye jól mondom - Schlammadinger (Schlammadinger József: Igen!) József urat üdvözlöm tisztelettel az Egészségügyi Minisztériumból, aki időközben megérkezett majd. Kökény Mihály elnök úr már röviden tolmácsolta a minisztérium véleményét, de azért meghallgatjuk önt is, csak előbb kérem, hallgassuk meg Pettkó András képviselő urat. Parancsoljon!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Én magam is azt gondolom, hogy betegségpolitika helyett egészségpolitikában kell gondolkodni, és ezt nemcsak címszavakban gondolom így, hanem tényleg minden területen erre kellene a hangsúlyt helyezni.
Lénárt László képviselőtársam beszélt a kultúráról tulajdonképpen. Nekem azért jó néhány dohányzó ismerősöm van, és egy időben kedvenc hobbim is volt, hogy karácsonyra és egyéb alkalmakra kis cigarettás gyűjtődobozt, ilyen kis lenyitható fedéllel, vásároltam ajándékba; ezt megtehetjük. Azok az ismerőseim, akiknek ezt megvettem, viszik is magukkal (Elnök: Így van!), és ha a buszmegállóban rágyújtanak, nem dobják el a csikket, hanem beleteszik, és este kiborítják otthon, aztán pedig kiöblítik, és amikor reggelre megszárad, akkor viszik magukkal újra ezt a kis csikktartót. Ez az egyik, amit szerettem volna mondani.
Én Újpesten, egy panelházban lakom, és van egy ötödik emeleti lakó, aki minden reggel 7.30 és 7.45 között fogja, és az éjszaka elszívott 15-20 szál csikkjét kiborítja az ablakon, és hiába fenyegettük már mindennel, mégis erre a dologra vetemedik, tehát azért van ilyen dohányzókultúra is Magyarországon. Tehát ez a két példám, amit szerettem volna elmondani.
A másik pedig, hogy nekem meggyőződésem az, hogy a büntetések tekintetében szigorítani kell a szabályokat, sőt addig elmegyek, hogy nem mindegy, hogy hány évesen szoknak rá a cigarettára. Az én korosztályom esetében - én 42 éves vagyok - még a 15-16 éves korosztályban volt az a boom, amikor sikk volt kipróbálni a cigarettát, és ha ezt ma megvizsgáljuk - bár nem láttam ilyen felmérést, de biztos vagyok benne, hogy van ilyen felmérés -, ez a boom a 11-12 éves korosztálynál történik meg sajnálatos módon. Ezért én azt gondolom, hogy meg kell különböztetni gyerek- és diákfogyasztót, mert azért ha egy tizenegy éves diák bemegy a kisboltba, és meg tudja venni a cigarettáját, akkor szerintem azt sokkal drasztikusabban kellene büntetni, mintha valakiről azt gondolják, hogy már elmúlt 18 éves, és meg tudja ezt vásárolni. A másik pedig, nem a pedagógusok védelmére mondanám a képviselő asszonynak, de mindig a pedagógusokon verjük el a port: a pedagógus is ember. Amit a képviselő asszony mondott, hogy a pedagógus a diákoknak jó példával járjon elöl, azzal persze egyetértek, de azért a pedagógus is ember, és én azt gondolom, hogy minden szakmában körülbelül ugyanannyian dohányoznak és nem dohányoznak. Én csak arra szerettem volna a figyelmet felhívni, hogy attól, hogy a pedagógus dohányzik vagy nem dohányzik, a diák nem fog szerintem kevesebbet vagy többet szívni. Csak képviselő asszony figyelmét szerettem volna felhívni, hogy ne a pedagógusokon próbáljuk elverni a port; ezt én nem tudtam, de mindegy, ez a halk észrevételem van. Azt meg kíváncsian várom, hogy maga a törvényjavaslat egyáltalán mikor tud beterjesztésre kerülni, és ha beterjesztésre kerül, akkor milyen formában kerül elfogadásra. Egy biztos, hogy a világon tényleg számos olyan pont van, ahol hiába van a lehető legszigorúbb szabály, azért vannak olyan helyek, ahol ezt a tevékenységet meg lehet tenni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szászfalvi alelnök úr kért még szót.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ alelnök (KDNP): Köszönöm szépen. Csak röviden. Az imént a frakció, illetve a frakciószövetség jelenlegi álláspontját tolmácsoltam, de ez csak egy teoretikus megközelítés jelen pillanatban, mint említettem. Képviselő asszony ezt kritizálta; most akkor a személyes megfogalmazásomat szeretném közzétenni és nyilvánosságra hozni, ami megegyezik egyelőre a frakció álláspontjával. Tekintettel arra, hogy én nemdohányzó képviselő vagyok, egy volt dohányos - 17 éve szoktam le, és boldogan nem dohányzom most már -, és hála istennek, úgy tudom, hogy három gyermekem közül egyik sem dohányzik, tehát azt gondolom, hogy valóban nagyon fontos a személyes példa és a gyermekek rendkívül fontosak. Szerintem a jelenlegi, hatályban lévő törvény is ebbe az irányba lett megalkotva, és azt gondolom, hogy amit mi elmondtunk, vagy amit én röviden elmondtam, hogy jelen pillanatban még miért a tartózkodásnál vagyunk ebben a szituációban, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy a végkifejletnél is ott maradunk. Vannak olyan problémák, amik, mint említettem, idegenforgalmi helyeket, vendéglátó-ipari helyeket, egyebeket érintenek, és ez olyan összefüggésben vetődik fel, hogy a gyerekeknek semmi köze ehhez a történethez. Mit keresne egy kocsmában egy gyermek normális esetben? 18 éven aluli gyermekeket nem lehet kiszolgálni - legalábbis normális esetben - semmilyen vendéglátó-ipari helyen alkohollal, boltban és dohánytermékekkel sem, ha jól tudom. Nem ebben az összefüggésben vetődik tehát fel a probléma, hanem abban az összefüggésben, hogy meglévő, működő rendszereken hogyan tudunk változtatni.
Nagyjából úgy foglalhatnám össze a véleményemet, hogy a dohányzásról leszokni valószínűleg - legalábbis az én esetemben is így volt - csak forradalmi módon, egy belső felindulásból lehet, egyszer és azonnal, viszont egy társadalmat leszoktatni valószínűleg nem fog menni forradalmi úton, ott folyamatok vannak, fokozatosság van. Én egyetértek azzal, hogy ebbe az irányba kell mindenképpen menni. Itt a személyes példa nyilván alapvetően fontos, legalábbis legelsősorban a szülők és a család részéről, de nyilván minden olyan intézményben nagyon fontos, ahol gyermekekkel foglalkoznak. Amiről én beszéltem, vagy mi beszéltünk, az nem a gyermekekkel van összefüggésében, mert az teljesen egyértelmű és világos, és teljesen egyetértek vele, de úgy tudom, hogy a mostani, hatályban lévő törvény ezt kezeli vagy kezelnie kellene a gyakorlatban is ezt a problémát. Ami számunkra most még jelen pillanatban felvetődött, ezeket a kérdéseket kellene valahogy még tisztázni, vagy elvarrni a szálakat, és valamilyen megoldást találni, és szerintem biztos, hogy a konszenzus meg fog születni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó képviselő úr kért szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Előrebocsátom, hogy egyetértek a benyújtott javaslattal. Én is erős dohányos vagyok; támogatom ennek az elfogadását. Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőktől, hogy azt vizsgálták-e már - az Egészségügyi bizottság vagy a minisztérium -, hogy a dohánytermékek előállításánál milyen szermaradvány-értékek vannak. A törvény is meg a javaslat is hozza, hogy a cigaretta dobozán miket kell feltüntetni - nikotin, szén-dioxid, egyebek -, de hogy milyen szermaradvány van, azt nem. Magyarországon már alig folyik dohánytermelés, zömmel Dél-Amerikából, Kubából és egyéb helyekről hozzák be nagy multicégek a dohányterméket, és nem ismert, hogy mivel kezelték, mondjuk Kubában a dohányt, milyen vegyszerekkel, és hogy ennek van-e szermaradványa.
A másik kérdésem pedig az, hogy a nikotin kivonását manapság már nem a régi technológiával végzik, hanem különböző oldó vegyi anyagokkal mossák ki. Egy-egy dohányalapanyagnál milyen szermaradványok lehetnek, amikor 0,001 milligramm/szálat jelölnek meg? Vizsgálta-e már ezt valaki, vagy az Uniónak van-e ilyen szervezete, aki ezt vizsgálhatja? Ezelőtt száz évvel is dohányoztak az emberek, ezt szokták mondani, és nem volt ennyi ilyen jellegű megbetegedés, mert akkor nem ilyen technológiával állították elő a cigarettát vagy a pipadohányt és a többit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető-helyettes úr, parancsoljon!
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (EÜM) szóbeli kiegészítése
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Elnézést a késésért! A bizottsági munka dinamizmusával nem tudtam felvenni a lépést, de természetesen állok a bizottság rendelkezésére. Hozzátéve, hogy miután egy be nem nyújtott javaslatról van szó, nyilván kormányálláspont nincs, az Egészségügyi Minisztérium szakértői minőségben vesz részt ennek a törvénytervezetnek az előkészítésében; ez történt most. Én azt gondolom, mivel ismerem elnök úr álláspontját, hogy nyilvánvalóan érdemben, lényegben kiegészíteni nem kell.
Magam jogászként inkább csak arra utalnék nagyon röviden, hogy alapvetően azokhoz a WHO-dokumentumokhoz kapcsolódik ez a javaslat itt és most, amelyet a jog szintjén fontos figyelembe vennünk: egyrészt a keretegyezmény, a 2005. évi III. törvénnyel kihirdetett, másrészt az ezt követő irányelv, amely bangkoki irányelv néven híresült el a jogalkotásban, illetőleg a jogalkalmazásban. Ez körülbelül négy olyan alapelvet fogalmaz meg, amelyeket a törvénytervezet következetesen figyelembe vesz. Egyrészt a száz százalékos környezeti dohányfüstmentesség, ami kizárja expressis verbis a zárt légtéren belül a dohányosok és a nem dohányosok elkülönítését, amit ma légtechnikai elkülönítés jelleggel műszaki paraméterek mentén szoktak megtenni, legfőképpen a vendéglátásban. Ez a megoldás a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján nem tartozik a preferált megoldások közé. Teljes lefedettségben gondolkoznak ezek a dokumentumok, tehát nem csupán a sérülékeny csoportok környezeti dohányfüsttel szembeni mentességét kell garantálnia ennek a javaslatnak, hanem a népesség valamennyi csoportjához tartozó személyét. Gondolok itt arra, hogy nem csupán a terhes nőket kell védenünk, bár őket is hangsúlyozottan, hanem bárkit, aki munkát végez, közforgalmú intézményben tartózkodik - ennek a követelménynek is megfelel a dolog. Az önszabályozás fontossága rendkívüli, de emellett a törvényi szintű szabályozás is egy elvárás velünk szemben, nyilvánvaló, hogy ennek a követelménynek eleget tesz a javaslat. A negyedik, legfontosabb elem az ellenőrzés és a szankcionálás hatékonyságának az erősítése. Egyrészt ez a javaslat felold bizonyos jogi kollíziókat, ami most a munkavédelmi törvény és a nemdohányzók védelméről szóló törvény között feszül, ami garanciát ad arra, hogy például a zárt légterű munkahelyeken történő dohányzás ellenőrzése egyértelműen az ÁNTSZ hatáskörébe kerülhessen.
Másrészt pedig ez a javaslat lehetőséget ad a szankciórendszer erősítésén keresztül arra is, hogy valóban preventív jelleggel működhessen ez az ellenőrzési tevékenység, és ne pusztán formalitás legyen. Megjegyzem: elméletileg számos további, ennél súlyosabb jogalkalmazási vagy szankcionálási lehetőség is lehetne, én azt gondolom, hogy ilyen értelemben ez a javaslat megfelel a fokozatosság elvárásának, követelményének is, magyarán igyekszik egyfajta társadalmi realitást is tükrözni már most, ezekben a változataiban is. Nagyon szépen köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Elnök úr, parancsoljon!
Dr. Kökény Mihály, az Egészségügyi bizottság elnökének válaszai
DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az Egészségügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Rövidre fogva.
Igen, a Parlamentben uralkodó helyzetet érzékeljük, ezért az Egészségügyi bizottság, amikor tárgyalt erről, úgy döntött, hogy az Országgyűlés elnökéhez fordul levélben, ez meg is történt, hogy hívja fel a Házvezetés is a személyes példamutatás fontosságára politikustársaink figyelmét. E tekintetben azt hiszem, hogy az Egészségügyi bizottságnak egy nem lankadó kötelezettsége van - utalok Pettkó képviselőtársam szavaira.
Ami a gazdasági bizottságot illeti: szakértőknek adták ki, ők még nem tárgyaltak erről, de várható, hogy ez a közeljövőben megtörténik.
Az eddigi tárgyalások alapján egyébként nem tartom kizártnak, hogy az előterjesztetthez képest egy picit szűkebb, de feltehetően nagyobb konszenzust élvező javaslatot fogunk tenni. Ez a szűkebb, és majd egy, későbbiekben második lépcsős szabályozásban teljes körűvé tehető megoldás azt jelentené, hogy csak azokkal a kérdésekkel foglalkozna most a tervezet, amelyekben konszenzus van, jelesül bírságtételek növelésével, képi figyelmeztető feliratokkal, aluljáró, játszótér, tömegközlekedés teljes tiltásával, a munkavédelmi és a nemdohányzók védelméről szóló törvények ellentmondásainak oldásával, ahogy erről beszélt a minisztérium képviselője, illetőleg a melegkonyhás vendéglátásban a tiltással. Lehetséges, hogy egy ilyen tervezet viszonylag rövid időn belül egy teljes körű konszenzust élvezne, és én személy szerint még akkor is ennek adnék preferenciát, ha szakmailag nem egészen nyugodt a lelkiismeretem abban a tekintetben, hogy akkor van néhány lefedetlen terület, ahol vita van, hogy ez most gazdaságilag, forgalom szempontjából mit, hogyan érint - persze itt is vannak a feltevéseknek ellentmondó adatok.
Ami a további kérdéseket illeti, szigorúság, nem szigorúság, itt példákat tudok mondani, és tényleg csak azért, hogy a hangulatot oldjam. Azt gondolom, hogy ahol viszonylag enyhe, és érdekes módon a jogalkotó nem túl sok mindent tesz, az épp nyugati szomszédunk, Ausztria, ahol egyébként az Unióban viszonylag, mondjuk a legszerényebbnek mondható a szabályozás. Aztán vannak Unión kívüli országok, mondjuk elrettentő példaként idézhetem Szingapúrt, ahol a dohányzási tilalom megsértőire botütés és hat hónap börtön is várhat, ha úgy ítéli meg a szingapúri bíróság, de ott más ügyekben is elég kemény a törvény. (Szászfalvi László: Ott rend van.)
Végül Godó képviselő úr kérdését illetően azt mondanám, hogy bármennyire is furcsa, nem a nikotin a főellenség ma már. Azt tudjuk, hogy a dohányfüstben egyébként majdnem kétezer legkülönbözőbb rákkeltő vegyület található meg, és igazán ez az, ami a főveszélyt jelenti, és erre vannak újabb és újabb adatok, és ezt nem küszöböli ki a gyártási technológiának akármilyen változása. Az általam ismert irodalom szerint lehet természetesen ezt korszerűsíteni, lehet ezeket a maradványvegyszereket minimalizálni, de az alapproblémát ismereteim szerint nem sikerült megoldani sehol sem, mert a nemzetközi irodalom ezt mondja és ezt tartalmazza.
Végül, de nem utolsósorban az persze fontos, hogy a leszokáshoz nyújtsunk segítséget, és próbáljuk egy kicsit a nemdohányzó életmódot is népszerűsíteni. Mi a magunk eszközeivel ezt megtesszük, ezért is valósul meg jövő héten a mi védnökségünkkel az a kiállítás, amelyet az Európai Rák Liga az Európai Unió közreműködésével, szponzorok közreműködésével éppen itt, az aulában tervez, hétfőn fogjuk megnyitni, és néhány információt fog adni a képviselőknek és a Parlamentben megfordulóknak az ügy jelentőségéről. A bizottság lehetőségei ezek e tekintetben, de természetesen értem az ezzel kapcsolatos javaslatokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Jelentkezésre:) Ékes Ilona!
További kérdések, hozzászólások
ÉKES ILONA (Fidesz): Egy kérdésem lenne: a vízipipa is beletartozik ebbe a körbe?
ELNÖK: Főosztályvezető úr! (Szászfalvi László: Az már más körbe tartozik. - Zaj, közbeszólások.)
SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Megmondom őszintén, képviselő asszony, hogy nem került a látómezőnkbe a vízipipa, de tekintettel a javaslat fontosságára, azt gondolom, hogy ennek utánanézünk és rendezzük, tehát a definíciókból ezt egyértelműen levezethetővé fogjuk tenni. Köszönjük szépen a javaslatot. (Teleki László: És a békepipa? - Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy további kérdés, vélemény, észrevétel nincs, és most nekünk szavazással is állásfoglalás-tétel a dolgunk. Kérdezem, hogy ezt hogyan tegyük, vagy mi volt eddig a gyakorlat. Tudom, hogy szavaztak többnyire, de volt-e esetleg más metódus. Elnök úr!
DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az Egészségügyi bizottság elnöke: Bizottságonként változó volt. Volt, ahol állást foglaltak szavazással is, volt, ahol inkább bizonyos irányokat jelöltek meg, és elküldték egy jegyzőkönyvi kivonattal vagy egy rövid összefoglalóval. Természetesen ez a bizottság kompetenciája, hogy ebben az ügyben mit akar tenni. Ha jól emlékszem, a felkérőlevélben ezt nem mondtuk meg mi, nyilván egy bizottság a saját ügyrendje szerint eldönti, hogy ebben hogyan kíván megnyilvánulni.
ELNÖK: Egyfelől a vita jegyzőkönyve rendelkezésre áll, abból egyértelmű, hogy az álláspontok miként alakultak, de hogy azért mennyiségileg is érzékelhető legyen, ha egy szimpátiaszavazást csinálunk, az szerintem beleférne a történetbe, amiben az is benne van, hogy valaki tartózkodik, mert úgy ítéli meg, hogy még gondolkodnia kell a dolgon.
Ez azt jelenti, hogy három verzió van, ahová állhatunk az álláspontunkban. Az egyik a tartózkodás, ami azt jelenti, hogy még nem akarok állást foglalni, illetőleg akik állást foglalnának, ők pedig a szigorúbb vagy a kevésbé szigorú változat mellett.
Ha ezzel így egyetért a bizottság, akkor egy ilyen szimpátiaszavazást csinálnánk. Jó? Rendben van? (Nincs ellenvetés.)
Akkor először azt kérdezem, hogy ki az aki egyetért a szabályozás szükségességével, és a szigorúbb változatot támogatja. (Dr. Szabóné Müller Tímea: Kettővel szavazunk?) Mindenkinek azt javaslom, hogy próbálja meg beleélni magát annak a képviselőtársának a helyébe, akit helyettesít... Bár azt hiszem, most az a célszerűbb, ha saját magunk szavazunk, mert nincs a dolognak jelentősége, csak hogy látszódjék az előterjesztő számára is, hogy a jelen lévő képviselők hol tartanak az ügyben.
Tehát ki az, aki a szigorúval ért egyet? (Szavazás.) Ez 4 szavazat. Ki az, aki egyetért a kevésbé szigorúval? (Szavazás.) Ez 3 szavazat. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Ez pedig 9 szavazat. Köszönöm szépen.
Akkor így néz ki ebben a körben a képviselők álláspontja. Így, azt hiszem, használható az előterjesztő bizottság számára az, ami itt kialakult.
DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az Egészségügyi bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Megerősödni látszik az, hogy lehet, hogy egy kétlépcsős formában most egy szűkítettebb terjedelmű tervezetet nyújt be a bizottság, és akkor ez valószínűleg nagyobb támogatást élvezhet majd a különböző frakciók, illetőleg a képviselők körében.
ELNÖK: Köszönöm szépen, hogy eljöttek.
Az "egyebek" napirendi pontunk van már csak hátra. (Nincs jelentkező.) Az "egyebekben" nincs senkinek észrevétele. Köszönöm szépen. A bizottsági ülést bezárom. Mindenkinek a részvételét köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 11 perc)
|
Fogarasiné Deák Valéria |
Jegyzőkönyvvezetők: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina